Mûvelõdés Népfõiskola Társadalom

Átírás

1 Mûvelõdés Népfõiskola Társadalom A MAgyar Népfõiskolai Társaság kiadványa 2012/3 Jobb polgárt, jobb hazafit, s jobb embert nevelni, ez a népfőiskola célja (Móricz Zsigmond) Segítõ tanácsadással a családok megerõsítéséért Családpolitika az Európai Unióban Kutatással a család és munka harmóniájáért Népfõiskolák együttmûködése Európában

2 Tartalom Bevezetõ 1 Öröm érték felelõsség: segítõ tanácsadással a családok megerõsítéséért 2 A program elsõ 80 órás moduljának bemutatása 4 Összegzések, vélemények 5 Tények és célok 11 Családpolitika az Európai Unióban 13 Hitvallással a családért 15 A család Az Egyház társadalmi tanításának kompendiumá -ban 16 A gyermekszülés és a munkavállalás problematikája 18 Három királyfi, Három királylány 19 Kutatással a család és munka harmóniájáért 21 Kisgyermekesek rugalmas foglalkoztatása 22 Családbarát Önkormányzat Díj 22 A család fája Magtól az erdõig 24 Az Elsõ lépések Jászfényszarun 27 Népfõiskolák együttmûködése Európában 28 Farkas Péter: A szeretet civilizációjáért 31 Egy kiadvány margójára 31 A Magyar Népfõiskolai Társaság folyóirata Felelõs kiadó az MNT elnöksége Felelõs szerkesztõ: Dr. Szigeti Tóth János Szerkesztõ: Mihályfi Márta Társszerkesztõ: Rókás Kata Tördelõszerkesztõ: Kit Bt. Készült a Bonex-Press nyomdában Szerkesztõsége: 1011 Budapest, Corvin tér 8. mnt@nepfoiskola.hu ISSN: A kiadvány megjelenésének támogatója: Nemzeti Kulturális Alapprogram

3 BEVEZETÕ Bevezetõ Az utóbbi 30 évben a folyamatos népességcsökkenés következtében 2010-ben az ország lakossága 10 millió alá csökkent. Miközben a magyarok számára ma is fontos érték a család, és a magyar fiatalok által vállalni tervezett gyermekszám is magas (2,4), ez a gyermek vállalási szándék döntő mértékben csak szándék marad. Európában az egyik legalacso nyabb termékenységi rátával (1,3) mi magyarok rendelkezünk. Tanulmányok igazolták, hogy különösen a nők esetében a jól-lét mutatók középpontjában az ún. szerepkonfliktus áll. Az általános jól-léttel, az élettel való elégedettség, az egészségi állapot önértékelése, a testi és lelki folyamatok, betegség tünetlista összefüggései mind szoros kapcsolatot mutatnak a család és munkahely szerep konfliktusával. A nők családi és munkahelyi szerepének összehangolását szolgáló törekvések száma ma még kevés, különösen Magyarországon. Ezek egyikére lehet eszköz a családok fokozottabb támogatása, a részmunkaidős és rugalmas foglalkoztatás elősegítésével, különösen a gyermekes anyák esetében. Az alacsony magyar foglalkoztatási ráta (55-56%-os) mellett elmaradtunk a részmunkaidős női foglalkoztatásban is, amíg nálunk 7,5% ez az arány, addig az 27 EU-tagországokban 31,5 százalék volt 2009-ben, és ez az arány folytonosan nő. Mélységesen elszomorító adat, hogy az ápolásra szoruló gyermek, vagy felnőtt ellátása miatt nálunk a részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya 0,5%, míg az EU-ban ez a szám 5,3% (Id. Családbarát Magyarországért Munkacsoport) A másik ilyen törekvés kell legyen a munkaszervezetek modernizálása, a vállalatok verseny képességének megőrzéséhez elengedhetetlen részmunkaidős foglalkoztatás széleskörű bevezetése, ami a termelékenyebb munkavégzést segítheti. Ezt több és terjedő gyakorlati példa bizonyítja már itthon is. Megfelelő sajátosságokkal lényegében a fentiekhez hasonló a helyzet a Balatonfüredi Kistérségben, ami 21 települést jelent, lakosságának száma közel fő. A 60 év felettiek száma valamennyi településen erőteljesen növekszik. A kistérségen belül sokan a saját községükben nem, csak napi ingázással találnak munkát. A térségben Balatonfüred után Csopak, Tihany és Zánka nyújtja erre a legtöbb lehetőséget. A legkisebb települések lakói vannak a legrosszabb helyzetben. Különösen jellemző a szezonális foglalkoztatási hullámzás, a nyári időszakkal összefüggésben. Az 1000 lakosra jutó élve születések tekintetében a térség az utolsók egyike a megyében. A család Isten terve szerint a személy és közösség humanizálásának elsőrendű helye az élet és szeretet bölcsője (II. János Pál Christifideles laici apostoli buzdítása) A Magyar Népfőiskolai Társaság, amely közel tíz éve tevékenykedik a térségben, most támogatást nyert az itt élő családok helyzetének megerősítésére, együttműködve a helyiekkel elsősorban magukkal a családokkal, s a helyi intézményekkel, az önkormányzatokkal, a szakemberekkel, a családbarát vállalkozásokkal. Részben ezt a programot és az eddigi eredményeit mutatjuk be a mostani lapszámunkban, amelynek szinte valamennyi írása középpontjában a család áll. Jó szívvel ajánlom olvasóink figyelmébe ezeket a cikkeket, tanulmányokat. Fórum mind a húsz településen megvalósult, alább csak illusztrációként négyet választottak ki a szerkesztők. Szigeti Tóth János 2012/3 Magyar Népfõiskolai Társaság 1

4 AZ MNT CSALÁD PROGRAMJA olyan képzési programokra van tehát szükség, amelyek elősegítik a helyi munkaerő foglakoztathatóságát és versenyképességét. A Magyar Népfõiskolai Társaság programja: Öröm érték felelõsség: segítõ tanácsadással a családok megerõsítéséért (TÁMOP B-11/2) Részletek egy nyertes pályázat megvalósíthatósági tanulmányából Az életben nem történnek nagy dolgok. Ha később visszanézünk, s keressük a pillanatot, mikor valami elhatározó, jóvátehetetlen történt velünk az élmény vagy baleset, mely későbbi életünket alkotta, legtöbbször csak ilyen szerény nyomokat találunk, vagy még ennyit se. Igazában nincs más élmény, csak a család; s nincs más tragédia, csak a pillanat, mikor döntened kell, megmaradsz-e a családban, s annak nagy, széles sugárkörben táguló változataiban, az osztály - ban, a világnézetben, a fajtában vagy mégy a magad útján, s tudod, hogy most már örökre egyedül maradtál, szabad vagy, de mindenki prédája, s csak te segíthetsz magadon. (Márai Sándor: Egy polgár vallomásai) A dokumentum a Magyar Népfőiskolai Társaság Öröm - érték - felelősség: segítő szolgáltatással, tanácsadással, képzéssel a családok megerősítéséért egy kistérségben című pályázatához készült, melynek összefoglalását olvashatják. A pályázat célcsoportjai a Balatonfüredi Kistérség családjai, vállalatai, a 21 település hozzávetőleg lakosa, mely lakosságnak a 60%-a Balatonfüreden lakik. A térségben a legtöbb település kis- és törpetelepülésnek számít népesség szempontjából, vagyis 500 fő körüli, illetve 100 alatti létszámúak. Általános tendencia 2001 óta, a születések számának visszaesése miatt a természetes népességfogyás. A térség jellemzői közé tartozik, hogy a kistelepülések munkavállalóinak 60-70%-a más településre jár dolgozni, mert helyben nem található munkalehetőség. A lakosok mobilitása azonban korlátozott. A kistérségben a foglalkoztatottsági arány átlaga (57%) meghaladja az országos átlagot (53,0%). Az 1000 lakosra jutó élve születések tekintetében a térség az utolsók egyike a megyében. A megvalósítandó program nagyban szeretne építeni az előzményekre, a korábban megvalósult általános fejlesztési és a felnőttek körében folytatott alapkészség fejlesztési HE- FOP programra. A HEFOP pályázat megvalósításával a projekt keretében végzett kutatással a Balatonfüredi Kistérség 11 településének társadalmi, szociális és kulturális helyzetét mérte fel az MNT, egyéni interjúk segítségével. A térségben a foglalkoztatásra jellemző a nagyfokú szezonalítás, kiemelten a turizmus és a mezőgazdaság területén, amely kiszolgáltatott az időjárásnak, illetve a vendégszám alakulásának. Az évről évre munkanélküli státuszba kerülők legalább fele fél évre vagy néhány hónapra alkalmazotti állományba kerül, amikor megnövekszik a munkaerő iránti igény is. A regisztrált munkanélküliek legnagyobb hányadát teszik ki a térségben az általános iskolát, valamint a szakmunkásképzőt vagy szakiskolát végzettek. A munkanélküliek között feltűnően magas a éves fiatal (pályakezdő) korosztály aránya, közel azonos a középkorúakéval (36 45 év). Az 51 év feletti munkanélküliek 13, 2% -át teszik ki a regiszt rált munkanélkülieknek. A munkanélküliek többsége nem szívesen vesz részt felnőttképzéseken, mert nem érzi annak hasznát, ugyanis azt tapasztalják, hogy átképzés után ugyanolyan nehéz elhelyezkedni, mint annak előtte. Többek szerint a településeken a közösség szervezésére kellene a hangsúlyt helyezni, és általában több, közvetlen információt kellene biztosítani az embereknek, és elsősorban helyben, a kis közösségekben kellene megvalósulnia az átképzési vagy képzési programoknak, azzal a hangsúlyos szemponttal, hogy a fiatalabb korosztálynak különösen fontos volna bekapcsolódnia a felnőttképzésbe, a tanulásba. A program helyszínének kiválasztásánál az alábbi tényezők domináltak: nincs releváns, a pályázat témakörébe tartozó szolgáltatás a településeken; alacsony a gyermekvállalási kedv; elöregedő és magára hagyott kistelepülések vannak a térségben; nincs megfelelő együttműködés az ügy érdekében a vállalkozások, a civilek, az önkormányzatok és az egyházak között. A kistérségben készített interjúk során az MNT arra volt kíváncsi, hogy melyek a települések fejlődésének legfőbb akadályozó elemei. Kilenc akadályt neveztek meg, melyeket súlyozni lehetett. Az akadályok a következők: információhiány; közösségek és közösségi értékek hiánya és bizalmatlanság; szemléleti elmaradottság; az önállóság és kezdeményező készségek hiánya; az együttműködés hiánya a településen belül és a települések között; a lakosság felkészültsége, képzettsége; a támogatási források hiánya; a településvezetés és irányítás gyengeségei; és a civil szervezetek hiánya. A füredi térségben a képzettség hiánya a 3. helyet foglalja el. Elég egyértelmű jelzésnek 2 Magyar Népfõiskolai Társaság 2012/3

5 AZ MNT CSALÁD PROGRAMJA kell vennünk, hogy a térségben az első két helyet foglalja el a támogatás, az önállóság és kezdeményezőkészség hiánya. A kutatás céljai között olyanok szerepeltek, mint megismerni a helyi erőforrásokat, a települések önkormányzatának programjait, a kistérségi törekvéseket, és a megyei és regionális fejlesztési terveket. A kutatás eredményeiből kiderül, hogy a települések fejlődésének legfőbb akadályát a közösségek, és a képzettség hiánya jelenti. A foglalkoztathatóság és a képzettség egymással szorosan összefügg olyan képzési programokra van tehát szükség, amelyek elősegítik a helyi munkaerő foglakoztathatóságát és versenyképességét. A Magyar Népfőiskolai Társaság a jelenlegi család programjának keretében a teljes Balatonfüredi Kistérséget átfogva, meghatározott rendszerben felépítve alakítaná ki a családok rendszeres tanácsadó szolgáltatását, valamint a hozzá szervesen kapcsolódó képzések megvalósítását. A projekt keretében közel ezer fő bevonására kerül sor, emellett az érintett térség önkormányzataival, a szociális intézményekkel és a térség vállalataival közvetlen kapcsolat és együttműködés alakul ki. A pályázat során elsődleges célunk a családi élet és a munkavállalás összeegyeztetése. Mivel a településeken élők helyben nem tudnak elhelyezkedni, és ingázásra kényszerülnek, így nagy segítséget jelent számukra, ha legalább csökkentjük esélyét annak, hogy még több konfliktust okozzon a munkába állás. Ezen kívül további feszültséget jelent az, hogyha a szülőknek van munkájuk, de a munkaadó egyáltalán nincs tekintettel arra, hogy a munkavállaló kisgyermekes szülő. Ezt az általánosan jellemző helyzetet kívánjuk javítani azzal, hogy a két fél között egy fórumrendszerben teret és lehetőséget adunk a közeledésre, az álláspontok kölcsönös érdekeken nyugvó egyeztetésére. Számolni kell továbbá azzal a ténnyel, hogy a kialakuló, létrejövő fiatal családok nincsenek teljes mértékben felkészülve a család és gyermekés munkavállalással összefüggő konfliktusok kezelésére, így szeretnénk már az elején megelőzni a problémák kialakulását, vagyis a programunk egyfajta preventív jellegű foglalkozást is magában foglal. Fontosnak találjuk, hogy ne csak egy-egy települést érintsenek a foglalkozások, hanem minél szélesebb körben megtörténjen az összefogás, a változás, a családi életvezetés biztonságának a növekedése. A projekt elemei és tevékenységei az alábbiak. Rendezvénysorozat indul tanácsadó jelleggel családi élettel, gyermekneveléssel kapcsolatosan augusztusától novemberig. A célcsoport az érintett területek egyes családjai, azon belül olyan szülők, akik kisgyerekes vagy több generációs kötelékekkel rendelkeznek. A főbb kérdéskörök az alábbiak: a család meghatározó szerepe; szerepek és magatartás a családban; a család mindennapi életvezetése; szülő-szülő kapcsolat és együttműködés fontossága; szülő-nagyszülő viszonyrendszer a családban; szülő-gyermek kapcsolat konfliktusai és feloldásai; a következetes és megbízható szülői magatartás; gene rációk együttélése; a család és a közössé g; a család és az iskola. Ennek a sorozatnak a második része a mun kavállalás kérdéseivel foglalkozik. A célcsoportot a térség azon családjai alkotják, akik kismamák és kispapák, tehát több éve otthon nevelik gyermeküket, ám vissza kell térniük a munka világába. A fórumok olyan témákkal foglalkoznak közvetlenül, mint: a munka család gyermek: öröm érték felelősség; újra közösségben önfeladás nélkül; az idő és energia türelem és szeretet; egyensúly a munkában és a családban; lelki és fizikai megterhelések kezelése; konfliktus hely zetek a családban a munka miatt; konfliktus helyzetek a munkában a család miatt; egyéni karrier a munkában, gyermekvállalással; gyermeknevelés és munka harmonizálása, új élethelyzet a gyermek számára is. A fórumokkal párhuzamosan indulnak el a képzések, összesen 240 órában, amely a munka és család témakörén belül kompetenciafejlesztést jelent, mely a munkaerőpiacra való visszatérés formális követelményeinek elsajátításán túl, a családi élet és a munka összeegyeztethetőségéről szól, azzal a szándékkal, hogy a képzésben résztvevők a későbbiekben maguk is alkalmassá váljanak a problémák segítő kezelésére, mentorálására a saját településükön. A programmal, illetve a képzésben résztvevőkkel szeretnénk elősegíteni, hogy a térségben élők megtanulják kezelni azt a helyzetet, amikor meg kell maradni munkavállalónak és szülőnek egy személyben. Mindezt úgy, hogy egyik szerep sikeressége se csorbuljon a másikkal szemben. A 240 órás képzés háromszor nyolc van órás felosztásban úgy valósul meg, hogy tematikájában illeszkednek a párhuzamosan futó fórum sorozatok témáihoz. A pályázati program harmadik rendezvénysorozata az önfoglalkoztatást támogató kezdeményezésekre (szociális szövetkezetek, falusi turizmus, gazdasszonyképzés, családi vállalkozások) irányuló tanácsadás lesz. Elősegíteni, hogy megerősödjenek a kistérség azon családjai, akik a múltban is és a jövőben is arra törekedtek, hogy kihasználják a közvetlen környezetükben lévő lehetőségeket, adottságokat, hagyományokat, amelyekkel önmagukat is és a többi családot is segíteni tudják. A helyi fejlesztési lehetőségek számbavételével egy önsegítő rendszerek kialakulásának elindítása a cél. Ennek szakmai tartalma a következő: mit jelent a szociális szövetkezet, mint önfoglalkoztatási lehetőség, bevonva a családot. A falusi turizmus, a régi falusi szakmák értékei, és mai életképességük, családösszetartó erejük mellett foglalkozunk a gazdasszony szerepével és a családdal, mint gazdasági vállalkozással, a közösség hasznával. Egy országos nagyrendezvény keretében (Balatonfüred, november) széleskörű szakmai nyilvánosság előtt foglalkozunk a családbarát munkahelyi feltételek kialakításának szükségességével. A rendezvényeken szakemberek tartanak előadást, akik ismerik a helyi, illetve az országos viszonyokat a munkavállalói és munkáltatói szerepkörben. A cél, hogy a térségben munkáltató szerepet betöltők szembesüljenek a terület demográfiai adataival, illetve a családok helyzetével és ennek fényében, valamint a hatályos jogszabályok ismeretében változtassanak a munkáltatói politikájukon. Hangsúlyosan szeretnénk ösztönözni a munkaadókat a családbarát foglalkoztatási formák kialakítására, fókuszban azon leendő munkavállalókkal, akik nagycsaládosok, fiatal házasok, vagy fiatal szülők. A tervezett rendezvények időtartama, vala mint a képzések ideje alatt, a felmerülő igény szerint gyermekfelügyeletet biztosítunk szakképzett önkéntesek bevonásával. A projekt tevékenység során az érintett tér ség önkormányzataival, a szociális intéz ményrendszer intézményeivel és a térség vállala taival közvetlen kapcsolat és együttműködés alakul ki. A társadalmi felelősséget vállaló munkaadó bevált európai és részben hazai rendszer elterjesztése egyik célunk a térségben. A projektben díjat alapítunk a gyermekes nők munkába állását és részidős, alternatív foglalkoztatását támogató vállalatok számára. Valamint fontosnak tartjuk felkutatni, hogy milyen kedvezményekben lehet részesíteni azokat a helyi vállalatokat, amelyek aktívan részt vesznek a kisgyermekes anyák foglalkoztatásában. A program keretében megvalósuló képzések résztvevői, mint szakmai munkacsoport, családmentori munka kialakítását vállalják településükön, akik a projekt utóéletében is folyamatosan rendelkezésre állnak a további folyamatos működéshez, és akik számára szakmai, anyagi támogatóként a népfőiskola fogja a hátteret biztosítani. Az eredeti megvalósíthatósági tanulmány alapján szerkesztette: Rókás Kata 2012/3 Magyar Népfõiskolai Társaság 3

6 AZ MNT CSALÁD PROGRAMJA A program elsõ 80 órás moduljának bemutatása: MAGYAR NÉPFÕISKOLAI TÁRSASÁG - TÁMOP B-11/ Képzés I. A család (2012. november február) a projekt elsõ 80 órás képzése Helyszín: a képzés a Balatonszepezdi Népfőiskolán valósul meg (8252 Balatonszepezd, Árpád u. 10.) A képzés célja: felkészíteni a résztvevőket a családi élet értékeire, a családnak az egyének életében és a társadalomban betöltött szerepe fontosságára, arra, hogy képesek legyenek a családok tanácsadó segítésére, szerepükkel a családi élet minél hatékonyabb működését segítsék elő, és hogy ebben a településükön másokat is segíteni tudjanak. A tréningek során olyan módszereket kívánunk alkalmazni, amelynek segítségével nem csak elméleti síkon kapnak ismereteket a fentiekben leírt témákról, hanem kiemelten törekszünk a tudás gyakorlati alkalmazásának elsajátítására is. Ezért minden képzési napon egy fő témában szakértői előadást hallgatnak meg a résztvevők, majd az előadás témáját tréning módszerrel teljes körűen feldolgozzák, illetve a gyakorlati készségeket kívánjuk fejleszteni a családok mentorálásának módszertani munkáján keresztül is. Fontos elemként kapcsolódnak a témákhoz a szituációs feladatok, gyakorlatok, helyzetelemzések, mintakeresés és mintaállítás. A képzéseket heti egy alkalommal, szerdai napokon tartjuk, az alábbi táblázatban megjelölt időpontokban. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a képzés teljes ideje alatt, vagyis minden képzési napon gyermekfelügyeletet biztosítunk, játszóházzal és ellátással, a képzésben részt vevő hallgatók gyer mekei számára. Az elsõ 80 órás képzés beosztása, ütemezése: I. A családi együttélés problémái és megoldásai (2012. november február) Sorsz. dátum nap idő óraszám Téma / előadó sze óráig 10 A szeretet civilizációja a családpolitika szerepe ma Előadó: Farkas Péter igazgató, Nemzeti Családpolitikai Intézet Tréner: Jeney-Domingues Zsófia sze óráig 10 A család és társadalom családmodellek régen és most. Előadó: Dr. Deáky Zita néprajzkutató Tréner: Jeney-Domingues Zsófia sze óráig 10 A családi együttélés tipikus helyzetei, egymásrautaltsága, szerepek a családon belül Előadó és tréner: Nagyné Kiss Mária mentálhigiénés szakember sze óráig 10 A házasság értékeinek számbavétele, a gyermekvállalás érzelmi, szociológiai háttere. Előadó: felkérés alatt (NOE szakértő) Tréner: Nagyné Kiss Mária sze óráig 10 A család mint lelki, társadalmi, gazdasági egység, a stabil családi élet fenntartásának feltételei Előadó: Bálint Bánk, klinikai gyermekpszichológus, családterapeuta Tréner: Nagyné Kiss Mária sze óráig 10 A stressz hatása a család mindennapi életére stressz-menedzsment Előadó: Dén Zsuzsa, pszichológus, családterapeuta Tréner: Nagyné Kiss Mária mentálhigiénés szakember sze óráig 10 A családi életet befolyásoló külső tényezők: rokonság, munka, politika, média. A család idomul a társadalomhoz, vagy a társadalom a családhoz? Előadó: Bálint Bánk, klinikai gyermekpszichológus, családterapeuta Tréner: Nagyné Kiss Mária sze óráig 10 Nemzetgazdasági tervek a családpolitikában Előadó: Szalay Piroska családpolitikai kormánybiztos Módszertani felkészülés a helyi/települési családmentorálásra Előadó: Váradi Gézáné igazgató (Jóléti Szolgálat Központ, Balatonfüred) Tréner: Mihályfi Márta 4 Magyar Népfõiskolai Társaság 2012/3

7 Összegzések, vélemények TELEPÜLÉSI FÓRUMOK Az Öröm-Érték-Felelősség című lakossági fórum megvalósulásáról olvashatnak összefoglalókat az alábbiakban. Összességében elmondhatjuk, hogy a térségben csaknem mindenütt hasonló gondokkal kell megküzdeni. Ezekről a problémákról néhány szó címszavakban: kevés a fiatal, kevés gyermek születik, nincs vagy kevés a munkalehetőség és a közösségek inaktívak. Ennek kicsit részletesebb kifejtését olvashatják az egyes településeken megvalósult fórumokról szóló összegzésekben külön-külön, melyeket kivételnél nélkül mind a helyi résztvevők írtak. A fórumok egyik alapvető célja az volt, hogy megmozgassa és elgondolkoztassa az embereket: lehet- e, és ha igen, vajon mit lehet tenni ezen gondok leküzdésben? A család témája köré szerveződve gondolkoztunk a problémákon és a megoldásokon, az ott élőkkel közösen, őket a középpontba állítva, véleményükre építve. Ez utóbbi azért fontos különösen, mert reményt és kiindulási lehetőséget ad az emberek számára, fontos, mert meghallgatják őket, mert el tudják mondani a véleményüket, mi nyomja a szívüket. A család szerepének nélkülözhetetlenségét, annak témakörét jártuk körül minden rendezvényen. Emellett pedig az is világossá vált számukra, hogy amikor a közösségek inaktivitásáról beszélgetünk, éppen a jelenség ellen teszünk: mert összegyűltünk egy közös térben, egymást meghallgatva, közös ügyünkkel foglalkozunk. Lakossági fórum Pécselyen Pécsely volt az első helyszín, ahol megrendezésre került a család program első fóruma. A rendezvényen részt vett Sebők Lajos polgármester és Kosztor Lajos alpolgármester is, ami láthatóan nagy öröm és megtiszteltetés volt a résztvevők számára. az internetnek befolyásoló hatása az élet minden területén. Beszéltünk a morális értékek hiányáról és a megváltozott értékrendről. Megvitattuk a kis és nagycsalád kérdését is, s bár dűlőre nem jutottunk hisz oly sok minden befolyásolja egy család létrejöttét és nagyságát, egy dologban biztosan egyetértésre jutottunk, amit A kötetlen beszélgetést egy rövid bevezető előzte meg, melyet Szigeti Tóth János vezetett. Ebben bemutatásra került a családok szerepe és a napjainkban jellemző, helyenként megdöbbentő adatokkal fémjelzett nehéz helyzetük. A háromórás program ideje alatt a településre jellemző tények közös feltárása mellett oldott légkörben, néha anekdotázva, itt-ott felnevetve boncolgattuk a manapság égetően fontos kérdéseket és azoknak a lehetséges megoldásait, a családalapítás és családvezetés témakörén belül. Szó esett arról, hogy mennyiben más ma gyermeket vállalni és nevelni, mint néhány évtizeddel korábban. Milyen veszélyesen nagy a nyomtatott sajtónak, a televíziónak és 2012/3 Magyar Népfõiskolai Társaság 5

8 TELEPÜLÉSI FÓRUMOK egy gyönyörű idézettel szeretnék érzékeltetni: Nem kell egyedül élned a világban, ott van a testvéred. 1 Ezúton is szeretnénk megköszönni a kedves résztvevőknek, hogy lelkesen, egyéb programjaikat hátrasorolva eljöttek és nagyszerű hozzászólásaikkal a program fényét emelve meglátogatták a pécselyi kultúrházat, s aktívan csatlakoztak a programunkhoz. Valamint szeretettel üdvözlöm és szintén köszönetemet küldöm a két kisgyermeknek, akik elsőként használták a fórumok alatti gyermekmegőrző játékait. Írta: Richter Anita Lakossági fórum Vászolyon szeptember 6-án a Vászolyi könyvtárban zajlott beszélgetés a család szerepéről. Rózsahegyi Tibor, Vászoly község polgármestere köszöntötte az egybegyűlteket. Beszédében kiemelte, hogy Vászolyon van egy kemény mag, akik aktívan részt vesznek a közösségi rendezvényeken, s ennek köszönhető, hogy Vászolynak jó híre van a térségben. Közösen megtekintettünk egy vetítést, amelynek diák segítségével nyomon tudtuk követni, hogy Európa elöregszik és drámaian csökken a gyermekek száma. Míg az északi országokban, a katolikus Írországban, és a Lapp-vidéken nő a gyermek létszám, addig például Magyarországon és Nyugat Európában ez a szám rohamosan csökkenő tendenciát mutat. Ezt támasztja alá az a szomorú tény, hogy Magyarország lélekszáma a lélektani 10 millió alá esett. Bár a magyar ember és a fiatalok alapvetően családszerető hozzáállással rendelkeznek, mégis a tervezett gyermekeknek (melyek száma 2,4) csupán egy része születik meg valóban. Kitolódik a szülés ideje: társadalmilag éretlenek a fiatal anyukák, emellett pedig a karriertervezés előbbre áll a sorban. Ez egyrészt érthető, hiszen egzisztenciát és lehetőséget szeretnének teremteni gyermekeik számára. Másrészt az is tény, hogy előbb szeretnének karriert, s utána családot, ami rendkívül elszomorító. Eddig választaniuk kellett a fiataloknak: család, vagy karrier? meg. Telek vásárlásnál ugyanis 40% kedvezményt kap ez a korosztály. A polgármester úr felvázolta az önkormányzat terveit is. Vászoly törekszik arra, hogy önfenntartó település legyen, s szorgalmazza a helyi termékek termelését. Helyi piacot hoztunk létre, ahol lehetőség nyílik a megtermelt felesleg értékesítésére, mely jövedelem kiegészítést jelent az ebben résztvevőknek. Vászolyon gazdag közösségi élet zajlik, próbáljuk a programokat úgy összeválogatni, hogy minden generáció megtalálja az érdeklődési körének megfelelőt. A rendezvényeken általában nagycsaládok vesznek részt, ahol több generáció is tiszteletét teszi: nagyszülő, szülő, unoka együtt érkezik. A mai világban a fiatal szülőknek óriási könnyebbség, ha a nagyszülők besegítenek. Ebben a rohanó, stresszel és hitelekkel teli időszakban, ahol a szülők napi órát kénytelenek dolgozni, a gyermekeknek szinte csak a nagyszülők maradnak beszélgetőtársnak. Vászoly igyekszik minden téren megbecsülni az időseket: klub-helyiséget biztosít számukra, ahol különböző programokon vehetnek részt egész évben. A beszélgetés során felmerült a távmunka kérdése is. Ez a munkafajta család barát megoldás, melynek segítségével több idő juthatna a gyermekekre. Írta: Henn Istvánné Marika Lakossági fórum Balatonszepezden A résztvevők közös eszmefuttatást folytatnak Vászoly község önkormányzata kiemelten támogatja a fiatalokat, amely a helyben letelepedés szorgalmazásában nyilvánul 1 Albert Schweitzer Balatonszepezden a fórum én került megrendezésre a Népfőiskolán. A programot Szigeti Tóth János projektvezető nyitotta meg, aki tartalmas összefoglalását adta a család pozitív szerepének. Az előadás után egy kis uzsonna mellett beszélgettünk a szepezdi családok életéről, problémáiról, a helyi sajátosságokról. A jelenlévők egyetértettek abban, hogy a családoknak meghatározó szerepük van a felnövekvő generáció jövőjének formálásában és társadalmunk életében, éppen ezért nagyon fontos a családok segítése és támogatása. Más kistelepülésekhez hasonlóan Balatonszepezden is folyamatosan csökken a születésszám, kevés fiatal telepszik le a faluban, a letelepülők közül is sokan pár év után elvándorolnak. Ennek okát főként a csökkenő munkalehetőségekben látják. Régebben az emberek elsősorban a helyi termelőszövetkezetben, 6 Magyar Népfõiskolai Társaság 2012/3

9 TELEPÜLÉSI FÓRUMOK borászatban és a közeli zánkai ifjúsági centrumban helyezkedtek el. A nyári időszakban korábban sok vállalati üdülő adott munkát a helyi lakosoknak, élénk volt a turizmus, az idegenforgalom, sokan egészítették ki jövedelmüket szobák kiadásával. Az anyagi biztonság mellett ezeknek a munkahelyeknek közösségformáló szerepük is volt: az emberek napi kapcsolatban álltak egymással, a magánéletben is segítették egymást. A ma itt élő emberek lehetőségei sajnos jelentősen beszűkültek. A termelőszövetkezet megszűnt, a Gyermeküdülő Centrum munkásigénye erősen lecsökkent, a vállalati üdülők bezártak, az idegenforgalom hanyatlása egyértelmű jelenség, sok szőlőültetvény ment tönkre a borászat hullámvölgye miatt, és a centralizáció következtében a postát és körjegyzőséget megszüntették. Az emberek nagy része így kénytelen távolabb munkát keresni és mindennap utazni az otthona és a munkahelye között. A munkahelyek hiánya miatt sokan csak idényszerűen, tehát nyáron tudnak munkát találni, de a turizmus csökkenésével ezek a lehetőségek is megcsappantak. Felvetődött, hogy sokan a szobakiadásnál az új lehetőségeket az információk hiánya miatt nem tudják kihasználni. A fent említett körülmények különösen a kisgyermekes családok életét nehezítik meg, hisz nehéz összeegyeztetni a családi életet és a munkavállalást. Kevesen élnek többgenerációs családban, így nagyszülői segítség hiányában nehéz az ingázás és a nyári munkalehetőségek kihasználása. A helyi munkalehetőségek csökkenésével a közösségi kapcsolatok is fellazultak: az emberek elszigetelődtek egymástól, az őslakosok pedig a betelepülőket nehezen fogadják be. A közösségi programokon főként az idősebb korosztály vesz részt, a fiatalokat nehezen tudják bevonni ezekbe. A fórum alatt gyermekmegőrző működött a népfőiskola játszóházában Írta: Rózsa Gabriella Lakossági fórum paloznakon én került megrendezésre a Beszélgessünk a családról c. fórum Paloznak községben. Egy kedves bevezető novella és egy rövid tájékoztató után elkezdődött a kötetlen beszélgetés. Paloznak község kimondottan érintett a témában, hisz a gyereklétszám évről évre radikálisan csökken. A tavalyi évben mindössze 3 gyermek született, ami rendkívül elszomorító tény. Idén előreláthatólag egy sem fog, egy várandós asszonyról tudunk csupán. A beszélgetés során felmerült kérdések között sze repelt a bölcsődei, óvodai elhelyezés lehetősége is. Ebben a kérdésben úgy tűnt nincs probléma, hisz a környező települések intézményei várakozási idő nélkül tudják fogadni a paloznaki gyerekeket. A munkalehetőség, foglalkoztatottság már jóval több problémát vetett fel. Ahogy a jelenlévők A balatonszepezdi Népfőiskola könyvtárterme Öröm az ürömben, hogy lesz mit tenni a népfőiskoláknak. A fentiekből is jól kitűnik, hogy teendő van bőven ebben a térségben. Először is született egy szóbeli megállapodás, hogy az önfoglalkoztatást elősegítendő megismertetjük a helyiekkel a SZÉP kártya elfogadás módját. Abban a szerencsés helyzetben vannak a szepezdiek, hogy egy korábbi pályázat kapcsán térítésmentesen használhatják a Balatonszepezdi Népfőiskola korszerű internet lehetőséggel felszerelt gépállományát. A program résztvevői nyitottak voltak, hogy az alternatív foglalkoztatási formákkal is megismerkedjenek (mint például a szociális szövetkezet). Reményekkel tele várjuk a folytatást és a következő fórum alkalmat! A résztvevők a fórumon 2012/3 Magyar Népfõiskolai Társaság 7

10 TELEPÜLÉSI FÓRUMOK elmondták, korábban a település lakóinak nagy része szobakiadásból jutott jövedelemhez, ami viszont a németországi turizmus csökkenésével megszűnni látszik. Ezért sokan elvándoroltak, a környező városokba települtek. Problémaként merült fel továbbá az ingatlanok igen magas ára. Ez összefüggésbe hozható a szobakiadással, hisz annak idején nagy, több szintes ingatlanok épültek. Viszont ezek a házak túl drágák a fiatalok számára, ennek következtében olcsóbb lakhatás után néznek más településben. Az itt élő családok nagy részénél a többgenerációs együttélés jellemző, ami viszont lassítja a fiatalok önállósodását. A falu közösségi élete jónak mondható, bár véleményem szerint inkább az idősebbek önszerveződése jellemző, akik nyugdíjas klubot és hímző kört alkotnak. Ezeken kívül nem konkrétan a településsel kapcsolatos, hanem inkább általános, országosan jellemző problémákat vetettek fel a résztvevők. Ilyen a foglalkoztatottság, a bedőlt hitelek, és a bizonytalan jövőkép. A fórum alatt a gyermekek számára játéklehetőséget biztosítottak, illetve szendvicsekkel kínálták a résztvevőket. Ezzel is próbáltak ideális körülményeket teremteni ahhoz, hogy a kisgyermekes családok bátran részt vehessenek a fórumon. A gyerekek jóízűen falatoznak és játszanak Sajnálatos tény, hogy épp az érintettek képviseltették magukat kisebb számban itt a paloznaki fórumon, főként a középkorosztály és az idősebbek jelentek meg. Remélhetőleg a fórum kellemes hangulatának híre megy a faluban, és legközelebb többen jönnek el. Írta: Kissné Ughy Bernadett Fórum Balatonudvariban a családok megerõsítéséért szeptember 28. Udvariban, mint talán egy kicsit az eddigi fórumok mindegyikén, csodálkozva várták, hogy mit is akarnak ezzel a programmal a szervezők? Mit lehet tenni a családokért egy beszélgetéssel? Egyáltalán, kell-e foglalkozni ilyen formában a családokkal? A két éves programot megismerve, illetve a családokra ma legjellemzőbb gondok megfogalmazását és rövid elemzését meghallgatva lassan-lassan előjöttek a beszélgetők körében is azok a kérdések és általános helyzetjellemzések, amelyek részben a családok életéről is szólnak, és amelyek Udvariban is léteznek. Melyek ezek? Alig van fiatal a településen, részben azért, mert hosszabb ideje már nagyon kevés gyermek születik, aki pedig itt cseperedik fel, az nagyon hamar elhagyja a települést. Vagyis a lakosság elöregedése itt is komoly tényező, amelyen belül sajátosan jellemző, hogy a főváros, vagy más nagyobb városok korábban Udvariba nyaralni járó lakosai nyugdíjas korukban letelepednek, állandó lakóhelyként választva Udvarit. A Balaton parti nyári szezonális munka minden jellemzője érvényesül a néhány száz lelkes településen, ami a megélhetési források legjelentősebb részét teszi ki. Ezen az időszakon kívül alig van foglalkoztatási lehetőség: művelődési ház és könyvtár van, mint közintézmény, valamint egy-két kisebb elsősorban családi vállalkozás. Az Udvariban élők nem számíthatnak arra, hogy Veszprémben, mint az egyik legnagyobb foglalkoztatási lehetőséget jelentő városban munkát kapjanak a munkaadók ugyanis ekkora távolságról való bejárást már nem finanszíroznak. Néhány évvel ezelőtt felmerült az a lehetőség, hogy az önkormányzat tulajdonában álló nagyobb földterületen közös konyhakerti termesztésbe fog néhány család, ami munkát és megélhetést biztosított volna. Azonban a föld értékesítésével ez a kezdeményezés nem indulhatott el. Más kérdés, hogy a telek azóta is ott áll gondozatlanul. Többen elmentek külföld re dolgozni, jellemzően úgy, hogy a gyermekeiket itthon hagyják a nagyszülőkre, vagy a férj megy csak ki, hátra hagyva a családját, feleségét, gyermekeit. Az itthon maradók mindnyájan átmeneti kényszerhelyzetnek tekintik ezt, de egységesen azon a véleményen vannak, hogy ez nem tesz jót a családnak, annak ellenére, hogy ez a helyzet nagyobb anyagi biztonságot jelent számukra. Civil szervezetként a Nyugdíjas klub működik, de a különböző rendezvényekre nagyon nehezen mozdíthatók ki általában az emberek. Emellett azonban vannak hagyományosan népszerű, évente ismétlődő, mondhatni rögzült programok, ame lyek különböző ünnepekhez is köthetők. Az idősek jógája, a fiatalok aerobik foglalkozásai rendszeresek a téli hónapokban, ugyanakkor családi programok és összefogások nem jellemzők a településen. Írta: Nagy Melinda 8 Magyar Népfõiskolai Társaság 2012/3

11 TELEPÜLÉSI FÓRUMOK A család: A teljes élet a családos élet: a fészek. Akinek nincs családja, csak fél életet él: mindholtáig hiányzik neki valami. (Gárdonyi Géza) 2012/3 Magyar Népfõiskolai Társaság 9

12 TELEPÜLÉSI FÓRUMOK 10 Magyar Népfõiskolai Társaság 2012/3

13 KITEKINTÉS Tények és célok az Európai Unió kezdeményezései tükrében 2010-ben a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság Jelentéstervezetet adott ki a demográfiai kihívásról és a nemzedékek közötti szolidaritásról. Ebben olyan intézkedésekről, tényekről, és erőfeszítésekről olvashatunk, melyek a fiatalokkal, idősekkel és munkavállalásukkal foglalkoznak. Olyan élhető feltételekről, melyek az emberibb életet teszik lehetővé, pozitívan visszahatva így a társadalomban végbemenő változásokra. E lapszámunk témája a család, melynek létrejöttéhez egészséges, célokkal rendelkező egyénekre van szüksége a társadalomnak. A tények a következők: az 55 és 64 év közöttiek foglalkoztatási rátája nem éri el a lisszaboni célkitűzést,, amelyet az Európai Tanács a 2010 évre megállapított ig előreláthatóan három millió fővel fog csökkenni a kereső tevékenységet folytatók száma. A munkaerőpiac és a gazdaság területén strukturális változások zajlanak: a család szerkezete átalakul, tovább nő az idősödő munkavállalók (55-64 évesek), a nyugdíjasok (65-79 évesek), és az aggok (80 év felettiek) aránya. Ugyanakkor csökken a gyermekek, a fiatalkorúak és a munkaképes korú fiatalok száma is. 1 Az EU-ban az átlagos születési ráta 1,5 gyermek, ami világszinten a legalacsonyabbak közé tartozik. Sokszor hiányoznak ugyanis azok a struktúrák, amelyek a párok számára lehetővé teszik, hogy elképzeléseik és szándékaik szerint vállalhassanak gyermekeket. A nemzedékek közötti méltányosság olyan szociálpolitikai kihívás, amellyel szembe kell néznünk. A demográfiai változás eredményeképpen az emberek örvendetes módon egyre tovább élnek, és ezt fizikailag és szellemileg aktív módon teszik. A születések száma ugyanakkor évtizedek 1 pr/815/815397/815397hu.pdf 10.p. 2 pr/815/815397/815397hu.pdf 4.p 3 pr/815/815397/815397hu.pdf 4. p óta alacsony a tagállamokban. Tehát az életkor szerinti megoszlás folyamatosan az idősebb nemzedékek irányába tolódik el. Ugyanakkor egy állam csak akkor képes fedezni idős állampolgárainak az ellátását, ha a juttatásokban részesülők száma lényegesen alacsonyabb, mint az azokat megfizetők száma. Viszont az előrejelzések azt mutatják, hogy az elkövetkező nemzedékek pénzügyi terhei magasak lesznek majd, és ez elosztási konfliktusokhoz vezethet. Ezt a pénzügyi, gazdasági és szociális válságok tovább súlyosbíthatják. Éppen ezért van szükség olyan intézkedésekre, melyek ezt a tendenciát enyhítik. Ezekről olvashat az alábbiakban. A dokumentum kiadása azzal a meggyőződéssel készült, hogy az emberhez méltó társadalom alapja a nemzedékek közötti méltányosság. Ehhez a gazdaságnak és a társadalomnak minden nemzedék élettapasztalatát és közreműködését igénybe szükséges vennie. Mindezt a demográfiai változás alakíthatóságáért. A nemzedékek közötti méltányosság legfontosabb eszközei felett a tagállamok rendelkeznek 2 nyugdíjrendszerük és egészségügyi ellátásuk révén. Az Európai Unió olyan kezdeményezéseket indíthat el, mely a bevált gyakorlatok és a cselekvési programok széleskörű elterjedését segíti elő. Az alapelvek és célkitűzések közé tartozik, hogy az EU úgy ítéli meg, hogy a nemzedékek közötti jól működő együttélés a szabadság, a szolidaritás és a méltányosság alapértékein nyugszik, és azt a kölcsönös tiszteletnek, felelősségvállalásnak és gondoskodásra való hajlandóságnak kell jellemeznie. 3 A dokumentum megállapítja, hogy az emberek egyre tovább élnek, és egyre tovább élnek aktív életet, vesznek részt önállóan és elkötelezetten a társadalmi életben. Ugyanakkor az is tény, hogy a születések száma évtizedek óta alacsony a tagállamokban. Ez olyan égető probléma, mely a következő nemzedékek jelentős megterheléséhez és elosztási konfliktusokhoz vezethet. A nemzedékek közötti párbeszéd feltételeinek megteremtése a dokumentum szerint a nemzedékek közötti méltányosságot szolgáló politika célkitűzése kell, hogy legyen. A dokumentumban megfogalmazzák, hogy az idősebb emberek nem terhet, hanem tapasztalatuk, teljesítményük és tudásuk révén nyereséget jelentenek mind a gazdaság, mind a társadalom számára. Az átláthatósági kezdeményezések értelmében az Európai Unió felhívja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy minden tagállamban vezessen be generációs mérlegeket azért, hogy minden generáció fizetési forgalmait, juttatásait és terheit megbízhatóan le lehessen képezni és előre jelezni. Emellett egy generációs vizsgálat elvégzését javasolják, melynek európai és nemzeti szinten kell létre jönnie. Ennek a jogszabályok nemzedékek közötti méltányosságra gyakorolt hatását kell vizsgálnia és lehetővé tennie a hosszú távú költség-haszonelemzést. A dokumentum több területen tartalmaz célkitűzéseket és intézkedéseket. Az oktatási és munkaügyi politika meggyőződése, hogy a képzéshez és a munkaerőpiacokhoz való nyílt és méltányos hozzáférés bárki számára lehetőség kell legyen. A munka több mint kereső tevékenység, s mind a fiatalok és idősebbek, a családon belül és a társadalomban végzett munkájuk révén nagymértékben hozzájárulnak a társadalom humánusabbá tételéhez. Éppen ezért a társadalmi munkát ösztönözni kell, épp úgy, mint az idősek elismerését és gondozását családon belül. A munkaerő-állomány egyoldalú fiatalítása nem eredményez további innovációt, éppen ezért az idősekre is szükség van. A szakmai életutakban a változékonyság és bizonytalanság érvényesül, mert azt az ideiglenes munkavállalás és a csekély mértékű foglalkoztatás, vagy a munkanélküliség határozza meg. Rugalmas bizton- 2012/3 Magyar Népfõiskolai Társaság 11

14 KITEKINTÉS ságnak kell jellemeznie a szakmai élet különböző szakaszai közötti átmeneteket. A rugalmas biztonság koncepciója és az EU 2020 stratégia célkitűzése, hogy 75%-os foglalkoztatási arányt kell elérni. Jelenleg az EU-ban a év közöttiek körében egyértelműen magasabb a munkanélküliek aránya, mint bármely más korosztály körében. Az iskolából kimaradók aránya is túlságosan magas. Ugyanakkor a jövőbeli munkahelyeknek magasan képzett munkavállalókra van szükségük, tehát a fiataloknak tanulniuk kell, hogy ennek a kihívásnak meg tudjanak felelni. Minden képzési program középpontjában az egész életen át tartó tanulásnak kell állnia, melynek minden nemzedék előtt nyitott ajtónak kell lennie. Az Európai Ifjúsági Garancia kezdeményezés hangsúlyozza, hogy a fia talok munkanélkülisége a legsürgetőbb problémák közé tartozik. Ez ugyanis az esélytelenséghez, kirekesztéshez, és a szociális kiadások növekedéséhez vezet. A dokumentumban felhívják a Tanács és a Bizottság figyelmét, hogy tegyenek erőfeszítéseket ennek leküzdésére és dolgozzanak ki konkrét intézkedéseket. Az Európai Ifjúsági Garancia keretében a fiatalok számára legfeljebb hat hónapos munkanélküliséget követően munkahelyet, szakmai gyakorlati helyet, kiegészítő képzési vagy munkával kombinált képzési lehetőséget ajánlanak fel. 4 Mindezt abban az esetben, ha az érintettek önálló erőfeszítéseik révén maguk is elősegítik ezt a beilleszkedési folyamatot. Az Európai New Deal 50 plus kezdeményezés célja felhívni a tagállamok és a Bizottság figyelmét arra, hogy gondoskodjon arról, hogy 2020-ig megvalósuljanak az alábbi célkitűzések. Az 50 év feletti munkavállalók foglalkoztatási arányának az 55%-ot meghaladó szintre kell emelkednie. A korai nyugdíjba menetel és az ahhoz kapcsolódó pénzügyi ösztönzők megszüntetésére van szükség. A továbbképzésben részt vevők arányának növelése mellett a 60 év feletti munkavállalókat ösztönözni kell, hogy a munkaerőpiac rendelkezésére álljanak. Természetesen ehhez tartozik a másik oldal is: a munkáltatók ösztönzése arra, hogy ezen korosztályokat alkalmazzák. Az AGE-Management kezdeményezés célja az, hogy az időskorúak foglal koztathatósága érdekében a munkáltatók a szociális partnerekkel közösen kezdeményezéseket tegyenek az egészségügy, a továbbképzés, a munkaszervezés, a munkahelyi elégedettség és a vezetői hozzáállás területén. A Generációs tandem kezdeményezés célja az életkor szempontjából vegyes csoportok támogatása a munkafolyamatok során, s az ilyen típusú vállalatok ösztönzése. A generációk közötti együttműködés egyik kiváló színtere a munka világa, ahol egymástól tudnak tanul ni a különböző életkorúak. A Munka határok nélkül kezdeményezés meggyőződése, hogy az érintetteknek kell mérlegelniük, hogy a nyugdíjba vonulást meghaladóan mennyi ideig kívánnak kereső tevékenységet folytatni. A dokumentum felhívja a Tanács és a tagállamok figyelmét, hogy szüntessék meg az egyes foglalkozások és hivatások gyakorlásánál a meghatározott korhatárokat. A nyugdíjba küldés esetén a korhatár mellett figyelembe kellene venni a munkaalkalmasságot is, mert munkavégzésre kiválóan alkalmas időseket épít le a jelenlegi rendszer. Az Aktív időskor kezdeményezés az idősek méltóságát, egészségét és életminőségét előmozdító cselekvési tervet foglalja magában. Emellett a dokumentum felszólította a Bizottságot, hogy dolgozzon ki egy javaslatot annak érdekében, hogy 2012 az aktív időskor és a nemzedékek közötti szolidaritás európai éve lehessen. Jelen év az, melyben az idősek társadalmi szerepe kap kiemelkedő hangsúlyt. A Családpolitika hangsúlyozza, hogy a család társadalmunk alapja, s ezáltal az értékek és a szolidáris együttélés módjának egyik eszköze. A munka és a családi élet összeegyeztethetőségét minden tagállamban elérhető, színvonalas gyermek felügyeleti és- nevelési szolgáltatások segítségével kell biztosítani. Arra kell ösztönzi a tagállamokat, hogy hozzanak a szülők számára olyan kedvező intézkedéseket, melyek elősegítik gyermek- és munkavállalásukat. A rugalmas munkaidő és a munkahelymegosztás hozzájárulnak a családi élet és a munka összeegyeztethetőségéhez, ezért ezt elő kell segíteni. A gyermekeket központba állító szakpolitika létrehozása a cél. Nyugdíj és költségvetési politika területén belül felhívják a figyelmet arra, hogy a szociális biztonsági rendszerek jelentős kihívások előtt állnak. Emellett nő az időskori szegénység veszélye is. A migrációs politika úgy ítéli meg, hogy a sikeres beilleszkedéssel járó mig ráció hozzájárul a demográfiai változás kezeléséhez 5, ugyanakkor ehhez a társadalmaknak befogadónak, a migránsoknak pedig alkalmazkodónak kell lenniük. Az ellátási politikán belül a dokumentum figyelmeztet arra, hogy a demográfiai változások súlyos regionális egyenlőtlenségeket mutatnak. Ez a vidéki, periférikus területekről való elvándorláshoz vezet, éppen ezért olyan szociális és egészségügyi ellátórendszerek átalakítására vonatkozó koncepciókra van szükség, melyek ezt megfékezik. Az oktatási és a munkaügyi szakpolitika azért rendkívül fontos, mert a nemzedékek közötti méltányosságot szolgáló politika lényegét a képzéshez és a munkaerőpiacokhoz való nyílt és méltányos hozzáférésnek kell képeznie. 6 Ez az alapja annak, hogy egy nemzedék jólétet és függetlenséget teremthessen magának. Olyan nemzedékek közötti, nyílt és őszinte párbeszéd alapjait kell megteremteni, mely mindenki számára előnyös helyzetet hozhat létre. A méltányosságnak a munkabeli, esélybeli és részvételbeli méltányosságot kell jelentenie. Mindezt egy olyan élhető társadalom megteremtéséért, melynek nem csak jelene, hanem jövője is létezik. És ez a jövő egyértelműen a megszületett gyermekeken alapul, akik felnőve az élet utánpótlását jelentik a mostani elöregedő társadalmak helyett. 4 pr/815/815397/815397hu.pdf 6. p 5 pr/815/815397/815397hu.pdf 7. p 6 pr/815/815397/815397hu.pdf 9. p. Készült: meetdocs/2009_2014/documents/empl/ pr/815/815397/815397hu.pdf alapján Szerk: R. K. 12 Magyar Népfõiskolai Társaság 2012/3

15 Családpolitika az Európai Unióban KITEKINTÉS Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság feltáró tanulmányt írt, melyben kifejti véleményét a családpolitika szerepérõl a demográfiai változás folyamatában. A tagállamok legjobb gyakorlatait osztotta meg ebben, megvizsgálva, hogyan mûködnek a különbözõ gyakorlatok. Az EGSZB Elnöksége december 7-én megbízta a Foglalkoztatás- és szociálpolitika, uniós polgárság szekciót, hogy készítse elõ az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság munkáját a témakörben. 83 szavazattal 3 ellenében, 8 tartózkodás mellett elfogadták az alábbi véleményt, melynek részleteit olvashatják. Az Európában alkalmazott családpolitikák indíttatása és tartalma különböző, céljuk mégis közös: a családok támogatása a kedvező környezet kialakítása által, melynek számos eleme létezik. A bevált gyakorlatokról fontos beszámolni, azok könnyebb átvétele és elterjesztése miatt. A családok elvárásai a támogató rendszertől kultúránként eltérhet, a nemzeti sajátosságok, a hagyományok, a társadalmi elvárások jegyében. Bár a családpolitika nem tartozik az Európai Unió illetékességi körébe, a családi élet és a munka összeegyeztetésével, a nők és a férfiak közötti szakmai esélyegyenlőséggel, valamint a gyermekek védelmével és fejlődésével kapcsolatban az EU alkothat jogszabályt. Az Európai Szociális Alap eddig is támogatta a családpolitikát, s ezután is támogatnia kell azt. Átfogó politikát kell kidolgozni, s meghatározni a fellépések és a tanulmányok irányvonalait. Az Európai Bizottságnak kell összefognia ezt a munkát, az Európai Szövetség támogatásával. Határozottan támogatják azt a gondolatot, hogy 2014 legyen a családok európai éve. A demográfiai ráták azt mutatják, hogy az európai családok teljes átalakuláson mennek keresztül. A nők egyre később hozzák világra első gyermeküket, nő a válások száma, a stabil jövedelemmel nem rendelkező családok száma szintén, valamint az idősek aránya a társadalomban. A családszerkezetek átalakulása új kihívásokat és feladatokat ró a társadalomra és az államra, melyre tekintettel kell lenni a családpolitikák kialakítása során. A becslések szerint az európaiak 17 %-át sújtja a szegénység és a társadalmi kirekesztés, mely szám csökkentésére a családpolitikai intézkedéseknek pozitív irányban kell hatniuk. Az Európai Unió jelmondata: Egység a sokféleségben. A lakosság elöregedik, ugyanis az idősek tovább élnek, s rendre kevesebb gyermek születik. Így a nemzedékek nem reprodukálódnak. Ebben jelentős eltérések vannak a különböző tagállamokban. Tizennyolc tagállamban növekszik a népesség, azaz a születések száma meghaladja a halálozások számát. Kilenc tagállam népessége csökken, azaz a halálozások száma magasabb a születések számánál (ilyen Portugália, Észtország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Magyar ország, Románia, Bulgária, Német ország). A gazdasági válság nyilván negatívan hatott a családokra, számos következménnyel nehezítve azok életét. A gazdasági helyzet a foglalkoztatást és a rendelkezésükre álló forrásokat érintette kedvezőtlenül. Az államháztartás kritikus helyzete miatt azonban a kormányok módosítják, vagy késleltetik a családpolitikák megvalósítását és végrehajtását. Az átfogó családpolitikába beletartoznak az adóügyi intézkedések és családi pótlékok, a nők és a férfiak közötti szakmai esélyegyenlőséget célzó fellépések, a gyermekek és idősek ellátására és gondozására irányuló szolgáltatások, a nyugdíjbiztosítási rendszerekkel kapcsolatos családi jogok, továbbá a családi élet és a munka összeegyeztethetőségét A családról: A gyereknek az az otthonos, az a természetes, ami körülveszi, amibe belenő. Nem kérdőjelezi meg a környezetét, nem az otthonát méri a külvilághoz, hanem a külvilágot az otthonához. Egy kétnyelvű családban felnövő gyerek nem csodálkozik, hogy miért beszél az apja más nyelven, mint az anyja. Így van, és kész. Már régen tökéletesen beszéli mind a két nyelvet, mire megtud valamit arról, hogy különböző országokban más-más nyelven beszélnek az emberek, és megismeri szülei előtörténetét. (Herbert és Zelmyra Fisher) biztosító lehetőségek. 1 1 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 218/8 p. 2012/3 Magyar Népfõiskolai Társaság 13

16 KITEKINTÉS A skandináv országok fontos kérdésnek tartják az anyák és az apák közötti esélyegyenlőséget, mind a munkahely, mind a magánélet területén. A munka és a családi élet összeegyeztethetőségéért szociális és szakképzési politikát hoztak létre, könnyebbé téve így a két terület sikeres megvalósítását az életben. Svédországban jelentős reformok voltak a politikában a szülői szabadság, a kisgyermekeket gondozó állami szolgálatok, a speciális családi adózás és a családjog terén. A családpolitikába tartozik a támogatás a családoknak, a dolgozó szülőknek fizetett szülői szabadság formájában. Az eredmény az alábbi lett: magas női munkavállalói szint, az apák nagyobb fokú részvétele a kisgyermekek gondozásában, az Európai Unió átlagát meghaladó termékenységi ráta és a gyermekszegénység csökkenése. Finnországban 1988-ban járadékot vezettek be a gyermeküket otthon gondozók számára, és hasonló járadékot hoztak létre Norvégiában 1998-ban azoknak a szülőknek az elismerésére és jövedelemmel való ellátására, akik teljes munkaidőben nevelik gyermekeiket. Így ösztönözve a szülőket a gyermekvállalásra és megteremtve az ehhez kedvező feltételeket. Hollandiában a részmunkaidős foglalkoztatás növelése a prioritás, hogy több időt lehessen a gyermekekkel tölteniük a szülőknek. Franciaországban a családpolitika tartalmazza az anyagi juttatásokat, a családok számára igazságos adófeltételeket, a speciális fizetett szabadságokat, ingyenes bölcsődei és óvodai ellátást. Megvalósításában az állam, a megyék és a városok is részt vállalnak. Az Egyesült Királyságban a családpolitika a családok, és a gyermekek szegénysége elleni küzdelemre összpontosít. Így lehetővé téve, hogy az anyák könnyen találjanak állást. Azoknak a nőknek, akik életének középpontjában a család áll, a termékenységi indexe mintegy kétszer magasabb, mint a munka világában jobban részt vevő nőké. 2 Németországban igen kritikus a demográfiai helyzet, ezért néhány évvel ezelőtt olyan politikát vezettek be, hogy sikerüljön elérni a munka és a családi élet összeegyeztetését a gyakorlatban is. 4 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 218/9 p. 5 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 218/10 p. 6 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 218/11 p. Ha az országokat politikáik alapján szeretnénk rendszerezni, akkor elmondhatjuk, hogy vannak olyanok, amelyek: 1. gyenge családpolitikát folytató országok, az európai átlagnál alacsonyabb termékenységi rátával rendelkeznek; 2. a családok igényeinek nem megfelelő családpolitikát folytató országok; 3. olyan országok, amelyek az EU átlagával azonos, vagy annál alacsonyabb mértékű támogatást nyújtanak a családoknak a GDP-hez viszonyítva. Ennek ellenére az átlagosnál magasabb termékenységi rátával bírnak. 4. erős családpolitikát folytató országok, amelyek az Unió átlagánál magasabb termékenységi arányszámot mutatnak fel. 3 Azért érdemes összehasonlítani a különböző családpolitikákat, mert az lehetővé teszi a bevált gyakorlatok felismerését. A tagállamokban jelenlévő különböző elvárások nemzeti sajátosságokat mutatnak a kultúra, a társadalmi szokások és a hagyományok függvényében. A sikeres politikák közös jellemzői, hogy a munka és a családi élet összeegyeztetését teszik lehetővé, és a családok elszegényedésének megelőzését szolgálják, erősítik a család elismerését és felhívják a figyelmet a család szerepére. A foglalkoztatás és lakhatás politikája elősegíti a fontos kérdésben kitűzött célok megvalósulását. A biztos munkalehetőség termeti meg a jövőben való hitet, a kiszámítható és megbízható kereset feltétele a lakhatásnak, s így a gyermekvállalásnak is. Az Anyák globális mozgalma által anya körében végeztek felmérést, melyből kiderül, hogy szeretnék elérni A család: Azokban a családokban, ahol szeretet és együttérzés fűzi össze az embereket, a gyerekek sokkal sikeresebbek és boldogabbak. Ha ettől a környezettől megfosztják a gyereket, azzal az egész életét, jövőjét tönkretehetik. A gyereknevelésben a szeretet a leghatékonyabb eszköz. (F. M. Dosztojevszkij) a munka összeegyeztethetőségét a családi élettel; anyai szerepük jelentőségének társadalom általi elismerését; és hogy legyen idejük a gyermekeikre. 4 Emellett a nagyszülők unokáikhoz biztosított joga is fontos: bevezetni a köztudatba és elterjeszteni a jó gyakorlatokat a nagyszülők általi segítség lehetőségeiben. A családpolitika nem tartozik az Európai Unió illetékességi körébe, mégis tehet azért. Az Alapjogi Charta 9. cikke kijelenti, hogy a családjogot a nemzeti jog szabályozza, tehát ez országonként eltérő megoldásokat mutat. Az EU ugyanakkor alkothat jogszabályt a családi élet és a munka összeegyeztetésével kapcsolatos kérdésekben. Az Európa 2020 stratégia olyan foglalkoztatási arányt tűz ki célul a férfiak és a nők számára, mely csak akkor teljesülhet, ha olyan családpolitika kíséri, mely lehetővé teszi, hogy mindenki annyi gyermeket vállaljon, amennyit szeretne. A célkitűzés még nem teljesül, a valóság ennél szűkebb lehetőségeket ad és lemondást követel meg. Az Európai Unió ezért demográfiai kérdésekkel foglalkozó szakértői csoportot hozott létre, európai demográfiai fórumot működtet, workshopokat szervez, családpolitikákkal foglalkozó hálózatot hoz létre, regionális szemináriumokat rendez. Célkitűzés, hogy több tanulmány és innovációs kutatás kapjon finanszírozási alapot a családok témakörében. Kívánatos lenne a családokkal foglalkozó szövetségeket még jobban bevonni ebbe a munkába. A társadalmak jövője a megszületendő gyermekekben rejlik, s a családpolitikának őket kell támogatnia. 14 Magyar Népfõiskolai Társaság 2012/3

17 KERESZTÉNY SZEMMEL Hitvallással a családért A Magyar Katolikus Püspöki Kar körlevele Az alábbiakban a Magyar Katolikus Püspöki Kar körlevelét mutatjuk be, melyben a hívekhez és minden jóakaratú emberhez kívánnak szólni. A házasság és a család kérdéseit taglalják, mely írást ben adták ki, amelyben a társadalom alappillérét, a családot és a házasságot veszik górcsõ alá. Mindezt keresztény szemmel, a katolikus egyház álláspontjának megfogalmazásával. Ugyanakkor minden jóakaratú emberhez szólnak világnézettõl függetlenül. Olyanokhoz, akik felelõsségteljes polgárok, a szó igaz értelmében. Számos dokumentum foglalkozik a családdal. Ilyen az Egyetemes Emberi Jogok Nyilatkozata, mely a családot a társadalom alapvető és létfenntartó egységének tartja. S mint ilyet, az államnak támogatnia szükséges és kell. Az ENSZ nyilatkozatában ezt olvashatjuk: A lehető legmesszebbmenő védelem és támogatás illeti meg a családot, a társadalom természetes és alapvető csoportos egységét, különösen azért, mert biztosítja annak fennmaradását, és gondozza és neveli a magukról gondoskodni nem tudó gyermekeket (10. pont). Számos más kezdeményezéssel igyekeztek felhívni a család fontosságára a figyelmet: 1989-ben az ENSZ jóváhagyta a Gyermek Jogainak Egyezményét, amit a gyermekekről szóló világkonferencia követett. Az 1994-es év a Családok Nemzetközi Éve volt, 1 évvel később a nőkről rendeztek világkonferenciát. A II. Vatikáni zsinat a családok lelki pásztori gondozásának célját tűzte ki ban VI. Pál pápa létrehozott egy pápai bizottságot a családok szolgálata érdekében. Ennek feladata védelmezni a családot a politikai, társadalmi és tudományos fórumokon. Hivatalos egyházi megnyilatkozások foglalkoznak a témával. Ilyen II. János Pál Familiaris consortio kezdetű apostoli buzdítása 1981-ből, a családokhoz intézett körlevele 1994-ből, az Evangelium vitae, vagy a Szentszék által kiadott Családjogi Charta 1983-ból. Az egyház úgy véli, hogy feladata, hogy védelmezze és erősítse a családot, mert annak rendkívül fontos a szerepe. A teljesebb élet színtere, mely a személyes kibontakozás és boldogulás fontos tényezője. Emellett a házasság szentsége mellett áll ki, ugyanis annak minősége és milyensége kihat az egyéni és a társadalmi szintre is. Az Egyház különösen fontosnak tartja, hogy küzdjön a társadalmi igazságosság és a béke megvalósulásáért és kiálljon az emberi élet, a személy és a család védelmében. Minderre azért van szükség, mert a nyugati társadalmakban az elmúlt két évszázadban olyan változások zajlottak és zajlanak le, amelyek a mindennapi életet és az emberek gondolkodását alapvetően meghatározzák. Átrendeződtek a sok évszázados vagy évezredes hagyományok, a fogyasztói szemlélet általánossá vált, a társadalom eltömegesedik, a média uralma nő, virtuális kapcsolatok jellemzőek, újfajta függőségek alakulnak ki. Ennek ellenére növekszik a válság tudat, mely a fokozódó elégedetlenséget jelenti önmagunkkal és a társadalommal szemben, s hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy mi a valódi érték. II. János Pál pápa szavaival élve korunk a halál kultúrája felé halad. A világunkat jellemző változások gyökereiben érintik a családokat és a házasságokat. Ezt jelzi a házasságkötések és a születések számának drámai csökkenése is. A 18. században kialakult európai családmodellek válságban vannak. Ugyanakkor a magyar társadalom túlnyomó többsége családban él és annak szerepe fontos a társadalom életének megszervezésében is. A szabad verseny a gazdasági élet mellett a társadalom életében is felbukkant. A patriarchális családi formát felváltotta a nők munkavállalása és egyenjogúsága azért is, mert a családfő sokszor nem tudná eltartani a családot. A kétkeresős családmodell miatt átalakult a családok időbeosztása és munkamegosztása is. Ennek következtében kevesebb idő jut egymásra, a kommunikációra. A szabad versenynek és a kétkeresős családmodellnek a következménye a gyermekszülések kitolódása, vagy elmaradása. Ezt erősítik a munkahelyek, melyek foglalkoztatáskor sokszor a gyermekkel nem rendelkező nőket részesítik előnyben. A többgenerációs nagycsaládot felváltotta a szülők és a gyermekek közösségéből álló kis család. A háztartások átlagos létszáma egyre csökkent: 1960-tól 1996-ig 3,1 főről 2,6 főre változott. Emiatt nehezebben tudnak gondoskodni önellátásra képtelen tagjaikról (kisgyermekek, betegek, idősek). A modern társadalmak intézményes ellátási rendszereikkel próbálták megoldani ezt (nyugdíjrendszer, szociális hálózatok, betegápolási rendszer, gyes, gyed). A társadalmi mobilitás megnövekedése a gyakori lakóhely változtatást jelenti munkavállalás vagy iskoláztatás miatt. Ez az ideiglenesség tudatot erősíti. Ezzel összefüggésben gyengült a szomszédsági és rokoni kapcsolatok jelentősége a mindennapokban. A személyes kapcsolatok megritkultak, azokat felszínes, vagy érdekkapcsolatok váltották fel. A család válsága annak a mindent átható társadalmi átalakulásának a következménye, mely napjainkban zajlik ha hagyjuk. Az egyén az élet különböző területein különféle normákkal és elvárásokkal szembesül. Más elvárásoknak kell megfelelnie munkahelyén, mással barátai és családja körében, vagy a szakma világában. A mai magyar fiatalok egyrészről vágyódnak a családalapításra, a gyermekvállalásra. Másfelől pedig nem tudják, hogyan boldoguljanak a világ sokféle kihívása között, hogyan teremthetnének egzisztenciát. A függetlenség igénye is megjelenik bennük, és a házasságkötést sokat nem preferálják. A házasság és a család manapság szabad döntés, az egyén személyes és intim élettere. A párválasztásban nagyobb a szabadság, és a párkapcsolat felbontásában is. Az erkölcsi elbizonytalanodás és értékvesztés nem kedvez a házasságoknak. A versengés szelleme meghatározza az emberek egyéni életvitelét is a személyes érdekek érvényesítésében. A teljesítmény és sikerorientáltság 2012/3 Magyar Népfõiskolai Társaság 15

18 KERESZTÉNY SZEMMEL a személyes kapcsolatok elsorvadásához vezethet. A társadalom elembertelenedik, a birtoklás és a rövidtávú örömök megszerzése a jellemző magatartás. A családbarát szemlélet erősítése és kialakítása a civil szervezetek mellett az állam feladata is. A társadalmi szervezeteknek az önszerveződést kell elősegíteniük, az államnak pedig törvényeivel és intézkedéseivel, adórendszerével támogatnia a család intézményét. A nyugdíjrendszert megerősítenie, ugyanis az nem képes ellátni funkcióját. A család a szolidaritás elve alapján működik, ahol az egyéneknek jogaik és kötelességeik is vannak. A fogyasztói társadalom által diktált hamis szemlélet, mely a médián keresztül az egyén életébe áramlik, ha hagyja, rendkívül értékromboló. A család és a házasság intézménye valamilyen formában minden társadalomban létezik. Ezek a kapcsolatok sajátos világot alkotnak, meghatározott belső szokásokkal és hagyományokkal. Együttélési és viselkedési szabályokat tartalmaz egyegy család szabályrendszere. Annak életét alkotják az egyének értékei, és a társadalmi együttélés szabályait minden családtagnak, nemzedéknek meg kell tanulnia. Ugyanakkor tudnunk kell különbséget tenni értékes és értéktelen között, s a számunkra valódit és értékeset követni. A család a társadalom összetett funkciójú, alapvető egysége. Tagjainak életteret biztosít, az utódok nemzését és felnevelését segíti, a személy kiteljesedését és a konfliktusok megoldását segíti elő. Emellett szervezeti és gazdasági egység is, melynek működéséhez a családtagok együttműködése szükséges. A tagok személyes kapcsolatrendszert alkotnak, ami kihat személyiségük alakulására. Az ember számára olyan minőségű (például fenyegető vagy befogadó) lesz a világ, amilyennek a családi szocializáció során megismerte azt. Annyi boldogulási lehetőséget lát benne a maga számára, amennyit a családja megengedett neki. Ezen a tapasztalaton lehet változtatni, de ez kitartó tudatos munka eredménye. A Magyar Katolikus Püspöki Kar körlevelében megfogalmazza azt a reményét, hogy újra családbaráttá válik a magyar társadalom. Ennek gazdasági és jogi feltételei mellett, kulturálisak is vannak, ugyanis a közgondolkodásnak is át kell alakulnia. A családbarát társadalom létrejöttét nyilvános párbeszéden keresztül kívánják elősegíteni a társadalom vezető csoportjainak és személyiségeinek részvételével. Cél, hogy ez a párbeszéd több fórumon megvalósuljon, az egyházi sajtó, az egyházközségek, és az egyház szakembereinek részvételével. Végül felszólítanak mindenkit: a házasságok és a családok védelmezésére és erősítésére. Mert a család intézménye válságát éli, pedig kicsiny kincsei a társadalomnak. II. János Pál így fogalmazott: a család az egyház első és legfontosabb útja, és ezzel párhuzamosan a társadalom emberiességének fokmérője. Forrás: A család Az Egyház társadalmi tanításának kompendiumá -ban Az alábbiakban az Egyház társadalmi tanításának kompendiumából olvashatunk részleteket, melyet 2004-ben adtak ki. Az írás természetéből adódóan az evangelizálás eszköze, s ezáltal hirdeti Istent és az üdvösség misztériumát Krisztusban minden embernek, ugyanakkor feltárja az embert saját maga előtt. 1 Az egyénnel, a család és nevelés témakörével, az állam felelősségével, a közösség erejével, kultúrával foglalkoznak az írásban. Rögtön az elején leszögezik, hogy a család a társadalom életadó alapsejtje, mely az első természetes közösség. A Szentírás többször kiemeli a család fontosságát mind az egyén, mind a közösség szemszögéből nézve. Az egyén a család közegében tanulja meg a szeretetet, az értékeket, az elfogadást. Az Egyház a Biblia üzenetének fényében a családot 1 (Centesimus annus, 54) az első természetes közösségnek, sajátos eredendő jogok alanyának tekinti, és a közösségi élet középpontjába állítja. 2 A családban születik meg és nevelkedik fel az egyén, és jó esetben ebben a szerető légkörben ismeri fel saját értékeit és képességeit, önnön valóját. Az egyén itt tapasztalja meg az emberi közösséget. Az erkölcsi értékek, a vallás, a hagyományok, a műveltség, a világlátás fontosságát, a társadalmi felelősség értékeit itt ismerjük fel és tanuljuk meg. Az egyház megfogalmazza a család elsőbbségét a társadalomhoz és az államhoz képest. Az utóbbiak létezésének feltétele a család. A család tehát nem a társadalomért és nem az államért van, hanem a társadalom és az állam van a családért. 3 Az egyház kiemeli a házasságra alapozott család fontosságát, mely az élet szentélye. Ez a társadalmi alapegység óriási szerepet játszik az élet civilizációjának megteremtésében, kéri, hogy a családok az élet evangéliumának tanúi és hirdetői legyenek. A család a közjóhoz járul hozzá a felelős anyaság és apaság révén és elítéli a fogamzásgátlást, s elfogadhatatlannak tartja az emberi klónozást. Az életvezetési, gondolati tanácsadó, útmutató befejezéseként a születés lelki dimenziójáról olvashatunk. Ez a felelősségteljes döntés és gyermeknevelés egyik fontos része. Az értékek átadása, a kicsiny gyermek felnevelése lelki misszió kell legyen, melyben a szeretet, az elfogadás, a segítésnek kell a fő motívumoknak lenniük. A gyermek így lesz képes felismerni értékeit, fejlődni, és az élet kihívásaiban méltón helytállni. Forrás: php?search=kompendiuma Szerk: R. K. 16 Magyar Népfõiskolai Társaság 2012/3

19 A gyermekszülés és a munkavállalás problematikája HAZAI KÖRKÉP Sümegi Bernadett Család-munkakarrier: A női munkavállalók dilemmái a XXI. Században címmel írt tanulmányt, mely a nők, a család a munka összeegyeztethetőségének témakörével foglalkozik. Ezt ismertetjük. A nők és férfiak közötti munkaerő piaci esélyegyenlőség megteremtéséből indul ki, abból, hogy egy nőnek több erőfeszítésébe kerül elérnie ugyan azt, mint egy férfinak, mindeközben a család megteremtése is megjelenik egy nő életében, mint dimenzió. Véleménye szerint a nők választás elé kerülnek, és vagy a karrierről, vagy a családról le kell mondaniuk valamilyen mértékben. Kérdésfelvetése az, hogy a nőknek valóban választás elé kell-e kerülniük, nincs-e alternatív megoldás, s mit tehetnek a vállalatok, vagy az állam az ügy érdekében. Tanulmányában leíró kutatáson alapuló deduktív logikát követ, különböző kutatási módszerek alkalmazásával. A vonatkozó külföldi és magyar szakirodalom mellett empirikus kutatásai eredményeivel támaszt ja alá gondolatait. Kérdőíves felméréseit és interjúit gimnazista és egyetemista lányok körében végezte. Azt vizsgálta, hogy miképp viszonyulnak a jövőhöz a diáklányok, milyen területeken szeretnének elhelyezkedni, szeretnének-e vezetők lenni. Ehhez 50 kérdőívet töltetett ki év közötti egyetemista és főiskolás lánnyal és 30 kérdőívet gimnazistákkal. Interjút készített négy vezető beosztásban dolgozó nővel karrierjéről, tapasztalatairól, a család és karrier összeegyeztethetőségéről. Kutatási eredményei nem reprezentatívak, csupán helyzetképet adnak. A női vezetők száma emelkedik, és egyre többen kerülnek magasabb pozíciókba (Newsweek), ugyanakkor egyértelműen több férfi van vezető beosztásban. Annak ellenére, hogy a nők szerepének növekedéséről hallunk, még mindig találkozhatunk nemi alapú karrier akadá lyokkal, amelyek a nők előrejutását gátolják. 1 Az egyik fő akadályt a munkakörülményekkel kapcsolatos politikák, folyamatok, gyakorlatok, és előítéletek is okozhatják: az a nézet, hogy nehéz a családban vállalt szereppel járó kötelezettségeket összeegyeztetni a munkahelyi teljesítéssel. Ez akkor van így, ha a munka világa nem támogatja a családot. A munkaszervezeti kultúra alakulása fontos tényező tehát a nők karrierjének alakulása szempontjából. A nők egyen jogúsága és a munka világában erősödő szerepük nem szabad, hogy a család és a gyermekvállalás rovására történjen. A szakirodalom az üvegplafon ( glass ceiling ) kifejezést annak a helyzetnek a bemutatására alkalmazza, amikor a karrier megtorpan. Ez egy olyan láthatatlan akadály, amely miatt a nők, ha akarnak sem tudnak feljebb jutni azon a bizonyos ranglétrán. Egyetlen ok, mely miatt a nők nem juthatnának előbbre, hogy a felsővezetői munka nem összeegyeztethető 1 Sümegi Bernadett: Család-munka-karrier: A női munkavállalók dilemmái a XXI. században, 78. p 2 Sümegi Bernadett: Család-munka-karrier: A női munkavállalók dilemmái a XXI. században, 79.p Sümegi Bernadett: Család-munka-karrier: A női munkavállalók dilemmái a XXI. században, 79.p 4 Sümegi Bernadett: Család-munka-karrier: A női munkavállalók dilemmái a XXI. században, 80.p a családdal. De nem emiatt nem jut sok nő előbbre. Más helyzetből indultak a férfiak és a nők a nyolcvanas évek végén, amikor megkezdődött a gazdasági átalakulás... Az akkori vezetők között kevés nő volt található, és ez az arány öröklődött át, a mostani vezetők ebből a korosztályból kerülnek ki. 2 A kérdés, hogyan lehet rátalálni az egyen súlyra a magánélet és a munka között, s milyen tényezők gátolják, illetve segíti elő ezt? Az első gátló tényező a szegregáció. A férfiak és a nők ritkán dolgoznak ugyanolyan pozíciókban, ugyanazokon a munkahelyeken. A nők általában feminizálódott szakmában dolgoznak, és ilyen területeken is szereznek képzettséget. A bölcsészettudományi és egészség ügyi képzésben a hallgatók többsége lány, a műszaki és természettudományi szakokon férfi túlsúly uralkodik. Végzettségből adódóan a férfiak és a nők ritkán jelentkeznek ugyanarra az álláshirdetésre. Az általuk betöltött állások így egymástól szegregálódtak. 3 A statisztikák szerint a felsőoktatásban a nők száma ma már meghaladja a férfiakét, de sajnos a szegregáció problémája továbbra is létezik. A horizontális szegregáció azt jelenti, hogy a férfiak és a nők más-más foglalkozási területen helyezkednek el. A nemi szocializáció és a nemi szerepeknek való megfelelés igényének következtében a férfiak és a nők más-más pályán indulnak el, bizonyos pályák elnőiesednek, vagy elférfiasodnak. A vertikális szegregáció a foglalkozási hie- 2012/3 Magyar Népfõiskolai Társaság 17

20 HAZAI KÖRKÉP rarchiában való előrejutási lehetőségekben jelenik meg. A hierarchia szinteken felfelé haladva a nők száma jelentősen csökken, akkor is, ha az ahhoz megfelelő képzettséggel rendelkeznek az európai esélyegyenlőség éve volt, és az Európai Unióban a nők és férfiak közötti keresetbeli különbségek ismét napirendre kerültek. Vladimir Spidla, az Európai Bizottság esélyegyenlőségi biztosa akkor beszédében elmondta, hogy az Unióban 2000 óta 8 millió új munkahelyet teremtettek, ebből 6 milliót nők kaptak. Az egyetemi diplomások 59%-a nő, átlagban 15%-kal keresnek kevesebbet, mint az azonos munkaidőben és pozícióban dolgozó férfiak. Magyarországon a fizetésbeli különbség 11%, tehát a helyzet itthon valamivel kedvezőbb. A fejlett országokban átlagosan mintegy 20%-kal kevesebb a nők keresete a férfiakénál. 4 A keresetbeli különb ségek abból adódnak, hogy a nők mennyit maradnak távol a munkaerőpiacról: gyermekszülés miatt a távolmaradás átlagban kevesebb, mint három év. Mégis a keresetük nagyban eltér a munkaerőpiacon maradt, hasonló pozícióban lévő társaiktól. Fontos cél a nemek közötti esélyegyenlőség a foglalkoztatásban, a munka világából való kirekesztés megelőzése, a magánélet és a munka összehangolása. A munkájukat elhagyó nők 93%-a úgy véli, hogy vissza kíván térni a munkaerőpiacra a kisebb kihagyás után. Átlagban 2,2 évig maradnak távol a munkaerőpiactól, s a visszatérés lehetőségei nem kedvezőek. A pályájukat elhagyó nők 74%-a jár csupán sikerrel: 40% tér vissza szakmájába vágó teljes munkaidős munkába, 24%-uk részmunkaidőbe, 9%-uk magánvállal kozóként dolgozik. A nők munkahelyi reintegrációját nagyban befolyásolja, hogy milyen a gyermekgondozási intézményhálózat az adott országban. Az, hogy hány nő tér vissza a munkahelyre és milyen hamar, az attól is függ, hogy mennyire van lehetőség gyermekük elhelyezésére valamilyen gyermekgondozási intézményben. A gyer mekvállalás alatt a munkavállaló és munkaadó közötti kapcsolat fellazul, sokszor a munkaviszony teljesen meg is szűnik. Magyarországon a vállalatok a rendszerváltás óta nem rendelkeznek gyermekgondozási intézményekkel. Ez igen fontos lenne a család és munkahely összeegyeztethetőségének érdekében. A Kelly Global Workforce Index felmérése szerint a magyar szülők 38%-a nyilatkozott úgy, hogy több munkát vállalna, ha lenne megfelelő gyermekfelügyelet, s 95% tartja fontosnak ezt. 5 A nők munkába való visszatérését különböző munkaidő formák segíthetnék. A részmunkaidős munkavállalást kellene elősegíteni, mely a gyermeknevelés mellett megvalósítható munkaforma. Nyugaton gyakori, és jól bevált rendszer a távmunka, amely elősegíti a nők visszatérését a munkaerőpiacra. Nem esnek ki a munka világából, tudásuk nem avul el, munkakapcsolataik nem szűnnek meg. Itthon azonban a részmunkaidő, a rugalmas munkaórák, a munkamegosztás szinte egyáltalán nem jellemző. A részmunkaidőben foglalkoztatott nők aránya: 5,7%, ami nagyon cse kélynek mondható. Egy 2002-es EUfelmérés arról számol be, hogy Magyarországon a legrugalmatlanabb az alkalmazottak munkaidő beosztása a 25 EU-tagállam közül: a munkavállalók 90%-a fix kezdési és befejezési idővel dolgozik. 6 Ez azt jelenti, hogy ezzel szinte lehetetlen összeegyeztetni a gyermekvállalást és nevelést valamilyen külső segítség (nagyszülők vagy intézmény) nélkül. A nőket háromféle csoportba oszthatjuk aszerint, hogy milyen karriertípust valósítanak meg életükben. A családi karriert választók a háztartásnak és családnak szentelik életüket. A munkaerő-piaci karriert végzőknél a munka kap prioritást: folyamatos munkaviszony vagy annak rövid megszakítása jellemző. A kettős kötődésűeknél a családi élet és a karrier összehangolása a mérvadó. A gyermekvállalás miatt a munkaerőpiactól való rövidebb vagy hosszabb ideig való távolmaradás a jellemző erre a csoportra. Ez a kimaradás gátolja a munkahelyi előmenetelt, és kereseti különbségek vannak köztük és a férfiak között, valamint a családi feladatok 5 Sümegi Bernadett: Család-munka-karrier: A női munkavállalók dilemmái a XXI. században, 82.p 6 Sümegi Bernadett: Család-munka-karrier: A női munkavállalók dilemmái a XXI. században, 83. p 7 Sümegi Bernadett: Család-munka-karrier: A női munkavállalók dilemmái a XXI. században, 84.p 8 Sümegi Bernadett: Család-munka-karrier: A női munkavállalók dilemmái a XXI. században, 85.p és a munka összehangolása gondot okoz. Mostanában jellemző, hogy a karrierépítés előbbre kerül, és csak életük későbbi szakaszán vállalnak gyermeket a nők. Ennek egyenes következménye a kevesebb gyermek vállalása. Tehát e típusba tartozóknál világossá válik a karrier és/ vagy család dilemmája. 7 A munka és család összeegyeztethetőségének problematikája világosan látszik a vállalatok és a munkáltatók hozzáállásából is, ugyanis azok nem díjazzák az anyaságot és családot. Európában az önéletrajzban nem szabad feltüntetni a kort és a családi állapotot az esélyegyenlőség miatt. Ehhez képest itthon az állásinterjún egyértelműen rákérdeznek nő esetén, hogy mikor szeretne szülni. A cégek szempontjából nézve nem éri meg betanítani egy munkatársat, ha pár éven belül el fogja hagyni munkáját. Az nem szempont, hogy a gyermekekkel néha kevesebb, mint egy évet tartózkodik otthon az édesanya, vagy, hogy a szülési szabadságon sem szakítaná meg a kapcsolatot a céggel. Fontos lenne, hogy a cégek alkalmazkodjanak a nőkhöz a rugalmasabb munkaidő segítségével, ez lehetne a kulcsa annak, hogy ne kelljen választani karrier és család között. A munkavégzés már nem helyhez kötött a modern technikának köszönhetően (Internet). A családbarát munkahelyek kialakítása az elsőszámú megoldás a problémára, mely egy fontos és követendő stratégia. A cikk elején említett interjúk ezt a nem túl pozitív képet erősítették meg, ugyanis a fiatal nőknek nem túl pozitív a véleményük a munka világa és a család összeegyeztethetőségével kapcsolatban. Szinte mindannyian azt válaszolták, hogy a helyzet rossz, még ha a törvény őket is védi, a munkáltatók akkor is inkább férfiakat alkalmaznak, mert ők nem mennek el szülni. 8 A fiatalok fontosnak tartották, hogy a gyermekszülés és nevelés alatt az érintett édesanyák ne essenek ki a munka világából, mert akkor tudásuk elavul. Ugyanakkor elszomorító, hogy azok a fiatalok, akik néhány év múlva ebben a helyzetben lesznek, mennyire lehangolónak látják a helyzetet. Készült: Sümegi Bernadett Család-munka-karrier: A női munkavállalók dilemmái a XXI. században alapján Szerk: R. K 18 Magyar Népfõiskolai Társaság 2012/3