A HAJDÚBÖSZÖRMÉNYI BOCSKAI ISTVÁN GIMNÁZIUM

Átírás

1 Iktató szám: 296/2017 A HAJDÚBÖSZÖRMÉNYI BOCSKAI ISTVÁN GIMNÁZIUM HÁZIRENDJE Felülvizsgált

2 2

3 ELFOGADÓ ÉS VÉLEMÉNYEZŐ HATÁROZATOK A gimnázium nevelőtestülete a házirendet elfogadta. A nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyvének iktatószáma: 296/2017. Hajdúböszörmény, november 30. Gyulai Sándor intézményvezető A gimnázium diákönkormányzatának véleménye A Hajdúböszörményi Bocskai István Gimnázium diáktanácsa a házirendet szeptember 14-én tartott ülésén véleményezte. A diáktanács üléséről készült jegyzőkönyv iktatószáma: 259-1/2017. A gimnázium szülői szervezetének véleménye A Hajdúböszörményi Bocskai István Gimnázium szülői választmánya szeptember 21-én tartott ülésén a házirendet véleményezte. A választmányi ülésről készült jegyzőkönyv iktatószáma: 260-1/2017. A gimnázium iskolaszékének és intézményi tanácsának véleménye A Hajdúböszörményi Bocskai István Gimnázium iskolaszéke és intézményi tanácsa november 23-án tartott együttes ülésén a házirendet véleményezte. Az együttes ülésről készült jegyzőkönyv iktatószáma: 130-4/

4 TARTALOM 1 BEVEZETÉS Alapelveink A házirend tartalma A házirend hatálya és érvénye A tanulók nagyobb csoportja Intézkedések az intézmény házirendjének megsértése esetén A MŰKÖDÉS RENDJE A napi tanítási idő és felügyelet A tanulók benntartózkodása Napközis és tanulószobai foglalkozások A tanórák és a tanórán kívüli, egyéb foglalkozások rendje A csengetési rend és a szünetek hossza A pedagógiai foglalkozások rendje Az órarend Órakezdés és késés A késés igazolása Ülésrend A tanulók részvétele a tanítási órák előkészítésében és lezárásában, munkarendjének fenntartásában Hetesi (csoportfelelősi) feladatok ellátása Szertárosi feladatok ellátása A tanév rendjének tanulókat érintő kérdései Az elektronikus naplóhoz való szülői hozzáférés módja A TANULÓKKAL ÖSSZEFÜGGŐ SZABÁLYOK A tanulói jogviszonnyal kapcsolatos szabályok és eljárások A felvétel Felvételi eljárás sajátos szabályai Az átvétel Iskolatípust váltó általános iskolai tanuló átvétele Iskolatípust nem váltó általános iskolai vagy középiskolai tanuló átvétele A tanulói jogviszony megszűnésének eljárásrendje Az osztályba, csoportba sorolás szempontjai Osztályváltás Csoportváltás Napközis foglalkozásokra való felvétel A tanulóra vonatkozó védő-óvó előírások és szabályok A szociális és normatív támogatás megállapításának elvei A tankönyvellátás iskolán belüli szabályai Tantárgyválasztás

5 4.6 A tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének engedélyezésére vonatkozó előírások Távolmaradás személyes okból Eljárás iskolai megbetegedés esetén Betegség miatti távolmaradás bejelentése Távolmaradás közösségi érdekből vagy tanulmányi okokból Távolmaradás más alapos okból A tanulók távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó szabályok A távolmaradás és a mulasztás igazolásának módja Az igazolatlan mulasztás miatti intézkedések rendje Az osztályfőnök intézkedései A nevelési intézményvezetőhelyettes feladata Az igazolatlan hiányzás következményei A diákönkormányzat és a diákkörök működése A diákönkormányzat Diákkörök A diáksport-egyesület Hozzájárulások A TANULÓK JUTALMAZÁSA ÉS FEGYELMEZÉSE A tanulók jutalmazásának elvei és formái Dicséret Jutalmazás Az iskolai alapítványok díjai és más tanulói díjak A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei A fegyelmező intézkedések formái A magatartás és szorgalom elbírálása Magatartás Szorgalom A tanulókra vonatkozó fegyelmi eljárás szabályai A tanulókra vonatkozó anyagi kártérítési felelősség A TANULÓK JOGAI A tanulással kapcsolatos jogok Tájékoztatás Együttműködés Tantárgyak választása Egyéni haladás A tanulmányok alatti vizsgák tervezett ideje, az osztályozó vizsgára jelentkezés módja és határideje Az osztályozóvizsga tantárgyankénti és évfolyamonkénti követelményei Mentesítés és halasztás Segítségkérés Továbbtanulás

6 7.10 Számonkérés és értékelés A tanulók terhelése A lelkiismereti szabadság biztosítása A képesség kibontakoztatása, tanórán kívüli foglalkozások A tanulót érintő információk megismerése és a véleménynyilvánítás joga Információk megismerése Véleménynyilvánítás A véleménynyilvánítás szervezett módjai és fórumai A válaszadás kötelezettsége Segítség a jogok érvényesítésében A tanulók nagyobb csoportját érintő panaszok kezelésének eljárásrendje Megbeszélés a pedagógussal, majd az osztályfőnökkel A panaszbeadvány A panaszkezelő bizottság A pedagógusok választásának lehetőségei Feloldhatatlan konfliktus A jogorvoslat lehetősége A TANULÓK KÖTELESSÉGEI Tanítási időben és iskolai rendezvényen elvárt tanulói magatartás Bizonyítvány A tanuló számára előírt ruházat Gimnáziumi ünneplő ruházat Sportruházat Részvétel az iskolai munkarend fenntartásában és az iskolai környezet rendben tartásában Iskolai rendezvények előkészítése és lebonyolítása A környezet rendben tartása Vagyonvédelem Behozott dolgok korlátozása Térítési díjakkal kapcsolatos szabályozás Záradékok A házirend hatálybalépése A házirend nyilvánosságra hozatala

7 1 BEVEZETÉS A Hajdúböszörményi Bocskai István Gimnázium nevelőtestületének célja, hogy tanulóinkat a szülőkkel együttműködve a modern világban tájékozódni képes, művelt, tevékeny és felelősen gondolkodó emberekké neveljük. Minden igyekezetünk arra irányul, hogy tanulóink megszerezzék nálunk azt a tudást, amellyel képessé válnak az önálló tanulásra és munkavégzésre, és eredményesen szervezhetik életüket változó világunkban. Minden diák, aki gimnáziumunk tanulója, szabad választása alapján tagja iskolánk közösségének, s így vállalnia kell azokat a szabályokat, amelyek ennek a közösségnek a működését biztosítják. Minden szabály a szabadság korlátozása, ám a szabadság nem azonos a korlátlanság illúziójával. Szabadságunk éppen korlátaink ismeretén alapul és azon a belátáson, hogy vállalt korlátainkért cserébe a szabadság új tartományait nyerhetjük. Ezért tartja szükségesnek iskolánk nevelőtestülete, hogy a diáksággal, a szülőkkel, az intézményi tanáccsal és az iskolaszékkel egyetértésben olyan szabályokat hozzon, amelyek lehetővé teszik közösségünk működését és céljaink megvalósítását. 1.1 Alapelveink A döntéseink és intézkedéseink meghozatalakor a tanulók mindenek felett álló érdekeit vesszük figyelembe. A pedagógus legfontosabb eszközei: a példaadás, az együttműködés, a belátás, a türelem, a biztatás és a dicséret. A tanuló jogait és kötelességeit egymással összefüggésbe hozni nem lehet: a kötelességek mulasztása a jogok megvonásával nem büntethető. A figyelmeztetésnek és fegyelmezésnek az iskolában csak nevelő szándéka lehet. 7

8 2 A házirend tartalma A házirend az iskola belső életét szabályozza, megállapítja a jogszabályokban meghatározott tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, az iskolai tanulói munkarenddel, a tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokkal, az intézmény helyiségeinek és területének használatával kapcsolatos helyi szabályokat. A jogszabályokban lefektetett előírásokra a házirend a legtöbb esetben csak utal, illetve csak a szükséges mértékben sorolja fel. A hatályos magyar jogrendszer a gimnázium közösségének valamennyi tagjára vonatkozik, ezek megtartása kötelező az iskola területén is. Így különösen érvényes: évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (Nkt.) CCXXXII. törvény a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.) 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 17/2014. (III. 12.) EMMI-rendelet a tankönyvvé, a pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 2.1 A házirend hatálya és érvénye A házirend hatályos a gimnázium teljes területén, illetve az iskolán kívül tartott foglalkozásokon, a tanulmányi és osztálykirándulásokon, valamint a gimnázium által szervezett a pedagógiai programban és az éves munkatervben meghatározott iskolai rendezvényeken tekintet nélkül a rendezvény helyszínére. A házirend hatálya kiterjed a Hajdúböszörményi Bocskai István Gimnázium valamennyi tanulójára, alkalmazottjára, valamint a tanulók szüleire. A házirend egyes előírásait az intézménybe látogató kívülállók is kötelesek betartani. A gimnázium tanulóira és alkalmazottaira a házirenden kívül vonatkozik minden olyan szabályzat, amely számukra előírásokat fogalmaz meg. Különösen érvényes a Hajdúböszörményi Bocskai István Gimnázium pedagógiai programja, a gimnázium szervezeti és működési szabályzata, az éves munkaterv, a tantárgyfelosztás alapján elkészített órarend és terembeosztás. A házirend a hatályba lépés napjától visszavonásig érvényes, folyamatosan az iskola területére való belépéstől annak elhagyásáig, továbbá az iskolai rendezvények alatt. A házirendet a nevelőtestület fogadja el, majd a fenntartó hagyja jóvá a diákönkormányzat, a szülői szervezet, az iskolaszék és az intézményi tanács egyetértési jogának gyakorlása után. A házirend módosítását a Záró rendelkezés szerint lehet kezdeményezni. 2.2 A tanulók nagyobb csoportja A véleménynyilvánítás szempontjából a tanulók nagyobb csoportjának az osztályokat és osztálynál nagyobb tanulói közösségeket érintő kérdésekben az adott közösség 50% + 1 tanulóját, az osztályok bontásával keletkezett tanulócsoportok esetében 8

9 2.3 Intézkedések az intézmény házirendjének megsértése esetén A házirendben foglalt rendelkezések megtartása mindenkinek közös érdeke, ezért az abban foglaltak megszegése esetén a gimnázium tanulójával szemben fegyelmező intézkedést szaktanára, osztályfőnöke és az intézményvezető szabhat ki, illetve jogszabályban meghatározott módon fegyelmi büntetés kiszabására van lehetőség; a gimnázium alkalmazottjával szemben az intézményvezető munkáltatói jogkörben hozhat intézkedést. 9

10 3 A MŰKÖDÉS RENDJE 3.1 A napi tanítási idő és felügyelet A napi tanítási idő a nappali tagozaton a heti órarend alapján általában 7 óra 15 perctől 18 óráig tart. Az iskola ezen időn belül a következő módon biztosítja a felügyeletet: Szülői igényre a felügyeletet szervezünk az 5 6. évfolyamon 7 óra 15 perctől 8 óráig pedagógusügyeletként, továbbá a tanítási órák után 17 óráig napköziotthonos ellátás időtartamáig évfolyamon a felügyelet a tanuló órarendjében szereplő kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások és szüneteinek, valamint iskolai rendezvények idejére terjed ki. 3.2 A tanulók benntartózkodása A tanulók tanítási időben az iskolában, illetve a tanítás céljára kijelölt területen tartózkodnak, az iskola területét nem hagyhatják el. Tanítási időben a tanuló csak abban az esetben hagyhatja el az iskola területét a lyukasórában illetve a szünetben, ha ezt a szülő írásban kérte vagy egyéb rendkívüli esetben. Rendkívüli esetnek számít különösen: a tanuló megbetegedése; a tanuló tanulmányaival, iskolai és diák-önkormányzati tevékenységével összefüggő hivatalos ügyintézése. A tanítás helyszínei között a tanulók az óraközi szünetben vonulnak át. Ehhez külön engedély az iskola elhagyására nem kell. Ha az órarend, illetve a terembeosztás szerint az iskola területén kívüli helyen van foglalkozásuk, akkor csoportosan 5 6. évfolyamon a szaktanár vagy a felügyelő tanár vezetésével hagyhatják el az iskola területét. A tanítási órák szünetében az iskola épületében vagy udvarán kell tartózkodni. A szülő a tanév elején a tanév egészére írásban rendelkezhet arról, hogy gyermeke lyukasórákon vagy a 20 perces szünetben elhagyhatja az iskola területét. A diákétkeztetésben részt vevő tanulók a tanítás végén vagy az órarendileg biztosított ebédszünetben önállóan, míg 5 6. évfolyamon a diákétkeztetést igénylő, illetve a napközis ellátásban részesülő tanulók a felügyelő tanár mennek menzára. 3.3 Napközis és tanulószobai foglalkozások A napközis foglalkozás a felügyelettel együtt az utolsó tanítási óra végétől 17 óráig tart. A szülő írásbeli nyilatkozta alapján a napközis foglalkozás vége 30, illetve 60 perccel rövidíthető. A napközis foglalkozásról a foglalkozás vége előtt csak a szülő írásbeli engedélyével lehet eltávozni, s az iskolát elhagyni. A tanuló rendszeres távollétét eredményező elfoglaltságokat (művészeti iskolai, sport- és egyéb foglalkozások) és idejüket, illetve az ezekre szóló szülői engedélyt a szülők az év elején kötelesek a napközis nevelő és az osztályfőnök részére írásban átadni, az e-naplóba ezeket az engedélyeket a napközivezető bejegyzi. 10

11 3.4 A tanórák és a tanórán kívüli, egyéb foglalkozások rendje A csengetési rend és a szünetek hossza Becsengetés Jelzőcsengő Kicsengetés A szünetek hossza 1. óra 7:15 7:45 7: óra 8:00 8:40 8: óra 8:55 9:35 9: óra 10: 00 10:40 10: óra 10:55 11:35 11: óra 11:50 12:30 12: óra 12:45 13:25 13: óra 13:40 14:20 14:25 10 Ebédszünet Ebédszünet Ebédszünet óra 15:00 15: óra 15:50 16: óra 16:40 17: óra 17:30 18: óra 18:20 19:05 5 Délelőtti csengetési rend alkalmilag rövidített tanórákkal tartott tanítási napon: Becsengetés Jelzőcsengő Kicsengetés A szünetek hossza 1. óra 7:15 7:45 7: óra 8:00 8:30 8: óra 8:45 9:15 9: óra 9:30 10:00 10: óra 10:15 10:45 10: óra 11:50 11:30 11: óra 11:45 12:15 12: óra 12:30 13:00 13:05 10 Az uszoda csengetési rendje: Becsengetés Jelzőcsengő Kicsengetés 1. óra 7:15 7:50 2. óra 8:00 8:45 3. óra 9:15 10:00 4. óra 10:15 11:00 5. óra 11:10 11:55 A szünetek hossza 11

12 Becsengetés Jelzőcsengő Kicsengetés 6. óra 12:05 12:50 7. óra 13:00 13:45 8. óra 13:55 14:40 A szünetek hossza A Városi Sportközpont Csarnokának csengetési rendje: Becsengetés Jelzőcsengő Kicsengetés 1-2. óra 7:15 8: óra 9:10 10: óra 11:10 12: óra 13:00 14:10 A szünetek hossza A pedagógiai foglalkozások rendje Kötelező és nem kötelező (szabadon választható) tanórai foglalkozás (tanóra) időtartama 45 perc, 8 óra előtt 35 perc.. Az intézményvezető szükség esetén rövidített órákat rendelhet el. Ha erre az órarend lehetőséget ad a pedagógus döntése alapján lehetőség van két egymást követő, 45 perces óra alkalmi vagy rendszeres összevonására, de 5 8. évfolyamon a pedagógus köteles a felügyeletet biztosítani a következő szünetig. 90 percet meghaladó foglalkozások csak az intézményvezető engedélyével tarthatók 11/12. évfolyamon készségtárgyakból, gyakorlati jellegű foglalkozásoknál, projektmunkára épülő óraszervezésnél. Ilyenkor a pedagógus szaktárgya éves tanmenetében fekteti le a 90 percnél hosszabb órák szervezésének elveit. A kötelező tantervi tanórákat az órarendben a 8 órától 14 óra 25 percig terjedő időszakban kell megtervezni. A fenti időponttól a pedagógus csak a csoport tanulóinak beleegyezésével intézményvezetői engedéllyel térhet el egyes alkalmakkal. Rendszeres eltérés a tanulók nagyobb csoportja tanulóinak és szüleinek kérelmére vagy beleegyezésével engedélyezhető. A nem kötelező (szabadon választható) és a tanórán kívül szervezett foglalkozásokat úgy kell tervezni, hogy 18 óráig véget érjenek, kivéve a DSE és a gimnázium által kötött megállapodás szerinti sportfoglalkozásokat, amelyek a sportlétesítmények nyitva tartásához igazodnak. A tanulók napi tanítási idejét a jogszabályokban meghatározott napi terhelés mértékének szigorú érvényesítése mellett úgy kell megállapítani, hogy számára a 12 óra és 15 óra közötti időszakban legalább 35 percnyi ebédszünet biztosítható legyen. Az óraközi szünetek legkisebb időtartama a 10 perc, míg 8 óra előtt 5 perc. Az óraközi szünetek ideje szükség esetén csak a tanórák időtartamának csökkentésével rövidíthető legfeljebb 5 perc időtartamra Az órarend A tanítás a tantárgyfelosztás alapján készített órarend alapján folyik. Az órarendet és esetleges változásait az osztályfőnök hirdeti ki, valamint az e-naplón keresztül és az osztályteremben kifüggesztve is elérhető. A tantermek órarendi beosztása a tanterem ajtaján és az osztályteremben is megtekinthető. Minden tanuló köteles az órarendben és a terembeosztásban számára megállapított foglalkozásokon részt venni. Az 12

13 esetleges óracseréket, illetve az elmaradt órák pótlását a szaktanár köteles egyeztetni a tanulócsoporttal. A tanulók munkarendje a foglalkozásokon 3.5 Órakezdés és késés Minden tanuló köteles az órarendje szerinti első foglalkozás megkezdése előtt legalább 5 perccel az iskolába érkezni, becsengetéskor minden óra elején a tanteremben, illetve a szaktanterem előtt tartózkodni. A tanulók felállással köszöntik a terembe lépő tanárt, valamint az óra közben belépő látogatót. Ha a foglalkozást tartó pedagógus vagy helyettesítője nem érkezik meg a foglalkozásra, a hetes, illetve a csoportfelelős (szertáros) köteles öt perc elteltével az iskola titkárságán az ügyeletes vezetőnek (intézményvezetőhelyettesnek) jelzi. Az óra megkezdése után érkező tanuló nevét a szaktanár az e-naplóba bejegyzi. A késést a jelen házirendben foglaltak szerint igazolni kell. 45 perc (egy tanítási óra) igazolatlan késés után az osztályfőnök írásban figyelmezteti a tanulót. A késések külön-külön összeadódnak, 45 percenként igazolt illetve igazolatlan órának számítanak. 3.6 A késés igazolása A késést az osztályfőnök igazolhatja. Igazolásként elfogadható orvosi igazolás (a mulasztásnál leírt módon); a szülő írásbeli indoklása, amelyet a tanuló a késés napját követő tanítási nap végéig bemutathat be; az intézmény vezetésének vagy pedagógusának indoklása a késés okáról. Az osztályfőnök a tanuló érdekeit figyelembe véve mérlegelheti a tanuló indokait Részvétel a foglalkozásokon A tanulók a tanórán felkészülten, a szükséges felszereléssel jelennek meg. A szaktanár írásbeli figyelmeztetésben részesítheti azt a tanulót, aki rendszeresen (két egymást követő alkalommal) készületlenül, a szükséges felszerelés nélkül jelenik meg a foglalkozásokon. A foglalkozásokon a tanulók kötelesek a szaktanár irányításával érdemi munkát végezni, fegyelmezett magatartásukkal, a tananyag feldolgozásában való aktív részvételükkel segítsék az oktatás eredményességét. A foglalkozásokon nem lehet a másik tanulót háborgatni, oda nem illő dologgal foglalkozni, s ezzel a tanuló nem korlátozhatja a többi tanuló tanuláshoz való jogának gyakorlását. Kerülendő tevékenységnek számít különösen: a foglalkozás témájához nem tartozó beszélgetés, a foglalkozás témájához nem tartozó tárgyak és eszközök (mobiltelefon, elektronikus és mechanikus eszközök, játékok stb.) használata; a foglalkozás témájához nem tartozó könyv, folyóirat olvasása; írásmű készítése; a tanulók egymás közötti levelezése, sms-ezése; más tanórai foglalkozásra való készülés; az étkezés, innivaló fogyasztása, a rágógumizás ( az étkezés vagy innivaló fogyasztása abban az esetben megengedhető, ha ennek egészségügyi indoka van). Ha a foglalkozás rendjét zavaró tevékenységet a tanuló a szaktanár felszólítására sem hagyja abba, a szaktanár írásbeli figyelmeztetésben részesítheti a tanulót, a foglalkozás rendjét zavaró tárgyakat és eszközöket a foglalkozás idejére elveheti. Tanítási órákon tilos a mobiltelefon használata. A mobiltelefon tanórai használatára 13

14 akkor van lehetőség, ha azt a szaktanár engedélyezi vagy kéri a tanulóktól egy adott feladat megoldásához. Ha a tanórai munkához nincs szükség a mobiltelefonra, akkor azt a tanulók kötelesek lenémított vagy kikapcsolt állapotban a táskájukban vagy a tanár kérésére a tanári asztalon elhelyezni. A foglalkozások végén mindenki köteles rendet és tisztaságot hagyni maga után. 3.7 Ülésrend A foglalkozásokon a tanulók ülésrendjét a tanulók alakítják ki. Az osztályok és a csoportok tanulók által kialakított ülésrendjén az osztályfőnök, illetve a szaktanár egészségvédelmi, óraszervezési (párban vagy kiscsoportban való foglalkozás stb.) és az óra zavartalanságának érdekében (a tanulók beszélgetésükkel folyamatosan zavarják az órát stb.) változtathat. A tanuló köteles az osztályfőnök, illetve a szaktanár által kijelölt helyet elfoglalni. 3.8 A tanulók részvétele a tanítási órák előkészítésében és lezárásában, munkarendjének fenntartásában Hetesi (csoportfelelősi) feladatok ellátása Az osztály két-két tanulója a munkarend biztosítása és a tanórák előkészítése érdekében egy-egy tanítási héten a tanulók névsorának megfelelő rendben ellátják a hetes teendőit, a távollévő tanuló helyére a névsorban következő tanuló kerül. Az osztályok bontásával keletkezett tanulócsoportokban egy-egy főt kell csoportfelelősnek a csoport névsora alapján kijelölni.. A hetesek (csoportfelelősök) teendői: Gondoskodnak az osztályterem rendjéről és tisztaságáról, haladéktalanul jelentik az osztályfőnöknek az osztályterem berendezéseiben és állagában keletkezett károkat. Figyelnek a házirend előírásainak betartására, ezért számon tartják és jelentik a szaktanárnak a távollévő tanulókat; haladéktalanul jelentik a szaktanárnak, az osztályfőnöknek vagy az ügyeletes vezetőnek a balesetveszélyt, a tűzveszélyt, jelentik az osztályfőnöknek, szaktanárnak vagy az ügyeletes vezetőnek, ha a házirend súlyos megszegését tapasztalják, jelentik a szaktanárnak mindazon körülményeket, amelyek meglátásuk szerint a tanítási óra megtartását károsan befolyásolhatják; haladéktalanul jelentik az ügyeletes vezetőnek, ha a tanítási órára kijelölt pedagógus öt perccel becsengetés után nem jelent meg. A tanítási órát megelőző szünetben előkészítik, ennek érdekében gondoskodnak a tanterem, tanári asztal tisztaságáról és rendezettségéről, a tanítási órát megelőző szünetben szellőztetnek, a gondoskodnak a falitábla tisztaságáról és a krétáról, szertáros hiányában a szaktanár kérésének megfelelően segít a taneszközök előkészítésében. Segítenek a tanítási óra lezárásában, ennek során szertáros hiányában segítenek a szaktanárnak a taneszközök elszállításáról, gondoskodnak arról, hogy tanóra után a tanulócsoport rendben (világítást és a projektort lekapcsolva, az ablakokat bezárva és a tanulói asztalokat és székeket tisztán, a helyükre téve) hagyja a termet. 14

15 Ellátják mindazokat a feladatokat, amelyekkel az osztályfőnök vagy az ügyeletes vezető a munkarend szervezése során megbízza (pl. üzenetek átadása stb.). 3.9 Szertárosi feladatok ellátása A tantárgyak sajátosságától függően a szaktanár a tanuló jelentkezése alapján szertáros tanuló(ka)t jelölhet ki. A szertáros a tantárgyra jellemző előkészítő munka mellett elláthatja a csoportfelelős feladatait is. A szertáros tanuló a szaktanár felügyelete mellett részt vehet a szertár és a szaktanterem rendezésében, a tanórák szertári előkészítésében (pl. kísérletek összeállítása). Ilyenkor a tanulót külön balesetvédelmi oktatásban kell részesíteni. A szertárosi megbízást és a balesetvédelmi oktatás tényét az e-naplóban a szaktanár köteles bejegyezni A tanév rendjének tanulókat érintő kérdései A tanév rendjének megjelenése után, legkésőbb az első teljes tanítási hét végéig az iskolavezetés és a diákönkormányzat vezetősége egyezteti a tanév helyi rendjének tanulókat érintő kérdéseit különösen a tanítás nélküli munkanapok felhasználását, az intézményi ünnepek és emléknapok rendjét, a tanítási szünetek idejét, illetve a rendkívüli tanítási napokat. A gimnázium Éves munkaterve megegyezés alapján készül el. Az éves munkaterv tanulókat érintő részeit az osztályfőnökök ismertetik a tanulókkal osztályfőnöki órákon, a tanév helyi rendjének időpontjait az e-naplóba be kell írni az első félévi szülői értekezlet időpontjáig Az elektronikus naplóhoz való szülői hozzáférés módja Az iskolában használt elektronikus napló adataiba a szülő/gondviselő az online felületen, az iskola által számára szülői jogon biztosított jelszó használatával beletekinthet, továbbá a napló szervezeti és működési szabályzatban meghatározott módon hitelesített papíralapú másolatát is megtekintheti az iskola tanári helyiségében az osztályfőnökkel megbeszélt időpontban, illetve a fogadóórán. Az intézmény a félév végén és negyedévente írásban tájékoztatja a szülőt a tanuló haladásáról és mulasztásairól. Az iskola írásbeli tájékoztatási kötelezettségeinek egy részét is az elektronikus naplón keresztül teljesíti. Az osztályfőnök a digitális napló útján tájékoztatja a szülőket a fogadóórák, a szülői értekezletek időpontjáról és más fontos eseményekről legalább öt nappal az esemény előtt. 15

16 4 A TANULÓKKAL ÖSSZEFÜGGŐ SZABÁLYOK 4.1 A tanulói jogviszonnyal kapcsolatos szabályok és eljárások A felvétel Az iskolával való tanulói jogviszony létesítésének feltétele a jogszabályok alapján és keretei között, valamint a pedagógiai programban lefektetett elvek szerint szervezett felvételi eljárásban való részvétel. A gimnázium 5. és 9. évfolyamra történő felvételre szervez felvételi eljárást. A felvételi eljárással kapcsolatos feladatokat és határidőket a tanév rendje alapján az Éves munkaterv írja elő, a felvételi követelményeket és feltételeket az évente, jogszabály alapján nyilvánosságra hozott Felvételi tájékoztatóban ismertetjük. A felvételi eljárás után felvett tanulók jogviszonya a jogszabályok által szervezett beiratkozással kezdődik. A beiratkozással kapcsolatos ügyintézést az osztályfőnökök végzik Felvételi eljárás sajátos szabályai A felvételi eljárás során az azonos teljesítményt elérő tanulók közül a rangsor elkészítésénél előnyben részesítjük a halmozottan hátrányos helyzetű tanulót, ezt követően azt a jelentkezőt, akinek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye Hajdúböszörményben található, illetve akinek különleges helyzete azt indokolja. Különleges helyzetűnek számít az, aki hátrányos helyzetű; aki roma nemzetiségű; akinek közeli hozzátartozója az intézmény tanulója; vagy akinek legalább az egyik szülője állami vagy önkormányzati intézményben közszolgálati alkalmazott. Az előnyök megadása a fenti sorrendben történik. A feltételek meglétéről a szülőnek kell írásban nyilatkoznia és hozzá igazolást bemutatnia, a felvételi jegyzék nyilvánosságra hozása után három napon belül. Amennyiben az előnyben részesítés fenti szempontjai nem érvényesíthetők, akkor a matematika feladatlap eredménye dönt a sorrendről: a jobb eredményű tanuló fentebb sorolódik Az átvétel A tanuló átvételét 5 8. évfolyamon a szülő, évfolyamon a tanuló és a szülő közösen kérhetik az intézményvezetőtől a szorgalmi idő végéig. Az átvételről egyedi elbírálás alapján az iskolavezetés és a leendő osztályfőnök véleményének kikérésével az intézményvezető dönt. A tanuló tanítási év közben történő átvételére (a pont kivételével) csak akkor kerülhet sor, ha a tanuló tankötelezettségét családi, szociális vagy más körülményei miatt csak a gimnáziumban tudja teljesíteni; szakértői bizottság a gimnáziumot jelölte ki számára iskolaként. Az átvételt el kell utasítani férőhely hiányában; ha a tanuló nem teljesítette az adott évfolyam, adott tagozatára érvényes felvételi követelményeket Iskolatípust váltó általános iskolai tanuló átvétele Ha általános iskolai tanuló kéri átvételét a gimnázium 5 8. évfolyamára, hogy a tanuló átvételére csak a felvételire megállapított eljárásrend szerint kerülhet sor. Az átvétel 16

17 iránti kérelmet el kell utasítani, ha a tanuló nem teljesítette a felvételi követelményeket. Ötödik évfolyamon tanév közben, valamint 6 8. évfolyamokon nem lehet felvételi eljárást szervezni Iskolatípust nem váltó általános iskolai vagy középiskolai tanuló átvétele A tanuló átvételét 5 8. évfolyamon a szülő, 9 12 évfolyamon a tanuló és a szülő közösen kérhetik az intézményvezetőtől a szorgalmi idő végéig. Az átvételről egyedi elbírálás alapján az iskolavezetés és a leendő osztályfőnök véleményének kikérésével az intézményvezető dönt. Az általános iskolai tanuló átvételénél a felvételre megállapított követelmények érvényesek. Az intézményvezető a szaktanárokkal egyetértésben osztályozó és különbözeti vizsgák letételét, esetleg az évfolyam megismétlését írhatja elő az átvétel feltételeként A tanulói jogviszony megszűnésének eljárásrendje A tanuló kérésére szűnik meg a tanulói jogviszony, ha ezt írásban a gimnázium intézményvezetőjének jelezte, illetve az átvevő iskola az értesítést megküldte. Kimaradással szűnik meg a nem tanköteles tanuló jogviszonya ha a jogszabályban előírt módon és mértéken túl igazolatlanul mulasztott. Megszűnik a tanulói jogviszonya annak, aki ellen kizárás az iskolából jogerős fegyelmi büntetést hoztak. A tanulói jogviszony megszűnik a tanulmányok befejeztével, ha a tanuló a pedagógiai programban előírt tanulmányi kötelezettségeinek eleget tett Az osztályba, csoportba sorolás szempontjai A Hajdúböszörményi Bocskai István Gimnáziumban folyó oktatás alapvető szervezeti kerete az osztály, s az ennek bontásaként létrejövő csoportok. Az osztályok szervezésének módját részletesen a Pedagógiai program határozza meg, egy adott évfolyamra lebontva a Felvételi tájékoztatóban írjuk elő. Az osztályokon belüli és a párhuzamos osztályok közötti csoportszervezés módját részletesen a Pedagógiai program határozza meg Osztályváltás Osztályváltást szervezési és munkarendi okból a 11/12. évfolyamokon az intézményvezető rendelheti el amennyiben a tanulók számára csak így lehet biztosítani az emelt szintű képzést. Más okból a tanuló a tanulmányi idő folyamán egyszer kérheti az osztályváltást írásban a szorgalmi idő végén, az intézményvezető egyedi elbírálás során az osztályfőnök és az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével engedélyezheti Csoportváltás Csoportváltásra csak tanév végén a szorgalmi időszak végéig beadott írásbeli kérelem alapján kerülhet sor. A csoportváltásról az intézményvezető dönt az osztályfőnök és a szaktanár(ok) véleményének kikérésével. Az intézményvezető a helyi tantervben előírt követelmények alapján különbözeti vizsga letételét előírhatja. Tanév közben csoportváltásra csak alapos indokkal kerülhet sor. Alapos indok pl. a tanuló teljesítményének nagy mértékű romlása (egy egész jegy vagy ennél nagyobb rontás a tanulmányi átlagban), a tanuló iskolaorvos által igazolt egészségi és mentális állapota, a tanuló veszélyeztetettsége stb. Osztálybontással kialakult, adott szempont (pl. tanult idegen nyelv) alapján szervezett csoportok közötti váltás nem lehetséges. Az idegen nyelvi csoportoknál az első idegen nyelv esetében évfolyamokon az év végi szintfelmérő eredménye és a szaktanár javaslata alapján történhet csoportváltás. 17

18 Napközis foglalkozásokra való felvétel A tanuló felvételét napközi otthonba a szülő kérheti írásban a felvétel után 5. évfolyamra a beiratkozáskor, illetve 6. évfolyamon a szorgalmi idő végéig. A napközi otthonos ellátásban minden tanuló felvételt nyer. A napközi otthonos ellátásból kimaradni tanév közben csak a szülő írásbeli kérésére, alapos indokkal lehet. A kimaradást az osztályfőnök és a napközivezető véleményének kikérésével az intézményvezető engedélyezheti. Alapos indoknak számít pl. a tanuló iskolaorvos által igazolt egészségi és mentális állapota, a szülő helyzetében bekövetkező kedvező változás (a tanuló felügyeletét a gyermekgondozás miatt otthon maradó szülő meg tudja oldani) stb. 4.2 A tanulóra vonatkozó védő-óvó előírások és szabályok A tanuló kötelessége, hogy óvja saját és társai testi épségét, egészségét, és haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy az ügyeletes vezetőnek, ha saját magát, társait vagy másokat veszélyeztető állapotot vagy tevékenységet észlel. A tanuló kötelessége, hogy amennyiben állapota lehetővé teszi haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy az ügyeletes vezetőnek, ha saját magát vagy társát baleset érte, megsérült vagy rosszul érzi magát. Az iskola a tanulói balesetekről jegyzőkönyvet vesz fel. A tanuló kötelessége, hogy elsajátítsa és betartsa a baleset-, munka- és tűzvédelmi szabályokat. A tanév kezdetén az osztályfőnök a tanuló tudomására hozza e szabályzatok tartalmát, melynek elsajátítását a tanuló aláírásával igazolja. A szaktantermek, szertárak használatával kapcsolatos szabályokat a szaktanárok ismertetik. Az iskola berendezéseit, készülékeit a tanulók csak szaktanár felügyelete mellett működtethetik. Az iskola létesítményeinek szabályai tartalmazhatnak egyéb védő-óvó előírásokat, melyek jelen házirendben nincsenek szabályozva, de a tanulóknak be kell tartaniuk. A tanulónak joga, hogy rendszeres egészségügyi szűrővizsgálatokon vegyen részt és orvosi ellátásban részesüljön. Ennek megfelelően jelentkezhet iskolaorvosi vizsgálatra, tanácsadásra. A tanuló kötelessége, hogy a gimnázium egészségnevelési programja és az éves munkaterv egészségügyi terve alapján a kötelező egészségügyi és szűrő vizsgálatokon, valamint védőoltásokon részt vegyen. A szűrővizsgálatok tárgyáról és időpontjáról az osztályfőnök tájékoztatja a tanulót. A gimnázium területén és az iskola által szervezett rendezvényeken dohányozni, elektromos cigarettát és vízipipát használni, szeszes italt és energiaitalt fogyasztani tilos. Szigorúan tilos kábító hatású szerek fogyasztása és terjesztése! A gimnázium egész területén tilos a dohányzás mind az iskola alkalmazottainak, mind a diákoknak. 4.3 A szociális és normatív támogatás megállapításának elvei A tanulónak joga, hogy szociális kedvezményekben és társadalmi juttatásokban részesüljön helyzete szerint. Joga, hogy amennyiben nem iskolai forrásból származnak osztályfőnökétől, a diákönkormányzatot segítő tanártól segítséget kapjon ezek megpályázásához, kérelméhez. Az étkezéshez és a tankönyvellátáshoz kapcsolódó normatív támogatásokat a jogszabályok és a SZMSZ mellékletében megtalálható Diákétkeztetés rendszere és 18

19 eljárásai, illetve a Tankönyvellátás rendszere és eljárásai alapján lehet igénybe venni. 4.4 A tankönyvellátás iskolán belüli szabályai A tankönyvellátást a házirend mellékletében megtalálható A Bocskai István Gimnázium tankönyvellátásának szabályzata című dokumentum tartalmazza. 4.5 Tantárgyválasztás A tanuló a gimnázium helyi tanterve alapján választhat a szabadon választható tantárgyak közül. A választás során a csoportok szervezésére vonatkozó helyi tantervi és házirendi előírásokat be kell tartani. A szabadon választható tantárgyak felvételére jelentkezni az előző tanévben kell a jogszabályokban elrendelt időpontig az intézményvezető által nyilvánosságra hozott módon. A választás bármilyen módosítására csak az intézményvezetőhöz a szorgalmi idő végéig benyújtott írásbeli kérelemre tanév végén kerülhet sor. Tanév közbeni módosítás csak egyedi elbírálás alapján alapos indokkal lehetséges. Emelt szintű csoportba való átlépést az intézményvezető csak a helyi tanterv követelményeire épülő különbözeti vizsga letételével engedélyezheti a tanuló számára. 4.6 A tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének engedélyezésére vonatkozó előírások Távolmaradás személyes okból A tanuló személyes okból csak a szülő írásbeli kérelmére maradhat távol a tanítási órákról, napközis foglalkozásokról, valamint más a szervezeti és működési szabályzatban vagy az éves munkatervben kötelezően előírt foglalkozásokról. A szülő írásbeli kérelme alapján az osztályfőnök legfeljebb három alkalommal (alkalmanként legfeljebb egy tanítási nap) távolmaradást engedélyezhet a tanév folyamán. Ennél hosszabb távolmaradást csak az intézményvezető engedélyezhet, ha a távollét nem veszélyezteti a tanulmányi kötelezettség teljesítését. A szülő írásbeli kérelmét köteles a távolmaradást megelőzően lehetőség szerint legalább egy héttel (kivéve a vis major esteket) az osztályfőnöknek, illetve az iskolatitkárnak írásban eljuttatni Eljárás iskolai megbetegedés esetén Ha a pedagógus megítélése szerint vagy a tanuló jelzése alapján a tanuló rosszul érzi magát, a pedagógus gondoskodik a többi tanulótól való elkülönítéséről, és az osztályfőnökkel, vagy az iskolatitkárral együttműködve értesíti a tanulók szüleit. A szülő köteles a megbetegedett tanulót orvoshoz vinni évfolyamokon a járóképes beteg tanulót az osztályfőnök vagy az iskolatitkár a szülő értesítése után haza-, illetve orvoshoz küldi. Ha a tanuló ezek után távol marad, a szülő köteles az alábbiak szerint értesíteni az iskolát Betegség miatti távolmaradás bejelentése Ha a tanuló megbetegedése miatt az orvos által meghatározott időszakban nem látogathatja az iskolát, a szülő vagy a nem tanköteles korú tanuló a távolmaradásról köteles legkésőbb a távolmaradás első napjának végéig interneten vagy telefonon értesíteni az osztályfőnököt vagy az iskolatitkárságot (ahol az értesítés tényét és tartalmát rögzítik). Az értesítés során közölni kell a távolmaradás várható hosszát/végét, illetve ha szükséges, rendelkezni kell az ebédrendelésről is. 19

20 4.6.4 Távolmaradás közösségi érdekből vagy tanulmányi okokból A tanuló közösségi érdekből is távol maradhat. Ilyenkor a szervező köteles kikérőben értesíteni az iskolavezetést a távolmaradás előtt legalább két nappal. Az iskolavezetés az engedélyezés során vizsgálhatja az indokoltságot. A kikérő és ennek engedélyezése történhet jegyzék formájában is. Az iskolavezetés az engedélyezésről értesíti az osztályfőnököt a tanuló távolmaradása előtt. Közösségi érdekből való távolmaradásnak számít: köz- és közhasznú intézmények (iskolák, művészeti iskolák, sportegyesületek, városi önkormányzat stb.), civil szervezetek, diák-önkormányzati és tanulói érdekképviseleti rendezvényeire és eseményeire való kikérés. Tanulmányi kirándulás akkor szervezhető tanítási napon, ha az adott napon 3 tanítási óra teljesül (kísérlet, bemutató, kiállítás stb.) és a kirándulást az osztályban tanító szaktanárok is előzetesen jóváhagyták. A tanuló tanulmányi okokból való távolmaradása elsősorban a kötelezettségeken felüli teljesítménnyel függhet össze. Az előrehozott középszintű szóbeli érettségi vizsgákat olyan napokon kell megszervezni, hogy a felkészülés a szorgalmi időszakot ne érintse. Tanulmányi okból a következő esetekben a megadott ideig maradhat távol a tanuló: Ok Időtartam (tanítási nap) Dokumentáló Az OKTV versenyekre való felkészülés Az iskolai munkatervben szereplő tanulmányi és sportversenyeken való részvétel Nyelvvizsgára való felkészülés (legfeljebb két vizsga esetében tanévenként) Előrehozott érettségi vizsgára való felkészülés a tavaszi vizsgaidőszakban informatikából és a 12. évfolyamon az őszi vizsgaidőszakban Az előrehozott érettségi vizsgán és nyelvvizsgán való részvétel Gépjármű-vezetési vizsga Iskolai projektekben, diákcsere-kapcsolatokban, diák-önkormányzati tevékenységben való részvétel II. fordulótól kezdve 1 nap, III. forduló 2 nap A verseny napja szabad a tanuló számára. Alapfokon típusonként 1-1 nap; középfokon típusonként 2-2 nap; felsőfokon típusonként 3-3 nap Középszinten informatikából 2 nap; emelt szinten informatikából vagy idegen nyelvből 3 nap közvetlenül a vizsga előtt A nyelvvizsga napja részenként A vizsga napja részenként. A projekt, illetve a tevékenység szükséges idejétől függően 20 Osztályfőnök a felkészítő tanárral egyeztetve Osztályfőnök a felkészítő tanárral egyeztetve Osztályfőnök a vizsgabehívó alapján Osztályfőnök a jelentkezés alapján Osztályfőnök a jelentkezés, illetve vizsgabehívó alapján Osztályfőnök a vizsgabehívó alapján Osztályfőnök az intézményvezető engedélyével a projektvezető vagy az iskolavezetés és a DÖK kezdeményezésére

21 Ok Időtartam (tanítási nap) Dokumentáló Felsőoktatási nyílt napon való részvétel Karbantartás ellátása évfolyamon a tanév folyamán 2 nap Beosztás szerint 1 tanítási nap Osztályfőnök a tanuló előzetes részvételi szándéknyilatkozata, ill. a felsőoktatási intézmény által kiadott igazolás alapján Az iskolavezetés beosztása szerint az osztályfőnök Távolmaradás más alapos okból Igazoltnak kell tekinteni annak a tanulónak a mulasztását, aki azért marad távol, mert az adott helyzetben előre nem látható külső körülmények erre kényszerítik (hatósági intézkedés, rendkívüli időjárás, veszélyhelyzet, baleset és elhárítása stb.). Ezen okból való távolmaradás esetén a tanuló vagy a szülő legkésőbb az eseményt követő munkanap végéig köteles tájékoztatni az iskolát. 4.7 A tanulók távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó szabályok A tanulók távolmaradásának és mulasztásának dokumentációjáért elsőlegesen a tanuló osztályfőnöke felelős. A dokumentációval kapcsolatos feladatok: Az igazolással kapcsolatos dokumentumok (kikérők és engedélyek, hatósági igazolások stb.) kezelése az osztályfőnök feladata A távolmaradás és a mulasztás igazolásának módja A tanuló távolmaradásának és mulasztásának igazolását az osztályfőnök fogadja el. Mulasztás oka Kiadója Helye és formája Személyes okból való távollét Betegség miatti távollét Szülő Háziorvos (Szakorvos csak a rendelésen való, egy tanítási napnál nem hosszabb, megjelenés miatti mulasztást igazolhat). az iskola által kiadott formanyomtatványon a szülő aláírásával A háziorvos körbélyegzőjével és aláírásával kiadott igazolás az iskola által kiadott formanyomtatványon Benyújtásának határideje Legkésőbb a távolmaradás kezdetéig, utólag mulasztást szülő csak alapos indokkal igazolhat (közeli hozzátartozó halála, kórházi kezelése, balesete stb.)! Az iskolába való visszatérésének első napján, de legkésőbb a következő osztályfőnöki óráig, 3 munkanapon belül. 21

22 Mulasztás oka Kiadója Helye és formája Közösségi vagy tanulmányi okból Hivatalos távollét Intézményvezető Felsőoktatási intézmény Vizsgaközpontok Hivatalos szerv Külön engedéllyel, kikérő alapján Hivatalos igazolás az intézmény pecsétjével és aláírással Hivatalos igazolás a vizsgaközpont pecsétjével és aláírással Hivatalos igazolás a hivatalos szerv pecsétjével és aláírással Benyújtásának határideje Legkésőbb a távolmaradás előtti napon Az iskolába való visszatérésének első napján, de legkésőbb a következő osztályfőnöki óráig. Az iskolába való visszatérésének első napján, de legkésőbb a következő osztályfőnöki óráig. Az iskolába való visszatérésének első napján, de legkésőbb a következő osztályfőnöki óráig. 4.8 Az igazolatlan mulasztás miatti intézkedések rendje Az osztályfőnök intézkedései Ha a mulasztások igazolásában a tanuló nem szabályszerűen jár el, az osztályfőnök az E-naplón keresztül vagy telefonon felhívja a tanuló és a szülő figyelmét a szabálytalanságra. Amennyiben a tanuló és a szülő a hiányosságokat 3 munkanapon belül pótolják, s az igazolás mindenben megfelel a szabályoknak, úgy a mulasztás igazoltnak tekinthető. Ismétlődő esetben, vagy ha a meghatározott módon és formában, a megadott határidőre a tanuló, illetve szülője a mulasztást nem igazolja, a mulasztást az osztályfőnök köteles igazolatlannak tekinteni, és jelenteni a nevelési intézményvezetőhelyettesnek, aki az igazolatlan mulasztásokról külön nyilvántartást vezet A nevelési intézményvezetőhelyettes feladata Ha az igazolatlan mulasztás először fordul elő: Az igazolatlan mulasztásról az iskola levélben értesíti a szülőt. A levél elküldéséért az osztályfőnök bejelentése után az általános intézményvezetőhelyettes felel. A szülő értesítése a gimnáziumban használt formanyomtatvánnyal történik. A formanyomtatványt az általános intézményvezetőhelyettes segítségével az osztályfőnök tölti ki, megjelölve benne, hogy tanköteles tanuló első igazolatlan hiányzásáról vagy más igazolatlan hiányzásról tájékoztatja a szülőt. A levélben meg kell jelölni a mulasztások pontos idejét, fel kell hívni a figyelmet az igazolatlan mulasztás következményeire. A levél egy példányát az 22

23 irattárban kell elhelyezni. Az osztályfőnök döntése ellen a szülő első fokon az iskola intézményvezetőjének, másodfokon az iskolaszéknek benyújtandó felülbírálati kérelemmel jogorvoslatot kérhet. Újabb mulasztás esetén: Ha az értesítés eredménytelen maradt, és a tanköteles tanuló újra igazolatlanul mulaszt, az osztályfőnök bejelentését követően az iskolapszichológust bevonva a nevelési intézményvezetőhelyettes a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve intézkedik a szülő megkereséséről. Ha az értesítés eredménytelen maradt, és a nem tanköteles tanuló újra igazolatlanul mulaszt, az osztályfőnök a szülő újabb levélbeli értesítése mellett családlátogatást kezdeményez, amelynek eredményéről jelentésben számol be Az igazolatlan hiányzás következményei Az ismételten igazolatlanul mulasztó tanulót az intézményvezető figyelmeztetésben részesítheti. Tanköteles tanuló esetében a tízedik igazolatlan óra után az intézményvezető értesíti az illetékes jegyzőt. Fegyelmi eljárás indítható a tanuló ellen, ha tanköteles tanuló esetében a kétszeri értesítés és a gyermekjóléti szolgálat közreműködésével való megkeresés, valamint a jegyzői eljárás is eredménytelen marad, újabb mulasztás után. Nem tanköteles tanulók esetében ha a kétszeri értesítés és a családlátogatás eredménytelen marad a harmadik igazolatlan hiányzás után (függetlenül a hiányzott órák számától). Megszűnik a tanulói jogviszonya a nem tanköteles tanulónak, ha harminc tanítási óránál többet mulaszt igazolatlanul, s a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet szerint. 23

24 5 A diákönkormányzat és a diákkörök működése 5.1 A diákönkormányzat A tanulónak joga, hogy személyesen vagy képviselője útján részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában. E jog biztosítása érdekében a gimnáziumban diákönkormányzat működik, amely az iskolaszékben is képviselteti magát. A tanuló joga, hogy választó és választható legyen a diákérdekeket képviselő szervezetekbe. A választás részletes szabályait a diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat működését, feladatait, jogkörét a jogszabályok és a diákönkormányzat nevelőtestület által jóváhagyott szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. 5.2 Diákkörök A tanuló érdeklődésének kielégítése, képességei fejlesztése céljából részt vehet iskolai diákkörök létrehozásában és munkájában. A tanuló javasolhatja ilyen diákkör megalapítását is az intézmény vezetőjénél. A diákkörök létrejöttéhez és működéséhez szakmai segítséget és pedagógusi felügyeletet a nevelőtestület és az iskolavezetés adja, míg szervezeti tevékenységüket a diákönkormányzat segíti. A diákkörök saját közösségi életük szervezésében, vezetőik megválasztásában döntési jogkörrel rendelkeznek. A diákkörök jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban. A diákkörök az iskola intézményvezetőjének tanév elején benyújtják éves programjukat, s ez alapján végezhetik munkájukat. Önképzőkörként (pedagógus irányítása nélkül) működő diákkörnek szervezeti és működési szabályzatot kell készítenie, amelyhez kérnie kell a nevelőtestület véleményét. 5.3 A diáksport-egyesület A tanulók mindennapos testmozgásának lehetőségét a gimnáziumban megállapodás alapján a diáksport-egyesület szakosztályai és foglalkozásai biztosítják. Az egyesületnek tagja a gimnázium minden nappali tagozatos tanulója. 5.4 Hozzájárulások A diákönkormányzat, a diáksport-egyesület, valamint a diákkörök belső szabályzatuknak megfelelő eljárás alapján jogosultak tevékenységükhöz tagjaiktól pénzbeli hozzájárulást kérni. A hozzájárulás mértékének megállapításához ki kell kérni az iskolaszék egyetértését. 24

25 6 A TANULÓK JUTALMAZÁSA ÉS FEGYELMEZÉSE 6.1 A tanulók jutalmazásának elvei és formái Dicséret Dicséretet kaphatnak a tanulók, tanulói közösségek kiemelkedő órai munkáért, kimagasló versenyeredményekért, sportban nyújtott teljesítményekért, a közösségért végzett munkáért. A tanév közbeni, írásbeli dicséretek, amelyeket a tanuló elektronikus vagy papír alapú ellenőrzőjébe és az e-naplóba kell bejegyezni: szaktanári dicséret: kiemelkedő tantárgyi eredmény esetén, ha a tanuló a tanulmányi vagy sportverseny második fordulójába jut; osztályfőnöki dicséret: kiemelkedő közösségi munka esetén, szaktanárral való egyeztetés alapján. intézményvezetői dicséret: ha a tanuló tanulmányi vagy sportverseny döntőjébe jutott; sikeres iskolai rendezvényt szervezett, lebonyolított, más szervezet rendezvényén aktív szereplő volt, ha ott elismerést váltott ki munkájával, sikeresen képviselte az iskolát. A tanév (félév) végi írásbeli dicséretek (tantárgyi vagy nevelőtestületi), amelyeket a tanuló bizonyítványába és törzslapjára (félévi értesítőbe és az osztálynaplóba) kell bejegyezni: tantárgyi dicséret: kitűnő tanulmányi eredmény és kiemelkedő eredmény esetén a szaktanár döntése alapján félévkor és év végén; nevelőtestületi dicséret: kitűnő tanulmányi eredmény és legalább három tantárgyi dicséret, továbbá példás magatartás és szorgalom esetén az osztályban tanító pedagógusok döntése alapján csak tanév végén Jutalmazás A nevelőtestület és a diákönkormányzat jutalmakat ad át év végén a kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulóknak. A jutalmakat az évzárón az intézményvezető vagy az általa megbízott pedagógus adja át. Dicsérő oklevél Jutalom Indok Kiegészítő jutalom Kitűnő és jeles tanulmányi eredményért (NT) Kiemelkedő tanulmányi teljesítményért (a minősített versenyek országos döntőjébe jutott tanulók) (NT) Tanórán kívüli munkában elért országos teljesítményért (NT) Hiányzásmentes tanévért (NT) Könyvvásárlási utalvány 25

26 A gimnázium jó tanuló jó sportolója cím, illetve az ezt igazoló oklevél Példás magatartású és szorgalmú tanulónak, akinek négyesnél rosszabb év végi osztályzata nincsen, az iskolai vagy magasabb szintű szakosztály sportolója, illetve tagja a diáksport-egyesületnek a diákolimpia megyei döntőjén egyéni 1. vagy csapatban 1-2 helyezést ért el. 26 Könyvvásárlási utalvány A nevelőtestület és a diákönkormányzat jutalmakat ad át a tanulmányok végén azoknak a tanulóknak, akik tanulmányi idejük alatt végig kiemelkedő teljesítményt nyújtottak. A jutalmakat az évzárón az intézményvezetői és a diákönkormányzat elnöke adja át. Dicsérő oklevél Jutalom Indok Kiegészítő jutalom Kitűnő tanulmányi eredményért (NT) Kiemelkedő közösségi munkáért (DÖK) Kiemelkedő sportmunkáért (DSE) Könyvjutalom Az iskolai alapítványok díjai és más tanulói díjak Eminensek díjai Alapítvány Pálnagy Zsigmond Díj: az iskola legjobb rajzoló tanulóját jutalmazza a rajztanárok javaslatai alapján. Major Gyula Díj: az iskola legjobb 12. évfolyamos fiútanulójának ad jutalmat az osztályfőnökök és az intézményvezető javaslata alapján. Tímári Márton Díj: matematika és/vagy fizika tantárgyból kiemelkedő teljesítményt elért tanulónak ad jutalmat a matematika és a fizika munkaközösség vezetőinek javaslata alapján. Marjai Márton Díj: a legjobb 12. osztályos leányt jutalmazza az osztályfőnökök és az intézményvezető javaslata alapján. Nemes Gyuláné Díj: azt a végzős tanulót támogatja az osztályfőnök és a biológia szaktanár javaslata alapján, aki biológia földrajz, vagy biológia-kémia tanár szakon kezdi meg a tanulmányait a Debreceni Egyetemen. Mihály János ösztöndíj: olyan szociálisan rászoruló tanuló kaphatja meg, akinek jó a tanulmányi eredménye, példás a magatartása és szaktanárai, illetve osztályfőnöke javasolják a díjra. Miska János ösztöndíj: az a tanuló nyerheti el minden tanévben a támogatást, aki a pályázati kiírásnak megfelel és elkészíti a kiírt szempontoknak megfelelő pályamunkát.