Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének

Átírás

1 Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 25/2001. ( ) sz. rendelete Pécs, Diós városrész Engel János utcától keletre eső terület szabályozási tervének jóváhagyásáról és helyi építési szabályzatának megállapításáról. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése az évi LXXVIII. tv. 7.. (3) bekezdés c., pontjában kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja: I. fejezet Általános rendelkezések 1.. (1) A rendelet területi hatálya kiterjed a szabályozási terven lehatárolt területre, amelynek határai :. északon: Hársfa utca,. keleten: Dózsa György utca,. délen: Szikra nyomda déli határa,. nyugaton: Engel János utca. (2) Az (1) bekezdésben lehatárolt területen területet felhasználni, építési telket alakítani, építési tevékenységet folytatni, valamint ilyen célra hatósági engedélyt adni, az országos érvényű rendeletek, a helyi építési szabályzat és a szabályozási terv rendelkezései szerint szabad. (3) Az építési szabályzat fejezeteiben hivatkozott törvények, rendeletek, szabványok változása / módosítása esetén azok helyett a hatályos előírásokat kell alkalmazni. II. fejezet A szabályozási terv 2.. Az 1.. (1) bekezdésben lehatárolt terület szabályozási tervét a VÁROSTERV BT. V 2007 jelzőszámon készített, a jelen rendelet mellékletét képező szabályozási tervlap tartalmazza ( 1. sz. melléklet / V 2 tervlap). III. fejezet

2 Helyi Építési Szabályzat 3.. A szabályozási terv területének felhasználása (1) Beépítésre szánt területek: Lakóterületi területfelhasználási egység: Kertvárosias lakóterületi övezet - KEL Kisvárosias lakóterületi övezet - KL Gazdasági területfelhasználási egység: Egyéb ipari gazdasági terület - IG E (2) Beépítésre nem szánt területek: Közlekedési - és közműterület - K (3) A szabályozási terven jelölt elemek közül a./ Kötelezőnek kell tekinteni a szabályozási vonalat - a közterületet a nem közterületektől elválasztó határvonalat, a területfelhasználási egységek besorolását és azok határvonalát, az övezeti előírásokat és az övezetek határvonalait, az építési hely elő- és hátsókert felöli határvonalait. b./ Irányadónak kell tekinteni a telekhatárokat, c./ Tájékoztató jellegűnek kell tekinteni a megtartásra, illetve bontásra javasolt épületeket. 4.. A területre vonatkozó általános előírások (1) A területegységre vonatkozó földtani és biztonsági követelmények: a./ Vizsgálni kell az építési engedélyezés során, hogy az építmény csúszás-, omlásveszélyes vagy alápincézett területre kerül-e. b./ Ha az említett adottságokkal rendelkezik az építési terület, vagy arra utaló jelenségeket mutat, akkor csak mérnökgeológiai és geotechnikai feltárások ismeretében végezhető el az építési tevékenység. c./ A Magyar Geológiai Szolgálat bevonása szükséges az építési engedélyezési eljárásokba: ha az építési terület csúszás- és omlásveszélyes, ha 5 m-nél nagyobb szabad magasságú földet megtámasztó létesítmény épül, ha 3 m-nél nagyobb földvastagságot érintő tereprendezéssel jár az építkezés, ha a felsoroltakon túlmenően a lakosság, az Önkormányzat vagy tervezők kedvezőtlen mérnökgeológiai adottságokat észlelnek ( hirtelen felszínsüllyedés, terepfelszínen mutatkozó repedés, zökkenés, vizesedés vagy rétegvíz megjelenés, stb. ).

3 d./ Közhasználatú épületek építési engedélyezési tervének kötelező része kell, hogy legyen a talajmechanikai szakvélemény, szükség esetén mérnökgeológiai feltárással és vizsgálattal kiegészítve. e./ A városrész egész területén a létesítmények elhelyezésénél az alábbi előírások betartása szükséges:. tereplépcső kialakításakor - magasságtól függetlenül - gondoskodni kell a felület védelméről,. 2,0 méternél magasabb bevágások esetén megtámasztó szerkezetet kell létesíteni, bevágások vagy rézsűk környezetében épületeket a biztonsági távolságon kívül kell elhelyezni,. terepszint alatti létesítményként engedélyezett pincéket béléssel kell ellátni,. feltöltések csak réteges tömörítéssel létesíthetők,. a közterületek csapadékvíz elvezetését csatornában, vagy burkolt árokban, illetve szegély menti folyókában kell megoldani. (2) A városrész egész területén állattartási építmény a haszonállatok tartásáról szóló évi 13.sz. Önkormányzati rendelet 5..3.bekezdés a./ pontjában meghatározott haszonállatok számára építhető. (3) A területen századi épületmaradványok, sírok előkerülése várható. A terület római leleteinek védelme érdekében az építési engedélyben az építtetők figyelmét erre, - illetve törvényben előírt kötelezettségükre fel kell hívni. (4) Az utak és közművek építésénél, korszerűsítésénél, egyéb építmények és más létesítmények megvalósításánál, felújításánál biztosítani kell a közcélú távközlési eszközök elhelyezésének lehetőségét. A távközlés érdekében emelendő új toronyépítmény csak az Önkormányzat hozzájárulásával építhető. A BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK Lakóterületi területfelhasználási egység 5.. Kertvárosias lakóterületi építési övezet KEL (1) A területen elhelyezhető:. legfeljebb kétlakásos lakóépület,. a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,. a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület,. a melléképítmények közül a telek beépített területébe be nem számítóan elhelyezhető: közmű-becsatlakozási műtárgy, hulladék tartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel),

4 kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz, kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor, kerti épített tűzrakóhely, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m 2 vízszintes vetülettel, jégverem, zöldségverem, komposztáló, kerti szabadlépcső (terep lépcső) és lejtő, szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop. A 253/1997. (XII.20.) Kormány rendelet (a továbbiakban OTÉK ) 31.. (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető: - a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény. (2) A kertvárosias lakóterületen nem helyezhető el: szálláshely szolgáltató épület - a megengedett lakásszámot meg nem haladó vendégszobaszámú egyéb kereskedelmi szálláshely épület kivételével, egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület, önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára, üzemanyagtöltő. A területen nem helyezhetők el továbbá - a számított környezeti terheléstől függetlenül - az alábbi kisipari tevékenységek : beton - és műkőkészítő, autófényező, karosszéria lakatos, autóbontó, fafűrészelő, galvanizáló, műanyag-feldolgozó, műanyag darálás, darabolás, öntő, ónozó, ólmozó, ólomöntő, mártó, vegyi anyag készítő - és előállító, vas - és fémszerkezeti lakatos. (3) Telekalakítás: 3.1. A meglevő telkek összevonhatók, kiegészíthetők, illetve megoszthatók az alábbi előírások betartása mellett: a./ A telkek összevonásával kialakuló új telek területe max m 2 lehet. Az összevonás után keletkező új telekre is az általános, - illetve a helyi építési szabályzatban rögzített előírások vonatkoznak. b./ A telkek megosztása, illetve területi kiegészítése során az alábbi előírásokat kell betartani:. Az új- és a visszamaradó telek szélessége nem lehet kisebb szabadonálló beépítési mód esetén 16 méternél, oldalhatáron álló és ikres beépítési mód esetén 13 méternél, területe pedig az övezetre előírt 500 m 2 -es minimális területnagyságnál.. Nyúlványos telek úgy alakítható ki, hogy a visszamaradó telek szélessége min. 16 méter, a teleknyúlvány szélessége min. 4,0 méter

5 legyen. A nyúlványos telek területe min. 500m 2 lehet, a telek területébe a teleknyúlvány nem számítható be. A telek min. 5,0 m széles előkert megtartásával építhető be. c./ A meglevő 300 m2 nél nagyobb területű telkek, szélességi méretüktől függetlenül - az övezeti előírások betartása mellett - beépíthetők. d./ A szabályozási terven jelölt telekmegosztásokat ( telekhatárokat ) irányadónak kell tekinteni A szabályozási terven jelölt szabályozási vonalon a telekhatár, valamint a közterület bővítésre szánt telekrész kialakítása magánútként, az építési engedély kiadásának egyik előfeltétele. (4) Beépítési mód: 4.1. A kialakult beépítési mód jellemzően oldalhatáron álló, - a telkek kisebb részén szabadon álló -, néhány esetben ikresen csatlakozó beépítés Az egyes építési módok alkalmazásánál az alábbi szabályokat kell betartani: a./ Oldalhatáron álló beépítés: Az építési telken az építményeket úgy kell elhelyezni, hogy azok egyik - homlokzatszerűen kialakított - határfala a telek kedvezőtlenebb tájolású oldalhatárára, vagy attól 1,0 méterre kerüljön. b./ Szabadonálló beépítés: Az építési telken az építményeket úgy kell elhelyezni, hogy azokat minden oldalról a telek beépítetlen része vegye körül. A nem lakófunkciójú épületek tekintettel a kialakult állapotra a telek oldalhatárára is helyezhetők. c./ Ikres beépítés: Az építési telken az építményeket úgy kell elhelyezni, hogy azok nyílás nélküli határfalai ( tűzfalai ) a telek közös oldalhatárán legalább 4,0 méter mélységben egymást átfedjék Meglevő és már beépített telkeken a meglevő lakóépületek bővítése esetén a kialakult beépítési mód megtartandó. A szomszédos épületekből való távolságot az OTÉK 36.. (2) pontja szerint kell meghatározni. A meglevő lakóépület alaprajzi kontúrján belüli korszerűsítés, átépítés és tetőtérbeépítéses bővítés esetén a szomszédos épületek közötti távolság adottnak tekinthető, de az előírásoknak meg nem felelő esetekben meg kell szerezni a tűzvédelmi szakhatóság állásfoglalását. A meglevő épület bontása és új épület építése esetén választható eltérő beépítési mód is, amennyiben a kötelező előírások betarthatók és a választott beépítési mód a szomszédok jogos érdekeit nem sérti Meglevő üres telkek esetében a beépítési módot a szomszédos telkek beépítéséhez igazodóan kell meghatározni, figyelemmel az épületek között betartandó tűztávolsági előírásokra. A 20 méter, vagy azt meghaladó szélességű telek esetében szabadon álló beépítési mód választható.

6 4.5. A tömbfeltárással létrejövő telkeken szabadonálló beépítési mód csak a 20 méter, vagy azt meghaladó szélességű telken választható. (5) A beépítés mértéke: a./ A m 2 közötti nagyságú telkek legnagyobb beépíthetősége 30 %, a legnagyobb beépített terület m 2 lehet. b./ A m 2 közötti nagyságú telkeknél a beépítés legnagyobb mértékét az alábbi képlet alkalmazásával kell meghatározni: m 2 közötti teleknagyság esetén: [ X ] ,30 m m 2 közötti teleknagyság esetén: [ X ] ,30 m 2 c./ A telken létesített egy-egy építmény alapterülete a 250 m 2 nagyságot nem haladhatja meg. (6) A megengedett legkisebb zöldfelületi arány: 50 % (7) Építménymagasság: A megengedett legnagyobb építménymagasság: 7,5 méter (8) Az elő-, oldal- és hátsókert előírásai: a./ Az előkert minimális méretét a szabályozási terv az építési hely utca felöli határvonalával jelöli ki. Ahol ezt a szabályozási terv nem tartalmazza, az előkert mértéke a kialakult állapothoz igazodó, annak megfelelő. Az előkert szabályozási tervben meghatározott mélysége max. 15 méterig növelhető. b./ Az oldalkertek legkisebb szélességét az OTÉK 35..(3). pontja, valamint jelen előírások és 4.4. pontjai szerint kell meghatározni. A nem lakófunkciójú épületek a telek oldalhatárára is helyezhetők. A szomszédos telkeken levő épületeket tűzfallal kell egymáshoz csatlakoztatni. A tetővizeket saját telekre kell vezetni. c./ A hátsókert minimális mélységét a szabályozási terv az építési hely hátsó határvonalával jelöli ki. Ahol a határvonal nincs feltüntetve, a hátsókert mélysége nem lehet kisebb sem a hátsókertre néző tényleges építménymagasság mértékénél, sem 6,0 méternél. A meglevő, beépített kismélységű telkek esetében, ahol a fenti követelmény nem teljesül, új épületrész építése - a meglévő lakófunkciójú épület bővítése - csak az előírás betartásával engedélyezhető. Meglevő lakófunkciójú épület alaprajzi kontúrján belüli korszerűsítés, átépítés ( a tetőtér beépítés kivételével ) engedélyezhető. d./ A telekmegosztással létrejövő új telken - beleértve a nyúlványos telket is - az oldal-, és hátsókertekre az OTÉK vonatkozó előírásait kell alkalmazni, amennyiben a szabályozási terv erre vonatkozó határokat nem tartalmaz.

7 e./ Telekösszevonással, vagy telek kiegészítéssel létrejövő új telken a szabályozási terven feltüntetett építési hely oldalkerti határvonalait az új telekhatárokhoz igazodva kell megállapítani. (9) Építési vonal: Az építési telken az építményeket általában a szabályozási terven rögzített építési hely utca felöli határvonalára kell helyezni. Amennyiben a telek adottságai, vagy egyéb ok miatt a lakóépület nem lenne elhelyezhető az építési hely utcai határvonalán, az épület - a kijelölt építési helyen belül, - attól eltérően is elhelyezhető úgy, hogy az előkert mérete 15,0 méterig növelhető. (10) A közművesítettség mértéke: Az övezet építési telkei csak az alábbi közművesítettségi mérték megvalósítása esetén építhetők be: közműves villamosenergia-szolgáltatás, közműves ivóvíz-szolgáltatás, közműves szennyvízelvezetés, a csapadékvíz-elvezetés nyílt rendszerű lehet, szegély menti, folyókában vagy burkolt árokba történő vízelvezetéssel. A csapadékvíz elvezetésnél biztosítani kell a vizek befogadóig történő, kártétel nélküli elvezetését, különös tekintettel a meredek domboldalakról lefolyó csapadékvizek elvezetésére. A csapadékvizek elvezetése vízjogi engedély köteles tevékenység. Az engedélyt a Dél-Dunántúli Vízügyi Igazgatóságtól - a 18/1996.(VI.l3.) KHVM. Rendeletben foglaltak betartásával - meg kell kérni. (11) A zöldfelület legkisebb mértéke: A telek területének min. 50 %-án zöldfelületet kell kialakítani, vagyis a beépített alapterület és a szilárd burkolatú felületek együttes nagysága nem haladhatja meg a telekterület 50 %-át. (12) Terepszint alatti építményként a telken elhelyezhető önálló pince és járműtároló. Pince csak béléssel ellátva létesíthető. (13) Kerítés és támfal létesítése: a./ A telek utcai ( közterületi ) határvonalán kerítést, vagy támfalat - vagy együtt mindkettőt - kell létesíteni. Kerítés/támfal csak a szabályozási vonalon építhető. A közterület határvonalának rendezéséig csak ideiglenes kerítés építhető. A kerítés létesítési határideje az épület használatbavételének időpontja. b./ A közterület határvonalán mért 1,0 méternél nagyobb szintkülönbség esetén, támfalat kell építeni. c./ A kerítések, támfalak, támfalgarázsok elsősorban természetes (természeti állapotában fellelhető, nagyrészt csak mechanikailag, fizikailag tovább alakított) építési anyagokból építendők. A beton, vasbeton tartószerkezetek természetes anyagokkal, vagy növényzettel történő burkolásáról, takarásáról gondoskodni kell. d./ A kerítésnek, vagy támfalnak teljes egészében saját telken kell állnia. e./ A kerítés, vagy a gépkocsitároló kapuja közterületbe nem nyílhat.

8 f./ A kerítés kapuját úgy kell elhelyezni, hogy azzal szemben min. 7,0 méter széles terület alakuljon ki. A kapu előtti teret a közforgalom elől elzárni nem lehet. g./ Az utcai kerítések előkert esetén áttört jellegűek lehetnek, előkert nélküli utcákban tömör kerítés is építhető. A kerítés teljes magassága a rendezett terepszinthez viszonyítva 1,80 méternél nem lehet nagyobb. Tömör lábazat építése esetén annak magassága 0,80 métert ne haladja meg. h./ A közterület határvonalán álló kerítésen a közterület fölé benyúló megoldás (pl. szögesdrót) nem alkalmazható. (14) Járművek elhelyezése: a./ A személygépkocsik elhelyezését telken belül kell megoldani. b./ Az övezetben nem helyezhető el önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára. c./ Tehergépjárművek parkolása - éjszakai tárolása - a közterületen tilos. 6.. Kisvárosias lakóterületi építési övezet KL (1) A területen elhelyezhető:. lakóépület,. a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,. a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület,. a melléképítmények közül a telek beépített területébe be nem számítóan elhelyezhető: közmű-becsatlakozási műtárgy, hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel), kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz, kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor, - kerti épített tűzrakóhely, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, jégverem, zöldségverem, komposztáló, kerti szabadlépcső (terep lépcső) és lejtő, szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop. Az OTÉK 31.. (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető: szálláshely szolgáltató épület, igazgatási épület.

9 (2) A területen nem helyezhető el: önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára, üzemanyagtöltő. (3) Telekalakítás: a./ KL 1 övezet ; kialakult, tovább nem osztható telek. b./ KL 2 övezet: A meglevő telkekre amennyiben a tulajdonosok azokat több önálló telekre kívánják osztani - elvi telekalakítási tervet kell készíteni. Több telek kialakítása esetén, megközelítésüket közútról, vagy magánútról kell biztosítani. Az út szabályozási szélessége 8 méternél nem lehet kisebb, helyét az elvi telekalakítási tervben kell meghatározni. c./ KL 3 övezet: A szabályozási terv a telektömböket a magánút helyének meghatározásával kijelölte. A tömbök továbbosztása önálló telkekre, az elvi engedélyezési terv alapján történhet. (4) Az elő-, oldal- és hátsókert előírásai: a./ Az övezetek határvonalai mentén az elő- és oldalkertek minimális méreteit a szabályozási terv tartalmazza. b./ A telekalakítás, illetve az épületek elhelyezése során az OTÉK vonatkozó előírásait kell alkalmazni az oldal- és hátsókertek min. méreteinek meghatározásánál. (5) Építési vonal: Az épületek telken/területen belül történő elhelyezését az elvi építési engedélyezési tervben kell meghatározni, a szabályozási tervben rögzített építési helyen belül. (6) A telekhasználatra vonatkozó övezeti előírások: Építési övezet jele Beépítési mód Maximális beépítési arány ( % ) Minimális zöldfelületi arány ( % ) Max. építménymagasság (m) Min. telekterület (m 2 ) KL 1 KL 2 KL - 3 Szabadonálló, (kialakult) Elvi engedélyezési terv szerint KIALAKULT ,0 * Elvi telekalakítási terv szerint * További követelmény: a maximális homlokzatmagasság az épület egyik oldalán sem haladhatja meg a 9,5 métert.

10 (7) A közművesítettség mértéke: a./ Az övezet építési telkei csak az alábbi közművesítettségi mérték megvalósítása esetén építhetők be: közműves villamosenergia-szolgáltatás, közműves ivóvíz-szolgáltatás, közműves szennyvízelvezetés, a csapadékvíz-elvezetés nyílt rendszerű lehet, szegély menti, folyókában vagy burkolt árokba történő vízelvezetéssel. A csapadékvíz elvezetésnél biztosítani kell a vizek befogadóig történő, kártétel nélküli elvezetését, különös tekintettel a meredek domboldalakról lefolyó csapadékvizek elvezetésére. b./ A csapadékvizek elvezetése vízjogi engedély köteles tevékenység. Az engedélyt a Dél-Dunántúli Vízügyi Igazgatóságtól - a 18/1996.(VI.l3.) KHVM. Rendeletben foglaltak betartásával - meg kell kérni. (8) A zöldfelület legkisebb mértéke: A telek területének az 6..(6) pontjában meghatározott mértékén zöldfelületet kell kialakítani. A létesítendő zöldfelület minimális nagyságának meghatározásánál a beépített alapterület és a szilárd burkolatú felületek együttes nagyságát kell figyelembe venni. (9) Terepszint alatti építményként a telken járműtároló helyezhető el. (10) Kerítés és támfal létesítése: a./ A telek utcai ( közterületi ) határvonalán kerítést, vagy támfalat - vagy együtt mindkettőt - lehet létesíteni. Kerítés/támfal csak a szabályozási vonalon építhető. A közterület határvonalának rendezéséig csak ideiglenes kerítés építhető. b./ A közterület határvonalán mért 1,0 méternél nagyobb szintkülönbség esetén, támfalat kell építeni. c./ A kerítések, támfalak, támfalgarázsok elsősorban természetes (természeti állapotában fellelhető, nagyrészt csak mechanikailag, fizikailag tovább alakított) építési anyagokból építendők. A beton, vasbeton tartószerkezetek természetes anyagokkal, vagy növényzettel történő burkolásáról, takarásáról gondoskodni kell. d./ A kerítésnek, vagy támfalnak teljes egészében saját telken kell állnia. e./ A kerítés, vagy a gépkocsi tároló kapuja közterületbe nem nyílhat. f./ A kerítés kapuját úgy kell elhelyezni, hogy azzal szemben min. 7,0 méter széles terület alakuljon ki. A kapu előtti teret a közforgalom elől elzárni nem lehet. g./ A kerítés teljes magassága a rendezett terepszinthez viszonyítva 1,80 méternél nem lehet nagyobb. Tömör lábazat építése esetén annak magassága 0,80 métert ne haladja meg. h./ A közterület határvonalán álló kerítésen a közterület fölé benyúló megoldás (pl. szögesdrót) nem alkalmazható. (11) Járművek elhelyezése:

11 a./ A személygépkocsik elhelyezését telken belül kell megoldani. b./ Az övezetben nem helyezhető el önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára. c./ Tehergépjárművek parkolása - éjszakai tárolása - a közterületen tilos. Gazdasági területfelhasználási egység 7.. Egyéb ipari gazdasági terület; IG E (1) A területen elhelyezhető: mindenfajta nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, igazgatási, egyéb irodaépület, a tevékenységhez kapcsolódó iroda-, oktatási-, szociális épület, egyéb kiszolgáló épület, Az OTÉK 31..(2) bekezdésében előírtak figyelembe vételével kivételesen elhelyezhető: a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a beruházó és a személyzet számára szolgáló lakások. (2) A területen nem helyezhető el: jelentős mértékű zavaró hatású ipari létesítmény, illetve a meglevő épületekben ilyen jellegű tevékenység nem folytatható [ 152/1995 (XII.12.) Kormányrendelet ] üzemanyagtöltő állomás (3) Telekalakítás: A meglevő telkek tovább nem oszthatók. (4) A telekhasználatra vonatkozó övezeti előírások: a./ Beépítési mód: Kialakult beépítés. Új épület/meglevő épület bővítéseként, vagy szabadon álló módon helyezhető el. b./ A beépítés mértéke: A telek beépítésének max. mértéke, a telek területének 40 %-a. Abban az esetben, ha a jelenlegi beépítettség ezt a mértéket meghaladja, a beépítés kialakult-, de legfeljebb a telekterület 50 %-os mértékéig a meglevő épületek átépíthetők. c./ Zöldfelületi arány: A telekterület min. 30 %-án zöldfelületet kell kialakítani. Ahol ez jelenleg nem biztosított, a telektulajdonos a zöldfelület előírt mértékű növelésére kötelezhető. A 35389/6 és 35314/3 hrsz. telkek tulajdonosait az északi telekhatár menti 20,0 méter széles sávban beültetési kötelezettség terheli.

12 d./ Építménymagasság: Az építménymagasság megengedett legnagyobb mértéke, új épület építése esetén, illetve a meglevő épület bővítésével max. 12,5 méter lehet. (5) Az elő-, oldal- és hátsókertek méretét a szabályozási terv az építési hely kijelölésével határozza meg. (6) A közművesítettség mértéke: Az övezet építési telkei csak az alábbi közművesítettségi mérték megvalósítása esetén építhetők be: közműves villamosenergia-szolgáltatás, közműves ivóvíz-szolgáltatás, közműves szennyvízelvezetés, a csapadékvíz elvezetés, telken belül közműves, vagy burkolt és fedett árokrendszerű csapadékvíz-elvezetés. A csapadékvizek elvezetése vízjogi engedély köteles tevékenység. Az engedélyt a Dél-Dunántúli Vízügyi Igazgatóságtól - a 18/1996.(VI.l3.) KHVM. Rendeletben foglaltak betartásával - meg kell kérni. (7) Járművek elhelyezése: a./ A személygépkocsik elhelyezését telken belül kell megoldani. b./ Az övezetben nem helyezhető el önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára. c./ Tehergépjárművek parkolása - éjszakai tárolása - a közterületen tilos. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK 8.. Közlekedési és közműterület (1) A területen csak az utak tartozékai, a forgalomirányító és szabályozó berendezések, továbbá a közművek és a hírközlés építményei helyezhetők el. Egyéb létesítmények elhelyezésénél az évi 13. sz. Önkormányzati rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) A terület közútjai: a./ K-1 övezet: Meglévő belterületi forgalmi út ( Jele: II ):. Hársfa utca - szabályozási szélessége méter.. Engel János út - szabályozási szélessége 40 méter. Meglévő belterületi gyűjtő út ( Jele: III a ):. Vadász utca - szabályozási szélessége :22-28 méter, b./ K-2 övezet: Meglevő és tervezett lakóutak, kiszolgáló utak ( jele: III b ):

13 - szabályozási szélességük: 6-12 méter. Tervezett gyalogút ( jele: IV b ): - szabályozási szélessége: 3 méter. (3) A tervezési terület magánútjai: A szabályozási terven lehatárolt magánutakat, meglevő, illetve tervezett utakat egyaránt,önálló helyrajzi számon, közös használatú magánútként kell bejegyeztetni. Az útak kialakítása és fenntartása a tulajdonosok feladatát képezi. A szabályozási terven feltüntetett szélességi méreteket minimum értékeknek kell tekinteni. Az utak és közművek kiépítéséről a fejlesztésekkel együtt az építtetők arányosan, a felújításáról és folyamatos működtetéséről a telkek tulajdonosai kötelesek gondoskodni. A közös használatú magánutak éjszakai megvilágításáról is gondoskodni kell. (4) Épület csak olyan telken helyezhető el, amelynek közterületről vagy magánútról gépjárművel közvetlenül történő megközelítése biztosított. Az új közutak helyét a szabályozási terv meghatározza. A magánutak helyét a KL 2 övezetben amennyiben azt több telekre osztják az elvi telekalakítási tervben kell meghatározni. (5) A szabályozási terven rögzített új közterületek, illetve közterületi bővítések megvalósítását / végrehajtását segítő sajátos jogintézmény a kiszolgáló és lakó utak tekintetében a helyi közút céljára történő lejegyzés. (6) A tervezett új utcák közművesítésének, illetve a közművek építési telekre történő bekötésének előfeltétele a tervezett közterületek, illetve magánutak kialakítása, jogi rendezése. (7) A már közművesített utcák szélesítésének jogi rendezését az utcák felújítási munkálatainak megkezdését megelőzően kell végrehajtani. (8) A helyi közutakat / magánutakat és közműveket legkésőbb az általuk kiszolgált építmények használatba vételéig meg kell valósítani. KÖRNYEZETVÉDELEM 9.. (1) A termőföld védelme: A terület használata során a talajok minőségvédelmére vonatkozó évi LV. törvény VI. fejezetében foglalt talajvédelmi követelményeket teljesíteni kell. A belterületi földterületek a tervezett telekalakítás megvalósításáig termőföldnek minősülnek, használatuk, védelmük során a termőföldek védelmére vonatkozó szabályokat alkalmazni kell. (2) Zaj és rezgésvédelem: a./ A területen meglevő szolgáltató, kereskedelmi stb. létesítmények fejlesztésénél, amennyiben azok a környezeti zaj és rezgések változását okozzák, az építési engedélyezési tervnek akusztikai munkarészt kell

14 tartalmaznia, amely a 4/1984.( I.23.) EüM rendelet (a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról) l.sz. mellékletének és az MSZ jelű környezetvédelmi ágazati szabvány (Üzemek és építkezések zajkibocsátásának vizsgálata és a zajkibocsátási határérték meghatározása ) alapján előzetesen ellenőrzi és számítással igazolja a létesítményre vonatkozó zajelőírások teljesülését. Ha az előírások teljesítéséhez külön, a szokásos építészeti, épületgépészeti stb. megoldásokat meghaladó, azoktól eltérő műszaki megoldások szükségesek, a tervnek meg kell jelenítenie azokat. b./ A kenyérgyár területén belül, a szabályozási terven jelölt 20 méter széles sávban többszintes növényállomány telepítésével kell védeni a zajhatástól a tervezett lakóterületet. A mennyiben a határértékek betartása így nem biztosítható, kiegészítő zajvédő létesítményt kell tervezni, illetve elhelyezni. A zajvédelmi vizsgálatot az elvi építési engedélyezési terv részeként kell elkészíteni. c./ A területen létesítendő lakóépületek, lakások magasépítési tervezése során olyan homlokzati szerkezeteket kell alkalmazni, amelyek biztosítják az MSZ 18151/1-82 jelű országos szabvány (Immissziós zajhatárértékek - Lakó és középületek helyiségeiben megengedett egyenértékű hangnyomásszintek) beltéri határértékeinek teljesülését. Ezt az építési engedélyezési terv műszaki leírásában igazolni kell. d./ A területen építéssel vagy funkcióváltással létesítendő vendéglátóhelyek zene szolgáltatása kapcsán akusztikai szakvéleményben vagy a vonatkozó terv műszaki leírásában előzetesen ellenőrizni és igazolni kell a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzati Közgyűlésének évi 24. sz. rendelete ( a kulturális, sport - és más létesítmények zajvédelmi helyi szabályozásáról ) által előírt határértékek teljesülését, illetve teljesíthetőségét. Az igazolás nem ment fel az elektroakusztikai eszközökkel szolgáltatott zene, egyéb műsor külön hatósági engedélyezési eljárása alól. e./ A tehergépjárművek közterületi parkolása tilos. (3) Levegőtisztaság - védelem a./ Az általános levegőtisztaság - védelmi követelményeket az évi LIII. törvény előírásai, illetőleg a hatályban levő, többször módosított 21/ 1986 (VI.2.) MT. sz. rendelet és annak végrehajtására kiadott - többször módosított - 4/ (VI. 2) OKTH sz. rendelkezések határozzák meg. b./ A terület védett - I levegőtisztaság - védelmi kategóriába tartozik, terhelési indexe: c./ A légszennyezést okozó, helyhez kötött légszennyező pontforrás, épületforrás és felületi forrás tervezése, létesítése során csak olyan technológiát, eljárást, berendezést lehet tervezni, létesíteni, amely nem okoz káros légszennyezést. A várható szennyezést meg kell határozni, a számítások, mérések eredményét az építési engedélykérelemhez kell csatolni. Az építési engedélyezési eljárás alá nem tartozó telepítés, fejlesztés esetében különálló környezetvédelmi szakmai dokumentációt kell készíteni.

15 d./ A szennyező anyagokra érvényes levegőminőségi határértékeket a 17/1993. (VIII.25.) NM. rendelettel módosított 5 / ( XII. 6.) sz. NM. rendelet írja elő, és a MSZ jelű szabvány tartalmazza. A területi határértékek meghatározásának módját a 4 / 1986 (VI 2.) OKTH sz. rendelkezés 1. sz. melléklete rögzíti. (4) Vízminőség-védelem: Tilos olyan létesítményt elhelyezni a területen, melynek jelenléte, vagy üzeme a felszín alatti víz minőségének károsodását okozhatja. (5) Hulladékgyűjtés, kezelés: a./ A területen keletkező kommunális hulladékok gyűjtését és rendszeres elszállítását biztosítani kell. b./ A területre nem települhet jelentős mennyiségű veszélyes hulladék keletkezésével járó, valamint tűz- és robbanásveszélyes létesítmény. A kisebb mennyiségben előforduló veszélyes hulladékokkal kapcsolatos gyűjtési-, kezelési-, és adminisztrációs szabályokat a 102/1996.(VII.l2.) Kormányrendelet tartalmazza TŰZVÉDELMI ELŐÍRÁSOK (1) Az évi XXXI. tv. 18. (2). bekezdés a) pontja szerint a gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, jogi személyeknek, a jogi és magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek az oltóvíz biztosításáról gondoskodniuk kell. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (továbbiakban: OTSZ ) 49. -a 1. bekezdése szerint az oltóvizet vezetékes vízellátás létesítése esetén föld feletti tűzcsapokról kell biztosítani. Az OTSZ a szerint a létesítményben annyi tűzcsapot kell létesíteni, hogy az oltáshoz szükséges vízmennyiség egy időben kivehető legyen. A gazdálkodó tevékenységet nem folytató magánszemélyek részére az oltóvíznyerési lehetőségek biztosítása az önkormányzat feladata. (2) A vezetékes vízellátás bővítése, új vezeték építése során az oltóvizet föld feletti tűzcsapokról kell biztosítani oly módon, hogy a föld feletti tűzcsap és a védendő épület között a távolság a lehetséges tömlőfektetés nyomvonalán legfeljebb 100 méter lehet. (3) Az OTSZ a megengedi, hogy ha az más módon nem oldható meg, az oltóvíz önálló víztároló létesítésével is megoldható. Ebben az esetben a víztárolót az (1) bekezdésben említetteknek kell létesíteniük. (4) A víztároló és a védeni kívánt építmények és szabad területek közötti távolság, a lehetséges tömlőfektetés nyomvonalában legfeljebb 500 méter lehet.

16 (5) Az átalakítások és fejlesztések során kialakítandó tűzszakaszok területe feleljen meg a területen meglevő oltóvíz intenzitás OTSZ 46. -a szerinti értékeinek. Eltérés esetén gondoskodni kell az oltóvíz intenzitás növeléséről. (6) A tűzoltóság vonulása és működése céljára - ha arról jogszabály, illetve nemzeti szabvány másként nem rendelkezik - az építményekhez olyan utat, illetőleg területet kell biztosítani, amely alkalmas a tűzoltó gépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működtetésére. Záró rendelkezések 11.. Jelen Önkormányzati rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépést követően folyamatba tett ügyekben kell alkalmazni. dr. Toller László polgármester dr. Papp Judit jegyző Záradék: Megalkotta a közgyűlés május 24-i ülésén. Kihirdetve: május 30.