A valutáris rendszer és a pénzügypolitika. Kovács Levente Miskolci Egyetem, március 29.

Átírás

1 goo.gl/rstkch Nemzetközi pénzügyi menedzsment 1 A valutáris rendszer és a pénzügypolitika Kovács Levente Miskolci Egyetem, március 29. Lőrincné Istvánffy Hajna: Nemzetközi pénzügyek (Aula Kiadó) old. 1

2 A valutáris rendszer fogalma A közgazdasági szakirodalom leggyakrabban tárgyalt területe. Definíciós megközelítései: A. Szűk értelmezés: A különböző nemzetgazdaságokat összefonó pénzügyi kapcsolatokat meghatározó írott vagy íratlan szabályok B. Országok között kialakult kapcsolatok és viszonyok összessége C. Világgazdaság nagy rendszerének sajátos alrendszere, amely a nemzetközi gazdasági és politikai kapcsolatok tükrözi, azok fejlődési irányait, formáját és lehetőségét alapvetően meghatározza Miközben a nemzetgazdaságok közötti kapcsolatokra a spontanitás, szervezetlenség jellemző, mégis kialakult egy igen fejlett feszültségekkel terhes nemzetközi valutáris rendszer. 2

3 A valutáris rendszerek története 1A Aranystandard korszak (1870-től I világháborúig): Alappénz az aranyérme, majd a meghatározott tömegű aranyra váltható bankjegy. Nemzetközi értékmérő, csereeszköz, tartalékképző. Ezüstpénz kiszorítása Gresham törvény Garantálja az árstabilitást és az árfolyam stabilitást is. Később jegybanki szinten az aranyfedezet helyett hitelfedezetek jelentek meg. Az aranyrudak és a nemzeti pénzeszközök együtt látják el a pénzfunkciókat. 3

4 A valutáris rendszerek története 1B Aranystandard korszak (1870-től I világháborúig): Ez biztosította a nemzetközi pénz- és tőkeforgalom teljes szabadságát, hiszen minden pénz belső értékkel bírt, használatát a kormányok nem korlátozták, fixek voltak az árfolyamok. Addig működik, amíg a bizalom fenn áll és nincs adminisztratív korlátozás. (Először GBP kiemelt szerepe. Végül egy aranyra váltható valuta ($) maradt.) Előnye, hogy nem tud kialakulni egyensúlyhiány! Vége: I világháború miatt politikai szembenállás, hadigazdálkodás finanszírozása, de az alapok a gyorsan növekvő nemzetközi gazdasági fejlődés elképesztő pénzigénye miatt is véget vetett volna. Az aranybányászat korlátozott! 4

5 A valutáris rendszerek története 2 Protekcionizmus (két világháború közti időszak): Ellenőriz, Szabályoz, Tilt Hitelezéssel teremtett nemzeti papírpénzek, túltermelési válság ezért külföldi termékek kiszorítása. Lehetőség az árfolyam politika alakítása: leértékelési háborúk láncreakció, ezért senki sem járt jól. Az egyensúlyhiány ellen folyamatosan védekezni kell! Árfolyampolitikát alárendelték a fizetésimérleg követelményének! Egyensúlyhiányok miatt nemzetközi pénz- és tőkeügyletek adminisztratív korlátozása. Nem volt világvezető ország, aki a piacvédelemben általános önmérsékletet tudott volna elérni. A vezető országok körül zárt valutáris övezetek jöttek létre. 5

6 A valutáris rendszerek története 3 Liberalizmus (2. vh. után) Létrejöjjenek a nemzetközi gazdasági kapcsolatokat biztosító rendszerek. Protekcionizmus ellentettje, USA aktivizálódik/világhatalmi törekvés/célja és érdeke is Bretton Woods: új, szabályozott nemzetközi valutáris rendszer szükséges Szervezett együttműködés USA és a $ dominanciája, GB kompromisszumok Dollárstandard rendszerben az egyensúly (+ foglalkoztatottság) tartásához egyensúlyi (rögzített ±1%, ±2.25%) árfolyamokat /árfolyam mechanizmusokat használtak. Konvertibilitás. Bizalom a nemzetközi pénzügyi intézményekben - IMF átfogja a rendszert 6

7 A valutáris rendszerek története es évek minőségi változás: USA helyett három pólus (USA, EU, Japán/Kína), IMF: SDR bevezetése, árfolyamok lebegtetése+ A fejlett országokban a piacokat általában már nem ellenőrzik a kormányok Köv: fejlett országok 2008/11-es világgazdasági válsága A modern hatalom összetevői: biztonság, termelés, pénzügy, tudás. Zavartalan működéshez a hatalomért küzdőknek kompromisszum kellett volna (Kína árfolyam politika!) 7

8 Minőségi ismérvek A valutáris rendszer minőségét az országok közti kapcsolat jellege határozza meg: 1. Melyik eszköz(ök) tölti be a világpénz szerepét? 2. Mennyire szabad/ellenőrzött a nemzetközi finanszírozások rendje? Tőkemozgatások! 3. Biztosított-e a nemzetközi fizetések globális egyensúlya? Tartós egyensúlyhiány (USA/Kína) 4. Külső forrásbevonás/nemzetközi befektetések lehetségesek? 5. Milyen a rendszer szervezési-irányítási formája? Nagyhatalmak (USA) determinálja, és végső soron ő határozta meg a minőségét! A kialakult nemzetközi valutáris rendszer súlyos feszültségeket hordozott magában, mely a mai világgazdasági válságban kibukott. 8

9 Specifikus ismérvek 1 1. Valutáris kooperációra igény 2. Liberalizáció szintje (optimális) 3. Piaci szereplők erősödése 4. Globalizációs összekapcsolódás (gyors válság terjedés) 5. Kormányzati tartalékok A piacok működése nem tökéletes (2008: bukott a neoliberális gazdaságfilozófia) 9

10 Specifikus ismérvek 2 Árfolyam-politika: minden ország önállóan dönt, de jegybankok összehangoltan interveniálnak az ingadozás ellen. Költségvetési kockázat felértékelődik. Kamat-politika: partnervaluták egymáshoz viszonyított értékelése. Pénzügyi piacok nemzetközi felügyelete, szabályok egységesítése (Basel + Bankunió) Nemzetközi tőkeforgalom: Tőkeáramlások kordában tartása. Együttműködés hiányában gyors a válság továbbfertőződése; pénzpiacok integráltak. IMF jelentősége csökkent, majd a válság során felértékelődött. Kooperáció: globális piacokhoz globális monetáris politika, fizetési rendszer és felügyelet kellene. E helyett a válság miatt polarizálódott a világ. 10

11 Pénzügypolitika nemzeti pénzügyek A nemzetközi rendszert a nemzetgazdaságok, azaz az egyes országok nemzeti pénzügyi rendszerei határozzák meg. A nemzeti és a nemzetközi rendszerek között igazodási kényszer van. A nemzeti pénzügypolitikák végtermékként erősen eltérő pénzügyi rendszereket hoznak létre. 11

12 Pénzügypolitika tevékenysége 1 A pénzügypolitika a gazdaság politika része, annak legfontosabb területe. A pénzügypolitika adja az eszközöket a gazdaság folyamatos és hatékony befolyásolásához. Tevékenységét a gazdaságpolitikai koncepciók határozzák meg. Fő kormányzati célok: - Növekedés (társadalmi jólét) - Belgazdasági egyensúly (nemzeti piacok egyensúlya, foglalkoztatottság) - Külgazdasági egyensúly (nemzetközi gazdasági kapcsolatok egyensúlya) 12

13 Pénzügypolitika tevékenysége 2 Alterületei (egyedi jellemzők, más intézményi keretek, más eszköztár és más viszonyulás az alapcélokhoz): 1.Monetáris politika 2.Költségvetési politikai 3.Devizapolitika A gazdasági teljesítmény növekedésének fenntarthatósága!!! 13

14 A gazdaságpolitikai koncepció határozza meg a pénzügypolitika irányát 1. Növekedés, 2. belső egyensúly és 3. külső egyensúly hármasa! Egyszerre mindhármat növelni az a csoda! Gazdaságpolitika a három kihívás között lavíroz. 14

15 Pénzügypolitika/ Monetáris politika 1 Ismérvek: 1. A monetáris politika irányítója a jegybank 2. Biztosítania kell a nemzeti valuta stabilitását Az MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. Az MNB elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül támogatja a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának fenntartását, ellenállóképességének növelését, a gazdasági növekedéshez való fenntartható hozzájárulásának biztosítását és a rendelkezésére álló eszközökkel a Kormány gazdaságpolitikáját. 15

16 Pénzügypolitika/ Monetáris politika 2 A pénz belső értéke: a hazai piacon megszerezhető áru és szolgáltatás mennyisége Külső érték: megszerezhető külföldi valuta (mai árfolyam + értékváltozás (kamatláb) Monetáris politika alapfeladata a belső érték védelme! Azt hisszük, hogy az árstabilitás a tartós gazdasági növekedés előfeltétele. Monetaristák: az infláció zavarokat okoz. Jegybankok függetlenségének általános EU-s elvárásai: elnök hivatali ideje, szabad a kamatláb meghatározás, tilos a jegybankok költségvetési hiányt finanszíroznia (de osztalékot fizethet!), szabadság a monetáris eszközök használatában és a stratégia megválasztásában. Stratégia: árfolyam paraméter (pl. USD-hez rögzíti), monetáris aggregátum (pénztömeg növelés publikálása), inflációs cél meghatározása. + Kulcsfontosságú a jegybank hitelessége. 16

17 A monetáris politika eszközei 1. Alapkamatláb megállapítás (Módosítja a pénzpiaci kamatlábakat a repo kamatlábak révén.) 2. Nyílt piaci műveletek (Intervenció céloknak megfelelően ad/vesz pénzügyi aktívákat; a pénz relatív értékét védi) 3. Kötelező tartalékráta meghatározása (befolyásolja a hitelek volumenét és árát) Kamatemelés: segíti a vagyontartást, export V import, ösztönzi a tőke beáramlást (külgazdasági egyensúly helyreállítása!) Nemzeti valuta erősödik. Munkanélküliség nő. Munkanélküliség csökken, akkor nő az infláció! Bonyolult hatásmechanizmus! 17

18 Pénzügypolitika/ Költségvetési politika 1 Alapfeladat: állami bevételek és kiadások összehangolása. Neoliberális: Költségvetés feladata, hogy módosítsa a kereslet szerkezetét, de a gazdaság által meghatározott szintjét ne emelje. Mostanra a fejlett világ minden régiójának legfőbb gondja a költségvetési hiány és ennek kezelése folyamatos a deficit finanszírozás újabb hitelekből, ezért a piaci kamatlábak emelkednek + a költségvetés elvonja a hitelforrásokat. Magánberuházások külföldről vesznek fel hitelt. A kamatláb emelésért elsősorban a monetáris politika felel, de a költségvetési hiány kamat növelő hatással jár. 18

19 Pénzügypolitika/ Költségvetési politika 2 Válságkezelés (Keynes): Állam aktív szerepvállalása kell, költségvetési nettó kiadások növelése. Cél a beruházási jellegű kifizetés, hogy a gazdaság növekedjen. Forgalmi/fogyasztási adók csökkentése: fogyasztói árak csökkennek, de többlet kereslet miatt többlet import, reálkamatláb nő, kevesebb beruházás Jövedelemadó csökkenés: megtakarítási hajlandóság fokozása, összkereslet egy ideig változatlan 19

20 Pénzügypolitika/ Devizapolitika Régi értelmezésben a devizapolitika a külgazdasággal áll kapcsolatban. Mai meglátásunk: a valutáris folyamatok a pénzügypolitika valamennyi területére kihatnak (hasonlóan a monetáris és a költségvetési is!) Devizapolitika alegységei: I. Nemzetközi pénzforgalmi politika II. Árfolyam politika III. Fizetésimérleg politika IV.Nemzetközi tartalékpolitika V. Nemzetközi tőkeforgalmi politika VI.Nemzetközi valutáris kooperáció 20

21 Pénzügy-/Deviza-/ Nemzetközi pénzforgalmi politika A cégek és vállalatok mennyire szabadon vagy ellenőrzött formában alakíthatna ki valutáris kapcsolatokat Kötött: külfölddel kizárólag engedéllyel, az állam devizamonopóliumot tart fenn Vegyes: több területet kivonnak az engedélyezése alól (Sorrend: 1. áruforgalom, 2. szolgáltatás, 3. tőkeforgalom) Liberalizált: a hatóság csak piackonform eszközöket alkalmaz Pénzügy-/Deviza-/Árfolyam-politika Említettük: Az árfolyam politika azon állami törekvéseket, eszközöket és intézkedéseket összesíti, amellyel a hazai valuta szintjét egy kívánt szintre kívánják beállítani. Minden ország önállóan dönt, de jegybankoknak összehangoltan interveniálni az ingadozás ellen. 21 Költségvetési kockázat felértékelődik!

22 Pénzügy-/Deviza-/Fizetésimérleg politika A fizetésimérleg politika a nemzetközi fizetések teljes körű számbavételét, az egyenleg folyamatos követését és az egyenlegezésből fakadó feladatok teljesítését, illetve a hosszú távú egyensúly biztosításához szükséges intézkedéseket öleli fel. Pénzügy-/Deviza-/ Nemzetközi tartalékpolitika Olyan mennyiségű (likviditási elvárások) és összetételű (csekély valutáris kockázat) tartalékállományról gondoskodik, amely biztosítja az ország nemzetközi fizetőképességét. Feladat az optimális szint meghatározása. 22

23 Pénzügy-/Deviza-/ Nemzetközi tőkeforgalmi politika Feladata a tőkeforgalmat a bel- és külgazdasági egyensúly dinamikus fenntartásának irányába terelni. 1. Milyen irányú és mértékű tőkeforgalom kívánatos a gazdaságnak? 2. Milyen ügyletszerkezet mellett várható a nemzetközi tőkeátcsoportosítás maximális haszna? 3. Milyen eszközökre épüljön a tőkeforgalmi politika? Pénzügy-/Deviza-/ Valutáris kooperációs politika Milyen területeken és milyen intenzitással vállalja a partnerekkel a politika koordinálását? Az ország külpolitikai irányvonala determinálja! Részvétel nemzetközi szervezetekben! 23

24 Finanszírozási rendszerek Fő kérdés: Milyen kapcsolat van a gazdasági aktivitás, a pénzügyi struktúrák és a globalizáció között? A pénzügyi piacok vagy a bankok játszanak fontosabb szerepet a makrogazdasági folyamatokban? Miller- Modigliani tétele: A tökéletes tőkepiacokon a cégek finanszírozási szerkezete semleges. A pénzügyi struktúráknak társadalmi, történelmi és gazdasági gyökerei vannak! Az szilárdul meg, amely az adott körülmények mellett a leghatékonyabb! Vagy az értékpapírpiacok vagy a bankok adják a finanszírozást. Hatékonysági viták: specializált vagy univerzális bankok? Univerzális érvei: mérethatékonyabb, jobb az információszerzési rendszere és válságállóbb! Nem bizonyítható, hogy a pénzügyi struktúra és a gazdasági teljesítmény összefügg! 24