Érkezett : 2018 FEBR i 9. Iromány száma : T/18783/ 2i/1 Benyújtás dátuma: február 1 g. Az Országgy űlés Törvényalkotási bizottsága

Átírás

1 ORSZÁGGYÜL ÉS i : `; " ::ALA Érkezett : 2018 FEBR i 9. Iromány száma : T/18783/ 2i/1 Benyújtás dátuma: február 1 g Az Országgy űlés Törvényalkotási bizottsága Címzett : Kövér László, az Országgy űlés elnöke Tárgy : Egységes javaslat benyújtása Benyújtó : Törvényalkotási bizottság Törvényjavaslat címe : Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezés i tervér ő l Az egyes házszabályi rendelkezésekr ől szóló 10/2014. (II. 24.) OGY határozat (a továbbiakban : HHSZ) 46. (10) bekezdése alapján az el őterjeszt ő megküldte a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervér ől szóló, T/ számú törvényjavaslat és az összegz ő módosító javaslat egybeszerkesztett, ellenjegyzésével ellátott szövegét (a továbbiakban: egységes javaslattervezet). Az egységes javaslattervezetet megvizsgálva megállapítottam, hogy az megfelel ően tartalmazza a törvényjavaslat és az összegz ő módosító javaslat egybeszerkesztett szövegét, ezért a HHSZ 46. (11) bekezdés a) pontja alapján azt egységes javaslatként benyújtom. Budapest, február 16. Tisztelettel :

2 Az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága Elnök : EGYSÉGES JAVASLAT Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervér ől szóló T/ számú törvényjavasla t ZÁRÓSZAVAZÁSÁHO Z Előterjeszt ő : Miniszterelnökséget vezető miniszter Budapest, február 16.

3 2018. évi törvény Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről Az Országgyűlés figyelemmel az ország általános és egyes térségeinek kiemelkedő gazdasági, társadalmi és kulturális fejl ődésére, és arra, hogy e fejlődéshez a véges és nehezen megújuló táji, természeti, környezeti és épített környezeti értékek hozzájárulása elvitathatatlan az ország kiegyensúlyozottabb területi fejlődése, a terület- és gazdaságfejlesztés hatékony területi irányítása, az okszer ű és takarékos területhasználat, valamint a gazdasági, társadalmi és környezeti fenntarthatóság meg őrzése érdekében, az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban lefektetett területhasználati elvekkel összhangban a területhasználat módjáról és szabályairól a következ ő törvényt alkotja. ELSŐ RÉSZ Általános rendelkezése k I. Fejezet Alapvető rendelkezések 1. A törvény célj a 1. E törvény célja, hogy az ország egészére, valamint egyes kiemelt térségekre meghatározza a térségi területfelhasználás feltételeit, a műszaki infrastruktúra-hálózatok összehangolt térbel i rendjét, a terület- és gazdaságfejlesztés hatékony területi, területhasználati orientálás a érdekében, tekintettel a fenntartható fejl ődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek, honvédelmi érdekek és a hagyományos tájhasználat meg őrzésére, illetve erőforrások védelmére. A hatékony és korszer ű területrendezés ennek érdekében folyamatos, rendszeresen megújuló, összehangolt rendszert alkot az ország területi képét megalkotó fejlesztési stratégiákkal. 2. A törvény hatálya 2. (1) E törvény Második Részében foglalt rendelkezések az Országos Területrendezési Ter v (a továbbiakban: OTrT.) területi hatálya kiterjed az ország teljes közigazgatási területére. (2) E törvény Harmadik Részében foglalt rendelkezések a Budapesti Agglomeráci ó Területrendezési Tervének (a továbbiakban : BATrT.) területi hatálya Budapestre, valamint

4 Pest megyének az 1/1. mellékletben felsorolt, a budapesti agglomerációhoz tartoz ó településeire (a továbbiakban együtt : Budapesti Agglomeráció) terjed ki. (3) E törvény Negyedik Részében foglalt rendelkezések a Balaton Kiemelt Üdül őkörzet Területrendezési Tervének (a továbbiakban : BKÜTrT.) területi hatálya a Balaton Kiemel t Üdülőkörzet településeire terjed ki. A Balaton Kiemelt Üdül őkörzethez tartozó települések jegyzékét az 1/2. melléklet tartalmazza. (4) E törvény XII. Fejezetében foglalt rendelkezések területi hatálya a Balaton Kiemel t Üdülőkörzet partinak és partközelinek nem minősül ő településeire terjed ki. (5) E törvény XIII. Fejezetében foglalt rendelkezések területi hatálya a Balaton Kiemel t Üdülőkörzet parti és partközeli településeire terjed ki, amelyek jegyzékét az 1/3. melléklet tartalmazza. (6) E törvény XIV. Fejezetében foglalt rendelkezések területi hatálya a Balaton vízpart i területeire teljed ki, amelyek területi hatályát a Balaton vízparti területeinek közcél ú területfelhasználásáról szóló kormányrendelet jelöli ki. 3. (1) E törvény rendelkezéseit alkalmazni kell a megyei területrendezési terv, a településfejlesztési koncepció, az integrált településfejlesztési stratégia, a településrendezés i eszközök és a településképi rendelet készítése és elfogadása során. (2) Az épített környezet alakításáról és védelmér ől szóló évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 4. (3a) bekezdése szerinti beépítési szabály megállapításáva l egyidej űleg a beruházással érintett terület területrendezési szabályait a Kormány rendeletbe n állapíthatja meg. Amennyiben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelent őség ű beruházás megvalósításához kiemelkedő közérdek fűződik, a Kormány döntését megel őzően meg kel l keresni az érintett helyi önkormányzatot, amely a javasolt területrendezési szabályokka l kapcsolatos véleményét haladéktalanul, de legfeljebb 15 napon belül közli. (3) A megyei területrendezési terv, valamint a településrendezési eszköz e törvénybe n meghatározott el őírásoknál megengedőbb területfelhasználási követelményeket nem állapítha t meg. (4) A megyei területrendezési terv rendelkezéseit a ban foglaltakra is tekintettel alkalmazni kell a településrendezési eszközök és a településképi rendelet készítése é s elfogadása során. (5) A településrendezési eszköz e törvényben meghatározott el őírásoknál szigorúb b követelményeket megállapíthat. (6) Ha a településrendezési eszköz adott tárgykörben nem szabályoz, akkor e törvén y rendelkezéseit kell alkalmazni. 3. Értelmező rendelkezése k 4. E törvény alkalmazásában : 1. általános mezőgazdasági terület övezete : a BKÜTrT-ben egyedileg meghatározott é s lehatárolt térségi övezet, amelybe a BKÜTrT. által meghatározott kertes mez őgazdasági terület övezetén kívüli, jellemz ően 6000 m2 feletti telkekből álló mezőgazdaságilag m űvelt területek tartoznak ; 2

5 2. ásványi nyersanyagvagyon övezete : kiemelt térségi és megyei területrendezési tervbe n megállapított övezet, amelyben a megállapított bányatelekkel lefedett, valamint bányatelekke l le nem fedett, az állam kizárólagos tulajdonát képez ő, az Állami Ásványi Nyersanyag és Geotermikus Energiavagyon Nyilvántartás szerint nyilvántartott ásványi nyersanyagvagyo n területei találhatók ; 3. Balaton vízparti területei : a Balaton jogi partvonalától számítva, a szárazulaton jellemzően 300 méter távolságon belüli olyan terület, amelyen hosszú távra kerül meghatározásra a part menti területek közérdek ű használata; 4. borszőlő termőhelyi kataszteri terület övezete : a BKÜTrT-ben egyedileg meghatározott és lehatárolt övezet, amelybe a sz ő lő termőhelyi kataszteri I. és II. osztályú területek tartoznak, ahol hosszú távú cél a minőségi sző lő- és bortermő területek védelme ; 5. csarnok: a helyi építészeti hagyományoktól jelent ősen eltér ő tömegformálású, anyaghasználatú és építészeti kialakítású, a településképi követelményeknek nem megfelel ően kialakított több mint 30 napig fennálló 600 m 2-nél nagyobb bruttó alapterület ű, legalább 4, 5 m átlagos belmagasságú, jellemz ően összefüggő légterű, gazdasági, ipari, kereskedelmi, szolgáltató, raktározás vagy sport rendeltetésű épület ; 6. elsőrendű árvízvédelmi fővédvonal: a vízfolyások mentén lév ő vagy létesülő fővédelmi művé nyilvánított, három vagy több település árvízvédelmét szolgáló (térségi) árvízvédelm i létesítmény (így különösen töltés, fal, magaspart, árvízi tározó, árapasztó csatorna), továbbá a folyó nyílt árterében fekv ő település vagy településrész árvízmentesítését szolgáló töltés ; 7. erdőgazdálkodási térség: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervbe n megállapított területfelhasználási kategória, amelybe azok a települési térségen, illetve a kiemelt térségi és megyei tervek esetében a sajátos területfelhasználású térségen kívül es ő Országos Erd őállomány Adattárban szereplő erd ő és erdőgazdálkodási célokat közvetlenü l szolgáló földterületek, valamint erd őtelepítésre javasolt területek tartoznak, amelyek erdőgazdálkodásra hosszú távon és fenntartható módon alkalmasak, vagy ezeken a jöv őben az erdőtelepítés term őhelyi adottságok, környezetvédelmi szempontok alapján kedvez ő, illetve javasolt ; 8. erdők övezete : az OTrT-ben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezés i tervben alkalmazott övezet, amelybe a kiváló term őhelyi adottságú erd ők övezetén kívüli, az Országos Erdőállomány Adattárban szerepl ő erd ők és az erdőgazdálkodási célokat közvetlenül szolgáló földterületek tartoznak ; 9. erdőtelepítésre javasolt terület övezete : az OTrT-ben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben alkalmazott övezet, amelybe olyan területek tartoznak, amelyeknek erdőgazdálkodásra való alkalmassága term őhelyi viszonyaik alapján kedvez ő és az erdőtelepítés környezetvédelmi szempontból szükséges vagy indokolt ; 10. erőm ű : a villamos energiáról szóló törvényben meghatározott energiaátalakító létesítmény ; 11. esőbeálló : a BKÜTrT. alkalmazásában természetes anyagokból (pl. k ő, fa, nád, szalma) egyszerű módon, részben vagy teljesen oldalfalakkal épített, általában egyterű, legfeljebb 3,5 méter épületmagasságú és legfeljebb 20 m 2 bruttó alapterület ű építmény ; 12. földdel borított pince : a BKÜTrT. alkalmazásában a helyi építési hagyományokna k megfelel ő oromfalas, földdel részben borított terepszint alatti építmény, amelynek kialakítás a során a meglév ő terep legfeljebb 2 méteres töltésére kerül sor ; 3

6 13.,földtani veszélyforrás terület övezete : kiemelt térségi és megyei területrendezés i tervben meghatározott övezet, amelybe a geomorfológiai adottságaik és földtani felépítésü k folytán a lejt ős tömegmozgások és egyéb kedvez őtlen mérnökgeológiai adottságok álta l érintett területek tartoznak ; 14. gazdasági építmény : a BKÜTrT. alkalmazásában a mez őgazdasági terület használatának megfelel ően a növénytermesztés, az állattartás és állattenyésztés, továbbá a z ezekkel összefüggő termék feldolgozására, tárolására szolgáló építmény ; 15. hagyományos tájhasználat: egy adott tájrészletre jellemző, a természeti adottságokon alapuló és a helyi gazdálkodási kultúrának megfelel ő olyan területhasználati vagy más haszonvételezési mód, amely meghatározza a táj jellegét, és biztosítja természeti és kulturáli s értékeinek megőrzését és fenntartható hasznosítását ; 16. háztartási méret ű kiserőmű: a villamos energiáról szóló törvényben meghatározot t energiaátalakító létesítmény; 17. honvédelmi és katonai célú terület övezete : az OTrT-ben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben alkalmazott övezet, amelyben a Magyarország védelmi képességeit alapvet ően meghatározó vagy a NATO-tagságból ered ő, valamint a nemzetköz i szerződésekben vállalt kötelességek teljesítéséhez és a Magyar Honvédség alapfeladataina k rendeltetésszer ű, szakszerű és jogszerű ellátásához szükséges építmények elhelyezésére vagy katonai tevékenységek végzésére szolgáló területek találhatók ; 18. jelentős közösségi közlekedési csomóponti megállóhely: a BATrT. alkalmazásában olyan megállóhely, ahol legalább 1000 utas/nap munkanapi átszálló utasforgalom jelenle g vagy a fejlesztések megvalósulása esetén számolható ; 19. jó termőhelyi adottságú szántók övezete : az OTrT-ben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben alkalmazott övezet, amelybe jó növénytermesztés i feltételekkel rendelkező szántóterületek tartoznak ; 20. kemping : a BKÜTrT. alkalmazásában az ingatlan-nyilvántartásban kempingként bejegyzett, a településrendezési eszközben kempingként kijelölt, a Balaton vízpart i területeinek közcélú területfelhasználásáról szóló kormányrendeletben kempingként kijelölt, az ott meghatározott területfelhasználási feltételeknek megfelel ően kialakított, kempingként engedélyezett és üzemeltetett területek vagy a szálláshely-szolgáltatási tevékenysé g folytatásának részletes feltételeir ől és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásána k rendjéről szóló kormányrendelet szerint meghatározott szálláshelytípus ; 21. kertes mezőgazdasági terület övezete : a BKÜTrT-ben egyedileg meghatározott é s lehatárolt övezet, amelybe a beépítésre nem szánt mezőgazdasági területek közül jellemz ően azok a zártkerti vagy zártkerti m űvelésből kivett mezőgazdasági területek tartoznak, amelyek fekvése, szerkezete, telekstruktúrája, hasznosítása módja és intenzitása, valamint beépítettség e jelent ősen eltér az általános mez őgazdasági terület övezetének területeit ől, így jellemzően kisüzemi használatú, 6000 m z alatti telkekből (földrészletekb ől) állnak, és ahol a kert, sző lő és gyümölcsös m űvelési ágak dominálnak ; 22. kertes mezőgazdasági térség: a BATrT-ben egyedileg megállapított olyan területfelhasználási kategória, amelybe azon zártkerti vagy zártkerti m űvelésb ől kivett mezőgazdasági területek tartoznak, amelyek fekvése, szerkezete, telekstruktúrája, hasznosítása módja és intenzitása, valamint beépítettsége jelent ősen eltér a mez őgazdaság i térség területeit ő l ; 4

7 23. kiemelt térség : e törvény alkalmazásában kiemelt térségnek min ősül a Budapest i Agglomeráció és a Balaton Kiemelt Üdül őkörzet területe ; 24. kiemelt térség és a megye szerkezeti terhe : a kiemelt térség és a megye területrendezés i tervének jóváhagyandó munkarésze, amely a térségi területfelhasználás rendszerét, a települések térbeli rendjét, az országos és térségi mű szaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények helyét, valamint ezek összefüggéseit határozza meg ; 25. kiváló termőhelyi adottságú erdők övezete : az OTrT-ben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben alkalmazott övezet, amelybe az őshonos fafajokból álló erdőtársulások fenntartására leginkább alkalmas, és az erd ő védelmi, gazdasági, közjólét i funkcióját tekintve a legmagasabb szint ű összhangot biztosítani képes Országos Erdőállomány Adattárban szerepl ő erd ők tartoznak; 26. kiváló term őhelyi adottságú szántók övezete: az OTrT-ben megállapított, kiemel t térségi és megyei területrendezési tervben alkalmazott övezet, amelybe kivál ó növénytermesztési feltételekkel rendelkez ő szántóterületek tartoznak ; 27. mezőgazdasági térség : országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe elsősorban szántó, gyep (ingatlan - nyilvántartás szerint rét, legel ő művelési ág), szőlő, gyümölcsös és kert területek tartoznak, és amelyen a mezőgazdasági funkció hosszú távú fenntartása indokolt; 28. műszaki infrastruktúra egyedi építménye : a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeir ől, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairó l szóló kormányrendelet szerinti, a térségi szerkezeti tervben megállapított és alkalmazott, ne m nyomvonal jellegű építmény ; 29. műszaki infrastruktúra-hálózat: a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztés i program és a területrendezési terv tartalmi követelményeir ől, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szól ó kormányrendelet szerinti, a szerkezeti tervben megállapított és alkalmazott nyomvonal jelleg ű építmények összessége ; 30. műszaki infrastruktúra kapacitása : a BATrT. alkalmazásában a szükséges közút i közlekedési, vasúti közlekedési és közüzemi ellátás mértéke ; 31. nagy kiterjedésű zöldterületi települési térség : a BATrT. alkalmazásában lévő területfelhasználási kategória, amelybe megkülönböztetett védelmet és szabályozást igényl ő olyan összefügg ő zöldfelületek, valamint nagy kiterjedésű különleges beépítésre nem szánt rekreációs területek tartoznak, amelyek a települések szerkezetének meghatározó jelent őségű elemei ; 32. nagyvízi meder övezete : az OTrT-ben megállapított, kiemelt térségi és megye i területrendezési tervben alkalmazott övezet, amelybe olyan a vízfolyást vagy állóvize t magában foglaló területek tartoznak, amelyeket az árvíz levonulása során a víz rendszerese n elborít, és amelyeket a mértékadó árvízszint vagy az eddig el őfordult legnagyobb árvízszint közül a magasabb jelöl ki ; 33. az Ország Szerkezeti Terve: az OTrT. munkarésze, amely az országo s területfelhasználás rendszerét, a települések térbeli rendjét, az országos m űszak i infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények térbeli rendjét, valamint ezek összefüggései t határozza meg ; 5

8 34. országos jelent őségű csatorna : olyan csatorna, amelyet a nemzeti vagyonról szól ó törvény kizárólagos állami tulajdonú csatornaként jelöl meg ; 35. országos kerékpárút-törzshálózat: az OTrT-ben megállapított, kiemelt térségi é s megyei területrendezési tervben alkalmazott m űszaki infrastruktúra-hálózat, amelybe a z országos jelentő ségű turisztikai célpontokat érintő, a hálózatban összekötött Euro Velo é s országos kerékpáros útvonalak tartoznak ; 36. ökológiai hálózat magterületének övezete : az OTrT-ben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben alkalmazott övezet, amelybe olyan természetes vagy természetközeli él őhelyek tartoznak, amelyek az adott területre jellemz ő természetes él ővilág fennmaradását és életkörülményeit hosszú távon biztosítani képesek, és számos védett vag y közösségi jelentőségű fajnak adnak otthont ; 37. ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezete : az OTrT-ben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben alkalmazott övezet, amelybe olyan területek többnyire lineáris kiterjedés ű, folytonos vagy megszakított él őhelyek, él őhelysávok, élőhelymozaikok, él őhelytöredékek, él őhelyláncolatok tartoznak, amelyek dönt ő részben természetes eredet űek, és amelyek alkalmasak az ökológiai hálózathoz tartozó egyéb élőhelyek (magterületek, pufferterületek) közötti biológiai kapcsolatok biztosítására ; 38. ökológiai hálózat pufferterületének övezete : az OTrT-ben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben alkalmazott övezet, amelybe olyan rendeltetés ű területek tartoznak, amelyek megakadályozzák vagy mérséklik azon tevékenységek negatív hatását, amelyek a magterületek és az ökológiai folyosók állapotát kedvezőtlenü l befolyásolhatják vagy rendeltetésükkel ellentétesek ; 39. parti sétány : a BKÜTrT. alkalmazásában valamennyi parti településen, a vízpart i területen zöldterületen, vízgazdálkodási területen vagy közlekedési területen kijelölt közhasználatú terület ; 40. partvonal-szabályozási ter v: a balatoni partvonal-szabályozási terv tartalmi követelményeiről szóló kormányrendeletben meghatározott tartalmi követelményrendszer alapján készül ő, els ődlegesen a Balaton-part szabályozási vonalát (szabályozási partvonal ) meghatározó terv ; 41. rendszeresen belvízjárta terület övezete : kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított övezet, amelybe a síkvidéki vagy enyhe lejtésviszonyokkal rendelkez ő területek azon mélyebb részei tartoznak, ahol a helyi csapadék egy része átmeneti vízfelesle g formájában, nagyobb mennyiségben és gyakorisággal összegy űlik ; 42. sajátos területfelhasználású térség : egyrészt a BATrT-ben és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe az 5 ha-nál nagyobb külfejtéses m űvelés ű bányaterületek, hulladékártalmatlanító létesítmény elhelyezésére szolgáló területek, egyes egészségügyi, sportolási, rekreációs, megújuló energiahasznosítási, közlekedési és honvédelmi területek tartoznak ; másrészt a BKÜTrT-ben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe a települési térségen kívüli, 2 ha-nál nagyobb, a településrendezés i eszközökben jellemz ően a különleges beépítésre nem szánt területfelhasználási egységb e sorolt területek (így különösen külfejtéses művelés ű bányaterületek, hulladékártalmatlanító létesítmény elhelyezésére szolgáló területek, egyes egészségügyi, sportolási, megújul ó energiahasznosítási, honvédelmi területek) és egyes közlekedési területek (repül őterek) tartoznak ; 6

9 43. strand: a BKÜTrT. alkalmazásában az ingatlan-nyilvántartásban strandként bejegyzett, vagy a településrendezési eszközben vagy jogszabályban strandterületként kijelöl t terület, vagy strandként engedélyezett és üzemeltetett terület, valamint jogszabályba n (természetes) fürd őhelyként meghatározott terület ; 44. szőlő-, gyümölcs- és kertm űvelésű térség: a BKÜTrT-ben egyedileg meghatározott területfelhasználási kategória, amelybe a kertes mezőgazdasági (jellemzően volt zártkerti ) terület övezete mellett az árutermel ő méretű és szerepű szőlő és gyümölcsös ültevény és a kert (zöldségtermesztés, virágkertészet, dísznövénykertészet) területek tartoznak ; 45. tájjelleg (tájkarakter) : a táj jól körülhatárolható részének természeti tényezők és emberi tevékenységek hatása és kölcsönhatása eredményeként kialakult, emberek álta l érzékelt sajátos rendszere, amely által a tájrészlet egyedisége megnyilvánul, és má s tájrészletekt ől megkülönböztethetővé válik ; 46. tájképi egység: tájban el őforduló és vizuálisan összetartozónak tekinthet ő természetes és emberi tájelemek együttese, amely a látvány szempontjából meghatározott karakterre l jellemezhető ; 47. tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete : a BKÜTrT-ben egyedileg meghatározott és lehatárolt övezet, amelybe jellemz ően a Balaton kiemelt üdül őkörzet beépítésre nem szánt, sajátos karakterű sző lőhegyeinek, szőlőterületeinek, történelmileg kialakult mozaikos tájszerkezetének, egyedi tájértékeinek megőrzendő területe i tartoznak ; 48. tájképvédelmi terület övezete : az OTrT-ben megállapított, kiemelt térségi és megye i területrendezési tervben alkalmazott övezet, amelybe a természeti adottságok, rendszerek, valamint az emberi tevékenység kölcsönhatása, változása következtében kialakult olyan területek tartoznak, amelyek a táj látványa szempontjából sajátos és megkülönböztetet t fontosságú, meg őrzésre érdemes esztétikai jellemzőkkel bírnak ; 49. tanyás területek övezete: megyei területrendezési tervben megállapított övezet, amelybe jellemzően a települések külterületén lév ő mez őgazdasági termelé s (növénytermesztés, az állattartás és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos, a saját termék feldolgozása, tárolása és árusítása, valamint ökológiai és biotermesztés, illetve falus i és ökoturizmus) céljára létesített lakó- és gazdasági épület, épületcsoport, térbelileg hozzá kapcsolódó, jellemz ően 1 ha terület ű föld együttesei tartoznak ; 50. település : e törvény alkalmazásában a település teljes közigazgatási területe, a főváros esetében a főváros teljes közigazgatási területe ; 51. települési terület : a település belterülete, valamint az ahhoz csatlakozó beépítésr e szánt terület ; 52. települési térség : az országos, a kiemelt térség és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe a) a vízgazdálkodási térségbe és a sajátos területfelhasználású térségbe tartozó területe k kivételével a település belterülete, valamint a belterületen kívüli beépítésre szánt területe k tartoznak, b) az a) ponttól eltér ően a BATrT. esetében a települések összefügg ő területi egysége t képező, jellemz ően beépítésre szánt ide sorolva a beépítésre nem szánt területek közül az 5 ha-nál kisebb zöldterületeket is területei tartoznak, kivéve a sajátos területfelhasználású térségbe sorolt beépítésre szánt területeket ; 7

10 53. térség: a területrendezés szempontjából megkülönböztetett területi egység, amelyre vonatkozóan a területrendezési terv el őírásokat határoz meg ; 54. térségi övezet : országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervbe n megállapított vagy alkalmazott, sajátos jellemz őkkel rendelkező a térségi területfelhasználási kategóriáktól függetlenül lehatárolt és meghatározott területi egység ; 55. térségi területfelhasználási kategória : országos, kiemelt térségi és megye i területrendezési tervben alkalmazott, a térségben jellemző területfelhasználásnak megfelel ően lehatárolt területi egység ; 56. tómeder övezete : a BKÜTrT-ben egyedileg meghatározott és lehatárolt övezet, amelybe a Balaton szabályozási partvonala által meghatározott meder területe tartozik ; 57. történelmi sportterület : a BATrT. alkalmazásában az év előtt sportolási célra használt terület ; 58. veszélyeshulladék-égerőmű: olyan hulladékkezel ő létesítmény, amelyben a hulladékégetés m űszaki követelményeirő l, m űködési feltételeiről és a hulladékégeté s technológiai kibocsátási határértékeiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott feltételek szerint veszélyes hulladékot égetnek; 59. veszélyeshulladék-lerakó : a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekr ől szóló miniszteri rendeletben meghatározott feltételek szerint veszélyes hulladék lerakással történ ő ártalmatlanítására szolgál ó hulladékkezelő létesítmény ; 60. világörökségi és világörökségi várományos területek övezete : az OTrT-ben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben alkalmazott övezet, amelyb e a világ kulturális és természeti örökségének védelmér ől szóló, az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete Általános Konferenciájának ülésszaká n Párizsban, november 16-án elfogadott egyezmény kihirdetésér ől szóló évi 21. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a világ kulturális és természeti örökségének védelmér ő l szóló egyezmény szerinti világörökségi listára felvett területek, valamint a világörökség i helyszínek szakmai feltételeinek megfelel ő azon területek tartoznak, amelyek a kulturáli s örökség védelméért felel ős miniszter rendeletében a Világörökségi Várományos Helyszíne k Jegyzékében szerepel, a kulturális örökség védelmér ől szóló évi LXIV. törvény 71. szerinti központi, közhiteles nyilvántartásnak megfelel ően ; 61. vízgazdálkodási térség: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervbe n megállapított területfelhasználási kategória, amelybe Magyarország vízfolyásai, állóvizei, illetve azok parti sávjai tartoznak ; 62. vízminőség-védelmi terület övezete : az OTrT-ben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben alkalmazott övezet, amelybe a felszíni és felszín alatti vizek, az emberi fogyasztásra, használatra szánt vizek és a vízkivételi m űvek, továbbá a halak életfeltételeinek biztosítása érdekében kijelölt vizek megóvását szolgáló védelem alatt áll ó területek tartoznak ; 63. VTT-tározók: Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár - elhárítási célú szükségtározók ; 64. VTT-tározók övezete : az OTrT-ben megállapított, kiemelt térségi és megye i területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe a VTT-tározók területei tartoznak. 8

11 MÁSODIK RÉSZ Az Országos Területrendezési Terv II. Fejezet Az Országos Területrendezési Terv tartalma és szerepe 4. A fő tartalmi eleme k 5. Az OTrT. az Ország Szerkezeti Tervét, valamint az Országos Övezeti Tervet és az ezekr e vonatkozó szabályokat foglalja magában. 6. (1) Az Ország Szerkezeti Tervét a 2. melléklet tartalmazza. (2) Az Országos Övezeti Terv tervlapjait a 3. melléklet tartalmazza, az alábbiak szerint : a) 3/1. melléklet az ökológiai hálózat magterületének övezetét, az ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezetét és az ökológiai hálózat pufferterületének övezetét, b) 3/2. melléklet a kiváló termőhelyi adottságú szántók övezetét és a jó termőhelyi adottságú szántók övezetét, c) 3/3. melléklet a kiváló termőhelyi adottságú erd ők övezetét, az erd ők övezetét, és az erd őtelepítésre javasolt terület övezetét, d) 3/4. melléklet a tájképvédelmi terület övezetét, e) 3/5. melléklet a világörökségi és világörökségi várományos területek övezete által érintet t településeket,.1) 3/6. melléklet a vízminőség-védelmi terület övezetét, g) 3/7. melléklet a nagyvízi meder övezetét és a VTT-tározók övezetét, h) 3/8. melléklet a honvédelmi és katonai célú terület övezete által érintett településeket. 5. A területrendezési tervek és településrendezési eszközök kapcsolata egymással és az ágazati szabályozássa l 7. (1) Az ország településein, az egyes térségekben a területfelhasználásra, a településkép i követelményekre és az építésre vonatkozó szabályokat a 3. -ban foglalt rendelkezésekre i s tekintettel e törvény rendelkezéseivel összhangban kell kialakítani. (2) Az országos területfelhasználási kategóriák területén kiemelt térségi, illetve megye i területfelhasználási kategóriákat, a kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriák területén az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Konn. rendeletben (a továbbiakban : OTÉK) meghatározott települési területfelhasználás i egységeket lehet kijelölni. 9

12 8. (1) Adott térségre vagy területre vonatkozóan az országos, kiemelt térségi és megye i területfelhasználási kategóriákra vonatkozó szabályok és a térségi övezeti szabályok közül a z I. szerinti adottságok és értékek meg ő rzése szempontjából szigorúbb el őírásokat kel l alkalmazni. (2) Ahol e törvény a környezetvédelemre, a természetvédelemre, a tájvédelemre, az erdők, az épített környezetre, a kulturális örökségvédelemre, valamint a vízgazdálkodásra vonatkoz ó külön jogszabályokban meghatározottaknál szigorúbb rendelkezéseket tartalmaz, ott e törvén y rendelkezéseit kell alkalmazni. III. Fejezet Az Ország Szerkezeti Terv e 6. Térségi területfelhasználási kategóriák 9. (1) Az országos területfelhasználási kategóriák a következ ők : a) erdőgazdálkodási térség, b) mezőgazdasági térség, c) vízgazdálkodási térség, d) települési térség. (2) A kiemelt térségi területfelhasználási kategóriák a következ ők: a) a Budapesti Agglomeráció Szerkezeti Tervében alkalmazott kiemelt térségi területfelhasználási kategóriákat a 48. sorolja fel, b) a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Szerkezeti Tervében alkalmazott kiemelt térség i területfelhasználási kategóriákat a 61. sorolja fel. (3) A megyei területfelhasználási kategóriák a következők : a) területi korlát nélkül ábrázolt térségek : aa) erd őgazdálkodási térség, ab) mezőgazdasági térség, ac) vízgazdálkodási térség, ad) települési térség, b) legalább 5 ha nagyságú sajátos területfelhasználású térség. 7. A térségi területfelhasználási kategóriák lehatárolása 10. Az országos területfelhasználási kategóriák területén belül a kiemelt térségi, illetve megyei területfelhasználási kategóriák területének kijelölése során a következ ő szabályokat kell alkalmazni : a) az erdőgazdálkodási térség területét erd őgazdálkodási térség kategóriába javasolt sorolni ; 10

13 b) a mezőgazdasági térség területét mez őgazdasági térség kategóriába javasolt sorolni ; c) a vízgazdálkodási térség területét vízgazdálkodási térség kategóriába kell sorolni és a működési területével érintett vízügyi igazgatási szervvel egyeztetve kell pontosítani ; d) a települési térség bármilyen területfelhasználású térségbe sorolható. 11. A kiemelt térségi, illetve megyei területfelhasználási kategóriák területén belül a település i területfelhasználási egységek kijelölése során a következ ő szabályokat kell alkalmazni : a) az erd őgazdálkodási térségben a települési területfelhasználási egységeket a térséget lefed ő kiváló termőhelyi adottságú erdők övezetére, az erdők övezetére és az erdőtelepítésre javasol t terület övezetére vonatkozó szabályok szerint kell kijelölni ; b) a mezőgazdasági térség területét els ődlegesen a mezőgazdasági terület település i területfelhasználási egységeibe vagy természetközeli terület vagy különleges honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági célra szolgáló terület területfelhasználási egységbe javasol t sorolni ; c) a vízgazdálkodási térség területét e törvény hatálybalépését megel őzően már jogszerűen kijelölt beépítésre szánt területek kivételével vízgazdálkodási terület, vízgazdálkodási cél ú erd őterület, vízgazdálkodási célú mez őgazdasági terület, természetközeli terület, tovább á különleges honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági célú terület vagy honvédelmi cél ú erd őterület területfelhasználási egységbe kell sorolni, és a m űködési területével érintett vízügyi igazgatási szervvel egyeztetve kell pontosítani ; d) a települési térség területén bármely települési területfelhasználási egység kijelölhet ő ; e) a sajátos területfelhasználású térség területét a terület felhasználásának megfelel ő települési területfelhasználási egységbe kell sorolni. 8. Új beépítésre szánt terület kijelölése 12. (1) Ha jogszabály új beépítésre szánt terület kijelölését nem tiltja, a településrendezés i eszközben új beépítésre szánt terület kijelölése az alábbi szempontok figyelembevételével javasolt : a) az új beépítésre szánt terület csatlakozik a meglév ő települési területhez, b) az új beépítésre szánt terület kijelölése nem okozza a különböző települések beépítésr e szánt területeinek összenövését, c) új beépítésre szánt terület csak akkor kerül kijelölésre, ha a települési térségben nincs a tervezett rendeltetésnek megfelel ő beépítésre szánt területen beépítetlen földrészlet, vag y olyan használaton kívül került vagy alulhasznosított, általában leromlott fizikai állapotba n lévő terület, amely a tervezett rendeltetésnek megfelelne. (2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti szempontot abban az esetben lehet figyelmen kívü l hagyni, ha a c) pont szerinti meglévő beépítésre szánt terület tervezett rendeltetésne k megfelel ő igénybevétele aránytalanul nagy terhet jelentene annak várható költsége miatt. 11

14 (3) Új beépítésre szánt terület kijelölésével egyidej űleg a területnövekmény legkevesebb 5%- ának megfelel ő kiterjedésű, legalább 50%-ában az újonnan kijelölt beépítésre szánt területte l kapcsolatban lévő zöldterületet kell kijelölni. Ha a zöldterület kijelölése az új beépítésre szán t terület rendeltetése miatt az adott területen nem valósítható meg, úgy a zöldterületet a település arra alkalmas területén kell kijelölni. 13. (1) Az Országos Erdőállomány Adattár szerinti területeket az adott településnek a településrendezési eszközében e törvény hatálybalépését megel őzően kijelölt beépítésre szánt területek, valamint az erd őről, az erdő védelméről és az erd őgazdálkodásról szóló évi XXXVII. törvény 4. (2) bekezdésében meghatározott területek, továbbá az Orszá g Szerkezeti Terve, a Budapesti Agglomeráció Szerkezeti Terve, valamint a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Szerkezeti Terve által kijelölt települési térség területei kivételével 95%-ban erd őterület területfelhasználási egységbe kell sorolnia. (2) Borvidéki település borsző lő term őhelyi katasztere I II. osztályú területeihez tartozó földrészlet a különleges mez őgazdasági üzemi terület kivételével beépítésre szánt területt é nem minősíthető. (3) Az Országos Gyümölcs Tennőhely Kataszter I. és II. osztályú területeihez tartozó földrészlet a különleges mez őgazdasági üzemi terület kivételével beépítésre szánt területt é nem minősíthető. 9. Az országos m űszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények elhelyezés e 14. (1) Az országos közlekedési infrastruktúra-hálózatok térbeli rendjét és az országo s jelentőség ű építmények elhelyezkedését a 2. melléklet, e térbeli rend szempontjából meghatározó települések felsorolását pedig a 4/1-4/5. melléklet tartalmazza. (2) A közút számozásának nem közlekedésfejlesztési célból történ ő megváltoztatása a 4/1. és a 2. melléklet tartalmát nem érinti. (3) A nemzetközi és országos vízi utak, országos jelent őségű kikötők és határkikötők térbeli rendjét a 2. melléklet, ezek felsorolását pedig a 4/6. melléklet tartalmazza. (4) Az 50 MW és annál nagyobb névleges teljesít őképességű er őm űvek elhelyezkedését a 2. melléklet, e térbeli rend szempontjából meghatározó települések felsorolását pedig a 4/7. melléklet tartalmazza. (5) A villamosenergia-átviteli hálózat távvezetékeit, továbbá a nemzetközi és haza i szénhidrogénszállító-vezetékek térbeli rendjét a 2. melléklet, e térbeli rend szempontjábó l meghatározó települések felsorolását pedig a 4/8 és a 4/9. melléklet tartalmazza. (6) Az országos vízi létesítmények térbeli rendjét a 2. melléklet, ezek felsorolását pedig a 4/10. melléklet tartalmazza. (7) Az országos hulladékgazdálkodási létesítmények térbeli rendjét a 2. melléklet, ezek felsorolását pedig a 4/11. melléklet tartalmazza. 12

15 (8) Az országos kerékpárút-törzshálózat számozásának turisztikai célból való megváltoztatás a a 4/5. és a 2. melléklet tartalmát nem érinti. 15. (1) A kiemelt térségek, illetve a megyék területrendezési tervébe n a) az országos m űszaki infrastruktúra-hálózatok és az egyedi építmények helyét az Orszá g Szerkezeti Tervében meghatározott térbeli rend figyelembevételével kell meghatározni, b) az országos műszaki infrastruktúra-hálózatoknak az Ország Szerkezeti Tervében megállapított nyomvonalától és a térbeli rendt ől az adott m űszaki infrastruktúra kijelölése tekintetében hatáskörrel bíró miniszter egyetértése esetén lehet eltérni, c) a 4/l. mellékletben felsorolt főúti elkerül ő utak nyomvonalát rögzíteni kell. (2) A településrendezési eszközökbe n a) az országos és térségi m űszaki infrastruktúra-hálózatok és az egyedi építmények helyét a kiemelt térségi, illetve megyei területrendezési tervekben meghatározott térbeli ren d figyelembevételével kell meghatározni, b) az országos és térségi m űszaki infrastruktúra-hálózatok nyomvonala a településrendezés i eszközök egyeztetési eljárásában részt vevő, az egyeztetés tárgyát képez ő infrastruktúra elem vonatkozásában az adott egyeztetési szakterületet képvisel ő államigazgatási szerv hozzájárulása, és az egyéb érintett szakterületet képviselő államigazgatási szerv egyetértése esetén térhet el a kiemelt térségi, illetve megyei területrendezési tervek szerkezeti tervébe n megállapított nyomvonalváltozattól és azok térbeli rendjét ő l. (3) Az országos és térségi m űszaki infrastruktúra-hálózatok nyomvonalána k meghatározásánál biztosítani kell a szomszédos megyék és települések határán a folyamato s kapcsolódás lehetőségét. 16. Barlangok felszíni véd őövezetében a beépítés feltételeit a településrendezési eszközökben a m űködési területével érintett nemzeti park igazgatóság véleménye alapján kell meghatározni. 17. (1) A kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben szerepl ő regionális és egyéb vasút i pályák közül azok területét, amelyen a közszolgáltatás szünetel vagy megsz űnt, a településszerkezeti tervben beépítésre nem szánt közlekedési terület területfelhasználás i egységbe kell sorolni. (2) A közlekedési, az elektronikus hírközlési, továbbá az energetikai vonalas infrastruktúrahálózatok erd őkön áthaladó szakaszainak építési területén a forgalom lebonyolítását és biztonságát, az elektronikus hírközlés m űködését, illetve a villamos energia és má s energiahordozók továbbítását közvetlenül szolgáló építmények helyezhet ők el

16 (1) A 4/4-4/6. és 4/11. mellékletekben szereplő országos műszaki infrastruktúra-hálózatok elemeit és az egyedi építményeket az ott felsorolt, a térbeli rend szempontjából meghatározó települések közigazgatási területét érintve, az országos, a kiemelt térségi és a megye i szerkezeti terv, valamint a településszerkezeti terv figyelembevételével, az engedélyezés i eljárás során felmerül ő ágazati szempontok és követelmények miatt szükséges korrekciókka l kell megvalósítani. (2) A 4/1-4/3. mellékletekben szereplő országos m űszaki infrastruktúra-hálózatok elemeit é s az egyedi építményeket az ott felsorolt, a térbeli rend szempontjából meghatározó települések közigazgatási területét térség esetén a megjelölt település közigazgatási területét vagy annak 10 km-es körzetét érintve, az országos, a kiemelt térségi és a megyei szerkezeti terv, valamint a településszerkezeti terv figyelembevételével, az engedélyezési eljárás során felmerül ő ágazati szempontok és követelmények miatt szükséges korrekciókkal kell megvalósítani. (3) A 4/7-4/9. mellékletekben szerepl ő országos m űszaki infrastruktúra-hálózatok elemeit é s az egyedi építményeket az ott felsorolt, a térbeli rend szempontjából meghatározó települése k közigazgatási területét térség esetén a megjelölt település közigazgatási területét vagy anna k 25 km-es körzetét érintve, az országos, a kiemelt térségi és megyei szerkezeti terv, valamin t a településszerkezeti terv figyelembevételével, az engedélyezési eljárás során felmerül ő ágazati szempontok és követelmények miatt szükséges korrekciókkal kell megvalósítani. (4) A 4/10. melléklet 1. pontjában szereplő VTT-tározókat az ott felsorolt települése k közigazgatási területét térség esetén a megjelölt települések közigazgatási területét vag y annak 25 km-es körzetét érintve, az országos és a megyei szerkezeti terv, valamint a településszerkezeti terv figyelembevételével, az engedélyezési eljárás során felmerül ő ágazat i szempontok és követelmények miatt szükséges korrekciókkal kell megvalósítani. 19. (1) Külfejtéses művelés ű bányatelket megállapítani, illetve horizontálisan b ővíteni csak a településfejlesztési és -rendezési célokkal, valamint a kiemelt térségi és megye i területrendezési tervvel összhangban lehet. Az összhang akkor áll fenn, ha a bányatelekke l érinteni tervezett ingatlan a településrendezési eszközökben nyersanyag-kitermelés (bánya ) vagy nyersanyag-feldolgozás céljára szolgáló különleges beépítésre szánt vagy beépítésre nem szánt terület területfelhasználási egységbe sorolt, vagy a bányatelekkel érinteni tervezet t ingatlanokon a bányászati tevékenységgel a települési önkormányzat egyetért, és ha indokolt, döntést hoz a településrendezési eszközök készítésének vagy módosításának szándékáról. (2) A kitermelési műszaki üzemi terv csak akkor hagyható jóvá, ha a bányászat i tevékenységgel igénybe venni tervezett területet a településrendezési eszköz nyersanyagkitermelés (bánya) vagy nyersanyag-feldolgozás céljára szolgáló különleges beépítésre szánt vagy beépítésre nem szánt terület települési területfelhasználási egységbe sorolta. IV. Fejezet Az Országos Övezeti Ter v 10. Térségi övezetek 14

17 20. (1) Az országos övezetek a következők: 1. ökológiai hálózat magterületének övezete, 2. ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezete, 3. ökológiai hálózat pufferterületének övezete, 4. kiváló term őhelyi adottságú szántók övezete, 5.jó term őhelyi adottságú szántók övezete, 6. kiváló termőhelyi adottságú erd ők övezete, 7. erdők övezete, 8. erdőtelepítésre javasolt terület övezete, 9. tájképvédelmi terület övezete, 10.világörökségi és világörökségi várományos területek övezete, 11.vízminőség-védelmi terület övezete, 12. nagyvízi meder övezete, 13. VTT-tározók övezete, 14. honvédelmi és katonai célú terület övezete. (2) A kiemelt térségi övezetek a következők : 1. a BATrT-ben alkalmazott kiemelt térségi övezeteket az 54. sorolja fel, 2. a BKÜTrT-ben alkalmazott kiemelt térségi övezeteket a 99. sorolja fel. (3) A megyei övezetek a következ ők: 1. ásványi nyersanyagvagyon övezete, 2. rendszeresen belvízjárta terület övezete, 3. tanyás területek övezete, 4. földtani veszélyforrás terület övezete, 5. egyedileg meghatározott megyei övezet(ek). 21. (1) A térségi övezetek egymáshoz való viszonyát és kapcsolatrendszerét a (2) bekezdésbe n foglaltak kivételével az S. melléklet tartalmazza. (2) A BKÜTrT-ben megállapított és alkalmazott térségi övezetek egymáshoz való viszonyá t és kapcsolatrendszerét a 6. melléklet tartalmazza. 22. (1) A kiemelt térségi és megyei övezetek területén a vonatkozó országos övezetek el őírásait is alkalmazni kell. (2) A törvény övezeti el őírásait a vonatkozó ágazati jogszabályokkal együtt kell alkalmazni. 11. A térségi övezetek lehatárolás a

18 (1) A 20. -ban felsorolt országos, kiemelt térségi, valamint megyei övezeteket terület i érintettség esetén a megyei területrendezési tervben alkalmazni kell. (2) A kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek, valamint a településrendezési eszközök készítése során a térségi övezetek által érintett területeket az országos, a kiemel t térségi és a megyei övezetek területi érintettségével kapcsolatos állásfoglalásra kötelezett államigazgatási szervek körér ől szóló kormányrendelet szerint, az abban meghatározot t államigazgatási szervek el őzetes adatszolgáltatására figyelemmel kell lehatárolni. Ha az állásfoglalásra kötelezett államigazgatási szerv és a települési eszköz készít ője között a települési térségen belüli lehatárolás kérdésében véleményeltérés alakul ki, jelen törvény 2., 7. és 11. mellékletében vagy a kiemelt térség területrendezési terve hatálya alá nem tartoz ó területeken a megyei területrendezési terv szerkezeti tervében szerepeltetett térségi lehatárolá s az irányadó. 24. A megyei területrendezési tervben a világörökségi és világörökségi várományos területek övezetét, a honvédelmi és katonai célú terület övezetét, az ásványi nyersanyagvagyo n övezetét, valamint a földtani veszélyforrás terület övezetét az érintett települések közigazgatási területének megjelölésével kell meghatározni. A megyei területrendezési tervekben alkalmazott, továbbá ott megállapított egyéb térségi övezeteket ténylege s kiterjedésüknek megfelel ően kell lehatárolni. 25. (1) A megyei területrendezési tervek készítésénél az OTrT. térségi övezeteinek lehatárolásához képest a térségi övezetek a kiemelt térségi és megyei területrendezés i tervek, valamint a településrendezési tervek készítése során az országos, a kiemelt térségi és a megyei övezetek területi érintettségével kapcsolatosan állásfoglalásra kötelezet t államigazgatási szervek körér ől és az eljárás részletes szabályairól szóló kormányrendeletbe n meghatározott illetékes államigazgatási szervek egyetértése esetén változtathatók meg. H a az illetékes államigazgatási szervnek az országos övezet lehatárolására vonatkoz ó adatszolgáltatása eltér az OTrT-ben meghatározott övezeti lehatárolástól, a megyei területrendezési tervben a megyei önkormányzat számára kedvez őbb lehatárolás szerepeltethető, kivéve, ha az jogszabályba ütközik. (2) A településrendezési eszközök készítésénél a kiemelt térségi és megyei területrendezés i terv térségi övezeteinek lehatárolásához képest a térségi övezetek csak - a kiemelt térség i övezetek területi érintettségével kapcsolatosan állásfoglalásra kötelezett államigazgatás i szervek körér ől szóló kormányrendeletben meghatározott - illetékes államigazgatási szerve k egyetértése esetén változtathatók meg. Ha az illetékes államigazgatási szervnek a térség i övezet lehatárolására vonatkozó adatszolgáltatása eltér az OTrT-ben, illetve a kiemelt térség i és megyei területrendezési tervben meghatározott övezeti lehatárolástól, a településrendezés i eszköz készítése során a települési önkormányzat számára kedvezőbb lehatárolás szerepeltethet ő, kivéve, ha az jogszabályba ütközik. 16

19 12. Az egyedileg meghatározott megyei öveze t 26. (1) A megyei önkormányzat a területrendezési tervérő l szóló rendeletének részeként a megy e területének természeti, épített környezeti és gazdasági adottságainak védelmére é s fejlesztésére, a térszerkezet szervezésére, továbbá a területfejlesztési koncepciók é s programok végrehajtására a 20. -ban meghatározott térségi övezeteken túl egyedileg meghatározott övezeteket is kijelölhet, amely övezete k a) szabályai a településrendezési eszközök készítésére, a településrendezési eszközökbe n meghatározott területfelhasználási egységek kijelölésére és ezzel összefüggésben az OTÉK 2. mellékletében meghatározott, kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek építés i használatának megengedett határértékeinél megenged őbb követelmények megállapításának lehetőségére vonatkozhatnak, b) nem lehetnek ellentétesek a megyét érint ő országos és kiemelt térségi területrendezés i tervekkel. (2) Az (1) bekezdés a) pont szerinti megenged őbb érték kizárólag az építési tele k megengedett legnagyobb beépítettségére, valamint a legkisebb zöldfelületre vonatkozhat, amely megenged őbb érték a megengedett legnagyobb beépítettség esetében 10%-nál, a legkisebb zöldfelület esetében 5%-nál nem lehet nagyobb az OTÉK 2. számú melléklet szerinti a kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület sajátos használat szerinti területéhe z rendelt értékhez képest. Az OTÉK-tól megenged őbb értéket alkalmazó településrendezés i eszközök készítése és elfogadása során a más jogszabályban elrendelt feltételeknek é s követelményeknek teljesülnie kell. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott övezeteket a területfejlesztésr ől és a területrendezésrő l szóló évi XXI. törvény (a továbbiakban : Tftv.) 23/C. (1) bekezdésében meghatározott tervjavaslatnak tartalmaznia kell. (4) Az (1) bekezdés szerinti egyedileg meghatározott övezeteket a megyei önkormányzat csa k a területrendezésért felel ős miniszter állásfoglalását követően fogadhatja el, amelyet a miniszter a Tftv. 23/C. (5) bekezdése szerinti állásfoglalása keretében ad meg. Ha a területrendezésért felelős miniszternek e bekezdésben meghatározott állásfoglalásával a megyei önkormányzat nem vagy csak részben ért egyet, az egyedileg meghatározot t övezetekre vonatkozó szabályok csak további egyeztet ő tárgyalást követ ően, az egyeztet ő tárgyalás eredményének figyelembevételével fogadhatóak el. (5) Az (1) bekezdés szerinti egyedileg meghatározott övezetek területi hatálya a megye telje s területére kiterjedhet. V. Fejeze t Az országos övezete k 13. Ökológiai hálózat magterületének övezet e

20 (1) Az ökológiai hálózat magterületének övezetében kivéve, ahol az Ország Szerkezet i Terve, vagy a Budapesti Agglomeráció Szerkezeti Terve, vagy a Balaton Kiemel t Üdülőkörzet Szerkezeti Terve települési térséget határoz meg csak olyan kiemelt térségi é s megyei területfelhasználási kategória, térségi övezet, valamint a településrendezés i eszközökben olyan övezet és építési övezet jelölhet ő ki, amely az ökológiai hálózat magterülete és az ökológiai hálózat ökológiai folyosója természetes és természetközel i él őhelyeit és azok kapcsolatait nem veszélyezteti. (2) Az ökológiai hálózat magterületének övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha : a) a települési területet az ökológiai hálózat magterülete, vagy az ökológiai hálóza t magterülete és az ökológiai hálózat ökológiai folyosója körülzárja, tovább á b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja. (3) A (2) bekezdésben szerepl ő kivételek együttes fennállása esetén beépítésre szánt terület a z állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak a területrendezés i hatósági eljárása során kiadott területfelhasználási engedélye alapján jelölhet ő ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e az ökológiai hálózat magterület és az ökológiai hálóza t ökológiai folyosó természetes és természetközeli él őhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan m űködése. (4) Az ökológiai hálózat magterületének övezetében a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala a magterület természetes él őhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó m űszaki megoldások alkalmazásával jelölhet ők ki, illetve helyezhet ők el. (5) Az ökológiai hálózat magterületének övezetében bányászati tevékenység folytatása a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó el őírások alkalmazásával engedélyezhet ő. Az övezetben új célkitermelőhely és külfejtéses művelés ű bányatelek nem létesíthető, a meglévő külfejtéses m űvelésű bányatelek horizontálisan nem bővíthető. (6) Az ökológiai hálózat magterületének övezetében az er őművek közül csak háztartás i méret ű kiserőmű létesíthető épületen elhelyezve. 14. Ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezet e 28. (1) Az ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezetében kivéve, ahol az Orszá g Szerkezeti Terve, vagy a Budapesti Agglomeráció Szerkezeti Terve, vagy a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Szerkezeti Terve települési térséget határoz meg csak olyan kiemelt térségi é s megyei területfelhasználási kategória, illetve olyan térségi övezet, valamint a településrendezési eszközökben olyan övezet és építési övezet jelölhet ő ki, amely az ökológia i hálózat magterülete és az ökológiai hálózat ökológiai folyosója természetes és természetközel i él őhelyeit és azok kapcsolatait nem veszélyezteti. (2) Az ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezetében új beépítésre szánt terület ne m jelölhet ő ki, kivéve, ha a) a települési területet az ökológiai hálózat ökológiai folyosó, vagy az ökológiai hálózat magterület és az ökológiai hálózat ökológiai folyosó körülzárja, tovább á 18

21 b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja. (3) A (2) bekezdésben szerepl ő kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület csak az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak a területrendezési hatósági eljárása során kiadott területfelhasználási engedélye alapjá n jelölhet ő ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e az ökológiai hálózat magterüle t és az ökológiai hálózat ökológiai folyosó természetes és természetközeli él őhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése. (4) Az ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezetében a közlekedési és energetika i infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala, továbbá az erőművek az ökológiai folyosó és az érintkező magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azo k közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával jelölhet ők ki, illetve helyezhetők el. (5) Az ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezetében bányászati tevékenység folytatás a a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó el őírások alkalmazásával engedélyezhet ő. Az övezetben új célkitermel őhely és külfejtéses művelés ű bányatelek nem létesíthető, meglévő külfejtéses művelés ű bányatelek horizontálisan nem bővíthető. 15. Ökológiai hálózat pufferterületének övezete 29. (1) Az ökológiai hálózat pufferterületének övezetében kivéve, ahol az Ország Szerkezet i Terve, vagy a Budapesti Agglomeráció Szerkezeti Terve, vagy a Balaton Kiemel t Üdülőkörzet Szerkezeti Terve települési térséget határoz meg csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória, illetve olyan övezet jelölhet ő ki, amely az ökológiai hálózat magterülete, ökológiai folyosója és pufferterülete övezetek természetes és természetközeli élőhelyeit és azok kapcsolatait nem veszélyezteti. (2) Az ökológiai hálózat pufferterületének övezetében a (3) bekezdésben meghatározott feltétel kivételével a településszerkezeti terv beépítésre szánt területet csak abban az esetbe n jelölhet ki, ha az a szomszédos magterület vagy ökológiai folyosó természeti értékeit, biológiai sokféleségét, valamint táji értékeit nem veszélyezteti. (3) Az ökológiai hálózat pufferterületének övezetében, ahol az Ország Szerkezeti Terve, a Budapesti Agglomeráció Szerkezeti Terve, vagy a Balaton Kiemelt Üdül őkörzet Szerkezet i Terve települési térséget határoz meg, beépítésre szánt terület a (2) bekezdésbe n meghatározott feltételekt ől függetlenül is kijelölhet ő. (4) Az ökológiai hálózat pufferterületének övezetében bányászati tevékenység folytatása a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó el őírások alkalmazásával engedélyezhet ő. Az övezetben célkitermel őhely nem létesíthet ő. 16. Kiváló term őhelyi adottságú szántók övezete

22 (1) Kiváló term őhelyi adottságú szántók övezetében új beépítésre szánt terület kivéve, aho l az Ország Szerkezeti Terve, vagy a Budapesti Agglomeráció Szerkezeti Terve, vagy a Balaton Kiemelt Üdül őkörzet Szerkezeti Terve települési térséget határoz meg csak az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak a területrendezés i hatósági eljárása során kiadott területfelhasználási engedélye alapján jelölhet ő ki. (2) A kiváló tenn őhelyi adottságú szántók övezetében új külfejtéses m űvelés ű bányatelek megállapítása és bányászati tevékenység folytatása a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó el őírások alkalmazásával engedélyezhető. 17. Jó term őhelyi adottságú szántók övezet e 31. (1) A településrendezési eszközökben a jó term őhelyi adottságú szántóterület övezetét a mezőgazdasági terület területfelhasználási egység kijelölésénél figyelembe kell venni. (2) A jó termőhelyi adottságú szántók övezetében új külfejtéses m űvelésű bányatelek megállapítása és bányászati tevékenység folytatása a bányászati szempontból kivett helyekr e vonatkozó el őírások alkalmazásával engedélyezhető. 18. Kiváló term őhelyi adottságú erd ők övezete 32. (1) Kiváló term őhelyi adottságú erd ők övezetébe tartozó területeket a településrendezés i eszközökben, figyelemmel a 13. (1) bekezdésében meghatározottakra az e törvény hatálybalépését megel őzően kijelölt beépítésre szánt területek, valamint az erd őről, az erd ő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló évi XXXVII. törvény 4. (2) bekezdésében meghatározott területek, továbbá az Ország Szerkezeti Terve, a Budapesti Agglomeráci ó Szerkezeti Terve, valamint a Balaton Kiemelt Üdül őkörzet Szerkezeti Terve által kijelölt települési térség területei kivételével beépítésre nem szánt terület, illetve honvédelm i rendeltetés esetén honvédelmi célú erd őterület területfelhasználási egységbe kell sorolni. (2) Az övezetben külfejtéses m űvelés ű bányatelket megállapítani és bányászati tevékenysége t engedélyezni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet. 19. Erdők övezet e 33. Erdők övezetébe eső területeket, figyelemmel a 13. (1) bekezdésében meghatározottakra az e törvény hatálybalépését megel őzően kijelölt beépítésre szánt területek, valamint az erd őről, az erd ő védelméről és az erd őgazdálkodásról szóló évi XXXVII. törvény 4. (2) bekezdésében meghatározott területek, továbbá az Ország Szerkezeti Terve, a Budapest i Agglomeráció Szerkezeti Terve. valamint a Balaton Kiemelt Üdül őkörzet Szerkezeti Terv e által kijelölt települési térség területei kivételével beépítésre nem szánt terüle t 20

23 területfelhasználási egységeibe, illetve honvédelmi rendeltetés esetén honvédelmi cél ú erdőterület települési területfelhasználási egységbe kell sorolni. 20. Erdőtelepítésre javasolt terület övezete 34. A településrendezési eszközök készítése során az Országos Erd őállomány Adattárban nem szereplő erdőterület területfelhasználási egységeket a településfejlesztési, településrendezés i célokkal összhangban a természeti és kulturális örökségi értékek sérelme nélkül az övezet területén javasolt kijelölni. 21. Tájképvédelmi terület övezete 35. (1) A tájképvédelmi terület övezet területére a kiemelt térség és a megye területrendezés i tervének megalapozó munkarésze keretében meg kell határozni a tájjelleg helyi jellemzőit, valamint a település teljes közigazgatási területére készül ő településrendezési eszköz megalapozó vizsgálata keretében meg kell határozni a tájjelleg meg őrzendő elemeit, elemegyütteseit, valamint a tájképi egység és a hagyományos tájhasználat helyi jellemz őit. (2) Az övezettel érintett területre a tájképi egység, a hagyományos tájhasználat fennmaradása, valamint a tájba illesztés biztosítása érdekében jogszabály eltér ő rendelkezésének hiányában meg kell határozni a) a településrendezési eszközökben a területfelhasználás és az építés helyi rendjének egyed i szabályait, b) a településkép védelmér ől szóló évi LXXIV. törvény 2. (2) bekezdése szerinti településképi rendeletben (a továbbiakban : településképi rendelet) a településkép i követelményeket. (3) Az övezet területét a településképi rendeletben településképi szempontból meghatároz ó területként kell lehatárolni, amelyre a tájképi egység és a hagyományos tájhasznála t fennmaradását biztosító településképi követelményeket kell meghatározni. (4) A tájképvédelmi terület övezetében bányászati tevékenység folytatása a bányászat i szempontból kivett helyekre vonatkozó el őírások alkalmazásával engedélyezhet ő. (5) A tájképvédelmi terület övezetében a közlekedési, hírközlési és energetikai infrastruktúrahálózatokat, továbbá az er őműveket a tájképi egység megőrzését és a hagyományos tájhasználat fennmaradását nem veszélyeztet ő m űszaki megoldások alkalmazásával kel l elhelyezni. (6) A világörökségi és világörökségi várományos területek övezetéhez tartozó települése k területén a tájképvédelmi terület övezetére vonatkozó (1)-(5) bekezdés szerinti szabályokat a világörökségi kezelési tervben foglaltak szerint kell megállapítani. 22. Világörökségi és világörökségi várományos területek övezet e 21

24 36. (1) A világörökségi és világörökségi várományos területek övezetét a településrendezés i eszközökben kell tényleges kiterjedésének megfelel ően lehatárolni. (2) Az (1) bekezdés szerint lehatárolt világörökségi és világörökségi várományos terület övezetén : a) a területfelhasználás módjának és mértékének összhangban kell lennie a világörökségr ő l szóló törvényben általános érvénnyel, valamint a világörökségi kezelési tervben speciálisa n meghatározott célokkal, b) új külfejtéses művelés ű bányatelek, célkitennel őhely nem létesíthető, meglévő külfejtéses m űvelésű bányatelek területe horizontálisan nem bővíthető; a felszíni tájsebeket rendezni kell, c) a közlekedési, vízgazdálkodási és hírközl ő infrastruktúra-hálózatokat, továbbá a z erőműveket a kulturális és természeti örökségi értékek sérelme nélkül, területi egységüket megőrizve, látványuk érvényesülését el ősegítve és a világörökségi kezelési tervnek megfelel ően kell elhelyezni. 23. Vízmin őség-védelmi terület övezet e 37. (1) A vízmin őség-védelmi terület övezetében keletkezett szennyvíz övezetb ől történő kivezetéséről és az övezeten kívül keletkezett szennyvizek övezetbe történő bevezetéséről, illetve a szennyvíz övezeten belüli kezelésének feltételeir ől a megye területrendezési tervébe n rendelkezni kell. (2) Az övezetbe tartozó települések településrendezési eszközeinek készítése során ki kell jelölni a vízvédelemmel érintett területeket, és a helyi építési szabályzatban az építés i övezetre vagy övezetre vonatkozó szabályokat kell megállapítani. (3) A vízmin őség-védelmi terület övezetében bányászati tevékenység folytatása a bányászat i szempontból kivett helyekre vonatkozó el őírások alkalmazásával engedélyezhető. 24. Nagyvízi meder övezete 38. (1) A nagyvízi meder övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhet ő ki. (2) A nagyvízi meder övezetében a településrendezési eszközökben már jogszer űen kijelölt beépítésre szánt területen a helyi építési szabályzatnak megfelel ően, a vízügyi igazgatási szerv hozzájárulásával lehet építési tevékenységet folytatni. (3) A helyi építési szabályzat felülvizsgálata esetén a vízügyi igazgatási szerv jóváhagyásáva l lehet a beépítésre szánt területeket elfogadni. 25. VTT-tározók övezet e

25 A VTT-tározók övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhet ő ki. 26. Honvédelmi és katonai célú terület övezete 40. (1) A honvédelmi és katonai célú terület övezetét a településrendezési eszközökben kel l tényleges kiterjedésének megfelel ően lehatárolni. (2) Az övezet (1) bekezdés alapján lehatárolt területét a településrendezési eszközökbe n a) a b) pontban megfogalmazottak kivételével minden területfelhasználási kategóriában beépítésre szánt, vagy beépítésre nem szánt különleges honvédelmi, katonai é s nemzetbiztonsági célra szolgáló terület területfelhasználási egységbe kell sorolni. b) a zárt bekerített objektumok kivételével honvédelmi célú erd őterület területfelhasználás i egységbe kell sorolni, ha az adott terület a kiváló termőhelyi adottságú erd ők övezete, valamint az erd ők övezete által is érintett. VI. Fejezet A kiemelt térségi, valamint megyei övezete k 27. Ásványi nyersanyagvagyon övezet e 41. (1) Az ásványi nyersanyagvagyon övezetét a településrendezési eszközökben kell ténylege s kiterjedésének megfelel ően lehatárolni. (2) Az (1) bekezdés szerint kijelölt területen, a településrendezési eszközökben csak olya n területfelhasználási egység, építési övezet vagy övezet jelölhet ő ki, amely az ásvány i nyersanyagvagyon távlati kitermelését nem lehetetleníti el. 28. Rendszeresen belvízjárta terület övezete 42. A rendszeresen belvízjárta terület övezetében új beépítésre szánt terület csak akkor jelölhet ő ki, ha ahhoz a működési területével érintett vízügyi igazgatási szerv a településrendezés i eszközök egyeztetési eljárása során adott véleményében hozzájárul. 29. Tanyás területek övezete

26 (1) Az övezet azon járásokban jelölhető ki, ahol a legutóbbi népszámlálás alapján a mezőgazdasági jellegű külterületen élő népesség aránya az összes lakónépességből az országos átlag fölött van. (2) Az övezettel érintett területre a tájfenntartó tanyai gazdálkodás és életmó d fennmaradásának el ősegítése, valamint a tanyás településszerkezet és tájkarakter megőrzése érdekében meg kell határozni a) a településrendezési eszközökben a területfelhasználás és az építés helyi rendjének fent i célokat biztosító egyedi szabályait, b) az a) pont szerinti egyedi szabályokkal érintett területre a településképi rendeletben a fent i célokat biztosító településképi követelményeket. 30. Földtani veszélyforrás terület övezete 44. (1) A földtani veszélyforrás terület övezetében a földtani veszélyforrással érintett területe k kiterjedését a településrendezési eszközökben kell tényleges kiterjedésének megfelel ően lehatárolni. (2) Az (1) bekezdés szerinti területen új beépítésre szánt terület csak akkor jelölhető ki, ha ahhoz a bányafelügyelet a településrendezési eszközök egyeztetési eljárása során adot t véleményében hozzájárul. HARMADIK RÉSZ A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terve VII. Fejezet A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervének tartalm a 31. Az országos és a kiemelt térségi el őírások alkalmazási szabály a 45. A Budapesti Agglomeráció tekintetében e törvény Második Részében foglalt rendelkezéseit a Harmadik Részben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. 32. A fő tartalmi elemek 46. A BATrT. a Budapesti Agglomeráció Szerkezeti Tervét, valamint a Budapesti Agglomeráci ó Övezeti Tervét és az ezekre vonatkozó szabályokat foglalja magában

27 (1) A Budapesti Agglomeráció Szerkezeti Tervét a 7. melléklet tartalmazza. (2) A Budapesti Agglomeráció Övezeti Tervének övezeti tervlapjait az alábbi mellékletek tartalmazzák, az alábbiak szerint : a) 3/1. melléklet az ökológiai hálózat magterületének övezetét, az ökológiai hálózat ökológia i folyosójának övezetét, valamint az ökológiai hálózat pufferterületének övezetét, b) 3/2. melléklet a kiváló term őhelyi adottságú szántók övezetét és a jó term őhelyi adottságú szántók övezetét, c) 3/3. melléklet a kiváló termőhelyi adottságú erd ők övezetét, az erd ők övezetét, valamint az erdőtelepítésre javasolt terület övezetét, d) 3/4. melléklet a tájképvédelmi terület övezetét, e) 3/5. melléklet a világörökségi és világörökségi várományos területek övezete által érintet t településeket,.i 3/6. melléklet a vízmin őség-védelmi terület övezetét, g) 3/7. melléklet a nagyvízi meder övezetét, h) 3/8. melléklet a honvédelmi és katonai célú terület övezete által érintett településeket, i) 8/1. melléklet az ásványi nyersanyagvagyon övezete által érintett településeket, j) 8/2. melléklet a rendszeresen belvízjárta terület övezetét, k) 8/3. melléklet a földtani veszélyforrás terület övezete által érintett településeket. VIII. Fejezet A Budapesti Agglomeráció Szerkezeti Terve 33. A Budapesti Agglomeráció térségi területfelhasználási kategóriá i 48. A Budapesti Agglomeráció Szerkezeti Tervében alkalmazott kiemelt térség i területfelhasználási kategóriák a következ ők: a) erd őgazdálkodási térség, b) nagy kiterjedés ű zöldterületi települési térség, c) mezőgazdasági térség, d) kertes mezőgazdasági térség, e) vízgazdálkodási térség, j) települési térség, g) sajátos területfelhasználású térség. 34. Új beépítésre szánt terület kijelölés e 49. A Budapest Agglomeráció településein a településrendezési eszközökben új beépítésre szán t terület kijelölésére vonatkozóan e törvény 7. alcíme szerinti el őírások mellett az ban foglalt rendelkezések alkalmazandók. 25

28 50. (1) Új lakóterület, vegyes terület, gazdasági terület, illetve üdül őterület abban az esetben jelölhető ki, ha a) a tervezett területfelhasználás jól illeszkedik a település meglev ő szerkezetéhez, b) táj- és természetvédelmi, környezetvédelmi, erd ővédelmi, valamint kulturáli s örökségvédelmi és vízgazdálkodási szempontok alapján nem sért társadalmi érdeket, tovább á c) a tervezett funkció ellátásához szükséges műszaki infrastruktúra-kapacitás azt lehetővé teszi, vagy az a terület igénybevételével párhuzamosan kiépül. (2) Új beépítésre szánt terület a település közigazgatási határához 200 méternél közelebb csak az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak a területrendezési hatósági eljárása során kiadott területfelhasználási engedélye alapjá n jelölhető ki. (3) Új lakóterület, illetve vegyes terület csak a települési térséghez kapcsolódóan jelölhet ő ki. (4) A nagy kiterjedésű zöldterületi települési térségben új területfelhasználási egységként csak zöldterület, továbbá a beépítésre szánt és beépítésre nem szánt különleges terüle t területfelhasználási egység köréb ől sportolási célú terület, temetőterület és különleges beépítésre nem szánt rekreációs terület jelölhető ki. (5) 5 ha-t meghaladó kiterjedésű új lakóterület vagy vegyes terület kijelölésére ott va n lehet őség, ahol annak legtávolabbi pontjától a meglév ő vagy kiépítendő közösségi közlekedés megállóhelyig a közforgalom számára szabályosan használható közúton mért távolság ne m haladja meg az 5 km-t. (6) Az 5000 m2 nettó eladótérnél nagyobb kereskedelmi, szolgáltató rendeltetésű építmény ott helyezhető el, ahol az építmény a meglévő vagy a tervezett jelent ős közösségi közlekedési csomóponti megállóhelyt ől számítva 300 méternél nem hosszabb gyalogos közlekedéssel i s megközelíthető. 51. (1) A településszerkezeti terv készítése vagy módosítása során a természetközeli területkén t besorolt területfelhasználási egységek nagysága a település közigazgatási területére vetítv e összességében nem csökkenhet. (2) Az egymással határos, összességében legalább 10 ha-t meghaladó új sportolási cél ú területet beépítésre nem szánt különleges terület települési területfelhasználási egységbe kel l sorolni, további átsorolás nem hajtható végre. Az így lehatárolt területen a testedzést szolgál ó építmények helyezhet ők el, kereskedelmi célú szállásfér őhely, lakó- és üdülőépület, valamin t lakás nem alakítható ki. A beépítésre nem szánt különleges terület beépítettsége az összterületének 3%-át nem haladhatja meg. 35. A települési térség növekmény e

29 (1) A település közigazgatási területére vonatkoztatott területén a településrendezési eszközökben a beépítésre szánt terület növekménye nem haladhatja meg a 9. mellékletben található területi mérleg szerinti települési térség területének 2%-át. A beépítésre szánt terüle t növekményére is alkalmazni kell a 12. -ban és az 50. -ban foglalt rendelkezések el őírásait. (2) Az (1) bekezdés szerinti beépítésre szánt terület növekményen felül, a kertes mezőgazdasági térség területfelhasználási kategória területén, a 9. mellékletben található területi mérleg szerinti települési térség területe összességében legfeljebb 1%-ának megfelel ő terület beépítésre szánt lakó-, üdül ő- vagy vegyes területté minősíthető az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén : a) az érintett terület a települési térséggel határos, b) a tervezett funkcióhoz tartozó, jogszabályban szabályozott és a helyi sajátosságoknak i s megfelel ő telekstruktúra, telekméret és telekgeometria kialakítása biztosított, c) a tervezett funkció működéséhez szükséges a megközelítést és a közm űvek elhelyezésé t egyaránt lehetővé tev ő közterületek biztosítottak, d) a közm űvek kiépítettek vagy kiépítésük lehetősége és feltételei biztosítottak, és e) amennyiben az a)-d) pontokban foglalt településfejlesztési célok és feladato k biztosításának és megvalósításának érdekében a települési önkormányzat az Étv. 30/A. szerinti vonatkozó településrendezési szerződéseket az érintett tulajdonosokkal megkötötte. (3) A kertes mezőgazdasági térségnek az I. és II. osztályú borsző lő term őhelyi kataszterhez, vagy az ökológiai hálózat magterületéhez vagy az ökológiai hálózat ökológiai folyosójáho z tatozó területe beépítésre szánt területté nem min ősíthető. (4) A kertes mezőgazdasági térség területét az (1) és (2) bekezdés szerinti beépítésre szán t terület növekményének kivételével a településrendezési eszközökben beépítésre nem szán t területfelhasználási egységbe kell sorolni. (5) A beépítésre szánt terület növekményének mértékér ől a jóváhagyott településszerkezet i terv alapján az illetékes állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak közhiteles és szabadon hozzáférhet ő nyilvántartást kell vezetni. (6) A beépítésre szánt terület növekményét az illetékes állami főépítészi hatáskörében eljár ó fővárosi és megyei kormányhivatal évente ellen őrzi, és amennyiben jogszabályi ütközést észlel, haladéktalanul kezdeményezi a fővárosi és megyei kormányhivatalnál a polgármester egyidejű tájékoztatása mellett a településrendezési eszköz jogszerűségével kapcsolatos törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását. (7) Az (1) és (2) bekezdésben rögzített növekményen felül csak az állami főépítész i hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak a területcserére vonatkozó térség i területfelhasználási engedélye alapján, és legfeljebb olyan mértékben növelhet ő a beépítésre szánt terület kiterjedése, amilyen mértékben a Budapesti Agglomeráció Szerkezeti Tervébe n rögzítetthez képest máshol csökken a települési térség kiterjedése. A területcsere során a települési térség területének nagysága nem n őhet. A területcserét táj- és természetvédelmi, term őföldvédelmi, erd ővédelmi, valamint kulturális örökségvédelmi és árvízvédelm i szempontok figyelembevételével és úgy kell végrehajtani, hogy ne sértsen társadalm i érdekeket. A területcseréről az azt kezdeményez ő települési önkormányzat az érintetteket a helyben szokásos módon tájékoztatja. 27

30 36. Az országos és térségi m űszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények elhelyezése 53. (1) Az országos és a térségi m űszaki infrastruktúra-hálózatok térbeli rendjét és az egyedi építmények elhelyezkedését a 7. melléklet, e térbeli rend szempontjából meghatározó települések felsorolását pedig a 4/1-11. és a 10. melléklet tartalmazza. (2) Az országos és a térségi műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építménye k kialakítását a 4/1-11. mellékletben, valamint a 10. mellékletében megjelölt települések közigazgatási területének érintésével és a 7. melléklet figyelembevételével kell meghatározni. IX. Fejeze t A Budapesti Agglomeráció Övezeti Terv e 37. A Budapest Agglomeráció Területrendezési Tervében alkalmazott és megállapított övezete k 54. A Budapesti Agglomeráció Övezeti Tervében alkalmazott országos és megállapított kiemel t térségi övezetek együttesen a következ ők : I. ökológiai hálózat magterületének övezete, 2. ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezete, 3. ökológiai hálózat pufferterületének övezete, 4. kiváló termőhelyi adottságú szántók övezete, 5.jó term őhelyi adottságú szántók övezete, 6. kiváló termőhelyi adottságú erdők övezete, 7. erd ők övezete, 8. erd őtelepítésre javasolt terület övezete, 9. tájképvédelmi terület övezete, 10.világörökségi és világörökségi várományos területek övezete, 11.vízmin őség-védelmi terület övezete, 12.rendszeresen belvízjárta terület övezete, 13.nagyvízi meder övezete, 14. ásványi nyersanyagvagyon övezete, 15. földtani veszélyforrás terület övezete, 16.honvédelmi és katonai célú terület övezete. 38. Ökológiai hálózat magterületének övezete

31 (1) Az ökológiai hálózat magterületének övezete tekintetében a 27. szerinti övezeti el őírások mellett a következő előírások alkalmazandók : a) az övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhet ő ki, kivéve, ha aa) a települési területet az ökológiai hálózat magterülete, vagy az ökológiai hálóza t magterülete és az ökológiai hálózat ökológiai folyosója körülzárja, vagy ab) az ökológiai hálózat magterületének övezetében történelmi sportterületek találhatók, vagy ac) a kijelölést más jogszabály nem tiltja, vagy ad) az övezetben a Budapesti Agglomeráció Szerkezeti Terve települési térséget jelöl. b) az a) pont aa) és ac) alpontjában vagy ab) és ac) alpontjában szereplő kivételek együttes fennállása esetén beépítésre szánt terület csak az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak a területrendezési hatósági eljárása során kiadot t területfelhasználási engedélye alapján jelölhet ő ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e az ökológiai hálózat magterületének és az ökológiai hálózat ökológia i folyosójának természetes és természetközeli él őhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése. Az a) pont ab) és ac) alpontjában szerepl ő feltételek együttes fennállása esetén történő kijelölés csak a történelmi sportterületeken belü l történhet. (2) Az ökológiai hálózat magterületének övezetében lév ő, a közigazgatási határához 20 0 méternél közelebb lév ő területen a településrendezési eszközökben új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, az (1) bekezdésben meghatározott kivételek fennállása esetén sem. 39. Az ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezete 56. Az ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezete tekintetében a 28. szerinti övezeti el őírások mellett a következ ő előírás alkalmazandó : a településrendezési eszközökben a település közigazgatási határához 200 méternél közelebb lév ő ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezetében kivéve, ahol a Budapesti Agglomeráció Szerkezeti Terve település i térséget határoz meg új beépítésre szánt terület nem jelölhet ő ki. NEGYEDIK RÉSZ A Balaton Kiemelt Üdüló'körzet Területrendezési Terv e X. Fejeze t A Balaton Kiemelt Üdülő körzet Területrendezési Tervének tartalma 40. Az országos és a kiemelt térségi el őírások alkalmazási szabály a 57. A Balaton kiemelt üdül őkörzet tekintetében e törvény Második Részében foglalt rendelkezéseit a Negyedik Részben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. 29

32 41. A fő tartalmi eleme k 58. (1) A BKÜTrT. a Balaton Kiemelt Üdül őkörzet Szerkezeti Tervét, valamint a Balato n Kiemelt Üdül őkörzet Övezeti Tervét és a Balatoni Területrendezési Szabályzatot foglalj a magában, azaz rendelkezik : a) a Balaton Kiemelt Üdül őkörzet összes településére vonatkozó területhasználat i követelményekről a XI. és XV. Fejezetben, b) a partinak és partközelinek nem min ősül ő településekre vonatkozó területhasználati követelményekről a XII. Fejezetben, c) a parti és partközeli településekre vonatkozó területhasználati követelményekr ől a XIII. Fejezetben, tovább á d) a Balaton vízparti területeire vonatkozó területhasználati követelményekr ől a XIV. Fejezetben. (2) A Balaton vízparti területeire vonatkozó településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendele t a) a települési területfelhasználási egységek kijelölésének szabályait, a települési területfelhasználási egységeken a megengedett legnagyobb beépítési s űrűséget, b) az építési telken a megengedett legnagyobb beépítettséget, a megengedett legnagyob b beépítési magasságot és legkisebb zöldfelületi arány t állapítja meg. (3) Helyi építési szabályzat a (2) bekezdés szerinti beépítési szabálynál szigorúbbat megállapíthat, helyi építési szabályzat ilyen el őírásának hiányában pedig az építés i tevékenység során a (2) bekezdés szerinti kormányrendelet előírását kell alkalmazni, az egyéb jogszabályokban foglalt el őírások mellett. 59. (1) A Balaton Kiemelt Üdül őkörzet Szerkezeti Tervét a 11. melléklet tartalmazza. (2) A Balaton Kiemelt Üdül őkörzet Övezeti Tervének tervlapjait az alábbi mellékletek tartalmazzák : a) a 3/1. melléklet az ökológiai hálózat magterületének övezetét, az ökológiai hálóza t ökológiai folyosójának övezetét, valamint az ökológiai hálózat pufferterületének övezetét, b) a 12/1. melléklet a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelend ő terület övezetét, c) a 3/4. melléklet a tájképvédelmi terület övezetét, d) a 3/5. melléklet a világörökségi és világörökségi várományos területek övezete által érintet t településeket, e) a 12/2. melléklet az ásványi nyersanyagvagyon övezete által érintett településeket,.19 a 3/6. melléklet vízminőség-védelmi terület övezetét, g) a 12/3. melléklet a földtani veszélyforrás terület övezete által érintett településeket, h) a 12/4. melléklet a vízeróziónak kitett terület övezetét, i) a 12/5. melléklet a rendszeresen belvízjárta terület övezetét, valamint a tómeder övezetét, 30

33 j) a 3/2. melléklet a kiváló termőhelyi adottságú szántók övezetét és a jó termőhelyi adottság ú szántók övezetét, k) a 3/3. melléklet a kiváló term őhelyi adottságú erd ők övezetét, az erd ők övezetét, valamin t az erd őtelepítésre javasolt terület övezetét, 1) a 12/6. melléklet az általános mez őgazdasági terület övezetét, a kertes mez őgazdasági terület övezetét, m) a 12/7. melléklet a borsz ő lő termőhelyi kataszteri terület övezetét, n) a 3/8. melléklet a honvédelmi és katonai célú terület övezete által érintett településeket, 60. (1) A Balaton vízparti területeire vonatkozó, az e törvényben nem szerepl ő speciáli s településrendezési és építési követelményeket, a közcélú vízparti területhasználatot, valamin t a partvonal-szabályozási terv tartalmi követelményeit a Kormány rendeletében állapítja meg. (2) A Negyedik Részben meghatározott célok, valamint a jogszabályok szerint i környezetvédelmi, természetvédelmi és vízgazdálkodási célok megvalósítása érdekében, a partvonal-szabályozási terv tartalmi követelményeir ől szóló kormányrendelet figyelembevételével a vízgazdálkodásért felel ős miniszter rendelettel partvonal-szabályozás i tervet fogad el. XI. Fejeze t A Balaton Kiemelt Üdül őkörzet Szerkezeti Terv e 42. A Balaton kiemelt üdül őkörzet térségi területfelhasználási kategóriái 61. A Balaton Kiemelt Üdül őkörzet Szerkezeti Tervében megállapított kiemelt térség i területfelhasználási kategóriák a következ ők : a) erd őgazdálkodási térség, b) mez őgazdasági térség, c) szőlő-, gyümölcs- és kertművelés ű térség, d) vízgazdálkodási térség, e) települési térség,.i legalább 2 ha kiterjedés ű sajátos területfelhasználású térség. 43. A térségi területfelhasználási kategóriák lehatárolás a 62. (l) A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet településeinek településrendezési eszközeit a természetvédelmi, tájesztétikai szempontok, valamint a történeti településszerkezet, a táj és a település jellege, a kulturális és az építészeti örökség, valamint az építészeti hagyományo k figyelembevételével kell elkészíteni. 31

34 (2) A térségi területfelhasználási kategóriák területein belül a települési területfelhasználás i egységek kijelölése során a következ ő szabályok alkalmazandók : a) az erdőgazdálkodási térség területét a kiváló termőhelyi adottságú erd ők, az erdők és az erd őtelepítésre javasolt terület övezetekre, valamint a kiemelt üdül őkörzet területére, továbbá a parti és partközeli településekre vonatkozó el őírások alapján kell a településrendezés i eszközben erd őterület területfelhasználási egységként lehatárolni ; b) a településrendezési eszközökben a védelmi és közjóléti erd őterület területfelhasználási egységbe sorolt erd őterület a település közigazgatási területén összességében nem csökkenhet ; c) a mezőgazdasági térség területét elsődlegesen általános mezőgazdasági terület vagy természetközeli terület települési területfelhasználási egységbe javasolt sorolni, tovább á mez őgazdasági térség területén nagyvárosias lakóterület és üdül őterület nem jelölhető ki ; d) szőlő-, gyümölcs- és kertm űvelés ű térség területét általános mezőgazdasági terület, kertes mez őgazdasági terület vagy természetközeli terület települési területfelhasználási egységbe javasolt sorolni az e törvény által lehatárolt kertes mez őgazdasági terület övezete és az általános mezőgazdasági terület övezete, továbbá a valós területhasználat alapján ; a térség területén nagyvárosias lakóterület és üdül őterület nem jelölhető ki ; e) a vízgazdálkodási térség területét vízgazdálkodási terület, vízgazdálkodási célú erdőterület vagy természetközeli terület települési területfelhasználási egységbe kell sorolni, és a működési területével érintett vízügyi igazgatási szervvel egyeztetve kell pontosítani ; fi a települések külterületi beépítésre nem szánt területén a még meglév ő beépítetlen Balaton tóparti területeket a partvonaltól számított legkevesebb 50 méter széles sávban a településrendezési eszközökben természetközeli terület, vízgazdálkodási vagy vízgazdálkodási célú erdőterület települési területfelhasználási egységbe kell sorolni, és e területeken a helyi építési szabályzat el őírásait a 112. szerinti rendszeresen belvízjárta terület övezetre vonatkozó el őírások szerint kell meghatározni ; g) új beépítésre szánt terület a település közigazgatási határához 200 méternél közelebb csa k az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak a területrendezési hatósági eljárása során kiadott területfelhasználási engedélye alapjá n jelölhet ő ki ; /z) ipari terület települési területfelhasználási egység nem jelölhet ő ki az M7 gyorsforgalmi-, a 76. sz. főút, a 71. sz. főút és a 710. sz. főút 1000 méteres környezetében, továbbá a köztük é s a Balaton-part közötti területen ; i) az M7 gyorsforgalmi, a 76. sz. főút, a 71. sz. főút és a 710. sz. főút 1000 méteres környezetében, továbbá a köztük és a Balaton-part közötti területen csarnok egyetlen települési területfelhasználási egységben sem helyezhet ő el ; j) a sajátos területfelhasználású térség területe legfeljebb 5% eltéréssel különlege s beépítésre nem szánt, valamint közlekedési terület települési területfelhasználási egységb e sorolható ; k) a településrendezési eszközökben új, a környezetre jelent ős hatást gyakorló ipari terület nem jelölhető ki ; 1) a település központi belterületéhez kapcsolódó általános gazdasági terület település i területfelhasználási egység területén az új kereskedelmi, szolgáltató terület legfeljebb 50%-os, valamint az egyéb ipari terület legfeljebb 40%-os beépítettség ű lehet, továbbá az új 32

35 telephelyek területének legalább 30%-át fás növényzettel fedetten, a telekhatár mentén takarást biztosítva kell kialakítani ; m) a település központi belterületétől elkülönülő gazdasági terület település i területfelhasználási egység területén az új kereskedelmi, szolgáltató terület, valamint az egyé b ipari terület beépítettsége legfeljebb 30%-os lehet, továbbá az új telephelyek területéne k legalább 50%-át fás növényzettel fedetten kell kialakítani. 44. Zöldterüle t 63. (1) A település közigazgatási területén a településszerkezeti tervben kijelölt zöldterülete k együttes területe a beépítésre szánt területek összterületének 5%-ánál nem lehet kisebb. (2) A Balaton Kiemelt Üdül őkörzet parti településein ki kell jelölni legalább egy közhasználatú játszóteret, sportpályát vagy közkertet (városokban közparkot), ezen túlmen ően legalább egy strandot vagy egyéb fürd őhelyet, amennyiben a kijelölés természetvédelm i érdeket nem sért. (3) Zöldterületen kizárólag szálláshelyet nem tartalmazó vendéglátó-, sport- és szabadidő rendeltetésű, valamint a terület fenntartását szolgáló építmény helyezhet ő el. (4) A december 31. el őtt hatályban lév ő településrendezési eszközben a magántulajdonú, az ingatlan-nyilvántartásba közparkként vagy közkertként nem bejegyzett, zöldterületként meghatározott telek területfelhasználása a parti sétány kialakítása céljábó l kijelölt zöldterületet kivéve módosítható az (1) bekezdés szerinti feltétel teljesülése esetén, a 77. (2) bekezdésben, a 88. (2) bekezdésben és a 92. (2) bekezdésben foglalt követelményeket nem szükséges figyelembe venni. (5) A zöldterület közcélú használata a legszükségesebb élet- és vagyonvédelmi, valamin t baleset-megel őzési intézkedések kivételével nem korlátozható. (6) Az a közérdek ű terület- és településrendezési feladat megvalósításához szükséges ingatlan, amelyet a Balaton vízparti területei esetében a Balaton vízparti területeinek közcél ú területfelhasználásáról szóló kormányrendelettel összhangban álló helyi építési szabályza t zöldterületként, illetve a 94. (1) bekezdése szerinti parti sétányként meghatározott területkén t jelöl ki, zöldterület, továbbá a parti sétányként kijelölt terület esetében zöldterület, közlekedési vagy vízgazdálkodási célú közterület kialakítása érdekében terület- é s településrendezési célból a kisajátításról szóló törvényben foglaltak szerint sajátítható ki. (7) Ha az ingatlan rendeltetését, használati módját a helyi építési szabályzat e törvénnyel, illetve a Balaton vízparti területei esetében a Balaton vízparti területeinek közcélú területfelhasználásáról szóló kormányrendelettel való összhang megteremtése érdekébe n állapítja meg másként vagy korlátozza, és ebb ől a tulajdonosnak, haszonélvez őnek kára származik, a tulajdonost, haszonélvezőt a Balaton vízparti területeinek területfelhasználási követelményeir ől szóló kormányrendeletben meghatározott módon egyösszeg ű, az Étv. 30. (2)-(3) bekezdése szerinti kártalanítás illeti meg. (8) Nem jár kártalanítás az Étv. 30.* (5) és (5a) bekezdéseiben rögzített esetekben. (9) A kártalanítást az köteles megfizetni, akinek a közérdek ű célt szolgáló korlátozás előírása az érdekében állt. Kártalanításra a magyar állam vagy a települési önkormányzat kötelezett. 33

36 Ha a magyar állam és a települési önkormányzat együttesen kötelezett a kártalanításra, a helyi építési szabályzatban rögzített területfelhasználást és a korábban megállapított építés i jogokat is figyelembe véve a kártalanítás összegének köztük lév ő megosztását a Balato n vízparti területeinek területfelhasználási követelményeir ől szóló kormányrendelet tartalmazza. (10) A kártalanítási igény a vagyoni hátrány keletkezésekor válik esedékessé. Ez az időpont a helyi építési szabályzat hatálybalépésének napja. A kártalanítás a felek megállapodásának tárgya. Ha a felek között a kérelem benyújtásától számított egy éven belül nem jön létr e megállapodás, akkor kártalanítási eljárást kell lefolytatni, amelyet a Kormány rendeletében meghatározott hatóság folytat le a kisajátítási kártalanítás szabályai szerint, az e törvénybe n meghatározott eltérésekkel. (11) A kártalanítás tárgyában hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatára az Étv. 30. (8) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. 45. Telekalakítás, beépítés védett természeti területen 64. (1) A Balaton kiemelt üdülőkörzet településeinek beépítésre nem szánt területein 3000 m 2-né l kisebb telek közlekedési, közműelhelyezési és hírközlési terület, zöldterület, védelmi cél ú erdőterület, illetve a közlekedési, közm űelhelyezési és hírközlési területek kialakítása után visszamaradó mezőgazdasági és erd őterület települési területfelhasználási egység kivételével nem alakítható ki. (2) A már beépült telek nem osztható meg, ha a telekfelosztás eredményeként a keletkez ő telkek beépítettsége az adott területen érvényes szabályozási el őírások által megengedett mértéket meghaladná. 65. (1) Az országos jelentőség ű védett természeti területen a) a beépítésre nem szánt terület, kivéve, ha december 31. előtt jóváhagyott helyi építés i szabályzat más mértéket állapított meg, a 2700 m 2-nél kisebb telek ide nem értve a közm űépítmények telkeit é s b) a szántó m űvelési ágú terület nem építhető be. (2) Az (1) bekezdés a) és b) pont szerinti, de már korábban jogszerűen beépült telken épület a terület rendeltetésszerű használatának megfelel ő funkcióval megtartható, tájba ill ően és a helyi építési hagyományoknak megfelel ően felújítható, de alapterülete nem b ővíthet ő, szintszáma nem növelhet ő. 46. Szennyvíz és csapadékvíz elvezetése

37 (1) A Balaton kiemelt üdülőkörzet területére kívülr ől a regionális víziközm ű rendszerre a szennyvízcsatorna-hálózaton keresztül történő csatlakozás kivételével szennyvizet bevezetn i tilos, ha a tisztított szennyvíz befogadója a Balaton. (2) A kiemelt üdül őkörzet területén keletkezett tisztított szennyvíznek a kiemelt üdül őkörzet területér ől történ ő kivezetésérő l a gazdasági és m űszaki szempontok mérlegelésével kel l gondoskodni. (3) A kiemelt üdül őkörzet településeine k a) beépítésre szánt területén a megépült és üzembe helyezett szennyvízcsatorna-hálózatra val ó rákötés kötelező, b) beépítésre nem szánt területén a vezetékes ivóvízhálózatra rákötött telkeknek a megépül t szennyvízcsatorna-hálózatra való rákötés a szennyvízcsatorna-hálózat átadását követő egy éven belül kötelez ő. (4) Tisztítatlan szennyvíz közvetlen talajba szikkasztása a kiemelt üdül őkörzet településeine k teljes közigazgatási területén tilos. (5) A kiemelt üdülőkörzet településeinek közigazgatási területén tilos a nem közm űve l összegy űjtött szennyvizek kezelés nélküli elhelyezése. 67. (1) A felszíni csapadékvizeket közvetlenül a tóba vezetni csak a szükséges el őzetes tisztítás után, a vízügyi hatóság által meghatározott feltételek szerint lehet. (2) A csapadékvíz elvezetésére elválasztott rendszer ű vízelvezetést kell kiépíteni, a csapadékvíz a szennyvízcsatorna-hálózatba nem vezethető. 47. Hulladékkezelő létesítmények 68. A Balaton Kiemelt Üdül őkörzet településeinek közigazgatási területén új hulladékártalmatlanító nem létesíthet ő, és a meglév ők területe a tartalékterüle t figyelembevételével bővíthet ők. 48. Levegővédelem 69. A Balaton kiemelt üdül őkörzet területén csak olyan tevékenység folytatható, amel y a) egészségügyi légszennyezettségi határérték-túllépést nem okoz, továbbá b) ökológiai légszennyezettségi határérték-túllépést ba) az ökológiai hálózat magterületének övezetében, bb) az ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezetében, bc) az ökológiai hálózat pufferterületének övezetében, bd) a borsz ő lő term őhelyi kataszteri terület övezetében é s 35

38 be) a településszerkezeti tervben üdül őterület, a különleges települési területfelhasználás i egységek közül az oktatási központ, egészségügyi épület elhelyezésére szolgáló terület, nag y kiterjedésű sportolási terület, továbbá erd őterület és zöldterület települési területfelhasználási egységbe sorolt területeken nem okoz. 49. Bányászat 70. (1) Külfejtéses művelés ű bányatelek csak az ország más területén fel nem lelhet ő ásványi nyersanyag, illetve a helyi, tájba ill ő építkezés nyersanyagai lel őhelyének területén állapítható meg. E területeket a településrendezési eszközökben az állami földtani feladatokat ellátó szer v szakmai állásfoglalása alapján kell lehatárolni. (2) Az országos jelentőség ű védett természeti területeken célkitermel őhely nem létesíthető, új külfejtéses m űvelésű bányatelek nem állapítható meg, meglévő külfejtéses m űvelésű bányatelek horizontálisan nem b ővíthető. (3) Bányászati tevékenység kutatási, bányabezárási és az utóhasznosítás érdekében végzett tájrendezési tevékenység kivételével csak a települések közigazgatási területének a t ó felületéről nem látható részén engedélyezhető. 50. Az országos és térségi m űszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények elhelyezése 71. (1) A Balaton kiemelt üdülőkörzet területére vonatkozóan az országos és térségi közlekedési infrastruktúra-hálózatok térbeli rendjét, az országos és térségi jelent őség ű építmények elhelyezkedését a 11. melléklet, a hálózat szempontjából meghatározó települések felsorolásá t pedig a 4/1-11. és a 13/1-5. melléklet tartalmazza. (2) Az országos és térségi m űszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építménye k elhelyezésére a 8. alcím szerinti el őírások mellett a ban foglalt rendelkezések alkalmazandók. 72. A közlekedési infrastruktúra építményei közü l a) a tervezett gyorsforgalmi utak területét a nyomvonalak leírása tekintetében meghatározott települések közigazgatási területének érintésével kell biztosítani, amelynek során a nyomvonalak tájba illesztésére és a környezetvédelem szempontjainak, követelményeinek érvényesítésére különös gondot kell fordítani ; b) a meglév ő főutak település-elkerül ő szakaszait a szakági tervekben és a településrendezés i eszközökben kell pontosítani ; 36

39 c) a 71. sz. főút Badacsonyt elkerül ő szakaszát természetvédelmi szempontból elfogadhat ó nyomvonalon, szintben kialakított vasúti keresztezéssel térségi szerep ű összekötő útként kell kialakítani, amelynek főúttá fejlesztési lehet őségeit a településrendezési eszközökben biztosítani kell ; d) a meglévő térségi repül őterek a 13/4. melléklet szerint megtartandók. 73. (1) A szennyvízcsatorna-hálózat létesítésére csak a megfelelő kapacitású csatlakozó szennyvíztisztító telep megléte esetén, illetve új tisztító építésekor azzal egyidej űleg kerülhet sor. (2) 20 személygépkocsi befogadóképesség űnél nagyobb gépkocsiparkolók felületéről az összegy űjtött csapadékvizeket csak olajfogón átvezetve lehet a csapadékvíz-csatornába bekötni, továbbá a parkolókban összefolyó csapadékvíz zöldfelületre nem vezethet ő. (3) A műsorszórás és a vezeték nélküli hírközlés bázisállomásainak telepítésekor a berendezéseket meglévő magasépítményen kialakított közös hírközlési toronyra kel l elhelyezni. Önálló antennatartó szerkezet és csatlakozó m űtárgy csak abban az esetben helyezhető el, ha meglév ő magasépítményen erre nincs lehetőség, és az építtető beszerezte a központi építészeti tervtanácsnak a telepítéshez hozzájáruló véleményét. (4) A közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos műtárgyaik kiépítésénél, illetve a meglévő hálózatok korszerűsítésénél a tájkép védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából az országos jelent őségű védett természeti területen a műszaki lehet őségek és a védett értékek védelmi szempontjainak mérlegelésével terepszin t alatti elhelyezést kell biztosítani, kivéve, ha már meglév ő oszlopsor (közös közm ű oszlopsor) felhasználásával kerül sor az elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok kiépítésére. 74. (1) A meglévő és tervezett, térségi jelentőség ű közforgalmú kiköt ők jegyzékét a 13/3. melléklet tartalmazza. (2) A közforgalmi személyhajózási kiköt ő területén lévő, menetrend szerinti hajóforgalo m célját szolgáló móló közhasználat el ől nem zárható el. (3) Új, saját használatú (vitorlás, csónak és hajó) kiköt ő az alábbi feltételek egyidej ű teljesülése esetén létesíthet ő : a) a be) alpont szerinti csónakkiköt őtől eltekintve egyéb kikötő természetes partszakaszokat érintve nem helyezhet ő el ; b) kikötő ba) a Balaton vízparti területeinek közcélú területfelhasználásáról szóló kormányrendeletbe n kikötő létesítésére felhasználható partszakaszként kijelölt, közlekedési terület vagy különleges kikötő terület települési területfelhasználási egységbe sorolt területen, vagy bb) ha a létesítés medencés kikötő létrehozására irányul, a Balaton vízparti területeine k közcélú területfelhasználásáról szóló kormányrendeletben kijelölt, kiköt ő létesítésére felhasználható partszakaszon, továbbá vízgazdálkodási települési területfelhasználás i egységbe sorolt zagytéren a vízügyi hatóság engedélyével, vag y 37

40 be) IV-V. osztályú nádasban, a települési önkormányzat közigazgatási területéhez tartoz ó partszakaszán két kilométerenként legfeljebb egy (ha a települési önkormányzat közigazgatás i területéhez tartozó partszakasz hossza kevesebb, mint két kilométer, ott legfeljebb egy) darab kis befogadóképesség ű legfeljebb 20 férőhelyes csónakkikötő létesíthető ; c) a létesítend ő kikötő a közterületnek gépjárm ű-közlekedésre alkalmas részéről az adott közterületre vonatkozó jogszabályi előírások szerint, vagy az önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott közhasználatra megnyitott magánútról gépjárm űvel közvetlenül, zöldfelület sérelme nélkül megközelíthet ő. (4) Tómederrel összefüggő medencés kiköt ő kizárólag saját használatú, ki s befogadóképesség ű legfeljebb 50 férőhelyes csónakkikötő céljára létesíthető az északi parton (Balatonkenesétől a Zala-torkolatig). Medencés kiköt ő nem alakítható ki zöldterület, strand és kemping területén. (5) Olyan, a vízügyi hatóság engedélyével nem rendelkez ő, de legalább 5 éve meglév ő csónakkikötő, amely a vízügyi hatóság számára elfogadható kialakítású, nádasosztálytó l függetlenül, az önkormányzat kérelmére engedélyezhet ő. XII. Fejezet Partinak és partkőzelinek nem min ősül ő települések 51. Zöldterület 75. A partinak és partközelinek nem min ősül ő települések településrendezési eszközeiben zöldterület területfelhasználási egységbe sorolt területre vonatkozóan a 44. alcím szerint i el őírások mellett a 76. és 77. -ban foglalt rendelkezések alkalmazandók. 76. (1) E alkalmazásában zöldterület: partinak és partközelinek nem min ősül ő települé s településrendezési eszközeiben zöldterület területfelhasználási egységbe sorolt, az ingatlan - nyilvántartás szerint önkormányzati vagy állami tulajdonban lévő közparkként vagy közkertként nyilvántartott terület. (2) E szerinti zöldterületen más települési területfelhasználási egység csak az átsorol t zöldterülettel legalább azonos alapterületű új zöldterület egyidej ű kijelölésével, valamint az alábbi feltételek egyidej ű teljesülése esetén jelölhető ki : a) az átsorolás az átsorolni kívánt, természetvédelmi oltalom alatt nem álló zöldterüle t legfeljebb 10%-át, természetvédelmi oltalom alatt álló zöldterület legfeljebb 5%-át érintheti ; a természetvédelmi oltalom alatt álló zöldterület átsorolása csak közcélú közlekedés, közművesítés céljából történhet, továbbá ebben az esetben az átsorolással érintet t ingatlanrészen épület nem helyezhet ő el ; b) az újonnan zöldterületbe sorolni kívánt ingatlan a települési önkormányzat tulajdonába n van ; 38

41 c) az újonnan zöldterületbe sorolni kívánt terület településszerkezeti adottságainál fogv a (elhelyezkedése, egyéb területfelhasználási egységekkel való kapcsolata) az átsorolni kíván t zöldterülettel azonos vagy el őnyösebb funkciót tud betölteni a település zöldfelület i rendszerében ; d) természetvédelmi oltalom alatt álló, természetes él őhelyként funkcionáló, vag y természetközeli állapotú ingatlan új zöldterületként nem jelölhet ő ki. (3) Az átsorolást követően az újonnan zöldterület települési területfelhasználási egységb e sorolt ingatlanon további átsorolás nem hajtható végre. (4) Az átsorolás következtében újonnan kijelölt zöldterületen létrehozandó közparkot vag y közkertet legkés őbb az átsorolt zöldterület területének tényleges csökkentéséig meg kel l valósítani, és az ingatlan-nyilvántartásba közparkként vagy közkertként bejegyezni. (5) A korábban zöldterületi, de már átsorolt ingatlan tulajdonjogát kizárólag a település i önkormányzat vagy a magyar állam szerezheti meg közfeladat ellátása céljából. (6) Zöldterületen építmény legfeljebb 4,5 m beépítési magassággal helyezhet ő el, legfeljebb 3%-os beépítettséggel. 77. (1) E alkalmazásában zöldterület: a partinak és partközelinek nem minősülő település településrendezési eszközeiben zöldterület területfelhasználási egységbe sorolt, az ingatlan - nyilvántartás szerint önkormányzati vagy állami tulajdonban lévő, közparknak vag y közkertnek nem minősül ő terület is. (2) E szerinti zöldterületen más települési területfelhasználási egység csak az átsorol t zöldterülettel legalább azonos alapterületű új zöldterület egyidej ű kijelölésével, valamint az alábbi feltételek egyidej ű teljesülése esetén jelölhető ki : a) az újonnan zöldterületbe sorolni kívánt ingatlan a települési önkormányzat tulajdonába n van ; b) az átsorolni kívánt zöldterület nem tartozik természetvédelmi oltalom alá (kivéve, ha a települési térség egésze védett természeti terület) ; c) az újonnan zöldterületbe sorolni kívánt terület településszerkezeti adottságainál fogv a (elhelyezkedése, egyéb területfelhasználási egységekkel való kapcsolata) az átsorolni kíván t zöldterülettel azonos vagy el őnyösebb funkciót tud betölteni a település zöldfelület i rendszerében ; d) a település közigazgatási területén a településszerkezeti tervben kijelölt zöldterületek összterülete nem csökken a beépítésre szánt területek összterületének 5%-a alá. 52. Szennyvíz elvezetés e 78. A partinak és partközelinek nem min ősül ő települések szennyvíz elvezetésére vonatkozóan a 46. alcím szerinti el őírások mellett a 79. -ban foglalt rendelkezés alkalmazandó

42 (1) A partinak és partközelinek nem minősül ő, szennyvízelvezetési agglomerációba nem tartozó, 2000 lakosegyenérték alatti település beépítésre szánt területén és belterületén, ahol a szennyvízcsatorna-hálózat nem épült ki, illetve a tisztítóm ű tovább nem terhelhető, új épület építése csak akkor lehetséges, ha az illetékes vízügyi hatóság által engedélyezett egyed i szennyvíztisztító berendezés vagy egyedi zárt szennyvíztározó létesült. Üzemi épület, intézményi épület, vegyes funkciójú épület, melléképület esetén egyedi zárt szennyvíztároz ó nem létesíthető. Egyedi zárt szennyvíztározóval rendelkező ingatlan tulajdonosa az ingatlano n történő vízfelhasználással arányos mértékben, de legalább évente egyszer köteles a ne m közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére létrehozott közszolgáltatá s igénybevételére, kivéve, ha jogszabály eltérően rendelkezik. (2) A partinak és partközelinek nem minősül ő, szennyvízelvezetési-agglomerációkba tartozó település beépítésre szánt területén és belterületén új épület építése csak megépült és üzemb e helyezett szennyvízcsatorna-hálózatra történ ő rákötés és a megfelel ő kapacitású tisztítóm ű megléte, vagy az illetékes vízügyi hatóság által engedélyezett egyedi szennyvíztisztító berendezés létesítése esetén lehetséges azzal, hogy a közcsatorna üzembe helyezésé t megel őzően az ivóvízvezeték nem helyezhető üzembe. (3) A partinak és partközelinek nem min ősülő település beépítésre nem szánt területén, h a nincs lehetőség a szennyvízcsatorna-hálózathoz történ ő csatlakozásra, új épület építése csak egyedi zárt szennyvíztároló, vagy az illetékes vízügyi hatóság által engedélyezett egyed i szennyvíztisztító berendezés megléte esetén lehetséges. XIII. Fejezet Parti és partközeli telepűlések 53. Zöldterüle t 80. A parti és partközeli települések Balaton vízparti területén kívül es ő, a településrendezési eszközökben zöldterület területfelhasználási egységbe sorolt területre vonatkozóan a 44. alcím szerinti el őírások mellett a ban foglalt rendelkezések alkalmazandók. 81. (1) E alkalmazásában zöldterület: a parti és partközeli település Balaton vízparti területei n kívül es ő, a településrendezési eszközökben zöldterület területfelhasználási egységbe sorolt, az ingatlan-nyilvántartás szerint önkormányzati vagy állami tulajdonban lév ő közparkként vagy közkertként nyilvántartott területe. (2) E szerinti zöldterületen más települési területfelhasználási egység csak az átsoroln i kívánt zöldterülettel legalább azonos alapterület ű új zöldterület egyidej ű kijelölésével, és az alábbi feltételek egyidej ű teljesülése esetén jelölhető ki : a) az átsorolás az átsorolni kívánt, természetvédelmi oltalom alatt nem álló zöldterület legfeljebb 10%-át, természetvédelmi oltalom alatt álló zöldterület legfeljebb 5%-át érintheti ; a 40

43 természetvédelmi oltalom alatt álló zöldterület átsorolása csak közcélú közlekedés, közm űvesítés céljából történhet, továbbá ebben az esetben az átsorolással érintet t ingatlanrészen épület nem helyezhet ő el ; b) az újonnan zöldterületbe sorolni kívánt ingatlan a települési önkormányzat tulajdonába n van ; c) az újonnan zöldterületbe sorolni kívánt terület településszerkezeti adottságainál fogv a (elhelyezkedése, egyéb területfelhasználási egységekkel való kapcsolata) az átsorolni kíván t zöldterülettel azonos vagy el őnyösebb funkciót tud betölteni a település zöldfelület i rendszerében; d) természetvédelmi oltalom alatt álló, természetes él őhelyként funkcionáló, vagy természetközeli állapotú ingatlan új zöldterületként nem jelölhető ki. (3) Az átsorolást követ ően az újonnan zöldterület települési területfelhasználási egységb e sorolt ingatlanon további átsorolás nem hajtható végre. (4) Az átsorolás következtében újonnan kijelölt zöldterületen létrehozandó közparkot vag y közkertet legkésőbb az átsorolt zöldterület területének tényleges csökkentéséig meg kel l valósítani, és az ingatlan-nyilvántartásba közparkként vagy közkertként bejegyezni. (5) A korábban zöldterületi, de már átsorolt ingatlan tulajdonjogát kizárólag a település i önkormányzat vagy a magyar állam szerezheti meg közfeladat ellátása céljából. (6) Zöldterületen építmény legfeljebb 4,5 m beépítési magassággal helyezhető el, legfeljebb 3%-os beépítettséggel. 82. (1) E alkalmazásában zöldterület: a parti vagy partközeli települések Balaton vízpart i területein kívül eső, a településrendezési eszközökben zöldterület települési területfelhasználási egységbe sorolt, az ingatlan-nyilvántartás szerint önkormányzati vagy állami tulajdonban lévő közparknak vagy közkertnek nem minősülő területe. (2) E szerinti zöldterületen más települési területfelhasználási egység csak az átsoroln i kívánt zöldterülettel legalább azonos alapterület ű új zöldterület egyidej ű kijelölésével, és az alábbi feltételek egyidej ű teljesülése esetén jelölhető ki : a) az átsorolni kívánt zöldterület nem tartozik természetvédelmi oltalom alá kivéve, ha a település teljes területe természetvédelmi oltalom alatt van ; b) az újonnan zöldterületbe sorolni kívánt terület településszerkezeti adottságainál fogv a (elhelyezkedése, egyéb területfelhasználási egységekkel való kapcsolata) az átsorolni kíván t zöldterülettel azonos vagy el őnyösebb funkciót tud betölteni a település zöldfelület i rendszerében ; c) az újonnan kijelölt zöldterület létesítése a természetvédelem céljaival összhangban áll. (3) Az újonnan kijelölt zöldterület szerinti ingatlan tulajdonjogát kizárólag a település i önkormányzat vagy a magyar állam szerezheti meg közfeladat ellátása céljából. 83. A parti és partközeli települések beépítésre szánt területeinek növelésekor a területnövekmén y legkevesebb 10%-ának megfelel ő, 50%-ban azzal közvetlen településszerkezeti kapcsolatba n 41

44 lévő zöldterületet kell biztosítani. A gazdasági terület települési területfelhasználási egysé g területének növelése esetén a zöldterület helyett védőerdő is kijelölhet ő. A beépítésre szánt terület csak a zöldterület települési önkormányzati tulajdonba adása és a zöldterület, illetv e véd őerd ő megvalósítása, valamint ingatlan-nyilvántartási bejegyzése után jelölhet ő ki. 54. Kemping, erd őterület 84. A kempingek területének más célra történ ő igénybevétele csak a) zöldterületként legfeljebb 3%-os beépítettséggel vagy b) különleges strand települési területfelhasználási egységként történhet. 85. A településrendezési eszközökben erdőterület területfelhasználási egységbe sorolt terület a település közigazgatási területén összességében nem csökkenhet. 55. Szennyvízelvezetés 86. A parti és partközeli települések szennyvíz elvezetésére vonatkozóan a 46. alcím szerinti előírások mellett a 87. -ban foglalt rendelkezések alkalmazandók. 87. (1) A beépítésre szánt terület nem növelhet ő azokon a parti és partközeli településeken, ahol a szennyvízcsatorna-hálózat nem épült ki, vagy a szennyvízcsatorna-hálózat nem megfelel ő kapacitású tisztítóm űre csatlakozik, vagy a hálózatra rákötött lakások, illetve üdül őegységek száma nem éri el az összes lakás- és üdül őegység számának 80%-át. (2) A parti és partközeli települések beépítésre szánt területein és belterületein új épüle t építése csak a szennyvízcsatorna-hálózatra történ ő rákötéssel lehetséges a megfelel ő kapacitású szennyvíztisztító telep megléte esetén. Ha az érintett telken keletkez ő szennyvíz elvezetését biztosító szennyvízcsatorna-hálózat épít őipari kivitelezése megkezd ődött, az építési- és a rendeltetés-megváltoztatási tevékenység megkezdhet ő, de a használatbavétel csak a megépült és üzembe helyezett szennyvízcsatorna-hálózatra történ ő rákötés és a megfelel ő kapacitású tisztítóm ű megléte esetén lehetséges. (3) A parti és partközeli települések beépítésre nem szánt területén, ha nincs lehet őség a szennyvízcsatorna-hálózathoz történ ő csatlakozásra, új épület építése kivéve a (4 ) bekezdésben foglalt eseteket csak egyedi zárt szennyvíztároló vagy az illetékes vízügy i hatóság által engedélyezett egyedi szennyvíztisztító-berendezés megléte esetén lehetséges. 42

45 (4) Üzemi épület, intézményi épület, vegyes funkciójú épület, melléképület esetén ne m létesíthető egyedi zárt szennyvíztároló. Egyedi zárt szennyvíztárolóval rendelkező ingatlan tulajdonosa, vagyonkezel ője, vagy egyéb jogcímen használója (a továbbiakban együtt : ingatlan tulajdonosa) az ingatlanon történ ő vízfelhasználással arányos mértékben, de az ingatlanon történő vízfelhasználás esetén legalább évente egyszer köteles a nem közm űve l összegy űjtött háztartási szennyvíz begy űjtésére létrehozott közszolgáltatás igénybevételére, kivéve, ha jogszabály eltér ően rendelkezik. (5) A parti és partközeli települések beépítésre szánt területén új közüzem ű ivóvízvezetéket a csatornahálózattal együtt (egyszerre) kell kiépíteni. A közcsatorna üzembe helyezését megelőzően a vízvezetéket nem szabad üzembe helyezni. XIV. Fejezet A Balaton vízparti területei 56. A követelmények érvényesítése a rendeleti szint ű szabályozásban 88. (1) A Balaton vízparti területeinek terűletfelhasználási követelményeir ől szóló kormányrendelet a turizmushoz kapcsolódó területfelhasználás és követelmények közü l tartalmazza legalább a strandok, kempingek, zöldterületek, kikötők területét, a vízgazdálkodási területet, a Balaton elérhet őségét biztosító közterületeket és a közhasznála t el ől el nem zárható területeket, valamint a természetes, a strandolásra, a kempingek és a kikötők elhelyezésére alkalmas partszakaszokat, továbbá a parti sétányokat. (2) A településrendezési eszközöket a Balaton vízparti területeinek területfelhasználás i követelményeir ől és a Balaton vízparti területeinek közcélú területfelhasználásáról szóló kormányrendelettel összhangban kell elkészíteni vagy módosítani. (3) Ahol e fejezet a vízparti területekre vonatkozóan külön előírásokat nem tartalmaz, ott a Balaton vízparti területeinek területfelhasználási követelményeir ől szóló kormányrendelet, az OTÉK, valamint a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztés i stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet előírásait kell alkalmazni. 57. Beépíté s 89. (1) A Balaton vízparti területein új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. (2) Meglév ő beépítésre szánt területen nagyvárosias, kisvárosias és falusias lakóterület, továbbá ipari gazdasági terület települési területfelhasználási egység nem jelölhető ki, illetv e nem min ősíthető át. (3) Kertvárosias lakóterületen kizárólag az OTÉK 13. (2) bekezdése szerinti rendeltetések helyezhet ők el. 43

46 (4) Vegyes területen kizárólag az OTÉK 16 és 17. -ában foglalt rendeltetések helyezhetők el, továbbá nem helyezhet ő el üzemanyagtöltő állomás, gazdasági és termelő kertészet i építmény. (5) Vízparton a vegyes terület kijelölésével egyidej űleg biztosítani kell a partmenti 30 méte r széles közhasználat el ől el nem zárható sávot, és azon a parti sétány kialakítását. (6) A Balaton szabályozási partvonalától számított 30 méteres sávon belül a medencés kikötő és a hozzá kapcsolódó épületek kivételével épület nem helyezhet ő el, kivéve, ha különleges terület- és településrendezési ok vagy kialakult állapot miatt a Balaton vízpart i területeinek közcélú területfelhasználásáról szóló kormányrendelet ett ől eltérően rendelkezik. Meglévő épület a Balaton szabályozási partvonalától számított 30 méteres sávon belü l felújítható. (7) Vízparti mez őgazdasági területen csak vízilétesítmény és vízgazdálkodási célokat, valamint védett természeti területen természetvédelmi kezelést szolgáló építmény helyezhet ő el. (8) Új településrendezési eszköz kidolgozása vagy településrendezési eszköz módosítás a során a módosítással érintett beépítésre szánt terület a Balaton vízparti területeivel érintet t területén a megengedett legnagyobb beépítettség nem növelhet ő. (9) A Balaton elérhetősége közérdek, ezért a kialakult állapotra és a tulajdonviszonyokr a tekintettel a Balaton vízparti területeire vonatkozó területfelhasználási tervben és a településrendezési eszközökben biztosítani kell a part megközelíthet őségét. 90. Jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában a Balaton vízparti területeit a településkép i rendeletben településképi szempontból meghatározó ter űletként kell kezelni. 58. Zöldterület 91. A Balaton vízparti területeire es ő, a településrendezési eszközökben zöldterüle t területfelhasználási egységbe sorolt, illetve a Balaton vízparti területeinek területfelhasználás i követelményeir ől szóló kormányrendelet alapján zöldterületté átsorolt területre vonatkozóa n 44. alcím szerinti el őírások mellett a 92. -ban foglalt rendelkezés alkalmazandó. 92. (1) E alkalmazásában zöldterület: a Balaton vízparti területére es ő, zöldterületként kijelölt, valamint a Balaton vízparti területeinek közcélú területfelhasználásáról szól ó kormányrendeletben zöldterületté átsorolt terület. (2) E szerinti zöldterületen más települési területfelhasználási egység csak közfelada t ellátása érdekében, az átsorolni kívánt zöldterülettel legalább azonos alapterület ű új zöldterület egyidej ű kijelölésével és az alábbi feltételek egyidej ű teljesülése esetén jelölhető ki : 44

47 a) az átsorolni kívánt zöldterület nem tartozik természetvédelmi oltalom alá, b) a vízparti területen jelölt közhasználatú parti sétány hossza nem csökken, c) a vízparti területen jelölt közhasználatú parti sétány legalább 10 méter szélességgel a természetes vízparti vegetáció sérelme nélkül biztosítható, d) az újonnan zöldterületbe sorolni kívánt ingatlan a települési önkormányzat vagy a magyar állam tulajdonában van, e) az újonnan zöldterületbe sorolni kívánt ingatlan vízparti területen van, vagy az átsorolás t követően megmaradó és az újonnan zöldterületbe sorolni kívánt terület összefügg ő zöldterületet alkot, J) az ingatlan-nyilvántartás szerint állami vagy önkormányzati tulajdonban álló zöldterüle t (közpark vagy közkert) esetén az átsorolás legfeljebb az átsorolással érintett zöldterület 5% - ára, egyéb zöldterületek esetén 15%-ára terjed ki, é s g) az átsorolni kívánt zöldterület nem váltható ki természetvédelmi oltalom alatt álló terüle t zöldterületi kijelölésével. (3) Az átsorolást követően az újonnan zöldterület települési területfelhasználási egységb e sorolt ingatlanon további átsorolás nem hajtható végre. (4) Az átsorolás következtében újonnan kijelölt zöldterületen létrehozandó közparkot vag y közkertet legkésőbb az átsorolt zöldterület területének tényleges csökkentéséig meg kel l valósítani, és az ingatlan-nyilvántartásba közparkként vagy közkertként bejegyezni. (5) Zőldterületen ide nem értve a már meglévő, felöltött zagyterek területén kialakított zöldterületet nem alakítható ki olyan vízfelület és medencés kiköt ő, amely a tómederre l közvetlenül érintkezik. (6) Zöldterületen csak szállásférőhelyet nem tartalmazó vendéglátó rendeltetés ű épület, pihenést és testedzést szolgáló műtárgy és a terület rendeltetésszer ű használatához szüksége s építmény helyezhető el, legfeljebb 4,5 m beépítési magassággal, legfeljebb 3%-o s beépíthetőséggel. 59. Természetes partszakasz és közhasználatú parti sétány 93. (1) A természetes partszakaszokat meg kell őrizni, azokon m űvi part nem építhető ki, továbbá azokat érintően kikötő és egyéb létesítmény a 74. (3) bekezdés bc) pontja kivételével nem helyezhető el. (2) A természetes partszakaszokat a partvonal-szabályozási tervben, valamint a települése k szabályozási tervén jelölni kell. 94. (1) A Balaton Kiemelt Üdül őkörzet valamennyi parti településén a belterülethez csatlakoz ó parthossz legkevesebb 30%-án legalább 10 méter szélességű közhasználatú parti sétány helye biztosítandó a településrendezési eszközökben, kivéve, ha a kijelölés természetvédelm i érdeket sért, vagy állami feladatellátást akadályoz. 45

48 (2) A parti sétány kialakítására alkalmas területet a településszerkezeti tervben zöldterület, közlekedési terület vagy vízgazdálkodási terület települési területfelhasználási egységbe kel l sorolni. A IV V. osztályú nádas területén lévő parti sétány csak vízgazdálkodási települési területfelhasználási egységbe sorolható. Vízgazdálkodási területen elhelyezked ő part i sétányon kizárólag gyalog- és kerékpárút alakítható ki. Közhasználatú mólón parti sétány kialakítható. (3) Parti sétány, továbbá gyalog- vagy kerékpárút nem jelölhet ő ki az I III. osztályú min ősített nádas területén. 60. Kemping és stran d 95. (1) A vízparti kemping területén tulajdoni formától függetlenül kereskedelmi cél ú szállásfér őhely, vendéglátó épület és pihenés, testedzést szolgáló építmény helyezhet ő el. Lakó- és üdül őépület, lakás nem alakítható ki. (2) A Balaton vízparti területein lév ő kempinget különleges terület kemping település i területfelhasználási egységbe kell sorolni, amelynek beépítettsége legfeljebb 15% lehet. (3) A kemping területének más területfelhasználási egységbe történ ő besorolása csak a) zöldterületként legfeljebb 3%-os beépítettséggel, vag y b) különleges terület strandként valósítható meg. 96. (1) A strand beépített területe legfeljebb a terület 10%-a lehet. (2) A strand területének legkevesebb 65%-át fásított zöldfelületként kell kialakítani é s fenntartani. (3) Strand területén tulajdoni formától függetlenül a) csak vendéglátó épület, pihenést, testedzést, valamint az átöltözést és tisztálkodást szolgál ó építmény helyezhető el, b) lakó- és üdül őépület, lakás nem alakítható ki. 97. A településrendezési eszközben strandként, kempingként, zöldterületként, parttal érintkez ő közlekedési területként kijelölt települési területfelhasználási egység területének nagysága é s a tómederrel érintkező partszakaszának hossza nem csökkenthető. 61. Zagyté r

49 (1) A meglévő, feltöltött zagyterek területét zöldterület, erd őterület, vízgazdálkodási, közlekedési vagy különleges beépítésre nem szánt terület települési területfelhasználás i egységbe kell sorolni. (2) A vízgazdálkodási települési területfelhasználási egységbe sorolt területen a meglév ő, korábban lezárt zagyterek is felhasználhatók a zagy elhelyezésére, a vízügyi hatóság engedélyével és az érintett települési önkormányzat egyetértésével. (3) Új zagyterek csak a természetes és természetközeli él őhelyek károsodása nélkül, vízgazdálkodási települési területfelhasználási egységbe sorolt területen a települések lakó- é s üdül őterületétől legalább 500 méter távolságban alakíthatók ki. XV. Fejeze t A Balaton Kiemelt Üdül őkörzet Övezeti Terv e 62. A Balaton Kiemelt Üdül őkörzet Területrendezési Tervében alkalmazott é s megállapított övezetek 99. A BKÜTrT-ben alkalmazott országos és megállapított kiemelt térségi övezetek együttesen a következők : 1. ökológiai hálózat magterületének övezete, 2. ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezete, 3. ökológiai hálózat pufferterületének övezete, 4. tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete, 5. tájképvédelmi terület övezete, 6. világörökségi és világörökségi várományos területek övezete, 7. ásványi nyersanyagvagyon övezete, 8. vízminő ség-védelmi terület övezete, 9. földtani veszélyforrás terület övezete, 10. vízeróziónak kitett terület övezete, 11.rendszeresen belvízjárta terület övezete, 12.tómeder övezete, 13. általános mezőgazdasági terület övezete, 14.kertes mezőgazdasági terület övezete, 15.kiváló term őhelyi adottságú szántók övezete, 16.jó term őhelyi adottságú szántók övezete, 17. erdők övezete, 18. erd őtelepítésre javasolt terület övezete, 19.kiváló term őhelyi adottságú erd ők övezete, 20. borsz ő lő term őhelyi kataszteri terület övezete, 21. honvédelmi és katonai célú terület övezete. 63. Ökológiai hálózat magterületének övezet e 47

50 100. Az ökológiai hálózat magterületének övezete tekintetében a 27. szerinti övezeti el őírások mellett a következő el őírások alkalmazandók : a) a kialakult tájhasználat csak a természetközeli állapothoz való közelítés érdekébe n változtatható meg; b) új építmény csak természetvédelmi kezelés és bemutatás céljából, valamint szakrális építményként (kápolna, kereszt, kőkép) helyezhető el ; c) 10 méter beépítési magasságot meghaladó építmény a kizárólag kilátó rendeltetés ű építmény és a víztorony kivételével nem létesíthet ő ; d) védelmi és közjóléti erdőtelepítés, külterületi fásítás kizárólag őshonos fafajokka l végezhet ő ; e) energetikai célú növénytelepítés nem megengedett. 64. Ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezet e 101. Az ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezete tekintetében a 28. szerinti övezeti előírások mellett a következő előírások alkalmazandók : a) a településrendezési eszközök készítése során az ökológiai folyosók folytonosságát é s folyamatossá tételét biztosítani kell ; b) szántó művelési ágú területen a Balatoni főépítész hozzájárulását követően kizárólag út, közmű, vízgazdálkodási és vízkárelhárítási építmény helyezhet ő el ; c) a kertes mezőgazdasági terület övezetébe is besorolt területeken a 2700 m 2-nél kisebb telek nem építhető be ; d) csarnok nem helyezhető el ; e) új építmény elhelyezése, m űszaki infrastruktúra telepítése csak tájba illesztve, az illetékes természetvédelmi szakhatóság, valamint a Balatoni főépítész hozzájárulása alapján történhet ;.j) 10 méter beépítési magasságot meghaladó építmény a kizárólag kilátó rendeltetés ű építmény és a víztorony kivételével nem létesíthet ő ; g) a kialakult tájhasználat csak a természetközeli állapothoz való közelítés érdekébe n változtatható meg; h) a területen környezetszennyez ő tevékenység nem folytatható, csak természetes é s környezetkímél ő módszerek, gazdálkodás alkalmazható ; i) védelmi és közjóléti erd őtelepítés, külterületi fásítás kizárólag ő shonos fafajokka l végezhető ; j) energetikai célú növénytelepítés nem megengedett. 65. Ökológiai hálózat pufferterületének övezet e

51 Az ökológiai hálózat pufferterületének övezete tekintetében a 29. szerinti övezeti el őírások mellett a következő el őírások alkalmazandók : a) országos jelent őségű védett természeti terület szántó m űvelési ágú területén építmény út - és közm űhálózat építménye kivételével nem helyezhető el ; b) a kertes mezőgazdasági terület övezetébe is besorolt területeken a 2700 m 2-nél kisebb telek nem építhető be ; c) közlekedési infrastruktúra építménye, egyéb közm űvezeték, illetve építmény tájba illesztv e létesíthető ; d) csarnok nem helyezhető el ; e) a területen környezetszennyező tevékenység nem folytatható, továbbá új vegyszertároló é s hulladékkezel ő létesítmény a komposztáló telepet és az átrakóállomást kivéve nem létesíthető ;.fl csak extenzív vagy természet- és környezetkímél ő gazdálkodási módszerek alkalmazhatók, a kialakult tájhasználatot csak a természeti értékek sérelme nélkül szabad megváltoztatni ; g) új külfejtéses m űvelés ű bányatelek nem állapítható meg, célkitermelőhely nem létesíthet ő ; h) energetikai célú növénytelepítés nem megengedett. 66. Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelend ő terület övezete 103. A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelend ő terület övezete tekintetében a 35. szerinti övezeti előírások mellett a bányászatra vonatkozó 35. (4) bekezdésében foglalt rendelkezés kivételével a 104. és ban foglalt rendelkezés alkalmazandó A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelend ő terület övezetén : a) új beépítésre szánt terület nem jelölhet ő ki ; b) a m űvelési ág megváltoztatása, termőföld más célú hasznosítása csak a hagyományos tájhasználatnak megfelel ő termelési- és tájszerkezet, illetve a sajátos tájkarakter erősítése, valamint közm ű és közút építése érdekében engedélyezhet ő ; c) a látványvédelmet (kilátás, rálátás) a településképi követelményekben és a településrendezési eszközökben biztosítani kell ; d) a kialakult geomorfológiai formák természetes domborzati adottságai és láthatóság a meg őrzendők A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelend ő terület övezetén : a) új épület vagy építmény elhelyezése tájba illesztve, a történeti tájszerkezet, a táji és tájkép i értékek és az egyedi tájértékek meg őrzésével, a tájkarakter er ősítésével, a helyi építészeti hagyományok követése mellett, a beépítésre nem szánt területen a telek a meglév ő beépítéshez igazodó, de legfeljebb 3%-os beépítésével történhet ; 49

52 b) új üzemanyagtöltő állomás és hulladékkezel ő létesítmény a komposztáló telepet és a z átrakóállomást kivéve nem létesíthető ; c) csarnok nem helyezhet ő el ; d) az erőművek közül csak háztartási méret ű kiserőmű helyezhető el épületre felszerelten ; e) új külfejtéses m űvelés ű bányatelek nem állapítható meg, meglév ő külfejtéses művelés ű bányatelek horizontálisan nem bővíthető, célkitermel őhely nem létesíthető, felszíni tájsebeke t rendezni kell. 67. Tájképvédelmi terület övezete 106. A tájképvédelmi terület övezete tekintetében a 35. szerinti övezeti el őírások az irányadóak. 68. Világörökségi és világörökségi várományos területek övezete 107. A világörökségi és világörökségi várományos területek ővezete tekintetében a 36. szerinti övezeti el őírások mellett a következő előírások alkalmazandók: a) az er őművek közül csak háztartási méret ű kiserőmű helyezhető el épületre felszerelten; b) a tájalkotó elemek összhangjának meg őrzése érdekében a helyi építési szabályzatban a tájképet és a kulturális örökség elemeinek védelmét szolgáló szabályozást kell meghatározni. 69. Ásványi nyersanyagvagyon övezet e 108. Az ásványi nyersanyagvagyon övezete tekintetében a 41. szerinti övezeti el őírások az irányadóak. 70. Vízminőség-védelmi terület övezet e 109. A vízmin őség-védelmi terület övezete tekintetében a 37. szerinti övezeti el őírások mellett a következő előírások alkalmazandók : a) az övezet területén korlátozott vegyszer- és műtrágya-használatú, környezetkímél ő vagy extenzív mezőgazdasági termelés folytatható ; b) új vegyszertároló, hulladékkezelő létesítmény a komposztáló telepet és az átrakóállomás t kivéve nem létesíthet ő. 71. Földtani veszélyforrás terület övezete 50

53 110. (1) A földtani veszélyforrás terület övezete tekintetében a 44. szerinti övezeti előírások mellett a következ ő el őírások alkalmazandók : a) a beépítés feltételeit a bányafelügyeleti hatáskörben eljáró illetékes fővárosi és megye i kormányhivatal hozzájárulásával a településrendezési eszközökben kell meghatározni ; b) a felszíni vizek és belvizek szakszerű elvezetésére szolgáló műtárgyakat a településrendezési eszközökben tervezni kell. (2) A földtani veszélyforrás terület övezetét a településrendezési eszközökben a kiemel t térségi övezetek területi érintettségével kapcsolatosan állásfoglalásra kötelezett államigazgatási szervek köréről szóló kormányrendeletben megállapított államigazgatás i szerv állásfoglalása alapján kell lehatárolni. 72. Vízeróziónak kitett terület övezete 111. A vízeróziónak kitett terület övezeténél a következő el őírások alkalmazandók : a) az erózió mértékét a földhasznosítás tudatos megválasztásával, meliorációs talajvédelm i beavatkozások megvalósításával, talajvéd ő agrotechnikai eljárások alkalmazáával, vízelvezetők, sáncok kialakításával, a leginkább veszélyeztetett területek kivéve a borsző lő term őhelyi kataszteri területek erd ősítésével, a telek legalább 80%-os növényzetborításáva l kell csökkenteni ; b) a lefolyó vizeket természetes felszíni víz medrébe kell vezetni, ha azonban enne k befogadása korlátozott, akkor tároló vagy tározó m űtárgyban kell gyűjteni a vizeket és késleltetve, fékezetten lehet a felszíni vízelvezet ő hálózat kezelőjének engedélyében meghatározottak szerint, a települési ennek hiányában a Balatoni f őépítész hozzájárulásával a közterületi felszíni vízelvezet ő rendszerbe vezetni. Az él ővízbe vagy zárt tározóba vezetett vizek számára ülepít őteret kell biztosítani, amelynek a folyamatos tisztá n tartásáról az érintett terület tulajdonosának vagy az önkormányzatnak gondoskodnia kell ; c) építési tevékenység csak akkor valósítható meg, ha a többlet felszíni víz megfelel ő biztonsággal továbbvezethet ő a befogadóig ; d) a meglév ő vízelvezet ő rendszereket meg kell őrizni, azokat elépíteni, leválasztani, megszüntetni tilos, felújításukról szükség esetén gondoskodni kell. 73. Rendszeresen belvízjárta terület övezete 112. A rendszeresen belvízjárta terület övezete tekintetében a 42. szerinti övezeti el őírások mellett a következő el őírások alkalmazandók : a) beépítésre szánt terület nem jelölhet ő ki ; b) építmény a településrendezési eszközökben a természetvédelmi szempontokka l összhangban szabályozott területeken elhelyezett. a régészeti lel őhelyek leletmentését é s 51.

54 bemutatását lehet ővé tevő építmény, a horgászturizmust szolgáló es őbeálló jelleg ű építmény, továbbá a legkevesebb 5 ha terület ű rét, vagy legel ő művelés ű ágú telken, a legeltetést biztosító állatállomány szállásául szolgáló, hagyományos istállóépület, valamint a strand működtetéséhez szükséges építmény kivételével nem építhető és nem b ővíthető ; c) új vegyszertároló, üzemanyagtöltő állomás, hulladékkezel ő létesítmény, valamint szennyvízürítő nem létesíthető ; d) a vízfolyások mentén a fenntartó sáv szélét ől számított méteres sávban megtelepedett vagy ültetett fás szárú növényzet védelmét a vízfolyások karbantartás i munkáihoz szükséges feltételek biztosítása mellett kell megoldani. 74. Tómeder övezete 113. (1) A tómeder övezetén : a) a Balaton tómedre a partvonal-szabályozási tervben meghatározottakon túlmen ően, a mindenkori vízjogi üzemeltetési engedélyre tekintettel, nem csökkenthet ő; b) a Balaton jogi partvonalát a partvonal-szabályozási tervt ől eltérően megváltoztatni és az él ővilágra, a vízmin őségre káros befolyással bíró tevékenységet végezni tilos. (2) A Balatoni főépítész, valamint a működési területével érintett vízügyi igazgatási szerv évente ellen őrzi a szabályozási partvonalra, valamint a jogi partvonalra vonatkozó eze n alcímben rögzített el őírások betartását A tómeder övezetén : a) a parti móló, hullámtörő, kikötői építmény és a fürdőházak eredeti formában történ ő újjáépítése kivételével a tómederbe állandó építmény, sziget nem építhet ő ; b) részben vagy egészében lakhatási célú úszóm űves hajózási létesítmény nem létesíthető ; c) a b) pont szerinti tilalom nem terjed ki a hajózási hatóságra, vízirendészetre, vám- és pénzügyőrségre, katasztrófavédelemre és a vízügyi igazgatóságokra a kiköt ők vízterületére vonatkozóan ; d) lakhatási célú úszólétesítmény és úszómű nem vesztegelhet a forgalmi okokból történ ő várakozás, m űszaki meghibásodás elhárítása, havária és a vis maior eseteit kivéve ; e) mobil jelleg ű, vízre telepített építmény csak ideiglenesen helyezhet ő el ;,fl er őm ű nem helyezhető el A tómeder övezetén : a) a tómederhez kapcsolódó él őhelyek védelme érdekében a tómederbe a nád gyökérzónáit nem sértő vagy károsító, április I. és október 31. között ideiglenes jelleggel telepíthet ő vízi állás (pl. nem fedett horgász- és napozóstég) helyezhet ő el ; 52

55 b) az I III. osztályú nádasban, illetve annak legalább 2 méteres vonzáskörzetében a környezeti kárelhárítás vagy az élet- és balesetvédelmi indokból szükséges beavatkozástól, továbbá az engedély nélkül létrehozott feltöltés és vízi állás visszabontásának eseteit ő l eltekintve tilos minden olyan mechanikai beavatkozás (kotrás, feltöltés, építés, vízi állás-, horgászhely-létesítés), amely a nádas állományát, annak min őségét károsítja, vagy a náda s pusztulását eredményezheti ; c) a természetvédelmi kezelési tervben részletezett természetvédelmi kezelés kivételével a védett természeti területen található nádasban osztályba sorolástól függetlenül, és a 74. (3 ) bekezdés be) pontjában meghatározottak kivételével tilos a kotrás, valamint minden olya n tevékenység, amely a nádas állományát veszélyezteti vagy károsítja ; d) a tómeder nádasában a kikötésre alkalmas partszakaszokon engedéllyel rendelkez ő kikötők valamint a meglév ő strandok el őtt a kikötő, strand engedélyezett szélességében a bejáró külö n engedély nélkül fenntartható. 75. Általános mezőgazdasági terület övezete 116. Az általános mezőgazdasági terület övezetén : a) szántó m űvelési ágban lév ő területen 20 ha alatti telekméret esetén épület nem létesíthet ő ; 20 ha és azt meghaladó telekméret esetén a terület rendeltetésszer ű használatát szolgáló gazdasági építmény építhető úgy, hogy a beépített bruttó alapterület a telek 0,3%-át és a z 1000 m 2-t nem haladhatja meg; b) gyep (rét vagy legel ő) művelési ágban lévő területen 5 ha alatti telekméret esetén épület nem létesíthető; 5 ha és azt meghaladó telekméret esetén hagyományos, almos állattartó, valamint gazdasági építmény építhető úgy, hogy a beépített bruttó alapterület a telek 1%-át é s az 1000 m 2-t nem haladhatja meg; c) gyümölcsös művelési ágban lévő területen 3 ha alatti telekméret esetén épület nem létesíthet ő; 3 ha és azt meghaladó telekméret esetén a termelést, feldolgozást szolgál ó gazdasági építmény építhet ő úgy, hogy a beépített bruttó alapterület a telek 1%-át és az egyes építmények bruttó alapterülete az 1000 m 2-t nem haladhatja meg; d) kert m űvelési ágban lév ő területen 2 ha alatti telekméret esetén épület nem létesíthet ő; 2 ha és azt meghaladó telekméret esetén a termelést, feldolgozást szolgáló gazdasági építmén y építhet ő úgy, hogy a beépített bruttó alapterület a telek 1%-át és az egyes építmények brutt ó alapterülete az 700 m 2-t nem haladhatja meg Az általános mez őgazdasági terület övezetén : a) sző lő m űvelési ágban lév ő területen a c) pontban foglaltak kivételével 3 ha alatt i telekméret esetén épület nem létesíthet ő ; b) a sző lő művelési ágban lévő és ténylegesen így m űvelt területen a c) pontban foglaltak kivételével 3 ha és azt meghaladó telekméret esetén sz ő lőtermelési, borászati célú és borturizmust szolgáló gazdasági építmény, valamint a tulajdonos számára szolgáló lakóépüle t 53

56 és borturizmust szolgáló egyéb szálláshely is elhelyezhet ő, de a beépített bruttó alapterület a 800 m 2-t nem haladhatja meg; c) a Balaton jogi partvonalával nem érintkez ő, szőlő művelési ágban lév ő és ténylegesen így is m űvelt telkekkel rendelkez ő tulajdonos ha az egy borvidéken, vagy a beépítésre igényb e vett telekt ől 20 km-en belül lév ő telkeinek összterülete 3 ha-nál nagyobb az alábbi módo n létesíthet építményt : ca) a beépítést egy telken érvényesítheti, de a beépíthető terület nagysága figyelembe véve a telkeken már meglév ő beépítést is a beszámított telkek összterületének 1%-át, egyúttal a beépítésre igénybe vett telkek beépítettsége a 25%-ot és az 800 m 2-t nem haladhatja meg, cb) a beépítésre igénybe vett teleknek legalább 2000 m2 területűnek kell lenni és nem helyezkedhet el a Balaton vízparti területein, továbbá ökológiai hálózat magterületéne k övezetében, ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezetében és kertes mez őgazdasági terület övezetében, cc) a beépítésre igénybe vett telken sz őlőtermelési, borászati célt szolgáló gazdasági építmény, tulajdonos számára szolgáló lakóépület, valamint borturizmust szolgáló egyéb szálláshely helyezhet ő el, cd) az építési jog megszerzéséhez beszámított, de beépítésre nem került telkekre telekalakítás i és építési tilalmat kell az építésügyi hatóság megkeresésére feljegyezni Az általános mez őgazdasági terület övezetén : a) építményt létesíteni, a hagyományos tájhasználathoz igazodó módon, csak a legalább 80% - ban művelt telken lehet (kivéve a 116. és a 117. szerinti helyzetet), ahol a beépítés feltételeként az a m űvelési ág fogadható el, amely a telek művelt területének 60%-án meghatározó; azon a vegyes művelés ű telken, ahol egyik m űvelési ág sem éri el a 60%-ot, a legszigorúbb beépítési szabályokkal rendelkez ő m űvelési ágra vonatkozó el őírás szerint lehet építeni ; b) új állattartó telepet, a családi szükségletet meghaladó állattartást szolgáló épületet a lovasturizmus céljait szolgáló épület kivételével a Balaton tómedert ől legkevesebb méter, egyéb felszíni vizektől legkevesebb 200 méter távolságra lehet elhelyezni ; a lovasturizmus céljait szolgáló építmények és műtárgyak elhelyezésér ől a településrendezés i eszközökben kell rendelkezni ; c) lakókocsi, lakókonténer, mobil lakóház, egyéb mobilház még ideiglenes jelleggel se m helyezhető el ; d) a környezetvédelmi és tájképvédelmi szempontból nélkülözhetetlen mez ővédő, útvéd ő fásításokat a településrendezési eszközökben meghatározott módon kell telepíteni ; e) a vízfolyások menti méteres sávban megtelepedett és ültetett fás szárú növényze t védelmét a vízfolyások karbantartási munkáihoz szükséges feltételek biztosítása mellett kel l megoldani

57 (1) Birtokközpont legalább 2 ha terület ű telken alakítható ki parti és partközeli települése n az adott településhez tartozó, a sem partinak, sem partközelinek nem min ősülő településen pedig a birtokközpont építési helyéül szolgáló település és a szomszédos települések közigazgatási területéhez tartozó legalább 50 ha összterület ű, több szántó, rét, legel ő, szőlő, gyümölcsös, kert m űvelési ágba tartozó telekb ől álló birtoktest esetén. Birtokközpont csak azon a településen alakítható ki, ahol a birtoktest 70%-a található. (2) Birtokközpont és kiegészít ő központ nem alakítható ki az ökológiai hálóza t magterületének övezetében, az ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezetében, a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetében, a kertes mezőgazdasági terület övezetében, valamint a Balaton szabályozási partvonalától számított 1000 métere n belül. (3) A birtokközpont telkén a mez őgazdasági használatot szolgáló gazdasági építmény, a tulajdonos számára szolgáló lakóépület, lovasturizmust szolgáló, továbbá, ha a birtoktesten legalább 5 ha sz ő lő művelési ágú és ténylegesen így művelt terület is található, borturizmust szolgáló épületek helyezhet ők el, összesen legfeljebb 3000 m 2 nagyságú bruttó alapterülettel. A birtokközpont beépített területe a birtoktest összterületének 1 %-át és a beépített tele k területének 25%-át nem haladhatja meg. (4) Birtokközponthoz legfeljebb egy kiegészítő központ létesíthető, legalább 5000 m2-es telken annak legfeljebb 25%-os beépítésével, és összesen legfeljebb 2000 m2 nagyságú bruttó alapter űlettel. (5) Mezőgazdasági birtoktest részét képező telek a birtokközpont és a kiegészít ő központ kivételével nem építhető be. Az ingatlanügyi hatóság az ingatlan-nyilvántartásba jogila g jelentős tényként hatósági határozat alapján jegyzi fel a birtokközpont, kiegészít ő központ és a birtokközponthoz tartozó be nem építhető telek jogi jelleget (1) Az övezetben az OTÉK-ban különleges beépítésre szánt terület települési területfelhasználási egységként meghatározott területek közül a nagy bevásárlóközpontok é s nagy kiterjedés ű kereskedelmi célú területek kialakítása nem engedélyezhető. (2) Az övezet területét a településrendezési eszközökben legalább 95%-ban általáno s mez őgazdasági terület, temészetközeli terület vagy közlekedési terület település i területfelhasználási egységbe kell sorolni. 76. Kertes mez őgazdasági terület övezete 121. A kertes mez őgazdasági terület övezetét a településrendezési eszközök készítésénél kerte s mez őgazdasági területbe kell sorolni. Az övezet területének a település közigazgatás i területére es ő része legfeljebb 5%-kal, ezenfelül csak közlekedési területbe sorolás céljából az állami főépítészi hatáskörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal egyetértése eseté n módosítható. 55

58 122. Kertes mezőgazdasági terület övezetén : a) beépítésre szánt terület és belterület nem jelölhet ő ki ; b) a beépíthető telek legkisebb nagysága 2000 m 2, országos jelent őségű védett természeti területen 2700 m2, kivéve, ha december 31. előtt jóváhagyott helyi építési szabályzat más mértéket állapított meg ; c) legfeljebb 3%-os beépítettséggel, legfeljebb 150 m 2 bruttó alapterületű a 117. c) pontja szerinti helyzet kivételével a m űveléssel összefüggő egyetlen gazdasági épület, és legfeljebb egyetlen különálló, földdel borított pince építhető ; d) a beépítési magasság a 4 métert nem haladhatja meg ; e) lakóház, mobil lakóház, egyéb mobilház, lakókocsi, lakókonténer, kerti tó, dísztó, medence, nyílt tűzivíztározó, állattartó épület nem helyezhet ő el ; tűzivíztározó csak zártan, földbe süllyesztve, földdel fedetten helyezhető el ; fi a 100 m 2-nél nagyobb bruttó alapterületű épület tájba illesztését igazolni kell ; g) legfeljebb 30 m 2 bruttó alapterületű szakrális építmény (kápolna, kereszt, k őkép stb.) telekmérettől függetlenül elhelyezhető ; h) birtokközpont nem alakítható ki ; i) kerítés csak tájba illően építhető, magassága nem haladhatja meg a 1,5 métert; kerítés helyett sövény, növényzettel kísért vadháló létesíthet ő ; j) támfal csak kő, rézsűelem, vagy faanyagú lehet, magassága nem haladhatja meg az 1, 0 métert. 77. Kiváló term őhelyi adottságú szántók övezet e 123. A kiváló term őhelyi adottságú szántók övezete tekintetében a 30. szerinti övezeti el őírások mellett a következ ő előírások alkalmazandók : a) csak a fenntartható minőségi termelést szolgáló a talaj fizikai, kémiai, biológiai védelmét biztosító agrotechnikai módszerek alkalmazhatók ; b) csak a termőhelyi adottságokat megőrz ő területhasználat folytatható. 78. Jó term őhelyi adottságú szántók övezete 124. A jó termőhelyi adottságú szántók övezete tekintetében a 31. szerinti övezeti el őírások mellett követelmény, hogy új beépítésre szánt terület csak abban az esetben jelölhet ő ki, ha a település közigazgatási területén beépítésre szánt terület kijelölés tilalmával nem érintet t terület már nem áll rendelkezésre. 79. Erdők övezet e 56

59 125. Az erdők övezete tekintetében a 33. szerinti övezeti el őírások mellett a következő el őírások alkalmazandók : a) az országos jelentőségű védett természeti területen lév ő erd őben építményt elhelyezn i kizárólag természetvédelmi bemutatási, kezelési, közjóléti, vadgazdálkodási, illetve erdészet i célból lehet ; b) országos és helyi jelentőségű természetvédelmi oltalom alatt nem álló erd őben épületet, erdészeti, közjóléti vadgazdálkodási célú épületek kivételével 10 ha-nál nagyob b földrészleten, legfeljebb 0,3% beépítettséggel lehet építeni ; c) fokozottan védett természeti területeken lévő erd ők kivételével az erdők szabad látogathatóságát tulajdoni állapottól függetlenül biztosítani kell ; d) kerítést létesíteni csak természetvédelmi, vadgazdálkodási, illetve erd őgazdálkodási célbó l szabad. 80. Erdőtelepítésre javasolt terület övezete 126. Az erdőtelepítésre javasolt terület övezete tekintetében a 34. szerinti övezeti előírások mellett a következő el őírások alkalmazandók : a) az erdőtelepítés megvalósulásáig az övezetben csak az erd őtelepítés lehetőségét megőrző területhasználat folytatható ; b) erd őtelepítést elsődlegesen az élőhelynek megfelelő, természetesen kialakult őshonos fafajokból álló erd őfoltok megőrzésével kell végezni. 81. Kiváló term őhelyi adottságú erd ők övezet e 127. A kiváló term őhelyi adottságú erd ők övezete tekintetében a 32. szerinti övezeti el őírások mellett alkalmazandó, hogy az övezetben a magasfeszültség ű hálózat kivételével föld feletti villamosenergia- és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózat kiépítése csak akko r lehetséges, ha az nem igényel fakivágást, ellenkez ő esetben föld alatti telepítéssel lehe t építeni. 82. Borsző lő term őhelyi kataszteri terület övezete 128. (1) A borszőlő termőhelyi kataszteri terület övezetén : a) új beépítésre szánt terület nem jelölhet ő ki ; b) telek belterületbe nem vonható ; c) épület 57

60 ca) az I. osztályú borsz őlő term őhelyi kataszteri területen a legalább 80%-ban sz őlő m űvelés i ágban nyilvántartott és ennek megfelelően m űvelt telken helyezhető el, kizárólag sző lőművelést, sző lőfeldolgozást, bortárolást vagy borturizmust szolgáló rendeltetéssel, összesen legfeljebb 3000 m 2 nagyságú bruttó alapterülettel, cb) a II. osztályú borsz ő lő termőhelyi kataszteri területen a mezőgazdaságilag m űveltnek minősül ő telken helyezhető el, az adott általános vagy kertes mez őgazdasági terület övezetében foglalt követelmények szerint ; d) szakrális építmény, amely a sző lőhegyek tájképéhez hagyományosan hozzátartozó tájképformáló elem sző lőműveléssel nem hasznosított területen is a telek méretét ő l függetlenül elhelyezhető, legfeljebb 30 m2 bruttó alapterülettel, legfeljebb 3%-os beépítettséggel ; e) a sz ő lőművelés tényét a terület pontosan meghatározott százalékában az illetékes hegybír ó nyilatkozatával kell igazolni ;.fl a borsz ő lő term őhelyi kataszteri területből való kivonás és átmin ősítés nem indítványozható, csak kivételes esetben, a települési önkormányzat kezdeményezésére, a földvédelmi eljárás feltételeinek teljesülése mellett, ha nem áll rendelkezésre egyéb fejlesztés i célú terület. (2) Az (1) bekezdés szerinti el őírásokat a már kijelölt beépítésre szánt területeken nem kel l alkalmazni. (3) E tekintetében mezőgazdaságilag m űveltnek az a telek minősül, amelynek legalább 80%-a sző lő, gyümölcsös vagy kert művelési ágban nyilvántartott és ténylegesen is művelt. A művelt telek fennállását a sző l ő esetében a hegybíró igazolja. Az ingatlan-nyilvántartásban zártkertként nyilvántartott, kivett m űvelési ágú telek nem min ősül mezőgazdaságilag művelt teleknek. Az épület, építmény használatbavételi engedélyének kiadását, valamint az egyszer ű bejelentéshez kötött építési tevékenységhez kiadott igazolás kiadását követ ő egy év elteltével és azt követ ően évente a hegybíró ellenőrzi a művelés fennállását. Ha a tényleges művelés megsz űnt, az (1) bekezdés c) pontja alapján megvalósított épületet, építményt el kell bontani. 83. Honvédelmi és katonai célú terület övezete 129. A honvédelmi és katonai célú terület övezete tekintetében a 40. szerinti övezeti el őírások az irányadóak. ÖTÖDIK RÉSZ Záró rendelkezések XVI. Fejezet Felhatalmazó és hatályba léptető rendelkezése k 84. Felhatalmazó rendelkezése k

61 (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa me g a) a területrendezési tervek, valamint a településrendezési eszközök készítése során a z országos, a kiemelt térségi és a megyei övezetek területi érintettségével kapcsolatosa n állásfoglalásra kötelezett államigazgatási szervek körét és az eljárás részletes szabályait, b) a területrendezési tervekben nem szerepl ő műszaki infrastruktúra hálózatok és egyed i építmények területi elhelyezésére vonatkozó területrendezési hatósági eljárás részlete s szabályait, c) a Balaton vízparti területeire vonatkozó közcélú területfelhasználási tervének tartalm i követelményeit, d) a Balaton vízparti területeire vonatkozó közcélú területfelhasználást, továbbá a vonatkozó kártalanítás részletes szabályait és módját, az eljáró hatóságot és több kártalanításra kötelezet t esetén a kártalanítás összegének köztük lévő megosztását, e) a Balaton vízparti területeire a sajátos településrendezési és építési követelményeket, fi a balatoni partvonal-szabályozási terv tartalmi követelményeit, g) a hegybírók e törvény által meghatározott feladatainak részletes szabályait, h) a Balatoni főépítész feladatait, i) a 3. (2) bekezdése szerinti esetekben a beruházással érintett terület terűletrendezés i szabályait. (2) Felhatalmazást kap a területrendezésért felelős miniszter, hogy a Területrendezés i Monitoring Rendszer működési rendjét rendeletben állapítsa meg. (3) Felhatalmazást kap a vízgazdálkodásért felel ős miniszter, hogy a balatoni partvonal - szabályozási tervet rendeletben állapítsa meg. (4) Felhatalmazást kap az agrárpolitikáért felel ős miniszter, hogy a kultúráért, a környezet- és természetvédelemért, valamint a turizmusért felel ős miniszterrel egyetértésben a borsző lő termőhelyi kataszteri területbe tartozó, kiemelked ő érték ű tájelemet képvisel ő történeti, termelési és turisztikai szempontból egyedi értékű dűlőket lehatárolja, és e területek kivételes értékeinek meg őrzésére vonatkozó követelményeket rendeletben szabályozza. 85. Hatálybalépés 131. (1) E törvény a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével a kihirdetését követ ő napon lép hatályba. (2) A 141. (7) és (10) bekezdése e törvény kihirdetését követ ő 16. napon lép hatályba. (3) Az , , 140., a 141. (13) bekezdése, a 143. (1) bekezdés a), c) és d) pontja, (2), (3) és (5) bekezdése, valamint a szeptember 1-jén lép hatályba. XVII. Fejezet Átmeneti rendelkezése k 86. Általános alkalmazási szabál y 59

62 132. (1) E törvény rendelkezéseit a hatálybalépését követ ően indult 3. (1) és (2) bekezdés szerinti eljárásokban kell alkalmazni. (2) A megyei területrendezési terv hatálya alá tartozó településrendezési eszköz tekintetében az olyan beépítésre szánt területet, amelyet a jogszer űen elfogadott településrendezési eszkö z e törvény kihirdetése előtt már beépítésre szánt területnek nyilvánított, továbbra is ilyen területnek kell tekinteni, kivéve, ha ez a terület a 2. melléklet szerinti Ország Szerkezet i Tervében a 4/1-11. melléklet szerinti országos jelentőség ű műszaki infrastruktúra-hálózato k vagy egyedi építmények területére esik. 87. Településrendezési eszköz készítése e törvénnyel összhangban nem álló megye i területrendezési terv esetén 133. A megyei területrendezési terveknek az e törvénnyel való összhangba hozataláig a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál az alábbi átmeneti rendelkezéseket kell alkalmazni : a) az Ország Szerkezeti Terve által kijelölt országos jelent őség ű műszaki infrastruktúrahálózatokat és egyedi építményeket a 15. (3) bekezdés, a 18. és a 4/1-11. mellékle t el őírásainak alkalmazásával, valamint az Ország Szerkezeti Tervében meghatározott térbeli rend figyelembevételével kell kijelölni, b) a megyei területrendezési tervben megállapított térségi területfelhasználási kategóriákon belül a 11. el őírásait kell alkalmazni, c) azokat az országos övezeteket, amelyeket a megyei területrendezési terv alkalmaz, azonban e törvény nem állapít meg, a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál má r nem kell alkalmazni, d) azokra az országos övezetekre, amelyeket a megyei területrendezési terv alkalmaz, azonba n a rá vonatkozó előírásokat e törvény módosította, a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál már e törvény övezeti el őírásait kell alkalmazni, e) azokat a megyei övezeteket, amelyeket a megyei területrendezési terv megállapít, azonba n e törvény nem állapít meg, a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál már nem kell alkalmazni, J) azokra a megyei övezetekre, amelyeket a megyei területrendezési terv megállapít, azonban a rá vonatkozó előírásokat e törvény módosította, a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál már e törvény övezeti el őírásait kell alkalmazni, g) azon új országos, kiemelt térségi és megyei övezeteket, amelyeket e törvény vezet be (országos övezetként állapít meg, vagy megyei területrendezési tervben való megállapításáró l rendelkezik), azonban a megyei területrendezési tervben még nem kerültek alkalmazásra vag y megállapításra, a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál e törvény 23. (2 ) és 25. (2) bekezdésében foglaltak szerint kell lehatárolni, és rájuk e törvény övezet i el őírásait kell alkalmazni. 60

63 88. A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terve 134. (1) E törvény hatálybalépése el őtt elfogadott településrendezési eszközöket a Budapest i Agglomerációhoz tartozó települések esetében e törvény hatálybalépését ől számított 2 éve n belül felülvizsgálni és szükség esetén módosítani kell. (2) A Budapesti Agglomeráció tekintetében az olyan beépítésre szánt területet, amelyet az elfogadott településrendezési eszköz e törvény kihirdetése el őtt már beépítésre szánt területnek nyilvánított, továbbra is ilyen területnek kell tekinteni, kivéve, ha ez a terüle t a) a 2. melléklet szerinti Ország Szerkezeti Tervében a 4/1-11. melléklet szerinti országos jelentőség ű m űszaki infrastruktúra-hálózatok vagy egyedi építmények, vag y b) a 7. melléklet szerinti Budapesti Agglomeráció Szerkezeti Tervében a 10. melléklet szerinti térségi m űszaki infrastruktúra-hálózatok vagy egyedi építmények területére esik. (3) F ővárosi kerület esetében e törvény hatálybalépését ől az e törvénynek megfelelően felülvizsgált Fővárosi Szabályozási Kerettervről és a Budapesti Városrendezési és Építés i Szabályzatról szóló fővárosi közgyűlési rendelet hatálybalépéséig a kerület i településrendezési eszköz készítésénél e törvényben foglalt előírások alkalmazhatók. 89. A Balaton Kiemelt Üdül őkörzet Területrendezési Terve 135. (1) A Balaton Kiemelt Üdül őkörzet településeinek hatályos településrendezési eszközeit e törvény hatálybalépését követő 2 éven belül kell felülvizsgálni és szükség esetén módosítani. (2) A Balaton Kiemelt Üdül őkörzet parti településein a településrendezési eszközöket a Balaton vízparti területére az e törvényben nem szerepl ő speciális településrendezési és építés i követelményeket és a Balaton vízparti területére a közcélú vízparti területhasználatot rögzít ő kormányrendelettel, valamint a balatoni partvonal-szabályozási tervr ől szóló miniszter i rendelettel összhangban kell felülvizsgálni és szükség esetén módosítani. A balatoni partvonal-szabályozási tervr ől szóló miniszteri rendeletben rögzített szabályozási partvonalat a településrendezési eszközben szerepeltetni kell. (3) A partvonal-szabályozási terveket szükség szerint, de legalább 10 évenként felül kel l vizsgálni, és szükség szerint módosítani. (4) A Balaton Kiemelt Üdül őkörzet tekintetében az olyan beépítésre szánt területet, amelyet a jogszerűen elfogadott településrendezési eszköz e törvény kihirdetése el őtt már beépítésr e szánt területnek nyilvánított, továbbra is ilyen területnek kell tekinteni, kivéve, h a a) ez a terület a 2. melléklet szerinti Ország Szerkezeti Tervében a 4/1-11. melléklet szerinti országos jelentő ségű műszaki infrastruktúra-hálózatok vagy egyedi építmények területér e esik, 61

64 b) ez a terület a 11. melléklet szerinti Balaton Kiemelt Üdül őkörzet Szerkezeti Tervében a 13/1-5. melléklet szerinti térségi m űszaki infrastruktúra-hálózatok vagy egyedi építménye k területére esik vag y c) a Balaton vízparti területeinek közcélú területfelhasználásáról szóló kormányrendele t eltérően rendelkezik (1) A december 3-án az ingatlan-nyilvántartásban, vagy a hatályos településrendezés i eszközökben kemping és strand települési területfelhasználási egységbe sorolt kempingek é s strandok területének átsorolására és beépíthet őségére, valamint a strandok területéne k tekintetében előírt telekfelosztásra és telekhatár-rendezésre vonatkozó vízpart-rehabilitáció s tanulmánytervben foglalt el őírások és szabályozási elemek helyett e törvény megfelel ő rendelkezéseit kell alkalmazni a településrendezési tervezés során. (2) A Balaton Kiemelt Üdül őkörzet területén szabálytalanul megépült építményre, építményrészre fennmaradási engedély csak akkor adható, ha az az Étv. 48/A. (1 ) bekezdésében foglaltakon túlmen ően e törvény el őírásainak is megfelel vagy szabályossá tehető. 90. Erdészeti különös szabályo k 137. (1) Az erdőről, az erd ő védelméről és az erd őgazdálkodásról szóló évi XXXVII. törvény szerinti Országos Erd őállomány Adattárból törölni kell a belterületi erdőrészleteket é s földrészleteket kivéve, ha az ingatlannyilvántartásról szóló évi CXLI. törvény 1 ]. -a szerinti földrészlet és az erd őrészlet területe egyaránt a legalább az ötezer négyzetmétert, és a széls ő fák tőben mért távolságát tekintve átlagosan a húsz méter szélességet eléri, és ha a kivételt képező terület tulajdonosa az e törvény hatálybalépését követ ően nem kéri a földrészlet törlését az Országos Erd őállomány Adattárból e törvény hatálybalépését követ ő 3 éven belül. (2) Az Országos Erd ő állomány Adattárból az (1) bekezdés szerint törölt földrészleteket vag y alrészleteket e törvény alapján át kell vezetni az ingatlan-nyilvántartás szerinti m űvelés i ágban, továbbá a településrendezési eszközökön is. (3) Az Országos Erd őállomány Adattárban történő változtatásról minden esetben az érintett földrészlet vagy alrészlet tulajdonosát, valamint erd őgazdálkodóját értesíteni kell. XVIII. Fejezet Módosító és hatályon kívül helyez ő rendelkezése k 91. Módosító rendelkezése k

65 A bányászatról szóló évi XLVIII. törvény 26/A. -a a következ ő (3a) bekezdéssel egészül ki : (3a) A külfejtéses m űvelés ű bányatelket akkor lehet megállapítani vagy horizontálisa n bővíteni, ha a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló törvény bányatelek-megállapításra vonatkozó el ő írásai teljesülnek (1) A környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 4. -a a következ ő 41. ponttal egészül ki : (E törvény alkalmazásában :) 41. meteorológiai obszervatórium : nagy lépték ű időjárási folyamatok megfigyelésére alkalmas magaslégköri szondával, id őjárási radarral, szélradarral, légkörfizika i mérőeszközökkel rendelkező létesítmény, ahol nagy területi reprezentativitású, különöse n pontos meteorológiai megfigyeléseket, vagy viharjelzést, légkörfizikai, magaslégköri kutatás t folytatnak. (2) A Ktv. 38/A. a) pontja helyébe a következ ő rendelkezés lép : (A meteorológiai tevékenységgel összefüggő állami feladatok:) a) a környezet- és klímavédelemhez, árvíz- és belvízvédelemhez, az erd ővédelemhez, valamint az élet- és vagyonbiztonság megóvásához szükséges meteorológiai adatok gy űjtése, információk szolgáltatása, meteorológiai obszervatórium és más mér őállomás üzemeltetése, 140. (1) A területfejlesztésr ől és a területrendezésr ől szóló évi XXI. törvény (a továbbiakban: Tftv.) 12. (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép : (A megyei önkormányzat területrendezési feladatkörében) a) a 6. d) pontjában meghatározott tervvel összhangban, az érintett település i önkormányzatok véleményeinek kikérésével elfogadja a megye területrendezési tervét, amel y a külön jogszabályban rögzített egyedileg meghatározott megyei övezet kivételével nem terjed ki a 6. d) pontjában meghatározott kiemelt térségek területére, (2) Hatályát veszti a Tftv. 27. (1) bekezdés q) pontja

66 (1) Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 2. -a a következ ő 40. ponttal egészül ki : (E törvény alkalmazásában.) 40. Építésugyi m űszaki irányelv: jogszabály vagy európai vagy nemzeti szabvány által nem vagy nem teljeskörűen szabályozott területen, ismételt vagy folyamatos alkalmazás céljára, széles körű szakmai összefogással és állami felügyelet mellett létrehozott, magyar nyelve n kiadott, mindenki számára hozzáférhető műszaki előírás. (2) Az Étv. 2. -a következő 41. ponttal egészül ki : 41. Toronyház: olyan épület, amelynek a terepcsatlakozásához, lejtős terepen a lejt őoldali legalacsonyabb terepcsatlakozásához mért legmagasabb pontja a 65 métert meghaladja, beleértve minden építményrészt, a kupolát, saroktornyot, tet őfelépítményt, az épület tetőzetén elhelyezett antennát, kéményt, szell őzőt, egyéb tartozékot és m űszaki berendezést. (3) Az Étv a a következ ő (3) bekezdéssel egészül ki : (3) Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területen toronyház nem helyezhet ő el. (4) Az Étv a a következ ő (5a) bekezdéssel egészül ki : (5a) Nem jár kártalanítás, ha a 13. (1) bekezdés szerinti építési jog keletkezését követően nem történt a helyi építési szabályzatnak megfelel ő telekalakítás vagy nem kezd ődött meg építési tevékenység, és az építési jogot a települési önkormányzat az építési jog keletkezésétő l számított 7 évet követően módosítja vagy megszünteti. (5) Az Étv a a következ ő (8) bekezdéssel egészül ki : (8) Műszaki tartalmú jogszabály hivatkozhat építésügyi m űszaki irányelvre. Az adott jogszabály vonatkozó követelményei teljesülnek, ha a hivatkozott építésügyi m űszak i irányelvben meghatározottakkal azonos vagy kedvezőbb megoldások készülnek. (6) Az Étv. 33/A. -a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki : (3a) A (2) és (3) bekezdés alkalmazásában saját lakhatásnak min ősül minden olyan eset, amelynek során az építtető a lakóépületet vagy lakást életvitelszer ű bentlakás céljábó l használja. (7) Az Étv. IV/A. Fejezete a következő 57/F. -sal egészül ki :,,57/F. (1) A 400 m 2 vagy az azt meghaladó bruttó alapterület ű építmény rendeltetéséne k kereskedelmi rendeltetésre változtatására, vagy kereskedelmi rendeltetés ű építmén y 64

67 jogszabályban meghatározott átalakítására hatósági engedély (a továbbiakban : rendeltetésmódosítási engedély) alapján van lehet őség. (2) A rendeltetésmódosítási engedély iránti eljárásban be kell szerezni a Kormányhivata l szakhatósági állásfoglalását. Ennek során az 57/C.-57/E. rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a szakhatósági állásfoglaláshoz kormányrendeletben meghatározot t dokumentumokat kell beszerezni. (3) Ha rendeltetésmódosítási engedély nélkül kerül sor az építmény kereskedelmi rendeltetés ű használatára, a hatóság megtiltja a kereskedelmi rendeltetésű használatot, és legfeljebb az eljárási bírság mértékének megfelel ő összegű bírságot szabhat ki." (8) Az Étv. a következő 60/F. -sal egészül ki : 60/F. E törvény Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervér ől szóló törvénnyel megállapított 19. (3) bekezdését a) a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni, b) a hatálybalépését megel őzően indult eljárásokban nem kell alkalmazni azzal, hogy a 19. (3) bekezdésében foglalt el őírással ellentétes tartalommal a kérelem nem módosítható. (9) Az Étv. 62. (1) bekezdése a következő 33. ponttal egészül ki : (Felhatalmmást kap a Kormány arra, hogy) 33. az építésügyi m űszaki irányelv kidolgozásának, jóváhagyásának részletes szabályait, a kidolgozásban és a véleményezésben résztvev ők körét, a jóváhagyott építésügyi m űszaki irányelvek közzétételének módját és helyét, valamint a 31. (6) bekezdésében meghatározot t bizottság összetételét, feladatkörét és a működésére vonatkozó részletes szabályokat (rendelettel állapítsa meg.) (10) Az Étv. 62. (1 c) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki : (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy) c) a rendeltetésmódosítási eljárás részletes szabályait, az eljáró hatóság kijelölését és a z eljárás során vizsgálandó szempontokat (rendeletben állapítsa meg.) (11) Az Étv a a következő (lf) bekezdéssel egészül ki : (lf) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy a telekalakítás, a telekalakítás és építés i tilalom elrendelése, továbbá a cseretelekadás részletes szabályait rendeletben állapítsa meg. (12) Az Étv. 65

68 a) 4. (3a) bekezdésében a valamint a nemzetbiztonsági célú építmények telkére szövegrész helyébe a valamint a nemzetbiztonsági célú építmények telkére, továbbá a településképi szempontból kiemelten meghatározó és kiemelt jelent őség ű területen lévő telekre szöveg, b) 33/A. (2) és (3) bekezdésében az építési tevékenységet szövegrész helyébe az építési, valamint az ehhez szükséges tereprendezési, támfalépítési tevékenységet szöve g lép. (13) Az Étv. a) 6/A. (3) bekezdésében a kerületi) vagy térségi szövegrész helyébe a kerületi), a térség i vagy a megyei szöveg, b) 60. (8) bekezdésében a december 31-e szövegrész helyébe a szeptember 1-e szöveg, c) 60. (9) bekezdésében a december 31-ét szövegrész helyébe a szeptember 1-jét szöveg lép. (14) Hatályát veszti az Étv. 62. (2) bekezdésének 1. pontja. (15) Hatályát veszti az Étv. 62. (2) bekezdés 7. pontja (1) A Balaton Kiemelt Üdül őkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balaton i Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló évi CXII. törvény (a továbbiakban : Btv.) 4/C. (3) bekezdés c) pontja helyébe a következ ő rendelkezés lép : (A közm ű és elektronikus hírközlési nyomvonalas építmények közül) c) a közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos m űtárgyaik kiépítésénél, illetve a meglévő hálózatok korszerűsítésénél a tájkép védelme és az esztétika i követelmények érvényesítése céljából az országos jelent őségű védett természeti területen a műszaki lehet őségek és a védett értékek védelmi szempontjainak mérlegelésével terepszin t alatti elhelyezést kell biztosítani, ide nem értve, ha már meglév ő oszlopsor (közös közm ű oszlopsor) felhasználásával kerül sor az elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózato k kiépítésére ; (2) A Btv a helyébe a következő rendelkezés lép : 19. (1) A vízparti kemping területén tulajdoni formától függetlenül a) kereskedelmi célú szállásfér őhely, vendéglátó épület és pihenés, testedzést szolgál ó építmény helyezhet ő el, b) lakó- és üdül őépület, lakás nem alakítható ki. 66

69 (2) A vízparti kempinget különleges terület kemping települési területfelhasználási egységb e kell sorolni, amelynek beépítettsége legfeljebb 15% lehet. (3) A kemping területének más területfelhasználási egységbe történ ő besorolása csak a) zöldterületként legfeljebb 3%-os beépítettséggel, vag y b) különleges terület strandként, legfeljebb 15%-os beépítettséggel valósítható meg. (4) A strand beépített területe legfeljebb a terület 10%-a lehet. (5) A strand területének legkevesebb 65%-át fásított zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani. (6) Strand területén tulajdoni formától függetlenül a) csak vendéglátó épület, pihenést, testedzést, valamint az átöltözést és tisztálkodást szolgáló építmény helyezhető el, b) lakó- és üdül őépület, lakás nem alakítható ki. " 143. (1) A településkép védelmér ől szóló évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Tvtv.) 2. -a a következő (2b)-(2e) bekezdéssel egészül ki : (2b) E törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály országos településkép-védelme t biztosíthat a településképi szempontból kiemelten meghatározó területre. (2c) Az országos településkép-védelem keretében a településképi szempontból kiemelte n meghatározó területre a terület kijelölésével egyidej űleg a Kormány rendeletben országos jelent őség ű településképi követelményeket és országos településkép-érvényesítési eszközöket állapíthat meg. (2d) A (2c) bekezdés esetében a (2) bekezdés szerinti önkormányzati településképi rendelet rendelkezései a kormányrendelet eltérő rendelkezésének hiányában a településképi szempontból kiemelten meghatározó terület tekintetében nem alkalmazhatók. (2e) Az Étv. 4. (3a) bekezdése szerinti területekre vonatkozóan országos településkép - védelem a (2c) bekezdés figyelembevételével biztosítható. (2) A Tvtv. a következő 1/A. alcímmel egészül ki : 1/A. Országos településkép-védelem 2/A. (1) Az országos jelentőség ű településképi követelmény a 3. (1) bekezdés a), b) és d ) pontjában meghatározott követelményekre és ezen követelmények keretszabályaira terjedhe t ki. (2) A Kormány az országos jelent őségű településképi követelmények érvényesítéséne k el ősegítésére a településképi szempontból kiemelten meghatározó területre egyedi településképi arculati kézikönyv (a továbbiakban : egyedi kézikönyv) készítését írhatja el ő, az egyedi kézikönyv tartalmára, elkészítésére és egyeztetésére vonatkozó részletes szabályo k meghatározásával. Az egyedi kézikönyv az országos főépítész közreműködésével készül. 67

70 (3) A Kormány az országos jelentőség ű településképi követelmények érvényesülés e érdekében a (4) és (6) bekezdés szerinti országos településkép-érvényesítési eszközö k alkalmazását írhatja el ő. (4) A településképi szempontból kiemelten meghatározó területre kormányrendeletbe n meghatározott esetekben és részletszabályok szerint kormányrendeletben kijelöl t államigazgatási szerv a) tájékoztatást adhat és szakmai konzultációt biztosíthat az országos jelent őségű településképi követelményekr ől, ennek keretében javaslatot tehet a követelmények érvényesítési módjára, b) kiemelt településképi véleményezési eljárást folytathat le és településképi véleményt adha t az építésügyi engedélyezési eljárást megelőzően a jogszabályban meghatározott építésügyi hatósági engedélykérelemhez, c) kiemelt településképi bejelentési eljárást folytathat le és településképi döntést hozhat az építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött és az Étv. 33/A. -a szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységnek sem min ősülő építési tevékenységek, reklámelhelyezések és rendeltetésmódosítások tekintetében, d) településképi kötelezést adhat ki, és településkép-védelmi bírságot szabhat ki. (5) A (4) bekezdés szerint kijelölt államigazgatási szerv az országos jelentőség ű településképi követelmények érvényesülése érdekében a 11. (1)-(3) bekezdésében foglaltak szerint jár el azzal, hogy jogszabályban meghatározott esetekben és módon forintig terjed ő közigazgatási bírságnak megfelel ő településkép-védelmi bírság kiszabását rendelheti el. (6) A Kormány támogatási és ösztönző rendszer útján segítheti el ő az országos jelentőség ű településképi követelmények érvényesülését, amely alkalmazásáról az országos településkép - védelmet biztosító kormányrendelet rendelkezik." (3) A Tvtv. 12. (1) bekezdése a következő h) k) ponttal egészül ki : (Felhatabnazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg) h) az országos településkép-védelemmel érintett településképi szempontból kiemelten meghatározó területet és az érintett ingatlanokat, i) a településképi szempontból kiemelten meghatározó területre vonatkozó egyedi kéziköny v tartalmi elemeit, az elkészítésére és egyeztetésére vonatkozó részletes szabályokat, j) a településképi szempontból kiemelten meghatározó területre vonatkozó országo s jelent őségű településképi követelményeket, továbbá a reklámhordozó és reklám elhelyezésére vonatkozó tilalmak és korlátozások alól e törvény által megengedett eltéréseket, a létesíthet ő reklámhordozók számát, megjelenésük különös formai (m űszaki) követelményeit, k) az országos településképi követelmények érvényesülése érdekében alkalmazandó országo s településkép-érvényesítési eszközöket, az egyes eszközök alkalmazásának eseteit, módját, részletes szabályait, a vonatkozó eljárások szabályait, beleértve az eljárásokban vizsgálandó településképi szempontokat és az eljárások alóli mentesség feltételeit, a támogatási é s ösztönző rendszer alkalmazását, továbbá az országos településkép-érvényesítési eszközö k alkalmazására hatáskörrel rendelkez ő hatóságokat és feladatkörrel rendelkez ő egyéb szerveket. 68

71 (4) A Tvtv. a) 8. (2) bekezdés c) pontjában a folytathat le szövegrész helyébe a folytathat le az Étv. 57/F. hatálya alá nem tartozó, szöveg, az a rendeltetésmódosítások szövegrész helyébe a az Étv. 57/F. hatálya alá nem tartozó rendeltetésmódosítások szöveg, b) 10. (1) bekezdés a) pontjában a hatósági engedélyhez szövegrész helyébe az az Étv. 57/F. hatálya alá nem tartozó, hatósági engedélyhez szöveg, az a rendeltetésmódosítások szövegrész helyébe az az Étv. 57/F. hatálya alá nem tartozó rendeltetésmódosítások szöveg lép. (5) A Tvtv. a) 2. alcímének címében az A településképi szövegrész helyébe az A helyi településképi szöveg, b) az 5. (1) bekezdésben a főépítész vagy több település által közösen foglalkoztatott térségi főépítész szövegrész helyébe a főépítész, több település által közösen foglalkoztatot t térségi főépítész vagy a megyei főépítész szöveg, e) 11/A. (3) bekezdésében a településképi szövegrész helyébe a a (2a), (2b) és (2c) bekezdések szerinti jogszabályok hatálya alá tartozó területek kivételével a településképi szöveg, d) 11/B. (4) bekezdésében a 2. (2a) bekezdés szövegrész helyébe a 2. (2a), (2b) és (2c) bekezdés szöve g lép. 92. Hatályon kívül helyező rendelkezések 144. Hatályát veszti a) a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balaton i Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló évi CXII. törvény, b) az Országos Területrendezési Tervr ől szóló évi XXVI. törvény, c) a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló évi LXIV. törvény. 69

72 1/1.melléklet a évi... törvényhez A Budapesti Agglomerációhoz tartozó települések jegyzék e 1. Budapest 28. Herceghalom 55. Remetesz ő lős 2. Alsónémedi 29. Isaszeg 56. Solymár 3. Biatorbágy 30. Kerepes 57. Sóskút 4. Budajenő 31. Kistarcsa 58. Szada 5. Budakalász 32. Kisoroszi 59. Százhalombatta 6. Budakeszi 33. Leányfalu 60. Szentendre 7. Budaörs 34. Majosháza 61. Szigethalom 8. Csobánka 35. Maglód 62. Szigetmonosto r 9. Csomád 36. Mogyoród 63. Szigetszentmiklós 10. Csömör 37. Nagykovácsi 64. Sződ 11. Csörög 38. Nagytarcsa 65. Sződliget 12. Délegyháza 39.Óc5a 66. Tahitótfalu 13. Diósd 40. Orbottyán 67. Taksony 14. Dunabogdány 41. Páty 68. Tárnok 15. Dunaharaszti 42. Perbál 69. Telki 16. Dunakeszi 43. Pécel 70. Tinnye 17. Dunavarsány 44. Pilisborosjenő 71. Tök 18. Ecser 45. Piliscsaba 72. Tökö l 19. Erdőkertes 46. Pilisjászfalu 73. Törökbálint 20. Érd 47. Pilisszántó 74. Üllő 21. Felsőpakony 48. Pilisszentiván 75. Üröm 22. Fót 49. Pilisszentkereszt 76. Vác 23. Göd 50. Pilisszentlászló 77. Vácrátót 24. Gödöllő 51. Pilisvörösvár 78. Vecsés 25. Gyál 52. Pomáz 79. Veresegyház 26. Gyömr ő 53. Pócsmegyer 80. Visegrád 27. Halásztelek 54. Pusztazámor 81. Zsámbék 1/2.melléklet a évi...törvényhez A Balaton Kiemelt Üdül őkörzethez tartozó települések jegyzék e 1. Alsóörs 16. Balatonendréd 31. Balatonszabad i 2. Alsópáhok 17. Balatonfenyves 32. Balatonszársz ó 3. Andocs 18. Balatonfőkajár 33. Balatonszeme s 4. Aszófő 19. Balatonföldvár 34. Balatonszentgyörg y 5. Ábrahámhegy 20. Balatonfüred 35. Balatonszepez d 6. Ádánd 21. Balatonfűzfő 36. Balatonsz ő lős 7. Badacsonytomaj 22. Balatongyörök 37. Balatonudvari 8. Badacsonytördemic 23. Balatonhenye 38. Balatonújlak 9. Balatonakali 24. Balatonkenese 39. Balatonvilágo s 10. Balatonakarattya 25. Balatonkeresztúr 40. Bábonymegye r 11. Balatonalmádi 26. Balatonlelle 41. Bálványo s 12. Balatonberény 27. Balatonmagyaród 42. Barnag 13. Balatonboglár 28. Balatonmáriafürd ő 43. Bókaháza 14. Balatoncsicsó 29. Balaton őszöd 44. Buzsák 15. Balatonederics 30. Balatonrendes 45. Csajág 70

73 46. Csapi 91. Lesencetomaj 136. Szegerd ő 47. Cserszegtomaj 92. Litér 137. Szentantalfa 48. Csopak 93. Lovas 138. Szentbékkáll a 49. Dióskál 94. Lulla 139. Szentgyörgyvár 50. Csömend 95. Marcali 140. Szentjakabfa 51. Dörgicse 96. Mencshely 141. Szentkirályszabadj a 52. Egeraracsa 97. Mindszentkálla 142. Szigliget 53. Esztergályhorváti 98. Monostorapáti 143. Szólád 54. Felsőörs 99. Monoszló 144. Szőlősgyörök 55. Fels őpáhok 100. Nagyberény 145. Tab 56. Fonyód 101. Nagycsepely 146. Tagyon 57. F őnyed 102. Nagyrada 147. Taliándörögd 58. Galambok 103. Nagyvázsony 148. Tapolca 59. Gamás 104. Nemesbük 149. Táska 60. Garabonc 105. Nemesgulács 150. Teleki 61. Gétye 106. Nemesvita 151. Tihany 62. Gyenesdiás 107. Nikla 152. Tikos 63. Gyugy 108. Nyim 153. Torvaj 64. Gyulakeszi 109. Óbudavár 154. Tótvázsony 65. Hács 110. Ordacsehi 155. Uzsa 66. Hegyesd 111. Öcs 156. Vállus 67. Hegyinagas 112.Öregiak 157. Várvölgy 68. Hévíz 113. Örvényes 158. Vászoly 69. Hidegkút 114. Paloznak 159. Veszprémfajsz 70. Hollád 115. Pécsely 160. Vigántpetend 71. Kapolcs 116. Pula 161. Vindornyafo k 72. Kapoly 117. Pusztaszemes 162. Vindornyalak 73. Káptalantóti 118. Raposka 163. Vindornyaszőlős 74. Karád 119. Révfülöp 164. Visz 75. Karmacs 120. Rezi 165. Vonyarcvashegy 76. Kékkút 121. Ságvár 166. Vöröstó 77. Kereki 122. Salföld 167. Vör s 78. Keszthely 123. Sármellék 168. Zala 79. Kéthely 124. Sávoly 169. Zalaapáti 80. Kisapáti 125. Sérseksz ő lős 170. Zalacsány 81. Kisberény 126. Siófok 171. Zalakaro s 82. Kőröshegy 127. Siójut 172. Zalakomár 83. Kötcse 128. Som 173. Zalamerenye 84. Kővágóörs 129. Somogybabod 174. Zalaszabar 85. Köveskál 130. Somogymeggyes 175. Zalaszántó 86. Küngös 131. Somogysámson 176. Zalaszentmárto n 87. Látrány 132. Soinogyszentpál 177. Zalaújlak 88. Lengyeltóti 133. Somogytúr 178. Zalavár 89. Lesencefalu 134. Somogyvár 179. Zamárd i 90. Lesenceistvánd 135. Szántód 180. Zánka 1/3. melléklet a évi...törvényhez A Balaton Kiemelt Üdül őkörzet parti és partközeli településeinek jegyzék e 7 1

74 1. Alsóörs 19. Balatonkenese 37. Gyenesdiá s 2. Alsópáhok* 20. Balatonkeresztúr 38. Hévíz * 3. Aszófő 21. Balatonlelle 39. Keszthely 4. Ábrahámhegy 22. Balatonmáriafürd ő 40. Kőröshegy * 5. Badacsonytomaj 23. Balaton őszöd 41. Kővágóör s 6. Badacsonytördemic 24. Balatonrendes 42. Lovas* 7. Balatonakali 25. Balatonszabadi* 43. Orvényes 8. Balatonakarattya 26. Balatonszárszó 44. Paloznak 9. Balatonalmádi 27. Balatonszemes 45. Révfülöp 10. Balatonberény 28. Balatonszentgyörgy 46. Siófok 11. Balatonboglár 29. Balatonszepezd 47. Szántód 12. Balatonederics 30. Balatonudvari 48. Szigliget 13. Balatonfenyves 31. Balatonvilágos 49. Tihany 14. Balatonfőkajár 32. Cserszegtomaj* 50. Vonyarcvasheg y 15. Balatonföldvár 33. Csopak 51. Zamárdi 16. Balatonfüred 34. Felsőörs* 52. Zánka 17. Balatonfűzfő 35. Felsőpáhok * 18. Balatongyörök 36. Fonyód * Partközeli település. 2. melléklet a évi...törvényhez Az Ország Szerkezeti Terve** 3/1.melléklet a évi... törvényhez Ökológiai hálózat magterületének övezete, az ökológiai hálózat ökológiai folyosójána k övezete és az ökológiai hálózat pufferterületének övezete* * 3/2.melléklet a évi... törvényhez Kiváló termőhelyi adottságú szántók övezete és a jó term őhelyi adottságú szántó k övezete* * 3/3.melléklet a évi... törvényhez Kiváló term őhelyi adottságú erd ő k övezete, az erd ők övezete és az erd őtelepítésr e javasolt terület övezete** 3/4.melléklet a évi... törvényhez Tájképvédelmi terület övezete* * 3/5.melléklet a évi... törvényhe z Világörökségi és világörökségi várományos területek övezete által érintett települések* * 7 2

75 3/6.melléklet a évi... törvényhe z Vízmin őség-védelmi terület övezete** 3/7.melléklet a évi... törvényhe z Nagyvízi meder övezete és a VTT-tározók övezete* * 3/8.melléklet a évi...törvényhez Honvédelmi és katonai célú terület övezete által érintett települések* * 4/1.melléklet a évi... törvényhez Az országos közúthálózat távlati gyorsforgalmi és főúti elemei, valamint a fővárosi térszerkezetet meghatározó főutak (A térség e mellékletben a település közigazgatási területét és annak 10 kilométeres környezetét jelenti) 1. Távlati vorsforaalmi utak A B C 1. Meglévő szakasz Tervezett szakasz 2. MO : Biatorbágy (Ml) Budaörs Budakeszi Nagykovácsi Budapes t [II. ker.] Solymár Pilisborosjenő Üröm Budapest [III. kerület] Budakalász (11. sz. főút) Budakalász (11. sz. főút) Szigetmonostor Budapest [IV. ker.] Dunakeszi Budapest [XV. ker.] Fót Csömör Budapest [XVI. ker.] Kistarcsa Nagytarcsa Budapest [XVII. ker.] Ecser Üll ő Vecsés Gyál Budapest [XXIII. ker.] Dunaharaszti Szigetszentmiklós Budapest [XXII. ker.] Diósd Törökbálint Biatorbágy (Ml ) 4. M1 : Budapest Győr Hegyeshalom (Ausztria) 5. M10 : Budapest Esztergom (Szlovákia ) 6. M15 : Levél (Ml) Rajka (Szlovákia ) 7. M19 : Bőny (Ml) Győr (1. sz. főút) 8. R100 : Bicske térsége (Ml) Kesztölc (M 10) 9. M2 : Budapest (MO) Vác Vác Rétság Hont (Szlovákia) 10. R21 : Hatvan (M3) Salgótarján Ipolytarnóc (Szlovákia) 11. M25 : Füzesabony térsége (M3) Eger 73

76 12. M3 : Budapest Hatvan Füzesabony Polgár Görbeháza Nyíregyháza Vásárosnamény Vásárosnamény Beregdaróc (Ukrajna ) 13. M30 : Mezőcsát-(M3) Miskolc Miskolc Encs Tornyosnémeti (Szlovákia) 14. M31 : Budapest (MO) Kistarcsa Kerepes Gödöllő térsége (M3 ) 15. M32 : Szolnok (M4) Füzesabony térsége (M3 ) 16. M34 : Vásárosnamény (M3) Záhony (Ukrajna) 17. M35 : Görbeháza (M3) Debrecen Debrecen Berettyóújfalu térsége (M4) 18. M4 : Budapest Szolnok Püspökladány Berettyóújfalu Nagykereki (Románia) 19. M43 : Szeged (M5) Csanádpalota (Románia) 20. M44 : Nagykőrös (M8) Békéscsaba 21. R44 : Békéscsaba Gyula (Románia) 22. R47 : Berettyóújfalu térsége (M4) Békéscsaba Hódmezővásárhely Szeged (M43 ) 23. R49 : Őr (M3) Csenger térsége (Románia) 24. M5 : Budapest Kecskemét Kiskunfélegyháza Szeged Röszke (Szerbia ) 25. M51 : Budapest (M5) Budapest (MO ) 26. M6 : Budapest (MO) Dunaújváros Szekszárd Bóly térsége. Bóly térsége Ivándárd a (Horvátország ) 27. M60 : Bóly térsége (M6) Pécs Pécs Szigetvár Barcs (Horvátország ) 28. R67 : Balatonszemes (M7) Kaposvár (M9 ) 29. M7 : Budapest Székesfehérvár Siófok Balatonszentgyörgy Nagykanizsa Letenye (Horvátország) 30. M70 : Letenye (M7) Tornyiszentmiklós (Szlovénia) 31. R76 : Balatonszentgyörgy (M7) Misefa (M9) 32. M8 : Balatonfőkajár (M7) Sárbogárd Dunaújváros Kecskemét Szolno k (M4) 33. R8 : Vasvár (M9) Balatonfőkajár (M7) 34. M80 : (Ausztria) Szentgotthárd térsége 74

77 Körmend - Vasvár (M9 ) 35. R83 : Pápa - Tét - Gy őr (M1 ) 36. M85 : Gy őr térsége (M 1) - Csorna - - Csorna - Nagycenk - Sopron - (Ausztria) 37. M86 : Szombathely térsége - Csorna (M85) - - Csorna (M85) - Mosonmagyaróvár térsége (M 1 ) 38. M9 : - Szekszárd - Dusnok - Nagycenk (M85) - Szombathely - Vasvár Rábahídvég (M80 ) Vasvár (M80) - Zalaegerszeg - Nagykanizsa - Kaposvár - Dombóvár - Szekszárd Dusnok - Szeged (M5) 2. Távlati főutak 2.1. Meglévő szakaszok : A B sz. főút : Budapest - Tatabánya - Tata - Komárom - Gy őr - Mosonmagyaróvár - Hegyeshalom - (Ausztria ) sz. főút : Budapest - Dunakeszi - Vác - Rétság - Hont - (Szlovákia ) sz. főút : Budapest - Hatvan - Gyöngyös - Füzesabony - Mezőkövesd - Miskol c - Szikszó - Encs - Tornyosnémeti - (Szlovákia ) sz. főút : Budapest - Cegléd - Szolnok - Püspökladány - Debrecen - Hajdúhadház - Nyíregyháza - Kisvárda - Záhony - (Ukrajna ) 5. S. sz. főút : Budapest - Dabas - Kecskemét - Kiskunfélegyháza - Szeged - Röszk e - (Szerbia ) sz. főút : Budapest - Dunaújváros - Szekszárd - Pécs - Barcs - (Horvátország ) sz. főút : Budapest - Székesfehérvár - Siófok - Nagykanizsa - Letenye - (Horvátország) sz. főút : Székesfehérvár (63. sz. főút) - Veszprém (R8) ; Vashosszúfalu (R8) - Vasvár - Körmend - Szentgotthárd - (Ausztria ) sz. főút : Budapest - Pilisvörösvár - Piliscsaba - Dorog - Nyergesújfalu - Dunaalmás (1. sz. főút) sz. főút : Hegyeshalom (Ml) - Hegyeshalom (1. sz. főút) sz. főút : Herceghalom (Ml) - Pilisjászfalu (10. sz. főút) sz. főút : Budapest - Szentendre - Visegrád - Esztergom (117. sz. főút) sz. főút : Esztergom (11. sz. főút) - Dorog (10. sz. főút) sz. főút : Dorog (10. sz. főút) - Tát (10. sz. főút) sz. főút : Vác (2. sz. főút) - Nagymaros - Szo b sz. főút : (Szlovákia) - Komárom - Kisbér (81. sz. főút) sz. főút : Komárom (10. sz. főút) - Komárom (13. sz. főút) sz. főút : Gy őr (1. sz. főút) - Vámosszabadi - (Szlovákia ) sz. főút : Mosonmagyaróvár (1. sz. főút) - Rajka - (Szlovákia) sz. főút : Hatvan (3. sz. főút) - Salgótarján - Somosk őújfalu - (Szlovákia ) sz. főút : Rétság térsége (2. sz. főút) - Jobbágyi - Szurdokpüspöki térsége - Gyöngyös (3. sz. főút) 75

78 sz. főút : Bánk (2. sz. főút) - Balassagyarmat - Salgótarján (21. sz. főút) sz. főút : Balassagyarmat (22. sz. főút) - (Szlovákia ) sz. főút : Bátonyterenye (21. sz. főút) -Tarnalelesz (25. sz. főút) sz. főút : Gyöngyös (3. sz. főút) - Parád - Eger (25. sz. főút) sz. főút : Kerecsend (3. sz. főút) - Eger - Bánréve (26. sz. főút) sz. főút : Miskolc (3. sz. főút) - Sajószentpéter - Kazincbarcika térsége - Bánréve - (Szlovákia) sz. főút : Sajószentpéter (26. sz. főút) - Edelény - Tornanádaska térsége - (Szlovákia) sz. főút: Emőd (M3) - Em őd (3. sz. főút) sz. főút: Miskolc (M30) - Miskolc (3. sz. főút) sz. főút : Fels őzsolca (3. sz. főút) - Szirmabeseny ő (26. sz. főút) sz. főút : Budapest (MO) - Sülysáp - Kóka - Nagykáta - Jászberény - Doi7nánd (33. sz. főút) sz. főút : Nagykáta (31. sz. főút) - Cegléd (4. sz. főút) sz. főút: Hatvan (M3) - Jászberény - Szolnok (4. sz. főút) sz. főút : Füzesabony (3. sz. főút) - Tiszafüred - Debrecen (4. sz. főút) sz. főút : Nyíregyháza (M3) - Nyíregyháza (41. sz. főút) sz. főút : Tiszafüred (33. sz. főút) - Kunhegyes - Fegyvernek (4. sz. főút) sz. főút : Nyékládháza (3. sz. főút) - Polgár - Debrecen (4. sz. főút) sz. főút : Hajdúhadháza (4. sz. főút) - Debrecen (33. sz. főút) sz. főút : Polgár (35. sz. főút) - Nyíregyháza (4. sz. főút) sz. főút : Fels őzsolca (3. sz. főút) - Szerencs - Sátoraljaújhely - (Szlovákia) sz. főút : Mezőzombor (37. sz. főút) -Nyíregyháza (36. sz. főút) sz. főút : Sátoraljaújhely (37. sz. főút) - Cigánd - Kisvárda (4. sz. főút) sz. főút : Mez őzombor (37. sz. főút) - Mád - Encs (3. sz. főút) sz. főút : Cegléd (M4) - Cegléd (4. sz. főút) sz. főút : Szolnok (4. sz. főút) - Szolnok (32. sz. főút) sz. főút : Nyíregyháza (M3) - Nyírtura (4. sz. főút) sz. főút : Albertirsa (4. sz. főút) - Újhartyán (M5 ) sz. főút : Nyíregyháza (4. sz. főút) - Vásárosnamény - Beregsurány - (Ukrajna ) sz. főút : Püspökladány (4. sz. főút) - Berettyóújfalu - Ártánd - (Románia ) sz. főút : Berettyóújfalu (47. sz. főút) - Berettyóújfalu (42. sz. főút) sz. főút : Szeged (5. sz. főút) - Makó - Nagylak - (Románia) sz. főút : Makó (M43) - Makó (43. sz. főút) sz. főút : Kiszombor (43. sz. főút) - (Románia) sz. főút : Kecskemét (5. sz. főút) - Békéscsaba (M44) sz. főút : Cegléd (4. sz. főút) - Nagykőrös - Kecskemé t sz. főút : Szolnok (4. sz. főút) - Martfű - Tiszaföldvár - Kunszentmárton (44. sz. főút) sz. főút : Gyomaendrőd (46. sz. főút) - Szarvas (44. sz. főút) sz. főút: Kecskemét (M5) - Kecskemét (44. sz. főút) sz. főút : Kunszentmárton (44. sz. főút) - Szentes - Hódmezővásárhely (M47) 7 6

79 sz. főút : Kiskunfélegyháza (5. sz. főút) - Csongrád - Szentes (45. sz. főút) sz. főút : Törökszentmiklós (4. sz. főút) - Mezőtúr - Gyomaendrőd - Mez őberény (47. sz. főút) sz. főút : Mez őberény (47. sz. főút) - Békéscsaba (M44 ) sz. főút : Debrecen (4. sz. főút) - Mátészalka (49. sz. főút) sz. főút : Debrecen (4. sz. főút) - Nyírábrány - (Románia ) _ sz. főút : Rohod (41. sz. főút) - Mátészalka - Csengersima - (Románia) sz. főút : Gy őrtelek (49. sz. főút) - Tiszabecs - (Ukrajna) sz. főút : Budapest (MO) - Kalocsa - Baja - Hercegszántó - (Szerbia ) sz. főút : Baja (51. sz. főút) - Baja (55. sz. főút) sz. főút : Kecskemét (M5) - Solt - Dunaföldvár (6. sz. főút) sz. főút : Solt (52. sz. főút) - Kiskunhalas - Tompa - (Szerbia ) sz. főút : Kecskemét (5. sz. főút) - Soltvadkert - Sükösd (51. sz. főút) sz. főút : Szeged (5. sz. főút) - Baja - Bátaszék (M6 ) sz. főút : Baja (51. sz. főút) - Baja (511. sz. főút) sz. főút : Szekszárd (6. sz. főút) - Mohács - Udvar - (Horvátország) sz. főút : Mohács - Pécs térsége (6. sz. főút) sz. főút : Pécs (6. sz. főút) - Kozármisleny (M60 ) sz. főút : Pécs (6. sz. főút) - Harkány - Drávaszabolcs - (Horvátország ) sz. főút : Dunaföldvár (6. sz. főút) - Dombóvár - Kaposvár - Nagykanizsa (7. sz. főút) sz. főút : Dombóvár (61. sz. főút) - Sásd (66. sz. főút) sz. főút : Dunaújváros (6. sz. főút) - Székesfehérvár (7. sz. főút) sz. főút : Tolna (6. sz. főút) - Sárbogárd - Székesfehérvár (8. sz. főút) sz. főút : Szedres (63. sz. főút) - Szedres (M6 ) sz. főút : Simontornya (61. sz. főút) - Enying (7. sz. főút) sz. főút : Szekszárd (6. sz. főút) - Tamási - Siófok (7. sz. főút) sz. főút : Nagykónyi (61. sz. főút) - Iregszemcse (65. sz. főút) sz. főút : Pécs (6. sz. főút) - Sásd - Kapospula (610. sz. főút) sz. főút : Szigetvár (6. sz. főút) - Kaposvár - Látrány - Balatonszemes (7. sz. főút) sz. főút : Barcs (6. sz. főút) - Nagyatád - Balatonberény (7. sz. főút) sz. főút : Nagyatád (68. sz. főút) - Berzence - (Horvátország) sz. főút : Lepsény (7. sz. főút) - Balatonfüred - Keszthely (76. sz. főút) sz. főút : Balatonfűzfő (71. sz. főút) - Veszprém (8. sz. főút ) sz. főút : Csopak (71. sz. főút) - Veszprém (8. sz. főút) sz. főút : Nagykanizsa (7. sz. főút) - Zalaegerszeg - Vasvár (8. sz. főút) sz. főút : Keszthely (71. sz. főút) - Rédics (86. sz. főút) sz. főút : Balatonberény (7. sz. főút) - Sánnellék - Zalacsány - Zalaegerszeg - Nádasd (86. sz. főút) sz. főút : Keszthely (75. sz. főút) - Szentgyörgyvár (76. sz. főút) sz. főút : Veszprém (8. sz. főút) - Tapolca - Lesencetomaj (84. sz. főút) sz. főút : Székesfehérvár (7. sz. főút) - Csór (8. sz. főút) 7 7

80 sz. főút : Székesfehérvár (7. sz. főút) - Kisbér - Gy őr (1. sz. főút) sz. főút : Székesfehérvár (7. sz. főút) - Lovasberény - Vértesacsa - Felcsút - Obarok (1. sz. főút) sz. főút : Gy őr keleti térsége (Ml) - Győr (1. sz. főút) sz. főút : Veszprém térsége (8. sz. főút) - Zirc - Pannonhalma - Győr (Ml ) sz. főút : Gy őr (1. sz. főút) - Győr (83. sz. főút) sz. főút : Városl őd (R8) - Pápa - Győr (1. sz. főút) sz. főút : Veszprém (8. sz. főút) - Veszprém (82. sz. főút) sz. főút : Pápa (83.sz. főút) - Csót - Bakonytamási - Veszprémvarsány (82. sz. főút) sz. főút : Pápa (83.sz. főút) - Nemesszalók - Celldömölk - Sárvár (84. sz. főút) sz. főút : Balatonederics (71. sz. főút) - Sárvár - Sopron - (Ausztria) sz. főút : Győr térsége (1. sz. főút) - Csorna - Kapuvár - Nagycenk (84. sz. főút) sz. főút : (Szlovénia) - Rédics - Zalabaksa - Zalalövő - Könnend - Szombathely - Csorna - Mosonmagyaróvár (150. sz. főút ) sz. főút : Kópháza (84. sz. főút) - (Ausztria) sz. főút : Kám (8. sz. főút) - Szombathely - Kőszeg - (Ausztria) sz. főút : Vát (86. sz. főút) - Sárvár (84. sz. főút) sz. főút : Gencsapáti (87. sz. főút) - Bucsu - (Ausztria) 116. Budapest térszerkezetet meghatározó főútjai k : A B sz. főút : Győr elkerül ő (Vámosszabadi (14. sz. főút) - Abda (1. sz. főút)) sz. főút : új nyomvonalon: Ecser (MO) - Nagykáta (31. sz. főút) sz. főút : Baja délkeleti elkerülő sz. főút : Mohács - Dávod (51. sz. főút) sz. főút : Veszprém - Gyulafirátót elkerül ő sz. főút : Szombathely elkerülő (Szombathely - Balogunyom - Kisunyom) sz. főút : Bicske térsége (M 1) - Százhalombatta - Újhartyán (M5) sz. főút : Mosonmagyaróvár (Ml) - Mosonmagyaróvár (1. sz. főút) sz. főút : Gödöll ő (3. sz. főút) - Vác térsége - Tahitótfalu (11. sz. főút) sz. főút Miskolc sz. főút : Albertirsa (4. sz. főút) - Tápiószentmárton - Nagykáta - Jászfényszaru (32. sz. főút) sz. főút : Nyíregyháza nyugati elkerül ő (36. sz. és 38. sz. főút) sz. főút : Kecskemét északi elkerülő (5. sz. főút - M5 ) sz. főút : Debrecen reptérre vezet ő út sz. főút : Kalocsa (51. sz. főút) - Paks térsége (M6 ) sz. főút : Gy őr (1. sz. főút) - Vámosszabadi (14. sz. főút) sz. főút : Pápa (83. sz. főút) - Devecser - Tapolca (77. sz. főút) sz. főút : (Ausztria) - Fert őd - Fertőszentmiklós térsége (85. sz. főút) sz. főút : Rábacsanak térsége (86. sz. főút) - Pápa (83. sz. főút) 78

81 sz. főút Jánossomorja (86. sz. főút) - (Ausztria) 21. Győr (M19) - Gönyű (1. sz. főút) 22. (Szlovénia) - Bajánsenye - Zalalöv ő - Zalaszentgyörgy térsége (76. sz. főút) 23. Lenti térsége (75. sz. főút) - Tornyiszentmiklós (M70) 24. Devecser - Sümeg - Keszthely (71. sz. főút) 25. Mór (81. sz. főút) - Oroszlány térség e 26. Sávoly (M7) - Marcali - Somogyvár - Gamás - Törökkoppány - Nagykónyi (61. sz. főút) 27. Iharosberény térsége (61. sz. főút) - Gyékényes térsége - (Horvátország) 28. Pécs térsége (M60) - Vajszíó 29. Darány (6. sz. főút) - Sellye - Harkány - Siklós - Villány - Udvar térsége (56. sz. főút) 30. Köblény térsége (M9) - Komló térsége (66. sz. főút) 31. Kalocsa (51. sz. főút) - Kecel (54. sz. főút) 32. Soltvadkert (53. sz. főút) - Kiskunmajsa - Kistelek - Mindszent - Derekegyház - Nagyrnágocs - Orosháza (M47 ) 33. Szabadegyháza (62. sz. főút) - Adony - Ráckeve - Kiskunlacháza (51. sz. főút) 34. Szigetszentmiklós (MO) - Ráckeve 35. Jászberény (32. sz. főút) - Gyöngyös (3. sz. főút) 36. Szécsény térsége (22. sz. főút) - Nógrádszakál - (Szlovákia) 37. Pétervására (23. sz. főút) - Sirok (24. sz. főút) 38. Karácsond térsége (3. sz. főút) - Heves - Kisköre - Kunhegyes - Kenderes (4. sz. főút) 39. Tiszafüred (33. sz. főút) - Tiszaörs (34. sz. főút) 40. Törökszentrniklós (46. sz. főút) - Martfű térsége (442. sz. főút) 41. Kiskunfélegyháza (5. sz. főút) - Kiskunhalas - Mélykút - Kunbaja - (Szerbia ) 42. Hódmezővásárhely (M47) - Kübekháza térsége (Szerbia/Románia) 43. Hódmezővásárhely (M47) - Makó (43. sz. főút) 44. Szarvas (44. sz. főút) - Orosháza - Mezőkovácsháza - Battonya - (Románia) 45. Békés (47. sz. főút) - Doboz - Sarkad - Méhkerék térsége - (Románia ) 46. Békéscsaba (M44) - Doboz 47. Békéscsaba - Medgyesegyháza - Mezőkovácsház a 48. Kisújszállás (4. sz. főút) - Túrkeve - Mez őtúr - Szarvas (44. sz. főút) 49. Kunmadaras (34. sz. főút) - Karcag - Füzesgyarmat - Szeghalom (47. sz. főút) 50. Rakamaz térsége (38. sz. főút) - Tiszavasvári - Hajdúböszörmény (35. sz. főút) 51. Tiszafüred - Polgár 52. Nyíregyháza térsége (M3) - Nyírbátor - Vállaj - (Románia) 79

82 53. Csökmő térsége (47. sz. főút) - Körösnagyharsány - (Románia) 54. Budapest tervezett főútjai 55. Cigánd (381. sz. főút) - Sárospatak (37. sz. főút) 56. Kisvárda (4. sz. főút) - Fehérgyarmat (491. sz. főút) 2.3. Főutak tervezett településelkerül ő szakaszai (A felsorolás nem tartalmazza azokat az elkerüléseket, amelyek a gyorsforgalmi utak részé t fogják képezni.) A B sz. főút : Tatabánya, Vértessző lős, Tata, Almásfilzitő, Komárom, Abda, Öttevény, Mosonmagyaróvár sz. főút : Gödöllő sz. főút : Törökszentmiklós, Újfehért ó sz. főút : Örkény, Kistelek sz. főút : Pécs, Szigetvár sz. főút : Martonvásár, Kápolnásnyék, Velence, Gárdon y sz. főút : Nyergesújfalu, Lábatlan sz. főút : Pilismarót sz. főút : Érsekvadkert, Balassagyarmat, Őrhalom, Szécsény, Endrefalva, Szalmateres, Karancsság, Ságújfalu, Kishartyán sz. főút : Bátonyterenye, Nemti, Pétervására, Bűkkszenterzsébet, Tarnalelesz sz. főút : Eger, Szentdomonkos, Ózd, Sajópüspöki, Bánrév e sz. főút : Sajószentpéter, Berente, Kazincbarcika, Vadna, Dubicsány, Putno k sz. főút : Edelén y sz. főút : Nagykáta, Jászjákóhalma, Jászapát i sz. főút : Cegléd sz. főút : Pusztamonostor, Jászberény, Jásztelek, Alattyán, Jánoshida, Jászalsószentgyörg y sz. főút : Dormánd, Beseny őtelek sz. főút : Nagycsécs, Sajószöged sz. főút : Tiszavasvári sz. főút : Szerencs, Sátoraljaújhel y sz. főút : Nyírtelek, Nyíregyház a sz. főút : Vásárosnamén y sz. főút : Makó sz. főút : Cegléd, Nagyk őrös sz. főút : Szolnok, Rákóczifalva, Rákócziújfalu sz. főút : Kunszentmárton, Szentes sz. főút : Mezőtúr, Gyomaendr őd sz. főút : Nyíradony, Nyírmihálydi, Nyírbogát, Nyírbátor, Nyírmeggye s sz. főút : Kiskunlacháza, Dömsöd, Solt, Harta, Dunapataj, Bátya, Sükösd, Ersekcsanád, Baja, Nagybaracska sz. főút : Sol t sz. főút : Akasztó, Kiskőrös, Soltvadkert, Kiskunhalas, Tompa 80

83 sz. főút : Jakabszállás, Bócsa, Kecel, Császártöltés sz. főút : Pörböly, Csávoly, Felsőszentiván, Tatahála, Mélykút sz. főút : Szalánta, Túron y sz. főút : Cece, Simontornya, Tolnanémedi, Pincehely, Tamási, Nagykónyi, Dombóvár, Kapospula, Iharosberén y sz. főút : Szabadegyháza sz. főút : Nagydorog, Bikács, Cece, Sárbogárd, Sárkeresztúr, Ab a sz. főút : Tamási, Iregszemcse, Ságvár, Siófo k sz. főút : Szentlászló, Kaposvár sz. főút : Lábod, Böhönye, Mesztegny ő, Kelevíz, Kéthel y sz. főút Egervár sz. főút : Pacsa, Zalaszentmihály, Bak, Zalatárnok, Nova, Lenti sz. főút : Szentgyörgyvár, Nagykapornak, Bagod, Hagyárosbörön d sz. főút : Székesfehérvár, Kisbér, Ászár, Mezőörs, Pér sz. főút : Veszprém, Eplény, Zirc, Veszprémvarsány, Ravazd, Écs, Nyú l sz. főút : Takácsi, Gyarmat, Tét [Szentkút], Tét, Gy őrszemere sz. főút : Celldömölk sz. főút : Sümeg, Rábapaty, Simaság, Újkér sz. főút : Zalabaksa, Kálócfa, Kozmadombja, Egyházasrádóc, Kisunyom, Balogunyom, Szombathely, Mosonmagyaróvár sz. főút : Táplánszentkereszt, Szombathely, Gyöngyösfalu, Lukácsháza, K őszeg 4/2.melléklet a évi... törvényhez A gyorsforgalmi és főúthálózat, a fővárosi térszerkezetet meghatározó főutak, valamint a vasúti törzshálózat távlati nagy hídjai a Dunán és a Tiszá n (A térség e mellékletben a település közigazgatási területét és annak 10 kilométeres környezetét jelenti) 1. Távlati Duna-hidak 1.1. Me glév ő közúti hidak v A B 1. Esztergom - (Szlovákia) M Szigetmonostor - Budapest [IV. ker.] MO észak 3. Budapest [III. ker.] - Budapest [XIII. ker.] Árpád hí d 4. Budapest [V. ker.] - Budapest [I. ker.] Erzsébet híd 5. Budapest [XI. ker.] - Budapest [IX. ker.] Rákóczi híd 6. Budapest [XXII. ker.] - Szigetszentmiklós MO dé l 7. Dunaújváros - Dunavecse M 8 8. Dunaföldvár - Solt 52. sz. főút 9. Bogyiszló - Fajsz M9 10. Baja 55. sz. főút 1.2. Tervezett közúti hidak A B 8 1

84 1. Váinosszabadi térsége - (Szlovákia) 81. sz. főút 2. Komárom - (Szlovákia) 13. sz. főút 3. Vác - Tahitótfalu (új főút) 4. Budapest [III. ker.] - Budapest [XIII. ker.] Aquincumi híd 5. Budapest [XI. ker.] - Budapest [XXI. ker.] Galvani híd 6. Budapest [XI. ker.] - Budapest [XXI. ker.] Albertfalvai híd 7. Százhalombatta-Tököl 100. sz. főút 8. Adony - Ráckeve (új főút) 9. Paks - Foktő (új főút) 10. Mohács (új főút) 1.3. Meglévő vasúti hidak A 1. Komárom - (Szlovákia) 2. Budapest [III. ker.] - Budapest [IV. ker.] 3. Budapest [XI. ker.] - Budapest [IX. ker. ] 4. Baja 1.4. Tervezett vasúti hí d Ercsi - Ráckeve térség e 2. Távlati Tisza-hidak 2.1. Meglévő közúti hida k A B 1. Tivadar - Kisar új főút 2. Vásárosnamény 41. sz. főút 3. Záhony - (Ukrajna) 4. sz. főút 4. Cigánd - Tiszakajár 381. sz. főút 5. Tiszaújváros 35. sz. főút 6. Polgár - Oszlár M3 7. Tiszafüred - Poroszló 33. sz. főút 8. Kisköre - Tiszabura (új főút) 9. Szolnok 4. sz. főút 10. Csongrád - Szentes 451. sz. főút 11. Algyő M Szeged - Algy ő M Szeged 43. sz. főút 2.2.Tervezett közúti hidak A B 1. Nagyvarsány - Tiszaszalka (M3) 2. Záhony térsége - (Ukrajna) (M34 ) 3. Kenézl ő - Balsa sz. út 4. Tokaj - Tiszanagyfalu 39. sz. főút 5. Tiszapüspöki - Besenyszög (M4 ) 6. Tiszaug - Lakitelek (M44 ) 82

85 7. Mindszent Baks (új főút) 2.3. Meglév ő vasúti hidak 1. Eperjeske (Ukrajna ) 2. Záhony (Ukrajna) 3. Tokaj Rakamaz 4. Tiszafüred Poroszl ó 5. Szolnok Szajo l 6. Algyő 2.4. Tervezett vasúti hidak 1. Záhony térsége a nagysebességű vasútvonalon 2. Szolnok térsége a nagysebességű vasútvonalo n 3. Szeged a nagysebességű vasútvonalon 4. Szeged, a Szeged Újszeged Nagylak (Románia) vasútvonalo n 4/3.melléklet a évi... törvényhez Országos törzshálózati vasúti pályák (A térség e mellékletben a település közigazgatási területét és annak 10 kilométere s környezetét jelenti) 1. Tervezett nagysebességű vasútvonalak 1.1. (Ausztria és Szlovákia) Hegyeshalom térsége és Rajka térsége Budapest [XI. kerület, Kelenföld] Budapest [Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repül őtér] Röszke és Kübekháza (Szerbia és Románia) 1.2. (Horvátország) Gyékényes térsége Budapest [XI. kerület, Kelenföld] Budapest [Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repül őtér] Záhony térsége (Ukrajna ) 2. Meglévő országos törzshálózati vasúti pályák A B 1. Vasút vona l száma 2. 1 Budapest [VIII. kerület, Keleti pu.] Hegyeshalom (Ausztria ) 3. 1 d Hegyeshalom Rajka (Szlovákia ) 4. 2 Budapest [XIV. kerület, Rákosrendező] Esztergom 5. 3 Komárom Komárom (Szlovákia ) 6. 4 Esztergom Kertváros Almásfüzit ő 7. 5 Székesfehérvár Komárom (Rendez ő) 8. 8 Gy őr Sopron (Ausztria) 9. 9 Fertőszentmiklós (Ausztria ) Gy őr (Rendező) Celldömölk Gy őr Veszprém (2) Tatabánya Oroszlán y 83

86 Szombathely - Sopron - Ágfalva - (Ausztria ) Hegyeshalom - Porpá c Szombathely - Zalaszentiván - Nagykanizsa Székesfehérvár - Szombathel y Szombathely - Szentgotthárd - (Ausztria ) Boba - Zalaegerszeg - Óriszentpéter - (Szlovénia ) Balatonszentgyörgy - Tapolca - Uk k (2) Szabadbattyán - Tapolca Budapest [I. kerület, Déli pu.] - Székesfehérvár - Nagykanizsa - Murakeresztúr - (Horvátország ) Érdi elágazás - Tárnok Budapest [XI. kerület, Kelenföld] - Pécs Dombóvár - Gyékényes - (Horvátország) Pusztaszabolcs - Dunaújváros - Paks Mezőfalva - Rétszilas Székesfehérvár - Pusztaszabolcs Sárbogárd - Börgönd Rétszilas - Bátaszék (1) Murakeresztúr - Gyékényes (1) Pécs - Villán y Villány - Magyarbóly - (Horvátország) Budapest [VI. kerület, Nyugati pu.] - Szob - (Szlovákia) Budapest [XV. kerület, Rákospalota-Újpest] - Vácrátót - Vác Nógrádszakál - (Szlovákia) Aszód - Vácrátó t (2) Nógrádszakál - Ipolytarnóc - (Szlovákia) (1) Budapest [VIII. kerület, Keleti pu.] - Hatvan - Miskolc - Mezőzombor - Sátoraljaújhely - (Szlovákia ) Hatvan - Somosk őújfalu - (Szlovákia ) Hatvan - Újszás z Vámosgyörk - Újszás z Füzesabony - Putnok Nyékládháza - Tiszapalkonya-erőmű Fels őzsolca - Hidasnémeti - (Szlovákia) (1) Miskolc (Tiszai) - Bánréve - (Szlovákia) (2) Bánréve - Óz d Sajóecseg - Tornanádaska - Hídvégardó - (Szlovákia ) Budapest [VI. kerület, Nyugati pu.] - Cegléd - Szolnok - Záhony - (Ukrajna ) c Mez őzombor - Nyíregyház a Püspökladány - Biharkeresztes - (Románia) Karcag - Tiszafüre d Debrecen - Nyírábrány - (Románia ) Debrecen - Füzesabony Apafa - Mátészalk a Mátészalka - Tiborszállás - Vállaj [Ágerd őmajor] - (Románia ) a Budapest [X. kerület, Rákos] - Újszász - Szolno k Szajol - Lőkösháza - (Románia) Szeged - Békéscsaba - Kötegyán - (Románia) 84

87 Szeged (Rendező) Röszke (Szerbia) Cegléd Szeged Budapest [X. kerület, Kőbánya Kispest] Lajosmizse Kecskemét Budapest [IX. kerület, Ferencváros] Kelebia (Szerbia ) Bátaszék Baja Kiskunhala s Kiskunhalas Kiskunfélegyház a Budapest [XXIII. kerület, Soroksár] Budapest [XXIII. kerület, Soroksár Terminál ] Záhony normál nyomtávú hálózat Nagybörzsöny [Nagyirtás] Nagybörzsön y Záhony széles nyomtávú hálózat 69. Budapesti körvasút vonalai közül : Budapest [X. kerület, Kőbánya felső] Budapest [XIV. kerület, Rákosrendez ő ] Budapest [XV. kerület, Angyalföldi elágazás] Budapest [XIII. kerület, Angyalföld ] Budapest [XV. kerület, Angyalföldi elágazás] Budapest [XV. kerület, Rákospalota Újpest] Budapest [X. kerület, Rákos] Budapest [X. kerület, Rákosi elágazás ] Budapest [IX. kerület, Ferencváros] Budapest [X. kerület, Kőbánya felső] Budapest [IX. kerület, Ferencváros] Budapest [X. kerület, Kőbánya - Kispesti Budapest [XIV. kerület, Rákosrendező] Budapest [XV. kerület, Vasúttörténeti park] Budapest [XIX. kerület, Kispesti elágazás] Budapest [XVIII. kerület, Pestszentimre felső elágazás ] Budapest [X. kerület, Kőbánya teher] Budapest [X. kerület, Kőbánya felső] Budapest [X. kerület, Kőbánya felső elágazás] Budapest [X. kerület, Kőbánya-Hizlaló ] Budapest [X. kerület, Kőbánya fels ői kiágazás] Budapest [X. kerület, Rákos ] Budapest [XIV. kerület, Rákosrendező] Budapest [XIV. kerület, Városliget i elágazás] Budapest [XIV. kerület, Rákosrendez ő] Budapest [XV. kerület, Istvántelk i főm űhely] Budapest [XXIII. kerület, Soroksár] Budapest [XVIII. kerület, Szemeretelep mh.] 3. Tervezett országos törzshálózati vasúti pályák A B 1. Vasútvonal száma 2. VO Budapestet délr ől kerül ő vasútvonal (VO) : Szárliget Szár Bodmér Vértesacsa Vereb Baracska Ercsi Szigetszentmárton Kiskunlacháza Bugyi Dabas Újhartyán Albertirs a 3. _Hajmáskér Balatonfűzfő 4. Soproni korrekciók 5. Kópházánál deltavágány 85

88 Bácsalmás Csikéria (Szerbia) _ Szeged Újszeged Nagylak (Románia ) 8. Zalaszentivánnál 2 deltavágány d Budapest [X. kerület, K őbánya Kispest] Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 2. terminál Monor 10. Budapest [XX. kerület, Pesterzsébet] Budapest [IX. kerület, Ferencváros nyugati rendező] 11. Mezőkeresztes Em őd, Em őd Nyékládháza nyomvonalkorrekci ó 12. Aszódi korrekció 13. Százhalombatta Ráckeresztúr Ercsi 4/4.melléklet a évi...törvényhez Országos repül őterek 1.Nemzetközi kereskedelmi repül őterek 1.1. Budapest [Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér ] 1.2. Debrecen [Debreceni Nemzetközi Repül őtér] 1.3. Sármellék [Hévíz Balaton Airport ] 2. Közös felhasználású katonai és polgári repül őtérré fejleszthet ő repül őterek 2.1. Kecskemét 2.2. Pápa 2.3. Szolno k 2.4. Taszár 4/5.melléklet a évi... törvényhe z Országos kerékpárút-törzshálózat elemei I. Fels ő-dunamente kerékpárútvonal : 1.A: (Szlovákia Ausztria) Rajka Bezenye Mosonmagyaróvár Halászi Darnózseli Hédervár Ásványráró Dunaszeg Gy őrladamér Gy őrzámoly Gy őrújfalu Győr Vének Göny ű Komárom Almásfüzit ő Dunaalmás Neszmély Sütt ő Lábatlan Nyergesújfalu Tát Esztergom Pilismarót Dömös Visegrád Dunabogdány Kisoroszi Tahitótfalu Szigetmonostor Szentendre Budapest (6-os jel ű Euro Velo ) 1.B : Mosonmagyaróvár Dunakiliti (Szlovákia ) 1.C : Győr Vámosszabadi (Szlovákia ) 1.D: Komárom (Szlovákia) 1.E : Pilismarót Szob Nagymaros Verőce Vác Göd Dunakeszi Budapest (6-o s jelű Euro Velo ) 1.F : Dunabogdány Tahitótfalu Leányfalu Szentendr e 2. Északkeleti határmente kerékpárútvonal : 2.A : (Szlovákia) Szob Kemence Balassagyarmat Szécsény Litke Salgótarján Cered Ózd Bánréve Aggtelek Jósvafő Szalonna Hidasnémeti Gönc (A 4. sz. Tiszamente kerékpárút Gönc és Sátoraljaújhely közötti szakasza) Sátoraljaújhely Pácin Záhony Zsurk Lánya Vásárosnamény Tarpa Szatmárcseke Tiszacsécse 8 6

89 Tiszabecs (Ukrajna) 2.B: Litke Ipolytarnóc (Szlovákia) 2.C: Nagybárkány Márkháza Nagykeresztúr Salgótarján Somoskőújfalu (Szlovákia) 2.D: Bánréve (Szlovákia) 2.E: Telkibánya Kéked (Szlovákia ) 2.F: Záhony (Ukrajna ) 2.G: Gulács Tarpa Tivadar 3. Kelet-magyarországi kerékpárútvonal : 3.A: Nyírábrány Nyírbátor Csengersima Tiszabecs 3.B : Csengersima (Románia) 4. Tiszamente kerékpárútvonal (11-es jel ű Euro Velo ) : 4.A: Gönc Telkibánya Bózsva Pálháza Füzérradvány Mikóháza Sátoraljaújhely Sárospatak Bodrogolaszi Vámosújfalu Olaszliszka Szegilong Szegi Bodrogkisfalud Bodrogkeresztúr Tarcal Tokaj Tiszaladány Tiszatardos Tiszalö k Tiszadada Tiszadob Tiszaújváros Tiszapalkonya Tiszatarján Tiszakeszi Árokt ő Tiszadorogma Tiszabábolna Poroszló Sarud Kisköre Tiszasüly Kötelek Nagykörű Szolnok Tószeg Tiszavárkony Tiszajen ő Tiszakécske Lakitelek Tiszaalpár Csongrád Baks Ópusztaszer Sándorfalva Szeged Röszke (Szerbia ) 4.B : Sátoraljaújhely (Szlovákia ) 4.C: Tiszaújváros Tiszacsege Tiszafiired Abádszalók Kiskör e 5. Dél-alföldi határmente _ kerékpárútvonal : 5.A : Debrecen Létavértes Biharkeresztes Sarkad Gyula L őkösháza Battonya Mez őhegyes Tótkomlós Orosháza Hódmez ővásárhely Szeged Mórahalom Tompa Bácsalmás Nagybaracska Mohács 5.B : Biharkeresztes Ártánd (Románia ) 5.C: Nagybaracska Dávod (Szerbia ) 6. Alsó-Dunamente kerékpárútvonal (6-os jel ű Euro Velo ) : 6.A : Budapest Dunaharaszti Taksony Dunavarsány Majosháza Ráckeve Dömsö d Dunavecse Dunaegyháza Solt Dunapataj Ordas Dunaszentbenedek Úszód Foktő Fajsz Baja Szeremle Dunafalva Mohács Kölked (Horvátország ) 6.B : Budapest Érd Százhalombatta Tököl Szigethalom Dunavarsán y 6.C: Mohács Hercegszántó (Szerbia) 7. Délnyugat-magyarországi kerékpárútvonal : 7.A : Balatonakarattya Siófok Keszthely Sármellék Zalakaros Nagykanizsa Kasz ó Nagyatád Berzence (Horvátország ) 7.B : Nadap Velence Gárdony Pákoz d 7.C. : Nagykanizsa Leteny e 8. Északnyugat-dunántúli kerékpárútvonal : 8.A : Gy őr Pannonhalma Csesznek Zirc Veszprém Balatonalmád i 8.B : Tihan y 9. Dunántúli határmenti kerékpárútvonal (részben 13-as jel ű Euro Velo ) : 9.A : Kölked Sátorhely Majs Lippó Kislippó Magyarbóly Villány Villánykövesd Palkonya Újpetre Vokány Nagytótfalu Kisharsány Siklós Matt y Kisszentmárton Vejti Piskó Zaláta Drávasztára Fels őszentmárton Szentborbás 8 7

90 Tótújfalu Potony Drávagárdony Drávatamási Barcs Péterhida Babócsa Bolhó Heresznye Vízvár Somogyudvarhely Berzence Gyékényes Zákány Ortilos Murakeresztúr Molnári Letenye Bázakerettye Tormafölde Szécsisziget Lenti Rédics Resznek Nemesnép Szentgyörgyvölgy Velemér Magyarszombatfa Bajánsenye Oriszentpéter Szalafő Apátistvánfalva Magyarlak Rábagyarmat Rátó t Csákánydoroszló Pinkamindszent Szentpéterfa Pornóapáti Fels őcsatár Narda Bucsu Bozsok Velem Kőszeg Horvátzsidány Csepreg Szakony Zsira Sopronhorpács Egyházasfalu Lövő Röjtökmuzsaj Nagylózs Fert őhomok Fertőd Sarród Jánossomorja Várbalog Hegyeshalom (Ausztria) 9.B: Siklós Harkány Márfa Diósviszló Rádfalva Kórós Sámod Kisszentmárto n 9.C: Murakeresztúr (Horvátország ) 9.D: Szentgyörgyvölgy Magyarföld Bajánseny e 9.E : Szalafő (Szlovénia) 9.F: Szentgotthárd (Ausztria) 9.G: Szentpéterfa Ják 9.H: Ólmod (Ausztria) 9.I: Fert őhomok Fertőrákos (Ausztria ) 93: Sarród (Ausztria) 9.K: Sopronkőhida Sopron Harka (Ausztria ) 9.L : Sopron Brennbergbánya (Ausztria ) 9.M : Hegyeshalom Bezenye 9.N : Mosonmagyaróvár Hegyeshalo m 10. Közép-Európa Vizei kerékpárútvonal (14-es jel ű Euro Velo ) : Szentgotthárd Zalaegerszeg Keszthely Tihany Balatonakarattya Székesfehérvár Budapest Hatvan Gyöngyös Eger Debrecen Nyírábrán y 13. Fert őd Hévíz kerékpárút : Fertőd Csapod Cirák Répcelak Celldömölk Jánosháza Hévíz 21. Palócok földje kerékpárútvonal : Szécsény Hollókő Nagybárkán y 22. Bükki kerékpárútvonal : Ózd Dédestapolcsány Szilvásvárad Bélapátfalva Ege r 23. Nyugat-zempléni kerékpárútvonal : 23.A: Gönc Boldogkőváralja Miskolc Felsőtárkány Eger 23.B: Nagyvisnyó Szilvásvárad 31. Zagyvamenti kerékpárútvonal : Salgótarján Bátonyterenye Szurdokpüspöki Zagyvaszántó Hatvan Jászberény Szolno k 32. Jászok, kiskunok földje kerékpárútvonal : Jászberény Cegléd Nagykőrös Kecskemét Bugacpusztaháza 41. Hajdúvárosok Szabolcs kerékpárútvonal : Bekecs Szerencs Tokaj Gávavencsell ő Nagyhalász Nyíregyháza Hajdúnánás Hajdúdorog Hajdúböszörmény Debrecen 42. Alföldi kerékpárútvonal : Tiszafüred Karcag Füzesgyarnat Szeghalom Vészt ő Doboz Sarka d 43. Körösvölgyi kerékpárútvonal : 8 8

91 (Románia) Gyula Békéscsaba Békés Mezőberény Gyomaendr őd Szarvas Öcsö d Csongrád Kiskunfélegyháza Bugacpusztaháza 51. Csongrádi kerékpárútvonal : (Románia) Nagylak Makó Szeged Kiskunmajsa Jászszentlászló Bugac 61. Közép-magyarországi kerékpárútvonal : Bugacpusztaháza Soltvadkert Kisk őrös Dunapataj (6. Alsó Dunamente kerékpárú t Dunapataj és Solt közötti szakasza) Solt Dunaföldvár Simontornya Tolnanémedi Tamási 62. Sió-völgyi kerékpárútvonal : Fajsz Szekszárd Sióagárd Kölesd Sárszentl őrinc Simontornya (61. Közép magyarországi kerékpárút Simontornya és Tolnanémedi közötti szakasza) Tolnanémedi Siófok 71. Vértesi kerékpárútvonal : Székesfehérvár Gánt Várgesztes Oroszlány [Majkpuszta] Környe Tata Komáro m 72. Külső-somogyi_ kerékpárútvonal : Szántód Kőröshegy Tamási Hőgyész Bonyhád Mecseknádasd Pécsvárad Pécs Újpetre 73. Belső-somogyi kerékpárútvonal : Fonyód Buzsák Somogyvár Kaposvár Szenna Almamellék Abaliget Orf ű Pécs 74. Kaposmente kerékpárútvonal: Nagyatád Segesd Nagybajom Kaposmérő Kaposvár Taszár Dombóvár Kurd H őgyész 81. Balaton Rába kerékpárútvonal : 81.A: Veszprém Nagyvázsony Kapolcs Tapolca Sümeg Somlóvásárhely Pápa Arpás Gy őr 81.B : Tapolca Szigliget 82. Termál kerékpárútvonal : 82.A: Zalabér Kám Rum Sárvár Szeleste Bük Csepre g 82.B : Rum Szombathely Bucs u 83. Rába Bakonyalja kerékpárútvonal : Sárvár Celldömölk Mersevát Pápa 4/6.melléklet a évi... törvényhez Nemzetközi és országos vízi utak, országos jelent őségű kiköt ő k és határkiköt ők 1. Nemzetközi és orszá gos vízi utak A B C 1 ' A vízi út neve (fim akflcam) A vízi út osztálya 2. Duna (nemzetközi vízi út) VUB 3. Duna (nemzetközi vízi út) VI/C 4. Mosoni-Duna (az EU tagállamainak 14 2 III 89

92 lobogója alatt közlekedő hajók engedélymentesen használhatják ) 5. Mosoni-Duna (az EU tagállamainak 2-0 VI/B lobogója alatt közleked ő hajók engedélymentesen használhatják) 6. Szentendrei-Duna (az EU tagállamaina k 32-0 IV lobogója alatt közleked ő hajók engedélymentesen használhatják) 7. Ráckevei-Duna (az EU tagállamainak 58-0 III lobogója alatt közlekedő hajók engedélymentesen használhatják) 8. Sió-csatorna IV/időszakosan (Kizárólag az olyan balatoni vízeresztések id őszakában hajózható, amelyet a Hajósoknak Szóló Hirdetményben közzétesznek.) 9. Sió-csatorna 23-0 IV 10. Dráva II 11. Tisza I 12. Tisza III 13. Tisza III 14. Tisza II 15. Tisza IV 16. Bodrog 51-0 III 17. Sebes-Körös 10-0 II 18. Kettős-Körös 23-0 II 19. Hármas-Körös 91-0 II 20. Balaton IV 21. Fertőtó II 22. Velencei-tó II 23. Keleti-főcsatorna 45-0 II 24. Hortobágy-Berettyó-főcsatorna 7-0 II 2. Meglévő országos kiköt ők 2.1. Dunán : 2.2. Győr - Göny ű 2.3. Komárom 2.4. Budapest [Csepel ] 2.5. Dunaújváro s 2.6. Paks 2.7. Baj a 2.8. Mohács 2.9. Tiszán : 2.10.Tiszaújváro s Szeged 90

93 3. Meglévő határkikötők 3.1. Dunán : 3.2. Mohác s 3.3. Tiszán : 3.4. Záhon y 3.5. Szeged 3.6. Dráván : 3.7. Drávaszabolc s 4/7.melléklet a évi... törvényhez Erőművek 1. Meglév ő atomer őmű és egyéb 50 MW és annál nagyobb névleges teljesít őképességű er őművek (A térség e mellékletben a település közigazgatási területét és annak 25 kilométere s környezetét jelenti) 1.Ajka 2. Budapest I. 3. Budapest II. 4. Budapest III. 5. Budapest IV. 6. Debrecen 7. Dunaújváro s 8. Gönyű 9. Kazincbarcika 10. Litér 11. Lőrinci 12.Oroszlán y 13.Paks I. 14. Péc s 15. Sajószöged 16. Százhalombatta 17.Tatabánya 18.Tiszaújváros I. 19.Tiszaújváros II. 20. Visonta 2. Tervezett atomerőm ű és egyéb 50 MW és annál nagyobb névleges teljesítőképességű er ő művek 1.Almásfüzitő térség e 2. Paks II. 3. Szeged térség e 4/8.melléklet a évi... törvényhez 91

94 A villamosenergia-átviteli hálózat távvezetékei (A térség e mellékletben a település közigazgatási területét és annak 25 kilométeres környezetét jelenti) 1.Meglévő 750 kv-os átviteli hálózat távvezetéke k Ágazat i száma Elhelyezkedése Albertirsa - Szolnok - Hajdúböszörmény - Kisvárda térsége - Barabás - (Ukrajna) 2. Tervezett 750 kv-os átviteli hálózat távvezetékek : 2.1. Kisvárda térsége - Nyírkarász térsége 3. Meglévő 400 kv-os átviteli hálózat távvezetékek Ágazat i száma Elhelyezkedése , 5. Albertirsa - Göd , 9. Albertirsa - Szigetcsép - Ercsi - Martonvásár Albertirsa - Cegléd - Szolnok Békéscsaba - Elek - (Románia) Fels őpáhok - Tornyiszentmiklós - Muraszemenye - (Horvátország) Felsőpáhok - Kaposvár Fels őzsolca - Sajóivánka Göd - Bánk - Hont - (Szlovákia) Göny ű - Győr Gy őr - Litér Gy őr - Abda - Vámosszabadi - (Szlovákia) Gy őr - Öttevény - Vép - Hegyeshalom - (Ausztria ) Litér - Felsőpáhok Martonvásár - Bicske _ Martonvásár - Litér , 27. Martonvásár - Perkáta - Paks , 35. Bogád - Illocska - (Horvátország) Paks - Litér [I. ] Paks - Bogád Paks - Szeged Paks - Kaposvár Sajószöged - Nyírtelek térsége - Lónya - (Ukrajna ) Sajószöged - Fels őzsolca [I.] Sajószöged - Fels őzsolca [II.] Sajószöged - Gö d Szeged - Békéscsaba _ Szeged - Csanádpalota - (Románia) Szeged - Röszke [I.] - (Szerbia) Szolnok - Mezőtúr - Békéscsab a Tiszaújváros - Sajószöged [I. ] , 44. Vép - Vasvár - Fels őpáhok 9 2

95 4. Tervezett 400 kv-os átviteli hálózat távvezetéke k 4.1. Albertirsa Kecskemét 4.2. Almásfüzit ő Dad térség e 4.3. Bogád Hercegszántó (Szerbia ) 4.4. Bogád Kaposvár 4.5. Detk térség e 4.6. Ercsi térség e 4.7. Gönyű (Szlovákia ) 4.8. Győr térsége Abda Váinosszabadi (Szlovákia) 4.9. Hajdúböszörmény Berettyóújfalu Békéscsab a Hajdúböszörmény Létavértes (Románia) Kecskemét Nyárl őrinc Kerepes térsége Kisvárda térsége Hajdúböszörmén y Kisvárda térsége Kisvárda térsége Kisrozvágy (Szlovákia) Kisvárda térsége Nyírtelek térség e Martonvásár Győr Oroszlány Dad térsége Paks Albertirs a Paks [I.] Paks Litér [II.] Paks [II. ] Paks [III. ] Perkáta Répcelak térsége Sajóivánka Kazincbarcika Berent e Sajóivánka Bánréve (Szlovákia ) Sajószöged Hajdúböszörmény Sajószöged Nyírtelek térsége Kisvárda térség e Szeged Röszke [II.] (Szerbia) Szeged térsége Székesfehérvár térsége Szigetcsép térség e Szolnok Nyárl őrinc Tiszaújváros Sajószöged [II.] 5. Meglévő 220 kv-os átviteli hálózat távvezetéke k Ágazat i száma Elhelyezkedés e Budapest [XV. kerület ] Detk Maklár Mez őkövesd Sajószöged Detk Szolnok Detk Csány Budapest [XV. kerület ] Detk Ecséd Budapest [XV. kerület] Göd Budapest [XV. kerület ] Győr Hegyeshalom (Ausztria ) 9 3

96 5.8. Kisvárda Kisvárda térség e 5.9. _ Győr Százhalombatta 5.1 O. 70., 71. Nagyút Mez őtárkány Sajószöged Ócsa Maglód Budapest [XV. kerület] Sajószöged Debrecen Sajószöged Szolno k , 74. Sajószöged Tiszaújváro s , 63. Sajószöged Kisvárda térsége Lónya (Ukrajna) Százhalombatta Budapest [XI. kerület] , 56. Százhalombatta Dunaújváro s , 60. Százhalombatta Ocsa Szolnok Szeged Tiszalök Tiszadada Visonta Detk [I. ] Visonta Detk [II.] 6. Tervezett 220 kv-os átviteli hálózat távvezetékek 6.1. Budapest [XXI. kerület] Budapest [XI. kerület] 6.2. Kerepes térsége 4/9.melléklet a évi...törvényhez Nemzetközi és hazai szénhidrogén-szállító vezetéke k (A térség e mellékletben a település közigazgatási területét és annak 25 kilométeres környezetét jelenti) 1. Meglév ő földgázszállító vezetékek A B 1. száma elhelyezkedése : (Ukrajna) Beregdaróc Kisvarsány Nyírbogdány Nemesbikk Füzesabony Nagyfiiged Zsámbo k : Beregdaróc Tarpa Nagyar : Kisvarsány Mándo k : Petneháza Anarcs : Nyírbogdány Ibrány : Tiszavasvári Tiszalö k : Tiszaújváro s : Tiszaújváro s : Tiszaújváro s : Tiszaújváro s : Nagyfiiged Tarnaörs : Vámosgyörk Gyöngyö s : Csány Jászberény : Nagyfiiged Halmajugra : (Ukrajna) Beregdaróc Kisvarsány Nyírgyulaj Hajdúszoboszló 94

97 Püspökladány - Ecsegfalva - Mez őtúr : Nyírgyulaj - Napkor - Nyíregyháza : Nyírgyulaj - Nyírmeggyes - Gy őrtelek : Téglás : Téglás - Hajdúsámso n : Hajdúböszörmén y : Debrecen - Hajdúböszörmény : Kaba : Kaba - Földes : Bucsa - Karcag : Hajdúszoboszló - Püspökladány - Ecsegfalva - Mez őtúr : Nagyhegyes - Kenderes - Törökszentmiklós - Szolnok - Cegléd - Vecsé s : Nádudvar : Karcag : Karcag : Karcag - Kuiunadaras : Kunmadaras : Kenderes - Kisújszállás : Törökszentmikló s : Törökszentmiklós - Kétpó - Mez őtúr : Szajol - Martfű : Szajol : Szajo l : Abony : Ceglé d : Szolno k : Kenderes - Tiszaörs - Tiszacsege - Tiszaújváro s : Nemesbikk - Folyás [Bödönhát] - Balmazújváros - Nagyhegye s : Folyás - Egyek 45. Nagyhegyes - Balmazújváros - Folyás [Bödönhát] - Nemesbikk : Sajószöged - Miskolc : Nagyhegyes : Balmazújváros - Hajdúböszörmén y : Balmazújváro s : Folyás [Bödönhát ] : Sajószöged - Sajóörös - Tiszaújváro s : Tiszaújváro s : Tiszapalkonya : Hajdúszoboszló - Nagyhegye s : Hajdúszoboszló - Nagyhegye s : Hajdúszoboszló : Hajdúszoboszl ó : Nagyhegyes - Ebes - Debrecen 9 5

98 : Ebes : Ebes - Debrecen : Hajdúszoboszló - Sárán d : Sáránd - Berettyóújfalu - Mez ősas : (Ukrajna) - Beregdaró c : Beregdaróc - Kisvarsány - Nyírgyulaj - Hajdúszoboszló : Nyírgyulaj : Téglás : Napko r : Nemesbikk - Miskolc : Miskolc - Sajószentpéter - Berente : Miskolc - Sajószentpéter - Kazincbarcika - Vadna - Ózd : Sajókeresztúr : Sajószentpéter : Sajószentpéter : Berente : Berent e : Berent e : Kazincbarcika : Vadna - Rudabánya : Miskolc - Sajószentpéter - Berente : Nemesbikk - Sajószöged - Tiszalúc - Szerenc s : Sajóörös - Tiszaújváro s : Szerencs - Olaszliszka - Sárospatak : Szerencs - Golop - Abaújkér : Miskolc : Miskolc - Nyékládháza - Miskolc [Vargahegy] : Miskolc [Vargahegy] : Ózd - (Szlovákia ) : Ózd : Ózd - Járdánháza - Tarnalelesz - Mátraterenye - Bátonytereny e [Kisterenye ] : Ózd [Farkaslyuk ] : Mátraterenye - Mátraderecsk e : Tarnalelesz - Fedémes : Fedémes - Egerbakta - Eger : Fedémes - Bélapátfalva : Bátonyterenye [Kisterenye] - Salgótarján : Sámsonháza - Nagylóc - Szécsén y 96. Bátonyterenye [Kisterenye] - Sámsonháza - Pásztó - Heréd - Hatvan : Zsámbok : Pásztó : Heréd - L őrinci 96

99 : Kazincbarcika : Mez őtúr - Szarvas - Szentes - Mindszent - Szeged [Kiskundorozsma ] : Szentes : Mez őtúr - Öcsöd - Tiszainoka - Lakitelek - Városföld : Kunszentmárto n : Mez őtúr - Öcsöd - Tiszainoka - Lakitelek - Városföl d : Kunszentmárto n 106. Algyő - Ópusztaszer - Kiskunfélegyháza - Városföld - Kecskemét : Lajosmizse - Újhartyán - Vecsé s : Kecskemét - Nagyk őrös 108. Városföld - Kiskunfélegyháza - Ópusztaszer - Szatymaz - Szeged 304 : [Kiskundorozsma] : Kardoskút - Szentes - Csongrád - Kiskunfélegyháza - Városföld : Szentes : Csongrád : Felgyő - Szentes : Városföld - Kecskemét - Kunadacs - Tass - Makád - Adony : Kecskemét : Kecskemét : Városföld - Kecskemét - Kunadacs - Tass - Makád - Adon y : Adony - Makád : Algyő - Szeged [Kiskundorozsma] : Szeged : Szeged [Kiskundorozsma] - Üllés : Üllés : Szank - Kiskunmajsa - Üllés : Zsana - Kiskunmajsa - Szan k : Szank - Bugac - Városföld : Szank - Bugac - Városföld : Méhkerék - Gyula - Békéscsaba - Kardoskút - Hódmez ővásárhely - Algyő : Pusztaföldvár : Kardoskút - Pusztaföldvár : Kardoskút - Orosház a : Hódmezővásárhely : Hódmezővásárhely : Algyő : Algyő : Csabaszabadi - Kamut - Mez őberény : Kamut -Murony - Béké s : Muron y : Békéscsaba - Béké s : Kardoskút - Orosháza : Kardoskút - Orosháza 97

100 : Kardoskút - Orosház a : Orosháza : Kardoskút - Tótkomlós - Mezőhegye s : Tótkomlós : Mezőhegyes - Battonya : Hódmezővásárhely - Ófóldeák - Mak ó : Kübekháza - Kiszombor - Mak ó : Algyő - Szeged [Újszeged ] : Szeged : Szeged : Algyő - Szeged : Szeged [Kiskundorozsma] - Röszke - (Szerbia) : Szeged [Kiskundorozsma] - Röszke - (Szerbia) : Szank - Soltvadkert - Kalocsa - Fadd - Szekszár d : Szank - Kiskunhalas - Jánoshalma - Baja - Báta - Maráza - Péc s : Kiskunhalas : Palotabozsok - Mohács : Pécs : Pécs : Pécs : Báta - Dunafalva 161. Városföld - Kiskunfélegyháza - Ópusztaszer - Szatymaz - Szeged 331 : [Kiskundorozsma] - Algy ő a : Báta - Bátaszék - Várdomb - Szekszárd : Várdomb : Várdomb - M őcsény - Bonyhád : Szekszárd : Algyő - Makó - Nagylak - (Románia) : Városföld - Bugac - Szank - Kiskunhalas - Jánoshalma - Baja - Bát a : Zsámbok - Maglód - Vecsés : Zsámbok - Gödöllő - Fót [Alag] - Szentendr e : Vecsés - Újhartyán - Lajosmizse - Kecskemét - Városföl d : Kecskemét - Nagyk őrös : Vecsés - Majosháza - Szigetcsép - Ercs i : Szigetcsép - Majosház a : Vecsés - Gyál - Budapest [XXIII. kerület] - Szigetszentmikló s : Szigetszentmikló s : Szigetszentmiklós - Budapest [XXI. kerület] : Szigetszentmiklós - Budapest [XXI. kerület] : Budapest [XXI. kerület ] : Vecsés - Gyál - Bp. [XXIII. kerület] - Szigetszentmiklós - Budapes t [XXI. kerület] : Budapest [XXI. kerület] 98

101 : Vecsés - Ecser - Budapest [X. kerület] - Budapest [XV. kerület] : Budapest [XV. kerület] - Fót [Alag] : Pilisvörösvár - Budapest [III. kerület ] : Budapest [III. kerület] - Budapest [II. kerület ] : Fót [Alag] - Sződ - Vác : Fót -Veresegyház : Vác : Vác : Vác - Bánk - Romhány : Romhány - Érsekvadkert - Balassagyarmat : Érsekvadkert : Pilisvörösvár - Perbál - Százhalombatt a : Pilisvörösvár - Dorog - Lábatlan - Komárom - B őny - Gy őr : Dág : Nagysáp : Bana : (Ausztria) - Rajka - Mosonmagyaróvár - Mosonszentmikló s : Mosonszentmiklós - Ikrény - Gy őr : Ajka - Adásztevel - Lovászpatona - Töltéstava - Gy őr : Kápolnásnyék - Székesfehérvár - Nádasdladány - Ősi - Pétfürdő : Szabadbattyán : Ősi - Pétfürdő : Ősi - Berhida - Papkesz i : Papkeszi - Veszprém - Herend - Ajka - Devecser : Veszprém : Adony - Szabadegyháza - Aba - Mez őszentgyörgy - Papkesz i : Szabadegyháza : Mez őszentgyörgy - Siófok - Kőröshegy - Szőlősgyörök - Lengyeltóti : Siófok : Kőröshegy : Szőlősgyörök - Balatonboglár : Adony - Dunaújváro s : Adony - Dunaújváro s : Adony - Kápolnásnyé k : Adony - Ercsi - Százhalombatta - Érd - Budapest [XXII. kerület ] : Ercsi - Százhalombatta : Érd : Adony - Ercsi - Százhalombatta : Százhalombatt a : Százhalombatt a : Százhalombatt a : Naszály - Tata - Környe - Tatabány a : Tata 9 9

102 : Tatabánya : Dág - Zsáinbék : Győr - Gönyű : Lengyeltóti - Marcali - Zalakomár - Nagykanizs a : Lengyeltóti - Somogyi ád - Kaposvár [Toponár ] : Kaposvár : Babócsa - Nagyatád - Iharosberény - Nagykanizs a : Bolhás - Berzence : Iharosberény : Nagykanizsa - Becsehel y : Becsehely : Nagykanizsa - Magyarszerdahely - Pusztaederics : Pusztaederics - Nagylengyel : Pusztaederics - Gutorfőlde - Lenti : Gutorfőlde : Devecser - Jánosháza - Dabronc - Pókaszepetk - Zalaegerszeg - Nagylengye l : Zalaegerszeg : Dabronc - Sümegcsehi - Várvölgy - Raposka - Tapolc a : Várvölgy - Cserszegtomaj : Raposka : Pókaszepetk - Körmend : Körmend - Csákánydoroszló - Szentgotthárd : Csákánydoroszl ó : Karakó - Meggyeskovácsi - Szombathel y : Meggyeskovácsi - Sárvár : Szombathely - K őszeg : Karakó - Celldömölk - Répcelak : Celldömölk : Mosonszentmiklós - Csorna - Kapuvár - Répcela k : Báta - Maráza - Kozármisleny - Túrony - Drávaszerdahely - (Horvátország) : Répcelak - Újkér - Nagylózs - Sopro n : Nagylózs - Fertőszentmiklós 256. Szlovák tranzit : Vecsés - Balassagyarmat - (Szlovákia) 2. Tervezett földgázszállító vezetékek A v B 1. név elhelyezkedé s 2. (Románia) - Nagylak - Hódmezővásárhely - Kecskemét - Adony - Nabucco : Székesfehérvár - Mór - Tét - Rajka - (Ausztria ) 3. Déli Áramlat : (Szerbia) - (Szlovénia) Hercegszántó - Szigetvár térsége - Tornyiszentmiklós - 100

103 4. Városföld - Adony - Ercs i 5. Ercsi - Győr 6. Ercsi - Százhalombatta 7. _ Gy őr - Mosonmagyaróvár - (Szlovákia ) 8. Budapest [XXI. kerület] - Taksony 3. Meglévő kőolajszállító vezetéke k A B 1. név elhelyezkedés 2. Százhalombatta - Káloz - Kára - Kutas - Berzence - Adria (Horvátország) 3. Barátság I. Pécel - Vecsés - Százhalombatta 4. (Ukrajna) - Fényeslitke - Tiszavasvári - Mezőcsát - Kál - Zsámbok Barátság II. - Százhalombatta 5. Algyő - Pálmonostora - Kecskemét - Pusztavacs - Százhalombatt a 6. Kiskunhalas - Szank - Pálmonostora 4. Meglévő termékvezetékek 1. Elhelyezkedés 2. Cegléd - Kecskemét 3. Kápolnásnyék - Komárom [Szőny] 4. Kápolnásnyék - Komárom [Szőnyi 5. Kápolnásnyék - Székesfehérvár 6. Kápolnásnyék - Százhalombatta 7. Kecskemét 8. Komárom [Szőnyi - Győr 9. Komárom - Gy őr - Rajka - [Szlovákia] Keleti termékvezeték : (Ukrajna) - Beregdaróc - Vásárosnamény - Nyírbogdány Tiszavasvári - Tiszapalkonya - Tiszaújváro s 11. Szajol - Tiszasüly - Füzesabony - Tiszaújváros 12. Szajol - Tiszasüly - Füzesabony - Tiszaújváro s 13. Százhalombatta - Budapest [XXI.] 14. Százhalombatta - Vecsé s 15. Százhalombatta - Kápolnásnyék 16. Százhalombatta - Kápolnásnyék 17. Százhalombatta - Ócsa - Cegléd - Szajo l 18. Százhalombatta - Ócsa - Cegléd - Szajo l 19. Székesfehérvár - Péc s 20. Tiszaújváros - Balmazújváros - Ebe s 21. Tiszaújváros - Kazincbarcika 22. Tiszaújváros - Beregdaróc - (Ukrajna) 23. Tiszaújváros - Mez őkövesd - Váinosgyörk - Zsámbok - Üll ő - Százhalombatta 10 1

104 4/10.melléklet a évi... törvényhez Országos vízi létesítménye k (A térség e mellékletben a település közigazgatási területét és annak 25 kilométere s környezetét jelenti) 1.VTT-tározó k 1. Megvalósult A B _ C D Tápláló Tervezett tározó vízfolyás Település Tákos, Csaroda, Tarpa, Tivadar, Gulács, Jánd, Hetefejércse, Vásárosnamény, Márokpap i 2. Beregi Tisza Cigánd - 3. Tiszakarádi Tisza Nagyrozvágy, Cigánd, Pácin 4. Dél-borsodi Tisza Ároktő, Tiszadorogma, Tiszacsege 5. Hanyi-Jászsági Tisza Kisköre, Tarnaszentmiklós, Pél y Hanyi- 6. Tiszasülyi Tisza Jászkisér, Pély, Tiszasüly Tiszabura, Tiszagyenda, Tiszaroff, 7. Nagykunsági Tisza Kunhegyes, Abádszalók 8. Szamos - Kraszna közi Szamos, Kraszna Szamosszeg, Szamoskér, Kocsord, Tunyogmatolcs, Opályi, Nagydobos, Győrtelek, Mátészalka 9. Szegedi Tisza Baks, Ópusztaszer, Dóc 10. Tisza- Szamosközi alsó Tisza Nagyar, Nábrád, Kisar, Gulács, Panyola, Kérsemjén 11. Tisza- Szamosközi fels ő Tisza Szatmárcseke, Túrisvándi 12. Tisza-Túrközi Tisza Tiszakóród, Tiszacsécse, Milota, Tiszabecs, Sonkád 13. Tiszaroffi Tisza Tiszaroff, Tiszab ő, Tiszagyend a 14. Inérháti Tisza Kesznyéten, Tiszaluc, Tiszadob, Tiszaújváros 2. I. Meglévő országos vízkár-elhárítási célú tározó k A B C 1. Megnevezés Tápláló vízfolyás Település 2. Borsóhalmi _ Zagyva, Tarna Jászjákóhalma, Jászberény 3. Ér menti Ér-Berettyó Pocsaj, Kismarj a 4 Berettyó-Sebes - Halaspusztai Körös Szeghalom 5. Kisdelta Fehér-Körös Gyula 6. Kutasi Berettyó Csökm ő 10 2

105 7. Lajtamenti Lajta Bezeny e 8. Ludasi Bene-patak Ludas, Detk, Nagyút 9 Fekete- és Fehér- Mályvádi Körö s Gyula 10. Mérgesi Sebes-Körös _Köröstaresa, Körösladány Ostffyasszonyfa, Csönge, Kenyeri, Pápoc, 11. Kemenesszentpéter, Vág, Várkesz ő, Rábamenti Rába Egyházaskesző, Sárvá r 12. Jászteleki Zagyva Jászberény, Jásztelek, Jánoshida 13. Bódvalenke i szükségtározó Bódva Bódvalenke, Hidvégardó 14. Bódvarákó i szükségtározó Bódva Bódvarákó, Szögliget, Perkupa 15. Bódvaszilas i szükségtározó Bódva Bódvaszilas, Komjáti, Tornaszentandrá s 16. Mátraverebélyi Zagyva Mátraverebély, Bátonyterenye 17. Maconkai Zagyva Bátonyterenye 18. Tarjánpataki tározó Zagyva Bátonyterenye 19. Lukácsházi tározó Gyöngyös-patak Kőszeg, Lukácshá72, Kőszegdoroszló 20. Kebele tározó Kebele-patak Belsősárd, Resznek, Zalaszombatfa 21. Alsószenterzsébet i tározó Kerka-patak Alsószenterzsébet, Felsőszenterzsébet, Kerkafalva, Kerkakutas 22. Góri tározó Répce Bük, B ő, Gór, Csepreg 2.2. Tervezett országos vízkár-elhárítási célú tározó k A B C 1. Megnevezés Tápláló vízfolyás Település 2 ' Nagyfiiged - Tarnazsadányi Bene, Tarna, Tarnóca Nagyfiiged, Tarnazsadány, Zarán k 3 Tarna, Gyöngyös - Viszneki patak Visznek, Erk, Nagyfüged 3. Meglév ő kiemelt ielent ősé2ű vízi építmények v A v B C 1. Megnevezés Vízfolyás Érintett települé s 2. Ágotai vészelzáróm ű Hortobágy Berettyó Püspökladány 3. Bőcsi duzzasztóm ű Hernád Bőcs 4. Balatonkiliti mederduzzasztó Sió Siófok 5. Békési duzzasztó Kett ős-körös Békés 6. Békésszentandrási vízlépcső Hármas-Körös Békésszentandrá s 7. Bökényi vízlépcső Hármas-Körös Szentes 8. Dinnyési zsilip Dinnyés Kajtori-csatorna Pákoz d 9. Felsődobszai duzzasztóm ű Hernád Fels ődobsza 103

106 10. Gibárti duzzasztóm ű Hernád Gibárt 11. Gyulai duzzasztó Fehér-Körös Gyula 12. Kesznyéteni árvízkapu Takta-övcsatorna Kesznyéten 13. Kis-Balaton 21T Kis-Balaton Keszthel y 14. Kis-Balaton 4T Kis-Balaton Balatonmagyaró d 15. Kiskörei vízlépcs ő Tisza Abádszalók, Kisköre 16. Körösladányi duzzasztó Sebes-Körös Körösladány 17. Kvassay zsilip Ráckevei-Duna Budapest 18. Mexikópusztai zsilip Fertőtó Sarród 19. Mosonmagyaróvári duzzasztó Mosoni-Duna Mosonmagyaróvár 20. Nicki duzzasztó Rába Kenyeri 21. Rábca-torkolati műtárgy Rábca Abda 22. Sió árvízkapu Sió Bogyiszl ó 23. Siófoki hajózsilip Sió Siófok 24. Siófoki leeresztő zsilip Sió Siófok 25. Szentgotthárdi duzzasztó Rába Szentgotthárd 26. Tassi zsilip Ráckevei-Duna Tass 27. Tiszalöki vízlépcső Tisza Tiszalök 28. Túr torkolati m űtárgy Túr Tiszakóród 4.1. Meglévő orszá gos csatornák A B 1. Csatorna neve Érintett települések 2. Újszőrhalmi-csatorna Csabacsűd/Nagyszénás-Kondoros 3. Brassó-ér Hajdúböszörmény 4. Vajai-(III.)-főfolyás Berkesz-Nyírbátor 5. Szeghalmi-főcsatorna Szeghalom 6. Felsőréhelyi-főcsatorna Ecsegfalva-Dévaványa 7. Telki-Peresi-csatorna Gyomaendr őd 8. M űrét-kistiszai-csatorna Baks 9. Kerülőházi (XV.)-csatorna Szabolcsveresmart-Rétközberencs 10. N-III-csatorna Tiszadob-Tiszavasvár i 11. Doba-csatorna Tiszasüly-Besenyszög/Csataszö g 12. Lónyay-főcsatorna Gávavencsell ő-berkes z 13. Harangzugi-I-csatorna Kétpó-Öcsöd 14. N-II-csatorna Tiszadad a 15. Nagy-foki-csatorna Szeghalom-Újiráz/Komád i 16. Dögös-Kákafoki-csatorna Szarvas-Csabaszabad i 17. Karcagi-V-11-csatorna Karcag 18. Megkerül ő Dunapataj 19. Kődombszigeti-főcsatorna Kornádi-Magyarhomoro g 20. Galambos-csatorna _ Csegöld-Zajt a 21. Percsorai-főcsatorna Baks-Dó c 22. Holt-Sebes-Körös Szeghalom-Körösszakál/Körösnagyharsány 104

107 23. Gyulai-lecsapoló-csatorna Gyul a 24. N-I-csatorna Tiszavasvári 25. Fels ő-alvízi-tápcsatorna Kékes e-r étkö zb erenc s 26. K-VII-Kösely-vízlead-útvonal Hajdúszoboszl ó 27. Tiszab ői-csatorna Tiszab ő-kunhegye s 28. Kösely-főcsatorna Nádudvar-Sáránd 29. Hortobágy-Kadares-összekötőcsatorna Hajdúböszörmén y 30. Vajdalaposi-csatorna Nagyhegyes 31. Nyugati-főcsatorna Tiszavasvári-Hortobág y 32. K-IV.-öntöző-főcsatorna Hortobágy-Hajdúböszörmény 33. Berek-ér-Puszta-ér _ Biharnagybajom-NagyrábéBihartorda 34. Kopolya-Gyepes-összekötő - csatorna Kötegyán 35. Gyepes-főcsatorna Tarhos-Kötegyán 36. Csikósér-Élővíz-összeköt ő- csatorna Gyula 37. Kispálszigeti-csatorna Nagyráb é 38. Sárközi-II.-főcsatorna Öregcsert ő-sükösd 39. Mezőberényi-főcsatorna Murony-Mezőberény 40. Kadia-Ó-Duna Hercegszánt ó 41. Magdolna-ér Balmazújváros 42. Harta-II-összeköt ő-csatorna _ Harta 43. Forgácsháti-csatorna Tiszavasvári-Hajdúnáná s 44. K-1 öntöző-csatorna Szentes-Szarvas 45. Folyáséri -főcsatorna Körösladány-Szeghalo m 46. Taktaközi-öntöz ő-főcsatorna Szerencs-Tokaj 47. Bágy-Szandalik-csatorna Fol yás-új szentmargita 48. V-3 Óvári-csatorna Doboz-Sarkad 49. Füredkócsi-tározó-tápcsatorna Tiszafüred-Hortobágy 50. Mirhó-Kisgyolcsi-összekötőcsatorna Abádszaló k 51. Malomzug-Décsipusztai - csatorna Szarvas 52. K-V-1.-megkerül ő-csatorna Balmazújváros 53. Csátés-csatorna Jászapáti-Jászkisér 54. Sártó-Ökröstói-csatorna Hódmező vásárhely 55. KÖF-DVCS-összeköt ő-csatorna Akasztó 56. Kopáncsi-öntözőcsatorna Hódmezővásárhel y 57. K-I.-főcsatorna Tiszavasvári 58. Bárkás-csatorna Sarkad 59. Álomzugi-csatorna Mez őtúr/túrkeve 60. Veker-ér-csatorna Szentes 61. Pálfoki-csatorna Bihartorda-Bakonsze g 62. Maros jobb parti tápcsatorna Makó 105

108 63. Patéi-csatorna Szentes 64. Terehaloin-Mucsiháti-csatorna Szentes 65. Mezőtúri-VI-csatorna Mezőtúr 66. Csente-Szakáli-III.-csatorna Körösszakál-Berekböszörmén y 67. Nagytói-Toprongyos-csatorn a Komádi-Geszt 68. Siratói összeköt ő-csatorna Békésszentandrás 69. Alsófutaki-csatorna Püspökladán y 70. Matyér-Subasai-főcsatorna Szeged 71. Kálló-ér Zsáka-B erettyóúj fal u 72. Oláhréti-csatorna Nyíregyháza 73. Szelidi-tavi Dunapataj-Kalocs a 74. Csorna-Foktői-csatorna Foktő-Szakmár 75. Máriapócsi (IV. számú) főfolyás Demecser-Nyírbogát 76. Ferencszállási-csatorna Deszk-Klárafalva 77. K-VIII-öntöző-főcsatorna Nádudvar-Hajdúszoboszl ó 78. K-VIII-10.-öntözőcsatorna Püspökladány-Nádudvar 79. Csente-Szakáli-II.-csatorna Magyarhomorog-Körösszegapáti 80. Csente-Szakáli-I.-csatorna Komádi 81. Csillagosi-összekötő-csatorna Homokmégy 82. Jászsági-főcsatorna Tiszasüly-Kisköre 83. Hamvas-főcsatorna Püspökladány-Földes 84. Büngösdi-csatorna Köröstarcsa-Mezőberény/Körösladány 85. Keleti-főcsatorna Tiszalök-Bakonszeg 86. Belfő-csatorna Paszab-Záhony 87. Kopolya-Gyepes alsó összeköt ő- csatorna Sarkad 88. Gojdár-Pamukéri-csatorna Mártély-Hódmezővásárhel y 89. Solti-árapasztó Solt 90. Gerlai-holtág Békéscsaba 91. Szeghalmi-gyűjtőcsatorna Szeghalom csatorna Jászkisér 93. K-11-csatorna Szentes-Szarva s 94. Sugovica Baj a 95. Kiskunsági-főcsatorna Tass-Akasztó 96. Szeregyházi-csatorna Gyula 97. Homoródi-összeköt ő-csatorna Miske-Dusnok 98. Halastói-tápcsatorna Ti szakeszi-új szentmargit a 99. Kopolya _ Sarkad-Kötegyán 100. Karapancsai-főcsatorna Mohács-Dávod/Hercegszánt ó 101. Malomzug-Simafoki-csatorna Túrkeve-Mezőtúr/Gyomaendr őd 102. Tetétlen-szigeti-csatorna Tetétlen-Sáp 103. V. Vargahosszai-főcsatorna Békés-Doboz 104. Kösely-Hajdúszováti-átmetszés Földes-Haj dúszovát 105. XXXI. Apaji-csatorna (Átok- Kiskunlacháza-Kunszentmiklós 106

109 csatorna) 106. Solt-Szakálháti-csatorna Hódmezővásárhely 107. Gőgő-Szenke-főcsatorna Fehérgyarmat-Jánkinajtis 108. Nagy-ér Nyí rl ugo s-b erettyóúj fal u/tépe 109. Mérges-ér Nagyrábé/Bihartorda-Bakonszeg 110. Ludas-ér Szegvár-Derekegyház 111. Makádi (III.)-főcsatorna Szigetbecse-Makád 112. Harangzugi-I gy.-csatorca Kengyel-Öcsöd 113. Kisúj szál lási-xxii.-csatorna Kisúj szállás 114. Matyér-Fehértói-csatorna S zatymaz-s zeged 115. Túr-Belvíz-főcsatorna _ Vásárosnamény-Sonkád 116. Terehalom-Mucsihát-Kórógy - összeköt ő-csatorna _ Szentes 117. Hamvas-Sárréti összekötőcsatorna Bucsa 118. Kopáncsi-tápcsatorna Hódmezővásárhel y 119. Nagykunsági-főcsatorna Abádszalók-Öcsö d 120. K-III-öntöző-főcsatorna Hajdúnánás-Hajdúböszörmén y 121. Ó-Berettyó Füzesgyarmat-Zsáka 122. Alsó-Berettyó-csatorna Bucsa/Szerep-Füzesgyarmat/Biharnagybajom 123. Dömsödi(I.)-árapasztó Dömsöd-Bugyi 124. Alsó-Kadarcs-csatorna Nagyhegyes-Nádudvar 125. Vidi-ér Hajdúböszörmén y 126. Kígyósi főlecsapoló-csatorna Szabadkígyós-Békéscsaba 127. Hosszúfok-Határér-Kölesérifőcsatorna Békés-Mez őgyán 128. Morgó foki-tápcsatorna Gyula-Kötegyá n 129. Nagykunsági-főcsatorna Keleti - ág Ki súj sz áll ás-túrk ev e 130. Északi-főgyűjtő Dunafalva-Mohács 131. Veker-Ecser-Kórógyiösszeköt ő-csatorna Szentes 132. Sós Géza-csatorna Nádudvar 133. Algyői-főcsatorna Szeged-Algy ő Tiszasüly-Pélyiösszeköt ő-csatorna Pély-Tiszasüly 135. Gyúlói-csatorna Hódmezővásárhely 136. Sarkad-Mérges-Sáros-ér Tiszaigar-Hortobágy/Nádudva r 137. Csárdaszállási-csatorna Mezőberény 138. Alsó-Selypes-főcsatorna Tiszakeszi/Folyás (Pélyi)-csatorna Jászkisér-Pél y 140. Árkus-főcsatorna Tiszakeszi/Újszentmargita-Hortobág y 141. Kóró gy-ér Szegvár-Szente s 142. Makkodi-főcsatorna Püspökladány-Nádudvar 143. Sárközi-III.-főcsatorna Miske-Szakmár 107

110 144. Karcagi-II.-csatorna Karcag 145. Duna-Tisza-csatorna Dunaharaszti-Daba s 146. Tiszasülyi-(28.)-csatorna Jászkisér-Tiszasül y 147. Berek-ér-Sárréti-összekötőcsatorna Nagyrábé-Bihardancsháza 148. Cserepes-Pap-ér Ti s zacsege-hortob ágy/b almazúj váro s 149. Szamossályi-árapasztó S zamo ssál yi-c segöl d 150. Holt-Sebes-Körös-Határér - összekötő Sarkadkeresztúr-Zsadán y 151. Érpataki (VIII. számú)-főfolyás Kótaj-Balkány 152. Harta-I.-összekötő-csatorna Dunatetétlen 153. K-V-1.-lecsapoló-csatorna Balmazújváro s 154. Móriczföldi-II.-csatorna Komádi 155. Klágya-Duna Hercegszántó 156. Szeghalmi-övcsatorna Kertészsziget-Szeghalo m 157. Kékesiréti Dunapataj-Harta 158 Kadarcs-Karácsonyfoki-csatorna Hortobágy-Hajdúnáná s sz.-csatorna (Homor-éri - csatorna) Tiszasüly-Besenyszö g 160. Duna-völgyi-főcsatorna Újlengyel-Baj a 161. Kállay (VII. számú)-főfolyás Kemecse-Nyírgelse 162. Szöcsköd-Komádi-I-II.- csatorna Darvas-Komád i 163. Fűzvölgyi-főcsatorna Szalkszentmárton-Harta 164. Szittyó-csatorna Alsónémedi-Daba s 165. Király-ér Folyás-Tiszavasvári 166. Hamvas-Alsó futak i összekötőcsatorna Püspökladány 167. Gyálai-Holt-Tisza Szeged 168. Szegvár-Mindszenti - határcsatorna Szentes-Mindszent 169. K-XI.-lecsapoló Bakonszeg 170. Ferenc-tápcsatorna Baja-Hercegszánt ó 171. Kutas-alsó-főcsatorna S zeghalo m-körö s s zegap át i 172. Gyulavári-főcsatorna Gyul a 173. Káres-tói-csatorna Nyíribrony-Levelek 174. Csökmő-Halasi-csatorna Csökmő 175. Gorzsai-átvezetés Hódmezővásárhel y 176. Hortobágy-főcsatorna Tiszavasvári-Püspökladány 177. Mirhó-Gyolcsi-csatorna Tiszabura-Kunhegyes/Abádszaló k 178. Kati-ér Balkány-Tépe/Berettyóújfal u 179. Nk-III-2.-öntözőcsatorna Kunhegyes-Karca g 180. Sárközi-I.-főcsatorna Kalocsa-Érsekcsaná d 181. Kí gyósér-mell ékág Szakszentmárton-Tas s 182. HTVR-tápcsatorna Balmazújváros _ 108