Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság felnőttképzési tevékenységére vonatkozó Minőségbiztosítási Kézikönyve 2015.

Átírás

1 Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság felnőttképzési tevékenységére vonatkozó Minőségbiztosítási Kézikönyve

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Minőségpolitikai nyilatkozat 2. Intézményünk bemutatása 2.1.Intézményi alapadatok 2.2. Képzési Kínálatunk 2.3.Felnőttképzési felelősségi jogkörök 3. Minőségbiztosítási rendszer leírása 4. Minőségcélok 5. Fogalom meghatározások 6. Eljárások 6.1. A képzési programokkal kapcsolatos alábbi minőségbiztosítási dokumentumok, illetve információk, tartalmi elemek A képzési programok és tananyagok tervezésével és tartalmi felülvizsgálatával kapcsolatos eljárás A képzési programok végrehajtásához szükséges személyi feltételek biztosítására vonatkozó eljárás A képzési programok végrehajtásához szükséges tárgyi feltételek biztosítására vonatkozó eljárás A képzési programok végrehajtásához szükséges pénzügyi források biztosítására vonatkozó eljárás A képzésben résztvevő felnőttek előrehaladásának és teljesítményének figyelemmel kisérésére vonatkozó módszerek A munkáltatók és a munkaerőpiac egyéb szervezeti képzési programokkal kapcsolatos véleménye visszacsatolására vonatkozó eljárás A képzési programok nyilvánosságával kapcsolatos eljárás 6.2. Az oktatók felkészültségével, oktatói kompetenciáik folyamatos fejlesztésével kapcsolatos dokumentumok, illetve információk, tartalmi elemek Az oktatók alkalmazásával kapcsolatos követelmények és eljárás Az oktatók kompetenciáinak fejlesztésével kapcsolatos módszerek Az oktatók teljesítményével kapcsolatos visszacsatolásra vonatkozó eljárás 6.3. Az intézmény információs rendszerére vonatkozó tartalmi elemek 2

3 6.4. A panaszok kezeléséről szóló dokumentum, mely tartalmazza a panaszok kivizsgálásának és kezelésének módjára vonatkozó tartalmi elemeket 6.5. Az intézmény minőségbiztosítási rendszerének működtetése során keletkezett eltérések kiküszöbölésére irányuló helyesbítő, és ismételt előfordulásuk megakadályozására irányuló megelőző tevékenységek menetét tartalmazó dokumentum, illetve tartalmi elemei 6.6. Az intézmény tevékenységének önértékelésére vonatkozó eljárást tartalmazó dokumentum, illetve tartalmi elemei 6.7. Folyamatos fejlesztés 7. Dokumentumtár Javaslattételi lap új képzési programok elindításához Képzési program Előminősítési lap Jelentkezési lap Felnőttképzési szerződés Haladási napló Elégedettségi kérdőív és kiértékelő lap Panaszlap Önértékelési összesítő Tanúsítvány 3

4 1. MINŐSÉGPOLITIKA A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (továbbiakban: NFH) vezetőségének célja a szakmai irányelveken nyugvó eredményes működés, és a képzésben résztvevők teljes megelégedettségének elérése. Folyamatosan törekszik a képzés területén végzett szolgáltatás javítására. Ennek érdekében minőségbiztosítási rendszert vezetett be és működtet, így törekszik arra, hogy képzés, mint szolgáltatás állandó és folyamatosan tökéletesedő minőségét, folyamatos fejlesztését és eredményességét biztosítsa. A vezetés minőség iránti elkötelezettségét a minőségfejlesztésben vállalt tudatos szerepe hitelesíti. Feladata és felelőssége a minőségbiztosítási rendszer állandó fejlesztése, amely érdekében minőségcélokat tűz ki és valósíttat meg. A minőségpolitika kiemelt területe az oktatók, a felnőttképzésben részvevő szakemberek kompetenciáinak folyamatos megújítása, szakmai és az érdekelt felekkel, szervezetekkel való együttműködése. Minden munkatárs felelős saját munkája minőségéért, folyamatos fejlődéséért, elkötelezett a minőségi célok megvalósítása érdekében. A felnőttképzéssel foglalkozó szervezeti egység is folyamatos innovációkkal fejleszti szolgáltatásait, működési rendszerét. Ennek érdekében folyamatosan nyomon követi a működést meghatározó szabályozásokat, körülményeket, az évenkénti felülvizsgálat eredményei, tapasztalatai alapján aktualizálja a minőségpolitikát, minőségcélokat valamint a teljes minőségbiztosítási rendszert. Tevékenységük középpontjában a képzésben résztvevő áll, ezért a legfontosabb cél: a képzésben résztvevők, a munkáltatók, a munkatársak és az oktatók képzéssel kapcsolatos igényeinek történő maradéktalan megfelelés, a szakmai munka tökéletesítése, a szolgáltatás minőségének állandó javítása, amely minden vezető és munkatárs elsőrendű feladata, szoros együttműködő kapcsolat munkatársaikkal a minőségi célok elérése érdekében az oktatók módszertani felkészültségének támogatása, hogy tudásukkal hozzájáruljanak a szervezet eredményességéhez, a minőségpolitika és a minőségcélok megismertetése a munkatársakkal, hogy minden vezető és munkatárs egyformán felelősséget érezzen a minőség iránt, a fogyasztóvédelemhez kapcsolt szakmai ismeretek naprakész közvetítése. 4

5 Az NFH elkötelezett a szakmai változások követésére. Felelősséget vállal azért, hogy a képzéseik, továbbképzéseik során olyan értéket közvetítsen, mely hozzájárul a résztvevő ismeretszintjének és tudásának fejlesztéséhez. Az NFH vezetősége kidolgozta minőségpolitikáját, amelyben kifejezi elkötelezettségét a felnőttképzési minőségbiztosítási rendszer működtetése iránt. A munkatársakkal és az érintettekkel megismerteti a minőségcélokat, évente egy alkalommal éves értékelést végez a minőségbiztosítási rendszer hatékonyságának értékelése és fejlesztése céljából. A képzés működését folyamatos ellenőrzés alatt tartja. A szolgáltatáshoz szükséges személyi, tárgyi és anyagi erőforrásokat ennek megfelelően biztosítja. A működéshez szükséges jogszabályi előírásokat folyamatosan figyelemmel kíséri és betartja. Az NFH vezetősége minőségpolitikáját évente az önértékelés keretei közt felülvizsgálja és a szükséges módosításokat elvégzi. Alapelveink: Ügyfélközpontúság (vevő központúság) Az ügyfelek (vevő) és az érdekelt felek, partnerek megelégedettsége Az oktatók magas színvonalú módszertani felkészültsége A képzési folyamatot támogatók magas színvonalú felkészültsége A képzési folyamatok figyelemmel kísérése és mérése A folyamat és rendszerszemlélet megerősítése, fejlesztése 5 Budapest, szeptember Főigazgató

6 2. INTÉZMÉNYÜNK BEMUTATÁSA 2.1. Intézményi alapadatok: Az NFH Alapadatai a követezőek: a) megnevezése: Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság; b) rövidített elnevezés: NFH; c) megnevezése angol nyelven: Hungarian Authority for Consumer Protection; d) rövidített angol elnevezés: HACP; e) megnevezése német nyelven: Ungarisches Amt für Verbraucherschutz; f) rövidített német elnevezés: UAV; g) megnevezése francia nyelven: Autorité Hongroise pour la Protection des Consommateurs; h) rövidített francia elnevezés: AHPC i) megnevezése orosz nyelven: Национальное Ведомство по Защите Прав Потребителей; j) alapítás időpontja: július 23.; k) hatályos alapító okirat kelte: április 27.; l) hatályos alapító okirat száma: NGM/6893/7/2012.; m) székhelye: 1088 Budapest, József krt. 6.; n) postacíme: 1428 Budapest. Pf. 20.; p) adószáma: ; q) statisztikai számjele: ; Főigazgató: dr. Szente István Felnőttképzési szakmai vezető: Süli Gabriella Elérhetősége:

7 2.2. Képzési kínálatunk A képzési kínálat szabályozása jelen Minőségbiztosítási Kézikönyvben rögzített. 2.3.Felnőttképzési felelősségi jogkörök Az intézmény felnőttképzési területének vezetését alkotják: Főigazgató: felelős a NFH jogszerű működéséért Gazdasági vezető: közvetlenül irányítja és ellenőrzi a szervezet gazdálkodását, az NFH gazdasági munkájához iránymutatást ad, gazdasági intézkedéseket hoz és ellenőrzi azokat, felelős a Gazdasági Főosztály feladatainak jogszabályszerű ellátásáért, közreműködik az NFH minőségbiztosítási rendszere stratégiájának kialakításában, figyelemmel kíséri a feladatmutatók teljesítését, és a főigazgatói utasításban meghatározottak szerint jelentést készít Felnőttképzési szakmai vezető: az intézmény felnőttképzési folyamatainak felügyelete, fejlesztése a felnőttképzésre vonatkozó jogszabályok kezelése a helyesbítő és megelőző tevékenységek felügyelete a felnőttképzési eljárással kapcsolatos reklamációk, panaszok kivizsgálása a felnőttképzéssel kapcsolatos kommunikációs csatornák működtetése az intézmény felnőttképzési minőségbiztosítási rendszerének működtetése a felnőttképzési minőségbiztosítási dokumentumok kezelése a felnőttképzési minőségbiztosítással kapcsolatos képzések szervezése és lebonyolítása a minőségbiztosítással összefüggő információk összegyűjtése, elemzések készítése 7 A gazdasági és felnőttképzési szakmai vezetők a Szervezeti és Működési Szabályzat alapján beszámolással és tájékoztatással tartoznak a Főigazgatónak.

8 3. MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZER LEÍRÁSA Az NFH a felnőttképzési tevékenységének magas színvonalon történő végzésére minőségbiztosítási rendszert hozott létre, melyet a Minőségbiztosítási Kézikönyv dokumentumaiban rögzített. A minőségbiztosítási rendszer dokumentációja tartalmazza a jogszabályok által megkövetelt eljárásokat, és NFH által a folyamatai hatékony működtetéséhez szükségesnek tartott dokumentumokat. Az alábbi jogszabályi követelmények alapján alakította ki rendszerét: évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről, 393/2013. (XI. 12.) Korm. rendelet a felnőttképzési tevékenység folytatásához szükséges engedélyezési eljárásra és követelményrendszerre, a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásának vezetésére, valamint a felnőttképzést folytató intézmények ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról 58/2013. (XII. 13.) NGM rendelet a felnőttképzési minőségbiztosítási keretrendszerről, valamint a Felnőttképzési Szakértői Bizottság tagjairól, feladatairól és működésének részletes szabályairól A minőségbiztosítási szabályok az NFH felnőttképzéssel kapcsolatos feladatainak ellátására terjed ki. A kézikönyvet intézményünk a felnőtt- és egyéb oktatásra, felnőttképzési szolgáltatásaira vonatkozóan alkalmazza. A minőségirányítási rendszerünk működtetése biztosítja a rendszeres és folyamatos ellenőrzést, visszacsatolást, a hibák okainak feltárását, korrekciót, prevenciót. Minőségbiztosítási rendszerünk tartalmazza a felnőttképzési tevékenység fő folyamatait, azok sorrendjét és kölcsönhatásait, valamint a folyamatok eredményes működtetéséhez és szabályozásához szükséges kritériumokat, módszereket, és erőforrásokat, melyeket folyamatosan monitorozunk, értékelünk, korrigálunk és továbbfejlesztünk. 8 Az ügyviteli és iratkezelés rendjéről a NFH iratkezelési szabályzata rendelkezik. Az abban foglaltak vonatkoznak jelen Minőségbiztosítási Kézikönyvben szereplő dokumentumok kezelésére is. Jelen Minőségbiztosítási Kézikönyv az NFH Szervezeti és Működési Szabályzatában leírtak figyelembevételével készült. Az egységbe szerkesztett Minőségbiztosítási Kézikönyv elérhető elektronikus (M:/NFH Kozpont/MIR és nyomtatott formában a főigazgatónál és a felnőttképzési szakmai vezetőnél.

9 4. MINŐSÉGCÉLOK Ssz. Minőségpolitikai célok Minőségi cél Siker kritériuma Felelős Erőforrás 1. Intézményünk felnőttképzési nyilvántartásba vétele A nyilvántartásba vételhez szükséges dokumentumok elkészítése Felnőttképzési Nyilvántartási Rendszerben feltöltött dokumentumok, az Intézmény nyilvántartásba vétele Felnőttképzési szakmai vezető Felnőttképzési szakmai vezető munkája Nyilvántartásba vételi díj Felnőttképzési szakértő díja 2. Képzéseink minősítése Képzési programok felülvizsgálata, átdolgozása, előminősítése Legalább 6 minősített program Felnőttképzési szakmai vezető Képzési programok előminősítésének díja 3. A felnőttképzési tevékenység megerősítése A tervezett képzések és képzési létszámok elérése Legalább 5 képzés induljon el, legalább 50 fővel Felnőttképzési szakmai vezető Főigazgató és a Felnőttképzési szakmai vezető munkája 4. Az oktatói tevékenység módszertani megerősítése A tervezett képzés és képzési létszámok elérése Legalább 1 képzés induljon el legalább 8 fővel Felnőttképzési szakmai vezető Főigazgató és a Felnőttképzési szakmai vezető munkája 5. Kitűzött elégedettség szint elérése A évben az elégedettség 80%-os szint elérése A 2015 évi résztvevői elégedettségi eredmények 80%-os elérése Felnőttképzési szakmai vezető Oktatók Vezetőség munkája Oktatók munkája Fejlesztési tervek 9 Finanszírozási lehetőségek bővítése Budapest, dr. Szente István mb. főigazgató Süli Gabriella felnőttképzési szakmai vezető

10 5. FOGALOM MEGHATÁROZÁSOK A Minőségbiztosítási Kézikönyvben használt minőségbiztosítási és felnőttképzési fogalmakat a felnőttképzésről szóló évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről és végrehajtási rendeletei alapján használjuk. A minőségbiztosítási rendszer működtetése és a fogalom-meghatározások szempontjából elsődlegesen alkalmazott jogszabályok: évi LXXVII. tv. a felnőttképzésről (továbbiakban: Fktv.) - 393/2013. (XI. 12.) Korm. rendelet a felnőttképzési tevékenység folytatásához szükséges engedélyezési eljárásra és követelményrendszerre, a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásának vezetésére, valamint a felnőttképzést folytató intézmények ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról - 56/2013. (XII. 4.) NGM rendelet a felnőttképzési tevékenység folytatásának engedélyezési eljárása során fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékéről, befizetésének és felhasználásának szabályairól, valamint a felnőttképzést folytató intézmények ellenőrzése során kiszabott bírság befizetésének rendjéről - 58/2013. (XII. 13.) NGM rendelet a felnőttképzési minőségbiztosítási keretrendszerről, valamint a Felnőttképzési Szakértői Bizottság tagjairól, feladatairól és működésének részletes szabályairól - 59/2013. (XII. 13.) NGM rendelet a felnőttképzési szakmai programkövetelmények nyilvántartásba vételének követelményeiről és eljárási rendjéről, valamint a szakmai végzettség megszerzésének igazolásáról 10 A hatályos jogszabályok elérésének elsődleges forrása a honlapon működtetett online jogszabály adatbázis.

11 6. ELJÁRÁSOK 6.1. A képzési programokkal kapcsolatos alábbi minőségbiztosítási dokumentumok, illetve információk, tartalmi elemek A képzési programok és tananyagok tervezésével és tartalmi felülvizsgálatával kapcsolatos eljárás A felnőttképzési szakmai vezető feladata az igények felmérése. A felnőttképzési szakmai vezető figyelemmel kíséri az esetleges jogszabályi változásokból szükséges új képzési igényeket. A képzési szükségletek felmérése történhet egyfelől a fogyasztóvédelmi szakemberek oldaláról. Ebben az esetben a felnőttképzési szakmai vezető azt vizsgálja, hogy milyen képzéseket célszerű indítani. Ekkor a főigazgató jóváhagyásával, felveszi, illetve tartja különböző érdekelt felekkel a kapcsolatot. A felnőttképzési szakmai vezető az év vége előtt összeállítja a következő évi felnőttképzési irányokat, mely tartalmazza a következő évben elindítani kívánt felnőttképzési programokat. Ezekről az év végén tartott vezetői értekezleteken születik döntés. A felnőttképzési szakmai vezető javaslattételi lapot készít az új képzésekkel kapcsolatosan. A felmerülő új képzési igény esetén a felnőttképzési szakmai vezető készíti elő az új képzési programokat, szükség szerint bevonva az oktatókat vagy a szakértőket. Az elkészített képzési programnak tartalmi felülvizsgálata, ellenőrzése, és felnőttképzési szakértő részére előzetes minősítés céljából történő átadása a felnőttképzési szakmai vezető feladatköre. A képzési program megvalósításához szükséges tananyagok beszerzése, esetlegesen kidolgozása a felnőttképzési szakmai vezető feladata. 11 Az eljárás szakaszában használt dokumentum: - Javaslattételi lap új képzési programok elindításához minta - Képzési program minta

12 A képzési programok végrehajtásához szükséges személyi feltételek biztosítására vonatkozó eljárás A képzések lebonyolításához szükséges- jogszabályban meghatározott- személyi feltételek betartása a Főigazgató feladata; felelőssége. A képzési programok megvalósításában közreműködő oktatóink nagy része az NFH állományából kerülnek ki, vagy felkért oktatóinkat megbízásos jogviszonyban foglalkoztatjuk. Hatóságunknál oktatóként közreműködő személyek az adott képzési program megvalósításához szükséges személyi feltételeknek való megfelelőségről nyilatkozatot tesznek. A képzés lebonyolításához kötődő dokumentumok kezelése a képzést megvalósító oktatók feladata. A részvétel nyomon követését a Haladási napló alkalmazásával végezzük, mely tartalmazza a jelenléti ívet, és a képzés tartalmi megvalósulását is. A képzéshez kapcsolódó dokumentumok a Jogi, Humánpolitikai és Igazgatási Osztályon kerülnek elhelyezésre az oktatók által, egy előre meghatározott rend szerint kezelik azokat. A képzést lebonyolító oktatók felelőssége, hogy akadályoztatásuk esetén intézkedjenek a kijelölt helyettesek tájékoztatásáról. Ilyen esetben köteles tájékoztatni az oktató a felnőttképzési szakmai vezetőt is. Amennyiben a helyettesítés nem megoldható, a felnőttképzési szakmai vezető értesíti a képzési program résztvevőit a változásokról. 12 Az eljárás szakaszában használt dokumentum: - Haladási napló

13 A képzési programok végrehajtásához szükséges tárgyi feltételek biztosítására vonatkozó eljárás A képzések megvalósításához szükséges tárgyi feltételek meghatározásakor figyelembe vesszük a képzési programban foglalt feltételeket. A képzések lebonyolításához szükséges- jogszabályban meghatározott- tárgyi feltételeket a NFH saját tulajdonként, vagy bérleti, illetve egyéb használatot biztosító szerződés alapján biztosítja. A képzéseink elméleti oktatásánál a Hatóságunk oktatásra alkalmas oktató / konferencia termeit vesszük igénybe. A külsős helyszíneken is folyamatosan nyomon követjük az oktatáshoz szükséges feltételek meglétét. Együttműködési megállapodás keretében rögzítjük a feltételeket. Az ebben rögzített feltételek folyamatos megvalósulását, teljesítését nyomon követjük. Az infrastrukturális és egyéb tárgyi feltételek a képzési helyszínen minden tekintetben adottak a megvalósításra szánt képzésekhez, melyeket előzetesen a felnőttképzési szakmai vezető megtekintett és jóváhagyott. A képzési termek felszereltségét és befogadóképességét a képzési programjainkban és képzési tervünkben rögzített csoportlétszámoknak megfelelően határoztuk meg. A képzések megszervezéséhez, lebonyolításához szükséges eszközök rendelkezésre állását, felhasználását a felnőttképzési szakmai vezető szabályozza. Oktatási tevékenységünk során az egészségügyi és munkavédelmi előírásokat is figyelembe véve olyan munkakörnyezetet biztosítunk, amely alkalmas a felnőttképzési tevékenység magas szintű megvalósítására. A megfelelő munkakörnyezet kialakítása a felnőttképzési szakmai vezető felelőssége. 13

14 A képzési programok végrehajtásához szükséges pénzügyi források biztosítására vonatkozó eljárás Az NFH önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, amely gazdasági szervezettel rendelkezik. A képzési programok pénzügyi forrásának biztosítása a főigazgató felelőssége. A képzések indítását a Javaslattételi lap új képzési programok elindításához elnevezésű irat alapján - az év végén megtartott vezetőségi ülés után a főigazgató hagyja jóvá. A vezetőségi ülésen részt vesznek a főigazgató, a főigazgató-helyettes, a gazdasági vezető, a felnőttképzési szakmai vezető. A Javaslattételi lapot a felnőttképzési szakmai vezető készíti el. A Javaslattételi lap tartalmazza a költségszámítást, a felnőttképzési szakmai vezető javaslatát és a szükséges személyi, tárgyi feltételeket. Fogyasztóvédelmi szakmai igény beérkezése esetén a megrendelés adatai alapján a felnőttképzési szakmai vezető készíti el az ajánlatot. A képzések kiajánlása írásban történik, az előzetes önköltségszámítás alapján, amelyet a felnőttképzési szakmai vezető készít el. A pénzeszközök felhasználása az NFH bankszámláján keresztül történik A képzésben résztvevő felnőttek előrehaladásának és teljesítményének figyelemmel kisérésére vonatkozó módszerek A képzésben részt vevő felnőttek előrehaladását az oktató köteles folyamatosan nyomon követni. A képzési program során a folyamatos előrehaladás dokumentálására a Haladási napló szolgál, melynek vezetése az oktató feladata. A teljesítményértékelés a képzési program megvalósítása során az abban meghatározott módon történik. A felnőttképzésben résztvevők előrehaladásának és teljesítményének értékelése kiterjed a képzési követelmények teljesítésére (képzés közben és a végén is), az oktatáson való teljesítésre és tevékenységekre, a képzési programban meghatározott záróvizsga teljesítésére. 14

15 A vállalkozások, a munkaerőpiac és egyéb szervezeti képzési programokkal kapcsolatos véleménye visszacsatolására vonatkozó eljárás Hatóságunk felnőttképzési képzésfejlesztési tevékenysége miatt fontos, hogy rendszeres visszacsatolást kérjünk a vállalkozásoktól, a munkaerőpiac és a szakma képviselőitől a képzéseinkről A képzési programok nyilvánosságával kapcsolatos eljárás A felnőttképzési törvény szerint a felnőttképzést folytató intézmény köteles a nyilvántartási számát a tevékenysége gyakorlása során használt minden képzési dokumentációban, valamint a képzéssel kapcsolatos üzleti dokumentumokon használni, feltüntetni. Ezen szabály betartása és a dokumentumokon való megjelenés biztosítása, ellenőrzése a felnőttképzési szakmai vezető feladata. Hatóságunk folyamatos hozzáférést biztosít a felnőttképzési tevékenységre vonatkozó tájékoztatók, képzési programok eléréséhez az erre a célra kialakított honlapon. Az oktatásokat követően az NFH statisztikai adatokat közöl a felnőttképzési törvény alapján. 15

16 6.2. Az oktatók felkészültségével, oktatói kompetenciáik folyamatos fejlesztésével kapcsolatos dokumentumok, illetve információk, tartalmi elemek Az oktatók alkalmazásával kapcsolatos követelmények és eljárás A képzési tevékenységhez kapcsolódó oktatói munkakörök betöltéséhez szükséges képzettség és gyakorlati idő meghatározása a 393/2013. (XI. 12.) Korm. rendelet előírásai szerint történik. A képzési programok megvalósításában közreműködő oktatóink nagy része Hatóságunk és társhatóságok munkatársai, illetve külsős szakemberek. A felnőttképzési tevékenység végzése során a hatósági munkavégzésre irányuló jogviszonyban vagy megbízásos jogviszonyban állnak Hatóságunkkal. Oktató az, aki a képzési tartalomnak megfelelő szakképzettséggel, ennek hiányában a képzési tartalomnak megfelelő felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel, vagy felsőfokú végzettséggel és a képzés tanulmányi területének megfelelő szakképesítéssel, és szakmai tapasztalattal rendelkezik. A foglalkoztatásra irányuló jogviszony létrejöttét megelőzően a felnőttképzési szakmai vezető ellenőrzi az oktató képzettségét; gyakorlati idejét. Az ellenőrzés oktató által eredetiben felmutatott bizonyítványok, vagy közjegyző által hitelesett másolat bemutatásával történik, melyről fénymásolat készül. A fénymásolatot a felnőttképzési szakmai vezető "eredetivel egyező másolat" hitelesítéssel látja el. A szakmai gyakorlati idő igazolására az oktató nyilatkozata, vagy saját kezűleg aláírt önéletrajza szolgál. 16 Hatóságunk felnőttképzési tevékenységgel kapcsolatos emberi erőforrás-gazdálkodásának alapelvei: belső és külső szakembereink (trénerek, oktatók, szakértők, szaktanácsadók) azonosuljanak az NFH felnőttképzési céljaival és elvárásaival belső és külső szakembereink magasan képzettek legyenek és magas színvonalú munkát végezzenek a szervezet teremtse meg a munkavégzéshez szükséges technikai feltételeket és egyéb körülményeket.

17 Új oktató megbízása esetén a felnőttképzési szakmai vezető megvizsgálja, hogy a jelentkező rendelkezik-e az adott feladat ellátásához szükséges képzettséggel. Ha eddig még nem alkalmazott oktatót kérünk fel, szóbeli felvételi elbeszélgetés zajlik, mely során a felnőttképzési szakmai vezető megismerteti vele az NFH céljait, a működését és minőségbiztosítási rendszerét, a képzési programot, valamint a képzési programok megvalósításához kapcsolódó dokumentációs rendet. Oktatók rendelkezésre állása A képzések tervezésekor a felnőttképzési szakmai vezető feladata az oktatókkal szembeni követelmények és elvárások meghatározása. A képzési program indítása előtt előzetesen felméri a szükséges humánerőforrás igényt és a potenciális személyeket. Ennek értelmében a Jogi, Humánpolitikai és Igazgatási osztály vezetőjével folytatott egyeztetés alapján olyan személyek kerülnek kiválasztásra, akik rendelkeznek a megfelelő képzettséggel, képesítéssel, amelynek birtokában lebonyolíthatják a képzéseket. A tervezés második szakaszában felmérésre kerül, hogy kik tudják ténylegesen ellátni az oktatói feladatokat az adott képzési programok megvalósításakor. Abban az esetben, ha a már meglévő oktatói körben nem található megfelelő szakember vagy nem tudják a feladatot ellátni, a felnőttképzési vezető feladata a megfelelő személyek megkeresése. Az oktató a képzési program megvalósításának kezdetekor javaslatot tehet a helyettesére. Amennyiben nem nevez meg helyettest, a felnőttképzési szakmai vezető jelöli ki azt Az oktatók kompetenciáinak fejlesztésével kapcsolatos módszerek Oktatóinknak nagyobb százaléka Hatóságunk szakemberei. Ennek megfelelően minden kolléga a jogszabályi követelményeknek megfelelő továbbképzéseken vesz részt. Külsős oktatók bevonásának alapvető követelménye a naprakész ismeretek megléte, számukra a továbbképzést Hatóságunk csak a szerződésükben rögzítettek szerint, belső képzések formájában tudja biztosítani. Az oktatók folyamatos tájékoztatást kapnak a szakmai konferenciák, továbbképzéseken való részvételi lehetőségekről. A továbbképzésük biztosítása az NFH feladata, mely folyamatos igényként jelentkezik, hiszen ezáltal biztosítható a képzés magas színvonala.

18 A továbbképzésekkel kapcsolatos igényfelmérés alapján a továbbképzés megszervezését vagy az érintettek részvételének engedélyezését a felnőttképzési szakmai vezető javaslata alapján a főigazgató dönti el, az ellátandó feladatok, valamint a minőségbiztosítási rendszer továbbfejlesztési követelményeinek vizsgálata figyelembevétele mellett. A képzések, továbbképzések célja az oktatásban közreműködő szakemberek szükséges kompetenciáinak továbbfejlesztése, szakmai és módszertani kultúra bővítése, valamint a működéshez szükséges feltételeknek való megfelelés Az oktatók teljesítményével kapcsolatos visszacsatolásra vonatkozó eljárás Intézményünk oktatóinak teljesítményét közvetlen vagy közvetett módon is figyelemmel kísérjük. Közvetlen módon az elégedettségmérések eredményein keresztül, közvetetten pedig a résztvevők eredményei alapján, de idetartozik még az oktatói adminisztráció minőségének a figyelemmel kisérése is. A felnőttképzési szakmai vezető óralátogatások keretében is figyelemmel kísérheti az oktató munkáját. A képzésen résztvevők és a munkáltatói visszajelzések is segíthetik az oktatók munkájának és teljesítményének nyomon követését. Az oktatóink teljesítményére vonatkozó eredményeket és véleményeket minden évben, fél évkor és évvégén oktatói értekezlet keretében ismertetjük Az intézmény információs rendszerére vonatkozó tartalmi elemek Az intézményünk információs rendszere kiterjed: A képzésben résztvevő felnőttek tanulási eredményeivel kapcsolatos adatok gyűjtése és elemzése A képzésben résztvevő felnőttek elégedettség-mérésével kapcsolatos adatok gyűjtése és elemzése Az oktatói teljesítményekkel kapcsolatos adatok gyűjtése és elemzése

19 Az intézmény rendelkezésére álló személyi és tárgyi erőforrások hatékonyságával kapcsolatos adatok gyűjtése és elemzése Az intézmény tevékenységével összefüggő információ nyilvánosságával összefüggő eljárás A felnőttképzési tevékenységeink során kiemelt figyelmet fordítunk a minőségi munka végzésére, a képzések, valamint a szolgáltatások színvonalának igényekhez igazodó folyamatos emelésére. Ennek érdekében Hatóságunk a résztvevők igényeit, előzetes, és utólagos jelzéseit figyelembe véve alakítja ki a képzési programjait, szervezi a képzéseit. Ennek keretében a képzés lezáró szakaszában (utolsó oktatási alkalommal) a résztvevők által elégedettségmérés történik, amely egy elégedettségi kérdőív kitöltésén keresztül valósul meg. Ennek kiértékelését a felnőttképzési szakmai vezető végzi. Az elemzést követően, ha lehetséges, a hallgatói javaslatokat figyelembe véve, a szükséges intézkedéseket megtesszük. A mérés előre készített elégedettségi kérdőíven történik, amelynek kötelezően tartalmaznia kell a jogszabályban rögzített kérdéseket. 1. Mennyire elégedett az elvégzett képzés elméleti részének oktatóival? 2. Mennyire elégedett az elvégzett képzés gyakorlati részének oktatóival? 3. Mennyire elégedett a képzéshez biztosított tananyagok színvonalával? 4. Mennyire elégedett a gyakorlati képzés színvonalával? 5. Mennyire feleltek meg elvárásainak a tudása ellenőrzésére alkalmazott módszerek? 6.Mennyire elégedett a képző intézmény által biztosított infrastrukturális feltételekkel? (oktatástechnikai eszközök, gyakorlati képzés tárgyi feltételei, berendezés, fűtés, világítás, higiénia stb.) 7. Mennyire elégedett a képző intézménynek a képzés megszervezésével összefüggő tevékenységével? 8. Mennyire elégedett a képző intézmény ügyfélszolgálati tevékenységével? 9. Mennyire felelt meg elvárásainak a képzés összességében? 19 Az elégedettségmérés csoportonkénti kiértékelő lapja az alábbi adatokat tartalmazza: a) a felnőttképzést folytató intézmény megnevezése, székhelye, b) az engedélyezett képzés megnevezése,

20 c) a képzési csoport azonosító száma, d) a képzési csoport létszáma a kérdőív kitöltésekor és az értékelhető kérdőívek száma, e) a kérdőívekre adott válaszok kérdésenkénti összesítésének átlageredménye két tizedesre kerekítve, f) a kiértékelés napjának megjelölése, g) a kiértékelést és összesítést végző személy aláírása és h) a kiértékelést jóváhagyó aláírása. A résztvevői elégedettségmérés eredményeinek elemezése fontos és hasznos visszajelzés az NFH számára arra vonatkozóan, hogyan vélekednek a képzésben résztvevők a képzés tartalmáról, tárgyi és személyi feltételeiről, az oktatási módszerekről, az oktatók munkájáról, a teljesítményértékelés módjáról stb. A képzés befejezését követően az oktatók a Haladási naplóban bejegyezhetik a képzés megvalósulásáról, a tartalmi elemek érvényesüléséről, a felnőttek tanulási eredményeiről; a célul kitűzött kompetenciák eléréséről, a tárgyi feltételek rendelkezésre állásáról és megfelelőségéről a megjegyzésüket, amelyet a felnőttképzési szakmai vezetőnek adnak át. Az elégedettségmérés eredménye kétirányú lehet: 1.) A szolgáltatást igénybe vevő elégedett: ez esetben a képzési program, illetve a képzés jelentősebb átszervezést, fejlesztést nem igényel. 2.) A szolgáltatást igénybe vevő nem elégedett: ez esetben a konkrét mérési eredményekkel fel kell tárni az elégedetlenség okát. Célszerű ez esetben összehasonlítani az elégedettségmérés két oldalát- az oktatói, és a résztvevői elégedettségméréseket. Az ok feltárását követően meg kell tenni a szükséges intézkedéseket, fejlesztéseket; ezeket be kell építeni a képzési programba, tematikába. 20 Hatóságunk webes felületet, saját honlapot üzemeltet, amelyen felnőttképzési tevékenységünkkel kapcsolatos információk nyilvánossága biztosított. A honlap folyamatos karbantartásáról, adatokkal történő frissítéséről való gondoskodás a Stratégiai Kabinet vezetőjének és a felnőttképzési szakmai vezetőnek a feladata.

21 Az információs és ügyfélszolgálati tevékenység személyi és tárgyi feltételei megfelelnek a jogszabályi előírásoknak. Intézményünk munkaidőben mindenki számára elérhető és felkereshető, mind telefonon, mind személyesen, mind levélben. Rendelkezünk a személyes tájékoztató megbeszélések, konzultációk lebonyolításához szükséges feltételekkel. en is lehetősége nyílik partnereinknek kérdéseik megfogalmazására. Az en érkező érdeklődésre egy munkanapon belül válaszolunk. Az NFH belső kapcsolattartási rendjét a NFH Szervezeti és Működési Szabályzat írja elő. A Hatósággal kapcsolatos nyilatkozatot csak a főigazgatója jogosult tenni, az alaptevékenységet meghatározó külső kapcsolatainak irányítását végzi. Ennek keretében közvetlen és folyamatos munkakapcsolatot tart fenn a szakmai irányítást végző Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal. Kapcsolattartás a megrendelővel, résztvevőkkel A legfontosabb megrendelőkkel - potenciális ügyfelekkel (vevőkkel) a főigazgató tartja a kapcsolatot. A résztvevőkkel, üzleti partnerekkel, az oktatással, kapcsolatos partnerekkel a felnőttképzési szakmai vezető áll kapcsolatban. Az ügyfélszolgálati iroda hivatali időben mindig rendelkezésre áll az érdeklődők számára. 21 A kapcsolattartás központi helye: Telefon: : Hatóság ügyfélszolgálati időpontja: Személyesen: Hétfőtől - péntekig: 9:00-12: 00 Az ügyfélszolgálaton tartjuk az összes olyan iratanyagot, amely a kapcsolattartáshoz, panaszkezeléshez szükséges. Kapcsolattartás egyéb lehetőségei: a.lutz@nfh.hu Web:

22 Szolgáltatásainkról potenciális résztvevőink, megrendelőink számára írott és elektronikus úton tájékoztatást küldünk, a legfrissebb információk a honlap oldalán is megtalálhatóak. A honlapon található felnőttképzési információkért a felnőttképzési szakmai vezető felel. A 6.3 eljárás során használt dokumentum: - Elégedettségi kérdőív és kiértékelő lap 6.4. A panaszok kezeléséről szóló dokumentum, mely tartalmazza a panaszok kivizsgálásának és kezelésének módjára vonatkozó tartalmi elemeket Az NFH a minőségi felnőttképzés érdekében panaszkezelést működtet, és panaszkezelési szabályzattal rendelkezik. Panaszkezelési szabályzatunkat évente aktualizáljuk, és ügyfélszolgálatunkon kifüggesztjük. Szóban, vagy telefonon történt bejelentés esetén az oktató, az ügyfélszolgálati munkatárs vagy a felnőttképzési szakmai vezető tölti ki a Panaszlapot. Felveszi a bejelentő személyi adatait, beírja észrevételeit, a bejelentés dátumát, majd aláírásával érvényesíti azt. A személyesen tett panasz esetén, a panaszosnak lehetősége van saját kezűleg kitölteni a Panaszlapot. A panasz jellegétől függően 3-8 napon belül meg kell kezdeni a panasz kivizsgálását. Az ügyintézésével, kapcsolattartásával, szolgáltatás minőséggel kapcsolatosan tett írásos észrevételeket (reklamációkat) az információt fogadó személy szignálását követően a felnőttképzési szakmai vezető felé továbbítja. Az elmarasztaló tartalmú szóbeli jelzéseket a fogadó személy a probléma felderítéséhez szükséges részletességgel Panaszlapon rögzíti, és azt átadja a felnőttképzési szakmai vezetőnek. A felnőttképzési szakmai vezető kivizsgálást kezdeményez, melyet írásos reklamáció esetén a reklamációt tartalmazó iratra (levél, fax), szóbeli jelzés esetén Panaszlapra jegyez fel. A vizsgálat eredménye alapján a főigazgató dönt a szükséges intézkedésekről. Amennyiben a kivizsgálás eredménye alapján a főigazgató szükségesnek ítéli, vagy saját hatáskörében a problémát megoldani nem tudja helyesbítő/megelőző tevékenységet kezdeményez. A rendezett vevői reklamációkat tartalmazó feljegyzéseket, Panaszlapokat a főigazgató továbbítja a felnőttképzési szakmai vezető részére, aki azokat erre a célra rendszeresített dossziéban gyűjti. 22

23 A vevői reklamációk vezetőségi átvizsgálásokra szükséges írott formában történő feldolgozásáért, elemzéséért, értékelésre alkalmas információk biztosításáért a minőségirányítási megbízott felelős. A 6.4 eljárás során használt dokumentum: - Panaszlap 6.5. Az Intézmény minőségbiztosítási rendszerének működtetése során keletkezett eltérések kiküszöbölésére irányuló helyesbítő, és ismételt előfordulásuk megakadályozására irányuló megelőző tevékenységek menetét tartalmazó dokumentum, illetve tartalmi elemei A felnőttképzés folyamatában résztvevő munkatársaink kötelessége, az intézmény Minőségbiztosítási Kézikönyvétől való eltérés észlelésének azonnali jelentése. A felnőttképzési szakmai vezető feladata az eltérés helyreállítása, annak, okának/okainak kivizsgálása, valamint javaslattétel az eltérés ismételt előfordulásának megakadályozására. Fent említettek betartása minden munkatárs kötelezettsége. A munkatársak minőségbiztosítási rendszerének betartását a felnőttképzési szakmai vezető, illetve a Főigazgató jogosult ellenőrizni Helyesbítő és megelőző tevékenységek A Főigazgató jellemzően az alábbi információk alapján dönthet úgy, hogy szükséges-e helyesbítő tevékenységet indítani: az önértékelési rendszer keretében meghatározott indikátorokhoz kapcsolódó célértékek. ügyféltől érkezett (vevői) reklamációk, észrevételek, javaslatok teljesítés közben előforduló nem megfelelőségi jelentések, jegyzőkönyvek önértékelés eredményei vezetőségi átvizsgálás feljegyzései belső javaslattétel adatelemzések eredményei (pl.: negatív trendek) 23

24 Az eltérés észlelőjének (bármely munkatárs) feljegyzésben kell egyértelműen meghatároznia a nem megfelelőséget, és feljegyezni az ehhez kapcsolódó dokumentumokat (pl.: reklamációs levél, vezetőségi átvizsgálások jegyzőkönyvei, jelentések, stb.). Az indikátorokhoz rendelt célértékek nem teljesülése esetén a Hatóság feltárja az okokat, és helyesbítő tevékenységet végez, amely a kitűzött célérték teljesítéséhez szükséges lépéseket tartalmazza, vagy a célérték következő időszakra vonatkozó indokolt módosítását valósítja meg. Tevékenységünk során törekszünk a folyamatos fejlesztésre. Döntéseinket, folyamataink működtetését minden esetben az előre látható és azonosítható kockázatok figyelembe vételével végezzük. Ez a szemlélet határozza meg, hogy a vezetőségi átvizsgálás során születik-e döntés megelőző tevékenységről. Amennyiben megelőző tevékenység lefolytatására kerül sor, úgy az a következő évre tervezett minőségcélokban érvényesül. 24

25 6.6. Az intézmény tevékenységének önértékelésére vonatkozó eljárást tartalmazó dokumentum, illetve tartalmi elemei Az NFH folyamatosan figyelemmel kíséri saját tevékenységét és eredményeit, minden működési területét egy alkalommal év végén átfogó vizsgálatnak veti alá. Elemzi az év minőségcéljainak és egyéb célkitűzéseinek megvalósulását, megvalósulásának színvonalát, valamint levonja a szükséges következtetéseket Az értékelés objektivitása okán a minőség-, illetve fejlesztési célokhoz egzakt mérőrendszert határoz meg. Ennek érdekében a tervezési évre vonatkozó minőség célok mellé számszerűsíthető mutatókat rendel. E vizsgálat eredménye az önértékelés. Az önértékelést azért tartjuk fontosnak, hogy többet tudjunk szervezetünkről (vezetés, munkatársak), a működési- és munkafolyamatokról, a programjainkon résztvevőkről és egyéb partnereinkről. Fontos továbbá, hogy fokozza az innovációt a munkatársak elégedettségén keresztül, a projektek kialakításán át azáltal, hogy összehasonlítjuk a jelenlegi és korábbi eredményeinket. Az önértékelés lehetővé teszi, hogy világosan megkülönböztesse erősségeit és azokat a területeket, amelyeket tovább kell fejleszteni (gyengeségeit) az optimális működés érdekében, vagy a működésbeli zavarok, veszélyek elkerülése érdekében. Az önértékelés fő célja az önértékelés során szerzett információk felhasználása a továbbfejlődés érdekében. A felnőttképzési minőségbiztosítási keretrendszerről, valamint a Felnőttképzési Szakértői Bizottság tagjairól, feladatairól és működésének részletes szabályairól szóló 58/2013. (XII. 13.) NGM rendelet 2. -a alapján felnőttképzést folytató intézmények működésének értékeléséhez meghatározta az önértékelés területeit. Felnőttképzési intézményként történő működésünk ellenőrzésére, tevékenységünk megfelelőségének igazolására adatgyűjtést, elemzést, és teljes körű önértékelést végzünk. A mutatószámok alkalmazásával elérhető a tények alapján történő tájékozódás és döntés, a trendek felismerése, a folyamatokra vonatkozó intézkedések hatásának lemérhetősége, valamint a gyors reagálás lehetősége. Az adatgyűjtés és önértékelési tevékenység szempontjából fontos feltétel, hogy a gyűjtött adatok alkalmasak legyenek a kívánt információ megjelenítésére, követésére; valamint, hogy a mutatószámrendszer áttekinthető legyen. 25

26 Az önértékelés célja az, hogy tényeken alapuló útmutatást adjon Hatóságunknak arra vonatkozóan, hogy melyek az erősségei, illetőleg gyengeségei, milyen a megítélése vevői, társadalmi körben. Segítsen abban, hogy hova fektessen be erőforrásokat fejlesztés céljából. Tegye világossá a szervezet számára fejlesztési feladatait, és megkönnyítse azok rangsorolását fontosság szempontjából. Hatóságunk az önértékelésben megfogalmazott kérdéseivel a felnőttképzési tevékenységet és szolgáltatások területét vizsgálja. Az önértékeléshez az alábbi területek információit hasznosítjuk: a munkáltatók és a munkaerőpiac egyéb szervezetei képzési programokkal kapcsolatos véleménye a képzésben résztvevő felnőttek tanulási eredményeivel kapcsolatos adatok a képzésben résztvevő felnőttek elégedettség-mérésével kapcsolatos adatok az oktatói teljesítményekkel kapcsolatos adatok a képzésben közreműködő oktatók elégedettség-mérésével kapcsolatos adatok az intézmény rendelkezésére álló erőforrások hatékonyságával kapcsolatos adatok a képzésekkel megszerzett kompetenciák fogyasztóvédelemi hasznosulásával kapcsolatos adatok, a panasz lapok Az önértékelést statisztikai módszerekkel valósítjuk meg. A statisztikai módszerek használata segít a változékonyság megismerésében, hozzájárul az eredményesség és a hatékonyság fokozásához. Ezek a módszerek arra is alkalmasak, hogy megkönnyítsék a rendelkezésre álló adatok felhasználását, és ezzel segítsék a döntéshozatalt. A statisztikai módszer eszköze a kérdőíves felmérés (résztvevői elégedettségmérés, oktatói elégedettségmérés). A kérdőíves felméréshez az egyes területek, vizsgált kérdések összeállításánál arra törekedtünk, hogy azokat objektíven, tényekre alapozva lehessen megválaszolni. A kérdőívet minden vezető és munkatársa kitölti. Az egyénileg, anonim módon kitöltött kérdőívek adatai kérdésenként és tématerületenként kerülnek összesítésre. Az intézményünkkel kapcsolatban álló belső és külső partnerek, vevők elégedettségi mutatóit a személyes egyeztetések, megbeszélések alkalmával ismerhetjük meg. 26

27 Az önértékeléshez felhasználjuk a tárgyévben keletkezett felnőttképzési tevékenységünket jellemző adatokat is. (pl. a minisztériumoknak, társhatóságoknak küldendő statisztikai adatok, összegzések, stb.) Az évente végzendő önértékelés eredményéről a felnőttképzési szakmai vezető írásbeli összefoglalót készít, melynek alapján tájékoztatja a munkatársakat és a vezetőséget. A 6.6. eljárás során használt dokumentum: - Elégedettségi kérdőívek 6.7.Folyamatos fejlesztés A minőségbiztosítási rendszerünk folyamatos fejlesztése a terv szerint megvalósult folyamatok tökéletesítéséről és a minőségbiztosítási rendszer eredményességének fejlesztéséről szól. Fenti célkitűzések elérésének fontosabb eszközei: - minőségpolitika - minőségcélok - adatelemzés - vezetőségi átvizsgálás - helyesbítő tevékenységek - megelőző tevékenységek 27

28 DOKUMENTUMTÁR 28

29 Javaslattételi lap új képzési programok elindításához I. Javasolt képzés adatai: Képzés elnevezése: Képzés melyik Fktv. szerinti képzési körbe tartozik 1 : Képzés célja: Képzés célcsoportja: II. Az éves értékelés szempontjai Felmerült képzési igény (igen / nem) Éves minőségcélok alapján A képzésben résztvevők elégedettségmérésének összesített eredményei alapján A képzésben résztvevő oktatók javaslatai alapján A nem megfelelőségekből és a panaszok kezelésből származó adatok alapján Partneri, vevői (intézményi) igények alapján Jogszabályváltozásból, ágazati stratégiai célok és intézkedések alapján Egyéb : 29 1 a szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény (a továbbiakban: szakképzésről szóló törvény) szerinti, állam által elismert szakképesítés ( OKJ szerinti szakképesítés) megszerzésére irányuló szakmai képzés, b) az a) pont hatálya alá nem tartozó, támogatott egyéb szakmai képzés c) általános nyelvi képzés és támogatott egyéb nyelvi képzés d) az a)-c) pont hatálya alá nem tartozó, támogatott egyéb képzés

30 III. Az új képzési programok indításának számbavétele 1.) Az éves értékelés szempontjainak elemzése és összesítése 2.) Az új képzési programhoz személyi, tárgyi és technikai feltételek költségszámítása, egy főre jutó kalkuláció készítése Személyi feltételek, javasolt oktatók:. 30 Tárgyi, technikai feltételek, igényel-e fejlesztést, beruházást:

31 IV. Új képzési program tervezéséhez szükséges A képzési program indításának feltétele Költség (Ft) Emberi erőforrás (személyi) Tárgyi Technikai Összesen Egy fő résztvevőre vetítve Az I.-II.-III.- IV. alapján a képzési program indítását javaslom. 31 Dátum. felnőttképzési szakmai vezető Képzési program indítását engedélyezem. Főigazgató

32 Ajánlás az Fktv. 10. (1) aa) pontja szerinti képzési program felépítéséhez KÉPZÉSI PROGRAM 1.1. Megnevezése 1. A képzési program Azonos a KÉRELEMBEN feltüntetett adatokkal 1.2. OKJ azonosító Amennyiben «A» képzési kör került megjelölésre 1.3. Szakmai, vagy nyelvi programkövetelmény azonosítója Amennyiben «B», vagy «C» képzési kör került megjelölésre 1.4. Engedély megszerzését követően a nyilvántartásba-vételi szám Utólag kell beírni 1.5. A képzési program célja A képzési program célcsoportja 2. A képzés során megszerezhető kompetenciák

33 A programba való bekapcsolódás feltételei 3.1. Iskolai végzettség 3.2. Szakmai végzettség 3.3. Szakmai gyakorlat 3.4. Egészségügyi alkalmasság 3.5. Előzetesen elvárt ismeretek 3.6. Egyéb feltételek 4.1. Részvétel követésének módja 4.2. Megengedett hiányzás 4. A programban való részvétel feltételei 4.3. Egyéb feltételek Elméleti órák száma Megegyezik az összes tananyagegység elméleti óraszámával 5.2. Gyakorlati órák száma Megegyezik az összes tananyagegység gyakorlati óraszámával 5.3. Összes óraszám Megegyezik az összes 5. Tervezett képzési idő

34 tananyagegység óraszámával 6. A képzés formájának (egyéni felkészítés, vagy csoportos képzés, vagy távoktatás) meghatározása (egy képzési forma adható meg) 6.1. A képzés formája 7. A tananyagegységek (további sorokkal bővíthető) A tananyagegység megnevezése Tananyagegység Megnevezése Célja Megegyezik a 7.1. sorban feltüntetett megnevezéssel Tartalma Terjedelme Elméleti órák száma Gyakorlati órák száma A tananyagegység elvégzéséről szóló igazolás kiadásának feltételei

35 7.2. Tananyagegység Megnevezése Célja Megegyezik a 7.2. sorban feltüntetett megnevezéssel Tartalma Terjedelme Elméleti órák száma Gyakorlati órák száma A tananyagegység elvégzéséről szóló igazolás kiadásának feltételei 7.3. Tananyagegység Maximális csoportlétszám (fő) 8. Csoportlétszám (maximum 30 fő)

36 9. A képzésben részt vevő teljesítményét értékelő rendszer leírása (amennyiben a képzés OKJ szerinti szakképesítés megszerzésére irányul, az értékelő rendszer leírásának a modulzáró vizsgák teljesítményértékelését is tartalmaznia kell) A képzés elvégzéséről szóló igazolás kiadásának feltételei 10. A képzés zárása 11. A képzési program végrehajtásához szükséges feltételek Személyi feltételek Személyi feltételek biztosításának módja Tárgyi feltételek Tárgyi feltételek biztosításának módja Egyéb speciális feltételek Egyéb speciális feltételek biztosításának módja

37 Minősítés helye: Minősítés dátuma: Szakértő neve Intézmény képviselőjének aláírása Szakértői nyilvántartási szám Szakmai vezető aláírása... Szakértő aláírása 37

38 Előzetes szakértői minősítés Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság által kidolgozott számára.. képzési körbe tartozó képzési programhoz Intézmény neve: Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Székhelye (címe): 1088 Budapest, József krt.6. Képzési kör:. Tervezett képzési óraszám:.. óra Tanegységek száma:. VÉLEMÉNY 38 Előzetes minősítést végző szakértő neve: -. Minősítés helye:. Minősítés ideje:... Felnőttképzési nyilvántartási szám:... Felnőttképzési programszakértői nyilvántartási szám:.. Előzetes minősítést végző szakértő aláírása:

39 J E L E N T K E Z É S I L A P képzésre NÉV: Születési név: Állampolgárság:... TAJ szám: Adószám:... Szül. hely, idő:.. Anyja lánykori neve:.. 39 Lakcím: Tartózkodási hely: Legmagasabb iskolai végzettsége:....

40 Munkahelye 2 : Munkahely címe 3 :. Beosztása: Tel.: Munkahelyi tel 4.: Budapest, jelentkező aláírása 40 2 Képzési programban meghatározott követelménynél kell csak kitölteni 3 Képzési programban meghatározott követelménynél kell csak kitölteni 4 Képzési programban meghatározott követelménynél kell csak kitölteni

41 Felnőttképzési szerződés a évi LXXXVII. törvény alapján mely létrejött a felnőttképzést folytató intézmény (továbbiakban: Intézmény) Az intézmény neve: Az intézmény székhelye: Az intézmény levelezési címe: Telefonszám: Faxszám: cím: Weblap címe: Az intézmény képviseletére jogosult személy: A képzési tevékenységért felelős vezető A kapcsolattartó személy: Az Intézmény felnőttképzési nyilvántartási száma: A nyilvántartásba vétel időpontja: A nyilvántartásba vétel lejártának időpontja: neve: elérhetősége: neve: beosztása: elérhetősége: neve: beosztása: elérhetősége: 41 valamint a képzésben résztvevő között (továbbiakban: Résztvevő)

42 Résztvevő neve: Résztvevő születési neve: Születési helye és ideje: Állampolgársága: Iskolai és szakmai végzettsége: Résztvevő társadalombiztosítási azonosító jele: Lakcíme: Tartózkodási helyének címe: Telefonszáma: címe: 1. Szerződő felek (továbbiakban: Felek) közösen megállapítják, és tudomásul veszik, hogy az Intézménynek a képzési programja alapján a felnőttképzésről szóló évi LXXXVI. törvény 13. szerint a Résztvevő felnőttel írásban felnőttképzési szerződést kell kötnie Az Intézmény vállalja, hogy képzésre vonatkozó képzési programja alapján képzést nyújt a Résztvevő számára, és biztosítja a képzési program megvalósításához szükséges feltételeket az alább részletezettek szerint. A képzés megnevezése: A képzés célja:

43 A képzéssel megszerezhető, elsajátítható ismeretek, kompetenciák megnevezése: A Résztvevő képzés során nyújtott teljesítményének ellenőrzési és értékelési módja: A vizsgára történő bocsátás feltételei: nem releváns Megengedett hiányzás mértéke: A megengedett hiányzás túllépésének következményei a Résztvevőre nézve: az elméleti tanórákról: % a gyakorlati foglalkozásokról: A képzésről történő kizárás % Képzési csoport: a képzés helye: Elmélet: Gyakorlat: 43 a képzés kezdete a képzés befejezése A képzés időtartama (figyelembe véve az előzetesen megszerzett tudás beszámítását): 8 óra