Máté: Számítógép architektúrák

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Máté: Számítógép architektúrák"

Átírás

1 Mikroarchitektúra szint Feladata az ISA (Instruction Set Architecture gépi utasítás szint) megvalósítása. Nincs rá általánosan elfogadott, egységes elv. A ISA szintű utasítások függvények, ezeket egy főprogram hívja meg végtelen ciklusban. A függvények eka mikroarchitektúra szintjén valósulnak lnak meg (mikroprogram). A mikroprogram változói (a regiszterek) definiálják a számítógép állapotát, pl.: (Program ounter, utasításszámláló). Mic 1 Memória Adatút (Data Path, 4.1. ábra) vezérlő regiszterek 3 bites regiszterek, ek, MR Vezérlő jelek bemenetei: (olding tartó),. re írja a, léptető regisztert SLL8 8 bittel balra, t a SRA1 1 bittel jobbra léptet. regiszterbe PP írja Egy cikluson belül lehetséges egy regiszterből olvasni és az O memóriába eredményt akár ugyanoda memóriából visszaírni 4.3. ábra. A N 1, ha az eredmény <0, különben 0, Z 1, ha az eredmény = 0, különben előadás 1 5. előadás Pl. = + 1 : +1 Memória vezérlő regiszterek Vezérlő jelek MR re írja a regisztert t a regiszterbe PP írja O memóriába memóriából A N 1, ha az eredmény <0, különben 0, Z 1, ha az eredmény = 0, különben 0. Pl. = + 1 : +1 Memória vezérlő regiszterek Vezérlő jelek MR re írja a regisztert t a regiszterbe PP írja O memóriába memóriából A N 1, ha az eredmény <0, különben 0, Z 1, ha az eredmény = 0, különben előadás 3 5. előadás 4 Pl. = + 1 : +1 Memória vezérlő regiszterek Vezérlő jelek MR re írja a regisztert t a regiszterbe PP írja O memóriába memóriából A N 1, ha az eredmény <0, különben 0, Z 1, ha az eredmény = 0, különben 0. Pl. = + 1 : +1 Memória vezérlő regiszterek Vezérlő jelek MR re írja a regisztert t a regiszterbe PP írja O memóriába memóriából A N 1, ha az eredmény <0, különben 0, Z 1, ha az eredmény = 0, különben előadás 5 5. előadás 5. előadás 1

2 Memóriaműveletek (4.1. ábra) Szócímzés: 3 bites adat írása, olvasása. szó cím = 4 * (bájt cím), a túlcsorduló bitek elvesznek (Memory Address Register) (Memory Data Register) ájtcímzés: gépi szintű utasítás bájt olvasás. (Program ounter): bájt cím, MR (Memory yte Register): bájt. MR MR PP O Az adatút e (4.1. ábra) 9 jel: a re írás a regiszterekből, 8 jel: az és a léptető ére, 9 jel: a ről regiszterekbe írás, 3 jel: a eléréshez jel: szó íráshoz/olvasáshoz 1 jel: bájt olvasáshoz. Összesen 9 jel szükséges MR kétfajta értelmezése (két vezérlőjel): MR: MR előjel kiterjesztéssel kerül a re, MRU: MR előjel nélküli kiterjesztéssel kerül a re. A N Z A re csak egy regiszter írhat egyszerre, ezért 9 helyett elég 4 jel, összesen 4 vezérlő jelre van szükség. 5. előadás 7 5. előadás 8 Mikroutasítások (μutasítások) 4 bit: az adatút éhez 9 bit: a következő μutasítás címének megadásához, 3 bit: a következő μutasítás kiválasztásának módjára. Ez adja a 3 bites μutasítás: 4.5. ábra. ; ; NEXT ADDRES JM JAMN JAMZ SLL8 SRA1 F0 F1 ENA EN INVA IN O WRITE READ FET SS E Addr JAM Mem 0 = 1 = = MR 3 = MRU 4 = 5 = = PP 7 = 8 = O 9 15 semmi 5. előadás swf mic1_1.swf 5. előadás 10 Memória ciklus A ciklus az adatút végén kezdődik (a ről a regiszterek feltöltése után), ezért ha a címet módosította ez a μutasítás, MR akkor a cím a módosított ill. regiszter éték értéke lesz. Az olvasás eredménye csak két ciklussal később használható az ban, mert ill. MR csak a következő adatút ciklus vége felé töltődik fel a memóriából, addig ill. MR régi értéke érhető el. 4.1.swf Memória ciklus: = ; rd; = 5. előadás 11 mic1_1.swf 5. előadás 1 5. előadás

3 = ; rd = Nem megengedett! a memóriából és a ről egyszerre kapna értéket! A mikroprogram 4.1.swf Mic 1: 4.. ábra. 51x3 bites vezérlőtár a mikroprogramnak, M (MicroProgram ounter): mikroprogram utasításszámláló, μutasításszámláló. MIR (MicroInstruction Register): μutasítás regiszter. Az adatút ciklus (4.. ábra) elején MIR feltöltődik a vezérlőtár M által mutatott szavával. 9 M 51x3 bites vezérlőtár (ROM) a mikroprogram tárolására MIR Addr J M 4 ről 1 ra dekódoló mic1_1.swf 5. előadás előadás 14 MR PP O A N Z Adatút ciklus (4.. ábra): (MIR feltöltődik a vezérlőtár M által mutatott szavával.) Kialakul a kívánt tartalma, és a léptető megtudja, mit kell csinálnia, Az és a léptető elvégzi a feladatát, a, N (Negative) és Z (Zero) megkapja az új értékét, A regiszterek feltöltődnek a ről. MR/ megkapja az értékét, ha az előző ciklus adatot kért a memóriából. Kialakul M új értéke. Memória ciklus kezdete. 5. előadás 15 M új tartalma, JAMN/JAMZ A 9 bites következő cím (Addr) az M be kerül. (JAMN ÉS N) VAGY (JAMZ ÉS Z) és M legmagasabb bitjének logikai VAGY kapcsolata képződik M legmagasabb helyértékén. Pl.: ím Addr JAM Adatút vezérlő bitek 0x75 0x JAMZ =1 esetén a mikroprogram a 0x09 címen folytatódik, ha Z = 0, 0x19 címen folytatódik, ha Z = 1. Feltételes ugrás elágazás a mikroprogramban. 5. előadás 1 JAMN: if(- < 0) goto L1; else goto L M új tartalma, JM JM esetén M 8 alacsonyabb helyértékű bitjének és MR 8 bitjének bitenkénti vagy kapcsolata képződik M ben az adatút ciklus vége felé (MR megérkezése után). Ilyenkor Addr 8 alacsonyabb helyértékű bitje általában 0 Feltétlen ugrás az MR ben tárolt címre kapcsoló μutasítás: goto(mr) vagy goto(mr OR 0x100) Kezdődhet az újabb μutasítás végrehajtása. Gyakorlásra 5. előadás 17 mic1_.swf 5. előadás előadás 3

4 JM: Gyakorlásra =++1; goto(mr) 5. előadás 19 mic1_.swf MR VAGY 8 (N&JAMN) VAGY (Z&JAMZ) 1 bites flip flopok M új tartalmának kialakítása N Z M JM 51x3 bites vezérlőtár (ROM) a mikroprogram tárolására á JAMN/JAMZ MIR Addr J M Mic 1: 4.. ábra. 5. előadás 0 1 Mic 1 működése (M) MIR regiszter, Addr M, léptető megtudja, mit kell csináljon, eredmény, N, Z regiszterekbe JAMN, JAMZ és (N), (Z) mem. és/vagy alapján módosul M mem. MR Memória ciklus indítása JM és (MR) (rd, wr, fetch) alapján módosul M. 5. előadás 1 Mic 1 programozása (4.5,. ábra) 3 bites bináris μutasításokat kellene megadnunk. Pl.: A mikroprogram tár 11. címén lévő μutasítás: egy ciklusban növeljük t1 gyel és kezdeményezünk olvasást a memóriából, folytatás a 1 es μutasításnál. Szimbolikusan ezt így írhatnánk: = + 1; rd; goto 1 De így fogjuk írni: = + 1; rd A folytatás címet csak akkor tüntetjük fel, ha az nem a következőként írt μutasítás (pl. goto Main1). 5. előadás MR PP O A N Z MAL (Micro Assembly Language ) SOURE: a re kötött regiszterek bármelyike:,, MRU (előjel nélküli MR Unsigned), MR,,, PP,, O. DEST: a re kapcsolt regiszterek bármelyike:,,,,, PP,, O,. Több regiszter is kaphatja ugyanazt az értéket. wr: memóriába írás bőla címre. rd: memóriából olvasás be a címről. fetch: 8 bites utasításkód betöltése MR be a címről. Nem megengedett pl. az alábbi μutasítás pár: = ; rd = // A memóriából is most kapna értéket! 5. előadás 3 5. előadás 4 5. előadás 4

5 Feltétlen ugrás: goto Main1 Az Addr mezőbe Main1 címét kell írni. Feltétlen ugrás MR szerint (kapcsoló μutasítás ): Ilyenkor JM = 1 goto (MR OR value) value általában 0 vagy 0x előadás 5 Feltételes elágazás, pl.: (Top Of Stack) alapján Z = ; if (Z) goto L1; else goto L // Z=1, ha =0, különben Z=0. ím Addr JAM Adatút vezérlő bitek 0x75 0x JAMZ =1 esetén a mikroprogram az L 0x09 címen folytatódik, ha Z = 0, L1 0x19 címen folytatódik, ha Z = ábra Az L1 és L címek különbsége 5 (0x100) kell legyen! 5. előadás A verem operandusok és az eredmény ideiglenes tárolására is használható (operandus verem), pl. (4.9. ábra): a1 = a + a3 a a3 a a1 a3 a a3 a a1 a+a3 a3 a a1 a3 a a+a3 IJVM (Integer Java Virtual Machine): a JVM egész értékű aritmetikát tartalmazó része. Az IJVM utasítások szerkezete: az első mező az opcode (Operation ode, műveleti kód), az esetleges második mezőben az operandus meghatározására szolgáló adat van. Mikroprogram: betölti, értelmezi és végrehajtja az IJVM utasításokat: betöltés végrehajtás (fetch execute) ciklus. A továbbiakban utasításon az IJVM utasításait értjük, a mikroutasításokat μutasítás ként fogjuk jelölni. 5. előadás 7 5. előadás 8 Az IJVM modellje (4.10. ábra) A 4 G, 1 G szóként is szervezhető. Konstansok, mutatók Tartalma a program betöltésekor alakul ki, ISA utasítások nem írhatják felül PP Konstans terület Verem Lokális változók és operandus verem Aktuális operandusok 3. Aktuális lokális változók 3. lokális változók. lokális változók 1. Program bájtot címez a metódus területen belül Metódus terület 5. előadás 9 IJVM néhány utasítása: ábra (részlet). hex Mnemonic jelentés 10 IPUS byte eteszi a byte ot a verembe A7 GOTO offset Feltétel nélküli ugrás offset re 0 IADD Kivesz a veremből két szót, az összegüket a verembe teszi 99 IFEQ offset Kivesz a veremből egy szót, ha 0, akkor offset re ugrik 9F Kivesz a veremből két szót, ha egyenlők, akkor offset re IF_IMPEQ IMPEQ offset ugrik 15 ILOAD varnum eteszi varnum ot a verembe 3 ISTORE varnum Kivesz a veremből egy szót, és eltárolja varnum ba Kivesz a veremből két szót, a különbségüket a verembe 4 ISU teszi 00 NOP Nem csinál semmit 5F SWAP A verem két felső szavát megcseréli hex nem kell 5. előadás előadás 5

6 Java () IJVM program ábra in. kód program 1 ILOAD j // i = j + k 150 ILOAD k i = j + k; 3 IADD 0 if(i = = 3) 4 ISTORE i 3 01 k = 0; 5 ILOAD i // if(i = = 3) else IPUS j = j 1; 7 IF_IMPEQ L1 9F 00 0D 8 ILOAD j // j = j IPUS ISU 4 11 ISTORE j GOTO L A7 00 0F 13 L1: IPUS 0 // k = ISTORE k L: Nem kell 5. előadás 31 IJVM megvalósítása Mic 1 en (4.11., 17. ábra) Előkészület a gép indításakor: a végrehajtandó utasítás címét, MR az utasítás kódját tartalmazza. A főciklus legelső μutasítása a Main1, ez: =+1; fetch; goto(mr); most a végrehajtandó utasítás utáni bájtra mutat, ez lehet egy újabb utasítás kódja, vagy operandus. új értékének kialakulása után indul a fetch csel kezdeményezett ciklus, ez a program következő bájtját olvassa MR be (a következő μutasítás végén lesz MR ben a bájt). goto (MR) elugrik az utasítás feldolgozásához. 5. előadás 3 Minden utasítás feldolgozását végző függvény első μutasítása az utasítás kódnak megfelelő címen van a mikroprogram tárban. 5. előadás 33 A μutasítások egy lehetséges elhelyezkedése a mikroprogram tárban (részlet) A D E F 0 NOP1 IAND3 POP3 SWAP SWAP3 SWAP4 SWAP5 SWAP LD_W4 8 LD_W3 IIN3 IIN4 IIN5 IIN IFLT IFLT3 IPUS1 IPUS IPUS 10 LD_W1 LD_W ILOAD1 ILOAD ILOAD3 ILOAD4 ILOAD5 INVOKEV19 INVOKEV0 INVOKEV1 INVOKEV INVOKEV3 18 IFLT4 0 F F 8 30 ISTORE1 ISTORE 38 ISTORE3 ISTORE4 ISTORE5 ISTORE POP1 58 POP DUP1 DUP SWAP1 0 IADD1 IADD IADD3 ISU1 ISU ISU IAND1 IAND INVOKEV1 INVOKEV 80 IOR1 IOR IOR3 IIN1 IIN INVOKEV3 INVOKEV4 INVOKEV5 INVOKEV7 INVOKEV8 INVOKEV9 INVOKEV10 88 INVOKEV Nem kell 5. előadás 34 Látható, hogy nem mindig helyezhetjük egymás után az egyes utasítások feldolgozását végző μutasítás sorozatot, ezért inkább azt a megoldást választottuk, hogy minden μutasítás tartalmazza a következő μutasítás címét. a az első utasítás pl. NOP (No OPeration, nem csinál semmit), ennek a kódja 0x00, ezért a 0x00 címen kezdődik a NOP feldolgozását végző függvény. Ez egyetlen goto Main1 μutasítás. 5. előadás 35 IJVM megvalósítása Mic 1 en (4.11., 17. ábra) A főciklus a Main1 nél kezdődik; a végrehajtandó utasítás címét, MR az utasítás kódját tartalmazza. IJVM program: NOP IADD Main1 a következő utasítást vagy adatbájtot olvassa. ímke Műveletek // kommentár Main1 = + 1; fetch; goto(mr) nop1 goto Main1 iadd1 = = 1; rd iadd = iadd3 = = + ; wr; goto Main1 5. előadás 3 5. előadás

7 A verem két felső szavának cseréje (4.17. ábra) Megállapodás szerint tartalmazza a verem tetején lévő szót! Ez többnyire előny. : A A swap1 = 1; rd // A. szó címe, olvasás swap = // a verem tetejére mutat A 5. előadás 37 Gyakorlásra mic1_3.swf 5. előadás 38 A verem két felső szavának cseréje (4.17. ábra) swap1 = 1; rd // A. szó címe, olvasás swap = // a verem tetejére mutat A : A A swap3 = ; wr //. szó ba, verem tetejére = () swap4 = // verem régi teteje = A : A swap4 ben előny, hogy tartalmazza a verem tetején lévő szót. 5. előadás 39 A verem két felső szavának cseréje (4.17. ábra) swap1 = 1; rd // A. szó címe, olvasás swap = // a verem tetejére mutat A swap3 = ; wr //. szó ba, verem tetejére = () swap4 = // verem régi teteje = A swap5 = 1; wr // a. szóba () swap = ; goto Main1 // frissítése swap ban hátrány, mert ez az μutasítás csak azért kell, hogy tartalmazza a verem tetején lévő szót. : A 5. előadás 40 A verem két felső szavának cseréje (4.17. ábra) A WIDE utasítás A WIDE utasítás valójában prefixum: önmagában nem csinál semmit, csak jelzi, hogy a következő utasításnak 1 bites indexe van. Pl.: ILOAD varnum lokális változó a verembe varnum a lokális változó 8 bites indexe. WIDE ILOAD varnum lokális változó a verembe varnum a lokális változó 1 bites indexe. w_iload1 címe = iload1 címe + 0x előadás 41 Gyakorlásra mic1_4.swf 5. előadás 4 5. előadás 7

8 ILOAD varnum lokális változó a verembe varnum a lokális változó 8 bites indexe. Main1 = + 1; fetch; goto(mr) MR = ILOAD iload1 = MR varnum iload = + MRU; rd // rd(+varnum) iload3 = = + 1 () iload4 = + 1; fetch; wr () iload5 = ; goto Main1 MR opkód 5. előadás 43 WIDE ILOAD varnum lokális változó a verembe varnum a lokális változó 1 bites indexe. Main1 = + 1; fetch; goto(mr) MR = WIDE iload1 = iload = + MRU; rd // rd(+varnum) iload3 = = + 1 () iload4 = + 1; fetch; wr () iload5 = ; goto Main1 MR opkód wide1 = + 1; fetch; goto(mr OR 0x100) MR ILOAD w_iload1 = + 1; fetch // index. bájtja MR 1. bájt w_iload = MRU << 8 // 1. bájt léptetése MR. bájt w_iload3 = OR MRU // = a 1 bites index w_iload4 = + ; rd; goto iload3 rd(+varnum) 5. előadás 44 Mi a mikroarchitektúra szint feladata? ogy valósítja meg a feladatát? Mi az adatút? Milyen jei vannak a Mic 1 nek? Mely regiszterek csatlakoznak az A hez? Mely regiszterek csatlakoznak a hez? Mely regiszterek csatlakoznak a hez? Milyen jelek szükségesek az adatút éhez? Mire szolgál az regiszter két vezérlő bemenete? Mire szolgál az MR regiszter két vezérlő bemenete? Gyakorlásra 5. előadás 45 mic1_5.swf 5. előadás 4 Milyen részei vannak az egy bites nak? Milyen vezérlő bemenetei vannak az nak? Milyen vezérlő bemenetek esetén lesz 1 az eredmény? Milyen eredményt szolgáltat az F 0 =0, F 1 =1, ENA=0, EN=0, INVA=1, IN=1 vezérlő bemenet? A Mic 1 mely regisztere lehet az bal/jobb operandusa? ova tárolhatja a Mic 1 az eredményt? Érvényes μutasítás e Mic 1 en a =O? Miért? Érvényes μutasítás e Mic 1 en a = O? Miért? Milyen μutasításai vannak a Mic 1 gépnek? Milyen ugró μutasításai vannak a Mic 1 gépnek? Milyen értékeket vehet föl a SOURE operandus? Milyen értékeket vehet föl a DEST operandus? Mit jelent a wr? Mely μutasítások tudnak olvasni a memóriából, és hogy működnek? ogy lehet védekezni az ellen, hogy egyszerre kapjon értéket a memóriából és a ről? Mi az operandus verem? 5. előadás előadás előadás 8

9 ogy történik a memóriából olvasás? ogy történik a memóriába írás? Mire szolgál a / regiszter? a egy μutasítás módosítja tartalmát, és olvas a memóriából, akkor mely címről fog olvasni? fetch μutasítás után mikor használható MR új értéke az adatúton illetve M meghatározásához? Mire szolgál a és az MR regiszter? Mire szolgál az N és a Z regiszter? Mire szolgál a regiszter? Milyen műveletei vannak a Mic 1 nek? Milyen jelek szükségesek a Mic 1 adatútjának éhez? ány jel szolgál az A ére? ány jel szolgál a ére? ány jelszolgál az ésa léptető ére? ány jel szolgál a ére? ány jel szolgál a elérésére? Milyen részei vannak a Mic 1 μutasításainak? Milyen részei vannak az adatút ciklusnak? 5. előadás előadás 50 Milyen típusú a mikroprogram tároló? Mire szolgál az M regiszter? Mire szolgál a MIR regiszter? Miért van szükség az Addr mezőre? Milyen részei vannak az adatút ciklusnak? ány bit kell a / éhez? Mire szolgál a JMPN/JMPZ bit? Mire szolgál a JM bit? ogy alakul ki M új tartalma? Miért nem megengedett az = ; rd = μutasítás pár? ogy valósítható meg feltétlen ugrás a mikroprogramban? ogy valósítható meg feltételes ugrás a mikroprogramban? ogy valósítható meg kapcsoló μutasítás a mikroprogramban? 5. előadás előadás 5 Minek a rövidítése az IJVM? Ismertesse az IJVM modelljét! Milyen utasításai vannak az IJVM nek? Mi a IPUS/DUP/IADD/SWAP utasítás feladata? Mi a GOTO utasítás feladata? Mi az IFEQ/IF_IMPEQIMPEQ utasítás feladata? ogy működik a Mic 1 főciklusa? Mit tartalmaz és MR a főciklus indulásakor? ogy valósítható meg Mic 1 en a NOP utasítás? ogy valósítható meg Mic 1 en az IADD utasítás? Mire szolgál a SWAP utasítás? ogy valósítható meg a SWAP utasítás? Mire szolgál a WIDE utasítás? ogy valósítható meg a WIDE utasítás? Mire szolgál az ILOAD utasítás? ogy valósítható meg az ILOAD utasítás? Mire szolgál a WIDE ILOAD utasítás? ogy valósítható meg a WIDE ILOAD utasítás? 5. előadás előadás előadás 9

10 Az előadáshoz kapcsolódó Fontosabb témák Mikroarchitektúra szint. Mikroutasítások: Mic 1. Memória műveletek. és az adatút e. A Mic 1 működése, adatút ciklusa, ciklusa, mikroprogramja. M új értékének kialakulása Mic 1 en. Az IJVM, az IJVM modellje, az IJVM megvalósítása Mic 1 en. A WIDE utasítás hatása és megvalósítása Mic 1 en. 5. előadás előadás 10

Máté: Számítógép architektúrák

Máté: Számítógép architektúrák A mikroprogram Mic 1: 4.. ábra. 51x3 bites vezérlőtár a mikroprogramnak, MPC (MicroProgram Counter): mikroprogram utasításszámláló. MIR (MicroInstruction Register): mikroutasítás regiszter. Az adatút ciklus

Részletesebben

Máté: Számítógép architektúrák

Máté: Számítógép architektúrák NEXT ADDRESS JMPC JAMN JAMZ SLL8 SRA1 F0 F1 ENA EN INVA INC H OPC TOS LV SP PC MDR MAR WRITE READ FETCH 4 sín Mikroutasítások 24 bit: az adatút vezérléséhez bit: a következő utasítás címének megadásához,

Részletesebben

Máté: Számítógép architektúrák

Máté: Számítógép architektúrák MPC új tartalma, JMPC JMPC esetén MPC 8 alacsonyabb helyértékű bitjének és MR 8 bitjének bitenkénti vagy kapcsolata képződik MPC-ben az adatút ciklus vége felé (MR megérkezése után). Ilyenkor Addr 8 alacsonyabb

Részletesebben

Máté: Számítógép architektúrák

Máté: Számítógép architektúrák Az GOTO offset utasítás. P relatív: P értékéhez hozzá kell adni a két bájtos, előjeles offset értékét. Mic 1 program: Main1 P = P + 1; fetch; goto() goto1 OP=P 1 // Main1 nél : P=P+1 1. bájt goto P=P+1;

Részletesebben

Máté: Számítógép architektúrák

Máté: Számítógép architektúrák Sín műveletek z eddigiek közönséges műveletek voltak. lokkos átvitel (3.4. ábra): kezdő címen kívül az adatre kell tenni a mozgatandó adatok számát. Esetleges várakozó ciklusok után ciklusonként egy adat

Részletesebben

Máté: Számítógép architektúrák 2010.10.06.

Máté: Számítógép architektúrák 2010.10.06. szinkron : Minden eseményt egy előző esemény okoz! Nincs órajel, WIT, van viszont: MSYN# (kérés Master SYNchronization), SSYN# (kész Slave SYNchronization). Ugyanazon a en gyors és lassú mester szolga

Részletesebben

Digitális rendszerek. Mikroarchitektúra szintje

Digitális rendszerek. Mikroarchitektúra szintje Digitális rendszerek Mikroarchitektúra szintje Mikroarchitektúra Jellemzők A digitális logika feletti szint Feladata az utasításrendszer-architektúra szint megalapozása, illetve megvalósítása Példa Egy

Részletesebben

Bevezetés az informatikába

Bevezetés az informatikába Bevezetés az informatikába 3. előadás Dr. Istenes Zoltán Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar Programozáselmélet és Szoftvertechnológiai Tanszék Matematikus BSc - I. félév / 2008 / Budapest Dr.

Részletesebben

Számítógép architektúrák

Számítógép architektúrák Számítógép architektúrák Számítógépek felépítése Digitális adatábrázolás Digitális logikai szint Mikroarchitektúra szint Gépi utasítás szint Operációs rendszer szint Assembly nyelvi szint Probléma orientált

Részletesebben

1. Az utasítás beolvasása a processzorba

1. Az utasítás beolvasása a processzorba A MIKROPROCESSZOR A mikroprocesszor olyan nagy bonyolultságú félvezető eszköz, amely a digitális számítógép központi egységének a feladatait végzi el. Dekódolja az uatasításokat, vezérli a műveletek elvégzéséhez

Részletesebben

találhatók. A memória-szervezési modell mondja meg azt, hogy miként

találhatók. A memória-szervezési modell mondja meg azt, hogy miként Memória címzési módok Egy program futása során (legyen szó a program vezérléséről vagy adatkezelésről) a program utasításai illetve egy utasítás argumentumai a memóriában találhatók. A memória-szervezési

Részletesebben

Digitális rendszerek. Utasításarchitektúra szintje

Digitális rendszerek. Utasításarchitektúra szintje Digitális rendszerek Utasításarchitektúra szintje Utasításarchitektúra Jellemzők Mikroarchitektúra és az operációs rendszer közötti réteg Eredetileg ez jelent meg először Sokszor az assembly nyelvvel keverik

Részletesebben

VEZÉRLŐEGYSÉGEK. Tartalom

VEZÉRLŐEGYSÉGEK. Tartalom VEZÉRLŐEGYSÉGEK Tartalom VEZÉRLŐEGYSÉGEK... 1 Vezérlőegységek fajtái és jellemzői... 2 A processzor elemei... 2 A vezérlés modellje... 2 A vezérlőegységek csoportosítása a tervezés módszere szerint...

Részletesebben

Adatelérés és memóriakezelés

Adatelérés és memóriakezelés Adatelérés és memóriakezelés Jelen nayagrészben az Intel x86-os architektúrára alapuló 32 bites processzorok programozását tekintjük. Egy program futása során (legyen szó a program vezérléséről vagy adatkezelésről)

Részletesebben

Operandus típusok Bevezetés: Az utasítás-feldolgozás menete

Operandus típusok Bevezetés: Az utasítás-feldolgozás menete Operandus típusok Bevezetés: Az utasítás-feldolgozás menete Egy gépi kódú utasítás általános formája: MK Címrész MK = műveleti kód Mit? Mivel? Az utasítás-feldolgozás általános folyamatábrája: Megszakítás?

Részletesebben

Digitális technika VIMIAA01 9. hét Fehér Béla BME MIT

Digitális technika VIMIAA01 9. hét Fehér Béla BME MIT BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika VIMIAA01 9. hét Fehér Béla BME MIT Eddig Tetszőleges

Részletesebben

Digitális technika VIMIAA01 9. hét

Digitális technika VIMIAA01 9. hét BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika VIMIAA01 9. hét Fehér Béla BME MIT Eddig Tetszőleges

Részletesebben

Máté: Számítógép architektúrák

Máté: Számítógép architektúrák 3.51. ábra. /T két komponense, az eredeti és az új rész Máté: rchitektúrák 5. előadás 1 laplap (motherboard, parentboard, 3.51. ábra) Rajta van a PU, (ek), ezen illesztő helyek (slots) a és a beviteli/kiviteli

Részletesebben

SZÁMÍTÓGÉP ARCHITEKTÚRÁK

SZÁMÍTÓGÉP ARCHITEKTÚRÁK SZÁMÍTÓGÉP ARCHITEKTÚRÁK Kártyás ajtónyitó tervezése Horváth Gábor BME Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék ghorvath@hit.bme.hu, belso@hit.bme.hu Budapest, 2018-02-19 Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások

Részletesebben

Adatok ábrázolása, adattípusok

Adatok ábrázolása, adattípusok Adatok ábrázolása, adattípusok Összefoglalás Adatok ábrázolása, adattípusok Számítógépes rendszerek működés: információfeldolgozás IPO: input-process-output modell információ tárolása adatok formájában

Részletesebben

A 32 bites x86-os architektúra regiszterei

A 32 bites x86-os architektúra regiszterei Memória címzési módok Jelen nayagrészben az Intel x86-os architektúrára alapuló 32 bites processzorok programozását tekintjük. Egy program futása során (legyen szó a program vezérléséről vagy adatkezelésről)

Részletesebben

Assembly Utasítások, programok. Iványi Péter

Assembly Utasítások, programok. Iványi Péter Assembly Utasítások, programok Iványi Péter Assembly programozás Egyszerű logikán alapul Egy utasítás CSAK egy dolgot csinál Magas szintű nyelven: x = 5 * z + y; /* 3 darab művelet */ Assembly: Szorozzuk

Részletesebben

Egyszerű RISC CPU tervezése

Egyszerű RISC CPU tervezése IC és MEMS tervezés laboratórium BMEVIEEM314 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Egyszerű RISC CPU tervezése Nagy Gergely Elektronikus Eszközök Tanszéke (BME) 2013. február 14. Nagy Gergely

Részletesebben

A MiniRISC processzor

A MiniRISC processzor BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK A MiniRISC processzor Fehér Béla, Raikovich Tamás, Fejér Attila BME MIT

Részletesebben

7.hét: A sorrendi hálózatok elemei II.

7.hét: A sorrendi hálózatok elemei II. 7.hét: A sorrendi hálózatok elemei II. Tárolók Bevezetés Bevezetés Regiszterek Számlálók Memóriák Regiszter DEFINÍCIÓ Tárolóegységek összekapcsolásával, egyszerű bemeneti kombinációs hálózattal kiegészítve

Részletesebben

A mikroprocesszor egy RISC felépítésű (LOAD/STORE), Neumann architektúrájú 32 bites soft processzor, amelyet FPGA val valósítunk meg.

A mikroprocesszor egy RISC felépítésű (LOAD/STORE), Neumann architektúrájú 32 bites soft processzor, amelyet FPGA val valósítunk meg. Mikroprocesszor A mikroprocesszor egy RISC felépítésű (LOAD/STORE), Neumann architektúrájú 32 bites soft processzor, amelyet FPGA val valósítunk meg. A mikroprocesszor részei A mikroprocesszor a szokásos

Részletesebben

Számítógépek felépítése

Számítógépek felépítése Számítógépek felépítése Emil Vatai 2014-2015 Emil Vatai Számítógépek felépítése 2014-2015 1 / 14 Outline 1 Alap fogalmak Bit, Byte, Word 2 Számítógép részei A processzor részei Processzor architektúrák

Részletesebben

Programozás alapjai. 10. előadás

Programozás alapjai. 10. előadás 10. előadás Wagner György Általános Informatikai Tanszék Pointerek, dinamikus memóriakezelés A PC-s Pascal (is) az IBM PC memóriáját 4 fő részre osztja: kódszegmens adatszegmens stackszegmens heap Alapja:

Részletesebben

Aritmetikai utasítások I.

Aritmetikai utasítások I. Aritmetikai utasítások I. Az értékadó és aritmetikai utasítások során a címzési módok különböző típusaira látunk példákat. A 8086/8088-as mikroprocesszor memóriája és regiszterei a little endian tárolást

Részletesebben

Máté: Számítógép architektúrák

Máté: Számítógép architektúrák Máté: Számítógép architektúrák... Pl.: a verem két felső szavának cseréje Micon (.. ábra): swap swap swap swap swap swap cy MAR= SP;rd B=SP MAR= SP H=MDR; wr C=B B=SP MAR=C C=B Várni kell! rd MAR=C Várni

Részletesebben

Máté: Számítógép architektúrák

Máté: Számítógép architektúrák Máté: Számítógép architektúrák... Hétszakaszú csővezeték: Mic (.. ábra). Az IFU a bejövő bájtfolyamot a dekódolóba küldi. IJVM hossz. A dekódoló a WIDE prefixumot felismeri, pl. WIDE ILOAD ot átalakítja

Részletesebben

8. Fejezet Processzor (CPU) és memória: tervezés, implementáció, modern megoldások

8. Fejezet Processzor (CPU) és memória: tervezés, implementáció, modern megoldások 8. Fejezet Processzor (CPU) és memória: The Architecture of Computer Hardware and Systems Software: An Information Technology Approach 3rd Edition, Irv Englander John Wiley and Sons 2003 Wilson Wong, Bentley

Részletesebben

1. ábra: Perifériára való írás idődiagramja

1. ábra: Perifériára való írás idődiagramja BELÉPTETŐ RENDSZER TERVEZÉSE A tárgy első részében tanult ismeretek részbeni összefoglalására tervezzük meg egy egyszerű mikroprocesszoros rendszer hardverét, és írjuk meg működtető szoftverét! A feladat

Részletesebben

8. Fejezet Processzor (CPU) és memória: tervezés, implementáció, modern megoldások

8. Fejezet Processzor (CPU) és memória: tervezés, implementáció, modern megoldások 8. Fejezet Processzor (CPU) és memória: The Architecture of Computer Hardware and Systems Software: An Information Technology Approach 3rd Edition, Irv Englander John Wiley and Sons 2003 Wilson Wong, Bentley

Részletesebben

Mintavételes szabályozás mikrovezérlő segítségével

Mintavételes szabályozás mikrovezérlő segítségével Automatizálási Tanszék Mintavételes szabályozás mikrovezérlő segítségével Budai Tamás budai.tamas@sze.hu http://maxwell.sze.hu/~budait Tartalom Mikrovezérlőkről röviden Programozási alapismeretek ismétlés

Részletesebben

Informatika 1 2. el adás: Absztrakt számítógépek

Informatika 1 2. el adás: Absztrakt számítógépek Informatika 1 2. el adás: Budapesti M szaki és Gazdaságtudományi Egyetem 2015-09-08 1 2 3 A egy M = Q, Γ, b, Σ, δ, q 0, F hetes, ahol Q az 'állapotok' nem üres halmaza, Γ a 'szalag ábécé' véges, nem üres

Részletesebben

Számítógép architektúrák

Számítógép architektúrák Számítógép architektúrák Kártyás ajtónyitó tervezése 2016. március 7. Budapest Horváth Gábor docens BME Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék ghorvath@hit.bme.hu Számítógép Architektúrák Horváth

Részletesebben

Szekvenciális hálózatok és automaták

Szekvenciális hálózatok és automaták Szekvenciális hálózatok a kombinációs hálózatokból jöhetnek létre tárolási tulajdonságok hozzáadásával. A tárolás megvalósítása történhet a kapcsolás logikáját képező kombinációs hálózat kimeneteinek visszacsatolásával

Részletesebben

Az MSP430 mikrovezérlők digitális I/O programozása

Az MSP430 mikrovezérlők digitális I/O programozása 10.2.1. Az MSP430 mikrovezérlők digitális I/O programozása Az MSP430 mikrovezérlők esetében minden kimeneti / bemeneti (I/O) vonal önállóan konfigurálható, az P1. és P2. csoportnak van megszakítás létrehozó

Részletesebben

Adatszerkezetek Tömb, sor, verem. Dr. Iványi Péter

Adatszerkezetek Tömb, sor, verem. Dr. Iványi Péter Adatszerkezetek Tömb, sor, verem Dr. Iványi Péter 1 Adat Adat minden, amit a számítógépünkben tárolunk és a külvilágból jön Az adatnak két fontos tulajdonsága van: Értéke Típusa 2 Adat típusa Az adatot

Részletesebben

Számítógépek felépítése, alapfogalmak

Számítógépek felépítése, alapfogalmak 2. előadás Számítógépek felépítése, alapfogalmak Lovas Szilárd, Krankovits Melinda SZE MTK MSZT kmelinda@sze.hu B607 szoba Nem reprezentatív felmérés kinek van ilyen számítógépe? 2 Nem reprezentatív felmérés

Részletesebben

A mikroprocesszor felépítése és működése

A mikroprocesszor felépítése és működése A mikroprocesszor felépítése és működése + az egyes részegységek feladata! Információtartalom vázlata A mikroprocesszor feladatai A mikroprocesszor részegységei A mikroprocesszor működése A mikroprocesszor

Részletesebben

Programozási nyelvek 6. előadás

Programozási nyelvek 6. előadás Programozási nyelvek 6. előadás Szempontok Programozási nyelvek osztályozása Felhasználói kör (amatőr, professzionális) Emberközelség (gépi nyelvektől a természetes nyelvekig) Számítási modell (hogyan

Részletesebben

SZÁMÍTÓGÉPEK BELSŐ FELÉPÍTÉSE - 1

SZÁMÍTÓGÉPEK BELSŐ FELÉPÍTÉSE - 1 INFORMATIKAI RENDSZEREK ALAPJAI (INFORMATIKA I.) 1 NEUMANN ARCHITEKTÚRÁJÚ GÉPEK MŰKÖDÉSE SZÁMÍTÓGÉPEK BELSŐ FELÉPÍTÉSE - 1 Ebben a feladatban a következőket fogjuk áttekinteni: Neumann rendszerű számítógép

Részletesebben

A Számítógépek felépítése, mőködési módjai

A Számítógépek felépítése, mőködési módjai Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszék Kovács Endre tud. Mts. A Számítógépek felépítése, mőködési módjai Mikroprocesszoros Rendszerek Felépítése Buszrendszer CPU OPERATÍV TÁR µ processzor

Részletesebben

A számítógép alapfelépítése

A számítógép alapfelépítése Informatika alapjai-6 számítógép felépítése 1/8 számítógép alapfelépítése Nevezzük számítógépnek a következő kétféle elrendezést: : Harvard struktúra : Neumann struktúra kétféle elrendezés alapvetően egyformán

Részletesebben

Máté: Számítógép architektúrák

Máté: Számítógép architektúrák Elágazás jövendölés ok gép megjövendöli, hogy egy ugrást végre kell hajtani vagy sem. Egy triviális jóslás: a visszafelé irányulót végre kell hajtani (ilyen van a ciklusok végén), az előre irányulót nem

Részletesebben

Máté: Assembly programozás

Máté: Assembly programozás Dr. Máté Eörs docens Képfeldolgozás és Számítógépes Grafika Tanszék Árpád tér 2. II. em. 213 6196, 54-6196 (6396, 54-6396) http://www.inf.u-szeged.hu/~mate Tantárgy leírás: http://www.inf.u-szeged.hu/oktatas/kurzusleirasok/

Részletesebben

SzA19. Az elágazások vizsgálata

SzA19. Az elágazások vizsgálata SzA19. Az elágazások vizsgálata (Az elágazások csoportosítása, a feltételes utasítások használata, a műveletek eredményének vizsgálata az állapottér módszerrel és közvetlen adatvizsgálattal, az elágazási

Részletesebben

Mikroprocesszor CPU. C Central Központi. P Processing Számító. U Unit Egység

Mikroprocesszor CPU. C Central Központi. P Processing Számító. U Unit Egység Mikroprocesszor CPU C Central Központi P Processing Számító U Unit Egység A mikroprocesszor általános belső felépítése 1-1 BUSZ Utasítás dekóder 1-1 BUSZ Az utasítás regiszterben levő utasítás értelmezését

Részletesebben

DSP architektúrák dspic30f család

DSP architektúrák dspic30f család DSP architektúrák dspic30f család A Microchip 2004 nyarán piacra dobta a dspic30f családot, egy 16 bites fixpontos DSC. Mivel a mikróvezérlők tantárgy keretén belül a PIC családdal már megismerkedtetek,

Részletesebben

Balaton Marcell Balázs. Assembly jegyzet. Az Assembly egy alacsony szintű nyelv, mely a gépi kódú programozás egyszerűsítésére született.

Balaton Marcell Balázs. Assembly jegyzet. Az Assembly egy alacsony szintű nyelv, mely a gépi kódú programozás egyszerűsítésére született. Balaton Marcell Balázs Assembly jegyzet Az Assembly egy alacsony szintű nyelv, mely a gépi kódú programozás egyszerűsítésére született. 1. Regiszterek Regiszterek fajtái a. Szegmensregiszterek cs (code):

Részletesebben

Adatszerkezetek Adatszerkezet fogalma. Az értékhalmaz struktúrája

Adatszerkezetek Adatszerkezet fogalma. Az értékhalmaz struktúrája Adatszerkezetek Összetett adattípus Meghatározói: A felvehető értékek halmaza Az értékhalmaz struktúrája Az ábrázolás módja Műveletei Adatszerkezet fogalma Direkt szorzat Minden eleme a T i halmazokból

Részletesebben

Járműfedélzeti rendszerek I. 3. előadás Dr. Bécsi Tamás

Járműfedélzeti rendszerek I. 3. előadás Dr. Bécsi Tamás Járműfedélzeti rendszerek I. 3. előadás Dr. Bécsi Tamás ATmega128 CPU Single-level pipelining Egyciklusú ALU működés Reg. reg., reg. konst. közötti műveletek 32 x 8 bit általános célú regiszter Egyciklusú

Részletesebben

SZÁMÍTÓGÉP ARCHITEKTÚRÁK

SZÁMÍTÓGÉP ARCHITEKTÚRÁK SZÁMÍTÓGÉP ARCHITEKTÚRÁK Pipeline utasításfeldolgozás Horváth Gábor, Belső Zoltán BME Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék ghorvath@hit.bme.hu, belso@hit.bme.hu Budapest, 2018-04-24 1 UTASÍTÁSOK

Részletesebben

Assembly. Iványi Péter

Assembly. Iványi Péter Assembly Iványi Péter További Op. rsz. funkcionalitások PSP címének lekérdezése mov ah, 62h int 21h Eredmény: BX = PSP szegmens címe További Op. rsz. funkcionalitások Paraméterek kimásolása mov di, parameter

Részletesebben

VI. SZOFTVERES PROGRAMOZÁSÚ VLSI ÁRAMKÖRÖK

VI. SZOFTVERES PROGRAMOZÁSÚ VLSI ÁRAMKÖRÖK VI. SZOFTVERES PROGRAMOZÁSÚ VLSI ÁRAMKÖRÖK 1 Az adatok feldolgozását végezhetjük olyan általános rendeltetésű digitális eszközökkel, amelyeket megfelelő szoftverrel (programmal) vezérelünk. A mai digitális

Részletesebben

7. Fejezet A processzor és a memória

7. Fejezet A processzor és a memória 7. Fejezet A processzor és a memória The Architecture of Computer Hardware and Systems Software: An Information Technology Approach 3rd Edition, Irv Englander John Wiley and Sons 2003 Wilson Wong, Bentley

Részletesebben

Assembly utasítások listája

Assembly utasítások listája Assembly utasítások listája Bevezetés: Ebben a segédanyagban a fontosabb assembly utasításokat szedtem össze. Az utasítások csoportosítva vannak. A fontos kategóriába azok az utasítások tartoznak, amiknek

Részletesebben

Máté: Számítógép architektúrák 2010.12.01.

Máté: Számítógép architektúrák 2010.12.01. Máté: Számítógép architektúrák... A feltételes ugró utasítások eldugaszolják a csővezetéket Feltételes végrehajtás (5.5 5. ábra): Feltételes végrehajtás Predikáció ió C pr. rész Általános assembly Feltételes

Részletesebben

Programozott soros szinkron adatátvitel

Programozott soros szinkron adatátvitel Programozott soros szinkron adatátvitel 1. Feladat Név:... Irjon programot, mely a P1.0 kimenet egy lefutó élének időpontjában a P1.1 kimeneten egy adatbitet ad ki. A bájt legalacsonyabb helyiértéke 1.

Részletesebben

A számok kiírása is alapvetően karakterek kiírásán alapul, azonban figyelembe kell venni, hogy a számjegyeket, mint karaktereket kell kiírni.

A számok kiírása is alapvetően karakterek kiírásán alapul, azonban figyelembe kell venni, hogy a számjegyeket, mint karaktereket kell kiírni. Példák számok kiírására A számok kiírása is alapvetően karakterek kiírásán alapul, azonban figyelembe kell venni, hogy a számjegyeket, mint karaktereket kell kiírni. Decimális számok kiírása Az alábbi

Részletesebben

Adatszerkezetek 1. Dr. Iványi Péter

Adatszerkezetek 1. Dr. Iványi Péter Adatszerkezetek 1. Dr. Iványi Péter 1 Adat Adat minden, amit a számítógépünkben tárolunk és a külvilágból jön Az adatnak két fontos tulajdonsága van: Értéke Típusa 2 Adat típusa Az adatot kódoltan tároljuk

Részletesebben

Dr. Oniga István DIGITÁLIS TECHNIKA 9

Dr. Oniga István DIGITÁLIS TECHNIKA 9 r. Oniga István IGITÁLIS TEHNIKA 9 Regiszterek A regiszterek több bites tárolók hálózata S-R, J-K,, vagy kapuzott tárolókból készülnek Fontosabb alkalmazások: adatok tárolása és adatmozgatás Funkcióik:

Részletesebben

Programozás BMEKOKAA146. Dr. Bécsi Tamás 2. előadás

Programozás BMEKOKAA146. Dr. Bécsi Tamás 2. előadás Programozás BMEKOKAA146 Dr. Bécsi Tamás 2. előadás Szintaktikai alapok Alapvető típusok, ismétlés C# típus.net típus Méret (byte) Leírás byte System.Byte 1Előjel nélküli 8 bites egész szám (0..255) char

Részletesebben

Mutatók és mutató-aritmetika C-ben március 19.

Mutatók és mutató-aritmetika C-ben március 19. Mutatók és mutató-aritmetika C-ben 2018 március 19 Memória a Neumann-architektúrában Neumann-architektúra: a memória egységes a címzéshez a természetes számokat használjuk Ugyanabban a memóriában van:

Részletesebben

Készítette: Oláh István mestertanár

Készítette: Oláh István mestertanár BME Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszék Villamos laboratórium 1. PLC-k programoza sa Mérési útmutató Készítette: Oláh István mestertanár (olah.istvan@aut.bme.hu) 2014. szeptember Bevezetés

Részletesebben

Assembly programozás levelező tagozat

Assembly programozás levelező tagozat Assembly programozás levelező tagozat Szegedi Tudományegyetem Képfeldolgozás és Számítógépes Grafika Tanszék 2011-2012-2 Tematika Assembly nyelvi szint. Az Intel 8086/88 regiszter készlete, társzervezése,

Részletesebben

Újrakonfigurálható eszközök

Újrakonfigurálható eszközök Újrakonfigurálható eszközök 8. Egy minimalista 8-bites mikrovezérlő tervezése 1 Felhasznált irodalom és segédanyagok Icarus Verilog Simulator: htttp:iverilog.icarus.com/ University of Washington Comttputer

Részletesebben

Dr. Oniga István DIGITÁLIS TECHNIKA 9

Dr. Oniga István DIGITÁLIS TECHNIKA 9 r. Oniga István IGITÁLIS TEHNIKA 9 Regiszterek A regiszterek több bites tárolók hálózata S-R, J-K,, vagy kapuzott tárolókból készülnek Fontosabb alkalmazások: adatok tárolása és adatmozgatás Funkcióik:

Részletesebben

Szoftvertechnológia alapjai Java előadások

Szoftvertechnológia alapjai Java előadások Szoftvertechnológia alapjai Java előadások Förhécz András, doktorandusz e-mail: fandrew@mit.bme.hu tárgy honlap: http://home.mit.bme.hu/~fandrew/szofttech_hu.html A mai előadás tartalma: Miért pont Java?

Részletesebben

Hardverközeli programozás 1 1. gyakorlat. Kocsis Gergely 2015.02.17.

Hardverközeli programozás 1 1. gyakorlat. Kocsis Gergely 2015.02.17. Hardverközeli programozás 1 1. gyakorlat Kocsis Gergely 2015.02.17. Információk Kocsis Gergely http://irh.inf.unideb.hu/user/kocsisg 2 zh + 1 javító (a gyengébbikre) A zh sikeres, ha az elért eredmény

Részletesebben

S z á m í t ó g é p e s a l a p i s m e r e t e k

S z á m í t ó g é p e s a l a p i s m e r e t e k S z á m í t ó g é p e s a l a p i s m e r e t e k 7. előadás Ami eddig volt Számítógépek architektúrája Alapvető alkotóelemek Hardver elemek Szoftver Gépi kódtól az operációs rendszerig Unix alapok Ami

Részletesebben

Számítógép Architektúrák (MIKNB113A)

Számítógép Architektúrák (MIKNB113A) PANNON EGYETEM, Veszprém Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék Számítógép Architektúrák (MIKNB113A) 4. előadás: Utasítás végrehajtás folyamata: címzési módok, RISC-CISC processzorok Előadó:

Részletesebben

1 Doszpi

1 Doszpi ADDLW Konstans hozzáadása W-hez ADDLW k Állított jelződitek: C, DC, Z A 8 bites k konstans hozzáadása W értékéhez; az eredmény a W-be kerül. ADDWF W és f összeadása ADDWF f, d Állított jelződitek: C, DC,

Részletesebben

Számítógépek felépítése, alapfogalmak

Számítógépek felépítése, alapfogalmak 2. előadás Számítógépek felépítése, alapfogalmak Lovas Szilárd SZE MTK MSZT lovas.szilard@sze.hu B607 szoba Nem reprezentatív felmérés kinek van ilyen számítógépe? Nem reprezentatív felmérés kinek van

Részletesebben

A programozás alapjai

A programozás alapjai A programozás alapjai Változók A számítógép az adatokat változókban tárolja A változókat alfanumerikus karakterlánc jelöli. A változóhoz tartozó adat tipikusan a számítógép memóriájában tárolódik, szekvenciálisan,

Részletesebben

ABB Teach Pendant programozás segédlet

ABB Teach Pendant programozás segédlet ABB Teach Pendant programozás segédlet Készítette: Gyöngyösi Balázs Kiadja a Robert Bosch Mechatronikai Intézeti Tanszék Miskolc, 2017. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 1 1. Teach Pendant és az érintőképernyő

Részletesebben

sallang avagy Fordítótervezés dióhéjban Sallai Gyula

sallang avagy Fordítótervezés dióhéjban Sallai Gyula sallang avagy Fordítótervezés dióhéjban Sallai Gyula Az előadás egy kis példaprogramon keresztül mutatja be fordítók belső lelki világát De mit is jelent, az hogy fordítóprogram? Mit csinál egy fordító?

Részletesebben

DSP architektúrák dspic30f család memória kezelése

DSP architektúrák dspic30f család memória kezelése DSP architektúrák dspic30f család memória kezelése Az adatmemória Az adatmemória 16 bites, két külön memóriazóna van kiépítve, az X és az Y memória, mindkettőnek címgeneráló egysége és adat sínrendszere

Részletesebben

A/D és D/A konverterek vezérlése számítógéppel

A/D és D/A konverterek vezérlése számítógéppel 11. Laboratóriumi gyakorlat A/D és D/A konverterek vezérlése számítógéppel 1. A gyakorlat célja: Az ADC0804 és a DAC08 konverterek ismertetése, bekötése, néhány felhasználási lehetőség tanulmányozása,

Részletesebben

Bonyolultságelmélet. Monday 26 th September, 2016, 18:50

Bonyolultságelmélet. Monday 26 th September, 2016, 18:50 Bonyolultságelmélet Monday 26 th September, 2016, 18:50 A kiszámítás modelljei 2 De milyen architektúrán polinom? A kiszámításnak számos (matematikai) modellje létezik: Általános rekurzív függvények λ-kalkulus

Részletesebben

5-6. ea Created by mrjrm & Pogácsa, frissítette: Félix

5-6. ea Created by mrjrm & Pogácsa, frissítette: Félix 2. Adattípusonként különböző regisztertér Célja: az adatfeldolgozás gyorsítása - különös tekintettel a lebegőpontos adatábrázolásra. Szorzás esetén karakterisztika összeadódik, mantissza összeszorzódik.

Részletesebben

A mikroszámítógép felépítése.

A mikroszámítógép felépítése. 1. Processzoros rendszerek fő elemei mikroszámítógépek alapja a mikroprocesszor. Elemei a mikroprocesszor, memória, és input/output eszközök. komponenseket valamilyen buszrendszer köti össze, amelyen az

Részletesebben

Programozás I gyakorlat. 10. Stringek, mutatók

Programozás I gyakorlat. 10. Stringek, mutatók Programozás I gyakorlat 10. Stringek, mutatók Karakter típus A char típusú változókat karakerként is kiírhatjuk: #include char c = 'A'; printf("%c\n", c); c = 80; printf("%c\n", c); printf("%c\n",

Részletesebben

Mi az assembly? Gyakorlatias assembly bevezető. Sokféle assembly van... Mit fogunk mi használni? A NASM fordítóprogramja. Assembly programok fordítása

Mi az assembly? Gyakorlatias assembly bevezető. Sokféle assembly van... Mit fogunk mi használni? A NASM fordítóprogramja. Assembly programok fordítása Mi az assembly Gyakorlatias assembly bevezető Fordítóprogramok előadás (A, C, T szakirány) programozási nyelvek egy csoportja gépközeli: az adott processzor utasításai használhatóak általában nincsenek

Részletesebben

Laborgyakorlat Logikai áramkörök számítógéppel segített tervezése (CAD)

Laborgyakorlat Logikai áramkörök számítógéppel segített tervezése (CAD) Laborgyakorlat Logikai áramkörök számítógéppel segített tervezése (CAD) Bevezetés A laborgyakorlatok alapvető célja a tárgy későbbi laborgyakorlataihoz szükséges ismeretek átadása, az azokban szereplő

Részletesebben

BASH script programozás II. Vezérlési szerkezetek

BASH script programozás II. Vezérlési szerkezetek 06 BASH script programozás II. Vezérlési szerkezetek Emlékeztető Jelölésbeli különbség van parancs végrehajtása és a parancs kimenetére való hivatkozás között PARANCS $(PARANCS) Jelölésbeli különbség van

Részletesebben

7. fejezet: Mutatók és tömbök

7. fejezet: Mutatók és tömbök 7. fejezet: Mutatók és tömbök Minden komolyabb programozási nyelvben vannak tömbök, amelyek gondos kezekben komoly fegyvert jelenthetnek. Először is tanuljunk meg tömböt deklarálni! //Tömbök használata

Részletesebben

A programozás alapjai előadás. Amiről szólesz: A tárgy címe: A programozás alapjai

A programozás alapjai előadás. Amiről szólesz: A tárgy címe: A programozás alapjai A programozás alapjai 1 1. előadás Híradástechnikai Tanszék Amiről szólesz: A tárgy címe: A programozás alapjai A számítógép részegységei, alacsony- és magasszintű programnyelvek, az imperatív programozási

Részletesebben

Programozás alapjai C nyelv 4. gyakorlat. Mit tudunk már? Feltételes operátor (?:) Típus fogalma char, int, float, double

Programozás alapjai C nyelv 4. gyakorlat. Mit tudunk már? Feltételes operátor (?:) Típus fogalma char, int, float, double Programozás alapjai C nyelv 4. gyakorlat Szeberényi Imre BME IIT Programozás alapjai I. (C nyelv, gyakorlat) BME-IIT Sz.I. 2005.10.10.. -1- Mit tudunk már? Típus fogalma char, int, float,

Részletesebben

Máté: Számítógép architektúrák

Máté: Számítógép architektúrák I-51 (19) Cél: beépített rendszerekben való alkalmazás Fő szempont: olcsóság (ma már 1-15 ), sokoldalú alkalmazhatóság A memóriával, be- és kivitellel együtt egyetlen lapkára integrált számítógép Mikrovezérlő

Részletesebben

A verem (stack) A verem egy olyan struktúra, aminek a tetejéről kivehetünk egy (vagy sorban több) elemet. A verem felhasználása

A verem (stack) A verem egy olyan struktúra, aminek a tetejéről kivehetünk egy (vagy sorban több) elemet. A verem felhasználása A verem (stack) A verem egy olyan struktúra, aminek a tetejére betehetünk egy új (vagy sorban több) elemet a tetejéről kivehetünk egy (vagy sorban több) elemet A verem felhasználása Függvény visszatérési

Részletesebben

Mikrorendszerek tervezése

Mikrorendszerek tervezése BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Mikrorendszerek tervezése MicroBlaze processzor Fehér Béla Raikovich Tamás

Részletesebben

SysCVideo: fiktív grafikus kártya SystemC modulként, SDL alapú megjelenítéssel

SysCVideo: fiktív grafikus kártya SystemC modulként, SDL alapú megjelenítéssel SysCVideo: fiktív grafikus kártya SystemC modulként, SDL alapú megjelenítéssel Czirkos Zoltán 2015. augusztus 26. Kivonat Az ismertetett SystemC modul egy mikroprocesszoros rendszerhez illeszthető megjelenítő

Részletesebben

Számítógép Architektúrák

Számítógép Architektúrák Kocsis Ilona Győri László Számítógép Architektúrák Előadás jegyzet SZÁMÍTÓGÉP ARCHITEKTÚRÁK A számítógép architektúra szintjei A digitális számítógép olyan gép, amely a neki szóló utasítások alapján problémákat

Részletesebben

SZÁMÍTÓGÉP ARCHITEKTÚRÁK

SZÁMÍTÓGÉP ARCHITEKTÚRÁK SZÁMÍTÓGÉP ARCHITEKTÚRÁK Az utasítás-pipeline szélesítése Horváth Gábor, Belső Zoltán BME Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék ghorvath@hit.bme.hu, belso@hit.bme.hu Budapest, 2018-05-19 1 UTASÍTÁSFELDOLGOZÁS

Részletesebben

Máté: Számítógép architektúrák

Máté: Számítógép architektúrák Máté: Számítógép architektúrák 211117 Utasításrendszer architektúra szintje ISA) Amit a fordító program készítőjének tudnia kell: memóriamodell, regiszterek, adattípusok, ok A hardver és szoftver határán

Részletesebben

Digitális technika VIMIAA02 9. hét Fehér Béla BME MIT

Digitális technika VIMIAA02 9. hét Fehér Béla BME MIT BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika VIMIAA02 9. hét Fehér Béla BME MIT Processzor adatstruktúrák

Részletesebben

Digitális technika VIMIAA02 9. hét

Digitális technika VIMIAA02 9. hét BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika VIMIAA02 9. hét Fehér Béla BME MIT Processzor adatstruktúrák

Részletesebben