TEKITETÉBEN. Priszinger Krisztina Egyetemi tanársegéd,

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TEKITETÉBEN. Priszinger Krisztina Egyetemi tanársegéd, priszinger@turizmus.uni-pannon.hu"

Átírás

1 A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 77. kötet (2009) FOGYASZTÓI MAGATARTÁS A ALPOZOTT TURISZTIKAI TEKITETÉBEN TERMÁLVÍZRE SZOLGÁLTATÁSOK Priszinger Krisztina Egyetemi tanársegéd, Pénzes Erzsébet Egyetemi tanársegéd, Pannon Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Turizmus Tanszék 8200 Veszprém, Egyetem utca Bevezetés Magyarország hidrogeológiai adottságai alapján önmagát termálvíznagyhatalomnak tartja. Ezen adottságaink világviszonylatban valóban kiválónak mondhatóak, hiszen Japán és Izland aktív vulkanikus tevékenységből adódó magas hőfokú, illetve Olaszország és Franciaország gazdag ásványi anyag tartalmú vízkincse után hazánk a világrangsor ötödik helyét foglalja el (Országos egészségturizmus fejlesztési stratégia, 2007). Először a Széchenyi Tervben kapott kiemelt jelentőséget az egészségturizmus fejlesztése, melyben célul tűzték ki, hogy hazánk 2010-re vezető helyet foglaljon el Európa egészségturisztikai piacán, és ne csupán gyógy-és termál/orrai, hanem gyógy-és termál turisztikai nagyhatalommá váljon (Budai, 2001). A Széchenyi Tervet követően a regionális operatív programok szintén nagy hangsúlyt fektettek az egészségturizmus infrastruktúrájának fejlesztésébe, bővítésébe. A fejlesztések eredményeként 2007-ben 187 gyógy-és termálfürdőre vonatkozó hasznosítást jegyeztek be (OEFS, 2007), 2008-ban 52 gyógy- és 84 wellness-szálloda működött, mintegy férőhellyel (www.ksh.hu). A fogyasztói magatartás szempontjából a fentieknél is fontosabb statisztikai adat, hogy 2008-ban ezer vendég összesen ezer vendégéjszakát töltött gyógy-és wellness szállodákban, mely az összes vendégszám mintegy 20, az összes vendégéjszakának pedig 22 százaléka, amely önmagában, minden magyarázat nélkül is rendkívül jelentős. 141

2 Príszinger Krisztina, Pénzes Erzsébet 2. Az egészségturizmus áttekintő értelmezése Az egészségturizmus jelentős fejlődésen ment keresztül az utóbbi két évtized során. A turizmus gyógy-és wellness szektorának piaca - mely elsősorban gyógy-és wellness központokat-, szállodákat és szálláshelyeket jelent általános értelmezésben világszerte nagymértékben növekszik és jelentősen diverzifikálódik. Az egészségturizmus fogalma legalább annyit változott/változik az utóbbi évtizedek során, mint maga a fogalom által leirt jelenség. Az egészségturizmus alapvetően magába foglal minden olyan utazást, amelynek elsődleges célja az egészségi állapot fenntartása, javítása és/vagy a gyógyulás, miközben sor kerül a különféle turisztikai szolgáltatások igénybevételére is (OEFS, 2007). Smith és Puczkó megfogalmazásában az egészségturizmus nem más, mint egészségi szolgáltatások, melyek egy ország természetes forrásaira (különös tekintettel az ásványvízre és a klímára) épülnek" (IOTO, 1973 in Smith és Puczkó, 2009). A természetes forrásokra épülő egészségturizmust alapvetően gyógy-és wellness turizmusra bonthatjuk. A Nyugat-Európából induló új trend, a medical wellness szintén természetes tényezőkre építi kínálatát. Továbbá említést érdemel a nemtermészetes alapokra építő ág, az úgynevezett medical turizmus is (Clarke Priszinger, 2008). A gyógyturizmus hátterében a gyógyulás és a rehabilitáció áll a középpontban a magukat inkább betegnek, mint turistának tartó utazóknál, akik valamilyen betegségben szenvednek vagy fájdalmaik vannak. (OEFS, 2007.) Esetükben a turisztikai szolgáltatások igénybevételére a kezelések közti szabadidőben kerül sor, illetve utazásuk során az esetek döntő többségében gyógyszállodákban szállnak meg. Ezen utazók átlagos tartózkodási ideje hosszabb, mint más turisztikai termékek esetében (Kiss Török, 2001), mivel a gyógykezeléseket és szolgáltatásokat kúraszerűen veszik igénybe, mely legalább két hetes ott-tartózkodást indukál. A gyógyturizmus kínálata a termál-és gyógyvizek, a gyógyiszap, a felszín alatti (gyógybarlang) és a felszín feletti (klimatikus gyógyhely) klíma határozza meg (Clarke - Priszinger, 2008). A wellness turizmus esetében a kényeztetés, kikapcsolódás és szépségszolgáltatások igénybevétele, továbbá az egészségi állapot megőrzése fő motivációs tényező. A wellness-turisták a test és a lélek egyensúlyára helyezik a hangsúlyt, melyet mindennapi életükben is igyekeznek megvalósítani, úgy mint a dohányzás, a túlzásba vitt alkoholfogyasztás és a drogok kerülése, a stresszfaktorok csökkentése, rendszeres testmozgás és egészséges táplálkozás, valamint környezettudatos életmód (Bodeker, 2008). A wellness turisták kevesebb időt töltenek a meglátogatott célterületen, de költési szintjük nagyjából megegyezik a 142

3 Fogyasztói magatartás a termálvízre alpozott turisztikai szolgáltatások tekitetében gyógyturisták költési szintjével - az emberek nem sajnálnak pénzt költeni az egészségre, a szépségre, az örök fiatalságra (Rácz, 2001). A napjainkban kialakuló medical wellness a wellness kezelések hátterébe orvosi szakértelmet helyez - ahogy a Német Wellness Szövetség meghatározza, a betegeket/vendégeket szakképzett alkalmazottak segítik abban, hogy megváltoztassák életstílusukat, amely segíti őket az optimális jól-lét elérésében" (Smith Puczkó, 2009). Az átlagos wellness turista különféle divatos és széles körben ismert kezeléseket vesz igénybe, mely választás mögött nem húzódik meg semmiféle tudatosság (OEFS, 2007). A medical wellness turista pontosan ebben a tudatosságban különbözik az átlagos wellness turistától: a wellness kezelések összeállítását egy orvosi vizsgálat előzi meg, mely meghatározza, hogy a vendég aktuális egészségi állapota mely kezelések igénybevételét teszi indokolttá (Bodeker, 2008). A gyógyturizmus egy speciális, nem-természetes alapokra épülő formája az úgynevezett medical turizmus, mely foként a fogászati-, optikai és plasztikai sebészeti orvosi kezelésekre épülő turisztikai termékek kínálatát jelenti. 3. A termálvízkincs, mint versenyképességi tényező Induljunk ki egy általános kijelentésből, amelyhez hasonlót számtalan, turizmust érintő irodalomban fellelhetünk: A természeti környezet a turisztikai kínálat tényezői között is fontos helyet foglal el, a turisztikai fejlesztések volumenét, helyszínét, jellegét pedig általában jelentősen befolyásolják a természeti adottságok. A természetföldrajzi tényezők és a természeti adottságok szerepe meghatározó volt minden földrajzi tértípus, település és táj kialakulásában. A domborzat és a vízrajz, vagy akár a talaj összetétele is meghatározta azt, hogy az ott élők mivel foglalkoztak. A természetföldrajzi alapon nyugvó meghatározottság mindaddig érvényes volt, amíg a késő-modemitásban a beágyazottság csökkenését előidéző folyamatok új, globális-virtuális szakaszba nem jutottak. Az individualizáció folyamata a dolgok térbeli viszonyokból való kiemelkedését eredményezte, ami azt jelenti, hogy a földrajzi-fizikai tér mellett a társadalmikulturális viszonyok ugyanolyan meghatározóak. Az individualizációs folyamatok eredményeként a szubjektív képzetek (a turisták előzetes elvárásai) veszik át a téralakító szerepet az eredeti, objektív földrajzi meghatározottsághoz képest (Mayer-Pénzes, 2009). Mit jelent ez az egészségturizmus esetében? Mekkora jelentősége van önmagában a termálvíz jelenlétének a turisztikai fogyasztás esetében? 143

4 Príszinger Krisztina, Pénzes Erzsébet Nyilvánvaló, hogy a turizmus piaca folyamatosan bővül, A kereslettel párhuzamosan a kínálati oldal is nőtt, egyrészt mennyiségi szempontból, másrészt a kínálat diverzifikációja is igen jelentős a XXI. században. A kínálat olyan mértékű ma már, hogy a meglévő kereslet ellenére is csak a célirányos fejlesztésekkel lehet fennmaradni. Ez felveti a versenyképesség kérdését. A globalizációs folyamatok megváltoztatták a verseny természetét, mert míg régebben az egyes szolgáltatók versenyeztek, ma inkább a turisztikai célterületek (desztináció). A 80-as évekig az úti cél kiválasztásában inkább a szolgáltatások kiválasztása játszotta a fő szerepet (pl. mindenki kedvenc szállodájába járt vissza), aztán a globalizáció során az egyes célterületek kínálata homogenizálódott. A homogén szolgáltatási kínálat mellett már volt jelentősége az úti cél jellegének, a különböző célterületek egyedi jellemzői felértékelődtek (Jancsik, 2007). A versenyképesség a tudományos érdeklődést a 90-es években keltette fel, és megjelentek a különböző szempontok alapján felépülő versenyképességi modellek. Ezek a modellek megpróbálják szemléltetni azt a komplexitást, ami egy terület versenyképességének összetevőit jellemzik. Jelen írásban nem kívánjuk részletezni ezeket a szemléleteket és modelleket, hanem egy modellen keresztül mutatjuk be röviden a versenyképesség jellemzőit. A modellt Ritchie és Crouch (Crouch és Ritchie, 1999, Ritchie és Crouch, 2005) alkotta még a 90-es évek végén, ez az a modell, amely a legátfogóbban, legrészletesebben íija le a versenyképesség rendszerét (1. ábra). Komparatív előnyök cohott.io I Desztináció versenyképessége«^ és fenntartható fejlődése / t i \ \ Minőséget meghatározó és erősítő tényezők 1 I " ^ ' i Kompetitív előnyök : tritc. réso'' teitvsz.jáiisa) TaitraMhanyi^f f ihhnurü Desztináció politika tervezés és fejlesztés /too Pwrnonafit/ <»«nyk«p«.5*9 Swüit 1«ttutímvvM*» MInóicJs Aufel / I 1 k Desztináció menedzsment ""ÍSSÍ-ISL Jj'ÍVOV»KUIII JSC. Alap erőforrásod és attrakciók KĽUij kl [ T7" DMorin- -.'pi I l^twn-ii I Kreca- Tám< >qató tényezők és erőforrások Irŕ'Mjrjktu.«j Hoc4rf«t*«tAMe Ereforrnofc aondoibu L'MtocwrtaJMWUxoxiook I - r Tl MCrtífTV J»fc. I. ábra Egy turisztikai célterület versenyképességi modellje, Ritchie és Crouch 1999, fordította Mondok Anita 144

5 Fogyasztói magatartás a termálvízre alpozott turisztikai szolgáltatások tekitetében A modellen látható, hogy a versenyképességet több oldalról is nagyon sok tényező befolyásolja. A természeti adottságok ugyan a versenyképesség alapját adják (az alsó, alapozó" sorban található), de ez csak egy nagyon kis része az egésznek. Porter gyémánt-modellje alapján is ugyanerre a következtetésre juthatunk (2. ábra). 2. ábra Porter gyémánt" modellje (Porter, 1990) A tényezőfeltételek az alábbiak (Porter, 1999): Természeti erőforrások (ide soroljuk a termálvízkincset) Kulturális erőforrások Humán erőforrások Infrastrukturális erőforrások Pénzügyi erőforrások A relatív tényezőellátottság nagymértékben befolyásolja egy turisztikai célterület versenyképességét, ugyanakkor a turisztikai fejlődési potenciál megítélésekor gyakran háttérbe szorul az a közgazdaságtanban jól ismert tény, hogy a versenyelőnyök fenntartásában a kreált tényezőknek nagyobb a szerepe, mint az örökölt vagy eredeti tényezőknek. Még a nagyon gazdag természeti és 145

6 Príszinger Krisztina, Pénzes Erzsébet kulturális adottság sem aknázható ki megfelelően, ha nem társul hozzá a fogyasztói igényeket kielégítő mennyiségi és minőségi infrastrukturális ellátottság és szakmai színvonal (Jancsik, 2007). Mekkora szerepe van az adott termálvízkincsnek a versenyképességben? A hazai egészségturizmus fejlesztése a 90-es évek végétől került fókuszba, és a különböző nemzeti fejlesztési tervek kiemelt területként kezelték a termálvízre alapozott turisztikai fejlesztést. A Széchenyi terv keretén belül 30.9 milliárd forint támogatással, több mint 81 mrd forintos bekerülési költséggel történtek beruházások. A nemzeti turizmusfejlesztési stratégia prioritásai között első helyen szerepel az egészségturizmus, az ez alapján készült egészségturizmus stratégia - amellett, hogy a többi ágazatot is figyelembe veszi a termálvízre alapozott fejlesztésre fókuszál leginkább (OEFS, 2007). A fürdők látogatóinak ugyanakkor ez már nem elég. Csak az, hogy egy víz kiváló minőségű és nagy mennyiségben van jelen, még nem jelenti egy fürdő sikerességét. Michalkó egyenesen azt állítja, hogy azt állítani, hogy Hévíz turisztikai potenciálja a gyógyvíz, kontár banalitás" (Michalkó, 2007). Napjaink gyakorlott fogyasztó utazója valóban elvárja, hogy a kiszolgálás tökéletes legyen, elvárja, hogy a vendéglátó ismeije fel - lehetőleg már előre, a szolgáltatás kialakításakor - a szolgáltatással kapcsolatos minőségi és tartalmi elvárásokat. A szolgáltató-vendéglátó részéről pedig az idomulás a racionális magatartás, hiszen a piaci versenyben az a szolgáltató marad talpon, amely a vevők által elvárt turisztikai élményt a legjobb minőségben és tartalommal tudja biztosítani, így a jól menedzselt turisztikai termékfejlesztés eredményeként korszerű és divatos turisztikai élmény következik (Aramberri, 2005) 4. Fogyasztói magatartás az egészségturizmusban Egy adott termék vagy szolgáltatás fogyasztóinak magatartását azért fontos tanulmányozni, mert segítségével megfigyelhetjük, hogy kik és hogyan, mit és mennyit vásárolnak az adott termék vagy szolgáltatás kapcsán. A definíció szerint a fogyasztói magatartás az emberek azon viselkedése, amely a javak és szolgáltatások vásárlásában, használatában és a vásárlás tervezésében jut kifejezésre" (Hofmeister-Tóth, 2003). A következő ábra segítségével bemutatjuk, hogy általánosságban milyen tényezők befolyásolják a fogyasztók vásárlási döntési folyamatát: 146

7 Fogyasztói magatartás a termálvízre alpozott turisztikai szolgáltatások tekitetében Társa dalini-kiiltúilis tényezők Pszichológiai tényezők Kultúra Társadalmi retegződés eletstihis Refei euciacsoportok Személyes befolyás Háztartás/család folyamat Percepció Tanulás Motiváció Szeméhises Attitűd 3. ábra A fogyasztók vásárlási döntési folyamatát befolyásoló tényezők A befolyásoló tényezők mindegyike megjelenik a turista vásárlási folyamatában, befolyásolva annak lépéseit már a szükségletek kialakulásának szintjén is. Például a magasabb végzettségű, magasabb társadalmi szinten élő (társadalmi rétegződés), környezettudatosán élő nő (életstílus), akinek munkahelyén szintén jellemző a környezettudatosság (referencia csoportok), valamint fontosnak tartja a stresszmentes életmódra való áttérést (motiváció), és érdeklődik az egészségtudatosság iránt (attitűd) családi nyaralásként nagy valószínűséggel gyógy és/vagy wellness turizmushoz köthető turisztikai csomagot fog vásárolni. Az egészségturizmusban tevékenykedő valamennyi szolgáltató számára fontos tehát, hogy tisztában legyen a turisták/vásárlók döntését befolyásoló tényezőkkel, mely a versenyképes szolgáltatások kialakítása és fejlesztése kapcsán elsődlegesen útmutatóul szolgál (lásd Porter gyémánt modelljében a keresleti viszonyokat). A Pannon Egyetem Turizmus Tanszéke 2009 májusában felmérést készített a zalakarosi Gránit Gyógyfürdőben többek között az igénybe vett szolgáltatások vonatkozásában. Az adatfelvétel kérdőíves megkérdezéssel készült május 1 és 9. között. A minta 330 elemű, melyben a megkérdezettek kétharmada nő, a válaszadók 35,8%-a férfi. Az átlag életkor 40 év, mely viszonylag nagy szórást mutat. A legidősebb válaszadó 1935-ös, a legfiatalabb 1990-es születésű. A válaszadók több mint fele (54,6%) középfokú végzettségű, a főiskolai és/vagy egyetemi végzettségűek aránya is magas (40,7%). Alapfokú végzettséggel a megkérdezettek 4,7%-a rendelkezik. A megkérdezettek közül senki sem érkezett 147

8 Priszinger Krisztina, Pénzes Erzsébet egyedül a fürdőbe, a legtöbben (93,8%) a családdal látogattak a fürdőbe, 6,2% pedig barátokkal. A családosok 83,3%-a gyermekével érkezett - ugyanakkor a gyermekek 7,5 átlagéletkora erős szórást mutat: a legifjabb gyermek 3 hónapos, a legidősebb 32 éves. 4. ábra A felmérésben résztvevők életkor szerinti megoszlása A felmérés kiterjedt a vendégek által jelenleg igénybevett szolgáltatások körének vizsgálatára. A 4. ábra azon szolgáltatásokat foglalja össze, melyeket a megkérdezettek közül legalább 50 vendég használt (azaz a teljes minta 15 százaléka). Csúszdák Gyermek medence Szauna Sóbarlang Gyógymassüázs Külső medence Gyógymedence Wellness medence 50 ÍOO ISO 200 2SO BOO 5. ábra A zalakarosi Gránit Gyógyfürdőben legtöbbet igénybevett szolgáltatások A fenti ábra azt mutatja, hogy a vendégek elsősorban a vízre épülő szolgáltatásokat veszik igénybe, azaz a külső-, wellness-, gyermek- és gyógymedencéket. A jobb érthetőség és a teljesség kedvéért meg kell említeni,

9 Fogyasztói magatartás a termálvízre alpozott turisztikai szolgáltatások tekitetében hogy az 5. ábrából kimaradt szolgáltatások szépség-, wellness (zömmel masszázs)-, fimess-, gyermek- és éttermi szolgáltatások voltak. 5. Összegzés A felmérés alapján meghatározható, hogy a vendégek alapvetően továbbra is a víz és a vízre épülő szolgáltatások miatt keresik fel a fürdőt, ugyanakkor koránt sem ennyire egyértelmű, hogy vajon a víz összetétele miatt választották-e a fürdőt, vagy egyéb tényezők befolyásolták őket a döntésben. A fent bemutatott elméletek segítik (segíthetik) a szolgáltatókat abban, hogy megfelelően felméijék és kövessék a kereslet igényeit, annak érdekében, hogy versenyképes kínálatot tudjanak biztosítani és ne maradjanak le az igen erős hazai versenyben, illetve az egyre erősödő és Magyarország számára egyre fenyegetőbb nemzetközi versenyben. Természetesen nem jelent megoldást az, hogy valamennyi létező vagy tervezett fürdőlétesítmény és egészségturizmusban érdekelt szállásszolgáltató valamennyi igényelt és divatos szolgáltatást bevezesse, hiszen ez a homogenitás nem felel meg a kereslet igényei diverzifikálódásának: a gyógyulásra, rehabilitációra vágyó beteg, nem ritkán idős emberek és a játszó, hangoskodó gyermekek nem jelenthetnek célcsoportot ugyanazon fürdő vagy szálloda számára, hiszen egészen eltérőek az igényeik. Irodalomjegyzék Aramberri, J. 2005: The Host Should Get Lost. Paradigms in the Tourism Theory. Annals of Tourism Research Vol. 28 Nr. 3., Pergamon Bodeker, G. 2008: Understanding the Global Spa Industry Elsevier Budai, Z. 2001: A Széchenyi Terv keretében megvalósuló egészségturisztikai fejlesztések első félévének eredményei Turizmus Bulletin Vol.5. Nr. 3. Clarke, A. Priszinger, K. 2008: The Challanges of Hungarian Health Tourism, CHME Conference, Glasgow Crouch I. and Ritchie J.R.B 1999: Tourism, competitiveness and societal prosperity, Journal of Business Research, 44. pp Hofmeister-Tóth Á. 2006: Fogyasztói magatartás, Aula Kiadó Jancsik, A: A versenyképesség és annak fejlesztési lehetőségei turisztikai célterületeken. In: Kovács Z. Szabó L. 2007: Menedzsment technikák a 21. században Pannon Egyetem, Veszprém Kiss K. Török P. 2001: Az egészségturizmus nemzetközi keresleti és kínálati trendjei Turizmus Bulletin, Vol. 5. Nr. 3. Mayer, P. - Fehérvölgyi, B. 2009: Kutatási beszámoló a zalakarosi Gránit gyógyfürdőben végzett kutatásról 149

10 Príszinger Krisztina, Pénzes Erzsébet Mayer, P. - Pénzes, E. 2009: A szolgáltató vidék - a térélmény változása, a földrajzi tértípusok és a turisták kölcsönhatása rurális területeken. In: Michalkó (szerk): A tér vonzásában: a turisztikai termékfejlesztés térspecifikus vonásai, Kodolányi János Főiskola Michalkó, G. 2007: Magyarország modern turizmusföldrajza, Dialóg Campus kiadó, pp. 63. Országos egészségturizmus fejlesztési stratégia 2007 Porter, M. 1990: Competitive Advantage of Nations, Free Press, New York Puczkó, L. - Smith, M. 2009: Health and Wellness Tourism Elsevier Rácz, T. 2001: Zennis és Lomi-lomi, avagy új trendek az egészségturizmusban, Turizmus Bulletin, Vol. 5., Nr. 4. Ritchie J.R.B Crouch I. 2005: The competitive destination, A sustainable tourism perspective, CAB International 150

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében Tapolczai Tímea PhD. hallgató Kaposvári Egyetem Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli

Részletesebben

A turizmus típusai Általánosságok Gyógyturizmus Pihenıturizmus A turizmus típusai meghatározás: modell, azonos alaptulajdonságokkal rendelkezik, csekély variácókkal, bizonyos ismérvek szerinti varációk

Részletesebben

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Oroszország! A gazdasági növekedés a válságig az orosz középosztály megerősödését

Részletesebben

Egészségturizmus. Gyógyturizmus 2014.01.29. Egészségturizmus orvosi szemmel

Egészségturizmus. Gyógyturizmus 2014.01.29. Egészségturizmus orvosi szemmel Egészségturizmus Egészségturizmus orvosi szemmel Dr.Mándó Zsuzsanna Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház Az egészségi állapot fenntartása, illetve annak javítása érdekében történő utazás. Részei:

Részletesebben

Az egészségturizmus és az egészségügy kapcsolata

Az egészségturizmus és az egészségügy kapcsolata Az egészségturizmus és az egészségügy kapcsolata Dr. Ruszinkó Ádám elnök, Magyar Egészségturizmus Marketing Egyesület főiskolai docens, Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Egészségturizmus Az egészséggel

Részletesebben

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban Pénzes Erzsébet Turizmus Tanszék Pannon Egyetem, Veszprém Magyar Nemzeti Parkok Hete szakmai nap, 2013. június 7. Hortobágy

Részletesebben

2013.02.02. Master of Art. Spa Management. Gyógy-szálláshely története, jelen helyzete és trendjei

2013.02.02. Master of Art. Spa Management. Gyógy-szálláshely története, jelen helyzete és trendjei Master of Art Spa Management Gyógy-szálláshely története, jelen helyzete és trendjei (Spa, health, wellness, spring, thermal, medical, clinic, health care) Sun, Sea, Sand, Surgery Termál az ige termel,

Részletesebben

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben

Részletesebben

5. Szállodák gazdálkodási környezete Környezet

5. Szállodák gazdálkodási környezete Környezet 5. Szállodák gazdálkodási környezete Környezet 1 1. Környezet és szállodavezetés Vezetés és környezet Makró környezet Gazdasági környezet 2. Turizmus globális környezete Szálloda és Turizmus Turizmus lokális

Részletesebben

A tételek nappali és levelező tagozaton

A tételek nappali és levelező tagozaton ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK Turizmus-vendéglátás BA alapszak 2013/2014. tanév I. félév A tételek 1. A turizmus fogalmi meghatározása és fejlődéstörténete. A turizmus legfontosabb világtendenciái, Európa turizmusának

Részletesebben

TDM az egészségturizmusban Dr. Bacsi Zsuzsanna egyetemi docens Pannon Egyetem Georgikon Kar

TDM az egészségturizmusban Dr. Bacsi Zsuzsanna egyetemi docens Pannon Egyetem Georgikon Kar TDM az egészségturizmusban Dr. Bacsi Zsuzsanna egyetemi docens Pannon Egyetem Georgikon Kar HU-HR/1101/2.1.3/0006 Health & Rural Tourism DM Model Workshop 2014. január 28, Keszthely Tartalom Háttér: a

Részletesebben

Molnár Csilla: Health tourism in Hungary: history, its revaluation and tendencies Journal of Tourism Changes and Trends 3.2.2010. pp. 101-114.

Molnár Csilla: Health tourism in Hungary: history, its revaluation and tendencies Journal of Tourism Changes and Trends 3.2.2010. pp. 101-114. PUBLIKÁCIÓS LISTA I. FOLYÓIRATCIKK: I/1. Magyar nyelvű hazai lapban: Molnár, Cs. Tóth, G. Kincses, Á.: A fürdőfejlesztések hatásai Kelet-: Hajdúszoboszló, Mezőkövesd és Orosháza összehasonlítása. Turizmus

Részletesebben

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN Sulyok Judit (vezető kutató, Magyar Turizmus Zrt. / doktorjelölt, SZE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola) Turizmus

Részletesebben

Egészségturizmus, mint a turizmus marketing stratégiai pillére

Egészségturizmus, mint a turizmus marketing stratégiai pillére Egészségturizmus, mint a turizmus marketing stratégiai pillére MSZÉSZ XXXVII. Közgyűlés 2012. május 10. Maráczi Gábor Stratégiai igazgató Marketing terv 2012 - Egészségturizmus Tények: az egészségmegőrzés

Részletesebben

A fürdővárossá válás kritériumai Priszinger Krisztina Dr. Papp Zsófia

A fürdővárossá válás kritériumai Priszinger Krisztina Dr. Papp Zsófia TÁMOP-4.2.3-12/1/KONV-2012-0026 Tudományos eredmények elismerése és disszeminációja a Pannon Egyetemen A fürdővárossá válás kritériumai Priszinger Krisztina Dr. Papp Zsófia Tartalom A kutatás háttere és

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban A modell A modell kialakítása a Balaton régióban A Balaton turizmusának intézményi-, szervezeti rendszerének megreformálása Szakály Szabolcs Heller Farkas Főiskola MATUR Balatoni vendégéjszaka forgalom

Részletesebben

Egészségügyi klaszterek szerepe a térségi gazdaságfejlesztésben

Egészségügyi klaszterek szerepe a térségi gazdaságfejlesztésben Kocziszky György Egészségügyi klaszterek szerepe a térségi gazdaságfejlesztésben Békéscsaba 2010. február 11. Tartalomjegyzék 1. Mitől egészséges a gazdaság? 2. Milyen gazdasági- és társadalmi súlya van

Részletesebben

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése 2013. június 7. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály

Részletesebben

Szabó Zoltán egyetemi adjunktus titkár, Magyar Fürdővárosok Szövetsége

Szabó Zoltán egyetemi adjunktus titkár, Magyar Fürdővárosok Szövetsége MAGYAR FÜRDŐVÁROSOK SZÖVETSÉGE KÖZGYŰLÉS Tudományos szeminárium Kisbér, 2012. december 7. Szabó Zoltán egyetemi adjunktus titkár, Magyar Fürdővárosok Szövetsége Bevezetés Az elmúlt évtizedekben megvalósult,

Részletesebben

A térség egészség turisztikai lehetıségei. Dr. Lányi Katalin fıiskolai docens TSF Egészségügyi Fakultás

A térség egészség turisztikai lehetıségei. Dr. Lányi Katalin fıiskolai docens TSF Egészségügyi Fakultás A térség egészség turisztikai lehetıségei Dr. Lányi Katalin fıiskolai docens TSF Egészségügyi Fakultás Egészség turizmus Minden az egészséggel kapcsolatos utazás, melynek során a látogató alapvetı motivációja

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

BESZÉDES SZÁMOK. Attila Hegedűs MRICS Partner, Ügyvezető Igazgató - BDO Magyarország Hotel és Ingatlan Szolgáltató Kft. 2013 Április 22.

BESZÉDES SZÁMOK. Attila Hegedűs MRICS Partner, Ügyvezető Igazgató - BDO Magyarország Hotel és Ingatlan Szolgáltató Kft. 2013 Április 22. BESZÉDES SZÁMOK. Áldás vagy átok? A közösségi vásárlás előnyei és buktatói a turizmusban avagy hogyan kell ezt felelősségteljesen csinálni kerekasztal bszélgetés Attila Hegedűs MRICS Partner, Ügyvezető

Részletesebben

Az online, mobilmegoldások lehetséges hatásai az orvosi és egészségturizmus fejlesztésére

Az online, mobilmegoldások lehetséges hatásai az orvosi és egészségturizmus fejlesztésére Az online, mobilmegoldások lehetséges hatásai az orvosi és egészségturizmus fejlesztésére Budapest, 2015. március 24. Guba Tamás Az egészségturizmus gazdasági jelentősége Statisztikai mutatók az elmúlt

Részletesebben

Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.

Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Marketing A fogalom 1. vállalati tevékenység piaca szolgáltatások 2. filozófia Szemléletmód A vállalat

Részletesebben

Demográfiai turisztikai célcsoportok. Demográfiai turisztikai célcsoportok. Korszerkezet 2012.02.18. EU27 termékenységi ráta (Eurostat)

Demográfiai turisztikai célcsoportok. Demográfiai turisztikai célcsoportok. Korszerkezet 2012.02.18. EU27 termékenységi ráta (Eurostat) 1 Demográfiai turisztikai célcsoportok Demográfiai turisztikai célcsoportok Kor Fiatalok 60+ Családi állapot Családosok Egyedülállók Korszerkezet Európára a népesség elöregedése jellemző 3 2.5 EU27 termékenységi

Részletesebben

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE EGÉSZSÉGTURISZTIKIAI POTENCIÁLJÁNAK VIZSGÁLATA

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE EGÉSZSÉGTURISZTIKIAI POTENCIÁLJÁNAK VIZSGÁLATA A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 81. kötet (2011) BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE EGÉSZSÉGTURISZTIKIAI POTENCIÁLJÁNAK VIZSGÁLATA Siskáné Dr. Szilasi Beáta tanszékvezető egyetemi docens Miskolci

Részletesebben

Amikor a hátrányos helyzet előny

Amikor a hátrányos helyzet előny Amikor a hátrányos helyzet előny Az akadálymentes turizmus, mint versenyelőny és bevételforrás Több napra látogatók 1 3 éjszakát eltöltők száma (ezer fő) kiadásai, millió Ft egy fő egy napjára jutó költése

Részletesebben

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Varga-Dani Barbara Regionális marketing igazgató Országos TDM Konferencia

Részletesebben

Egészségturizmus: vízen innen és túl. Puczkó László, PhD CMC

Egészségturizmus: vízen innen és túl. Puczkó László, PhD CMC Egészségturizmus: vízen innen és túl Puczkó László, PhD CMC 1 2 3 Értelmezés Egészségturizmus Wellness Gyógy Holisztikus Szabadidős és rekreációs Medical Wellness Gyógy (terápiás) Gyógy (műtéti) 4 Strukturális

Részletesebben

Egészségturizmus desztinációmenedzsment modell: a magyar részprojekt eredményei

Egészségturizmus desztinációmenedzsment modell: a magyar részprojekt eredményei Egészségturizmus desztinációmenedzsment modell: a magyar részprojekt eredményei Dr. Bacsi Zsuzsanna egyetemi docens Pannon Egyetem Georgikon Kar HU-HR/1101/2.1.3/0006 Health & Rural Tourism DM Model Zárókonferencia

Részletesebben

ÉAOP-1.1.2-2008 - 0009 TERMÁL-INNOVÁCIÓ AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN

ÉAOP-1.1.2-2008 - 0009 TERMÁL-INNOVÁCIÓ AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN ÉAOP-1.1.2-2008 - 0009 TERMÁL-INNOVÁCIÓ AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN KÉPZÉSEK A TERMÁLTURIZMUS TERÜLETÉN Dr. habil. Könyves Erika Ph.D tanszékvezetı egyetemi docens Debreceni Egyetem AMTC GVK Turizmus vendéglátásmenedzsment

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. február 12. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Válság

Részletesebben

MUE Konferencia Construma, 2011. április 6.

MUE Konferencia Construma, 2011. április 6. MUE Konferencia Construma, 2011. április 6. Az Új Széchenyi Terv Termál- Egészségipart érintő pályázati lehetőségei. A humán erőforrás fejlesztési irányai egy munkaerő-piaci kutatás eredményei alapján

Részletesebben

Turizmus rendszerszintű megközelítése

Turizmus rendszerszintű megközelítése 01.0.17. Turizmus rendszerszintű megközelítése Formádi Katalin formadi@turizmus.uni-pannon.hu A turizmus a szereplők tevékenységeiből és kapcsolataiból felépülő rendszer Az egyes szereplők egyedi döntéseik

Részletesebben

2012.02.17. A turizmus meghatározása és szereplői. A turizmus meghatározása és szereplői 1 A turizmus meghatározása és szereplői

2012.02.17. A turizmus meghatározása és szereplői. A turizmus meghatározása és szereplői 1 A turizmus meghatározása és szereplői 202.02.7. Bevezetés a turizmusba Formádi Katalin Pannon Egyetem, Turizmus Tanszék formadi@turizmus.uni-pannon.hu Nyaralás Kikapcsolódás Hegyvidék Síelés Vakáció Tengerpart Kultúrák megismerése Nyelvtanulás

Részletesebben

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14.

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14. Sajtóközlemény 2012. november 1. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért A stressz tehet leginkább a rövidebb életről, a stressz miatt alakulnak ki bennünk a rettegett betegségek ezt gondolja a magyar

Részletesebben

Fogászati Turizmus Európában

Fogászati Turizmus Európában Fogászati Turizmus mint a egészségügyi turizmus húzóága Fogászati Turizmus Európában DR. KÁMÁN ATTILA - ELNÖK VEZETŐ MAGYAR FOGÁSZATI RENDELŐK EGYESÜLETE Magyarország fogászati turizmus bemutatása 1981-ben

Részletesebben

Egészségturizmus és egészségügyi turizmus új iparág alakul?

Egészségturizmus és egészségügyi turizmus új iparág alakul? Egészségturizmus és egészségügyi turizmus új iparág alakul? Dr. Ruszinkó Ádám elnök Magyar Egészségturizmus Marketing Egyesület SPA 2009 A magyar egészségturizmus jövője szezonnyitó egészségturisztikai

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. április 16. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekord vendégéjszaka-szám

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban Budapest, 2014. március 17. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2013-ban 2013-ban a magyar

Részletesebben

Tantárgy Adatlap. Speciális kompetenciák

Tantárgy Adatlap. Speciális kompetenciák Tantárgy Adatlap 1. Tantárgy programja 1.1 Intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Földrajz 1.3 Intézet Földrajz magyar tagozat 1.4 Szak Földrajz 1.5 Képzési forma Alapképzés 1.6 Az oktatás tevékenysége

Részletesebben

Trendforduló volt-e 2013?

Trendforduló volt-e 2013? STATISZTIKUS SZEMMEL Trendforduló volt-e 2013? Bár a Magyar Nemzeti Bank és a KSH is pillanatnyilag 2013-ról csak az első kilenc hónapról rendelkezik az utasforgalom és a turizmus tekintetében a kereskedelmi

Részletesebben

A BEVÁSÁRLÓTURIZMUS AKTUÁLIS TENDENCIÁI A ROMÁN-MAGYAR HATÁR MENTÉN

A BEVÁSÁRLÓTURIZMUS AKTUÁLIS TENDENCIÁI A ROMÁN-MAGYAR HATÁR MENTÉN A BEVÁSÁRLÓTURIZMUS AKTUÁLIS TENDENCIÁI A ROMÁN-MAGYAR HATÁR MENTÉN NAGY EGON BABEŞ-BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM KOLOZSVÁR MAGYAR FÖLDRAJZI INTÉZET TÓTH JÓZSEF EMLÉKKONFERENCIA 214, MÁRCIUS 18, PÉCS Bevezető

Részletesebben

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot 11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata

Részletesebben

Négy napra megy nyaralni a magyar

Négy napra megy nyaralni a magyar Négy napra megy nyaralni a magyar Még mindig a magyar tenger a legnépszerűbb belföldi úti cél ez derült ki a Szállásvadász.hu friss turisztikai felméréséből, amelyben több mint 18 ezer hazai utazót kérdeztek

Részletesebben

Szabó Zoltán titkár, Magyar Fürdővárosok Szövetsége

Szabó Zoltán titkár, Magyar Fürdővárosok Szövetsége A MAGYAR FÜRDŐVÁROSOK SZÖVETSÉGE SZEMINÁRIUMA Kehidakustány, 2011. november 24. Szabó Zoltán titkár, Magyar Fürdővárosok Szövetsége 1 Bevezetés A magyar gazdaság fejlesztésében hagyományosan kiemelkedő

Részletesebben

TÁRSADALMI VERSENYKÉPESSÉG ÉS SIKER A MAGYARORSZÁGI NAGYVÁROSI TÉRSÉGEKBEN

TÁRSADALMI VERSENYKÉPESSÉG ÉS SIKER A MAGYARORSZÁGI NAGYVÁROSI TÉRSÉGEKBEN TÁRSADALMI VERSENYKÉPESSÉG ÉS SIKER A MAGYARORSZÁGI NAGYVÁROSI TÉRSÉGEKBEN BARÁTH GABRIELLA PHD TUDOMÁNYOS MUNKATÁRS KODOLÁNYI JÁNOS FŐISKOLA A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XII. VÁNDORGYŰLÉSE VESZPRÉM

Részletesebben

A TERMÁLTURIZMUS, MINT A MOSONMAGYARÓVÁRI KISTÉRSÉG EGYIK KITÖRÉSI LEHETŐSÉGE

A TERMÁLTURIZMUS, MINT A MOSONMAGYARÓVÁRI KISTÉRSÉG EGYIK KITÖRÉSI LEHETŐSÉGE A TERMÁLTURIZMUS, MINT A MOSONMAGYARÓVÁRI KISTÉRSÉG EGYIK KITÖRÉSI LEHETŐSÉGE KERN Ágnes 1 Nyugat- magyarországi Egyetem, Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, Mosonmagyaróvár Gazdaságtudományi Intézet,

Részletesebben

Köszöntõ. Felújított fürdõnkben megtalálhat minden olyan szolgáltatást, mely az Ön és családja kikapcsolódását, szórakozását szolgálja.

Köszöntõ. Felújított fürdõnkben megtalálhat minden olyan szolgáltatást, mely az Ön és családja kikapcsolódását, szórakozását szolgálja. Gyógyfürdõ 2013. Köszöntõ Köszöntjük Önt városunk kiemelkedõ turisztikai szerepet játszó fürdõjében abból az alkalomból, hogy egészségét fürdõkezeléseinkkel kívánja javítani. Köszöntjük Önt is, aki szabadsága

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

ENSZ TURISZTIKAI VILÁGSZERVEZET (UNWTO)

ENSZ TURISZTIKAI VILÁGSZERVEZET (UNWTO) A TDM RENDSZER FEJLŐDÉSE ÉS ALAPVETŐ IRÁNYELVEI ? TDM ENSZ TURISZTIKAI VILÁGSZERVEZET (UNWTO) Mi a desztináció? A desztináció egy olyan földrajzi terület, ahol a turista legalább egy vendégéjszakát eltölt.

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helye0es állam3tkár

Részletesebben

Az orvosi turizmus nemzetközi rendszere

Az orvosi turizmus nemzetközi rendszere Az orvosi turizmus nemzetközi rendszere Egészségturizmus és egészségügyi turizmus Dr. Várhelyi Tamás Innovatív Turisztikai Tudásközpont & Eszterházy Károly Főiskola Igazgató & főiskolai tanár, innovációs

Részletesebben

Neptun Szakkód Tantárgyi kód Tantárgy neve kód 8LBTUVB A5H25F 8LBTUVB SGIQCF

Neptun Szakkód Tantárgyi kód Tantárgy neve kód 8LBTUVB A5H25F                               8LBTUVB SGIQCF Szakkód Neptun kód Tantárgyi kód Tantárgy neve 8LBTUVB A5H25F 3.félév Szab.vál 3.félév Társ.tud.köt.vál. 4.félév Társ.tud.köt.vál. 5. félév Szaki választható KJBLKT015B Adózási ismeretek KJBLKT016B Emberi

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Dél-Alföldi Operatív Program keretében. Dél-Alföld Spa, egészségturisztikai létesítmények komplex fejlesztése támogatására

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Dél-Alföldi Operatív Program keretében. Dél-Alföld Spa, egészségturisztikai létesítmények komplex fejlesztése támogatására PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Dél-Alföldi Operatív Program keretében Dél-Alföld Spa, egészségturisztikai létesítmények komplex fejlesztése támogatására Kódszám: DAOP-2007-2.1.1. A. A projektek az Európai Unió támogatásával,

Részletesebben

Egy még vonzóbb Budapestért

Egy még vonzóbb Budapestért Egy még vonzóbb Budapestért Dudás Krisztina marketingigazgató Magyar Turizmus Zrt. 2011. május 4. Kedvező piaci trendek A trendek nekünk dolgoznak Növekvő népszerűségnek örvendenek Rövid utazások Közeli

Részletesebben

Regionális gazdaságtan 11. elıadás

Regionális gazdaságtan 11. elıadás 1 Regionális gazdaságtan 11. elıadás Turizmus és regionális fejlesztés A TURIZMUS szerepe a regionális fejlesztésben 2 Gazdasági jelentısége: A turisztikai ágazatok GDP-je multiplikátor hatásaival együtt

Részletesebben

A Dél-alföldi Turisztikai Régió egészségturizmusának elemzése, fejlesztési lehetőségei

A Dél-alföldi Turisztikai Régió egészségturizmusának elemzése, fejlesztési lehetőségei MISKOLCI EGYETEM EGÉSZSÉGÜGYI KAR EGÉSZSÉGÜGYI SZERVEZŐ ALAPSZAK EGÉSZSÉGTURIZMUS-SZERVEZŐ SZAKIRÁNY A Dél-alföldi Turisztikai Régió egészségturizmusának elemzése, fejlesztési lehetőségei Konzulens: Készítette:

Részletesebben

Körös-völgyi Oázis Egészségturisztikai Egyesület bemutatkozása. Glózik Klára, az Egyesület elnöke

Körös-völgyi Oázis Egészségturisztikai Egyesület bemutatkozása. Glózik Klára, az Egyesület elnöke Körös-völgyi Oázis Egészségturisztikai Egyesület bemutatkozása Glózik Klára, az Egyesület elnöke 2010. augusztus 31-én alakult a Békés Megyei Egészségturisztikai Klaszter hosszú távú működtetésére 14 alapító

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása

A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása Gonda Tibor 2014. augusztus 30. Vörösmart/Zmajevac A Baranya Zöldút települései A GoGreen projekt keretében kialakított zöldút által lefedett 19 magyarországi

Részletesebben

2013.02.02. Master of Art. Spa Management. Gyógy-szálláshely története, jelen helyzete és trendjei

2013.02.02. Master of Art. Spa Management. Gyógy-szálláshely története, jelen helyzete és trendjei Master of Art Spa Management Gyógy-szálláshely története, jelen helyzete és trendjei (Spa, health, wellness, spring, thermal, medical, clinic, health care) Sun, Sea, Sand, Surgery Dr. Juhász László PhD,

Részletesebben

Egészségturizmus trendjei a világon és Magyarországon. Tarnai Tímea Magyar Turizmus Zrt

Egészségturizmus trendjei a világon és Magyarországon. Tarnai Tímea Magyar Turizmus Zrt Egészségturizmus trendjei a világon és Magyarországon Tarnai Tímea Magyar Turizmus Zrt Főbb utazást befolyásoló tényezők napjainkban a turisták pénzügyi helyzete, munkanélküliség alakulása gazdasági bizonytalanság

Részletesebben

2003 - Az egészségturizmus éve

2003 - Az egészségturizmus éve 2003 - Az egészségturizmus éve Oláh László igazgató Stratégiai Termékek Igazgatósága Magyar Fürdőszövetség Közgyűlése 2003. április Az egészségturizmus nemzetközi trendjei Európaiak összes utazásából (270

Részletesebben

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1.

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1. o ldal 1 Tisztelt Partnerünk! Az alábbiakban szeretném felhívni a figyelmét az Új Széchenyi Terv Gyógyító Magyarország Egészségipari Program pályázati lehetőségeire: 1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése

Részletesebben

TURIZMUS 2014-2020. 2014. május 28. Nyíregyháza. Deák Attila

TURIZMUS 2014-2020. 2014. május 28. Nyíregyháza. Deák Attila A projekt a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Elnökségének értékelése és javaslata alapján, az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában, a Nemzeti Vidékfejlesztési Program Irányító

Részletesebben

S Z A K M A I Ö N É L E T R A J Z

S Z A K M A I Ö N É L E T R A J Z S Z A K M A I Ö N É L E T R A J Z Név: DR. MOLNÁR CSILLA PhD telefon (munkahelyi): +36 46 565 197 fax: +36 46 565 196 E-mail: marmcs@uni-miskolc.hu, csilmo@t-online.hu TANULMÁNYOK: 2006 2009: Széchenyi

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

Hosszabb távon ebben a felsıoktatás

Hosszabb távon ebben a felsıoktatás ÉAOP-1.1.2-2008 - 0009 TERMÁL-INNOVÁCIÓ AZ ÉSZAK- ALFÖLDI RÉGIÓBAN Képzések a termálturizmus területén szakirányok, vállalkozók képzése, mesteriskolák, konferenciák Dr. Várhelyi Tamás, PhD. CMC Fıiskolai

Részletesebben

Turizmusfejlesztés, turizmuspolitika: eredmények és kihívások

Turizmusfejlesztés, turizmuspolitika: eredmények és kihívások Turizmusfejlesztés, turizmuspolitika: eredmények és kihívások Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége közgyűlése, Debrecen, 2014. november 13. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető Kereskedelmi szálláshelyek

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

2013.10.12. Specilaizáció tevékenységeinek bevételt képző szolgáltatásai

2013.10.12. Specilaizáció tevékenységeinek bevételt képző szolgáltatásai 13. Szállodák szabadidős turisztikai bevételeinek gazdálkodása Specializáció bevételei 1 1.Szállodai specializáció bevételei Specializáció bevételei 2. Egészségturisztikai szolgáltatást nyújtó szállodák

Részletesebben

Kereskedelmi ingatlan vagyonértékelése. Készítette: Kozári Karina Mária Témavezető: Mizseiné Dr. Nyíri Judit

Kereskedelmi ingatlan vagyonértékelése. Készítette: Kozári Karina Mária Témavezető: Mizseiné Dr. Nyíri Judit Kereskedelmi ingatlan vagyonértékelése Készítette: Kozári Karina Mária Témavezető: Mizseiné Dr. Nyíri Judit A feladat leírása Készítse el a Forrás Hotel Komárom ingatlan értékelési szakvéleményét. Ismertesse

Részletesebben

Az egészségturizmus munkaerőigénye, az ágazatban dolgozók humán fejlesztése egy országos kutatás eredményei alapján

Az egészségturizmus munkaerőigénye, az ágazatban dolgozók humán fejlesztése egy országos kutatás eredményei alapján Turizmus 2.0 Humán fejlesztések a kiemelt ágazatban BKF, BUDAPEST, 2010. XI. 4. Az egészségturizmus munkaerőigénye, az ágazatban dolgozók humán fejlesztése egy országos kutatás eredményei alapján DR. RUSZINKÓ

Részletesebben

MotoGP 2009 Magyarország

MotoGP 2009 Magyarország Budapest, 2008. július 23. MotoGP 2009 Magyarország Dr. Róna Iván vezérigazgató Magyar Turizmus Zrt. Tartalom I. A MotoGP, mint kiemelt világesemény bemutatása II. A MotoGP 2009. magyarországi futamának

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

2013.08.19. 3.10. Szállodák szabadidős turisztikai bevételeinek gazdálkodása Rekreációs specializáció bevételei

2013.08.19. 3.10. Szállodák szabadidős turisztikai bevételeinek gazdálkodása Rekreációs specializáció bevételei 1 3.10. Szállodák szabadidős turisztikai bevételeinek gazdálkodása Rekreációs specializáció bevételei 1.Szállodai specializáció bevételei Specializáció bevételei 2. Egészségturisztikai szolgáltatást nyújtó

Részletesebben

Időskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások

Időskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások Időskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások Dr. BALOGH Zoltán Nemzetközi Ügyek Csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. Civil együttműködési hálózat kialakítása

Részletesebben

ÉszakMagyarország. Marketingterv.

ÉszakMagyarország. Marketingterv. ÉszakMagyarország Marketingterv 2009 Észak- Magyarország Marketingterv 2009 Eger a 8. a kereskedelmi szálláshelyeken legtöbb belföldi vendégéjszakát regisztráló városok listáján. A régióban Eger, Miskolc,

Részletesebben

Versenyképesség és egészségnyereség

Versenyképesség és egészségnyereség Versenyképesség és egészségnyereség A munkahelyi egészségfejlesztés értéknövelő alternatív megoldásai HR-megoldások a XXI. században - fókuszban a közszféra és a magánszféra nemzetközi tudományos konferencia

Részletesebben

Sinus Milieu életstílus csoportok. Életstílus-alapú turisztikai célcsoportok. NMI életstílus csoportok 2012.02.18. Befolyásolás. Világ.

Sinus Milieu életstílus csoportok. Életstílus-alapú turisztikai célcsoportok. NMI életstílus csoportok 2012.02.18. Befolyásolás. Világ. 1 Életstílus-alapú turisztikai célcsoportok Sinus Milieu életstílus csoportok Németország, 1980 óta évente Két dimenzió: státusz (alsó-közép, közép, felső-közép osztályok) orientáció (tradíció, modernizáció,

Részletesebben

Lehet-e Új Gazdaság a magyar gazdaság?

Lehet-e Új Gazdaság a magyar gazdaság? Dr. Czakó Erzsébet BKÁE Vállalatgazdaságtan tanszék Lehet-e Új Gazdaság a magyar gazdaság? Az Új Gazdaság (New Economy) elnevezést az idei évtől szinte közhelyként használja a nemzetközi gazdasági szaksajtó,

Részletesebben

13. Szállodák szabadidős turisztikai bevételei Specializtaion Revenue

13. Szállodák szabadidős turisztikai bevételei Specializtaion Revenue 13. Szállodák szabadidős turisztikai bevételei Specializtaion Revenue 1 1.Szállodai specializáció bevételei Specialization turnover 2. Egészségturisztikai szállodák Health Hotels 3. Wellness szállodák

Részletesebben

A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései. 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár

A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései. 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár A turizmus nemzetgazdasági jelentősége A 2009. évi adatokon alapuló turizmus szatellit számla szerint:

Részletesebben

Turizmus-vendéglátás alapképzési szak. Záróvizsga A tételek

Turizmus-vendéglátás alapképzési szak. Záróvizsga A tételek Turizmus-vendéglátás alapképzési szak Záróvizsga A tételek 1. A turizmus fogalma. A turizmus rendszere, a kereslet, kínálat elemei. A turizmus csoportosítása. A turizmus előzményei és fejlődése. A turizmus

Részletesebben

Balatoni Turizmus Szakmai Nap

Balatoni Turizmus Szakmai Nap Balatoni Turizmus Szakmai Nap A BATUKI előzményei A Turizmus Tanszék kutatásai Dr Raffay Ágnes Turizmus Intézeti Tanszék 1996 óta működik a Pannon (Veszprémi) Egyetemen Turizmus Intézeti Tanszék Oktatás

Részletesebben

Zöldturizmus Szekció. Natúrparkok - Zöldutak - Geoparkok. Básthy Béla, elnök Magyar Natúrpark Szövetség. Budapest, Kossuth Klub, 2014.04.25.

Zöldturizmus Szekció. Natúrparkok - Zöldutak - Geoparkok. Básthy Béla, elnök Magyar Natúrpark Szövetség. Budapest, Kossuth Klub, 2014.04.25. Básthy Béla, elnök Magyar Natúrpark Szövetség Budapest, Kossuth Klub, 2014.04.25. Zöldturizmus MTZrt.: UNWTO szerint az ökoturizmus a turizmus minden olyan formája, amelyben a turista fő motivációja a

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola Dr. Szalók Csilla: Települések turisztikai potenciáljának mérése Turisztikai Komplex Mutató

Budapesti Gazdasági Főiskola Dr. Szalók Csilla: Települések turisztikai potenciáljának mérése Turisztikai Komplex Mutató Budapesti Gazdasági Főiskola Dr. Szalók Csilla: Települések turisztikai potenciáljának mérése Turisztikai Komplex Mutató A turizmus ipar fejlődési pályája Makrogazdasági teljesítmény vizsgálatok A turisztikai

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT 2015 06 30 TÁMOP-6.2.5-B-13/1-2014-0001

Részletesebben

Egészségügyi turizmus Nógrádgárdonyban

Egészségügyi turizmus Nógrádgárdonyban Egészségügyi turizmus Nógrádgárdonyban Vágyak realitások víziók Dr. Takács Zoltán Főnix-MED Zrt. 2014. április 3. Egészségügyi turizmus Az emberek egyik országból egy másikba utaznak (belföldi turizmus?)

Részletesebben

Budai és Társa TANÁCSADÓ KFT.

Budai és Társa TANÁCSADÓ KFT. Budai és Társa TANÁCSADÓ KFT. Az Ön partnere a turizmusfejlesztésben A magyar gazdaság az Európai Unió országainak gazdaságához hasonlóan átalakulóban van. A hagyományos ágazatok, így az ipar és a mezőgazdaság

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

A gazdálkodás és részei

A gazdálkodás és részei A gazdálkodás és részei A gazdálkodás a szükségletek kielégítésének a folyamata, amely az erőforrások céltudatos felhasználására irányul. céltudatos tervszerű tudatos szükségletre, igényre összpontosít

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Előterjesztő: Molnár Anita a Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság Igazgatója Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Miskolc, 2013.

Részletesebben

4.5. Az egy napra külföldre látogatók tartózkodási ideje és ezek megoszlása összevont motivációs célok és határszakaszok szerint, 2008...36 4.6.

4.5. Az egy napra külföldre látogatók tartózkodási ideje és ezek megoszlása összevont motivációs célok és határszakaszok szerint, 2008...36 4.6. TÁBLAMELLÉKLET 1.1. A magyar gazdaság és a turizmus főbb mutatói, 2004 2008...3 1.2. Regisztrált vállalkozások száma a vállalkozások mérete szerint, 2008. december 31...4 1.3. Regisztrált vállalkozások

Részletesebben

SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3 MILLIÓ

SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3 MILLIÓ 1 GDP-HEZ HOZZÁJÁRULÁS: 9% MUNKAHELYEK SZÁMA: 318 EZER TURIZMUS DEVIZA BEVÉTELEI: 4 MRD EUR 1.031 SZÁLLODÁBAN 59.287 SZOBA SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3

Részletesebben