SzA19. Az elágazások vizsgálata
|
|
- Domokos Kis
- 6 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 SzA19. Az elágazások vizsgálata (Az elágazások csoportosítása, a feltételes utasítások használata, a műveletek eredményének vizsgálata az állapottér módszerrel és közvetlen adatvizsgálattal, az elágazási utasítások aránya az utasítás-mixben, a feltétlen és feltételes elágazási utasítások arányai, az elágazások teljesülési és nem teljesülési arányai) Feltétlen elágazások egyszerű feltétlen elágazások mindig ugrik eljárás hívás az ugrás előtt elmentik a visszatérési címet (LIFO elvű tárolás) visszatérés az eljárásból felhasználva a visszatérési címet Feltételes elágazások a cikluszáró feltételes elágazás egyéb feltételes elágazások (if, case szerkezet) A feltételes elágazások használata Két okból használjuk: Az utasításban meghatározott művelet eredményét vizsgáljuk, pl.: nulla, negatív, átvitel Két operandus összehasonlítása: ha megegyeznek, ugrunk, ha nem, soros folytatás - visszavezethetjük a műveletek eredményének vizsgálatára, kivonjuk egymásból őket és az eredményt vizsgáljuk, tehát gyakorlatilag visszavezettük az előző esetre - A következőekben ismertetett mindkét módszer tartalmaz kifejezetten a két operandus összehasonlítására vonatkozó utasítást. A műveletek eredménye alapján történő feltételvizsgálat a) Állapottér alkalmazásával -Kétféle tér: a művelet eredményének tere, és az eredmény által meghatározott állapottér -Az állapotvizsgálatot a CPU automatikusan végzi, és az eredményt beírja feltétel kódba (CC Condition Code) vagy jelző bitekbe (flag) Működése: aktualizálása: minden művelet után a CPU karbantartja az állapotteret a megfelelő biteket bebillenti a jelzőbitek közül (pl.: nulla az eredmény, túlcsordulás) ezt követően a programozó tesztelheti a számára szükséges jelzőbitet, és annak értékétől függően ugrás, vagy soros folytatás Példa: A programozó szeretné elkerülni a nullával való osztást -megoldás1: A művelet elvégzése után közvetlenül kérdezzük le az állapotteret add r1,r2,r3 // r1 r2+r3 beq zero // ha az r1=0, akkor ugrik a zero címkére div r5,r4,r1 // r5 r4/r1 zero: 1
2 -megoldás2: Egy korábbi művelet során kaptuk meg az eredményt, és azt regiszterben vagy operatív tárban eltároltuk. Ehhez a vizsgálathoz minden architektúra biztosít utasítást. Legyen az eltárolt eredményünk r1 ben: teq r1 beq zero div r4,r5,r1 zero: //ez az r1 tartalma alapján beállítja az állapotteret // r4 r5/r1 Példák: IBM 360/370, Intel, Motorola, Power PC, SPARC Értékelés: hátrányok: -Ebben az esetben a tesztelés további időt igényel (párhuzamosítható) -Kiegészítő hardvert is igényel -Megszakítás esetén az adattér mellett az állapotteret is le kell menteni,s ehhez az operációs rendszerre is szükség van -A koncepció alapvetően szekvenciális szemléletű -Párhuzamosítás esetén több jelzőbit-készletet alakítanak ki, pl: az Intel és Motorola: 2db SPARC: 3db PowerPC: 8db Minden utasításhoz hozzá kell rendelni a megfelelő jelzőbit készletet Tesztelésnél nekünk a megfelelő jelzőbit-készletet kell tesztelni -Az állapottér aktualizálása és tesztelése szekvenciális, ami valós függőséget eredményez. Ez visszafogja a teljesítményt, lassít. -(A közvetlen adatvizsgálat kiválóan alkalmas a párhuzamos feldolgozásra) előnyök: -A tárgykód 1-7%-kal rövidebb (nem jelentős manapság) -A jelzőbit (flag) vizsgálata rendkívül gyors Következtetés: A hátrányok súlyosabbak, mint az előnyök, tehát a jövőben inkább a közvetlen adatvizsgálat elterjedése várható b) Közvetlen adatvizsgálat útján -a processzoron belül nem értelmezünk állapotteret -kétféle lehetőség: 1) két utasításos módszer Az egyik utasítással tesztelünk, és az eredményt egy regiszterben tároljuk, a másik utasítással a regiszter tartalmát vizsgáljuk Példa: add r1, r2, r3 cmpeq r7, r1 // ha az r1 tartalma 0, az r7 tartalma logikai igaz lesz beq r7, zero // ha az r7 igaz, ugrik a zero címkére div r5, r4, r1 zero (Pl: AMD AM29000) 2) egy utasításos módszer Egyetlen utasításban hajtódik végre a tesztelés és a feltételvizsgálat Példa: add r1, r2, r3 beq r1,zero // akkor ugrik a zero címkére, ha az r1 értéke nulla div r5, r4, r1 zero (Pl: Cray szuperszámítógép, DEC Alpha processzorok) Értékelés: -Párhuzamos feldolgozásra is kiválóan alkalmas 2
3 Elágazások statisztikája -Jövőbeli fejlesztésekben várható az alkalmazása -Az általános célú programokban az utasítások 20% feltételes vezérlés-átadás, tudományosműszaki célú programok esetén 5-10% -A feltételes elágazási utasítások alapblokkokra tagolják a programot -Ha minden 5. utasítás feltételes elágazás, akkor 4db utasítás párhuzamosítható -A gyakorlatban (ha a CPU nem képes feltárni a feloldatlan elágazásokat), ezzel a módszerrel maximum 2x-es gyorsítást érhetünk el -A feltétlen és a feltételes elágazások aránya: Feltétlen elágazások: 1/3 Cikluszáró feltételes: 1/3 Egyéb feltételes: 1/3 -Az ugrás/soros folytatás aránya: fajtái ugrás soros folytatás feltétlen elágazás 1/3 cikluszáró utasítás 1/3 egyéb feltételes 1/6 1/6 összesen 5/6 1/6 más felmérés 75% 25% SUM 75% 25% Következmény: mivel az elágazások 75%-a ugrik, ezért a gyorsításnál kiemelten fontos a teljesülő ág gyorsítása 3
4 SzA23. Első generációs (keskeny szuperskalár) processzorokra esettanulmány (Pentium I: Megvalósítás és jellemzők) -A belső sínrendszer 64 bites -Processzor Két futószalag: o U (master) futószalag: minden utasítás feldolgozására alkalmas (univerzális) o V futószalag: csak az Intel által egyszerűnek titulált utasítások feldolgozására alkalmas pl. FX, L/S, B Mindkét futószalag 5 fokozatú o F, D, gyorsítótár elérés, E, W/B Csak akkor működik párhuzamosan, ha mindkét futószalag egyszerű utasítást dolgoz fel Az FP utasításokat az U futószalag előfeldolgozza, s magát a számítást egy három fokozatú kiegészítő lebegőpontos futószalag végzi -Gyorsítótár: 2 db, egyenként 8KB méretű van belőle, utasítás-, ill. adatgyorsítótár. 4
5 SzA25. Utasításlehívás I. (A lokális elágazás előrejelzés fogalma, a lokális egyszintű és kétszintű dinamikus elágazás előrejelzés) Lokális elágazás-becslés Minden egyes elágazási utasítást külön-külön vizsgálunk Egyszintű lokális Fix elágazásbecslés: tipikusan az ugrási irányban folytatjuk a feldolgozást Statikus elágazásbecslés: a programkód alapján, a compiler által, sok ciklus esetén biztosít jobb becslést Dinamikus elágazásbecslés: ugrástörténeten alapul a becslés megvalósítása: IFAR - Instruction Fetch Address Register BHT Branch History Table BHT jellemzői: y-tengely: -a számlálóban minden elágazási utasításhoz létrehozunk egy-egy bejegyzést -ezeket az IFAR legkisebb bitjei szerint indexeljük x-tengely: -a hossza lehet 1,2,3 bit, mi a 2 bites változatot vizsgáljuk -telített számláló: a dekrementálásnál a legkisebb érték a 00, inkrementálásnál a legnagyobb érték az 11 értelmezés: 11 erős ugrás 10 gyenge ugrás 01 gyenge soros folytatás 00 erős soros folytatás Működése: a becslés az első bithelyiérték alapján történik becslés: ha a következő végrehajtandó utasítás elágazás, akkor: -a processzor eldönti, hogy a számlálótáblában megtalálható-e az adott elágazási utasítás -ha nem, akkor létrehozza a vonatkozó bejegyzést és az értékét 11-re állítja -ha benne van, akkor a számlálótábla első bitjének értéke alapján következik be a folytatás 5
6 karbantartás: független a becslési iránytól, amikor kiértékelésre kerül az adott feltétel, akkor: -amennyiben ugrás, akkor az adott bejegyzés értékét inkrementálja -amennyiben soros folytatás, akkor az adott bejegyzés értékét dekrementálja A számlálótábla bejegyzéseinek száma: (1k) bejegyzést befogadni képes tábla már nagynak számít -nagy tábla esetén minden elágazási utasításhoz egy bejegyzés tartozik -kisebb tábla esetén több elágazási utasítás osztozik egy bejegyzésen -> rosszabb becslés -amennyiben a számlálótábla nagy, akkor a pontosság 93,5% -előnye ennek a módszernek, hogy az ismételt ugrási sorozatokat ugrásként jelzi előre (ciklusok) -pl: Pentium I. Kétszintű lokális Jellemzői: 1.szint: BHT - y tengely: -A CPU minden elágazási utasításhoz hozzárendel egy bejegyzést a BHT-ban -Ezeket a bejegyzéseket az IFAR legkisebb helyiértékű bitjei szerint indexeli - x tengely: -Esetünkben 4 bites léptet_regiszter -Legutóbbi 4 kiértékelés eredményét tartalmazza Az ugrástörténet tartalmazza: 0, ha soros folytatás volt 1, ha ugrott 2.szint: számláló - y tengely: -Ha a BHT 4 bites, akkor a számláló bejegyzéseinek száma 16 -A BHT táblázatban az adott elágazási utasítás ugrástörténetét címként felhasználva történik az egyes számláló-tábla bejegyzések címzése (pl 0110) - x tengely: -2 bites telített számláló -Értékei megegyeznek a lokális egyszintű előrejelzővel Működése: Becslés: -az aktuális elágazási utasításnak megfelelő BHT bejegyzésre ugrik; az adott BHT bejegyzésben szereplő bitmintának megfelelő számlálócímre ugrik abban a számlálóban, amely az adott bejegyzéshez tartozik. A számláló értékének megfelelően történik a becslés. - Aktualizálás: A becslés után, az elágazási feltétel kiértékelésekor karbantartja a Léptetőregiszter tartalmát és a 6
7 Számláló tartalmát Példa: Váltakozva, hol ugrik, hol nem ugrik, tehát a bitmintája Lehetséges esetek 4 bites metszetben: , azaz 5 decimálisan: ezt mindig soros folytatás követi , azaz 10 decimálisan: ezt mindig ugrás követi A BHT tábla adott bejegyzéséhez tartozó számlálótábla lehetséges értékei: Összesen 2 bejegyzést használunk, a többi üres. 100%-os pontossággal becsül az első két lefutás után (ekkor áll be a soros folytatás). Szabályos minták esetén tökéletes a becslés. Értékelés: előny: a helyes becslés aránya 97,1% szabályos minták esetén. hátrány: viszonylag lassú a két szint miatt további hardver szükséges hozzá Pl.: Pentium Pro, Pentium MMX 7
Számítógép architektúrák II.
Számítógép architektúrák II. 2009 Órai jegyzet (Dr. Broczkó Péter anyagához) AnNo és Broadcast jegyzeteinek frissített változata A jegyzet készítői az esetleges hibákért semmilyen felelősséget nem vállalnak,
Részletesebben5-6. ea Created by mrjrm & Pogácsa, frissítette: Félix
2. Adattípusonként különböző regisztertér Célja: az adatfeldolgozás gyorsítása - különös tekintettel a lebegőpontos adatábrázolásra. Szorzás esetén karakterisztika összeadódik, mantissza összeszorzódik.
RészletesebbenOperandus típusok Bevezetés: Az utasítás-feldolgozás menete
Operandus típusok Bevezetés: Az utasítás-feldolgozás menete Egy gépi kódú utasítás általános formája: MK Címrész MK = műveleti kód Mit? Mivel? Az utasítás-feldolgozás általános folyamatábrája: Megszakítás?
RészletesebbenSZÁMÍTÓGÉP ARCHITEKTÚRÁK
SZÁMÍTÓGÉP ARCHITEKTÚRÁK Az utasítás-pipeline szélesítése Horváth Gábor, Belső Zoltán BME Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék ghorvath@hit.bme.hu, belso@hit.bme.hu Budapest, 2018-05-19 1 UTASÍTÁSFELDOLGOZÁS
RészletesebbenSzámítógépek felépítése
Számítógépek felépítése Emil Vatai 2014-2015 Emil Vatai Számítógépek felépítése 2014-2015 1 / 14 Outline 1 Alap fogalmak Bit, Byte, Word 2 Számítógép részei A processzor részei Processzor architektúrák
RészletesebbenÖsszeadás BCD számokkal
Összeadás BCD számokkal Ugyanúgy adjuk össze a BCD számokat is, mint a binárisakat, csak - fel kell ismernünk az érvénytelen tetrádokat és - ezeknél korrekciót kell végrehajtani. A, Az érvénytelen tetrádok
RészletesebbenSzámítógép architektúrák záróvizsga-kérdések február
Számítógép architektúrák záróvizsga-kérdések 2007. február 1. Az ILP feldolgozás fejlődése 1.1 ILP feldolgozási paradigmák (Releváns paradigmák áttekintése, teljesítmény potenciáljuk, megjelenési sorrendjük
RészletesebbenDigitális rendszerek. Utasításarchitektúra szintje
Digitális rendszerek Utasításarchitektúra szintje Utasításarchitektúra Jellemzők Mikroarchitektúra és az operációs rendszer közötti réteg Eredetileg ez jelent meg először Sokszor az assembly nyelvvel keverik
RészletesebbenSzámítógép Architektúrák
Számítógép Architektúrák Utasításkészlet architektúrák 2015. április 11. Budapest Horváth Gábor docens BME Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tsz. ghorvath@hit.bme.hu Számítógép Architektúrák Horváth
RészletesebbenBevezetés az informatikába
Bevezetés az informatikába 3. előadás Dr. Istenes Zoltán Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar Programozáselmélet és Szoftvertechnológiai Tanszék Matematikus BSc - I. félév / 2008 / Budapest Dr.
RészletesebbenArchitektúra, megszakítási rendszerek
Architektúra, megszakítási ek Mirıl lesz szó? Megszakítás fogalma Megszakítás folyamata Többszintű megszakítási ek Koschek Vilmos Példa: Intel Pentium vkoschek@vonalkodhu Koschek Vilmos Fogalom A számítógép
RészletesebbenMagas szintű optimalizálás
Magas szintű optimalizálás Soros kód párhuzamosítása Mennyi a várható teljesítmény növekedés? Erős skálázódás (Amdahl törvény) Mennyire lineáris a skálázódás a párhuzamosítás növelésével? S 1 P 1 P N GPGPU
RészletesebbenSzámítógépek felépítése, alapfogalmak
2. előadás Számítógépek felépítése, alapfogalmak Lovas Szilárd, Krankovits Melinda SZE MTK MSZT kmelinda@sze.hu B607 szoba Nem reprezentatív felmérés kinek van ilyen számítógépe? 2 Nem reprezentatív felmérés
RészletesebbenVLIW processzorok (Működési elvük, jellemzőik, előnyeik, hátrányaik, kereskedelmi rendszerek)
SzA35. VLIW processzorok (Működési elvük, jellemzőik, előnyeik, hátrányaik, kereskedelmi rendszerek) Működési elvük: Jellemzőik: -függőségek kezelése statikusan, compiler által -hátránya: a compiler erősen
RészletesebbenAdatok ábrázolása, adattípusok
Adatok ábrázolása, adattípusok Összefoglalás Adatok ábrázolása, adattípusok Számítógépes rendszerek működés: információfeldolgozás IPO: input-process-output modell információ tárolása adatok formájában
RészletesebbenAritmetikai utasítások I.
Aritmetikai utasítások I. Az értékadó és aritmetikai utasítások során a címzési módok különböző típusaira látunk példákat. A 8086/8088-as mikroprocesszor memóriája és regiszterei a little endian tárolást
RészletesebbenProgramozási nyelvek 6. előadás
Programozási nyelvek 6. előadás Szempontok Programozási nyelvek osztályozása Felhasználói kör (amatőr, professzionális) Emberközelség (gépi nyelvektől a természetes nyelvekig) Számítási modell (hogyan
RészletesebbenA mikroprocesszor egy RISC felépítésű (LOAD/STORE), Neumann architektúrájú 32 bites soft processzor, amelyet FPGA val valósítunk meg.
Mikroprocesszor A mikroprocesszor egy RISC felépítésű (LOAD/STORE), Neumann architektúrájú 32 bites soft processzor, amelyet FPGA val valósítunk meg. A mikroprocesszor részei A mikroprocesszor a szokásos
RészletesebbenSzámítógép Architektúrák
Az utasítás-pipeline szélesítése Horváth Gábor 2015. április 23. Budapest docens BME Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tsz. ghorvath@hit.bme.hu Aktuális 2. ZH jövő csütörtök Memória technológiák, virtuális
RészletesebbenSZÁMÍTÓGÉP ARCHITEKTÚRÁK
SZÁMÍTÓGÉP ARCHITEKTÚRÁK Soron kívüli utasítás-végrehajtás Horváth Gábor, Belső Zoltán BME Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék ghorvath@hit.bme.hu, belso@hit.bme.hu Budapest, 2018-04-24 1 KÜLÖNBÖZŐ
RészletesebbenA 32 bites x86-os architektúra regiszterei
Memória címzési módok Jelen nayagrészben az Intel x86-os architektúrára alapuló 32 bites processzorok programozását tekintjük. Egy program futása során (legyen szó a program vezérléséről vagy adatkezelésről)
RészletesebbenMáté: Assembly programozás
Dr. Máté Eörs docens Képfeldolgozás és Számítógépes Grafika Tanszék Árpád tér 2. II. em. 213 6196, 54-6196 (6396, 54-6396) http://www.inf.u-szeged.hu/~mate Tantárgy leírás: http://www.inf.u-szeged.hu/oktatas/kurzusleirasok/
RészletesebbenVI. SZOFTVERES PROGRAMOZÁSÚ VLSI ÁRAMKÖRÖK
VI. SZOFTVERES PROGRAMOZÁSÚ VLSI ÁRAMKÖRÖK 1 Az adatok feldolgozását végezhetjük olyan általános rendeltetésű digitális eszközökkel, amelyeket megfelelő szoftverrel (programmal) vezérelünk. A mai digitális
RészletesebbenSzámítógép Architektúrák
Soron kívüli utasítás-végrehajtás Horváth Gábor 2016. április 27. Budapest docens BME Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tsz. ghorvath@hit.bme.hu Különböző késleltetésű műveletek Láttuk, hogy a lebegőpontos
RészletesebbenMikroprocesszor CPU. C Central Központi. P Processing Számító. U Unit Egység
Mikroprocesszor CPU C Central Központi P Processing Számító U Unit Egység A mikroprocesszor általános belső felépítése 1-1 BUSZ Utasítás dekóder 1-1 BUSZ Az utasítás regiszterben levő utasítás értelmezését
Részletesebbentalálhatók. A memória-szervezési modell mondja meg azt, hogy miként
Memória címzési módok Egy program futása során (legyen szó a program vezérléséről vagy adatkezelésről) a program utasításai illetve egy utasítás argumentumai a memóriában találhatók. A memória-szervezési
Részletesebben1. Az utasítás beolvasása a processzorba
A MIKROPROCESSZOR A mikroprocesszor olyan nagy bonyolultságú félvezető eszköz, amely a digitális számítógép központi egységének a feladatait végzi el. Dekódolja az uatasításokat, vezérli a műveletek elvégzéséhez
RészletesebbenMáté: Számítógép architektúrák
Az GOTO offset utasítás. P relatív: P értékéhez hozzá kell adni a két bájtos, előjeles offset értékét. Mic 1 program: Main1 P = P + 1; fetch; goto() goto1 OP=P 1 // Main1 nél : P=P+1 1. bájt goto P=P+1;
Részletesebben8. Fejezet Processzor (CPU) és memória: tervezés, implementáció, modern megoldások
8. Fejezet Processzor (CPU) és memória: The Architecture of Computer Hardware and Systems Software: An Information Technology Approach 3rd Edition, Irv Englander John Wiley and Sons 2003 Wilson Wong, Bentley
RészletesebbenBevezetés a számítástechnikába
Bevezetés a számítástechnikába Megszakítások Fodor Attila Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék foa@almos.vein.hu 2010. november 9. Bevezetés Megszakítások
RészletesebbenAdatszerkezetek Tömb, sor, verem. Dr. Iványi Péter
Adatszerkezetek Tömb, sor, verem Dr. Iványi Péter 1 Adat Adat minden, amit a számítógépünkben tárolunk és a külvilágból jön Az adatnak két fontos tulajdonsága van: Értéke Típusa 2 Adat típusa Az adatot
Részletesebben7. Fejezet A processzor és a memória
7. Fejezet A processzor és a memória The Architecture of Computer Hardware and Systems Software: An Information Technology Approach 3rd Edition, Irv Englander John Wiley and Sons 2003 Wilson Wong, Bentley
RészletesebbenDSP architektúrák dspic30f család
DSP architektúrák dspic30f család A Microchip 2004 nyarán piacra dobta a dspic30f családot, egy 16 bites fixpontos DSC. Mivel a mikróvezérlők tantárgy keretén belül a PIC családdal már megismerkedtetek,
RészletesebbenEgyszerű RISC CPU tervezése
IC és MEMS tervezés laboratórium BMEVIEEM314 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Egyszerű RISC CPU tervezése Nagy Gergely Elektronikus Eszközök Tanszéke (BME) 2013. február 14. Nagy Gergely
RészletesebbenSzámítógépek felépítése, alapfogalmak
2. előadás Számítógépek felépítése, alapfogalmak Lovas Szilárd SZE MTK MSZT lovas.szilard@sze.hu B607 szoba Nem reprezentatív felmérés kinek van ilyen számítógépe? Nem reprezentatív felmérés kinek van
RészletesebbenUtasításszintű architektúra Adattér
Budapesti Műszaki Főiskola Regionális Oktatási és Innovációs Központ Székesfehérvár Utasításszintű architektúra Adattér Dr. Seebauer Márta főiskolai tanár seebauer.marta@roik.bmf.hu ISA Instruction Set
RészletesebbenAdatelérés és memóriakezelés
Adatelérés és memóriakezelés Jelen nayagrészben az Intel x86-os architektúrára alapuló 32 bites processzorok programozását tekintjük. Egy program futása során (legyen szó a program vezérléséről vagy adatkezelésről)
Részletesebben8. Fejezet Processzor (CPU) és memória: tervezés, implementáció, modern megoldások
8. Fejezet Processzor (CPU) és memória: The Architecture of Computer Hardware and Systems Software: An Information Technology Approach 3rd Edition, Irv Englander John Wiley and Sons 2003 Wilson Wong, Bentley
RészletesebbenKözponti vezérlőegység
Központi vezérlőegység A számítógép agya a központi vezérlőegység (CPU: Central Processing Unit). Két fő része a vezérlőegység (CU: Controll Unit), ami a memóriában tárolt program dekódolását és végrehajtását
RészletesebbenMemóriák - tárak. Memória. Kapacitás Ár. Sebesség. Háttértár. (felejtő) (nem felejtő)
Memóriák (felejtő) Memória Kapacitás Ár Sebesség Memóriák - tárak Háttértár (nem felejtő) Memória Vezérlő egység Központi memória Aritmetikai Logikai Egység (ALU) Regiszterek Programok Adatok Ez nélkül
RészletesebbenSzámítógép Architektúrák I-II-III.
Kidolgozott államvizsgatételek Számítógép Architektúrák I-II-III. tárgyakhoz 2010. június A sikeres államvizsgához kizárólag ennek a dokumentumnak az ismerete nem elégséges, a témaköröket a Számítógép
RészletesebbenSzámítógép felépítése
Alaplap, processzor Számítógép felépítése Az alaplap A számítógép teljesítményét alapvetően a CPU és belső busz sebessége (a belső kommunikáció sebessége), a memória mérete és típusa, a merevlemez sebessége
RészletesebbenA fordítóprogramok szerkezete. Kódoptimalizálás. A kódoptimalizálás célja. A szintézis menete valójában. Kódoptimalizálási lépések osztályozása
A fordítóprogramok szerkezete Forrásprogram Forrás-kezelő (source handler) Kódoptimalizálás Fordítóprogramok előadás (A,C,T szakirány) Lexikális elemző (scanner) Szintaktikus elemző (parser) Szemantikus
RészletesebbenProgramozás BMEKOKAA146. Dr. Bécsi Tamás 2. előadás
Programozás BMEKOKAA146 Dr. Bécsi Tamás 2. előadás Szintaktikai alapok Alapvető típusok, ismétlés C# típus.net típus Méret (byte) Leírás byte System.Byte 1Előjel nélküli 8 bites egész szám (0..255) char
RészletesebbenJárműfedélzeti rendszerek I. 3. előadás Dr. Bécsi Tamás
Járműfedélzeti rendszerek I. 3. előadás Dr. Bécsi Tamás ATmega128 CPU Single-level pipelining Egyciklusú ALU működés Reg. reg., reg. konst. közötti műveletek 32 x 8 bit általános célú regiszter Egyciklusú
RészletesebbenDigitális technika VIMIAA01
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika VIMIAA01 Fehér Béla BME MIT Digitális Rendszerek Számítógépek
RészletesebbenProgramozási nyelvek a közoktatásban alapfogalmak I. előadás
Programozási nyelvek a közoktatásban alapfogalmak I. előadás Szempontok Programozási nyelvek osztályozása Felhasználói kör (amatőr, professzionális) Emberközelség (gépi nyelvektől a természetes nyelvekig)
RészletesebbenVEZÉRLŐEGYSÉGEK. Tartalom
VEZÉRLŐEGYSÉGEK Tartalom VEZÉRLŐEGYSÉGEK... 1 Vezérlőegységek fajtái és jellemzői... 2 A processzor elemei... 2 A vezérlés modellje... 2 A vezérlőegységek csoportosítása a tervezés módszere szerint...
RészletesebbenVéges állapotú gépek (FSM) tervezése
Véges állapotú gépek (FSM) tervezése F1. A 2. gyakorlaton foglalkoztunk a 3-mal vagy 5-tel osztható 4 bites számok felismerésével. Abban a feladatban a bemenet bitpárhuzamosan, azaz egy időben minden adatbit
RészletesebbenSZÁMÍTÓGÉPEK BELSŐ FELÉPÍTÉSE - 1
INFORMATIKAI RENDSZEREK ALAPJAI (INFORMATIKA I.) 1 NEUMANN ARCHITEKTÚRÁJÚ GÉPEK MŰKÖDÉSE SZÁMÍTÓGÉPEK BELSŐ FELÉPÍTÉSE - 1 Ebben a feladatban a következőket fogjuk áttekinteni: Neumann rendszerű számítógép
RészletesebbenLaborgyakorlat Logikai áramkörök számítógéppel segített tervezése (CAD)
Laborgyakorlat Logikai áramkörök számítógéppel segített tervezése (CAD) Bevezetés A laborgyakorlatok alapvető célja a tárgy későbbi laborgyakorlataihoz szükséges ismeretek átadása, az azokban szereplő
RészletesebbenAdatszerkezetek 1. Dr. Iványi Péter
Adatszerkezetek 1. Dr. Iványi Péter 1 Adat Adat minden, amit a számítógépünkben tárolunk és a külvilágból jön Az adatnak két fontos tulajdonsága van: Értéke Típusa 2 Adat típusa Az adatot kódoltan tároljuk
RészletesebbenSzámítógép architektúrák. A mai témák. A teljesítmény fokozás. A processzor teljesítmény növelése
Számítógép architektúrák A processzor teljesítmény növelése A mai témák CISC és RISC Párhuzamosságok Utasítás szintű párhuzamosságok Futószalag feldolgozás Többszörözés (szuperskalaritás) A függőségek
RészletesebbenProgramozás alapjai. 10. előadás
10. előadás Wagner György Általános Informatikai Tanszék Pointerek, dinamikus memóriakezelés A PC-s Pascal (is) az IBM PC memóriáját 4 fő részre osztja: kódszegmens adatszegmens stackszegmens heap Alapja:
RészletesebbenDigitális technika VIMIAA01 9. hét Fehér Béla BME MIT
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika VIMIAA01 9. hét Fehér Béla BME MIT Eddig Tetszőleges
RészletesebbenDigitális technika VIMIAA01 9. hét
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika VIMIAA01 9. hét Fehér Béla BME MIT Eddig Tetszőleges
RészletesebbenNyíregyházi Egyetem Matematika és Informatika Intézete. Fájl rendszer
1 Fájl rendszer Terminológia Fájl és könyvtár (mappa) koncepció Elérési módok Fájlattribútumok Fájlműveletek ----------------------------------------- Könyvtár szerkezet -----------------------------------------
RészletesebbenA számítógép alapfelépítése
Informatika alapjai-6 számítógép felépítése 1/8 számítógép alapfelépítése Nevezzük számítógépnek a következő kétféle elrendezést: : Harvard struktúra : Neumann struktúra kétféle elrendezés alapvetően egyformán
RészletesebbenMáté: Számítógép architektúrák
Elágazás jövendölés ok gép megjövendöli, hogy egy ugrást végre kell hajtani vagy sem. Egy triviális jóslás: a visszafelé irányulót végre kell hajtani (ilyen van a ciklusok végén), az előre irányulót nem
RészletesebbenMikrorendszerek tervezése
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Mikrorendszerek tervezése Megszakítás- és kivételkezelés Fehér Béla Raikovich
RészletesebbenVéges állapotú gépek (FSM) tervezése
Véges állapotú gépek (FSM) tervezése F1. Tervezzünk egy soros mintafelismerőt, ami a bemenetére ciklikusan, sorosan érkező 4 bites számok közül felismeri azokat, amelyek 3-mal vagy 5-tel oszthatók. A fenti
RészletesebbenA programozás alapjai
A programozás alapjai Változók A számítógép az adatokat változókban tárolja A változókat alfanumerikus karakterlánc jelöli. A változóhoz tartozó adat tipikusan a számítógép memóriájában tárolódik, szekvenciálisan,
Részletesebben4. Fejezet : Az egész számok (integer) ábrázolása
4. Fejezet : Az egész számok (integer) ábrázolása The Architecture of Computer Hardware and Systems Software: An Information Technology Approach 3. kiadás, Irv Englander John Wiley and Sons 2003 Wilson
RészletesebbenProcesszor (CPU - Central Processing Unit)
Készíts saját kódolású WEBOLDALT az alábbi ismeretanyag felhasználásával! A lap alján lábjegyzetben hivatkozz a fenti oldalra! Processzor (CPU - Central Processing Unit) A központi feldolgozó egység a
RészletesebbenThe Architecture of Computer Hardware and Systems Software: An InformationTechnology Approach 3. kiadás, Irv Englander John Wiley and Sons 2003
. Fejezet : Számrendszerek The Architecture of Computer Hardware and Systems Software: An InformationTechnology Approach. kiadás, Irv Englander John Wiley and Sons Wilson Wong, Bentley College Linda Senne,
RészletesebbenDigitális technika VIMIAA hét
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK VIMIAA02 14. hét Fehér Béla BME MIT Rövid visszatekintés, összefoglaló
RészletesebbenJárműfedélzeti rendszerek I. 4. előadás Dr. Bécsi Tamás
Járműfedélzeti rendszerek I. 4. előadás Dr. Bécsi Tamás Rendszer órajel Órajel osztás XTAL Divide Control (XDIV) Register 2 129 oszthat Órajel források CKSEL fuse bit Külső kristály/kerámia rezonátor Külső
Részletesebben1 Doszpi
ADDLW Konstans hozzáadása W-hez ADDLW k Állított jelződitek: C, DC, Z A 8 bites k konstans hozzáadása W értékéhez; az eredmény a W-be kerül. ADDWF W és f összeadása ADDWF f, d Állított jelződitek: C, DC,
RészletesebbenAssembly utasítások listája
Assembly utasítások listája Bevezetés: Ebben a segédanyagban a fontosabb assembly utasításokat szedtem össze. Az utasítások csoportosítva vannak. A fontos kategóriába azok az utasítások tartoznak, amiknek
RészletesebbenSZÁMÍTÓGÉP ARCHITEKTÚRÁK
SZÁMÍTÓGÉP ARCHITEKTÚRÁK Pipeline utasításfeldolgozás Horváth Gábor, Belső Zoltán BME Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék ghorvath@hit.bme.hu, belso@hit.bme.hu Budapest, 2018-04-24 1 UTASÍTÁSOK
RészletesebbenAssembly. Iványi Péter
Assembly Iványi Péter További Op. rsz. funkcionalitások PSP címének lekérdezése mov ah, 62h int 21h Eredmény: BX = PSP szegmens címe További Op. rsz. funkcionalitások Paraméterek kimásolása mov di, parameter
RészletesebbenGábor Dénes Főiskola Győr. Mikroszámítógépek. Előadás vázlat. 2004/2005 tanév 4. szemeszter. Készítette: Markó Imre 2006
Gábor Dénes Főiskola Győr Mikroszámítógépek Előadás vázlat 102 2004/2005 tanév 4. szemeszter A PROCESSZOR A processzorok jellemzése A processzor felépítése A processzorok üzemmódjai Regiszterkészlet Utasításfelépítés,
RészletesebbenNagy adattömbökkel végzett FORRÓ TI BOR tudományos számítások lehetőségei. kisszámítógépes rendszerekben. Kutató Intézet
Nagy adattömbökkel végzett FORRÓ TI BOR tudományos számítások lehetőségei Kutató Intézet kisszámítógépes rendszerekben Tudományos számításokban gyakran nagy mennyiségű aritmetikai művelet elvégzésére van
RészletesebbenA mikroprocesszor felépítése és működése
A mikroprocesszor felépítése és működése + az egyes részegységek feladata! Információtartalom vázlata A mikroprocesszor feladatai A mikroprocesszor részegységei A mikroprocesszor működése A mikroprocesszor
RészletesebbenAssembly programozás levelező tagozat
Assembly programozás levelező tagozat Szegedi Tudományegyetem Képfeldolgozás és Számítógépes Grafika Tanszék 2011-2012-2 Tematika Assembly nyelvi szint. Az Intel 8086/88 regiszter készlete, társzervezése,
RészletesebbenProgramozás alapjai C nyelv 4. gyakorlat. Mit tudunk már? Feltételes operátor (?:) Típus fogalma char, int, float, double
Programozás alapjai C nyelv 4. gyakorlat Szeberényi Imre BME IIT Programozás alapjai I. (C nyelv, gyakorlat) BME-IIT Sz.I. 2005.10.10.. -1- Mit tudunk már? Típus fogalma char, int, float,
RészletesebbenSzámítástechnika I. BMEKOKAA152 BMEKOKAA119 Infokommunikáció I. BMEKOKAA606. Dr. Bécsi Tamás 2. előadás
Számítástechnika I. BMEKOKAA152 BMEKOKAA119 Infokommunikáció I. BMEKOKAA606 Dr. Bécsi Tamás 2. előadás Console I/O bővebben Lásd mintaprogram 2015.09.21. Számítástechnika I. 2. Előadás 2 Számábrázolásról
RészletesebbenSzámítógép Architektúrák
Számítógép Architektúrák Perifériakezelés a PCI-ban és a PCI Express-ben 2015. március 9. Budapest Horváth Gábor docens BME Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék ghorvath@hit.bme.hu Tartalom A
RészletesebbenDSP architektúrák dspic30f család memória kezelése
DSP architektúrák dspic30f család memória kezelése Az adatmemória Az adatmemória 16 bites, két külön memóriazóna van kiépítve, az X és az Y memória, mindkettőnek címgeneráló egysége és adat sínrendszere
RészletesebbenDigitális technika VIMIAA hét
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika VIMIAA02 14. hét Fehér Béla BME MIT Digitális technika
RészletesebbenA processzor hajtja végre a műveleteket. összeadás, szorzás, logikai műveletek (és, vagy, nem)
65-67 A processzor hajtja végre a műveleteket. összeadás, szorzás, logikai műveletek (és, vagy, nem) Két fő része: a vezérlőegység, ami a memóriában tárolt program dekódolását és végrehajtását végzi, az
RészletesebbenUtasításfajták Memóriacímzés Architektúrák Végrehajtás Esettanulmányok. 2. előadás. Kitlei Róbert november 28.
2. előadás Kitlei Róbert 2008. november 28. 1 / 21 Adatmozgató irányai regiszter és memória között konstans betöltése regiszterbe vagy memóriába memóriából memóriába közvetlenül másoló utasítás nincsen
RészletesebbenA számok kiírása is alapvetően karakterek kiírásán alapul, azonban figyelembe kell venni, hogy a számjegyeket, mint karaktereket kell kiírni.
Példák számok kiírására A számok kiírása is alapvetően karakterek kiírásán alapul, azonban figyelembe kell venni, hogy a számjegyeket, mint karaktereket kell kiírni. Decimális számok kiírása Az alábbi
RészletesebbenDr. Illés Zoltán zoltan.illes@elte.hu
Dr. Illés Zoltán zoltan.illes@elte.hu Operációs rendszerek kialakulása Op. Rendszer fogalmak, struktúrák Fájlok, könyvtárak, fájlrendszerek Folyamatok Folyamatok kommunikációja Kritikus szekciók, szemaforok.
Részletesebben5. KOMBINÁCIÓS HÁLÓZATOK LEÍRÁSÁNAK SZABÁLYAI
5. KOMBINÁCIÓS HÁLÓZATOK LEÍRÁSÁNAK SZABÁLYAI 1 Kombinációs hálózatok leírását végezhetjük mind adatfolyam-, mind viselkedési szinten. Az adatfolyam szintű leírásokhoz az assign kulcsszót használjuk, a
RészletesebbenSzámítógép Architektúrák I-II-III.
Kidolgozott államvizsgatételek Számítógép Architektúrák I-II-III. tárgyakhoz 2010. június A sikeres államvizsgához kizárólag ennek a dokumentumnak az ismerete nem elégséges, a témaköröket a Számítógép
RészletesebbenAz interrupt Benesóczky Zoltán 2004
Az interrupt Benesóczky Zoltán 2004 1 Az interrupt (program megszakítás) órajel generátor cím busz környezet RESET áramkör CPU ROM RAM PERIF. adat busz vezérlõ busz A periféria kezelés során információt
RészletesebbenBepillantás a gépházba
Bepillantás a gépházba Neumann-elvű számítógépek főbb egységei A részek feladatai: Központi egység: Feladata a számítógép vezérlése, és a számítások elvégzése. Operatív memória: A számítógép bekapcsolt
RészletesebbenMáté: Számítógép architektúrák
A mikroprogram Mic 1: 4.. ábra. 51x3 bites vezérlőtár a mikroprogramnak, MPC (MicroProgram Counter): mikroprogram utasításszámláló. MIR (MicroInstruction Register): mikroutasítás regiszter. Az adatút ciklus
RészletesebbenA mai témák. Számítógép architektúrák. CISC és RISC. A teljesítmény fokozás. További előnyök. A RISC gondolat
A mai témák Számítógép architektúrák A processzor teljesítmény növelése CISC és RISC Párhuzamosságok Utasítás szintű párhuzamosságok Futószalag feldolgozás Többszörözés (szuperskalaritás) A függőségek
RészletesebbenMódosított ábra: szaggatott nyíl: a fejlődési ív Az ábrából kimaradt a mobil szegmens (hordozható számítógépek). Y tengely: ár.
2009. 09. 23. 1 2 3 Módosított ábra: szaggatott nyíl: a fejlődési ív Az ábrából kimaradt a mobil szegmens (hordozható számítógépek). Y tengely: ár. A value PC hez hasonló idővonalat kell elképzelni hozzá.
Részletesebben2. Számítógépek működési elve. Bevezetés az informatikába. Vezérlés elve. Külső programvezérlés... Memória. Belső programvezérlés
. Számítógépek működési elve Bevezetés az informatikába. előadás Dudásné Nagy Marianna Az általánosan használt számítógépek a belső programvezérlés elvén működnek Külső programvezérlés... Vezérlés elve
RészletesebbenIrányítástechnika 1. 9. Elıadás. PLC-k programozása
Irányítástechnika 1 9. Elıadás PLC-k programozása Irodalom - Helmich József: Irányítástechnika I, 2005 - Zalotay Péter: PLC tanfolyam - Jancskárné Anweiler Ildikó: PLC programozás az IEC 1131-3 szabvány
RészletesebbenATMEL ATMEGA MIKROVEZÉRLŐ-CSALÁD
Misák Sándor ATMEL ATMEGA MIKROVEZÉRLŐ-CSALÁD Nanoelektronikai és Nanotechnológiai Részleg DE TTK v.0.1 (2007.02.13.) 1. előadás 1. Általános ismeretek. 2. Sajátos tulajdonságok. 3. A processzor jellemzői.
RészletesebbenMit tudunk már? Programozás alapjai C nyelv 4. gyakorlat. Legnagyobb elem keresése. Feltételes operátor (?:) Legnagyobb elem keresése (3)
Programozás alapjai C nyelv 4. gyakorlat Szeberényi Imre BME IIT Mit tudunk már? Típus fogalma char, int, float, double változók deklarációja operátorok (aritmetikai, relációs, logikai,
RészletesebbenMintavételes szabályozás mikrovezérlő segítségével
Automatizálási Tanszék Mintavételes szabályozás mikrovezérlő segítségével Budai Tamás budai.tamas@sze.hu http://maxwell.sze.hu/~budait Tartalom Mikrovezérlőkről röviden Programozási alapismeretek ismétlés
Részletesebben2. Fejezet : Számrendszerek
2. Fejezet : Számrendszerek The Architecture of Computer Hardware and Systems Software: An Information Technology Approach 3. kiadás, Irv Englander John Wiley and Sons 2003 Wilson Wong, Bentley College
RészletesebbenAdatszerkezetek Adatszerkezet fogalma. Az értékhalmaz struktúrája
Adatszerkezetek Összetett adattípus Meghatározói: A felvehető értékek halmaza Az értékhalmaz struktúrája Az ábrázolás módja Műveletei Adatszerkezet fogalma Direkt szorzat Minden eleme a T i halmazokból
RészletesebbenDigitális Rendszerek és Számítógép Architektúrák (BSc államvizsga tétel)
Pannon Egyetem Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék Digitális Rendszerek és Számítógép Architektúrák (BSc államvizsga tétel) 1. tétel: Neumann és Harvard számítógép architektúrák összehasonlító
RészletesebbenDigitális rendszerek. Mikroarchitektúra szintje
Digitális rendszerek Mikroarchitektúra szintje Mikroarchitektúra Jellemzők A digitális logika feletti szint Feladata az utasításrendszer-architektúra szint megalapozása, illetve megvalósítása Példa Egy
Részletesebben