A területrendezés alapjai

Átírás

1 A területrendezés alapjai Urbánné Malomsoki Mónika SZIE GTK Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet 2009/2010. tanév őszi félév, levelező képzés

2 Tantárgy tematika A területrendezés fogalma, célja, célrendszere A területrendezés fogalmi rendszere A területrendezés törvényi szabályozása A területrendezés intézményrendszere A települések kialakulása hazánkban Magyarország településszerkezetei A hazai városok és falvak tipizálása, jellemzése A településrendezés fogalmi rendszere, célja, feladata, eszközei és törvényi szabályozása A területrendezés és a településrendezés kapcsolata A területrendezési tervek (TrT) tartalmi követelményei A TrT-ek elfogadása Az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről (OTÉK) Konkrét területrendezési tervek bemutatása

3 Területrendezés fogalma Az országra, illetve térségeire kiterjedően a terület-felhasználás rendjének és a területhasználat szabályainak megállapítása. E körben: az erőforrások feltárása, a táj terhelése és terhelhetősége meghatározása, ezek együttes értékelése, előrejelzések készítése, a területi adottságok célszerű hasznosítási javaslatainak kidolgozása, a fejlesztési koncepciók és programok térbeli, műszaki-fizikai rendszerének meghatározása, nemzetközi együttműködés és szerződés keretében az európai és határmenti területrendezési tevékenység összehangolása. (forrás: évi XXI. tv)

4 Településrendezés fogalma Olyan igazgatási tevékenység, amelynek célja a településfejlődés térbeli-fizikai kereteinek meghatározása, a településpolitikai célokkal, közösségi érdekekkel összhangban. Tágabb értelemben a területrendezési politika irányelveivel összhangban kialakított, a településfejlesztési koncepció célkitűzésének megfelelően az egyes településcsoportokra, településrészekre irányuló komplex rendezési tevékenység.

5 Területfejlesztés az országra, valamint térségeire kiterjedő társadalmi, gazdasági és környezeti területi folyamatok figyelése, értékelése, a szükséges tervszerű beavatkozási irányok meghatározása, rövid, közép- és hosszú távú átfogó fejlesztési célok, koncepciók és intézkedések meghatározása, összehangolása és megvalósítása a fejlesztési programok keretében, érvényesítése az egyéb ágazati döntésekben

6 Településfejlesztés A tervszerű településfejlesztés során az egyes települések - gazdasági-műszaki bázisuk fejlesztésével - alkalmassá válnak funkciójuk betöltésére, biztosítva a gazdaság és az egyes területek erőforrásainak hatékony hasznosítását, a termelőerők racionális területi elhelyezését, ellátottsági színvonaluk emelésével mérséklik az egyes területek népességének anyagi és kulturális színvonalában meglévő különbségeket.

7 Vidékfejlesztés fogalma Olyan fejlesztési politika vagy tevékenység, amely a vidéki térségek társadalmi, gazdasági és környezeti folyamatainak megfigyelése és értékelése alapján a helyi adottságokat érvényesítő, az adott térségben élő emberek aktív részvételével formálódó programok és beruházások meghatározását, valamint magvalósítását célozza a gazdasági és piaci hatékonyság növelése, a foglalkoztatottság megőrzése, illetve bővítése és a környezetminőség javítása érdekében.

8 A terület- és településrendezés célja: hogy biztosítsa a természeti környezet, a társadalom, a gazdaság és az épített környezet egymással összehangolt, harmonikus, hosszú időtávon is fenntartható fejlődését.

9 A területrendezési tervek ezt a célrendszert a műszaki-ökológiai adottságok feltárásával és a területhasználatra, illetve az építésre vonatkozó szabályozó rendszer kialakításával és érvényesítésével biztosítják.

10 A területrendezés feladata a környezeti adottságok feltárása és értékelése; a környezet terhelését, terhelhetőségét és a fejlesztési célokat figyelembe vevő területfelhasználásnak, az infrastrukturális hálózatok területi szerkezetének, illetve elhelyezésének - az ágazati koncepciókkal összhangban történő - megállapítása; az országos és térségi, továbbá a területrendezéssel kapcsolatos településrendezési célok összehangolása

11 A területrendezéssel kapcsolatos alapfogalmak Területrendezési terv Az ország, illetve egyes térségek nagytávlatú műszakifizikai szerkezetét meghatározó és befolyásoló tervdokumentum, amely biztosítja a területi adottságok és erőforrások hosszú távú hasznosítását és védelmét, az ökológiai elvek érvényesítését, a műszaki-infrastrukturális hálózatok összehangolt elhelyezését és a területfelhasználás rendszerét, optimális hosszú távú területi szerkezetét;

12 Országos Területrendezési Terv az ország szerkezeti tervét, valamint az országos térségi övezeteket és az ezekre vonatkozó szabályokat foglalja magában

13 Ország szerkezeti terve az országos területfelhasználás rendszerét, a települések térbeli rendjét, az országos műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények térbeli rendjét, valamint ezek összefüggéseit az ország területrendezési tervében meghatározó terv,

14 Térségi szerkezeti terv A térségi infrastruktúra, a térségi területfelhasználás és a településrendszer térbeli rendjét és összefüggéseit ábrázoló terv.

15 kiemelt térség és megye szerkezeti terve a térségi területfelhasználás rendszerét, a települések térbeli rendjét, az országos és térségi műszaki infrastruktúrahálózatok és építmények helyét, valamint ezek összefüggéseit a kiemelt térség és a megye területrendezési tervében meghatározó terv,

16 Térségi területfelhasználási egység A térségi szerkezeti tervben kijelölt olyan területegység, amely a jellemző területhasználat, illetve rendeltetés szempontjából más területegységektől megkülönböztethető. (A területhasználat, illetve rendeltetés akkor tekinthető jellemzőnek, ha annak aránya a terület-felhasználási egységen belül minimum 75%-os. A térségi terület-felhasználási egységek egymással nem lehetnek átfedésben; területére előírások és irányelvek állapíthatók meg.)

17 Térségi terület-felhasználási kategória A térségi terület-felhasználási egységnek a jellemző területhasználatot, illetve rendeltetést kifejező megnevezése. Pl: erdőgazdálkodási térség, mezőgazdasági térség, vegyes terület-felhasználású térség, vízgazdálkodási térség, települési térség, építmények által igénybe vett térség. városias települési térség, hagyományosan vidéki települési térség

18 erdőgazdálkodási térség országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított területfelhasználási kategória, amelyben olyan meglévő erdőterületek, valamint erdőtelepítésre alkalmas területek találhatók, amelyek erdőgazdálkodásra való alkalmassága termőhelyi viszonyaik alapján kedvező és az erdőtelepítés környezetvédelmi szempontból is szükséges vagy indokolt

19 mezőgazdasági térség országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelyben elsősorban mezőgazdasági művelés alatt álló területek találhatók,

20 vegyes területfelhasználású térség országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe mozaikos szerkezetű erdőgazdálkodási, mezőgazdasági és települési térségek tartoznak,

21 vízgazdálkodási térség országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe egyes folyóvizek, egyes állóvizek, egyes vízfolyások és egyes csatornák medre és parti sávja tartozik.

22 települési térség országos területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe a települési területek közül a település belterülete, valamint az ahhoz csatlakozó beépítésre szánt területek tartoznak,

23 építmények által igénybe vett térség az országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe a műszaki infrastruktúra, valamint a nem települési területekhez és települési funkciókhoz kapcsolódó egyedi építmények területe és szükséges védőterületük tartoznak,

24 városias települési térség kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe a városok települési területe, továbbá azok a települési területek tartoznak, ahol a belterületi laksűrűség 15 fő/ha fölötti,

25 hagyományosan vidéki települési térség kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe - ide nem értve a városokat - a 15 fő/ha-nál nem nagyobb belterületi laksűrűségű települések települési területei tartoznak,

26 Térségi övezet Olyan kijelölt területegység, amely valamilyen térségi vagy ágazati szempontból, illetve érdekből egységes szabályozást igényel. A térségi övezetek - nem fedik le szükségképpen a térség területét; - egymással átfedésben lehetnek. - Országos övezetek - Kiemelt térségi és megyei övezetek

27 Országos övezetek országos ökológiai hálózat, kiváló termőhelyi adottságú szántóterület, Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület, komplex tájrehabilitációt igénylő terület, országos jelentőségű tájképvédelmi terület, kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület, kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi terület, felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyüjtő területe ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület, együtt tervezhető térségek, kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület.

28 Kiemelt térségi és megyei övezetek magterület, ökológiai folyosó, pufferterület, erdőtelepítésre alkalmas terület, térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület, térségi jelentőségű tájképvédelmi terület, térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület, világörökség és világörökség-várományos terület, történeti települési terület, rendszeresen belvízjárta terület, nagyvízi meder, földtani veszélyforrás területe, vízeróziónak kitett terület, széleróziónak kitett terület, honvédelmi terület.

29 országos ökológiai hálózat országos területrendezési tervben megállapított övezet, amelybe az országos jelentőségű természetes, illetve természetközeli területek és az azok között kapcsolatot teremtő ökológiai folyosók egységes, összefüggő rendszere tartozik, és amelynek részei a magterületek, az ökológiai folyosók és a pufferterületek,

30 kiváló termőhelyi adottságú szántóterület országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe az agroökológiai adottságai alapján kimagasló agrárpotenciállal rendelkező, ugyanakkor környezeti szempontból a legkevésbé érzékeny, ezért mezőgazdasági árutermelésre legalkalmasabb szántóterületek tartoznak,

31 országos komplex tájrehabilitációt igénylő terület országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe a felhagyott ipari termelés és az azt kiszolgáló bányászat együttes jelenléte következményeképp kialakult, maradandóan megváltozott és károsodott összefüggő területek tartoznak,

32 országos jelentőségű tájképvédelmi terület országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe a természeti vagy kulturális örökség adottságai alapján a kilátás-rálátás szempontjából védendő tájképpel, illetve tájképi elemmel rendelkező területek, valamint a védett történeti tájjá nyilvánított területek tartoznak,

33 kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület országos területrendezési tervben megállapított övezet, amelyben a világörökség és világörökség-várományos területek, valamint a történeti települési területek találhatók,

34 ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelyben az állam kizárólagos tulajdonát képező, kutatással lehatárolt, de bányatelekkel le nem fedett, nyilvántartott ásványi nyersanyagvagyon (szénhidrogének, fémek, lignit és barnakőszén, ásványbányászati és építőipari nyersanyagok) területek találhatók,

35 együtt tervezhető térség országos területrendezési tervben megállapított és kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe a Budapesti Agglomeráció kivételével az agglomerációk, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet kivételével az agglomerálódó térségek, valamint a nagyvárosi település-együttesek tartoznak,

36 kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelyben a Magyar Köztársaság védelmi képességeit alapvetően meghatározó, vagy a NATO-tagságból eredő, valamint a nemzetközi szerződéseiben vállalt kötelességei teljesítésére hivatott objektumok elhelyezésére szolgáló területek találhatók,

37 Kiemelt térségi és megyei övezetek magterület, ökológiai folyosó, pufferterület, erdőtelepítésre alkalmas terület, térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület, térségi jelentőségű tájképvédelmi terület, térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület, világörökség és világörökség-várományos terület, történeti települési terület, rendszeresen belvízjárta terület, nagyvízi meder, földtani veszélyforrás területe, vízeróziónak kitett terület, széleróziónak kitett terület, honvédelmi terület.

38 magterület kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe olyan természetes vagy természetközeli élőhelyek tartoznak, amelyek az adott területre jellemző természetes élővilág fennmaradását és életkörülményeit hosszú távon biztosítani képesek és számos védett vagy közösségi jelentőségű fajnak adnak otthont,

39 ökológiai folyosó kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe olyan területek (többnyire lineáris kiterjedésű, folytonos vagy megszakított élőhelyek, élőhelysávok, élőhelymozaikok, élőhelytöredékek, élőhelyláncolatok) tartoznak, amelyek döntő részben természetes eredetűek és amelyek alkalmasak az ökológiai hálózathoz tartozó egyéb élőhelyek (magterületek, pufferterületek) közötti biológiai kapcsolatok biztosítására,

40 Pufferterület kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe olyan rendeltetésű területek tartoznak, melyek megakadályozzák vagy mérséklik azoknak a tevékenységeknek a negatív hatását, amelyek a magterületek, illetve az ökológiai folyosók állapotát kedvezőtlenül befolyásolhatják vagy rendeltetésükkel ellentétesek,

41 erdőtelepítésre alkalmas terület kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe azok a többnyire gyenge termőképességű mezőgazdasági területek tartoznak, amelyeknél gazdasági, vidékfejlesztési vagy környezetvédelmi szempontok indokolják az erdők létesítését és azt természetvédelmi vagy termőhelyi okok nem zárják ki,

42 térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe a nagyobb területi kiterjedésű vagy kisebb területű, de sűrűn előforduló, esetenként több települést érintő, a felhagyott hagyományos ipari termelés és bányászat okozta tájsebek, az anyagnyerő helyek, illetve a hulladéklerakók területei tartoznak,

43 térségi jelentőségű tájképvédelmi terület kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelyben a természeti vagy kulturális örökség adottságai alapján a kilátás-rálátás szempontjából védendő tájképpel, illetve tájképi elemmel rendelkező területek, valamint a védett történeti tájjá nyilvánított területek találhatók,

44 térségi hulladéklerakó hely a vegyes összetételű, nem veszélyes hulladék lerakására szolgáló hulladéklerakó és a kiszolgáló építményeinek összessége

45 világörökség és világörökségvárományos terület kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló évi UNESCO Egyezmény szerinti Világörökségi Listára felvett területek, valamint a világörökségi helyszínek szakmai feltételeinek megfelelő azon területek tartoznak, amelyeket Magyarország, mint részes állam nevében jogszabály által felhatalmazott testület kiválasztott arra, hogy a Világörökségi Listára jelöltek legyenek,

46 történeti települési terület kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe a védendő területegységek - különösen a történeti településközpontok, a történeti kertek, a jelentős régészeti lelőhelyek, az országos és helyi védelem alatt álló területek, valamint ezek környezete, védőövezetei - tartoznak,

47 rendszeresen belvízjárta terület kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe a sík vidéki sík vagy enyhe lejtésviszonyokkal rendelkező területek azon mélyebb, lefolyástalan részei tartoznak, ahol a helyi csapadék egy része átmeneti vízfelesleg formájában, nagyobb mennyiségben és gyakorisággal összegyűlik,

48 földtani veszélyforrás területe kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe a lejtős tömegmozgásokkal, egyéb kedvezőtlen mérnökgeológiai adottságokkal és építésföldtani kockázatokkal jellemezhető, valamint a magas természetes háttérsugárzással, az emberi tevékenység hatására jelentkező vagy felerősödő kedvezőtlen földtani folyamatokkal és a vízjárással összefüggő földtani veszélyek által érintett területek tartoznak,

49 vízeróziónak kitett terület kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelyben az 5%-nál nagyobb lejtésű és a vízerózió káros hatásával szemben kevésbé ellenálló talajtulajdonságokkal jellemezhető területek találhatók,

50 széleróziónak kitett terület kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelyben a szélerózió káros hatásával szemben kevésbé ellenálló fizikai talajféleségekkel (különösen a homok, homokos vályog, tőzeg, kotu) jellemezhető területek találhatók

51 honvédelmi terület kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amely a Magyar Honvédség alapfeladatai rendeltetésszerű, szakszerű és jogszerű ellátásához szükséges objektumok elhelyezésére, illetve tevékenységek végzésére szolgál,

52 Területrendezési tanulmányterv Az elfogadott területrendezési tervben nem meghatározott, de a térségi területfelhasználást jelentősen befolyásoló területfejlesztési, illetve ágazati programok és térségi jelentőségű létesítmények és a területrendezési tervek összhangját (a területrendezési terv módosításának szükségességét) vizsgáló döntés-előkészítő tanulmány. A tanulmányterv tartalmi követelményét a vizsgált cél figyelembevételével a megbízó esetenként határozza meg. A tanulmányterv nem kerül elfogadásra.

53 Mire készítünk területrendezési tervet Ország Régió - Kiemelt terület Megye Kistérség Település

54 Követelményrendszer Egyéni feladat Egy a hallgató által kiválasztott és a névsorba bediktált megye/ kiemelt térség/település területrendezési tervének/településszerkezeti tervének bemutatása, elemzése. (Település nevének leadási határideje: Vizsgaidőszak első napjáig.) Feladat tartalmi terjedelme: 5 oldal (min. 4,5, max. 5,5) Beadási határidő: vizsga előtt 1 héttel Leadás módja: elküldve az Urbanne.monika@gtk.szie.hu címre vagy személyesen leadva az Intézeti adminisztrációban vagy levélben elküldve a SZIE GTK RGVI Urbánné Malomsoki Mónika, 2100 Gödöllő, Páter Károly u. 1. címre Egyéni feladat elfogadható minőségű leadása a vizsgára bocsátás feltétele (Fontos a forma is!!) Vizsga írásban időpontja a vizsgarendben meghatározva Utó- és javítóvizsga csak szóban időpontja a vizsgarendben meghatározva