BERUHÁZÁS A TERVEZETT M4 GYORSFORGALMI ÚT M0 CEGLÉD KÖZÖTTI SZAKASZ MEGVALÓSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN) AZ EGYEZTETÉS ALAPJÁN MÓDOSÍTOTT DOKUMENTÁCIÓ

Átírás

1 G Y Ö M R Ő TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA (A NEMZETGAZDASÁGI SZEMPONTBÓL KIEMELT JELENTŐSÉGŰ BERUHÁZÁS A TERVEZETT M4 GYORSFORGALMI ÚT M0 CEGLÉD KÖZÖTTI SZAKASZ MEGVALÓSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN) AZ EGYEZTETÉS ALAPJÁN MÓDOSÍTOTT DOKUMENTÁCIÓ augusztus PEST MEGYEI TERÜLET, TELEPÜLÉS, KÖRNYEZET TERVEZŐ ÉS TANÁCSADÓ KFT. BUDAPEST 1085, KŐFARAGÓ U. 9. TEL.: , , FAX: pestterv@pestterv.hu

2 T E R V E Z Ő K N É V S O R A Településrendezés: Zöldfelületek, környezetrendezés: Közlekedés: Mátyás-Varga Eszter Burányi Endre Rhorer Ádám okl. építészmérnök, településrendezési vezető tervező TT/ É TR TK, TT/K K1d-1-Tell, KÉ-SZ, KÉ-T- Tell, KÖ-T Közműellátás: Dima András MK TE, TH, TV Tervlap szerkesztés, grafika: Ügyvezető igazgató: Vancsóné Jánossy Zsuzsanna Schuchmann Péter TR Ez a mű szerzői jogvédelem alatt álló alkotás. Ezért a mű részben vagy egészben történő közlése, másolása vagy módosítása kizárólag a PESTTERV Kft. engedélyének birtokában lehetséges július PEST MEGYEI TERÜLET, TELEPÜLÉS, KÖRNYEZET TERVEZŐ ÉS TANÁCSADÓ KFT. BUDAPEST 1085, KŐFARAGÓ U. 9. Tel.: , , Fax: pestterv@pestterv.hu 2

3 T A R T A L O M J E G Y Z É K SZÖVEGES MUNKARÉSZEK: TERVI MUNKARÉSZEK MŰLEÍRÁSA... 4 ELŐZMÉNYEK... 4 TERVELŐZMÉNYEK (TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEK, ILLETVE EGYÉB TANULMÁNY-TERVEK)... 5 A TERÜLETRENDEZÉSI ÉS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVEK ÖSSZHANGJA... 6 REGIONÁLIS KAPCSOLATOK, TELEPÜLÉSSZERKEZET...21 A TERVEZÉSI TERÜLET BEMUTATÁSA...22 A TELEPÜLÉSSZERKEZET ÉS TERÜLETFELHASZNÁLÁS MÓDOSÍTÁSA...24 KÖZLEKEDÉSI JAVASLAT...27 ZÖLDFELÜLETI, KÖRNYEZETALAKÍTÁSI VIZSGÁLAT ÉS JAVASLAT, KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS...28 KÖZMŰVESÍTÉSI VIZSGÁLAT ÉS JAVASLAT...31 A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVET JÓVÁHAGYÓ HATÁROZAT JAVASLATA RAJZI MUNKARÉSZEK: Jóváhagyandó munkarész Rajzszám Rajz megnevezése Méretarány TSZT-m8-B Településszerkezeti terv módosítása m=1: SZT-K-8m Szabályozási terv m=1:2.000 Alátámasztó munkarészek Rajzszám Rajz megnevezése Méretarány AT-8 Tervezési alaptérkép m=1:2.000 KIV-8a Kivonat a településszerkezeti tervből a tervezési terület lehatárolásával m=1: KIV-8b Kivonat a külterületi szabályozási tervből a tervezési terület lehatárolásával m=1: LF-8 Kivonat a település légifotójából a tervezési terület lehatárolásával 3

4 TERVI MUNKARÉSZEK MŰLEÍRÁSA - alátámasztó munkarész - ELŐZMÉNYEK Jelen településrendezési eszköz részleges módosítása Gyömrő város településszerkezeti terve, Szabályozási terve és Helyi Építési Szabályzata részleges módosítására a tervezett M4 autópálya területére vonatkozóan Gyömrő város Önkormányzata és a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. megbízásából készül. A megbízás a hatályos tervben még nem található M4 gyorsforgalmi út területére vonatkozik, mivel a tervezett út és csatlakozó területei még nem szerepelnek a hatályos településszerkezeti és szabályozási terven. A jelenlegi tervvel párhuzamosan folyik a 2014-ben elindult Gyömrő Településrendezési eszközeinek teljes körű felülvizsgálata és az előzetesen felsorolt módosítási területek között az M4 gyorsforgalmi út területe még nem szerepelt, de a beruházás megvalósításához szükség van a területre vonatkozó terv mielőbbi jóváhagyására, ezért szükségessé vált a jelenlegi tervezési feladat elindítása. A tervezési feladat a hatályos településszerkezeti terv, szabályozási terv és a helyi építési szabályzat (továbbiakban: HÉSZ) módosításának elkészítése volt, hogy a 2010-ben jóváhagyott és jelenleg is hatályos településszerkezeti terv, szabályozási terv és a helyi építési szabályzat a megváltozott önkormányzati és fejlesztői igényeknek megfelelően módosításra kerüljön, és ezzel lehetővé váljon Gyömrőn a 345/2012. (XII. 6.) Korm. Rendelet szerinti állami érdekű országos közúti közlekedési projekttel kapcsolatos fejlesztések megvalósítása. A beruházás a 345/2012. (XII. 6.) Korm. rendelet 1. sz. mellékletében található 1. Egyes országos közúti közlekedési projektek és a hozzájuk kapcsolódó, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások listájában szerepel, tehát nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásnak minősül: Az M4 gyorsforgalmi út M0 autóút és Abony (Kelet) közötti szakaszának fejlesztése, Szolnok bekötésével. 46 Beiktatta: 226/2015. (VIII. 7.) Korm. rendelet 2., 1. melléklet. Hatályos: VIII. 8-tól. A 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 32. (2) bekezdése szerint az előzmények és a konkrét módosítási szándékok áttekintése alapján a tervegyeztetésre vonatkozó eljárás a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 32. (1) bek. c) pontja szerinti tárgyalásos eljárás lesz a 32. (6) bek. a) pontja szerinti nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsítása céljából. A Képviselőtestület 87/2016. (IV. 18.) és 123/2016. (VI.30.) számú Önk. határozatában rögzítette Településrendezési terv módosítási igényét a területre vonatkozóan. Az Önkormányzat tárgyi településrendezési eszköz módosítással kapcsolatban a partnerségi egyeztetést a 136/2013. (VI. 13.) sz. határozathatározatban foglaltak alapján folytatja le. A terv tartalma leegyszerűsíthető, a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben előírt kötelező tartalmi elemek többsége elhagyható a konkrét ügy egyedi adottságai alapján: - a HÉSZ-ben történő módosítás mindössze egy kisebb módosítás, mely a hatályos HÉSZ-t csak minimálisan érinti; - a konkrét módosítás feltétlenül szükséges az államérdekből tervezett fejlesztés megvalósíthatóságához; - a partnerségi egyeztetés során nem várható érdekellentét. A tervmódosítási feladatok és településrendezési eszközök a január 1-től hatályos 314/2012. (XI. 8.) kormányrendelet szerinti eljárási követelményeinek megfelelően, és az OTÉK augusztus 6-án hatályos településrendezési tartalmi követelményeinek megfelelően készülnek. 4

5 Gyömrő város közigazgatási területére vonatkozó hatályos Településrendezési tervét a PESTTERV Kft. készítette, amelyen belül a településszerkezeti terv 2010-ben lépett hatályba, a szabályozási terv és Helyi Építési Szabályzat jóváhagyása és hatályba lépése a évben történt meg. A Településszerkezeti terv a 264/2010. ( ) határozattal módosított 252/2005. (IX.12.) Kt. határozat. A szabályozási terv és Helyi Építési Szabályzat 2011-ben lett jóváhagyva a 14/2011. (V. 20.) számú önk. rendelettel. TERVELŐZMÉNYEK (TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEK, ILLETVE EGYÉB TANULMÁNY-TERVEK) A közigazgatási területre vonatkozóan a következő településrendezési tervek vannak hatályban: A 252/2005. (IX.12.) Kt. határozattal jóváhagyott és 264/2010. ( ) Kt. határozattal, majd 201/2013. (IX. 23.), 202/2013. (IX. 23.) és 277/2013. (XII. 27.) KT. határozatokkal módosított Településszerkezeti terv. a 14/2011. (V. 20.) sz. önk. rendelet Gyömrő város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről, mely módosítva lett 23/2013. (IX. 26.) és 32/2013. (XII. 27.) Kt. rendeletekkel. A 205/2009. ( ) önkormányzati határozattal jóváhagyott Településfejlesztési Koncepció. A munkavégzéshez a fentieken túl a NIF és az Önkormányzat által szolgáltatott információk, előzményi egyeztetési iratok, szakvélemények álltak rendelkezésünkre. Gyömrő hatályos Településszerkezeti terve: Gyömrő hatályos Településszerkezeti tervének kivágata a tervezési területre: 5

6 A TERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKKAL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA A módosítás célja Új közlekedési célú beruházás feltételeinek megteremtése. Illeszkedés a Pest Megyei Fejlesztési Koncepció célrendszeréhez A változtatás szolgálja a Pest megye térségének nemzetközi és országos multimodális közlekedési kapcsolatrendszerének fejlesztése a transzferszerep ellátása és hálózatos térstruktúra kialakulása érdekében megyei célkitűzést. Illeszkedés az Országos Területfejlesztési Koncepció célrendszeréhez A változtatás kapcsolódik az összekapcsolt terek: az elérhetőség és mobilitás biztosítása országos célkitűzésekhez. A TERÜLETRENDEZÉSI ÉS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVEK ÖSSZHANGJA Területrendezési tervelőzmények A város területét az alábbi területrendezési tervek érintik: - Országos Területrendezési Terv (2003-ban jóváhagyva, előírásai később a BATrT-ben pontosítva, majd a évi L. törvény szerint módosítva) - Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terve (jóváhagyva) - Pest megye Területrendezési Terve (Gyömrő esetében a BATrT megállapításait kell alkalmazni.) A terv készítése során a tervezett terület-felhasználási változások kiterjedésének meghatározásánál vizsgálni kell a tervezett tervmódosítások és a évi LXXXVIII. törvénnyel módosított évi LXIV. törvény (BATrT), valamint a 2008-ban módosított évi XXVI. Törvény az Országos Területrendezési Terv előírásai közötti összhangot. A terv készítése során az Országos Területrendezési Tervet és a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervét egyaránt figyelembe vettük. A magasabb rendű hatályos tervek közül az OTrT (2008. évi L. törvény szerinti állapot) kötelező előírásainak lényegesebb és Gyömrő vonatkozásában különleges elemei a következők: - A város beépített területe a települési térségbe tartozik. - A város be nem épített területe a mezőgazdasági, az erdőgazdálkodási, a vízgazdálkodási és a vegyes területfelhasználású térségbe tartozik. - A város területét érinti az M4 gyorsforgalmi út nyomvonala. - A város területét érinti a tervezett Tápiómenti főút nyomvonala. - A város területét érinti a transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő országos törzshálózati vasútvonal. - A város területe érintett a nemzetközi és hazai szénhidrogén szállítóvezeték nyomvonalával. - A város területét érintik a 220 kv-os átviteli hálózat távvezeték elemei. 6

7 Kivonat az Ország szerkezeti tervéből (OTrT) a tervezési területek feltüntetésével Az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvény (OTrT) 2. melléklet AZ ORSZÁGOS TERÜLETFELHASZNÁLÁSI KATEGÓRIÁKRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK: TELEPÜLÉSI TÉRSÉG A területfelhasználási kategóriára vonatkozó OTrT előírások: 33. települési térség: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe a település belterülete, valamint a belterületen kívüli beépített és beépítésre szánt területek tartoznak, 6. (1) Az országos területfelhasználási kategóriákon belül a kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriák kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni: d) a települési térséget legalább 75%-ban települési térség kategóriába kell sorolni; (2) A kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriákon belül a települési területfelhasználási egységek kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni: d) a települési térség bármely települési területfelhasználási egységbe sorolható; ÉPÍTMÉNYEK ÁLTAL IGÉNYBE VETT TÉRSÉG A területfelhasználási kategóriára vonatkozó OTrT előírások: 4. építmények által igénybe vett térség: az országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe a műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények tartoznak, 6. (1) Az országos területfelhasználási kategóriákon belül a kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriák kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni: f) az építmények által igénybe vett térség más térségi területfelhasználási kategóriába nem sorolható. (2) A kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriákon belül a települési területfelhasználási egységek kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni: f) az építmények által igénybe vett térséget az adott építmény jellege szerinti települési területfelhasználási egységbe kell sorolni. 7

8 ERDŐGAZDÁLKODÁSI TÉRSÉG A területfelhasználási kategóriára vonatkozó OTrT előírások: 6. erdőgazdálkodási térség: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe olyan meglévő erdőterületek és erdőtelepítésre alkalmas területek tartoznak, amelyeknek erdőgazdálkodásra való alkalmassága termőhelyi viszonyaik alapján kedvező és az erdőtelepítés környezetvédelmi szempontból is szükséges vagy indokolt, 6. (1) Az országos területfelhasználási kategóriákon belül a kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriák kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni: a) az erdőgazdálkodási térséget legalább 75%-ban erdőgazdálkodási térség kategóriába kell sorolni; (2) A kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriákon belül a települési területfelhasználási egységek kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni: a) az erdőgazdálkodási térséget legalább 85%-ban erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni; 7. (1) Az Országos Erdőállomány Adattár szerint erdőterületnek minősülő területet a településrendezési eszközökben legalább 95%-ban erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni. (2) A közlekedési, az elektronikus hírközlési, továbbá az energetikai vonalas infrastruktúra-hálózatok erdőterületen áthaladó szakaszai mellett csak a forgalom lebonyolítását és biztonságát, az elektronikus hírközlés működését, illetve a villamos energia és más energiahordozók továbbítását közvetlenül szolgáló építmények helyezhetők el. MEZŐGAZDASÁGI TÉRSÉG A területfelhasználási kategóriára vonatkozó OTrT előírások: 18. mezőgazdasági térség: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelyben elsősorban mezőgazdasági művelés alatt álló területek találhatók, 6. (1) Az országos területfelhasználási kategóriákon belül a kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriák kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni: b) a mezőgazdasági térséget legalább 75%-ban mezőgazdasági térség kategóriába kell sorolni; (2) A kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriákon belül a települési területfelhasználási egységek kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni: b) a mezőgazdasági térséget legalább 85%-ban mezőgazdasági terület, beépítésre szánt különleges honvédelmi terület, beépítésre nem szánt különleges honvédelmi terület vagy természetközeli terület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a térségben nagyvárosias lakóterület és vegyes terület területfelhasználási egység nem jelölhető ki; 8. (1) Borvidéki település szőlő termőhelyi katasztere I II. osztályú területeihez tartozó földrészlet a különleges mezőgazdasági üzemi terület kivételével beépítésre szánt területté nem minősíthető. (2) Az Országos Gyümölcs Termőhely Kataszter I. és II. osztályú területeihez tartozó földrészlet a különleges mezőgazdasági üzemi terület kivételével beépítésre szánt területté nem minősíthető. VÍZGAZDÁLKODÁSI TÉRSÉG A területfelhasználási kategóriára vonatkozó OTrT előírások: 31/A. (1) E törvénynek az egyes törvények területrendezéssel összefüggő módosításáról szóló évi CCXXIX. törvénnyel (a továbbiakban: MTv.) megállapított rendelkezéseivel a megyei területrendezési terveket december 31-ig összhangba kell hozni. c) a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló évi LXIV. törvényben (a továbbiakban: BATrT.) megállapított térségi területfelhasználási kategóriákon belül cb) a vízgazdálkodási térség vonatkozásában az e törvénynek az MTv.-vel megállapított 6. (2) bekezdés e) pontjának előírásátkell alkalmazni, 43. vízgazdálkodási térség: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe Magyarország felszíni vízrajzi hálózata (vízfolyások és tavak) és parti sávja tartozik. 6. (1) Az országos területfelhasználási kategóriákon belül a kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriák kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni: e) a vízgazdálkodási térséget legalább 90%-ban vízgazdálkodási térség kategóriába kell sorolni; (2) A kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriákon belül a települési területfelhasználási egységek kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni: e) a vízgazdálkodási térséget legalább 85%-ban vízgazdálkodási terület vagy természetközeli területfelhasználási egységbe kell sorolni; VEGYES TÉRSÉG A területfelhasználási kategóriára vonatkozó OTrT előírások: 39. vegyes területfelhasználású térség: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, ahol a mezőgazdaságnak és erdőgazdaságnak egyaránt meghatározó szerepe van, és a mezőgazdasági területek és erdőterületek mozaikossága jellemző, 6. (1) Az országos területfelhasználási kategóriákon belül a kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriák kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni: c) a vegyes területfelhasználású térséget legalább 75%-ban mezőgazdasági, erdőgazdálkodási vagy vegyes területfelhasználású térség kategóriába kell sorolni (2) A kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriákon belül a települési területfelhasználási egységek kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni: c) a vegyes területfelhasználású térséget legalább 85%-ban mezőgazdasági terület, erdőterület vagy természetközeli terület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a fennmaradó részen nagyvárosias lakóterület kivételével bármely települési területfelhasználási egység kijelölhető; 8

9 Országos Területrendezési Terv övezeti érintettségei és a vonatkozó előírások 1. Országos ökológiai hálózat övezete Az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvény (OTrT) 3/1. melléklet A január 1-én hatályba lépett OTrT módosítás alapján a tervezési terület érinti az országos övezetet: Országos ökológiai hálózat övezete Az övezetre vonatkozó OTrT előírások: 24. országos ökológiai hálózat: országos területrendezési tervben megállapított övezet, amelybe az országos jelentőségű természetes és természetközeli területek, valamint az azok között kapcsolatot teremtő ökológiai folyosók egységes, összefüggő rendszere tartozik, és amelynek részei a magterületek, az ökológiai folyosók és a pufferterületek, 13. (1) Az országos ökológiai hálózat övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória, illetve olyan övezet jelölhető ki, amely az ökológiai hálózat természetes és természetközeli élőhelyeit és azok kapcsolatait nem veszélyezteti. (2) Az övezetben bányászati tevékenységet folytatni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával lehet. (3) Az országos ökológiai hálózat övezetét a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervekben magterület, ökológiai folyosó, valamint pufferterület övezetbe kell sorolni. Az övezetre vonatkozó OTrT előírások: 17. magterület: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe olyan természetes vagy természetközeli élőhelyek tartoznak, amelyek az adott területre jellemző természetes élővilág fennmaradását és életkörülményeit hosszú távon biztosítani képesek és számos védett vagy közösségi jelentőségű fajnak adnak otthont, 17. (1) Az övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha: a) a települési területet a magterület vagy a magterület és az ökológiai folyosó körülzárja, és b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja. (2) Az (1) bekezdésben szereplő kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e a magterület, a magterület és az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése. (4) Az övezetben a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala, az erőművek és kiserőművek a magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhetők el. (6) Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető. 13. (2) Az övezetben bányászati tevékenységet folytatni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával lehet. ökológiai folyosó övezete Az övezetre vonatkozó OTrT előírások: 26. ökológiai folyosó: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe olyan területek többnyire lineáris kiterjedésű, folytonos vagy megszakított élőhelyek, élőhelysávok, élőhelymozaikok, élőhelytöredékek, élőhelyláncolatok tartoznak, amelyek döntő részben természetes eredetűek, és amelyek alkalmasak az ökológiai hálózathoz tartozó egyéb élőhelyek (magterületek, pufferterületek) közötti biológiai kapcsolatok biztosítására, 18. (1) Az ökológiai folyosó övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha: a) a települési területet az ökológiai folyosó vagy a magterület és az ökológiai folyosó körülzárja, és b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja. (2) Az (1) bekezdésben szereplő kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése. (4) Az övezetben a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala, az erőművek és kiserőművek az ökológiai folyosó és az érintkező magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhető el. (5) Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető. 13. (2) Az övezetben bányászati tevékenységet folytatni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával lehet. puffer terület övezete 9

10 Az övezetre vonatkozó OTrT előírások: 27. pufferterület: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe olyan rendeltetésű területek tartoznak, amelyek megakadályozzák vagy mérséklik azoknak a tevékenységeknek a negatív hatását, amelyek a magterületek és az ökológiai folyosók állapotát kedvezőtlenül befolyásolhatják vagy rendeltetésükkel ellentétesek, 19. Pufferterületen a településszerkezeti terv beépítésre szánt területet csak abban az esetben jelölhet ki, ha az a szomszédos magterület vagy ökológiai folyosó természeti értékeit, biológiai sokféleségét, valamint táji értékeit nem veszélyezteti. 13. (2) Az övezetben bányászati tevékenységet folytatni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával lehet. 2. Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete Az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvény (OTrT) 3/2. melléklet A január 1-én hatályba lépett OTrT módosítás alapján a tervezési terület nem érinti az országos övezetet: kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete Az övezetre vonatkozó OTrT előírások: 16. kiváló termőhelyi adottságú szántóterület: az országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe kiváló növénytermesztési feltételekkel rendelkező szántóterületek tartoznak, 13/A. (1) Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetében beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. (2) Az övezetben külszíni bányatelket megállapítani és bányászati tevékenységet engedélyezni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet. 3. Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete Az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvény (OTrT) 3/3. melléklet A január 1-én hatályba lépett OTrT módosítás alapján a tervezési terület nem érinti az országos övezetet: jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete Az övezetre vonatkozó OTrT előírások: 11. jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete: az országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe jó növénytermesztési feltételekkel rendelkező szántóterületek tartoznak, 13/B. A településrendezési eszközökben a jó termőhelyi adottságú szántóterület övezetét a mezőgazdasági terület területfelhasználási egység kijelölésénél figyelembe kell venni. 10

11 4. Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete Az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvény (OTrT) 3/4. melléklet A január 1-én hatályba lépett OTrT módosítás alapján tervezési terület nem érinti az országos övezetet kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete Az övezetre vonatkozó OTrT előírások: 15. kiváló termőhelyi adottságú erdőterület: országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe az őshonos fafajokból álló erdőtársulások fenntartására leginkább alkalmas és az erdő hármas rendeltetését védelmi, gazdasági, közjóléti egymással összhangban a legmagasabb szinten biztosítani képes erdőterületek tartoznak, 14. (1) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. (2) Az övezetben külszíni bányatelket megállapítani és bányászati tevékenységet engedélyezni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet. 5. Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete Az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvény (OTrT) 3/3. melléklet A január 1-én hatályba lépett OTrT módosítás alapján a tervezési terület nem érinti az országos övezetet: tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület Az övezetre vonatkozó OTrT előírások:(a január 1-én hatályba lépő módosítások szerint) 32a.tájképi egység: tájban előforduló és vizuálisan összetartozónak tekinthető természetes és antropogén tájelemek együttese, amely a látvány szempontjából meghatározott karakterrel jellemezhető, 32b.tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület: országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe a természeti adottságok, rendszerek, valamint az emberi tevékenység kölcsönhatása, változása következtében kialakult olyan területek tartoznak, amelyek a táj látványa szempontjából sajátos és megkülönböztetett fontosságú, megőrzésre érdemes esztétikai jellemzőkkel bírnak, 14/A. (1) A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete területét a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv és annak alapján a településszerkezeti terv pontosítja. (2) Az övezet (1) bekezdés szerint pontosított lehatárolása által érintett területre a területi tervben, valamint a településrendezési eszköz alátámasztó javaslata keretében meg kell határozni a tájjelleg megőrzendő elemeit, elemegyütteseit, valamint a tájképi egység és a természeti adottságokhoz igazodó hagyományos tájhasználat helyi jellemzőit. (3) Az övezet (1) bekezdés szerint pontosított lehatárolása által érintett területre a tájképi egység és a hagyományos 11

12 tájhasználat fennmaradása érdekében a helyi építési szabályzatnak meg kell határozni a területhasználatra és az építmények tájba illeszkedésére vonatkozó szabályokat. (4) A helyi építési szabályzat az építmények tájba illeszkedésének bemutatására látványterv készítését írhatja elő és a készítésre vonatkozó követelményeket határozhat meg. (5) Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. (6) Az övezetben a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatokat, erőműveket és kiserőműveket a tájképi egység megőrzését és a hagyományos tájhasználat fennmaradását nem veszélyeztető műszaki megoldások alkalmazásával kell elhelyezni. 6. Világörökségi és világörökség-várományos terület övezete Az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvény (OTrT) 3/3. melléklet A január 1-én hatályba lépett OTrT módosítás alapján a település területét érinti az országos övezet: világörökségi és világörökségi-várományos terület övezete Az övezetre vonatkozó OTrT előírások: 42. világörökségi és világörökségi várományos terület: országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló, az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete Általános Konferenciájának ülésszakán Párizsban, november 16-án elfogadott egyezmény kihirdetéséről szóló évi 21. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló egyezmény szerinti világörökségi listára felvett területek, valamint a világörökségi helyszínek szakmai feltételeinek megfelelő azon területek tartoznak, amelyeket Magyarország mint részes állam nevében jogszabály által felhatalmazott testület kiválasztott arra, hogy a világörökségi listára jelöltek legyenek, 14/B. (1) A világörökségi és világörökségi várományos terület övezetét a településrendezési eszközökben kell tényleges kiterjedésének megfelelően lehatárolni. (2) Az (1) bekezdés szerint lehatárolt világörökségi és világörökségi várományos területen: a) a területfelhasználás módjának és mértékének összhangban kell lennie a világörökségi kezelési tervben meghatározott célokkal, b) új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek területe nem bővíthető, c) a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatokat, erőműveket és kiserőműveket a kulturális és természeti örökségi értékek sérelme nélkül, területi egységüket megőrizve, látványuk érvényesülését elősegítve és a világörökségi kezelési tervnek megfelelően kell elhelyezni. Megjegyzés: A január 1-én hatályba lépett OTrT módosítás alapján a kiemelt térségi és megyei övezetek közé sorolt "világörökség és világörökség-várományos terület" megszűnt és helyébe az országos övezetek közé tartozó "világörökségi és világörökségi várományos terület" övezete lépett. 7. Országos vízminőség-védelmi terület övezete Az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvény (OTrT) 3/3. melléklet A január 1-én hatályba lépett OTrT módosítás alapján a település területét érinti az országos övezet:. országos vízminőség-védelmi terület övezete 12

13 Az övezetre vonatkozó OTrT előírások: 25. országos vízminőség-védelmi terület: országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben alkalmazott övezet, amelybe a felszíni és felszín alatti vizek, az emberi fogyasztásra, használatra szánt vizek és a vízkivételi művek, továbbá a halak életfeltételeinek biztosítása érdekében kijelölt vizek megóvását szolgáló védelem alatt álló területek tartoznak, 15. (1) Az országos vízminőség-védelmi terület övezetében keletkezett szennyvíz övezetből történő kivezetéséről és az övezeten kívül keletkezett szennyvizek övezetbe történő bevezetéséről a kiemelt térség és a megye területrendezési tervében rendelkezni kell. (2) Az övezetbe tartozó települések településrendezési eszközeinek készítése során ki kell jelölni a vízvédelemmel érintett területeket, és a helyi építési szabályzatban az építési övezetre vagy övezetre vonatkozó szabályokat kell megállapítani. (3) Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. 8. Nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkárelhárítási célú szükségtározók területének övezete Az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvény (OTrT) 3/3. melléklet A január 1-én hatályba lépett OTrT módosítás alapján a település területét nem érinti az országos övezet:. nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területének övezete Az övezetre vonatkozó OTrT előírások: 16. A nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területének övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. 9. Kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezete Az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvény (OTrT) 3/3. melléklet A január 1-én hatályba lépett OTrT módosítás alapján a település területét nem érinti az országos övezet:. kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezete Az övezetre vonatkozó OTrT előírások: 12. kiemelt fontosságú honvédelmi terület: országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelyben a Magyarország védelmi képességeit alapvetően meghatározó vagy a NATO-tagságból eredő, valamint a nemzetközi szerződéseiben vállalt kötelességei teljesítéséhez szükséges építmények elhelyezésére vagy ilyen tevékenységek végzésére szolgáló területek találhatók, 13

14 16/C. A kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezetét a településrendezési eszközökben kell tényleges kiterjedésének megfelelően lehatárolni, és a településszerkezeti tervben beépítésre szánt vagy beépítésre nem szánt különleges honvédelmi terület vagy erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni. A tervezés során vizsgálni kellett az OTrT 7. (1) bekezdésében rögzített követelmény érvényesülését. Ennek szövege a következő: 7. (1) Az erdőgazdálkodási térség Országos Erdőállomány Adattár szerint erdőterületnek minősülő területét a településszerkezeti terv legalább 95%-ban csak erdőterület területfelhasználási egységbe sorolhatja. Ezzel összhangban az Országos Erdőállomány Adattár szerint erdőterületnek minősülő terület nagysága Gyömrő 321,35 ha, melynek legalább 95%-a (azaz 305,28 ha) csak erdőterület területfelhasználási egységbe sorolható. Az OTrT 7. (1) bekezdésének megfelelően a Településszerkezeti terv módosításában az erdőgazdálkodási térség Országos Erdőállomány Adattár szerint a település területére eső erdőterület lehatárolás jelenleg nem változik, 99,8 %-a Gyömrő településszerkezeti tervének jelenlegi módosításában erdőterületbe van sorolva. A tervezés során vizsgálni kellett az OTrT 8. (1) és (2) bekezdéseiben rögzített követelmény érvényesülését. Ennek szövege a következő: (1) Borvidéki település szőlő termőhelyi katasztere I II. osztályú területeihez tartozó földrészlet a különleges mezőgazdasági üzemi terület kivételével beépítésre szánt területté nem minősíthető. (2) Az Országos Gyümölcs Termőhely Kataszter I. és II. osztályú területeihez tartozó földrészlet a különleges mezőgazdasági üzemi terület kivételével beépítésre szánt területté nem minősíthető. A tervezési terület nem tartozik az országos szőlő- és gyümölcstermőhely kataszter területei közé. Az OTrT előírásait Gyömrő területén a BATrT értelmezi, pontosítja tovább, az OTrT előírásainak való megfelelést a BATrT-nek való megfelelés biztosítja: 14

15 Kivonat a Budapesti Agglomeráció Területrendezési tervéről szóló LXIV. Tv számú mellékletéből (Térségi Szerkezeti terv) módosított változat A fenti térkép alapján a település: - érintett gyorsforgalmi úttal, térségi mellékúttal és a térségi kerékpárút-törzshálózat elemével, valamint nagysebességű vasútvonallal és a transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő országos vasútvonallal; - érintett nemzetközi és hazai és térségi szénhidrogén-szállító vezetékkel, a 220 kv-os átviteli hálózat távvezeték elemével; - döntően városias települési térségbe, mezőgazdasági és erdőgazdálkodási térségekbe, kisebb részben pedig magas zöldfelületi arányú települési térségbe, az építmények által igénybe vett térségbe és a vízgazdálkodási térségbe tartozik. 15

16 Területi mérleg Település Térségi területfelhasználási kategóriák Térségi területfelhasználási kategória területe (hektár) Település közigazgatási területéhez viszonyított arány (%) Gyömrő városias települési térség 845,78 31,91 magas zöldfelületi arányú települési térség 38,85 1,47 erdőgazdálkodási térség 321,35 12,13 mezőgazdasági térség 1362,833 51,51 különleges rendeltetésű térség 70,13 2,65 építmények által igénybe vett térség 11,187 0,34 A BATrT Szerkezeti Terv és a jelenlegi TRT módosítás területi mérlege Gyömrőt érintően A BATrT-ben meghatározott, a települést érintő térségi területfelhasználási kategóriák városias települési térség A BATrT-ben meghatározott, területnagyságok (ha) BATrT alapján beépítésre nem szánt területek igénybe vehető területei (ha) a utáni tervmódosítások során igénybevett új beépítésre szánt területek (ha) 845,78 16,91 0,01 (2013) 0,38 (2015) a jelenlegi tervmódosítás során igénybevett új beépítésre szánt területek, illetve területfelhasználási változás (ha) További igénybe vehető területek (ha) - 16,52 magas zöldfelületi arányú települési térség erdőgazdálkodási térség mezőgazdasági térség különleges rendeltetésű térség építmények által igénybe vett térség Összesen: 0,39 ha 38,85 11,65-11,65 321,35 48,2-48,2 1364,98-2, , ,28 1,7 (2013) erdő lett 2,2 (2013) erdő lett 0,01 (2013) 0,38 (2015) 131,99 összesen: 4,29 70, ,04 +2,147 11,

17 A BATrT övezetei és az övezetekre vonatkozó előírások 1. Magterület övezete, 2. Ökológiai folyosó övezete, 3. Puffer terület övezete A Budapesti Agglomeráció kiemelt térség területrendezési tervéről szóló évi LXIV. törvény (BATrT) 3.1. sz. melléklet, 3.2. sz. melléklet, 3.3. sz. melléklet A tervezési terület érinti az ökológiai folyosó övezetének területét: magterület övezete Az övezetre vonatkozó BATrT előírások: 16. (1) A magterület övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha a) a települési területet a magterület vagy a magterület és az ökológiai folyosó körülzárja, vagy b) a magterület övezetében történelmi sportterületek találhatók, és c) a kijelölést más jogszabály nem tiltja. (2) Az (1) bekezdés a) és c) pontjában vagy b) és c) pontjában szereplő kivételek együttes fennállása esetén a beépítésre szánt terület területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e a magterület, a magterület és az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése. Az (1) bekezdés b) és c) pontjában szereplő feltételek együttes fennállása esetén történő kijelölés csak a történelmi sportterületeken belül történhet. Az ökológiai folyosó övezete: 18. (1) Az övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha a) a települési területet az ökológiai folyosó körülzárja, és b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja. (2) Az (1) bekezdésben szereplő kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése. (3) Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával beleértve a felszín alatti vonalvezetést is kell elhelyezni. (4) Az övezetben a közlekedési infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala az ökológiai folyosó és az érintkező magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhető el. (5) Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető. 4. Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete A Budapesti Agglomeráció kiemelt térség területrendezési tervéről szóló évi LXIV. törvény (BATrT) 3.4. sz. melléklet A tervezési terület nem érinti az övezet területét 17

18 d) Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete (3.2. melléklet) 13/A. (1) Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetében beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. (2) Az övezetben külszíni bányatelket megállapítani és bányászati tevékenységet engedélyezni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet. 5. Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete, 6. Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete A Budapesti Agglomeráció kiemelt térség területrendezési tervéről szóló évi LXIV. törvény (BATrT) 3.5. sz. melléklet 3.6. sz. melléklet A tervezési terület nem érinti az övezetek területét. e) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete (3.3. melléklet) 13/B. (1) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. (2) Az övezetben külszíni bányatelek megállapítása, illetve bányászati tevékenység engedélyezése a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehetséges. f) Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete (3.3. melléklet) 19/A. Az övezetbe tartozó területeken beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. 7. Rendszeresen belvízjárta terület övezete A Budapesti Agglomeráció kiemelt térség területrendezési tervéről szóló évi LXIV. törvény (BATrT) sz. melléklet A tervezési terület nem érinti az övezet területét: 18

19 rendszeresen belvízjárta terület övezete: Az övezetre vonatkozó OTrT előírások: 28. rendszeresen belvízjárta terület: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe a sík vidéki vagy enyhe lejtésviszonyokkal rendelkező területek azon mélyebb részei tartoznak, ahol a helyi csapadék egy része átmeneti vízfelesleg formájában, nagyobb mennyiségben és gyakorisággal összegyűlik, 23. A rendszeres belvízjárta terület övezetében új beépítésre szánt terület csak akkor jelölhető ki, ha ahhoz a vízügyi igazgatási szerv a településrendezési eszközök egyeztetési eljárása során adott véleményében hozzájárul. 8. Földtani veszélyforrás területének övezete A Budapesti Agglomeráció kiemelt térség területrendezési tervéről szóló évi LXIV. törvény (BATrT) sz. melléklet A tervezési terület nem érinti az övezet területét: földtani veszélyforrás területének övezete: Az övezetre vonatkozó OTrT előírások: 8. földtani veszélyforrás területe: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe a lejtős tömegmozgásokkal, egyéb kedvezőtlen mérnökgeológiai adottságokkal és építésföldtani kockázatokkal jellemezhető területek, továbbá az emberi tevékenység hatására jelentkező vagy felerősödő kedvezőtlen földtani folyamatokkal és vízjárással összefüggő földtani veszélyek által érintett területek tartoznak, 25. (1) A földtani veszélyforrás területének övezetét a településrendezési eszközökben kell a tényleges kiterjedésnek megfelelően lehatárolni. (2) Az övezet területén új beépítésre szánt terület csak akkor jelölhető ki, ha ahhoz a bányafelügyelet a településrendezési eszközök egyeztetési eljárása során adott véleményében hozzájárul. 19

20 9. Kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezete, 10. Honvédelmi terület övezete A Budapesti Agglomeráció kiemelt térség területrendezési tervéről szóló évi LXIV. törvény (BATrT) sz. melléklet, sz. melléklet A tervezési terület nem érinti az övezetek területét: Megjegyzés: A január 1-én hatályba lépett OTrT módosítás a "kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület" övezet helyett a "kiemelt fontosságú honvédelmi terület" övezet elnevezést hozta létre. kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezete: Az övezetre vonatkozó OTrT előírások: 12. kiemelt fontosságú honvédelmi terület: országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelyben a Magyarország védelmi képességeit alapvetően meghatározó vagy a NATO-tagságból eredő, valamint a nemzetközi szerződéseiben vállalt kötelességei teljesítéséhez szükséges építmények elhelyezésére vagy ilyen tevékenységek végzésére szolgáló területek találhatók, 16/C. A kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezetét a településrendezési eszközökben kell tényleges kiterjedésének megfelelően lehatárolni, és a településszerkezeti tervben beépítésre szánt vagy beépítésre nem szánt különleges honvédelmi terület vagy erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni. honvédelmi terület övezete: Az övezetre vonatkozó OTrT előírások: 10. honvédelmi terület: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amely a Magyar Honvédség alapfeladatai rendeltetésszerű, szakszerű és jogszerű ellátásához szükséges építmények elhelyezésére vagy ilyen tevékenységek végzésére szolgál, 27/A. A honvédelmi terület övezetét a településrendezési eszközökben kell tényleges kiterjedésének megfelelően lehatárolni, és a településszerkezeti tervben beépítésre szánt vagy beépítésre nem szánt különleges honvédelmi terület vagy erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni. Összefoglaló táblázatok ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERV ORSZÁGOS TERÜLETFELHASZNÁLÁSI/ÖVEZETI ÉRINTETTSÉG A KÖZIGAZGATÁSI TERÜLETET AZ ALÁBBIAK ÉRINTIK (X), ILLETVE NEM ÉRINTIK (-) országos területfelhasználási kategóriák települési térség X erdőgazdálkodási térség X mezőgazdasági térség X vegyes területfelhasználású térség X vízgazdálkodási térség X építmények által igénybe vett térség - országos övezetek országos ökológiai hálózat X kiváló termőhelyi adottságú szántóterület - jó termőhelyi adottságú szántóterület - kiváló termőhelyi adottságú erdőterület - tájképi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete - világörökségi és világörökségi várományos terület X országos vízminőség-védelmi terület X nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkárelhárítási - célú szükségtározók területe 20

21 kiemelt fontosságú honvédelmi terület - BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓ TERÜLETRENDEZÉSI TERV KIEMELT TÉRSÉGI TERÜLETFELHASZNÁLÁSI / ÖVEZETI ÉRINTETTSÉG A KÖZIGAZGATÁSI TERÜLETET AZ ALÁBBIAK ÉRINTIK (X), ILLETVE NEM ÉRINTIK (-) kiemelt térségi területfelhasználási kategóriák városias települési térség X hagyományosan vidéki települési térség - nagy kiterjedésű zöldterületi települési térség - magas zöldfelületi arányú települési térség X építmények által igénybe vett térség X különleges rendeltetésű térség X erdőgazdálkodási térség X mezőgazdasági térség X vízgazdálkodási térség X térségi övezetek magterület övezete X ökológiai folyosó övezete X puffer terület övezete - rendszeresen belvízjárta terület övezete - földtani veszélyforrás területének övezete - kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezete - honvédelmi terület övezete - REGIONÁLIS KAPCSOLATOK, TELEPÜLÉSSZERKEZET Gyömrő Budapest határától délkeleti irányban, a Gödöllői - Monori dombvidék közepén fekszik. A település Budapest központjától 30 km-re, Budapest városhatárától és a Ferihegyi repülőtértől 7 km-re fekszik. A település területe az őskortól kezdve lakott volt, ennek bizonyítékai a réz- és bronzkori leletek. A településre vonatkozó első írásos adat 1274-ből származik. A város 1913-tól 1950-ig járási székhely volt. Közigazgatásilag Ecser, Maglód, Mende, Péteri, Tápiósáp, Tápiósüly, Úri tartozott a gyömrői járáshoz. Gyömrő óta város, ma földrajzilag és történelmileg is meghatározó térségi szerepe van. A lakosság száma jelenleg már meghaladja a 16 ezer főt. Teljes területe 26,51 km 2, belterülete 6,45 km 2. A település kertvárosias jellegű január 1-től az új közigazgatási járási beosztásban Gyömrő a Monori járáshoz tartozik, további 11 település társaságában (Bénye, Csévharaszt, Gomba, Káva, Monor, Monorierdő, Nyáregyháza, Pánd, Péteri, Pilis, Vasad). A város fizikai kapcsolatrendszere jó, úthálózati kapcsolatai mind Budapest, mind a szomszédos települések és a kistérségi központok irányában megfelelőek. Közlekedési szempontból központi helyzete kiemelkedő, mivel Észak-, Kelet- és Dél-Magyarország összekötő útjai, vasútja áthaladnak a városon, Nyugat-Magyarország pedig Budapesten érhető el Gyömrőről. A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér közelsége még az előbbieknél is szélesebb kapcsolat lehetőségét hordozza. Közigazgatási területén és annak közelében az alábbi regionális és térségi jelentőségű utak és vasút érintik: az M0 autópálya a várostól kb. 3 km-re Ecser és Maglód között halad, a közigazgatási területtől délre található a 4. számú főút elkerülő szakasza, a közigazgatási terület északi szélén a 31. sz. Budapest - Jászberény - Dormánd főút, a 3111 j. Ecser - Monor összekötő út, és a 4603 j. Mende - Üllő - Ócsa összekötő út, valamint a Budapest - Újszász - Szolnok kétvágányú villamosított vasútvonal. 21

22 Napjainkban Gyömrő vonzáskörzetéhez 7 nagyközség és község - Mende, Péteri, Üllő, Maglód, Ecser, Sülysáp és Úri - tartozik. Gyömrő és vonzáskörzete lakóinak száma megközelíti az ötvenezret. A TERVEZÉSI TERÜLET BEMUTATÁSA A tervmódosítás tervezési területe Gyömrő déli határán, az Üllő felőli közigazgatási határ mellett, a belterülettől délre található, a jelenlegi 4. sz. út elkerülő szakaszának Gyömrői csomópontja közelében, attól északra helyezkedik el. A tervezési terület jelenleg hatályos településrendezési besorolása szerint teljes egészében beépítésre nem szánt terület, nagyrészt mezőgazdasági, kisebbrészt pedig közlekedési és vízgazdálkodási területeket foglal magában. A tervezett M4 gyorsforgalmi út nyomvonala beépített, vagy beépítésre szánt területet nem érint. Az M4 gyorsforgalmi út új tervei miatt szükségessé váló változtatások által érintett területek Gyömrő területén a 081, 082, 084, 085/1-13, 086 helyrajzi számú földrészletek. A tervezési terület egy része és a mellette fekvő területek a hatályos szerkezeti tervben mezőgazdasági területbe vannak sorolva, és jelenleg is művelés alatt állnak. A tervezési terület lehatárolása: Gyömrő településrendezési tervének tervezési területet érintő részleteit a következő ábrák mutatják be: 22

23 Gyömrő hatályos Településszerkezeti tervének kivágata a tervezési területre: Gyömrő hatályos szabályozási tervének kivágata a tervezési területre: A terület elhelyezkedését, környezetét és beépítését az alábbi Google űrfelvétel mutatja be a legszemléletesebben: 23

24 A TELEPÜLÉSSZERKEZET ÉS TERÜLETFELHASZNÁLÁS MÓDOSÍTÁSA Jelen módosítással Gyömrő város településszerkezeti jellemzői a hatályos településszerkezeti tervben rögzítettekhez képest alapvetően nem változnak. A jelenlegi tervmódosítás megfelel a településfejlesztési koncepciónak, ezért annak módosítása jelenleg még nem szükséges, Ettől függetlenül a módosítás már folyamatban van, Gyömrő Településrendezési eszközeinek felülvizsgálata keretében. A jelenlegi tervmódosítás célja, hogy Gyömrő város településszerkezeti terve a területen megépítendő M4 gyorsforgalmi út és kapcsolódó létesítményei szükséges beépítési feltételeit megteremtse. Ehhez módosítani szükséges Gyömrő város hatályos Településszerkezeti tervét valamint Szabályozási tervét és Helyi Építési Szabályzatát. Gyömrő 2010-ben jóváhagyott településszerkezeti terve a tervezési terület nagy részét mezőgazdasági területbe sorolta. A terület nagy része jelenleg a beépítésre nem szánt közlekedési területben és a Má-t és Má-2 jelű mezőgazdasági övezetben található, melyek beépíthetősége 0 és 2%. Az Má-2 jelű övezetben a mezőgazdálkodást szolgáló épületek, építmények helyezhetők el. Mivel a tervezett közúti létesítmények megépítéséhez új kisajátítási határokra van szükség, ezért szükséges a településszerkezeti és a szabályozási terv módosítása. A mezőgazdasági területek egy részét elsőként át kell sorolni közlekedési területbe, amely lehetőséget ad a területen a közlekedési létesítmények elhelyezésére. Az átsorolással érintett területek mérete: 1,018 ha. 24

25 A jelenlegi szerkezeti és szabályozási tervi módosítás ezért az érintett területeket a Köu jelű közlekedési területbe sorolja. A módosítások mértékét mutatja be az alábbi táblázat: sorszám Terület ha Helyrajzi szám 1 0, /1, 081/1, 084/1 2 0, /38,40,42,44,46,48, 50,52,54,56,58,60,62, 086/1 TSZT/SZT Területfelhasználás/övezet módosítás hatályos tervezett Má-t mezőgazdasági terület Má-2 mezőgazdasági terület Köu közút terület Köu közút terület A hatályos szerkezeti terv kivonata A szerkezeti terv módosítása A hatályos szabályozási terv kivonata A szabályozási terv módosítása 25

26 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA A szabályozási terven és Helyi Építési Szabályzatban a meglévő övezeti előírások kismértékű módosítása is javasolt. A HÉSZ módosítás kizárólag a Köu jelű közlekedési övezetre vonatkozik, az alábbiak szerint: KÖZLEKEDÉSI ELŐÍRÁSOK 49. (1) A közlekedési övezetbe tartoznak a meglévő és tervezett közúti (KÖu) és vasúti (KÖk) területek a hozzájuk csatlakozó közlekedésüzemi létesítmények területével és tartozékaival együtt. (2) A közlekedési övezetekben a közlekedési létesítmények, a közművek létesítményei és berendezései, környezetvédelmi létesítmények, utcabútorok helyezhetők el, illetve utcafásítás (növényzet) telepíthető. (3) A település közútjainak tervezési osztályba sorolása: a) M4 gyorsforgalmi út: K.I.A. b) Budapest (M0) Nagykáta térsége (OTrT szerinti, új nyomvonalú) főút: külterületen K.III.A., belterületen B.III.b. c) A várost érintő országos mellékutak: külterületen K.V.A., belterületen B.IV.c. d) A település-elkerülő nyomvonalak (déli és keleti tehermentesítő): külterületen K.V.A., belterületen B.IV.c. e) Belterületi gyűjtőutak: B.V.c. f) Kiszolgáló (lakó) utcák: B.VI.d. (4) Az országos úthálózat részét képező utaknál a közlekedési területek védőterületén belül építmény a létesítmény kezelőjének hozzájárulásával létesíthető. A védőterület értéke aa gyorsforgalmi és főutak külterületi szakaszán az úttengelytől mért m mellett az utak külterületi szakaszán az úttengelytől mérve m. (5) A külterületi önkormányzati utak (mező- és erdőgazdasági üzemi utak, dűlőutak) esetén az út tengelyétől mért m-en belül épület, építmény nem helyezhető el. (6) A város beépítésre szánt területein az úthálózat szabályozási szélességét kialakítani vagy megváltoztatni csak szabályozási terv szerint lehet. (7) A gazdasági övezetben a települési utak a minimális szabályozási szélessége 16,0 méter. Az egyéb külterületi önkormányzati utak szabályozási szélessége min. 12 m (amennyiben az érintett területre szabályozási terv nem készül, az új szabályozási szélességet a jelenlegi közterület tengelyétől szimmetrikusan kell biztosítani). A jelenlegi közterületek szélességi méretei mindaddig fenntarthatók, amíg a területhasználat vagy építési igény az előbbi szélesség kialakítását nem igényli. (8) Az igazgatási területen az építmények (épületek) normatívák szerinti parkoló igényét telken belül kell biztosítani. a) Lakó- és gazdasági övezetben ettől eltérni nem lehet, az önkormányzat parkolási rendeletében foglaltak betartásával b) A már működő közintézmények parkolása csak abban az esetben oldható meg közterületi parkolóval, ha már jelenleg is így van megoldva a parkolása. c) Bármely nem gazdasági övezetben működő vállalkozás esetében is teljes körűen ki kell elégíteni a parkolási normákat, elsősorban a telken belül. Amennyiben ez nem lehetséges, az alábbi megoldást kell alkalmazni: az önkormányzat parkolási rendelete alapján az igények legalább 50 %-át a tulajdonos saját telkén köteles elhelyezni, a többit az Önkormányzat által kijelölt, erre alkalmas közterületen vagy egyéb telken. Ezt is a vállalkozónak kell megépíteni vagy az építés ráeső költségét megfizetnie. (9) Az országos közforgalmú vasútvonal mentén 50 m széles védősávot kell biztosítani, amelyen belül a kezelő hozzájárulásával helyezhető el építmény. 26

27 ÖRÖKSÉGVÉDELMI MUNKARÉSZ Országos művi értékvédelem A város történelmileg legrégibb magja, az Ófalu földrajzilag mélyebben fekvő völgyrészben helyezkedik el, itt találhatók az országos védelem alatt álló műemlékek, melyek műemléki környezetükkel történetileg egyedülálló együttest alkotnak a völgyfenékben fekvő tavak országos és helyi jelentőségű természetvédelmi területeivel együtt. Műemlékek Gyömrő területén: 1. Római Katolikus Templom, Gróf Teleki u. hrsz.: 527/3 2. Református templom, Gróf Teleki u. hrsz.: volt Teleki-kastély Gyógypedagógiai nevelő intézet, Üllői u. hrsz.: Teleki-kiskastély, gazdasági épületek, istálló és egykori park. Teleki u hrsz.: 583, népi Tájház, Lakóház, Gróf Teleki u. 44. hrsz.: magtár, Gróf Teleki u hrsz.: Teleki kripta és sírkert, R.k. temető hrsz.: 032/53 Műemléki környezet: A Gróf Teleki utca menti 1-5. pontban felsorolt műemlékek műemléki környezete összefüggő műemléki környezetet alkot. Ezt egészíti ki ettől keletre a magtár és a város nyugati végében a Teleki kripta és sírkert műemléki környezete. Gyömrőn az építészeti örökség helyi védelmét Gyömrő Város Önkormányzat Képviselő-testületének többször módosított 10/2008. (IV. 25.) sz. rendelete biztosítja, mely az építészeti örökség helyi védelméről szól. Gyömrő a világörökségi várományos területek övezetébe tartozik. A Magyarországi tájházak hálózata címen, melybe a Gyömrő, Gróf Teleki u. 44. sz. alatti (hrsz.: 612.) Tájház tartozik bele. A Magyarországi tájházak hálózata világörökségi várományos területnek nincs védőövezete. A módosítással érintett területen műemléki érték nem található. A jelenlegi tervezett módosítások a világörökségi várományos helyet nem érintik. A 085/10 hrsz. területet érinti az sz. KÖH által regisztrált régészeti lelőhely. KÖZLEKEDÉS Közúti közlekedés Országos utak A település úthálózatának módosításában leginkább két útvonalnak van meghatározó szerepe, amelyek az Ország Területrendezési Tervének (OTrT) ma érvényes formájában szerepelnek. Ezek közül főúti kialakítással a Budapest (M0) Nagykáta térsége Jászberény Újszász térsége (32. sz. főút) útvonal (vagy rövidebb, közhasználatú elnevezése szerint a Tápiómenti főút ), amely áthalad Gyömrő területén, így a város életét, működését, területfelhasználását befolyásolja. A másik fontos útvonal az M4 gyorsforgalmi út amelynek a 4603 jelű összekötő úttal tervezett különszintű csomópontja részben érinti Gyömrő területét. A város déli és keleti (jelenleg többnyire beépítetlen) területein jelentős változások történnek az eddigi mezőgazdasági területek megváltoztatásával. A leggyakrabban előforduló gazdasági jellegű beépítés mellett helyet kap a nagy zöldfelület igényű rekreációs és sportterületi fejlesztés is. 27

28 A 3111 j. összekötő út gyakorlatilag a város főútvonala, számos kereskedelmi és szolgáltató létesítmény, intézmény helyezkedik el itt, jelentős a településen belüli forgalma. Hasonló a helyzet a 4603 j. összekötő út esetében is. Mindkét útvonal esetében figyelembe véve a belterületi szakaszok előbbiekben említett zavaró tényezőit -, a távlatban forgalmi igényeknek csak részben felelnek meg. Új tehermentesítő utakat tartalmaz a szerkezeti terv. A 3111 j. ök. út tehermentesítésére a jelenlegi belterülettől délre, a Tápiómenti út és a 3111 j. ök. út délkeleti szakasza között került kialakításra egy települési főút, amely ütemezetten is megépíthető. Első ütemben lehetséges csak a 4603 j. összekötő útig megépíteni. A 4603 j. ök. út tehermentesítésére a település keleti oldalán (a belterülettől keletre) vezet egy szintén települési főút kategóriájú útvonal a 3111 j. ök. út és a 31. sz. főút között. Az így kialakított tehermentesítő útvonalak (mivel összefüggő hálózatot képeznek) megfelelő hatékonysággal tehermentesítik a belterületet és egyúttal színvonalasan, közvetlen külső hálózati kapcsolatokkal látják el az új területfelhasználási elemeket. ZÖLDFELÜLETI, KÖRNYEZETALAKÍTÁSI VIZSGÁLAT ÉS JAVASLAT, KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS TÁJRENDEZÉSI, TÁJ- TERMÉSZET- ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT A vizsgált terület Gyömrő város Üllővel határos külterülete, jelenleg hatályos településrendezési besorolása szerint teljes egészében beépítésre nem szánt terület: - elsődlegesen mezőgazdasági -, - másodlagosan vízgazdálkodási és közlekedési területeket foglal magában. A vizsgált terület nagy részét lefedi az országos ökológiai hálózat (továbbiakban: OÖH) területe. A terület táji természeti környezeti adottságai és a tervezett területhasználati módosítások összefüggésében az alábbiak vizsgálata indokolt: - mezőgazdasági területigénybevétel, - ennek földvédelmi hatásai, - természetvédelmi hatások, az OÖH érintettsége, - esetleges egyéb táji és környezetvédelmi hatások. Tájrendezési szempontból a mezőgazdasági területfelhasználásra van hatással a tervezett közlekedési célú kisajátítás. A hatás mértéke nem jelentős, az igénybevett terület viszonylag alacsony mértéke és elhelyezkedése miatt: - a mezőgazdasági területigénybevétel összesen 0,9605 ha, az összes gyömrői mezőgazdasági terület (MÖT 1 ) 0,06%-a. Települési szinten tehát a mezőgazdasági területek csökkenése nem jelentős. - a művelés alól kivonandó területek elhelyezkedése a legkevésbé zavaró a mezőgazdasági termelés szempontjából: a kivonandó területek kivétel nélkül az érintett földrészletek szélső, más területfelhasználási egységekhez csatlakozó részei, nagyobb összefüggő, művelésre alkalmas területegységek kiesése, illetve ilyenek átvágása, kedvezőtlen megosztása nem történik. Egyéb tájrendezési hatásként említhető, hogy kialakításra kerül a patakkal (Gyáli 1.sz. csatorna) párhuzamos szervízút, amely közlekedéshálózati és tájszerkezeti szempontból is kedvező új nyomvonal és amely mezőgazdasági területigénybevétel a döntő hányadát képezi. A mezőgazdasági területigénybevétel elsődleges környezetvédelmi hatása a termőföld művelésből való kivonása, amelynek mértéke ugyan csekély, de nem mindegy, hogy a kivonás milyen művelési ágú és minőségű területeket érint. 1 a MÖT értéke a folyamatban levő Gyömrő TRT felülvizsgálat TAKARNET 2016-os adatain alapuló megalapozó vizsgálata szerint: 1593,0677 ha 28

29 Az érintett mezőgazdasági termőföldek a 085/1-/13 hrsz., valamint a 084 és 081 hrsz. területek, valamennyi szántó művelési ágban van nyilvántartva. A 084 hrsz. terület kivételével valamennyi földrészlet termőképességi osztályba sorolása Sz2 - Sz4, amely Gyömrőn az átlagosnál jobb minőségű földterületnek számít, ezért csak a termőföldek védelméről szóló törvény kivételes esetekre vonatkozó előírásai szerint vehető igénybe. Az elhanyagolható mértékben érintett 084 és 086 hrsz. terület kivett (árok ill. földút). Egyéb környezetvédelmi szempontból vizsgálandó adottság a területen nincs, a meglévő, szabályozott medrű kisvízfolyást a kisajátítás nem érinti, vízminőségére nincs hatással. Az előzményként elkészült és elfogadott hatásvizsgálati dokumentációk (EVD, KHT 2 ) a vizsgált gyömrői területre nem állapítanak meg káros környezeti hatásokat, sem talaj-, víz-, levegő- és élővilágvédelmi, sem hulladékgazdálkodási, zaj-és rezgésvédelmi és épített környezeti szempontból sem. A tervmódosítás, illetve a tervezett beavatkozás természetvédelmi - országos és helyi védettség alatt álló természeti területet, Natura 2000, illetve ex lege védett területeket nem érint, de az OÖH ökológia folyosó övezete által lefedett terület. Az ökológiai folyosó elsődleges eleme a kisvízfolyás medre és ehhez kapcsolódnak, mintegy védőkímélő- területként, az önálló természeti értékkel nem rendelkező a határos mezőgazdasági területek. Ez utóbbiak közül kismértékben érintett a 081 és 084 hrsz. szántóterületek 4603 j. összekötő úttal közvetlenül határos peremterületei és a 082 hrsz. csatorna területe. A fent hivatkozott előzményként elkészült és elfogadott hatásvizsgálati dokumentációk M4 Üllői szakaszra vonatkozó ábramelléklete ábrázolja a jelenleg vizsgált gyömrői területet is. Áttekintő térképe: A fenti ábra kivonata, a vizsgált gyömrői terület közvetlen környezetére fókuszálva nem határoz meg természeti értéket a területen, a másik térképlapon is részletezett élőhely vizsgálat (Á-NÉR) a közig határon lévő, természetvédelmi szempontból kevésbé értékes akácos ostorfás fasort említi (az alábbi ábrán a 24, 25. számú). 2 a NIF által rendelkezésünkre bocsátott: M4 jelű gyorsforgalmi út M0 Cegléd közötti szakaszára vonatkozó előzetes vizsgálati dokumentáció Vibrocomp Zrt ; M4 autópálya M0 Cegléd közötti szakasz Környezeti Hatástanulmány Utiber Kft

30 Egyéb ökológiai, környezet- természet- és tájvédelmi érintettség nem állapítható meg a területen. A meglévő adottságok értékelése alapján megállapítható, hogy az útépítés során értelemszerűen betartandók az előírt talajvédelmi szabályok (humuszos termőréteg elkülönített deponálása és utóhasznosítása, talajszennyezés megelőzése, stb.), fokozott elővigyázatossággal kell eljárni a kisvízfolyás mentén folytatott földmunkák, tereprendezés és burkolatépítés során, valamint biztosítani kell a terület csekély fásszárú növényzetének (a közig határon húzódó fasoroknak) a védelmét is. Ez utóbbit szemlélteti az alábbi GoogleEarth légifotó (az ábrán kiemelve a közig határon húzódó árkot, illetve földutat szegélyező fás cserjés állomány): A környezeti vizsgálat szükségessége: a fentiek, valamint a vonatkozó 2/2005.(I.11.) kormányrendelet (továbbiakban kr.) alábbi szempontrendszere alapján megállapítható, hogy a tervmódosításhoz a környezeti vizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges: - a terv a kr. 1. sz. mellékleti felsorolásában nem szerepel; - Natura2000 területet nem érint, arra káros hatással nem jár; - helyi szinten kis terület használatát határozza meg és erre jelentős környezeti hatást nem gyakorol. Az M4 autópálya tervezett szakaszának hatásterületére előzetesen elkészített hatástanulmányok a tervmódosítás keretében vizsgált területre veszélyeztető tényezőt nem állapítottak meg, a területre vonatkozó különleges környezetvédelmi előírást nem fogalmaztak meg. TÁJRENDEZÉS, TÁJ- TERMÉSZET- ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ A vizsgálati, helyzetfeltáró munkarészek megállapították, hogy Gyömrő közigazgatási területét összességében kismértékben érintik a szükséges módosítások. Ezen belül alacsony szintűek a tájrendezési területfelhasználási változások, valamint a környezet- és természetvédelmi hatások. Ennek ellenére jogszabályi ütközés áll fenn az átlagosnál jobb minőségű termőterület igénybevétele miatt, amely a földtörvényben lehetővé tett kivételes szabály alkalmazását teszi szükségessé. Az átlagosnál jobb minőségű termőterület művelés alóli kivonással járó igénybevétele a jelenlegi nyilvántartás szerinti 081, 085/1-/13 hrsz., a tervezett állapot szerinti 081/1 és 085/38/,40,/42,/44,/46,/48,/50,/52,/54,/58,/60,/62 hrsz., jelenleg szántó művelési ágba sorolt földrészleteken, mindösszesen 0,9605 ha-on válik szükségessé, közlekedési terület kiszabályozása és megépíthetősége érdekében. 30