Lánghômérséklet hatása az NOx kibocsájtásra földgáztüzelésnél

Átírás

1 Lánghômérséklet hatása az NOx kibocsájtásra földgáztüzelésnél Dr Bíró Attila egyetemi tanár MTA 19. sz. önálló kutatócsoport 1.0 Bevezetés A földgáztüzelésnél elkerülhetetlen NOx szennyezés nagysága az Arrhenius egyenlet szerint a lejátszódó reakcióktól, a reakciókban résztvevô elemektôl és azok koncentrációjától valamint a lánghômérséklettôl függ. A várható NOx tömeg számításához el kell döntenünk, hogy a lehetséges kémiai reakciók közül melyeket vesszük figyelembe, illetve melyik az, amit elhanyagolunk. Mivel a metán égésénél és a lángban adott hômérsékletnél közel 200 reakció egyidejő lejátszódása lehetséges az NOx emisszió számítása a figyelembe vett reakciók helyes megválasztásától függ. A földgáz nem tartalmaz kémiailag kötött nitrogént, így Tüzelôanyag-NO képzôdéssel nem kell számolnunk. Zeldovits, [11], 1946 ban írott munkájában javasolta, hogy a hô hatására képzôdô NOx tömegét három kiemelt reakció figyelembevételéve számítsuk. N 2 + O = NO + N (1) O 2 + N = NO + O (2) N + OH= NO + H (3) A Thermo-NO nak nevezett (hô hatására képzôdô) NOx forrását az O, N és OH atomok illetve gyökök reakcióira vezette vissza. Az úgynevezett Zeldovits reakciókat mint kiinduló bázist a tudományos közvélemény általánosan elfogadta és a módszert széles körben felhasználta az NO számításához. A földgáztüzelés terjedésével a nitrogén oxidok okozta levegôszennyezés mind komolyabb gondot okozott és intemzív kutatás folyt szerte a világon a folyamatok jobb megismerése

2 érdekében. Már két évtizeddel ezelôtt felmerült a gyanú,[9,12], hogy a Zeldovits elmélet nem ad kielégítô magyarázatot az NOx képzôdésre földgáztüzelésnél. Az égés nélküli (hôdisszociációs) alapú számítási eredmények amikor az atomos oxigén forrása az O 2 = 2O reakció, jelentôsen kisebb NOx emissziót jeleztek, mint amit a gyakorlatban mérni lehetett. De Soete már 1981-ben javasolta [9] a az alábbi reakciók figyelembevételét Thermo NO számításánál: H + O2 = OH + O (4) O + H2 = OH + H (5) H2 + OH = H2O + H (6) 2OH = H2O + O (7) Ezzel a Thermo-NO képzôdésnek uj definíciót adott, mert ezek a reakciók csak éghetôk jelenlétében, vagyis az égés utolsó szakaszában képzelhetôk mint jelentôs NO források kiindulása és a láng utáni tartományban már nem.. Hasonló eredményre jutottunk a Miskolci Egyetem Tüzeléstani Tanszékén az OTKA 7451 program keretében végzett kutatásaink folyamán között, amikor az acélipari izzító és hôkezelô kemencék munkaterében keletkezô NOx koncentrációját vizsgáltuk, [8]. A méréseknél regisztráltuk a kemencék térhômérsékletét és a kemencetérben kialakuló legnagyobb hômérséklet nagyságát és azt találtuk, hogy az NOx emisszió nagysága ezeknél a kemencéknél nem magyarázható a Zeldovits féle elmélet alapján, mivel az adott lánghômérséklet nem volt elegendô a szükséges atomos oxigén koncentráció hôdisszociáció útján való kialakulásához és ahhoz, hogy a mért 70 ppmv körüli NO keletkezése a Thermo-NO elmélet alapján magyarázható legyen. 2.0 Promt NO hányad az NOx emisszióban A Promt NO hányad földgáztüzelésnél már kis hımérsékleten, a láng elsı szakaszában kialakul. A kis hıigényő reakciók lejátszódásához 1400 K hımérséklet is elegendı, és ezt a hımérsékletet a fıldgázlángok legmelegebb zónája még szabad környezetben is eléri. A földgáz legfontosabb összetevôi a CH 4 és a C 2 H 6. Kiinduló munkának Bradley, és Pasternack tanulmányát vesszük, mely a Combustion and Flame folyóirat 1997 októberi számában jelent meg, így a legkorszerőbb adatokat és szemléleti módot tartalmazza, [1]. A munka a metán, etán etilén és acetilénlángok elôkevert vátozatainak kémiai tulajdonságait vizsgálja a nitrogénoxidok képzôdésének szempontjából a PROMT NOx képzôdési zónában. A kisérleteknél pontos hômérsékletmérési módszerrel (lézersugár indikálta OH sugárzási spektrummal való összehasonlítással) ellenôrízték a Pt-PtRh hôelem által mért hômérsékleti értékeket és megállapították, hogy a vékony Al 2 O 3 bevonatú elektróda a legnagyobb hômérsékleteknél 120 K-el mutatott kisebb hômérsékletet a kalibrációs értéknél. Ezt az eltérést korrigálták. Az NO források pontosítása céljából vizsgálták az N 2 hatását és megállapították, hogy ha más N forrás nem volt jelen, az N 2 hordozógáz (levegô) hatására nem volt NO képzôdés detektálható. A lánghômérsékletet az égôtôl való távolság függvényében az 1. ábra mutatja.

3 Látható, hogy a különbözô gázok égetésénél egyformán 1530 lánghômérsékletet értek el. o C körüli maximális A számításoknál a Miller-Bowman mechanizmust használták, de kiegészítették néhány uj reakciókinetikai egyenlettel (lásd 1. sz táblázat). Megállapították, hogy az eredeti mechanizmus lassabb NO reakciókat feltételez, mint amit a mérések igazolnának, ezért a CH 3 és CH képzôdést leíró reakciókat gyorsították és a HCO termelô reakció sebességét lassították. Ezzel a gyakorlati eredményekhez közelebb álló számítási eredményekhez jutottak. Figyelembe vették továbbá Lindstedt, Lockwood és Szelim valamint Grimech mechanizmusait is. A vizsgálat igazolta Fenimore [12] megállapítását, hogy földgáz égésénél a Promt-NO tömege akár több is lehet, mint a más forrásból származó hányad Irodalmi adatok a lághımérséklet adatok kísérleti mérések alapján Amint a bevezetôben említettük, kutatási munkánk folyamán nem sikerült olyan nagy láng-, vagy gázhômérsékletet elérni ami a Zeldovits mechanizmus szerint sz NO képzôdéshez szükséges. Ezért a továbbiakban irodalmi közleményekre támaszkodva ellenôrízzük a jellegzetes tőzterekben elérherô hômérséklet nagyságát. A tőztereket három csoportba soroljuk: a./ b./ c./ Nagy hôterheléső combustorok, félüzemi és üzemi lángkemencék, kis hôterheléső (kommunális) főtôberendezések tőzterei. 3.1 Nagy hôterheléső combustorok Elsıként keressünk olyan kísérletet, melyet tőzállóanyaggal szigetelt térben végeztek, tehát a maximális lánghômérsékletnek nagyobbnak kell lennie, mint a hidegfalú kazánokban vizsgált lángok maximális hômérséklete. Corr és társai [3], nagy hôterheléső, "tökéletesen kevert" reaktorban vizsgálták különbözı tüzelıanyagok lángjának maximális lánghımérsékletét. A 2. ábráról leolvasható a különbözı tüzelıanyagokkal általuk elért NO koncentráció. Látható, hogy az acetilén (C 2 H 2 ) tüzelés eredményezte a legtöbb NO-t az n=0,77 levegôtényezônél, ami a C 2 H 2 esetében a PROMT-NO nagyobb hányada miatt érthetı. Számunkra az a fontos megállapítás, hogy egy környezettôl teljesen zárt, 25 mm. magas, nagy hıterheléső, kényszeráramlású, tőzálló betonból készült térben, ütközôsugaras, nagyon gyors égetésnél, a kísérletnél 1800 K-t (1523 oc) tudtak tartani 21 kg/m3.s hôterhelésnél, hideg levegôvel történô földgáztüzelésnél. Stapf és Leuckel [4] gyorsan keverô, fenékbe épített perdületes égôvel, zárt tőztérben vizsgálták az NO képzôdést. A kemencetér 400 mm átmérôjő, vízhőtéses. A laposlángú égô d o égôkôátmérôje 90 mm. volt, a keverék kiömlése győrő metszető fúvókán keresztül történt, aminek belsô átmérôje d h =58 mm. a perdületparaméter Hiba! A hivatkozási forrás nem található.=0.8,. teljesítménye 300 kw, levegôtényezô n=1,1 volt. A laposlángú égôbôl kilépô sugár tányérirányában mért hosszában 200 mm-nél, (x/d<4), falnak ütközött, ami nagy

4 turbulencia-csúcs miatt az égés (láng) gyors befejezıdésér okozta. A kemence falazatát a hôveszteség minimalizálása céljából szigetelték. A kemence metszete a 3. ábra. A lánghômérsékletet extra vékony (100 Hiba! A hivatkozási forrás nem található.m vastag) Pt-PtRh hôelemmel mérték, amit digitálisan korrigáltak a hôsugárzás figyelembevétele érdekében. Ezt a mérési módszert pontosnak fogadhatjuk el. A lánghômérséklet maximumának változását, az oxigénkoncentrációt, a mért NO koncentrációt a 4. ábra foglalja össze. A közlemény szerint a nagyon nagy fajlagos hôterheléső hôszigetelt térben (Vkem =0,0942 m 3 ) 3185 kw/m 3 hôerhelésnél sikerült 2050 K (1778 o C) maximális lánghômérsékletet elérni egy kis győrőalakú térhányadban az x/do = 1,5..2,0 között. Az 5. ábrán látható, hogy Promt-NO képzôdés helye azzal a zónával esik egybe, ahol a hômérséklet változása a legintenzívebb. Ez a hely az égô tengelyében a legnagyobb hômérséklető győrőben helyezkedik el. Ez arra mutat, hogy az NO fele ebben a vékony zónában keletkezik. A tovább áramló keverékben az NO képzôdés sebessége csökken és az x/do=4,0 távoságban közel nulla. Mivel ez a távolság a láng végével azonosítható, a megállapítás megerôsíti Fenimore évtizedekkel ezelôtt közzétett megállapítását, hogy földgázlángoknál az égés befejezôdése után az NO képzôdés gyakorlatilag megszünik. Nagyhômérséklető terekben elérhetô maximális lánghômérsékletekkel kapcsolatban további adatokat kaphatunk a cikkben ismertetett másik kemence leírásából, melyenek falazata nem ismert. A turbulens-diffúz lángot adó laposlángú égôt, melynek külsô fúvókaátmérôje 90 mm volt 600 mm. átmérôjő hengeralakú térre szerelték úgy, hogy tengelye lefelé nézzen. A gázt 45 mm átmérôjő lándzsán át vezették be, melynek végén a tengellyel 45 fokos szöget bezáró fúratok voltak. Az égô perdületparamétere Hiba! A hivatkozási forrás nem található.=1,0, a tőztérterhelés 360 kw, n=1,1 volt. Az axiális kilépési sebesség a fúvókából 45 m/s. Az égéstér hosszú volt. A legnagyobb hômérséklet 1680 o C volt, amit x/d o =3,5-nél mértek, (6. ábra). 3.2 Láng/gázhômérséklet ipari tőzterekben Ipari kemenékben nagyon nehezen oldható meg a lánghômérséklet pontos mérése, így ilyen adatot az Ijmuiden-i Nemzetközi Lángvizsgáló Alapítvány méréseibôl veszünk át. Leuckel és Fricker [5], 2x2x6 m mérető, tőzállóanyaggal falazott kísérleti kemencében végeztek vizsgálatokat és e-közben elszívó pirométerrel mérték a lánghômérsékleteket. A kemence munkaterét vízhőtéses csövekkel hőtötték a térhômérséklet szabályozása érdekében, így a térhômérséklet az acélipari normalizáló kemencék hômérsékletével volt azonos, ( o C) kg/h 14% nitrogéntartalmú holland földgázt tüzelve n= 1,05 levegôtényezôvel (5,3x106 kj/h) a falhômérséklet 1000 oc volt. Az égô perdületes lángú, külsô keveréső szerkezet volt állítható perdülettel, melyet Hiba! A hivatkozási forrás nem található.=3,0-ig lehetett növelni. A keverék kilépési sebessége m/s volt. A gáz bevezetésére négy különbözô fúvóka szolgált, melyeket egyenként lehetett becserélni. Volt egyszerő körkeresztmetszető, győrőkeresztmetszető, 30 fokos szögben furt fúratgyőrő és központi fúvóka+körülötte győrőalakban fúratok. Az égô lehetôvé tette a gázlándzsa olajlándzsával való helyettesítését, így nehéz tüzelôolajjal is végeztek kísérleteket.

5 A 7. ábrán a lánghômérséklet látható az égô tengelyében a központi fúvókás, (1) és a győrőmetszető fúvókás, (2) égô használata közben. Az elsô égôváltozat tengelyében a hômérséklet fokozatosan emelkedett a láng végéig, ahol 1473 K-t mértek, de az égôkô közelében a tengelyen kivüli győrőben 1250 oc-t (1523 K) is találtak. A 2. típusú égô a gyorsabb keveredés következtében rövidebb lángot és az égôkô közvetlen közelében 1600 o C hômérsékletet produkált. (A perdületes levegôhőtés miatt az égôkô ötvözetlen acéllemezbôl készített változata is üzemképes maradt). Nehézolaj tüzelésnél volt a lánghômérséklet maximuma a legnagyobb (1600 oc). Megállapíthatjuk, hogy a normalizáló kemencék hôterhelési és hômérsékleti viszonyai mellet a lánghômérséklet maximuma gyorskeveréső perdületes égôk használata esetén max ocnak adódott. McGrath és társai ugyanabban az Ijmuiden-i kemencében sugárzó lángú földgázégıvel 800 o C kemencefalhımérséklte mellett 1320 o C legnagyobb hımérsékletet mértek, [10]. Harbeck és Guth [6] laposlángú égôket vizsgáltak tőzállóbetonnal falazott, kivül vízhőtéses kamrás kemencében. A kísérletnél STB200 jelzéső égôt (200 kw-os sugárzóégô) használtak. A kísérleti kemence 580 mm átmérôjő és 3,72 m. hosszú volt. A kutatók a kiégési fokot vizsgálták az égôtôl számított távolság függvényében, gázpotenciometrikus eszközökkel. Az STB200-as égôt 0,96 levegôtényezôvel, földgázzal üzemeltették. A kemencetér hômérséklete o C között volt. A 8. ábra a lánghômérsékleti izothermákat mutatja az égôtôl mért különbözô távolságokban az égô tengelyében. Már x/d o =0,2-nél 1400 o C hômérsékletet mértek az égôtengelyre merôleges sikban. y/d o =1,0..1,5 távolságban és x/d o =0,73-nál érte el a hômérséklet a maximumát 1710 K-t (1440 oc-t). A mérések a láng hosszát l=0,83 d o, szélességét r=1,67 d o -ban adják meg. Amint kiléptek a lángból a hımérséklet érzékelıvel, a mért hımérséklet elıbb lassan (ami a lángkontur változásának következménye) majd gyosabban csökkent a lángkonturtól való távolság növekedésével. A fentiekbôl azt a következtetést vonhatjuk le, hogy zárt, szigetelt térben, perdületes égônél, turbulens-diffúz lángnál az égés befejezôdése után a hômérséklet gyors csökkenése miatt nincs lehetôség jelentôs Thermo-NO képzôdésére a Zeldovits elmélet szerinti mechanizmussal (1). Csak az égéssel kapcsolatos éghetô-levegı-égéstermék rendszer termelhet jelentısebb NO tömeget, ez azonban nem választható el az égéstıl. A Leuckel-Fricker féle eredményekkel közel azonos eredményre jutottunk akkor, amikor az MTA Hıenergiagazdálkodási Kutatócsoport munkája keretében vizsgáltuk a kemencetérhımérséklet és a lánghımérséklet összefüggését. A fekvı hengeres kemence hosszmetszetét a 9. ábrán mutatjuk be. A 2 m 3 /h teljesítményő földgázégıt a kemence végfalára szereltük. A lánghımérsékletét az égı tengelyében bevezetett mozgatható szondával mértük, melyen át gázt szívtunk ki a kemencébıl úgy, hogy az egy Pt- PtRh hıelemen át jutott a szondába. A kemence térhımérsékletét és falhımérsékletét öt

6 tengelyre merıleges síkban vizsgáltuk úgy, hogy az égıtıl különbözı távolságban hıelemet toltunk át a munkatéren és a hımérsékleteket kitüntetett pontokban leolvastuk. A fal és a gázhımérsékleteket a 10 ábra foglalja össze. A falhımérséklet a szálas tőzállóanyagból készült fal felületének hımérséklete, a tőztérhımérséklet az égı tengelyében mért gáz (láng-) hımérsékleteket mutatja az égıtıl mért távolság függvényében. A hımérsékleteket 0,35 mm. vastag csupasz Pt-PtRh hıelemekkel mértük és nem korrigáltuk, így a tényleges hımérsékletek K-el nagyobbak voltak, mint a diagramon ábrázoltak. Méréseink szerint a kemencetér tengelyében, 0,2..0,5 méter távolságban az égıtıl a gázhımérséklet maximuma 300 o C-al volt nagyobb mint a kemence falának hımérséklete. Az égıkı közvetlen közelében, a lángban 400 o C hımérsékletkülönbséget mértünk Lánghômérséklet hideg, kishôterheléső égésterekben Kommunális berendezésekben Kertész [13] mért lánghımérséklet maximumokat. Mérései szerint vízterő kiskazán fésős égıjénél 1220, gázkonvektornál 1260 o C legnagyobb lánghımérséklet. (0,5 mm-es Pt-PtRh hıelem, nem korrigált értékek). 3.4 A hımérsékleti maximumok vizsgálatának összefoglalása Összefoglalva a vizsgált láng-(gáz)-hımérsékleti maximumok és a tőztérhımérsékletek összefüggéseit a 11. ábra szerinti diagramhoz jutunk. A diagramon a szögletes zárójelbe tett számok az irodalmi hívatkozás számát jelölik. A diagram szemléletesen mutatja a tőztérhımérséklet és legnagyobb gázhımérséklet összefüggését és a hıterhelés hatását, de azt is, hogy az intenzív hıleadás miatt csak speciális esetekben (gázturbinák tőztere, üvegolvasztó kemencék stb.) jöhet létre olyan nagy hımérséklet, amivel az oxigéndisszociációs elmélettel lenne az Nox képzıdés magyarázható. 4.0 Thermo-NOx képzıdés lehetısége o C hımérsékleten Az elızı fejezetben részletezett mérések azt mutatják, hogy a kommunális kisberendezéseknál és az acélipari hıkezelı és izzító kemencéknél o C legnagyobb gázhımérséklet mérhetı olyan kiterjedéső kemencetérrészben, mely elég nagy ahhoz, hogy a gázok tartózkodási ideje benne az 1 ms-ot elérje. A klasszikus Zeldovits reakció szerint (1), az NO levegı oxigénje és nitrogénje reakciójából keletkezik. Megvizsgáltuk a reakció idıfüggését a fenti hımérsékleti tartományban. Az elméleti [14] számítások eredményét a 12. ábra foglalja össze. A diagramok az egyensulyi és az idıfüggı görbéket tüntetik fel. Látható, hogy 1 s tartózkodási idı alatt tiszta levegıben, 21% O 2 koncentrációnál 1427 o C-on (1700 K) elméletileg csak 3 ppmv NO keletkezik az (1) reakció szerint, [8]. Az NO bomlási sebessége alig függ a hımérséklettıl és K között az

7 k = 1, cm 3 /mol.s (8 ) képlettel számítható. Az elméleti eredményeket kísérletekkel ellenıríztük. Elektromos (szilirtrudas) Mars kemencén, (13. ábra), átvezetett kvarccsıbe levegıt zártunk és a vizsgált hımérséklettartományban elemeztük az NO koncentrációt az idı függvényében, [15]. A levegıt CaCl 2 -oldaton, tömény kénsavon és nátronmészen vezettük át és ezután jutott a 430 mm hosszú 19,5 mm belsı átmérıjő főtött csöbe. A hosszú idıtartamú mérésnél a vizsgált gázt a csı két végébe épített csapok segítségével a csıbe zártuk. Kísérletet végeztünk annak megállapítására is, hogy füstgázban mennyi NO keletkezik a hı hatására. A füstgázt Dewille palackban tároltuk és a kemencébe való bevezetés elıtt O 2 és NO tartalmát elemeztük. A kísérletek idıtartama 1, 2, 4, 6, 8, 10, 15, 20 és 60 perc volt. A mérési eredményeket a 2.táblázat foglalja össze,[ 8]. 2. táblázat Hımerseklet Idıtartam,min o C Az eredmények alapján arra a megállapításra jutottunk, hogy a kísérleti hımérsékleteken mérhetı (1 ppmv) NO keletkezéséhez hosszabb idı szükséges, mint ami az üzemi körülmények között adott. Emiatt igazolódni látszanak azok a kételyek, mely szerint a Zeldovits mechanizmusra alapozott Thermo-NOx elmélet alapján nem lehet pontos NO számítási rendszert kidolgozni.

8 5.0 Összefoglalás Az irodalomban található Nox emisszió mérések jó egyezést mutatnak a tekintetben, hogy a hideg levegıvel üzemelı,földgáztüzeléső ipari hıkezelı és izzítókemencéknél az NOx emisszió ppmv koncentrációtartományban helyezkedik el. Ugyanakkor jelentıs eltérés van a mért és a számításoknál használt hımérsékleti értékek között. A mért gáz(láng) hımérsékleti maximumokkal számolva a Zeldovits elmélet szerint lefolyó Thermo-NO képzıdés csak sokkal kisebb mértékben igazolható, mint amivel a mért NO koncentrációk magyarázhatók lennének. A vizsgálatok azt mutatják, hogy az 1300 o C hımérsékletnél hidegebb tőztereknél un. postflame elmélet helyett más magyarázatot kell találni a promt NO és a mért NO koncentráció közötti különbség forrásának tisztázásához és ezért további reakciókinetikai kutatás szükséges az α= 0,8..1,0 kiégési fok között lejátszódó folyamatok tisztázására. Amíg az NOx képzıdés fizikai-kémiai mechanizmusára vonatkozóan nem jutunk ujabb, pontosabb eredményekhez, célszerő az égık tulajdonságain alapuló gyakorlati számítási módszerek használata, mivel általánossá vált a felismerés, hogy az Nox képzıdés égıspecifikus folyamat, [17], (lásd pl. [16]). Irodalomjegyzék 1. Bradley,A.W, Pasternakck, L: The Effect of Nitric Oxide on Premixed Flames of CH 4, C 2 H 6, C 2 H 4 and C 2 H 2 Combustion and Flame, 1997.Oct. pp Eggels,R, De Goey,L.P.H: Post-Processing Method for Predicting NO Formation in One- and Two-Dimensional Premixed Methane Flames Combustion and Flame, 1996.Oct. pp Corr,R.A. Malte,P.C. Marinov,N.M: Evaulation of Nox Mechanism for Lean, Premixed Combustion J.of Eng. for Gas Turbines and Power, 1992.Apr. pp Stampf,D. Leuckel,W: Zur matematischen Modellirung der Flammenfront- NO Bildung bei turbulenter Verbrennung. Teil 2 GWI. 1996, Sept. pp Leuckel,W Fricker,N: The Characteristics of swirl-stabilized natural gas flames J.of Inst. of Fuel, 1976, June pp Harbeck,W: Guth,U: Ermittlung der Ausbrandgrenzen von Gasflammen mit Hilfe Gaspotentiometrische Bestimmungsmethode GWI.1/2, 1990, pp Von Harbeck,D. Holze,D Kühne,W: Stabilitaetsuntersuchungen an Fachflammen brennern GWI Dez. pp

9 8. Bíró,A, et al: NOx emisszió csökkentése o C hımérséklető földgáztüzeléső kemenceterenél OTKA-7451 kutatási téma zárójelentése, ME. Miskolc, de Soete.G: Physikalisch-chemische Mechanismen bei der Stickstoffoxidbildung in industriellen Flammen GWI Jan. pp McGrath, I.A, Martin,J.A Die Entwicklung von Erdgasbrennern mit leutender Monagham, M.T: Flamme aus wissenschaftlicher Sicht GWI. Okt.1979, pp Zeldovits,B.Y: The oxidation of nitrogen in combustion and explosion Acta Fhys-Chemica URSS, Nr Fenimore,P.C: Formation of nitric oxide in premixed hydrocarbon flames 13th Symp. on Comb. 1970, pp Kertész,M: Lánghımérséklet füldgáztüzeléső kommunális főtıberendezésekben 14 Stull,D.R. Prophet,H: JANAF Thermochemical Tables. Second edition, US Dept of Commerce, Washington, Báder,I. Bíró,A, Kovács,A: Nox formation in local temperature of natural gas fired reheating furnaces. Proc.the Conf. of Heat Engineering. and Env. Protection, Tata, (Hungary), pp Bíró A: Reduction of NOx emission from natural gas fired industrial furnaces Acta Technica Acad. Sci. Hung. 105 (3), pp Tomeczek, J: Emission of Nox from Natural Gas Industrial flames 6th Int Conf. on Comb. and Heat Techn. Miskolc 1994, Proceedings, pp