JAVASLAT A KISTERENYEI PÁLYAUDVAR ÉS TARTOZÉKAINAK (ÁLLOMÁS, FELVÉTELI ÉPÜLETEK, PÁLYAMESTERI HÁZ, VÍZTORONY, TRAFÓHÁZ) ÉRTÉKTÁRBA VALÓ FELVÉTELÉRE

Átírás

1 Helyi értéktár Bizottsága Bátonyterenye Javasoljuk, hogy a Kisterenyén lévő vasútállomást és a környékén lévő épületegyüttesek (őrházak, raktárak, kiszolgáló épületek, vasútüzemi berendezések, víztorony, szolgálati lakások, trafóház stb.). kerüljenek be a település értéktárába. Szeretnénk, ha a viszonylag kis területen lévő vasúttal kapcsolatos tevékenységet kiszolgáló létesítmények személy és árufuvarozás területén - fennmaradnának. Nem kerülne sor a lebontásukra. A település meghatározó színfoltja volt (talán még ma is az) ez a terület. A felvételi épület a darabárus raktár, a magas rakodórámpák, a szolgálati lakások, az állomás épületének együttese, a vasúti berendezések, a váltók, jelzők, azok kezelésének gépészeti berendezései, az őrházak, a víztorony és a trafóház még most is sugallják a század eleji hangulatot. JAVASLAT A KISTERENYEI PÁLYAUDVAR ÉS TARTOZÉKAINAK (ÁLLOMÁS, FELVÉTELI ÉPÜLETEK, PÁLYAMESTERI HÁZ, VÍZTORONY, TRAFÓHÁZ) ÉRTÉKTÁRBA VALÓ FELVÉTELÉRE A TELPÜLÉS MÁJUSÁBAN KAPOTT VASUTAT Budapest- Hatvan Salgótarján (1881-re Losoncig) 1886-ban megépítik a Kisterenye-Kál-Kápolna szárnyvonalat, meghosszabbítva Kisújszállásig. A település vasúti gócpont lett. Kisterenye település kedvező földrajzi elhelyezkedése tette lehetővé a közlekedés fejlesztését kialakítását. Igény volt a nagytömegű áruszállításra 1852-től megindul a szén utáni kutatás Salgótarján és környékén, már több évtizeddel korábban ismerték a szenet, amit kezdetben tengelyen (parasztszekér) szállítottak Pest -Budára. A műtárgyak lefektetése (Ld. 1. sz. térkép) némileg eltér a mai állapottól a vasútállomás (felvételi épület) a maitól délebbre a lebontott Fűtőház közelében volt ben megalakul a Kisterenyei Kőszénbánya Rt., majd a Nemti Kőszénbánya Rt. Az előbbinek Borbála, Alajos tárói az utóbbinak Nemti és Ortvány bányák kezdték meg termelést, aminek elszállításához 1881-re kiépítették Ravaszlyukig, majd ebből kiágazva Kazár, ill. Mizserfáig a szárnyvonalakat. Ezeket a szállítási igényeket mutatjuk a 2.sz. térképen. Kisterenye a vasúti darabáru szállítás bevezetése után frekventált hely lett a bányászat mellett, de igénybe vették a nagybirtokok az olcsó szállítást is. Pl. a Gyürkyek a Mátranováki Gözcserép Gyára, de a Mátra északi lába alatt elterülő erdőségek ipari fakészlete is hamarabb talált gazdára. Mindehhez a Kisterenye állomáson az infrastruktúrát ki kellett építeni. A kisterenyei vasútállomás eredeti 2 pár sínje 8 párra növekedett, hogy az átmenő forgalom mellett a szárnyvonalakról, ill. a kisterenyei szénbányáktól a napi termelést fogadni, továbbítani tudja. Ennek csúcspontja az 1960-as években volt, amikor Kisterenye Tiszapalkonya viszonylatban közlekedő fordakocsik szállították az erőművi szenet. Az állomás területén történt a vasúti vagonok sorolása, osztályozása. Az állomásnál lehetőség volt és jelenleg is van a személyszállítás területén az autóbusz és vasút csatlakozásra. Tehát egy jelentős közlekedési csomópont (vasúti gócpont) volt Kisterenye vasútállomása.

2 - 2 - Az állomás és környékének infrastrukturális kialakításának kronológiája: 1./ vasútállomás építési idő: 1880-as évek (Kisterenye állomás épülete a MÁV első típusterv sorozatában másod osztályúnak volt besorolva. Lásd. 2 db. Fénykép.) Az állomás épület állt az állomásfőnöki irodából, a forgalmi irodából, a várótermekből (I.. oszt. II. oszt.) jegypénztár, csomagmegőrző, lámpakamra. Az emeleti szinten az előtérből nyíló szolgálati lakásokat lehetett megközelíteni. 2./ Szabványosított áruraktár épület. Építési ideje 1888 után, de még a 19. században. Szabványosított áruraktár épület. 3./ Állatfelhajtó rámpák. Építési ideje 1888 után. Lásd. Fénykép 4./ 2 db pályamesteri ház. Egyik a 81-es fővonalon Salgótarján felé a másik a 83-as vasútvonal mellett a Hegyvégi nevű dűlőnél. 5./ A vasútállomás mellett a legfiatalabb épület a víztorony, mely a vasúti szolgálati lakások vízellátását biztosította. Építési ideje 1945 után. Érdekessége a tetején lévő beton légoltalmi megfigyelő. 6./ A víztoronytól délre még található 3 kétszintes (földszint emelet) vasúti szolgálati lakás, melynek tulajdoni joga változhat. Az utóbbi 15 évben felújították a 4. épület pedig lebontásra került. 7./ Közvetlenül a vasúti átjáró mellett található a szertár. Jelenleg temetkezési vállalkozó hasznosítja. Mellette a villamos energiát elosztó trafóház. 8./ Szemközt az eddig felsorolt objektumokkal déli és északi végén található egy-egy őrház ahonnan a váltó állításokat, illetve a sorompó kezelését végzik. Ipartörténeti szempontból szinte érintetlennek tűnő vasúttörténeti műtárgyak megőrzése a település tájképi formájához szükséges, mert több mint 100 éve a vasút az egyik legnagyobb munkaadója volt a településnek és környékének. Építményei meghatározzák a település képét. Nem szeretnénk, hogy ezek a műtárgyak összességében a Körfűtőház sorsára jutnának. Éppen ezért védelem alá helyezését és az értéktárba való felvételét a leghatározottabban kérjük. Ami azt jelenti, hogy egyik napról a másikra nem tűnhetnek el, mint épített tárgyi emlékek. Viszonylag kis területen a vasúttörténetével kapcsolatos építési, üzemeltetési létesítmények (szemafor, váltóvilágítás, váltó kezelés, stb.) továbbá az utazóközönség különböző igényeit kielégítő másodlagos kereskedelmi célú létesítmények: Resti (Utasellátó) Trafik. E látvány nélkül csonkulna a táj, a történelem egy fontos szelete tűnne el.

3 sz. térkép Kis-Terenne bányavasút

4 2.sz. térkép szállítási igények - 4 -

5 Állomás épülete Á Állatfelhajtó, rakodó - 5 -

6 Raktárépület (délről) Raktárépület (keleti oldala) - 6 -

7 Raktárépület (északról) Pályafennartó szolgálati lakása - 7 -

8 Állomás felülnézetből Az állomás a víztoronnyal - 8 -

9 Az állomás déli oldala Trafik - 9 -

10 Pénztár és a váróterem folyosója Váróterem

11 Az állomás keleti oldala A víztorony

12 Déli őrház Északi őrház

13 Szolgálati lakások A volt szertárépület

14 Jelzők Váltó

15 Kézi váltó Kézi hajtány

16 Motoros hajtány Kút

17 Trafóház Bátonyterenye, április 29. Bátonyterenyei Lokálpatrióták Társasága nevében : Bender Csaba