MARKETING ÉS TURIZMUS INTÉZET. Nemzetközi marketing. Túl az országhatáron. Prof. Dr. Piskóti István intézetigazgató. Marketingmenedzsment 12.

Átírás

1 Nemzetközi marketing Túl az országhatáron. Prof. Dr. Piskóti István intézetigazgató Marketingmenedzsment 12. Előadás

2 Külpiaci marketing A vállalat minden marketingjellegű tevékenysége, amelynek végső iránya a külföldi piac. Tevékenységei: a külső piacokra vonatkozó információ gyűjtés a külpiacokra való behatolás tervezése termékek és szolgáltatások tervezése külpiacokon alkalmazott árpolitika kialakítása a célba vett fogyasztókat elérő értékesítési csatorna kialakítása piacbefolyásolási programok megfogalmazása és végrehajtása

3 A nemzetközi marketing fokozatai Exportmarketing az exportőr vállalat tudatos piaci tevékenységének eredményeképpen megvalósuló áru- és szolgáltatásexportot értjük. Nemzetközi marketing az a külpiaci marketingtevékenység, amely az exportüzletek mellett a külpiacokra való behatolásnak egyéb eszközeit és módozatait is alkalmazza, de e tevékenység nem kapcsolódik a külpiacokon folytatott közvetlen tőkebefektetésekhez. Multinacionális marketing A külpiaci marketingtevékenységnek az a köre, amely a közvetlen tőkebefektetésekkel párosul, és amelynek során a vállalkozás piaci céljait és erőforrásait a globális piaci lehetőségek szerint határozza meg.

4 Miért külföldre? Magasabb nyereség lehetősége Nagyobb ügyfélkör kell Adott, hazai piactól való függőség csökkentése Külső cégek veszélyeztetik a piacát, ellentámadás A cég ügyfelei külföldi tartózkodás során igénylik azt

5 Kockázatos? Másik ország vevőinek ízlésé nem ismert. Másik ország kultúrája nem ismert. Jogszabályok nem ismertek. Hiányzó nemzetközi tapasztalat a menedzsmentnél. Külföldi politikai hatalom beavatkozása.

6 Kérdések Hány piacra? Milyen típusú piacra? Hogyan lépjünk piacra? Közvetett v. közvetlen export Külföldi kereskedelmi fióküzlet Licence eladás franchise Vegyesvállalat Közvetlen befektetés Mitől függ?

7 A nemzetközi marketing koncepciók 1. Etnocentrikus koncepció a külföldi piacokon megvalósított marketing tevékenység során ugyanazt a stratégiát követi, amelyet a hazai piacon, nem fordít figyelmet a nemzetközi piacok sajátosságaira (amerikai vállalatokra jellemző) 2. Policentrikus koncepció: a szervezet minden egyes piacot külön kezel, és azok vásárlói számára külön marketing stratégiát dolgoz ki. 3. Regiocentrikus koncepó a szervezetek régiókban gondolkodnak, és egy adott régió célcsoportjai számára azonos marketing stratégiát dolgoznak ki 4. Geocentrikus koncepció a szervezet célja a marketing stratégia sztenderdizálása, azaz annak minden egyes piacon egységes formában való használata, elfogadják azonban az adaptáció szükségességét abban az esetben, ha a módosításból bevétel növekedés érhető el. Keresik azokat a célcsoportokat az egész világon, akik nagyon hasonlóak.

8 Kulturális környezet

9 A kultúra elemei és forrásai (Herskovits) 1. Anyagi kultúra Technika Gazdaság 2. Társadalmi intézmények Társadalmi szervezetek Oktatás Politikai struktúrák 3. Az emberek és az univerzum Hitrendszerek 4. Esztétika Grafikus művészetek Népművészet Zene, dráma és tánc 5. Nyelv

10 Elemei: Nyelv, vallás, társadalmi szervezetek, oktatás, értékek attitűdök Dimenziói (Hofstede- Bond 1989): Individualizmus-kollektivizmus Férfiasság-nőiesség Hatalomtól való távolság Kockázatvállalási hajlandóság Hosszú távú orientáció További dimenziók: idő (múlt, jelen, jövő orientált) tér (személyes, formális), kommunikáció (nem verbális, verbális), érték (mit tekintenek értéknek, milyen hitek, felfogások uralkodnak), döntéshozatal (részvétel, nők milyen pozícióban tárgyalhatnak, hosszabb vagy rövidebb időt eltöltő személyek kapnak nagyobb szerepet, hány személy jelenlétére számítanak, döntéshozatali mechanizmus)

11 Két kultúra találkozása mindig a konfliktus és a kooperáció sajátos keveredése Kulturális kölcsönzés: először csak próbálgatják az idegen megoldásokat a helyi körülményekhez igazítani, mikor az adaptáció teljes, azt már a saját kultúrának elemeként adják át a következő generációnak.

12 Idegen kultúrákból származó elemek elutasítása: Kulturális rasszizmus-kulturális ellenérzés Kulturális változással szembeni hozzáállás függ: - Mennyire érdekel az adott dolog? - Mennyire drasztikus a változás? - Mennyire bomlasztó az újdonság az elfogadott értékek és megszokott magatartás szempontjából? Pl. - időspóroló munkamegtakarító termékek- ahol a nők többsége dolgozik, felgyorsult az életritmus -Indiában a kormány több mint 20 éve rengeteget tesz a születésszabályozás érdekében nagyon kevés eredménnyel, mivel a változás a helyi kultúra legfontosabb elemeivel ütközik. Marketing szempontból lényeges, hogy minden piackutatás végeredményben a változás elfogadásának, illetve elutasításának kutatása. Tendenciájában szinte minden kultúra etnocentrikus: erős az azonosulás mindennel, ami ismert és megszokott (azaz hazai), és erős tendencia van az ismeretlen és szokatlan (azaz idegen) dolgok alulértékelésében.

13 Kultúraelemek és marketing Értékek Az alapértékek eldöntik, hogy melyik terméket preferálom, melyik reklámüzenetre vagyok vevő, mennyire vagyok hűséges beszerzési forrásaimhoz (boltjaimhoz), minek alapján értékelem egy termék árát stb Ismeretek Kultúrák között különbség nem az ismeretek szintjében, hanem milyenségben van, összetételében van, mivel a túlélés minden kultúrában más jellegű elengedhetetlen ismereteket jelent. Nyelv Pl, márkanév kiválasztása, reklámüzenet megválasztása, kérdőív megfogalmazása

14 Ügyességek, jártasságok Nem feltétlenül párhuzamosan nő egy adott termék elterjedési szintjével Intézmények Család, mikroközösség, vállalatok, politikai rendszer A nők szerepe egy adott társadalomban, egy esetleges osztálytagozódás, korösszetétel, kor tisztelete befolyásolják a fogyasztói magatartást és az ipari marketing gyakorlatát is. Pl. konferenciákra európaiak egyedül utaznak, amerikaiak viszik a házastársat isturizmusmarketing két Németország-kultúra minden eleme hasonló volt, intézményi rendszerük 40 év alatt messze került egymástól Hitek Nemcsak vallás jelleget öltenek, ide tartoznak bizonyos ideológiák, babonák Pl. Chanel iszlám országokban olyan kollekciót mutatott be, amihez a Tádzs Mahal falairól vette a mintát 13. Emelet egyes szállodákban hiányzik Thaiföld, adott épülethez tartozó faanyag ugyanabból az erdőből

15 Anyagi kultúra Két eleme: technika, gazdaság (meghatározza egy adott piac ígéretes vagy kevésbé ígéretes voltát) megelőző karbantartás, hulladék, gazdasági rendszerek működésének alapfilozófia Művészetek Számos kultúrában fennmaradt a szimbolikus gondolkodás. (reklámok) Etika, jog, morál Vannak olyan termékek minden kultúrában, melyet morálisan elítélnek pl, szaúdarábiai vámosok elkoboztak egy francia parfümszállítmányt, mivel az üvegdugó egy meztelen nőalakra emlékeztetett Szokások, játékok rutinok, humor

16 Nemzetközi üzleti gyakorlat Az üzleti gyakorlat, az üzleti szokások ismerete ugyanolyan fontos, mint a nyelv ismerete. A nemzetközi üzleti élet minden résztvevőjétől kisebb-nagyobb mértékű adaptációt követel meg. Számos norma van, amely nélkül az adaptáció lehetetlen: - tolerancia - rugalmasság - fair magatartás - más tempóhoz való alkalmazkodás - kíváncsiság/ érdeklődés - a célország ismerete -mások és a másság kedvelése - képesség arra, hogy tiszteljenek, becsüljenek bennünket - a környezetbe való integrálódás képessége

17 Kulturális imperatívuszok: A kultúra azon elemei, illetve azok a szokások, amelyet az idegennek nemcsak el kell fogadni, de célszerű követni is. Pl. adott kultúra tilalmainak a betartása, nagyon sok kultúrában a barátság, a bizalom az üzlet előfeltétele (kínaiak, japánok, spanyolok) Kulturális exkluzívok: olyan dolgok, tevékenységek, amelyek kizárólag az adott kultúra tagjainak vannak fenntartva, idegeneknek ezekben részt venni tilos vagy nem tanácsos pl. egy gyaur ne menjen el Mekkába megcsókolni a Kába követ, ne kritizáljuk egy adott ország politikáját, erkölcsét, furcsaságait még akkor sem a helybéliek ezt előttünk teszik. Sajátos elem a humor viccmesélés pl. az amerikai egyetemeken tilos a kisebbséget legcsekélyebb mértékben bántó humorizálás. Kulturális adiaphora: (eredeti jelentés a Szentírásban kifejezetten nem tiltott hitek és tettek eltűrése) itt azt jelenti, hogy más kultúrával kapcsolatba lépő személy szabadon eldöntheti, hogy mely viselkedési szokásokhoz idomul, melyekhez nem. Pl. kézcsók, baráti ölelés, pálcikával történő evés, japán meghajlás (függ a nemtől, kortól, státusztól)

18 Üzleti protokoll Üzletfelek üzleten kívüli találkozása: Európában- étterem USA- kerti parti Latin- Amerikában- természetes a lakásba, családi körbe való meghívás, de ott tilos üzletről beszélni Ajándék Arab világ- első találkozáskor tilos az ajándék Európa-kerülendő a piros rózsa és a fehér virág, virágoknak páratlan számúaknak kell lennie, nem illik papírba csomagolni, nem szabad drága ajándékot venni Latin-Amerika-csak azután illik ajándékot vinni, ha már valamilyen személyes kapcsolat kifejlődött, a szíveslátás meghálálását kell kifejeznie Anglia- használati cikket nem lehet, túl személyes, fehér liliom a halál színe, a többi virág közkedvelt Brazília- bíborszínű virág temetői virágnak számít, az ital drága, így jó ajándék

19 Üzleti etika Bizonyos magatartás, ami teljesen elfogadhatatlan egy országban, mindennapi elfogadott cselekvés lehet egy másikban USA- Külföldi korrupt tevékenységekre vonatkozó törvény, extraterritoriális jellegű Ha egy amerikai vállalat bárhol a világon közvetlenül vagy akár közvetítőn keresztül veszteget, a büntetés nagyon súlyos. Ez arra az esetre is vonatkozik, ha a vállalat külföldi ügynöke, disztribútora, jogi képviselője stb. követi el, ha a vállalatnak erről tudomása volt nem jelentette. Akár 5 éves börtönbüntetés is lehet. (legtöbb nyugat-európai országban a vesztegetési pénz adóalap-csökkentő tétel, azaz költségként elszámolható Kategóriák: Vesztegetés, Kikényszerítés, Kenőpénz, Törvénytelenségre való rábírás

20 Köszönöm a figyelmet!