A Tiszadob-ókenézi mesterségesen torzított koponya embertani vizsgálata

Átírás

1 A Tiszadob-ókenézi mesterségesen torzított koponya embertani vizsgálata NEMESKERI JÁNOS - SZATHMARY LASZLO A nyíregyházi Jósa András Múzeum paleoantropológiai leletei között megkülönböztetett figyelmet érdemel a Tiszadob-Okenézről származó hunkori mesterségesen torzított koponya, amely 1957-ben a Tisza menti gátmagasító munkálatok alkalmával került felszínre (a leletet Hegyi Zoltán munkafelügyelö jelentette a Jósa András Múzeumnak). Csallány Dezső leletmentése során két - egymástól három méterre fekvő - hunkori sír nyomait hitelesítette. A Csallány által l-es számmal jelölt, 140 cm mélységű sírból származó torzított koponyájú egyént, akinek teteme kinyújtott végtagokkal DK-ÉNY-i tájolással, valószínűleg hanyatt fektetett volt, a kulcscsontok magasságában vasbalta melléklettel látták el (CSALLÁNY 1957., és PÁRDUCZ 1963.). A feltáráskor csak a koponyát (calvarium) mentették meg. A makrokephal lelet jelentőségét fokozottan emeli az a tény, hogy Tiszadob- Okenéz lelőhely a magyarországi, illetve a kárpát-medencei torzított koponyák területi megoszlásában az Alföld Felső-Tisza-vidékén- Szabolcs-Szatmár megyében eddig mint egyedüli - periférikus helyet foglal el (1. kép). A torzított koponyájú egyén biológiai adatai A mesterségesen torzított koponya reprezentációs értékeit, a szexualizáció öt fokozat szerinti mértékét, nem meghatározását ÉRY-KRALOVANSZKY- NEMESKÉRI (1963.), az elhalálozási kor megállapítását NEMESKÉRI-HARSÁ- NYI-ACSÁDI (I960.), illetve ACSÁDI-NEMESKÉRI (1970.) módszerei szerint végeztük. A vizsgált mesterségesen torzított koponya másodlagos nemi jellegei kifejezett maszkulinitásra utalnak, szexualizációja +1,4. Neme: férfi. Egy korjelző (a fővarratok endocraniális felszíni elcsontosodása) vizsgálatának lehetőségeiből következően az elhalálozási kor csak tág határok között adható meg: év. A lelet biológiai alapjellemzőit és meghatározásuk reprezentációs értékeit táblázatban foglaltuk össze (1. Táblázat).

2 1. kép Makrokephal lelőhelyek Magyarországon (PÁRDUCZ 1963.) Fig. 1. Localities of the makrocephals in Hungary (according to PARDUCZ 1963.) 152

3 1. Táblázat: A biológiai paraméterek és meghatározásuk reprezentációja Table 1: The biological paraméteres and the representation of their determination Mennyiségi reprezentáció 0,3 Quantitative representation Minőségi reprezentáció 0,25 Qualitative representation A másodlagos nemi jellegek szexualizáltságának mértéke The degree of sexualization of the secondary sex characteristics Tuber frontale et parietale - masculin (+1) Glabella et arcus superciliaris - hypermasculin (+2) Processus mastoideus - masculin (+1) Protuberantia occipitalis ext. - masculin (+1) Squama occipitalis - masculin (+1) Margo supraorbitalis et orbita - hypermasculin (+2) Arcus zygomaticus - hypermasculin (+2) Malar surface - masculin (+1) Szexualizáció Sexualization +1,4 Nem - férfi Sex - male A meghatározás reprezentációja The reprezentation of the determination 0,5 Endocranialis elcsontosodási együttható 3,6 The coefficient of the endocranial suture cosure Kor év Age years A meghatározás reprezentációja The reprezentation of the determination 0,4 Fogazati állapot: KORBER (1957.) beosztása szerint a frontfogak abráziója 1-2, a bal oldali őrlőfogaké 2-3. (Az Mi palatinalisan meredeken abradált, 3-4 fokozatú). A jobb oldali őrlőfogaké 2. fokozatot mutat. A fogazaton kóros folyamatból eredő változások nem állapíthatók meg. A koponya metrikus jellemzői A lelet metrikus jellemzőit MARTIN (1928.), MARTIN-SALLER (1957.) méretei és méréstechnikája szerint vizsgáltuk. A koponyakapacitást WELCKER I. (1885.) számításával állapítottuk meg (2. Táblázat). A méretek és jelzők értékeit figyelembe véve a mesterségesen torzított koponya HUG (1940.) beosztása szerint középhosszú, középszéles, magas; mesokran, orthokran, metriokran. A homlok keskeny; stenometop. Az arckoponya alacsony, széles, 153

4 euryen, enyhén ortognath. A szemüreg középmagas; mesokonch. Az orrüreg széles; chamaerrhin. A csontos száj pad középszéles; mesostaphylin. 2. Táblázat: Koponyaméretek és jelzők Table 2.: Cranial measurements and indices 154 Agykoponya Arckoponya Brain case Facial skeleton Martin-szám Érték Martin-szám Érték Martin No. Value Martin No. Value (98) 1/c / (103) (33) (139) / /a / /la (1378) 75/ :1 75,94 47:45-17:1 (74,33) 48:45-17:8 (57,89) 52:51 80,49 9:8 65,49 54:55 53,06 9:10 77,50 61:60 116,98 27:26 89,44 63:62 84,32 45:8 97,89 29:26 91,55

5 A koponya morfológiai jellegzetességei, anatómiai variációi Norma verticalis: az agykoponya körvonala pentagonoid, az elcsontosodásban levő fővarratok fogazottsága egyszerű. A járomtáj phaenozyg. A sutura sagittalis mentén alig észlelhető eminentia sagittalis található. A depressio praeobelica enyhe. Norma occipitalis: az agykoponya körvonala az ún. szénaboglya formához hasonló. A linea nuchae superior erőteljes, vaskos. Norma basalis: a foramen magnum harántirányban kissé nyújtottan kerek, a condylus occipitalis lapos, ovális, alacsony, de gallérszerü határozott osteophyta pereme van. A canalis nervi hypoglossi alakja ovális; a jobb oldalon egységes, a bal oldalon osztott és szűkült. A fossa condylaris sekély, az incisura jugularis kerek, a jobb oldalon egységes, a bal oldalon kettéosztott. A torus palatinus sagittalis vaskosan szélesedett, kiemelkedő. A fogív parabolikus. Norma lateralis: a sqama temporalis alacsonyan ívelt, lapos. A pórus acusticus externus kerek. A processus mastoideus vaskos, zömök. A homlokprofil erőteljesen hátradőlt. A koponyatető köríve magas, a linea temporalis a sutura coronalisig terjed, a tuber parietale észlelhető. A postcoronalis régió depressziója kifejezett. A pterion tájék mindkét oldalon X" varációjú, a labdoid lapultság mérsékelt, a planum occipitale felső harmada planoccipital. A protuberantia occipitalis externa 4. fokozatú. Norma frontalis: az arckoponya alakja négyzetes, a margó supraorbital ajakszerű. A jobb oldali foramen supraorbitale alakja ovális, magasabban fekvő, a bal oldalon incisura supraorbitalis található. A glabella fejlettsége 5. fokozatú. A tuber malare kifejezett, a processus marginalis határozott, a járomtáj frontalis helyzetű. A fossa canina sekély, az orrgyök alacsony, a csontos orr hát keskeny, egyenes. Az apertúra piriformis anthropin. A spina nasalis inferior kifejezett, a fossa subnasale hiányzik. A koponyatorzítás mértéke A koponya torzításának mértékét az Oetteking-Ginzburg-Zirov féle torzításjelzővel határoztuk meg, amely a koponya basion - antibasion, illetve glabella - inion távolságának arányát fejezi ki (OETTEKING 1930., GINZBURG-ZIROV 1949.). A torzításjelző értéke (77,9) szerint a vizsgált koponya kismértékben torzított (hypomakrokran). A basion - antibasion távolság 141 mm, amely a Ginzburg által abszolút méretben kifejezett kategóriák közül a nagymértékű torzításnak felel meg (GINZBURG- ZIROV 1949.). A torzításhoz használt eszközök és azok feltételezett alkalmazásának rekontsrukciója A mesterségesen torzított koponyaformát a fejen horizontálisan és hosszirányban alkalmazott kötésekkel (vászonból, gyolcsból rétegesen hajtogatott kötés - ban- 155

6 dage), valamint a homlokra (frontalis) és a tarkóra (occcipitalis) helyezett, valószínűleg háncsból vagy bőrből készített lemezekkel alakították ki. Feltételezhetően a néhány hetes gyermek fejére még csak torzító pólyát helyeztek. (Baranya megyében még az elmúlt század végén is alkalmaztak torzító pólyát, hogy a gyermekeknek szép karikós legyen a feje". Fél éves kort követően helyezték el az egységes torzító alkalmatosságot, amely a már említett torzító lemezekből, s az ahhoz rögzített kötésekből állt. Feltételezhető, hogy ezt 6-7 éves korban még egyszer cserélték, vagy legalábbis a fej növekedésének megfelelően a lemezek és kötések rögzítésén lazíthattak, változtathattak. A fejen alkalmazott torzítókötések, lemezek nyomot hagytak, melyek gondos vizsgálattal megállapíthatók. A Tiszádob-ókenézi koponyán a torzítókötések, lemezek rekonstrukcióját az alábbiakban adjuk. A horizontális kötés a fej horizontális kerületének megfelelően a homlok két oldaláról - ahol a frontális lemezhez rögzítették - fut oldalra a fej kerületének alsó ívén át a tarkó tájékáig, ahol mindkét oldalon csatlakozó rögzítése van az occipitalis lemezzel. A horizontális kötés helyzetét és feszességét a halánték táján átbúj tatással rögzített harántkötés biztosíthatta, amely a fej harántívén feküdt, s közvetlenül a bregma mérőpont mögötti magasságból haladt két oldalt. A már említett horizontális kötéshez átkötéssel volt rögzítve (2. és 3. kép). 2. kép A torzítókötések és lemezek elhelyezkedésének rekonstrukciója - norma frontalis Fig. 2. Reconstruction of the placeing of the deforming bandages and sheets - norma frontalis A kívánt torzított fejforma kialakításában a torzító lemezek különösen fontosak. A homlok középső harmadára helyezhették a frontális lemezt, amelynek alakja felül és alul ívelten kivágott és lekerekített téglalaphoz hasonló. A lemez két oldalán 156

7 3. kép A torzítókötések és lemezek elhelyezkedésének rekonstrukciója - norma lateralis Fig. 3. Reconstruction of the placeing of the deforming bandages and sheets - norma lateralis kettősen átlyukasztott lehetett ott, ahol a horizontális kötés rögzült (2. kép). Az occipitalis lemez a tarkótájék ívét követve patkó alakú volt, esetenként két szára között harántcsatlakozású lemezrésszel. A patkóív szárai oldalt ívelten kiszélesedve végződtek. A lemez kiszélesedett ív alakú végződése felett átbujtatott kötéssel rögzített lehetett a horizontális kötés, amely két oldali húzóerővel határozta meg az occipitalis lemez torzító hatását (4. kép). A torzító kötések és lemezek feltételezett elhelyezését rekonstruálva, azok nyomai a koponyán a következőkben adhatók meg. A kb mm széles horizontális kötés nyoma a homlokpikkelyen a coronale mérőpont magasságában mindkét oldalon kifejezett. A falcsonton a benyomat gyengén észlelhető, a lambda varratok alsó harmadaiban és a planum occipitalén végig követhető. A harántkötés a koponyatetőn minimális horpaszban jelentkezik, viszont e kötés és a frontális lemez szorító hatásának eredményeként lapos, de határozott a tuber bregmaticum. A pterion tájon a horizontális és a haránt irányú kötések rögzítésének helyét mindkét oldalon határozatlan körvonalú benyomat jelzi. A frontális lemez nyomai nagyságban, formában igen jól megállapíthatók. A lemez harántátmérője 76 mm, sagittalis átmérője mm (2. kép). A frontális lemez a szorító hatás eredményeként a homlokpikkelyt a fejtető irányában megnyújtotta és meredekké tette. Az occipitalis lemez ívszárainak átlagos nyomszélessége mm (4. kép). A két ív szára közötti legnagyobb harántátmérő-128 mm, nyomának sagittalisan mért legnagyobb vetületi átmérője 65 mm. Az occipitalis lemez a lambda varraton mély impressiót hagyott. A horizontális kötés csatlakozásának helye az asterion mérőpont felett szabálytalan gödröcskékben észlelhető. A horizontális kötés és az occipitalis lemez együttes hatása a koponya magasságát kb. 15%-kal megrövidítette. A torzítóeszközök alkalmazása a koponya magasságában tehát lényeges, hosszában közepes, szélességében 157

8 4. kép A torzítókötések és lemezek elhelyezkedésének rekonstrukciója - norma occipitalis Fig. 4. Reconstruction of the placeing of the deforming bandages and sheets - norma occipitalis 5. kép A Tiszadob-ókenézi mesterségesen torzított koponya elölnézetből Fig. 5. The frontal view of the artificially deformed skull from the Tiszadob-Okenéz locality 158

9 6. kép A Tiszadob-ókenézi mesterségesen torzított koponya félprofilból Fig. в. The fronto-lateral view of the artificially deformed skull from Tiszadob-Ókenéz locality 7. kép A Tiszadob-ókenézi mesterségesen torzított koponya felülnézetből Fig. 7. The vertical view of the artificially deformed skull from Tiszadob-Ókenéz locality minimális változást eredményezett. Legjelentősebb a homlok-, a nyakszirti- és a falcsonti görbületek formai és méretbeli változása. 159

10 A Tiszadob-ókenézi koponya fronio-occipiialisan és circularisan torzított. A torzítóeszközök elhelyezéséből, nagyságából és torzítóerejéből következőleg a torzítás mértékét általánosan közepes mértékűnek ítélhetjük (5-7. kép). A Dunamenti limes körzetéből, valamint az Alsó-Tisza mellékéről származó makrokephal leletek torzitottsága klasszikusabb, kifejezettebb (V.o.: LENHOSSEK 1878., 1884., BARTUCZ 1936., 1938 a., 1938 b., NEMESKÉRI 1945., 1952., TÖ RÖK 1904., LIPTÁK 1961., HANKÓ 1968.). A kronológiai és etnikai kérdések kidolgozásához a későbbiekben kitűnő tájékoztatást nyújthat a torzító kötések, lemezek differenciált formai és nagyságbeli rekonstrukciója az egyes lelőhelyek torzított koponyáin, s lehetőséget adhat e szokás elsődleges, klasszikus és másodlagos, átvett alkalmazásának elkülönítésére, az etnikai vonások megállapítására. (Közlésre érkezett: január 14-én) 160

11 Irodalom ACSÁDI-NEMESKÉRI = Acsádi Gy.- Nemeskéri J.:History of Human Life Span and Mortality. Budapest, BARTUCZ = Bartucz L.: A kiszombori gepida temető koponyái. Dolgozatok а т. kir.tud.egyei.arch.ini. Szeged, 12.(1936.) 178/204. BARTUCZ 1938 a. = Bartucz L.: A magyar ember. A magyarság antropológiája. Budapest, é.n. BARTUCZ 1938 b. = Bartucz L.: A szekszárdi hunkori sír torzított koponyájának anthropológiai vizsgálata. DissPann. 11/10.(1938.)8-19. CSALLANY = Csallány D.: Mesterségesen torzított koponyájú hun vitéz. Keletmagyarország 14/ XI.17. CSALLANY Csallány D.: Hamvasztásos és csontvázas hun temetkezések a Felső-Tisza vidékén. HÓMÉ ÉRY-KRALOVÁNSZKY-NEMESKÉRI = K. Éry K.-Kraloványszky A- Nemeskéri J.: Történeti népességek rekonstrukciójának reprezentációja. Anthrop.Közl. 7.(1963.) GÁSPÁR = Gáspár J.:Gepidengräber in Ungarn. MAG 61.(1931.) GINZBURG-ZIROV = Гинзбург B.B. - Жиров E.B.: Антропологические материалы из Кенкольского катакомбного могильника в долине р. Талас Киргизсой ССР. Сборник. Музея антропологии и этнографии. 10. (1949.) HANKÓ = K.Hankó I.: Koranépvándorláskori gazdag női sír embertani anyagának ismertetése. Anthrop.KözlA2.(l%8.) HUG I94O. = Hug E.: Die Schädel der frühmittelalterlichen Gräber aus dem solothurnischen Aargebiet in ihrer Stellung zur Reihengräberbevölkerung Mitteleuropas. Z.Morph.Anthrop.38. (1940.) KORBER = Körber E.: Abrasion und Artikulationsbewegung. D.Z.Z. 12.(1957.) LENHOSSEK = Lenhossék J.: Die künstlichen Schädelverbildungen im allgemeinen und zwei künstlich verbildete makrocephale Schädel aus Ungarn. Budapest, LENHOSSEK = Lenhossék J.: Die Ausgrabungen zu Szeged-Othalom in Ungarn. Budapest, LIPTAK = Lipták P.: Germanische Skelettreste von Hács-Béndekpuszta aus dem 5. Jh. ActaAH 13. (1961.) MARTIN = Martin R.: Lehrbuch der Anthropologie. Fischer. Jena, MARTIN-SALLER = Martin R.-Saller K.: Lehrbuch der Anthropologie. Fischer. Stuttgart, NEMESKERI I945. Nemeskéri J.: A gyöngyösapáti hunkori sír torzított koponyájának antropológiai vizsgálata. AÉ 5-6.(1945.)

12 NEMESKERI = Nemeskéri J.: An anthropological examination of recent macrocephalic finds. ActaAH 2.(1952.) NEMESKÉRI-HARSÁNYI-ACSÁDI = Nemeskéri J.-Harsányi L.-Acsádi Gy.: Methoden zur Diagnose des Lebensalters von Skelettfunden. Anihrop. Anz.24.(1960.) OTTERING = Oetteking В.: Craniology of the North Pacific Coast. Mem.Am.Mus.Nai.Hist. New York, 11.(1930.) PARDUCZ Párducz M.: Die etnischen Probleme der Hunnenzeit in Ungarn. Stud.Arch Budapest. TOROK = Török A.: Über einen neuere Fund von makrokephalen Schädeln aus Ungarn.Z.Morph.Anihrop. 7.(1904.) VIRCHOW = Virchow R.: Excursion nach Lengyel (Südungarn). Verh. Berliner Ges.Anihrop. Eihn. und Urg WELCKER = Welcker H.: Die Capacität und die drei Hauptdurchmesser der Schädelcapsel bei den verschiedenen Nationen. Arch.f.Anihrop. 16.(1885.) WERNER = Werner J.: Beiträge zur Archäologie des Attila-Reiches. Bayernischen Akademie. München,

13 An artificially deformed skull from Tiszadob-Okenéz - Summary - In 1957 an artificially deformed skull, dating from the 5th century was dug up during a rescue excavation at Tiszadob-Okenéz in Szabolcs-Szatmár county, and it is in the Jósa András Museum now. The excavations were carried out by Dezső Csallány, who identified the traces of two graves with the distance of three meters from each other. The individual with the artificially deformed skull lay with its limbs extended in Grave 1. The grave was orientated southeast-northwest, and its inventory consisted of an ironaxe (CSALLÁNY 1957., 1958., PÁRDUCZ 1963.). As regards the locality of the find it represents a northeastern peripheric point in the dispersion of the findspots of deformated skulls dug up in the Carpathian Basin (Fig.L). The individual with the deformed skull was a man who died at the age between 45 and 65 years, as determined by the methods worked out by NEMESKERI- HARSÁNYI-ACSÁDI (1960.) and ACSÁDI-NEMESKÉRI (1970.). His general biological data and the representation of their determination are recorded in Table 1. The results coming from the metrical examinations of the skull by using the measuring methods of MARTIN (1928.) are involved in Table 2. The degree of deformation of the skull is small (hypomakrocephal) according to the value (77.90) of the OETTEKING-GINZBURG-ZIROV deformation index (OETTEKING 1930., GINZBURG-ZIROV 1949.). According to basion - antibasion distance (141 mm) the skull is deformed to a great extent (GINZBURG-ZIROV 1949.). The type of the distortion is fronto-occipitalis and circularis (Fig. 2-4). The traces observed on the skull provided an excellent basis for the reconstruction of the shapes and measures of the implements (bandages and sheets) used during the artificial deformation. Arrived: János Nemeskéri László Szathmáry BUDAPEST Vasvári Pál Múzeum Budafoki út 17/c TISZAVASVÁRI H-llll Báthori u. 1. H

14