FEJEZETEK BARNAKÕSZÉNBÁNYÁSZATÁNAK TÖRTÉNETÉBÕL

Átírás

1 FEJEZETEK d KAZÁR d BARNAKÕSZÉNBÁNYÁSZATÁNAK TÖRTÉNETÉBÕL

2 d FEJEZETEK KAZÁR BARNAKÕSZÉNBÁNYÁSZATÁNAK TÖRTÉNETÉBÕL Térképek: 1. Kazár községben az V. sz. Mátyás lejtõsakna és üzemi épületeinek helyszínrajza 2. Mátyás- bánya telepítési térképe, Kazár, Vizslás és Kisterenye községek térképe 4. Mátyás-bánya vázrajza. A Magyar Északi Vaspálya Társaság szénterületei, 186. ( Kazár, Nagy árnyék) 6. A mátraszelei Mátyás-bánya környékének átnézeti térképe, A kazári Bányatelep tûzbiztonsági helyszínrajza 8. A Salgótarjáni Kõszénbánya Rt. Nógrád megyei bányamûveinek átnézeti térképe, 194-es évek 9. Az Észak-Magyarországi Kõszénbánya és Iparvállalat Rt. lefejtett szénterületei Kazáron, Dokumentumok: 1-3. Kazár község képviselõtestületének határozata a SKB Rt. részére átengedendõ területrõl a Gergelyvölgyi rakodó és a Kazár Salgótarján közlekedési út közötti16 négyszögöl területnek a SKB Rt. részére való átengedésérõl, május Kazár Község volt úrbéres gazdaközönségének kérelme elõleg folyósítására a létesítendõ 3 táróhoz átadott földterületért a Bányaigazgatósághoz, április Kazár község volt úrbéres közönsége és a Salgótarjáni Kõszénbánya Társulat szerzõdése a kazári Béla-táró melletti építkezésekhez átengedett terület eladásáról, szeptember A kazári bánya évi széntermelési és beruházási elõirányzata 1. Kettes, szoba-konyhás munkáslakás tervrajza Kazáron

3 FEJEZETEK KAZÁR BARNAKÕSZÉNBÁNYÁSZATÁNAK TÖRTÉNETÉBÕL d Belépve a házba középen egy U-alakú fényképfal látható, ahol a kazári bányászokat és a bányászat létesítményeit megörökítõ fotók adnak betekintést a bányászok mindennapi életébe. Bepillanthatunk a bányatelepi lakásba, ahonnan a bányász a mûszakba indult, és láthatjuk a munka frontján, a bányában vájárként, bányamentõként dolgozni. De lencsevégre kapták a régi bányász díszruhában és az újban is, Kossuth-díjas bányászként, vagy polgári öltözetben, amint részt vett a Kazári Bányász Egylet zászlószentelésén, és amikor sportmezt,- nadrágot öltött, csukát húzott a futballcsapat mérkõzésein. Megörökítették ben, a mizserfai gépmûhely munkásgyûlésén és az 19-es években, amint a termelés fokozására, szovjet mintára átvett kulturális félóra keretében csasztuskát hallgat a munkakezdés elõtt. A szénbányászat nyomán megjelent új létesítmények: lejtõsaknák, tárók, külfejtések, rakodók, iparvasutak, szénosztályozók, üzemi épületek képei tanúskodnak az ipar környezetátalakító hatásáról. A munkáskolóniáról, a bányateleprõl készített fotók Kazár község új településrészének kiépülésérõl mesélnek. Külön kiemelendõ az elsõ kazári bányatelep, a székvölgyi kolónia képe. Ezt a telepet és környékét választotta Várkonyi Zoltán, a neves rendezõ 1976-ban a Jókai Mór Fekete gyémántok címû regényébõl forgatott film helyszínéül. A jobb oldali teremben a kazári szénbányászat tárgyi és írott emlékei kaptak helyet. A falon két tablón a kazári szénbányászat történetének dokumentumai láthatók. A kazári szénbányászat hõskorát idézi a Magyar Északi Vaspálya Társaság szénterületeit 186-ben bemutató térkép, amelyen a kazári Nagyárnyék dûlõ is fel van tüntetve. Különleges értéket képvisel az a bányatérkép, amely a kazári szénbányászat 192-as évekbeli helyszíneirõl készült. Ezt az idõszakot jellemzik a község alatti szénjog megszerzésének dokumentumai, a Kazár község, a kazári gazdák és az SKB Rt. közötti szerzõdések. A kazári barnakõszénbányák elhelyezkedésérõl a Dr. Szvircsek Ferenc készítette rajz és táblázat alapján tájékozódhatunk. A tabló elõtti tárlóban versenyzászlók, kitüntetések, oklevelek, egyesületi tagkönyvek idézik meg a munkaversenyek világát, szólnak a kazári bányászok országosan is ismert közéleti és politikai szerepvállalásáról. A másik oldalon a kazári Bányász Egyesület zászlója, valamint 1949-ig használt régi, ún. freibergi és a szovjet típusú, 1949-ben bevezetett bányász díszruha található. A terem ablak felõli két sarkában a bányában használt munkaeszközök, szerszámok: a védõsisak kobak, bányalámpák, csákány, szívlapát, fúrók segítenek a bányamunka atmoszférájának megteremtésében. Ebben a teremben található a kazári bányászok védõszentjének,

4 d FEJEZETEK KAZÁR BARNAKÕSZÉNBÁNYÁSZATÁNAK TÖRTÉNETÉBÕL Szent Borbálának Bóna Kovács Károly által készített szobra és képe is, valamint a kazáriak fohásza a szenthez. A Kazárra érkezõ külföldi bányamunkások és bányatisztek magukkal hozták és meghonosították a bányászok védõszentjeinek ünnepeit. Az SKB Rt. vállalatnál Szent Prokop ünnepe, július 8-a vált általánossá, a másik vállalat, az ÉKI Rt. bányászai Szent Borbála napján, december 4-én ünnepeltek. Szent István király védõszentként tisztelete 1893-ban kezdõdött, és 1938-tól vált bányászünneppé, bányászbúcsúvá névnapja, augusztus 2-a. 19-tõl szeptember elsõ vasárnapján tartják hivatalosan a Bányásznapot, az szeptember 6-i tatabányai csendõrsortûz áldozatainak emlékére. A bal oldali teremben egy bányász lakókonyhát alakítottunk ki, az es évek jellemzõ berendezésével. A munkáslakások zömmel szoba-konyhás lakások voltak. Lakói nem helybeliek voltak, a bányatársulat idehozott munkásainak adtak otthont. Éléskamra, pince és padlás tartozott hozzájuk. A telepi lakások bútorzata városias képet mutatott, a palóc házak berendezésével szemben. Cementlapos burkolatú konyha, széntüzeléses takaréktûzhely (sparhelt), konyhaszekrény (kredenc), székek vagy hokedlik, vízpad alkották a berendezését. Elmaradhatatlan tartozéka volt a konyhának az egyszemélyes fekvõhely, a dikó. A konyha volt az állandó tartózkodási hely, ezt fûtötték. Gyakorlatilag itt élte a család az életét. Helyi kiállításunk a kazári bányászat 131 éves történetének és a kazári bányászoknak kíván emléket állítani

5 FEJEZETEK KAZÁR BARNAKÕSZÉNBÁNYÁSZATÁNAK TÖRTÉNETÉBÕL ÉLET A BÁNYATELEPEN cáit vörös salakkal burkolták, az utcákon villanyvilágítás volt, a vizet utcai csapok A bányatelepek az 192-as évekig biztosították. A tisztviselõi házakba be volt viszonylag távol, 4- km-re voltak a falufel a két tantermes iskola és a két tanítói vezetve a víz is. A telepen 1923-ban épült tól. Kazár tágabb határában a 19. század utolsó évtizedében hozta létre telepeit a lakás. két nagy bányavállalat. Az elsõ kazári A munkáslakások zömmel szobabányatelepen, Székvölgyön ún. kolonialibeliek voltak, a bányatársulat idehozott konyhás lakások voltak. Lakói nem hely- zált, telepített munkásság élt, amelyet az Osztrák Magyar Monarchia területérõl, munkásainak adtak otthont. Éléskamra, sõt határain túlról toboroztak bányamuntelepi lakások bútorzata városias képet pince és padlás tartozott hozzájuk. A kára. Székvölgy-puszta érdekessége, hogy 1976-ban a neves rendezõ, Várszemben. Cementlapos burkolatú kony- mutatott, a palóc házak berendezésével konyi Zoltán a bányatelepet és környékét választotta a Jókai Mór Fekete gyémánhelt), konyhaszekrény (kredenc), székek ha, széntüzeléses takaréktûzhely (spar- tok címû regényébõl forgatott film helyszívagy hokedlik, vízpad alkották a berendenéül. A Kazár belterületén létesített bányakonyhának az egyszemélyes fekvõhely, a zését. Elmaradhatatlan tartozéka volt a telepeket az SKB Rt. építette ki. Ennek sodikó. A konyha volt az állandó tartózkodási rán jött létre a Bányatelep, a Felsõtelep, azaz a Béla-tárói telep, valamint a Gercsalád az életét. hely, ezt fûtötték. Gyakorlatilag itt élte a gelytelep. A Dr. Soldos Béla által lakótelep létesítése céljából adományozott közel 3 A bányatelep lakói szabadidejének holdnyi területen, a Képoldal dûlõben jött eltöltését szolgálta az 1922-ben épített létre a Bányatelep, ahol a vállalat 14 bányakaszinó. Itt mûködött a dalárda, lakást épített fel. A Kazárral 1921-ben kö- majd a fúvószenekar és a Bányatelepi tött szénjogi szerzõdésben a bánya vállal- Olvasókör az 193-as évek közepétõl. ta, hogy a község utcáit és középületeit 1942-tõl pedig már mozielõadásokon is villanyvilágítással látja el. szórakozhattak a telepi és községi lakók. A bányateleptõl északnyugatra volt az A Kazári Sport Egyesület 1934-es meg- 192-ban felnyitott Béla-táró. Itt létesült a alakulása után nem sokkal a bányatele- Felsõtelep, a Béla-tárói telep, ahol már pen is megalakult a Kazári Bányatelepi 1922-ben kigyúlt a villany. Keskeny nyom- Torna Club. távú iparvasút vezetett a Gergelyvölgyivel, A bányák állami kezelésbe kerülésérakodótól a Béla-tárói telephez. A Béla az 1941-ben újraindított aknák szén- teleptõl Kazár felé indulva, a Kenderföld telepeinek kimerülése miatt Kazáron is és Vízvölgy területén a keskeny nyomtávú megindultak az átszervezések. A bánya- bányavasút töltésein lehetett bejutni a telepeken lakó és a környékbeli aknákban Gergelyvölgyi (Kazári) rakodó területére. dolgozók számára a legfontosabb az volt, Itt állt az osztályozó épülete, a mérlegház, hogy megmaradjanak munkahelyeik, ne a vágányokon túl pedig a mûhely és az é- romoljanak kereseti viszonyaik. Inkább é- lelemtár. A bányatelep házait az iparvasút rintette õket a szovjet Vörös Hadsereg rétöltése és az utcák három részre tagolták, szére történõ jóvátételi termelés, a szénmunkás, altiszti és tiszti sorra. A telep ut- csata, majd az 1948 után egyre gyakoribb

6 d FEJEZETEK KAZÁR BARNAKÕSZÉNBÁNYÁSZATÁNAK TÖRTÉNETÉBÕL munkaverseny. A bányatelep 1949-ig lényegében külön életet élt. Kormányrendelet hatására ekkor minõsítették csak belterületnek. A kazári bányamunkásság közéleti és politikai szerepvállalása országosan is ismert ben a munkászászlóaljakban, a Kisterenye és Salgótarján környéki harcokban sikeresen védték meg otthonaikat, munkahelyüket a cseh és román intervenciós seregekkel szemben. Gazdasági és politikai követeléseik érvényesítése érdekében 1924-ben létrehozták a Magyar Bánya-és Kohómunkások Országos Szövetségének kazári csoportját. Részt vettek a sztrájkmozgalmak és a politikai megmozdulások szervezésében. 194 után a bányamunkásság volt döntõen az MKP és utódjai, az MDP és az MSZMP bázisa. Az 196-os forradalom idején a bányászok adták a rendre felvigyázó 18 fõs nemzetõrség tagjainak többségét. Október végén létrehozták a Kazári Bányaüzem munkástanácsát, amelynek feladata az üzem irányítása, novemberben pedig a termelés újraindítása volt. December 3-tól a kazári bányák dolgozói is csatlakoztak a 48 órás ülõsztrájkhoz december 8-án Kazárra is eljutott a híre a tröszti munkástanács két tagja letartóztatásának és a Salgótarjánban tartandó tüntetésnek. A kazáriak fel is jöttek az aknákból, de Kovács Dóra László fõaknász megakadályozta õket abban, hogy elinduljanak Salgótarjánba. Így a kazáriak közül nem lett áldozata senki a megyei tanács és a rendõrkapitányság elõtti sortûznek. Viszont még aznap a fõaknász lakásába ismeretlenek kézigránátot dobtak. A bányászok társadalmi elismerésébõl kazáriak is részesültek az államosítás után ben Domonkos István vájárbrigádvezetõ kapta meg a Kossuth-díj III. fokozatát. A Kazárra érkezõ külföldi bányamunkások és bányatisztek magukkal hozták és meghonosították a bányászok védõszentjeinek ünnepeit. Szent Borbála, Szent Prokop és Szent István király napján bányászbúcsúkat tartottak. Az SKB Rt. vállalatnál Szent Prokop ünnepe, július 8-a vált általánossá, a másik vállalat, az ÉKI Rt. bányászai Szent Borbála napján, december 4-én ünnepeltek. Szent István király védõszentként tisztelete 1893ban kezdõdött, és 1938-tól vált bányászünneppé, bányászbúcsúvá névnapja, augusztus 2-a. 19-tõl szeptember elsõ vasárnapján tartják hivatalosan a Bányásznapot, az szeptember 6-i tatabányai csendõrsortûz áldozatainak emlékére

7 FEJEZETEK KAZÁR BARNAKÕSZÉNBÁNYÁSZATÁNAK TÖRTÉNETÉBÕL d FEJEZETEK KAZÁR BARNAKÕSZÉNBÁNYÁSZATÁNAK TÖRTÉNETÉBÕL ig Kazár széntelepeirõl 1839-ben tettek elõször említést, de a területen csak 187-tõl regisztráltak kutatást. A kazári szénterület 6 km hosszú és 3 km széles, az összes szénvagyont 3-3 millió q-ra becsülték. Szénjogát 189-ben a Wind- steig-brellich-féle vállalkozás szerezte meg. A Szent István Kõszénbánya Társulatot 1861-ben hozták létre, elsõ igazgatója Brellich János volt. A bányatársaság 1868-ban a Salgótarjáni Kõszénbánya Részvénytársaság nevet vette fel. Az elsõ kazári bánya a település Nagyárnyék nevû vidékén volt, a településtõl északnyugatra lévõ szakadékos, vízmosásos területen, a Somlyó-hegy lábánál. Az itt létesített Anna-táró 186-ban már biztosan üzemelt. A helyi legenda szerint a kõszenet 184-ben fedezte fel egy nyájat legeltetõ kazári juhász, aki a hirtelen kerekedett viharban egy vízmosásba húzódott és tüzet rakott, hogy ruháját megszárítsa. Amint oltani kezdte a tüzet, észrevette, hogy a föld is meggyulladt. Hazaérve elmondta ezt a gazdájának. A vízmosás oldalán nyitottak egy kis tárót, és meg is találták a széntelepet, ez volt az Anna-táró. Egy 1861-es kimutatás szerint Kazáron akkoriban 14 bányamunkás dolgozott, ebbõl a Szent István Kõszénbánya Társulat 8 munkást alkalmazott a Nagyárnyékban. Az Anna-tárón kívül a község területén a legkorábban az inászói kerülethez tartozó László-táróban és a Lajos-tárón indult meg a bányászat. A Ferenc-akna 1888-tól 199-ig volt üzemben, a Forgách-akna 1883-tól 197-ig termelt. Mûvelési területük Kazár község területét is érintette. A faluban, a Gergely-völgyben 191-ben mélyítettek egy 13 méter és egy 8 méter mély kutatóaknát, de a telepeket nem tartották kitermelésre érdemesnek. Kazár keleti részén között az Észak-magyarországi Egyesített Kõszénbánya és Iparvállalat Rt. szerzett szénjogosítványokat. A két vállalat egyesülésekor, 192-ben ezek a Salgótarjáni Kõszénbánya Részvénytársaság tulajdonába kerültek. 1 Az elsõ világháború végén a már kimerülõfélben levõ salgótarjáni bányák pótlására kezdtek újra foglalkozni a kazári szénterülettel. A Kazár területén nyitott újabb bányák már a község belterületi részein helyezkedtek el. 192-ban megnyíltak a Flóris- és a Béla-tárók. A mûvelés kezdetekor a somlyói Teréz-tárón dolgozó kazáriakat ide helyezték ban létesültek a vizslási lejtõsaknák

8 FEJEZETEK KAZÁR BARNAKÕSZÉNBÁNYÁSZATÁNAK TÖRTÉNETÉBÕL d Az SKB Rt. és Kazár község augusztus 9-én kötött szénjogeladási szerzõdést ben a MÁV mizserfai vasútvonalából egy 4 km-es iparvasutat építettek ki a kazári rakodóig ben megépült a szénosztályozó, a javítómûhely, az élelem- és anyagraktár, és elkészültek az üzemi gépházak is. A Kerek bikk erdõ nevû részen között mûködött a Kerekerdei-lejtõsakna, amely Kazárvölgyi-bánya néven is szerepelt között volt üzemben a Fehérfa dûlõben nyitott II. sz. lejtõsakna, amit a helyiek Gergely-lejtõsaknának is neveztek ben a kazári bányákat a munkások biztonsága érdekében átmenetileg leállították, de 1941 nyarán újraindult a termelés. Ekkor létesültek a Korpás-lejtõsakna, a Gergely-lejtõsakna és a Gergelyvölgyi-tárók üzemei. Kazár északkeleti határában, a Korpás-lejtõsakna közelében mûködött a Mátyás-bánya. Az itteni szén kitermelésére 1943-ban kaptak engedélyt ban államosították az SKB Rt-t. A tervgazdálkodás elsõ idõszakában a széntermelés emelésére újabb bányákat nyitottak Kazár határában. Ugyanakkor között bányákat kellett bezárni a szénvagyon kimerülése miatt. Az 194 óta önálló Kazári Bányaüzemhez tartozott a Mizserfa-Mátraszele közötti bekötõút melletti Szurdok-lejtõsakna ( ). A Tõkés- lejtõsakna között mûködött, a Gyula-lejtõsakna között termelt, a György-lejtõsakna pedig között volt üzemben. A Pólyos-lejtõsaknát, amely Kazár keleti szélén mûködött ( ), között tanbányaként használták. A Rákóczi-tanbánya a mizserfai bányaüzemhez tartozott, között itt képezték ki a vájártanulókat. A romló szénminõség és a nehezedõ feltételek miatt az 197-es évek elejére leállították a kazári szénbányákat. Utolsóként zárták be a Rákóczi-tanbányát. A kazári Pólyos külfejtés 1978-tól 198-ig mûködött. A nógrádi szénbányászat megmentésére között Székvölgyön két kéregbányát alakítottak ki, de a termelés nem volt gazdaságos. Így 1992 végén a nagyüzemi szintû, szervezett bányászat végleg megszûnt Nógrád megyében Készült: A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal támogatásával Kiadja: Kazár Község Önkormányzata Felelõs kiadó: Molnár Katalin