Magyar joganyagok - 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet - a munkavédelemről szóló oldal (Az Mvt ához) 4. A 2. számú mellékletben meghatározot

Átírás

1 Magyar joganyagok - 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet - a munkavédelemről szóló oldal 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet a munkavédelemről szóló évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról A munkavédelemről szóló évi XCIII. törvényben (a továbbiakban: Mvt.) kapott felhatalmazás alapján - az érintett munkáltatói és munkavállalói érdekképviseleti szervezetekkel, illetőleg a 13. (1) bekezdésének tekintetében a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el: AZ EGÉSZSÉGET NEM VESZÉLYEZTETŐ ÉS BIZTONSÁGOS MUNKAVÉGZÉS KÖVETELMÉNYEI [Az Mvt. 18. (4) bekezdéséhez] 1. Az Mvt. 18. (4) bekezdése alá tartozó munkaeszközök jegyzékét az 1. számú melléklet tartalmazza. 2. (1) Belföldi gyártású, az 1. számú mellékletben szereplő munkaeszköz munkavédelmi megfelelőségét a minőségügyről szóló külön jogszabályban meghatározott második szintű minőségtanúsítással kell tanúsítani. (2) Külföldről behozott, az 1. számú mellékletben szereplő munkaeszköz munkavédelmi megfelelőségének tanúsításához az (1) bekezdésben hivatkozott minőségtanúsítással egyenértékű, a Magyar Szabványügyi Hivatal által elfogadott magyar nyelvű minőségtanúsítást kell biztosítani. (3) A (2) bekezdésben meghatározott minőségtanúsítással egyenértékű az erre akkreditált vizsgálólaboratórium megfelelőségi tanúsítványa. [Az Mvt. 23. (1) bekezdéséhez] 3. (1) A biztonságos műszaki állapot megőrzése érdekében időszakos biztonsági felülvizsgálat (a továbbiakban: felülvizsgálat) alá kell vonni - az 1. számú mellékletben szereplő munkaeszközt, - azt a gépet, amelynek gyártásához vagy üzembe helyezéséhez hatósági engedély szükséges, illetőleg felülvizsgálatát jogszabály, szabvány vagy üzemeltetési dokumentációja (a rendeltetésszerű és biztonságos üzemeltetésre, használatra vonatkozó okmánya) előírja. (2) A felülvizsgálatot az üzemeltetőnek ötévenként kell elvégeznie, ha jogszabály, szabvány vagy üzemeltetési dokumentáció más időszakot nem ír elő. A MUNKÁLTATÓK ÉS A MUNKAVÁLLALÓK KÖTELESSÉGEI ÉS JOGAI AZ EGÉSZSÉGET NEM VESZÉLYEZTETŐ ÉS BIZTONSÁGOS MUNKAVÉGZÉS KÖVETELMÉNYEINEK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN

2 Magyar joganyagok - 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet - a munkavédelemről szóló oldal (Az Mvt ához) 4. A 2. számú mellékletben meghatározott tevékenységet folytató és veszélyességi osztályba sorolt munkáltató a mellékletben megállapított munkavállalói létszámhoz és képesítési feltételekhez igazodóan köteles az előírt időtartamokra munkavédelmi (munkabiztonsági) szakképesítéssel rendelkező szakembert foglalkoztatni. A MUNKABALESETEK ÉS FOGLALKOZÁSI MEGBETEGEDÉSEK BEJELENTÉSE, KIVIZSGÁLÁSA ÉS NYILVÁNTARTÁSA [Az Mvt. 64. (4) bekezdéséhez] 5. A munkáltató minden munkabalesetről, illetőleg bányászati munkabalesetről (a továbbiakban együttesen: munkabalesetről) köteles - az Mvt. 64. (3) bekezdésében megjelölt személyes adatokon túlmenően - az alábbi adatokat nyilvántartani: - a sérült munkakörét, - a sérülés időpontját, helyszínét, jellegét, - az esemény leírását, - a sérült ellátására tett intézkedést, - azt, hogy a sérült folytatta-e munkáját, - a tanúk nevét, lakcímét, - a bejegyzést tevő nevét, munkakörét. 6. A keresőképtelenséget okozó munkabalesetet haladéktalanul ki kell vizsgálni. A vizsgálat megállapításait a 3. számú mellékletben foglaltak szerint olyan részletesen kell rögzíteni (pl. tanúk meghallgatásáról készült jegyzőkönyvvel, helyszínrajzzal, fényképpel), hogy az alkalmas legyen a baleset okainak felderítésére és vita esetén a tényállás tisztázására. 7. A súlyos munkabalesetet (ide nem értve a bányászati munkabalesetet) a munkáltatónak - telefonon, telexen, telefaxon vagy személyesen - azonnal be kell jelentenie a rendelkezésre álló adatok közlésével az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (a továbbiakban: OMMF) baleset helyszíne szerint illetékes területi szervének. A bányászati munkabalesetet a bányatörvényben előírtak szerint kell bejelenteni. 8. (1) A kivizsgálás során nyert adatokat, tényeket a 4. számú melléklet szerinti munkabaleseti jegyzőkönyv -ben (a továbbiakban: jegyzőkönyv) kell rögzíteni. Ha a sérült állapota vagy a baleset jellege miatt a vizsgálatot az adatszolgáltatás időpontjáig nem lehet befejezni, akkor azt a jegyzőkönyvben meg kell indokolni. (2) A jegyzőkönyvet minden sérültről külön-külön, az 5. számú mellékletben foglaltak alapján kell kiállítani. 9. A munkáltató köteles a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig megküldeni a jegyzőkönyvet a) a sérültnek, halála esetén közvetlen hozzátartozójának; b) a halált, illetve a három napot meghaladó keresőképtelenséget okozó munkabalesetről az OMMF, illetve a Magyar Bányászati Hivatal (a továbbiakban: MBH) baleset helyszíne szerint illetékes területi szervének;

3 Magyar joganyagok - 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet - a munkavédelemről szóló oldal c) külföldi kiküldetés, külszolgálat esetén a magyarországi székhelyű munkáltató magyar munkavállalójának a b) pont szerinti munkabalesetéről az OMMF, illetve az MBH - munkáltató székhelye szerint illetékes - területi szervének; d) a társadalombiztosítási kifizetőhelynek, ennek hiányában az illetékes egészségbiztosítási pénztárnak (kirendeltségnek). 10. (1) Az a munkáltató köteles a munkabaleset kivizsgálására, bejelentésére és nyilvántartására vonatkozó előírásokat teljesíteni, amely (aki) a sérültet szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatja. (2) Ha a munkabaleset tanulót, hallgatót a szakképesítése megszerzéséhez szükséges gyakorlati képzés során nem a nevelési, oktatási intézményben éri, munkáltatón az őt foglalkoztatót kell érteni. Ettől az intézmény és a foglalkoztató szerződésben eltérhet. A foglalkoztató munkáltató minden munkabaleset esetén köteles erről a nevelési, oktatási intézményt értesíteni, és annak a kivizsgálásban való részvételét lehetővé tenni. (3) Belföldön más munkáltatóhoz történő kirendelés (kiküldetés) esetén a munkabaleset kivizsgálásával, bejelentésével és nyilvántartásával kapcsolatos kötelezettségek teljesítéséért - a kirendelő (kiküldő) munkáltató értesítése mellett - a sérült munkáját közvetlenül irányító munkáltató a felelős. A MUNKAVÉDELMI ÉRDEKKÉPVISELET, ÉRDEKEGYEZTETÉS (Az Mvt ához) 11. A 2. számú mellékletben meghatározott I. veszélyességi osztályba tartozó és 100 főnél több munkavállalót foglalkoztató, valamint a II. veszélyességi osztályba tartozó és 500 főnél több munkavállalót foglalkoztató munkáltató - a munkavédelmi képviselővel, illetve a munkahelyi munkavédelmi bizottsággal egyeztetve - munkahelyi munkavédelmi programban fogalmazza meg az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények fejlesztésére vonatkozó elképzeléseket. A munkhelyi munkavédelmi programot valamennyi munkavállalóval ismertetni kell. A MUNKAVÉDELEM HATÓSÁGI FELÜGYELETE (Az Mvt. 83. a) pontjához) 12. (1) A munkabiztonsági szakértői tevékenység az OMMF által kiadott engedély alapján a 6. számú mellékletben felsorolt szakterületeken folytatható. (2) Szakértői engedélyt az kaphat, aki a kérdéses szakterületen - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - egyetemi (főiskolai) végzettséggel és felsőfokú munkavédelmi szakképesítéssel, legalább 5 év munkabiztonsági gyakorlattal, valamint a szakértői működésről szóló külön jogszabáyban előírt feltételekkel rendelkezik.

4 Magyar joganyagok - 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet - a munkavédelemről szóló oldal (3) Kivételesen indokolt esetben szakértői engedélyt az is kaphat, aki nem rendelkezik a (2) bekezdés szerinti felsőfokú végzettséggel vagy szakképzettséggel, de megfelel a szakértői működésről szóló külön jogszabályban előírt feltételeknek, valamint e rendelet hatálybalépése előtt a 4/1985. (II. 21.) ME rendelet alapján munkavédelmi szakértői engedélyt kapott. (4) A kérelemnek tartalmaznia kell az (1) bekezdés szerinti szakterületet a szakágazat megjelölésével, továbbá a kérelemhez csatolni kell a (2)-(3) bekezdésben előírt feltételekre vonatkozó érvényes okiratok, bizonyítványok hiteles másolatát, valamint az eddigi szakmai működés részletes leírását. (5) Vissza kell vonni a szakértői engedélyt, ha utólag ismertté válik olyan körülmény, amely szerint a felsorolt feltételek nem voltak meg, illetve visszavonható, amennyiben a szakértő a szakértői engedélyben foglaltaktól eltérően fejt ki szakértői tevékenységet. 13. (1) A munkabiztonsági szakértői engedély kiadása 3000 Ft díjfizetési, továbbá nyilvántartásba vétele illetékfizetési kötelezettség alá esik. A díj a kérelem elutasítása esetén nem kerül visszatérítésre. (2) A nyilvántartásba vett munkabiztonsági szakértők névjegyzékét és az engedély érvényességi idejét az OMMF hivatalos lapjában évente közzéteszi. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 14. (1) E rendelet január 1-jén lép hatályba. (2) Az e rendelet hatálybalépése előtt a 4/1985. (II. 21.) ME rendelet alapján kiadott munkavédelmi szakértői engedélyek, továbbá a 7/1985. (VII. 20.) ME rendelet alapján kiadott minősítő bizonyítványok az azokban foglalt időpontig és feltételekkel érvényesek. 1. számú melléklet az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelethez Az Mvt. 18. (4) bekezdése alá tartozó munkaeszközök jegyzéke 1. KÖRFŰRÉSZEK (egy vagy több fűrészlappal) FŰRÉSZGÉPEK, amelyek rögzített szerszámmal dolgoznak, gépágyúk fix, a munkadarabot kézi vagy leszerelhető előtolással juttatják szerszámhoz FŰRÉSZGÉPEK, amelyek rögzített szerszámmal dolgoznak, az alternáló mozgású fűrészállványt kézzel vezérlik, vagy azt hajtóművel szerelték fel FŰRÉSZGÉPEK, amelyek rögzített szerszámmal dolgoznak, a munkadarabot gépi előtolással mozgatják, a munkadarab behelyezése (adagolása) és/vagy kivétele kézzel történik MOZGÓSZERSZÁMÚ FŰRÉSZGÉPEK, gépi előtolással és a munkadarab kézzel végzett behelyezésével és/vagy kivételével. 2. FAIPARI GYALUGÉPEK, kézi előtolással. 3. FAIPARI VASTAGSÁGI GYALUGÉPEK, egyoldali megmunkálásra, ha a munkadarab behelyezése és/vagy kivétele kézzel történik. 4. SZALAGFŰRÉSZEK, ha a munkadarab behelyezése és/vagy kivétele kézzel történik. 5. Az 1-4. és 7. pont alatti munkaeszközfajták kombinált kivitelben. 6. FAIPARI CSAPMARÓGÉPEK, több szerszámtartóval, kézi előtolással.

5 Magyar joganyagok - 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet - a munkavédelemről szóló oldal 7. KÉZI LÁNCFŰRÉSZGÉPEK. 8. FÜGGŐLEGES MARÓGÉPEK, kézi előtolással. 9. PRÉSEK, HAJLÍTÓGÉPEK fa- és fémmegmunkáláshoz, ha a munkadarab behelyezése és/vagy kivétele kézzel történik, a mozgó elemek lökete túllépheti a 6 mm-t, a sebesség a 30 mm/s-ot. 10. MŰANYAGFELDOLGOZÓ FRÖCCSÖNTŐGÉPEK vagy FORMÁZÓPRÉSEK, ha a munkadarab behelyezése és/vagy kivétele kézzel történik. 11. GUMIIPARI FRÖCCSÖNTŐGÉPEK vagy FORMÁZÓPRÉSEK, ha a munkadarab behelyezése és/vagy kivétele kézzel történik. 12. SZÖGBELÖVŐK. 13. DARUK. 14. FELVONÓK. 15. KÖTÉLPÁLYÁK. 16. MOBIL és egyéb SZEMÉLYEMELŐK. 17. RAKODÓGÉPEK. 18. MEZŐGAZDASÁGI ÉS ERDÉSZETI TRAKTOROK. 19. A JÁRMŰÜRÍTÉS ÉS -MOZGATÁS KÜLÖNLEGES BERENDEZÉSEI. 20. JÁRMŰEMELŐK, SZERVIZ- ÉS GARÁZSEMELŐK. 21. GÉPI MEGHAJTÁSÚ EMELŐTARGONCÁK. 22. EMELŐDOB. 23. A ROBBANÁSVESZÉLYES TÉRBEN ALKALMAZOTT MUNKAESZKÖZÖK. 24. PIROTECHNIKAI TERMÉKEKET GYÁRTÓ GÉPEK. 25. KÜLÖN IS FORGALMAZOTT BIZTONSÁGI ALKOTÓELEMEK KÖZÜL: Közelítésre működésbe lépő biztonsági berendezés Kétkezes kapcsolók logikai egységei és elemei Határoló berendezések Borulás hatása elleni védőszerkezetek. 2. számú melléklet az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelethez Munkavédelmi (munkabiztonsági) szakképesítéssel rendelkező személy foglalkoztatásának feltételei 1. A munkáltatók tevékenységük alapján a következő munkavédelmi szempontú veszélyességi osztályba tartoznak (ágazati számjelként a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerére vonatkozó 9017/1991. [SK 8.] KSH közlemény számjele szerepel): Gazdasági tevékenység Ágaza megnevezése számje I. VESZÉLYESSÉGI OSZTÁLY 10 Szénbányászat és tőzegkitermelés 11 Kőolaj- és földgázkitermelés 12 Uránércbányászat 13 Fémtartalmú ércek bányászata 14 Egyéb bányászat 1511 Hús- és halfeldolgozás

6 Magyar joganyagok - 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet - a munkavédelemről szóló oldal 20 Fafeldolgozás 2029 Parafa, szalma és fonott termékek gyártása 21 Papír és papírtermék gyártása 23 Kőolaj-feldolgozás és kokszgyártás 24 Vegyi alapanyagok és termékek gyártása 25 Gumi- és műanyag termékek gyártása 26 Nemfém ásványi termékek gyártása 27 Kohászat 2821 Fémtartály, szállítótartály gyártása 283 Erőműi és ipari kazán gyártása 284 Kazán szállítótartály javítása és technológiai szerelése 2851 Fémalakítás, porkohászat 29 Gépek, gépi berendezések gyártása és javítása 3511 Hajógyártás és -javítás 352 Vasúti és közúti kötöttpályás járművek gyártása 3710 Fém visszanyerése hulladékból 40 Villamosenergia-, gáz- és hőellátás 45 Építőipar 60 Szárazföldi és csővezetékes szállítás 61 Vízi szállítás 62 Légi szállítás 63 A szállítás kiegészítő tevékenységei 633 Szállítás és utazásszervezés 635 Garázsszolgáltatás, parkolás és járműőrzés 73 Kutatás és kísérleti fejlesztés 732 Humán és társadalomtudományi kutatás és kísérleti fejlesztés 90 Szennyvíz- és hulladékkezelés, köztisztasági szolgáltatás II. VESZÉLYESSÉGI OSZTÁLY 01 Mezőgazdaság, vadgazdálkodás és kapcsolódó szolgáltatások 02 Erdőgazdálkodási termelés és szolgáltatás

7 Magyar joganyagok - 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet - a munkavédelemről szóló oldal 05 Halászat és kapcsolódó szolgáltatások 15 Élelmiszerek és italok gyártása 1511 Hús- és halfeldolgozás 16 Dohánytermékek gyártása 17 Textíliák gyártása 18 Ruházati termékek gyártása, szőrmekikészítés és -festés 19 Bőrkikészítés, bőrtermékek és lábbeli gyártása 2029 Parafa, szalma és fonott termékek gyártása 22 Kiadói és nyomdaipari tevékenység, hang- és képfelvételek sokszorosítása 28 Fémfeldolgozási termékek gyártása 2821 Fémtartály, szállítótartály gyártása 283 Erőműi és ipari kazán gyártása 284 Kazán, szállítótartály javítása és technológiai szerelése 2851 Fémalakítás, porkohászat 30 Irodagép- és számítógépgyártás 31 Villamosipari gépek és készülékek gyártása és javítása 32 Híradástechnikai termékek gyártása és javítása 33 Műszergyártás és -javítás 34 Közúti gépjárműgyártás 35 Egyéb járművek gyártása és javítása 3511 Hajógyártás és -javítás 352 Vasúti és közúti kötöttpályás járművek gyártása 36 Bútorgyártás, egyéb feldolgozóipari termékek gyártása 37 Nyersanyag visszanyerése hulladékból 3710 Fém visszanyerése hulladékból 41 Víztermelés, -kezelés és -elosztás 502 Közúti járműjavítás és karbantartás

8 Magyar joganyagok - 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet - a munkavédelemről szóló oldal Műszaki tesztelés és elemzés 7423 Nyomozási és biztonsági 7492 tevékenység Épülettisztítás 7493 Szakmai középiskolai oktatás 8022 Szakmunkásképző iskolai 8023 oktatás Szakiskolai oktatás 8024 Egyetemi oktatás 8031 Főiskolai oktatás 8032 Felsőfokú szakképesítést 8034 nyújtó képzés 85 Egészségügyi és szociális ellátás 853 Szociális ellátás Filmgyártás 9211 Rádiós és televíziós 9214 tevékenység Máshova nem sorolt egyéb 9219 szórakoztató tevékenység (pl. színházi tevékenység) varieté, báltermek, diszkók 93 Egyéb szolgáltatás III. VESZÉLYESSÉGI OSZTÁLY 50 Közúti jármű- és üzemanyag-kereskedelem 502 Közúti járműjavítás és -karbantartás 51 Nagykereskedelem (közúti jármű- és üzemanyag-kereskedelem nélkül) 52 Kiskereskedelem (közúti jármű- és üzemanyag-kereskedelem nélkül) 55 Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 633 Szállítás- és utazásszervezés 635 Garázsszolgáltatás, parkolás és járműőrzés 64 Posta és távközlés 65 Pénzügyi tevékenység, a biztosítás és nyugdíjalap-kezelés nélkül 66 Biztosítás és nyugdíjalap-kezelés, a kötelező társadalombiztosítás nélkül

9 Magyar joganyagok - 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet - a munkavédelemről szóló oldal 67 A pénzügyi tevékenység kiegészítő szolgáltatásai 70 Ingatlanügyek 71 Ingóvagyon kölcsönzése 72 Számítástechnikai és ehhez kapcsolódó tevékenységek 732 Humán és társadalomtudományi kutatás és kísérleti fejlesztés 74 A gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatás 7423 Műszaki tesztelés és elemzés 7492 Nyomozási és biztonsági tevékenység 7493 Épülettisztítás 75 Közigazgatás, kötelező társadalombiztosítás 80 Oktatás 8022 Szakmai középiskolai oktatás 8023 Szakmunkásképző iskolai oktatás 8024 Szakiskolai oktatás 8031 Egyetemi oktatás 8032 Főiskolai oktatás 8034 Felsőfokú szakképesítést nyújtó képzés 853 Szociális ellátás 91 Tagsági viszonyon alapuló, máshova nem sorolt szervezetek közösségi, társadalmi tevékenysége 92 Szórakoztató, kulturális és sporttevékenység 9211 Filmgyártás 9214 Rádiós és televíziós tevékenység 2. A munkáltatókat a veszélyességi osztályon belül az általuk foglalkoztatott munkavállalók előző évi átlagos állományi - ennek hiányában a besoroláskori átlagos állományi - létszáma alapján kell csoportosítani: a) munkavállaló között; b) munkavállaló között; c) 1000 munkavállaló felett. 3. Az 1. és 2. pontban leírt szempontok alapján besorolt munkáltató legalább a következő számú és munkavédelmi szakképesítésű személyt köteles - minimálisan az e pontban megállapított munkaidőtartamot kitöltő - munkavédelmi tevékenységre foglalkoztatni: I/a) egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű napi négy órára, I/b) egy fő felsőfokú munkavédelmi szakképesítésű teljes munkaidővel, I/c) az I/b) szerint és minden további megkezdett 600 munkavállaló után egy-egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű teljes munkaidővel,

10 Magyar joganyagok - 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet - a munkavédelemről szóló oldal II/a)-b) egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű napi két órára [II/a) esetén], illetve teljes munkaidővel [II/b) esetén],1 II/c) 1 fő felsőfokú munkavédelmi szakképesítésű teljes munkaidővel és minden további megkezdett 800 munkavállaló esetén egy-egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű teljes munkaidővel, III/a)-b) egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű napi egy órára [III/a) esetén], illetve napi négy órára [III/b) esetén], III/c) egy felsőfokú munkavédelmi szakképesítésű teljes munkaidővel. 4. A 100 fő alatti munkavállalót foglalkoztató munkáltató a munkavédelemre vonatkozó szabályokban előírt munkabiztonsági szaktevékenység elvégzésére köteles munkavédelmi (bányászati) szakképesítésű személyt foglalkoztatni (akár esetenként, akár folyamatosan), egyébként munkavédelmi szakember foglalkoztatásának szükségességéről saját mérlegelése alapján dönt. 5. Az 1. és a 2. pont szerinti besorolásról és ez alapján a 3. pont szerinti foglalkoztatásról a munkáltató saját felelősséggel gondoskodik. Amennyiben a munkáltató az ágazati számjele szerinti tevékenység mellett más veszélyességi osztályba sorolásra alapot adó tevékenységet is folytat: - ha ez utóbbi tevékenység magasabb veszélyességi osztályba tartozik és az e körben foglalkoztatottak száma az összlétszám 40%-át eléri, számjeléhez képest eggyel magasabb; - ha ez utóbbi tevékenység alacsonyabb veszélyességi osztályba tartozik és az e körben foglalkoztatottak száma az összlétszám 60%-át eléri, számjeléhez képest eggyel alacsonyabb veszélyességi osztályba kell a munkáltatót besorolni. A 2. pontban megjelölt létszámkategória szerinti besorolás alapja minden esetben a munkáltató teljes állományi létszáma (akkor is, ha a létszám százalékos aránya miatt magasabb vagy alacsonyabb veszélyességi osztályba kell sorolni a fentiek szerint). 6. A munkavédelmi hatósági ellenőrzés során a munkáltatónak kell bizonyítani a besorolás helyességét, az alapul vett adatok valódiságát. 3. számú melléklet az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelethez A munkabaleset kivizsgálásának szempontjai A munkabaleset vizsgálatakor az esemény térbeni és időbeni környezetében fel kell tárni a veszélyes körülményeket és veszélyes cselekedeteket, valamint azokat a tényezőket, melyeknek szerepük lehetett a sérülést eredményező mozzanat vagy folyamat beindulásában. A munkabaleset kivizsgálása során helyszíni szemlét kell tartani. A helyszíni szemle eredményét szükség szerint jegyzőkönyvben, rajzon, fényképen, videofelvételen rögzíteni kell. A munkabalesetről információval rendelkező személyeket - ha szükséges jegyzőkönyvileg - meg kell hallgatni. Ezek lehetnek: - a sérült, - a balesetet okozó személy, - a szemtanúk, - a sérült munkatársa, 1 Helyesbítette: Magyar Közlöny 1994/3.

11 Magyar joganyagok - 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet - a munkavédelemről szóló oldal - a sérült közvetlen vezetője. A munkabaleset kivizsgálása során meg kell állapítani: - a létesítmények, gépek, berendezések, szerszámok, eszközök, a munka tárgya (anyaga) biztonságtechnikai állapotát, ennek keretében a munkavédelmi minőségre, üzembe helyezésre, műszaki felülvizsgálatra, technológiára, kezelésre, karbantartásra vonatkozó előírások meglétét, megfelelőségét, érvényesülését, előre nem látható esemény (pl. üzemzavar, műszaki hiba) fellépését; - az egyéni és kollektív védőeszközök, a sérült öltözete, védőberendezések, jelzőberendezések, védőburkolatok meglétét, megfelelőségét, alkalmazásukra és használatukra vonatkozó előírások érvényesülését; - a környezeti tényezőket, ezek jelenlétét, mértékét, hatását (szükség esetén műszeres méréssel): 1. mechanikai tényezők, 2. kémiai tényezők (ezen belül: gázok, gőzök, por), 3. elektromos tényezők, 4. zaj és rezgés, 5. sugárzás (ezen belül: világítási tényezők), 6. meteorológiai tényezők, 7. klímatényezők, 8. hőmérséklet hatásai, 9. élőlény hatásai, 10. egyéb ártalmas és/vagy veszélyes hatások; - a munkaszervezés, a belső ellenőrzés, irányítás rendszerét, a munkavégzés ütemét, a munkatér nagyságát, munkakörnyezetben az ergonómia érvényesülését, utasítást, jelzést, figyelmeztetést adó táblák, feliratok létét, minőségét, figyelemelterelő jelenségek, tevékenységek jelenlétét, az üzemi rend és tisztaság, az anyagtárolás, szállítás, közlekedés szabályainak érvényesülését, a munkáltatás egyéb körülményeit; - a balesetet szenvedett munkavállaló (balesetet okozó személy) és társak baleset bekövetkezése előtti feladatát, szándékát és cselekedeteit, a környezeti tényezők baleset előtti állapotát; - az érintett termelőberendezésekre, munkaeszközökre, munkafolyamatra, sérülti (okozói) és társi cselekedetre vonatkozó előírások érvényesülését, az előírástól való eltérés mértékét; - a balesetet kiváltó okot, okokat, az eddig felsorolt minden tényező hatásának tételes vizsgálatával, a közrehatás valószínűsíthető arányának megállapításával; - hogyan lett volna elkerülhető a munkabaleset; - az összes lehetséges javító intézkedést, és ezek függvényében azt, hogy mit kell tenni hasonló baleset megelőzése érdekében. A munkabaleset vizsgálatának megállapításait olyan részletességgel kell rögzíteni, hogy az így készült dokumentumok alkalmasak legyenek a baleset okainak megállapítására és a megállapított összefüggések, körülmények tényszerű alátámasztására. 4. számú melléklet az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelethez 5 évig irattárban megőrzendő!

12 Magyar joganyagok - 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet - a munkavédelemről szóló oldal MUNKABALESETI JEGYZŐKÖNYV Írógéppel vagy nyomtatott betűvel töltendő ki A kódnégyzeteket a felügyelet tölti ki! Területi kód A MUNKÁLTAT neve: Címe, irányítószám telefonszáma Statisztikai számjele: A SÉRÜLT neve: (leánykori neve) Anyja neve: Törzsszám Gazd. Szakága forma Terüle Születési hely, a me 19 sérült ne születési év, hó, nap: Állandó lakhelye, irányítósz Munkakö A baleset időpontja (24 órás időszámítás szerint): 19 A BALESET ELŐZMÉNYEI ÉS RÉSZLETES LEÍRÁSA (Így különösen: Hol és milyen tevékenységet végzett a sérült a baleset idején? Hogyan történt maga a baleset? Volt-e szerepe a balesetben munkaeszköznek, anyagnak, környezeti vagy személyi tényezőnek?)

13 Magyar joganyagok - 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet - a munkavédelemről szóló oldal A baleset leírása külön lapon folytatható! Az és a kódnégyzeteket a felügyelet tölti ki! Milyen jellegű sérülés (károsodás) történt és melyik testrészen? A baleset súlyossága: napos munkakiesés 2. 3 napon túl gyógyuló 3. Csonkulásos Halálos A védő- és jelzőberendezések, egyéni védőeszközök alkalmassága 1. Alkalmas, rendeltetésszerűen használták 2. Alkalmas, nem rendeltetésszerűen használták 3. Alkalmas, nem használták 4. Alkalmatlan, rendeltetésszerűen használták 5. Alkalmatlan, nem rendeltetésszerűen használták 6. Alkalmatlan, nem használták 7. Szükséges, de nem volt 8. Nem szükséges Védőburkolat 61 Védőberendezé 62 Jelzőberendezé 63 Egyéni védőeszköz 64 Milyen INTÉZKEDÉS szükséges a hasonló balesetek megelőzéséhez? 65

14 Magyar joganyagok - 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet - a munkavédelemről szóló oldal A MUNKAVÉDELMI KÉPVISELŐ RÉSZVÉTELE, egyéb ÉSZREVÉTELEK, megjegyzések: A MUNKÁLTATÓ neve és aláírása: Kelt: Az adatszolgáltatás jellege: P. H. 1. új 2. módosítás 3. törlés számú melléklet az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelethez Munkabaleseti jegyzőkönyv kitöltési utasítása A munkáltatónak - írógéppel vagy nyomtatott betűvel - ki kell töltenie a munkabaleseti jegyzőkönyv (a továbbiakban: jegyzőkönyv) valamennyi, szöveges választ igénylő rovatát, továbbá a következő kódnégyzeteket: 1-38., és 68. A és a kódnégyzeteket az illetékes felügyelet (OMMF megyei felügyelősége, MBH területi bányakapitánysága) tölti ki. A munkáltatónak figyelemmel kell lennie a munkavédelemről szóló törvény (Mvt.) 65. (2) bekezdésének előírására, amely munkabiztonsági szaktevékenységnek minősíti a súlyos munkabaleset, valamint az olyan munkaeszköz, illetve technológia által okozott munkabaleset kivizsgálását, amely kettőnél több személy egyszerre (egy időben), azonos helyen történő sérülését vagy más egészségkárosodását okozta. A kivizsgálás egyik tartalmi eleme a jegyzőkönyv szakszerű kitöltése, amely jogszabályban előírt szakképzettséggel rendelkező szakember bevonásával történhet. TERÜLETI KÓD: (1-2. kódnégyzet) Területszámok: 01 Budapest 02 Baranya 03 Bács-Kiskun 04 Békés 05 Borsod-Abaúj-Zemplén 06 Csongrád 07 Fejér 08 Győr-Moson-Sopron

15 Magyar joganyagok - 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet - a munkavédelemről szóló oldal 09 Hajdú-Bihar 10 Heves 11 Komárom-Esztergom 12 Nógrád 13 Pest 14 Somogy 15 Szabolcs-Szatmár-Bereg 16 Jász-Nagykun-Szolnok 17 Tolna 18 Vas 19 Veszprém 20 Zala 21 Külföld Annak a területnek a fentiek szerinti számát kell a kódnégyzetbe beírni, ahol a baleset történt. STATISZTIKAI SZÁMJEL: (3-19. kódnégyzet) Amennyiben az adatszolgáltatásra kötelezett munkáltató statisztikai számjellel nem rendelkezik, akkor a kódnégyzetekbe a munkáltató adószámát kell beírni. SÉRÜLT NEVE: Amennyiben a sérült asszonynevét használja, úgy minden esetben a leánykori nevét is fel kell tüntetni. SZÜLETÉSI HELY, A SÉRÜLT NEME, SZÜLETÉSI ÉV, HÓ, NAP: ( kódnégyzetek) A 20-as kódnégyzetbe magyar állampolgárságú férfi esetén 1-es, nő esetén 2-es, külföldi állampolgárságú férfi esetén 5-ös, nő esetén 6-os szám kerül. A hónap és nap kódokba (23-26.) egytagú szám esetén 0-t kell a szám elé írni (pl augusztus 3-án született magyar állampolgárságú férfi esetén a kódnégyzeteket a következő módon kell kitölteni: ). ÁLLANDÓ LAKHELYE: Itt a személyi igazolványba bejegyzett és irányítószámmal ellátott állandó lakcímet kell feltüntetni. Ha ez nem állpítható meg, úgy ebbe a rovatba az ideiglenes lakcímet, annak hiányában a tartózkodási helyet kell beírni. Erről a körülményről a munkáltató a megjegyzés rovatban nyújt tájékoztatást. MUNKAKÖRE: ( kódnégyzetek) A szöveges helyen azt a munkakört kell megnevezni, amelyben a sérült személyt szervezett munkavégzés (Mvt pont) keretében foglalkoztatták. A kódnégyzetekbe a 9001/1993. (SK. 1.) KSH közleménnyel megállapított Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere (FEOR) szerinti számot kell beírni. A BALESET IDŐPONTJA: ( kódnégyzetek) A kódnégyzetbe az év utolsó két számát kell írni (pl esetén 93-at), a kódnégyzetbe a baleset hónapjának és napjának megfelelő számot - egytagú szám esetén előtte 0-val kiegészítve - (pl. február 8-án történt baleset esetén at). A kódnégyzetbe a baleset bekövetkezésének óráját 24 órás időszámítás szerint kell kódolni (pl. ha a baleset délután 4 és 5 óra között történt, 16-ot, ha hajnali 3 és 4 óra között történt, 03-at kell írni).

16 Magyar joganyagok - 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet - a munkavédelemről szóló oldal A BALESET ELŐZMÉNYEI ÉS RÉSZLETES LEÍRÁSA: A munkáltató ebben a rovatban kizárólag a szöveges részt tölti ki. Itt kell a baleset tényleges lefolyását leírni (hogyan történt maga a baleset), tömören és egyértelműen rögzíteni a balesettel kapcsolatos összes tényt, körülményt, cselekvést, így különösen a baleset helyszínét (pl. mezőgazdasági, erdészeti munkahelyek esetében: gyümölcsültetvény, üvegház, terményszárítás stb.; vas- és acélgyártás esetében: csapolócsarnok, konvertcsarnok stb.; színesfémgyártás területén: színesfém-előkészítő üzem, színesfém öntőcsarnok stb.; építőanyagipari helyszínek; vegyitermékek előállítási munkahelyei; szakipari műhelyek; közlekedés, szállítás, tárolás területei; munkahelyek pályához kötött járműveken; lakóterület mint munkahely), a sérült tevékenységét a baleset idején (pl. fűrészelés, öntözés, dohányelőkészítés, takarítás, kohászati alapanyag előkészítés, csapolás és öntés, díjbeszedés, úttisztítás, kézi anyagmozgatás), valamint azt, hogy volt-e - ha igen, akkor milyen mértékben - szerepe a baleset bekövetkezésében munkaeszköznek (pl. motoros láncfűrész, vízcsap, mezőgazdasági szárítóberendezés, lapát, osztályozógép, öntőgép, kerékpár, préslégszerszám, gázpalack), anyagnak (pl. fa, víz, dohány, fém, érc, homok, gőz, jég, műanyag, papír, textília), környezeti tényezőnek (összefüggött-e a munkavégzéssel vagy attól független volt, miben nyilvánult meg, pl. hibás lépcső, robbanás, világítás egyenetlensége, zaj hatása, elektromos áram, kőomlás, oxigénhiány) vagy személyi tényezőnek (szakképzetlenség, kioktatás hiánya, gyakorlatlanság, egészségi alkalmatlanság, alkoholos befolyásoltság, gyógyszer, kábítószer hatása, egyéb abnormális élettani hatás, figyelmetlenség, fegyelmezetlenség, szabályszegő magatartás). A baleset leírása külön lapon folytatható! Példák: 1. Az óbudai 4. sz. rakodótéren (Bp. III., Ágacska köz 2.) befejezték az emelőlapos tehergépkocsi rakodását. Z. Z. munkavállaló ellenőrizte az utolsó rakományt, majd nem várta meg, amíg a gépkocsivezető a mozgó platót leengedi, hanem arról leugrott. Ugrás közben a jobb kéz gyűrűs ujja - amin jeggyűrűt viselt - beleakadt a kazánlemezből készült plató szélébe, amely az ujján roncsolásos sérülést okozott. 2. G. Ernő segédmunkás a II. emeleti pénztárba indult. A lépcsőházi fordulóban a második, betonból készült, kopott lépcsőfokon az egyik lába megcsúszott és a jobb oldalára esett. Esés következtében a maga elé tartott jobb keze megsérült. 3. A brigádvezető irányításával az Aszód, Falevél u. 4. sz. alatti építkezés harmadik szintjén N. N. kőműves szakmunkás két munkatársa segítségével előregyártott vasbeton gerenda beemelését végezte. Az épület sarkánál N. N. egy korábban elhelyezett szerelési anyagra lépett, amelyen lába megcsúszott, így egyensúlyát elvesztve elkezdett zuhanni. Esés közben a gerendát elkapta, de keze a védőkesztyűből kicsúszott. Munkaöve megvédte a földre eséstől, de a tehetetlen lengés következtében bal alkarján zúzódásos sérüléseket szenvedett. Munkatársai a közeli orvosi rendelőbe kísérték.

17 Magyar joganyagok - 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet - a munkavédelemről szóló oldal 4. A Budapest II., Gallyas u. 14. fszt. 2. sz. lakásban, mint munkahelyen a munkavállaló a csatornarendszerben keletkezett dugulás elhárítását végezte. Az ehhez szükséges Ormány típusú es leltári számú gép acélspirálja munka közben eltörött, és bal alkarján nyílt sebet okozott. 5. B. B. munkavállaló a zalaapáti Húsáruház leltári számú elektromos szeletelő gépén dolgozott, miközben nem használta a továbbítókart, hanem kézzel rögzítette a szeletelendő felvágottat. Hüvelykujja hozzáért a körkés éléhez, ami azt elvágta. 6. A műhelyben (cím azonos a munkáltató címével) K. K. betanított munkás a SYNAYN GO típusú műanyagfröccsöntőgépen dolgozott. A gép a reggel 7 órás műszakkezdettől automata üzemmódban működött. K. K. észrevette, hogy a szerszámban műanyag maradék van, amit úgy próbált meg eltávolítani, hogy a védőrácsból korábban szabálytalanul kivágott nyíláson keresztül kézzel benyúlt a szerszámok közé. Eközben a szerszám bezárt és bal kézfejét beszorította. A segélykiáltásra munkatársa L. M. félautomata üzemmódra kapcsolt át, majd oldotta a szerszámot. A sérültet kórházba szállították, ahol a hüvelykujját részlegesen csonkolták. MILYEN JELLEGŰ SÉRÜLÉS (KÁROSODÁS) TÖRTÉNT ÉS MELYIK TESTRÉSZEN? A sérülés természetét (pl. törés, ficam, zúzódás) és a sérült testrészt (pl. jobb felkar, bal boka, bal lábfej) összevontan kell megnevezni (pl. jobb felkartörés, bal bokaficam, bal lábfejzúzódás). A kitöltéshez - amennyiben lehetséges -, a Betegségek nemzetközi Osztályozása N kódlistájában szereplő fogalmakat kell használni. Ennek fő csoportjai: - törés, - ízületi ficam, - ízületek és a szomszédos izmok rándulása és húzódása, - belső sérülés, - nyílt seb (csonkulás is), - erek sérülése, - sérülések, mérgezések, toxikus ártalmak és egyéb külső okok késői hatásai, - felületi sérülés, - zúzódás sértetlen bőrfelszínnel, - összenyomatás, - testnyíláson keresztül behatoló idegen test hatásai, - égés, - az idegek és a gerincvelő sérülése, - bizonyos traumás szövődmények, - elsősorban nem gyógyszerként használt toxikus anyagok hatása. Ha ez nem lehetséges, akkor a sérültet ellátó orvos diagnózisát (szöveg, szám- és betűjelzését) kell felhasználni. Mindezek hiányában a kérdésre a szöveges választ az esemény alapján kell megadni. A BALESET SÚLYOSSÁGA: (60. kódnégyzet)1 E rovatban a kérdésre nem szöveges választ kell adni, hanem a kiválasztott súlyossági kategória sorszámát kell a kódnégyzetbe beírni. Az 1. számú kódjelzés esetén a 9. alapján nem kell megküldeni a jegyzőkönyvet az illetékes felügyeletnek. Ha a kivizsgálás befejezésekor a baleset súlyossága egyértelműen még nem állapítható meg, akkor az előrelátható következmény szerint kell a kódot kitölteni. 1 Helyesbítette: Magyar Közlöny 1994/3.

18 Magyar joganyagok - 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet - a munkavédelemről szóló oldal A VÉDŐ- ÉS JELZŐBERENDEZÉSEK, EGYÉNI VÉDŐESZKÖZÖK ALKALMASSÁGA: ( kódnégyzetek) Valamennyi kódnégyzetet a munkáltatónak ki kell töltenie úgy, hogy a felsorolt meghatározások közül a kivizsgálás során megállapítottak alapján kiválasztott sorszámot kell beírni. MILYEN INTÉZKEDÉS SZÜKSÉGES A HASONLÓ BALESETEK MEGELŐZÉSÉHEZ? A munkáltatónak itt választ kell adnia arra, hogy álláspontja szerint szükséges-e intézkedés, ha igen akkor milyen intézkedésekkel kerülhető el a hasonló baleset. Ha szükségesnek tartja az intézkedést, akkor határozza meg annak jellegét, tartalmát (abban az esetben is, ha már közben megtörtént). Az intézkedést a munkahelyre, munkaeszközre, munkakörre, szervezési feladatra konkretizálva egyértelműen és pontosan kell meghatározni. (Pl. a sérültet oktatni kell arról, hogy munka közben ne hordjon gyűrűt; az elektromos szeletelőgépet el kell látni olyan reteszelővel, amely megakadályozza a védőberendezés kiiktatását; a munkáltató székházában a lépcsőházi elkopott lépcsőfokokat csúszásmentesíteni kell; a fröccsöntőgépen vissza kell állítani a munkavédelmi minősítő jegyzőkönyv szerinti eredeti állapotot). Az intézkedés lehet műszaki jellegű (pl. technológia megváltoztatása, gép kiiktatása, gép átalakítása, védőberendezés felszerelése), szervezési, szabályozási jellegű (pl. a munkarend megváltoztatása, pihenőidő beiktatása, megváltoztatása a munkáltató belső szabályozásának, egyéni védőeszköz juttatása, egészségügyi alkalmassági vizsgálat elrendelése) és oktatással kapcsolatos. A MUNKAVÉDELMI KÉPVISELŐ RÉSZVÉTELE, EGYÉB ÉSZREVÉTELEK, MEGJEGYZÉSEK: Ebben a rovatban van lehetősége a munkáltatónak, hogy az előző rovatokon túlmenően bármilyen, a munkabalesettel kapcsolatos és általa lényegesnek tartott tényt, körülményt, véleményt rögzítsen. Itt kell feltüntetni a munkavédelmi képviselő részvételének tényét a vizsgálatban, valamint azt, hogy volt-e a képviselőnek érdemi megállapítása, véleménye. Itt kell indokolni az adatszolgáltatásban meghatározott határidőn túli késedelmet. Ugyancsak e rovatban kell utalni arra, hogy állandó lakhely hiányában milyen cím került rögzítésre. Ha a jegyzőkönyv nyomtatványon biztosított hely nem lenne elegendő a megjegyzések megtételére, akkor az észrevételeket a jegyzőkönyvhöz csatolt külön lapon kell folytatni. AZ ADATSZOLGÁLTATÁS JELLEGE: (68. kódnégyzet) Amennyiben az adott balesetről első alkalommal töltik ki a munkabaleseti jegyzőkönyvet, akkor a kódnégyzetbe az új meghatározásnak megfelelő 1-es sorszámot kell beírni. Ha a balesetről már korábban töltöttek ki jegyzőkönyvet, de valamely adat, megállapítás miatt módosítás történt, akkor a kódnégyzetbe 2-es sorszámot kell írni. Az adatszolgáltatásban meghatározott bejelentés megtétele után bekövetkezett vagy utólag felismert tény, körülmény miatt, esetleg hatósági, bírósági döntés alapján lehetséges a jegyzőkönyv törlése. Ebben az esetben a kódnégyzetbe a 3-as sorszámot kell írni. A MUNKÁLTATÓ ALÁÍRÁSA:

19 Magyar joganyagok - 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet - a munkavédelemről szóló oldal A jegyzőkönyvet a munkáltató vagy a munkáltató által erre kifejezetten feljogosított személy írhatja alá. Ez utóbbi lehet a kivizsgálásra megbízott külső szakember is, de lehet a munkáltatónál szervezett munkavégzés keretében alkalmazásban álló munkavállaló is. Valamennyi esetre érvényesülő közös szabály az, hogy a munkáltató felelős a jegyzőkönyv szakszerű, valóságos tényeken alapuló kitöltéséért [Mvt. 43. f) pont és 57. (2) bekezdés]. Az azonosíthatóság miatt az aláíró nevét olvashatóan is fel kell tüntetni. 6. számú melléklet az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelethez Munkabiztonsági szakértői szakterületek Épület, műtárgy szerkezeti biztonsága Épületvillamosság biztonsága Épületgépészet biztonsága Villamosenergia-ipar és berendezései biztonsága Kohászat és berendezései biztonsága Gépipar és berendezései biztonsága Közlekedésieszköz-ipar és berendezései biztonsága Villamosgép- és készülék-ipar és berendezései biztonsága Híradás- és vákuumtechnikai ipar és berendezései biztonsága Műszeripar és berendezései biztonsága Építőanyagipar és berendezései biztonsága Vegyipar és berendezései biztonsága Gumi- és műanyagfeldolgozó ipar és berendezései biztonsága Könnyűipar és berendezései biztonsága Élelmiszeripar és berendezései biztonsága Építőipari kivitelezés biztonsága Vas- és fémipari szerelési és kivitelezési munkák biztonsága Mezőgazdaság biztonsága Erdőgazdálkodás biztonsága Közlekedés biztonsága Szállítás, anyagmozgatás, raktározás biztonsága

20 Magyar joganyagok - 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet - a munkavédelemről szóló oldal Emelőgép-tevékenység biztonsága Vízgazdálkodás biztonsága Az egészségügy berendezései és biztonsága Egyéni védőeszközök biztonsága Zaj- és rezgés elleni műszaki védelem Légszennyezés elleni műszaki védelem Világítástechnika Veszélyes hulladékok elhelyezése és kezelése Beruházásszervezés Üzem- és munkaszervezés Munkavédelem gazdasági elemzése Ergonómia

21 Magyar joganyagok - 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet - a munkavédelemről szóló oldal TARTALOMJEGYZÉK 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet 1 a munkavédelemről szóló évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról 1 AZ EGÉSZSÉGET NEM VESZÉLYEZTETŐÉS BIZTONSÁGOS MUNKAVÉGZÉSKÖVETELMÉNYEI 1 [Az Mvt. 18. (4) bekezdéséhez] 1 [Az Mvt. 23. (1) bekezdéséhez] 1 A MUNKÁLTATÓK ÉS A MUNKAVÁLLALÓKKÖTELESSÉGEI ÉS JOGAI AZ EGÉSZSÉGET NEM VESZÉLYEZTETŐ ÉS BIZTONSÁGOSMUNKAVÉGZÉS KÖVETELMÉNYEINEKMEGV 1 (Az Mvt ához) 2 A MUNKABALESETEK ÉS FOGLALKOZÁSIMEGBETEGEDÉSEK BEJELENTÉSE,KIVIZSGÁ ÉS NYILVÁNTARTÁSA 2 [Az Mvt. 64. (4) bekezdéséhez] 2 A MUNKAVÉDELMI ÉRDEKKÉPVISELET,ÉRDEKEGYEZTETÉS 3 (Az Mvt ához) 3 A MUNKAVÉDELEMHATÓSÁGI FELÜGYELETE 3 (Az Mvt. 83. a) pontjához) 3 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 4 1. számú melléklet az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelethez 4 Az Mvt. 18. (4) bekezdése alá tartozómunkaeszközök jegyzéke 4 2. számú melléklet az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelethez 5 Munkavédelmi (munkabiztonsági) szakképesítéssel rendelkező személy foglalkoztatásának feltételei 5 3. számú melléklet az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelethez 10 A munkabaleset kivizsgálásának szempontjai számú melléklet az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelethez 11 MUNKABALESETI JEGYZŐKÖNYV Írógéppel vagy nyomtatott betűvel töltendő ki számú melléklet az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelethez 14 Munkabaleseti jegyzőkönyv kitöltési utasítása számú melléklet az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelethez 19 Munkabiztonsági szakértői szakterületek 19