Felkérjük a Tanácsot, hogy fogadja el az e feljegyzés mellékletében foglalt szöveget, mint tanácsi következtetéseket.

Átírás

1 Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, október 10. (OR. en) 14141/14 FELJEGYZÉS AZ A NAPIRENDI PONTHOZ Küldi: Címzett: Tárgy: az elnökség a Tanács JAI 765 ASIM 88 FRONT 215 RELEX 826 COMIX 544 Tervezet A Tanács következtetései a migrációs áramlások jobb kezelése érdekében történő fellépésről Felkérjük a Tanácsot, hogy fogadja el az e feljegyzés mellékletében foglalt szöveget, mint tanácsi következtetéseket /14 pu/ju 1 DG D1B HU

2 MELLÉKLET Fellépés a migrációs áramlások jobb kezelése érdekében Stratégiai megközelítés és operatív prioritások A bel- és igazságügyi miniszterek július 8-án Milánóban tartott informális találkozóján, amelyre azt követően került sor, hogy az Európai Tanács elfogadta az IB-területre vonatkozó stratégiai iránymutatásokat, a miniszterek megerősítették az azzal kapcsolatos közös elkötelezettségüket, hogy a szolidaritás/felelősségvállalás elvei mentén legyőzzék a jelenlegi megosztottságot, és kidolgozzanak egy közös, uniós szintű narratívát és fellépést. Az egyre nagyobb migrációs áramlásokkal és az EU-ba való bejutást lehetővé tevő útvonalaknak többek között a nemzeti szinten hozott intézkedések következtében történő változásaival kapcsolatos kihívást közös intézkedésekkel kell kezelni. Ez már csak azért is fontos, mert ezek a migrációs áramlások nem csak a kiindulási országokhoz közeli országokat érintik, hanem többek között a nagy másodlagos mozgások miatt is egész Európát. A Görögország és Törökország szárazföldi határánál, valamint Bulgária és Törökország szárazföldi határánál regisztrált migrációs nyomások jelenleg elsősorban a Földközi-tenger térségére összpontosulnak. Szorosan figyelemmel kell ugyanakkor kísérni a keleti határnál (Ukrajna) tapasztalható instabilitást, a Közel-Keleten (Irak) és a Selyemút országaiban kialakuló fenyegetéseket, valamint a Nyugat-Balkán felől érkező áramlásokat, mivel ezekből esetleg új nyomások alakulhatnak ki, és Európa egészének készen kell állnia arra, hogy kellő időben megtegye a megfelelő válaszlépéseket. Az elnökség e célt szem előtt tartva előterjesztett néhány javaslatot a lehetséges következő lépésekre vonatkozóan egy olyan három pilléren alapuló fenntartható megközelítés kialakítása céljából, amelynek célja, hogy strukturált módon, az azonnali vészhelyzeti intézkedéseken túlmutatóan kezelje a migrációs nyomást. Ez a megközelítés mintaként szolgálhat az esetleges jövőbeli kihívások megoldásánál, és azt a felmerülő helyzetek konkrét sajátosságaihoz lehet igazítani /14 pu/ju 2

3 A három pillér magában foglalja a harmadik országokkal való együttműködést, különös tekintettel a csempészet és az emberkereskedelem elleni küzdelemre; a FRONTEX azon képességének a megerősítését, hogy rugalmasan és gyorsan reagáljon a felmerülő fenyegetésekre és nyomásokra; és végezetül a közös európai menekültügyi rendszer például megerősített operatív együttműködés keretében történő fenntartására és teljes körű megvalósítására irányuló uniós intézkedéseket. Ez a stratégiai és operatív megközelítés a földközi-tengeri térséggel foglalkozó munkacsoport megállapításain alapul, célja pedig a megállapítások megvalósításának rugalmas módon történő ésszerűsítése, hogy hozzá lehessen azokat igazítani a migrációs áramlások terén felmerülő tendenciákhoz. A migrációs áramlások legkritikusabb pontja jelenleg a Földközi-tenger térsége, ami Európa egészét érinti, ezért a rövid távon végrehajtandó részletezett tevékenységeknek elsősorban erre a műveleti területre kell összpontosítaniuk. I. Fellépés a harmadik országokkal való együttműködés keretében A harmadik országokban végrehajtott fellépéseknek prioritásként a következő kulcsfontosságú országokra kell összpontosítaniuk, amelyek jelenleg a migrációs mozgások csomópontjaiban találhatók: Nyugat-Afrika (Niger, Mali, Csád, Gambia, Ghána, Mauritánia, Szenegál, Nigéria), Kelet-Afrika (Szudán, Etiópia, Eritrea, Szomália), Észak-Afrika (Líbia, Egyiptom, Algéria, Marokkó, Tunézia), valamint a Szíriával határos térség (Jordánia, Libanon, Törökország, Irak), mivel ezeknek az országoknak kell megbirkózniuk a szíriai menekültáradat zömével, így hatalmas nyomás alatt állnak. Líbiában mindent meg kell tenni azon feltételek megteremtésének elősegítése érdekében, amelyek lehetővé teszik egy esetleges átfogó politikai párbeszéd megkezdését, többek között a migrációval kapcsolatos kérdésekről. Rövid távon támogatni kell a helyszínen jelen lévő nemzetközi szervezetek tevékenységeit. Figyelmet kell fordítani továbbá a Selyemút térségében található országokra is, beleértve különösen Afganisztánt, Pakisztánt és Bangladest. A következő kezdeményezéseket kell haladéktalanul végrehajtani, elsősorban a veszélyes tengeri utak megakadályozása érdekében: 14141/14 pu/ju 3

4 a) annak azonosítása a tunéziai, az egyiptomi és a líbiai hatóságokkal együtt, hogy hogyan lehetne szűkíteni a Tunéziából és Egyiptomból származó hajók kínálatát, támogatva ugyanakkor ezeket az országokat a migrációs áramlások kezelésében; b) a csempészet elleni küzdelemért felelős összekötő tisztviselők harmadik országbeli hálózatainak a jobb kihasználása a hatékonyabb információcsere ösztönzésére; c) meg kell továbbá vizsgálni olyan kezdeményezések indításának a lehetőségét is a bűnüldözés területén beleértve az érintett harmadik országokkal felállított közös nyomozócsoportokat is, amelyek célja az emberkereskedelemnek és a migránsok csempészetének a megakadályozása és az elkövetők bíróság elé állítása; d) annak biztosítása, hogy az EUROPOL részére gyorsan megküldjenek minden olyan információt, amelyet a tagállamok felderítő szolgálatai és a FRONTEX az EU határánál gyűjtöttek, és amely hasznos lehet a csempészek elleni küzdelem szempontjából. Ennek magában kell foglalnia az európai rendőrségi együttműködés keretébe tartozó kezdeményezések megerősítését a csempészet terén, mégpedig az EUROPOL koordinálása mellett. Ezzel összefüggésben a FRONTEX-nek és az EUROPOL-nak haladéktalanul véglegesítenie kell a személyes adatok feldolgozásáról szóló megállapodást; e) az érintett harmadik országok saját kapacitásainak a megerősítése többek között technikai segítségnyújtás révén a határigazgatás és a migrációkezelés terén, különös tekintettel Etiópiára, Nigerre, valamint Líbiára, Egyiptomra és Tunéziára; f) a csempészhálózatok felszámolása céljából további párbeszéd és együttműködés a török hatóságokkal, biztosítandó a gyors információcserét és az uniós tagállamokkal folytatott közös tevékenységek megerősítését, valamint a visszafogadási megállapodás teljes körű végrehajtását; g) arra irányuló lépések, hogy Egyiptommal és Libanonnal párbeszéd kezdődjön a migrációról, a mobilitásról és a biztonságról; h) új és megerősített regionális fejlesztési és védelmi programok kidolgozása Észak-Afrika és Afrika szarva tekintetében, valamint a meglévő közel-keleti regionális fejlesztési és védelmi program teljes körű végrehajtása; i) a Száhil övre vonatkozó uniós stratégia végrehajtása a térség biztonságához, stabilitásához és kormányzásához való hozzájárulás érdekében; 14141/14 pu/ju 4

5 j) megfelelő számú áttelepítési helyszín önkéntes alapon történő felajánlása annak érdekében, hogy egy alternatív jogszerű megoldás nyíljon a menekültek számára, valamint hogy az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával partnerségben ezáltal is elő lehessen segíteni a menekültek közösségeinek a stabilizálását. Figyelembe véve a migrációs áramlások által érintett tagállamok erőfeszítéseit, e célkitűzéshez valamennyi tagállamnak méltányos és kiegyensúlyozott módon kell hozzájárulnia, és ebben a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapnak is támogatnia kell őket; k) a júniusi tanácsi következtetésekkel összhangban támogatni kell a harmadik országokat a visszatérőknek való segítségnyújtásra vonatkozó kapacitásaik kiépítésében; l) a visszatérésre vonatkozó uniós szintű együttes fellépések alkalmazásának a megerősítése a Frontex általi koordináció mellett, többek között a tagállamoknak a visszatérésre vonatkozó, jelenleg zajló kísérleti projektben való önkéntes részvétele útján, valamint a nemzetközi szervezetek és nem kormányzati szervezetek által működtetett támogatott önkéntes visszatérési programok megerősítése; m) a tervezett tájékoztató kampányok végrehajtása és új kampányok mérlegelése az illegális migrációval kapcsolatos kockázatokat és az Európába való jogszerű bejutás lehetőségeit illetően; n) az észak-afrikai országok hatóságainak meggyőzése arról, hogy vegyenek részt a Seahorse Mediterranean Network projektben. E kezdeményezések amelyeket a migrációval és a mobilitással kapcsolatos általános megközelítéssel összhangban, valamint a mobilitási partnerségekre is építve kell végrehajtani, és amelyeket továbbra is hosszabb távú, a migrációs áramlások kiváltó okaira vonatkozó kezdeményezéseknek kell kísérniük a kiszolgáltatottak igényeit figyelembe véve elősegítik majd a migráns közösségek stabilizálását és a migránsok csempészéséből és az emberkereskedelemből hasznot húzó bűnszövetkezetek felszámolását, többek között az EU-ba vezető veszélyes utak megakadályozása érdekében. A kezdeményezéseknek továbbá arra vonatkozó ösztönzőket kell nyújtaniuk a harmadik országok számára, hogy átfogó módon vállaljanak szerepet a probléma kezelésében és biztosítsák az elkötelezettségüket. Valamennyi uniós szakpolitikában és eszközben további és erőteljesebb ösztönzőket kell azonosítani annak ösztönzése érdekében, hogy a harmadik országok között szorosabb és partnerségen alapuló együttműködés alakuljon ki a migrációval kapcsolatos kérdéseket illetően. A tranzitországokban az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága/a Nemzetközi Migrációs Szervezet által irányított központokat lehetne létrehozni a h), a j) és az l) pontban előirányzott intézkedések következetes módon történő végrehajtása érdekében, és egyszersmind a szolidaritás konkrét formáit és támogatást nyújtva az érintett harmadik országoknak. Az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal szerepének külső dimenziója is segítheti egyes intézkedések végrehajtását /14 pu/ju 5

6 Az Európai Külügyi Szolgálatnak, a Bizottságnak és a fent említett harmadik országokkal megerősített kétoldalú kapcsolatokat ápoló tagállamoknak szorosan együtt kell majd működniük egymással e célok elérése érdekében, és szakértőket kell rendelkezésre bocsátaniuk ezeken a területeken. Végezetül, a nyugat-afrikai migrációs útvonalakra irányuló rabati folyamat keretében nyert kedvező tapasztalatokra építve meg kell vizsgálnunk egy ilyen modell más afrikai régiókra, mindenekelőtt Kelet-Afrikára történő kiterjesztésének a lehetőségét, mégpedig az EU és az Afrika szarva térség közötti migrációs útvonalon az emberkereskedelem és a migránsok csempészete elleni küzdelmet célzó kezdeményezésből ( kartúmi folyamat ) kiindulva. Kelet-Afrika ugyanis az Unió területére való bejutás egyik fő útvonalát jelenti. Ehhez kapcsolódóan az euromediterrán migrációs keret biztosította lehetőségeket is ki kellene aknázni. II. Megerősített határigazgatás a külső határokon és a Frontex Az EU külső határainak őrizete az összes tagállam alapvető érdeke. A tagállamoknak szorosan együtt kellene működniük a Frontex-szel, így megszilárdítandó az ügynökség jelentétét a földközitengeri térségben. Különösen fontos, hogy a Földközi-tenger középső térségében késedelem nélkül telepítésre kerüljön az új közös Triton-művelet. Amíg a művelet telepítése tart, biztosítani kell az Olaszország által meghozott vészhelyzeti intézkedésekkel való teljes körű összehangolást, így lehetővé téve azt, hogy a művelet elindulását követően gyorsan ki lehessen vezetni ezeket a vészhelyzeti intézkedéseket. A Frontex által koordinált közös műveletnek összhangban kell állnia a Frontex megbízatásával. A művelet célja, hogy megerősítse az Unió elkötelezettségét a közös külső határok teljes civil ellenőrzés mellett megvalósuló őrizete mellett. A fent említett célkitűzés az alábbi lépések révén valósítható meg: kockázatelemzés, valamint a műveletnek otthont adó tagállam(ok) és a Frontex által megállapított szükségletek alapján meg kell határozni a megerősített közös Frontex-művelet műveleti területét, valamint a közös művelethez szükséges eszközöket, forrásokat és modulokat, 14141/14 pu/ju 6

7 a szükséges további műveleti eszközöket a tagállamoknak kellene biztosítaniuk az ügynökség számára, a Frontex által koordinált művelet telepítéséhez szükséges költségvetési forrásokat a Bizottságnak és a költségvetési hatóságnak kellene rendelkezésre bocsátania a meglévő uniós források keretei között. A megerősített Frontex-művelet olyan operatív eszközöket is magában foglalhatna, amelyek a migránsok azonosítását, a tájékoztatást, valamint a kényes esetek, illetve az orvosi ellátást igénylő személyek kiszűrését célozzák, ez utóbbiak esetében azzal a céllal, hogy a megérkezésüket követően azonnal elláthassák őket. Megbízatásával összhangban az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) is segítséget nyújthatna ezekhez a törekvésekhez. Műveleti képességeinek növelése érdekében meg kell erősíteni a Frontex pénzügyi erőforrásait, és azt úgy kell megvalósítani, hogy 2015-től kezdődően és azt követően is fenntartható legyen a rendes költségvetési ciklus keretében és a többéves pénzügyi keret felső összeghatára alatt maradjon. A pénzügyi erőforrások megerősítésének a Frontex által elvégzett és az összes uniós légi, szárazföldi és tengeri határra kiterjedő átfogó kockázatelemzésen kell alapulnia, így lehetővé téve azt, hogy a felmerülő fenyegetések és kihívások által megkövetelt válaszlépéseknek megfelelően rugalmasan át lehessen csoportosítani a pénzeszközöket. A tagállamok élhetnek a határokkal kapcsolatos új Belső Biztonsági Alap által biztosított azon lehetőséggel, hogy a nemzeti programjaik keretében rendelkezésre álló forrásokat a határigazgatás területéhez kapcsolódó működési támogatás finanszírozására fordítják 1. 1 A tagállamok a részükre a határokkal kapcsolatos Belső Biztonsági Alap keretében a nemzeti programjaik finanszírozására kiosztott összeg akár 40%-át is fordíthatják működési támogatás azaz a külső határok hatékony ellenőrzésének biztosítását célzó műveletekhez kapcsolódó költségek finanszírozására /14 pu/ju 7

8 III. Tagállami szintű intézkedések Befogadás és ujjlenyomatvétel Rövid távon az EU elsőszámú feladata, hogy biztosítsa a közös európai menekültügyi rendszer maradéktalan és koherens megvalósítását. Ennek érdekében valamennyi tagállamnak kiemelt feladatként kell kezelnie a hirtelen menekülthullámok kezelésére alkalmas rugalmas nemzeti befogadási és menekültügyi rendszerek biztosításához szükséges kapacitások kiépítését és az e kapacitásokba való beruházást 2. Ezen túlmenően, az Unión belüli, jelenleg is zajló, nagy volumenű másodlagos mozgások problémájának kezelése érdekében megoldást kell találni a csempészhálózatok működése jelentette problémára. A csempészhálózatok által alkalmazott módszer lényege az európai ujjnyomat-azonosító rendszernek (EUDAC) ezen belül is az ujjlenyomatvételnek és a migránsok azonosításának a megkerülése. Ezzel párhuzamosan támogatást kellene biztosítani a nagy terhelésnek kitett tagállamok részére. A tagállamoknak ezért amellett, hogy biztosítják a közös európai menekültügyi rendszer maradéktalan és koherens végrehajtását tenniük kell mindenekelőtt a migránsok szisztematikus azonosításának és nyilvántartásba vételének, valamint a szisztematikus ujjlenyomatvételnek a megvalósítása érdekében, és ennek keretében egyebek mellett: 1. biztosítaniuk kell, hogy az ujjlenyomatvételre az EURODAC-rendeletnek teljes mértékben megfelelve a szárazföldön kerüljön sor, közvetlenül azt követően, hogy az érintett személyt a jogellenes határátlépés miatt őrizetbe vették; 2. az alapvető jogok tiszteletben tartása mellett korlátozó intézkedéseket kell hozniuk a migránsok elszökésének megakadályozására azokban az esetekben, amikor a migránsok megtagadják az ujjlenyomatvételt; 3. időben tájékoztatniuk kell a migránsokat a jogaikról és kötelezettségeikről, valamint arról is, hogy milyen következményei lesznek annak, ha nem tartják be az azonosításra vonatkozó szabályokat. 2 Például Olaszországban folyamatban van a befogadási és menekültügyi rendszer részletes felülvizsgálata. A cél egy háromszintű befogadási rendszer kialakítása. Az első szintet a migránsok legelső fogadására szolgáló új központok jelentik, ahol a migránsok szigorúan csak annyi időt töltenek majd, amely a nagyobb központokba történő átszállításuk megszervezéséhez szükséges. Ezek a nagyobb központok alkotják a befogadási rendszer gerincét. Összesen körülbelül 20 ilyen nagyobb központ áll majd rendelkezésre, és azokban fog sor kerülni az átvilágítási tevékenységekre köztük az ujjlenyomatvételre, valamint a menedékjog iránti kérelmek első értékelésére. A harmadik szintet a menekülteknek a meglévő helyi befogadási rendszerbe (SPRAR Sistema di protezione per richiedenti asilo e rifugiati) történő végső integrációja jelenti. A SPRAR bővítése jelenleg is zajlik, hogy az képes legyen megfelelni az új kihívásoknak /14 pu/ju 8

9 Ezzel párhuzamosan, a nagy terhelésnek kitett tagállamok támogatása érdekében valamennyi tagállamnak teljes mértékben ki kellene aknáznia a Dublini Rendelet szerinti meglévő eszközökben rejlő lehetőségeket, és ennek keretében alkalmazniuk kellene a családegyesítésre vonatkozó rendelkezéseket a családtagok felkutatására szolgáló rendszerek megerősítését is ideértve, valamint nagyobb mértékben kellene alkalmazniuk a szuverenitási záradékot, az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatával összhangban. Fel kellene térképezni továbbá azt a hatályos jogszabályokban foglalt lehetőséget is, hogy indokolt esetben szisztematikusabb módon alkalmazzunk elsőbbséget élvező, gyorsított vagy a határon lefolytatandó eljárásokat. Az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatalnak készen kellene állnia arra, hogy támogassa a tagállamokat ez irányú törekvéseikben, és folytatnia kellene a menedékjog iránti kérelmek közös feldolgozására irányuló kísérleti projektjét. Az önkéntes áttelepítések ugyancsak hozzájárulnak a nagy terhelésnek kitett tagállamok támogatásához, ha azokra az érintett tagállamok által már kifejtett erőfeszítések figyelembevétele mellett kerül sor. Nyomon követés Minden érintett szereplőnek haladéktalanul végre kellene hajtania az e dokumentumban meghatározott operatív prioritásokat, mégpedig az Európai Külügyi Szolgálattal és a Tanáccsal szoros együttműködést folytató Európai Bizottság koordinációja mellett. Felkérjük a Bizottságot, hogy a három pillérre összpontosító ad hoc eredménytábla felhasználásával adott esetben tegyen jelentést a Tanácsnak a fent említett intézkedések végrehajtása terén elért eredményekről, különösen amikor a földközi-tengeri térséggel foglalkozó munkacsoport munkájáról készít jelentést. A Bizottságnak az IB Tanács decemberi ülésére kellene benyújtania az első ilyen jelentését /14 pu/ju 9