3.3. Lebontó anyagcsere

Átírás

1 3.3. Lebontó anyagcsere a szerves vegyületek szénatomjai CO 2 -dá oxidálódnak C -> CO 2 H -> H 2 O hidrogénatomjaik pedig vízzé oxidálódnak a keletkezett energia raktározódik (ATP, kreatin- foszfát, utóbbi az izmokban és az agyban) Lebontó folyamatok biológiai oxidáció A végső e - -felvevő az O 2 O 2 jelenlétében CO 2 és H 2 O keletkezik rendkívül gazdaságos erjedés A végső e - -felvevő egy szerves vegyület O 2 általában nem kell (kivéve kivéve oxidatív erjedés) szerves anyagok is keletkeznek kevés ATP keletkezik 1

2 A szénhidrátok lebontása központi szerepű az anyagcserében, akárcsak a felépítésük. Minden lebontó út ide vezet. A központi molekula a glükóz, ezért először ennek lebontását nézzük meg részletesen A szénhidrátok lebontása Lebontás 3 felvonásban Glükózbontás Glikolízis citoplazma Citromsavciklus (Szent-Györgyi-Krebs) mitokondrium alapállománya Terminális oxidáció mitokondrium belső membránján 2

3 Glükolízis Glükóz Glükóz- 6-foszfát Fruktóz- 6-foszfát Fruktóz- 1,6-difoszfát dihidroxiaceton-p izomeráz ATP ADP hexokináz hexóz-foszfátizomeráz ATP ADP fruktóz-foszfát kináz aldoláz GA-3-P trióz-foszfátdehidrogenáz foszfoglicerátkináz foszfogliceromutáz enoláz piruvát-kináz 2 GA-3-P NAD + 2 NADH 2 ADP 2 ADP 2 ATP 2 ATP GS-1,3-diP GS-3-P GS-2-P PEP Piroszőlősav Glükolízis (folyt.) -ATP -ATP Glükóz 2 glicerinaldehid-3-foszfát 2 NADH 2 ATP 2 ATP 2 NADH 2 NAD + 2 koenzim-a 2 2 piroszőlősav 2 acetil-coa Nettó: glükóz + 2 ADP + 2 P + 4 NAD + 2 CoA 2 Aceti-CoA + 2 ATP + 4 NADH + 2 CO 2 3

4 A CoA által szállított acetilcsoport fokozatosan eloxidálódik CO 2 Hidrogénatomokb natomokból l redukált koenzimek (NADH, FADH 2 ) Citromsavciklus Szent-Györgyi Krebs oxálecetsav citromsav C4 + C2 C6 C6 2 C C4 izocitromsav NADH NAD + α ketoglutársav NAD + NADH Acetil csop. citromsav Citromsavciklus szukcinil-coa GTP GDP ADP ATP oxálecetsav NADH NAD + borostyánkősav FAD almasav H 2 O FADH 2 fumársav 4

5 A citromsavciklus nettó egyenlete acetil-coa + 3 NAD + + FAD + ADP + P i + 2 H 2 O 2 CO NADH + FADH 2 + ATP + CoA Terminális oxidáció citoplazma 2 piroszőlősav 2 NADH 6 NADH 2 FADH 2 2 acetil-coa Krebs ciklus elektrontranszportlánc 4 CO 2 mitokondrium belső membránja 2 CO 2 mitokondrium 2 ATP A koenzimekről a protonok a mitokondrium belső membránjában elhelyezkedő elektrontranszportláncra kerülnek Fokozatos energiavesztés Protonfelhalmozás a membránok közötti térben 5

6 Elektrontranszportlánc (Glikolízisből és citromsavciklusból) A biológiai oxidáció összefoglalása Összesen 38 ATP keletkezhet egy glükóz lebontásából 6

7 ERJEDÉS A piroszőlősav oxigén hiányában - vagy egyes baktériumok esetén oxigén jelenlétében is - nem teljesen CO2-ra és vízre bomlik, hanem szerves vegyületek keletkeznek. glükolízissel etil-alkohol piroszőlősavig, onnan más utak propionsav tejsav szerves vegyületek keletkeznek kevesebb ATP vajsav piroszőlősav ecetsav nyerhető butándiol Alkoholos erjedés mikroorganizmusok (élesztők:( sör, bor, kenyér ) 2 2 etanol acetaldehid glükóz 2 piroszőlősav 7

8 Tejsavas erjedés izomban, mikroorganizmusok ( (Lactobacillus - sajtok, joghurt ) 2 tejsav glükóz 2 piroszőlősav Ecetsavas erjedés OXIDATÍV!!! bor megecetesedése (ecetsavbaktériumok) CH 3 CH 2 OH + O 2 = CH 3 COOH + H 2 O etil-alkohol ecetsav 8

9 Szénhidrátok lebontása 9

10 Aminosavak lebontása A különböző AS-ak különböző helyeken kapcsolódnak be a citromsavciklusba egy AS több helyen is beléphet 4. A sejt felépítése 10

11 Prokarióta és eukarióta sejt összehasonlítása A prokarióta sejt felépítése riboszómák pillusok DNS tok sejtfal 11

12 Az állati sejtek felépítése Sima felszínű ER sejtmaghártya mitokondrium (sejtmagvacska) (sejtmag) Durva felszínű ER citoplazma A növényi sejtek felépítése sejtfal kloroplasztisz vakuólum plazmodezma 12

13 Membránok A biológiai membránok alkotórészei lipid természetű anyagok (neutráis neutráis zsírok,, foszfolipidek, koleszterin, szfingolipidek) 13

14 Membrán fluiditása Folyadék-mozaik membránmodell Sanger & Nicholson (1972) hidrofób kölcsönhatások tartják össze lipidek mozgása a membránban rotáció, laterális (oldalirányú( oldalirányú), flip-flop flop fluiditást befolyásolja a telítetlen zsírsavláncok aránya fluiditást befolyásolja egyéb lipidek pl. koleszterin mennyisége A biológiai membránok alkotórészei lipid természetű anyagok (neutráis neutráis zsírok,, foszfolipidek, koleszterin, szfingolipidek) membránfehérjék (perifériális és integráns) 14

15 A membránfehérjék feladata TRANSZPORT ENZIM SEJTFELISMERÉS SEJTEK ÖSSZEKAPCS. JELÁTVITEL RÖGZÍTÉS 15

16 A biológiai membránok alkotórészei lipid természetű anyagok (neutráis neutráis zsírok,, foszfolipidek, koleszterin, szfingolipidek) membránfehérjék (perifériális és integráns) szénhidrátláncok sejtspecificitás Sejtkapcsoló struktúrák sejtek rögzítve; egymáshoz és szöveti alapállományhoz pl. bélhámsejtek szűrőfunkció,, felszívás szoros kapcsolat (tight junction) öv dezmoszóma folt dezmoszóma hemidezmoszóma réskapcsolat (gap junction) 16

17 Szoros kapcsolat (tight junction) szoros záródás gát az intercelluláris térben Övdezmoszóma 17

18 Foltdezmoszóma szerkezete Hemidezmos moszóma szerkezete Féldezmoszóma: bazális lemezhez kapcsolja a sejtet 18

19 Réskapcsolat (gap junction) Nemcsak fizikai összekapcsolódás: töltéssel rendelkező kisebb molekulák, szervetlen ionok cseréje is (elektromos töltések vezetése). konnexin Növényi és állati sejtek kapcsoló struktúrái Növényi sejtek Plazmodezmák Állati sejtek 19

20 Funkciói: Citoszkeleton (sejtváz) meghatározza a sejt alakját dinamikus belső szerkezet sejten belüli anyagszállítás sejtorganellumok mozgatása sejtek hely- és helyzetváltoztató mozgása Felépítése: háromféle rosttípus A citoszkeleton fehérjéi Aktin Intermedier filamentumok Mikrotubulusok 5-9 nm 10 nm 25 nm 20

21 keresztkötő fehérjék 1. Aktin filamentumok Kötegeket és hálózatokat alkotnak. Dinamikus felépülés-lebomlás. Izomban fontos szerep monomer dimer tetramer oktamer Majdnem minden eukarióta sejtben megtalálhatók. Strukturális szerep: sejtek szilárdítása. Nagyfokú stabilitás. 2. Intermedier filamentumok 21

22 3. Mikrotubulusok heterodimerekből épülnek fel a tubulin két k t alegységb gből áll: globuláris α- és β-tubulin (4 nm) függőleges és s oldalirány nyú kötések stabilizálj lják pozitív v végén v n gyors, negatívon lassú polimerizáci ció / depolimerizáci ció 24 nm, hossza µm + - Citocentrum centroszóma/sejtközpont gyakran a mikrotubulus- organizáló központból indulnak (MTOC) a mikrotubulus-szintézis szintézis magja a mitotikus orsók összeszerelését felügyeli 22

23 Mikrotubulusok: a sejt autópályái vezikulumok, fehérjék a mikrotubulusok mentén szállítódnak axonális transzport motorfehérjék mm/nap Csillók és ostorok felépítése 1- néhány: ostor több : 1000: csilló azonos felépítés mikrotubulus-köteg köteg 9+2 szerkezet bazális test 9 triplet 23

24 középen 2 singlet körben 9 doublet (dupla mikrotubulus) dinein karok nexin radiális küllők A sejt belső membránrendszerei kompartmentek megfelelő környezet a reakciók számára irányított transzport SER DER Golgi lizoszómák 24

25 Az endoplazmatikus retikulum Sima felszínű endoplazmatikus retikulum SER foszfolipidek, zsírsavak, szteroidok szintézise Durva felszínű endoplazmatikus retikulum DER fehérjeszintézis szekréciós- és membránfehérjék (A citoplazma fehérjéi a citoplazmában szabadon található riboszómákon szintetizálódnak.) 25

26 Golgi-készülék Golgi aparátus/komplex átlag 20 db/sejt (max. több ezer) 6-12 lapos zsákocska diktioszómák szekretoros fehérjék módosítása méregtelenítés A Golgi-készülék szerepe fehérjék módosítása, foszfolipidek, pigment- anyagok,, növényi olajok szintézise 26

27 Lizoszómák endocitikus vezikulum Szekunder lizoszóma Primer lizoszóma Vakuolumok Különböző anyagok raktározása víz, cukrok, festékanyagok, olajok, keményítő, mérgek 27

28 A mitokondrium Számunk 20-tól : májsejtben 2500 db, spermiumban db µm A mitokondrium felépítése A mitokondrium felépítése A lebontásból származó energia nyerésének fő színhelye. Krebs-ciklus az alapállományban, terminális oxidáció a belső membránon. belső membrán külső membrán alapállomány (mátrix) kriszták ATP szintetáz enzimek 28

29 29

30 Endoszinbionta elmélet sejtorganellumok keletkezése Bizonyítékok: kettős membrán, saját DNS, kód, fehérjék A kloroplasztisz (zöldszíntest) növényekben fotoszintézis színhelye kettős membránnal határolt (esetleg több) belsejében membránrendszer 30

31 külső membrán belső membrán gránum tilakoid tilakoid sztróma A kloroplasztisz felépítése gránum Egyéb plasztiszok színtelen leucoplast raktározás -amyloplast -proteinoplast színes kromoplaszt kromoplast 31

32 A sejtmag (nukleusz) 32

33 nukleolusz heterokromatin kettős sejtmaghártya sejtmaghártya pórusok nukleolusz heterokromatin kettős sejtmaghártya sejtmaghártya pórusok 33

34 A sejtmag és a sejtmagvacska heterokromatin eukromatin nukleolusz szolenoid szerkezet nukleoszóma kettős spirál 34

35 Kromoszómaszerelvény fajra jellemző kromoszómatípusok száma: n haploid genetikai állomány (genom( genom) n spórák, ivarsejtek, egyszerűbb élőlények diploid genom 2 n élőlények többsége poliploid genom k n gabonafélék, termesztett növények, mag tápszövete A sejtciklus interfázis óra G1: nyugalmi állapot S: DNS megkettőződés G2: nyugalmi állapot 2-4 óra osztódás - amitózis - mitózis - meiozis 35

36 G2 Profázis Metafázis Anafázis Telofázis M I T Ó Z I S A mitózis fázisai I. A mitózis négy szakaszra, fázisra osztható. 1.) Előszakasz profázis: a sejt örökítőanyaga tömörödik, megjelennek a kromoszómák; az osztódást irányító sejtközpont kettéosztódik és a 2 ellentétes pólusra vándorol; húzófonalakból magorsó képződik; a maghártya felbomlik. 1. Profázis 2 sejtközpont húzófonalak kromoszómák 36

37 A mitózis fázisai II. 2.) Középszakasz metafázis: 2. Metafázis a húzófonalak a kromoszómák befűződéséhez kapcsolódnak két oldalról; a kromoszómák centromerjei a sejt ekvatoriális (egyenlítői) síkjába rendeződnek. középre rendeződött kromoszómák A mitózis fázisai III. 3.) Utószakasz anafázis: 3. Anafázis a kromoszómák két kromatidája elválik és a húzófonalak segítségével a 2 pólusra vándorol; a 2 pólus eltávolodásával a sejt megnyúlik. elvált kromatidák 37

38 A mitózis fázisai IV. 4.) Végszakasz telofázis: a 2 ellentétes póluson a kromatidák körül új maghártyák alakulnak ki két új sejtmag; a két új sejtmagban a kromoszómák fellazulnak és kialakul a kromatin; végül a sejtplazma kettéosztódik (citokinézis). 4. Telofázis 2 leendő sejtmag Összefoglalás Az osztódás során tehát egy sejtből két genetikailag egyforma utódsejt keletkezik, miközben a DNS-ben tárolt információ átadódik az utódoknak. A sejtplazma kettéosztódását megelőzi a sejtmag kettéosztódása. A szintestek és a mitokondriumok külön osztódnak a sejtmagtól. Mitózissal osztódnak a növények és az állatok testi sejtjei, illetve egyes egyes növényeknél az ivarsejtek is mitózissal keletkeznek. 38

39 A mitózis fázisai növényi szövetben metafázis interfázis anafázis profázis telofázis Állati sejtek Növényi sejtek 39

40 A meiózis szakaszai I. Interfázis Profázis I. Metafázis I. Anafázis I. DNS megkettőződés CROSSING OVER Profázis I. szakaszai LEPTOTÉN - 2 kromatidás kromoszómák - nem párban -egyik végükkel maghártyához -nukleolus látható ZYGOTÉN -homológok párosodnak -összetapadnak PACHYTÉN (konjugáció) -kr. párok vastagodnak, rövidülnek -crossing over elkezdődik DIPLOTÉN crossing over -magorsó kialakul -sejthártya felbomlott -magvacska eltűnt DIAKINEZIS 40

41 Crossing over A meiózis szakaszai I. Interfázis Profázis I. Metafázis I. Anafázis I. DNS megkettőződés CROSSING OVER ekvatoriális síkba rendeződnek kr.. párok véletlenszerű szétválása 41

42 A meiózis szakaszai II. Telofázis I. Profázis II. Metafázis II. Anafázis II. Telofázis II. Összehasonlítás 42

43 Női ivarsejtek képződése Hímivarsejtek képződése 43

44 Transzport folyamatok anyag energia információ Szintjei: szervezet környezete szervezeten belül sejtek között szomszédos vagy távoli sejten belüli 44

45 Transzportált anyag karaktere - gázok - folyadékok (poláris / apoláris) -ionok -szilárd anyagok (szemcsék) Transzport mechanizmusa passzív aktív egyszerű facilitált A foszfolipid membrán permeábilitása Gázok Kis, semleges molekulák O 2, CO 2, NO etanol Hidrofób molekulák szteroid hormonok Víz Nagy, semleges poláris molekulák H 2 O glükóz Ionok Na +, K +, Mg 2+, Ca 2+ Cl -, HCO 3 -, HPO 4 2- Töltéssel rendelkező poláris molekulák aminosavak, nukleotidok, cukor-foszfátok 45

46 Diffúzió és facilitált diffúzió Transport (fluxus) Hordozó (carrier) molekula segítségével Diffúzió [Koncentráció] Membránfehérjék szerepe a passzív transzportban Ioncsatornák K + (PM ki) Na +, Cl -, Ca 2+ (PM be) Ca 2+ (ER ki) 46

47 47

48 Transzportált anyagok száma és egymáshoz viszonyított iránya szerint uniport kotranszport symport antiport ioncsatornák Na + + glükóz Na + /H +, Na + /Ca 2+, Cl - /HCO 3 - Aktív transzport Más anyag konc. gradiense ATP felhasználás fényenergia felhasználás glükóz + Na + Ca 2+ pumpa (ER be) H + -ok fotoszintézis 48

49 Elsődleges és másodlagos aktív transzport Pl. Ca 2+ pumpa Pl. Glükóz transzport Na + /K + pumpa 3 Na + megkötése Csatornafehérje foszforilációja Defoszforiláció Konformációváltozás Na+ elengedés 2 K+ kötés Konformációváltozás K+ elengedés Na+ kötés 49

50 Nagyméretű részecskék transzportja fagocitózis nagyobb méretű részecskék bekebelezése pinocitózis folyadékok felvétele receptormediált endocitózis Endocitózis és exocitózis Endocitózis (be) sejtmembrán befűződés transzport vezikula Exocitózis (ki) transzport vezikula beleolvad a sejtmembránba 50

51 Endocitózis (makrofág) TEM SEM Receptormediált endocitózis 51

52 Vezikulák bekebelezése Liposzóma 52

53 Vezikuláris transzport- folyamatok A szignál-transzdukció 1) szignál szintézis 2) szignál felszabadulás 3) szignál transzportja a célsejthez 4) szignál-felfogás (receptor) 5) anyagcsereváltozás 6) szignál eltávolítás 53

54 A szignál átjutása a membránon 1. jel receptorhoz köt- konformációvált. 2. receptor perifériás membránfehérjéhez kötődik aktiválja 3. aktivált fehérje a effektorhoz úszik aktiválja 4. effektor másodlagos hírvivőt szintetizál (pl. camp) 5. Növényi és állati szövetek 54

55 A szövet fogalma A sejt fölött álló egyed alatti szerveződési szint, azonos eredetű, hasonló alakú és működésű sejtek csoportja. DIFFERENCIÁLÓDÁS különböző sejtek munkamegosztás Növényi szövetek 55

56 NÖVÉNYI SZÖVETEK Osztódószövetek ősmerisztéma (protomerisztema) elsődleges merisztémák másodlagos merisztémák alapszövet rsz. asszimiláló raktározó víztartó szállítószövet-rsz. faelemek tracheida trachea faparenchima farost levegőtartó (aerenchima( aerenchima) szilárdító : kollenchima, szklerenchima kiválasztó és váladéktartó - belső elválasztású: nekráriumok, ozmofórák ozmofórák, hidatódák - külső elválasztású: tejcsövek, tejedények, nyálkasejtek Állandósult szövetek háncselemek rostasejt rostacső kísérősejtek háncsparenchima háncsrost bőrszövet rsz. elsődleges epidermisz, rizodermisz másodlagos periderma harmadlagos rhitidoma bőrszövet szállítószövet alapszövet merisztéma 56

57 OSZTÓDÓ SZÖVETEK (merisztémák) A) ŐSMERISZTÉMA levélkezdemény hajtáscsúcs (apikális rügy) merisztéma (hónaljrügy) gyökércsúcs gyökérsüveg epidermisz rizodermisz gyökérszőr A három elsődleges merisztéma Protoderma Alapszöveti merisztéma Prokambium B) ELSŐDLEGES MERISZTÉMÁK iniciális gyökérsüveg 57

58 differenciálódott sejtekből dedifferenciálódással osztódó sejtek jönnek létre oldalgyökér/hajtás másodlagos vastagodás gyökér, szár C) Másodlagos merisztémák Állandósult szövetek A bőrszövet rsz. elsődleges epidermisz, rizodermisz másodlagos periderma harmadlagos rhitidoma (héjkéreg) 58

59 EPIDERMISZ fény gázok betolakodók távoltartása kutikula epidermisz sztóma trichoma (szőr) a b SZTÓMA (gázcserenyílás) zárósejtek 59

60 papillák 60

61 61

62 62

63 Periderma (másodlagos bőrszövet) Nyitvatermők Héjkéreg (rhitidóma) Zárvatermők 63

64 Sejtfalvastagodások Centrifugális kifelé Pollenek Centripetális befelé lemezes sarkos gödörkés csapos léces spirális gyűrűs csapos vermes g. udvaros g. Állandósult szövetek Szállítószövet rendszer Faelemek (víz + ionok felfelé) tracheida nyitvatermők vízszállító sejtje trachea zárvatermők vízszállító csövei faparenchima (száll. és rakt.) farost nyílt zárt Egyszikű: szórt Kétszikű: körkörös összetett szállítónyaláb (háncs- és faelemek is) Háncselemek (szerves a. lefelé) rostasejt nyitvatermők rostacső (zárvatermők) kísérősejtek (rakt.) háncsparenchima (száll. és rakt.) háncsrost egyszerű (csak háncs- v. csak faelemek) 64

65 o Egyszerű nyalábok (pl.( pl. gyökerekben) Csak háncselemekből vagy csak faelemekből o Összetett nyalábok farész + háncsrész - kollaterális A szállítóelemek elhelyezkedése nyalábokban h f NYÍLT (+kambium) / ZÁRT (nincs kambium) - koncentrikus leptocentrikus - bikollaterális hadrocentrikus - radiális Farész (xylem): víz és ásványi sók szállítása (gyors, m/h) 4: a rostacsőből a cukor diff-val a gyümölcsben levő kísérősejtekbe áramlik, onnan aktív trp-tal tovább a hús sejtjeibe 5: a rostacsőből a víz ozmózissal követi, a nyomás a rostacsőben csökken 6: a folyadék a rostacsőben a kisebb nyomás irányába áramlik 1: fotoszintézis 2: a szacharóz aktív trp-ja a kísérősejtbe, onnan diff. a rostacsőbe 3. ozmózissal víz áramlik a farészből a háncsrészbe, növelve ott a nyomást Háncsrész (phloem): a fotoszintézis során keletkezett szerves vegyületek (1-2 cm - 1 m óránként) 65

66 FARÉSZ xylem udvaros gödörke tracheida trachea A sejtek között nyílások, perforációk (zöldek) tracheák (kékek) A sejtek között porózus sejtfal (nem nyílás) 66

67 HÁNCSRÉSZ rostacső (perforációkkal) kísérősejt phloem háncsrost (ilyenek a gazdaságilag hasznosított rostok: len, kender) rostalemez rostacsőtag kísérősejt 67

68 Fiatal és lágyszárú növények szállítónyaláb xylem FA phloem HÁNCS para parakambium felloderma fakéreg másodlagos háncs kambium másodlagos fa 68

69 Állandósult szövetek asszimiláló alapszövet Alapszövet rsz. raktározó alapszövet VALÓDI ALAPSZÖVETEK víztartó alapszövet levegőtartó (aerenchima( aerenchima) ) alapszövet szilárdító : kollenchima, szklerenchima kiválasztó és váladéktartó - belső elválasztású: nektáriumok, ozmofórák, hidatódák - külső elválasztású: tejcsövek, tejedények, nyálkasejtek 69

70 ALAPSZÖVETEK PARENCHIMA vékony falú, élő sejtek sokféle funkció KOLLENCHIMA vastagodott falú szilárdítás SZKLERENCHIMA erősen vastagodott falú holt sejtek szilárdítás Oszlopos (paliszád( paliszád) ) és szivacsos parenchima elhelyezkedése a levélben felső epidermisz nyalábhüvely kutikula paliszád mezofillum szivacsos alsó epidermisz 70

71 Raktározó Magvakban, gumókban, gyökerekben jellemző. Raktározás főként leukoplasztiszokban. Raktározott anyagok: keményítő, cukor, olaj, protein. Víztartó alapszövet (szárazságtűrő szukkulens növényekben, pl. agavé, aloe, kaktuszok) víz 71

72 A E R E N C H I M A Levegőztető alapszövet (vízinövények szárában, levelében pl. nád, tündérrózsa Kollenchima (zeller) 72

73 Teljesen kifejlődött növényi részekben. Halott sejtek. Pl. körte, dióhéj Szklerenchima Kiválasztó és váladéktartó alapszövetek Külső kiválasztású berendezések nektáriumok (virágban és azon kívül) ozmofórák illatkiválasztás hidatódák vízkiválasztás Belső szekréciós berendezések gyantajáratok tejcsövek 73

74 Illóolaj- és gyantajáratok Citrus és Pinus Állati szövetek I. Hámszövetek II. III. IV. Kötő- és támasztószövetek Izomszövetek Idegszövet 74

75 Hámszövetek mindhárom dermális rétegből fejlődhet szoros sejtilleszkedés elenyésző sejtközötti állomány nagy megújulási képesség az alatta lévő (kötő)szövethez( az ún. alaphártyával (bazális( lamina) ) kapcsolódik sok típus - sokféle funkció A hámszövetek feladatai védelem külső behatások ellen tápanyagok felszívása anyagok elválasztása, kiválasztása külső ingerek érzékelése mirigyváladékok kijuttatása 75

76 HÁMSZÖVETEK Fedőhámok Egyrétegű Többmagsoros Többrétegű Mirigyhámok Egysejtű Többsejtű Érzékhám Pigmenthám Fedőhámok Egyrétegű lap köb kapillárisendotél, tüdőalveolusok vesetubulus henger vese, bél / petevezető Többmagsoros henger átmeneti urothelium ondóvezeték/ orrüreg Többrétegű (többrétegű hámok elnevezése a felső réteg sejtjeinek alakja szerint) henger húgycső, kötőhártya bőr elszarusodó lap el nem szarusodó nyelőcső, szájüreg 76

77 a legvékonyabb fedőhám szűrőként funkcionál Egyrétegű laphám erek belső felülete endotélium belső szervek külső borítása mezotélium vesetestecskék Bowman-tokjának fala ablakos endotélium (vese) Egyrétegű köbhám egyes gerinctelen állatok epidermisze mirigyek végkamrái, kivezető csövei vesetubulusok 77

78 Egyrétegű hengerhám a legtöbb gerinctelen epidermisze bél belső felülete (felszívóhám( felszívóhám) mellékhere csatornácskáinak hámbélése petevezető nagyobb mirigyek kivezetőcsövei mikrovillusok Fedőhámok Egyrétegű lap köb kapilláris endotél, tüdő alveolusok vesetubullus henger vese, bél / petevezető Többmagsoros Többrétegű henger átmeneti henger urothelium húgycső, kötőhártya ondóvezeték/ orrüreg bőr elszarusodó lap el nem szarusodó nyelőcső, szájüreg 78

79 Többmagsoros hengerhám többmagsoros csillós hengerhám - légutak bazális (alapi) sejtek kehelysejtek ék alakú támasztósejtek csillós hengerhámsejtek Átmeneti hám (urothelium) kétmagú esernyősejt teniszütő sejt bazális sejt húgyvezető utakat béleli (vesemedence, húgyhólyag, húgyvezeték) nagymértékű tágulékonyság 79

80 Fedőhámok Egyrétegű lap köb kapilláris endotél, tüdő alveolusok vesetubullus henger vese, bél / petevezető Többmagsoros Többrétegű henger átmeneti henger urothelium húgycső, kötőhártya ondóvezeték/ orrüreg bőr elszarusodó lap el nem szarusodó nyelőcső, szájüreg többrétegű hengerhám kötőhártya (conjunctiva) kötőhártya 80

81 Többrétegű el nem szarusodó laphám sejtek felfelé fokozatosan ellaposodnak szem szaruhártyája halak epidermisze szájüreg, nyelőcső belső hámbélése nyelőcső Többrétegű elszarusodó laphám felső sejtsorok elszarusodnak keratin igen ellenálló szárazföldi gerincesek bőrének hámszövete 81

82 Mirigyhámok Felépítés szerint Egysejtű (pl. kehelysejtek) Többsejtű Váladékürítés helye szerint endokrin (belső elválasztású) hormonok pl. agyalapi mirigy, pajzsmirigy, mellékvese, nemi mirigyek exokrin (külső elválasztású) pl. nyálmirigyek, verejtékmirigy, faggyúmirigy váladék a testfolyadékba váladék a test külső vagy belső felszínére Többsejtű exokrin mirigyek Egyszerű csöves bogyós csövesbogyós A végkamra alakja szerint Elágazó máj: : összetett csöves mirigy faggyúmirigy: : elágazó bogyós Összetett tej nyálmirigyek: : bogyós- csöves mirigyek könny 82

83 A váladék jellege szerint szerózus (savós) pl. hasnyálmirigy hígan folyó, nagy fehérjetartalmú váladék, szűk végkamra mucinózus (nyákos) pl. nyelv alatti nyálmirigy sűrű váladék, tág végkamra kevert pl. állkapocs alatti nyálmirigy hasnyálmirigy A váladéktermelés módja Merokrin Apokrin Holokrin Szabályos exocitózis A legtöbb mirigy A sejt felső rétege leválik pl. tejmirigy A sejt felhalmozza a szekrétumot, elhal és tartalma kilökődik pl. faggyúmirigy 83

84 tejmirigy faggyúmirigy Érzékhám Felépítése: idegsejtek támasztósejtek Pl. szaglóhám ízlelőbimbók retina Szaglóhám 84

85 Pigmenthám Fényelnyelő, árnyékoló szerep. Retinában a látósejtek mögötti réteg. Melanin szemcséket tartalmaz. Kötő- és támasztószövetek Kötőszövet Embrionális Retikuláris Zsírszövet Fibrózus Lazarostos mezenchyma Fehér Barna Tömöttrostos Chordaszövet Porcszövet Csontszövet Dentin Üveg Elasztikus Rostos - testünk tömegének jelentős részét alkotják - a középső csíralemezből (a mezodermából) képződnek, az embrionális kötőszöveten keresztül - jelentős mennyiségű sejtközötti állomány - általában dús érhálózata van - többségük rostokat tartalmaz (kollagén, elasztikus rost, retikuláris rost) - sokrétű, típusonként változó funkció. 85

86 Retikuláris kötőszövet - retikulociták és rácsrostok sűrű hálózata - nyirokszervek szervek (lép, nyirokcsomók, csontvelő) nyirokcsomó Fehér zsírszövet A plazma és sejtmag a sejt szélére szorul a zsírfelhalmozó sejtekben (adipociták).( Energiatároló. Éhezés esetére. Zsírszövet Barna zsírszövet Téli álmot alvó állatok ébredéséhez szükséges energia tárolása. Újszülöttnél gyakoribb, felnőttben ritka.. Gyors hőtermelés! Hideg esetére. 86

87 Lazarostos kötőszövet HÍZÓSEJT Sejtes áll. MAKROFÁG LIMFOCITA FIBROBLASZT Extracell. mátrix -rostok kollagén -alapáll. glükózamino glikánok hialuronsav GRANULOCITA PLAZMASEJT Tömöttrostos kötőszövet sűrűn egymáshoz simuló kollagén rostok között ellapult ínsejtek gyér érhálózat nagy szakítószilárdság elasztikus Rendezetlen ízületi tok Rendezett ínszövet Lig. flavum Cornea (szaruhártya) 87

88 Chordaszövet Gerinchúr előgerinchúrosok és fejgerinchúrosok váza gerincesek embrionális fejlődésében megjelenik csigolyában kis maradvány nucleus pulposus nagy turgorú sejtek rugalmas gerincvelő nucleus pulposus Porcszövet Gerincesek vázrendszerének jellemző szövettípusa. Sejtközötti állománya jelentős (poliszacharidok( poliszacharidok, fehérjék, rostok). Üvegporc (hyalin( porc) porcos halak, ízületi porc, légcső Elasztikus porc (rugalmas rostos porc) fülkagyló, gégefő (Kollagén) rostos porc csigolyák közti porckorong 88

89 Üvegporc (hyalin) Elasztikus porc 89

90 Rostos porc csigolyák közti porckorong oszteonok Tömör állomány Volkman-féle csatorna véredények Csontszövet Sejtközötti állomány - szilárdságot adó kalcium- és magnéziumsók - rugalmasságot adó kollagén rostok, poliszacharidok Szivacsos állomány Havers-féle csatorna Csontsejtek soknyúlványú sejtek osteoblast csontképző osteocyta csontsejt osteoclast csontfaló 90

91 Simaizomszövet orsó alakú sejtek nagy, centrális mag nem fáradékony bőrizomtömlő, belső szervek Izomszövetek Harántcsíkolt izomszövet többmagvú rostok harántcsíkolat akaratlagos működtetés vázizmok Szívizomszövet elágazó rostok nem fáradékony akarattól független szív 91

92 Simaizom orsószerű, megnyúlt sejtek filamentumok hálózatosan emésztőkészülék erek fala mirigyek Harántcsíkolt izomszövet Gerincesek és ízeltlábúak VÁZIZOMZAT-át építi fel, de máshol Vázizom is előfordul (pl. nyelv, nyelőcső felső szakasza). izomrost köteg összehúzódás aktin filametumok elcsúsz szásasa miozin (vastag) filamentumok mentén n ATP-felhaszn felhasználássalssal Izomrost: sok sejtmagvú óriássejt (egymagvú sejtekből összeolvadással, akár több 1000-ből). 92

93 Szívizom elágazó izomrostok térbeli hálózata a rostok egymagvú sejtekből állnak érintkezés: Eberth-féle vonalak sejtmag a rost közepén spontán aktivitás + idegi módosítás Gerincesek szívének meghatározó szövettípusa, de gerinctelenek szívében is előfordul Az idegszövet funkcionális elemek ektodermális eredetű neuronok (idegsejtek) gliasejtek (támasztósejtek) (táplálnak) járulékos elemek zsírsejtek, vérerek sejtközötti állomány 93

94 Az idegsejt (neuron) kerek sejttest sok DER Nissl-rögök dendritek (van ER) axon végfácska (nincs ER) idegrost = gliasejtek által borított axon A környéki idegrendszerben Schwann-sejtek Központi idegrendszerben: velőshüvely (mielin( mielin) ) hüvely oligodendroglia Az idegsejtek osztályozása Nyúlványok száma szerint apoláris unipoláris pszeudounipoláris bipoláris multipoláris Működés szerint érző mozgató interneuron 94

95 A gliasejtek Az idegrendszer támasztó, helykitöltő, szigetelő feladatot ellátó sejtjei. Számuk az emberi idegrendszerben az idegsejtek 10-szerese. - asztrocita - oligodendrocita - mikroglia (fagocitál) - Schwann-sejt Preszinaptikus sejt Posztszinaptikus sejt Szinaptikus rés A szinapszis kémiai szinapszis (rés: nm) elektromos szinapszis (rés: 2-3 nm) nincsenek szinaptikus hólyagok 95