4. A KÜLSÔANGYALFÖLDI MÁRIA KERESZTÉNYEK SEGÍTSÉGE PLÉBÁNIA

Átírás

1 4. A KÜLSÔANGYALFÖLDI MÁRIA KERESZTÉNYEK SEGÍTSÉGE PLÉBÁNIA Elôzmények és templomépítés Angyalföld területe a Duna mellett fekszik, amely folyó egykor a Római Birodalom keleti határa volt. A határ vonalát I. Valentinianus római császár 375 körül védômûvek láncolatával biztosította. A folyón cölöphidat veretett és átkelt Transaquincumba, a mai Angyalföldre. A Rákos-pataktól délre épített római erôd nyomaira régészeink a XIX. században bukkantak rá. A népvándorlástól kezdve, századokon át a megyeri rév volt a legfontosabb dunai átkelôhely. Angyalföld az elsô Árpád-házi királyok alatt királyi birtok volt. Már Anonymus megemlíti, hogy Árpád vezér Rákos mezején táborozott le, mielôtt Budára ment volna. Rákos mezeje azonban nem a mostani Rákos síkján, hanem a mai Angyalföldön, a Rákospataktól délre terült el. Elôször 1286-ban és 1289-ben, majd III. Endre után sokáig évenként itt tartották az országgyûlést. Nevezetes év 1446, amikor a rendek Hunyadi Jánost kormányzóvá, és 1458, amikor Mátyást királlyá választották között minden országgyûlés itt zajlott. IV. Béla tatárjárás utáni adományozásai folytán a Rákos mezejétôl északra lévô királyi földbirtokok ügyében sok tulajdonjogi harc dúlt a premontrei kanonokok, a Nyulak szigete apácái és Ock gróf között. A törökök a lakott és mûvelt területeket porig rombolták. Kiûzésük után 1705-ben Rákóczi újra országgyûlést, 1809-ben Napóleon Nemzeti Gyûlést hívott össze az akkor még üres területre, a régi ôsök szokása szerint. 1 Mikoviny térrajzán a Campi Rákos 1737-es kiterjedése látható. 2 A XVIII. század végén Pest növekvô lakossága már kezdett terjeszkedni a külterületek felé, ahol különféle jellegû kis települések alakultak ki. A Megyertôl Pest felé fekvô, szôlômûvelésre felparcellázott területek Fóton a Károlyi-birtokhoz tartoztak, és 1830 után fokozatosan kereskedelmi és magánipart szolgáltak. Az 1840-ben önállósult Újmegyer község 1844 után vette fel az Újpest nevet. Pest felôl egyre fejlettebb technikájú telepek, gyárak települtek a Duna közelében hasznosítható területekre. A fejlôdô ipari létesítményekkel körülvett Angyalföld tehát akarva-akaratlanul a városban munkaalkalmat keresô, szegényebb néprétegek otthonává vált. Mai keleti határát az 1846-tól mûködô Budapest Vác vasútvonal, illetve a MÁV-Rákosrendezô Északi pályaudvar határozta meg. Természetes északi határa a Rákos-patakig terjedt, 1896 után az elkészült Újpesti vasúti hídon áthaladó, Budapest Esztergom közötti vasútvonalig tolódott fel, ez a terület kapta a Külsôangyalföld nevet. Angyalföld egyházilag Pesthez, a Felsôkülváros néhány száz katolikus híve számára 1777-ben Batthyány József hercegprímás által megalapított plébániához tartozott, amely akkor egy faházban mûködött. Az 1809-ben megépült terézvárosi templom hivatalosan 1822-tôl viseli Avilai Nagy Szent Teréz nevét. Erzsébetváros különválására csak 1881-ben került sor ben szentelték fel a karmelita missziósok Huba utcai templomát, ettôl 1 ADAMETZ o. 2 ADAMETZ o.; Buda és Pest térrajza. Mikoviny Sámuel

2 798 PESTI-ÉSZAKI ESPERESKERÜLET 1. kép. Külsôangyalföldi Mária Keresztények Segítsége-templom (M. A.) kezdve a szerzetesek tudatosan nagy szerepet vállaltak Angyalföld katolikusainak lelkigondozásában. 3 Közelükben épült fel 1906-ban a Szalvátor Nôvérek iskolája és kollégiuma, ahol a munkáscsaládok leányai tanításban és hitoktatásban részesültek ben alakult meg a külön egyházközségek szervezését megindító Angyalföldi Templomépítô Egyesület. Felépült a Szent László-templom (1929) és a Szent Mihály-templom (1933). A rohamosan fejlôdô városrész több tízezer hívének lelkiellátására további tervek és megoldások születtek ban Angyalföld neve a Székesfôváros elôterjesztésére Magdolnavárosra változott, 4 a kormányzó hitvesének 5 tiszteletére októberében visszaállították az Angyalföld nevet. Mészáros János budapesti érseki helynök december 18-án áldotta meg a Szent László út 143. alagsorában a kb. 400 hívô részére létesített kápolnát, amelyet a MÁV Igazgatósága rendezett be. Serédi Jusztinián bíboros rövidesen engedélyezte a Segítô Szûz Mária titulus felvételét. Ez a cím 1571-ben keletkezett, amikor V. Pius pápa keresztény hadsereget szervezett a törökök újabb támadásai ellen. A vezérek háromnapi böjt és ima után Szûz Mária nevével vonultak Lepanto csatamezejére, és gyôzelmüket az ô égi közbenjárásának tulajdonították. XIV. Benedek pápa ekkor iktatta Mária Keresztények segítsége megszólítását a lorettói litániába, késôbb VII. Pius pápa május 24-ét emléknapjává nyilvánította. A XIX. században Bosco Szent János is hangsúlyozta a Segítô Szûz Mária jelentôségét. 6 A Kisegítô Kápolna Egyesület január 29-én alakult meg saját templom építése céljából decemberében Serédi bíboros az egyesületet önálló egyházközség jellegével ruházta fel, 7 melynek elsô lelkésze Balázs Lajos volt ben Brestyánszky Tibor megbízást kapott a külsô-magdolnavárosi templom, plébánia, kultúrház egyesített épületének tervezésére, a fôváros által biztosított telken. 8 A kivitelezés 1942 júniusában a kultúrház építésével megkezdôdött, a háborús nehézségek miatt azonban abbamaradt. Decembertôl egyházi támogatással és a Székesfôvárostól kapott pengô hozzájárulással 9 az egyházközség a már elkészült épületet templommá alakíttatta át november 21-én Serédi bíboros megáldotta a Segítô Szûz Mária-templomot és egyúttal a Béke téri plébániához tartozó, de önálló anyakönyvezési joggal rendelkezô lelkészséggé nyilvánította. Anyakönyvek 1943-tól találhatók, elôtte a Béke téri Szent László plébánián. 3 Schem , 392., 598. o. 4 BFL-IV-1403A-1950/ kgy. elôterjesztés; /1938-IV BM rendelet. 5 Horthy Miklósné, jószáshelyi Purgly Magdolna ( ). 6 Külsôangyalföldi Mária Keresztények Segítsége Plébánia Levéltára. Balázs Lajos és Korompai Lajos írásai között. 7 Külsôangyalföldi Mária Keresztények Segítsége Plébánia Levéltára. 7631/ BFL IV. 1403A. 139/ kgy. Szerzôdés a terület biztosítására. 9 BFL IV. 1403A. 532/ kgy. elôterjesztés, 66042/ kgy. engedélyezés.

3 4. A KÜLSÔANGYALFÖLDI MÁRIA KERESZTÉNYEK SEGÍTSÉGE PLÉBÁNIA 799 A háború végére alig maradt ép ház a környéken, de Mária oltalmazta templomát. A szentély felôli oldalon, a faltól m-re bomba csapódott be, az utcai feljárót is találat érte, de szerkezeti kár nem keletkezett. Az üvegezést és a vakolási károkat rövidesen helyreállították. Mindszenty József hercegprímás 1946-ban Angyalföld lelkészségnek két harangot adott át, amelyeket Ipolyságról szállítottak el háborús célokra, felhasználásukra nem került sor. A harangokat azzal a kikötéssel kapták, hogy ha Ipolyság újra magyar lesz, kötelesek azokat visszaszolgáltatni. Az utólag épült új toronyba Szlezák László harangöntômester által beszerelt két harangot december 14-én Beresztóczy Miklós kanonok, az Actio Catholica igazgatója áldotta meg. Feliratuk: 1. SZÛZ MÁRIA TISZTELETÉRE ÖNTETETT AZ IPOLYSÁGI HÍVÔK KÖZADAKOZÁSÁBÓL 1921; 2. GÁSPÁR JÓZSEF ÉS NEJE TÓTH ROZÁLIA IPOLYSÁGI LAKOSOK ÖNTETTÉK SZT. JÓZSEF TISZTELETÉRE ÉVBEN HEROLD RICHARD HARANGÖNTÔ, KOMOTAN ben a lelkészlakást bôvítették. Az 1966-ban kezdôdô belsô felújítás során a szentélyt a II. Vatikáni Zsinat liturgikus elôírásai szerint átalakították ban, a templom szentelésének 25-ik évfordulóján Schwarz-Eggenhofer Artur esztergomi apostoli adminisztrátor mutatta be az ünnepélyes szentmisét és plébániai rangra emelte a lelkészséget. 10 A plébánia mai határai: Kámfor u. Tatai u. Tahi u. Hajdú köz Násznagy u. 11 Az elengedhetetlen külsô, homlokzati felújítást 1979-ben elvégezték ben tervszerû, kétéves kivitelezési idôszakokra bontott munkálatok kezdôdtek meg: a víz- és csatornavezetékek felújítása, a tetôzet, a kémények átépítése, az alagsor teljes renoválása, a külsô térburkolat és külsô lépcsôk rendbe hozása, majd a kiegészítô helyiségek felújítása. A templom rendkívül egyszerû, nagyméretû nyeregtetôs épület, sima homlokzati felületekkel. Külsô megjelenése erôt és bizalmat keltô, az utólag épített, jobb oldali kis harangtorony elônyösen oldja fel a merev szimmetriát. A kerítéskaputól külsô tereplépcsôn jutunk fel a térburkolat szintjére, innét a fôhomlokzat síkja mögötti nyitott elôtérben egykarú lépcsôk vezetnek fel a templom kapujához. A fôhomlokzat sima oromfalának tetején kereszt áll. Öt magas, keskeny nyílás töri át, alattuk nyílik az utcaszintrôl az alagsorba nyíló (ma használaton kívüli) hármas kapuzat. A padlószintet az alagsor helyiségeinek megvilágítása céljából emelték ki. A bal oldalhomlokzaton kilenc üvegezett ablak sorakozik, hátul van a plébánia és a lelkészlakás bejárata. A jobb oldali fal tömör. A templom belseje A bejárati kapun belépve, szélfogó elôtérbôl üvegajtó vezet a templom 320 m 2 alapterületû, 6 m belmagasságú terébe. A sík födém kazettás kiképzésû. A bejárati oldalon teljes szélességben karzat épült, sima mellvéddel. Feljárata a belsô elôtérbôl jobbra nyílik, baloldalt 1998-ban kis urnatemetô létesült. Az öt lépcsôfokkal kiemelt szentélytôl jobbra a szószék, balra a szentségi oltár látható, a fôoltárt egy további lépcsôfokkal kiemelték. A sekrestye a szentélybôl nyílik. A templom fô- és mellékoltárának kialakítása az évek során sokszor változott. Az oltárasztal mögött, a szentély hátsó falának öt mezôjében a Segítô Szûz Máriát és vele kap- 10 Külsôangyalföldi Mária Keresztények Segítsége Plébánia Levéltára. 1254/1968. máj. 22. Apostoli adminisztrátori leirat. 11 Schem o.

4 800 PESTI-ÉSZAKI ESPERESKERÜLET csolatos jeleneteket ábrázoló, színes üveg oltárkép volt. Készítôjét nem ismerjük. Ezt és a háborúban elpusztult összes templomablakot 1945-ben egyszerû, sárga üvegezéssel látták el. A középsô ablakmezô befalazása után a fôoltár fölé kicsiny Mária-szobor került, ezt 1948-ban 145 cm magas, fehér Szûz Mária-szobor váltotta fel, amely ma az urnatemetôt díszíti ban új, szembemisézô oltárasztal készült, mögé akkor egy nagyméretû feszületet helyeztek. A bal oldali mellékoltárról levették a magasan álló kis Szent Rita-szobrot, azóta ez a szentségi oltár. Tabernákulum csak a bal oldali mellékoltáron van, felette egyszerû feszülettel. Szentségi oltár jellegét Bartha Lajos ötvösmester vörösréz örökmécsese hangsúlyozza. Az addig itt magasan álló Szent Rita kedves, faragott szobrát emberközelbe, a bejárat bal oldalára helyezték át. Az 1968 óta a bejárat mellett, egy alacsony talapzaton álló Szent Rita feszülettel és gyermekekkel ábrázolt alakja emberközelben, biztatóan tekint a felé fordulókra. Felette a falra szerelt, komorabb hangulatú háromalakos szoborcsoport középen Jézus, kétoldalt Szûz Mária és Szent József Németh Kálmán fóti faszobrász alkotása. A jobb oldali, tömör oldalfalon sorakozó, sima keretbe helyezett kerámia keresztúti stációkat a pécsi Zsolnay Porcelángyár adományozta. A Szentsír fakorpuszát és a Feltámadt Jézus-szobrot Pál József készítette 1972-ben. A Betlehemi istálló hófehér kerámiaalakjait karácsonykor a szószék mellett állítják fel. A templomszentelés évfordulóján, november 21-én, 3. kép. Külsôangyalföldi Mária Keresztények Segítsége-templom oltárszobra (D. F. M.) 2. kép. Külsôangyalföldi Mária Keresztények Segítsége-templom szentélye (D. F. M.) Pásztor János szalézi rendfônök áldotta meg ünnepélyes szentmisében a fôoltár díszét: a templom névadójának szobrát. A Mária Keresztények Segítsége faragott, festett faszobor Máriát és a kezében tartott Kis Jézust koronával ábrázolja. Mária segítô

5 4. A KÜLSÔANGYALFÖLDI MÁRIA KERESZTÉNYEK SEGÍTSÉGE PLÉBÁNIA kép. Keresztúti stáció porcelánból (D. F. M.) hatalmát jogar jelképezi, 12 csillagból álló glóriája pedig az Európai Unió jelképe lett ben, amikor a szalézi atyák Nyergesújfaluról távozásra kényszerültek, ez a szobor iskolájukból a templom sekrestyéjébe került ben ajándékozták Angyalföldnek. Veress Miklós restaurálta, akinek feltételezése szerint a XX. század elején készült. A karzaton 1960-ban szólalt meg a MÁV-kórház megszüntetett kápolnájából áthelyezett kétmanuálos orgona. A liturgikus tárgyak közül kiemelkednek Baska György modern alkotásai: a fôoltáron lévô bronzfeszület és a gyertyatartók. Kultúrterem az alagsorban létesült, a Szent László Kultúrotthon Egyesület gondozásában. Az ötvenes években a Széchényi Könyvtár raktárát költöztették ide, az elhanyagolt helyiségeket csak 1989-ben lehetett újra használatba venni. Teljes felújítása 2002-ben történt. A színpaddal ellátott, 120 m 2 -es elôadóterem könnyû, kombinált eltolható fal és harmonikaajtó segítségével három részre osztható, így különféle közösségi vagy családi rendezvények céljára alkalmas. Kiszolgáló helyiségeit modernizálták, mellette kis elôkészítô konyha is található. A célszerûen elhelyezett vizesblokk a templom és az irodák felôl is megközelíthetô. Az alagsorban mûködik a központi fûtés kazánja, és még néhány raktárhelyiség is rendelkezésre áll. A belsô lépcsô a templom hátsó oldalbejáratánál indul és három szintet lát el. A felsô szinteken iroda, kisebb közösségi terem, kiegészítô helyiségek találhatók, a plébános lakása is innét közelíthetô meg. Urnatemetôt 1998-ban alakítottak ki a bejárat mellett a hívek kívánságára. Itt helyezték el a fehér Mária-szobrot, amely 50 évig a szentélyben volt. A templom Jász utcáig terjedô, nagy telkén kert és gyümölcsös volt. Ebbôl 1976 januárjában a XIII. kerületi Tanács 2034 m 2 területet lefoglalt, és óvodát épített. A templom megmaradt telkét három oldalról épített, az utca felôl rácsos kerítés határolja. A közösség története a plébániai feljegyzések alapján Az 1939-ben egyházközséggé elismert Kisegítô Kápolna Egyesületnek 1940-ben már 410 tagja volt. A Szent László utcai szükségkápolna 3 vasárnapi miséjére hívô járt, énekkar is alakult. Oltáregylet, Karitász, EMSZO, Credo férfiegyesület és Dolgozó Leányok szervezete mûködött. 12 A felépült templom kultúrházában tartott világi rendezvényeket alkalmanként résztvevô kereste fel, a szentségimádásokon, zarándoklatokon is személy jelenlétére számíthattak. 13 Még május 2-án a kultúrházban 36 cserkészlányt avattak fel és 23-án 81 iskolás járult az elsô szentáldozáshoz. Ugyanekkor a Szülôk Szövetségének 583 tagja tiltakozó 12 Külsôangyalföldi Mária Keresztények Segítsége Plébánia Levéltára. Kisegítô Kápolna Egyesület jegyzôkönyv február Külsôangyalföldi Mária Keresztények Segítsége Plébánia Levéltára. Adatok az év statisztikájából.

6 802 PESTI-ÉSZAKI ESPERESKERÜLET gyûlést tartott az egyházi iskolák államosítása ellen. Június 10-én Mindszenty József hercegprímás 289 hívôt bérmált meg. Az ötvenes években, amikor a világiak nyilvános vallási tevékenységét betiltották és a hitoktatást fakultatívvá tették, a leleplezés és letartóztatás kockázatát vállalva kevesen mûködtek tovább. A templomban idônként megszólaló egyházi zene volt az egyetlen kivétel. Az 1960-ban beépített orgonát április 24-én Stomfai Károly vak orgonamûvész szólaltatta meg. Ekkor nagyszámú közönség élvezte az énekkar zenés áhítatát, amelyen neves operaénekesek is közremûködtek. A közösségépítô papok üldözése folytatódott decemberében a rendôrség házkutatást tartott, letartóztatták a templom sekrestyési teendôit ellátó Morlin Imre jezsuita atyát ben börtönbüntetésre ítélték, amelyet 10 hónapra mérsékeltek. 14 A megfélemlített hívôk száma rohamosan fogyatkozott, az énekkar feloszlott. Feljegyzés alig maradt fenn, néhány ünnepi alkalom kivételével. Ezek: a templomszentelés 25 éves jubileumi évében (1968) elhangzott szentbeszéd-sorozat és kiállítás, Fundelius Vilmos plébánosi beiktatása, a Kisegítô Kápolna Egyesület megalakulásának 35. évfordulója (1974), amikor VI. Pál pápa áldását küldte az egyházközség elnökének és 11 munkatársának szeptemberében a templomban meginduló hitoktatásra egyetlen gyermek sem jelentkezett. Nagy Imre, az új plébános 339 hívogató levelet küldött szét, így 20 elsôáldozót sikerült ebben az évben felkészíteni. De a templom még a karácsonyi szentmisén sem telt meg. A félelem és a közömbösség csak 1989-ben kezdett feloldódni. Adventben a Fiastyúk iskola gyermekkara énekelt, majd a plébánia és a Vakok Intézetének fiataljai tartottak közös irodalmi mûsort az ismét használható kultúrteremben. Nagy János 1996-tól a templom plébánosa. Hétköznap 1, vasárnap 3 szentmisét tart. Jó gyakorlati érzéke és munkaszeretete nyomán évrôl évre rendezettebbé válik a templom és a közösségi terem együttese, a feladatok ütemezését a pénzügyi helyzetnek megfelelôen az egyházközséggel együtt alakítják ki. A képviselô-testület 9 tagból áll. Meghatározott felkérésre akad jelentkezô közülük vagy más hívôk körébôl, akár ügyintézésrôl, akár konkrét szervezésrôl, munkáról van szó. A Karitász tevékenysége fôként az idônként meghirdetett, általános gyûjtésekre szorítkozik. Iskolai hitoktatásra 14 év alattiak járnak: a Németh László Gimnáziumban heti 1 órában 10 fô, az Eötvös József általános iskolában 3 korcsoportban 25 fô. A templomban tartott óvodás hittanra 8-10 gyermek jár. Az általános iskolás ministránsok vasár- és ünnepnapokon szolgálnak. Templomi közösségi alkalmak a következôk: adventben koszorúkötés, rendszeres Roráte szentmisék, lelkinap, karácsonykor pásztorjáték, éjféli szentmise, nagyböjt péntekjein keresztútjárás, lelkinap, a nagyhét és feltámadás liturgiája, májusban litániák, októberben rózsafüzér. Ökumenikus kapcsolat indult a Frangepán utcai református templommal (vegyes házasságok, imahét). 5. kép. Páduai Szent Antal-szobor (D. F. M.) Nagy János saját szerkesztésû rendszeres kiadványban szépirodalmi és teológiai írásokkal hívja fel a hívek figyelmét a közelgô ünnepekre, a világegyház eseményeire tôl mintegy érdeklôdô 14 TOMKA Ferenc: Halálra szántak, mégis élünk! SzIT Budapest o., 47. lj.

7 4. A KÜLSÔANGYALFÖLDI MÁRIA KERESZTÉNYEK SEGÍTSÉGE PLÉBÁNIA kép. Külsôangyalföldi Mária Keresztények Segítsége-templom szentélyének rácsa (D. F. M.) részvételével októberi zarándoklatokat szervez, amikor az ország püspöki székhelyeit keresik fel. A kultúrterem használata 2004 után vált rendszeressé. A felújított, étkezésre is alkalmas közösségi termeket fôként a templomi esküvôt tartó fiatalok veszik igénybe, idônként egyéb zártkörû elôadások, rendezvények is vannak. A templomban és a kultúrteremben meghirdetett nyilvános gyermek- és felnôttelôadásokon is szûk körû a részvétel. Az eseményre jóformán csak a hozzátartozók jönnek el, pedig a programkínálat változatos. A Kormorán Baráti kör havonkénti elôadásai, neves személyekkel 15 folytatott interjú jellegû, kötetlen beszélgetései már nagyobb érdeklôdésre tarthatnak számot. A hallgatás éve alatt a templomi alkalmak csupán a megengedett, hagyományos liturgikus eseményekre szorítkoztak. A munkáslakta Angyalföldön nem nevelôdhettek a templomépítés éveihez hasonló önzetlenséggel és önállósággal szolgáló, világi hívôk. A közösségépítés lassú folyamatához szükséges szeretetet, türelmet, erôt Mária, a Keresztények Segítsége közbenjárása eszközölheti ki. Archontológia Balázs Lajos dr Korompai Lajos dr Galambos János dr Fundelius Vilmos dr Nagy Imre dr Khirer Vilmos dr Pályi László 1996 Nagy János NEMESSÁNYINÉ CSEPREGHY ÉVA 15 Külsôangyalföldi Mária Keresztények Segítsége Plébánia Levéltára. Meghívók pl. Koltai Gábor, Dévai Nagy Kamilla, Wittner Mária, Hargitay András.