EMBERTANI ADATOK A TISZA-VIDÉK SZARMATA ÉS GEPIDA KORÁHOZ

Átírás

1 HAJDÚ TAMÁS'-BERNERT ZSOLT 2 EMBERTANI ADATOK A TISZA-VIDÉK SZARMATA ÉS GEPIDA KORÁHOZ Bevezetés A év során a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése I. ütem keretében Rákóczifalva-Bivaly-tó térségében megelőző régészeti feltárásokat végeztek. Rokkant Föld I. 3. lelőhelyről, valamint Rokkant Föld II. 4. lelőhelyről Csányi Marietta és Tárnoki Judit régészek vezetésével összesen 10 szarmata, 8 gepida és 3 nem meghatározható korú egyén csontmaradványait tárták fel. A feltárást követően az embertani anyag a Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tárába került. Vizsgálatainkat ugyanitt végeztük el. A Kárpát-medencében feltárt szarmata temetők antropológiai anyagán számos kutató végzett vizsgálatokat 3. Az első antropológiai tanulmány, mely hazánk területén feltárt gepida temetővel foglalkozik Gáspár 4 nevéhez fűződik. Ezt követően látott napvilágot Bartucz 5 ismertetése, mely a kiszombori, mesterségesen torzított koponyájú gepida népesség vizsgálatának eredményeiről számolt be. Azóta a témában számos publikáció megjelent 6. A fent említett népességekkel foglalkozó tanulmányok közreadása ellenére sem tekinthetjük a hazánkban egykoron élt gepida és szarmata népességek embertani képét teljesen ismertnek. Vizsgálati anyagunkban a koponya mesterséges torzítását több esetben is megfigyeltük. Az előzetesen várthoz képest azonban nemcsak a gepidák, hanem a szarmaták körében is találtunk egy egyént, akinek a koponyáján művi torzítás nyoma látható. A Kárpát-medencétől keletre, a késő szarmatakor egyik legjellegzetesebb vonása a koponya mesterséges torzítása, mely főként a Don, a Volga és az Ural vidékén dominált 7. Amíg a gepida nép hazai temetőiben ez a szokás korántsem tekinthető különlegesnek, addig hazai szarmata temetkezésekből származó makrokefál koponyát eddig csak egyetlen lelőhelyről ismertettek 8. Anyag és módszer Vizsgálatainkat összesen 21 egyén embertani hagyatékán végeztük el. A szarmata csontmaradványok a Kárpát-medencében feltárt többi szarmata temető antropológiai leleteihez hasonlóan nagyon rossz megtartásúak. Ehhez a régészeti dokumentáció és a feltáró régészek szóbeli közlése alapján több esetben hozzájárult a sírok erőteljes bolygatása, kirablása is. A vizsgált gepida egyének embertani hagyatéka az előzőeknél valamivel jobb megtartású volt, ennek ellenére teljesen ép koponyát egyetlen esetben sem találtunk. A morfológiai nem meghatározásánál 21 nemi dimorfizmust mutató anatómiai jelleget vettünk figyelembe 9. A biológiai életkor becslésére az infans I. és II., valamint juvenis korcsoportúaknái a tej- és a maradó fogak számán és fejlettségi fokán 10, valamint a végtagcsontok hosszán alapuló módszereket 11 használtuk fel. Az aduitus és maturus korcsoportúaknái az os pubis felszíni változásán 12, az agykoponya varratainak külső felszíni elcsontosodásán 1, valamint a bordák sternalis végének morfológiai változásán 14 alapuló módszereket vettük figyelembe. A koponyákon és hosszú csontokon méréseinket Martin és Saller 15 szerint vettük fel. A koponya- és vázcsont-indexek kiszámítására Bernért programcsomagját 16 használtuk. A testmagasság-számítást Bernért programcsomagja segítségével, Pearson-Rösing 17 és Sjovold 18 módszere alapján egyaránt elvégeztük. A testmagasság kiszámítása során a Eötvös Loránd Tudományegyetem, Embertani Tanszék 8 Magyar Természettudományi Múzeum, Embertani Tár MALÁN Mihály 1939, LIPTÁK Pál 1955, 1972, BARTUCZ 9 Lajos 1961, MARCSIK Antónia 1975, TÓTH Tibor 1965, 1973, VADAY Andrea KISZEL Y István , Pap 1983, 10 FARKAS Gyula és mtsai 1991, Czékus 1997, Guba és mtsai 2002, 11 Szathmáry és mtsai GÁSPÁR János BARTUCZ Lajos BARTUCZ Lajos 1966, KŐVÁRI Ivett SZATHMÁRY László , VARGA Péter Zsolt és mtsai KULCSÁR Valéria DIMEN Orsolya 2003, BERECZKI Zsolt MARCSIK Antónia ÉRY Kinga és mtsai 1963, ACSÁDI György NEMESKÉRI János SCHOUR, Isaac MASSLER, Maury STLOUKAL, Milán HANÁKOVÁ, Hana TODDT. Wingatc MEINDL Richárd, S. LOVEJOY, C. Owen ISCAN, M. Yasar et al MARTIN, Rudolf SALLER, Kari BERNÉRT Zsolt

2 különböző vázcsontok közül elsődlegesen a combcsont legnagyobb hosszát (amennyiben a combcsont hiányzott, a sípcsont legnagyobb hosszát, amennyiben az is hiányzott, akkor a felkarcsont hasonló adatait) vettük alapul. A makrokefál koponyákon kiszámítottuk az Oetteking Ginzburg Zirov-féle torzításjelzőt és a Ginzburg-féle abszolút méretben kifejezett torzítás 19 mértékét. A torzítás következtében a koponyákon kialakult kóros elváltozások vizsgálatához Pap és Józsa munkáját vettük alapul 20. Patológiai vizsgálatainkat Ortner és Putschar munkája alapján végeztük el 21. Eredmények Rokkant Föld I. 3. lelőhely 82. objektum, S-l 15, gepida sír. Leltári szám: : éves férfi. A koponya, az állkapocs és a váz egyaránt töredékes és hiányos. A nemi jellegek átlaga +0,8. A kéz egyik ujjpercén törés látható, mely jelentős elmozdulás nélkül gyógyult. A sarokcsontokon és a térdkalácsokon a hosszú ideig tartó és jelentős megerőltetés eredményeként a comb feszítő izmainak és az Achillesínnak a csontokhoz való kapcsolódási helyein másodlagos új csontképződés (enthesopathia) látható. A Sjovold módszerével elvégzett testmagasságbecslés szerint a vizsgált személy 178,8 cm, míg Pearson Rösing módszere szerint 172,2 cm magas volt. A koponya a számított indexek alapján dolichokran, hyperhypsikran, hyperakrokran, eurymetop, aristenkephal, chamaekonch. A koponya mesterségesen torzított (1 3. kép). Az Oetteking Ginzburg Zirov féle torzításjelző és a Ginzburg-féle abszolút méretben kifejezett torzítás 22 mértéke nem számítható, mivel a koponyalap hiányzik. A torzítás fronto-occipitalis (homlok nyakszirti) típusú. A koponyán megfigyelhető alakbeli módosulások alapján a mesterséges torzításhoz valószínűleg két torzítópólyát (bandázst) használtak fel. Az első (a frontooccipitalis pólya) a homlokról húzódott a falcsontokon át a nyakszirt irányába, míg a másik (verticomaxillaris vagy praegonalis pólya) a fejtetőtől, a bregma mérőponttól caudalisan indult, és a mandibula irányába tartott. A két pólya körülbelül megegyező mértékű torzulást eredményezett. A homlok és nyakszirt között húzódó pólya a homlokon nem okozott olyan mértékű bemélyedést a csont felszínén, mint a praegonalis pólya a fejtetőn, ebből következtethetünk arra, hogy míg az előbb említett pólya torzító hatása nagyobb területen érvényesült, tehát szélesebbre volt formálva, addig az utóbbi a létrehozott bemélyedés alapján maximálisan mm széles lehetett. A homlokcsonton létrejött alaki elváltozás alapján az is elképzelhető, hogy valamilyen keményebb, de viszonylag hajlékony anyagot tehettek a kötésbe, azonban, mivel a homlok íve megmaradt, ez biztosan nem egy fából, vagy hasonlóan kemény anyagból készült lap lehetett. A torzítás hatására a koponya legnagyobb hossza jelentősen rövidült, magassága nőtt, az arc valamivel keskenyebb és magasabb lett, azonban a koponyavarratok lefutásában asszimetria nem alakult ki. Feltűnő az agykoponya caudalis részén, a fali dudoroknál megfigyelhető asszimetria, mely véleményünk szerint csak kis részben köszönhető a talajban kialakult postmortem torzulásnak. A koponyán jelentős méretű tuber praebregmaticum jelentkezett. A teljes arcszög (Martin szerinti 72. méret) 83 és 88 fok között volt (ennél pontosabb mérés a koponya töredékessége miatt nem volt lehetséges). A jobb oldali állkapocsízületben az ízfejet és az ízvápát egyaránt érintő deformitás jött létre. A pórus acusticus externus alakja a koponya torzításának hatására nem változott jelentős mértékben. A bal szemüregben poroticus fázisú cribra orbitalia látható. A koponyaűri nyomásfokozódás jeleként a koponyacsontok belső felszínén mély érbarázdák, a bal falcsonton a nyílvarrat mentén pedig Pacchioni granulum látható. Kismértékű alveoláris prognathiát szintén megfigyeltünk. 84. objektum, S-l 18, gepida sír. Leltári szám: : 3 4 éves gyermek. A koponya, az állkapocs és a váz egyaránt töredékes és hiányos. Az állcsonton az állcsúcs alatt zöld patina nyoma látható. Mindkét falcsonton és a homlokcsonton endocranialis lézió látható, mely több betegség következtében is kialakulhat (skorbut, haematoma, tuberkulózis stb.) 23. A koponya mesterségesen torzított. Az Oetteking Ginzburg Zirov féle torzításjelző és a Ginzburg-féle abszolút méretben kifejezett torzítás 24 mértéke nem számítható, mivel a koponya rendkívül töredékes. A koponya az előző egyén koponyájához képest kismértékben torzított. A torzítás fronto-occipitalis (homlok nyakszirti) típusú. A megfigyelhető alakbeli módosulások alapján a mesterséges torzításhoz valószínűleg két bandázst használtak. A frontooccipitalis pólya a homlokról húzódott a falcsontokon át a nyakszirt irányába, míg a praegonalis pólya a fejtetőtől, a bregma mérőponttól caudalisan indult, és a mandibula irányába tartott a koronavarrattal párhuzamosan. A két pólya körülbelül megegyező mértékű torzulást eredményezett. A frontooccipitalis pólya mm, míg a praegonalis pólya mm széles lehetett. A torzítás hatására a koponya legnagyobb hossza jelentősen rövidült, magassága nőtt. Az arc változása a csontok rossz megtartása miatt nem. Tuber praebregmaticum nem jelentkezett. Az állkapocsízület elváltozása nem. A jobb szemüregtetőn poroticus (első) fázisú cribra orbitalia látható. A koponyaűri nyomásfokozódás jelei nem láthatók a koponyacsontok belső felszínén. 85. objektum, S-l 19, gepida sír. Leltári szám: : 2 4 éves gyermek. A koponya, az állkapocs és a váz egyaránt töredékes-hiányos. A korbecslés a fogak alapján történt. 86. objektum, S-l20, gepida sír. Leltári szám: RÖSING, Friedrich. W SJ0VOLD, Torstcin GINZBURG, Vulf Veniaminovics ZIROV, E. V PAP Ildikó JÓZSA László ORTNER, Donald J. PUTSCHAR, Walter G. J GINZBURG, Vulf Veniaminovics ZIROV, E. V LEWIS, Mary E GINZBURG, Vulf Veniaminovics ZIROV, E. V

3 3.: éves nő. A koponya, az állkapocs és a váz töredékes és hiányos. A nemi jellegek átlaga 1,1. A sarokcsontokon a jelentős megerőltetés nyomaként az Achilles ínnak a csonthoz való tapadási helyén másodlagos új csontképződés (enthesopathia) látható. A Sjovold módszerével elvégzett testmagasságbecslés szerint a vizsgált személy 163,2 cm, míg Pearson Rösing módszere szerint 156,0 cm magas volt. A koponya az Alekszejev és Debec szerinti kategóriák közül az alábbiakba sorolható: dolichokran, hyperhypsikran, hyperakrokran, hypsikran, eurymetop, euenkephal, euryprosop, hypereuryen, hyperhypsikonch. A koponya mesterségesen torzított (4 6. kép). Az Oetteking Ginzburg Zirov 25 féle torzításjelző értéke alapján a koponya hipomakrokran, tehát kis mértékben torzított. A Ginzburg-féle abszolút számokban kifejezett torzítás-mérték alapján 26, mely nem veszi figyelembe a koponya hosszát, a koponya közepesen torzított. A torzítás fronto-occipitalis (homlok-nyakszirti) típusú, torzításához valószínűleg két torzítópólyát használtak fel. A frontooccipitalis pólya a homlokról húzódott a falcsontokon át a nyakszirt irányába, míg a praegonalis pólya a fejtetőtől, a bregma mérőponttól caudalisan indult, és a mandibula irányába tartott. A két pólya körülbelül megegyező mértékű torzulást eredményezett. Mindkét pólya szélessége 18 és 25 mm között lehetett. A homlokcsonton létrejött benyomódás a homlokot szinte két részre osztotta. A torzítás hatására a koponya legnagyobb hossza kismértékben rövidült, magassága jelentősen nőtt. Az arc és az orrcsontok változására az arckoponya töredékessége miatt nem tudunk következtetni (az orr rendkívül széles, azonban az orrcsontok hiányában azt nem tudjuk, hogy ezt a tulajdonságot mesterségesen alakították-e ki). A homlokcsonton teljesen nyitott sutura metopica látható, mely a saggitalis síktól kissé balra eltérve találkozik a koronavarrattal. A jobboldali szemüreg jelentősen nagyobb, mint a baloldali, emellett nagyméretű tuber praebregmaticum is jelentkezett. Az agykoponyán, a fali dudorok területén jelentős kétoldali assszimetria látható. Mindkét állkapocsízületben a caput mandibulae és az ízvápa egyaránt nagymértékben deformált. A pórus acusticus externus a koponya torzításának hatására a fejtető irányában kismértékben megnyúlt. A koponyaűri nyomás fokozódás jeleként a koponyacsontok belső felszínén mély érbarázdák, a homlokcsont belső felszínén pedig több területen is Pacchioni granulumok alakultak ki. 87. objektum, S-121, gepida sír. Leltári szám: : éves férfi. A koponya, az állkapocs és a váz töredékes és hiányos. A nemi jellegek átlaga +0,9. A bal combcsont proximalis végén jelentős ízületi gyulladás nyoma látható, mely az ízvápára is kiterjedt (coxarthritis). Az acetabulum nagymértékben deformált. A háti és ágyéki csigolyákon enyhe spondylosis deformans alakult ki. A sarokcsontokon és a térdkalácsokon a hosszantartó és jelentős megerőltetés nyomaként a comb feszítő izmainak illetve az Achilles-ínnak a csonthoz való kapcsolódási helyein enthesopathia látható. A Sjovold módszerével elvégzett testmagasságbecslés szerint a vizsgált személy 167,0 cm, míg Pearson-Rösing módszere szerint 164,0 cm magas lehetett. A koponya a számított indexek alapján hyperdolichokran, hyperchamaekran, metriokran, stenometop, aristenkephal, mesokonch, leptorrhin. 88. objektum, S-l22, gepida sír. Leltári szám: : éves férfi. A koponya, az állkapocs és a váz mindegyike töredékes és hiányos. A nemi jellegek átlaga: +0,7. Az ágyéki csigolyákon Schmorl-hernia nyoma látható. A sarokcsontokon, az Achilles-ín tapadási helyén enthesopathia alakult ki. A Sjovold módszerével elvégzett testmagasságbecslés szerint a vizsgált személy 175,4 cm, míg Pearson Rösing módszere szerint 169,9 cm magas volt. A koponya a számított indexek alapján mesokran, hypsikran, hyperakrokran, eurymetop, hyperaristenkephal. A koponyán mesterséges torzítás nyoma látható (7 9. kép). Az Oetteking Ginzburg Zirov-féle torzításjelző és a Ginzburg-féle abszolút számokban kifejezett torzítás mértéke 27 nem számítható, mivel a koponyalap hiányzik. A torzítás homlok nyakszirti típusú, azonban az előbbi esetekhez viszonyítva nagyon csekély mértékű. A koponya torzítását valószínűleg nem csecsemő-, vagy kisgyermekkorban kezdték, hanem csak jóval később. A mesterséges torzításhoz ebben az esetben is két torzítópólyát használtak (mindkettő körülbelül mm széles lehetett). Az egyik a homlokról húzódott a falcsontokon át a nyakszirtre, a másik a fejtetőtől, a bregma mérőponttól 2 cm-re caudalisan indult, és a mandibula irányába tartott. A torzítás hatására a koponya legnagyobb hossza és magassága nem változott jelentősen. A homlokcsonton kisméretű tuber praebregmaticum látható. A koponyavarratok lefutásában aszimmetria nem alakult ki. A pórus acusticus externus alakja a koponya torzításának hatására a fejtető irányába torzult. A koponyaűri nyomás fokozódását jelző elváltozás nem jelentkezett, alveoláris prognathia azonban kismértékben kialakult. 89. objektum, S-l23, gepida sír. Leltári szám: : éves gyermek. A koponya és a váz töredékes és hiányos, az állkapocs ép. Az elhalálozási kor becslése a fogak fejlettségi állapota és a hosszúcsontok legnagyobb hossza alapján történt. 90. objektum, S-125, gepida sír. Leltári szám: : éves férfi. A koponya és a váz töredékes és hiányos, az állkapocs hiányos. A nemi jellegek átlaga +0,7. A csípőízületben csípőficam, az ágyéki csigolyákon Schmorl-sérv, a csigolyák kis ízületein gyulladás, a sarokcsontokon és a térdkalácsokon enthesopathia látható. A csípőízület deformitása következtében a vázrendszer statikájában létrejött változások miatt alakulhatott ki a csigolyákon több helyen is látható Schmorl-sérv és a gerinc kis ízületeinek gyulladása. A Sjovold módszerével elvégzett testmagasság-számítás szerint a vizsgált személy 175,4 cm, míg Pearson Rösing módszere szerint 169,9 cm magas volt. A koponya a számított indexek alapján mesokonch, hyperchamaerrhin, hyperbrachystaphylin. A koponyán mesterséges torzítás nyoma látható ( kép). Az Oetteking Ginzburg Zirov féle torzításjelző 25 GINZBURG, Vulf Vcniaminovics ZIROV, E. V GINZBURG, Vulf Veniaminovics ZIROV, E. V GINZBURG, Vulf Vcniaminovics ZIROV, E. V

4 és a Ginzburg-féle abszolút számokban kifejezett torzítás mértéke 28 nem számítható, mivel a koponyalap hiányzik. A torzítás fronto occipitalis típusú. A mesterséges torzításhoz két torzítópólyát használtak fel. A frontooccipitalis pólya a homlokról húzódott a falcsontokon át a nyakszirt irányába, míg a praegonalis pólya a fejtetőtől, a bregma mérőponttól caudalisan indult és a mandibula irányába tartott. A két pólya körülbelül megegyező mértékű torzulást eredményezett. A pólyák szélessége, pontos lefutása és az általuk kialakított torzítás mértéke véleményünk szerint megegyezik a 82. objektumból feltárt egyén koponyáján megfigyeitekkel. A torzítás hatására a koponya legnagyobb hossza rövidült, magassága jelentősen nőtt. A homlokon a kötést a 82. objektumból feltárt koponyához hasonlóan valószínűleg szélesre formálták, az is elképzelhető, hogy egy merevebb anyagot tettek bele (azonban ez nem lehetett túlságosan kemény lap, ugyanis a homlok oldalirányú íve megmaradt.). A koponyán jelentős méretű tuber praebregmaticum jelentkezett. A jobboldali állkapocsízületben az ízfejet és az ízvápát egyaránt érintő deformitás jött létre, a baloldalon ez nem alakult ki ilyen mértékben. A koponyaűri nyomás fokozódásának jeleként a koponyacsontok belső felszínén az érbarázdák a normálisnál mélyebbek, a bal falcsonton a nyílvarrat mentén Pacchioni granulum alakult ki. Kismértékű alveoláris prognathiát szintén megfigyeltünk objektum, S-276, szarmata sír. Leltári szám: : éves meghatározhatatlan nemű egyén. A koponya és az állkapocs töredékes és hiányos, a váz ép. Mindkét szemüregben poroticus fázisú cribra orbitalia, mindkét combnyakon szintén poroticus fázisú cribra femoralis figyelhető meg. A koponyán mesterséges torzítás nyoma látható ( kép). Az Oetteking Ginzburg Zirov féle torzításjelző és a Ginzburg-féle abszolút számokban kifejezett torzítás mértéke 29 a hiányzó koponyalap miatt nem számítható. A torzítás ebben az esetben is fronto occipitalis típusú volt, kialakításához két torzítópólyát használtak fel. Lefutásuk az előzőekben leírtakkal valószínűleg megegyezett, azonban azoktól eltérően a vizsgált egyén falcsontjain is látható a bandázs nyoma (a bemélyedés alapján ez mm széles lehetett). A homlok és a nyakszirt között húzódó pólya a homlokon mm széles lehetett, a nyakszirten azonban ennél jóval szélesebbre formálták. A torzítás hatására a koponya legnagyobb hossza kissé rövidült, magassága jelentősen nőtt. A homlokcsonton tuber praebregmaticum és sutura metopica jelentkezett. A pórus acusticus externus alakja a koponyatorzítás hatására jelentősen keskenyebb, és magasabb lett. A jobb szemüregben poroticus fázisú cribra orbitalia látható. A koponyaűri nyomásfokozódás jeleként a koponyacsontok belső felszínén az érbarázdák mélyültek, Pacchioni granulumok azonban nem láthatók objektum, S-277. Leltári szám: : éves férfi. A koponya, az állkapocs és a váz mindegyike töredékes és hiányos. A vázcsontok a medencétől caudalis irányban hiányoznak. A nemi jellegek átlaga +0,4. A vizsgált egyén egészségi állapota kifejezetten rossz volt. A gerincen spondylosis deformans, a csigolyaközti porckorongok, valamint a kis ízületek gyulladása egyaránt kialakult. Mindkét vállízületben ízületi gyulladás következtében kialakult peremképződés látható. Emellett a felkarcsontok fején és a kulcscsontok vállízületi felszínén az ízületi felszín nagymértékű kopása is látható. A Sjovold módszerével elvégzett testmagasság-számítás szerint a vizsgált személy 152,5 cm, míg Pearson Rösing módszere szerint 152,9 cm magas volt. A koponya a számított indexek alapján mesokran, orthokran, metnokran, metriometop, oligenkephal objektum, S-255. Leltári szám: : éves nő. A koponya és az állkapocs hiányos, a váz töredékes és hiányos. A nemi jellegek átlaga +0,1. Az utolsó keresztcsonti csigolyákon a csigolyaívek nem zárultak (caudalisan nyitott sacrum bifidum). A Sjovold módszerével elvégzett testmagasság-számítás szerint a vizsgált személy 159,0 cm, míg Pearson-Rösing módszere szerint 153,0 cm magas volt objektum, S-755. Leltári szám: : éves férfi. A koponya és a váz töredékes és hiányos, az állkapocs hiányzik. A nemi jellegek átlaga +0,5. A bal combcsont elülső felszínén ütés, vagy rúgás következtében létrejött csontkinövés látható. A trauma eredményeként a combcsont valószínűleg nem tört el, csak megrepedt, majd jelentős gyulladás nélkül gyógyult. Rokkant Föld II. 4. lelőhely 31. objektum, S-65, szarmata sír. Leltári szám: /.: éves férfi. A koponya töredékes és hiányos, az állkapocs és a váz hiányzik. A nemi jellegek átlaga 0,0. A lambdavarratban mindkét oldalon egy-egy, emellett a lambda varrat bal oldalán, az asterion mérőponthoz közeli harmadban további két varratcsont látható. 80. objektum, S-l23, szarmata sír. Leltári szám: : éves férfi (?). Az állkapocs és a váz hiányzik, a koponyából csak a koponyatető maradt meg. 90. objektum, S-l33, szarmata sír. Leltári szám: : éves nő. A koponya, az állkapocs és a váz egyaránt töredékes és hiányos. A nemi jellegek átlaga 0,7. A koponya a számított indexek alapján mesokonch, hyperchamaerrhin, hyperbrachystaphylin objektum, S-l01, szarmata sír. Leltári szám: : éves nő. A koponya, az állkapocs és a váz töredékes és hiányos. A nemi jellegek átlaga 1, objektum, S-252, szarmata sír. Leltári szám: : éves férfi.a koponya, az állkapocs és a váz egyaránt töredékes és hiányos. A nemi jellegek átlaga +0,8. A koponya és a váz erősen robosztus. A lambdavarrat mindkét oldalán több varratcsont is megfigyelhető. A bal alkar mindkét csontján és több bordán jelentős elmozdulás nélkül gyógyult törés látható. Az alkar törésének iránya alapján valószínűsíthető, hogy a sérülés 28 GINZBURG, Vulf Veniaminovics ZIROV, E. V GlNZBURG, Vulf Veniaminovics ZIROV, E. V

5 pillanatában az alkar a fej előtt-fölött, úgynevezett védekező kéztartásban lehetett. A jobb vállízületben ízületi gyulladás alakult ki. Mindkét sípcsont középső harmadában a laterális felszínen csonthártyagyulladás (periostitis) figyelhető meg. A Sjovold módszerével elvégzett testmagasság-számítás szerint a vizsgált egyén 158,3 cm, Pearson-Rösing módszere szerint pedig 158,0 cm magas volt. A koponya a számított indexek alapján hyperdolichokran és hypereurymetop objektum, S-l64, szarmata sír. Leltári szám: : éves nő. A koponya és a váz töredékes és hiányos, az állkapocs hiányzik. A nemi jellegek átlaga 0, objektum, S-l65, szarmata sír. Leltári szám: : éves gyermek. A koponya, az állkapocs és a váz egyaránt töredékes és hiányos. A kormeghatározás a fogak alapján történt objektum, S-l58, szarmata sír. Leltári szám: : éves férfi. A koponya és a váz töredékes és hiányos, az állkapocs hiányzik. A nemi jellegek átlaga +2,0. A koponya erősen robosztus. A nyílvarrat caudalis harmadában egy varratcsont látható objektum, S-245, szarmata sír. Leltári szám: : éves férfi. A koponya hiányzik, az állkapocs és a váz töredékes és hiányos. A nemi jellegek átlaga+1,3. Az eredmények megvitatása A szarmata sírok csontanyagának vizsgálatából a kis esetszám és a leletek rossz megtartása miatt a vizsgált népességre vonatkozó következtetés nem vonható le. A gepida egyének esetén azonban sikerült megfigyelnünk néhány olyan jellegzetességet, melyek az általunk vizsgált, a lelőhelyről előkerült egyének többségének csontmaradványán jelentkeztek. Az itt eltemetett gepidákra a nemi jellegek vizsgálata alapján sem a hiperfeminitás, sem a hipermaszkulinitás nem volt jellemző (annak ellenére sem, hogy néhány egyén meglehetősen robusztus testalkattal rendelkezett). A koponyák többsége a koponya hosszúság szélességi jelzője (8:1) alapján hosszú, vagy közepesen hosszú volt (1. és 2. táblázat). Az agykoponya jellemzően magas, a homlok széles, a koponyakapacitás pedig nagy volt. A különböző módszerekkel elvégzett testmagasság-számítás szerint a vizsgált férfiak testmagassága 164,0 és 178,8 cm között variált (3. és 4. táblázat). A szemüreg az esetek jelentős részében kerek, az orr pedig keskeny volt, torus mandibularis egyetlen esetben sem fordult elő (5. táblázat). Kismértékű alveoláris prognathia több esetben is jelentkezett (ez összefüggésben lehet a koponyák mesterséges torzításával is). Figyelemre méltó a kis esetszámhoz képest viszonylag nagy számban jelentkező mesterséges koponyatorzítás. Vizsgálatunk során három gepida férfi, egy gepida nő és gyermek, valamint egy juvenis korú, nem meghatározható nemű szarmata egyén esetén figyeltük meg a koponya művi torzítását. A Kárpát-medencétől keletre, a Don, a Volga és az Ural vidékén a késő szarmatakorból származó koponyákon sok esetben fedezhető fel a mesterséges torzítás nyoma. 30 Amíg a gepida nép hazai temetőiben ez a szokás nem számít különlegesnek, addig hazai szarmata temetkezésekből származó makrokefál koponyát ez idáig csak egyetlen lelőhelyen feltárt szarmata kori szériából ismertettek. 31 Lehetséges okként itt megemlíthetjük azt, hogy a feltárt szarmata temetők csontanyaga szinte kivétel nélkül nagyon rossz megtartású, ennek köszönhetően a koponya mesterséges torzítását az esetek döntő többségében nem vizsgálhatjuk. A fent leírtak ismeretében a szarmata kori, torzított koponyájú egyén pontos régészeti datálása különösen fontos lehet. A régészeti dokumentáció alapján a sírt egy szarmata kori gödörből tárták fel. A sírban egy fülbevaló kivételével sírmellékletet egyáltalán nem találtak, ennek ellenére a vizsgált egyén szarmata etnikumhoz tartozása a sír helye alapján nem lehet kétséges. A szarmata gödörből feltárt koponyát összehasonlítva a gepida egyének koponyáival megállapítható, hogy a torzítás módja alapján jelentős különbség nem figyelhető meg. A torzítás minden esetben homlok nyakszirti típusú volt, kialakításához két bandázst együttesen használtak fel. A torzítás módja ezek alapján pontosan megfelelt a korábbiakban Bartucz által vizsgált 21 makrokefál gepida koponyán megfigyeltekkel. 32 Az első kötés a homlok és a nyakszirt között futott, míg a másik a fejtetőről, a koronavarrattal párhuzamosan húzódott a mandibula irányába. Ezen pólyák lefutása és szélessége több esetben nemcsak a koponya torzulásának módja alapján volt kikövetkeztethető, hanem a pólyák szorossága következtében a koponyacsontokon kialakult bemélyedések alapján is (a torzítópólyák szélessége ezek alapján 18 és 35 mm között variált). Anyagunkban több olyan eset is előfordult, ahol a homlokon, vagy a nyakszirten nem volt észrevehető benyomódás. Ezekben az esetekben a bandázs segítségével kialakított, a koponyacsontokra gyakorolt nyomás egyértelműen nagyobb területen oszlott el. Az irodalomból ismert, hogy a torzításhoz több esetben valamilyen kemény anyagból (pl: fából) készült lapot, vagy lemezt használtak. 33 Véleményünk szerint az általunk vizsgált koponyákon e fent említett, nagyobb felületre kiterjedő nyomást a pólyák szélesebbre tekerésével érték el, esetleg egy olyan a pólya anyagánál valamivel merevebb anyag felhasználásával, mely a koponya felülnézetből megfigyelhető ívét nem módosította jelentősen. Pap és Józsa számos olyan elváltozást említ, mely a koponya mesterséges torzításának köszönhetően alakult ki. Vizsgálati anyagunkban ezek közül többet is észleltünk. Az állkapocsízület elváltozása a esetek közül egy kivételével minden esetben kialakult. Az egyetlen esetben, ahol ez nem jelentkezett (Rokkant-Föld I KULCSÁR Valéria DIMÉN Orsolya 2003, BERECZKI Zsolt MARCSIK Antónia BARTUCZ Lajos BARTUCZ Lajos 1936, PAP Ildikó JÓZSA László

6 lh. 88. obj. S-122), a koponya torzulása olyannyira kismértékű volt, hogy az állkapocsízület elváltozása valószínűleg ennek köszönhetően nem alakult ki. Alveoláris prognathiát minden torzított koponyájú egyén esetén észleltünk, bár ez egyetlen esetben sem volt olyan mértékű, mint a Pap és Józsa által vizsgált esetekben. 35 Azt azonban nem tudjuk, hogy ez a morfológiai jelleg a vizsgált népességre egyébként is jellemző volt-e, vagy csak a torzítás következtében alakult ki. A külső hallójárat elkeskenyedését, valamint a koponyaűri nyomásfokozódás jelei közül a Pacchioni granulumokat és a mély érbenyomatokat egyaránt megfigyeltük. Vizsgálatunk eredményeit a könnyebb áttekinthetőség érdekében táblázatban foglaltuk össze (6. táblázat). Az általunk vizsgált makrokefál koponyák esetén a nemi megoszlás nagyfokú férfidominanciát mutatott, azonban ebből a kis esetszám miatt következtetés nem vonható le. A csípőízületben kialakult jelentős ízületi gyulladást (Rokkant Föld I. 3. lelőhely, 87. objektum, S-121), valamint csípőficamot (Rokkant Föld I. 3. lelőhely, 90. objektum, S-l25) egyaránt egy esetben figyeltünk meg. A sarokcsontokon, a térdkalácsokon és a gerincoszlopon több esetben is előfordult fokozott igénybevételre utaló jel (Schmorl-hernia, enthesopathia, spondylosis deformans). Cribra orbitalia összesen két esetben jelentkezett (Rokkant Föld I. 3. lelőhely, 84. objektum S-l 18 és 90. objektum S-125). A vizsgált népességek analógiáit a kis esetszám és a csontok rossz megtartása miatt klasszikus antropológiai módszerekkel nem lehetett megkeresni. Összefoglalás A szarmata sírok csontanyagának vizsgálatából a népességre vonatkozó messzemenő következtetés nem vonható le, a gepida egyéneknél azonban megfigyeltünk néhány olyan jellegzetességet, mely az általunk vizsgált, a lelőhelyről előkerült egyének többségének csontmaradványán jelentkezett. A Rokkant Föld I. 3. lelőhelyről feltárt gepida egyénekre a nemi jellegek vizsgálata alapján sem a hiperfeminitás, sem a hipermaszkulinitás nem volt jellemző. A koponyák többsége a koponya hosszúság-szélességi jelzője alapján hosszú, vagy közepesen hosszú volt. Az agykoponya jellemzően magas, a homlok széles, a koponya kapacitása pedig nagy volt. Az elvégzett testmagasság számítás szerint a vizsgált férfiak testmagassága 164 és 178,8 cm között variált. A szemüreg az esetek jelentős részében kerek, az orr pedig keskeny volt, torus mandibularis egyetlen esetben sem fordult elő. Kismértékű alveoláris prognathia több esetben is jelentkezett (ez valószínűleg részben a koponyák mesterséges torzításának is köszönhető). Vizsgálatunk során három gepida férfi, egy gepida nő, egy gepida gyermek, valamint egy juvenis korú, nem meghatározható nemű szarmata egyén esetén figyeltük meg a koponya művi torzítását. A szarmata kori fiatalkorú egyén feltárásakor a régészeti dokumentáció tanúsága szerint egy fülbevaló kivételével sírmellékletet nem találtak, így a sír pontos datálása a feltáró régészek szerint csak a sír helye ill. helyzete alapján volt lehetséges. Ezt a tényt esetünkben azért fontos megemlíteni, ugyanis hazai szarmata temetkezésekből származó makrokefál koponyát ez idáig mindössze egyetlen lelőhelyen tártak fel. A torzítás módja alapján az általunk vizsgált gepidák és a fiatal egyén koponyája nem különbözik jelentősen. A torzítás minden esetben homlok nyakszirti típusú volt. Kialakításához két bandázst együttesen használtak fel. Az első a homlok és a nyakszirt között futott, míg a másik a fejtetőről, a koronavarrattal párhuzamosan húzódott a mandibula irányába. Ezen pólyák lefutása és szélessége több esetben nemcsak a koponya torzulásának módja alapján volt kikövetkeztethető, hanem a pólyák szorossága következtében a koponyacsontokon kialakult bemélyedések alapján is. Anyagunkban több olyan eset is előfordult, ahol a homlokon, vagy a nyakszirten nem volt észrevehető pólya okozta benyomódás, ezekben az esetekben a bandázs segítségével kialakított nyomás valószínűleg nagyobb területen oszlott el. Ezt azonban véleményünk szerint a pólyák szélesebbre tekerésével érték el, nem pedig egy sík tárgy használatával. A koponya mesterséges torzításának köszönhetően kialakult elváltozások közül megfigyeltük a temporomandibularis ízület és a külső hallójárat elváltozását, a megnövekedett koponyaűri nyomás jeleit, valamint a kismértékben jelentkező alveoláris prognathiát. A makrokefál koponyák nemi megoszlása nagyfokú férfidominanciát mutatott, azonban ezt a kis esetszám miatt óvatosan kell fogadnunk. A csípőízületben kialakult jelentős ízületi gyulladást és csípőficamot egyaránt egy esetben figyeltünk meg. A sarokcsontokon, a térdkalácsokon és a gerincoszlopon több esetben is előfordult fokozott igénybevételre utaló jel, cribra orbitalia két esetben jelentkezett. Összehasonlító vizsgálatokat a kis esetszám és a csontok rossz megtartása miatt nem tudtunk végezni. Köszönetnyilvánítás Szeretnénk kifejezni köszönetünket Csányi Mariettának és Tárnoki Juditnak, amiért a feltárás régészeti dokumentációját teljes egészében rendelkezésünkre bocsátották, emellett kérdéseinkkel is bármikor zavarhattuk őket. Köszönjük Pap Ildikónak és Józsa Lászlónak, hogy megjelenés alatt álló tanulmányukat munkánkhoz felhasználhattuk, valamint Marcsik Antóniának a kárpát-medencei szarmaták embertani szakirodalmának megismerésében nyújtott segítségét. 35 PAP Ildikó JÓZSA László

7 IRODALOM ACSÁDI György NEMESKÉRI János History of human life span and mortality. Budapest, Akadémiai Kiadó. BARTUCZ Lajos A kiszombori gepida temető koponyái. Dolgozatok 13; Anthropologische Beiträge zur I. und II. Periode der Sarmatcnzeit in Ungarn. Acta Arch. Hung. 13; Paleopathologia III. A praehistorikus trepanáció és orvostörténeti vonatkozású sírleletek. Budapest, Az Országos Orvostörténeti Könyvtár kiadványa. BERECZKI Zsolt MARCSIK Antónia Újabb torzított koponyaleletek az Alföldről. In: Korsós, Z. (szerk.,1: IV. Kárpát-medencei Biológiai Szimpózium, Előadások összefoglalói. Budapest, BERNÉRT Zsolt Palcoantropológiai programcsomag. Fol. Anthr. 3; CZÉKUS Géza Anthropological presentation of skeletons from the Vernsic-Na (Vojvodina, Yugoslavia) cemetery from the Sarmatian age (4-5th centuries). Acta Biologica XLII.; DIMÉN Orsolya Adatok a szarmata időszak embertani feldolgozásához (Madaras Halmok). Szakdolgozat, Szegedi Tudományegyetem, Természettudományi Kar Embertani Tanszék. ÉRY Kinga KRALOVÁNSZKY Alán NEMESKÉRI János Történeti népességek rekonstrukciójának reprezentációja. Anthr. Közi. 7; FARKAS Gyula MARCSIK Antónia SZÁLAI Ferenc Békéscsaba területének embertani leletei. In: Jankovich, B. D., Erdmann Gy. (szerk.): Békéscsaba története. Békéscsaba Megyei Jogú Város GÁSPÁR János Gepidengräber in Ungarn. Mitt. Anthr. Ges. In Wien. 61. Bd. GINZBURG, Vulf Veniaminovics ŽIROV, E. V Antropologiceskiematerialy iz Kelkolkogo katakombnogo mogiln'ika v doline r. Talas, Kirgizkoj SSR. Sbornik MAE 10; GUBA Zsuzsanna SZATHMÁRY László MARCSIK Antónia Az Alföld (Sarmatia) és a Dunántúl (Pannónia) népességének elkülönülése a Kr. utáni első négy évszázadban. A Magyar Tudományos Akadémia Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Tudományos Testülete 10 éves jubileumi közgyűléssel egybekötött Tudományos Ülésének Előadásai. MTA Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Tudományos Testületének Kiadványai. Nyíregyháza ISCAN, M. Yasar LOTH, Susan R. WRIGHT, Ronald.K Age estimation from the rib by phase analisys: White Males. J. Forensic Sciences 29; KŐVÁRI Ivett SZATHMÁRY László A továbbélés megítélése az Ároktő, Csik-Gát lelőhelyen feltárt 5 9. századi csontvázleletek alapján (Assessment of surviving relying upon the V IX th century skeletal findings dug up at the location of Ároktő, Csík-Gát). HOME XLII; KULCSÁR Valéria A kárpát-medencei szarmaták temetkezési szokásai. Múzeumi Füzetek 49. Aszód, Osváth Gedeon Múzeumi Alapítvány, 13. o. LEWIS, Mary E Endocranial Lesions in Non-adult Skeletons: Understanding their Aetiology. Int. J. Osteorch. 14; LIPTÁK Pál Recherches anthropologiques sur les ossements avares des environs d'üllő. Acta Arch. Hung. 6; Anthropologische Funde von Ócsa aus der Sarmatenzeit. Fol. Arch. U; Der Anthropologische Fund von dem Achcrhof Szabadszállás- Bocka (A Szabadszállás-Воска tanyai embertani lelet). Cumania I. Archeológia MALÁN Mihály A kecskeméti jazyg sírok embertani vizsgálata. Fol. Arch 1-2; MARCSIK Antónia A püspökladányi szarmatakori sorozat embertani feldolgozása. DMÉ; MARTIN, Rudolf SALLER, Kari Lehrbuch der Anthropologie. I II. Fischer Verlag, Stuttgart. MEINDL, Richard S LOVEJOY, С Owen Ectocranial Suture Closure: A revised method for the determination of skclethal age at death based ont he lateral-anterior sutures. Am. J. Phys. Anthrop. 67; ORTNER, Donald J. PUTSCHAR, Walter G. J Identification of Pathological Conditions in Human Skeletal Remains. Smithsonian Contributions to Anthropology 28. Smithsonian Institution Press, Washington. PAP Ildikó Az endrőd-szujókercszti szarmata-kori sorozat és gepida sír embertani feldolgozása. In: HVaday A., Szőke B. M.: Szarmata temető és gepida sír Endrőd-Szujókereszten. Comm.Arch.Hung PAP Ildikó JÓZSA László A koponyatorzítás és annak következményei. In: Újlaki Pongrácz, Zs. (szerk): Hadak Útján" Népességek és iparok a népvándorlás korában. A Népvándorláskor Fiatal Kutatóinak XVI. Konferenciáján elhangzott előadások RÖSING, Friedrich W Körperhöhenrekonstruktion aus Skelettmassen. In: Knussmann R. (cd): Anthropologie.Handbuch der vergleichenden Biologie des Menschen. Band I., Stuttgart New York. SCHOUR, Isaac MASSLER, Maury 1941 The development of the human dentation. J. Am. Dent. Assoc. 28; SJ0VOLD, Torstein Estimation of stature from long bones utilizing the line of organic correlation. Hum. Evol.5; STLOUKAL, Milan HANÁKOVÁ, Hana Die Lange der Langsknochen altslawischer bevölkerungen unter besonderer berücksichtigung von Washstumsfragen. Homo 29; SZATHMÁRY László MARCSIK Antónia KŐVÁRI Ivett Az Alföld Kr. utáni első fél évezrede embertani előtanulmány. A Magyar Tudományos Akadémia Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Tudományos Testülete 10 éves jubileumi közgyűléssel egybekötött Tudományos Ülésének Előadásai. MTA Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Tudományos Testületének Kiadványai. Nyíregyháza TODD, T. Wingate Age Changes in the Pubis Bone: I. The Male White Pubis. Am J. Phys. Antr. 3; TÓTH Tibor A honfoglaló magyarság ethnogenezisének problémája. Anthr. Közi. 9; Korai periódusok a magyar nép származásában. Anthr. Közi. 12; VADAI Andrea KISZELY István Sarmatische Graber in Tiszakürt Homokos. Mitt. Arch. 10/11; VARGA Péter Zsolt BERNÉRT Zsolt FÓTHI Erzsébet Antropológiai adatok a Szolnok-Szanda germánkori temetőhöz. In: Penksza, K., Korsós, Z., Pap, I.(szerk.): III. Kárpát-medencei Biológiai Szimpózium, Előadások összefoglalói. Budapest,

8 Rövidítések jegyzéke Acta Arch.Hung. Acta Archeologica Scientiarum Hungaricae Am.J.Phys.Anthrop. American Journal of Physical Anthropology Anthr.Közl. Anthropológiai Közlemények Comm.Arch.Hung. Comminucationes Archeologicae Hungáriáé DMÉ A Debreceni Déri Múzeum Evkönyve Fol.Anthr. Fólia Anthropologica Fol.Arch. Fólia Archeologica HÓMÉ A Hermán Ottó Múzeum Évkönyve Hum.Evol. Humán Evolution Mitt.Arch. Mitteilungen des Archáologischen Institutes der Ungarischen Akademie der Wissenschaftten Int.J.Osteorch. International Journal of Osteoarcheology J.Am.Dent.Assoc. The Journal of American Dental Association Í.Forensic Sciences Journal of Forensic Sciences Mitt.Anthr.Ges.In Wien Mitteilungen der Anthropologischen Gesellschaft in Wien Sbornik MAE Sbornik Muzea Antropologii Etnografii 1. táblázat A vizsgált koponyák paraméterei Martin szám/ Obj.-Strat torzított torzított Rokkant Föld 1.3.lelőhely torzított Rokkant Föld IIAlelöhely ! /c _ /

9 Martin szám/ Obj.-Strat torzított torzított Rokkant Föld 1.3.lelőhely torzított Rokkant Föld II.4.lelőhely / basion-a ntibasion ,5 1212,0 1477,8 1660,8 1283,

10 2. táblázat A vizsgált koponyák paramétereiből számított indexek Martin szám/ Obj.-Strat Rokkant Föld I.3.1előhely Rokkant Föld IIAlelőhely :1 73,8 76,3 72,9 77,0 76,9 65,35 17:1 79,3 74,0 17:8 103,9 96,2 20:1 67,8 66,3 59,4 66,5 63,6 20:8 91,9 86,8 81,4 86,4 82,7 9:8 71,9 72,9 65,7 71,4 69,2 77,27 47:45 82,7 48:45 48,0 52:51 74,4 94,6 82,9 82,0 54:55 46,3 57,5 63:62-102,6 3. táblázat A vázcsontok paraméterei Lelőhely Martin No. Clavicula Humerus Ulna Radius Femur Tibia Fibula Calcaneus Oldal bal jobb bal jobb bal jobb bal jobb bal jobb bal jobb bal jobb bal jobb 82.obj.Sl obj.S Rokkant Föld U.lh. 87.obj.S obj.S obj.S obj.S obj.S Rokkant Föld IIAlh. 118.obj.S

11 4. táblázat A vázcsontok paramétereiből számított testmagasság A használt módszer A vázcsont neve 82.obj.S-l obj.S obj. S-121 Rokkant Föld 1.3.lelőhely 88.obj.S obj.S obj.S obj.S-2 55 Rokkant Föld IIAlelőhel y 118.obj.S-2 52 Sjovold (1990) Pearson- Rösing (1988) femur 178,8 163,2 167,0 172,1 175,4 159,0 158,3 tibia 177,3 159,0 166,4 173,2 174,5 161,5 156,6 numerus 178,6 164,5 160,8 170,5 173,8 152,5 164,3 162,9 radius 170,0 159,8 170,0 170,3 157,1 165,4 ulna 175,9 150,6 174,1 175,4 155,6 157,5 166,2 fíbula 156,0 169,9 159,8 átlag 176,1 158,9 164,8 171,6 173,9 155,1 161,3 161,0 femur 172,2 156,0 164,0 167,6 169,9 153,0 158,0 tibia 170,5 153,4 162,7 167,5 168,5 155,1 155,5 numerus 169,2 156,9 158,1 164,2 166,2 152,9 156,8 159,4 radius 166,1 155,2 166,1 166,4 155,0 160,2 átlag 169,5 155,4 161,6 166,4 167,7 154,0 156,3 157,7 5. táblázat A morfológiai vizsgálat eredményei Rokkant Föld 1.3.lelőhely Rokkant Föld IIAlelőhely 82.o. S-l S-l S o. S-l o. S-l S S S o. S o. S-l S S-101 Ellipsoid + Ovoid Pentagonoid + Sphenoid Norma verticalis Birsoid Rhomboid Plagiocephal Spheroid kerek Orbita Szögletes Keskeny Orr Széles

12 Rokkant Föld 1.3.lelőhely Rokkant Föld IIAlclőhcly 82.o. S-l o. S-l o. S o. S o. S-l S o. S S o. S o. S S S-101 Anthropin Apertúra piriformís Fossa praenasalis Sulcus praenasalis Broca 1. + Broca Spina nasalis anterior Broca 3. Broca 4. Broca Nincs Alveolaris prognathia Kicsi Nagy Nincs + + Torus palatínus Kicsi + Nagy Nincs Torus mandibularis Kicsi Nagy Nincs Lapátfog Van Meredek + A homlok íve ívelt Lapos Curvoccipital A nyakszirt íve Bathrokran + Planoccipital

13 Rokkant Föld 1.3.lelőhely Rokkant Föld II.4.1előhely 82.o. S-l o. S-l o. S o. S o. S-l o. S o. S S o. S-65 90,o. S S S-101 Sekély Fossa canina Közepes + Mély táblázat A torzított koponyákon megfigyelt elváltozások A torzítás típusa frontooccipitalis frontooccipitalis frontooccipitalis frontooccipitalis frontooccipitalis frontooccipitalis A torzítópólyák száma Poroticus hypcrostosis jelentkczett-e, ha igen, hol Aszimmetriák az arcon Aszimmetriák a koponyavarratok lefutásában A koponyaüri nyomásfokozódás jelei A pórus acusticus externus alaki elváltozásai A mindkét oldalon jelentősen elkeskenyedett, és megnyúlt a fejtető irányába Tuber praebregmaticum jclentkczett-e Alveoláris prognathia A jobb oldalon jelentős mértékű A bal szemürcgben kismértékben kialakult eribra orbitalia látható Nincs aszimmetria Nincs jelentős elváltozás A temporomandibularis ízület elváltozásai Mindkét állkapocs feje hiányzik, így azok nem k A jobb szemüregben kismértékben kialakult eribra orbitalia látható látható kóros elváltozás látható kóros elváltozás Mindkét oldalon jelentős mértékű Nincs elváltozás A jobb oldalon jelentős mértékű Nincs elváltozás Nincs elváltozás Nincs elváltozás A jobb szemüreg jelentősen nagyobb, mint a bal. Van sutura metopica, mely nem pontosan a saggitalis síkban érkezik a koronavarrathoz Pacchioni granulumok és mély érlenyomatok láthatók a koponyacsontok belső felszínén Pacchioni granulumok és mély érlenyomatok láthatók a koponyacsontok belső felszínén Kismértékben megnyúlt a fejtető irányába Nincs aszimmetria Nincs jelentős elváltozás A baloldalon jelentős mértékben megnyúlt a fejtető irányába, a jobb oldalon ez nem olyan kifejezett Nincs aszimmetria Nincs aszimmetria Pacchioni granulumok és közepesen mély érlenyomatok láthatók a koponyacsontok belső felszínén Igen Igen Igen Igen Igen Az ízvápákon jelentős elváltozás nem jött létre, mindkét állkapocs feje hiányzik, így azok nem k A jobb szemüregben kismértékben kialakult eribra orbitalia látható Nincs aszimmetria Kórosan mély érlenyomatok láthatók a koponyacsontok belső felszínén Kismértékű Kismértékű Kismértékű Kismértékű Kismértékű 339

14 2. kép. 82. objektum, S-l éves férfi, oldalnézet /. kép. 82. objektum, S-l éves férfi, elölnézet 3. kép. 82. objektum, S-l éves férfi, felülnézet kép. 86. objektum, S-l éves nő, elölnézet

15 5. kép. 86. objektum, S-l éves nő, oldalnézet 6. kép. 86. objektum, S-l éves nő, felülnézet 8. kép. 88. objektum, S-l éves férfi, oldalnézet 7. kép. 88. objektum, S-l éves férfi, elölnézet 341

16 9. kép. 88. objektum, S-l éves férfi, felülnézet 10 - kép- 90- objektum, S éves férfi, elölnezet 12. kép. 90. objektum, S éves férfi, felülnézet 11. kép. 90. objektum, S éves férfi, oldalnézet 342

17 14. kép objektum, S éves egyén, oldalnézet 13. kép objektum, S éves egyén, elölnézet A szerzők elérhetőségei: Hajdú Tamás Eötvös Loránd Tudományegyetem, Embertani Tanszék Budapest Pázmány Péter sétány 1/c 1117 kishajdu@fre .hu Bernért Zsolt Magyar Természettudományi Múzeum, Embertani Tár Budapest Ludovika tér bernert@nhmus.hu 15. kép objektum, S éves egyén, felülnézet 343

18 HAJDÚ TAMÁS 36 -BERNERT ZSOLT" ANTHROPOLOGICAL DATA TO SARMATIAN AND GÉPID AGE OF THE TISZA REGION Altogether 10 Sarmatic 8 Gépid and 3 undeterminable age graves were excavated by Csányi Marietta and Tárnoki Judit in area of Rákóczifalva Bivaly-lake in 2006.After the excavation the human bones were transported to the Hungarian Natural History Museum, where the authors examined the anthropological findings. We couldn't draw a conclusion from the anthropological examination's results of sarmatic graves, because of the osseine's bad preservation.whereas we noted some characteristic of gepids individuals which were appeared on the majority of examined skeletons. Neither hyperfeminin nor hypesmasculin were typical of the gepids individuals on the strength of sexual traits.most of the craniums were long or medium-long on the basis of length-width index of the skulls (8:l).The neurocranium was typically high, the forehead was wide and the capacity of the skull was big.the heights of the gepid men's body changed between 164,0 and 178,8 cm.in most cases the shape of the orbits were circular, the noses were narrow.additionally we noted slight alveolar prognathia. In the course of the examination we found artificial cranial deformation of six skulls.five were found in gepid graves and one was raised from a sarmatic grave.the archeologists didn't find grave-goods with the exception of earring in the sarmatic grave as it was wroted in the archeological documentation.after all the individual was sarmatic certainly on the basis of grave location.lt was important to mention that because macrocephalic sarmatic skulls had been excavated from just one archeological site (Madaras-Halmok) in the Carpathian Basin. In our opinion the sarmatic skull doesn't differ from gepids skulls in the way of artificial carnial deformation. The cranial deformation was fronto occipital in all cases, which were made by two bandages.the first bandage was wound at the forehead through the occipital.the second bandage was between the vertex and the mandible (in parallel with the suture coronalis).in most cases the running downs and the widths of this bandages not only were concluded from cranial deformation, but there were hollows on the external surface of cranial bones formed by the tigthness of the bandages The artificial cranial deformation caused some changes, for example the deformation of temporo-mandible joints and the acoustic meatus, the signs of the growed pressure in the intracranial cavitiy and the slight alveolar prognathia.the sexual distribution of macrocephalic skulls shows male dominance.unfortunatelly we can't draw a conclusion from this because of the low number of the cases. Additionally we found one case of coxarthritis and one case of luxation of the hip joints.in most cases we could note the signs of physical overload on the calcaneums, patellas and on the spine.two individuals had cribra orbitalia. We couldn't compare our results with other data using the way of any classical anthropological methods because of the bad preservation of the bones and the low number of cases. 36 Eötvös Loránd University, Department of Biological Anthropology 37 Hungarian Natural History Museum, Department of Anthropology 344