Teljesítésigazolási Szakértői Szerv. működése és tapasztalatai

Átírás

1 Teljesítésigazolási Szakértői Szerv 1 működése és tapasztalatai

2 2 Építőipari kintlévőségek mértéke - Az építőipari lánctartozások mértéke ban 400 MrdFt volt. - Építőipari beruházások 60 % vitával zárul. - GVI-MKIK kutatás (2014-ben,1.000 építőipari vállalat megkérdezése) - A cégek 80 %-ának volt késedelmes kifizetése - A cégek 25 %-ának van 5 éven túli kifizetetlen számlája - A cégek felénél 5 éven belül előfordult, hogy adót, munkabért, illetve beszállítót nem tudtak fizetni, mert nekik is késedelmesen fizettek

3 3 Teljesítésigazolási Szakértői Szerv létrehozása A kintlévőségek, lánctartozások gyors rendezése érdekében 2013 közepén, jogszabályi háttérrel hozták létre a Teljesítésigazolási Szakértői Szervet (TSZSZ).

4 4 Működést szabályozó jogszabályok évi XXXIV. évi törvény az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről, és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról 236/2013. (VI.30.) Korm. rendelet a Teljesítésigazolás Szakértői Szervvel kapcsolatos egyes kérdésekről Ügyrend Mindegyik dokumentum megtalálható a TSZSZ weblapján

5 5 Törvény hatálya Magyarországi építési beruházásokra terjed ki Építészeti műszaki tervezési, építési, kivitelezési szerződés teljesítéséből eredő kérdésekben ad szakvéleményt, ha a teljesítésigazolás nem került kiadásra, kiadása vitás, vagy a teljesítésigazolás kiadása megtörtént, de kifizetése nem (jogszabály a TSZSZ szakvéleményére alapított perben előnyt biztosít). A Szerv véleménye a szerződést biztosító mellékkötelezettségek érvényesíthetőségéhez is kérhető (pl. bankgarancia, zálogjog, kezesség), ha az vitás a felek között. Csak írásos szerződés megléte esetében járhat el.

6 6 Eljárási díj, szakértők díjazása Szakértői díj: vitatott bruttó összeg 1 %-a (min , max Ft) Szakértői tanácson belüli megosztás: 40 % elnök % a két tag

7 7 Kérelem dokumentumai A kérelem formanyomtatványa a Kormány rendelet 1. sz. melléklete szerint + a teljesítésigazolást alátámasztó dokumentumok szerződés annak mellékleteivel, a megvalósulás dokumentumai, nyilatkozatok stb., amely mellékkötelezettség esetén kiegészül a bankgarancia megállapodással, a lehívás dokumentumával + az eljárási díj befizetését igazoló dokumentum. Kérelem beadható: elektronikusan kerelem@mkik-tszsz.hu vagy a TSZSZ weblapon keresztül, vagy a helyszín szerint illetékes területi kereskedelmi kamaránál

8 8 Internetes elérhetőség

9 9 Mire használható a szakvélemény Felek közötti megállapodás elősegítésére Kereset indításához (szakvélemény kézbesítésétől számított 60 napon belül) A TSZSZ szakvéleményére alapított per a kiemelt jelentőségű perek kategóriáján belül speciális eljárástípus a bíróság soron kívül jár el tárgyalási időköz 8 nap (kékkel jelölve a januárjától alkalmazandó eljárásrend) Kérelemre a bíróság ideiglenes intézkedésben elrendeli a szakvéleményben teljes bizonyossággal megállapíthatóan teljesített tervezési, kivitelezési munkák értékének teljesítését. A szakvéleményben megállapított összeg Bírósági elnöki letétbe helyezése

10 10 A TSZSZ szakvéleményére alapított per A keresetet a szakvélemény kézhezvételét követő 60 napon belül kell benyújtani. A keresetlevéllel együtt be kell adni: A TSZSZ szakértői véleményt A szakvélemény kézhezvételét igazoló okirati bizonyítékot (tértivevény) A másik féllel történő megegyezésre irányuló kísérletről okirati bizonyítékot (a szakvélemény kézhezvételét követő levelezés) Hiánypótlásra nincs lehetőség.

11 11 TSZSZ eddigi eredményei számokban október végéig közel 850 db kérelem érkezett be. Átlagosan havonta db kérelmet adnak be. Az eddig beadott kérelmekhez tartozó beruházási érték: 200 Mrd Ft. Ebből a vitatott összegek értéke összesen 24,5 Mrd Ft. A legnagyobb vitatott összeg 1,5 Mrd Ft, a legkisebb 200 eft volt. A szakvéleménnyel lezárult ügyek esetében átlagosan a vitatott összegek %-át állapították meg a szakértők.

12 12 Statisztika A beadott kérelmek kb. 25 %-ánál nem indult eljárás nem volt írásos szerződés a kérelmező visszavonta a kérelmét Egyéb: nem magyarországi helyszín, nem tartozott a TSZSZ kompetenciájába (pl. műszaki ellenőrzés, bankgarancia megfogalmazásának felülvizsgálata stb.)

13 13 Kérelmek megoszlása kérelmezők és vitatott összeg szerint 60 % 29 % 8 % 3 % alvállalkozó fővállalkozó magán megrendelő tervező 50 % < 6 MFt 40 % 6 45 MFt közötti 10 % > 45 MFt feletti (ebből 5% 100 MFt feletti)

14 14 Ügyek megoszlása szakterület szerint tervezés 2,5% környezetvédelem 0,5% vízügy 7,0% közlekedésépítés 15,0% magasépítés 75,0%

15 15 Mire vezethetők vissza a felek közötti viták? egyoldalú, vagy nem jól értelmezett szerződésekre (ide sorolandók többek között a szerződés mellékleteinek hiányosságai, a műszaki tartalom nem egyértelmű megfogalmazása) pótmunkák-többletmunkák problémáira (pl. gyakoriak a menet közbeni változtatások), minőségi észrevételekre (vélt, vagy valós minőségi észrevételek), átadás-átvételi eljárás hiányosságaira (eljárás lefolytatásának hiányára), gyakran előfordul a megtagadási ok megnevezésének a hiánya is, illetve felszámolás alá kerülő megrendelő.

16 műszaki ismeretek pénzügyi ismeretek jogi ismeretek

17 17 Szakértői eljárások általános tapasztalata Nem elégséges a munkát a szerződésnek megfelelő színvonalon elvégezni, annak folyamatát és eredményét a jogszabályoknak megfelelő mértékben dokumentálni is szükséges. Fontos a jogszabályok, szabályozási dokumentumok ismerete

18 18 Dokumentálás szükségessége Az építőiparban a dokumentálás írásos formáját a jogszabályok számos helyen kötelezően előírják (teljesség igénye nélkül): Tervezési szerződés írásbeliségének követelménye és kötelező tartalmi elemei: évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről; 191/2009. (IX.15.) kormányrendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről és 266/2013. (VII.11.) kormányrendelet az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységről. A kivitelezés folyamatának dokumentálása: szerződés írásbelisége és tartalmi elemei, építési napló, majd e-napló, átadás-átvételi eljárás 191/2009. (IX.15.) kormányrendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről. Beépített anyagok, szerkezetek teljesítmény nyilatkozatai: 275/2013. (VII.16.) kormányrendelet az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól. Jogszabályok öt évre visszamenőleg, ingyenesen megtekinthetők az weboldalon

19 19 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről Szabályozza a kivitelezés folyamatát a szerződéstől az átadás-átvételi eljáráson keresztül a tulajdonos jókarbantartási kötelezettségéig

20 20 Kivitelezési szerződés A Ptk. nem ír elő az alakszerűségre vonatkozó követelményeket, az Étv., Épkiv., Szakgyr. viszont igen. - Írásbeliség követelménye - üzletszerű gazdasági tevékenységként folytatott építőipari kivitelezési tevékenység esetén írásba kell foglalni. - Kötelező tartalmi elemeket is meghatározza.

21 191/2009.(IX.15.) Korm. rendelet 21 Kivitelezési szerződés tartalmazza: Felek adatait (megfelelő jogosultsággal rendelkező vállalkozó kiválasztása ) E-cegjegyzek.hu mkik.hu (

22 22 191/2009.(IX.15.) Korm. rendelet a szerződés tárgyában megjelölve a vállalt építőipari kivitelezési tevékenység vagy építési-szerelési munka pontos megnevezését, az építési munkaterület pontos körülírását (cím, helyrajzi szám), az építményre, építési tevékenységre vonatkozó követelmény (mennyiségi és minőségi mutatók) meghatározásával, (tervek, műszaki leírás, költségvetés, de ezek viszonylag gyakran nem kerülnek csatolásra a szerződéshez, illetve előfordult, hogy a szerződő felek különböző tervet tekintettek a szerződés mellékletének)

23 23 238/2005. (X. 25.) Korm. Rendelet 1. melléklet Az építőipari kivitelezési tevékenységhez kapcsolódó jogsértő cselekmények esetén megállapítható bírság összegek

24 24

25 25 Szerződés tartalma a vállalt teljesítési szakaszokat, határidőket részletesen (ideértve a kivitelezési tervszolgáltatásnak, az építési munkaterület átadásának, az építési napló megnyitásának, a tervezett kezdésnek, figyelemmel a részteljesítés, az átadás-átvétel, a birtokbaadás határidejét vagy határnapját, az igényelt befejezési határidőt vagy határnapot), (menetközben pl. a műszaki tartalom gyakorta módosul, de szerződés módosításra nem kerül sor); a vállalkozói díj összege mellett az elszámolás formáját, módját, a fizetés módját, határidejét (átalányár tételes elszámolás); annak rögzítését, hogy az építtető, vagy a megrendelő vállalkozó kivitelező, alvállalkozó igénybevételéhez nem járul hozzá;

26 26 Szerződés tartalma az építőipari kivitelezési tevékenység végzése során esetlegesen felmerülő pótmunka díjának elszámolási módját (pl. rezsióradíjat), fővállalkozói szerződés esetén a teljesítésigazolás kiadására jogosult építési műszaki ellenőr, alvállalkozói szerződés esetén a teljesítésigazolás kiadására jogosult felelős műszaki vezető megnevezését (különösen alvállalkozói szerződéseknél ritkán fordul elő), a szerződő felek erre irányuló megállapodása és a jogszabályi feltételek fennállása esetén annak rögzítését, hogy a szerződéses jogviszonyukból keletkező vitájuk rendezése érdekében igénybe vesznek-e speciális vitarendező fórumot (pl. TSZSZ)

27 27 Szerződés tartalma az építtető nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a szerződésben meghatározott építőipari kivitelezési tevékenység ellenértékének pénzügyi fedezetével rendelkezik, a tartalékkeret felhasználásának részletes szabályait, ha a szerződő felek a pótmunka fedezetének biztosítására tartalékkeretet kötnek ki, A tartalékkeret kizárólag az építési beruházás teljesítéshez, a rendeltetésszerű és biztonságos használathoz szükséges munkák ellenértékének elszámolására használható fel (322/2015.(X.30.) korm. rendelet).

28 28 Pótmunka többletmunka Miből ered a probléma? egyrészt a nem egyértelmű, hibás, ellentmondásos tervdokumentációból, másrészt a tervekben hiányosan szereplő feladatokkal összefüggésben (pl. organizáció), harmadrészt a megrendelő kivitelezés közbeni változtatási igényeinek következtében. Gyakran keveredik a pótmunka - többletmunka fogalma

29 29 Pótmunka - többletmunka A pótmunka megrendelésére (az eredeti vállalkozási szerződés módosítására) - jogszabály eltérő előírása, illetve a felek eltérő kikötése hiányában - írásban, szóban, illetve ráutaló magatartással egyaránt sor kerülhet. (Legf. Bír. Pfv. VII /2010) Ma is igaz ez a döntés?

30 30 Pótmunka Az e-naplóban (építési naplóban) köteles haladéktalanul közölni a) a fővállalkozó kivitelező az építtetővel a pótmunka műszaki szükségességét, b) az építtető a fővállalkozó kivitelezővel a pótmunka igényét. (191/2009.(IX.15.) Korm.rendelet)

31 31 Pótmunka - többletmunka Ptk 6:244. [Többletmunka. Pótmunka] (1) A vállalkozó köteles elvégezni a vállalkozási szerződés tartalmát képező, de a vállalkozói díj meghatározásánál figyelembe nem vett munkát és az olyan munkát is, amely nélkül a mű rendeltetésszerű használatra alkalmas megvalósítása nem történhet meg (többletmunka). (2) A vállalkozó köteles elvégezni az utólag megrendelt, különösen tervmódosítás miatt szükségessé váló munkát is, ha annak elvégzése nem teszi feladatát aránytalanul terhesebbé (pótmunka). 6:245. [A vállalkozói díj] (1)Ha a felek átalánydíjban állapodtak meg, a vállalkozó az átalánydíjon felül a pótmunka ellenértékét igényelheti, a többletmunka ellenértékének megtérítésére nem jogosult. A megrendelő köteles azonban megtéríteni a vállalkozónak a többletmunkával kapcsolatban felmerült olyan költségét, amely a szerződés megkötésének időpontjában nem volt előrelátható.

32 32 Pótmunka többletmunka (191/2009.(IX.15.) Korm.rendelet) január 1-vel változott a fogalom meghatározás pótmunka (korábbi): a szerződés alapját képező dokumentációban nem szereplő, külön megrendelt munkatétel (munkatöbblet), pótmunka: a szerződés alapját képező dokumentációban nem szereplő, előre nem látható műszaki szükségességből külön megrendelt tétel,

33 Pótmunka többletmunka (191/2009.(IX.15.) Korm.rendelet) január 1-vel változott a fogalom meghatározás Többletmunka (korábbi): a szerződéskötés alapját képező (ajánlatkérési vagy kivitelezési) dokumentációban kimutathatóan szereplő, de a szerződéses árban (vállalkozói díjban) figyelembe nem vett tétel. Többletmunka: a szerződéskötés alapját képező (ajánlatkérési vagy kivitelezési) dokumentációban kimutathatóan meglévő, a vállalkozó kivitelező által készített árazott tételes költségvetésben szereplő tétel, amelynek mennyisége előre nem látható műszaki szükségességből növekszik.

34 34 Pótmunka többletmunka (191/2009.(IX.15.) Korm.rendelet) január 1-vel változott a fogalom meghatározás A többletmunka utólag csak akkor számolható el, ha a vállalkozó kivitelező által készített árazott tételes költségvetési kiírásban a tétel szerepelt, de a mennyiség változott. A kivitelező az erre vonatkozó külön megállapodásban foglaltak szerint a műszaki szükségesség, vagy a rendeltetésszerű és biztonságos használat miatt szükséges pótmunkát köteles elvégezni.

35 35 Pótmunka többletmunka példa Utólagos tetőtérbeépítést csak részleges alapmegerősítéssel tervezték meg Kivitelezés közben kiderült, hogy pótlólagosan további alaptestek megerősítésére is szükség van Azaz az alapmegerősítés mennyisége előre nem látható műszaki szükségességből növekedett meg (többletmunka) A szerződés megkötésének időpontjában nem volt előrelátható, tehát jár a vállalkozónak a többletköltsége.

36 36 Pótmunka többletmunka példa

37 Minőség: elkészült, de hogyan?

38 38 Zöldtető minőségi problémája

39 39 Pontosan mit jelent a minőség fogalma? 29-szer szerepel a 191/2009 Korm. rendeletben ez a kifejezés, ugyanakkor konkrétan nincsen definiálva a fogalma. 191/2009 (IX.15.) Korm. rendeletből példák: 3. (2) szerint a kivitelezési szerződés tartalmazza többek között a szerződés tárgyában megjelölve a vállalt építőipari kivitelezési tevékenység vagy építésiszerelési munka pontos megnevezését, az építési munkaterület pontos körülírását (cím, helyrajzi szám), az építményre, építési tevékenységre vonatkozó követelmény (mennyiségi és minőségi mutatók) meghatározásával, (tervek, műszaki leírás, költségvetés) 13. (3) szerint a felelős műszaki vezető feladata többek között az építési-szerelési munkára vonatkozó jogszabályok (szakmai és minőségi követelmények), munkavédelmi, tűzvédelmi, környezetvédelmi, műemlékvédelmi, természetvédelmi, közegészségügyi és más kötelező hatósági előírások, továbbá az építésügyi hatósági (létesítési) engedélyek betartatása, azok betartásának az általa vezetett építkezésen való ellenőrzése. A műszaki ellenőr feladata az építőipari kivitelezési tevékenység, az építési-szerelési munka szakszerűségének ellenőrzése.

40 40 Minőség fogalma Szakszerűtlen a kivitelezői tevékenység, ha azt a helyi építési szabályzat és az alapvető követelmények, a tevékenységre vonatkozó szakmai szabályok, előírások megsértésével végzik, vagy a tevékenység végzése az életet, az egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető állapotot vagy használatot eredményez. (Étv. 48. (5))

41 41 OTÉK 50. (3) szerint: Minőség, alapvető követelmények Az építménynek meg kell felelnie a rendeltetési célja szerint a) az állékonyság és a mechanikai szilárdság, b) a tűzbiztonság, c) a higiénia, az egészség- és a környezetvédelem, d) a biztonságos használat és akadálymentesség, e) a zaj és rezgés elleni védelem, f) az energiatakarékosság és hővédelem, g) az élet- és vagyonvédelem, valamint h) a természeti erőforrások fenntartható használata alapvető követelményeinek, és a tervezési programban részletezett elvárásoknak. Betartandók mind a tervezés mind a kivitelezés során

42 42 Műszaki egyenértékűség Műszaki egyenértékűség: létesítmény, termék vagy szolgáltatás olyan meghatározó műszaki paramétere, amely mérhető, és amelynek előírt mérőszámát több létesítmény, termék vagy szolgáltatás is teljesítheti; Tervtől eltérő anyag, szerkezet, berendezés esetén az alapvető követelményeknek való megfelelés vizsgálandók (pl. tűzbiztonság) Az FMV feladata az építési naplóban történő rögzítés mellett a tervező által a kivitelezési dokumentációban megjelölt építési termék helyett a megadottal azonos vagy annál jobb teljesítményértékű helyettesítő építési termék kiválasztása a tervező jóváhagyásával és az építtető egyetértésével (Kivitelezési Kódex).

43 43 Minőség, alapvető követelmények igazolása Étv. 41. (1) Építménybe építési terméket csak az építményekre vonatkozó alapvető követelmények teljesülése mellett szabad betervezni, illetve beépíteni. (2) Az építési termék az (1) bekezdésben foglalt követelmények teljesülése érdekében beépítésre akkor alkalmas ha: a) az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, március 9-i 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 305/2011/EU rendelet) 4. cikkében meghatározott gyártói teljesítménynyilatkozatban foglaltak megfelelnek az elvárt műszaki teljesítményeknek,

44 44 Teljesítmény igazolás Jogszabályi háttér 305/2011/EU rendelet az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról 275/2013.(VII.16.) Korm. rendelet az építési termékek építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól

45 45 Teljesítménynyilatkozat NMÉ-ÉME teljesítménynyilatkozat

46 46 Teljesítménynyilatkozat Az építési termék gyártója által kiállított olyan dokumentum, amely az építési termék teljesítményét a termékre vonatkozó műszaki előírásnak megfelelően, hitelesen igazolja. Termékre vonatkozó műszaki előírás: a teljesítménynyilatkozat műszaki tartalmú alapdokumentuma, mely lehet harmonizált európai szabvány, európai műszaki értékelés, vagy ennek hiányában nem harmonizált európai szabvány, más magyar szabvány, Magyarország területén elfogadott nemzeti műszaki értékelés (NMÉ), vagy hatályos építőipari műszaki engedély (ÉME).

47 47 Építési termék fogalma Bármely olyan termék vagy készlet, amelyet azért állítanak elő, és hoztak forgalomba, hogy építményekbe vagy építmények részeibe állandó jelleggel beépítsék, és amelynek teljesítménye befolyásolja az építményekkel kapcsolatos alapvető követelmények tekintetében nyújtott teljesítményt (305/2011/EU rendelet).

48 48 Teljesítménynyilatkozat Termék jellemzői Szabvány megnevezése Teljesítmények megadása Teljesítmény állandóság értékelésére szolgáló rendszer

49 49 Teljesítménynyilatkozat

50 50 Honnan lehet felismerni a harmonizált szabványokat? Jellemzőjük: ZA melléklettel rendelkeznek, amely többek között meghatározza a teljesítmény nyilatkozatot, annak tartalmát is (CE jelölés) És megadják a teljesítmény állandóságának értékelési és ellenőrzésének rendszerét (régi terminológia: megfelelőség igazolás módozatát) Internet elérés: jelentős számban angol nyelvűek a szabványok

51 51 Egyedi termék Fogalom meghatározás: nem sorozatban gyártott, meghatározott célra szánt egyedileg tervezett és legyártott építési termék, amely egyetlen, beazonosítható építménybe kerül beépítésre. Az építési termék elvárt műszaki teljesítménynek való megfelelését a) általános esetben az építési termék gyártói teljesítménynyilatkozat, b) egyedi, hagyományos, természetes, bontott vagy műemléki épületbe beépített építési termék beépítése esetében a felelős műszaki vezető építési naplóban az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendelet szerint tett nyilatkozattal igazolja (275/2013.(VII.16.) Korm. rendelet 3. (2))

52 52 Egyedi termék Felelős műszaki vezető nyilatkozik az elvárt műszaki teljesítményeknek való megfelelésről. Vízzáróságról hogyan tud nyilatkozni? Tetősík ablaknál alkalmazási feltétel a minimális tetőhajlás megadása (pl: 15 fok)

53 53 Minőség, alapvető követelmények A kivitelezési munka minőségére általában a szerződés tartalmazza a követelményeket, jellemzően az alábbiak szerint: Egyrészt a tervekre történő hivatkozással, amely a műszaki mennyiségi mutatókat tartalmazza, és jellemzően az alapvető követelményeknek való megfelelést vizsgálta. Ezek dokumentálása történik meg például a tartószerkezeti, tűzvédelmi, hőtechnikai stb. tervfejezetekben. Probléma: jellemzően szakipari részek esetében merül fel (például tetőszigetelés leterhelése, burkolat ragasztása, kültéri álmennyezetek rögzítése, dilatáció kiosztások stb.).

54 54 Károsodások

55 55 Leszakadt kültéri álmennyezet

56 56 Álmennyezet leszakadásának folyamata

57 57 Minőség, szakmai szabályok Szerződésekben az alapvető követelményeken felüli műszaki elvárás (legfőképpen Megrendelői) az alábbiak szerint fogalmazódik meg: A felek I. osztályú/megfelelő minőség teljesítésében állapodnak meg. A munkát az MSZ normák és hatósági előírások szerint köteles elvégezni. Jellemző azonban, hogy ezek pontos definiálását (például szabványokra történő hivatkozást, vagy tűrések meghatározását) sem a szerződés, sem a tervdokumentáció nem tartalmazza.

58 58 Tevékenységre vonatkozó szakmai szabályok, előírások szabványok szakmai irányelvek

59 59 Kivitelezésre vonatkozó szabványok MSZ :1990 Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Kőműves szerkezetek MSZ :1990 Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Kőszerkezetek és kőszobrász szerkezetek MSZ :1990 Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Műkőszerkezetek. MSZ :1990 Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Gipsz, műmárvány szerkezetek MSZ :1990 Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Helyszínen kész.beton és vb.szerk. Visszavont MSZ :1990 Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Ácsszerk.és teherhordó faszerkezetek MSZ :1990 Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Előregy.magasép.beton és vasbeton Visszavont MSZ :1990 Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Vízszig szerkezetek MSZ :1990 Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Vakolatok Visszavont MSZ :1990 Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Épületgépészeti hőszigetelések MSZ :1990 Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Tetőfedő szerkezetek MSZ :1990 Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Homlokzatburkolatok MSZ :1990 Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Lapburkolatok MSZ :1990 Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Padlóburkolatok MSZ :1990 Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Fapadló burkolatok MSZ :1990 Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Épületbádogos szerkezetek MSZ :1990 Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Épületasztalos szerkezetek MSZ :1990 Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Épületlakatos szerkezetek MSZ :1990 Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Üvegszerkezetek MSZ :1990 Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Mázolt bevonatok MSZ :1990 Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Festett bevonatok és tapéták MSZ :1990 Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Ipari kémények és kazánok.. MSZ :1990 Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Épülettartozékok MSZ :1990 Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Helyszínen készített cserépkályhák MSZ :1990 Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Magasépítési acélszerkezetek

60 60 A szabványok legfőbb jellegzetességei Minőségi osztályozástól függő és független követelmények Független követelmények: pl. alapfelülethez megfelelő tapadás, repedt, törött elem nem lehet stb. megfelel nem megfelel Függő követelmények: síktól való eltérések, síkfogasság, stb. I. - III. minőségi osztályba történő besorolás Tehát a szerződésben vállalt I. minőségi osztálynak megfelelő teljesítés jellemzően a szabványok előírásainak való megfelelést jelenti.

61 61 Szakmai irányelvek Épületszigetelők, Tetőfedők és Bádogosok Magyarországi Szövetsége (ÉMSZ) irányelvei, tervezési és kivitelezési szabályai, 10db Bitumenes lemezekkel készülő csapadékvíz elleni szigetelések tervezési és kivitelezési szabályai Cserépfedések tervezési és kivitelezési szabályai Bádogos munkák tervezési és kivitelezési szabályai Tetőszigetelések tervezési és kivitelezési irányelvei Alátéthéjazatok tervezési és kivitelezési irányelvei Zöldtetők tervezési és kivitelezési irányelvei stb.

62 62 Szakmai irányelvek Magyar Építőkémia és Vakolat Szövetség (MÉSZ) irányelvei Bevonatréteggel ellátott, többrétegű, ragasztott táblás homlokzati hőszigetelő rendszerek (ETICS-THR) kialakítására, kivitelezésére Műszaki Irányelv kerámiaburkolatok kialakítására Műgyanta padlóbevonatok tervezése és készítése

63 63 Mintavételi és Minősítési Terv (MMT) Számos utólagos vita elkerülhető, ha a felek a minőségre, annak mintavételére, vizsgálatára, értékelésére stb. vonatkozó eljárást és e paramétereket előzetesen rögzítik. Ezért az MMT-nek tartalmaznia kell a szerződés szerinti műszaki tartalom megvalósításához szükséges munkanemekre, munkarészekre vonatkozó előírásokat, szabványokat, az ellenőrzésre vonatkozó előírásokat, mintavételt, vizsgálati módszereket, a megengedett eltéréseket, a minősítéseket, az ellenőrzések dokumentálásának módját (építési napló, vizsgálati jegyzőkönyv stb.) továbbá azt, hogy az adott munkarész ellenőrzése ki által és milyen gyakorisággal történjen. Fontos a nemmegfelelőség előzetes értékelése is: bontás javítás - értékcsökkenés

64 64 Átadás-átvételi eljárás Az elektronikus teljesítésigazolási naplóban elektronikus teljesítésigazolás (a továbbiakban: e-teljesítésigazolás) kitöltésére kerül sor az építtető és a fővállalkozó kivitelező vagy a megrendelő vállalkozó kivitelező és az alvállalkozó kivitelező között létrejött szerződés alapján, ha a fő- vagy alvállalkozó kivitelező az általa vállalt szerződés tárgya szerinti építési tevékenységet a szerződésben foglaltak, a jogszabályban előírtak és a kivitelezési dokumentációban meghatározottak szerint elvégezte és ezt az építtetőnek vagy alvállalkozói szerződés esetén a megrendelő vállalkozó kivitelezőnek az elektronikus teljesítésigazolási naplóba rögzítve jelenti. Az átadás-átvételi jegyzőkönyv tartalmazza mindazokat a tényeket, amelyekre jogvita esetén jelentősek lehetnek. A 191/2009. Korm. rendelet tartalmaz felsorolást a jegyzőkönyv tartalmára.

65 65 Átadás-átvételi jegyzőkönyv Az e-jegyzőkönyv tartalmazza mindazokat a tényeket, amelyek jogvita esetén jelentősek lehetnek, így különösen a) az eljárás kezdetének és befejezésének időpontját, b) a műszaki átadás-átvételi eljárásban résztvevők nevét, megnevezését, részvételi minőségét, c) az építtető által érvényesíteni kívánt szavatossági igényeket, d) az építtető észrevételeit a szerződésben foglaltak teljesítéséről, e) a műszaki átadás-átvételi eljárás során felfedezett mennyiségi és minőségi hibák, hiányok, hiányosságok megnevezését (jelentősebb tételszám esetén az átadás-átvételi jegyzőkönyv mellékletét képező külön hiánypótlási jegyzőkönyv vagy hibajegyzék, hiányjegyzék is készíthető), f) a hibás munkarészekre eső költségvetési összegeket, g) a jogszabályban előírt nyilatkozatokat, h) az építtető döntését arról, hogy átveszi-e az építményt, i) az építtető döntését arról, hogy igényt tart-e a hibák kijavítására vagy árengedményt kér, valamint j) a résztvevők részéről a jegyzőkönyv jóváhagyását.

66 66 Teljesítménynyilatkozatok csatolása Az e-főnapló és e-alnapló mellékletei: c). az építési termékre vonatkozó teljesítménynyilatkozatokat, mérési jegyzőkönyveket stb. 191/2009.(IX.15.) Korm. rendelet 27. (5)

67 67 Átadási dokumentumok Az építési munkaterület átadás-átvétele során a fővállalkozó kivitelező az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően az építtetőnek átadja a) az őt megillető építési naplópéldányt annak összes mellékletével, b) 284 c) a jótállási dokumentumokat, ca) a főbb mozgatható építményszerkezetek kezelési útmutatóját, használati utasítást, cb) üzemeltetési, használati és karbantartási utasítást, cc) a nyomáspróba jegyzőkönyveit, cd) a mérési jegyzőkönyveket és az elvégzett működési próbák jegyzőkönyveit, ce) a villamos berendezés első felülvizsgálatának eredményéről készített minősítő iratot, cf) a beépített szerelvények, berendezések, burkolatok, egyéb tartozékok jótállási jegyét, cg) a közüzemi mérőórák jótállási jegyét, hitelesítési jegyzőkönyveit, ch) az építmény használatával összefüggő későbbi munkákhoz kapcsolódó biztonsági és egészségvédelmi tervet.

68 68 Szolgáltatás átadás-átvétele Sok esetben előfordul, különösen alvállalkozói teljesítés esetén, hogy az átadás-átvételi eljárás nem kerül lefolytatásra. Határidőben teljesít a vállalkozó, ha az átadás-átvétel a szerződésben előírt teljesítési határidőn belül megkezdődik. Az átadás-átvétel időtartama harminc nap. Nem tagadható meg az átvétel a mű olyan hibája miatt, amelynek kijavítása vagy pótlása nem akadályozza a rendeltetésszerű használatot. Ha a megrendelő az átadás-átvételi eljárást nem folytatja le, a teljesítés joghatásai a tényleges birtokbavétel alapján állnak be. (Ptk 6:247)

69 69 A vállalkozói díj kifizetése A fő-, illetve alvállalkozói szerződés esetén az alvállalkozó kivitelező vagy erre irányuló felhatalmazás esetén a felelős műszaki vezetőjük a közös helyszíni bejárás során az e-főnaplóban, illetve az e-alnaplóban, jegyzőkönyvben rögzített mennyiségi és minőségi hibák, hiányosságok kijavítását követően az e-teljesítésigazolási naplóban rögzíti a szerződésben vállalt és elvégzett tevékenységet tartalmazó teljesítési összesítőt. (191/2009.(IX.15.) Korm. Rendelet 31. (2)) Teljesítésigazolás kiállítása 15 napon belül (191/2009.(IX.15.) Korm. Rendelet 7. (2) i.), továbbá 13. (3) mb)) Ha a felek a szerződésben a pénztartozás teljesítésének idejét nem határozták meg, a pénztartozást a jogosult fizetési felszólításának vagy számlájának kézhezvételétől számított harminc napon belül kell teljesíteni. (Ptk. 6:130 )

70 70 Vállalkozó díj kifizetésének biztosítása Az alvállalkozói kivitelezési szerződés esetén a műszaki átadás-átvételi eljáráson felmerült és jegyzőkönyvbe vett hibák, hiányosságok kijavítását, a teljesítésigazolás kiadását, továbbá a teljesítésigazolás alapján kiállított számla ellenértékének kézhezvételét követően az alvállalkozó kivitelező átadja a megrendelő vállalkozó kivitelezőnek az építési munkaterületet. (191/2009.(IX.15.) Korm. Rendelet 33. (5)) Az építtetővel szerződéses viszonyban álló vállalkozó kivitelező a közbeszerzésekről szóló törvény hatálya alá tartozó, november 1-jét követően megindított építési beruházásokra irányadó kifizetési szabályok alkalmazása kivételével a kivitelezési szerződésben foglalt kötelezettsége maradéktalan teljesítéséről benyújtott végszámla teljes körű kiegyenlítésére csak akkor jogosult, ha a kötelezettsége teljesítésében részt vevő alvállalkozó kivitelezők követelésének kiegyenlítését hiánytalanul igazolja, függetlenül azok fizetési határidejétől. (Étv. 39/A. (6)) Fővállalkozó az építési munkaterületet az építménnyel együtt csak akkor köteles átadni a megrendelőnek, ha az őt kifizette építésügyi hatóság csak akkor adja ki a használatbavételi engedélyt, ha a megrendelő igazolja, hogy a munkaterületet a fővállalkozó átadta.

71 71 Vállalkozó díj kifizetése Ha az építtető és a fővállalkozó kivitelező közötti vita miatt nem történik meg az építési munkaterület (1) bekezdés szerinti átadásátvétele, a vitarendezés érdekében a fővállalkozó kivitelező vitarendezési eljárást vagy szakértői szervezet szakvéleményének kiadását kezdeményezheti. (191/2009.(IX.15.) Korm. Rendelet 33. (7))

72 72 Szerződésbontás Szerződésbontás esetén is közös átadás-átvételi eljárást kellene lefolytatni, amelynek része állapotrögzítő jegyzőkönyv. Átalányáras tételes elszámolás problémája

73 73 Köszönöm a figyelmüket: Csermely Gábor TSZSZ vezető-helyettes gcsermely@mkik-tszsz.hu