Milyen kihívásokkal kell szembesülnünk a 2013-as évjáratban?

Átírás

1 szőlő technológia növényvédelem tapasztalatok A Dow AgroSciences információs magazinja szőlő-termesztőknek TECHNOLÓGIA Milyen kihívásokkal kell szembesülnünk a 2013-as évjáratban? A fertőzések várható alakulására vonatkozó esélylatolgatás az előző évjárat(ok) sajátosságaira alapozottan készíthető. Borvidékünkön a 2011-es évjárathoz hasonló, növényvédelmi szempontból komolyabb kihívást nem jelentő évet zártunk 20-ben is. Az extrém száraz, meleg időjárás miatt szinte elmaradt a kórokozók jelentősebb fertőzése és a kártevők sem okoztak gondot. Az ilyen, problémamentes, könnyű és akár ismétlődő évjárat a következő évben lehet veszélyes, mert elkényelmesít, elaltathatja éberségünket, ezért könnyen és többet hibázhatunk. Tekintsük át röviden az előző évjárat eseményeit A szőlő fejlődését a fertőzési viszonyok alakulását döntően az adott év időjárása határozza meg, de a pontos elemzéshez figyelembe kell venni az előző évjárat(ok) sajátosságait is. Érdemes ezt az alapszabályt betartani, mert bizony akadnak meglepő helyzetek. Ki gondolta volna, hogy az elmúlt 1 év legcsapadékosabb, súlyos betegségjárványokkal terhes évét, az évszázad legszárazabb két éve (2011, 20) követi. Galilei szerint A bor fény, amit a víz tart össze Ezt a summás megállapítást átértelmezve szemléletesen jellemezhető az utóbbi három évjárat ben csak víz volt, fény (meleg) hiányzott, 2011-ben volt fény és víz is elégséges, 20-es évet viszont fénybőség és komoly vízhiány jellemezte ben a szárazság ellenére nem alakult ki aszály, mert az előző évi extrém csapadékmennyiség a talaj mélyebb rétegeiben felhalmozódva bőségesen ellátta a növények igényét a vegetáció végéig, de a csapadékhiány végigkísérte az évet. Ilyen kezdetek után 20-es év az átlagtól melegebb januárral és extrém hideg (a sokéves átlagtól 4,77 C-al hidegebb) februárral indult. Az ország déli termőtájain a -20 C alatti hőmérséklet a földfeletti fás részek teljes elfagyását ( % terméskiesést) okozta. Márciusban és augusztusban gyakorlatilag semmi (0,8 és 2,2 mm) nem esett, de a többi hónapban is bár relatíve gyakran (10- nap/hónap) összességében mégis nagyon kevés (336 mm) csapadék hullott. Az április végétől, kis megszakítással szeptember közepéig tartó, évszázados rekordokat döntő (- C) trópusi hőségben az alkalmanként akár jelentősebb mennyiségű, de jellemzően csupán néhány mm eső nem jutott el a gyökerekig, de még a leveleken sem tudott hasznosulni, mert elillant, még párásításra sem volt elegendő. Folytatás a 4. oldalon J Biztos alapokkal a szőlőlisztharmat ellen Szakmai körökben elfogadott vélemény, hogy a szőlő lisztharmat esetében 2013-ban várhatóan ivaros primer fertőzésé lesz a főszerep. Az ivaros fertőzésről tudjuk, hogy nagyjából egy időben jelenik meg a teljes ültetvényben, és a belőle fejlődő másodlagos fertőzés nagyon agresszíven és gyorsan terjed. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy kedvező időjárás esetén nem a micéliumos primer fertőzéseknél megszokott gócos, hanem táblaszintű fertőzésre számíthatunk! Ha a csapadékos tavaszi időjárás folytatódik, akkor nem kizárt komolyabb országos járvány kialakulása. Hogyan készüljünk, és milyen elvek alapján állítsuk össze a legmegbízhatóbb növényvédelmi tervet? Fakadás után folyamatosan figyeljük ültetvényeinket. Az ivaros primer fertőzést, az apró kis lisztharmat-pamacsokat a levélkék fonákán meglehetősen nehéz észrevenni. Az áttelelt kazmotéciumok folyamatos felnyílása alatt (kis hajtás állapottól a virágzás kezdetéig) minden kezelésnél használjunk erős kontakt hatású készítményt a minél jobb hatékonyság eléréséhez. Megbízható preventív (megelőző) technológiát alkalmazzunk fakadástól egészen fürtzáródásig. A tünetek megjelenését (induló járvány) követő blokkoló kezelés feltétlenül tartalmazzon Karathane Star-t. Folytatás a 2. oldalon J Speciális rovarölő szerek a szőlő kártevői ellen A szőlőben előforduló legfontosabb kártevők: A tarka- és nyerges szőlőmoly A szőlőilonca A levél- és gubacsatka Egyes pajzstetű fajok Legújabban a szőlőtripsz A felsorolt kártevők életmódja, károkozása, és így az ellenük való védekezés módja eltér egymástól. Az ellenük hatékonyan alkalmazható rovarölő szereket is aszerint kell megválasztani, hogy hatásmódjuk révén biztonsággal elpusztítsák őket. Folytatás a 3. oldalon J

2 2 3 Biztos alapokkal a szőlőlisztharmat ellen Speciális rovarölő szerek a szőlő kártevői ellen Alapigazság, hogy a lisztharmat fertőzést csak meglőzni lehet. Ha már felütötte a fejét a szőlőben, akkor maximum mérsékelhetjük a kártételét, de megszüntetni nem tudjuk. Minél később alakul ki a fertőzés, annál alacsonyabb szintet ér el a szüret idejére. A korai fertőzés (azaz, ha nem védekezünk hatékonyan) már a vegetáció felénél elviheti a termést. (1. abra) A Dow AgroSciences kiváló hatékonyságú készítményeivel az egyik legbiztosabb lisztharmat elleni technológia állítható össze. Ennek alapja az a termékkínálat, amely a szőlő fejlődési szakaszainak és a lisztharmat fertőzési dinamikájának megfelelően a leghatékonyabb védekezést lehetővé tevő hatásmódot kínálja a szőlőtermelők számára. FERTŐZÖTTSÉG Korai fertőzés Fertőzés Tekintsük át, hogy a szőlő fejlődéséhez igazítva milyen alapelvek szerint és mivel védhetjük meg a termést a leghatékonyabban. 1. Fakadástól a fürtmegnyúlásig: Ez az áttelelt ivaros szaporító képletek (aszkospóra) szóródásának kezdete. Ha ekkor sikerül megvédeni a szőlőt, az lényegesen mérsékli a későbbi fertőzesek kialakulását. Korai indulásnál ez kettő, ellenkező esetben egy kezelést jelent. Ne felejtsük el, hogy ez a kezelésünk az utolsó alkalom arra, hogy a fertőzés szempontjából legkritikusabb időszak előtt (fürtkezdemények megjelenése ill. virágzás) megalapozzuk (és biztonságosabbá tegyük) a permetezési szezonunkat. Olyan készítményt célszerű választani, amely hidegben is (15-18 C alatt) hatékony, és a kezdő fertőzéseket képes megelőzni vagy blokkolni. Ezen felül a lehető legerősebb kontakt hatással bír. A legjobb választás ebben az időszakban a Karathane Star, amely egyedüliként tesz eleget ezeknek a kritériumoknak. A Karathane Star mindmáig a legerősebb kontakt készítmény lisztharmat ellen. Nem gázosodva, hanem tömény permetlé formában fejti ki a hatását. Ezért fontos, hogy a felszívódó blokk előtti kezelésnél mindenképpen használjunk Karathane Start, itt nem elég az egyszerű kén hatóanyag. A Karathane Star évente 4 alkalommal használható, az AKG célprogramokban engedélyezett. Ajánlott dózisa 0,6 l/ha. 2. Fürtmegnyúlástól a virágzásig Mivel a fürtmegnyúlástól a bogyókötődésig tart a fürtök legérzékenyebb időszaka, mindenképpen olyan preventív megoldást válasszunk, amely nem engedi, hogy a lisztharmat elindíthassa a fertőzést. Ebben az időszakban az egyik legmarkánsabb készítmény a Rally Q, amit tiszta, fertőzésmentes ületetvényben kell kipermetezni (prevenció!) ezért fontos a megelőző kezeléseknél a Karathane Star alkalmazása. A Rally Q két hatóanyag kombinációja (quinoxifen + miklobutanil), és a kórokozót több ponton támadja. A quinoxifen mezosztémikus hatóanyag, mely jól gázosodik és a viaszrétegben megkötődik. A megkötődés helyén újra gázosodik, és olyan helyeken kötődik meg ismét, ahová a permetlé esetleg nem jutott be. A Rally Q ún. nehézgáz típusú hatóanyaga nem jut el méterekre a kezelés helyétől, ezért sokkal biztosabban fedi a megvédendő felületet, mint a jobban gázosodó, ún. illékonygáz típusú hatóanyagok. Késői fertőzés 1. ábra A vegetáció során minél később fertőzi meg a lisztharmat a szőlőt azaz minél tovább tudjuk egészségesen tartani, később annál alacsonyabb a fertőzöttség/kár mértéke ZSENDÜLÉS IDŐ A Rally Q-val tökéletesen borított felületen a csírázásnak indult konídiumok nem ismerik fel a szőlőt gazdanövényüknek, nem tudnak behatolni a növényi szövetekbe és nem képesek a fertőzést megindítani. A megtelepedést kereső gomba halálra növi magát. A miklobutanil a triazolok csoportjába tartozó szisztémikus hatóanyag. Magas víz ol dé konysá gá nak köszönhetően gyorsan felszívódik és szállítódik a szövetekben. 1 liter Rally Q 45 g miklobutanilt tartalmaz, mely majdnem dupla dózisú Systhane duplo-val egyenértékű! A Rally Q ajánlott dózisa: 1-1,25 l/ha. (Magas fertőzési nyomás esetén mindenképpen a magasabb dózist javasoljuk.) A Rally Q egy permetezési szezonban 3 alkalommal használható. Az AKG célprogramokban engedélyezett készítmény. Mivel a lisztharmat szempontjából legérzékenyebb időszakban járunk, ezért a Rally Q mellől nem maradhat el a kontakt készítmény sem. A legerősebb hatást a Karathane Star 0,6 l/ha dózisától várhatjuk. 3. Virágzástól bogyókötődésig Ebben az időszakban szintén a Rally Q használatát javasoljuk, megelőző jelleggel. Kontakt partnerként ( megtörve a Karathane-blokkot) a Collis¹ 0,4 l/ha dózisát javasoljuk. Mivel ez már a szőlő intenzív növekedési időszaka, a permetezések közt 10- napnál több ne teljen el. 4. Kisbogyós állapottól zöldborsó állapotig A frissen kötött bogyók még igen fogékonyak, és az időjárás is ilyenkor a legkedvezőbb a konídiumos fertőzések gyors kialakulásához. Javaslatunk ez időszakra 0,13 l/ha + 0,6 l/ha Fertőzöttség mértéke % ,68 53,43 43,74 Kezeletlen strobilurin 3 strobilurin +kén 3 Fürtfertőzöttség mértéke 43,87,93 53,8 56,9 Hatékonyság a fűrtökön 2. ábra Növényvédelmi technológiák hatékonysága a szőlőfürtökön fürtzáródás után, az 5. védekezést követően (Szekszárd-Faluhely, Kékfrankos, július 14.) Karathane Star felszívódó+kontakt kombináció. A az intenzíven növekvő hajtásokban gyorsan eljut a fogékony fiatal levelekbe, és megelőzi a fertőzés kialakulását, tisztán tartja a lombot. A egy permetezési szezonban max. 3 alkalommal használható. Az AKG célprogramokban engedélyezett készítmény. 5. Zöldborsó állapottól fürtzáródásig Ez az utolsó lehetőség, hogy bármilyen hatóanyagot a fürtök belsejébe juttassunk. Olyan készítményt válasszunk, amely stabil kontakt védelmet ad a viaszosodó bogyóknak és képes gázosodni a fürtök belsejébe, ahová a permetlé már nem jut be. Ilyenkor nagyszerűen ki tudjuk használni a Rally Q gázosodó tulajdonságát! Ráadásul több más készítménnyel szemben - a benne lévő felszívódó miklobutanil segít megakadályozni a lombozat és a hajtások fertőződését is. Az 1,25 l/ha Rally Q mellé adjunk 0,6 l/ha Karathane Star-t, mert itt van utoljára szükség arra, hogy a legerősebb kontakt hatású készítménnyel lezárjuk a felszívódó blokkot, és tisztán adjuk át a fürtzónát a zsendülés időszakára. A Dow AgroSciences szőlővédelmi technológiája a legnagyobb járványok idején is bizonyította kimagasló hatékonyságát, kísérletekben és üzemi technológiákban egyaránt. A Rally Q, a Karathane Star és a a lisztharmat elleni technológia kulcsszerei, alapkészítmények a szőlő lisztharmat elleni védelmében (2. ábra). 87,69 11,69 92,93 6,71 94,69 5,04 strobilurin 2 standard 1 standard 2 Dow AgroSciences Kezeletlen kontrol és a Dow AgroSciences technológia (Szekszárd, 2005) Védekezés fürtzáródás után Zsendülés környékén a fertőzésmentes állapot fenntartásához általában elegendő 0,6 l/ha Karathane Star önmagában. Azonban amennyiben a lombozaton előfordul lisztharmatfertőzés, a Karathane Star-t egészítsük ki 0,13 l/ha -val. A megfelelő hatékonyság eléréséhez lehetőleg magasabb (0-0 l/ha) lémennyiséggel permetezzünk. Tűzoltás kialakult fertőzés esetén A kialakult fertőzések blokkolása legalább 2-3 kezelést jelent, 5 napos időközönként! A jó blokkoló technológia egyik kulcseleme a megfelelő permetezéstechnika alkalmazása, a fürtkör és a lombozat bemosdatása. Legalább 0-0 l/ha lémennyiség használata javasolt. A védekezés alapja a Karathane Star. Ha a fertőzés mértéke meghaladta a 20-%-ot (súlyos fertőzés), a készítmény nem tudja megszüntetni azt, de egyedüliként képes egy alacsonyabb szintre szorítani. Közepesen érzékeny fajták esetén (pl. Ottonel muskotály, Zweigelt, Szürkebarát) önmagában is elegendő. A Karathane Star dózisa ez esetben 0,6 l/ha. Érzékeny fajták esetében (pl. Rizlingszilváni, Kékfrankos) a gyors hatás érdekében szerkombinációk használatát javasoljuk, vagyis Karathane Star 0,6 l/ha + kén 3-4 kg/ha + 0,13 l/ha. A legérzékenyebb fajták, mint pl. Kékoportó, Hárslevelű, Chardonnay főként, ha a fekvés is hajlamosító még összetettebb kombinációkat igényelnek. A 0,6 l/ha dózisú Karathane Star mellé tegyünk 3-4 kg/ha ként és 1-1,25 l/ha Rally Q-t. A Karathane Star a korábban felsorolt kedvező tulajdonságai mellett, kulcsszerepet tölt be minden rezisztencia-elkerülő és rezisztencia-törő védekezési programban szőlőlisztharmat ellen. Hatékonyság % a The Dow Chemical Company vagy valamely leányvállalatának márkaneve, ¹a BASF védjegye A fent leírtak tájékoztató jellegűek. Felhasználás előtt mindig olvassa el és tartsa be a termékeken található címke utasításait! Runner 2 F természetes védelem tartamhatással A Runner a szőlőmolyok ellen engedélyezett, és az egyidejűleg jelenlévő ilonca ellen is hatékony rovarölő szer. Hatásmódja egyedi, a hernyók vedlését indítja be és gyorsítja fel, azok számára természetellenes módon, a vedlési hormon hatását utánozva. A szőlőben való alkalmazásának jelentőségét az adja, hogy a frissen lerakott tojások és a kikelt lárvák ellen egyaránt hatékony. A rovarölő szerek hatóanyagai a kijuttatás után ki vannak téve az időjárás hatásainak. Nagy menynyiségű eső és erős napsugárzás hatására hatásbiztonságuk és hatástartamuk legtöbbször csökken. Ezzel szemben a Runner hatóanyaga olyan erősen kötődik a levelek és a bogyók viaszrétegéhez, hogy onnan még nagyobb mennyiségű eső sem tudja lemosni. A készítmény ellenáll a napsugarak UV sugarainak is, ezért sokáig ott marad a kezelt felületen, ami biztosítja a termék hosszú tartamhatását. A Runner dózisa 0,3 l/ha (0-0 liter/ha vízzel kipermetezve). A kezelést feromoncsapdás megfigyelésre alapozva, a káros egyedszám (tarka szőlőmoly esetében ez 1 db lepke/ csapda/hét) elérésétől számított 7-8. napon javasoljuk elvégezni. (Ez általában a tojások feketepajzs állapota.) A gyakorlati szakemberek számára más előnyöket is biztosít a Runner. Csemegeszőlő-termesztők körében például fontos szempont, hogy a tarka szőlőmoly 3. nemzedéke ellen is bevethető a készítmény, mivel az É.V.I mindössze 7 nap. Több szőlőtermesztő azt is lényegesnek tartja, hogy a Runner méhekre nem jelölésköteles készítmény. Bár közismert tény, hogy a szőlő szélporozta növény, de gyakran előfordul, hogy az ültetvényt akácfasor, vagy akácerdő szegélyezi. A tarka szőlőmoly első nemzedékének rajzása pedig sokszor egybeesik az akácfa virágzásával, tehát nem mindegy, milyen rovarölőszert választunk ebben az időszakban. Reldan 22EC a szőlő gázosító szere A Reldan 22EC a szőlőben nyan használható a szőlőmo- hatékolyok, és az egyidejűleg jelenlévő pajzstetvek és a szőlő gyökértetű (filoxéra) ellen. Szinte az A Reldan 22EC kategó riájában a legjobban gázosodó hatóanyagú termék. utolsó ilyen típusú hatóanyag, amit a szőlőtermelők a rovarok elleni védelemben még felhasználhatnak. A Reldan 22EC kategóriájában a legjobban gázosodó hatóanyagú termék. Kiválóan alkalmas a szőlőmolyok lárváinak elpusztítására akkor is, ha a fürtkezdeményeken kialakultak már a szövedékek. A vegetáció második felében a lombkorona belsejébe is eljut, és megszünteti a rovarkártételt. Hosszú tartamhatásának alapja, hogy gázosodó hatóanyag minden rejtett helyen tartózkodó kártevőt elpusztít, és azok a kezelés után nehezen szaporodnak fel újra. A készítmény munkaegészségügyi várakozási ideje 0 nap, a szőlőben a kezelést követő reggel már zöldmunka végezhető. A molyok ellen végezett kezelés egyedülálló hatékonysággal pusztítja a szőlőben előforduló különféle pajzstetveket és a filoxérát. A hatékonyság alapja itt is a kiváló gázosodás. A Reldan 22 EC dózisa 2,2 l/ha. Engedélyokirat szerint évente 2 alkalommal használható. Laser gyorsaság és precizitás tartamhatással A Laser hatóanyaga a spinosad a biotermesztés ben is engedélyezett rovarölő szer. Egy bakté riumféle fermentációs terméke, amely a kár tevőket kontakt módon (érintés) és gyomorméregként pusztítja el. A Laser a rovarok idegrendszerét támadja két különböző hatáshelyen, ezért hatáskifejtése rendkívül gyors. A kártevők a kijuttatást követő órákban már elpusztulnak. A készítmény jól kötődik a növények felületén, illetve a felső sejtrétegekben minimális mértékben felszívódik, ennek köszönhetően 7-10 nap tartamhatással rendelkezik. A Laser a szőlőben előforduló tripszek és molyok ellen használható. Dózisa szőlőtripsz ellen 0,4 l/ha, molyok ellen 0,2 l/ha. Kijuttatását tripszek esetén a kártevők tömeges megjelenésekor, szőlőmolyok ellen a tömeges lárvakelés kezdetén célszerű elvégezni. A rajzás intenzitásától függően a kezelés 7-14 nap múlva megismételhető. Az AKG integrált ültetvény célprogramokban a Runner és a Laser korlátozás nél- kül, a Reldan 22EC felsőfokú végzettséggel rendelkező növényvédelmi szakirányító írásbeli javaslatára HASZNÁLHATÓ. Szőlőtripsz károsítása (Drepanothrips reuteri) Korábban az erdő közeli szőlőültetvények alkalmi, kisebb jelentőségű kártevőjeként számon tartott rovarfaj, az utóbbi esztendőkben, számos ültetvényben tavaszi kártételével hívta fel magára ismételten a figyelmet. A szőlőtripsz kárképe eltér a tripszeknél általánosan ismert, leveleken jelentkező ezüstös elszíneződéstől. A szőlő fakadásakor, a fakadó hajtásokon táplálkozó, mintegy 1 mm nagyságú imágók, majd a későbbiekben megjelenő lárvák szívogatásukkal jelentősen késleltetik a tavaszi hajtásnövekedést. A kártétel különösen a hűvös tavasz miatt, amúgy is vontatott fakadás esetén súlyos is lehet. Kanalasodó levelek A hajtástengely fakadó, gyakran körömnyi nagyságú levelei a szőlőtripsz szívogatása következtében a levelek színe felé kanalasodnak. A levélen és a hajtástengelyen barna, beszáradó szívásnyomok tömeges előfordulását észleljük. A elbarnuló szívásnyomok mentén a növekedésben lévő levelek felszakadoznak. A károsított hajtáson az ízközök rövidek, a levelek aprók maradnak. A károsított fiatal levelek jellegzetesen a színük fele kanalasodnak, majd elszáradnak, lehullnak. A hajtástengelyen a károsított és az ép bőrszövet határán hosszanti, barna színű repedések keletkeznek. A súlyosan károsított hajtás a szélnyomás hatására olykor az első nódusz felett eltörik. A kártétel a fakadást követően szembetűnő, az erőteljes hajtásnövekedés beindulásával a szőlőtripsz károsítása ugyan folytatódik, de az okozott kártétel már nem feltűnő. A szőlőtripsz az egész vegetációs periódusban jelen van a hajtásokon, ahol a lárvák, valamint az imágók folyamatosan táplálkoznak. Határozatlan nemzedékszámú faj, az imágók telelnek át a törzsön, karokon felfeslő kéregrészek között. Telelőhelyüket a szőlő fakadásakor hagyják el a mintegy 1 mm nagyságú karcsú testű imágók és kártételük a gyapotos állapot után kezdődik. Először főleg a fakadó szőlő levélkezdemények által takart hajtástengelyén szívogatnak. Tojásaikat a levelek bőrszövete alá rakják, majd a tojásból kelő lárvák a későbbiekben együtt károsítanak az imágókkal. A már kiterült, erősen növekvő leveleken jelentéktelen a szívogatással okozott kártétel. A lombozaton, nyáron elszaporodott szőlőtripsz populáció imágói ősszel a törzsön, karokon a felfeslő kéreg alatt telelnek. A várható kártétel mértéke a metszéskor lekerülő idősebb fás részek vizsgálatával prognosztizálható. A nagy számban előforduló telelő népesség csak akkor okoz jelentős kárt, ha a szőlő fakadása Elbarnult szívásnyomok vontatott. Ilyen esetben viszont a kár akár tetemes is lehet. A szőlőtripsz által okozott kártétel felületes vizsgálattal összetéveszthető a szőlőlevélatka kártételével. A szőlőtripsz a mediterrán országokban, a szőlő jelentős kártevője. Az utóbbi évtizedben hazai előfordulását és eseti kártételét is egyre gyakrabban figyelhettük meg. A kártevő elszaporodásának a meleg és száraz időjárás nagymértékben kedvez. A tápnövényei között számos fafaj szerepel, köztük a tölgy, bükk, mogyoró. Az erdei növényekről szőlőültetvénybe betelepedő egyedek utódai kedvező, hosszantartó és száraz meleg nyarakon elszaporodnak, majd a következő tavasszal okoznak károkat. Elszaporodásukat fokozza a szőlőkártevők, különösen a szőlőmolyok elleni védelemben az ingerületvezetést gátló zoocidek használatának mellőzése. Abban az esetben, ha a nyári időszakban a szőlőmolyok elleni védelem részben ingerületvezetést gátló peszticidekkel történik, akkor a kártétel valószínűsége jelentősen csökken. Dr. Pénzes Béla Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Rovartani Tanszék

3 kép Fehérpelyhes gyökérpenész telep frissen kiforgatott tőke gyökérzetén (2011) Vukovich László felvétele 4. kép Szegecsfejű gyökérgomba és fehérpelyhes gyökérpenész telepek frissen kiforgatott tőke gyökérzetén (2011) Vukovich László felvétele TECHNOLÓGIA Milyen kihívásokkal kell szembesülnünk a 2013-as évjáratban? A talaj vízkészlete gyorsan apadt a felső, de a vegetáció második felére már a mélyebb rétegekben is. Míg a 2011-es szárazság nem okozott problémát, a 20-es vízhiány súlyos következményekkel járt szántóföldi és állókultúrákban, így a szőlőben is. Már fürtzáródás kezdetén (június közepén) tapasztalni lehetett a nem kielégítő vízellátásra utaló jeleket, a jó vízgazdálkodású területeken is. A víz és tápanyaghiány miatt kezdetben csak takarékra állt, később már éhezett a növény! A hajtásnövekedés láthatóan lelassult, leállt, (ami költségmegtakarítást is jelentett, mivel nem volt szükség csonkázásra) tapintható volt a levelek megvastagodott, bőrösödött felülete. A tartós vízhiány miatt bekövetkező tápanyag felvételi zavar, és az ebből eredő hiánytünetek kifejlődése zsendüléstől erősödött fel. Mivel számottevő csapadék az érés időszakában sem érkezett, a sekély termőrétegű, és a könnyű, laza talajokon, vagy meszes foltokban a bogyók érleléséhez szükséges tápelem (K-Mg) kivonás miatt korai levéllankadás, száradás és lombhullás kezdődött. A szőlő fejlődése Az egri borvidéken a télvégi, februári és a húsvéti fagyok sem okoztak kárt. A szőlő április 15 -től fakadt. A virágzás május végén kezdődött, de a szélsőséges nappali- és éjszakai hőingadozás több fajtánál is hiányos, elhúzódó kötődést eredményezett. A tartósan magas hőmérséklet hatására a szőlő gyorsan fejlődött, lerövidült ciklusváltások következtek, június végére záródtak a fürtök, július közepétől 1. kép Szőlőperonoszpóra tünet fagyás után újrafakadt tőkén (20) szerző felvétele zsendültek, színeződtek a bogyók. A szüret ismét szokatlanul korán, augusztus közepén indult és több mint egy hónappal korábban be is fejeződött. A korai kezdés és befejezés oka is a szélsőségesen száraz, meleg időjárás. Felborult a fajtaérési sorrend, összeértek a közép és késői érésű fajták. Rohamos súlyvesztés (%) és beltartalmi értékromlás indult meg (kékfajtáknál is megállt a cukorgyarapodás, a sav csökkent), ezért pánikszerűen folyt a szüret. A szeptember közepén megérkezett várva - várt csapadék frissítően hatott a szőlőre is. Szemmel láthatóan fellélegeztek a növények, meglepő módon kizöldült a levélzet és csak 2. kép Fakórothadás jégvert fürtön (20) szerző felvétele igen későn, a december elejei fagyos éjszakák megérkezése után indult meg a lombhullás. Fertőzési viszonyok alakulása A rendkívül száraz időjárás kedvezőtlenül hatott a kórokozók fertőzésére, felszaporodására. A lisztharmatfertőzés ivaros aszkospórákkal indult. A tünetmegjelenés rendkívül szórványos és gyér volt (1-2 tünetes levélen 1-1 telep). Hiába volt a virágzáshoz képest viszonylag korai (május 09) tünetészlelés, a szokatlanul magas hőmérséklet, csapadékhiány, extrém alacsony páratartalom miatt a gomba csak vegetált, erőtlen maradt, nem szaporodott a levélzeten ezért a bogyókat sem veszélyeztette. Tüneteit zöldborsó fejlettségnél (június 19-én) fedeztük fel. Mint tudjuk, a bogyók ebben a stádiumban már ontogenetikailag rezisztensek a lisztharmattal szemben, ezért a kezeletlen parcellák fürtjeit sem károsította. A permetezések rendkívül korai befejezése után, szeptember elejétől szaporodott fel a lombozaton. Szüret után, sok területen a levélzet %-a fehérlett a lisztharmattól, rajta érett, fekete ivaros termőtestek tömegével, melyek a bőséges őszi csapadék segítségével le is mosódtak a fás részekre. A nagy tömegű lemosódott termőtest súlyos, korai lisztharmat járvány lehetőségét vetítette elő. A peronoszpóra fürtzáródás idején (levélen: 06.23, fürtön: ) jelent meg, de csak speciális mikroklímájú ültetvényekben (keskeny sortávolság, alacsony tőkeforma, dús lombozat) vagy a kivágott szőlőkben kihajtott tőkék talajon fekvő hajtásain maradt fenn. Az alföldi fagykárosodott, fejből fakadt, buja vegetatív növekedésű szőlőkben viszont, látványos levélfertőzés alakult ki. (1. kép). A feketerothadás peronoszpórához hasonlóan, igen szórványosan, kizárólag speciális kitettségű területeken jelent meg ( között) a vitorlavégek, hónaljhajtások felső levelein és néhány fürtön. A júliusi jégverés után megjelent a fakórothadás is (2. kép) a talaj közeli fürtökön. A szürkerothadás 20-ben az egri borvidéken még a jégvert fürtöket sem fertőzte. Meglepő volt, hogy a csapadékos időszak beállta után szüretelt fajták fürtjein sem lehetett felfedezni a kórokozót. a The Dow Chemical Company vagy valamely leányvállalatának márkaneve A fent leírtak tájékoztató jellegűek. Felhasználás előtt mindig olvassa el és tartsa be a termékeken található címke utasításait! Védekezési tapasztalatok A fentiekben elemzett időjárási, fertőzési helyzet igazolja, hogy növényvédelmi szempontból 2011-hez hasonlatosan, 20 is könnyű, problémamentes év volt a borvidéken. Egyes vélemények szerint 20-ben csak hagyni kellett a szőlőt teremni. Ennyire azonban mégsem voltunk bátrak. Míg 2011-ben az előző év nyomasztó emlékei miatt, túlbiztosítottan védekeztünk, 20-ben jellemzően biztonsági védekezés folyt. A gyenge fertőzési nyomás miatt szükségtelen volt specifikus hatású készítmények bevetése. Nyugodtan lehetett költségtakarékosabb technológiákat alkalmazni. Különösebb kockázat nélkül hagyhattunk hosszabb fordulókat a kezelések között, és akár több permetezéssel is csökkenthető volt a kezelések száma. Természetesen egyáltalán nem mindegy, mikor hagyunk ki egy-egy permetezést! Nagyon kockázatos védelem nélkül hagyni a szőlőt a legérzékenyebb időszakában, fürtvirágzat megnyúlás zsendülés között! Különösen igaz ez a lisztharmatra. 20-ben beigazolódott, hogy minimális fertőzési nyomás esetén sem halogatható, vagy hagyható el a lisztharmat primer levéltünet megjelenés utáni permetezés, amivel a gomba levélen való felszaporodását akadályozhatjuk meg! Korai tőkeleromlás, elhalás és esca Az elmúlt extrém időjárású években egyre szembetűnőbb a leromló, esca tünetes, és pusztuló tőkék számának gyarapodása, ami nem véletlen. Az időjárási szélsőségek, mint fontos abiotikus tényezők, meghatározó, hajlamosító szerepet töltenek be a tőkék legyengülését, korai pusztulását kiváltó folyamatban. A klimatikus tényezők közül a legjelentősebb stresszhatást okozó elem a csapadék és a hőmérséklet szélsőséges ingadozása, mely egyúttal a leromlási folyamat gerjesztője is. Szoros kapcsolat van az abiotikus és biotikus tényezők között. A biotikus tényezők közül kulcsszerepet játszanak a leromlást okozó patogén gombák, melyek többsége szöveti elhalást (gyökérelhalást, hervadást, rákos sebeket, korhadást) okozva közvetlen kiváltói lehetnek a tőkék részleges vagy teljes pusztulásának. Ezek a kórokozók az életközösségek szerves részeként, tartós és szélsőséges környezeti hatások esetén válnak jelentős tényezővé. 20-ben az eddig ismerteken kívül újabb korai tőkeelhalást kiváltó problémákra, betegségekre is felfigyeltünk! Az egyik a botrioszfériás fekete kordonkar elhalás, mely elsősorban alacsony kordon művelésű ültetvényekben jelentkezik. Jelenleg 22 Botryosphaeria fajt tartunk számon potenciális faszövet károsítóként a szőlőn. A fertőzött növénymaradványokon és a metszési nyesedéken képződő termőtestekből (piknídiumok) kiszóródó piknokonídiumok levegővel terjednek. A fertőzés kapui a rövid csapos kordon művelés során ejtett nagyszámú friss metszési sebek. A fa szöveti rész nekrózisa miatt következik be a kordonkar végéről induló termőkar pusztulás. Ez a probléma viszonylag könnyen kezelhető az elhalt kordonkarok eltávolításával, új termőkar nevelésével. A fertőzések megelőzését szolgálja az elhalt levágott tőkerészek, és a metszési nyesedék (melyek potenciális fertőzési forrásként veszélyesek) eltávolítása az ültetvényből, majd a megsemmisítése, valamint a metszési sebek lezárása sebkezelő anyaggal. A másik újkeletű probléma az ún. újratelepítési betegség, mely a szőlőültetvények szerkezetátalakítására és átállítására szóló támogatási 161/2008 (XII.18.) FVM rendelethez kapcsolódik. A betegségre a rendelet (nem kellően körültekintő) előírása szerint, egy borpiaci éven belül létesített, zömében pihentetés nélkül újratelepített szőlőkben figyeltünk fel. A talajuntság a kellő pihentetés nélkül újratelepített szőlők vagy rövid vetésforgóval üzemelő szőlőiskolák gyökérbetegsége, mely miatt rossz eredés, egyenetlen tőkefejlődés és tőpusztulás következik be. A betegség kiváltásáért felelős két leggyakoribb veszélyes kórokozó a fehérpelyhes gyökérpenész és a szegecsfejű gyökérgomba szaporító képletei könnyen felfedezhetőek a frissen kiforgatott szőlők gyökérzetén. (3-4. kép) A problémás területeken látottak alapján, nem kell túl nagy képzelő erő, a szakmailag erősen vitatható, hibás rendeletalkotás súlyos következményeit illetően. Sajnos, a pihentetés nélkül, újratelepített ültetvényekben akár többszöröse lehet az eredési veszteség, korai tőkepusztulás, mert ott egy időben két kiváltó tényező - a szaporítóanyag látens fertőzöttsége és az újratelepítési betegségek - hatása összegződhet. Mindezek után vegyük sorra milyen fertőzésekre, problémákra legyünk felkészültek 2013-ban. A termelési év elején a fertőzés, járvány kialakulást meghatározó hármas (időjárás, kórokozó, gazdanövény) kapcsolatrendszerben kulcsszerepet játszó két első elem várható alakulását latolgatva próbálunk valamiféle jövendölést készíteni, többkevesebb sikerrel. Tesszük ezt annak tudatában is, hogy az adott év időjárása gyökeresen felülírhatja a legnagyobb körültekintéssel készített előrejelzést is. Tanulmányainkból ismerjük a kórokozók alapvető fertőzési feltételeit, de minden gomba esetében vannak speciális jellemzők, melyek ismerete segítheti a döntéshozatalt, egy - egy speciális helyzet elemzését, tapasztalatszerzést. Egy dolgot már biztosan tudunk jelentősen több csapadékkal indult, mint az előző év. 20 őszén, szeptember közepétől esősre váltott az időjárás. Október elejétől április közepéig mért mennyiség (464,5 mm) bőven pótolta az előző évi hiányt, de időarányosan túlzottan is sok. A talaj felső rétege, a patakok, folyók telítődtek, emiatt belvizesedés (több mint 2 ezer ha-on) és árvízveszély következett be. Az év első három hónapjában hullott mennyiség több évtizedes rekordot meghaladó. Ebben is kiemelkedő a márciusi 1,4 mm mennyiség. Érdekesség, hogy az elmúlt évben a március volt az egyik legszárazabb (2mm országos átlag), idén viszont viszont 113 év harmadik legcsapadékosabb hónapja. Április is csapadékosan indult, eddig -ből 9 nap esett. Milyen lesz a folytatás? Ki tudja? Nyugodtan mondhatom, számomra az sem okozna nagy meglepetést, ha ilyen kezdetek után mégis aszályosra fordulna az időjárás, hiszen erre is volt példa. A 2000-es év hasonlóan súlyos belvízzel, tavaszi árvizekkel indult, (még a szőlősorokban is állt a víz) majd az év folytatásában trópusi hőség, szárazság és aszály alakult ki. Az is tény, hogy a csapadékosra változott időjárási körülmények miatt komolyabb fertőzési veszélyre kell készülni 2013-ban minden kórokozó esetében! Szőlőperonoszpóra Fertőzés és járvány kialakulás valószínűsége 2013-ban kétesélyes. (1. táblázat) Nagy valószínűséggel lesz fertőzés, akár járvány is, amennyiben folytatódik a szeptember közepén kezdődött (a cikk írása idején is tartó) esős időszak áprilisban, májusban és júniusban. Szélsőséges esetben, abszolút szárazra forduló időjárási körülmények között el is maradhat a fertőzés. (A jelenlegi állapotot tekintve ennek igen kicsi a valószínűsége.) Óvatosságra intem azokat, akik úgy gondolják, nem kell tartani a peronoszpórától, mert két éve nyomát sem látták. Vegyék figyelembe, hogy 20-ben a legextrémebb száraz, meleg viszonyok között járvány ugyan nem alakult ki, de kitettebb területeken és az elfagyott szőlők levélzetén és helyenként fürtön is látványos fertőzést okozott. Az őszi csapadékos időjárás optimális körülményeket teremtett a kitartó spórák képződésére a fertőzött területeken. Még mindig nem feledkezhetünk el a 2010-es peronoszpóra járvány során képződött nagytömegű áttelelő képletről sem. A vastag falú oospórák 5 évig életképesek maradhatnak a talajra hullott levelekben, ezért a három évvel korábbi kitartóképletek még legalább 2 évig potenciális fertőzési veszélyt jelentenek. 1. táblázat Szőlőperonoszpóra fertőzés és járvány kialakulás várható mértéke (Arnoud (1931), és Lehoczky, (1996) nyomán) Csapadékviszonyok alakulása bőséges csapadék novembertől- áprilisig és csapadékos május, június bőséges csapadék novembertől-áprilisig, de száraz május, június kevés csapadék novembertől-áprilisig, de csapadékos május és június kevés csapadék novembertől-áprilisig, és száraz május és június Járványveszély NAGY NINCS NINCS KICSI Következtetés Erre számíthatunk ban! (2010-ben betűről-betűre teljesült) Ez a helyzet is bekövetkezhet! (Ez volt érvényes 20-re.) Szőlőlisztharmat 20-ben szokatlanul gyenge fertőzési nyomás volt, de a szőlő gyors fejlődése, rendkívül korai szüretkezdés miatt már július végén be kellett fejezni a vegyszeres kezeléseket. Ilyen körülmények között semmi nem gátolta a gomba őszi felszaporodását és az ivaros termőtestek tömeges képződését a lombozaton. A kazmotéciumok jelentős része már szeptember közepére érett, fekete, leválásra kész állapotban volt. 20-ben a bőséges őszi csapadék segítségével le is mosódtak a tőkék fás részeire megteremtve ezzel egy komoly lisztharmat járvány kialakulás esélyét ban erős fertőzésre kell számítani! A fertőzést aszkospórák fogják indítani! A betelelt termőtestmennyiség, és azok beéréséhez kedvező téli időjárás miatt is nagy primertünet gyakoriságra készüljünk. Korai tünetmegjelenés esetén, súlyos lisztharmat járvány kirobbanástól kell tartani! Az ivaros aszkospórás fertőzés feltétele, az egyvagy több nap alatt hullott 2,5-10 mm csapadék, és -14 órás levélnedvesség tartam. Ezen feltételek teljesülését a szőlő fakadása után érdemes figyelni, mert az aszkospórák csak zöld növényi felületet fertőznek. Fertőzés után, optimális körülmények között (20 C) 10- nap után várható a szabad szemmel alig észlelhető, apró primer lisztharmat telepek megjelenése a tőke törzstől, kordonkartól max. 1-2 cm-re lévő legelső kifejlett levelek fonákán. A lisztharmat elleni eredményes fürtvédelem alapja a gomba levélen való szétterjedésének megakadályozása virágzás előtt, mert a kötődött, fejlődő bogyókon megtelepedett kórokozót már nem lehet leállítani!! Döntő fontosságú a primer fertőzés lehető legkorábbi észlelése, és a tünet gyakoriságának felmérése, mert ebből becsülhető meg a bogyók fogékony időszakában várható fertőzési nyomás. Célszerű a legelső lisztharmat telepeket az előző évben legfertőzöttebb gócokban, vagy az ún. jelző fajtákon (pl. Portugieser, Blauburger, Kékfrankos, Kadarka, Leányka, Olaszrizling, Chardonnay) keresni. A lisztharmat a termés veszélyeztetésén túl káros hatással van a bor minőségére is. Már meglehetősen alacsony szintű (3%-feletti) átlagos bogyófertőzöttség esetén (a fertőzöttség emelkedéssel arányosan fokozódó) íz- és aromaanyagok romlása, gyümölcsízek elvesztése következik be a borban. Ezért a kiváló borminőség, a gyümölcsös ízek megőrzése érdekében, gyakorlatilag tökéletes fürtvédelemre kell törekedni. Azt se feledjük, hogy valamennyi lisztharmat elleni kontakt vagy felszívódó hatású készítmény preventív, megelőző kezelésekkel ad kielégítő hatást! Szürkerothadás Annak ellenére, hogy szokatlan módon a két extrém száraz évjáratban alig, vagy egyáltalán nem fertőzött a botrítisz, csapadékos (őszi) időjárás esetén 2013-ban veszélyes lehet.

4 kép Feketerothadás tünete levélen szerző felvétele A szürkerothadás kórokozója ép bőrszöveten és légcserenyílásokon is képes behatolni, de sebeken, sérüléseken keresztüli fertőzése a legjelentősebb (jég, moly, lisztharmat, vihar, fiziológiás bogyórepedés). A botrítisz elleni védekezéseket az időjárás függvényében, a kártétel szempontjából legkritikusabb növényfenológiai állapotokra - virágzás, fürtzáródás előtt, zsendülés, érés - kell időzíteni! Kulcsfontosságú a közvetlen fürtzáródás előtti kezelés! Ezt a permetezést a rothadásra kifejezetten érzékeny, tömött fürtszerkezetű, vékony héjú fajtáknál, aszályos időjárás esetén se mulasszuk el, mert a fürtök belsejét ekkor lehet utoljára tökéletesen bepermetezni. Fürtzáródás, zsendülés idején célszerű hosszú hatástartamú, speciális botrítisz elleni készítményeket alkalmazni. Ez a permetezés legyen bármilyen költséges, a későbbiekben csapadékosra forduló időjárás esetén sokszorosan megtérülő befektetés lehet! A szürkerothadás elleni védelem sikerét segíti a szőlőmolyok és a lisztharmat elleni hatékony védekezés. A vegyszerek mellett, számos agrotechnikai eszközzel - harmonikus tápanyag ellátottság, termőegyensúly, szellős lombfal, a fürtzóna szabadon tartása, lelevelezése az érés időszakában - csökkenthető a megbetegedés kifejlődése, fokozható a vegyszeres kezelés hatása vagy akár helyettesíthető. Fekerothadás Tünetei a két extrém száraz évben ( ) is megjelentek, ezért a szőlőperonoszpórához hasonlóan, csapadékos tavasz esetén, számítani kell a feketerothadás fertőzésére is! 6. kép Feketerothadásos nekrotikus levélfoltban kifejlődö termőtestek (piknídiumok) szerző felvétele A kórokozó biológiájával, tünettanával, fertőzési viszonyaival, védekezési lehetőségeivel az elmúlt évi Előnyt adunk szőlős magazinban és az Agrofórum Extra 46. szőlőtermesztőknek szóló számában önálló cikkben foglalkoztunk, de talán nem árt az ott leközölt legfontosabb ismeretek felfrissítése. A feketerothadást a 2000-es évek kezdetétől Magyarországon is fokozódó jelentőségű, nagy gazdasági veszélyt jelentő betegségként kell számon tartani. Az Egri borvidéken 2004 óta jelentkezik rendszeresen. A fertőzöttség mértéke a csapadékviszonyok függvényében változó. Sokkoló mértékű fertőzést 2010-ben okozott. A kórokozó a szőlő valamennyi fiatal, zöld részét fertőzi (levél, levélnyél, hajtástengely, fürtkocsány, bogyók), de a legsúlyosabban a fürtöket károsítja. -% -os termésveszteséget is okozhat! Meleg, csapadékos időjárási körülmények között a legveszélyesebb. 8. kép Feketerothadás miatt mumifikálódott bogyó piknídiumokkal szerző felvétele 7. kép Feketerothadás fertőzés korai tünete bogyókon szerző felvétele Jellemző tünetei A leveleken leginkább perzselés tünethez hasonlítanak a szabálytalan alakú, elszórt, különálló, súlyosabb esetben egymásba folyó, sötét határvonallal szegélyezett nekrotikus foltok. (5. kép) A fertőzés után kb. 2 héttel jelennek meg a foltokban a fényes-fekete, gömb alakú termőtestek (piknídiumok) a bőrszövet alatt, köralakban rendeződve. (6. kép) A levélnyél, hajtástengely és a fürtkocsány fertőződése nyomán hosszanti, szabálytalan alakú, sötétlila-fekete, szövetbe süppedő foltok alakulnak ki melyekben ugyanúgy kifejlődnek a termőtestek. A bogyók, fürtök megbetegedése okozza a legsúlyosabb kárt. A fertőzött bogyók kezdetben világos csokoládébarna színe sötétbarnára változik. (7. kép) A bogyók a fertőzési ponttól kiindulva erősen töppednek, zsugorodnak, végül szénfeketére mumifikálódnak. Az ilyen bogyók felülete láthatóan és tapinthatóan is dudoros, érdes a bőrszövet alatt kifejlődő fekete termőtestek tömegétől. (8. kép) 2. táblázat Szőlő- feketerothadás fertőzés kialakuláshoz - különböző hőmérséklet esetén - szükséges levélnedvességtartam hossza. (R.A. Spotts, Ohio State University) Hőmérséklet ( C) A fertőzéshez szükséges levélnedvesség időtartama (óra) 7,0 nincs fertőzés 10, ,0 15,5 9 18,5 8 21,0 7 24,0 7 26,5 6 29,0 9 32,0 Életciklusa, a fertőzés körülményei A kórokozó a talajra hullott, vagy a tőkén maradt fertőzött mumifikálódott növényrészekben telel ivaros (peritéciumok), vagy ivartalan termőtestekkel (piknídiumok). Fertőzőképessége 2 évig is megmarad. Szoros összefüggés van a hőmérséklet és a levélnedvesség tartama között. A fertőzés bekövetkezésre legoptimálisabb hőmérséklet C, és 7 órás levélnedvesség. Ettől alacsonyabb vagy magasabb hőmérséklethez hosszabb levélnedvesség tartam szükséges. (2. táblázat) A teljes méretet el nem ért, hajtáscsúcsi, fiatal levelek a legfogékonyabbak. A kifejlett, idősebb levelek ellenállók. A bogyók a virágsapkák leválásától zsendülésig érzékenyek, de tünet csak a fejlettebb kb. zöldborsó nagyságú bogyókon jelenik meg. A fürtök legveszélyeztetettebb időszaka virágzás kezdetétől a virágzás befejeződése utáni 6-7 hét. A levél és bogyótünet a fertőzés után kb. 2 héttel várható. Az inkubációs idő hossza a hőmérséklettől és a növényi részek érzékenységi állapotától, korától függ. A hőmérséklet emelkedéssel rövidül (10 C-on 35 nap, míg 22 C-on 10 nap), a fogékonysági állapot végéhez közeli fertőzés esetén, hosszabbodik a lappangási idő. Tartósan csapadékos, meleg időjárási körülmények között a további fertőzések kiváltói a fertőzött szövetekben fejlődött termőtestekből (piknídiumokból) kiszóródó un. nyári spórák, melyek óra alatt csíráznak. a The Dow Chemical Company vagy valamely leányvállalatának márkaneve A fent leírtak tájékoztató jellegűek. Felhasználás előtt mindig olvassa el és tartsa be a termékeken található címke utasításait! A tavaszi fertőzés alapfeltétele megegyezik a peronoszpóra primer fertőzést kiváltó oospórák csírázási és a lisztharmat ivaros aszkospórás primer fertőzés körülményeivel. Ezért a bogyók, fürtök érzékenységi időszaka is egybeesik, ebből következően azonos körülmények között, egyszerre fertőzheti a szőlőt a peronoszpóra a lisztharmat és a feketerothadás, (így történt 2010-ben). Védekezési lehetőségek A két száraz, fertőzésmentes évben nem sikerült új hazai tapasztalatokat szerezni a védekezés vonatkozásában, ezért még mindig csak külföldi eredményekre támaszkodhatunk. A feketerothadás ellen, valódi integrált szemlélettel, agrotechnikai és kémiai védekezési módok együttes alkalmazásával lehetünk eredményesek. A beavatkozások célja, a fertőzőanyag felhalmozódás megakadályozása minden lehetséges eszközzel, ugyanis nem az adott évi inokulum mennyisége, hanem a több év során felszaporodott fertőzőanyag tömeg jelent járványveszélyt! Agrotechnikai eljárások: A metszés során a tőkén maradt mumifikálódott fürtrészek levágásával, elégetésével, a metszés után elvégzett talajműveléssel a földre hullott fertőzött növénymaradványok talajba forgatásával kritikus szint alá csökkenthető a kiindulási fertőzőanyag mennyiség. A fürtvédelem szempontjából jó hatású lehet a hajtásválogatás során felfedezett tünetes levelek eltávolítása a tőkékről. Szellős, vékony lombfal és a sorok gyommentesen tartásával biztosítható a lombozat gyors felszáradása, ami csökkenti a fertőzési veszélyt. Kémiai védekezési lehetőségek: A feketerothadás ellen hosszú lappangási ideje miatt, a fertőződés után lehet eredményesen védekezni. Virágzás kezdete előtt permetezni felesleges, mert minden korábban kijuttatott hatóanyag (a felszívódó is) lekerül a növényről a virágsapkákkal együtt, így a frissen kötődött bogyók védtelenek lesznek. Permetezni a fürtök legérzékenyebb időszaka alatt - teljes virágzástól (virágsapkák lehullásától) az azt követő 6-7 (szélsőséges esetben 10) hétig szükséges! Védekezésre három nagy hatóanyag csoport tagjai használhatók (melyek ismert és széleskörűen alkalmazott vegyületek peronoszpóra és/vagy lisztharmat ellen). 1. A ditiokarbamátokat (pl. Dithane DG Neo- Tec, Polyram DF stb.) általában kiváló hatásúnak tartják feketerothadás ellen is. 2. A szterolgátlókat reprezentáló miklobutanil (, Rally Q SC) és a tebu konazol (Falcon 4 EC, Folicur Solo, Flint max, Mystic 2 EC, Riza 2 EW)- gyors felszívódása révén képes blokkolni a kórfolyamatot, tünetkifejlődést levélen és bogyón egyaránt, ezért elsősorban a fertőzés után, az inkubációs idő első felében kell ezeket kijuttatni. A vizsgálatok során tapasztalt gyengébb preventív hatás fokozható kontakt, ditiokarbamát hatóanyagú szerrel együtt alkalmazva. 3. A sztrobilurinok közül a piraklosztrobin (Cabrio Top) bizonyított kiváló preventív és hoszszú kuratív hatást levélen és fürtön is. A virágsapkák lehullása után alkalmazva, jól kötődik a viaszréteghez levélen és bogyón, jól követi a felületnövekedést, ezért hosszú (akár 3 hét) a hatástartama. (Sajnos a piraklosztrobinnál megállapított kiváló hatékonyság nem vonatkozik a többi sztrobilurinra, de megnyugtató, hogy a feketerothadás esetében kicsi a sztrobilurinokkal szembeni rezisztencia kialakulás veszélye!) 4. Szóba jöhet még a boszkalid (Cantus, Collis SC) és cyflufenamid + difenokonazol (Dynali) melyek engedélyokirata szerint is rendelkeznek feketerothadás elleni mellékhatással. Fakórothadás (más néven fehérrothadás) A klímaváltozás miatt szélsőségessé vált időjárási körülmények között gyarapszik a jégverések, szélviharok száma, ezzel párhuzamosan nő a fakórothadás gazdasági jelentősége is. A kórokozó 20-ben is fertőzte a jégvert fürtöket (2. kép), ezért nagy valószínűséggel ban is számtani kell a megjelenésére. A fakórothadás elleni védelem kulcsa a gyorsaság! Jégverés után a -18 órán belül le kell permetezni a szőlőt! órával később végzett kezelés már csak %-os hatékonyságú, 24 óra után pedig már hatástalan! Védekezésre használható hatóanyagok: folpet, kaptán, klórtalonil, dikarboximidek, pirimetanil. Ne feledjük, hogy a réztartalmú szerek hatástalanok ellene! Korai tőkeelhalás A szélsőséges időjárási körülmények (extrém sok, vagy kevés csapadék, fagy, jégverés) stresszhatása miatt az előző évekhez hasonlóan számíthatunk az esca tünetes, leromló, pusztuló tőkék számának gyarapodására. Várhatóan fokozódik a fekete kordonkar elhalásos tőkék és ültetvények száma, valamint a pihentetés nélkül létesített telepítésekben az újratelepítési betegség. (A téma iránt érdeklődők figyelmébe két kiváló elemző cikket ajánlok: Véghelyi Klára, Zanati Gábor A szőlő talajuntság vagy gyökérbetegség (Agrofórum Extra ), valamint Jenzer Gábor, Magyar Károly és Véghelyi Klára Újratelepítési problémák a gyümölcsültetvényekben Agrofórum Extra ) Nem szakterületem, de egy rovar, az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) hazai megjelenése óta különösen foglalkoztat, mert egy veszélyes karantén kórokozó, az aranyszínű sárgaság fitoplazma (Flavescenc dorée FD) egyetlen rovarvektora. Ez a melegkedvelő, egynemzedékes kabócafaj 2005-ben jelent meg először hazánkban és szétterjedését semmi nem gátolta. Az országos felderítések eredményei igazolják, hogy meghonosodott, 1. ábra 3 év alatt elérte az ország legészakabban fekvő szőlőtermő vidékeit is. 20-es felderítések szerint három megye (Veszprém, Fejér, Komárom, Győr) kivételével mindenütt jelen van (1. ábra) Legfertőzöttebb megyék Csongrád, Borsod Abaúj Zemplén, Somogy, Zala, Bács- Kiskun de Heves megyében is folyamatosan nő a SCATI egyedszáma. (forrás: dr. Orosz Szilvia NÉBIH NTAI, Zsolnay Balázs FMK- NTI) A karantén listán szereplő FD fitoplazma hazai előfordulása még nem bizonyított, de a kórokozó kimutatását követően a környező országokhoz hasonló, szigorú hatósági növényvédelmi intézkedések elrendelése, bevezetése várható, melyek közül a legfontosabb a vektor elleni kötelező védekezés lesz. A növényvédelmi hatóság a termelők segítségét is kéri a felderítésekben, ehhez szeretnék a kabóca életmódjával kapcsolatos néhány alapvető információval segítséget nyújtani Bán Gergely (CsMK-NTI) és Zsolnay Balázs (FMK-NTI) növényvédelmi zoológusuk megfigyelési adataira támaszkodva. A kabócalárvák kedvelt tartózkodási helye az alsóhelyzetű, esetleg talajra hajló hajtások leveleinek fonáka, ahol a fiatal egyedek csoportosan tartózkodnak, ezért ott könnyű szabad szemmel is felfedezni, leszámolni azokat. A különböző fejlettségű lárvák május végétől - július végéig találhatók meg az ültetvényben, de a legnagyobb egyedszám június közepére várható. A felsőbb helyzetű leveleken fordulhatnak elő idősebb lárvák, mert csak azok mozognak többet. Az imágók kifejlődése lassú. Az első lárvák észlelésétől a kifejlett kabócák megjelenéséig meleg évjáratban -45 nap, hűvösebb időjárás esetén nap szükséges. Az imágók júliustól szeptember végéig csapdázhatók ragacsos sárga fogólapokkal, a rajzáscsúcs augusztus közepére tehető. Az esetenként alkalmazott rovarölő szerek hatásosak a lárvák ellen, de a szomszédos nem kezelt területekről új imágó betelepedés (tojásrakás) következhet be a vegetáció végén. A 2013-as évre vonatkozó esélylatolgatás összegzése Eddig minden jel arra mutat, hogy nem lesz könnyű évünk! A csapadékos őszi időjárás és évkezdet miatt számítani kell valamennyi kórokozó fertőzésére. A fertőzési nyomás és a járványveszély mértékét megbecsülni jelenleg még nem lehet, mert az kizárólag a vegetációs idő alatti időjárás alakulásán múlik. A kártétel végső mértéke, a védekezések eredményessége viszont elsősorban rajtunk, növényvédelmi szakembereken, szakértelmünkön múlik. Kellő odafigyeléssel, szaktudásunk maximumát nyújtva, a legnehezebb helyzetekben is eredményesek lehetünk. dr. Dula Bencéné növényvédelmi mikológus, szőlőtermelő DULA Szőlő-Bor kft. www. dulabor.hu

5 8 A szőlő gyomirtása Goal duplo +Dominator Extra 8 SL Ezzel a kombinációval gyakorlatilag az összes, szőlőben előforduló gyom ellen sikeresen védekezhetünk. A Goal duplo a talajfelszínen filmréteget képez, és magról kelő kétszikűek ellen ad stabil, 2-3 hónapos tartamhatást (dózisa 0,5 l/ha). A Dominator felszívódó, totális hatású gyomirtószer, mely a magról kelő és évelő gyomok (pl. tarackbúza, mezei acat, stb.) ellen hatékony. A két készítmény hatóanyagai erősítik egymás hatását, ezért tankkeverékben kijuttatva a hatás sokkal gyorsabb és erősebb olyan nehezen irtható gyomok ellen, mint pl. az aprószulák, mezei acat! Az új és a korábbiaknál koncentráltabb Dominator Extra dózisa 3-4,5 liter/ha. A magasabb dózist alkalmazzuk, ha a területen évelő gyomok vannak (pl. tarackbúza, siska nádtippan, csillagpázsit, selyemkóró). Utóbbiak előfordulása esetén a permetlébe mindenképpen tegyünk 3-5 kg nitrogént, hogy javítsuk a hatáskifejtés gyorsaságát és tarackok elleni hatékonyságát. Hatósági Hírek egérárpa aprószulák mezei acat GOAL DUPLO + DOMINATOR Standard Glifozát Goal duplo + Dominator kezelés hatékonysága (%-ban kifejezve) a kezelést követő 7. napon (Olaszország, 2006) ROVARÖLŐ SZEREK Az elmúlt évben az Engedélyezési Hatóság módosította a klórpirifosz és klórpirifosz-metil hatóanyagot tartalmazó szerek engedélyokiratait a gyümölcskultúrák vonatkozásában a méhek fokozottabb védelme érdekében. A készítményeket egységesen I. forgalmi kategóriába sorolták át. A forgalmazott termékeink közül a következő készítmények érintettek a technológiai szigorításban: NURELLE D /0 EC Almában és körtében a korai zöldbimbós állapottól a teljes sziromhullás utáni állapotig nem használható a szer. A méhek és egyéb beporzást végző rovarok védelme érdekében virágzási időszakban nem alkalmazható! Mézharmat vagy virágzó gyomnövények jelenléte esetén nem alkalmazható! RELDAN 22 EC Almatermésűekben, cseresznyében és meggyben a korai zöldbimbós állapottól a teljes sziromhullás utáni állapotig nem használható a szer. A méhek és egyéb beporzást végző rovarok védelme érdekében virágzási időszakban nem alkalmazható! Mézharmat vagy virágzó gyomnövények jelenléte esetén nem alkalmazható! GOMBAÖLŐ SZEREK A tavalyi év folyamán az Engedélyezési Hatóság kibocsátotta a Dithane M-45 és Dithane DG Neo-Tec készítmények új engedélyokiratait. Változtak a forgalmi kategóriára vonatkozó előírások: 2 g-os kiszerelés felett II. forgalmazási kategória 2 g-os kiszerelésben, illetve az alatt III. forgalmi kategória Az egyes agrár-környezetgazdálkodási célprogramok esetében engedélyezett DowAgroSciences készítmények Célprogramok Almatermésűek Csonthéjas és héjas Szőlő Integrált gyümölcs- és szőlőtermesztés Dominator 8 Dominator 8 Dominator 8 Goal duplo Goal duplo Goal duplo Starane 2 EC Reldan 22 EC 4 Laser Laser Runner Reldan 22 EC 4 Reldan 22 EC 4 Dithane M-45 4 Runner Runner Dithane DG NeoTec 4 SpinTor Dithane M-45 4 Dithane M-45 4 Dithane DG NeoTec 4 Dithane DG NeoTec 4 Karathane Star Rally Q Célprogramok Almatermésűek Csonthéjas és héjas Szőlő Dominator 8 Dominator 8 Dominator 8 Hagyományos gyümölcstermesztés Goal duplo Goal duplo Goal duplo Starane 2 EC Reldan 22 EC Laser Laser Runner Reldan 22 EC Reldan 22 EC Dithane M-45 4 Runner Runner Dithane DG NeoTec 4 SpinTor Dithane M-45 4 Dithane M-45 4 Dithane DG NeoTec 4 Dithane DG NeoTec 4 Karathane Star Rally Q gyomirtó szerek rovarölő szerek gombaölő szerek 4 Kizárólag növényvédelmi képesítéssel rendelkező szaktanácsadó, növényvédelmi mérnök, növényorvos írásbeli javaslatára használható! 8 Dominator, Dominator Extra és Dominator Zöld! A természetvédelmi zonális célprogramok esetén a 61/2009. (V.14.) FVM rendelet 61. (4) bekezdés i) pontja, a 63. (4) bekezdés i) pontja és a 64. (4) bekezdés g) pontja alapján alapvetően minden rovarölő készítmény használata tiltott a jelzett kultúrák (repce, mustár, olajretek) kivételével. Dow AgroSciences Hungary Kft Budapest, Hegyalja út Telefon: (1) Fax: (1) Növényvédelem Hotline Horváth Zsolt Telefon: () Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megye Rajcsányi Máté Telefon: () Komárom-Esztergom, Veszprém és Fejér megye Pirgi Zoltán Telefon: () Somogy, Tolna és Baranya megye Szabó István Telefon: () Nógrád, Pest megye Csávás László Telefon: () Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye Dankó Róbert Telefon: () Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Borsod-Abaúj- Zemplén, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Papp Zoltán Telefon: () Technológiai információk NÖVÉNYVÉDELMI SZAKTANÁCSADÓ MAGAZIN: Felelős szerkesztő: Szabó István Vizuális koncepció: V&V Design Studio Nyomdai kivitelezés: Prime Rate Kft.