Környezetvédelmi. 11. évfolyam. tanulói jegyzet

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Környezetvédelmi. 11. évfolyam. tanulói jegyzet"

Átírás

1 Moduláris korszerű szakmacsoportos alapozó gyakorlatok környezetvédelem vízgazdálkodás területre Környezetvédelmi gyakorlatok TÁMOP /1-2F Környezetvédelmi gyakorlatok 11. évfolyam tanulói jegyzet i._korny11_tj.indd :14:06

2 A kiadvány a TÁMOP /1-2F azonosító számú projekt keretében jelenik meg. Szerző: Fürchtné Mayer Mária, Szalkay Csilla, Váncsáné Debreceni Katalin Lektor: Tomsitsné Borik Irén Borító és tipográfia: Új Magyarország Fejlesztési Terv Arculati kézikönyv alapján A mű egésze vagy annak részletei az üzletszerű felhasználás eseteit ide nem értve oktatási és tudományos célra korlátozás nélkül, szabadon felhasználhatók. A tananyagfejlesztés módszertani irányítása: Observans Kft. Budapest, Igazgató: Bertalan Tamás Tördelés: Király és Társai Kkt. Cégvezető: Király Ildikó i._korny11_tj.indd :14:06

3 Tartalomjegyzék Bevezetés...7 KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM...9 Környezet- és természetvédelmi globális problémák (elmélet)...9 Természetvédelem- és környezetvédelem alapfogalmai...9 Táj, térkép és tájékozódás, léptékek...10 Globális problémák Környezet- és természetvédelmi globális problémák (Gyakorlat) Tájékozódás térképen; Globális probléma (szövegelemzés) gyakorlat Környezet- és természetvédelem alapfogalmai és léptékek...12 múlt ÉS JELEN Kőzetek kialakulása (Elmélet) Kőzetek, ásványok keletkezése, tulajdonságai és vizsgálatuk...16 Ember környezet átalakító tevékenysége (a mesterséges és természetes környezet)...17 Antropogén hatások megfigyelése a környezetben (Gyakorlat) Antropogén hatások elemzése (Elmélet) Antropogén hatások megfigyelése a közvetlen környezetben (utcán); Megfigyelt antropogén hatások elemzése a mesterséges ökoszisztémában gyakorlat Múlt és jelen...19 Környezeti hatástanulmány készítése egy gyakorlati példán keresztül...22 Környezeti hatástanulmány készítés (Elmélet)...22 A környezeti hatástanulmány alapjai, jogi háttere...22 Környezeti hatástanulmány készítés (Gyakorlat)...23 Környezeti hatástanulmány készítése egy konkrét példán keresztül; Projekt feladat kiosztása gyakorlat Környezeti hatástanulmány készítése egy gyakorlati példán keresztül...24 Ökológia és helyszíni mérések (hőmérséklet, zaj, talajmintavételezés) alapjai...26 Talajvizsgálat alapjai (Elmélet)...26 Talaj fogalma, mintavételezés típusai, talaj-mintavételezés, mintavevő eszközök...26 Ökológiai mutatók, társulások (Elmélet)...28 Ökológiai mutatók a növényhatározásnál...28 Bioindikátorok...29 Hazai fás társulások...30 Zajmérés és meteorológiai elemek mérésének alapjai (Elmélet) Zaj fogalma, zajmérés elmélete, a zaj, mint környezetszennyezés...31 Főbb meteorológiai paraméterek, azok mérésének alapjai gyakorlat Ökológia és helyszíni mérések (hőmérséklet, zaj, talajmintavételezés) alapjai...35 PETRIK TISZK TÁMOP /1-2F i._korny11_tj.indd :14:06

4 Helyszíni mérések (Meteorológiai paraméterek és zaj mérése, talajmintavételezés) Környezet helyszíni vizsgálata (Gyakorlat) Talajmintavételezés (Gyakorlat) Főbb meteorológiai elemek mérése; Zajmérés; Növényhatározás; Zuzmótérkép készítés; Talajminta vétele gyakorlat Helyszíni mérések (Meteorológiai paraméterek és zaj mérése, talajmintavételezés)...39 Talaj FIZIKAI ÉS kémiai TULAJDONSÁGAINAK MEGHATÁROZÁSA Talaj fizikai és kémiai tulajdonságainak meghatározása (Gyakorlat) Talajszövet szerkezet, mechanikai jellemzők (pl. Arany-féle kötöttség, szemmegoszlás) mérése; Talaj főbb kémiai paramétereinek (pl. szín, ph, vezetőképesség, iontartalom) mérése ökológiai mérőbőrönddel gyakorlat Talaj fizikai és kémiai tulajdonságainak meghatározása...44 Ökológiai mérések és a talaj tulajdonságainak értékelése Ökológiai mérések és a talaj tulajdonságainak értékelése (Gyakorlat) A növények mint bioindikátorok. A hőmérséklet és a talaj élőlényekre gyakorolt hatása. A globális éghajlatváltozás hatása a környezeti tényezőkre gyakorlat Ökológiai mérések és a talaj tulajdonságainak értékelése...50 A víz fizikai, kémiai és ökológiai állapotfelmérésének elmélete A víz fizikai és kémiai jellemzői (Elmélet) A víz fizikai, kémia és biológia jellemzői, vízmintavétel eszközei...52 Vízminőség, vízminősítés...55 A BISEL-módszer, makrogerinctelenek mint indikátorok (Elmélet)...56 A Bisel-módszer elméleti alapjai, bioindikátorok gyakorlat A víz fizikai, kémiai és ökológiai állapotfelmérésének elmélete...58 A víz fizikai, kémiai és ökológiai állapotfelmérése...63 A víz fizikai és kémiai jellemzőinek mérése (Gyakorlat)...63 Vízmintavétel. Felszíni kisvízfolyás vízvizsgálata ökológiai mérőbőrönddel gyakorlat A víz fizikai, kémiai és ökológiai állapotfelmérése...64 Biológiai vízminősítés BISEL-módszerrel BISEL-módszer, makrogerinctelenek mint indikátorok (Gyakorlat) gyakorlat Biológiai vízminősítés BISEL-módszerrel...68 Az eutrofizáció modellezése, egysejtűek mikroszkópos megfigyelése Az eutrofizáció modellezése (Elmélet) Az eutrofizáció modellezésének elmélete...70 Az eutrofizáció modellezése (Gyakorlat) Vízben élő egysejtűek mikroszkópos megfigyelése (Gyakorlat) Eutrofizáció modellezése (előkészítés). Egysejtűek mikroszkópos vizsgálata gyakorlat Az eutrofizáció modellezése, egysejtűek mikroszkópos megfigyelése Környezetvédelmi gyakorlatok tanulói jegyzet 11. évfolyam i._korny11_tj.indd :14:06

5 A víz fizikai, kémiai, ökológiai állapotának értékelése Az eutrofizációs modell eredményeinek értékelése (Gyakorlat) Algaszám meghatározása mikroszkóppal. Eutrofizációs modellszámítások...74 A víz fizikai és kémia tulajdonságainak elemzése (Gyakorlat) Természetes vizek minőségének jellemzése gyakorlat A víz fizikai, kémiai, ökológiai állapotának értékelése Légszennyezés és modellezése...80 A légszennyezés (Elmélet)...80 A levegő és szennyeződése gyakorlat Légszennyezés és modellezése...84 Globális modellek...90 Globális modellek (Elmélet)...90 A modellek jellemzői...90 A globális modellek alkalmazása (Gyakorlat) Globális modellek bemutatása gyakorlat Globális modellek...92 PETRIK TISZK TÁMOP /1-2F i._korny11_tj.indd :14:06

6 i._korny11_tj.indd :14:06

7 Bevezetés A tananyag megírásával elsődleges célunk volt a diákok segítése abban, hogy a környezetvédelem napjaink korszerű és egyben minden tudományterületre kiterjedő, komplex ismereteit sajátíthassák el. A cél eléréséhez kiemelt szerepet kapott az elméleti és a gyakorlati ismeretek összehangolt bővítése, hiszen csak szerezhető meg a cselekvőképes tudás. Rembrandtnak, a világ egyik legismertebb művészének mondásával élve: Azt, amit már tudsz, próbáld meg jól felhasználni a gyakorlatban, s ha így teszel, idővel fölfeded majd a rejtett dolgokat, amelyekre kíváncsi vagy. Hasznosítsd, amit tudsz, és ez segít majd tisztázni, amit még nem ismersz. Cél A környezeti elemek megfigyelésének, mérésének, állapotfelmérésének gyakorlati és elméleti megalapozása. A környezettudatos szemlélet kialakítása a természeti környezet állapota és az emberi tevékenység közötti ok-okozati összefüggések és kapcsolatok felismerésével, átlátásával. A tananyagot befejező tanuló rendelkezzen olyan készségekkel, képességekkel, amelyek hozzájárulnak az erőforrásokkal való tudatos gazdálkodáshoz, természet közeli élőhelyek megőrzéséhez valamint a fenntartható fejlődés irányába mozdítja el a jelenleg erőforráshiánnyal küzdő vagy annak veszélyétől tartó társadalmat. Követelmény 1. Ismerje a környezet- és a természetvédelem alapfogalmait (pl. táj, környék, környezet, természet). 2. Szakszerűen tudja használni a munkájához szükséges laboratóriumi és terepi eszközöket és berendezéseket (pl. zajmérőt, hőmérőt, ökológiai mérőbőröndöt, sztereo- és fénymikroszkópot, víz- és talajmintavevőket). 3. Tudjon határozni állat- és növényhatározó segítségével. 4. A méréseket, vizsgálatokat (pl. víz, talaj fizikai és kémiai jellemzőinek meghatározását, növény és állathatározást) az előírásnak megfelelően tudja megtervezni és elvégezni. 5. Tudjon biológiai (növényi és állattani), élettelen környezeti tényezők (pl. víz, talaj, levegő) kémiai, fizikai (pl. kémhatás, ionkoncentráció) és meteorológiai jellemzőket (pl. hőmérséklet) értékelni. 6. Tudjon az élő és élettelen környezeti tényezők vizsgálati eredményeiből következtetéseket levonni, értékelni (pl. zuzmótérképet készíteni), vizsgálati tapasztalataiból elemzést (pl. garfikon segítségével) készíteni. 7. Értse, milyen célt szolgál a környezeti hatásvizsgálat, és tudjon egyszerű környezeti hatásvizsgálatot készíteni kiadott anyag segítségével. 8. Ismerjen ökológiai modelleket, és tudjon példát mondani azok gyakorlati felhasználására. 9. Tudja, hogyan kell a levegőszennyezést (pl. SO 2 ), az eutrofizációt modellezni. 10. Tudjon egyszerű környezetvédelmi számításokat elvégezni (pl. trofitási index, légszennyezettség mértéke, léptékek átváltása). 11. Tudjon projektet készíteni és témát felvetni az adott környezetvédelmi problémával kapcsolatban. 12. Tudjon csoportmunkában dolgozni az élő és élettelen környezeti tényezők vizsgálata során. PETRIK TISZK TÁMOP /1-2F i._korny11_tj.indd :14:06

8 Jelmagyarázat A tanulói jegyzetben a tananyag fontos elemeit, a példákat és a tanulási tippeket különböző ikonok jelölik. Ikon Jelentés A fejezet célmeghatározása. Figyelmesen olvassa el, hogy megismerje a fejezet fókuszpontjait. Az ikon fontos, jól megjegyzendő, megtanulandó ismereteket jelez. Az ikon mellett olyan gondolatébresztő, kérdéseket, felvetéseket, problémákat talál, amelyek megválaszolásával elmélyülhet a témában. Az ismeretek elsajátítását megkönnyítik a példák. Az ikon mellett érdekességeket, példákat, gyakorlati életből vett esetleírásokat talál. 8 Környezetvédelmi gyakorlatok tanulói jegyzet 11. évfolyam i._korny11_tj.indd :14:06

9 KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM 1. A környezet- és természetvédelem alapvető fogalmainak megismerése. 2. A térképek közötti különbségek, valamint egy táj, terület lokális, regionális és globális mértékű ismerete. 3. Természeti jelenségek, problémák leírása. Környezet- és természetvédelmi globális problémák (elmélet) Természetvédelem- és környezetvédelem alapfogalmai Környezet: a bennünket körülvevő világnak az a része, amelyben élünk és tevékenységünket kifejtjük. Táj: a Föld felszínének olyan területi egysége, melyben a külső és belső erők keltette anyagmozgás-folyamatok törvényszerűségei és az általuk létrehozott formák típusai térben és időben megközelítőleg azonosak. Tájkép: a látóhatár kiterjedéséig vizuálisan érzékelhető élő és élettelen tájalkotó elemek formákkal és színekkel jellemzett együttese. Tájalkotó elemek: természeti tájalkotók: geológiai, geomorfológiai, hidrológiai, meteorológiai, talajtani, növény és állattani, természeti tényezők; emberi /antropogén/ hatások: felszín formáló hatások, vízhasználat, ipari méretű árutermelés hatása a környezetre, környezetszennyezés. Környezetvédelem: feladata az ember egészségének és fennmaradásának biztosítása, valamint a környezetet ért káros hatások megelőzése, megszűntetése, az okozott kár helyreállítása és a fenntartható fejlődés biztosítása. törvénye: évi LIII. törvény Természetvédelem: olyan tudatos, szervezett és intézményesített emberi tevékenység, amelynek célja a Föld természetes életközösségeinek megóvása, a természeti környezet megőrzése. törvénye: évi LIII. törvény Bioszféra: a Föld azon része, ahol van élet. PETRIK TISZK TÁMOP /1-2F i._korny11_tj.indd :14:06

10 Táj, térkép és tájékozódás, léptékek Térkép: rajta a természetes és mesterséges tereptárgyakat egyezményes jelekkel ábrázolják, a jelek mérete, alakja és színe egy meghatározott jelkulcs szerint történik. Térkép szimbólumokkal pedig a különböző tereptárgyakat jelölik. nevezetes földrajzi körök: szélességi kör: Egyenlítő, térítők, sarkkörök hosszúsági kör: 0 hosszúsági kör térképegységek: Globális = az egész bolygóra vonatkozó Regionális = országra, tájékra vonatkozó (területi, kerületi) Lokális = helyi, helyi jellegűre vonatkozó A térképek csoportosítása: 1. Méretarányuk szerint nagy méretarányú 1:500 1: pl. polgári topográfiai térképek közepes méretarányú 1: : pl. turista térképek kis méretarányú 1: nél kisebb pl. atlaszok 2. Tartalmuk szerint földrajzi térképek : kontinensekről, országokról, tájakról adnak tájékoztatást szaktérképek (tematikus térképek): kiemelt tartalmi szempontok szerint készülnek, pl. történelmi, meteorológiai, geológiai 3. Koruk szerint: régiek pl. kíniaiak vagy a földrajzi felfedezők által készített térképek jelenkori 4. Készítés módja szerint: földméréssel készülő katonai GPS (GPS = Global Positioning System) űrfelvétel A térkép méretaránya: A térkép a valóságról arányos kisebbítéssel készül, melynek mértékét egy arányszám fejezi ki. A térképen egy egység (1 cm) a valóságban hányszorosának felel meg, pl. 1: méretarányú a térképen, akkor 1 cm útszakasz cm-nek, 250 méternek felel meg. Aránymérték: A térképen a vonalas aránymértéket távolság mérésre használják. Az egyenes útvonalakat, távolságokat légvonalban lehet mérni - körzővel vagy vonalzóval. A mért távolságot a vonalas aránymértékhez kell illeszteni, előbb a nagyobb, majd a kisebb részegységhez viszonyítva. GPS = Global Positioning System (Globális helymeghatározó rendszer) Az Amerikai Egyesült Államok Hadügyminisztériuma használta legelőször katonai célokra. Működési elve: A Föld körül km magasságban 24 műhold kering meghatározott pályán (a pályák a Földdel 55 -os szöget zárnak be). 10 Környezetvédelmi gyakorlatok tanulói jegyzet 11. évfolyam i._korny11_tj.indd :14:06

11 A GPS készüléke rádióhullámokat küld a műholdakhoz, amelyek ezen sugárzásokat visszaverik. A visszaérkezés idejéből ki lehet számolni a pontos koordinátákat, a sebességet és az időt. A GPS előnyei: a nap 24 órájában használható, nagyon pontos (a katonai térképek mm-es pontosságúak), a meghatározás nem függ a magasságtól. A GPS hátrányai: csak nyílt területen használható (épületben, fás területen nem). Globális problémák A népesség növekedés kiemelkedő világproblémává vált. A demográfiai robbanás az emberi társadalmat szorongató gondokat okoz, ilyenek az éhezés, az energiaválság, a nyersanyagkészletek nagymérvű csökkenése, a környezetrombolás, az édesvizek elszennyeződése. A prognózisok alapján a világ népességének csaknem 90%-a a harmadik világ országaiban fog élni. Az afrikai talaj gyengeségeit és több övezet már most is katasztrofális élelmezési helyzetét figyelembe véve ez ijesztő előre jelzés. A természeti környezetünk elszennyeződésének legsúlyosabb következményei a megújuló erőforrások (légkör, víz, erdő, talaj) minőségének romlása. A légkörbe kerülő szennyező anyagok pl. kén-dioxid, nitrogén-oxidok, por, korom nem csak az élőszervezeteket roncsolják, de óriási károkat okoznak az infrastrukturális létesítményekben, műemlékekben. A víz életfeltétel és természeti erőforrás megújuló erőforrás. Az egyre növekvő szennyvízterhelés hatalmas veszélyt jelent a vízkészleteinkre. Például 1 m³ szennyvíz m³, 1 m³ olaj pedig 1millió m³ tiszta vizet is képes elszennyezni A talajtakaróban a bányászat hatására bekövetkező degradáció és a kitermelést kísérő hulladékok is jelentős környezetkárosítók. Egyéb talajszennyezők: az iparból, és a háztartásokból származó káros anyagokból, a mezőgazdasági termelés során használt vegyszerekből (pl. műtrágya, növényvédő szer) tevődhet. A légkörre ható és az életet veszélyeztető legfontosabb emberi tevékenységek: fosszilis tüzelőanyagok elégetésével nagy mennyiségű szén-dioxid kerül a légkörbe, ez fokozza az üvegházhatást, ami a földfelszín fölmelegedését eredményezi. Ez a folyamat a globális felmelegedés. Látogasson el a helyi könyvtárba vagy nézzen utána interneten mikor használták legelőször a GPS-t katonai célokra! milyen főbb globális környezeti problémák jellemzők Magyarországon! a globális problémáknak megoldására milyen politikai és gazdasági javaslatok születtek az elmúlt 25 évben! Környezet- és természetvédelmi globális problémák (GYAKORLAT) Tájékozódás térképen; Globális probléma (szövegelemzés) PETRIK TISZK TÁMOP /1-2F i._korny11_tj.indd :14:07

12 1. gyakorlat Környezet- és természetvédelem alapfogalmai és léptékek Név, osztály:... Készítés dátuma:... Név, osztály:... A gyakorlat elvégzésére rendelkezésére álló idő: 2 óra INFORMÁCIÓS LAP Páros munka A beadás határideje: gyakorlat vége 1. A kiadott képek segítségével készítsen asszociációs (kapcsolati összefüggéseket ábrázoló) térképet a globális problémákkal kapcsolatban! Globális probléma 12 Környezetvédelmi gyakorlatok tanulói jegyzet 11. évfolyam i._korny11_tj.indd :14:07

13 2. Határozza meg az alábbi városok Budapesttől való távolságát légvonalban! Debrecen Szeged Győr Veszprém Szombathely 3. Egészítse ki a táblázatokat! Méretarány 1: Térképi távolság cm Valódi távolság cm Valódi távolság m Valódi távolság km , Méretarány 1: Térképi távolság cm Valódi távolság cm Valódi távolság m Valódi távolság km kis nagy PETRIK TISZK TÁMOP /1-2F i._korny11_tj.indd :14:07

14 4. Jellemezze a kiadott térképek tulajdonságait! 5. Egészítse ki a táblázatot! Név Szélesség ( ) Hosszúság ( ) Kamerun-hegy Teleki vulkán É. sz.: 37 K. h.: 15 D. sz.: 21,5 K. h.: A kiadott vaktérkép lakóhelye környezetének egy részét ábrázolja. Jelölje az északi irányt, valamint írja be emlékezetből a jellegzetes objektumokat (pl. épületek, utcák, tavak, folyók, fák, szobrok, emlékművek)! Tüntesse fel a méretarányt! 14 Környezetvédelmi gyakorlatok tanulói jegyzet 11. évfolyam i._korny11_tj.indd :14:07

15 7. Olvassa el figyelmesen a szöveget, majd válaszoljon a kérdésekre! Az egyik legfontosabb globális probléma, hogy egyre nagyobb szegénységben él a világ lakosságának nagy része. Az Északnak nevezett terület (Európa, Észak Amerika, Ausztrália, Japán) rendelkezik a világ jövedelmének 4/5- ével, ugyanakkor a világ lakosságának csak 25%-a él ezen a területen. Észak uralja a világgazdaságot, Dél országai (Afrika, Dél-Amerika, Ázsia legtöbb országa) pedig egyre nagyobb szegénységben, nyomorban élnek. Lakosságuk folyamatosan növekszik, élelmiszerhiány a jellemző, egyre jobban eladósodnak. Politikai téren általában diktatórikus jellegű rendszerek alakulnak ki ezekben az országokban. Gyakoriak a járványok (pl. AIDS), sokan az északi országokba vándorolnak, ez viszont a fejlett országoknak okoz egyre több gondot, nem tudnak mit kezdeni a bevándorlókkal (idegengyűlölet, szociális problémák, bűnözés terjedése.). Ugyanakkor a fejlett, gazdag országokban egyre kevesebb gyerek születik, ami veszélyezteti a társadalom működését (pl. nyugdíjrendszer működését). a) Mely földrészek rendelkeznek a világ jövedelmének kisebb részével? forrás: b) A Világ lakosságának hány százaléka él a nem a világgazdaságot uraló országokban? c) Mit jelent a szövegben említett diktatórikus jellegű rendszerek kifejezés? d) Az éhezésen kívül milyen globális problémát említ a szöveg az Északi földrész országainál? a Déli földrész országainál? PETRIK TISZK TÁMOP /1-2F i._korny11_tj.indd :14:07

16 múlt ÉS JELEN 1. Az élőlények, azok nyomainak felismerése, kőzetek, épületek és gépek jellemzése. 2. Ismerjen fel tapasztaltak alapján környezeti problémákat (pl. épületek porszennyezés, korróziója, zajszennyezés, légszennyezés, élőlények pusztulása). 3. Megfigyelés alapján ok-oksági kapcsolatok keresése a környezeti hatások és az emberi tevékenység között (pl. gépkocsiforgalom és légszennyezettség között). Kőzetek kialakulása (ELMÉLET) Kőzetek, ásványok keletkezése, tulajdonságai és vizsgálatuk Kőzet: a Föld legkülső, szilárd része, amely többféle kémiai képlettel írható le (heterogén). Ásvány: a Földkéreg egynemű (homogén), szervetlen eredetű alkotórészei. Kőzetek típusai: 1. Magmás kőzetek: Folyékony, többnyire szilikátos olvadékok kikristályosodásával alakulnak ki. Mélységük szerint megkülönböztetjük: mélységi magmás kőzeteket: gabbró, diorit, gránit; vulkáni kőzeteket: andezit, riolit. 2. Üledékes kőzetek: A felszíni kőzetek lepusztulásával, mállásával, a mállástermékek szállításával majd lerakódásával jönnek létre. Pl. márvány, mészkő 3. Átalakult (metamorf) kőzetek: Nagy hőmérsékleten és/vagy nyomáson korábbi kőzetek szilárd fázisú átkristályosodással jönnek létre. Az eredeti kőzet jellege szerint különböztetjük meg típusait. Magyarország felszínének: 97,3%-án üledékes kőzeteket vagy laza üledékeket, 2,3%-án magmás kőzeteket és 0,4%-án metamorf kőzeteket tartalmaz. 16 Környezetvédelmi gyakorlatok tanulói jegyzet 11. évfolyam i._korny11_tj.indd :14:07

17 Ásványok rendszerezése: Az ásványrendszertan alapja a kristálykémia. Ennek alapján az ásványok csoportjai I. Terméselemek pl. arany, ezüst II. III. IV. Szulfidok és rokon vegyületek pl. pirit Halogenidek pl. fluorit Oxidok és hidroxidok pl. korund, hematit V. Karbonátok, nitrátok, borátok pl. kalcit VI. VII. VIII. IX. Szulfátok és rokon vegyületek pl. gipsz Foszfátok és rokon vegyületek pl. apatit Szilikátok pl. gránát-csoport Szerves ásványok pl. borostyán Főbb fizikai tulajdonságok: kristályalak keménység: meghatározásában leggyakrabban a karcolási keménységet alkalmazó (pl. Mohs-féle keménységi skála) szín fény karc szín hasadás és törés: A mechanikai hatásra egy kristály meghatározott síkok, kristálylapok mentén válik részekre, akkor hasad. A mechanikai hatásra az ásvány kristálytani irányoktól függetlenül megjelenő, egyenetlen felületek mentén válik részekre, akkor törik. sűrűség optikai tulajdonságok egyéb tulajdonságok Ember környezet átalakító tevékenysége (a mesterséges és természetes környezet) Ökológiai mérnök: azon élőlény, amely átalakítja környezetét. Az ember ökológiai mérnök. Környezet-átalakító tevékenysége három közvetlen okra vezethető vissza: 1. Népesség növekedése 2. GDP nagysága (1 főre jutó gazdasági tényező) 3. Egységnyi gazdasági tényezőre jutó környezeti hatás (ez függ a technológiától, a gazdasági szerkezettől, a gazdasági tevékenységek térbeli mintázatától) Az emberi ősök kialakulásának kezdete megközelítőleg 7 millió évvel ezelőttre tehető. PETRIK TISZK TÁMOP /1-2F i._korny11_tj.indd :14:07

18 Az ember főbb átalakító tevékenységei (Bioszféra átalakításának nagy ugrásai): 1. Kőeszközök megjelenése (2,5 millió éve) Homo habilis egyedei több húshoz jutnak hozzá nő a relatív agytérfogat fejlettebb gondolkodás Afrikából való elvándorlás (Homo erectus 1,9 millió évvel ezelőtt) 2. Tűz használata ( ezer éve) Homo sapiens 3. Nyelv kialakulása ( ezer éve) maihoz hasonló komplex kommunikációs eszköz, amely rendelkezik a szintaxissal (szavaknak van sorrendjük, amely által jelentést hordoznak) művészet is megjelenik ekkor, ruhák, sátrak készítése hatékonyabb kommunikáció hatékonyabb tervezés (akár csoportosan is) népességnövekedés letelepedések 4. Mezőgazdaság megjelenése (10 ezer éve utolsó jégkorszak megjelenése) az élelem tudatos megtermelése ugrásszerűen nőtt a népesség gépek megjelenése nőtt az élelemfelesleg (raktározott élelmiszer) 5. Civilizáció megjelenése városok létrejötte kevésbé függ az ember a környezeti hatásoktól társadalmi rétegződés nem mindenki termel élelmet, kialakulnak a különböző specialisták (pl. kézművesek) tovább nő a technológiai komplexitás Írás megjelenése (5 ezer éve) információ átadása könnyebbé válik Különböző fémek (pl. vas) széleskörű felhasználása 6. Nagy hódítások fosszilis energiahordozók (pl. fa, mint megújuló) felhasználása nagy hódítások cserék a földrészek között világgazdaság kialakulása 7. Ipari forradalom nagy gépek megjelenése fosszilis tüzelőanyagok felhasználása nő piacgazdaság megjelenése világkereskedelem kibontakozása tudományos forradalom pl. orvostudomány, vegyipar ugrásszerű fejlődése globális problémák megjelenése Látogasson el a helyi könyvtárba vagy nézzen utána interneten mely országokban a legnagyobb és melyekben a legkisebb a GDP növekedése, és ez hogyan befolyásolja a környezetszennyezést! Készítsen fényképeket lakóhelye környezetében vagy túrázása során az ember környezetátalakító tevékenységéről! Antropogén hatások megfigyelése a környezetben (GYAKORLAT) ANTROPOGÉN HATÁSOK elemzése (ELMÉLET) Antropogén hatások megfigyelése a közvetlen környezetben (utcán) Megfigyelt antropogén hatások elemzése a mesterséges ökoszisztémában 18 Környezetvédelmi gyakorlatok tanulói jegyzet 11. évfolyam i._korny11_tj.indd :14:07

19 2. gyakorlat Múlt és jelen Név, osztály:... Megfigyelés dátuma:... Feladat A közvetlen környezetében tett séta során megfigyelheti az emberi (antropogén) tevékenységek élő és élettelen környezetre gyakorolt hatását. Az információs lapon levő szempontokat alapján figyelje meg, és jegyezze fel ezen tevékenységeket. Készítsen egy rövid megoldási javaslatot ezen tevékenységek környezetre gyakorolt hatásának csökkentésére. A gyakorlat elvégzésére rendelkezésére álló idő: 2 óra INFORMÁCIÓS LAP Egyéni munka A beadás határideje: gyakorlat vége Megfigyelés lépései: közvetlen környezetben (terepen) tett séta és a megfigyelések leírása megfigyelések tantermi összefoglalása A terepen megfigyelt környezeti hatások: 1. Milyen az élő és élettelen környezetre gyakorolt ember okozta (antropogén) környezeti hatást figyelt meg? Soroljon fel legalább 15 hatást! A... B... C... D... E... F... G... H... I... J... K... L... M... N... O... PETRIK TISZK TÁMOP /1-2F i._korny11_tj.indd :14:07

20 2. Írja be az 1. feladatban szereplő hatásokat a halmazábra megfelelő helyére! Élettelen környezetre gyakorolt hatással rendelkezik Élő környezetre gyakorolt hatással rendelkezik Megfigyelések összefoglalása: 3. Foglalja össze néhány mondatban a terepen megfigyelt környezeti hatások következményeit! 20 Környezetvédelmi gyakorlatok tanulói jegyzet 11. évfolyam i._korny11_tj.indd :14:08

21 4. Írjon megoldási javaslatokat az emberi hatások csökkentésének módjaira! Dokumentálás szempontjai: Érthető világos megfogalmazásra törekedjen Terjedelme: a rendelkezésre álló hely PETRIK TISZK TÁMOP /1-2F i._korny11_tj.indd :14:08

22 Környezeti hatástanulmány készítése egy gyakorlati példán keresztül 1. Ismerje a környezeti hatástanulmány készítésének követelményeit, módszereit és annak törvényi hátterét. 2. Ismerjen meg egy tényleges környezeti hatástanulmányt (pl. Paks, Pusztazámor). Projekt munka készítése kiadott segédlet alapján (feladat kiosztása) KÖRNYEZETI HATÁSTANULMÁNY KÉSZÍTÉS (ELMÉLET) A környezeti hatástanulmány alapjai, jogi háttere Készítésének szabályozása: A környezetei hatástanulmány készítését, az engedélyezési eljárás menetét, a tanulmány tartalmi követelményeit a környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Kormányrendelet szabályozza. Környezeti hatástanulmányt kell végezni az alábbiaknál (létesítésekor és működtetése közben) például: mezőgazdaság 500 ha felett, bányászat, feldolgozóipar (pl. kőolaj-feldolgozás, kénsavgyártás, bőrdíszművesség, cukorgyártás), villamosenergia, gáz- és hő előállítása, szállítás, raktározás (pl. autóút, autóbusz pályaudvar), laktanya, reaktor, hulladéktároló, szennyvíztisztító, vízmű. Készítésének menete: 1. vizsgálati eljárás kezdeményezése az illetékes környezetvédelmi hatóságnál alapját az előzetes vizsgálati dokumentáció képezi 2. a felügyelőség határozatban dönt arról, hogy szükség van-e a részletes környezeti hatásvizsgálat lefolytatására környezetvédelmi felügyelőséghez benyújtott dokumentációt a hatóság részletesen értékeli, melybe az érintett szakhatóságokat is bevonja Az eljárás időtartama változó lehet (45 naptól 180 napig), amely függ az engedélyezendő tevékenység jellegétől, volumenétől, a telepítési hely környezetétől. 3. a környezetvédelmi hatóság a tevékenység jellegétől és az előzetes fázist lezáró határozattól függően adja meg a környezetvédelmi engedélyt, vagy az egységes környezethasználati engedélyt 22 Környezetvédelmi gyakorlatok tanulói jegyzet 11. évfolyam i._korny11_tj.indd :14:08

23 Részt vevő szervek: szakhatóság (pl. minisztérium, tisztiorvosi szolgálat) az eljárásba feladatkörüket érintő szakkérdések felmerülése esetén bevonandó hatóságok (pl. Országos Atomenergia Hivatal, Honvédség) az eljárásba különleges szakértelmet igénylő szakkérdések felmerülése esetén szakértőként bevonandó szervezetek (pl. régészek) KÖRNYEZETI HATÁSTANULMÁNY KÉSZÍTÉS (GYAKORLAT) Környezeti hatástanulmány készítése egy konkrét példán keresztül Projekt feladat kiosztása PETRIK TISZK TÁMOP /1-2F i._korny11_tj.indd :14:08

24 3. gyakorlat Környezeti hatástanulmány készítése egy gyakorlati példán keresztül Név, osztály:... Készítés dátuma:... Név, osztály:... Név, osztály:... Feladat Önök egy környezetvédelmi hatástanulmányt készítő szakcsoportot képviselnek. Készítsenek hatástanulmányt a megadott szempontok szerint a kijelölt helyen. INFORMÁCIÓS LAP Csoportmunka A beadás határideje: Ökológiai modellek című gyakorlat Környezeti hatástanulmány: 24 Környezetvédelmi gyakorlatok tanulói jegyzet 11. évfolyam i._korny11_tj.indd :14:08

25 PETRIK TISZK TÁMOP /1-2F i._korny11_tj.indd :14:08

26 Ökológia és helyszíni mérések (hőmérséklet, zaj, talajmintavételezés) alapjai 1. Természet megfigyelésére alkalmas egyszerű műszerek (hőmérő, zajmérő) bemutatása 2. Növényhatározás, ökológiai mutatók megismerése 3. A talaj fizikai és kémiai jellemzőinek megismerése 4. Talaj helyszíni vizsgálatának megismerése 5. Talajmintavevő eszközök és módszerek bemutatása talajvizsgálat ALAPJAI (elmélet) Talaj fogalma, mintavételezés típusai, talaj-mintavételezés, mintavevő eszközök Környezetvédelem kapcsán elsősorban a víz, a levegő és a hulladékkal kapcsolatos gondok jutnak eszünkbe, pedig a talaj is legalább annyira fontos környezeti elem, mint az előbb említettek. Talaj fogalma és a fizikai talajféleségek: A talaj a földkéreg legkülső rétege, amely legfontosabb tulajdonsága a termőképesség, azaz a rajta és a benne lévő élőlényeket vízzel, tápanyaggal és levegővel látja el. Az élő környezetünkkel szoros kapcsolatban van, azonban ha valamilyen súlyos kár vagy szennyezés éri meg nem újítható! Milyen tevékenységekben játszik fontos szerepet a talaj? Gyűjtsön össze talajszennyező emberi hatásokat! Tájékozódjon, hogy az elmúlt pár évben milyen súlyos talajszennyezés történt Magyarországon! A talaj, mint természetes képződmény millió évek során keletkezett a földkéreg felső rétegének fizikai aprózódásával, kémiai és biológiai mállásával, amely háromfázisú kolloidrendszer. Négy fő alkotó része: szervetlen komponensek (homok, márga, agyag) szerves komponensek (elbomlott növényi és állati anyagok) talajvíz talajatmoszféra 26 Környezetvédelmi gyakorlatok tanulói jegyzet 11. évfolyam i._korny11_tj.indd :14:08

27 Legjellemzőbb tulajdonságainak összegzését a genetikai talajtípusok jellemzik, amelyben a hazai talajokat 9 főtípusba soroljuk, melyek a következők: 1. Váztalajok 2. Sötét színű kőzethatású erdőtalajok 3. Barna erdőtalajok 4. Csernozjom talajok 5. Szikes talajok 6. Réti talajok 7. Láptalajok 8. Mocsári és ártéri erdőtalajok 9. Öntés- és lejtőhordalék-talajok Mintavételezés típusai: A mintavétel tulajdonképpen minden mérés alapja, mert egy rossz mintavételt nem lehet korrigálni és vele együtt már a méréseink sem valós eredményt tükröznek. Mintavétellel szembeni követelmények: reprezentatív legyen, azaz jól tükrözze a mintázandó terület egészét; a közegnek és a mérendő komponensnek megfelelő módszer legyen; ne okozzon kárt a mintázott területen; ne szennyezzük a mintát; megfelelő időben és helyen történjen; könnyen végrehajtható legyen. A legfontosabb mintavételi módszerek: átlagmintavétel pontminta (részminta) rétegminta Talaj-mintavételezés, mintavevő eszközök: A talaj mintavételt a vizsgálat céljának megfelelő mélységig végezzük. Vizsgálat célja lehet, valami szennyezés feltárása, mezőgazdasági szempontok alapján tápanyagtartalom meghatározása, lehet egy építési terület (pl. útépítés) talajszerkezet vizsgálata. Jellemzően kb. 30 cm mélységig vesznek mintát, ahol jellemző a talaj tápanyagforgalma, de természetesen mélyebb rétegmintákat is vizsgálnak a célnak megfelelően. Nézzen utána, hogy a különböző hasznosítású területekről milyen mélységekben szükséges mintát venni! A mintavételhez talajfúrót vagy ásót is alkalmazhatunk. A talajfúróval vett mintáknál a fúró cső részében maradt talajt tekintjük részmintának, amelyet egy edénybe gyűjtünk és így a mintavételi pontokban vett részmintákból kapjuk az átlagmintát. Ásóval történő mintázás során, ásónyom mélységű gödröt készítünk és a gödör faláról vesszük a talajmintát a megfelelő mélységben. A részmintákból kapott átlagmintát zacskóban gyűjtjük, jelölve a mintavétel helyét idejét, mélységét, hogy vizsgálatkor be tudjuk azonosítani a mintát A mintavételi pontok meghatározása, ahogyan a mélység megválasztása függ attól, hogy milyen tevékenységhez kell talajvizsgálatot végezni. Mezőgazdasági mérések során általában 5 hektár területet jellemez 1 átlagminta, amely legalább részmintából áll! PETRIK TISZK TÁMOP /1-2F i._korny11_tj.indd :14:08

28 1 hektár = m 2 A mintahálót úgy készítjük, hogy gondolatban átlót húzunk a területre és az átló mentén azonos távolságokban jelöljük ki a mintavételi pontokat; vagy készíthetünk négyzethálót és a háló metszéspontjaiban vesszük a mintákat! Szennyezett területek esetén mi magunk határozzuk meg a mintavételi pontokat, amely természetesen függ a terület nagyságtól! Minden esetben mintavételi térképet kell készíteni! ÖKOLÓGIAI MUTATÓK, TÁRSULÁSOK (ELMÉLET) Ökológiai mutatók a növényhatározásnál Indikátorok: azok a szervezetek, amelyek valamely környezeti tényező változására érzékenyen reagálnak. Tűrőképesség (tolerancia): az adott környezeti tényező változását az élőlény mennyire képes elviselni. Szűktűrésű: csekélyebb változást képes elviselni az adott környezeti tényezőnél. Tágtűrésű: nagyobb változást is elvisel az adott környezeti tényezőnél. Optimum: az élőlény számára legkedvezőbb környezeti tényező. Specialista: több tényezőre nézve szűktűrésű. Generalista: több tényezőre nézve tágtűrésű, például: özönnövények. Populáció: azonos helyen, azonos időben, azonos fajba tartozó élőlények összessége, amelyek tényleges szaporodási közösséget alkotnak. Társulás: azonos helyen és azonos időben együtt élő populációk. Edényes flóra: olyan növények, amelyek szállítószövetei edénynyalábokba rendeződtek. Ide tartoznak: harasztok, nyitvatermők, zárvatermők törzse. Degradáció: leromlás. Pionír: adott helyen legelőször megjelenő élőlény. Bennszülött (endemikus) faj: adott területen őshonos faj, csak az adott területen él, pl. pilisi len. A terepi botanikai felvételezése során (felvételezés) a kijelölt területek növényzetéből veszünk mintát, ami a területre vonatkozóan számos információt tartalmaz. Minden egyes faj jelenléte a környezetére vonatkozóan jelzőértékkel bír. A kutatók igyekeztek is a növényeket, mint jelzőértéket megfejteni. Választ kerestek arra, hogy mely termőhelyi adottság esetében találhatók meg a legnagyobb valószínűséggel és számszerűsítve is alkalmazni indikáció értéküket. Ezeket az értékeket hívjuk relatív ökológia mutatóknak, értékeknek. A FLÓRA adatbázisban kerültek legszélesebb körben összefoglalásra a relatív ökológia értékek (TWR értékek). 28 Környezetvédelmi gyakorlatok tanulói jegyzet 11. évfolyam i._korny11_tj.indd :14:08

29 Érték-szám T-érték (hőklíma, hőháztartás) W-érték (vízháztartás) R-érték (talajreakció) 0 Nem jellemző Extrém száraz Savanyú 1 Tundra Igen száraz Gyengén savanyú 2 Erdő tundra Száraz Közel semleges 3 Tajga Mérsékelten száraz Enyhén meszes 4 Tű- és lomblevelű elegyes erdő Mérsékelten üde Meszes, bázikus 5 Lomberdő Üde Nem jellemző 6 Szubmediterrán lomberdő Mérsékelten nedves 7 Mediterrán, atlanti örökzöld erdő Nedves 8 Mérsékelten vizes 9 Vizes 10 Igen vizes 11 Vízi Hazánkban először Simon Tibor alkotott természetvédelmi mutatókat, melyet a hazai edényes flórára dolgozott ki. Két csoportot különböztetett meg. Az elsőbe sorolta a természetességre utaló fajokat, míg a másodikba a degradációt jelző fajok kerültek. A természetességre utaló főcsoportok a következők: U unikális vagy ritka fajok (bennszülött fajok), KV fokozottan védett fajok, V védett fajok, E társulásokban domináns fajok, K természetes kísérő fajok, TP természetes pionír fajok. Az első három kategória fajai rendszerint védett fajokat tartalmaznak, így a területen az egyedeik száma alapján pénzbeli értékek is kimutathatók. Borhidi Attila (1993), a Szociális Magatartás Típusokat vezette be, amely a növényfajok a társulásokban betöltött szerepén alapul. A fent nevezett ökológiai mutatókon kívül figyelembe veszi az N-értéket is. N értékek (relatív nitrogénigény): 1. steril, szélsőségesen tápanyagszegény termőhelyek növényei 2. erősen tápanyagszegény termőhelyek növényei 3. mérsékelten oligtróf termőhelyek növényei 4. szubmezotróf termőhelyek növényei 5. mezotróf termőhelyek növényei 6. mérsékelten tápanyagban gazdag termőhelyek növényei 7. tápanyagban gazdag termőhelyek növényei 8. trágyázott talajok N-jelző növényei 9. túltrágyázott, hipertróf termőhelyek, romtalajok növényei Bioindikátorok Indikátor egy szervezet akkor, ha bármely környezeti tényező változását képes jelezni. Például a talaj savanyúságát az áfonya, a talaj nitrogénben való gazdagságát a csalán, nitrogénszegénységét a rovarfogó növények, sótartalmát a sziki növények, a folyóvíz oxigénben való gazdagságát a sebes pisztráng jelzi. PETRIK TISZK TÁMOP /1-2F i._korny11_tj.indd :14:08

30 A levegő kén-dioxid tartalmát a zuzmók, mint bioindikátorok segítségével lehet megállapítani. Meghatározott zuzmófaj megléte alapján lehet következtetni a levegő kén-dioxid tartalmának bizonyos szintjére. Hazai fás társulások Klímazonális: éghajlatnak megfelelően kialakuló. Intrazonális: leginkább a helyi talajadottságok, vízellátottság, alapkőzet, vagy a domborzat módosító hatása következtében kialakuló társulások Extrazonális: a klímazonális régión kívül, döntően az északi vagy a déli lejtők viszonyaitól függően megjelenő. 1. Klímazonális erdők: a) cseres-kocsánytalan tölgyesek (cserestölgyesek) b) gyertyános-tölgyesek c) bükkösök d) elegyes fenyves erdők (az ország legnyugatibb részein, csak kis területen) 2. Intrazonális erdők: a) szurdokerdők b) mészkedvelő tölgyesek c) bokorerdők d) mészkerülő erdők e) ligeterdők f) láperdők g) homoki erdők h) sziki erdők 3. Telepített erdők a) nyáras erdők b) akácos erdők c) fenyvesek Hazánkban a hegyvidéki fás társulásai az alábbiak: D-i oldal É-i oldal Gyertyános-tölgyes Bükkös 500 m Cseres-tölgyes 400 m 30 Környezetvédelmi gyakorlatok tanulói jegyzet 11. évfolyam i._korny11_tj.indd :14:09

31 ZAJMÉRÉS ÉS METEOROLÓGIAI ELEMEK MÉRÉSÉNEK ALAPJAI (ELMÉLET) Zaj fogalma, zajmérés elmélete, a zaj, mint környezetszennyezés Hang: olyan mechanikus rezgés, mely rugalmas közegben terjedve az emberben hangérzetet kelt. A hallható hangot (az infra- és ultrahangok nem hallható hangok) hallószerveinken keresztül érzékeljük. A dobhártyánkat érő légnyomásváltozás a hallóidegek közvetítésével az agyban hangérzetet kelt. A hallott hang hordozhat információt pl. beszéd, jelzések és jelenthet élményt. Zaj: a kellemetlen vagy zavaró hangot nevezzük zajnak. A zaj megítélése egyéni érzékenységtől függ, ezért erősen szubjektív. Hallásküszöb: az emberi füllel érzékelhető legkisebb hangnyomás. Fájdalomküszöb: a hallható hangok felső határa az a hangnyomás, amely már fájdalmat okoz. A hangforrás által keltett rezgési energia a rugalmas közegben nyomásváltozást okozva hullámformában terjed. Levegőben ez a nyomásingadozás a hallható hang. A hang erőssége a közeg nyomásingadozástól, tehát a hangnyomástól függ. A hallás- és a fájdalom- küszöbérték közötti hangerősség (intenzitás) tartomány 12 nagyságrend, ami azt jelenti, hogy a fájdalmat okozó hang milliárdszor erősebb, mint amit még meghallunk. Ezért vezették be a hangtanban a szinteket. A hangerősség pillanatértékét jellemző mennyiség és egy alapérték 10-szeres logaritmusát decibelnek (db) nevezzük. A hallásküszöbhöz: 0 db hangnyomásszint tartozik, az erős hang miatti fájdalomérzés: db között jelentkezik. forrás: PETRIK TISZK TÁMOP /1-2F i._korny11_tj.indd :14:09

32 Zajmérés Azt, hogy mikor, hol, mit, mennyi ideig és mivel mérünk, azt a vizsgálat céljának megfelelően kell meghatározni, de ez nem lehet önkényes választás tárgya. A nemzetközi és hazai szabványok pontosan rögzítik azokat a szabályokat, melyek alapján egyértelműen meghatározható a zajterhelés mértéke. Ki kell jelölni a mérendő mennyiséget, a mérés időpontját. Ismerni kell a zajforrások zajkibocsátási határértékét és a zajterhelési határértéket is. A zaj, mint környezetszennyezés Az urbanizáció ugrásszerűen megnövelte a lakosság zajterhelését. A légszennyezés után, a második jelentős környezeti ártalomnak tartják. Zajforrások: 1. Közlekedési zaj közúti közlekedés, vasúti zaj, légi közlekedés 2. Üzemi zajok gépek, ipari berendezések, kazánházak, kompresszorok 3. Építkezési zaj légkalapács, betonkeverő, daru, kotrógép 4. Szabadidős zajforrások szabadtéri koncertek, sportpályák, lőterek Zajcsökkentési lehetőségek: 1. műszaki megoldásokkal pl. zajszegény gépek, berendezések, technológiák tervezése, fejlesztése, zajárnyékoló létesítmények, töltések, falak építése, zajcsökkentő tokok, hangszigetelés 2. tervezési eszközök pl. területrendezés, fejlesztés, zajelnyelő falak, sebesség korlátozás 1 decibel = 10 bel A decibel a következőképpen számítható ki: ahol I az erősség, a P a teljesítmény, az I 0 és P 0 a meghatározott erősség vagy teljesítmény referencia értéke Nézzen utána interneten vagy könyvtárban, hogy mekkora zajszint okoz már hallószervi károsodást illetve pszichés zavart! mik a lakókörnyezetének nappali, éjszakai zavaró hanghatásai! mekkora hanghatást jelent a maximálás egy, a készüléken automatikusan blokkoló, a halláskárosodás ellen védelmet biztosító beállítás? mi a zajtérkép miket tűntetnek fel rajta! melyik hazai jogszabály szabályozza a zajterhelést! Főbb meteorológiai paraméterek, azok mérésének alapjai Meteorológia: légkörtan Időjárás: az időjárási jelenségek a légkör legalsó rétegében a troposzférában (a Földfelszíntől kb. 10 km magasságig) játszódnak le. Időjáráson a troposzféra pillanatnyi fizikai állapotát értjük. Klíma: elsősorban az éves csapadék mennyiség, a csapadék eloszlása, a hőmérséklet átlagértékei és a páratartalmi értékek határozzák meg. 32 Környezetvédelmi gyakorlatok tanulói jegyzet 11. évfolyam i._korny11_tj.indd :14:09

33 Meteorológiai paraméterek: 1. Napsugárzás: a légkörbe hatoló napsugárzás a légkör anyagaival kölcsönhatásba lépve jelentősen módosul. A földfelszínre érkező energia a légköri folyamatok alapvető forrása, nagysága jellemzi egy adott élőhely klímáját. A besugárzás mértéke nagyrészt a napsugarak beesési szögétől függ (napszakok és évszakok váltakozása). A légkör állapota (vízgőz, portartalom, felhőzet) módosíthatja ezt. Befolyásolja a besugárzás időtartama (télen rövidebb, nyáron hosszabb ideig tart), a felszín sugárzást elnyelő, illetve visszaverő képessége. (A hóval borított felszínek visszaverik, a sötét talajok elnyelik a sugárzást.) A domborzat módosító hatása is jelentős pl. az északi és déli lejtők eltérő felmelegedése. Mérése: Campbell-Stokes-rendszerű napfénytartammérő műszerrel. Alapelve: a Nap sugarait egy tömör üveggömb gyűjti össze, a gyújtópontok elhelyezkedésének megfelelő felületre egy órabeosztással ellátott papírcsíkot helyeznek el, melyet a Nap sugarai megperzselnek. Így közvetlenül leolvasható, hogy mikor, mennyi időn át sütött a Nap. 2. Hőmérséklet: a besugárzás mértékétől függ, mert a légkör a földfelszín közvetítésével, alulról melegszik fel. A felszíntől távolodva a hőmérséklet fokozatosan csökken (kb. 0,5 ºC-ot 100 méterenként). A levegő pillanatnyi hőmérsékletének megállapítására higanyos folyadékhőmérőt használtak, amelynek elég tág volt a mérés határa: -39 és +55 ºC közötti és 0,1 ºC pontosságú. Mérése: A szélsőség hőmérsékleteket a Six-rendszerű maximum-minimum hőmérővel határozták meg. 3. Szél: a felszín eltérő mértékű felmelegedése következtében alakul ki a légnyomáskülönbség miatt. A meleg felszín felett a levegő is felmelegszik, kitágul és felemelkedik, így itt kisebb lesz a légnyomás. A nagyobb légnyomású térségből ide áramló vízszintes légmozgást nevezzük szélnek. Mérése: anemométerekkel (kanalas szélsebességmérők) történhet. A műszer fő része egy függőleges tengely végén forgó kanalakkal ellátott forgókereszt, amelyet a szél mozgásba hoz. A tengely alsó végéhez mechanikus fordulatszámláló csatlakozik. Ez mutatóval jelzi a sebességet, melynek értékét a műszer beosztásáról lehet leolvasni (m/s; km/h) mértékegységben 4. Csapadék: lehűlés esetén a légkörben mindig jelen lévő vízgőzből válhat ki. Ilyenkor a levegő telítetté válik (harmatpont) és a vízgőz folyékony vízcseppek formájában kicsapódik (0 ºC alatt jégkristályokként). A csapadék mennyisége azt jelöli, hogy a lehullott csapadék folyékony halmazállapotában hány milliméter vastagságban borítaná a földfelszínt, ha nem párologna el és nem szivárogna be. Mérése: Hellmann-féle csapadékmérővel történik, amely egy köpenyből, tartályból és gyűjtőpalackból áll. A felfogóedényben 24 órán át gyűjtjük a csapadékot, majd mérőhengerben meghatározzuk a térfogatát (ml/24óra). 5. Légnedvesség mérése: a levegő relatív páratartalmát a hajszálas nedvességmérővel (higrométer) határozták meg. Működése azon a tapasztalaton alapul, hogy a zsírtalanított hajszálköteg a levegő nedvességének hatására megnyúlik, illetve a páratartalom csökkenésekor megrövidül. A hajszálköteg végére megfelelő áttétel alkalmazásával mutatót erősítenek, amely egy beosztással ellátott számlap fölött közvetlenül elmozdulva, megmutatja a relatív páratartalom százalékos értékét. 6. Légnyomás Légnyomáson a levegő mint gáz nyomását értjük. Mivel a levegő összenyomható, ezért a növekvő magassággal a nyomás nem lineárisan csökken. Hozzávetőleg 5500 méteres tengerszint feletti magasságban a légnyomás a felére csökken. A nyomás mértékegységeként a meteorológiában és a repülésben a hektó-pascalt - hpa használják. Régebbi mértékegység a Hgmm. Mivel a levegő sűrűsége állandóan változik, egy adott magasságban a légnyomás sem állandó hpa = 750 Hgmm, 1013,2 hpa = 760 Hgmm. PETRIK TISZK TÁMOP /1-2F i._korny11_tj.indd :14:09

34 Mérés: A légnyomást barométerrel mérik, amely sokféle kialakítású lehet; higanyos, szelencés vagy aneroid barométer. A fémszelencés barométer mérőteste egy rugalmas fémdoboz, amely a növekvő légnyomáskor összenyomódik, csökkenéskor pedig kitágul. A doboz változásait áttételek segítségével egy mutatóra viszik, amely egy beosztásokkal ellátott számlap előtt mozog. Állása közvetlenül a pillanatnyi légnyomás értékét mutatja Hgmm-ben és mbar mértékegységben. A Budapest XVIII. Kerületi Gilice téren található Országos Meteorológiai Szolgálatnál valamennyi műszer megtekinthető, de újabban elektronikus úton mérik, és digitális úton rögzítik. Nézzen utána interneten vagy könyvtárban, hogy hazánkban melyik évben hullott a legtöbb és a legkevesebb csapadék! mikor volt a legmelegebb és a leghidegebb nap! mi az uralkodó szélirány! melyik tájegységen a legnagyobb a napsugárzás mértéke! 34 Környezetvédelmi gyakorlatok tanulói jegyzet 11. évfolyam i._korny11_tj.indd :14:09

35 4. gyakorlat Ökológia és helyszíni mérések (hőmérséklet, zaj, talajmintavételezés) alapjai Név, osztály: A gyakorlat elvégzésére rendelkezésére álló idő: 4 óra INFORMÁCIÓS LAP Csoportmunka A beadás határideje: gyakorlat vége 1. Párosítsa a kiadott villámkártyákon szereplő talajtani funkciókat leírásukkal! Talaj funkciója Leírás 2. A mellékelt talajtani szelvényen jelölje a genetikai szinteket! Írja le néhány mondatban a talajtípusok kialakulásának főbb jellemzőit! 3. Mely növény mely környezeti tényezőre nézve indikátor? Párosítsa a növények fényképeit a fajnévvel és azon jellemzővel, amelynek mennyiségét (illetve változását) megmutatják! Fénykép Növényfaj Jelzett környezeti tényező PETRIK TISZK TÁMOP /1-2F i._korny11_tj.indd :14:09

36 4. A kiadott térképek alapján válaszoljon a kérdésekre! a) Hol volt Európában a legmagasabb eddig mért hőmérséklet? b) Mekkora Rómában a sokévi júliusi átlag hőmérséklet? c) Európában hol van leghidegebb és legmelegebb januárban? d) Teheránban átlagosan hány fok van egy nyári és egy téli hónapban? e) Hányszorosa Isztambulban a júliusi középhőmérséklet a januárinak? f) Mekkora az éves átlagos csapadék a Mecsekben? g) Hazánkban mely égtájon esik a legkevesebb csapadék? h) Az Alpokalján átlagosan kb. hány mm-rel több csapadék esik, mint az Duna-Tisza közének legnagyobb részén? i) Magyarország mely részén van a legtöbb fagyos nap (vagyis a hőmérsékleti minimum fagypont alatti)? j) Az év hány százalékában van fagyos nap Budapesten? k) Hány fok volt az átlag hőmérséklet hazánkban október 15-én? l) Mekkora volt a napi hőmérséklet maximum Szegeden október 15-én? m) Hány fok volt maximálisan október 15-én a Balaton környékén? n) Magyarországon mekkora az átlagos légnyomás? o) Mely égtájon alacsony a légnyomás hazánkban? 36 Környezetvédelmi gyakorlatok tanulói jegyzet 11. évfolyam i._korny11_tj.indd :14:09

Környezetvédelmi gyakorlatok

Környezetvédelmi gyakorlatok Moduláris korszerű szakmacsoportos alapozó gyakorlatok környezetvédelem vízgazdálkodás területre Környezetvédelmi gyakorlatok 11. évfolyam Tanulói jegyzet A TISZK rendszer továbbfejlesztése Petrik TISZK

Részletesebben

Környezetvédelmi gyakorlatok

Környezetvédelmi gyakorlatok Moduláris korszerű szakmacsoportos alapozó gyakorlatok környezetvédelem vízgazdálkodás területre Környezetvédelmi gyakorlatok 11. évfolyam TANÁRI KÉZIKÖNYV A TISZK rendszer továbbfejlesztése Petrik TISZK

Részletesebben

Bevezetés az ökológiába Szerkesztette: Vizkievicz András

Bevezetés az ökológiába Szerkesztette: Vizkievicz András Vizsgakövetelmények Ismerje a(z élettelen és élő) környezet fogalmát. Elemezzen tűrőképességi görbéket: minimum, maximum, optimum, szűk és tág tűrés. Legyen képes esettanulmányok alapján a biológiai jelzések

Részletesebben

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának

Részletesebben

óra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6

óra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6 Időjárási-éghajlati elemek: a hőmérséklet, a szél, a nedvességtartalom, a csapadék 2010.12.14. FÖLDRAJZ 1 Az időjárás és éghajlat elemei: hőmérséklet légnyomás szél vízgőztartalom (nedvességtartalom) csapadék

Részletesebben

Környezetvédelmi TANÁRI KÉZIKÖNYV. 11. évfolyam

Környezetvédelmi TANÁRI KÉZIKÖNYV. 11. évfolyam Moduláris korszerű szakmacsoportos alapozó gyakorlatok környezetvédelem vízgazdálkodás területre Környezetvédelmi gyakorlatok TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011 Környezetvédelmi gyakorlatok 11. évfolyam TANÁRI

Részletesebben

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT. / 4 oldal Tartalomjegyzék:./ Célmeghatározás 2./ Területi érvényesség 3./ Fogalom meghatározások 4./ Eljárás 5./ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6./ Dokumentálás Készítette: Kővári Tímea Jóváhagyta:

Részletesebben

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának

Részletesebben

Az emberiség bioszféra-átalakításának nagy ugrásai

Az emberiség bioszféra-átalakításának nagy ugrásai Az emberiség bioszféra-átalakításának nagy ugrásai A természet hatalmas, az ember parányi Szent-Györgyi Albert Rausch Péter kémia-környezettan tanár Miért épp az ember? Emberi létezés alapjai Elvont fogalmi,

Részletesebben

JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam

JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM 7. évfolyam A szilárd Föld anyagai és Földrajzi övezetesség alapjai Gazdasági alapismeretek Afrika és Amerika földrajza Környezetünk

Részletesebben

Környezetgazdálkodási agrármérnök BSc Záróvizsga TÉTELSOR

Környezetgazdálkodási agrármérnök BSc Záróvizsga TÉTELSOR Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Víz- és Környezetgazdálkodási Intézet H-4002 Debrecen, Böszörményi út 138, Pf.: 400 Tel: 52/512-900/88456, email: tamas@agr.unideb.hu Környezetgazdálkodási

Részletesebben

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának

Részletesebben

A térkép I. 11 A térkép II. 12 Távérzékelés és térinformatika 13

A térkép I. 11 A térkép II. 12 Távérzékelés és térinformatika 13 Előszó 9 TÉRKÉPI ISMERETEK A térkép I. 11 A térkép II. 12 Távérzékelés és térinformatika 13 KOZMIKUS KÖRNYEZETÜNK A Világegyetem 14 A Nap 15 A Nap körül keringő égitestek 16 A Hold 17 A Föld és mozgásai

Részletesebben

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:

Részletesebben

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A Érettségi tételek 1. A Témakör: A Naprendszer felépítése Feladat: Ismertesse a Naprendszer felépítését! Jellemezze legfontosabb égitestjeit! Használja az atlasz megfelelő ábráit! Témakör: A világnépesség

Részletesebben

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés 1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás

Részletesebben

Szakmai törzsanyag Alkalmazott földtudományi modul

Szakmai törzsanyag Alkalmazott földtudományi modul FÖLDTUDOMÁNYI BSC METEOROLÓGUS SZAKIRÁNY Szakmai törzsanyag Alkalmazott földtudományi modul MAGYARORSZÁG ÉGHAJLATA Óraszám: 3+0 Kredit: 4 Tantárgyfelelős: Dr habil Tar Károly tanszékvezető egyetemi docens

Részletesebben

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök Tartalom 5. évfolyam... 1 Tájékozódás a térképen, térképismeret... 1 Az időjárás és az éghajlat elemei... 2 A földfelszín változása...2 Környezetünk élővilága... 3 6. évfolyam... 4 Tájékozódás a térképen

Részletesebben

a NAT /2007 számú akkreditálási ügyirathoz

a NAT /2007 számú akkreditálási ügyirathoz Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1296/2007 számú akkreditálási ügyirathoz A Nyugat dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelõség Mintavételi és Zajmérõ Csoport

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. október 17. KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2011. október 17. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati

Részletesebben

Természetes környezet. A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok

Természetes környezet. A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok Természetes környezet A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok 1 Környezet természetes (erdő, mező) és művi elemekből (város, utak)

Részletesebben

AZ ÉLETTELEN ÉS AZ ÉLŐ TERMÉSZET

AZ ÉLETTELEN ÉS AZ ÉLŐ TERMÉSZET AZ ÉLŐ ÉS AZ ÉLETTELEN TERMÉSZET MEGISMERÉSE AZ ÉLETTELEN ÉS AZ ÉLŐ TERMÉSZET Az élőlények és az élettelen természet kapcsolata. Az élettelen természet megismerése. A Földdel foglalkozó tudományok. 1.

Részletesebben

FELADATOK A DINAMIKUS METEOROLÓGIÁBÓL 1. A 2 m-es szinten végzett standard meteorológiai mérések szerint a Földön valaha mért második legmagasabb hőmérséklet 57,8 C. Ezt San Luis-ban (Mexikó) 1933 augusztus

Részletesebben

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudományi BSc METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések céljai: 1. A légkör pillanatnyi állapotának

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

Talajmechanika. Aradi László

Talajmechanika. Aradi László Talajmechanika Aradi László 1 Tartalom Szemcsealak, szemcsenagyság A talajok szemeloszlás-vizsgálata Természetes víztartalom Plasztikus vizsgálatok Konzisztencia határok Plasztikus- és konzisztenciaindex

Részletesebben

Osztályozóvizsga követelményei

Osztályozóvizsga követelményei Osztályozóvizsga követelményei Képzés típusa: Tantárgy: Általános Iskola Természetismeret Évfolyam: 5 Emelt óraszámú csoport Emelt szintű csoport Vizsga típusa: Írásbeli, szóbeli Követelmények, témakörök:

Részletesebben

KÖRNYEZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 4. osztályos tanulók részére. Élô és élettelen természet. Tompáné Balogh Mária. ...

KÖRNYEZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 4. osztályos tanulók részére. Élô és élettelen természet. Tompáné Balogh Mária. ... Tompáné Balogh Mária KÖRNYEZETISMERET Élô és élettelen természet TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK. osztályos tanulók részére............. a tanuló neve pauz westermann AZ ÉLÔ ÉS ÉLETTELEN TERMÉSZET ALAPISMERETEI.

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELEM- VÍZGAZDÁLKODÁS ISMERETEK

KÖRNYEZETVÉDELEM- VÍZGAZDÁLKODÁS ISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2017. május 17. KÖRNYEZETVÉDELEM- VÍZGAZDÁLKODÁS ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2017. május 17. 8:00 Időtartam: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK

Részletesebben

Ha a Föld csupán egy egynemű anyagból álló síkfelület lenne, ahol nem lennének hegyek és tengerek, akkor az éghajlatot csak a napsugarak beesési

Ha a Föld csupán egy egynemű anyagból álló síkfelület lenne, ahol nem lennének hegyek és tengerek, akkor az éghajlatot csak a napsugarak beesési A Forró övezet Ha a Föld csupán egy egynemű anyagból álló síkfelület lenne, ahol nem lennének hegyek és tengerek, akkor az éghajlatot csak a napsugarak beesési szöge, vagyis a felszínnel bezárt szöge határozná

Részletesebben

Klíma téma. Gyermek (pályázó) neve:... Gyermek életkora:... Gyermek iskolája, osztálya:... Szülő vagy pedagógus címe:...

Klíma téma. Gyermek (pályázó) neve:... Gyermek életkora:... Gyermek iskolája, osztálya:... Szülő vagy pedagógus  címe:... Klíma téma A Richter Gedeon Nyrt. és a Wekerlei Kultúrház és Könyvtár természettudományi pályázatnak 1. fordulós feladatsora (7 osztályos tanulók részére) A leadási határidő: 2017. október 20. A kitöltött

Részletesebben

A domborzat mikroklimatikus hatásai Mérési eredmények és mezőgazdasági vonatkozások

A domborzat mikroklimatikus hatásai Mérési eredmények és mezőgazdasági vonatkozások A domborzat mikroklimatikus hatásai Mérési eredmények és mezőgazdasági vonatkozások Dr. Gombos Béla SZENT ISTVÁN EGYETEM Agrár- és Gazdaságtudományi Kar MMT Agro- és Biometeorológiai Szakosztályának ülése

Részletesebben

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba 4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK Dr. Varga Csaba Talajképző tényezők 1. Növényzet, állatvilág 3. Éghajlat 5. Domborzat 7. Talajképző kőzet 9. Talaj kora 11. Emberi tevékenység 1. Természetes növényzet és állatvilág

Részletesebben

10. A földtani térkép (Budai Tamás, Konrád Gyula)

10. A földtani térkép (Budai Tamás, Konrád Gyula) 10. A földtani térkép (Budai Tamás, Konrád Gyula) A földtani térképek a tematikus térképek családjába tartoznak. Feladatuk, hogy a méretarányuk által meghatározott felbontásnak megfelelő pontossággal és

Részletesebben

A magyarországi termőhely-osztályozásról

A magyarországi termőhely-osztályozásról A magyarországi termőhely-osztályozásról dr. Bidló András 1 dr. Heil Bálint 1 Illés Gábor 2 dr. Kovács Gábor 1 1. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék 2. Erdészeti Tudományos Intézet

Részletesebben

Légszennyezés. Molnár Kata Környezettan BSc

Légszennyezés. Molnár Kata Környezettan BSc Légszennyezés Molnár Kata Környezettan BSc Száraz levegőösszetétele: oxigén és nitrogén (99 %) argon (1%) széndioxid, héliumot, nyomgázok A tiszta levegő nem tartalmaz káros mennyiségben vegyi anyagokat!

Részletesebben

10. előadás Kőzettani bevezetés

10. előadás Kőzettani bevezetés 10. előadás Kőzettani bevezetés Mi a kőzet? Döntően nagy földtani folyamatok során képződik. Elsősorban ásványok keveréke. Kőzetalkotó ásványok építik fel. A kőzetalkotó komponensek azonban nemcsak ásványok,

Részletesebben

A levegő Szerkesztette: Vizkievicz András

A levegő Szerkesztette: Vizkievicz András A levegő Szerkesztette: Vizkievicz András A levegő a Földet körülvevő gázok keveréke. Tiszta állapotban színtelen, szagtalan. Erősen lehűtve cseppfolyósítható. A cseppfolyós levegő világoskék folyadék,

Részletesebben

TALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek

TALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek TALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek A talajszennyezés csökkenése/csökkentése bekövetkezhet Természetes úton Mesterséges úton (kármentesítés,

Részletesebben

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II.

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz BIOLÓGIA 3. MINTAFELADATSOR EMELT SZINT 2015 JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Oktatáskutató

Részletesebben

A különbözeti vizsga témakörei. 9. évfolyam földrajz. Gerséné Varga Ildikó

A különbözeti vizsga témakörei. 9. évfolyam földrajz. Gerséné Varga Ildikó A különbözeti vizsga témakörei 9. évfolyam földrajz Gerséné Varga Ildikó I. Csillagászati földrajz II. Kőzetburok III. A légkör földrajza IV. A vízburok V. A földrajzi övezetesség: VI. Népesség-, és településföldrajz

Részletesebben

Az őszi biológiai vízminősítés a Magyulában

Az őszi biológiai vízminősítés a Magyulában Az i biológiai vízminősítés a Magyulában 2017-10-04 A Magyar Gyula Kertészeti Szakgimnázium és Szakközépiskola Laczkovszki Csaba tanár úr irányításával 2004-től folyamatosan vizsgálja a Rákos-patak vízminőségét.

Részletesebben

Tanítási tervezet Fehér András Tamás Vulkáni kőzetek Tantervi követelmények A tanítási óra oktatási célja: A tanítási óra nevelési célja:

Tanítási tervezet Fehér András Tamás Vulkáni kőzetek Tantervi követelmények A tanítási óra oktatási célja: A tanítási óra nevelési célja: Tanítási tervezet Óra időpontja: 2017.10.17. - 9:00 Évfolyam/osztály: 9/A Tanít: Fehér András Tamás Témakör: A Föld, mint kőzetbolygó Tanítási egység címe: Vulkáni kőzetek Óra típusa: Új ismereteket szerző

Részletesebben

A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása

A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása 1 A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása Nagy Zoltán Dr. Szász Gábor Debreceni Brúnó OMSZ Megfigyelési Főosztály Debreceni

Részletesebben

G L O B A L W A R M I N

G L O B A L W A R M I N G L O B A L W A R M I N Az üvegházhatás és a globális felmelegedés Az utóbbi kétszáz évben a légkör egyre többet szenved az emberi tevékenység okozta zavaró következményektől. Az utóbbi évtizedek fő változása

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.

Részletesebben

Magyar név Jel Angol név jel Észak É = North N Kelet K = East E Dél D = South S Nyugat Ny = West W

Magyar név Jel Angol név jel Észak É = North N Kelet K = East E Dél D = South S Nyugat Ny = West W A szél Földünkön a légkör állandó mozgásban van, nagyon ritka est, amikor nincsenek vízszintes és/vagy függőleges áramlások. A levegő vízszintes irányú mozgását nevezzük szélnek. A szelet két tulajdonságával,

Részletesebben

Versenyző iskola neve:. Település:... Csapat neve:... Csapattagok nevei:... Természetismereti- és környezetvédelmi vetélkedő

Versenyző iskola neve:. Település:... Csapat neve:... Csapattagok nevei:... Természetismereti- és környezetvédelmi vetélkedő Miskolc - Szirmai Református Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Óvoda OM 201802 e-mail: refiskola.szirma@gmail.com 3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232 Versenyző

Részletesebben

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÉPÍTŐIPAR ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÉPÍTŐIPAR ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK ÉPÍTŐIPAR ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK 1. Tétel A feladat Építészeti alapfogalmak Mutassa be a természetes és az épített környezet elemeit, azok kapcsolatát, egymásra

Részletesebben

Környezeti elemek állapota

Környezeti elemek állapota Környezeti elemek állapota Levegő A település levegő-állapotát globális és helyi tényezők egyaránt alakítják. Feladatunk elsősorban a helyi tényezők meghatározása és vizsgálata. A településen nem működik

Részletesebben

Biológia egészségtan Általános iskola 7. osztály

Biológia egészségtan Általános iskola 7. osztály Általános iskola 7. osztály A tanuló értse az éghajlati övezetek kialakulásának okait és a biomok összetételének összefüggéseit az adott térségre jellemző környezeti tényezőkkel. Ismerje a globális környezetkárosítás

Részletesebben

A kísérlet, mérés megnevezése célkitűzései: A különböző kémhatású talajok eltérő termőképességének megismertetése

A kísérlet, mérés megnevezése célkitűzései: A különböző kémhatású talajok eltérő termőképességének megismertetése A kísérlet, mérés megnevezése célkitűzései: A különböző kémhatású talajok eltérő termőképességének megismertetése Eszközszükséglet: Szükséges anyagok: homoktalaj, erdőtalaj, desztillált víz, 0,02 m/m %-os

Részletesebben

NEM KONSZOLIDÁLT ÜLEDÉKEK

NEM KONSZOLIDÁLT ÜLEDÉKEK NEM KONSZOLIDÁLT ÜLEDÉKEK Fekete-tenger Vörös-tenger Nem konszolidált üledékek Az elsődleges kőzetek a felszínen mállásnak indulnak. Nem konszolidált üledékek: a mállási folyamatok és a kőzettéválás közötti

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Hatóság. SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAT /2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Hatóság. SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAT /2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Hatóság SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAT-1-1593/2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A MEDIO TECH Környezetvédelmi és Szolgáltató Kft. (9700 Szombathely, Körmendi út

Részletesebben

Élettelen ökológiai tényezők

Élettelen ökológiai tényezők A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései: Savas eső környezetkárosító hatásainak megfigyelése Metszetkészítés, mikroszkópos megfigyelés Eszközszükséglet: Szükséges anyagok: víz, kénes-sav, lakmusz,

Részletesebben

Elkészült a szakmai megvalósítás tervezett ütemterve, amely alapján a téglási iskolában megkezdődött a projekt ezen részének megvalósítása.

Elkészült a szakmai megvalósítás tervezett ütemterve, amely alapján a téglási iskolában megkezdődött a projekt ezen részének megvalósítása. Foglalkozás tervezett időpontja 1. tanítási Időtartama Helyszíne, körülményei 1 óra A 11. számú interaktív táblás (TTSZK) 2. tan. 1 óra TTSZK Meteorológiai alapismeretek I 3. tan. 1 óra TTSZK Meteorológiai

Részletesebben

ÁLATALÁNOS METEOROLÓGIA 2. 01: METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK ÉS MEGFIGYELÉSEK

ÁLATALÁNOS METEOROLÓGIA 2. 01: METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK ÉS MEGFIGYELÉSEK ÁLATALÁNOS METEOROLÓGIA 2. 01: METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK ÉS MEGFIGYELÉSEK Célok, módszerek, követelmények CÉLOK, MÓDSZEREK Meteorológiai megfigyelések (Miért?) A meteorológiai mérések célja: Minőségi, szabvány

Részletesebben

Veszprém Megyei Környezetvédelmi Program egyeztetési té anyaga. PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft. Iroda: 8000 Székesfehérvár Távírda u. 2/A.

Veszprém Megyei Környezetvédelmi Program egyeztetési té anyaga. PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft. Iroda: 8000 Székesfehérvár Távírda u. 2/A. Veszprém Megyei Környezetvédelmi Program 2018-2022 egyeztetési té anyaga PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft. Iroda: 8000 Székesfehérvár Távírda u. 2/A. 2018. július 03. A PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft. rövid

Részletesebben

Alapozó terepgyakorlat Klimatológia

Alapozó terepgyakorlat Klimatológia Alapozó terepgyakorlat Klimatológia Gál Tamás PhD hallgató tgal@geo.u-szeged.hu SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék 2008. július 05. Alapozó terepgyakorlat - Klimatológia ALAPOZÓ TEREPGYAKORLAT -

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 22. KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2009. május 22. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

Részletesebben

Fürdőüzemi gépkezelő Fürdőüzemi gépész 2/42

Fürdőüzemi gépkezelő Fürdőüzemi gépész 2/42 A 10/07 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/06 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Herceg Esterházy Miklós Szakképző Iskola Speciális Szakiskola és Kollégium TANMENET. Természetismeret. tantárgyból

Herceg Esterházy Miklós Szakképző Iskola Speciális Szakiskola és Kollégium TANMENET. Természetismeret. tantárgyból Herceg Esterházy Miklós Szakképző Iskola Speciális Szakiskola és Kollégium TANMENET a Természetismeret tantárgyból a TÁMOP-2.2.5.A-12/1-2012-0038 Leleményesen, élményekkel, Társakkal rendhagyót alkotni

Részletesebben

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA KÖRNYEZETVÉDELMI ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA KÖRNYEZETVÉDELMI ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK KÖRNYEZETVÉDELMI ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK MINTATÉTEL 1. tétel A feladat Ismertesse a levegőszennyezés folyamatát! Mutassa be a szmog típusait, keletkezésük okát,

Részletesebben

A hígtrágya tárolásának és kezelésének hatósági háttere

A hígtrágya tárolásának és kezelésének hatósági háttere Előadó: Hoffmann György tanácsos Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 2007. szeptember 5. Budapest Az engedélyeztetés jogszabályi háttere A vizek mezőgazdasági eredetű

Részletesebben

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba Erdőgazdálkodás Dr. Varga Csaba Erdő fogalma a Föld felületének fás növényekkel borított része, nyitott és mégis természetes önszabályozással rendelkező ökoszisztéma, amelyben egymásra is tartós hatást

Részletesebben

Természetismereti- és környezetvédelmi vetélkedő

Természetismereti- és környezetvédelmi vetélkedő Miskolc - Szirmai Református Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Óvoda OM 201802 e-mail: refiskola.szirma@gmail.com 3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232 Versenyző

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

Felmérő lap I. LIFE 00ENV/H/ Kelet Magyarországi Biomonitoring projekt Kelet- magyarországi Biomonitoring Hálózat

Felmérő lap I. LIFE 00ENV/H/ Kelet Magyarországi Biomonitoring projekt Kelet- magyarországi Biomonitoring Hálózat Felmérő lap I. LIFE 00ENV/H/000963 Kelet Magyarországi Biomonitoring projekt Kelet- magyarországi Biomonitoring Hálózat 2004. 1.feladat - totó A helyes válaszokat karikázd be! 1. Melyek a levegő legfontosabb

Részletesebben

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik

Részletesebben

1. A hang, mint akusztikus jel

1. A hang, mint akusztikus jel 1. A hang, mint akusztikus jel Mechanikai rezgés - csak anyagi közegben terjed. A levegő molekuláinak a hangforrástól kiinduló, egyre csillapodva tovaterjedő mechanikai rezgése. Nemcsak levegőben, hanem

Részletesebben

A Brüel & Kjaer zajdiagnosztikai módszereinek elméleti alapjai és ipari alkalmazása

A Brüel & Kjaer zajdiagnosztikai módszereinek elméleti alapjai és ipari alkalmazása A Brüel & Kjaer zajdiagnosztikai módszereinek elméleti alapjai és ipari alkalmazása Összeállította: dr. Szuhay Péter Budapest, 2013 Filename, 1 Hang és zaj 1. rész Dr. Szuhay Péter B & K Components Kft

Részletesebben

A globalizáció fogalma

A globalizáció fogalma Globális problémák A globalizáció fogalma átfogó problémák tudománya, amely az EGÉSZ emberiséget új j módon, tendenciájukban egyenesen egzisztenciálisan is érintik. Területei: például az ökológiai problematika,,

Részletesebben

Agrárkörnyezetvédelmi ügyintéző. Természet- és környezetvédelmi technikus 2/49

Agrárkörnyezetvédelmi ügyintéző. Természet- és környezetvédelmi technikus 2/49 A 10/07 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/06 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves

Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves Leíró éghajlattan_2 Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves potenciális evapostranpiráció csapadék évszakos

Részletesebben

ÉGHAJLAT. Északi oldal

ÉGHAJLAT. Északi oldal ÉGHAJLAT A Balaton területe a mérsékelten meleg éghajlati típushoz tartozik. Felszínét évente 195-2 órán, nyáron 82-83 órán keresztül süti a nap. Télen kevéssel 2 óra fölötti a napsütéses órák száma. A

Részletesebben

A tantárgy besorolása: kötelező A tantárgy elméleti vagy gyakorlati jellegének mértéke, képzési karaktere 75/25. (kredit%)

A tantárgy besorolása: kötelező A tantárgy elméleti vagy gyakorlati jellegének mértéke, képzési karaktere 75/25. (kredit%) Tantárgy neve: Talajtan Kreditértéke: 4 A tantárgy besorolása: kötelező A tantárgy elméleti vagy gyakorlati jellegének mértéke, képzési karaktere 75/25. (kredit%) A tanóra típusa és óraszáma: 28 óra előadás

Részletesebben

Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás

Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás (P) MAGYARORSZÁG ÉGHAJLATA Gál Tamás tgal@geo.u @geo.u-szeged.hu www.sci.u-szeged.hu/eghajlattan szeged.hu/eghajlattan SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi

Részletesebben

- A környezetvédelem alapjai -

- A környezetvédelem alapjai - Urbanista szakirányú tanfolyam Értékvédelem - A környezetvédelem alapjai - Előadó: Boromisza Zsombor, egyetemi tanársegéd e-mail: zsombor.boromisza@uni-corvinus.hu Budapesti Corvinus Egyetem Tájvédelmi

Részletesebben

Zaj- és rezgés. Törvényszerűségek

Zaj- és rezgés. Törvényszerűségek Zaj- és rezgés Törvényszerűségek A hang valamilyen közegben létrejövő rezgés. A vivőközeg szerint megkülönböztetünk: léghangot (a vivőközeg gáz, leggyakrabban levegő); folyadékhangot (a vivőközeg folyadék,

Részletesebben

1. Ismertesse a vízminőség vizsgáló munkakör személyi feltételeit, a vízminőségi kárelhárítási tevékenység vonatkozó jogszabályait!

1. Ismertesse a vízminőség vizsgáló munkakör személyi feltételeit, a vízminőségi kárelhárítási tevékenység vonatkozó jogszabályait! 1. Ismertesse a vízminőség vizsgáló munkakör személyi feltételeit, a vízminőségi kárelhárítási tevékenység vonatkozó jogszabályait! 2. Ismertesse a baleset, és a munkabaleset fogalmát! Milyen teendői vannak

Részletesebben

Az éghajlati övezetesség

Az éghajlati övezetesség Az éghajlati övezetesség Földrajzi övezetek Forró övezet Mérsékelt övezet Hideg övezet Egyenlítői öv Átmeneti öv Térítői öv Trópusi monszun vidék Meleg mérsékelt öv Valódi mérsékelt öv Hideg mérsékelt

Részletesebben

Marton Miklós, FM Környezetfejlesztési Főosztály

Marton Miklós, FM Környezetfejlesztési Főosztály Marton Miklós, FM Környezetfejlesztési Főosztály 1. Éghajlat üvegházgázok kibocsátása - 1 Az üvegház-gázok kibocsátásának változása az EEA országaiban 1990 és 2012 között 1. Éghajlat üvegházgázok kibocsátása

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS VÍZGAZDÁLKODÁS. 9. évfolyam. a. növényhatározás a Kisnövényhatározó segítségével. a. vegyszer fogalma, vegyszerhasználat szabályai

KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS VÍZGAZDÁLKODÁS. 9. évfolyam. a. növényhatározás a Kisnövényhatározó segítségével. a. vegyszer fogalma, vegyszerhasználat szabályai KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS VÍZGAZDÁLKODÁS 9. évfolyam Első félév 1. Ismertesse a terepi munka szabályait. a. növényhatározás a Kisnövényhatározó segítségével 2. A laboratórium rendje, szabályai b. tűz és baleset

Részletesebben

Osztá lyozóvizsga te ma ti ka. 7. osztály

Osztá lyozóvizsga te ma ti ka. 7. osztály Osztá lyozóvizsga te ma ti ka 7. osztály Tankönyv: Földrajz 7. Mozaik Kiadó 1. A földtörténet eseményei 2. Afrika természet- és társadalomföldrajza 3. Ausztrália természet- és társadalomföldrajza 4. Óceánia

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

Zaj és rezgésvédelem NGB_KM015_ tanév tavasz Zajmérés. Bedő Anett egyetemi tanársegéd SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki tanszék

Zaj és rezgésvédelem NGB_KM015_ tanév tavasz Zajmérés. Bedő Anett egyetemi tanársegéd SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki tanszék Zaj és rezgésvédelem NGB_KM015_1 2017 2018. tanév tavasz Zajmérés Bedő Anett egyetemi tanársegéd SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki tanszék Előadás, gyakorlat Zajmérés-elmélet Zajmérés-gyakorlat 25/2004.

Részletesebben

Stratégiai zajtérképekről mindenkinek

Stratégiai zajtérképekről mindenkinek Környezetvédelem / Levegőtisztaság; Zaj- és rezgésvédelem / Hírek Zajtérképek 2007-06-27 10:01:27 Az idei évben elkészül Budapest és a közvetlen környeztében lévő huszonegy település stratégiai zajtérképe.

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató

Részletesebben

ÁLTALÁNOS METEOROLÓGIA 2.

ÁLTALÁNOS METEOROLÓGIA 2. ÁLTALÁNOS METEOROLÓGIA 2. METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK ÉS MEGFIGYELÉSEK 06 Víz a légkörben világóceán A HIDROSZFÉRA krioszféra 1338 10 6 km 3 ~3 000 év ~12 000 év szárazföldi vizek légkör 24,6 10 6 km 3 0,013

Részletesebben

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA KÖRNYEZETVÉDELEM-VÍZGAZDÁLKODÁS ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA MINTAFELADATOK

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA KÖRNYEZETVÉDELEM-VÍZGAZDÁLKODÁS ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA MINTAFELADATOK KÖRNYEZETVÉDELEM-VÍZGAZDÁLKODÁS ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA MINTAFELADATOK Tesztfeladatok Környezetvédelem témakör Összesen: 40 pont Maximális pontszám: 20 pont 1. Az alábbi négyféle asszociáció

Részletesebben

ÖKOLÓGIA FÖLDRAJZ ALAPSZAK (NAPPALI MUNKAREND) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ

ÖKOLÓGIA FÖLDRAJZ ALAPSZAK (NAPPALI MUNKAREND) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ ÖKOLÓGIA FÖLDRAJZ ALAPSZAK (NAPPALI MUNKAREND) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI FÖLDTUDOMÁNYI KAR FÖLDRAJZ-GEOINFORMATIKA INTÉZET Miskolc, 2019 TARTALOMJEGYZÉK 1. Tantárgyleírás

Részletesebben

Természetismereti- és környezetvédelmi vetélkedő

Természetismereti- és környezetvédelmi vetélkedő Miskolc - Szirmai Református Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Óvoda OM 201802 e-mail: refiskola.szirma@gmail.com 3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232 Versenyző

Részletesebben

SZINTVIZSGA FELADAT. a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara hatáskörébe tartozó szakképesítéshez

SZINTVIZSGA FELADAT. a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara hatáskörébe tartozó szakképesítéshez SZINTVIZSGA FELADAT a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara hatáskörébe tartozó szakképesítéshez Érvényes: 2013. szeptember 1-től, a 41/2013. (V. 28.) VM rendelettel kiadott szakmai

Részletesebben

ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN

ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN A Föld atmoszférája kolloid rendszerként fogható fel, melyben szilárd és folyékony részecskék vannak gázfázisú komponensben. Az aeroszolok kolloidális

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM. Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola

VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM. Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola A versenyző kódja:... VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola Budapest, Thököly út 48-54. XV. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK Környezetvédelmi-vízgazdálkodási alapismeretek középszint 0921 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 14. KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI

Részletesebben

Általános klimatológia gyakorlat

Általános klimatológia gyakorlat Általános klimatológia gyakorlat Gál Tamás PhD hallgató tgal@geo.u-szeged.hu SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék 2009. április 2. Általános klimatológia gyakorlat III. Házi feladat. Természetes állapotban

Részletesebben

1. A. 1. B Az ábrák segítségével magyarázza meg a területi fejlettség különbségeit az Európai Unió országaiban!

1. A. 1. B Az ábrák segítségével magyarázza meg a területi fejlettség különbségeit az Európai Unió országaiban! Ismertesse a Föld helyét a Naprendszerben! 1. A Mutassa be bolygónk fı mozgásait, ismertesse ezek földrajzi következményeit! 1. B Az ábrák segítségével magyarázza meg a területi fejlettség különbségeit

Részletesebben

A nyomás. IV. fejezet Összefoglalás

A nyomás. IV. fejezet Összefoglalás A nyomás IV. fejezet Összefoglalás Mit nevezünk nyomott felületnek? Amikor a testek egymásra erőhatást gyakorolnak, felületeik egy része egymáshoz nyomódik. Az egymásra erőhatást kifejtő testek érintkező

Részletesebben