Teljesítésigazolási Szakértői Szerv. működése és tapasztalatai

Átírás

1 Teljesítésigazolási Szakértői Szerv 1 működése és tapasztalatai 2 Építőipari kintlévőségek GVI-MKIK kutatás (2014-ben,1.000 építőipari vállalat megkérdezésén alapul) - A cégek 80 %-ának volt késedelmes kifizetése - A cégek 25 %-ának van 5 éven túli kifizetetlen számlája - A cégek felénél 5 éven belül előfordult, hogy adót, munkabért, illetve beszállítót nem tudtak fizetni, mert nekik is késedelmesen fizettek 1

2 3 Teljesítésigazolási Szakértői Szerv létrehozása A kintlévőségek, lánctartozások gyors rendezése érdekében 2013 közepén, jogszabályi háttérrel hozták létre a Teljesítésigazolási Szakértői Szervet (TSZSZ). 4 Működést szabályozó jogszabályok évi XXXIV. évi törvény az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről, és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról 236/2013. (VI.30.) Korm. rendelet a Teljesítésigazolás Szakértői Szervvel kapcsolatos egyes kérdésekről Ügyrend Mindegyik dokumentum megtalálható a TSZSZ weblapján 2

3 5 Internetes elérhetőség 6 Törvény hatálya Magyarországi építési beruházásokra terjed ki Építészeti műszaki tervezési, építési, kivitelezési szerződés teljesítéséből eredő kérdésekben ad szakvéleményt, ha a teljesítésigazolás nem került kiadásra, kiadása vitás, vagy a teljesítésigazolás kiadása megtörtént, de kifizetése nem (jogszabály a TSZSZ szakvéleményére alapított perben előnyt biztosít). A Szerv véleménye a szerződést biztosító mellékkötelezettségek érvényesíthetőségéhez is kérhető (pl. bankgarancia, zálogjog, kezesség), ha az vitás a felek között. Csak írásos szerződés megléte esetében járhat el. 3

4 7 Szakértői szakterületek Tűzvédelmi, vagy ipari baleset-megelőzési terület Közlekedéssel kapcsolatos sajátos építményfajtákra vonatkozó terület Környezetvédelem és természetvédelem területei Vízügy terület Lakásügy terület Építésügy terület 9/2006.(II.27.) IM rendelet szerinti főszakterületek A jelenlegi szakértői létszám 178 fő. 8 A szakvéleményben megválaszolandó kérdések Teljesítés vizsgálata esetén a szakvélemény a következő kérdések tárgyában készül: a) a szerződés műszaki tartalma szerint a vállalkozót (alvállalkozót) terhelő tervezési és kivitelezési munkák leírása, b) az a) pont szerinti munkák közül a teljes bizonyossággal megállapíthatóan teljesített tervezési és kivitelezési munkák mennyiségének és minőségének meghatározása, c) az a) pont szerinti munkák közül a teljes bizonyossággal megállapíthatóan el nem végzett tervezési és kivitelezési munkák meghatározása, és d) a b) és c) pont szerinti munkáknak a szerződés szerinti költségvetési tételek, vagy az átalánydíj arányos részének alapulvételével meghatározott értéke. (törvény 6. (2)) 4

5 9 A szakvéleményben megválaszolandó kérdések: Mellékkötelezettség vizsgálata esetén: A mellékkötelezettség érvényesítése (pl. bankgarancia lehívása) indokolt, nem indokolt, részben indokolt. 10 Eljárási díj, szakértők díjazása Szakértői díj: vitatott bruttó összeg 1 %-a (min , max Ft) Szakértői tanácson belüli megosztás: 40 % elnök % a két tag 5

6 11 Határidő Határidő: 30 nap, amely ha az ügy bonyolultsága indokolja egyszer további 30 nappal meghosszabbítható (Szakértői Tanács elnöke kezdeményezi írásban a TSZSZ felé) Kezdő időpont: kérelem, vagy a hiánypótlás beadása 12 Időbeli hatály Teljesítés vizsgálata esetén, ha a felek megállapodását segíti elő, akkor bármeddig visszamenőleg. Ha Bírósági eljárás indítása a cél, akkor az elévülési idő. Mellékkötelezettség esetén, jellemzően a jogszabály hatálybalépését követően megkötött szerződések esetében járhat el (tapasztalat, hogy a bankgarancia lejárati idejét meghosszabbítják, a lejárat időpontja előtt annak teljes összegét lehívják). 6

7 13 Kérelem dokumentumai A kérelem formanyomtatványa a Kormány rendelet 1. sz. melléklete szerint + a teljesítésigazolást alátámasztó dokumentumok szerződés annak mellékleteivel, a megvalósulás dokumentumai, nyilatkozatok stb., amely mellékkötelezettség esetén kiegészül a bankgarancia megállapodással, a lehívás dokumentumával + az eljárási díj befizetését igazoló dokumentum. Kérelem beadható: elektronikusan kerelem@mkik-tszsz.hu vagy a TSZSZ weblapon keresztül, vagy a helyszín szerint illetékes területi kereskedelmi kamaránál 14 Mire használható a szakvélemény Felek közötti megállapodás elősegítésére Kereset indításához (szakvélemény kézbesítésétől számított 60 napon belül) A TSZSZ szakvéleményére alapított per a kiemelt jelentőségű perek kategóriáján belül speciális eljárástípus. Kérelemre a bíróság ideiglenes intézkedésben elrendeli a szakvéleményben teljes bizonyossággal megállapíthatóan teljesített tervezési, kivitelezési munkák értékének teljesítését. 7

8 15 A TSZSZ szakvéleményére alapított per A keresetet a szakvélemény kézhezvételét követő 60 napon belül kell benyújtani. A keresetlevéllel együtt be kell adni: A TSZSZ szakértői véleményt A szakvélemény kézhezvételét igazoló okirati bizonyítékot (tértivevény) A másik féllel történő megegyezésre irányuló kísérletről okirati bizonyítékot (a szakvélemény kézhezvételét követő levelezés) Hiánypótlásra nincs lehetőség. 16 TSZSZ hatáskörének bővítése A 308/2015.(X.27.) Korm. rendelet (közbeszerzési eljárások eredményeként megkötött szerződések teljesítésének és módosításának Közbeszerzési Hatóság által végzett ellenőrzése) 9. (1) szerint: Az építési beruházás tárgyú szerződések ellenőrzése tekintetében a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv, valamint az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság külön megállapodás alapján- az e rendelet szerinti hatósági ellenőrzések során a Hatóság kijelölése alapján szakhatóságként működik közre. 8

9 17 TSZSZ eddigi eredményei számokban október végéig közel 650 db kérelem érkezett be. Átlagosan havonta db kérelmet adnak be. Az eddig beadott kérelmekhez tartozó beruházási érték: 160 Mrd Ft. Ebből a vitatott összegek értéke összesen 20 Mrd Ft. A legnagyobb vitatott összeg 1,5 Mrd Ft, a legkisebb 200 eft volt. A szakvéleménnyel lezárult ügyek esetében átlagosan a vitatott összegek %-át állapították meg a szakértők. 18 Statisztika A beadott kérelmek kb. 25 %-nál nem indult eljárás nem volt írásos szerződés a kérelmező visszavonta a kérelmét Egyéb: nem magyarországi helyszín, nem tartozott a TSZSZ kompetenciájába (pl. műszaki ellenőrzés, bankgarancia megfogalmazásának felülvizsgálata stb.) 9

10 19 Kérelmek megoszlása kérelmezők szerint 60 % 29 % 8 % 3 % alvállalkozó fővállalkozó megrendelő tervező 20 Kérelmek megoszlása vitatott összeg szerint 50 % 40 % 10 % < 6 MFt 6 45 MFt közötti > 45 MFt feletti (ebből 5% 100 MFt feletti) 10

11 21 Az ügyek területi megoszlása a kérelmező székhelye szerint Megye Építőipari vállalkozások száma (2016.márc.) Kérelmező székhelye szerint Budapest % % Bács-Kiskun % 11 2% Baranya % 14 2% Békés % 22 4% Borsod % 13 2% Csongrád % 25 4% Fejér % 33 6% Győr-Moson-Sopron % 33 6% Hajdú-Bihar % 26 4% Heves % 6 1% Jász-Nagykun-Szolnok % 15 3% Komárom-Esztergom % 9 2% Nógrád % 7 1% Pest % 84 14% Somogy % 16 3% Szabolcs-Szatmár-Bereg % 27 5% Tolna % 7 1% Vas % 4 1% Veszprém % 12 2% Zala % 8 1% Összesen % % 22 Az ügyek területi megoszlása a vitatott teljesítés helyszíne szerint Megye Építőipari termelés értéke MFt (2016.márc.) Vitatott teljesítés helyszíne szerint Budapest % % Bács-Kiskun % 18 3% Baranya 990 2% 13 2% Békés 735 2% 35 6% Borsod % 21 4% Csongrád 747 2% 23 4% Fejér % 25 4% Győr-Moson-Sopron % 26 5% Hajdú-Bihar % 26 5% Heves 734 2% 12 2% Jász-Nagykun-Szolnok 813 2% 19 3% Komárom-Esztergom % 10 2% Nógrád 254 1% 7 1% Pest % 57 10% Somogy 780 2% 24 4% Szabolcs-Szatmár-Bereg % 14 3% Tolna 776 2% 6 1% Vas 636 1% 21 4% Veszprém % 17 3% Zala % 12 2% Összesen % % 11

12 23 Ügyek megoszlása szakterület szerint tervezés 2,5% környezetvédelem 0,5% vízügy 7,0% közlekedésépítés 15,0% magasépítés 75,0% 24 Mennyire valósult meg a TSZSZ létrehozásának célja Cél: permegelőzés, peres eljárások számának csökkenése A júliusi felmérés és értékelés szerint: A TSZSZ-nél indult eljárások 5 %-ában a feleknek a szakértői eljárás különböző szakaszaiban sikerült megegyezésre jutniuk. A TSZSZ szakvélemény birtokában a kérelmezők 25 %-a valamilyen mértékben megállapodásra jutott a másik féllel, bírósági eljárás nélkül. 12

13 25 Mennyire valósult meg a TSZSZ létrehozásának célja A szakvéleménnyel lezárult ügyek kb. harmada folytatódott a bíróságon. A bíróságon ítélettel zárult ügyek döntő többségében a TSZSZ szakvéleményben megállapított összeg nagy részét (80%-át vagy többet) jogosnak ítélte a bíróság. A szakvélemény alapján született megegyezéseket és a bíróságon lezárult ügyeket együttesen értékelve a kérelmezők közel 40%-a jelentős részben pénzéhez jutott a TSZSZ eljárásnak köszönhetően. A bíróságon folytatódott ügyek jó része még folyamatban van, így a sikerrel zárult ügyek aránya tovább növekedhet. 26 Mire vezethetők vissza a felek közötti viták? egyoldalú, vagy nem jól értelmezett szerződésekre (ide sorolandók a szerződés mellékleteinek hiányosságai, a műszaki tartalom nem egyértelmű megfogalmazása) pótmunkák-többletmunkák problémáira (pl. gyakoriak a menet közbeni változtatások), minőségi észrevételekre (vélt, vagy valós minőségi észrevételek), átadás-átvételi eljárás hiányosságaira (eljárás lefolytatásának hiányára), hiányos dokumentálásra, gyakran előfordul a megtagadási ok megnevezésének a hiánya is, illetve felszámolás alá kerülő megrendelő. 13

14 27 Szakértői eljárások általános tapasztalata Nem elégséges a munkát a szerződésnek megfelelő színvonalon elvégezni, annak folyamatát és eredményét a jogszabályoknak megfelelő mértékben dokumentálni is szükséges. 28 Dokumentálás szükségessége Az építőiparban a dokumentálás írásos formáját a jogszabályok számos helyen kötelezően előírják (teljesség igénye nélkül): Tervezési szerződés írásbeliségének követelménye és kötelező tartalmi elemei: évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről; 191/2009. (IX.15.) kormányrendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről és 266/2013. (VII.11.) kormányrendelet az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységről. A kivitelezés folyamatának dokumentálása: szerződés írásbelisége és tartalmi elemei, építési napló, majd e-napló, átadás-átvételi eljárás 191/2009. (IX.15.) kormányrendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről. Beépített anyagok, szerkezetek teljesítmény nyilatkozatai: 275/2013. (VII.16.) kormányrendelet az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól. 14

15 29 Szerződés A Ptk. nem ír elő az alakszerűségre vonatkozó követelményeket, az Étv., Épkiv., Szakgyr. viszont igen. - Írásbeliség követelménye - üzletszerű gazdasági tevékenységként folytatott építőipari kivitelezési tevékenység esetén írásba kell foglalni. - Kötelező tartalmi elemek. 30 Tervezési szerződés Étv. 32/A. 217 Az építészeti-műszaki tervezési szerződésre Ptk.-ban szabályozott tervezési szerződés szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a szerződést írásban kell megkötni. 266/2013.(VII.11.) korm.rendelet 16. (1) Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) szerinti tervezési program véglegezett formája a tervezési szerződés kötelező mellékletét képezi. (2) A tervezési programban rögzíteni kell minden olyan fontos tényt, amelyet a tervezés során figyelembe kell venni. A tervezési programban vizsgálni kell a megújuló energiaforrások használatának lehetőségét, és igény szerint rögzíteni kell a vagyonbiztonsági elvárások mértékét. 15

16 31 Tervezési program tartalma (3) A tervezési programban amelyet az építtető és tervező közösen készít elő a tervezés tárgyától és nagyságrendjétől függően ismertetni kell a) tervezési feladat részletes leírását, az építési tevékenység megnevezését, b) a tervezés előzményeit előkészítő dokumentációk, tanulmánytervek adatait, c) az elvárt az OTÉK előírásainak megfelelő vagy attól szigorúbb követelményeket, beleértve az élettartalmi igényeket, d) az elvárt követelményeknek való megfelelőség igazolásának módját, az alkalmazandó szabványok vagy azokkal egyenértékű számítási-méretezési eljárások és hivatkozások, jogszabályok, előírások, szabályzatok körét, e) a beruházás költségkeretét, rögzített költségkeret esetén a költségelemzés módszerét, az építtető részéről a költségkeret túllépés jóváhagyásának feltételeit, vagy költségkeret csökkentés esetén az elvárások, követelmények módosítási szabályait, f) a helyszín bemutatását, g) a helyiségigényeket és funkcionális kapcsolatokat, h) az építményben üzemelendő technológiákat, i) a közútkapcsolati, parkolási igényeket és információkat, j) a közmű és energia ellátási igényeket, módokat, k) az akadálymentesítésre vonatkozó információkat, l) műemlék és nyilvántartott műemléki érték esetén az értékleltár és az építéstörténeti tudományos dokumentáció alapján rögzített műemlékvédelmi szempontokat, m) a szükséges szakági tervezők, szakértők körét, n) az egyéb meghatározó követelmények általános szempontjait, o) 20 a tervezendő építmény használatának, üzemeltetésének, karbantartásának feltételeit, p) 21 a helyszínen fennálló régészeti érintettség vagy védelem tényét a közhiteles örökségvédelmi nyilvántartástól lekért adatok alapján /2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről Szabályozza a kivitelezés folyamatát a szerződéstől az átadás-átvételi eljáráson keresztül a tulajdonos jókarbantartási kötelezettségéig 16

17 33 191/2009.(IX.15.) Korm. rendelet kivitelezési szerződés tartalmazza a felek adatait (MKIK regisztrációs szám) a szerződés tárgyában megjelölve a vállalt építőipari kivitelezési tevékenység vagy építési-szerelési munka pontos megnevezését, az építési munkaterület pontos körülírását (cím, helyrajzi szám), az építményre, építési tevékenységre vonatkozó követelmény (mennyiségi és minőségi mutatók) meghatározásával, (tervek, műszaki leírás, költségvetés, de ezek viszonylag gyakran nem kerülnek csatolásra a szerződéshez, illetve előfordult, hogy a szerződő felek különböző tervet tekintettek a szerződés mellékletének) 34 Szerződés tartalma a vállalt teljesítési szakaszokat, határidőket részletesen (ideértve a kivitelezési tervszolgáltatásnak, az építési munkaterület átadásának, az építési napló megnyitásának, a tervezett kezdésnek, figyelemmel a részteljesítés, az átadás-átvétel, a birtokbaadás határidejét vagy határnapját, az igényelt befejezési határidőt vagy határnapot), (menetközben pl. a műszaki tartalom gyakorta módosul, de szerződés módosításra nem kerül sor); a vállalkozói díj összege mellett az elszámolás formáját, módját, a fizetés módját, határidejét (átalányár tételes elszámolás); annak rögzítését, hogy az építtető, vagy a megrendelő vállalkozó kivitelező, alvállalkozó igénybevételéhez nem járul hozzá; 17

18 35 Szerződés tartalma az építőipari kivitelezési tevékenység végzése során esetlegesen felmerülő pótmunka díjának elszámolási módját (pl. rezsióradíjat), fővállalkozói szerződés esetén a teljesítésigazolás kiadására jogosult építési műszaki ellenőr, alvállalkozói szerződés esetén a teljesítésigazolás kiadására jogosult felelős műszaki vezető megnevezését (különösen alvállalkozói szerződéseknél ritkán fordul elő), a szerződő felek erre irányuló megállapodása és a jogszabályi feltételek fennállása esetén annak rögzítését, hogy a szerződéses jogviszonyukból keletkező vitájuk rendezése érdekében igénybe vesznek-e speciális vitarendező fórumot (pl. TSZSZ) 36 Szerződés tartalma az építtető nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a szerződésben meghatározott építőipari kivitelezési tevékenység ellenértékének pénzügyi fedezetével rendelkezik, a tartalékkeret felhasználásának részletes szabályait, ha a szerződő felek a pótmunka fedezetének biztosítására tartalékkeretet kötnek ki, 18

19 37 Szerződés részlet Szerződés sz. melléklet: 19

20 39 Szerződés részlet 3. Szerződés kelte: október Pótmunka Az építési naplóban köteles haladéktalanul közölni a) a fővállalkozó kivitelező az építtetővel a pótmunka műszaki szükségességét, b) az építtető a fővállalkozó kivitelezővel a pótmunka igényét. 20

21 Pótmunka - többletmunka pótmunka: a szerződés alapját képező dokumentációban nem szereplő, külön megrendelt munkatétel (munkatöbblet), többletmunka: a szerződéskötés alapját képező (ajánlatkérési vagy kivitelezési) dokumentációban kimutathatóan szereplő, de a szerződéses árban (vállalkozói díjban) figyelembe nem vett tétel (191/2009.(IX.15.) Korm.rendelet), Ptk 6:244. [Többletmunka. Pótmunka] (1) A vállalkozó köteles elvégezni a vállalkozási szerződés tartalmát képező, de a vállalkozói díj meghatározásánál figyelembe nem vett munkát és az olyan munkát is, amely nélkül a mű rendeltetésszerű használatra alkalmas megvalósítása nem történhet meg (többletmunka). (2) A vállalkozó köteles elvégezni az utólag megrendelt, különösen tervmódosítás miatt szükségessé váló munkát is, ha annak elvégzése nem teszi feladatát aránytalanul terhesebbé (pótmunka). 6:245. [A vállalkozói díj] (1) Ha a felek átalánydíjban állapodtak meg, a vállalkozó az átalánydíjon felül a pótmunka ellenértékét igényelheti, a többletmunka ellenértékének megtérítésére nem jogosult. A megrendelő köteles azonban megtéríteni a vállalkozónak a többletmunkával kapcsolatban felmerült olyan költségét, amely a szerződés megkötésének időpontjában nem volt előrelátható. Minőség: elkészült, de hogyan? 21

22 43 Pontosan mit jelent a minőség fogalma? 29-szer szerepel a 191/2009 Korm. rendeletben ez a kifejezés, ugyanakkor konkrétan nincsen definiálva a fogalma. 191/2009 (IX.15.) Korm. rendeletből példák: 3. (2) szerint a kivitelezési szerződés tartalmazza többek között a szerződés tárgyában megjelölve a vállalt építőipari kivitelezési tevékenység vagy építési-szerelési munka pontos megnevezését, az építési munkaterület pontos körülírását (cím, helyrajzi szám), az építményre, építési tevékenységre vonatkozó követelmény (mennyiségi és minőségi mutatók) meghatározásával, (tervek, műszaki leírás, költségvetés) 13. (3) szerint a felelős műszaki vezető feladata többek között az építési-szerelési munkára vonatkozó jogszabályok (szakmai és minőségi követelmények), munkavédelmi, tűzvédelmi, környezetvédelmi, műemlékvédelmi, természetvédelmi, közegészségügyi és más kötelező hatósági előírások, továbbá az építésügyi hatósági (létesítési) engedélyek betartatása, azok betartásának az általa vezetett építkezésen való ellenőrzése, 44 Minőség fogalma Szakszerűtlen a kivitelezői tevékenység, ha azt a helyi építési szabályzat és az alapvető követelmények, a tevékenységre vonatkozó szakmai szabályok, előírások megsértésével végzik, vagy a tevékenység végzése az életet, az egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető állapotot vagy használatot eredményez. (Étv. 48. (5)) 22

23 45 OTÉK 50. (3) szerint: Minőség, alapvető követelmények Az építménynek meg kell felelnie a rendeltetési célja szerint a) az állékonyság és a mechanikai szilárdság, b) a tűzbiztonság, c) a higiénia, az egészség- és a környezetvédelem, d) a biztonságos használat és akadálymentesség, e) a zaj és rezgés elleni védelem, f) az energiatakarékosság és hővédelem, g) az élet- és vagyonvédelem, valamint h) a természeti erőforrások fenntartható használata alapvető követelményeinek, és a tervezési programban részletezett elvárásoknak. Betartandók mind a tervezés mind a kivitelezés során 46 Minőség, alapvető követelmények igazolása Étv. 41. (1) Építménybe építési terméket csak az építményekre vonatkozó alapvető követelmények teljesülése mellett szabad betervezni, illetve beépíteni. (2) Az építési termék az (1) bekezdésben foglalt követelmények teljesülése érdekében beépítésre akkor alkalmas ha: a) az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, március 9-i 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 305/2011/EU rendelet) 4. cikkében meghatározott gyártói teljesítménynyilatkozatban foglaltak megfelelnek az elvárt műszaki teljesítményeknek, vagy b) a 305/2011/EU rendelet 37. és 38. cikkeiben körülírt egyedi műszaki dokumentáció az ott leírtak szerint rendelkezésre áll és az abban foglaltak igazolják az elvárt műszaki teljesítményeknek való megfelelést, vagy c) az építési termék megfelel a külön jogszabályban meghatározott követelménynek. 23

24 47 Teljesítmény igazolás Jogszabályi háttér 305/2011/EU rendelet az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról 275/2013.(VII.16.) Korm. rendelet az építési termékek építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól 48 Teljesítménynyilatkozat Az építési termék gyártója által kiállított olyan dokumentum, amely az építési termék teljesítményét a termékre vonatkozó műszaki előírásnak megfelelően, hitelesen igazolja. Termékre vonatkozó műszaki előírás: a teljesítménynyilatkozat műszaki tartalmú alapdokumentuma, mely lehet harmonizált európai szabvány, európai műszaki értékelés, vagy ennek hiányában nem harmonizált európai szabvány, más magyar szabvány, Magyarország területén elfogadott nemzeti műszaki értékelés (NMÉ), vagy hatályos építőipari műszaki engedély (ÉME). 24

25 49 Építési termék fogalma Bármely olyan termék vagy készlet, amelyet azért állítanak elő, és hoztak forgalomba, hogy építményekbe vagy építmények részeibe állandó jelleggel beépítsék, és amelynek teljesítménye befolyásolja az építményekkel kapcsolatos alapvető követelmények tekintetében nyújtott teljesítményt (305/2011/EU rendelet). 50 Elégséges-e a teljesítménynyilatkozat meglétének az ellenőrzése a megvalósulás folyamatában (tervező, kivitelező, műszaki ellenőr felelőssége) vagy ismerni kell a termékre vonatkozó műszaki előírást is? NMÉ-ÉME teljesítménynyilatkozat 25

26 51 Teljesítménynyilatkozat Termék jellemzői Szabvány megnevezése Teljesítmények megadása Teljesítmény állandóság értékelésére szolgáló rendszer 52 Teljesítménynyilatkozat 26

27 53 Honnan lehet felismerni a harmonizált szabványokat? Jellemzőjük: ZA melléklettel rendelkeznek, amely többek között meghatározza a teljesítmény nyilatkozatot, annak tartalmát is (CE jelölés) És megadják a teljesítmény állandóságának értékelési és ellenőrzésének rendszerét (régi terminológia: megfelelőség igazolás módozatát) Internet elérés: jelentős számban angol nyelvűek a szabványok 54 Teljesítmény állandóság értékelési és ellenőrzési rendszerei 1+. rendszer: A gyártó által az építési termék alapvető jellemzőinek tekintetében a következők alapján kiadott teljesítménynyilatkozat: a) a gyártó végzi: i. az üzemi gyártásellenőrzést; ii. a gyárban vett minták további vizsgálatát a meghatározott vizsgálati terv szerint; b) a bejelentett terméktanúsító szerv a termék teljesítménye állandóságának tanúsítványát a következők alapján adja ki: i. a terméktípus meghatározását típusvizsgálat (ideértve a mintavételt is), típusszámítás, táblázatba foglalt értékek vagy a termék leíró dokumentációja alapján; ii. a gyártó üzem és az üzemi gyártásellenőrzés alapvizsgálata; iii. az üzemi gyártásellenőrzés folyamatos felügyelete, vizsgálata és értékelése; iv. az uniós piacon való fogalomba hozatalt megelőzően vett minták szúrópróbaszerű vizsgálata. 1. rendszer: A gyártó által az építési termék alapvető jellemzőinek tekintetében a következők alapján kiadott teljesítménynyilatkozat: a) a gyártó végzi: i. az üzemi gyártásellenőrzést; ii. a gyárban vett mintáknak a gyártó által végzett további vizsgálatát a meghatározott vizsgálati terv szerint; b) a bejelentett terméktanúsító szerv a termék teljesítménye állandóságának tanúsítványát a következők alapján adja ki: i. a terméktípus meghatározása típusvizsgálat (ideértve a mintavételt is), típusszámítás, táblázatba foglalt értékek vagy a termék leíró dokumentációja alapján; ii. a gyártó üzem és az üzemi gyártásellenőrzés alapvizsgálata; iii. az üzemi gyártásellenőrzés folyamatos felügyelete, vizsgálata és értékelése. 2+. rendszer: A gyártó által az építési termék alapvető jellemzőinek tekintetében a következők alapján kiadott teljesítménynyilatkozat: a) a gyártó végzi: i. a terméktípus meghatározását típusvizsgálat (ideértve a mintavételt is), típusszámítás, táblázatba foglalt értékek vagy a termék leíró dokumentációja alapján; ii. az üzemi gyártásellenőrzést; iii. a gyárban vett minták további vizsgálatát a meghatározott vizsgálati terv szerint; L 88/42 Az Európai Unió Hivatalos Lapja HU b) a bejelentett gyártásellenőrzés-tanúsító szerv az üzemi gyártásellenőrzés megfelelőségi tanúsítványát a következők alapján adja ki: i. a gyártó üzem és az üzemi gyártásellenőrzés alapvizsgálata; ii. az üzemi gyártásellenőrzés folyamatos felügyelete, vizsgálata és értékelése. 3. rendszer: A gyártó által az építési termék alapvető jellemzőinek tekintetében a következők alapján kiadott teljesítménynyilatkozat: a) a gyártó végzi az üzemi gyártásellenőrzést; b) a bejelentett vizsgálólaboratórium végzi a terméktípus meghatározását típusvizsgálat (ideértve a gyártó által végrehajtott mintavételt is), típusszámítás, táblázatba foglalt értékek vagy a termék leíró dokumentációja alapján; 4. rendszer: A gyártó által az építési termék alapvető jellemzőinek tekintetében a következők alapján kiadott teljesítménynyilatkozat: a) a gyártó végzi: i. a terméktípus meghatározását típusvizsgálat, típusszámítás, táblázatba foglalt értékek vagy a termék leíró dokumentációja alapján; ii. az üzemi gyártásellenőrzést; b) a bejelentett szervnek nincsenek feladatai. 27

28 55 Tervezés Példa fa tartószerkezet megvalósítására MSZ EN Faszerkezetek tervezése A faelemek feleljenek meg az MSZ EN előírásainak, azaz a tervező a faanyag minőségét e szabvány szerint adja meg (pl. C24 jelű, szilárdsági kategóriájú) MSZ EN 338 szerinti szilárdsági kategóriák: C14, C16, C18, C20, C22, C24, C27, C30 stb.) Kivitelezés MSZ EN szabvány szerinti teljesítménynyilatkozatú faanyagot kell beépítenie. A szabvány szerint a szilárdsági kategória megadása kötelező, nem lehet NPD. Harmonizált szabvány ZA melléklete szerint a teljesítmény állandóságának értékelésének és ellenőrzésének rendszere: 2+ (a) A gyártó feladatai: üzemi gyártásellenőrzés és a termék első típusvizsgálata, az üzemben vett minták vizsgálata egy előírt vizsgálati terv szerint (Teljesítménynyilatkozat kiállítása) (b) A gyártásellenőrzés-tanúsító szerv az üzemi gyártásellenőrzés megfelelőségi tanúsítványát a következők alapján adja ki: az üzem és az üzemi gyártásellenőrzés első ellenőrzése, az üzemi gyártásellenőrzés folyamatos felügyelete, értékelése és jóváhagyása Üzemi gyártásellenőrzési megfelelőségi tanúsítvány kiadása Probléma: Üzemi gyártásellenőrzési tanúsítvánnyal csak 4 gyártó rendelkezik (C24). 56 Favázas épületek építési elemkészletei Készlet: gyártó által, legalább két külön elemből álló együttesként forgalomba hozott építési termék, amelyet össze kell szerelni ahhoz, hogy az építménybe be lehessen építeni (305/2011/EU rendelet) R1 - KÜLSŐ FAL RÉTEGREND (kívülről-befelé) - min.5cm hőtechnikailag méretezett vastagságú, de legalább 5cm EPS anyagú homlokzati hőszigetelő rendszer - 12mm 1rtg. OSB3 építőlemez - min. 12cm min. 5/12cm méretű fa tartószerkezet max. 62,5cm tengelytávolsággal közte min. 12cm kőzetgyapot hőszigetelés - 1 rtg. párazáró fólia - 2,5cm 2 rtg. 12,5mm tűzvédő gipszkarton borítás 28

29 57 Favázas épületek építési elemkészletei Európai Műszaki Értékelés: ETAG 007: Favázas építési készletek 8. A MEGFELŐSÉG IGAZOLÁSA ÉS ÉRTÉKELÉSE 8.1 EC HATÁROZAT Az Európai Közösség Bizottságának 1999/455/EC határozatával előírt megfelelőség-igazolási rendszer az Európai Közösségek Tanácsának 89/106/EEC Irányelveinek 3. mellékletében leírt 1. rendszer a következő részletezésben: (a) A gyártó feladatai - gyártásellenőrzés - az előírt vizsgálati terv szerinti ellenőrző vizsgálat (b) A jóváhagyott szerv feladatai - első típusvizsgálat - az üzem és gyártásellenőrzés első felülvizsgálata - az üzemi gyártásellenőrzés felügyelete - terméktanúsítás (teljesítmény állandósági tanúsítvány kiadása) 58 Készlet: teljesítmény állandósági tanúsítvány Kb. 10 db könnyűszerkezetes gyártó rendelkezik ilyen dokumentummal 29

30 59 Egyedi termék Fogalom meghatározás: nem sorozatban gyártott, meghatározott célra szánt egyedileg tervezett és legyártott építési termék, amely egyetlen, beazonosítható építménybe kerül beépítésre. Az építési termék elvárt műszaki teljesítménynek való megfelelését a) általános esetben az építési termék gyártói teljesítménynyilatkozat, b) egyedi, hagyományos, természetes, bontott vagy műemléki épületbe beépített építési termék beépítése esetében a felelős műszaki vezető építési naplóban az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendelet szerint tett nyilatkozattal Igazolja (275/2013.(VII.16.) Korm. Rendelet 3. (2)) 60 Könnyűszerkezetes építési készleteket miért nem igazolhat FMV? Ha az építési termékre nem vonatkozik harmonizált európai szabvány és nem adtak ki európai műszaki értékelést és olyan építési termékkörbe tartozik, amelyre a 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet V. melléklete szerinti 1+, 1 vagy 2+ rendszer alkalmazását írja elő az Európai Bizottság vonatkozó határozata, az (1) bekezdés szerinti mentesség akkor vehető igénybe, ha az igazoláshoz a felelős műszaki vezető szakértő, szakértői intézet vagy akkreditált vizsgáló laboratórium közreműködését dokumentáltan igénybe vette (275/2013.(VII.16.) korm. Rendelet 7. (3)). OTSZ 13. (5) Rendszerengedéllyel rendelkező építési módszerek, a könnyűszerkezetes technológiával készülő épületek csak akkreditált intézet által bevizsgált technológiával és szerkezeti elemekkel, rétegrenddel, kialakítással létesíthetőek (54/2014. (XII. 5.) BM rendelet). 30

31 61 Egyedi termék Felelős műszaki vezető nyilatkozik az elvárt műszaki teljesítményeknek való megfelelésről. Vízzáróságról hogyan tud nyilatkozni? Tetősík ablaknál alkalmazási feltétel a minimális tetőhajlás megadása (pl: 15 fok) 62 Néhány példa Szabvány jelzete Tárgya Harmonizált Teljesítmény állandóságának értékelési rendszere MSZ EN Betonacél. Hegeszthető betonacél. Általános követelmények i 1+ MSZ EN Cement. 1. rész: Az általános felhasználású cementek összetétele, követelményei és megfelelőségi feltételei i 1+ MSZ EN 520 Gipszkarton lemezek i 3, 4 MSZ EN Kerámiai burkolólapok. Fogalommeghatározások, csoportosítás, jellemzők, megfelelőségértékelés és megjelölés i 1, 3, 4 MSZ EN Kettős padlók n MSZ EN Álmennyezetek i 1, 3, 4 MSZ EN Hőszigetelő termékek épületekhez. Gyári készítésű expandált polisztirol (EPS-) termékek. Műszaki előírások i 1, 3, 4 ETAG 004 Többrétegű hőszigetelő rendszerek vakolattal 2+ ETAG 007 Favázas építési készletek 1 31

32 63 Minőség, alapvető követelmények A kivitelezési munka minőségére általában a szerződés tartalmazza a követelményeket, jellemzően az alábbiak szerint: Egyrészt a tervekre történő hivatkozással, amely a műszaki mennyiségi mutatókat tartalmazza, és jellemzően az alapvető követelményeknek való megfelelést vizsgálta. Ezek dokumentálása történik meg például a tartószerkezeti, tűzvédelmi, hőtechnikai stb. tervfejezetekben. Probléma: jellemzően szakipari részek esetében merül fel (például tetőszigetelés leterhelése, burkolat ragasztása, kültéri álmennyezetek rögzítése, dilatáció kiosztások stb.). 64 Minőség, szakmai szabályok Szerződésekben a műszaki elvárás (legfőképpen Megrendelői) az alábbiak szerint fogalmazódik meg: A felek I. osztályú/megfelelő minőség teljesítésében állapodnak meg. A munkát az MSZ normák és hatósági előírások szerint köteles elvégezni. Jellemzően azonban ezek pontos definiálását (például szabványokra történő hivatkozást, vagy például tűrések meghatározását) sem a szerződés, sem a tervdokumentáció nem tartalmazza. 32

33 65 Legfőképpen szabványok szakmai irányelvek Tevékenységre vonatkozó szakmai szabályok, előírások Épületszigetelők, Tetőfedők és Bádogosok Magyarországi Szövetsége (ÉMSZ) irányelvei (8 db): Cserépfedések tervezési és kivitelezési szabályai Bádogos munkák tervezési és kivitelezési szabályai Tetőszigetelések tervezési és kivitelezési irányelvei Alátéthéjazatok tervezési és kivitelezési irányelvei Zöldtetők tervezési és kivitelezési irányelvei stb. Magyar Építőkémia és Vakolat Szövetség (MÉSZ) kivitelezési irányelve: Bevonatréteggel ellátott, többrétegű, ragasztott táblás homlokzati hőszigetelő rendszer 66 Kivitelezésre vonatkozó szabványok MSZ :1990 Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Kőműves szerkezetek MSZ :1990 Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Kőszerkezetek és kőszobrász szerkezetek MSZ :1990 Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Műkőszerkezetek. MSZ :1990 Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Gipsz, műmárvány szerkezetek MSZ :1990 Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Helyszínen kész.beton és vb.szerk. Visszavont MSZ :1990 Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Ácsszerk.és teherhordó faszerkezetek MSZ :1990 Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Előregy.magasép.beton és vasbeton Visszavont MSZ :1990 Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Vízszig szerkezetek MSZ :1990 Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Vakolatok Visszavont MSZ :1990 Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Épületgépészeti hőszigetelések MSZ :1990 Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Tetőfedő szerkezetek MSZ :1990 Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Homlokzatburkolatok MSZ :1990 Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Lapburkolatok MSZ :1990 Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Padlóburkolatok MSZ :1990 Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Fapadló burkolatok MSZ :1990 Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Épületbádogos szerkezetek MSZ :1990 Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Épületasztalos szerkezetek MSZ :1990 Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Épületlakatos szerkezetek MSZ :1990 Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Üvegszerkezetek MSZ :1990 Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Mázolt bevonatok MSZ :1990 Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Festett bevonatok és tapéták MSZ :1990 Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Ipari kémények és kazánok.. MSZ :1990 Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Épülettartozékok MSZ :1990 Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Helyszínen készített cserépkályhák MSZ :1990 Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Magasépítési acélszerkezetek 33

34 67 Mik ezeknek a szabványoknak a legfőbb jellegzetességei Minőségi osztályozástól függő és független követelmények Független követelmények: pl. alapfelülethez megfelelő tapadás, repedt, törött elem nem lehet stb. megfelel nem megfelel Függő követelmények: síktól való eltérések, síkfogasság, stb. I. - III. minőségi osztályba történő besorolás 68 MSZ szabványsorozat problémái A felsorolt szabványok utoljára ben kerültek módosításra, azóta megjelent szerkezetekre nem terjednek ki (pl. szárazépítés szerkezeteinél, homlokzati hőszigetelő rendszereknél alkalmazásuk vitatott) Hiányosak a vizsgálati szempontok (sok esetben a megrendelő olyant kifogásol, amelyre vonatkozó követelmény a szabványban nem is szerepel) Jellemzően szigorúak a meghatározott követelmények, számos vita forrása mind a mintavétel, értékelés, minősítés folyamata Aktualizálásuk, újragondolásuk időszerű!!! 34

35 69 Biztonságos használat és akadálymentesség követelménye (alapvető követelmény) OTÉK 54. (1) szerint: Az építményt és annak részleteit úgy kell tervezni, megvalósítani, ehhez az építési terméket, építményszerkezetet és beépített berendezést úgy kell megválasztani és beépíteni, hogy a rendeltetésszerű használathoz biztonságos feltételeket nyújtsanak, és ne okozzanak balesetet, sérülést, például a.) elcsúszást, elesést (pl. közlekedés közben) stb. 70 Kritikus helyek: uszodák, különböző nedves, olajos üzemi területek stb. 35

36 71 Elcsúszás veszély Hazai előírások például: Az MSZ :1990 szabvány előírásai szerint a fürdők járó- és lépcsőfelületeinek az MSZ /1 szabvány követelményeinek megfelelően csúszásmentesnek kell lenniük. Csak csúszásmentes felület (burkolat) alkalmazása megengedett Sajnálatos módon a követelményhez érték nem tartozik, és vizsgálati eljárást sem rendelnek hozzá. Így egy burkolat átvétele szubjektív értékelésen alapul, de egy baleset esetén is a szakértő megállapítása számos vita forrása lehet. Mit tehet ilyen esetben a tervező, kivitelező? Külföldi előírásokat vesz alapul (például német ajánlásokból választ követelményt, amelynek igazolása a DIN cipős használatra, DIN mezítlábas használatra vonatkozó vizsgálati eljárásokkal lehetséges), Ebben az esetben olyan burkolatot kell választani, amelynek teljesítmény nyilatkozata tartalmazza a termék ezen paraméterét. Olyan vizsgálati eljárást és értéket ad meg, amellyel igazolható a burkolat megfelelése (pl. SRT ingás módszer). 72 Teljesítménynyilatkozat Termék jellemzői Szabvány megnevezése Teljesítmények megadása Teljesítmény állandóság értékelésére szolgáló rendszer 36

37 73 Mintavételi és Minősítési Terv (MMT) Számos utólagos vita elkerülhető, ha a felek a minőségre, annak mintavételére, vizsgálatára, értékelésére stb. vonatkozó eljárást és paramétereket előzetesen rögzítik. Ezért az MMT-nek tartalmaznia kell a szerződés szerinti műszaki tartalom megvalósításához szükséges munkanemekre, munkarészekre vonatkozó előírásokat, szabványokat, az ellenőrzésre vonatkozó előírásokat, mintavételt, vizsgálati módszereket, a megengedett eltéréseket, a minősítéseket, az ellenőrzések dokumentálását (építési napló, vizsgálati jegyzőkönyv stb.) hogy az adott munkarész ellenőrzése ki által és milyen gyakorisággal történjen a nemmegfelelőség értékelését: bontás javítás - értékcsökkenés 74 Mintavételi és Minősítési Terv (MMT) Munkanem Vizsgálat jellege Vizsgálat gyakorisága Előírások Vizsgálat módszere Végzi Előírt értékek Minőségi eltérés esetén szükséges intézkedés Minősítési előírás Dokumentumok kidolgozása beton adalékok szállítmányonként Technológiai utasítás szemrevételézés, vizsgálat MŰV kiviteli terv szerint követelményi szintnek megfelelően eltérés tűréshatáron belül receptura betonacél szállítmányonként Kiv terv szemrevételézés, vizsgálat MŰV kiviteli terv szerint követelményi szintnek megfelelően eltérés tűréshatáron belül szállítói megfelelőségi nyilatkozat Nagytömegű beton segédszerkezet szállítmányonként Technológiai utasítás szemrevételézés, vizsgálat MŰV kiviteli terv szerint követelményi szintnek megfelelően eltérés tűréshatáron belül minőségi bizonylatok (szállítólevél) alakhűség teljes mennyiség 2% MSZ :2010 mérés ÉV kiviteli terv szerint követelményi szintnek megfelelően eltérés tűréshatáron belül Helyszíni JKV Terülés mérés szállítmányonként technológiai előírás szemrevételézés, vizsgálat MŰV kiviteli terv szerint követelményi szintnek megfelelően eltérés tűréshatáron belül jkv 37

38 75 Átadás-átvételi eljárás Az elektronikus teljesítésigazolási naplóban elektronikus teljesítésigazolás (a továbbiakban: e-teljesítésigazolás) kitöltésére kerül sor az építtető és a fővállalkozó kivitelező vagy a megrendelő vállalkozó kivitelező és az alvállalkozó kivitelező között létrejött szerződés alapján, ha a fő- vagy alvállalkozó kivitelező az általa vállalt szerződés tárgya szerinti építési tevékenységet a szerződésben foglaltak, a jogszabályban előírtak és a kivitelezési dokumentációban meghatározottak szerint elvégezte és ezt az építtetőnek vagy alvállalkozói szerződés esetén a megrendelő vállalkozó kivitelezőnek az elektronikus teljesítésigazolási naplóba rögzítve jelenti. Az átadás-átvételi jegyzőkönyv tartalmazza mindazokat a tényeket, amelyekre jogvita esetén jelentősek lehetnek. A 191/2009. Korm. rendelet tartalmaz felsorolást a jegyzőkönyv tartalmára. 76 Szolgáltatás átadás-átvétele Sok esetben előfordul, különösen alvállalkozói teljesítés esetén, hogy az átadás-átvételi eljárás nem kerül lefolytatásra. Határidőben teljesít a vállalkozó, ha az átadás-átvétel a szerződésben előírt teljesítési határidőn belül megkezdődik. Az átadás-átvétel időtartama harminc nap. Nem tagadható meg az átvétel a mű olyan hibája miatt, amelynek kijavítása vagy pótlása nem akadályozza a rendeltetésszerű használatot. Ha a megrendelő az átadás-átvételi eljárást nem folytatja le, a teljesítés joghatásai a tényleges birtokbavétel alapján állnak be. (Ptk 6:247) 38

39 77 Átadás-átvételi eljárás lefolytatása 30 nap alatt A vállalkozói díj kifizetése Teljesítésigazolás kiállítása 15 napon belül ((191/2009.(IX.15.) Korm. Rendelet 7. (2) i. ) Ha a felek a szerződésben a pénztartozás teljesítésének idejét nem határozták meg, a pénztartozást a jogosult fizetési felszólításának vagy számlájának kézhezvételétől számított harminc napon belül kell teljesíteni. (Ptk. 6:130 ) Vállalkozói díj kifizetésének biztosítása: Az alvállalkozói kivitelezési szerződés esetén a műszaki átadás-átvételi eljáráson felmerült és jegyzőkönyvbe vett hibák, hiányosságok kijavítását, a teljesítésigazolás kiadását, továbbá a teljesítésigazolás alapján kiállított számla ellenértékének kézhezvételét követően az alvállalkozó kivitelező átadja a megrendelő vállalkozó kivitelezőnek az építési munkaterületet. (191/2009.(IX.15.) Korm. Rendelet 33. (5)) Az építtetővel szerződéses viszonyban álló vállalkozó kivitelező a közbeszerzésekről szóló törvény hatálya alá tartozó, november 1-jét követően megindított építési beruházásokra irányadó kifizetési szabályok alkalmazása kivételével a kivitelezési szerződésben foglalt kötelezettsége maradéktalan teljesítéséről benyújtott végszámla teljes körű kiegyenlítésére csak akkor jogosult, ha a kötelezettsége teljesítésében részt vevő alvállalkozó kivitelezők követelésének kiegyenlítését hiánytalanul igazolja, függetlenül azok fizetési határidejétől. (Étv. 39/A. (6)) Fővállalkozó az építési munkaterületet az építménnyel együtt csak akkor köteles átadni a megrendelőnek, ha az őt kifizette építésügyi hatóság csak akkor adja ki a használatbavételi engedélyt, ha a megrendelő igazolja, hogy a munkaterületet a fővállalkozó átadta. Ha az építtető és a fővállalkozó kivitelező közötti vita miatt nem történik meg az építési munkaterület (1) bekezdés szerinti átadás-átvétele, a vitarendezés érdekében a fővállalkozó kivitelező vitarendezési eljárást vagy szakértői szervezet szakvéleményének kiadását kezdeményezheti. (191/2009.(IX.15.) Korm. Rendelet 33. (7)) 78 Szerződés bontás Szerződés bontás esetén is közös átadás-átvételi eljárást kellene lefolytatni, amelynek része állapotrögzítő jegyzőkönyv Átalányáras tételes elszámolás problémája 39

40 79 Köszönöm a figyelmüket: Csermely Gábor TSZSZ vezető-helyettes 40