Nemzetgazdasági Minisztérium (Budapest, Váci út ) A hivatalbóli kezdeményező képviselője: Dr. Fekete Csongor jogtanácsos Az ajánlatkérő:

Átírás

1 KÖZBESZERZÉSI HAT ÓSÁG K ÖZBESZE RZÉSI DÖNTŐB IZOTTSÁG 1026 Budapest, Riadó u Pf.: 166. Tel.: 06-1/ , fax: 06-1/ dontobizottsag@kt.hu Az ügy iktatószáma: D.657/ 7/2017. A tanács tagjai: Dr. Kriston Kinga közbeszerzési biztos, az eljáró tanács elnöke, Berekméri Ágnes közbeszerzési biztos, Dr. Telek Katalin közbeszerzési biztos A hivatalbóli kezdeményező: Nemzetgazdasági Minisztérium (Budapest, Váci út ) A hivatalbóli kezdeményező képviselője: Dr. Fekete Csongor jogtanácsos Az ajánlatkérő: Sármellék Község Önkormányzata (Sármellék, Dózsa György u. 324.) Az ajánlatkérő képviselője: Dr. Halászi Ügyvédi Iroda, Dr. Halászi György ügyvéd (Jászberény, Bartók Béla u. 8.) A közbeszerzés tárgya: Sármellék Község Önkormányzati Óvoda és Bölcsőde épületének átalakítása és korszerűsítése A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzési Hatóság nevében meghozta az alábbi H A T Á R O Z A T ot. A Döntőbizottság megállapítja, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 25. (1) bekezdését. A Döntőbizottság az ajánlatkérővel szemben Ft, azaz hárommillió forint bírságot szab ki. A Döntőbizottság felhívja az ajánlatkérőt, hogy a bírság összegét a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a Közbeszerzési Hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett számú központosított beszedési számlájára átutalással teljesítse. A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeit az ajánlatkérő maga viseli. A határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. A határozat ellen a Fővárosi Törvényszék előtt közigazgatási per indítható, a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül. A keresetlevelet a Fővárosi Törvényszékhez címezve, de kizárólag a Döntőbizottsághoz kell elektronikus úton benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására/közigazgatási cselekmény hatályosulására nincs halasztó hatálya.

2 2 A jogorvoslat alapjául szolgáló tényállás I N D O K O L Á S 1. Az ajánlatkérő a Kbt. 27. (1) bekezdése szerinti közbeszerzési szabályzattal rendelkezik, a Sármelléki Közös Önkormányzati Hivatal Közbeszerzési Szabályzata hatálya kiterjed egyebek mellett az önkormányzati hivatalt létrehozó és fenntartó önkormányzatokra, köztük az ajánlatkérőre is. 2. A közbeszerzési szabályzat II.1.1. pontja egyebek mellett tartalmazza, hogy a közbeszerzési terv jóváhagyását az önkormányzatok képviselő-testületei teszik meg az előírt határidőig. A II.2. pont szerint a módosított tervet az önkormányzatok képviselő-testületei hagyják jóvá. 3. A közbeszerzési szabályzat V pontja tartalmazza, hogy az eljárást, illetve az eljárási szakaszt lezáró döntést az önkormányzatok képviselő-testülete hozza meg. 4. A közbeszerzési szabályzat XI. pontja tartalmazza, hogy az ajánlatkérő önkormányzat esetében a képviselő-testület tagjai egyetemlegesen felelnek az egyetértő szavazatukkal támogatott eljárást, eljárási szakaszt lezáró döntés törvényességéért. Mentesül a felelősség alól a képviselő-testület azon tagja, aki az eljárást, eljárási szakaszt lezáró döntés meghozatalát nem támogatta és ezt a képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve tartalmazza. 5. Az ajánlatkérő közbeszerzési tervében a II. Építési beruházás rovatban az alábbi közbeszerzés szerepelt: Becsült érték: Ft Irányadó eljárásrend: nemzeti Tervezett eljárási típus: uniós értékhatár alatti Kbt (1) bekezdés szerinti nyílt közbeszerzési eljárás Az eljárás megindításának, illetve a közbeszerzés megvalósításának tervezett időpontja: A szerződés teljesítésének várható időpontja vagy a szerződés időtartama: Az ajánlatkérő képviselő-testülete képviseletében a polgármester június 13-án kelt nyilatkozatában jóváhagyta, hogy az ajánlatkérő közbeszerzési eljárást indítson a Kbt (1) bekezdés szerinti közbeszerzési eljárás keretében a Sármellék Község Önkormányzati Óvoda és Bölcsőde épületének átalakítása és korszerűsítése (TOP ZA ) pályázat építési beruházása tárgyában. 7. Az ajánlatkérő ennek megfelelően, a június 13-án megküldött ajánlattételi felhívásával (a továbbiakban: felhívás) a Kbt. Harmadik Rész 115. szerinti közbeszerzési eljárást indított a fenti tárgyban, az ajánlatkérő az alábbi öt gazdasági szereplőnek küldte meg a felhívást: Sármellékért Közhasznú Nonprofit Kft., HOMELAND Kft., HORVÁTH INVEST Kft., SZABAU INVEST Kft., BAGYÓ-ÉP Kft. 8. A felhívás 4) pontjában az ajánlatkérő a közbeszerzés mennyisége meghatározásánál részletezte az építési beruházás keretében megvalósítandó feladatokat, megadta az átalakítással és korszerűsítéssel érintett óvoda és bölcsőde épület helyiségeit és a helyiségek alapterületét. Rögzítette továbbá, hogy a részletes műszaki leírás a csatolt közbeszerzési dokumentumokban található.

3 3 9. A felhívás 8) pontja szerint az eljárás fedezete a TOP ZA támogatásból rendelkezésre áll, a támogatás intenzitása 100 %. 10. Az ajánlatkérő a felhívás 10) pontjában az ajánlatok értékelési szempontjainál egyebek mellett az alábbiakat rögzítette: A Kbt. 76. (2) bekezdés c) pontja alapján. Ajánlatkérő a Kbt. 76. (4) bekezdését nem alkalmazza. Értékelési részszempontok: 1. Összesített nettó ajánlati ár (HUF): Ajánlattevő a felolvasólapon a teljes műszaki tartalom maradéktalan elvégzéséért kért ellenszolgáltatás nettó összegét köteles feltüntetni. Az ajánlatban benyújtandó az összesített nettó ajánlati árat alátámasztó költségvetés, amelyet az árazatlan költségvetés maradéktalan és teljes kitöltésével kell megadni. A legalacsonyabb összegű nettó ajánlati árat tartalmazó ajánlat kapja a maximális 10 pontot, a többi ajánlat ehhez képest a fordított arányosítás módszerével kap pontszámot. Az értékelési szempont súlyszáma: Jótállás ideje (hónap): Ajánlattevő a műszaki átadás-átvétel napjától teljes körű, korlátozásmentes jótállást köteles vállalni. A legtöbb hónap jótállást vállaló ajánlattevő ajánlata 10 pontot kap, a többi ajánlat ehhez képest az egyenes arányosítás módszerével kap pontszámot. A jótállás idejét egész hónapokban kell megadni. A 36 hónapnál rövidebb idejű vállalt jótállást tartalmazó ajánlat érvénytelen. A 60 hónapnál hosszabb idejű vállalt jótállást tartalmazó ajánlatok egységesen 10 pontot kapnak. Csak egész számú hónap jótállás ajánlható meg, a tört hónapot tartalmazó megajánlásokat ajánlatkérő lefelé kerekíti (38,9 = 38 hónap) Az értékelési szempont súlyszáma: 30 A pontkiosztás módszere és az igazolás módja mindkét rész tekintetében: A legjobb ár-érték arányt megjelenítő ajánlat kiválasztásának értékelési szempontja esetén az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó határa 0, a felső határa 10 pont. Ajánlatkérő a Közbeszerzési Hatóság a nyertes ajánlattevő kiválasztására szolgáló értékelési szempontrendszer alkalmazásáról elnevezésű útmutatójának (KÉ évi 147. szám) 1. számú mellékletének 1. arányosításról szóló pontjában meghatározott módszerek alapján értékeli az ajánlatokat. A fenti módszerek alapján kiszámított pontszámok a súlyszámokkal megszorzásra, majd összeadásra kerülnek. Az így legtöbb pontot elérő ajánlat minősül a legjobb ár-érték arányt megjelenítő ajánlatnak. Ajánlatkérő a számítás során kettő tizedesjegyig kerekít a matematikai kerekítés szabályai szerint. Azonos pontszám esetén az alacsonyabb nettó ajánlati árat tartalmazó ajánlat kerül elfogadásra. 11. A felhívás 13) pontja szerint az ajánlattételi határidő június 19-én óra volt. 12. A felhívás 17) pontja szerint az ajánlati kötöttség minimális időtartama a Kbt. 81. (11) bekezdése alapján az ajánlattételi határidő lejártától számított 60 nap. Az ajánlatkérő a felhívásban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához az ajánlattételi határidő lejártától van kötve. 13. Az ajánlattételi határidőig három ajánlatot nyújtottak be az ajánlatkérőhöz, az ajánlattevők az egyes értékelési részszempontokra az alábbiakat ajánlották meg: 1. Sármellékért Közhasznú Nonprofit Kft. Összesített nettó ajánlati ár (HUF): Ft

4 4 Jótállás ideje (hónap): 72 hónap 2. SZABAU INVEST Kft. Összesített nettó ajánlati ár (HUF): Ft Jótállás ideje (hónap): 36 hónap 3. BAGYÓ-ÉP Kft. Összesített nettó ajánlati ár (HUF): Ft Jótállás ideje (hónap): 48 hónap 14. A Sármellékért Közhasznú Nonprofit Kft. (Cg ) a cégkivonat szerint egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság, egyedüli tagja az ajánlatkérő. 15. A Sármellékért Közhasznú Nonprofit Kft. alapító okiratának pontjai szerint a társaság alapítója az ajánlatkérő, képviseletre jogosult a polgármester. 16. Az alapító okirat 4.1. pontja szerint a társaságot az alapító határozatlan időtartamra hozza létre. 17. Az alapító okirat pontja szerint a társaság közhasznú fő tevékenysége: munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése ideértve a munkaerő-kölcsönzést is és a kapcsolódó szolgáltatások. Az alapító okirat pontja 23 alpontban tartalmazza a társaság további közhasznú tevékenységeit. 18. Az alapító okirat pontja szerint a társaságnál taggyűlés nem működik, a legfőbb szerv hatáskörébe tartozó kérdésekben az ajánlatkérő képviselő-testülete dönt. 19. Az alapító okirat pontja szerint a képviselő-testület hatáskörébe tartozik egyebek mellett: - az éves üzleti terv elfogadása - olyan szerződések megkötésének jóváhagyása, amelynek értéke egyenként a Ftot meghaladja - mindazon ügyekben történő döntés, amelyeket a Ptk. az egyszemélyes gazdasági társaság legfőbb szerve hatáskörébe utal. 20. Az alapító okirat pontja szerint a társaság ügyvezetője Sz. Zs., megbízatása március 8-tól március 8-ig terjedő határozott időtartamra szól. 21. Az alapító okirat pontja szerint a társaság tevékenységét a jogszabályok és az alapító döntése, határozatai alapján az ügyvezető irányítja és szervezi. A pont tartalmazza az ügyvezető feladatait az alábbiak szerint: - a társaság képviselete a bíróság, a hatóságok előtt, valamint harmadik személlyel szemben - szerződések, megállapodások megkötése, kivéve az alapító hatáskörébe tartozó megállapodásokat - a társaság munkaszervezetének irányítása, a társaság alkalmazottai tekintetében a munkáltatói jogok gyakorlása - a társaság tevékenységével kapcsolatos nyilvántartások, könyvek vezetése az éves gazdálkodási terv (üzleti terv), mérleg- és eredmény-kimutatás elkészítése - intézkedés minden olyan ügyben, ami nem tartozik a társaság legfelsőbb szervének hatáskörébe - a társaság szervezeti és működési szabályzatának elkészítése, cégbejegyeztetés és változások cégbírósági bejegyeztetése

5 5 - a cégjegyzés - a társaság működésével kapcsolatos, így különösen a hatáskörére, illetékességére, szervezeti felépítésére, szakmai tevékenységére, valamint gazdálkodására vonatkozó adatok közzététele, nyilvánosságra hozatala. 22. Az ajánlatkérő képviselőtestülete június 22-én rendkívüli nyílt ülést tartott, amelyről készült jegyzőkönyv kivonata szerint a képviselő-testület a 173/2017. (VI. 22.) számú határozatában a közbeszerzési eljárást eredményessé nyilvánította, az eljárás nyertes ajánlattevőjének a Sármellékért Közhasznú Nonprofit Kft.-t hirdette ki, elfogadva annak a munka elvégzésére megajánlott nettó Ft összegű ajánlatát. A képviselő-testület megbízta a polgármestert a vállalkozási szerződés aláírásával. 23. Az ajánlatkérő június 23-án készítette el és küldte meg az összegezést az ajánlattevőknek. Az összegezés szerint az eljárás eredményes volt, érvényes ajánlatot tett mindhárom ajánlattevő, a nyertes ajánlattevő a Sármellékért Közhasznú Nonprofit Kft. lett. 24. Az ajánlatkérő és a Sármellékért Közhasznú Nonprofit Kft. között a vállalkozási szerződés június 30-án jött létre. A hivatalbóli kezdeményezés 25. A hivatalbóli kezdeményező december 12-én nyújtotta be a Döntőbizottsághoz kezdeményezését. 26. Kérte a Döntőbizottságot, állapítsa meg, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 25. (1) bekezdését. 27. Előadta, hogy a Sármellékért Közhasznú Nonprofit Kft. nyertes ajánlattevőnél a tag jogait ugyanaz a képviselő-testület gyakorolja, amely az ajánlatkérő oldalán a közbeszerzési eljárás megindításáról döntött, illetve meghozta az eljárást lezáró döntést is. Az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő között fennálló kapcsolat alkalmas volt arra, hogy az eljárásról olyan többletinformáció (pl. a becsült érték és a fedezet ismerete) kerüljön a nyertes ajánlattevő birtokába, amelyből egyértelműen előnye származik, ezáltal pedig megvalósult a Kbt. 25. (1) bekezdésben foglalt rendelkezés sérelme. Az ajánlatkérő észrevétele 28. Az ajánlatkérő kérte a Döntőbizottságot, hogy a kezdeményezésben foglalt, az ajánlatkérő terhére rótt magatartás vonatkozásában állapítsa meg a jogsértés hiányát. 29. Hivatkozott arra, hogy a hivatalbóli kezdeményező a jogsértést kizárólag a Kbt. 25. (1) bekezdésének megsértésében látja, további megsértett jogszabályi rendelkezést nem jelölt meg, így a kezdeményezést e jogszabályhely vonatkozásában kell vizsgálni. 30. Hangsúlyozta, hogy az ajánlatkérő a Kbt. 25. (1) bekezdésben előírt kötelezettségnek teljes körben eleget tett, azaz minden olyan intézkedést megtett, amely során az összeférhetetlenség kialakulása, illetve a verseny tisztaságának sérelme megakadályozható: a) az ajánlatkérő az eljárásba bevont személyek vonatkozásában eleget tett az összeférhetetlenségi nyilatkozatok megtételére vonatkozó kötelezettségének

6 6 b) az ajánlatkérő a beérkezett összeférhetetlenségi nyilatkozatokat megvizsgálta, abban olyan körülményt, amely alapján összeférhetetlenséget állapított volna meg, nem talált c) valamennyi összeférhetetlenségi nyilatkozat kifejezetten kiterjed a titoktartási kötelezettségre is, azaz a bevont személyek vállalták, hogy harmadik személynek az eljárással kapcsolatosan jogosulatlanul információkat nem adnak ki d) az eljárásba, különösen olyan gazdasági szereplő nem került semmilyen módon és mértékben bevonásra, amelyet az ajánlatkérő a későbbiekben ajánlattételre felhívott. 31. Tényként rögzítette, hogy a Sármellékért Közhasznú Nonprofit Kft. nyertes ajánlattevő az ajánlatkérő egyszemélyes kft.-je, vagyis tulajdonosa maga az ajánlatkérő. Álláspontja szerint a Kbt. nem tartalmazza, hogy az a körülmény, mely szerint az ajánlatkérő egyszemélyes kft.- je is az ajánlattevők között van (ajánlattételre felhívott gazdasági szereplő), minden további feltétel nélkül összeférhetetlenséget eredményez. 32. Kifejtette, hogy a Kbt. hivatalbóli kezdeményező által nem hivatkozott 25. (3) bekezdésének b) pontja ugyanis nem csak a tulajdonosi viszony fennállását írja elő az összeférhetetlenség megvalósulása vonatkozásában, hanem konjunktív feltételként rögzíti, hogy a Kbt. 25. (3) bekezdés b) pontban meghatározott személyek az eljárásba bevonásra kerüljenek és a közreműködés a verseny tisztasága sérelmének lehetőségét hordozza. 33. Álláspontja szerint a bevonás aktív cselekvést feltételez az ajánlatkérő részéről, mely jelen esetben a képviselő-testület, illetve más tisztségviselő vonatkozásában nem áll fenn. A taggyűlés jogait a képviselő-testület gyakorolja, de a speciális jogi helyzet okán ez nem értelmezhető a Kbt. szerinti bevonásként, hiszen ez csak a jogszabályban foglaltak teljesítését jelenti. Az ajánlatkérő szerint önmagában az a tény, hogy az eljárással kapcsolatos, a szabályzatban meghatározott kérdésekben a képviselő-testület dönt, az nem eredményez a Kbt. 25. (3) bekezdése szerinti bevonást. Továbbá álláspontja szerint, mivel a Kbt. a tulajdonost, a vezető tisztségviselőt és azok meghatározott hozzátartozóit nevesíti konkrétan, mint összeférhetetlenséget eredményező bevont személyi kört, megállapítható, hogy a nyertes ajánlattevő vonatkozásában a vezető tisztségviselő vagy felügyelőbizottsági tag bevonására nincs adat, ugyanúgy nincs adat ezek közös háztartásban élő hozzátartozói bevonására sem, továbbá a kft. tulajdonosa nem a hivatalbóli kezdeményező által hivatkozott képviselő-testület, vagy a polgármester, hanem a közhiteles cégjegyzék szerint maga az önkormányzat. Az, hogy az önkormányzat egyes döntéseit a képviselő-testület hozza meg, az nem eredményezi közvetlenül azt, hogy a képviselő-testület a tulajdonos. 34. Kiemelte, abban az esetben, ha a fentiek ellenére megállapításra kerül, hogy a tárgyi helyzet megfelel a Kbt. által tiltott kapcsolódásnak (Kbt. 25. (3) bekezdés a)-b) pontjai, a bekezdés utolsó tagmondata nélkül), az biztosan nem állapítható meg, hogy a bevonás eredményezhette volna a verseny tisztaságának sérelmét. A verseny tisztaságának sérelme praktikusan többletinformációkkal vagy olyan eljárási feltételek megállapításával történhet, amely a felhívott gazdasági szereplők közötti megkülönböztetést eredményezhetik. Fontos tény, hogy ilyen körülményre a hivatalbóli kezdeményező a becsült érték és a rendelkezésre álló fedezet kivételével, amelyet azonban nem indokolt nem is hivatkozott, tehát szabálytalansági eljárás során sem került megállapításra olyan tény vagy körülmény, amely a fenti jogszabályi feltételt konkrétan megvalósítaná. 35. Az ajánlatkérő előadta, hogy társasági jogi szempontból utasítás figyelemmel a képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokra is, tehát, hogy döntéseit határozatban hozza nem történt a kft. irányába, azaz nem került az ügyvezető utasításra az eljárásban

7 7 ajánlat benyújtására, sem pedig arra, hogy milyen tartalmú ajánlatot nyújtson be a kft. Miután más módon az utasítás nem értelmezhető, így önmagában az utasításadási jog ténye nem eredményezi és nem is eredményezheti a verseny tisztaságának sérelmét, így az erre vonatkozó kezdeményezői hivatkozás alaptalan. Az a tény, hogy a tulajdonosi döntéseket a képviselő-testület hozza meg, az szintén a fenti okból kötelező írásbeliség nem eredményezhette a verseny tisztaságának sérelmét, ugyanis ilyen döntés (pl. többletinformáció kiadás, vagy a többi ajánlattevő helyzetét elnehezítő eljárási rendelkezés nem történt). 36. Szintén alaptalan az a hivatkozás, amely szerint az összeférhetetlenség fennállását az is igazolja, hogy a Ft feletti értékű szerződések kft. általi megkötéséhez a képviselőtestület döntése szükséges, ugyanis ez egyrészt egy nyertes ajánlat esetén utólagos döntés, másrészt ez sem eredményezhet semmiféle előnyt a nyertes kft. számára, így nem eredményezheti ez a tény sem a verseny tisztaságának sérelmét. 37. A hivatalbóli kezdeményező olyan adatként, amely a nyertes ajánlattevő számára a többi ajánlattevőhöz képest többletinformációt jelenthetett, az eljárás becsült értékének és fedezetének ismeretét jelölte meg. Ezek az ajánlatkérő álláspontja szerint nem valós hivatkozások az alábbiak miatt: a becsült érték a Kbt. egybeszámítási feltételei okán nem minden esetben eredményezi azt, hogy olyan adat kerül becsült értékként megállapításra, amely kizárólag az adott beszerzés értékét mutatja meg, továbbá nincs adat arra, hogy ilyen adat kiszivárgott volna az önkormányzattól a rendelkezésre álló forrás ezen tekintetben szintén nem releváns, ugyanis tárgyi beszerzés építési beruházás, melynek szabályai az árubeszerzésre ill. szolgáltatásnyújtásra vonatkozó rendelkezésektől jelentősen eltérnek, különösen az árazatlan költségvetés vonatkozásában; az építési beruházásoknál ugyanis ugyanazon költségvetést kell valamennyi ajánlattevőnek kitöltenie, így ezen beszerzéseknél a rendelkezésre álló forrás csak másodlagos információ, ugyanis az azonos munkanemeket és mennyiségeket tartalmazó árazott költségvetéseknek van elsősorban relevanciájuk; ebből következően a rendelkezésre álló forrás ismerete legfeljebb csak az eljárás eredményessége-eredménytelensége vonatkozásában bír relevanciával, az összeférhetetlenség és a verseny tisztasága vonatkozásában nem. 38. Az ajánlatkérő megjegyezte, hogy a hivatalbóli kezdeményező álláspontjának elfogadása esetén a közbeszerzési eljárásokból automatikusan, a körülmények vizsgálata nélkül kizárásra kerülnének valamennyi esetben az egyszemélyes önkormányzati tulajdonú kft.-k, mely mind a Kbt. tételes, mind alapelvi rendelkezésével ellentétes értelmezés lenne. A Döntőbizottság döntése és annak indokai 39. A Döntőbizottság rögzíti, hogy a kezdeményezésben foglaltak vizsgálata során a jogszabályok június 13-án hatályos rendelkezéseit vette figyelembe, tekintettel arra, hogy az ajánlatkérő június 13-án indította meg a jogorvoslattal érintett közbeszerzési eljárást. 40. A Döntőbizottságnak abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy az ajánlatkérő az általa lefolytatott közbeszerzési eljárás során megsértette-e a Kbt. 25. (1) bekezdését. 41. A Kbt. 25. (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles minden szükséges intézkedést megtenni annak érdekében, hogy elkerülje az összeférhetetlenséget és a verseny tisztaságának sérelmét eredményező helyzetek kialakulását.

8 8 42. A Kbt. 25. (2) bekezdése szerint összeférhetetlen és nem vehet részt az eljárás előkészítésében és lefolytatásában az ajánlatkérő nevében olyan személy vagy szervezet ide értve a közbeszerzési szolgáltatót, valamint az általa foglalkoztatottakat is, amely funkcióinak pártatlan és tárgyilagos gyakorlására bármely okból, így különösen gazdasági vagy más érdek vagy az eljárásban részt vevő gazdasági szereplővel fennálló más közös érdek miatt nem képes. 43. A Kbt. 25. (3) bekezdése szerint összeférhetetlen és nem vehet részt az eljárásban ajánlattevőként, részvételre jelentkezőként, alvállalkozóként vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetként a) az ajánlatkérő által az eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevont személy vagy szervezet, b) az a szervezet, amelynek ba) vezető tisztségviselőjét vagy felügyelőbizottságának tagját, bb) tulajdonosát, bc) a ba)-bb) pont szerinti személy közös háztartásban élő hozzátartozóját az ajánlatkérő az eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevonta, ha közreműködése az eljárásban a verseny tisztaságának sérelmét eredményezheti. 44. A Kbt. 25. (1)-(3) bekezdésekben foglalt rendelkezések alapján megállapítható, hogy az ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárás során biztosítania kell a pártatlan, független, tárgyilagos, befolyástól mentes döntés, a verseny tisztasága mellett lefolytatott eljárás feltételeit. 45. A Kbt. 25. (2) bekezdése ajánlatkérői oldalról közelít, eszerint összeférhetetlenséget eredményez az a helyzet, ha olyan személy vagy szervezet vesz részt az ajánlatkérő nevében a közbeszerzési eljárás előkészítésében és lefolytatásában, amely a pártatlan és tárgyilagos feladatellátásra bármely okból nem képes. 46. A Kbt. 25. (3) bekezdése ajánlattevői oldalról közelít, eszerint összeférhetetlenséget eredményez az a helyzet, ha a közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként (részvételre jelentkezőként, alvállalkozóként vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetként) vesz részt az a személy vagy szervezet, amelyet az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevont. Ugyanígy összeférhetetlenséget eredményez az a helyzet is, ha a közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként (részvételre jelentkezőként, alvállalkozóként vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetként) vesz részt az a szervezet, amelynek vezető tisztségviselőjét vagy felügyelőbizottságának tagját vagy tulajdonosát, továbbá ezek közös háztartásban élő hozzátartozóját az ajánlatkérő az eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevonta, ha közreműködése az eljárásban a verseny tisztaságának sérelmét eredményezheti. 47. Az ajánlatkérő minden szükséges intézkedést köteles megtenni annak érdekében, hogy ne jöjjön létre összeférhetetlenséget és a verseny tisztaságának sérelmét eredményező helyzet. Így az ajánlatkérőnek különös figyelmet kell fordítania arra, hogy a közbeszerzési eljárás előkészítésében és lefolytatásában ne vegyen részt olyan személy vagy szervezet, amely a pártatlan és tárgyilagos közreműködést nem tudja biztosítani, továbbá a közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként ne vegyen részt olyan személy vagy szervezet, amelyet az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás előkészítésébe és lefolytatásába bevont.

9 9 48. A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok alapján megállapította, hogy az ajánlatkérő a kezdeményezéssel érintett közbeszerzési eljárás megindításakor négy gazdasági szereplő mellett egy olyan gazdasági szereplőt hívott fel ajánlattételre, amely gazdasági szereplő egyszemélyes gazdasági társaság, egyedüli tagja maga az ajánlatkérő. A közbeszerzési eljárás nyertese ezen egyszemélyes gazdasági társaság lett, az ajánlatkérő és az egyszemélyes gazdasági társaság között a szerződés is létrejött. 49. A Döntőbizottság a közbeszerzési szabályzat II.1.1. pontja és az ajánlatkérő közbeszerzési terve alapján megállapította, hogy az ajánlatkérő közbeszerzési tervét az ajánlatkérő képviselő-testülete hagyta jóvá, a közbeszerzési tervben szerepelt egyebek mellett a kezdeményezéssel érintett közbeszerzés Ft összegű becsült értéke is. Továbbá a képviselő-testület képviseletében a polgármester június 13-án kelt nyilatkozatában hagyta jóvá, hogy az ajánlatkérő közbeszerzési eljárást indítson a Kbt (1) bekezdése szerint. Majd később az ajánlatkérő képviselő-testülete döntött úgy a 173/2017. (VI. 22.) számú határozatában, hogy a közbeszerzési eljárás eredményes volt és nyertes ajánlattevőként azon egyszemélyes gazdasági társaságot hirdette ki, amelynek egyedüli tagja az ajánlatkérő. 50. Fentiekből következően a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő képviselőtestülete a közbeszerzési eljárás előkészítésében és lefolytatásában tevékenyen részt vett. 51. A Döntőbizottság ezt követően azt vizsgálta, hogy az ajánlatkérő képviselő-testülete közreműködött-e az ajánlattétel során. 52. A Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:109. (1) bekezdése szerint a gazdasági társaság tagjainak döntéshozó szerve a legfőbb szerv. A Ptk. 3:109. (2) bekezdésének első mondata szerint a gazdasági társaság legfőbb szervének feladata a társaság alapvető üzleti és személyi kérdéseiben való döntéshozatal. A Ptk. 3:109. (4) bekezdése szerint egyszemélyes társaságnál a legfőbb szerv hatáskörét az alapító vagy az egyedüli tag gyakorolja. A legfőbb szerv hatáskörébe tartozó kérdésekben az alapító vagy az egyedüli tag írásban határoz és a döntés az ügyvezetéssel való közléssel válik hatályossá. 53. A Ptk. 3:112. (1) bekezdése szerint a társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő a társasággal kötött megállapodása szerint megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el. A Ptk. 3:112. (2) bekezdése szerint a vezető tisztségviselő a társaság ügyvezetését a gazdasági társaság érdekeinek elsődlegessége alapján önállóan látja el. E minőségében a jogszabályoknak, a létesítő okiratnak és a társaság legfőbb szerve határozatainak van alávetve. A vezető tisztségviselőt a társaság tagja nem utasíthatja, és hatáskörét a legfőbb szerv nem vonhatja el. A Ptk. 3:112. (3) bekezdése szerint egyszemélyes gazdasági társaságnál az egyedüli tag az ügyvezetésnek utasítást adhat, amelyet a vezető tisztségviselő köteles végrehajtani. 54. A Döntőbizottság megvizsgálta a Sármellékért Közhasznú Nonprofit Kft. egyszemélyes gazdasági társaság nyertes ajánlattevő alapító okiratát és annak rendelkezései, valamint a Ptk. előbbiekben hivatkozott rendelkezései alapján azt állapította meg, hogy az ajánlatkérő képviselő-testülete dönt a társaság legfőbb szerve hatáskörébe tartozó kérdésekben, így a társaság alapvető üzleti és személyi kérdéseiben. Az alapító okirat pontja szerint az ajánlatkérő képviselő-testülete fogadja el az éves üzleti tervet, továbbá a Ft-ot meghaladó értékű szerződések megkötéséhez szükséges a képviselő-testület jóváhagyása.

10 Az ajánlatkérő a Kbt (1) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárást a nyílt eljárás nemzeti eljárásrendben irányadó szabályainak alkalmazásával folytatta le. A Kbt. 81. (11) bekezdése szerint a nyílt eljárásban az ajánlatkérő a felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő az ajánlatához az ajánlattételi határidő lejártától kötve van. 56. A Ptk. 6:64. (1) bekezdésének első mondata szerint, aki szerződés megkötésére irányuló szándékát egyértelműen kifejező és a lényeges kérdésekre kiterjedő jognyilatkozatot tesz, nyilatkozatához kötve marad. 57. A Döntőbizottság megállapította, hogy a Sármellékért Közhasznú Nonprofit Kft. mint ajánlattevő az ajánlattétel során a szerződés megkötésére irányuló szándékát egyértelműen kifejező jognyilatkozatot tett, és az ajánlat megtételekor tudatában volt annak, hogy ezen nyilatkozatához a Kbt. 81. (11) bekezdése alapján az ajánlattételi határidő lejártától, június 19-én órától számítva a felhívás 17) pontjában rögzített minimum 60 napig kötve van. Az ajánlati kötöttségre tekintettel a képviselő-testületnek már az ajánlat megtételéhez szükséges volt a döntése, hiszen a közbeszerzés tárgyának ismeretében nyilvánvaló volt, hogy azon szerződés, amelynek megkötésére irányuló szándékát a Sármellékért Közhasznú Nonprofit Kft. mint ajánlattevő kifejezte, a Ft-ot meghaladja. 58. A Döntőbizottság álláspontja szerint az összeférhetetlenséget, illetve a verseny tisztaságának sérelmét eredményező helyzet azzal állt elő, hogy az ajánlatkérő feladatainak ellátását biztosító képviselő-testület, amely részt vett a közbeszerzési eljárás előkészítésében és lefolytatásában, közreműködött az ajánlattételben is. A képviselő-testület ajánlatkérői és ajánlattevői oldalon is megjelent döntési pozícióban, mindkét oldalon olyan információk birtokában volt (ajánlatkérői oldalon: pl. becsült érték, ajánlattevői oldalon: pl. ajánlati ár), amely a verseny tisztaságának sérelmét eredményezte. 59. A Döntőbizottság szerint az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 25. (1) bekezdését, ugyanis nem tett meg mindent annak érdekében, hogy elkerülje az összeférhetetlenséget és a verseny tisztaságának sérelmét eredményező helyzet kialakulását. Az ajánlatkérő azon magatartásaival, hogy a közbeszerzési szabályzat, illetve a Sármellékért Közhasznú Nonprofit Kft. alapító okiratának ismeretében ezen gazdasági szereplőt hívta fel ajánlattételre, majd hirdette ki nyertes ajánlattevőként és kötött vele szerződést, maga hozta létre az összeférhetetlen és a verseny tisztaságának sérelmét eredményező helyzetet. 60. A Döntőbizottság a Kbt (2) bekezdés c) pontja alapján állapította meg, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 25. (1) bekezdését. 61. A Kbt (3) bekezdés d) pontja alapján amennyiben a Döntőbizottság határozatában jogsértést állapít meg, bírságot szabhat ki a jogsértő szervezettel (személlyel), valamint a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben. 62. A Kbt (11) bekezdése alapján a Döntőbizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, valamint a bírság összegének megállapításában az eset összes körülményét így különösen a jogsértés súlyát, a közbeszerzés tárgyát és értékét, a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását, a Kbt.-be ütköző magatartás ismételt tanúsítását, a jogsértőnek az eljárást segítő együttműködő magatartását, a

11 11 jogsértés megtörténte és a jogorvoslati eljárás megindítása között eltelt hosszú időtartamot, támogatásból megvalósult beszerzés esetén azt a körülményt, ha a jogsértéshez más szerv eljárásában a támogatás visszafizetésére vonatkozó szankció kapcsolódhat veszi figyelembe. A bírság összegének megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt. 63. A Döntőbizottság jelen esetben további jogkövetkezményként a bírság kiszabását indokoltnak tartotta, tekintettel arra, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás során nem biztosította a pártatlan, független, tárgyilagos, befolyástól mentes döntés, a verseny tisztasága mellett lefolytatott eljárás feltételeit. A Döntőbizottság tekintettel volt a közbeszerzés tárgyára és értékére, valamint arra, hogy a jogsértés nem reparálható, az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő között a szerződés létrejött. A Döntőbizottság figyelembe vette, hogy a közbeszerzés támogatásból valósul meg és a jogsértéshez a támogatás visszafizetésére vonatkozó szankció kapcsolódhat, továbbá azt, hogy az ajánlatkérővel szemben korábban jogsértést nem állapított meg. A Döntőbizottság tekintettel volt arra is, hogy a jogsértés megtörténte és a jogorvoslati eljárás megindítása között kb. fél év telt el. 64. A Kbt (4) bekezdése szerint a Kbt (3) bekezdés d) pontja szerinti bírság összege a Kbt (11) bekezdésben foglaltak figyelembevételével a közbeszerzési eljárás becsült értékének legfeljebb 10 %-a. 65. A Döntőbizottság a fentiekben ismertetett szempontok együttes mérlegelése alapján állapította meg a bírság összegét a rendelkező részben meghatározottak szerint. 66. A Döntőbizottság a Ket. 72. (1) bekezdés de) pontja alapján rendelkezett a költségek viseléséről. 67. A Döntőbizottság hatásköre és illetékessége a Kbt (2)-(6) bekezdésein alapul. 68. A határozat ellen a Kbt alapján indítható közigazgatási per. A Döntőbizottság tájékoztatja az ügyfeleket, hogy jelen határozat közigazgatási perben történő felülvizsgálatára a közigazgatási perrendtartásról szóló évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 12. (2) bekezdés a) pontja és a 13. (11) bekezdése szerint a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes. A jogi képviselet a Kp. 27. (1) bekezdése alapján kötelező. A keresetlevél elektronikus úton történő benyújtása az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló évi CCXXII. törvény 9. (1) bekezdése és a polgári perrendtartásról szóló évi CXXX. törvény 608. (1) bekezdése alapján kötelező. Budapest, január 8. Dr. Kriston Kinga sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Berekméri Ágnes sk. közbeszerzési biztos Tóth Zoltánné titkárságvezető Dr. Telek Katalin sk. közbeszerzési biztos

12 12 Kapják: 1. Nemzetgazdasági Minisztérium Regionális Fejlesztési Programokért Felelős Helyettes Államtitkárságának Jogi és Felülvizsgálati Főosztálya (1139 Budapest, Váci út ) 2. Dr. Halászi Ügyvédi Iroda, Dr. Halászi György ügyvéd (5100 Jászberény, Bartók Béla u. 8.) 3. Sármellékért Közhasznú Nonprofit Kft. (8391 Sármellék, Dózsa György u. 324.) 4. SZABAU INVEST Kft. (8900 Zalaegerszeg, Sütő u. 4. II. em. 1.) 5. BAGYÓ-ÉP Kft. (8392 Zalavár, József A. u. 4.) 6. HOMELAND Kft. (8900 Zalaegerszeg, Besenyő u. 32/A.) 7. HORVÁTH INVEST Kft. (8761 Pacsa, Tavasz u. 2.) 8. Közbeszerzési Hatóság Titkársága (Helyben) 9. Irattár