A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Átírás

1 EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, COM(2017) 228 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK A digitális egységes piaci stratégia végrehajtásának félidős értékelése Összekapcsolt digitális egységes piac mindenki számára {SWD(2017) 155 final} HU HU

2 A digitális technológia és a digitális kommunikáció az élet minden részét áthatja. Olyan Európáért kell dolgoznunk, amely eszközöket biztosít polgárainknak és gazdaságunknak, amelyek mostanra digitálissá váltak. Juncker elnök az Európai Unió helyzetéről szóló beszédében (2016. szeptember 14.) 2

3 1. Bevezetés A technológiai változások egymást követő hullámai átalakították az emberi társadalmakat és a gazdaságokat, és hosszú távú előnyökkel jártak mind a gazdasági növekedés, mind pedig az életminőség tekintetében. A jelenlegi digitális forradalom erre ismét lehetőséget ad. Az európaiak kétharmada úgy gondolja, hogy a legújabb digitális technológiák pozitív hatással járnak a társadalomra, a gazdaságra és a saját életükre. A válaszadók többsége azon a véleményen van, hogy az EU-nak, a tagállamok hatóságainak és a vállalatoknak intézkedéseket kell hozniuk a digitalizálással kapcsolatos kérdések megoldása érdekében 1. Az EU polgárai és vállalkozásai rendelkeznek a digitális egységes piac előnyeinek kihasználásához szükséges erősségekkel. Ezek között említhető az erős gyártási alap és a gyorsan növekvő innovatív vállalkozás ökoszisztéma, amelyek az újonnan digitalizált ipari folyamatokkal és a képzett munkaerővel együtt a belátható jövőben ösztönözhetik a növekedést. Az Európai Uniónak az európai szolgáltatási ágazatok különösen az egészségügy, az ápolás, az energetika, a közlekedés és a finanszírozás digitalizálásának maximalizálása érdekében ki kell használnia ezeket az eszközöket, hogy teljes mértékben kiaknázza az adatközpontú gazdaságban rejlő lehetőségeket. Ezeket az erősségeket azonban csak akkor lehet teljes mértékben felhasználni, ha a digitális készségek és infrastruktúra terén jelentős kiegészítő beruházásokra kerül sor uniós szinten, a tagállamokban és a magánszektorban. Az egységes digitális piac kialakításához világos és stabil jogi környezetre is szükség van az innováció ösztönzése, a piac széttöredezettségének kezelése és valamennyi szereplő számára annak lehetővé tétele érdekében, hogy tisztességes és kiegyensúlyozott feltételek mellett csatlakozzanak az új piaci dinamikához. Ez biztosítja azt a bizalmi alapot, amely elengedhetetlen a vállalkozások és a fogyasztók bizalma szempontjából. Ez volt a digitális egységes piacra vonatkozó stratégia célja 2. A jobb hozzáférés és a tisztességes feltételek révén ez a stratégia olyan nyílt piacot jelent, ahol a vállalkozások és az emberek ugyanolyan könnyen képesek Európában bárhol hatékonyan működni, ahogyan otthon. A stratégia elfogadása óta eltelt két évben a Bizottság a 16 kulcsfontosságú intézkedés mindegyikére vonatkozóan javaslatokat tett. Ezek a javaslatok azokkal a területekkel foglalkoznak, amelyeken az EU konkrét hozzáadott értéket teremthet, azokra az európai digitális projektekre összpontosítva, amelyeket hatókörük és méretük miatt az egyes országok egyedül nem tudnak megvalósítani. Minden fél számára alapvető fontosságú az intézkedések elfogadásának, teljes körű végrehajtásának és hatékony betartatásának biztosítása egy olyan időkereten belül, amely összhangban áll a digitális gazdaság gyors fejlődésével. A Bizottság minden politikai eszközt és finanszírozási lehetőséget felhasznál annak érdekében, hogy elősegítse ennek megvalósítását, de a tagállamok, az Európai Parlament, a Tanács és az érdekelt felek teljes körű támogatása elengedhetetlen; ellenkező esetben a digitális egységes piac nem válik valósággá. 1 2 Európai Bizottság, különleges Eurobarométer felmérés: A polgárok hozzáállása a digitalizáció és az automatizálás mindennapi életünkre gyakorolt hatásához, 2017 [a 2017 márciusában végzett Eurobarométer-felmérés, amelyet még nem tettek közzé]. COM(2015)

4 Az Európa jövőjéről szóló fehér könyv 3 is hangsúlyozza, hogy a digitális társadalom meghatározó szerepet fog játszani Európa átalakításában. A digitális technológia hatással van az uniós politika minden aspektusára: az energia előállításának és fogyasztásának, valamint az egyik helyről a másikra utazásunk módjára, továbbá a tőkeáramlásra Európa-szerte. Az emberek hamarosan az EU egész területén utazhatnak anélkül, hogy a barangolási díjak miatt kellene aggódniuk, vagy elvesztenék hozzáférésüket azokhoz a zenékhez, játékokhoz, filmekhez, sporteseményekhez és sorozatokhoz, amelyeket már kifizettek. Alapvető fontosságú, hogy az uniós vállalkozások megragadják a digitális technológia kínálta lehetőségeket ahhoz, hogy globális szinten versenyképesek maradjanak, és hogy az EU-s induló vállalkozások képesek legyenek gyorsan növekedni, a felhőalapú számítástechnika, a nagy adathalmazok, a robotika és a nagy sebességű szélessávú szolgáltatások teljes körű kihasználásával, ezáltal új munkahelyeket teremtve, fokozva a termelékenységet, az erőforráshatékonyságot és a fenntarthatóságot. Az e-kormányzati megoldások rendelkezésre bocsátása és alkalmazása hatalmas előnyökkel járna az emberek, a vállalkozások és a közigazgatás számára is, és új, határokon átnyúló lehetőségeket nyitna meg, különösen az elektronikus aláírás révén. Ugyanakkor azoknak a digitális infrastruktúráknak, amelyektől a digitális gazdaság függ, erőteljesnek, ellenállónak és a változó fenyegetésekhez való alkalmazkodásra képesnek kell lenniük. Ellenkező esetben az emberek és a vállalkozások bizalma csökken, és a digitális felhasználás nem nő a lehetséges mértékben. Ez a félidős értékelés áttekinti a digitális egységes piac megvalósítása terén elért haladást, azonosítva azokat a kérdéseket, amelyekben további erőfeszítésekre van szükség, és ahol a digitális környezet változása új uniós szintű fellépést tesz szükségessé. A jelentést mind az uniós, mind a tagállami szinten elért haladást felvázoló, az európai digitális fejlődésről szóló évi jelentés 4, valamint az e felülvizsgálatot igazoló bizonyítékokat tartalmazó személyzeti munkadokumentum 5 kíséri. 2. Felhívás az időben történő végrehajtásra és a hatékony végrehajtásra Az EU jogalkotási prioritásairól szóló együttes nyilatkozat hangsúlyozta, hogy az uniós intézmények politikai felelőssége, hogy 2017 végéig véglegesítsék a digitális egységes piac alapvető jogszabályait 6. Késések esetén az emberek kevésbé lennének védve, és nem tudnának jobb, gyorsabb és olcsóbb összeköttetéseket igénybe venni, továbbá nem férnének hozzá több online tartalomhoz. A fogyasztók hármas nyeresége kezd a konkrét előnyökben megmutatkozni Az Európai Parlament és a Tanács megállapodásai nyomán a Bizottság javaslatainak első sorozata kezd gyümölcsöket hozni. A kiskereskedelmi barangolási díjak június 15- étől megszűnnek. Az Unióban rendszeresen utazó mobiltelefon használók az otthon fizetettel megegyező áron intézhetnek hívásokat, küldhetnek szöveges üzenetet és használhatják az COM(2017) Az európai digitális fejlődésről szóló jelentés (EDPR), 2017, SWD (2017) 160. SWD(2017) an2017_en.pdf. COM(2016)

5 internetet. Az új szabályok betartásának és a fogyasztók jogainak biztosítása érdekében a nemzeti szabályozó hatóságok szorosan figyelemmel fogják kísérni a fejleményeket. Az európaiak 34 %-a évente legalább egyszer utazik külföldre az EU területén belül ben az európaiak mintegy fele nyilatkozott úgy, hogy nem használnának külföldön mobilinternetet, mivel az túlságosan költséges 9. Az online tartalomszolgáltatások határokon átnyúló hordozhatósága 10 azt jelenti, hogy 2018 elejétől a fogyasztók más uniós országba történő utazásaik során hozzáférhetnek filmekre, sporteseményekre, e-könyvekre, videojátékokra vagy zenére vonatkozó online előfizetéseikhez. Az európai fiatalok 60 %-a nyilatkozott úgy, hogy a határokon átnyúló hordozhatóság fontos számukra az előfizetés kiválasztásakor 11. A hármas nyereség csomag utolsó része az indokolatlan területi alapú tartalomkorlátozás kezelésére irányuló javaslat gyors elfogadásával járna 12. A kereskedők objektív indok nélkül többé nem különböztethetnék meg hátrányosan a más tagállamokból származó fogyasztókat. A határokon átnyúló online vásárlási kísérleteknek csak alig több mint harmada (37 %) sikeres 13. Internetkapcsolat mindenki számára Az összeköttetések és az új szolgáltatások 2020 utáni további fejlesztésének elősegítése érdekében a tagállamok összehangolt intézkedéseket hoznak annak érdekében, hogy a magas minőségű 700 MHz-es sávot rendelkezésre bocsássák a vezeték nélküli széles sávú hozzáférés céljára. A rádióspektrum e határokon átnyúló koordinációja alapvető építőelem. Ennek hiányában az 5G hálózatok és az általuk nyújtott új szolgáltatások például az összekapcsolt autók, a távegészségügyi ellátás, az intelligens városok vagy az utazás közbeni videóközvetítés nem lesznek képesek hatékonyan működni. Az EU a magas színvonalú és gyors távközlési hálózatokkal való teljes körű ellátása érdekében döntő fontosságú, hogy a tagállamok továbbra is összehangolt megközelítést alkalmazzanak a rádióspektrum-politika terén. Ha a digitális forradalom előnyei mindenkit megilletnek, Európának olyan, az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályozási keretre van szüksége, amely elősegíti az EU egész területén beleértve a vidéki területeket is 14 zökkenőmentes hozzáférést biztosító infrastruktúra kiépítését, a hatékony verseny megőrzése mellett. A szükséges beruházások nagy része a magánszektorból fog származni, a jobb szabályozási környezetre építve. Az 8 Az Eurobarométer 414. sz. különjelentése (2014). 9 Ugyanott. 10 COM(2015) Flash Eurobarometer 411 (2015) 12 COM(2016) GfK Belgium, Próbavásárlásos felmérés az európai digitális egységes piacon meglévő területi korlátozásokról és a területi alapú tartalomkorlátozásról, május. 14 Az IHS és a Point Topic: Az új generációs hozzáférés teljes lefedettsége Európában 76 %, míg a vidéki területeken csak 40 %. 5

6 Elektronikus Hírközlési Kódexre vonatkozó javaslatok 15 és az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületéről (BEREC) szóló rendelet 16 gyors elfogadása ezért szintén alapvető fontosságú. A gyors szélessávú hozzáférés kiépítését az Európai Elektronikus Hírközlési Kódexben javasolt intézkedések is támogatják a spektrumkoordináció fokozása, a távközlési piacokon folyó verseny elősegítése és a nagy kapacitású hálózatokba történő beruházások ösztönzése érdekében. A nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok kiépítési költségeinek csökkentésére irányuló intézkedésekről szóló 2014/61/EU irányelv gyors végrehajtása szintjén szükséges. 17 A jelenlegi becslések szerint az internetkapcsolatra vonatkozó 2025-ös célkitűzések teljesítéséhez szükséges beruházások 500 milliárd EUR-s teljes költségigényéhez képest 155 milliárd EUR-ós hiány 18 áll fenn. A nagy sebességű szélessávú hozzáférés terén jelenleg folyamatban lévő beruházások további ösztönzése érdekében az EU mozgósítja az európai strukturális és beruházási alapokat is (mintegy 6 milliárd eurót 2020-ig annak érdekében, hogy több mint 14,5 millió háztartás számára biztosítsanak nagy sebességű szélessávú hozzáférést), valamint az olyan eszközöket, mint az Európai Stratégiai Beruházási Alap (mintegy 3,2 milliárd EUR-nyi 19 állami és magánbefektetés) és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközt. Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz 20 lehetővé fogja tenni a magánbefektetők számára, hogy hozzájáruljanak a gyérebben ellátott területeken a digitális hálózati infrastruktúrák támogatására irányuló erőfeszítésekhez, valamint 2021-ig akár 1,7 milliárd EUR összegű további beruházást fog generálni. Ez a munka lendületet fog kapni a helyi közösségek felhasználói számára ingyenes internet-összeköttetés előmozdításáról szóló javaslat (WiFi4EU kezdeményezés) gyors elfogadása és végrehajtása révén is. Ez akár 8000 helyi közösség számára tenné lehetővé, hogy 2020-ig összesen 120 millió EUR támogatásban részesüljön. Ezzel összefüggésben meg kell jegyezni, hogy a Bizottság rendszeresen áttekinti a nemzeti szélessávú állami támogatási programokat, és ez is egy fontos uniós szintű fellépés a beruházások ösztönzése érdekében. Valamennyi érdekelt félnek együtt kell működnie annak érdekében, hogy megvalósuljanak az EU 2025-ös összekapcsolási törekvései 21, és hogy az 5G cselekvési terv 22 végrehajtása révén Európa világszinten vezető szerepet töltsön be az 5G szolgáltatások bevezetésében COM(2016) 590. COM(2016) február végéig mindössze 15 tagállam küldött értesítést a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok kiépítési költségeinek csökkentésére irányuló intézkedésekről szóló 2014/61/EU irányelv (az európai digitális fejlődésről szóló jelentés (EDPR) 2017, SWD (2017) 160) teljes körű átültetéséről. Az irányelvben foglalt intézkedések között szerepel a meglévő fizikai infrastruktúra megosztása és újrafelhasználása, az építési munkák koordinálása és az engedélyezési eljárások javítása. COM(2016) 587, 8. o. Az ESBA keretében 1 milliárd EUR összegű finanszírozást hagytak jóvá a szélessávú hálózatokkal kapcsolatos projektek számára, ami 2017 áprilisáig mintegy 3,2 milliárd EUR összegű, e szélessávú projektekbe irányuló, az európai stratégiai beruházási alaphoz kapcsolódó beruházást mobilizált. A projektek listája a következő címen érhető el: COM(2016) 587 és SWD(2016) 300. COM(2016)

7 Az online piac javítása a fogyasztók és a vállalkozások érdekében A határokon átnyúló e-kereskedelem fellendítése a digitális egységes piac egyik fő célkitűzése. A jelenleg napirenden levő javaslatokat gyorsan el kell fogadni annak érdekében, hogy az előnyök érezhetővé váljanak. A teljes mértékben harmonizált digitális szerződési szabályok 23 és a nemzeti fogyasztóvédelmi hatóságok közötti együttműködésre 24 vonatkozó megerősített szabályok javítani fogják a fogyasztók védelmét és a termékek és szolgáltatások határokon átnyúló értékesítését végző vállalkozások működésének feltételeit A digitális szerződésekre vonatkozó, teljes mértékben harmonizált szabályok csökkenteni fogják a fogyasztói szerződésekre vonatkozó nemzeti jogszabályok közötti különbségeket, és megszüntetik a vállalkozások földrajzi alapú korlátozásainak egyik fő okát. Az e- kereskedelmi lehetőségek üzleti célú kihasználása a megfizethető, határokon átnyúló csomagkézbesítési szolgáltatásoktól 25 és a héa-bevallási eljárások egyszerűsítésétől 26 is függ. Innovációbarát környezet kialakítása hatékony végrehajtás révén A Bizottság 2015 májusában az e-kereskedelemmel kapcsolatban verseny-ágazati vizsgálatot indított annak érdekében, hogy feltárja a vállalkozások üzleti gyakorlatából eredő lehetséges versenyjogi aggályokat. Az ágazati vizsgálat eredményei 27 elősegítik majd a versenyjog érvényesítését azon e-kereskedelmi gyakorlatokkal kapcsolatban, amelyek a versenyre és a határokon átnyúló kereskedelemre nézve leginkább káros következményekkel járnak. A Bizottság már három vizsgálatot indított a fogyasztói elektronika, a videojátékok és a szállodai elhelyezés állítólagos versenyellenes gyakorlataival kapcsolatban. A nemzeti hatóságok fogyasztóvédelmi végrehajtási és együttműködési intézkedéseket 28 is végrehajtottak. Az online végrehajtáshoz szükséges kapacitásépítés fokozására irányuló, folyamatban lévő erőfeszítésekkel együtt egy jól működő online fogyasztói vitarendezési rendszer 29 és a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelvre vonatkozó naprakész iránymutatás 30 is elősegíti annak biztosítását, hogy a gyakorlatban ténylegesen érvényesüljenek a fogyasztói jogok. A szellemi tulajdonhoz fűződő jogok tiszteletben tartása elengedhetetlen a kreativitás és az innováció előmozdításához, valamint a piacba vetett bizalom megteremtéséhez. A Bizottság véglegesíti a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok érvényesítésére vonatkozó jelenlegi jogi keret értékelését, ideértve a szerzői jogot is. A magánélet és a személyes adatok tényleges védelme az interneten COM(2015) 634 és COM(2015) 635. COM(2016) 283. COM(2016) 285. COM(2016) 757. COM(2017) 229. A fogyasztóvédelmi együttműködés közösségi médiával kapcsolatos intézkedéseiről szóló, március 17- i sajtóközlemény: Az adatvédelmi hatóságok közötti együttműködésről szóló, március 23-i sajtóközlemény: március 24-i sajtóközlemény ( az online vitarendezési platform működésének első évében több mint fogyasztói panasz érkezett. SWD(2016)

8 Az általános adatvédelmi rendelet 31 a digitális korban alapvető eszköz az egyéneket megillető, a személyes adataik védelméhez fűződő alapvető jog érvényesítéséhez. A rendelet egyszerűsített szabályokat kínál a vállalkozásoknak, új üzleti lehetőségeket teremt és ösztönzi az innovációt. A Bizottság szorosan együttműködik a tagállamokkal, a független adatvédelmi felügyeleti hatóságokkal, valamint a vállalkozásokkal és a civil társadalommal a rendelet május 25-étől történő alkalmazására való felkészülésben. Az elektronikus hírközlési adatvédelmi rendelet 32 felülvizsgálatára vonatkozó javaslat kiegészítené az általános adatvédelmi rendeletet, egyben biztosítaná az összhangot az általános adatvédelmi rendelet vonatkozó szabályaival. E rendelet tovább erősíti majd a jogbiztonságot és a felhasználók online adatvédelmét, ugyanakkor a felhasználók hozzájárulásához kötötten növelni fogja a kommunikációs adatok üzleti célú felhasználását is. Az elektronikus hírközlési adatvédelmi rendelet gyors elfogadása lehetővé fogja tenni a fogyasztók és a vállalkozások számára, hogy az általános adatvédelmi rendelet májusi alkalmazásától teljes körűen élvezzék a digitális adatvédelmi keret előnyeit. A tartalom létrehozására és terjesztésére vonatkozó feltételek javítása a digitális korban Az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv 33 javasolt felülvizsgálata megteremti majd a digitális kor igényeinek megfelelő jogi keretet. Biztosítani fogja a versenyképesség és a fogyasztóvédelem közötti egyensúlyt, előnyösebb helyzetbe hozza az európai alkotásokat, és fokozza a szabályozó hatóságok függetlenségét. Az elmúlt három hónapban az EU-ban az internetet használó polgárok 67 %-a olvasott híreket online. Több mint a felük (51 %) használta az internetet játékok, képek, filmek vagy zene lejátszására vagy letöltésére. 31 %-uk hallgatott internetes rádiót 34. Az EU-nak is szüksége van olyan korszerű szerzői jogi szabályokra, amelyek biztosítják a fogyasztók és az alkotók számára, hogy a legnagyobb mértékben élni tudjanak a digitális világ előnyeivel. A Bizottság javaslatának 35 célja, hogy fokozza a határokon átnyúló hozzáférést az online tartalomhoz, szélesebb körű lehetőségeket biztosítson a szerzői jogi oltalom alatt álló anyagoknak az oktatásban, a kutatásban és a kulturális örökségben való használatához, valamint hogy az online tartalom piaca jobban és tisztességesebben működjön. A digitális egységes piacra vonatkozó stratégia májusi elindítása óta a Bizottság megtett minden kulcsfontosságú intézkedést, és összesen 35 javaslatot terjesztett elő. A társjogalkotók ebből eddig egyet fogadtak el. A Bizottság gyors megállapodásra hívja fel az Európai Parlamentet és a Tanácsot a digitális egységes piaci stratégia keretében tett javaslatokról, és valamennyi felet arra kéri, hogy biztosítsák a javasolt intézkedéseket gyors elfogadását és végrehajtását annak érdekében, hogy az EU polgárai és vállalkozásai teljes mértékben kihasználhassák a működő digitális egységes piac előnyeit Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 (2016. április 27.) rendelete, amely május 24-én lépett hatályba, és amely május 25-étől alkalmazandó. Ebben az összefüggésben a rádióberendezésekről szóló 2014/53/EU irányelv 3. cikke (3) bekezdésének e) pontja felhatalmazza a Bizottságot, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el többek között a felhasználók személyes adatainak és magánéletének védelmét szolgáló, a rádióberendezésekbe épített biztonsági berendezésekről. COM(2017) 10. COM(2016) 287. Az Eurostat kultúrára vonatkozó statisztikája, 2016., 138. o. COM(2016) 593 és

9 3. A tisztességes, nyílt és biztonságos digitális környezet biztosítása A digitális világ természeténél fogva olyan gyorsan változó környezet, amelyben a politikának alkalmazkodnia kell a változó körülményekhez. Mivel az új technológiák elterjednek, jelentős haszonnal járhatnak a gazdaságban és a mindennapi életünkben. Fontos azonban, hogy a fogyasztók és a vállalkozások bizalmának megnyerése érdekében szabályokon alapuljanak. Ez azt jelenti, hogy a digitális egységes piacra vonatkozó stratégiát ki kell terjeszteni, hogy kövesse az új tendenciákat és megfeleljen az új kihívásoknak, amilyenek például az online platformokhoz, az adatgazdasághoz és a kiberbiztonsághoz kapcsolódóak Az online platformoknak a tisztességes internetes ökoszisztéma felelős szereplőiként történő támogatása Az online platformok ösztönzik az innovációt és a növekedést a digitális gazdaságban. Fontos szerepet játszanak az online világ fejlődésében, és új piaci lehetőségeket teremtenek, különösen a kkv-k számára. Ugyanakkor a platformok az internet kulcsfontosságú kapuőreivé váltak, ami az információhoz, a tartalomhoz és az internetes kereskedelemhez való hozzáférést jelenti. Az internetes platformok szervezik az internet ökoszisztémáját, amely az world wide web mélyreható átalakulását jelenti, és új lehetőségeket, de egyben kihívásokat is teremt. Az online platformokról szóló, közelmúltbeli Eurobarométer-felmérésben részt vevő kkvválaszadók 82 %-a az online termékek és/vagy szolgáltatások online népszerűsítését szolgáló keresőprogramokra támaszkodik. 66 %-uk jelezte, hogy a keresési eredményekben elfoglalt pozíciójuk jelentős hatást gyakorol értékesítésükre. 36 A kkv-válaszadók közel fele (42 %) az online piacokat használja termékeinek és szolgáltatásainak értékesítésére. Emellett a Bizottság vállalkozások és a platformok között kereskedelmi gyakorlatokra vonatkozó tényfeltárása során a válaszadók 90 %-a nyilatkozott úgy, hogy használja üzleti célokra az online közösségi média platformokat 37. Egy 2016-os Eurobarométer felmérés válaszadóinak többsége (53 %) úgy nyilatkozott, hogy követi a közösségi médiáról folytatott vitákat, például az interneten megjelenő cikkek, az online közösségi hálózatok vagy blogok alapján. A vitákban részt vevő, illetve azokat követő személyek nagy többsége hallott, olvasott, látott vagy átélt olyan eseteket, amikor az újságírók/bloggerek/a közösségi médián aktív személyek elleni zaklatás, gyűlöletbeszéd vagy fenyegetés valósult meg (75 %). 38 Az online platformokról szóló májusi közleményében 39 a Bizottság két konkrét kérdést azonosított a további vizsgálatokhoz: a tisztességes és innovációbarát üzleti környezet megőrzését, valamint annak biztosítását, hogy az illegális online tartalmakat 40 a megfelelő sz. Eurobarométer gyorsfelmérés: Az online piacok és a keresőprogramok kkv-k általi használata, június. Ecorys/Kantar TNS A digitális platformokkal foglalkozó európai kkv-k, január. Az Eurobarométer 452. sz. különjelentése, október COM(2016) 288. pl. erőszakra és gyűlöletre való nyilvános uszítás (azaz illegális gyűlöletbeszéd), terrorizmusra való felbujtás vagy gyermekek sérelmére elkövetett szexuális visszaéléssel kapcsolatos anyagok. 9

10 fékek és ellensúlyok mellett megfelelő időben és hatékonyan töröljék az online platformokról 41. Tisztességes és innovációbarát platformgazdaság biztosítása A Bizottság tényfeltárást folytatott a vállalkozások és a platformok közötti kereskedelmi gyakorlatokról. Az előzetes eredmények azt jelzik, hogy egyes internetes platformok olyan kereskedelmi gyakorlatokat folytatnak, amelyek szakmai felhasználóik számára potenciális hátrányt jelentenek, mint például a termékek vagy szolgáltatások megszüntetése ( törlés a listáról ) kellő értesítés vagy a platform határozatának tényleges megtámadási lehetősége nélkül. Széles körben aggodalomra ad okot, hogy egyes platformok előnyben részesíthetik a saját termékeiket vagy szolgáltatásaikat, egyéb módon különbséget tehetnek a különböző szállítók és eladók között, és korlátozhatják a személyes és nem személyes adatokhoz való hozzáférést valamint azok használatát, ideértve közvetlenül a vállalatok által a platformokon végzett tevékenységekből eredő adatokat is. Szintén kulcsfontosságú kérdésként határozták meg az átláthatóság hiányát, például a rangsor vagy a keresési eredmények tekintetében, illetve az egyértelműség hiányát bizonyos alkalmazandó jogszabályokkal vagy szakpolitikákkal kapcsolatban. A szakmai felhasználók és az online platformok közötti nézetkülönbségek jelentős része megoldatlan marad, ami jelentős negatív hatást gyakorolhat az érintett vállalkozásokra 42. Az, hogy általában véve hiányzik a hozzáférhető jogorvoslat, amely lehetővé tenné az üzleti felhasználók számára, hogy gyorsan és hatékonyan kezeljék a felmerülő kérdéseket azok felmerülésekor, szintén kulcsfontosságúak a vállalkozások és a platformok közötti viszonyban, amint azt az új bizonyítékok is alátámasztják. Annak mérlegelése során, hogy miként kell kezelni ezeket a lehetséges aggodalmakat, a Bizottság általános politikai célkitűzése az, hogy az online gazdaságban biztosítsa a tisztességes, kiszámítható, fenntartható és végső soron megbízható üzleti környezetet. Az illegális online tartalmak elleni küzdelem Az illegális online tartalom terjedése elleni küzdelemhez valamennyi érdekelt részéről határozott fellépésre van szükség. Ugyanakkor biztosítani kell az alapvető jogokat, például a szólásszabadságot, és ösztönözni kell az innovációt. A Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy az online platformok tekintetében továbbra is kiegyensúlyozott és kiszámítható felelősségi rendszert tart fenn, és ágazati, problémaközpontú megközelítést alkalmaz az illegális online tartalom elleni küzdelem terén 43. A Bizottság az online bizalomépítés elősegítése érdekében vállalta, hogy megvizsgálja, hogy szükség van-e formális, egész Európára kiterjedő megjelölési és eltávolítási mechanizmusokra a jogellenes tartalom tekintetében (értesítés és cselekvés), valamint hogy kell-e iránymutatást nyújtani a felelősségre vonatkozó szabályokról, és kell-e támogatni az olyan platformokat, amelyek proaktív módon önkéntes intézkedéseket vezettek be az illegális tartalmak elleni küzdelem érdekében. A digitális egységes piac keretében a platformokról folytatott párbeszéd során elért közelmúltbeli haladásra és eredményekre építve a Bizottság úgy véli, hogy lehetőség van a folyamatban lévő kezdeményezések jobb összehangolására a nagyobb Hasonló mérlegelésre került sor néhány tagállamban, többek között legutóbb az online platformokról szóló német fehér könyvben, amely a kulcsfontosságú területeken támogatta az uniós szintű fellépést. (német szövetségi gazdasági és energiaügyi minisztérium: Fehér könyv a digitális platformokról, március). SWD(2017) 155. A vonatkozó jogalkotási intézkedések között szerepel a évi szerzői jogi csomag és az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv javasolt felülvizsgálata. 10

11 koherencia érdekében, valamint összehangolt nyomon követésre a párbeszédek hatásának megerősítése érdekében. A Bizottság jövőbeli munkájának a platformokkal együttműködésben részét fogja képezni a jogellenes tartalom eltávolítására vonatkozó eljárási szempontok és elvek megvitatása. Ez olyan kérdéseket érint, mint az online közvetítők értesítési és cselekvési eljárásaira vonatkozó minimumkövetelmények, amelyek például az értesítésekre vonatkozó minőségi követelményekhez, az értesítésre adott válasszal kapcsolatos eljárásokhoz, a jelentéstételi kötelezettségekhez, a harmadik felekkel történő konzultációs mechanizmusokhoz, a vitarendezési rendszerekhez, a hatóságokkal való koordinációhoz, valamint a visszaeső jogsértőkhöz és a visszaélésszerű, rosszhiszemű értesítésekhez kapcsolódnak. Mindezt a már folyamatban lévő párbeszédekkel és a más területeken, például az európai biztonsági stratégia keretében megkezdett munkával összhangban és azok sérelme nélkül kell végrehajtani. Az e területen végzett további munka a legjobb ágazati gyakorlatok előmozdítását is érintheti, például a hivatalos jelölési programok tekintetében. A Bizottság: a vállalkozások platformhasználatával kapcsolatban azonosított tisztességtelen szerződési feltételek és kereskedelmi gyakorlatok problémáinak kezelésére irányuló intézkedéseket készít elő, többek között a vitarendezés, a tisztességes gyakorlatokra vonatkozó követelmények és az átláthatóság feltárása révén. Ezek az intézkedések a hatásvizsgálatok alapján és a tagállamokkal és az érdekelt felekkel folytatott strukturált párbeszéd révén jogalkotási eszköz formáját ölthetik. Ez a munka 2017 végéig készül el. A Bizottság adott esetben továbbra is élni fog a versenyjog érvényesítésével kapcsolatos hatáskörével; biztosítja a digitális egységes piacon belüli platform-párbeszédek jobb összehangolását a jogellenes tartalom eltávolítására vonatkozó mechanizmusokra és technikai megoldásokra összpontosítva, azok hatékonyságának növelése érdekében, az alapvető jogok maradéktalan tiszteletben tartása mellett. Adott esetben a cél ezeknek a mechanizmusoknak olyan koherens eljárási szempontokra vonatkozó iránymutatással történő alátámasztása, mint a jogellenes tartalom bejelentése és törlése, egyidejűleg biztosítva az átláthatóságot, valamint az alapvető jogok védeleméhez szükséges fékeket és ellensúlyokat, elkerülve a legális tartalmat érintő túlzott törlést. A Bizottság továbbá iránymutatást fog adni a felelősségre vonatkozó szabályokról és támogatni fogja a platformok által hozott önkéntes intézkedéseket, amennyiben azok proaktívan és jóhiszeműen lépnek fel az illegális tartalom eltávolítása érdekében. Ennek a munkának 2017 végéig el kéne érnie az első konkrét eredményeket Az európai adatgazdaság kialakítása Az adatgazdaság segítheti az európai vállalkozások növekedését, a közszolgáltatások korszerűsítését és a polgárok helyzetének erősítését. Ennek érdekében az adatoknak folyamatosan hozzáférhetőnek kell lenniük és az egységes piacon belül szabadon kell, hogy mozoghassanak, továbbá szükség van nagyteljesítményű számítógépes kapacitásokra az elemzésükhöz. Feltételezve, hogy időben létrejön az adatgazdaság számára megfelelő szakpolitikai és jogi keret, az adatgazdaság értéke 2020-ra 739 milliárd euróra emelkedik, ami az EU teljes GDP- 11

12 jének 4 %-át jelenti (a jelenlegi helyzethez képest több, mint kétszeresére nő), és 2020-ra a évi több mint 6 millióról több mint 10 millióra 44 növekszik majd az adatokkal foglalkozó szakemberek száma a magas növekedési forgatókönyv becslései szerint 45. Az uniós jogszabályok 46 tiltják a személyes adatok Európai Unión belüli szabad áramlásának korlátozását a személyes adatok védelemével kapcsolatos indokok alapján. Más típusú korlátozások azonban nem tartoznak az általános adatvédelmi rendelet hatálya alá. Emellett a nem személyes adatok 47 kívül esnek a jelenlegi szabályok hatályán. A nem személyes adatok közé tartoznak például az olyan adóügyi bizonylatok, mint a számlák, a számviteli bizonylatok vagy a társaságok nyilvántartásba vételét igazoló dokumentumok. Ide tartoznak például a precíziós gazdálkodásra vonatkozó adatok (melyek a növényvédő szerek, a tápanyagok és a víz ellenőrzését és optimalizálását segítik elő), vagy például szélerőművekben az érzékelők által rögzített és kommunikált adatok, mint a hőmérséklet vagy a széljellemzők, vagy az ipari robotok karbantartási szükségleteire vonatkozó adatok, például amikor kifogy belőlük a festék. A nem személyes adatok hatékony és megbízható, határokon átnyúló szabad áramlásának biztosítása érdekében a tagállamoknak és az iparnak az adatok EU-n belüli szabad áramlásának elvét kell követniük. Az adatok helyére vonatkozó követelmények, amelyek meghatározott területeken az adatok tárolására és feldolgozására vonatkoznak, csak korlátozott esetekben minősülnének indokoltnak, például nemzetbiztonsági célokból. A közös megközelítések előmozdítása érdekében a Bizottság nyilvános konzultációt indított 48, valamint részletes eszmecserét folytatott a tagállamokkal a digitális egységes piacon belüli szabad adatáramlásra vonatkozó uniós együttműködési keretről. Ez a keret az adatok EU belüli szabad áramlásának elvén túlmenően a tagállamok biztonságos tárolásra vonatkozó jogos érdekeit is figyelembe vehetné, miközben biztosítaná az adatok határokon átnyúló rendelkezésre állását szabályozási, például adóellenőrzési célból, ugyanakkor megóvná a nem személyes adatok szabad áramlásából eredő gazdasági és egyéb előnyöket is. A Bizottság további kiegészítő intézkedéseket mérlegel annak érdekében, hogy az Európai számításifelhőkezdeményezéssel 49 összhangban lefedje az üzleti felhasználók számítási felhőre vonatkozó szerződéseit, valamint a felhőalapú szolgáltatásokat nyújtók közötti váltást. A Bizottság kötelezettségszegési eljárást is kezdeményezhet, ha megállapítja, hogy a szolgáltatások szabad mozgására vonatkozó jelenlegi szabályokat nem megfelelően hajtják végre. Emellett a Bizottság szoros figyelemmel fogja kísérni, hogy a tagállamok hogyan fogják alkalmazni az általános adatvédelmi rendeletben szereplő egyes előírásokat, például a genetikai, biometrikus és egészségügyi adatok tekintetében 50, annak biztosítása érdekében, hogy ne korlátozzák indokolatlanul a személyes adatok Unión belüli szabad áramlását Európai adatpiaci tanulmány, SMART 2013/0063, elérhető a következő címen: A magas növekedési forgatókönyvet a digitális innováció erősebb vezető szerepe és a teljes IKTbefektetéseknek az GDP százalékában kifejezett magasabb aránya jellemzi. A 95/46/EK irányelv 1. cikkének (2) bekezdése; az általános adatvédelmi rendelet 1. cikkének (3) bekezdése. Az általános adatvédelmi rendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében a személyes adat az azonosított vagy azonosítható természetes személyre vonatkozó bármely információt jelenti. COM(2016) 178. Például az általános adatvédelmi rendelet 9. cikkének (4) bekezdése szerint a tagállamok fenntarthatnak 12

13 Miközben a személyes adatok tekintetében léteznek harmonizált szabályok, a nem személyes adatokhoz való hozzáférést és azok újbóli felhasználását vállalkozások közötti kapcsolatrendszerben a vállalkozások esetileg, szerződéses alapon kezelik. Az európai adatgazdaság kiépítéséről szóló közleményt 51 követő nyilvános konzultáció alapján a Bizottság vizsgálja, hogy a nem személyes adatokhoz való hozzáférés egyértelmű keretének hiánya visszafogja-e az innovációt és a növekedést, különösen a kkv-k esetében, és hogy szükség van-e kezdeményezésekre az adatok tisztességes és kiegyensúlyozott elérésének és felhasználásának elősegítése érdekében. A Bizottságnak az adatokhoz való hozzáféréssel és azok felhasználásával kapcsolatos munkája magában fogja foglalni további állami 52 és államilag finanszírozott adatok hozzáférhetővé tétele lehetőségének vizsgálatát, mivel ezek az innovatív szolgáltatások és a tudományos kutatás fontos forrásai 53. Megvizsgálja továbbá, hogy az állami szervek közérdekű feladataik ellátása érdekében egyértelműen meghatározott feltételek mellett hozzáférjenek-e magánkézben levő adatokhoz A dolgok internetének kiépítése jelentős új kihívásokat jelent az összekapcsolt rendszerek, termékek és szolgáltatások biztonsága, valamint a vállalkozások felelőssége szempontjából. A hibás érzékelők, a sebezhető szoftverek vagy az instabil internetkapcsolat megnehezíthetik annak meghatározását, hogy műszakilag és jogilag ki felelős a bekövetkezett kárért. A Bizottság meg fogja vizsgálni, hogy szükség van-e a jelenlegi jogi keret kiigazítására az új technológiai fejlesztések (többek között a robotika, a mesterséges intelligencia és a 3D nyomtatás) figyelembevétele érdekében, különösen a polgári jogi felelősség szempontjából, valamint figyelembe véve a hibás termékekért való felelősségről szóló irányelv és a gépekről szóló irányelv folyamatban lévő értékelésének eredményeit. A szabványokban (szabványos alapvető szabadalmak) jóváhagyott, a szabadalmakkal védett technológiához való hozzáférés kiszámíthatósága kulcsfontosságú a dolgok internetének bevezetése szempontjából, mivel az ágazatok széles köre fogja végrehajtani a mobil internetkapcsolatra vonatkozó szabványokat. A Bizottság megvizsgálja, hogy milyen hatékony eszközökkel biztosítható e szellemi tulajdon hasznosítása engedélyezésének kiegyensúlyozott kerete, tiszteletben tartva mind a fejlesztők, mind a technológiát felhasználók érdekeit. A Bizottság: 2017 őszéig a hatásvizsgálat függvényében jogalkotási javaslatot készít a szabad adatáramlás uniós együttműködési keretéről, amely figyelembe veszi az EU-n belüli szabad adatáramlás elvét, a nem személyes adatok hordozhatóságának elvét, többek között az üzleti - például a felhőalapú - szolgáltatások közötti váltást, valamint bizonyos adatok szabályozási ellenőrzési célokra való rendelkezésre állásának elvét abban az esetben is, amennyiben az adatokat másik tagállamban tárolják; 2018 tavaszán a hatályos jogszabályok értékelése alapján és hatásvizsgálatától függően kezdeményezést készít az állami az államilag finanszírozott adatok hozzáférhetőségéről és újbóli felhasználásáról, és tovább vizsgálja a magánkézben levő közérdekű adatok kérdését; vagy bevezethetnek a genetikai adatok, a biometrikus adatok vagy az egészségügyi adatok feldolgozására vonatkozó további feltételeket, beleértve a korlátozásokat is. Például a 2007/2/EK irányelven (INSPIRE) alapuló térbeli és föld-megfigyelési adatok. Az Európai Unión belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) kialakításáról szóló 2007/2/EK irányelv alapján, valamint a 2013/37/EU irányelvvel módosított, a közszféra információinak további felhasználásáról szóló 2003/98/EK irányelvvel kapcsolatos további lépések értékelése alapján. 13

14 tovább vizsgálja azt is, hogy meg kell-e határozni olyan elveket, amelyek alapján megállapítható, hogy ki felelős az adatintenzív termékek által okozott károkért; folytatja annak értékelését, hogy szükség van-e fellépésre a januári adatügyi közleményben azonosított, adatokkal kapcsolatos kérdésekben, mint például az adatokhoz való hozzáférési jogok kérdésében A megbízható számítógépes ökoszisztéma ösztönzése: a kiberbiztonsági kihívások együttes kezelése A társadalom elmozdul a speciális (számítógépekre, okostelefonok vagy testen viselhető) összekapcsolt eszközöktől a mindenre kiterjedő összekapcsoltságra (háztartási cikkek, ipari termékek stb.) felé. A becslések szerint 2020-ra egyedül az EU-ban 6 milliárd háztartási eszköz (televíziók, hűtőgépek, mosógépek stb.) fog az internethez csatlakozni 54. Az összekapcsolt gazdaság és társadalom jobban ki van téve az informatikai fenyegetéseknek és támadásoknak, és erősebb védelmet igényel. Ez a hálózatokra való fokozott támaszkodás azt jelenti, hogy összekapcsolt környezetünk csak annyira biztonságos, mint a leggyengébb láncszeme, és minden feltörése jelentős kárt okozhat. A sebezhetőségek, mint például a nem biztonságos kapcsolatok vagy termékek, kihasználása a kellemetlenségektől és kis értékű veszteségektől kezdve az érzékeny személyes adatok nagyarányú sérelméig, a terrorizmusig és a demokratikus folyamatok felforgatásáig terjedhet. Nő a számítógépes támadások száma és kezelésük abba a problémába ütközik, hogy míg a számítógépes támadások gyakran határokon átnyúló jellegűek, a bűnüldözési hatáskörök szigorúan nemzetiek eleje óta naponta több mint 4000 ransomware támadásra került sor, ami 300 % növekedést jelent 2015-höz képest 55. E támadások mindenfajta méretű vállalkozás számára okoznak kár, és aláássák a digitális gazdaságba, valamint a demokratikus intézményekbe vetett bizalmat. A nagyszabású számítógépes támadások az EU egész területén megzavarhatják a szolgáltatásokat, és használhatják őket a hibrid támadások elkövetői 56. Ezért hatékony uniós szintű reagálásra és válságkezelésre van szükség, a célzott számítógépes szakpolitikákra és az európai szolidaritást és kölcsönös segítségnyújtást szolgáló szélesebb eszközökre építve 57. Európa fontos lépéseket tett a kiberbiztonság és a digitális technológiákba vetett bizalom növelése felé ban uniós kiberbiztonsági stratégiát fogadtak el 58. A kiberbiztonságról szóló első uniós jogalkotási aktust, a hálózatok- és információs rendszerek biztonságáról szóló irányelvet (NIS irányelv) júliusában fogadták el. Az irányelv létrehozta a tagállamok IDC és TXT Solutions (2014), SMART 2013/0037, számítási felhő és a dolgok internetének kombinációja, az Európai Bizottság számára készített tanulmány. Hogyan védheti meg hálózatait a ransomware-től?, CCIPS, JOIN (2016) 18 Például a hálózati és információs rendszerek biztonságának az egész Unióban egységesen magas szintjét biztosító intézkedésekről szóló, július 6-i (EU) 2016/1148 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel létrehozott számítógépes-biztonsági eseményekre reagáló csoportok, a CERT-EU vagy a szolidaritási klauzula (az Európai Unió működéséről szóló szerződés 222. cikke). Az Európai Unió kiberbiztonsági stratégiája: Nyílt, megbízható és biztonságos és kibertér; JOIN (2013) 1 (EU) 2016/1148 irányelv a hálózati és információs rendszerek biztonságának az egész Unióban egységesen magas szintjét biztosító intézkedésekről. 14

15 közötti stratégiai és operatív együttműködéshez, valamint az EU belüli hálózatok és információs rendszerek ellenállóbbá tételéhez szükséges struktúrákat. A 2013 óta jelentősen megváltozott veszélyekre tekintettel felül kell vizsgálni az EU kiberbiztonsági stratégiáját. Jelenleg zajlik egy értékelés, melynek célja a stratégia hatékonyságának felmérése és az uniós fellépés hiányosságainak feltárása. Ez az értékelés adalékként szolgál majd egy integrált és előretekintő felülvizsgálatoz, amelynek célja annak meghatározása lesz, hogy az EU hogyan nyújthat hozzáadott értéket a megelőzés és az ellenálló képesség, a reagálás, az elrettentés és a válságkezelés tekintetében, és hogy milyen globális szintű szerepet tölt be az EU a kiberbiztonság előmozdítása terén. A nemrégiben lezajlott nyilvános konzultációt és a folyamatban levő teljesítményértékelést 60 követően felül kell vizsgálni az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA) megbízatását és feladatait, figyelembe véve különösen a hálózat- és információbiztonságról szóló irányelv szerinti új szerepét. Az összekapcsolt termékeknek és rendszereknek a piacon való megjelenésüktől fogva biztonságosnak kell lenniük. A nagy adathalmazok és a felhőalapú alkalmazások kiépítésének is biztonságosnak kell lennie, és meg kell felelnie az uniós adatvédelmi jogszabályoknak. Az IKT biztonsági tanúsítvány uniós szintű megszervezésére vonatkozó szabályokat meghatározó európai IKT-biztonsági keret létrehozása mind az internet iránti bizalom megőrzését, mind pedig a kiberbiztonsági piac jelenlegi széttöredezettségének kezelését eredményezheti. Emellett meg kell őrizni és fejleszteni kell az alapvető kiberbiztonsági ipari kapacitásokat az EU-ban. A 2016-ban létrehozott köz- és magánszféra közötti kiberbiztonsági partnerségre építve, amely 2020-ig akár 1,8 milliárd EUR befektetést fog ösztönözni, tovább fog folyni annak vizsgálata, hogy az Unió és tagállamai hogyan tudnának együttesen több forrást áldozni a kiberbiztonsági ellenálló képesség közös megerősítésére, a kutatás fellendítésére, valamint a közös kiberbiztonsági kihívásokkal szembesülő ágazatokban (például az energetika, a közlekedés, a pénzügyi és az egészségügy) az erős kiberbiztonsági ipar biztosítására szeptemberéig a Bizottság: a főképviselővel/alelnökkel együtt felülvizsgálja a 2013-as uniós kiberbiztonsági stratégiát az aktuális felmerülő kockázatok kezelése, az Unió és a tagállamok biztonsága javításának elősegítése, valamint a vállalkozások és az emberek a digitális gazdaságba és társadalomba vetett bizalmának növelése érdekében. Ez a 2013-as uniós kiberbiztonsági stratégia eredményeinek értékelésén fog alapulni; felülvizsgálja az ENISA megbízatását, hogy meghatározza annak a megváltozott kiberbiztonsági ökoszisztémában betöltött szerepét, ideértve annak összhangba hozatalát is a hálózat- és információbiztonságról szóló irányelv követelményeivel, a közelmúltbeli nyilvános konzultáció és a folyamatban lévő értékelés eredményei alapján; a kiberbiztonsági szabványokra, a tanúsításra és a címkézésre vonatkozó intézkedéseket dolgoz ki az IKT-alapú rendszerek ideértve az összekapcsolt tárgyakat is biztonságosabbá tétele érdekében

16 4. Társadalmunk és gazdaságunk digitális átalakulásának kezelése A digitális egységes piacra vonatkozó stratégián belül számos szakpolitikai intézkedés van folyamatban, amelyek fokozott erőfeszítéseket igényelnek a lehetőségek megragadása és a digitalizálás kihívásainak kezelése érdekében. A vállalkozások termelékenységének növelése révén a digitális technológiák különösen fontosak az EU gazdasága számára. Olyan munkahelyeket őrizhetnek meg Európában, amelyek máskülönben elköltöznének alacsonyabb költségekkel járó alternatív helyekre. A gyorsan növekvő induló vállalkozások és a növekvő cégek támogatása innovációs és foglalkoztatási előnyökkel jár, mivel ezek a vállalatok jellemzően új munkahelyeket teremtenek 62. A digitális átalakulás segít abban, hogy a hagyományos iparágak erőforrás-hatékonyabb módon termeljenek új termékeket, és lehetővé teszi a hatóságok számára, hogy jobb, gyorsabb és olcsóbb szolgáltatásokat nyújtsanak. Ily módon teljesen új gazdasági ágazatok jelentek meg, mint például az alkalmazások. Ez a digitális átalakulás azonban gazdasági és társadalmi kihívásokhoz vagy zavarokhoz is vezethet 63. Ebben a helyzetben biztosítanunk kell, hogy az egyének és a vállalkozások hasznát lássák e technológiáknak és új szolgáltatásoknak, valamint külön erőfeszítéseket kell tennünk annak megakadályozása érdekében, hogy egyes népességi csoportok vagy régiók lemaradjanak. Az EU-nak gondoskodnia kell a digitális átalakítási folyamat kezeléséhez szükséges politikai intézkedések megfelelő kombinációjáról Digitális készségek és lehetőségek mindenki számára A digitalizálás a korábbi technológiai ugrásokhoz hasonlóan hatással lesz a munkaerőpiacokra: egyes munkahelyek lecserélődnek, új munkahelyek jönnek létre, és számos munkahely át fog alakulni. Még ha jelenleg lehetetlen is megbecsülni a valós hatásokat, nyilvánvaló, hogy a digitális átalakulást állami politikákkal kell kísérni, hatásait pedig tompítani kell. Az elmúlt 10 év során az IKT-szakemberek foglalkoztatása az EU-ban mintegy 2 millió fővel nőtt 64, ám 2015-ben Európában 10, IKT-szakértőkre szoruló vállalatból 4 számolt be nehézségekről az üres álláshelyek betöltése tekintetében 65. Már az összes munkahely 90 %-ához van szükség a digitális készségek legalább bizonyos szintjére, és az ilyen készségek egyre fontosabbá válnak azok számára is, akik társadalmi és civil tevékenységekben szeretnének részt venni 66. Európa fejleszti digitális készségeit, de a fejlődés lassú, és jelentős eltérések tapasztalhatók ban az EU lakosságának 44 %-a és COM(2016) 733. A digitalizációnak a munkaerőpiacra és a gazdaságra gyakorolt kihívásait és hatását illetően lásd a foglalkoztatási és szociális fejleményekről szóló 2016-os felmérést, SWD (2016) 477, 6/8 rész. Eurostat, évi adatok. Eurostat, IKT-szakértők a vállalkozásoknál a nehezen betölthető álláshelyekre vonatkozó statisztikák, Az európai digitális fejlődésről szóló jelentés (EDPR), 2017, SWD (2017) 160. A lakosság legalább 70 %-a rendelkezik alapvető vagy fejlett digitális készségekkel Finnországban, Luxemburgban és az Egyesült Királyságban, szemben Olaszországgal, Ciprussal, Görögországgal, Bulgáriával és Romániával, amelyekben ez az arány kevesebb mint 40 %; az európai digitális fejlődéséről szóló 2017-es jelentés. 16

17 a munkaerő 37 %-a nem rendelkezett elegendő digitális készséggel 68. Aggasztó, hogy az európai vállalkozások közel fele még mindig nem alkalmaz stratégiát munkaerejük átképzésére 69. A munkavállalóknak új készségekre van szükségük ahhoz, hogy kihasználhassák az új technológiák bevezetését. Ehhez jelentős beruházásokra lesz szükség júniusában az új európai készségfejlesztési program 70 megállapította, hogy a digitális készségeket a jövőbeli alapvető készségek részének kell tekinteni, amit a szociális jogok európai pillérében is hangsúlyoztak 71. Ez magában foglalja a felnőttek alapvető készségeinek, többek között a digitális készségeknek a fejlesztését azáltal, hogy a Tanács decemberében olyan ajánlást fogadott el, amely 2018 középéig nemzeti cselekvési terveket irányoz elő 72. A digitális készségekkel és munkahelyekkel foglalkozó koalíció 73 a digitális készségek fejlesztése érdekében mozgósítja a vállalkozásokat, a szociális partnereket és a hatóságokat, és elősegítheti az uniós források felhasználásának optimalizálását a képzettségi szint és a foglalkoztathatóság növelése érdekében. Az így létrejött partnerségek szintén segíthetik a Bizottságot abban, hogy 2018-ban elindítsa és végrehajtsa digitális lehetőségek elnevezésű kísérleti programját, amelynek célja, hogy digitális területen megvalósuló, határokon átnyúló szakmai gyakorlatok révén gyakorlati tapasztalatokat biztosítson a diplomások számára. Az EU belüli reformok nagy száma ellenére azonban a Bizottság aggodalmának ad hangot, és úgy véli, hogy a készségek terén nemzeti szinten egyértelműen határozottabb fellépésre és előrelépésre van szükség. Miközben gazdaságunk és társadalmunk gyorsan változik, az oktatás és képzés módja csak csekély mértékben változott. A jelenlegi ütemű változás mellett tovább bővül az eltérés az emberek által ismert és azon képességek között, melyekre szükségük van. A tagállamoknak cselekedniük kell, és a Bizottság politikai támogatással, kutatással és gyakorlati eszközökkel kész segítséget nyújtani számukra az oktatási és képzési rendszereik korszerűsítéséhez 74. A készségekre vonatkozó menetrend és a kezdeményezések végrehajtását a tagállamoknak kiemelten kell kezelniük, hogy kísérjék a digitális átalakulást. A Bizottság: felhívja a tagállamokat, hogy mielőbb hajtsák végre az új készségekre vonatkozó menetrendet, különösen a kompetenciafejlesztési pályák: Új lehetőségek a felnőttek számára című tanácsi ajánlást, valamint a digitális készségek és munkahelyek koalíciója keretében tett nemzeti kötelezettségvállalásaikat ban elindítja a digitális lehetőségek programot a digitális területen működő, határokon átnyúló szakmai gyakorlatokra vonatkozóan Induló vállalkozások és az ipar- és szolgáltatási ágazatok digitalizálása Jelentés Európa digitális fejlődéséről, Európai Bizottság, digitális átalakítási eredménytábla, január. COM(2016) 381. COM(2017) 250, C(2017) 2600 és SWD(2017) 201, p o. A Tanács ajánlása (2016. december 19.) a kompetenciafejlesztési pályákról: Új lehetőségek felnőttek számára (2016/C484/01) Különösen az oktatás és képzés 2020 stratégiai keretrendszerrel összefüggésben, amelyben egy külön munkacsoport foglalkozik a digitális oktatással és készségekkelhttp://ec.europa.eu/education/policy/strategicframework/expert-groups/digital-skills-competences_en. 17