A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A

Átírás

1 A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A Budapest, december 27., péntek 164. szám 1. kötet* 1 2. kötet ára: 3724, Ft TARTALOMJEGYZÉK 1. kötet 2002: LXIV. tv. 290/2002. (XII. 27.) Korm. r. 291/2002. (XII. 27.) Korm. r. 292/2002. (XII. 27.) Korm. r. 293/2002. (XII. 27.) Korm. r. 294/2002. (XII. 27.) Korm. r. 295/2002. (XII. 27.) Korm. r. 296/2002. (XII. 27.) Korm. r. 297/2002. (XII. 27.) Korm. r. 298/2002. (XII. 27.) Korm. r. 299/2002. (XII. 27.) Korm. r. 300/2002. (XII. 27.) Korm. r. 301/2002. (XII. 27.) Korm. r. 302/2002. (XII. 27.) Korm. r. 303/2002. (XII. 27.) Korm. r. 304/2002. (XII. 27.) Korm. r. 305/2002. (XII. 27.) Korm. r. 2. kötet 306/2002. (XII. 27.) Korm. r. 307/2002. (XII. 27.) Korm. r. 308/2002. (XII. 27.) Korm. r. Egyes pénz- és tõkepiaci tárgyú törvények módosításáról..... Az agrár- és vidékfejlesztési támogatások igénybevételének általános feltételeirõl A kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók, kockázatvállalások, a devizaárfolyam kockázat és nagykockázatok fedezetéhez szükséges tõkekövetelmény megállapításának szabályairól és a kereskedési könyv vezetésének részletes szabályairól szóló 244/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet módosításáról A dematerializált értékpapír elõállításának és továbbításának módjáról és biztonsági szabályairól, valamint az értékpapírszámla, központi értékpapírszámla és az ügyfélszámla megnyitásának és vezetésének szabályairól szóló 284/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet módosításáról Az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történõ finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet módosításáról A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérõl szóló évi LXXX. törvény végrehajtására kiadott 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet módosításáról A kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet módosításáról A háziorvosok, házi gyermekorvosok és fogorvosi alapellátási vállalkozások támogatásáról szóló 229/2001. (XII. 5.) Korm. rendelet módosításáról Az egészségügyi közszolgáltatások nyújtásáról, valamint az orvosi tevékenység végzésének formáiról szóló évi CVII. törvény végrehajtásáról rendelkezõ egyes kormányrendeletek alkalmazásának elhalasztásáról szóló 163/2002. (VII. 26.) Korm. rendelet módosításáról A pénztárak központi nyilvántartásával összefüggõ egyes feladatokról, a pénztáraknak, valamint a foglalkoztatóknak a pénztártagra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségérõl szóló 172/1997. (X. 6.) Korm. rendelet módosításáról A magánnyugdíjpénztárak tevékenységéhez kapcsolódó biztosításmatematikai és pénzügyi tervezési szabályokról, valamint a szolgáltatási szabályzatra és a tartalékok kezelésére vonatkozó elõírásokról szóló 170/1997. (X. 6.) Korm. rendelet módosításáról A magánnyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási tevékenységérõl szóló 282/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet módosításáról Az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyezõ pénztárak egyes gazdálkodási szabályairól szóló 268/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet módosításáról Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási szabályairól szóló 281/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet módosításáról A nyugellátások és a baleseti járadék emelésérõl A nyugdíjszerû rendszeres szociális ellátások emelésérõl A gyermek születése esetén az apát megilletõ munkaidõ-kedvezménnyel összefüggõ költségek megtérítésérõl Az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról Az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet módosításáról Az Államháztartási Hivatal beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 253/2000. (XII. 24. ) Korm. rendelet módosításáról Helyesbítés Oldal * Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy a Magyar Közlöny 164. száma terjedelmi okok miatt 1 2. kötetben jelenik meg.

2 9898 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/164. szám II. rész JOGSZABÁLYOK Törvények évi LXIV. törvény egyes pénz- és tõkepiaci tárgyú törvények módosításáról* I. Fejezet A hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló évi CXII. törvény módosítása 1. A hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 1. -ának e) pontja helyébe a következõ [Ha nemzetközi szerzõdés másként nem rendelkezik, e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni:],,e) a kiszervezett tevékenységet végzõ e törvény szerinti felügyeletére. 2. A Hpt. 2. -a (2) bekezdésének g) pontja helyébe a következõ [E törvény rendelkezései nem terjednek ki:],,g) az 54. kivételével a külön jogszabály alapján létrehozott Diákhitel Központra és hitelezési tevékenységére. 3. (1) A Hpt. 3. -ának (3) bekezdése helyébe a következõ,,(3) Az (1) (2) bekezdésben foglalt tevékenységek a (9) és (10) bekezdésben foglalt eltéréssel üzletszerûen csak engedéllyel végezhetõk. (2) A Hpt. 3. -ának (5) bekezdése helyébe a következõ,,(5) Az (1) bekezdés d), e) és m) pontjában meghatározott pénzügyi szolgáltatási tevékenységet a Felügyelet az MNB elõzetes véleményének kikérésével engedélyezi. (3) A Hpt. 3. -ának (9) bekezdése helyébe a következõ,,(9) A Felügyelet engedélye nélkül végezhetõ az (1) bekezdés h) pontjában meghatározott, a 2. számú melléklet I. fejezet 12. pont b) alpontja szerinti ügynöki tevékenység. Ebben az esetben az ügynök személyét a hitelintézet a Felügyelet által meghatározott módon és gyakorisággal a Felügyeletnek bejelenti. 4. (1) A Hpt. 3/A. -ának (1) bekezdése helyébe a következõ * A törvényt az Országgyûlés a december 23-i ülésnapján fogadta el.,,3/a. (1) Külföldi vállalkozás [a külföldi székhelyû vállalkozások magyarországi fióktelepeirõl és kereskedelmi képviseleteirõl szóló évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: Fkt.) 2. a) pont] pénzügyi szolgáltatási tevékenységet vagy kiegészítõ pénzügyi szolgáltatási tevékenységet Magyarországon a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel kizárólag fióktelepe útján végezhet. (2) A Hpt. 3/A. -ának (2) bekezdése helyébe a következõ,,(2) A külföldi pénzügyi intézmény fióktelepére a törvény 11. -ában, 17. (2) bekezdésében, 18. (2) bekezdésének c) pontjában, ában, ában, ában, ában, 73. -ában, 74. (2) bekezdésében, 75. (1) és (4) bekezdésében, ában, 153. (2) bekezdése b) pontjának 6. alpontjában, 153. (2) bekezdése c) pontjának 1., 3. és 4. alpontjában, ában, valamint ában foglaltakat nem kell alkalmazni. (3) A Hpt. 3/A. -ának (3) bekezdése helyébe a következõ,,(3) A Gazdasági Együttmûködési és Fejlesztési Szervezet tagországában székhellyel rendelkezõ külföldi pénzügyi intézmény a 3. (1) bekezdésének b) és c) pontjában, illetve a 3. (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott tevékenységet határon átnyúló szolgáltatás formájában is végezhet, ha a székhely szerinti felügyeleti hatóságtól engedéllyel rendelkezik ezen tevékenységek végzésére. 5. A Hpt. 4. -ának (3) bekezdése helyébe a következõ,,(3) A pénzügyi intézmény, ha törvény másként nem rendelkezik, pénzügyi szolgáltatáson kívül üzletszerûen kizárólag: a) kiegészítõ pénzügyi szolgáltatást, b) a biztosítóintézetekrõl és a biztosítási tevékenységrõl szóló évi XCVI. törvényben foglalt feltételekkel biztosítási ügynöki tevékenységet, c) a tõkepiacról szóló évi CXX. törvényben (a továbbiakban: Tpt.) foglalt feltételekkel befektetési szolgáltatási, kiegészítõ befektetési szolgáltatási és árutõzsdei szolgáltatási tevékenységet, d) aranykereskedelmi ügyletet, e) részvénykönyvvezetést, f) az elektronikus aláírásról szóló évi XXXV. törvény 6. -ának (1) bekezdésében foglalt szolgáltatást, valamint g) a külön jogszabály alapján létrehozott Diákhitel Központ hitelezési tevékenységének elõsegítése érdekében végzett tevékenységet folytathat. 6. (1) A Hpt. 6. -ának (1) bekezdése helyébe a következõ,,6. (1) Pénzügyi vállalkozás a) az a pénzügyi intézmény, amely az 5. (2) bekezdésében meghatározott tevékenység kivételével, egy vagy több pénzügyi szolgáltatást végez,

3 2002/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 9899 b) a pénzügyi holding társaság, illetve c) a hitelintézeti elszámolóház. (2) A Hpt. 6. -ának (2) bekezdése helyébe a következõ,,(2) A 3. (1) bekezdésének m) pontjában és a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott tevékenységet pénzügyi vállalkozás csak kizárólagos tevékenységként végezheti. 7. A Hpt. 8. -ának (2) bekezdése helyébe a következõ,,(2) A részvénytársasági formában mûködõ pénzügyi intézményre a gazdasági társaságokra vonatkozó törvényi rendelkezéseket, a szövetkezeti formában mûködõ pénzügyi intézményre alapszabályától függõen a szövetkezetekrõl szóló évi I. törvény (a továbbiakban: Szt.) vagy az új szövetkezetekrõl szóló évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Úszt.), a fióktelep formájában mûködõ pénzügyi intézményre az Fkt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. 8. (1) A Hpt. 9. -ának (3) bekezdése helyébe a következõ,,(3) Szövetkezeti hitelintézet legalább kétszázötvenmillió forint jegyzett tõkével alapítható. (2) A Hpt. 9. -ának (4) bekezdése helyébe a következõ,,(4) Pénzügyi vállalkozás kivéve a pénzügyi holding társaságot és a hitelintézeti elszámolóházat legalább ötvenmillió forint jegyzett tõkével alapítható. (3) A Hpt. 9. -ának (6) bekezdése helyébe a következõ,,(6) Harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe ha törvény másként nem rendelkezik legalább kétmilliárd forint dotációs tõkével létesíthetõ. 9. (1) A Hpt ának (4) bekezdése helyébe a következõ,,(4) Akit a Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) XV. fejezetének III. címében meghatározott bûncselekmény, illetve hamis vád (Btk ), hatóság félrevezetése (Btk ), hamis tanúzás (Btk ), hamis tanúzásra felhívás (Btk ), mentõ körülmény elhallgatása (Btk ), bûnpártolás (Btk ), a XV. fejezet VII. címében meghatározott bûncselekmény, illetve terrorcselekmény (Btk ), nemzetközi jogi kötelezettség megszegése (Btk. 261/A. ), légi jármû hatalomba kerítése (Btk ), visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (Btk ), visszaélés lõfegyverrel vagy lõszerrel (Btk. 263/A. ), fegyvercsempészet (Btk. 263/B. ), visszaélés atomenergia alkalmazásával (Btk. 264/B. ), visszaélés nemzetközi szerzõdés által tiltott fegyverrel (Btk. 264/C. ), a XVI. fejezet III. címében meghatározott bûncselekmény, továbbá a XVII. és XVIII. fejezetében meghatározott bûncselekmény elkövetése miatt elítéltek, vagy olyan bûntett miatt ítélték el, amelyet bûnszervezet keretében követett el, úgyszintén az, akivel szemben e bûncselekmények bármelyike miatt büntetõeljárás van folyamatban, a bûnügyi nyilvántartásról és a hatósági erkölcsi bizonyítványról szóló évi LXXXV. törvény 16. -ában meghatározott idõtartamig, illetve a büntetõeljárás befejezéséig a) pénzváltási tevékenységet végzõnél vezetõ állású személyként nem nevezhetõ ki, illetve vezetõ állású személynek nem választható meg, pénzváltási tevékenységet közvetlenül nem irányíthat, illetve ilyen tevékenységet közvetlenül nem végezhet, b) nem lehet pénzügyi intézménynél külön jogszabályban meghatározott biztonsági szervezet vezetõje, alkalmazottja, illetve a biztonságért felelõs személy. (2) A Hpt ának (5) bekezdése helyébe a következõ,,(5) A foglalkoztatási jogviszony létesítését, a tevékenységi engedély kiadását, illetve meghosszabbítását megelõzõen, valamint a foglalkoztatás ideje alatt a (4) bekezdésben meghatározott foglalkoztatási feltétel fennállásának ellenõrzésére a bûntettesek nyilvántartásának és a büntetõeljárás alatt állók nyilvántartásának adatai alapján a Felügyelet jogosult. 10. A Hpt. 13/A. -a helyébe a következõ rendelkezés lép:,,13/a. (1) A hitelintézet pénzügyi-, illetõleg kiegészítõ pénzügyi szolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódó, illetve jogszabály által végezni rendelt olyan tevékenységét, amelynek során adatkezelés, adatfeldolgozás vagy adattárolás valósul meg, az adatvédelmi elõírások betartása mellett kiszervezheti. (2) A kiszervezett tevékenységet végzõnek a kockázattal arányos mértékben rendelkeznie kell mindazon személyi, tárgyi és biztonsági feltételekkel, melyeket jogszabály a kiszervezett tevékenységet illetõen a hitelintézetre vonatkozóan elõír. (3) A hitelintézet köteles a Felügyeletnek a kiszervezésrõl szóló szerzõdés aláírását követõen két napon belül bejelenteni: a) a kiszervezés tényét, b) a kiszervezett tevékenységet végzõ nevét, székhelyét vagy állandó lakcímét, c) a kiszervezés idõtartamát. (4) A kiszervezésre vonatkozó szerzõdésnek tartalmaznia kell: a) az adatvédelemre vonatkozó elõírások érvényesülésének bemutatását, b) a kiszervezett tevékenységet végzõ hozzájárulását a kiszervezett tevékenységnek a hitelintézet belsõ ellenõrzése, külsõ könyvvizsgálója, az MNB és a Felügyelet helyszíni, illetve helyszínen kívüli ellenõrzéséhez, c) a kiszervezett tevékenységet végzõ felelõsségét a tevékenység megfelelõ színvonalon történõ végzéséért, illetve a szerzõdés hitelintézet részérõl történõ azonnali felmondási lehetõségét a szerzõdés ismételt vagy súlyos megsértése esetére,

4 9900 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/164. szám d) a kiszervezett tevékenységet végzõtõl elvárt, a tevékenység végzésének minõségére vonatkozó részletes követelményeket, e) a kiszervezett tevékenységet végzõ részérõl a bennfentes kereskedelem elkerülése érdekében alkalmazandó szabályokat. (5) A hitelintézetnek rendelkeznie kell a kiszervezésre vonatkozó szerzõdésben foglaltaktól történõ eltérõ tevékenységvégzésbõl eredõ, rendkívüli helyzetek kezelésére kidolgozott intézkedési tervvel. (6) A hitelintézet belsõ ellenõrzése köteles a kiszervezett tevékenység szerzõdésben foglaltaknak megfelelõ végzését legalább évente megvizsgálni. (7) A hitelintézet felelõs azért, hogy a kiszervezett tevékenységet végzõ a tevékenységet a jogszabályi elõírások betartásával és a tõle elvárható gondossággal végezze. A hitelintézetnek haladéktalanul jelentenie kell a Felügyelet részére, amennyiben a kiszervezett tevékenység végzése jogszabályba vagy a szerzõdésbe ütközik. (8) A Felügyelet a hitelintézet (7) bekezdésben foglalt bejelentése vagy a helyszíni ellenõrzése során feltárt hiányosságok alapján a tevékenység kiszervezését megtilthatja. (9) Az a kiszervezett tevékenységet végzõ, amely egyidejûleg több hitelintézet részére végez kiszervezett tevékenységet, köteles az így tudomására jutott tényt, adatot, információt elkülönítetten az adatvédelmi elõírások betartásával kezelni. (10) A kiszervezett tevékenységet végzõ közremûködõt abban az esetben alkalmazhat, ha a közöttük létrejövõ szerzõdés melyet a hitelintézetnek jóvá kell hagynia biztosítja a kiszervezett tevékenységnek a Felügyelet, az MNB és a hitelintézet belsõ ellenõrzése, könyvvizsgálója által történõ ellenõrzését. (11) A hitelintézet vezetõ tisztségviselõje vagy annak közeli hozzátartozója nem állhat tulajdonosi viszonyban a kiszervezett tevékenységet végzõvel, illetve a hitelintézet vezetõ tisztségviselõje, közeli hozzátartozója a kiszervezett tevékenység végzésével nem bízható meg. (12) A hitelintézet a kiszervezett tevékenységek körét, és a kiszervezett tevékenység végzõjét az üzletszabályzatban köteles feltüntetni. 11. A Hpt ának (3) bekezdése helyébe a következõ,,(3) Hitelintézeti elszámolóházban tulajdoni részesedést kizárólag az MNB, hitelintézet, hitelintézeti elszámolóház, valamint a Tpt. szerinti elszámolóházi tevékenységet végzõ szervezet szerezhet. 12. (1) A Hpt a (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következõ [A hitelintézetnek a tevékenységi engedély megadása iránti kérelméhez a következõket kell a Felügyelethez benyújtani:],,e) a folytatni kívánt tevékenységekre vonatkozó, az általános szerzõdési feltételeket is tartalmazó egy vagy több üzletszabályzatot, (2) A Hpt a (2) bekezdésének j) pontja helyébe a következõ [A hitelintézetnek a tevékenységi engedély megadása iránti kérelméhez a következõket kell a Felügyelethez benyújtani:],,j) valamely, a hitelintézetek közötti elszámolásforgalom lebonyolítását végzõ átutalási rendszerhez való közvetlen csatlakozásról szóló nyilatkozatot és a csatlakozást biztosító informatikai rendszer könyvvizsgálói igazolását, vagy a közvetve történõ csatlakozás elfogadásáról adott nyilatkozatot, (3) A Hpt ának (3) bekezdése helyébe a következõ,,(3) Már mûködõ pénzügyi intézmény, illetve befektetési vállalkozás tevékenységi körének pénzügyi szolgáltatással történõ bõvítésére vonatkozó engedély iránti kérelméhez benyújtja a tevékenység végzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek meglétét bizonyító igazolást, valamint a (2) bekezdés d) f), h), k) l) és n) pontjában foglaltakat, ha ezek benyújtására korábban még nem került sor. 13. A Hpt. 18/A. -a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ [A 3. (1) bekezdés l) és n) pontjaiban meghatározott pénzügyi szolgáltatás nyújtására jogosító engedélyt pénzügyi intézmény, illetve az ilyen tevékenység folytatására törvény által egyébként felhatalmazott kérelmezõ akkor kaphat, ha],,a) megfelel a tevékenység folytatásához szükséges, a Tpt. 11. számú mellékletében meghatározott személyi, tárgyi, technikai feltételeknek, 14. A Hpt a helyébe a következõ rendelkezés lép:,,19. A 14. (1) bekezdés h) pontjában meghatározott esetben az engedély iránti kérelemhez be kell nyújtani az írásbeli szerzõdést, amely azt a szerzõdési kikötést is tartalmazza, hogy a Felügyelet, illetõleg a hitelintézet korlátozás nélkül ellenõrizheti az ügynöknél a megbízás tárgyát képezõ tevékenységgel kapcsolatos gazdálkodást és az üzleti könyveket. 15. (1) A Hpt ának (1) bekezdése helyébe a következõ,,26. (1) Az engedélyezési eljárás során a Felügyelet a kérelemmel összefüggõ és rendelkezésére álló okiratokat és információkat gondosan mérlegeli, és meggyõzõdik arról, hogy az engedély kiadása nem ütközik jogszabályba. A Felügyelet a tevékenységi engedélyezési eljárás során az egyes engedélyezési feltételek meglétét a helyszínen is megvizsgálhatja. (2) A Hpt ának (2) bekezdése helyébe a következõ,,(2) Bank, szakosított hitelintézet alapítási engedélyéhez, tevékenységi (mûködési) engedélyéhez továbbá bank, szakosított hitelintézet alapszabályának a jegyzett tõke le-

5 2002/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 9901 szállítása miatti módosításához szükséges engedélyhez, valamint bank, szakosított hitelintézet egyesüléséhez szükséges engedélyhez a Felügyelet elõzetesen kikéri az MNB véleményét. 16. A Hpt ának (2) bekezdése helyébe a következõ,,(2) A pénzügyi intézmény öt munkanapon belül a Felügyeletet írásban tájékoztatja, ha tudomást szerez a okban meghatározott arányú részesedés megszerzésérõl, elidegenítésérõl, illetve módosulásáról. 17. (1) A Hpt a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ [Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn],,c) a csõdeljárás, felszámolási eljárás, önkormányzati adósságrendezési eljárás, illetve végelszámolás ügyében eljáró vagyonfelügyelõvel, felszámolóval, pénzügyi gondnokkal, illetve végelszámolóval, [szemben e szerveknek a pénzügyi intézményhez intézett írásbeli megkeresése esetén.] (2) A Hpt a (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következõ [Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn],,e) a büntetõ-, valamint polgári ügyben, továbbá a csõd-, illetve felszámolási eljárás, valamint önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében a bírósággal, [szemben e szerveknek a pénzügyi intézményhez intézett írásbeli megkeresése esetén.] (3) A Hpt a (2) bekezdésének i) pontja helyébe a következõ [Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn],,i) az adó-, vám- és társadalombiztosítási kötelezettség teljesítésének ellenõrzése, valamint az ilyen tartozást megállapító végrehajtható okirat végrehajtása, továbbá a jogalap nélkül felvett ellátás összegének megtérülése érdekében eljáró adóhatósággal, vámhatósággal, illetve társadalombiztosítási szervvel, [szemben e szerveknek a pénzügyi intézményhez intézett írásbeli megkeresése esetén.] (4) A Hpt ának (2) bekezdése a következõ j) ponttal egészül ki: [Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn],,j) bírósági végrehajtási eljárásban és a bírósági végrehajtó által lefolytatott közigazgatási végrehajtási eljárásban ideértve az évi LIII. törvény 79/C. (2) bekezdés alapján a közös számla nem adós tulajdonosának nevére és címére vonatkozó megkeresést is eljáró végrehajtóval [szemben e szerveknek a pénzügyi intézményhez intézett írásbeli megkeresése esetén.] 18. (1) A Hpt a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ [Nem jelenti a banktitok sérelmét],,c) a pénzügyi intézmény, a kizárólag garanciavállalással, készfizetõ kezesség nyújtással foglalkozó jogi személy, befektetési társaság és a Diákhitel Központ (a továbbiakban együtt: hiteladat-szolgáltató) részérõl az általuk mûködtetett központi hitelinformációs rendszernek, illetve e rendszerbõl a Diákhitel Központ kivételével a hiteladat-szolgáltatónak a (2) (10) bekezdésben meghatározott és a rendszer szabályainak megfelelõ adatszolgáltatás, (2) A Hpt a (1) bekezdésének j) pontja helyébe a következõ [Nem jelenti a banktitok sérelmét],,j) a hitelintézet által kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatátadás a kiszervezett tevékenységet végzõ részére, (3) A Hpt ának (1) bekezdése a következõ m) ponttal egészül ki: [Nem jelenti a banktitok sérelmét],,m) az Országos Betétbiztosítási Alap által külföldi betétbiztosítási rendszerek, valamint külföldi felügyeleti hatóságok részére együttmûködési megállapodásban rögzített módon történõ adattovábbítás, ha az adatok kezelésére, illetve felhasználására vonatkozóan a magyar szabályozással legalább egyenrangú védelem biztosított. 19. A Hpt ának (1) bekezdése helyébe a következõ,,59. (1) Az 58. (2) bekezdésében meghatározott személy munkakörében vagy az annak révén birtokába jutott a pénzügyi intézmény mûködésével és ügyfeleivel kapcsolatos információt nem használhatja fel, és nem adhatja át, vagy nem teheti hozzáférhetõvé illetéktelen személy számára. 20. A Hpt ának (4) bekezdése helyébe a következõ,,(4) A felügyelõ bizottság elõzetes egyetértése szükséges a belsõ ellenõrzési szervezet vezetõi és alkalmazottai foglalkoztatásának létesítésével, megszüntetésével kapcsolatos döntések meghozatalához, valamint díjazásuk megállapításához. 21. A Hpt a (9) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ [A belsõ ellenõrzési szervezeti egység vezetésével, illetõleg ha a pénzügyi intézmény csak egy belsõ ellenõrt alkalmaz, akkor a belsõ ellenõrzési feladatok ellátásával csak olyan személy bízható meg, aki],,a) a 68. (3) bekezdésében meghatározott szakirányú felsõfokú iskolai végzettséggel, illetõleg mérlegképes könyvelõi szakképesítéssel és legalább hároméves szakmai gyakorlattal rendelkezik,

6 9902 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/164. szám 22. A Hpt ának (3) bekezdése helyébe a következõ,,(3) A hitelintézetet kérelmére a Felügyelet az általános tartalékképzés alól mentesítheti, ha fizetõképességi mutatója (szolvencia rátája) tizenkét százalék felett van, és nincs negatív eredménytartaléka. 23. (1) A Hpt ának (2) bekezdése helyébe a következõ,,(2) A hitelintézetnek legalább nyolcszázalékos jogszabályban meghatározott módon számított fizetõképességi mutatót kell folyamatosan fenntartania. (2) A Hpt ának (3) bekezdése helyébe a következõ,,(3) A hitelintézet a tõkeszükségletének meghatározása érdekében a befektetési vagy pénzügyi szolgáltatással kapcsolatos ideértve a hitelintézetek között, a hitelintézetek és befektetési szolgáltatók között, a hitelintézetek és a Tpt. szerinti intézményi befektetõk között, illetve a hitelintézetek és a Magyar Nemzeti Bank között befektetési eszközökkel végzett tevékenységet; továbbá a hitelintézet által saját kibocsátású kötvényével végzett adásvételi és csere ügyletet is alapvetõen piaci kockázatoknak kitett, kereskedési portfolióba tartozó befektetési eszközök és az ezekkel kapcsolatos kockázatvállalások nyilvántartására kereskedési könyvet köteles vezetni. (3) A Hpt ának (4) bekezdése helyébe a következõ,,(4) A hitelintézetnek a Tpt. kereskedési könyvre és nagykockázat vállalásra vonatkozó szabályait kell alkalmaznia azzal, hogy ahol a Tpt. befektetési szolgáltatót vagy befektetési vállalkozást említ, azon hitelintézetet kell érteni. (4) A Hpt ának (5) bekezdése helyébe a következõ,,(5) A hitelintézetnek rendelkeznie kell a (2) bekezdésben foglaltak fedezetéhez szükséges szavatoló tõkén túlmenõen a (3) bekezdés szerinti kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók és kockázatvállalások, továbbá az engedélyezett tevékenység egészében meglévõ árukockázat és devizaárfolyam-kockázat fedezetéhez szükséges külön jogszabály alapján meghatározott összegû szavatoló tõkével. Ha a szavatoló tõke a (2) bekezdésben és az e bekezdésben foglalt tõkekövetelmény összegének százhúsz százaléka alatt van, az 5. számú melléklet 19. pontjában foglalt kiegészítõ alárendelt kölcsöntõkével kapcsolatos mindennemû kifizetésrõl értesíteni kell a Felügyeletet. (5) A Hpt a (6) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ [A Felügyelet engedélye alapján nem köteles a hitelintézet kereskedési könyvet vezetni, ha],,a) a befektetési szolgáltatási tevékenységbõl származó bevétele ideértve a hitelintézetek között, a hitelintézetek és befektetési szolgáltatók között, illetve a hitelintézetek és a Magyar Nemzeti Bank között befektetési eszközökkel végzett tevékenységbõl; továbbá a hitelintézet által saját kibocsátású kötvényével végzett adásvételi és csereügyletekbõl származó bevételt is nem haladja meg a kapott kamatok és kamatjellegû bevételek, az egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételei, az egyéb bevételek, a befektetési szolgáltatási tevékenységbõl származó bevételek, valamint a nem pénzügyi és befektetési szolgáltatási tevékenységbõl származó negyedévi nettó árbevétel összegének öt százalékát, és (6) A Hpt a (7) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ [A hitelintézet a Felügyelet engedélye alapján akkor is mentesül a (3) bekezdésben meghatározott kötelezettség alól, ha],,a) egy naptári éven belül legfeljebb egy negyedévben lépi túl a (6) bekezdésben meghatározott mértékeket úgy, hogy az ott említett arány nem haladja meg a hat százalékot, és 24. A Hpt ának (4) bekezdése helyébe a következõ,,(4) A 2. számú melléklet III pont c) alpontjában foglalt kötelezettségeket a hitelintézet által kötött határidõs ügyletek kivételével ötvenszázalékos értéken kell figyelembe venni, amennyiben azt a fizetõképességi mutató számításáról szóló külön jogszabály alacsony ügyletkockázatú vagy kockázatmentes ügyletként határozza meg. A hitelintézet által kötött határidõs ügyleteket a fizetõképességi mutató számításáról szóló külön jogszabályban meghatározott ügyletkockázati súlyokkal korrigálva kell figyelembe venni. 25. (1) A Hpt a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ [A 79. (1) (3) és (7) bekezdésében foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni],,a) a központi költségvetéssel (államkincstárral), a külön törvényben szabályozott elkülönített állami pénzalapokkal, az MNB-vel, továbbá az,,a zónába tartozó országokkal vagy központi bankokkal szemben vállalt kockázatokra, (2) A Hpt a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki:,,(3) A 2. számú melléklet I. fejezet pontjának d) alpontja szerinti kockázatvállalások tekintetében a 79. (1) (3) és (7) bekezdésében foglalt rendelkezéseket a jelzálog-hitelintézet által megvásárolt önálló zálogjoggal biztosított egyes ügyfélkövetelésekre kell alkalmazni, a zálogjog megvásárlásának idõpontjára vonatkozóan. 26. A Hpt ának (5) bekezdése helyébe a következõ,,(5) A hitelintézet az (1) (3) bekezdésben foglalt korlátokat túllépheti, feltéve, hogy a túllépések összegével csökkentett szavatoló tõkével számolva is képes megfelelni

7 2002/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 9903 a nyolcszázalékos fizetõképességi mutató fenntartására vonatkozó, valamint a szavatoló tõkéhez rendelt más korlátozó elõírásnak. 27. (1) A Hpt ának (1) bekezdése helyébe a következõ,,97. (1) A hitelintézet köteles az Országos Betétbiztosítási Alaphoz (a továbbiakban: Alap) csatlakozni. (2) A Hpt ának (2) bekezdése helyébe a következõ,,(2) A Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkezõ hitelintézet külföldön létesített fióktelepére az Alap által nyújtott betétbiztosítás terjed ki, kivéve, ha a fióktelep létesítésének helye szerinti ország szabályai ezt nem teszik lehetõvé. A Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkezõ hitelintézet külföldön létesített fióktelepe önként csatlakozhat az adott ország betétvédelmi rendszeréhez. (3) A Hpt a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki:,,(6) Ha a fióktelep nem rendelkezik az Európai Parlament és a Tanács 94/19/EGK irányelve által elõírt betétbiztosítással, köteles csatlakozni az Alaphoz annak érdekében, hogy legalább az irányelv által megkövetelt betétbiztosítással rendelkezzen. (4) A Hpt a a következõ (7) bekezdéssel egészül ki:,,(7) Ha az Alap által nyújtott betétbiztosítás legmagasabb összege, a biztosított betétek köre, vagy a kártalanítás mértéke meghaladja az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkezõ hitelintézet fióktelepére érvényes betétbiztosítási rendszer által alkalmazott legmagasabb összeget, a biztosított betétek körét, vagy a kártalanítás mértékét, a fióktelep kérésére az Alap a meghaladó részre kiegészítõ biztosítást nyújt, amennyiben a fióktelep megfelel az Alap tagjaira vonatkozó követelményeknek. A kiegészítõ biztosítás alapján történõ kártalanításra akkor kerülhet sor, ha a fióktelep székhely országának illetékes hatósága értesítést küld az Alap részére a betétek befagyásáról. A kiegészítõ kártalanítás kifizetésére egyebekben a 105. elõírásait kell alkalmazni. (5) A Hpt a a következõ (8) bekezdéssel egészül ki:,,(8) Az Alap külföldi betétbiztosítási rendszerekkel, valamint külföldi felügyeleti hatóságokkal együttmûködési megállapodásokat köthet, információkat cserélhet a betétbiztosítási rendszerek tagjaira és a biztosított betétállományra vonatkozó nyilvántartás, valamint a betétesek kártalanítása érdekében. Az együttmûködés során a betétbiztosítási rendszerek egyeztetik, hogy az egyes rendszerek alapján a betétest mekkora összegû kártalanítás illeti meg. 28. A Hpt a (1) bekezdésének j) és k) pontja, valamint záró szövegrésze helyébe a következõ rendelkezés lép: [Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki],,j) befektetési vállalkozás, tõzsdetag, illetõleg árutõzsdei szolgáltató, k) kötelezõ vagy önkéntes betétbiztosítási, intézményvédelmi, befektetõ-védelmi alap, illetve a Pénztárak Garancia Alapja,,,betéteire, valamint a felsoroltak külföldi megfelelõinek betéteire. 29. (1) A Hpt ának (1) bekezdése helyébe a következõ,,101. (1) Az Alap a kártalanításra jogosult személy részére a befagyott betét tõke- és kamatösszegét személyenként és hitelintézetenként összevontan legfeljebb hárommillió forint összeghatárig fizeti ki kártalanításként. Devizabetét esetén a kártalanítás összegének, valamint az e bekezdés szerinti összeghatárnak a megállapítása a kifizetés idõpontjától függetlenül a betét befagyása napján érvényes hivatalos devizaárfolyamon történik. Az Alap által fizetett kártalanítás mértéke egymillió forint összeghatárig száz százalék, egymillió forint összeghatár felett egymillió forint és az egymillió forint feletti rész kilencven százaléka. (2) A Hpt ának (5) bekezdése helyébe a következõ,,(5) A betétes az (1) (4) bekezdés szerinti kártalanítást meghaladó kifizetésre az Alappal szemben semmilyen jogcímen nem tarthat igényt. 30. A Hpt ának (2) bekezdése helyébe a következõ,,(2) Az Alap a kártalanítás kifizetésének elkerülése érdekében köteles azt a megoldási módot választani, amely a betétesek és a hitelintézetek, valamint a központi költségvetés számára a legkisebb hosszú távú veszteséggel jár. 31. A Hpt ának (1) bekezdése helyébe a következõ,,105. (1) Az Alap a betétek befagyása vagy a Felügyeletnek a 30. (1) bekezdés c) pontja alapján hozott határozata vagy felszámolási eljárás kezdeményezése esetén a bíróság felszámolást elrendelõ végzésének közzététele után tizenöt napon belül a három idõpont közül a legkorábbiban megkezdi és három hónapon belül befejezi a betétesek részére a kártalanítás kifizetését. Az Alap legfeljebb két alkalommal kérheti a Felügyelettõl a kifizetési határidõ meghosszabbítását alkalmanként legfeljebb három hónappal. 32. A Hpt. a t követõen a következõ sal egészül ki:,,106. A fizetésképtelen hitelintézet az Alap kezdeményezése esetén az Alap által biztosított betétek alapján járó

8 9904 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/164. szám kártalanítási igények fogadására (igénybejelentés) és a kifizetéssel együtt járó feladatok ellátására köteles az Alappal megállapodást kötni. E feladatok ellátásáért a hitelintézet a mûködése során hatályban volt legutolsó üzletszabályzata szerinti, vagy a legutolsó üzletszabályzata tartalmilag leginkább hasonló tételének megfelelõ térítésre jogosult. 33. (1) A Hpt a (1) bekezdésének j) pontja helyébe a következõ [Az igazgatótanács],,j) évente egyszer, legkésõbb a gazdasági év befejezését követõ év május 30. napjáig elfogadja az Alap éves beszámolóját és a könyvvizsgáló jelentését, megállapítja az Alap vagyoni helyzetét és az ezekrõl szóló beszámolóját benyújtja az Állami Számvevõszéknek, valamint megküldi a hitelintézeteknek, (2) A Hpt ának (1) bekezdése a következõ p) ponttal egészül ki, egyidejûleg a bekezdés jelenlegi p) pontjának jelölése q) pontra változik: [Az igazgatótanács],,p) évente egyszer kialakítja az Alap ellenõrzési tervét, 34. A Hpt ának jelenlegi (5) (6) bekezdése helyébe a következõ (5) (7) bekezdés lép:,,(5) Az Alap az igazgatótanács jóváhagyásával jogosult a betétbiztosítással kapcsolatos kötelezettségek teljesítését a tagintézetnél a helyszínen ellenõrizni. (6) Ha az Alap a rendelkezésére álló adatokból megállapítja, hogy valamely hitelintézetnél e törvény szerinti közremûködése szükségessé válhat, megvizsgáltathatja a hitelintézet könyvelését, számláit és nyilvántartásait. Az Alapnak a vizsgálat lefolytatásához a Felügyelet egyetértését be kell szereznie. (7) Az (5) és (6) bekezdés szerinti vizsgálat során az Alap vagy az általa megbízott személy betekinthet a hitelintézet könyveibe, számláiba, nyilvántartásaiba, a hitelintézet vezetõ állású személyeitõl, alkalmazottaitól, könyvvizsgálójától, végelszámolójától vagy felszámolójától információt kérhet. 35. A Hpt ának (1) bekezdése helyébe a következõ,,121. (1) Az Alap tagjainak éves befizetési kötelezettségét úgy kell megállapítani, hogy az figyelembe vegye a hitelintézetnél a tárgyévet megelõzõ december 31-én fennálló az Alap által a 99. és a 100. szerint biztosított betétek teljes összegét, a hitelintézet önkéntes betétbiztosítási, illetve intézményvédelmi alapban fennálló tagságát, illetve az Alap szabályzata által megállapított egyéb szempontokat. Kiegészítõ biztosítás esetén az éves díj megállapításakor figyelembe kell venni a kiegészítõ biztosítással érintett betétrész összegét, illetve a fióktelep székhely országának betétbiztosítási rendszere által nyújtott biztosítást. Az Alap az éves díj megállapítása során figyelembe veheti a más jogszabályban meghatározott minõsítõ szervezet által a hitelintézetre, illetve annak kötelezettségeire meghatározott minõsítéseket. 36. A Hpt ának (1) bekezdése helyébe a következõ,,123. (1) A hitelintézet a 18. -ban szabályozott tevékenységi engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejûleg köteles a csatlakozásról szóló nyilatkozatot az Alapnak megküldeni, és annak másolatát csatolni a tevékenységi engedély iránti kérelemhez, kivéve, ha a fióktelep formában mûködõ hitelintézet a 97. (3) bekezdése alapján nem köteles csatlakozni az Alaphoz. 37. (1) A Hpt. 128/F. -ának (5) bekezdése helyébe a következõ,,(5) A közgyûlést a kitûzött idõpont elõtt legalább tizenöt nappal az igazgatóságnak írásban kell összehívnia. A határozathozatal és a választás rendjét a létesítõ okiratban kell meghatározni, azzal, hogy az e törvényben rögzítettek figyelembevételével valamennyi határozat meghozatalához legalább az önkéntes alap összes szavazatának többsége szükséges. (2) A Hpt. 128/F. -ának (6) bekezdése helyébe a következõ,,(6) A közgyûlés ha a létesítõ okirat eltérõen nem rendelkezik az ülésére szóló meghívóban nem szereplõ kérdéseket csak akkor tárgyalhatja meg, ha az önkéntes alap összes szavazatának legalább kétharmada hozzájárul a napirendi kérdés megtárgyalásához. 38. (1) A Hpt ának (3) bekezdése helyébe a következõ,,(3) A pénzügyi intézmények által fizetett éves felügyeleti díj a pénzügyi intézmény mérlegfõösszegének háromtized ezreléke, kiegészítõ pénzügyi szolgáltatást nyújtó pénzügyi intézménynek nem minõsülõ vállalkozás által fizetett éves felügyeleti díj évi hatvanezer forint, a 3. (1) bekezdésének h) pontjában meghatározott, a 2. számú melléklet I. fejezet 12. pont a) alpontja szerinti ügynöki tevékenységet végzõ vállalkozás által fizetett éves felügyeleti díj évi százezer forint, melyet negyedéves részletekben, a negyedévet követõ hónap huszadik munkanapjáig kell a Felügyelet számlájára átutalni. (2) A Hpt ának (8) bekezdése helyébe a következõ,,(8) Ha a hitelintézet befektetési, kiegészítõ befektetési szolgáltatási tevékenységet is végez és ez után a Tpt. szerint felügyeleti díjat fizet, akkor a mérlegfõösszegbõl le kell vonni azoknak a mérlegben a fordulónapon szereplõ eszközöknek az értékét, amelyek után a Tpt. szerint felügyeleti díjat fizet és a maradvány összeg után kell kiszámítani a (3) bekezdésben meghatározott éves díjat.

9 2002/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y A Hpt ának (1) bekezdése a következõ b) ponttal egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi b) d) pont jelölése c) e) pontra változik: [A hitelintézet igazgatósága a Felügyeletnek és az MNBnek haladéktalanul írásban bejelenti, ha],,b) a hitelintézet tevékenységi körét érintõ veszélyhelyzet pl. fizetésképtelenség (inszolvencia) alakul ki, 40. (1) A Hpt át megelõzõ cím helyébe a következõ cím lép:,,ellenõrzés (2) A Hpt ának (1) bekezdése helyébe a következõ,,146. (1) A Felügyelet jogosult helyszínen kívül, illetõleg helyszínen ellenõrizni az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott a pénzügyi intézmények alapítására, tevékenységének engedélyezésére, mûködésére, a fogyasztóvédelemre, a tulajdonosi jog eredményes, megbízható és a nemkívánatos befolyástól mentes gyakorlására vonatkozó szabályok, valamint határozatok megtartását. (3) A Hpt ának jelenlegi (3) (9) bekezdése helyébe a következõ (3) (10) bekezdés lép:,,(3) A Felügyelet az általa összeállított vizsgálati terv és vizsgálati munkaprogram szerint a tevékenységet jellemzõ kockázatok figyelembevételével, legalább kétévenként átfogóan ellenõrzi a hitelintézetet. (4) A Felügyelet a (3) bekezdésben említett átfogó ellenõrzésen túl pénzügyi intézménynél egy adott probléma feltárása érdekében célvizsgálatot, valamint több pénzügyi intézménynél felmerülõ probléma esetén témavizsgálatot végezhet. (5) A Felügyelet a pénzügyi intézmény vizsgálatával versenyeztetési szabályzata szerint külsõ szakértõt is megbízhat. A szakértõnek szerepelnie kell a Felügyelet által összeállított szakértõi névjegyzékben. A névjegyzékbe az vehetõ fel, aki (illetve, amely gazdasági társaság vagy ügyvédi iroda legalább egy tagja, illetve az önkéntes betétés intézményvédelmi alap alkalmazottja) hitelintézeti könyvvizsgálók névjegyzékében szereplõ könyvvizsgáló, és legalább egy hitelintézeti referenciát fel tud mutatni. (6) A könyvvizsgálóra és a szakértõre megfelelõen alkalmazni kell a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletérõl szóló évi CXXIV. törvény 10. -ának (2) (6), valamint (8) (11) bekezdésében és 11. -ában foglalt rendelkezéseket. A Felügyelet a megbízást megelõzõen három naptári évre visszamenõleg köteles megvizsgálni a könyvvizsgáló és a szakértõ társasági tagsági és vezetõ tisztségviselõi jogviszonyait. A könyvvizsgálónak és a szakértõnek rendelkeznie kell az általa vizsgált vállalkozás irányítója részére elõírt szakvizsgával, valamint megfelelõ felelõsségbiztosítással. (7) A könyvvizsgálónak és a szakértõnek rendelkeznie kell a dokumentumok (másolatok) biztonságos õrzéséhez szükséges tárgyi feltételekkel. A könyvvizsgáló és a szakértõ a helyszíni vizsgálat lezárását követõen nem tarthat magánál a vizsgálattal összefüggõ dokumentumot, adatot. (8) A Felügyelet által megbízólevéllel ellátott személy eljárása során hivatalos személynek minõsül. (9) A Felügyelet csak az ellenõrzési feladatainak ellátása érdekében vizsgálhatja a pénzügyi intézmény ügyfelére vonatkozó adatokat. (10) A Felügyelet felhívására a pénzügyi intézmény, a bankképviselet, valamint a kiegészítõ pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végzõ köteles a tevékenységére vonatkozó, jogszabályban meghatározott bármely adatot, beszámolót, bizonylatot, vizsgálati anyagot, számviteli nyilvántartásait, szabályzatait, az egyes ügyletekhez kapcsolódó dokumentációit, igazgatósági, felügyelõ bizottsági és közgyûlési elõterjesztéseit, azok jegyzõkönyveit, továbbá a könyvvizsgáló írásos észrevételeit, a könyvvizsgálati jelentést, valamint belsõ ellenõrzésének jelentéseit, jegyzõkönyveit magyar nyelven a Felügyelet rendelkezésére bocsátani. 41. (1) A Hpt ának (1) bekezdése helyébe a következõ,,148. (1) A Felügyelet feladata teljesítéséhez kérheti a pénzügyi intézménytõl, bankképviselettõl, valamint pénzügyi intézménynek nem minõsülõ kiegészítõ pénzügyi szolgáltatást nyújtó egyéb jogi személytõl beszámoló, meghatározott formájú és tagolású kimutatás, könyvvizsgálati jelentés bemutatását, továbbá felvilágosítást kérhet a pénzügyi intézménytõl, bankképviselettõl, valamint pénzügyi intézménynek nem minõsülõ kiegészítõ pénzügyi szolgáltatást nyújtó egyéb jogi személytõl, valamennyi üzleti ügyérõl, valamint betekinthet könyveikbe, irataikba és adathordozóikba. (2) A Hpt ának (2) bekezdése helyébe a következõ,,(2) A Felügyelet által kiküldött alkalmazott vagy megbízott az ellenõrzés lefolytatásához helyiségekbe beléphet, iratot, adathordozót, tárgyat, munkafolyamatot vizsgálhat meg, felvilágosítást, nyilatkozatot, valamint iratról, nyilvántartásról és egyéb dokumentumokról másolatot kérhet, próbavásárlást végezhet. 42. A Hpt. a t követõen a következõ 148/A. -sal egészül ki:,,148/a. (1) Az ellenõrzésrõl annak megkezdése elõtt legalább tizenöt nappal értesíti a Felügyelet a pénzügyi intézményt, bankképviseletet, valamint a pénzügyi intézménynek nem minõsülõ kiegészítõ pénzügyi szolgáltatást nyújtó egyéb jogi személyt. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha az elõzetes értesítés az ellenõrzés eredményességét veszélyeztetné. (3) Az ellenõrzések lefolytatásának idõtartama hat hónapnál nem lehet hosszabb.

10 9906 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/164. szám (4) Az ellenõrzést végzõ személy az ellenõrzés befejezését követõ hatvan napon belül írásban köteles rögzíteni megállapításait. (5) A megállapításokat a Felügyeletnek a pénzügyi intézménnyel, bankképviselettel, valamint a pénzügyi intézménynek nem minõsülõ kiegészítõ pénzügyi szolgáltatást nyújtó egyéb jogi személlyel a felügyeleti intézkedés elõtt írásban kell közölnie. (6) A vizsgált szervezet a megállapításokra a Felügyelet által biztosított megfelelõ határidõn belül írásban észrevételeket tehet. 43. (1) A Hpt a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következõ [A Felügyeletnek mérlegelnie kell az intézkedés szükségességét, ha a pénzügyi intézmény, valamint a pénzügyi intézménynek nem minõsülõ kiegészítõ pénzügyi szolgáltatást nyújtó egyéb jogi személy, ezek vezetõ állású személye, illetõleg tulajdonosa megsérti az e törvény, az eredményes, megbízható és független tulajdonlásra, illetõleg a prudens mûködésre vonatkozó jogszabályok, valamint az MNB tv., a pénzforgalomról szóló jogszabályok és a jegybanki rendelkezések elõírásait, illetõleg tevékenységét nyilvánvalóan nem elvárható gondossággal végzi, így különösen],,e) fizetõképességi mutatója vagy szavatoló tõkéje alacsonyabb az e törvényben vagy a Felügyelet határozatában meghatározott mértéknél, (2) A Hpt a (2) bekezdésének c) és d) pontja helyébe a következõ [A Felügyeletnek e törvény, továbbá a prudens mûködésre vonatkozó jogszabályok, valamint az MNB tv., a pénzforgalomról szóló jogszabályok, továbbá a jegybanki rendelkezések elõírásainak jelentõs megsértése esetén a rendelkezésére álló adatokat és információkat mérlegelve meg kell tennie a szükséges intézkedést (153., ), ha a pénzügyi intézmény],,c) fizetõképességi mutatója a törvényben vagy a Felügyelet határozatában számára meghatározott érték hetvenöt százalékánál alacsonyabb, d) osztalékot kíván fizetni vagy fizet olyan helyzetben, amikor fizetõképességi mutatója nem érte el az elõírt mértéket, illetve az adott évben általános tartalékát nem képezte meg, (3) A Hpt a (3) bekezdésének a) c) és j) pontja helyébe a következõ [A Felügyeletnek e törvény, továbbá a prudens mûködésre vonatkozó jogszabályok, valamint az MNB tv., a pénzforgalomról szóló jogszabályok és a jegybanki rendelkezések elõírásainak súlyos megsértése esetén a rendelkezésére álló adatokat és információkat mérlegelve meg kell tennie a szükséges intézkedéseket, illetõleg kivételes intézkedéseket ( ), ha a hitelintézet],,a) fizetõképességi mutatója a törvényben vagy a Felügyelet határozatában számára meghatározott érték ötven százalékánál alacsonyabb, b) osztalékot kíván fizetni vagy fizet olyan helyzetben, amikor fizetõképességi mutatója nem éri el a négy százalékot, c) nem tesz eleget céltartalékképzési, illetve értékvesztés elszámolási kötelezettségének, illetõleg nem rendelkezik elégséges céltartalékkal, illetve elszámolt értékvesztéssel, azaz mérlegen kívüli tételeit és eszközeit nem megfelelõen értékelte és emiatt az el nem számolt céltartalékképzés, illetve értékvesztés összegével csökkentett szavatoló tõke következtében fizetõképességi mutatója négy százalék alá csökken,,,j) tiltott vagy színlelt szerzõdéseket köt vagyoni elõny szerzése, vagy a mérleg szerinti eredmény, illetõleg a fizetõképességi mutató módosítása céljából, 44. A Hpt a (2) bekezdés b) pontjának 9. alpontja helyébe a következõ [A 151. (2) bekezdése szerinti esetekben a Felügyelet a következõ intézkedéseket alkalmazza: b) kötelezheti a pénzügyi intézményt],,9. nyolc százaléknál magasabb, de legfeljebb a törvényi követelmény kétszeresét meg nem haladó fizetõképességi mutató elérésére, illetõleg fenntartására; 45. A Hpt a (1) bekezdés a) pontjának 3. alpontja helyébe a következõ [A 151. (3) bekezdése szerinti esetekben a Felügyelet a 153. (2) (3) bekezdésében megjelölt intézkedéseken túlmenõen a következõ, csõdeljárást helyettesítõ kivételes intézkedéseket alkalmazza: a) elõírhatja],,3. a hitelintézet által végzett pénzügyi szolgáltatásokra, a hitelintézet által vállalt kockázatokra tekintettel a 76. -ban meghatározott mértéket meghaladó fizetõképességi mutató elérését, illetõleg fenntartását; 46. A Hpt a (2) bekezdésének bevezetõ szövegrésze és b) pontja helyébe a következõ,,az (1) bekezdés b) pontja szerinti helyzet különösen akkor áll fenn, ha a hitelintézet fizetõképességi mutatója két százalék alá csökken, valamint,,b) a tulajdonosok vagy a külföldi hitelintézet nem képesek, illetõleg nem hajlandók a hitelintézet saját tõkéjét, illetve fizetõképességi mutatóját a jogszabályban elõírt szintre felemelni, vagy 47. A Hpt ának (1) bekezdése helyébe a következõ,,164. (1) A felügyeleti biztos kirendelésérõl rendelkezõ határozat kézhezvételéig a hitelintézet igazgatósági tagjainak a Gt a, az Szt a, valamint az Úszt a szerinti felelõssége fennmarad. 48. A Hpt ának (1) bekezdése helyébe a következõ,,165. (1) Felügyeleti biztos kirendelésének ideje alatt vezetõ állású személy a Gt.-ben, az Szt.-ben, az Úszt.-ben

11 2002/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 9907 és az alapszabályban rögzített feladatát, cégjegyzési jogát nem gyakorolhatja. A kirendelés tartamára a felügyeleti biztos gyakorolja a vezetõ állású személynek a törvényben és az alapszabályban megállapított jogait. 49. A Hpt ának (5) bekezdése helyébe a következõ,,(5) A (4) bekezdésben említett esetekben, valamint a hitelintézet mulasztása esetén a késedelembe esés napjától számított és a késedelem napjainak számával de legfeljebb száz nappal felszorzott felügyeleti bírság kiszabásának van helye. A bírság egynapi tételének megfelelõ összege ötvenezer forint. 50. A Hpt a helyébe a következõ rendelkezés lép:,,176. Az MNB bírság kiszabását kezdeményezheti, ha a pénzügyi intézmény vagy a pénzügyi intézménynek nem minõsülõ kiegészítõ pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végzõ egyéb jogi személy megsérti az MNB tv., a pénzforgalomról szóló jogszabályok, az MNB engedélyezési hatáskörébe tartozó pénzügyi és kiegészítõ pénzügyi szolgáltatások végzésének egyes feltételeirõl szóló jogszabályok és a jegybanki rendelkezések elõírásait. 51. A Hpt ának (1) bekezdése helyébe a következõ,,179. (1) Pénzügyi intézmény, illetve a harmadik országbeli pénzügyi intézmény fióktelepe ellen a felszámolási eljárás megindítását a (2) bekezdésben meghatározott esetben a Felügyelet kezdeményezheti. 52. A Hpt a (2) bekezdésének bevezetõ szövegrésze helyébe a következõ,,a Felügyelet nyilvántartásba veszi a pénzügyi intézmény következõ adatait: 53. A Hpt a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ [A pénzügyi intézmény köteles az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben hirdetményben közzétenni, valamint elektronikus kereskedelmi szolgáltatások nyújtása esetén folyamatosan és könnyen hozzáférhetõ módon, elektronikus úton is elérhetõvé tenni:],,a) általános szerzõdési feltételeit is tartalmazó üzletszabályzatait, 54. A Hpt. a t követõen a következõ 203/A. -sal egészül ki:,,203/a. (1) A Felügyelet a hozzá beérkezett, e törvény hatálya alá tartozó tevékenység folytatóját érintõ írásos bejelentéseket köteles az érintettnek érdemi ügyintézésre továbbítani. (2) Az érintett köteles a Felügyelettõl továbbított írásos bejelentést harminc napon belül érdemben kivizsgálni és annak eredményérõl az ügyfelet és a Felügyeletet tájékoztatni. (3) A Felügyelet az ügy során keletkezett iratokat betekintés végett bekérheti. 55. A Hpt a helyébe a következõ rendelkezés lép:,,204. A hitelintézet köteles az Alappal, valamint a XX. fejezetben meghatározott önkéntes betétbiztosítási, intézményvédelmi alapban való részvétel esetén az azzal kapcsolatos, a betétest érintõ lényeges kérdésekrõl, így különösen az Alap által biztosított betéttípusokról, a biztosítás mértékérõl, továbbá a betétek befagyása, illetve a hitelintézet felszámolása esetén a 101. (1) bekezdése szerinti kártalanítási kifizetés feltételeirõl, valamint a biztosítás igénybevételéhez szükséges eljárásról a betétest közérthetõ formában tájékoztatni. 56. A Hpt ának (3) bekezdése helyébe a következõ,,(3) Az értékpapírszerû formában kiállított betétokiraton feltûnõen fel kell tüntetni, hogy az alapjául szolgáló szerzõdés takarékbetét szerzõdés. 57. (1) A Hpt ának (1) bekezdése helyébe a következõ,,216. (1) Szövetkezeti formában mûködõ pénzügyi vállalkozást legalább tizenöt tag, szövetkezeti hitelintézetet legalább kétszáz tag alapíthat, illetve mûködtethet. (2) A Hpt ának (2) bekezdése helyébe a következõ,,(2) Szövetkezeti hitelintézetnek természetes és jogi személyek lehetnek a tagjai, a jogi személyek száma azonban nem haladhatja meg a tagok számának egyharmadát. (3) A Hpt a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a eredeti (3) bekezdésének jelölése (4) bekezdésre változik:,,(3) Szövetkezeti hitelintézet jegyzett tõkéjében egy tulajdonosnak a közvetett és közvetlen tulajdoni hányada (részesedése) a Magyar Állam, a feladatkörében eljáró önkéntes intézményvédelmi alap, valamint az Országos Betétbiztosítási Alap kivételével nem lehet több tizenöt százaléknál. 58. A Hpt. a t követõen a következõ 216/A. -sal egészül ki:,,216/a. (1) Szövetkezeti hitelintézet tagja, illetõleg örököse (jogutódja) tagsági jogviszonya megszûnésekor a szövetkezet saját tõkéjébõl legfeljebb a részjegye összegére tarthat igényt. (2) Ha a tagsági jogviszony a tag halálával, a jogi személy megszûnésével vagy kilépéssel, kizárással szûnik meg, legfeljebb a megszûnést követõ második éves beszámolót megállapító közgyûlés (küldöttgyûlés) napjától számított harmincadik napig a szövetkezet igazgatósága köteles

12 9908 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/164. szám meghosszabbítani a részjegy összegének visszafizetését, ha ennek következtében a szövetkezeti hitelintézet saját tõkéje, szavatoló tõkéje, illetõleg fizetõképességi mutatója nem érné el az e törvényben meghatározott minimális követelményt. (3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben két éven belül a volt tag, illetõleg örököse (jogutódja) részére azt követõen kell esedékessé válásuk sorrendjében a kifizetést teljesíteni, hogy ennek fedezete rendelkezésre áll. 59. A Hpt. a következõ 216/B. -sal egészül ki:,,216/b. (1) Ahol e törvény a jegyzett tõke leszállításához következményeket rendel, ezen következményeket szövetkezeti hitelintézetnél a) a veszteségrendezés érdekében végrehajtott leszállítás, valamint b) a (2) bekezdésben szabályozott eltéréssel az adott naptári évben a jegyzett tõke legalább kettõ százalékát érintõ tõkekivonás esetében kell alkalmazni. (2) A 73. (5) bekezdése tekintetében szövetkezeti hitelintézetnél a tõkekivonás mértékétõl függetlenül kell elsõdlegesen a negatív értéket elszámolni. (3) Ha a részjegytõkét veszteségrendezésre kell felhasználni, a közgyûlés (küldöttgyûlés) a részjegyek összegét arányosan csökkenti. 60. A Hpt. a következõ 216/C. -sal egészül ki:,,216/c. Szövetkezeti hitelintézet átalakulása esetén a lekötött tartalékba helyezett, fel nem osztható vagyont, a jogutód lekötött tartalékába kell helyezni. 61. A Hpt a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ [Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy rendeletben állapítsa meg],,a) a fizetõképességi mutató (szolvencia ráta) és az egyes pénzügyi szolgáltatási tevékenységekbõl származó kockázatoknak megfelelõ szavatoló tõke szükséglet számítására, [vonatkozó részletes szabályokat.] 62. A Hpt a helyébe a következõ rendelkezés lép:,,243. E törvény a tõkepiacról szóló évi CXX. törvény, a számvitelrõl szóló évi C. törvény, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletérõl szóló évi CXXIV. törvény, a fogyasztóvédelemrõl szóló évi CLV. törvény, valamint ezen törvények felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok irányadó rendelkezéseivel együtt a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítésérõl szóló, Brüsszelben, december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdetõ évi I. törvény 3. -ával összhangban az Európai Közösségeknek a 6. számú mellékletben felsorolt jogszabályaival összeegyeztethetõ szabályozást tartalmaz. 63. A Hpt. 2. és 4. számú melléklete az e törvény 1. számú mellékletében foglaltak szerint módosul. 64. A Hpt. 5. és 6. számú melléklete helyébe e törvény 2. és 3. számú melléklete lép. II. Fejezet A hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló évi CXII. törvény módosításáról szóló évi CXXIV. törvény módosítása 65. A hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló évi CXII. törvény módosításáról szóló évi CXXIV. törvény (a továbbiakban: Hptm.) 4. -ának (2) bekezdése helyébe a következõ (2) A Hpt. 3/A. -ának (2) bekezdése helyébe a következõ,,(2) Harmadik országbeli pénzügyi intézmény fióktelepére a törvény 11. -ában, 17. (2) bekezdésében, 18. (2) bekezdésének c) pontjában, ában, ában, ában, ában, 73. -ában, 74. (2) bekezdésében, 75. (1) és (4) bekezdésében, ában, 153. (2) bekezdése b) pontjának 6. alpontjában, 153. (2) bekezdése c) pontjának 1., 3. és 4. alpontjában, ában, valamint ában foglaltakat nem kell alkalmazni. 66. A Hptm a helyébe a következõ rendelkezés lép:,,13. A Hpt a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:,,(4) A (2) bekezdésben meghatározott engedély nem szükséges, ha a pénzügyi vállalkozás székhelye az Európai Unió másik tagállamában van, és a) a pénzügyi vállalkozás 1. leányvállalata vagy közös vezetésû vállalata olyan hitelintézetnek, melynek székhelye a pénzügyi vállalkozás székhelyével azonos tagállamban van, vagy 2. leányvállalata vagy közös vezetésû vállalata olyan pénzügyi vállalkozásnak, amely megfelel az 1. pontban meghatározott feltételnek és székhelye a leányvállalatával azonos tagállamban van, valamint b) tevékenységét abban a tagállamban végzi, ahol a székhelye van, c) az anyavállalat a szavazati jog legalább kilencven százalékát gyakorolja, d) az anyavállalat a Felügyeletnek bemutatja a székhely szerinti állam illetékes felügyeleti hatósága igazolását arról, hogy a pénzügyi vállalkozás irányítását óvatos és körültekintõ módon látja el,

13 2002/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 9909 e) az anyavállalat az illetékes felügyeleti hatósága hozzájárulásával egyetemleges felelõsséget vállal a pénzügyi vállalkozás kötelezettségéért, és f) a pénzügyi vállalkozás az anyavállalatával összevont felügyelet alatt áll. 67. (1) A Hptm ának (1) bekezdése helyébe a következõ,,17. (1) A Hpt a (2) bekezdésének g) pontja helyébe a következõ [A hitelintézetnek a tevékenységi engedély megadása iránti kérelméhez a következõket kell a Felügyelethez benyújtani:],,g) az Országos Betétbiztosítási Alapnak megküldött csatlakozási nyilatkozat másolatát hitelszövetkezet esetében e mellett önkéntes intézményvédelmi alapnak megküldött csatlakozási nyilatkozat másolatát is kivéve, ha a fióktelep formában mûködõ hitelintézet a 97. (3) bekezdése alapján nem köteles csatlakozni az Országos Betétbiztosítási Alaphoz, (2) A Hptm ának (3) bekezdése helyébe a következõ,,(3) A Hpt ának (2) bekezdése a következõ p) ponttal egészül ki: [A hitelintézetnek a tevékenységi engedély megadása iránti kérelméhez a következõket kell a Felügyelethez benyújtani:],,p) harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe esetén, ha az a Felügyelet 97. (3) bekezdés szerinti engedélye alapján nem csatlakozik az Országos Betétbiztosítási Alaphoz, 1. az ügyfelek biztosított betéti formákról történõ magyar nyelvû tájékoztatására vonatkozó kötelezettségvállalását, 2. az anyavállalatnak a betétesek Magyarországon történõ kártalanítására vonatkozó kötelezettségvállalását, 3. a kártalanítás feltételeit, módját, az eljárás menetének rendjét, illetõleg a kártalanítás kifizetését biztosító megállapodásokat. 68. A Hptm a helyébe a következõ rendelkezés lép:,,28. A Hpt. a következõ 32/E. -sal egészül ki:,,32/e. Ha az Európai Unió másik tagállamának illetékes felügyeleti hatósága arról tájékoztatja a Felügyeletet, hogy a székhelyén bejegyzett hitelintézet Magyarországon fióktelepet nyit, illetve határon átnyúló szolgáltatást végez, a Felügyelet tájékoztatja a hitelintézetet a XXIX. fejezetben meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezésekrõl, így különösen: a) a hirdetés szabályairól, b) az ügyfelek, valamint a betétesek magyar nyelven történõ tájékoztatásáról, c) az üzletszabályzat követelményérõl, valamint d) a fogyasztási kölcsön nyújtásának szabályáról. 69. (1) A Hptm ának (1) bekezdése helyébe a következõ,,67. (1) A Hpt ának (1) bekezdése helyébe a következõ,,97. (1) A hitelintézet a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel köteles az Országos Betétbiztosítási Alaphoz (a továbbiakban: Alap) csatlakozni. (2) A Hptm ának (2) bekezdése helyébe a következõ,,(2) A Hpt a a következõ (3) (5) bekezdéssel egészül ki:,,(3) Nem köteles az Alaphoz csatlakozni az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkezõ hitelintézet fióktelepe, ha rendelkezik az Európai Parlament és a Tanács 94/19/EGK irányelve által elõírt betétbiztosítással. A Felügyelet engedélye esetén nem köteles csatlakozni az Alaphoz harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe, ha a Felügyelet elbírálása szerint rendelkezik az Alap által nyújtott biztosítással egyenértékû betétbiztosítással. (4) A betétbiztosítás egyenértékûségének (3) bekezdés szerinti elbírálása során a Felügyelet figyelembe veszi különösen: a) a betétbiztosítással lefedett betétek körét; b) a betétbiztosítással érintett ügyfélkört; c) a betétbiztosítás mértékét; d) a betétbiztosítás eljárásrendje alapján a betétkifizetés várható idõigényét; e) a betétkövetelés érvényesítésének lehetõségét; f) az Alap véleményét. (5) Fióktelep, ha megfelel az Alap tagjaira vonatkozó követelményeknek, önként az Alaphoz csatlakozhat. 70. A Hptm ának (1) bekezdése helyébe a következõ,,71. (1) A Hpt ának (1) bekezdése helyébe a következõ,,101. (1) Az Alap a kártalanításra jogosult személy részére a befagyott betét tõke- és kamatösszegét személyenként és hitelintézetenként összevontan legfeljebb hatmillió forint összeghatárig fizeti ki kártalanításként. Devizabetét esetén a kártalanítás összegének, valamint az e bekezdés szerinti összeghatárnak a megállapítása a kifizetés idõpontjától függetlenül a betét befagyása napján érvényes hivatalos devizaárfolyamon történik. Az Alap által fizetett kártalanítás mértéke egymillió forint összeghatárig száz százalék, egymillió forint összeghatár felett egymillió forint és az egymillió forint feletti rész kilencven százaléka. 71. A Hptm ának (1) bekezdése helyébe a következõ,,108. (1) A Hpt a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ [Az (1) bekezdés b) pontja szerinti helyzet különösen akkor áll fenn, ha a hitelintézet fizetõképességi mutatója két százalék alá csökken, valamint]

14 9910 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/164. szám,,b) a tulajdonos vagy a harmadik országbeli hitelintézet nem képes, illetõleg nem hajlandó a hitelintézet saját tõkéjét, illetve fizetõképességi mutatóját a jogszabályban vagy a Felügyelet határozatában elõírt szintre felemelni, vagy III. Fejezet A tõkepiacról szóló évi CXX. törvény módosítása 72. A tõkepiacról szóló évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 1. -ának a) és m) pontja helyébe a következõ [Ha nemzetközi szerzõdés eltérõen nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed:],,a) a sorozatban kibocsátott értékpapír Magyar Köztársaság területén, valamint magyar kibocsátó által külföldön történõ forgalomba hozatalára, a sorozatban kibocsátott értékpapír Magyar Köztársaság területén mûködõ tõzsdére történõ bevezetésére;,,m) a kiszervezett tevékenységet végzõ e törvény szerinti felügyeletére. 73. A Tpt. 3. -ának (1) bekezdése helyébe a következõ,,3. (1) Az MNB, a Kincstár és az ÁKK Rt. tekintetében a , a , a 172., a , a ának (1) bekezdése, a ának (2) bekezdése, valamint a rendelkezéseit nem kell alkalmazni. 74. (1) A Tpt. 5. -a (1) bekezdésének 9. pontja helyébe a következõ [E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában],,9. befektetési alapkezelõ: befektetési alapkezelési tevékenységre engedéllyel rendelkezõ részvénytársaság, vagy fióktelep; (2) A Tpt. 5. -a (1) bekezdésének 13. pontja helyébe a következõ [E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában],,13. befektetési hitel: értékpapír vásárlásához nyújtott éven belüli lejáratú hitel, ha a hitelt nyújtó részt vesz az ügylet lebonyolításában; (3) A Tpt. 5. -a (1) bekezdésének 14. pontja helyébe a következõ [E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában],,14. befektetési jegy: befektetési alap nevében (javára és terhére) e törvényben meghatározott módon és alakszerûséggel sorozatban kibocsátott, vagyoni és egyéb jogokat biztosító, átruházható értékpapír; (4) A Tpt. 5. -a (1) bekezdés 53. pontjának a) alpontja helyébe a következõ [E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában 53. Intézményi befektetõ:],,a) a hitelintézet, a befektetési vállalkozás, a befektetési alap, a befektetési alapkezelõ, a kockázati tõketársaság, kockázati tõkealap, a biztosító intézet, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magán-nyugdíjpénztár, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, az Országos Nyugdíjbiztosítási Fõigazgatóság, (5) A Tpt. 5. -a (1) bekezdésének 54. pontja helyébe a következõ [E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában],,54. járulékos vállalkozás: olyan vállalkozás, amely kizárólagosan vagy elsõdlegesen egy vagy több befektetési vállalkozás, elszámolóházi tevékenységet végzõ szervezet vagy befektetési alapkezelõ üzletszerû tevékenységét kiegészítõ tevékenységet, így különösen ingatlankezelést, adatfeldolgozást, pénzszállítást, biztonsági, illetõleg kommunikációs szolgáltatást végez; (6) A Tpt. 5. -a (1) bekezdésének 58. pontja helyébe a következõ [E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában],,58. kapcsolt vállalkozás: a vállalkozás anyavállalata, leányvállalata, a vállalkozás anyavállalatának leányvállalata, a vállalkozásban befolyásoló részesedéssel rendelkezõ tulajdonos vagy olyan vállalkozás, amelyben a vállalkozás vagy a vállalkozás tulajdonosa, felügyelõ bizottsági tagja, vezetõ tisztségviselõje, illetve ezek közeli hozzátartozója befolyásoló részesedéssel rendelkezik; (7) A Tpt. 5. -a (1) bekezdésének 60. pontja helyébe a következõ [E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában],,60. kibocsátási program: egy kibocsátótól származó, hitelviszonyt megtestesítõ, egymást követõ nyilvános értékpapírkibocsátás-összesség, amelynek alapfeltételeit a kibocsátó a program indításakor rögzíti, és az egyes részkibocsátások során a kibocsátó meghatározza a kibocsátás egyedi adatait; (8) A Tpt. 5. -a (1) bekezdésének 62. pontja helyébe a következõ [E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában],,62. klíring: a fizetési megbízásokra, pénz- és tõkepiaci ügyletek elszámolására ide nem értve a Hpt. szerinti elszámolásforgalmi ügyletet, átutalásokra (transzferekre) vonatkozó megbízások feldolgozásának, egyeztetésének és megerõsítésének a folyamata, a teljesítés alapjául szolgáló végsõ elszámolandó pozíció kialakítása a tényleges teljesítést megelõzõen (bruttó vagy nettó elven);

15 2002/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 9911 (9) A Tpt. 5. -a (1) bekezdésének 64. pontja a következõ i), j) és k) ponttal egészül ki: [E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában 64. kockázatvállalás: egy ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szemben történõ kockázatvállalás, így különösen],,i) az ügyféllel, illetõleg az ügyfélcsoporthoz tartozó személlyel szemben a kereskedési és bizományosi tevékenységgel összefüggõ partnerkockázat, j) az ügyfélnek, illetõleg az ügyfélcsoporthoz tartozó személynek a portfoliója hozamára és a tõke megóvására vonatkozóan tett ígéret, k) az ügyféllel, illetõleg az ügyfélcsoporthoz tartozó személlyel szemben fennálló bármilyen, az e) és h) alpontok szerinti kockázatok közé nem sorolható függõ és jövõbeni kötelezettségvállalás; (10) A Tpt. 5. -a (1) bekezdésének 71. pontja helyébe a következõ [E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában],,71. központi értékpapír-számla: a központi értéktár által a dematerializált értékpapírról sorozatonként vezetett összesített nyilvántartás; (11) A Tpt. 5. -a (1) bekezdésének 77. pontja helyébe a következõ [E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában],,77. nettó eszközérték: a befektetési alap portfoliójában szereplõ eszközök ideértve a kölcsönbe adásból származó követeléseket is értéke, csökkentve a portfoliót terhelõ összes kötelezettséggel, beleértve a passzív idõbeli elhatárolásokat is; (12) A Tpt. 5. -a (1) bekezdésének 81. pontja helyébe a következõ [E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában],,81. nyitott pozíció: a befektetési szolgáltatási tevékenység, kiegészítõ befektetési szolgáltatási tevékenység, illetõleg árutõzsdei szolgáltatási tevékenység során megkötött, de valamely szerzõdõ fél által nem vagy csak részben teljesített, illetve határidõig helytállási kötelezettséget jelentõ ügyletek együttes értéke; (13) A Tpt. 5. -a (1) bekezdésének 100. pontja helyébe a következõ [E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában],,100. ügyfél: az a személy, aki az e törvény hatálya alá tartozó szolgáltatásokat igénybe veszi; (14) A Tpt. 5. -a (1) bekezdésének 102. pontja helyébe a következõ [E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában],,102. ügyfélszámla: az ügyfélnek vezetett olyan számla, amely kizárólag a befektetési szolgáltatás, árutõzsdei szolgáltatás és az értékpapírban foglalt kötelezettségen alapuló fizetés által keletkezett egyenlegének terhére adott megbízások lebonyolítására szolgál; (15) A Tpt. 5. -ának (1) bekezdése a következõ 108. ponttal egészül ki: [E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában],,108. folyamatos kibocsátás: a hitelviszonyt megtestesítõ értékpapír, valamint a nyílt végû befektetési alap befektetési jegyének olyan forgalomba hozatala, amikor az értékesítés hatvan napot meghaladó idõszak alatt történik úgy, hogy az egyes értékpapírok futamideje értékesítésük idõpontjától kezdõdik; (16) A Tpt. 5. -ának (1) bekezdése a következõ 109. ponttal egészül ki: [E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában],,109. termékcsoport: olyan termékek köre, amelyekkel a tõzsdén annak szabályzata alapján azonos feltételek mellett lehet kereskedni; (17) A Tpt. 5. -ának (1) bekezdése a következõ 110. ponttal egészül ki: [E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában],,110. kiszervezés: ha a befektetési szolgáltató a befektetési, illetõleg a kiegészítõ befektetési szolgáltatási tevékenységéhez, valamint az árutõzsdei szolgáltató árutõzsdei szolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódó, illetõleg jogszabály által végezni rendelt olyan tevékenységét, amelynek során adatkezelés, adatfeldolgozás vagy adattárolás valósul meg, nem önállóan végzi, hanem annak folyamatos vagy rendszeres elvégzésére tõle szervezetileg független személlyel vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társasággal kizárólagos szerzõdést köt. (18) A Tpt. 5. -a (2) bekezdésének 6. pontja helyébe a következõ [E törvény alkalmazásában],,6. fióktelep: az Fkt.-ban, illetve a Ctv.-ben ilyenként meghatározott szervezet; 75. A Tpt. 9. -ának (3) bekezdése helyébe a következõ,,(3) Az értékpapír-számlavezetõ a központi értéktárnak a központi értékpapírszámla megnyitásáról szóló értesítését követõen az abban megjelölt értéknappal, az általa vezetett értékpapírszámlán jóváírja az értékpapírt és errõl a számlatulajdonost értesíti. A dematerializált értékpapír elõállítása során az elõállítás visszamenõleges értéknappal nem lehetséges. 76. (1) A Tpt ának (1) bekezdése helyébe a következõ,,10. (1) Ha a kibocsátó a nyomdai úton elõállított értékpapírt dematerializált értékpapírrá alakítja át, az errõl szóló döntést követõ harminc napon belül a 37.

16 9912 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/164. szám (5) bekezdésében meghatározott helyen, valamint részvény átalakítása esetén a cégközlönyben is közzétett hirdetmény útján felszólítja az értékpapír-tulajdonosokat az értékpapír benyújtására. (2) A Tpt ának (4) bekezdése helyébe a következõ,,(4) Az értékpapírok benyújtásával kapcsolatban a letétkezelõ köteles eljárni. Az átalakítás idõpontjában a központi értéktárnál letétként elhelyezett értékpapírok benyújtottnak tekintendõk, amennyiben az értékpapír tulajdonosa értékpapír-számlával rendelkezik. 77. (1) A Tpt ának (2) bekezdése helyébe a következõ,,(2) A letétkezelõ az értékpapírt az átvételt követõen az átalakítás idõpontjáig a értékpapír letéti számlán tartja nyilván. Az átalakítás napján a központi értéktár az átvett nyomdai úton elõállított értékpapírok ellenében ugyanolyan mennyiségû dematerializált értékpapírt ír jóvá a számlavezetõ központi értékpapír-számláján. Ezt követõen a számlavezetõ haladéktalanul jóváírja a dematerializált értékpapírt a számlatulajdonos értékpapír-számláján. (2) A Tpt a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi (3) bekezdésének jelölése (4) bekezdésre változik:,,(3) Az átalakítás napjától az átalakított sorozatba tartozó, de a tulajdonos által be nem nyújtott nyomdai úton elõállított értékpapír helyébe lépõ dematerializált értékpapírokat a központi értéktár a kibocsátó számára vezetett központi értékpapír-számlán tartja nyilván, azzal, hogy a számlán lévõ értékpapírok tulajdonjoga a 12. (2) bekezdésében foglaltakat is figyelembe véve a nyomdai úton elõállított értékpapír utolsó tulajdonosát illeti. 78. (1) A Tpt ának (1) bekezdése helyébe a következõ,,12. (1) Az átalakítás napjával a kibocsátó az átalakított értékpapír-sorozatot érvénytelenné nyilvánítja, dematerializált értékpapírrá alakítja. Az átalakításra érvényesen be nem nyújtott értékpapírok sorszámát a kibocsátó nyilvántartásba veszi. Hitelviszonyt megtestesítõ értékpapír és befektetési jegy átalakítása esetén a nyomdai úton elõállított értékpapír tulajdonosa az értékpapír benyújtásával és az értékpapír-számlát vezetõ befektetési szolgáltató megjelölésével az értékpapír lejáratáig, illetõleg a befektetési jegyet kibocsátó befektetési alap megszûnéséig kérheti a dematerializált értékpapír értékpapír-számláján történõ jóváírását. Részvény, illetõleg egyéb tulajdonviszonyt megtestesítõ értékpapír esetében a kibocsátó az átalakított értékpapírokat az átalakítástól számított hat hónapon belül befektetési szolgáltató közremûködésével értékesíti. Az értékesítés szabályait a kibocsátó az átalakításról szóló hirdetményben jelenteti meg. Az értékesítés eredménytelensége esetén a kibocsátó az értékesítésre nyitva álló határidõ lejártát követõ elsõ közgyûlésen az alaptõkét leszállítja. (2) A Tpt ának (2) bekezdése helyébe a következõ,,(2) Az érvénytelenné nyilvánított értékpapír forgalom tárgya nem lehet, azonban annak bemutatásával tulajdonosa követelheti részére a dematerializált értékpapír kiadását, vagy ha az értékesítés megtörtént, illetõleg a hitelviszonyt megtestesítõ értékpapír lejárt, vagy a befektetési jegyet kibocsátó befektetési alap megszûnt, az értékesített dematerializált értékpapír ellenértékét, illetõleg a lejáratkor esedékes összeget. Az értékesített értékpapír ellenértékét, illetve a lejáratkor esedékes összeget a tulajdonos jelentkezéséig a kibocsátó hitelintézetnél nyitott letéti számlán tartja. A benyújtási határidõt elmulasztó értékpapír-tulajdonos az igényének érvényesítéséig felmerült költségeket köteles megfizetni. Az értékpapír kiadása iránti követelés helyébe lépõ pénzkövetelés elévülésére az értékpapírban megtestesített követelés elévülésére irányadó szabályok érvényesek. 79. A Tpt a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki:,,(3) Az információs összeállítás kötelezõ tartalmi elemeit a 23. számú melléklet, a helyi önkormányzatok kötvénykibocsátásához készített információs összeállítás kötelezõ tartalmi elemeit a 24. számú melléklet tartalmazza. 80. A Tpt ának d) és f) pontja helyébe a következõ [Részvény zártkörû kibocsátása esetén a kibocsátó (alapító) köteles],,d) tájékoztatásul az értékpapír szövegtervezetét, illetõleg a 7. (2) bekezdése szerinti okiratot,,f) az igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását [a cégbírósághoz történõ benyújtással egyidejûleg a Felügyelet részére benyújtani.] 81. A Tpt ának (2) bekezdése helyébe a következõ,,(2) Az ismertetõ az állampapírok forgalomba hozatalával és forgalmazásával kapcsolatos általános feltételeket és szabályokat tartalmazza. Az ismertetõt a Felügyelethez tájékoztatásul elõzetesen be kell nyújtani. Az ismertetõ teljes szövegét a 37. (5) bekezdésben meghatározott helyen nyilvánosságra kell hozni, valamint a forgalmazási helyeken megtekintésre a befektetõk számára rendelkezésre kell bocsátani. 82. A Tpt a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki:,,(5) Az (1) bekezdésben foglaltaknak folyamatos kibocsátás, valamint kibocsátási program esetén is meg kell felelni.

17 2002/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y (1) A Tpt ának (1) bekezdése helyébe a következõ,,25. (1) Jegyzési garanciavállalásra és értékpapír letétkezelési tevékenység végzésére engedéllyel rendelkezõ befektetési szolgáltató, illetve elszámolóház a kibocsátóval történõ megállapodás alapján a saját tulajdonában lévõ, illetve az értékpapír tulajdonosainak megbízása alapján sorozatban kibocsátott értékpapírra vonatkozó másodlagos értékpapírt bocsáthat ki. (2) A Tpt ának (2) bekezdése a következõ c) ponttal egészül ki, egyidejûleg a bekezdés c) f) pontjának jelölése d) g) pontra változik: [A másodlagos értékpapírnak tartalmaznia kell:],,c) a másodlagos értékpapír értékpapír-kódját, 84. A Tpt ának (2) bekezdése a következõ e) ponttal egészül ki: [A tájékoztatónak feltûnõ módon kell tartalmaznia:],,e) az értékpapír tõzsdei bevezetésének szándékát. 85. A Tpt ának (1) bekezdése helyébe a következõ,,30. (1) A kibocsátó és a forgalmazó az értékpapír nyilvános forgalomba hozatalához a ban meghatározott tájékoztató helyett egyszerûsített tájékoztatót készíthet, ha a forgalomba hozatal kezdõ napját megelõzõ hat hónapon belül a szerinti tájékoztatót jelentetett meg. 86. A Tpt a (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következõ [Az engedély iránti kérelemhez csatolni kell:],,e) az igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását; 87. A Tpt ának (1) bekezdése helyébe a következõ,,38. (1) A forgalomba hozatali eljárás lezárásáig a forgalomba hozatallal összefüggésbe hozható minden, a befektetõk tájékoztatását szolgáló, a kibocsátó, illetve a forgalmazó által megjelentetett dokumentum, hirdetés, reklámanyag, szórólap, plakát (a továbbiakban e szakasz alkalmazásában együtt: dokumentum) tervezetét a Felügyelethez a megjelenés elõtt legalább három munkanappal be kell nyújtani. A Felügyelet a dokumentum nyilvánosságra hozatalát megtilthatja, ha annak tartalma ellentétes vagy félrevezetõ információt tartalmaz a benyújtott, illetve közzétételre engedélyezett tájékoztatóban foglaltakhoz képest. 88. A Tpt a helyébe a következõ,,39. A forgalmazó, a kibocsátó a forgalomba hozatali eljárás tényleges lezárását követõ öt napon belül a Felügyeletnek bejelenti annak eredményét, valamint azt a 37. (5) bekezdésben meghatározott helyen nyilvánosságra hozza. 89. A Tpt. a 43. -t követõen a következõ címmel és 43/A. -sal egészül ki:,,az értékpapírok tõzsdei bevezetése 43/A. Az értékpapírok tõzsdei bevezetéséhez a Felügyelet engedélye szükséges. A kibocsátó a teljes értékpapír-sorozatra vonatkozó tõzsdei bevezetési engedély iránti kérelmet a nyilvános forgalomba hozatal és a tájékoztató közzétételének engedélyezésére irányuló kérelmével együtt vagy azt követõen nyújtja be a Felügyelethez. A tõzsdei bevezetési engedélyt a Felügyelet a tájékoztató közzétételének engedélyezésével adja meg a tájékoztatóra, illetve az egyszerûsített tájékoztatóra vonatkozó rendelkezések szerint. Tõzsdei bevezetési engedélykérelem esetében a tájékoztatónak, illetve az egyszerûsített tájékoztatónak az e törvény 3. számú mellékletének IV. részében, illetve a 4. számú mellékletének f) pontjában felsorolt kötelezõ tartalmi elemeket is tartalmaznia kell. A Felügyelet tõzsdei bevezetési engedélyével rendelkezõ értékpapír-sorozat tényleges tõzsdei bevezetésérõl és a kereskedés megkezdésérõl a tõzsde a saját szabályai alapján dönt. 90. A Tpt ának (3) bekezdése helyébe a következõ,,(3) A kibocsátási idõszak tartama alatt a kibocsátó és a forgalmazó köteles a 30. (2) bekezdése szerinti egyszerûsített tájékoztatót is készíteni a tárgyév június 30-i gazdasági, pénzügyi, jogi helyzetének megfelelõen és azt negyvenöt napon belül közzétenni, valamint ezzel egyidejûleg a Felügyeletnek megküldeni. Ezt a szabályt állampapír folyamatos forgalomba hozatala esetén nem kell alkalmazni. 91. (1) A Tpt ának (5) bekezdése helyébe a következõ,,(5) A kibocsátó köteles biztosítani, hogy a befektetõk az éves és féléves gyorsjelentést, valamint az éves jelentést megtekinthessék. A kibocsátó legkésõbb az üzleti év, illetve a félév végét követõ negyvenöt napon belül, illetve az üzleti év végét követõ százhúsz napon belül a 37. (5) bekezdésében meghatározott helyen közleményben köteles közzétenni a gyorsjelentések, illetve az éves jelentés elkészültének tényét, közzétételének és megtekintésének helyét és idejét. A gyorsjelentések illetve az éves jelentés megtekintését a közlemény megjelenésétõl számított legkésõbb hét nap elteltével kell lehetõvé tenni. A gyorsjelentéseket, továbbá az éves jelentésnek legalább a gyorsjelentések tartalmával megegyezõ kivonatát a közlemény megjelenésétõl számított hét napon belül kell közzétenni legalább a 37. (5) bekezdésében meghatározott helyen. (2) A Tpt ának (8) bekezdése helyébe a következõ,,(8) Másodlagos értékpapír kibocsátása esetében a kibocsátó köteles biztosítani, hogy az elsõdleges értékpapírra vonatkozó rendszeres tájékoztatás keretében közzétett éves és féléves gyorsjelentés és jelentés valamennyi forga-

18 9914 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/164. szám lomba hozatali helyen ingyenesen a nyilvánosság számára elvitelre is rendelkezésre álljon. 92. A Tpt ának (4) bekezdése helyébe a következõ,,(4) Másodlagos értékpapír kibocsátása esetében a kibocsátó köteles biztosítani, hogy a befektetõk az elsõdleges értékpapírra vonatkozó rendkívüli tájékoztatót megismerhessék. 93. A Tpt ának (2) bekezdése helyébe a következõ,,(2) A kérelem benyújtásával egyidejûleg a kibocsátó rendkívüli tájékoztatást köteles közzétenni a 37. (5) bekezdésben meghatározott helyen, amelyben az értékpapír tulajdonosait a kérelem beadásának tényérõl és annak indokairól tájékoztatja. 94. A Tpt ának (6) bekezdése helyébe a következõ,,(6) Az (5) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérõen a saját nevében, de a részvényes javára eljáró személy befolyásszerzését kell megállapítani akkor, ha az eljáró harmadik személy nem a 151. (1) bekezdésében, és a ban foglaltaknak megfelelõen (részvényesi meghatalmazottként), hanem részvényesként jegyezteti be magát a részvénykönyvbe. 95. A Tpt a helyébe a következõ,,66. Ha e fejezet közzétételrõl, közzétételi kötelezettségrõl vagy a közzététel kezdeményezésérõl rendelkezik, a közzététel helye a 37. (5) bekezdésében meghatározott hely, valamint ha van ilyen a részvénytársaság honlapja. A közzététel kezdeményezésének arra kell irányulnia, hogy a közzétételre a részvénytársaság hirdetményi lapjának, illetve egy a Felügyelet által kiadott vagy ilyennek elismert, a tõkepiac szereplõitõl származó hivatalos információk megjelentetését végzõ nyomtatott napilap legközelebbi számában és a 37. (5) bekezdésének b) pontjában meghatározott helyen kerüljön sor. 96. (1) A Tpt ának (4) bekezdése a következõ d) ponttal egészül ki: [A bejelentésnek tartalmaznia kell:],,d) a befolyásszerzés vagy elidegenítés idõpontját. (2) A Tpt a a következõ (11) bekezdéssel egészül ki:,,(11) A bejelentést követõen haladéktalanul, de legkésõbb kilenc napon belül a társaság a befolyásszerzés tényét közzéteszi az Európai Unió valamennyi olyan tagállamában, amelyben részvényeit elismert piacon hivatalosan jegyzik. 97. A Tpt ának (4) bekezdése helyébe a következõ,,(4) A vételi ajánlat útján történõ befolyásszerzés lebonyolítására a 81. (2) bekezdésének e) pontjában meghatározott tevékenységi engedéllyel rendelkezõ befektetési szolgáltatót kell megbízni. 98. (1) A Tpt ának (1) bekezdése helyébe a következõ,,69. (1) A vételi ajánlatot az ajánlattevõ és a 81. (2) bekezdésének e) pontjában meghatározott tevékenységi engedéllyel rendelkezõ befektetési szolgáltató jóváhagyásra benyújtja a Felügyeletnek, és ezzel egyidejûleg a vételi ajánlatot és annak a Felügyelet részére benyújtott mellékleteit a részvénytársaság igazgatósága részére megküldi, és haladéktalanul kezdeményezi a jóváhagyásra benyújtott vételi ajánlat közzétételét. A közzétételnek a figyelem felhívására alkalmas módon tartalmaznia kell, hogy a közzétett vételi ajánlatot a Felügyelet még nem hagyta jóvá, illetve azt, ha az ajánlattevõ verseny-felügyeleti eljárást kezdeményez. (2) A Tpt a (2) bekezdésének f) pontja helyébe a következõ [A vételi ajánlatnak tartalmaznia kell:],,f) a közremûködõ a 81. (2) bekezdésének e) pontjában meghatározott tevékenységi engedéllyel rendelkezõ befektetési szolgáltató nevét és székhelyét; (3) A Tpt ának (5) bekezdése helyébe a következõ,,(5) Az ajánlattevõ gazdasági tevékenységérõl szóló jelentés valóságtartalmáért az ajánlattevõ és a 81. (2) bekezdésének e) pontjában meghatározott tevékenységi engedéllyel rendelkezõ befektetési szolgáltató írásban felelõsséget vállal. A felelõsségvállaló nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a gazdasági tevékenységrõl szóló jelentés a valóságnak megfelelõ adatokat és állításokat tartalmaz, valamint nem hallgat el olyan tényt és információt, amely az ajánlattevõ és a vételi ajánlat megítélése szempontjából jelentõséggel bír. A gazdasági tevékenységrõl szóló jelentés félrevezetõ tartalma vagy információ elhallgatása következtében keletkezett kár megtérítéséért az ajánlattevõ és a 81. (2) bekezdésének e) pontjában meghatározott tevékenységi engedéllyel rendelkezõ befektetési szolgáltató egyetemlegesen felel. (4) A Tpt a (6) bekezdésének bevezetõ szövegrésze helyébe a következõ,,az ajánlattevõnek és a 81. (2) bekezdésének e) pontjában meghatározott tevékenységi engedéllyel rendelkezõ befektetési szolgáltatónak a vételi ajánlat jóváhagyására irányuló kérelméhez mellékelnie kell: 99. A Tpt ának (7) bekezdése helyébe a következõ,,(7) Az ajánlattevõ és a 65. (2) bekezdésében foglalt megállapodásban részt vevõ felek természetes személy esetén annak a részvénytársaságban befolyással rendelkezõ közeli hozzátartozója, továbbá mindezek kapcsolt vál-

19 2002/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 9915 lalkozásai (a továbbiakban együtt: kapcsolt személyek), az elfogadó nyilatkozatok megtételére nyitva álló határidõ záró napjáig a vételi ajánlattal érintett részvények tekintetében a vételi ajánlat keretében kötött részvény-átruházási szerzõdés kivételével a részvények átruházására, elidegenítésére, megterhelésére vonatkozó ügyletet nem köthetnek. A 81. (2) bekezdésének e) pontjában meghatározott tevékenységi engedéllyel rendelkezõ befektetési szolgáltató az elfogadó nyilatkozat megtételére nyitva álló határidõ záró napjáig a vételi ajánlattal érintett részvényekre a vételi ajánlat keretében kötött részvényátruházás kivételével saját számlás ügyletet nem köthet A Tpt ának (2) bekezdése helyébe a következõ,,(2) Az ajánlattevõ az elfogadásra nyitva álló határidõ záró napjáig a vételi ajánlatot az ellenérték tekintetében módosíthatja, feltéve, hogy a módosított ellenérték forintban meghatározott értéke meghaladja az ajánlatban meghatározott értéket és a módosítást az ajánlattevõ közzéteszi. Az ellenérték módosítása kiterjed a módosítás közzététele elõtt tett elfogadó nyilatkozatokra is A Tpt ának (1) bekezdése helyébe a következõ,,73. (1) Ha a vételi ajánlat 69. (1) bekezdése szerinti közzétételét megelõzõen az ajánlattevõ megkeresésére a részvénytársaság igazgatósága a részvénytársaság mûködésével kapcsolatosan információt adott át az ajánlattévõ vagy a meghatalmazottja részére, azt az ajánlattevõ, a meghatalmazottja, illetve a 81. (2) bekezdésének e) pontjában meghatározott tevékenységi engedéllyel rendelkezõ befektetési szolgáltató köteles az üzleti titokra, az értékpapírtitokra, valamint a bennfentes kereskedelem tilalmára vonatkozó szabályoknak megfelelõen kezelni (1) A Tpt ának (1) bekezdése helyébe a következõ,,76. (1) Az ajánlattevõ, illetve a 81. (2) bekezdésének e) pontjában meghatározott tevékenységi engedéllyel rendelkezõ befektetési szolgáltató a vételi ajánlat elfogadására nyitva álló határidõ zárónapját követõ két naptári napon belül a vételi ajánlat eredményét a Felügyeletnek bejelenti, és azt a bejelentéssel egyidejûleg a vételi ajánlat közzétételére vonatkozó szabályok szerint közzéteszi. Az ajánlattevõ az ellenérték szolgáltatására nyitva álló határidõ lejártát követõ két naptári napon belül köteles a Felügyeletnek bejelenteni az ellenérték teljesítésének vagy nem teljesítésének tényét, az utóbbi esetben a nem vagy részleges teljesítés indokait is. (2) A Tpt ának (5) bekezdése helyébe a következõ,,(5) Ha a vételi ajánlati eljárás lezárásakor az ajánlattevõnek a részvénytársaságban fennálló befolyása meghaladja a szavazati jogok több mint kilencven százalékát, a fennmaradó részvények tulajdonosainak az (1) bekezdésben meghatározott bejelentés közzétételét követõ harminc napon belül megtett kérésére köteles e részvényeket is megvásárolni. A vételi kötelezettség esetén az ellenérték legkisebb összegének meghatározására a (2) bekezdésben foglaltakat megfelelõen alkalmazni kell A Tpt a helyébe a következõ rendelkezés lép:,,77. Ha a befolyásszerzésre a ban foglaltaktól, illetõleg a évi L. törvény 82. -ának (3) bekezdésében foglaltaktól eltérõ módon került sor, a részvénytársasággal szemben a tagsági jogok nem gyakorolhatóak. A befolyást szerzõ a befolyásszerzésre irányadó szabályok kijátszásával, megkerülésével szerzett részvényeit köteles a szerzést vagy a Felügyelet határozatának meghozatalát követõ hatvan napon belül elidegeníteni. Az elidegenítési kötelezettséggel nem érintett részvények tekintetében a részvénytársasággal szemben a tagsági jogok csak az elidegenítési kötelezettség alá esõ részvények elidegenítését követõen gyakorolhatóak A Tpt ának (1) bekezdése helyébe a következõ,,86. (1) Értékpapír-bizományos a 81. (1) bekezdésének a), e) és f) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységet, valamint a 81. (2) bekezdésének a) b), d) valamint f i) pontjában meghatározott kiegészítõ befektetési szolgáltatási tevékenységet folytathat A Tpt ának (1) bekezdése a következõ i) ponttal egészül ki, valamint a bekezdés záró szövegrésze helyébe a következõ szövegrész lép: [A befektetési vállalkozás az e törvényben meghatározott korlátozásokkal befektetési szolgáltatási, illetve kiegészítõ befektetési szolgáltatási tevékenységén kívül kizárólag],,i) ügyfélszámla vezetésével kapcsolatos pénzforgalmi szolgáltatást,,végezhet, illetve jegyzési helyként közremûködhet A Tpt ának (3) bekezdése helyébe a következõ,,(3) A Felügyelet engedélye nélkül folytatható ügynöki tevékenység, ha az ügynök az ügyfelek pénzét, vagy egyéb eszközeit nem kezeli és a befektetési szolgáltató, illetõleg az árutõzsdei szolgáltató kockázatára önállóan kötelezettséget nem vállal. Ebben az esetben az ügynök személyét a befektetési szolgáltató, illetõleg az árutõzsdei szolgáltató a Felügyeletnek bejelenti. Az ügynök közremûködõt nem vehet igénybe A Tpt a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ [A befektetési szolgáltatási tevékenység, illetõleg árutõzsdei szolgáltatási tevékenység csak az e törvényben és külön jogszabályban elõírt követelményeknek megfelelõ]

20 9916 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/164. szám,,c) az elfogadott szabályzatokban rögzített szervezeti, mûködési, ügyviteli, számviteli, nyilvántartási és ellenõrzési eljárások, rendszerek és megoldások [megléte esetén kezdhetõ meg és folytatható] 108. A Tpt a helyébe a következõ rendelkezés lép:,,93. Befektetési szolgáltató esetében a tevékenységi engedély kiadására irányuló kérelemhez a 10. számú mellékletben, árutõzsdei szolgáltató esetében a tevékenységi engedély kiadására irányuló kérelemhez a 22. számú mellékletben felsorolt okiratokat kell mellékelni A Tpt a (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép, egyidejûleg a bekezdés a következõ j) ponttal egészül ki: [A 97. alkalmazásában szakirányú szakmai gyakorlatként vehetõ figyelembe:],,e) elszámolóházi tevékenységet végzõ szervezetnél;,,j) árutõzsdei szolgáltatónál [tisztségviselõként, köztisztviselõként vagy alkalmazottként befektetési vagy pénzügyi szakterületen eltöltött idõ.] 110. A Tpt ának (3) bekezdése helyébe a következõ,,(3) A befektetési vállalkozás és az árutõzsdei szolgáltató legalább egy belsõ ellenõrt foglalkoztat. Az árutõzsdei szolgáltatók írásban megállapodhatnak arról, hogy a belsõ ellenõr kölcsönös foglalkoztatása ellen nem emelnek kifogást. Ugyanazon személy legfeljebb három árutõzsdei szolgáltatónál foglalkoztatható belsõ ellenõrként A Tpt ának (2) bekezdése helyébe a következõ,,(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személyek együttes aláírási jogosultsága a befektetési szolgáltató alapító okirata, illetve alapszabálya szerint együttes aláírási jogosultságként írásban átruházható A Tpt ának (3) bekezdése helyébe a következõ,,(3) A 89. (2) bekezdés a) pontjában meghatározott árutõzsdei szolgáltató vezetõ állású személye, és a 89. (2) bekezdés b) pontjában meghatározott árutõzsdei szolgáltatónál az árutõzsdei üzletágat irányító, illetõleg döntésre feljogosított személy nem lehet befektetési szolgáltatónál, illetõleg más árutõzsdei szolgáltatónál vezetõ állású személy és nem foglalkoztatható befektetési szolgáltatási és árutõzsdei szolgáltatási üzletág irányítójaként és döntésre felhatalmazott személyként A Tpt a (7) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ [A befektetési szolgáltatót, illetõleg az árutõzsdei szolgáltatót az (1), valamint a (3) (4) bekezdésben meghatározott kötelezettség nem terheli, ha],,b) a szerzõdés korábban megkötött szerzõdés alapján adott eseti megbízásra irányul olyan befektetési eszköz, valamint áru-, illetõleg származtatott ügylet tekintetében, amelyre vonatkozóan az ügyfél a tájékoztatást már megkapta, vagy 114. (1) A Tpt a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ [A befektetési szolgáltató, illetõleg az árutõzsdei szolgáltató a szerzõdés megkötését megtagadja, ha],,a) a megbízás bennfentes kereskedésre szól vagy tisztességtelen árfolyam-befolyásolást valósít meg; (2) A Tpt a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi (2) bekezdésének jelölése (3) bekezdésre változik:,,(2) A megtagadási kötelezettség az (1) bekezdés a) pontjában foglalt esetben akkor áll fenn, ha a befektetési szolgáltatónak, illetve az árutõzsdei szolgáltatónak tudomása van arról vagy a megbízás körülményeit összességében értékelve alappal feltételezhetõ, hogy a megbízás teljesítése bennfentes kereskedést vagy tisztességtelen árfolyam-befolyásolást eredményez (1) A Tpt ának (1) bekezdése helyébe a következõ,,(1) A befektetési szolgáltató, illetõleg az árutõzsdei szolgáltató összes saját számlás ügyletérõl, megbízási szerzõdésérõl, illetõleg megbízásáról egységes folyamatos idõrendi nyilvántartást vezet. (2) A Tpt ának (3) bekezdése helyébe a következõ,,(3) A befektetési szolgáltató, illetõleg az árutõzsdei szolgáltató e törvény hatálya alá tartozó tevékenységéhez kapcsolódó nyilvántartásait ha jogszabály eltérõen nem rendelkezik a szerzõdés teljesítésétõl, illetve megszûnésétõl számított nyolc évig köteles megõrizni A Tpt ának (5) bekezdése helyébe a következõ,,(5) A befektetési szolgáltató, illetõleg az árutõzsdei szolgáltató köteles az azonos tartalmú megbízásokat az idõrendi nyilvántartás szerint teljesíteni, illetve az azonos tartalmú ügyletek esetén a saját számlás ügyletekkel szemben a megbízót elõnyben részesíteni. Az idõrendi nyilvántartás szerinti teljesítés kötelezettsége alól kivételt képez az az eset, ha az ügyfél e kötelezettsége alól a szolgáltatót felmenti, és folyamatos, részletekben való teljesítésre vonatkozó utasítást ad A Tpt a helyébe a következõ rendelkezés lép:,,123. A befektetési szolgáltatók egymással kötött ügyleteit a vevõ pozíciójában lévõ fél két napon belül a Felügyeletnek bejelenti, ha az ügyletet megkötõ befektetési szolgáltatók egymással tulajdonosi kapcsolatban vannak,

21 2002/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 9917 illetve ha az ügyletet megkötõ befektetési szolgáltatóknak olyan közös tulajdonosa van, amely a) az egyik befektetési szolgáltatóban tíz százalékot meghaladó, a másik befektetési szolgáltatóban pedig bármely mértékû közvetlen, vagy b) bármelyik befektetési szolgáltatóban tíz százalékot meghaladó közvetlen és közvetett tulajdoni hányaddal vagy szavazati aránnyal rendelkezik A Tpt ának bevezetõ szövegrésze helyébe a következõ,,a portfolió-kezelõ vezetõ tisztségviselõje, illetve a befektetési döntéshozatalban, végrehajtásban résztvevõ alkalmazottja nem lehet közvetlenül a portfolió-kezeléshez kapcsolódó területen tevékenykedõ alkalmazott személy 119. A Tpt a helyébe a következõ rendelkezés lép:,,135. A portfolió-kezelõ a befektetési alapkezelõ kivételével köteles biztosítani a portfolió-kezelés és a portfolió-kezelõ saját szervezetén belül végzett egyéb üzleti tevékenység szervezeten belüli határozott elkülönítését mind az irányítás, mind a végrehajtás szintjén. Ez a kötelezettség nem vonatkozik az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár részére történõ vagyonkezelésre, valamint magán-nyugdíjpénztár részére történõ vagyonkezelésre (1) A Tpt ának (3) bekezdése helyébe a következõ,,(3) A portfolió-kezelõ a tulajdonában lévõ értékpapírokat az általa kezelt portfolióba nem helyezheti el, és nem vásárolhat értékpapírt az általa kezelt portfoliókból. (2) A Tpt ának (4) bekezdése helyébe a következõ,,(4) Portfolió-kezelõ a kezelt portfolió javára nem köthet ügyletet a fél évnél rövidebb lejáratú állampapírok kivételével elismert értékpapírpiacra be nem vezetett befektetési eszközre olyan vállalkozással, amelyben befolyásoló részesedéssel rendelkezik, vagy amely a portfoliókezelõben befolyásoló részesedéssel rendelkezik (1) A Tpt ának (1) bekezdése helyébe a következõ,,137. (1) A portfolió-kezelõ a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel az általa kezelt portfoliók részét képezõ befektetési eszközök letétkezeléséhez és a befektetésekhez kapcsolódó pénzforgalmi számlájának vezetéséhez elkülönült, a Hpt. 3. (1) bekezdésének i) pontja szerint kollektív befektetések részére letétkezelési tevékenység nyújtására engedéllyel rendelkezõ letétkezelõt köteles igénybe venni. (2) A Tpt a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi (2) (3) bekezdésének jelölése (3) (4) bekezdésre változik:,,(2) A portfolió-kezelõ a 81. (1) bekezdésének c) pontja szerinti tevékenység keretében kezelt portfoliók részét képezõ befektetési eszközök letétkezeléséhez és a befektetésekhez kapcsolódó pénzforgalmi számla vezetéséhez elkülönült, a Hpt. 3. (1) bekezdésének i) pontja szerint kollektív befektetések részére letétkezelési tevékenység nyújtására engedéllyel rendelkezõ letétkezelõt vagy az e törvény 81. (2) bekezdésének b) pontja szerinti értékpapír letétkezelési engedéllyel rendelkezõ letétkezelõt köteles igénybe venni A Tpt a a következõ (1) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi (1) (2) bekezdésének jelölése (2) (3) bekezdésre változik:,,139. (1) A központi értéktár a központi értékpapírszámlát értékpapír-számlavezetõnként vezeti. A központi értéktár az átalakításra benyújtott, de át nem vett értékpapírokról vezetett központi értékpapír-számlát a kibocsátó nevén vezeti A Tpt ának (1) bekezdése helyébe a következõ,,140. (1) Az értékpapír tulajdonos részére értékpapírszámlát a befektetési szolgáltató vezet, a klíringtag tulajdonában álló értékpapírról értékpapír-számlát az elszámolóház vezet (a továbbiakban együtt: számlavezetõ) A Tpt ának (2) bekezdése helyébe a következõ,,(2) Az ügyfél szabadon rendelkezhet az ügyfélszámla befektetési szolgáltatás, árutõzsdei szolgáltatás vagy értékpapír hozamából, elidegenítésébõl származó összeg felhasználásáról A Tpt át megelõzõ alcím helyébe a következõ alcím lép:,,a részvénykönyv vezetés szabályai 126. A Tpt ának (1) bekezdése helyébe a következõ,,151. (1) Az értékpapír-számlavezetõ, a letétkezelõ, vagy az elszámolóház a részvényessel írásban kötött szerzõdés (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: szerzõdés) alapján, a részvényes meghatalmazottjaként (a továbbiakban: részvényesi meghatalmazott), saját nevében a részvényes javára gyakorolhatja a részvénytársasággal szemben a részvényesi jogokat. Részvényesi meghatalmazott devizakülföldi is lehet, ha saját joga alapján jogosult a saját nevében a részvényes javára a részvénytársasággal szemben a tagsági jogok gyakorlására. Ez a szabály megfelelõen irányadó akkor is, ha a részvénytársasággal szemben a tagsági jogok gyakorlására másodlagos értékpapír kibocsátása alapján, a másodlagos értékpapír tulajdonosa (végsõ jogosult) javára kerül sor.

22 9918 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/164. szám 127. A Tpt ának (2) bekezdése helyébe a következõ,,(2) Ha a részvénytársaságban történõ tulajdonszerzés hatósági engedélyhez kötött, a részvényesi meghatalmazott kizárólag a részvényessel, illetve belföldi székhelyû részvénytársaság részvényeire kibocsátott másodlagos értékpapír esetén annak tulajdonosával (végsõ jogosulttal) együtt jegyezhetõ be a részvénykönyvbe A Tpt ának (2) bekezdése helyébe a következõ,,(2) A részvényesi meghatalmazott tevékenysége nem irányulhat joggal való visszaélésre A Tpt ának (4) bekezdése helyébe a következõ,,(4) A hitelbõl megvásárolt értékpapír a befektetési hitelt nyújtó javára óvadékul szolgál, minden egyéb, erre vonatkozó szerzõdés megkötése nélkül A Tpt a helyébe a következõ rendelkezés lép:,,157. A hitel futamideje alatt az ügyletben érintett értékpapír piaci árfolyamcsökkenésével arányosan a befektetési hitelt nyújtó köteles az óvadék kiegészítését folyamatosan megkövetelni. Ha az adós az óvadék-kiegészítési kötelezettségének a szerzõdésben meghatározott szint alá csökkenése esetén legkésõbb kettõ banki munkanapon belül nem tesz eleget, a befektetési hitelt nyújtó a szerzõdést azonnali hatállyal felmondhatja A Tpt a helyébe a következõ rendelkezés lép:,,160. (1) A befektetési szolgáltató befektetési-, illetõleg kiegészítõ befektetési szolgáltatási tevékenységéhez, illetõleg az árutõzsdei szolgáltató árutõzsdei szolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódó, illetve jogszabály által végezni rendelt olyan tevékenységét, amelynek során adatkezelés, adatfeldolgozás vagy adattárolás valósul meg, az adatvédelmi elõírások betartása mellett kiszervezheti. (2) A kiszervezett tevékenységet végzõnek a kockázattal arányos mértékben rendelkeznie kell mindazon személyi, tárgyi és biztonsági feltételekkel, melyeket jogszabály a kiszervezett tevékenységet illetõen a befektetési szolgáltatóra, illetõleg az árutõzsdei szolgáltatóra vonatkozóan elõír. (3) A befektetési szolgáltató, illetõleg az árutõzsdei szolgáltató köteles a Felügyeletnek a kiszervezésrõl szóló szerzõdés aláírását követõen két napon belül bejelenteni: a) a kiszervezés tényét, b) a kiszervezett tevékenységet végzõ nevét, székhelyét vagy állandó lakcímét, c) a kiszervezés idõtartamát. (4) A kiszervezésre vonatkozó szerzõdésnek tartalmaznia kell: a) az adatvédelemre vonatkozó elõírások érvényesülésének bemutatását, b) a kiszervezett tevékenységet végzõ hozzájárulását a kiszervezett tevékenységnek a befektetési szolgáltató, illetõleg az árutõzsdei szolgáltató belsõ ellenõrzése, külsõ könyvvizsgálója, az MNB és a Felügyelet helyszíni, illetve helyszínen kívüli ellenõrzéséhez, c) a kiszervezett tevékenységet végzõ felelõsségét a tevékenység megfelelõ színvonalon történõ végzéséért, illetve a szerzõdés befektetési szolgáltató, illetõleg az árutõzsdei szolgáltató részérõl történõ azonnali felmondási lehetõségét a szerzõdés kiszervezett tevékenységet végzõ által történõ ismételt vagy súlyos megsértése esetére, d) a kiszervezett tevékenységet végzõtõl elvárt, a tevékenység végzésének minõségére vonatkozó részletes követelményeket, e) a kiszervezett tevékenységet végzõ részérõl a bennfentes kereskedelem elkerülése érdekében alkalmazandó szabályokat. (5) A befektetési szolgáltatónak, illetõleg az árutõzsdei szolgáltatónak rendelkeznie kell a kiszervezésre vonatkozó szerzõdésben foglaltaktól történõ eltérõ tevékenységvégzésbõl eredõ, rendkívüli helyzetek kezelésére kidolgozott intézkedési tervvel. (6) A befektetési szolgáltató, illetõleg az árutõzsdei szolgáltató belsõ ellenõrzése köteles a kiszervezett tevékenység szerzõdésben foglaltaknak megfelelõ végzését legalább évente megvizsgálni. (7) A befektetési szolgáltató, illetõleg az árutõzsdei szolgáltató felelõs azért, hogy a kiszervezett tevékenységet végzõ a tevékenységet a jogszabályi elõírások betartásával és a tõle elvárható gondossággal végezze. A befektetési szolgáltatónak, illetõleg az árutõzsdei szolgáltatónak haladéktalanul jelentenie kell a Felügyelet részére, amennyiben a kiszervezett tevékenység végzése jogszabályba vagy a szerzõdésbe ütközik. (8) Az a kiszervezett tevékenységet végzõ, amely egyidejûleg több befektetési szolgáltató, illetõleg az árutõzsdei szolgáltató részére végez tevékenységet, köteles az így tudomására jutott tényt, adatot, információt elkülönítetten az adatvédelmi elõírások betartásával kezelni. (9) A kiszervezett tevékenységet végzõ közremûködõt abban az esetben alkalmazhat, ha a közöttük létrejövõ szerzõdés melyet a befektetési szolgáltatónak, illetõleg az árutõzsdei szolgáltatónak jóvá kell hagynia biztosítja a kiszervezett tevékenységnek a Felügyelet, az MNB, a befektetési szolgáltató, illetõleg az árutõzsdei szolgáltató belsõ ellenõrzése, könyvvizsgálója által történõ ellenõrzését. (10) A befektetési szolgáltató, illetõleg az árutõzsdei szolgáltató vezetõ tisztségviselõje vagy annak közeli hozzátartozója nem állhat tulajdonosi viszonyban a kiszervezett tevékenységet végzõvel, illetve a befektetési szolgáltató, az árutõzsdei szolgáltató vezetõ tisztségviselõje, közeli

23 2002/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 9919 hozzátartozója a kiszervezett tevékenység végzésével nem bízható meg. (11) A befektetési szolgáltató, illetõleg az árutõzsdei szolgáltató a kiszervezett tevékenységek körét és a kiszervezett tevékenység végzõjét az üzletszabályzatban köteles feltüntetni A Tpt ának (6) bekezdése helyébe a következõ,,(6) Az óvadék mértéke nem lehet kevesebb, mint a kölcsönbe adott értékpapír piaci értéke (1) A Tpt a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ [A befektetési vállalkozásnak a mûködõképesség folytonosságának fenntartása és a befektetõk védelme érdekében az általa végzett befektetési szolgáltatási és kiegészítõ befektetési szolgáltatási tevékenység kockázatának fedezetét mindenkor biztosító, megfelelõ nagyságú szavatoló tõkével kell rendelkeznie, amely nem csökkenhet],,b) a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók és kockázatvállalások piaci kockázatainak, nagykockázatának, valamint az engedélyezett tevékenység egészében meglévõ árukockázat és devizaárfolyam-kockázat, továbbá a hitelezési kockázat és az országkockázat fedezetére szükséges külön jogszabály alapján meghatározott összegû tõkekövetelmény együttes összege, vagy [alá.] (2) A Tpt ának (4) bekezdése helyébe a következõ,,(4) A befektetési vállalkozás szavatoló tõkéjének meghatározására, kiszámítására a Hpt. 5. számú mellékletét kell megfelelõen alkalmazni azzal, hogy az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott tõkekövetelménynek a Hpt. 5. számú melléklet 15. pontjában meghatározott szavatoló tõke összeg kell, hogy megfeleljen. (3) A Tpt a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki:,,(5) Ha a szavatoló tõke a Hpt. 76. (2) bekezdésében és e (1) bekezdésének b) pontjában foglalt tõkekövetelmény összegének százhúsz százaléka alatt van, a Hpt. 5. számú mellékletének 19. pontjában foglalt kiegészítõ alárendelt kölcsöntõkével kapcsolatos mindennemû kifizetésrõl értesíteni kell a Felügyeletet A Tpt a helyébe a következõ rendelkezés lép:,,184. A Felügyelet a végelszámolást kimondó határozat Cégközlönyben történõ közzétételét nyolc napon belül kezdeményezi, és ezzel egyidejûleg a cégbíróságnak megküldi A Tpt ának (1) bekezdése helyébe a következõ,,199. (1) Tilos bennfentes információ felhasználásával a bennfentes információval érintett értékpapírra valamint tõzsdei termékre ügyletet kötni vagy ilyen ügylet kötésére megbízást adni A Tpt ának b) és d) pontja helyébe a következõ [Bennfentes személynek minõsül:],,b) a kibocsátóban huszonöt százalékot elérõ vagy azt meghaladó közvetlen, illetõleg közvetett részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkezõ jogi személynek, illetve jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaságnak a vezetõ tisztségviselõje és felügyelõ bizottsági tagja, érdemi ügyintézõje;,,d) a forgalomba hozatal, illetve a VII. fejezet szerinti nyilvános vételi ajánlat szervezésében közremûködõ bármely szervezet érdemi ügyintézõje, vezetõ tisztségviselõje, továbbá ezen szervezetnek és a kibocsátónak a kibocsátásban és a forgalomba hozatalban közremûködõ más alkalmazottja, aki munkavégzésével kapcsolatosan bennfentes információhoz jutott, a forgalomba hozatalt követõ egy évig; 137. A Tpt ának (1) bekezdése helyébe a következõ,,202. (1) A kibocsátónál vezetõ állású személy a) a tárgyévi mérleg fordulónapjától az éves beszámoló 37. (5) bekezdésében meghatározott helyen történõ közzétételéig terjedõ idõszakban (a nyilvános forgalomba hozatal esetét kivéve), b) amennyiben a kibocsátó féléves gyorsjelentést készít, a gyorsjelentés közzétételére elõírt határidõ utolsó napját megelõzõ harminc napon belül, c) amennyiben a kibocsátó negyedéves gyorsjelentést készít, a gyorsjelentés közzétételére elõírt határidõ utolsó napját megelõzõ tizenöt napon belül nem köthet ügyletet a kibocsátó által kibocsátott értékpapírra. A b) és c) pontok esetén megszûnik az ügyletkötés tilalma a gyorsjelentés 37. (5) bekezdésében meghatározott helyen történõ közzétételének napján. Ezt a szabályt kell alkalmazni a kibocsátóval munkaviszonyban álló dolgozók és a 200. c) pontjában meghatározott személyek közül azokra, akik a mérlegkészítésben közremûködnek A Tpt ának (2) bekezdése helyébe a következõ,,(2) A bennfentes kereskedelemmel egyforma megítélés alá esik a bennfentes információ továbbadása más személynek A Tpt ának (1) bekezdése helyébe a következõ,,205. (1) A ban említett bennfentes személy köteles a Felügyeletnek az ügyletkötést követõ két napon belül bejelenteni és a 37. (5) bekezdésében meghatározott helyen nyilvánosságra hozni, ha személyesen vagy megbízott útján olyan szervezet által kibocsátott érték-

24 9920 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/164. szám papírra kötött ügyletet, amellyel a ban említett jogviszonyban áll (1) A Tpt a (2) bekezdésének záró szövegrésze helyébe a következõ szövegrész lép: [Tisztességtelen árfolyam-befolyásolásnak minõsül bármely személy szándékos magatartása, amely],,olyan árfolyam kialakulásához vezethet, amely nyilvánosan rendelkezésre álló információval kellõ módon nem indokolható, és amely a piac többi szereplõjét olyan magatartás tanúsítására indíthatja, ami az értékpapírra és a tõzsdei termékre lényegesen eltérõ árfolyamú ügyletek kötését eredményezheti. (2) A Tpt ának (4) bekezdése helyébe a következõ,,(4) Nem minõsül tisztességtelen árfolyam-befolyásolásnak, ha a kibocsátó az általa kibocsátott értékpapír árfolyamának karbantartása, a piaci egyensúly helyreállítása érdekében nyilvánosan a cél, a mennyiség, a határidõ hozzávetõleges megjelölésével, elõre meghirdetett módon megbízást ad az általa kibocsátott értékpapír vételére, illetõleg eladására és a folyamat végén annak eredményét a közzététel szabályai szerint nyilvánosan közli. A közleményt a 37. (5) bekezdésben meghatározott helyen kell megjelentetni (1) A Tpt ának (1) bekezdése helyébe a következõ,,210. (1) A 81. (1) bekezdés a) c), valamint a 81. (2) bekezdés a) b) és g) h) pontjában meghatározott tevékenység (a továbbiakban: biztosított tevékenység) végzésére jogosító engedéllyel rendelkezõ gazdálkodó szervezetek (kivéve az egyéni vállalkozót) tagságával az e törvényben meghatározott feladat ellátása céljából Befektetõvédelmi Alap (a továbbiakban: Alap) mûködik. A továbbiakban ezen gazdálkodó szervezetek elnevezése: biztosított tevékenységet végzõ szervezet. (2) A Tpt ának (2) bekezdése helyébe a következõ,,(2) Biztosított tevékenységet végzõ szervezet az (1) bekezdésben meghatározott tevékenység végzésére vonatkozó engedéllyel kizárólag az Alap tagjaként rendelkezhet (1) A Tpt ának (1) bekezdése helyébe a következõ,,211. (1) Nem köteles az Alaphoz csatlakozni az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkezõ biztosított tevékenységet végzõ szervezet fióktelepe, ha tagsággal rendelkezik az Európai Parlament és a Tanács 97/9/EK irányelve által elõírt befektetõ-védelmi rendszerben. (2) A Tpt ának (2) bekezdése helyébe a következõ,,(2) A Felügyelet engedélye esetén nem köteles csatlakozni az Alaphoz harmadik országbeli biztosított tevékenységet végzõ szervezet fióktelepe, ha a Felügyelet elbírálása szerint rendelkezik az Alap által nyújtott biztosítással egyenértékû befektetõ-védelemmel. (3) A Tpt ának (3) bekezdése a következõ f) ponttal egészül ki: [A befektetõvédelem egyenértékûségének (2) bekezdés szerinti elbírálása során a Felügyelet figyelembe veszi különösen],,f) a Befektetõ-védelmi Alap véleményét. (4) A Tpt ának (4) bekezdése helyébe a következõ,,(4) Fióktelep önként csatlakozhat az Alaphoz, amennyiben megfelel az Alap tagjaira vonatkozó követelményeknek. (5) A Tpt ának (5) bekezdése helyébe a következõ,,(5) Az Alap külföldi befektetõ-védelmi rendszerekkel, valamint külföldi felügyeleti hatóságokkal együttmûködési megállapodást köthet, információt cserélhet a befektetõ-védelmi rendszerek tagjaira és a biztosított követelésekre vonatkozó nyilvántartás, valamint a befektetõk kártalanítása érdekében. Az együttmûködés során a befektetõvédelmi rendszerek egyeztetik, hogy az egyes rendszerek alapján a befektetõt mekkora összegû kártalanítás illeti meg. (6) A Tpt a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki:,,(6) Ha a biztosított tevékenységet végzõ szervezet fióktelepe nem rendelkezik az Európai Parlament és a Tanács 97/9/EK irányelve által elõírt befektetõ-védelemmel, köteles csatlakozni az Alaphoz annak érdekében, hogy legalább az Alap által nyújtott befektetõ-védelemmel rendelkezzen. (7) A Tpt a a következõ (7) bekezdéssel egészül ki:,,(7) Ha az Alap által nyújtott biztosítás legmagasabb összege, a biztosított követelések köre, vagy a kártalanítás mértéke meghaladja az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkezõ biztosított tevékenységet végzõ szervezet fióktelepére érvényes befektetõ-védelmi rendszer által alkalmazott legmagasabb összeget, a biztosított követelések körét, vagy a kártalanítás mértékét, a fióktelep kérésére az Alap a meghaladó részre kiegészítõ biztosítást nyújt, amennyiben a fióktelep megfelel az Alap tagjaira vonatkozó követelményeknek. A kiegészítõ biztosítás alapján történõ kártalanításra akkor kerülhet sor, ha a fióktelep székhely országának illetékes hatósága értesítést küld az Alap részére a kártalanítás feltételeinek bekövetkezésérõl. A kiegészítõ kártalanítás kifizetésére egyebekben a elõírásait kell alkalmazni. (8) A Tpt a a következõ (8) bekezdéssel egészül ki:,,(8) Egy követelésre csak egyszer nyújtható kártalanítás és a fióktelepre érvényes, a székhely országa szerinti befek-

25 2002/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 9921 tetõ-védelmi rendszer által nyújtott kártalanítás a kiegészítõ biztosítás kivételével az Alap kártalanításával nem növelhetõ (1) A Tpt ának (2) bekezdése a következõ mondattal egészül ki:,,az Alap által nyújtott biztosítás kizárólag a tagsági jogviszony fennállása alatt kötött megállapodásokra terjed ki. (2) A Tpt ának (3) bekezdése helyébe a következõ,,(3) A (2) bekezdésben meghatározott követelések körébe beletartozik az Alap magyarországi székhelyû tagjának más országban létesített fióktelepével szemben fennálló követelés, kivéve, ha a fióktelep létesítésének helye szerinti ország szabályai ezt nem teszik lehetõvé. (3) A Tpt a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:,,(4) A Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkezõ biztosított tevékenységet végzõ szervezet más országban létesített fióktelepe önként csatlakozhat az adott ország befektetõ-védelmi rendszeréhez A Tpt ának (3) bekezdése helyébe a következõ,,(3) Az Alap tagjai magyar nyelven közérthetõ módon tájékoztatják a befektetõket az Alap által nyújtott védelem tartalmáról és az igényérvényesítés lényeges feltételeirõl (1) A Tpt a (1) bekezdésének f), h) pontja és záró szövegrésze helyébe a következõ [Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki],,f) kötelezõ vagy önkéntes betétbiztosítási, intézményvédelmi, befektetõ-védelmi alap, illetve a Pénztárak Garancia Alapja,,,h) befektetési vállalkozás, tõzsdetag, illetõleg árutõzsdei szolgáltató,,,követelésére, valamint a felsoroltak külföldi megfelelõinek követeléseire. (2) A Tpt ának (2) bekezdése helyébe a következõ,,(2) Az (1) bekezdés k) l) pontjában meghatározott ok akkor zárja ki a kártalanítást, ha az a kártalanítási igény alapjául szolgáló szerzõdés megkötésétõl a kártalanítási igény benyújtásáig terjedõ idõszakban, vagy annak egy része alatt fennállt az Alap azon tagjánál, amellyel kapcsolatban kártalanítási eljárásra kerül sor (1) A Tpt ának (4) bekezdése helyébe a következõ,,(4) A kártalanítás mértékének megállapítása során a befektetõnek az Alap tagjánál fennálló, valamennyi biztosított, és a tag által ki nem adott követelését össze kell számítani. (2) A Tpt ának (6) bekezdése helyébe a következõ,,(6) Devizában fennálló követelés esetén a devizában, valutában kifizetett kártalanítás összegének, valamint a (2) bekezdés szerinti összeghatárnak a megállapítása a kifizetés idõpontjától függetlenül a felszámolás kezdõ idõpontjának napján érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon történik. Az MNB által nem jegyzett devizákat a belföldi székhelyû hitelintézetek által közzétett legmagasabb és legalacsonyabb, az adott pénznemre vonatkozó devizaeladási árfolyamok számtani átlaga alapján kell számba venni. (3) A Tpt ának (9) bekezdése helyébe a következõ,,(9) Közös tulajdonban álló értékpapír esetén a (2) bekezdésben meghatározott kártalanítási összeghatárt a kártalanításra jogosult, az Alap tagjának nyilvántartásában szereplõ minden személy esetén külön kell számításba venni. A kártalanítási összeg eltérõ szerzõdési kikötés hiányában a befektetõket azonos arányban illeti meg. A közös tulajdonban álló értékpapír esetén fizetett kártalanítási összeget hozzá kell számítani a kártalanításra jogosult egyéb követelésére fizetendõ kártalanítás összegéhez (1) A Tpt ának (2) bekezdése helyébe a következõ,,(2) Az Alap tagja naptári évente éves díjat fizet az Alapnak. Az éves díj fizetésének esedékességét az Alap igazgatósága határozza meg. (2) A Tpt ának (3) bekezdése a következõ mondattal egészül ki:,,a befektetõk tulajdonát képezõ pénz és értékpapír állomány után a díjfizetési kötelezettség azt a tagot terheli, amely a befektetõvel biztosított tevékenység végzésére kötött szerzõdés alapján a letét kiadására köteles. (3) A Tpt ának (4) bekezdése a következõ mondattal egészül ki:,,kiegészítõ biztosítás esetén az éves díj megállapításakor figyelembe kell venni a követelés kiegészítõ biztosítással érintett részének összegét, illetve a fióktelep székhely országának befektetõ-védelmi rendszere által nyújtott biztosítást. (4) A Tpt ának (5) bekezdése helyébe a következõ,,(5) Az Alap tagja által fizetendõ éves díj összege nem haladhatja meg a díjalap mértékének három ezrelékét, de az éves díj nem lehet kevesebb ötszázezer forintnál (minimumdíj). Az Alap igazgatósága szabályzatban a minimumdíj mértékét ötszázezer forintnál magasabb összegben is megállapíthatja, de a minimumdíj mértéke ekkor sem haladhatja meg a kétmillió forintot. Ha az Alap tagjának sem a tárgyévben, sem a tárgyévet megelõzõ naptári évben nincs az Alap kártalanítási kötelezettsége alá tartozó befektetõje, csak a törvényi minimum fizetésére kötelezhetõ. A különbözõ tagok esetében a minimumdíj fizetésének ese-

26 9922 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/164. szám tét kivéve azonos mértékû díjalaphoz azonos mértékû díj tartozik A Tpt a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ [Az igazgatóság tagja:],,b) az Alap tagjainak szakmai érdekképviseleti szervezetei által kijelölt két képviselõje; 149. (1) A Tpt a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ [Az Alap igazgatósága szabályzatban határozza meg:],,a) a tagok által fizetendõ díjakra vonatkozó szabályokat, így különösen a díjalap és a díjmérték megállapítását, valamint a díjfizetés megállapításának és befizetésének eljárását, továbbá a befizetés ütemezését; (2) A Tpt ának (3) bekezdése helyébe a következõ,,(3) Az Alap köteles szabályzatait és az igazgatóság nyilvánossá minõsített határozatait a 37. (5) bekezdés b) és c) pontja szerint nyilvánosságra hozni. Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott szabályzat közzétételétõl az Alap eltekinthet A Tpt ának (3) bekezdése helyébe a következõ,,(3) A befektetési alapkezelõnek az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott tevékenységére a portfoliókezelésre vonatkozó és rendelkezéseit, az (1) bekezdés c) d) pontjában meghatározott tevékenységére a portfolió-kezelésre vonatkozó , , 133. (1) bekezdés, 134., 136. és 137. rendelkezéseit kell alkalmazni A Tpt a a következõ (8) bekezdéssel egészül ki:,,(8) Nem vonatkozik a dotációs tõke követelmény az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkezõ befektetési alapkezelõ fióktelepére A Tpt ának (2) bekezdése helyébe a következõ,,(2) Az alapkezelõ a kezelési díjat nem terhelheti a nyilvános befektetési alapra, ha az alap átlagos saját tõkéje legalább három hónapon keresztül nem érte el az indulásakor érvényes törvényi minimum ötven százalékát, mindaddig, ameddig az utolsó három hónapra számított átlagos saját tõke ismételten el nem éri az indulásakor érvényes törvényi minimum ötven százalékát. A mentes idõszakban felmerülõ kezelési díj utólagosan sem terhelhetõ az alapra A Tpt ának (1) bekezdése helyébe a következõ,,238. (1) A befektetési alapkezelõ az alapkezelési tevékenység végzése során a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel az alap nevében jár el A Tpt ának (6) bekezdése helyébe a következõ,,(6) Ingatlanalap kezelése esetén a befektetési alapkezelõ köteles az alap portfoliójában lévõ, biztosítható ingatlanokra teljes körû vagyonbiztosítást kötni A Tpt a (1) bekezdésének bevezetõ szövegrésze helyébe a következõ szövegrész lép:,,a befektetési alapkezelõ vezetõ tisztségviselõje, illetve a befektetési döntéshozatalban, végrehajtásban résztvevõ alkalmazottja, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személye nem lehet közvetlenül a befektetési alapkezeléshez kapcsolódó területen tevékenykedõ alkalmazottja, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személye 156. A Tpt a a következõ (3) (4) bekezdéssel egészül ki:,,(3) Egy alapkezelõ több alapja esetében az (1) bekezdésben meghatározott dokumentumok típusonként egységes szerkezetben is elkészíthetõk. (4) A befektetési jegynek az adott befektetõ számára elsõ alkalommal történõ értékesítésekor az alap kezelési szabályzatát és rövidített tájékoztatóját a befektetõnek térítésmentesen át kell adni, az alap tájékoztatóját, a legutóbbi éves és féléves jelentését a befektetõ kérésére térítésmentesen rendelkezésre kell bocsátani A Tpt a helyébe a következõ rendelkezés lép:,,248. A befektetõ részére a befektetési jegy folyamatos forgalmazása során a rövidített tájékoztatót, a tájékoztatót, a kezelési szabályzatot, a féléves vagy az éves jelentést, valamint a legfrissebb portfoliójelentést a befektetõ kérésére térítésmentesen rendelkezésre kell bocsátani, illetve szóbeli és elektronikus értékesítés során fel kell hívni a befektetõ figyelmét, hogy hol érheti el a felsorolt dokumentumokat A Tpt a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki:,,(3) Az alapkezelõ az (1) bekezdésben meghatározott felfüggesztésrõl haladéktalanul tájékoztatja valamennyi olyan tagállam illetékes hatóságát, amelyben a befektetési jegyet forgalmazzák (1) A Tpt ának (1) bekezdése helyébe a következõ,,252. (1) A külföldön kibocsátott kollektív befektetési értékpapírok nyilvános belföldi forgalomba hozatalára és forgalmazására e törvény VI. fejezetének elõírásait kell alkalmazni azzal, hogy a külföldi befektetési alap, illetõleg más kollektív befektetési forma köteles megfelelni a 245. (4) bekezdésében, a ban, ban, a ban és a ban meghatározott tájékoztatási követelményeknek, ideértve a folyamatos forgalmazáshoz készült tájékoztató tartalmi felépítésére és rendszeres közzétételére vo-

27 2002/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 9923 natkozó elõírásokat is. A magyar ügyfelek tájékoztatását magyar nyelven kell biztosítani. (2) A Tpt a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi (2) bekezdésének jelölése (3) bekezdésre változik:,,(2) Ha a kibocsátó rendelkezik a székhelye szerint illetékes értékpapírfelügyeletet ellátó hatóság által közzétételre engedélyezett tájékoztatóval, úgy a belföldi forgalomba hozatalhoz szükséges tájékoztatót a hatályos tájékoztató alapján kell elkészíteni, kiegészítve a belföldi forgalomba hozatal adataival, így különösen a devizabelföldi befektetõk tájékoztatásának módjára, helyére és idejére, a forgalomba hozatal módjára és helyére, az értékpapírral kapcsolatos adófizetési kötelezettségre, illetve a befektetés kockázatára vonatkozó információkkal A Tpt ának (1) bekezdése helyébe a következõ,,253. (1) A befektetési alap az alapkezelõ kérelmére a Felügyelet által történõ nyilvántartásba vétellel jön létre. A nyilvántartásba vételi kérelemhez csatolni kell a letétkezelõ által kiállított igazolást arról, hogy a tájékoztatóban, illetõleg a kezelési szabályzatában meghatározott saját tõkét a befektetõk befizették, illetve ingatlan apport esetében az ingatlan tulajdonjogának átruházására vonatkozó okiratokat az alap rendelkezésére bocsátották. A saját tõke eredményes befizetését követõen az alapkezelõ köteles haladéktalanul intézkedni a befektetési alap nyilvántartásba vétele iránt (1) A Tpt ának (3) bekezdése helyébe a következõ,,(3) A nyílt végû befektetési alap nettó eszközértékét és az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket minden forgalmazási napra meg kell állapítani és a 37. (5) bekezdésében meghatározott helyen közzé kell tenni, valamint a forgalmazási helyeken a befektetõk számára hozzáférhetõvé kell tenni. (2) A Tpt ának (4) bekezdése helyébe a következõ,,(4) A nettó eszközértéket és az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket zárt végû értékpapír befektetési alap esetén legalább hetente, a zárt végû ingatlanalapok esetén pedig legalább havonta kell megállapítani és a 37. (5) bekezdésében meghatározott helyen közzétenni. (3) A Tpt ának (5) bekezdése helyébe a következõ,,(5) A befektetési alap nettó eszközértékét és az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket naponta kell megállapítani és a 37. (5) bekezdésében meghatározott helyen közzétenni, ha az alap portfoliója származtatott eszközöket is tartalmaz. (4) A Tpt ának (7) bekezdése helyébe a következõ,,(7) Az alapkezelõ az ingatlanalap tulajdonában lévõ ingatlanok értékének rendszeres megállapításával saját szervezetétõl független, az alap befektetéseiben nem érdekelt ingatlanértékelõ személyt, illetve szervezetet köteles megbízni. A megbízás érvényességéhez a letétkezelõ Ptk (1) bekezdése szerinti beleegyezése, továbbá a Felügyelet jóváhagyása szükséges. Amennyiben a Felügyeletnek az ingatlanértékelõ által kiadott értékbecslés elfogulatlanságával, szakmai megalapozottságával kapcsolatban alapos kételye merül fel, úgy kötelezheti az alapkezelõt, hogy más ingatlanértékelõt bízzon meg. Az alapkezelõ által az ingatlanok értékének megállapításával megbízott ingatlan értékbecslõ meghatározza a) az ingatlan megvásárlásakor az ingatlanalap által kifizethetõ legmagasabb összeget, b) az ingatlan eladásakor az ingatlanalap által elfogadható legalacsonyabb összeget, c) az ingatlanalap tulajdonában lévõ ingatlanok forgalmi értékét, valamint d) az építés alatt álló ingatlanok értékét, egyúttal ellenõrzi a kivitelezési terv teljesülését A Tpt. a t követõen a következõ 270/A. -sal egészül ki:,,270/a. (1) Az alapkezelõ az általa kezelt befektetési alap részére nem vásárolhat a) saját maga által kibocsátott értékpapírt; b) az alapkezelõ kapcsolt vállalkozásai által kibocsátott értékpapírt, a nyilvános árjegyzéssel rendelkezõ értékpapírok kivételével, ideértve a tõzsdére bevezetendõ értékpapírokat. (2) Az alapkezelõ a tulajdonában lévõ befektetési eszközöket az általa kezelt alapba nem helyezheti el, és nem vásárolhat befektetési eszközt az általa kezelt alapoktól. (3) Az alapkezelõ a kapcsolt vállalkozásai tulajdonában lévõ befektetési eszközöket az általa kezelt nyilvános alapba nem helyezheti el, a nyilvános árjegyzéssel rendelkezõ értékpapírok és a fél évnél rövidebb lejáratú állampapírok kivételével, ideértve az elismert értékpapírpiacra bevezetett értékpapírokat. (4) Az (1) bekezdés b) pontjában, illetve a (3) bekezdésben kivételként szereplõ befektetési eszközökre kötött ügyleteknél, valamint az alapkezelõ által kezelt alapok, portfoliók egymás közötti ügyleteinél az ügylet kötésekor érvényben lévõ piaci árat dokumentálni kell (1) A Tpt ának (1) bekezdése helyébe a következõ,,271. (1) Az alapkezelõ a befektetési alap portfoliójában lévõ eszközöket a (2) (7) bekezdésben meghatározott eseteket kivéve zálogjoggal vagy egyéb módon nem terhelheti meg, és a befektetési alap nevében kötvényt vagy más, hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírt nem bocsáthat ki. (2) A Tpt ának (4) bekezdése helyébe a következõ,,(4) Az alapkezelõ a) az alap származtatott ügyleteihez, valamint

28 9924 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/164. szám b) ingatlanbefektetési alap halasztott fizetés mellett kötött ingatlan vételi ügyletei esetében, ha az óvadék nyújtásának feltétele, hogy az alap tulajdonjogának ingatlannyilvántartási bejegyzéséhez az eladó legkésõbb az óvadék rendelkezésre bocsátásával egyidejûleg hozzájáruljon, jogosult az alap nevében az alap eszközei terhére óvadékot nyújtani. (3) A Tpt ának jelenlegi (6) (10) bekezdése helyébe a következõ (6) (11) bekezdés lép:,,(6) Az alapkezelõ az ingatlanbefektetési alap által vásárolt egyes ingatlanok vételárának, illetve adott ingatlanberuházások nettó eszközérték számításakor figyelembe vehetõ értékének ötven százaléka erejéig jelzálog fedezete mellett kölcsönt vehet fel, amennyiben ez az alapkezelési szabályzatban foglalt általános feltételeknek megfelel. A kölcsön fedezeteként az alap a megterhelt ingatlanra kötött vagyonbiztosítás, illetve az adott ingatlanból befolyó bevételek hitelezõ bank számára történõ engedményezését túlmenõen egyéb biztosítékot nem nyújthat. Az alap letétkezelõje jelzáloggal fedezett kölcsön esetén hitelezõként nem szerepelhet. (7) Az alapkezelõ jogosult hozzájárulni a vevõt terhelõ jelzálogjog bejegyzéséhez az ingatlan befektetési alap tulajdonában lévõ, de érvényes adásvételi szerzõdés alapján értékesített ingatlan esetében, feltéve, hogy a jelzálogjog bejegyzését a teljes vételárhátralék kielégítése céljából a vevõ részére bankhitelt nyújtó hitelintézet elõzetesen írásban kéri, és a vételárhátralék összegének megfelelõ hitelösszeget a hitelintézet közvetlenül az alap letétkezelõnél vezetett bankszámlájára utalja át. Az alapkezelõ érvényes adásvételi szerzõdés alapján jogosult hozzájárulni az alap tulajdonában lévõ ingatlanra vonatkozó vételi, visszavásárlási és elõvásárlási jog bejegyzéséhez. (8) A hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírok megvásárlását és a (3) bekezdésben foglaltakat kivéve az alapkezelõ az alap eszközeinek terhére kölcsönt nem nyújthat és harmadik személy részére garanciát nem vállalhat. (9) Az óvadékba, illetve kölcsönbe adott egyébként likvid eszköznek minõsülõ értékpapír nem minõsül a befektetési jegyek visszaváltását biztosító likvid eszköznek. (10) Az egyes értékpapírok saját tõkén belüli arányának számításakor figyelembe kell venni az alap nevében kölcsönadott értékpapírokat, nem vehetõ figyelembe azonban kölcsönvett értékpapír. (11) Az alapkezelõ nem adhat el olyan értékpapírt, amely nincs az alap tulajdonában A Tpt ának (3) bekezdése helyébe a következõ,,(3) A tõzsdén kívüli származtatott ügylet lejárata nem haladhatja meg a határozott futamidejû alap hátralévõ futamidejét (1) A Tpt ának (1) bekezdése helyébe a következõ,,276. (1) Az egy kibocsátó által kibocsátott, tõzsdén vagy más elismert értékpapírpiacon jegyzett értékpapíroknak, illetve a 275. b) pontja szerinti értékpapíroknak az alap saját tõkéjére vetített összértéke nem haladhatja meg a 20. számú melléklet táblázata b) sorában az alap típusa szerint meghatározott értéket, kivéve az OECD tagállam által kibocsátott állampapírokat, a jelzálogleveleket és a (2) bekezdésben foglalt esetet. (2) A Tpt ának (10) bekezdése helyébe a következõ,,(10) A 275. b) pontja szerinti értékpapírok összesített aránya legfeljebb az alap saját tõkéjének harminc százaléka lehet. (3) A Tpt a a következõ (11) bekezdéssel egészül ki:,,(11) A 275. b) pontja szerinti értékpapírokra a tõzsdén kívüli értékpapírokra vonatkozó szabályok vonatkoznak, amennyiben a kibocsátó kötelezettségvállalása ellenére sem történik meg a kötelezettségvállalás idõpontját követõ fél éven belül az értékpapírnak a 275. a) pontja szerinti piacra történõ bevezetése (1) A Tpt ának (4) bekezdése helyébe a következõ,,(4) A származtatott ügyeletekbe fektetõ befektetési alap esetében a 273. (1) bekezdése szerinti nettó pozíciók abszolút értékeinek összege nem haladhatja meg az alap saját tõkéjének kétszeresét, a likvid eszközökön kívül kizárólag deviza alapú származtatott ügyletekbe fektetõ alap esetében pedig a saját tõke négyszeresét. (2) A Tpt ának (5) bekezdése helyébe a következõ,,(5) A származtatott ügyletekbe fektetõ befektetési alap származtatott ügylet, illetve kölcsönvett értékpapír eladása útján nettó eladási pozíciót vehet fel (1) A Tpt ának (3) bekezdése helyébe a következõ,,(3) Indexkövetõ befektetési alap az állampapír kivételével csak az indexkosárban szereplõ értékpapírokat, valamint az indexre vagy indexkosárban szereplõ értékpapírra szóló származtatott ügyleteket tartalmazhat. (2) A Tpt ának (4) bekezdése helyébe a következõ,,(4) Az indexkövetõ befektetési alap portfoliójában szereplõ értékpapírok súlya az egyes értékpapírok indexbeli súlyától legfeljebb öt százalékponttal térhet el. A súlyok számításánál figyelembe kell venni a származtatott ügyletekbõl származó pozíciót is. A rövidített tájékoztatónak és az alap kezelési szabályzatának tartalmaznia kell az egyes értékpapírok indexbeli súlyától való eltérésének maximális nagyságát.

29 2002/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y A Tpt a helyébe a következõ rendelkezés lép:,,280. (1) Az ingatlanalap portfoliója az ingatlanokon felül kizárólag látra szóló és lekötött bankbetétet, illetve a lejáratát tekintve egy évnél nem hosszabb futamidejû, OECD tagállam által kibocsátott állampapírt, valamint devizaárfolyamhoz kötött ingatlanügyletekbõl befolyó bevételek árfolyamkockázatának fedezése céljából kötött határidõs ügyleteket tartalmazhat. (2) Ingatlanalap az ingatlanok átruházása (elidegenítése, megszerzése) körében köthet adásvételi, valamint a Ptk.-ban az adásvétel különös nemeiként nevesített ideértve az adásvétellel vegyes szerzõdéseket is, illetve idõpont vagy feltétel bekövetkezésétõl függõ hatályú szerzõdéseket. (3) Az ingatlanokra vonatkozó adásvételi, valamint az ingatlanok megterhelésére vonatkozó jelzálogkölcsön szerzõdések érvényességéhez a letétkezelõ ellenjegyzése szükséges. A letétkezelõ az adott ügyletet csak a befektetési alapokra vonatkozó jogszabályok szerint minõsítheti, ellenjegyzése során az alapkezelõ döntését üzleti megfontolások szempontjából nem értékeli A Tpt ának (2) bekezdése helyébe a következõ,,(2) Az építés alatt álló ingatlanok értékének aránya nem haladhatja meg az ingatlanforgalmazó alap saját tõkéjének huszonöt százalékát A Tpt ának (2) bekezdése helyébe a következõ,,(2) Az alapkezelõ az európai befektetési alap tõkéjét kizárólag a hatékony portfolió kialakítás céljából vagy árfolyam- és kamatlábkockázatok csökkentése érdekében helyezheti el származtatott eszközökbe A Tpt a helyébe a következõ rendelkezés lép:,,289. (1) Az alapkezelõ legalább félévenként, a tárgyfélév (pénzügyi félév) lezárása után negyvenöt külföldi befektetési alapkezelõ esetén hatvan napon, tárgyév (pénzügyi év) lezárása esetén százhúsz napon belül köteles az általa kezelt befektetési alapokról egyenként a 21. számú mellékletben foglaltak szerinti jelentést elkészíteni, a Felügyeletnek megküldeni, az alapkezelõnél és a forgalmazónál a befektetõk számára hozzáférhetõvé tenni, továbbá a 37. (5) bekezdésében meghatározott helyen közleményben közzétenni a jelentés elkészültének tényét, megtekintésének helyét és idejét. A jelentések megtekintését legkésõbb a közlemény megjelenésétõl számított hét nap elteltével kell lehetõvé tenni a 37. (5) bekezdésében meghatározott helyen. (2) Az alapkezelõ köteles havonta az általa kezelt nyíltvégû befektetési alapok tekintetében, a hónap utolsó forgalmazási napjára vonatkozóan megállapított nettó eszközérték alapján portfoliójelentést készíteni, a Felügyeletnek megküldeni és a megállapítás napját követõ tizedik forgalmazási naptól a forgalmazási helyeken és a saját székhelyén hozzáférhetõvé tenni. A jelentésnek tartalmaznia kell a portfolióbefektetési eszközfajták, illetve a befektetési politikájában részletezett egyéb kategóriák szerinti bemutatását, a saját tõkét és az egy egységre jutó nettó eszközértéket. (3) A befektetési jegy esetében az ban foglalt elõírásokat nem kell alkalmazni (1) A Tpt ának bevezetõ szövegrésze helyébe a következõ szövegrész lép, egyidejûleg a jelölése (1) bekezdésre változik:,,(1) Az alapkezelõ az általa kezelt alapok mûködésére vonatkozóan a 37. (5) bekezdésében meghatározott helyen köteles közzétenni és a befektetési jegyek forgalmazójánál hozzáférhetõvé tenni: (2) A Tpt a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki:,,(2) Külföldi befektetési alapok esetén, amennyiben kollektív befektetési jegyeit Magyarországon forgalomba hozza, az alapkezelõ a 290. (1) bekezdésének a), b) és c) pontja szerinti módosításokról szóló bejelentést a módosításoknak a kibocsátás országának Felügyelete által történt jóváhagyása után haladéktalanul köteles közzétenni és a befektetési jegyek forgalmazójánál hozzáférhetõvé tenni A Tpt a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ [Az alapkezelõ a rendkívüli tájékoztatás esetein kívül a Felügyeletnek köteles bejelenteni:],,a) telephelyének és külföldi fióktelepének megnyitását és bezárását; 174. (1) A Tpt ának (1) bekezdése helyébe a következõ,,295. (1) Az alapkezelõ az általa kezelt alap letétkezelésével Magyarországon bejegyzett, a Hpt. 3. (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott,,letétkezelés kollektív befektetések részére pénzügyi szolgáltatási tevékenység végzésére engedéllyel rendelkezõ hitelintézetet köteles megbízni. A letétkezelõi megbízási szerzõdés hatálybalépéséhez a Felügyelet jóváhagyása szükséges. (2) A Tpt ának (2) bekezdése helyébe a következõ,,(2) A letétkezelõ tevékenysége során független módon, kizárólag a befektetõk érdekében jár el. (3) A Tpt ának (6) bekezdése helyébe a következõ,,(6) A befektetési alap kezelése során a letétkezelõnek adott megbízás felmondása esetén az új letétkezelõ megbízását a Felügyelet hagyja jóvá.

30 9926 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/164. szám 175. A Tpt ának (3) bekezdése helyébe a következõ,,(3) Tõzsde árualapú ügyletek, deviza valamint határidõs kamatláb ügyletek kereskedése esetén legalább egyszázötven millió, egyéb tõzsdei termék kereskedése esetén legalább ötszázmillió forint pénzben befizetett alaptõkével (jegyzett tõkével) alapítható (1) A Tpt ának (2) bekezdése helyébe a következõ,,(2) Ha az alapítani kívánt tõzsde az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkezõ tõzsde, hitelintézet, vagy befektetési vállalkozás leányvállalata, a 94. rendelkezéseit megfelelõen alkalmazni kell. (2) A Tpt ának (4) bekezdése helyébe a következõ,,(4) A Felügyelet az Európai Bizottságnak bejelenti a Magyarországon székhellyel rendelkezõ elismert piacokat A Tpt a helyébe a következõ rendelkezés lép:,,305. A 82. -ban meghatározott befektetési eszközök valamelyikének kereskedésére engedéllyel rendelkezõ tõzsdét a Felügyelet,,elismert piacként tartja nyilván (1) A Tpt ának (1) bekezdése helyébe a következõ,,307. (1) Zártkörû részvénytársaságként mûködõ tõzsde alapító okirata elõírhatja az egy tulajdonos által gyakorolható szavazati jog legmagasabb mértékét. (2) A Tpt ának (3) bekezdése helyébe a következõ,,(3) Köteles a Felügyelettõl elõzetesen engedélyt kérni, aki tõzsdében részesedést úgy kíván szerezni, vagy azt úgy kívánja módosítani, hogy közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése vagy szavazati joga elérje a harminchárom, ötven, hatvanhat, hetvenöt, vagy a száz százalékos határértéket. A Felügyelet tulajdonszerzésre vonatkozó engedélye nem pótolja a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét A Tpt a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ [A tõzsdében a 307. (3) bekezdésében meghatározott részesedéssel rendelkezõ személy kettõ napon belül köteles a Felügyeletnek és a tõzsdének bejelenteni, ha],,b) tulajdoni részarányát úgy módosította, hogy tulajdoni részesedése vagy szavazati joga a harminchárom, ötven, hatvanhat, hetvenöt vagy száz százalékos határérték alá csökkent A Tpt ának (2) bekezdése helyébe a következõ,,(2) A tõzsde öt munkanapon belül a Felügyeletnek bejelenti, ha tudomást szerez a 307. (3) bekezdésében meghatározott arányú részesedés megszerzésérõl, elidegenítésérõl, illetve módosulásáról. A bejelentéssel egyidejûleg ezen információt a 37. (5) bekezdésében meghatározott helyen nyilvánosságra hozza (1) A Tpt ának (1) bekezdése helyébe a következõ,,311. (1) A tõzsdével munkaviszonyban álló személy és vele egy háztartásban élõ közeli hozzátartozója nem lehet a tõzsde tulajdonosánál, illetve tõzsdei kereskedõnél vezetõ állású személy és érdemi ügyintézõ. (2) A Tpt ának (2) bekezdése helyébe a következõ,,(2) A tõzsdével munkaviszonyban álló személy és vele egy háztartásban élõ közeli hozzátartozója nem lehet tõzsdére bevezetett értékpapír kibocsátójánál vezetõ állású személy és érdemi ügyintézõ, ide nem értve azt az esetet, ha a tõzsde által kibocsátott értékpapír vagy állampapír kerül a tõzsdére bevezetésre. (3) A Tpt ának (3) bekezdése helyébe a következõ,,(3) A tõzsdével munkaviszonyban álló személy és közeli hozzátartozója befektetési szolgáltatóban, illetõleg árutõzsdei szolgáltatóban közvetlen tulajdonnal nem rendelkezhet A Tpt ának (6) bekezdése helyébe a következõ,,(6) A tõzsde a szabályzatait, valamint azok módosítását a Felügyelet jóváhagyását követõen a 37. (5) bekezdés b) vagy c) pontjában meghatározott helyen közzéteszi. A (4) bekezdés i) pontjában foglalt szabályzat közzétételétõl a tõzsde eltekinthet A Tpt ának (1) bekezdése helyébe a következõ,,318. (1) A tõzsde szabályzatainak érvényességéhez a 317. (4) bekezdésének j) pontja szerinti szabályzat kivételével a Felügyelet jóváhagyása szükséges A Tpt ának (2) bekezdése helyébe a következõ,,(2) A Felügyelet meghatározott tõzsdei termékcsoport tõzsdei forgalmazását vagy a teljes tõzsdei forgalmazást határozott idõre felfüggesztheti, ha az általános pénzügyi, gazdasági, politikai helyzet nem teszi lehetõvé, hogy a tõzsdei forgalom rendezett és áttekinthetõ legyen, és ezáltal nem tartható fenn a folyamatos és tisztességes tõzsdei forgalmazás A Tpt a (1) bekezdésének bevezetõ szövegrésze helyébe a következõ szövegrész lép:,,a tõzsde a Felügyeletnek köteles bejelenteni és a bejelentéssel egyidejûleg a 37. (5) bekezdésében meghatározott helyen nyilvánosságra hozni

31 2002/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y (1) A Tpt a (2) bekezdésének bevezetõ szövegrésze helyébe a következõ szövegrész lép:,,a Felügyelet elszámolóházat, illetve a 335. (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott részvénytársaságot akkor kötelezhet az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységek folytatására, ha (2) A Tpt ának (3) bekezdése helyébe a következõ,,(3) A kötelezett elszámolóház, illetve a 335. (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott részvénytársaság a központi értéktári tevékenységet a Felügyelet által jóváhagyott szabályzat alapján végezheti A Tpt ának (1) bekezdése helyébe a következõ,,337. (1) Az elszámolóházi tevékenységet végzõ szervezet a ban, valamint a 335. (4) bekezdésének b) pontjában meghatározott szolgáltatásokat tõzsdének, elszámolóházi tevékenységet végzõ szervezetnek, befektetési szolgáltatónak, e törvény szerinti értékpapír letéti õrzési, értékpapír letétkezelési, illetve értékpapír-számlavezetési tevékenységet végzõ szervezetnek, árutõzsdei szolgáltatónak, befektetési alapkezelõnek, törvény által meghatározott szervezett piac szereplõjének, valamint értékpapír kibocsátónak nyújthatja, ideértve a külföldi tõzsdét, a külföldi elszámolóházi tevékenységet, illetve központi értéktári tevékenységet végzõ szervezetet, és a külföldi értékpapír kibocsátót. Külföldi értékpapír kibocsátó számára szolgáltatás kizárólag az általa kibocsátott értékpapír vonatkozásában nyújtható, ide nem értve a magyar értékpapírra külföldön kibocsátott másodlagos értékpapírt. Befektetési alapkezelõ számára szolgáltatás kizárólag az általa kezelt befektetési jegy vonatkozásában nyújtható. A központi értéktári tevékenység végzésére kijelölt elszámolóházi tevékenységet végzõ szervezet szolgáltatásokat nyújthat a Magyar Állam, a Magyar Állam vagyonát kezelõ központi költségvetési szervek és a Magyar Állam vagyonát kezelõ más szervezetek számára A Tpt ának (1) bekezdése helyébe a következõ,,340. (1) A Felügyelet az elszámolóházi tevékenység végzéséhez szükséges engedélyt az MNB elnökének egyetértésével adja ki, módosítja illetve vonja vissza (1) A Tpt ának (1) bekezdése a következõ g) ponttal egészül ki: [Elszámolóházi tevékenységet végzõ szervezetben tulajdoni részesedést],,g) a Hpt.-ben meghatározott pénzügyi holding társaság [szerezhet.] (2) A Tpt ának (2) bekezdése helyébe a következõ,,(2) A 335. (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott részvénytársaság jegyzett tõkéjében egy tulajdonosnak a közvetlen, illetõleg közvetett tulajdoni hányada, illetõleg szavazati jogának mértéke az MNB, elszámolóház, a 335. (1) bekezdésének b) pontja szerinti részvénytársaság és tõzsde kivételével nem lehet több tíz százaléknál. (3) A Tpt ának (3) bekezdése helyébe a következõ,,(3) Az elszámolóházban történõ tulajdonszerzés vonatkozásában az (1) bekezdésben foglaltakon túl a Hpt., elszámolóházi tevékenységet is végzõ tõzsde esetében e törvény kilencedik részének rendelkezéseit is alkalmazni kell A Tpt ának (4) bekezdése helyébe a következõ,,(4) Az elszámolóház, illetve a 335. (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott részvénytársaság öt munkanapon belül a Felügyeletnek bejelenti, ha tudomást szerez az (1) bekezdésben meghatározott arányú részesedés megszerzésérõl, elidegenítésérõl, illetve módosulásáról. A bejelentéssel egyidejûleg ezen információt a 37. (5) bekezdésében meghatározott helyen nyilvánosságra hozza (1) A Tpt ának (6) bekezdése helyébe a következõ,,(6) Az elszámolóházi tevékenységet végzõ szervezet üzletszabályzatának és szabályzatainak alkalmazhatóságához szükséges jóváhagyást a Felügyelet az MNB elnökének egyetértésével adja meg. Az MNB elnöke az egyetértést akkor tagadja meg, ha az üzletszabályzat, vagy szabályzat a tárgyban kiadott jogszabály vagy jegybanki rendelkezés által elõírt követelményeknek nem felel meg. (2) A Tpt ának (7) bekezdése a következõ c) ponttal egészül ki: [A Felügyelet a jóváhagyást akkor tagadja meg, ha],,c) az MNB elnöke a (6) bekezdés szerinti jóváhagyást nem adja meg. (3) A Tpt ának (8) bekezdése helyébe a következõ,,(8) Az elszámolóházi tevékenységet végzõ szervezet az üzletszabályzatát és szabályzatait, valamint azok módosítását a Felügyelet jóváhagyását követõen a 37. (5) bekezdés b) vagy c) pontjában meghatározott helyen nyilvánosságra hozza. A (2) bekezdés e) és l) pontjában meghatározott szabályzat közzétételétõl az elszámolóházi tevékenységet végzõ szervezet eltekinthet. (4) A Tpt a a következõ (11) bekezdéssel egészül ki:,,(11) Az elszámolóház szabályzata a bíróság elõtt megtámadható, ha az e törvény vagy más jogszabály elõírásaival ellentétes A Tpt ának (3) bekezdése helyébe a következõ,,(3) Az elszámolóházi tevékenységet végzõ szervezet nem köteles csatlakozni az Országos Betétbiztosítási Alaphoz, illetve a központi hitelinformációs rendszerhez.

32 9928 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/164. szám 193. A Tpt ának (2) bekezdése helyébe a következõ,,(2) Az elszámolóházi tevékenységet végzõ szervezet saját tõkéjébõl származó szabad pénzeszközeibõl, illetve a befektetési szolgáltatók és az árutõzsdei szolgáltatók, valamint ezen intézmények ügyfelei által rendelkezésére bocsátott ügyfélpénzekbõl származó szabad pénzeszközökbõl kizárólag állampapírt, valamint hitelintézet által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírt vásárolhat, illetve betétet helyezhet el az MNB-nél és hitelintézetnél, valamint repó ügyletet köthet. Betét elhelyezésénél az elszámolóházi tevékenységet végzõ szervezet köteles a tõle elvárható gondossággal eljárni a betét biztonsága érdekében. Az elszámolóház jogosult továbbá a rá vonatkozó törvényi szabályoknak megfelelõen pénzkölcsön nyújtására (1) A Tpt át megelõzõ cím helyébe a következõ cím lép:,,xlviii. Fejezet BEFEKTETÉSI SZABÁLYOK (2) A Tpt ának (2) bekezdése helyébe a következõ,,(2) Az elszámolóházi tevékenységet végzõ szervezet közvetlen tulajdoni részesedést a (3) bekezdés kivételével kizárólag az elszámolóházi tevékenység végzésével összefüggésben pénzügyi intézményben, befektetési vállalkozásban, elszámolóházban, tõzsdében, illetve olyan járulékos vállalkozásban szerezhet, amelynek kizárólag pénzügyi intézményben, befektetési vállalkozásban, elszámolóházban, illetve tõzsdében lehet tulajdoni részesedése. Az elszámolóház másodlagos értékpapír kibocsátása céljából jogosult nyilvánosan kibocsátott értékpapírok tulajdonjogának megszerzésére (1) A Tpt ának (4) bekezdése helyébe a következõ,,(4) Az (1) bekezdés b) c) pontjaiban, valamint a (3) bekezdés b) c) pontjaiban foglalt korlátozásokat a könyvvizsgáló közeli hozzátartozójára is alkalmazni kell. (2) A Tpt ának (6) bekezdése helyébe a következõ,,(6) Az (1), illetõleg a (3) bekezdésben elõírtakon túlmenõen további követelmény a természetes személy könyvvizsgálóval szemben, hogy egyidejûleg legfeljebb öt azonos típusú intézménynél, illetõleg öt befektetési alapnál láthat el könyvvizsgálói feladatot, és az egy intézménytõl, illetõleg egy befektetési alapkezelõtõl származó jövedelme (bevétele) nem haladhatja meg éves jövedelmének (bevételének) harminc százalékát. Az egy tulajdonosi csoportba tartozó hitelintézetektõl, pénzügyi vállalkozásoktól, befektetési vállalkozásoktól, befektetési alapkezelõtõl, tõzsdétõl és elszámolóházi tevékenységet végzõ szervezettõl, illetõleg a tulajdonosi csoportba tartozó befektetési alapkezelõ által kezelt befektetési alaptól származó összesített jövedelme (bevétele) nem haladhatja meg éves jövedelmének (bevételének) hatvan százalékát A Tpt a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ [A Felügyelet a könyvvizsgálót akkor veszi nyilvántartásba a befektetési vállalkozási minõsítésû könyvvizsgálók névjegyzékébe, ha],,a) a könyvvizsgáló legalább három éven át befektetési vállalkozásnál, befektetési alapkezelõnél, tõzsdénél, elszámolóházi tevékenységet végzõ szervezetnél számviteli, ellenõrzési vagy a Felügyeletnél befektetési vállalkozással kapcsolatos felügyeleti, ellenõri munkakörben dolgozott, és legalább kétéves könyvvizsgálói gyakorlata van, amely utóbbi magába foglalja a könyvvizsgálói kamaráról szóló évi LV. törvény 26. (2) bekezdésében foglalt tevékenységeket, vagy 197. A Tpt ának (2) bekezdése helyébe a következõ,,(2) A könyvvizsgáló az (1) bekezdésben foglaltakra vonatkozó megállapításait külön kiegészítõ jelentésben rögzíti, és ezt az igazgatóságnak, az ügyvezetõnek, a felügyelõ bizottság elnökének, valamint a Felügyeletnek a tárgyévet követõ évben az auditálás befejezésével, de legkésõbb a közgyûlést követõ tizenöt napon belül megküldi. A kiegészítõ jelentés szerkezetét külön jogszabály állapítja meg A Tpt ának (2) bekezdése helyébe a következõ,,(2) Az a szervezet, amely e törvény által szabályozott tevékenységet folytat, üzleti dokumentumaiban, írott formában (nyomtatott vagy elektronikus módon) megjelentetett hirdetéseiben köteles feltüntetni tevékenységi engedélyének számát, illetõleg tõzsdetagságát A Tpt a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki:,,(2) Az (1) bekezdésben meghatározott intézményeken kívül a törvény hatálya alá tartozó szolgáltatásokra vonatkozó hirdetést csak az Európai Unió valamely tagállamában székhellyel rendelkezõ befektetési szolgáltató, befektetési alapkezelõ, tõzsde, illetõleg elszámolóház engedélyezett tevékenysége körében tehet közzé (1) A Tpt a (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következõ [Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján az értékpapír-titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn],,e) a büntetõ, valamint polgári ügyben, továbbá csõd-, felszámolási eljárás, illetve az önkormányzatok adósságrendezési eljárása keretében a bírósággal, (2) A Tpt a következõ (10) bekezdéssel egészül ki:,,(10) Az értékpapír-titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a Befektetõ-védelmi Alap által külföldi befek-

33 2002/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 9929 tetõ-védelmi rendszerek, valamint külföldi felügyeleti hatóságok részére együttmûködési megállapodásban rögzített módon történõ adattovábbítás esetén, ha az adatok kezelésére, illetve felhasználására vonatkozóan a magyar szabályozással legalább egyenrangú védelem biztosított A Tpt ának e) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép, valamint a a következõ m) ponttal egészül ki: [Nem jelenti az értékpapír-titok sérelmét],,e) a befektetési szolgáltató, az árutõzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelõ, a tõzsde és az elszámolóházi tevékenységet végzõ szervezet a tevékenységükhöz szükséges mértékben és körben történõ adattovábbítása, ide nem értve a befektetési szolgáltató, az árutõzsdei szolgáltató és a befektetési alapkezelõ egymás között történõ adattovábbítását;,,m) a jogsértés elkövetõjével szemben a bennfentes kereskedelem, illetve tisztességtelen árfolyam-befolyásolás tárgyában meghozott felügyeleti határozat tényállást tisztázó indoklási részének közzététele (1) A Tpt ának (5) bekezdése következõ mondattal egészül ki:,,a kizárólagosság a belföldi székhelyû állandó választottbíróságok tekintetében áll fenn. (2) A Tpt ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép, egyidejûleg a a következõ (7) (23) bekezdéssel egészül ki:,,(6) A hitelintézet és a befektetési vállalkozás a választottbíráskodásra vonatkozó üzletszabályzati kikötését az üzletszabályzat elsõ módosításakor, de legkésõbb december 31-ig köteles e elõírásainak megfelelõen módosítani. (7) A Pénz- és Tõkepiaci Állandó Választottbíróság eljárásának e szerinti kikötése nem érinti a) a január 1-je elõtt megkötött egyedi szerzõdésben, valamint b) a hitelintézet és a befektetési vállalkozás üzletszabályzatában a (6) bekezdés szerinti módosítás elõtt szereplõ, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett mûködõ Állandó Választottbíróság hatáskörének kikötésére vonatkozó esetleges elõírás érvényességét. Az ilyen kikötések alapján a jogvita választottbírósági rendezésére továbbra is a felek eltérõ rendelkezése hiányában a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett mûködõ Állandó Választottbíróságnak van hatásköre. (8) A Pénz- és Tõkepiaci Állandó Választottbíróság választottbírói testületének tagjait a tõzsde közgyûlése és az érdek-képviseleti szervek testületi ülése jelöli ki meghatározott idõre elsõ alkalommal a Tõzsdei Választottbíróság elnökségének, azt követõen a Pénz- és Tõkepiaci Állandó Választottbíróság elnökségének javaslata alapján. (9) A Pénz- és Tõkepiaci Állandó Választottbíróság jogi személy. Székhelye Budapest. (10) A Pénz- és Tõkepiaci Állandó Választottbíróság jogi személyiségét alapító okiratának Pénzügyi Közlönyben történõ közzététele napjával nyeri el. A közzétételt a pénzügyminiszter rendeli el a Pénz- és Tõkepiaci Állandó Választottbíróság bejelentése alapján. A bejelentéshez mellékelni kell az alapító okiratot. (11) A Pénz- és Tõkepiaci Állandó Választottbíróság alapító okiratában meg kell határozni: a) a választottbíróság szervezeti rendjét, b) az elnökség tagjai kijelölésének szabályait, c) a választottbíróság képviseletének rendjét, d) az elnökség feladatait, jogkörét, e) az alapítói hozzájárulás összegét. (12) A Pénz- és Tõkepiaci Állandó Választottbíróság mûködésének forrásai: a) alapítói hozzájárulások, b) választottbírósági díjak, c) a vagyon hozama, d) egyéb bevételek. (13) A Pénz- és Tõkepiaci Állandó Választottbíróság szervezete a választottbírói testületbõl, a testület tagjai közül kijelölt legalább három, legfeljebb öt tagú elnökségbõl és a Gazdasági Hivatalból áll. (14) Az elnökség a Pénz- és Tõkepiaci Állandó Választottbíróság általános döntéshozó és irányító szerve. Az elnökség kijelölésének és mûködésének szabályait az alapító okirat és a Pénz- és Tõkepiaci Állandó Választottbíróság szabályzatai tartalmazzák. (15) A Pénz- és Tõkepiaci Állandó Választottbíróságot harmadik személlyel szemben, a bíróság és hatóságok elõtt az elnökség tagjai, illetve az általuk arra felhatalmazott személyek képviselik a Pénz- és Tõkepiaci Állandó Választottbíróság szabályzataiban meghatározott módon. (16) A Pénz- és Tõkepiaci Állandó Választottbíróság szabályzatait maga állapítja meg. A díj- és költségviselés szabályait is magába foglaló eljárási szabályzatot a Pénzügyi Közlönyben kell közzétenni. (17) A Pénz- és Tõkepiaci Állandó Választottbíróság eszközei nem vonhatók el, azok kizárólag a választottbíráskodás mûködtetéséhez és fejlesztéséhez használhatók fel az alapító okiratban meghatározottak alapján. (18) A Pénz- és Tõkepiaci Állandó Választottbíróság tevékenysége kizárólag a választottbíráskodás és a szervezet mûködtetése, gazdasági, vállalkozói tevékenységet nem végezhet. (19) Szabad pénzeszközét a Pénz- és Tõkepiaci Állandó Választottbíróság kizárólag állampapírba fektetheti. A Pénz- és Tõkepiaci Állandó Választottbíróság ingatlant kizárólag székhelyének megvásárlása céljából szerezhet. (20) A Pénz- és Tõkepiaci Állandó Választottbíróság bevételei után társasági és helyi adót nem fizet. (21) A Pénz- és Tõkepiaci Állandó Választottbíróság gazdálkodását az Állami Számvevõszék ellenõrzi. (22) A Pénz- és Tõkepiaci Állandó Választottbíróság beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségét külön jogszabály állapítja meg

34 9930 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/164. szám (23) A Pénz- és Tõkepiaci Állandó Választottbíróság megszüntetésére irányuló szándékot az elnökség köteles tizenkét hónappal a javasolt megszûnési idõpont elõtt bejelenteni a pénzügyminiszternek. A bejelentéshez mellékelni kell a hitelezõi igények maradéktalan kielégítésének igazolását és a folyamatban lévõ választottbírósági eljárások lezárásának ütemtervét. A Pénz- és Tõkepiaci Állandó Választottbíróság megszüntetését, valamint a megszüntetés napját a pénzügyminiszter a Pénzügyi Közlönyben közzéteszi (1) A Tpt a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ [A befektetési szolgáltató a díjat negyedévente köteles megállapítani az a) és b) pontokban meghatározottak összegeként. A felügyeleti díj],,b) az ügyfelekkel szemben az értékpapírok árfolyamértékében és a pénzben fennálló kötelezettségei tárgynegyedévre számított napi átlagának 0,01 ezreléke, ide nem értve azokat a követeléseket, amelyekre a 382. (2) bekezdésében foglaltak alapján fizet felügyeleti díjat. (2) A Tpt a a következõ (7) bekezdéssel egészül ki:,,(7) Nem tartozik a felügyeleti díj számításának alapjába a hitelintézetek között, a hitelintézetek és befektetési vállalkozások között, illetve a hitelintézetek és az MNB között befektetési eszközökkel végzett tevékenység (likviditás- és kockázatkezelési tevékenység), ideértve a külföldi hitelintézetekkel és befektetési vállalkozásokkal kötött említett célú ügyleteket (1) A Tpt ának (1) bekezdése helyébe a következõ,,(1) A portfóliókezelési tevékenységet végzõ, valamint a befektetési alap felügyeleti díjat fizet az egyéb ráfordítások terhére. (2) A Tpt ának (2) bekezdése helyébe a következõ,,(2) A portoliókezelési tevékenység esetén a felügyeleti díj mértéke a kezelt vagyon negyedéves átlagos összegének 0,075 ezreléke. (3) A Tpt ának (5) bekezdése helyébe a következõ,,(5) A felügyeleti díj mértéke befektetési alapok esetében a (3) (4) bekezdés szerint kiszámított díjalap 0,075 ezreléke A Tpt ának helyébe a következõ rendelkezés lép:,,384. (1) Az elszámolóház és a 335. (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott, elszámolóházi tevékenységet végzõ részvénytársaság felügyeleti díjat fizet az egyéb ráfordítások terhére. (2) Az elszámolóház által fizetendõ díj mértéke az éves mérleg fõösszegének 0,3 ezreléke, a 335. (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott részvénytársaság által fizetendõ díj mértéke az éves mérleg fõösszegének 0,1 ezreléke. (3) Az elszámolóházi tevékenységet végzõ szervezet az (1) (2) bekezdésben szabályozottakon túl a 380. (2) bekezdésében meghatározott felügyeleti díjat fizeti az értékpapír letétkezelési, értékpapír számlavezetési, illetve befektetési alapkezelési tevékenységet nem folytató ügyfeleivel szemben az értékpapír árfolyamértékében fennálló kötelezettségei után. (4) Nem terheli felügyeleti díj az elszámolóház által folytatott központi értéktári tevékenységbõl fakadó, ügyfelekkel szemben fennálló kötelezettségeket A Tpt. a t követõen a következõ 390/A. -sal egészül ki:,,390/a. (1) A Felügyelet a hozzá beérkezett, e törvény hatálya alá tartozó tevékenység folytatóját érintõ írásos bejelentéseket köteles az érintettnek érdemi ügyintézésre továbbítani. (2) Az érintett köteles a Felügyelettõl továbbított írásos bejelentést harminc napon belül érdemben kivizsgálni és annak eredményérõl az ügyfelet és a Felügyeletet tájékoztatni. (3) A Felügyelet az ügy során keletkezett iratokat betekintés végett bekérheti (1) A Tpt a (1) bekezdésének bevezetõ szövegrésze helyébe a következõ szövegrész lép:,,a befektetési szolgáltató, az árutõzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelõ és az elszámolóházi tevékenységet végzõ szervezet a Felügyeletnek köteles bejelenteni és ezzel egyidejûleg az i) és a k) pontban foglaltak kivételével közzétenni: (2) A Tpt a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következõ [A befektetési szolgáltató, az árutõzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelõ és az elszámolóházi tevékenységet végzõ szervezet a Felügyeletnek köteles bejelenteni és ezzel egyidejûleg az i) és a k) pontban foglaltak kivételével közzétenni:],,d) a 97. (1) (3) bekezdésében, a 98. (1) bekezdésében, illetõleg a ában meghatározott személyi körben bekövetkezett változást; (3) A Tpt a (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következõ [A befektetési szolgáltató, az árutõzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelõ és az elszámolóházi tevékenységet végzõ szervezet a Felügyeletnek köteles bejelenteni és ezzel egyidejûleg az i) és a k) pontban foglaltak kivételével közzétenni:],,f) fióktelepének, képviseletének megnyitását és megszûnését; (4) A Tpt a (1) bekezdésének k) pontja helyébe a következõ [A befektetési szolgáltató, az árutõzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelõ és az elszámolóházi tevékenységet végzõ

35 2002/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 9931 szervezet a Felügyeletnek köteles bejelenteni és ezzel egyidejûleg az i) és a k) pontban foglaltak kivételével közzétenni:],,k) a befektetési vállalkozás szavatoló tõkéje tíz százalékát elérõ vagy meghaladó hitelfelvételét és hitelfelvételnek minõsülõ ügyletét. (5) A Tpt ának (3) bekezdése helyébe a következõ,,(3) A befektetési szolgáltató, az árutõzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelõ és az elszámolóházi tevékenységet végzõ szervezet köteles a Felügyeletnek megküldeni a közgyûlés által jóváhagyott auditált éves beszámolót és a könyvvizsgálói jelentést, valamint ezzel egyidejûleg közzétenni a közgyûlés által jóváhagyott auditált éves beszámolót és a könyvvizsgálói záradékot. (6) A Tpt ának (6) bekezdése helyébe a következõ,,(6) A befektetési szolgáltató, az árutõzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelõ és az elszámolóházi tevékenységet végzõ szervezet köteles a tevékenységérõl, az általa megkötött ügyletekrõl külön jogszabályban elõírt módon, tartalommal és gyakorisággal a Felügyeletnek, és jegybanki rendelkezésben meghatározott módon, tartalommal és gyakorisággal az MNB-nek adatot szolgáltatni (1) A Tpt ának (1) bekezdése helyébe a következõ,,396. (1) A Felügyelet jogosult helyszínen kívül, illetõleg a helyszínen ellenõrizni az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott a befektetési szolgáltató, az árutõzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelõ, a tõzsde és az elszámolóházi tevékenységet végzõ szervezet alapítására, tevékenységének engedélyezésére, prudens mûködésére, a befektetõk érdekeinek védelmére, a tulajdonosi jog eredményes, megbízható és a nemkívánatos befolyástól mentes gyakorlására vonatkozó jogszabályok, határozatok, valamint szabályzatok megtartását. (2) A Tpt ának (2) bekezdése helyébe a következõ,,(2) A Felügyelet felhívására a kibocsátó, a befektetési szolgáltató, az árutõzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelõ, a tõzsde és az elszámolóházi tevékenységet végzõ szervezet köteles az e tevékenységre vonatkozó, jogszabályban meghatározott bármely adatot, beszámolót, bizonylatot, vizsgálati anyagot, számviteli nyilvántartásait, szabályzatait, az egyes ügyletekhez kapcsolódó dokumentációit, igazgatósági, felügyelõ bizottsági és közgyûlési elõterjesztéseit, azok jegyzõkönyveit, továbbá a könyvvizsgáló írásos észrevételeit, a könyvvizsgálati jelentést, valamint belsõ ellenõrzésének jelentéseit, jegyzõkönyveit magyar nyelven a Felügyelet rendelkezésére bocsátani. (3) A Tpt a a következõ (3) (4) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi (3) (4) bekezdésének jelölése (6) (7) bekezdésre változik:,,(3) A Felügyelet az általa összeállított vizsgálati terv és munkaprogram szerint a befektetési szolgáltatót, az árutõzsdei szolgáltatót, a befektetési alapkezelõt, a tõzsdét és az elszámolóházi tevékenységet végzõ szervezetet legalább kétévente átfogóan, a tevékenységet jellemzõ kockázatok figyelembevételével ellenõrzi. (4) A Felügyelet a (3) bekezdés szerinti átfogó vizsgálatot az elszámolóházi tevékenységet végzõ szervezetnél a mûködési megbízhatóság és a rendszerkockázatok kezelése tekintetében az MNB bevonásával végzi. (4) A Tpt ának (5) bekezdése helyébe a következõ,,(5) A Felügyelet a (3) bekezdésben említett átfogó ellenõrzésen túl a befektetési szolgáltatónál, az árutõzsdei szolgáltatónál, a befektetési alapkezelõnél, a tõzsdénél, az elszámolóházi tevékenységet végzõ szervezetnél egy adott probléma feltárása érdekében célvizsgálatot, valamint több befektetési szolgáltatónál, árutõzsdei szolgáltatónál, befektetési alapkezelõnél, tõzsdénél és elszámolóházi tevékenységet végzõ szervezetnél felmerülõ probléma esetén témavizsgálatot végezhet (1) A Tpt ának (1) bekezdése helyébe a következõ,,397. (1) A befektetési szolgáltató, az árutõzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelõ, a tõzsde és az elszámolóházi tevékenységet végzõ szervezet köteles a Felügyelet számára az ellenõrzést lehetõvé tenni, illetõleg segíteni, biztosítva a vizsgálathoz szükséges adatokhoz, információkhoz való hozzáférést. (2) A Tpt ának (4) bekezdése helyébe a következõ,,(4) A Felügyelet az ellenõrzési feladatokkal versenyeztetési szabályzata szerint külsõ szakértõt is megbízhat. A szakértõnek szerepelnie kell a Felügyelet által összeállított szakértõi névjegyzékben. (3) A Tpt ának (5) bekezdése helyébe a következõ,,(5) A szakértõre megfelelõen alkalmazni kell a Psztv ának (2) (6), valamint (8) (11) bekezdésében és 11. -ában foglalt rendelkezéseket. A Felügyelet a megbízást megelõzõen három naptári évre visszamenõleg köteles megvizsgálni, hogy a könyvvizsgáló és a szakértõ társasági tagsága és vezetõ tisztségviselõi megfelelnek-e a jogszabályokban foglalt feltételeknek. A könyvvizsgálónak és a szakértõnek rendelkeznie kell az általa vizsgált vállalkozás irányítója részére elõírt szakvizsgával, valamint megfelelõ felelõsségbiztosítással. (4) A Tpt ának (6) bekezdése helyébe a következõ,,(6) A szakértõnek rendelkeznie kell a dokumentumok (másolatok) biztonságos õrzéséhez szükséges tárgyi feltételekkel. A könyvvizsgáló és a szakértõ a helyszíni vizsgálat lezárását követõen nem tarthat magánál a vizsgálattal összefüggõ dokumentumot, adatot.

36 9932 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/164. szám (5) A Tpt a a következõ (8) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi (8) (9) bekezdésének jelölése (9) (10) bekezdésre változik:,,(8) A Felügyelet által a terv, illetve munkaprogram szerinti ellenõrzéshez igénybe vett szakértõ díja és költsége a Felügyeletet terheli A Tpt ának (2) bekezdése helyébe a következõ,,(2) A Felügyelet képviselõje az ellenõrzés lefolytatásához helyiségekbe beléphet, iratot, adathordozót, tárgyat, munkafolyamatot vizsgálhat meg, felvilágosítást, nyilatkozatot, valamint iratról, nyilvántartásról és egyéb dokumentumokról másolatot kérhet, próbavásárlást végezhet A Tpt. a t követõen a következõ 398/A. -sal egészül ki:,,398/a. (1) Az ellenõrzés tartásáról annak megkezdése elõtt legalább tizenöt nappal a Felügyelet írásban értesíti a befektetési szolgáltatót, az árutõzsdei szolgáltatót, a befektetési alapkezelõt, a tõzsdét és az elszámolóházi tevékenységet végzõ szervezetet. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha az elõzetes értesítés az ellenõrzés eredményességét veszélyeztetné. (3) Az ellenõrzések lefolytatásának idõtartama hat hónapnál nem lehet hosszabb. (4) Az ellenõrzést végzõ személy megállapításait az ellenõrzés befejezését követõ hatvan napon belül írásban rögzíteni köteles. (5) A megállapításokat a Felügyeletnek a befektetési szolgáltatóval, az árutõzsdei szolgáltatóval, a befektetési alapkezelõvel, a tõzsdével és az elszámolóházi tevékenységet végzõ szervezettel a felügyeleti intézkedés elõtt írásban kell közölnie. (6) A vizsgált befektetési szolgáltató, az árutõzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelõ, a tõzsde és az elszámolóházi tevékenységet végzõ szervezet a megállapításokra a Felügyelet által biztosított megfelelõ határidõn belül írásban észrevételeket tehet (1) A Tpt a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ [A Felügyelet az alábbi intézkedéseket, szankciókat alkalmazhatja:],,a) a kibocsátót, valamint a felügyelete alá tartozó szervezetet a befektetési szolgáltatási tevékenységre, az árutõzsdei szolgáltatási tevékenységre, a befektetési alapkezelési tevékenységre, a letétkezelési tevékenységre, a tõzsdei tevékenységre, az elszámolóházi, illetõleg központi értéktári tevékenységre, valamint a nyilvánosan mûködõ részvénytársaságokban történõ befolyásszerzésre vonatkozó jogszabályban, szabályzatban és az engedélyben meghatározott feltételeknek való megfelelésre határidõ kitûzésével felszólíthatja; (2) A Tpt a (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következõ [A Felügyelet az alábbi intézkedéseket, szankciókat alkalmazhatja:],,g) a kibocsátót, a befektetési szolgáltatót, árutõzsdei szolgáltatót, befektetési alapkezelõt, tõzsdét, illetõleg elszámolóházi tevékenységet végzõ szervezetet meghatározott tartalmú rendkívüli adatszolgáltatás teljesítésére kötelezheti; (3) A Tpt ának (1) bekezdése a következõ r) ponttal egészül ki: [A Felügyelet az alábbi intézkedéseket, szankciókat alkalmazhatja:],,r) megtilthatja, korlátozhatja vagy feltételhez kötheti a befektetési szolgáltató, árutõzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelõ, tõzsde, illetõleg elszámolóházi tevékenységet végzõ szervezet 1. osztalékának kifizetését, 2. vezetõ állású személyének történõ kifizetést, 3. tulajdonosainak e szervezetektõl való kölcsönfelvételét, illetõleg, hogy e szervezetek részükre kockázatvállalással járó szolgáltatást nyújtsanak, 4. tulajdonosainak és vezetõ tisztségviselõinek érdekeltségi körébe tartozó vállalkozások részére történõ hitel, kölcsön nyújtását, illetve annak minõsülõ ügyletkötést, 5. hitel vagy kölcsönszerzõdésében foglalt határidõk meghosszabbítását (prolongálását), 6. új fiókjának megnyitását, új tevékenységének, valamint új üzletágának megkezdését; (4) A Tpt ának (1) bekezdése a következõ s) ponttal egészül ki: [A Felügyelet az alábbi intézkedéseket, szankciókat alkalmazhatja:],,s) kötelezheti a befektetési szolgáltatót, árutõzsdei szolgáltatót, befektetési alapkezelõt, tõzsdét, illetõleg elszámolóházi tevékenységet végzõ szervezetet 1. belsõ szabályzat kidolgozására vagy meghatározott szempontok szerinti átdolgozására, illetõleg alkalmazására, 2. az alkalmazottak (vezetõk) szakmai továbbképzésére, illetõleg megfelelõ szakmai ismeretekkel rendelkezõ alkalmazottak (vezetõk) felvételére, 3. mûködési költségek csökkentésére, 4. megfelelõ nagyságú tartalék képzésére; (5) A Tpt ának (1) bekezdése a következõ t) ponttal egészül ki: [A Felügyelet az alábbi intézkedéseket, szankciókat alkalmazhatja:],,t) a tõzsde jogszabályba ütközõ tevékenységét megtiltja, a tõzsdét új szabályzat kidolgozására vagy új határozat hozatalára kötelezi;

37 2002/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 9933 (6) A Tpt ának (1) bekezdése a következõ u) ponttal egészül ki: [A Felügyelet az alábbi intézkedéseket, szankciókat alkalmazhatja:],,u) a befektetési szolgáltató, illetõleg az árutõzsdei szolgáltató üzletkötõjét törölheti a Felügyelet által vezetett névjegyzékbõl. (7) A Tpt ának (2) bekezdése helyébe a következõ,,(2) A Felügyelet az (1) bekezdés h), i), n), o,) q), r), és s) pontjában meghatározott határozatának felülvizsgálatára irányuló perben a bíróság soron kívül jár el. A tárgyalást ha egyéb intézkedésre nincs szükség legkésõbb a keresetlevélnek a bírósághoz érkezésétõl számított nyolcadik napra kell kitûzni. (8) A Tpt ának (4) bekezdése helyébe a következõ,,(4) A Felügyelet a tõkepiaci intézményrendszer biztonságos mûködése és a befektetõk érdekeinek védelmében az elszámolóházi tevékenységet végzõ szervezet által vezetett egyes számlák fölött a számlatulajdonos és a részvényesi meghatalmazott rendelkezési jogát harminc napra korlátozhatja. A korlátozás indokolt esetben további harminc nappal egyszer meghosszabbítható. (9) A Tpt a a következõ (7) bekezdéssel egészül ki:,,(7) A Felügyelet a tevékenység kiszervezését megtilthatja, ha nem felel meg a ban foglalt elõírásoknak. (10) A Tpt a a következõ (8) bekezdéssel egészül ki:,,(8) A Felügyelet az (1) bekezdés r) pontja 1. alpontjában foglalt intézkedést akkor alkalmazhatja, ha az osztalék kifizetése esetén a befektetési szolgáltató, árutõzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelõ, tõzsde, illetõleg elszámolóházi tevékenységet végzõ szervezet elõírt tõkekövetelményeknek való megfelelése nem biztosított A Tpt ának (1) bekezdése helyébe a következõ,,405. (1) A Felügyelet a kibocsátót, a nyilvánosan mûködõ részvénytársaságban történõ befolyásszerzés szabályait megsértõ személyt, befektetési szolgáltatót, árutõzsdei szolgáltatót, befektetési alapkezelési tevékenységet végzõ személyt, tõzsdét, elszámolóházi tevékenységet végzõ szervezetet, illetve vezetõ állású személyét és alkalmazottját, a bennfentes és a tisztességtelen árfolyam-befolyásolást elkövetõ személyt e törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban, a pénzmosásról szóló törvény, valamint a Felügyelet határozatában foglalt kötelezettsége, továbbá a saját szabályzatában foglaltak megszegése, kijátszása, elmulasztása vagy késedelmes teljesítése esetén, továbbá, ha azt az MNB a (2) bekezdés szerint, illetõleg külföldi felügyeleti hatóság a 399. (2) bekezdése szerint kezdeményezi, bírság megfizetésére kötelezheti (1) A Tpt a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következõ [A bírság összege:],,d) bennfentes kereskedelem esetén az elért vagyoni elõny százötven százaléka; (2) A Tpt a (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következõ [A bírság összege:],,e) tisztességtelen árfolyam-befolyásolás esetén forint; (3) A Tpt a (2) bekezdésének f) pontja helyébe a következõ [A bírság összege:],,f) a 405. (2) bekezdésében meghatározott jogszabályok és a jegybanki rendelkezés megsértése esetén forint; 215. (1) A Tpt ának (1) bekezdése helyébe a következõ,,407. (1) Ez a törvény a (3) (4) bekezdésben foglalt eltéréssel január 1-jén lép hatályba azzal, hogy rendelkezései a folyamatban lévõ ügyekben akkor alkalmazandók, ha azok az Áe. szerinti értelemben vett ügyfélre kedvezõbb szabályt tartalmaznak. (2) A Tpt ának (2) bekezdése helyébe a következõ,,(2) Az engedélyezési eljárások tekintetében folyamatban lévõnek kell tekinteni azt az eljárást, amelyben a kérelmet a hatálybalépés elõtt az évi CXI. törvényben, az évi LXIII. törvényben, illetõleg az évi XXXIX. törvényben meghatározott módon és tartalommal szabályszerûen nyújtották be. (3) A Tpt ának (3) bekezdése helyébe a következõ,,(3) E törvény 59. -a, 62. -ának (4) bekezdése, 64. -a, 85. -ának (5) bekezdése, 90. -ának (9) bekezdése, 91. -ának (5) bekezdése, 92. -ának (5) bekezdése, 94. -a, a, a, a, a, a, 284. (3) bekezdése, a, a, 313. (3) bekezdése és a az Európai Unióhoz történõ csatlakozásról szóló nemzetközi szerzõdést kihirdetõ törvény hatálybalépésének napján lép hatályba. (4) A Tpt a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki:,,(5) Az Áttv., a Bat., valamint az Épt. elõírásait kell alkalmazni, ha a felügyeleti intézkedés kiszabására okot adó esemény e törvény hatálybalépése elõtt következett be A Tpt a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki:,,(3) A (2) bekezdésben foglalt rendelkezéstõl eltérõen a folyamatos forgalomba hozatal útján kibocsátott értékpapírok esetében amennyiben a kibocsátó a forgalma-

38 9934 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/164. szám zást december 31-ig megkezdte és az értékpapírok december 31-ig lejárnak a 6. (3) bekezdésében foglalt elõírást december 31-ig nem kell alkalmazni (1) A Tpt ának (2) bekezdése helyébe a következõ,,(2) A törvény hatálybalépésekor már mûködõ, az Áttv. alapján tõzsdetag, vagy a hatálybalépést követõen a 407. (2) bekezdése alapján az Áttv. szerint a tõzsdére felvett tag december 31-ig köteles megfelelni a saját tõkére vonatkozó elõírásoknak, valamint az e törvényben elõírt szervezeti, mûködési, tevékenységi szabályoknak. (2) A Tpt ának (3) bekezdése helyébe a következõ,,(3) A törvény hatálybalépésekor már mûködõ, vagy a hatálybalépést követõen a 407. (2) bekezdése alapján engedélyezett befektetési szolgáltató december 31-ig köteles megfelelni az e törvényben elõírt szervezeti, mûködési, tevékenységi szabályoknak (1) A Tpt ának (1) bekezdése helyébe a következõ,,415. (1) A 217. (2) bekezdésében meghatározott kártalanítási összeghatár december 31-ig egymillió forint, január 1-tõl december 31-ig pedig kettõmillió forint. A kártalanítási összeghatár megállapításánál a felszámolási eljárás kezdõ napját kell figyelembe venni. (2) A Tpt ának (2) bekezdése helyébe a következõ,,(2) Az Európai Unióhoz történõ csatlakozásról szóló nemzetközi szerzõdést kihirdetõ törvény hatálybalépésének napjától december 31-ig a) Magyarországon székhellyel rendelkezõ biztosított tevékenységet végzõ szervezet által az Európai Unió másik tagállamában létesített fióktelep köteles csatlakozni a fogadó ország befektetõ-védelmi rendszeréhez; b) Az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkezõ biztosított tevékenységet végzõ szervezet magyarországi fióktelepe esetén a befektetõ-védelmi rendszer biztosítása nem haladhatja meg személyenként és befektetési szolgáltatónként összevontan a húszezer eurónak megfelelõ összeget A Tpt ának (3) bekezdésének helyébe a következõ,,(3) A törvény 11. számú mellékletének 1 4. pontjában meghatározott szakmai vizsga alól december 31-ig felmentést kap az a személy, akinek legalább két éves szakmai gyakorlata van A Tpt a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi (5) (6) bekezdésének számozása (6) (7) bekezdésre változik:,,(5) A törvény hatálybalépésekor érvényben levõ szerzõdéseit az elszámolóházi tevékenységet végzõ szervezet december 31. napjáig köteles átalakítani a 337. (1) bekezdésére tekintettel A Tpt ának (2) bekezdése helyébe a következõ,,(2) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletérõl szóló évi CXXIV. törvény (a továbbiakban: Psztv.) 10/A. -ában meghatározott nyilvános elektronikus felügyeleti tájékoztatási rendszert a Felügyelet december 31-ig köteles létrehozni A Tpt a helyébe a következõ rendelkezés lép:,,422. E törvény hatálybalépésekor már mûködõ vagy engedélyezési eljárás alatt lévõ pénzügyi intézmény belsõ ellenõrének ha a belsõ ellenõrzési feladatok ellátásával a pénzügyi intézmény kizárólag egy személyt bíz meg december 31-éig meg kell felelnie a Hpt. e törvény ával módosított 67. -ának (9) bekezdésében meghatározott feltételeknek A Tpt ának (1) bekezdése helyébe a következõ,,431. (1) A tõzsde az átalakulási közgyûlésen hozott döntést követõ nyolc napon belül köteles az átalakulás elhatározásáról a Cégközlönynél valamint a Felügyelet által kiadott, vagy a Felügyelet által ilyennek elismert, a tõkepiac szereplõitõl származó hivatalos információk megjelentetését végzõ nyomtatott napilapnál közlemény közzétételét kezdeményezni, amelyet két egymást követõ lapszámban kell közzétenni. Ezzel egyidõben a közleményt a 37. (5) bekezdésének b) pontjában meghatározott helyen is közzéteszi A Tpt a helyébe a következõ rendelkezés lép:,,433. E törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítésérõl szóló, Brüsszelben, december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdetõ, évi I. törvény 3. -ával összhangban az Európai Közösségeknek a 25. számú mellékletben felsorolt jogszabályaival összeegyeztethetõ szabályozást tartalmaz A Tpt. 1., 3., 4., 5., 6., 10., 12., 15., 16., 18., 20. és 21. számú melléklete e törvény 4. számú mellékletében foglaltak szerint módosul A Tpt. az e törvény 5., 6. és 7. számú mellékletében meghatározott 22., 23. és 24. számú melléklettel egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi 22. számú mellékletének jelölése 25. számú mellékletre változik.

39 2002/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 9935 IV. Fejezet A lakástakarékpénztárakról szóló évi CXIII. törvény módosítása 227. A lakástakarékpénztárakról szóló évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Ltp.) 2. -a helyébe a következõ,,2. E törvény alkalmazásában: 1. értékelési fordulónap: a kiutalási idõszak elsõ napja, amikor a lakástakarékpénztár meghatározza a kiutalási összeget, valamint az egyes szerzõdések értékszámát, és az értékszám nagysága alapján sorrendet állít fel a lakáselõtakarékoskodók között; 2. értékszám: a lakástakarékpénztár által meghatározott, a szerzõdõ megtakarítási teljesítményének mérésére szolgáló szám. Az értékszám növekedésének üteme a megtakarítások elhelyezésének idõpontjától és összegétõl függ; 3. kezelési költség: az az összeg, amelyet a lakástakarékpénztár költségként felszámít; 4. kiutalás: az adott kiutalási idõszak utolsó napján (a kiutalási idõpontban) a lakáselõtakarékoskodók nyilatkozata és az értékelési fordulónapon meghatározott sorrend alapján hozott döntés a kiutalási összegbõl kifizethetõ szerzõdéses összegekrõl, illetõleg betétösszegekrõl; 5. kiutalási idõpont: az adott kiutalási idõszak utolsó napja; 6. kiutalási idõszak: az értékelési fordulónaptól a kiutalási idõpontig tartó három hónap; 7. kollektív kamat: a lakáselõtakarékossági szerzõdésekben rögzített lakáskölcsönkamatoknak a ki nem utalt összes szerzõdéses összegben képviselt arányuk alapján súlyozott átlagos értéke; 8. megtakarítási évek: a betételhelyezés hónapjának elsõ napjától számított évek (12 hónap) a betét felvételéig; 9. megtakarítási idõ: az elsõ betételhelyezéstõl az öszszegyûlt betét felvételéig eltelt idõ; 10. módozat: a lakástakarékpénztár modellszámítások alapján kidolgozott pénzügyi terméke; 11. szerzõdéses összeg: a lakáselõtakarékoskodó által vállalt összes betételhelyezés, a betétre jóváírt kamat, az állami támogatás, a támogatásra jóváírt kamat és a lakáselõtakarékoskodó, illetve kedvezményezett által igényelhetõ lakáskölcsön együttes összege (1) Az Ltp. 3. -ának (6) bekezdése helyébe a következõ,,(6) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) a mûködési engedély iránti kérelmet elutasítja, ha a szerzõdéses módozatokra vonatkozó modellszámítások alapján az általános szerzõdési feltételek a szerzõdések teljesíthetõségét nem mutatják tartósan garantáltnak, vagy a szerzõdéses összegek kiutalását indokolatlanul elhalasztanák, méltánytalanul hosszú minimális megtakarítási idõket határoznak meg, vagy a betételhelyezõk egyéb érdekeit nem védik megfelelõen. (2) Az Ltp. 3. -a a következõ (7) bekezdéssel egészül ki:,,(7) A módozat tartalmi elemei: a) a kiutaláshoz tartozó értékelési fordulónapra elérendõ legkisebb értékszám (minimális értékszám), b) minimális megtakarítási hányad, amely a kiutaláshoz tartozó értékelési fordulónapra legalább megtakarítandó teljes megtakarítás aránya a szerzõdéses összegben, c) a módozat minimális megtakarítási ideje, amelynek eltelte elõtt a lakáselõtakarékossági szerzõdés nem utalható ki, d) a szerzõdéses összeg hányadaként meghatározott megtakarítási ráta, amelyet a fizetési gyakoriságnak megfelelõen betétként el kell helyezni, e) a szerzõdéses összeg adott hányadaként meghatározott törlesztési ráta, amellyel a fizetési gyakoriság szerint a lakáskölcsönt törleszteni kell, f) a betételhelyezés, illetve a törlesztés fizetési gyakorisága, g) az egyes módozatok összehasonlítását lehetõvé tévõ, értékszámok közötti átszámítási kulcs (értékszám-faktor) (1) Az Ltp. 5. -ának (1) bekezdése helyébe a következõ,,5. (1) Lakástakarékpénztár részére pénzügyi szolgáltatás közvetítését (Hpt. 2. számú mellékletének I/12. b) pontja szerinti ügynöki tevékenység) természetes személy, jogi személy és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság (a továbbiakban: ügynök) a Felügyelet engedélye nélkül végezhet. (2) Az Ltp. 5. -ának (3) bekezdése helyébe a következõ,,(3) Az ügynöknek megbízási díj (jutalék) csak az után a lakáselõtakarékossági szerzõdés után jár, ami után az ügyfél a számlanyitási díjat megfizette. (3) Az Ltp. 5. -ának (6) bekezdése helyébe a következõ,,(6) A lakástakarékpénztár a Felügyelet által meghatározott módon és gyakorisággal az általa alkalmazott ügynökök névsorát a Felügyeletnek megküldi. Az ügynökök jegyzékét a Felügyelet évente a Pénzügyi Közlönyben közzéteszi (1) Az Ltp. 6. -a (1) bekezdésének a), b) és d) pontja helyébe a következõ [Lakáselõtakarékossági szerzõdést (a továbbiakban: szerzõdés) köthet a lakástakarékpénztárral:],,a) devizabelföldi természetes személy saját nevében, saját maga javára, vagy teljesen, illetve korlátozottan cselekvõképes természetes személy az általa megnevezett, a (2) bekezdésben megjelölt devizabelföldi természetes személy kedvezményezett javára,

40 9936 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/164. szám b) gyám, eseti gondnok, alapítvány, devizabelföldi természetes személy, társadalmi szervezet, egyház, illetõleg helyi önkormányzat, a gyermekvédelmi gondoskodásban élõ gyermek, mint kedvezményezett javára, életkezdésének elõsegítése céljából,,,d) a társasház épületenként kétharmados közgyûlési határozattal a közös tulajdonukban álló épületrészek felújításához és korszerûsítéséhez szükséges pénzügyi források biztosítása céljából. (2) Az Ltp. 6. -a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ [Kedvezményezett lehet],,b) gyámság alatt álló gyermek (a Csjt. 98. ) az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján, akinek a javára a lakáselõtakarékoskodó a lakáselõtakarékossági szerzõdést megkötötte (1) Az Ltp. 7. -ának (1) bekezdése helyébe a következõ,,7. (1) A szerzõdés olyan betét- és hitelszerzõdés, amelyben a lakáselõtakarékoskodó arra kötelezi magát, hogy a szerzõdés módozata szerint a szerzõdéskötéskor egy összegben vagy a megtakarítási idõ alatt elõre meghatározott rendszerességgel egyenlõ részletekben történõ befizetésekkel meghatározott összeget a lakástakarékpénztárnál betétként leköt, illetve elhelyez, a lakástakarékpénztár pedig kötelezettséget vállal arra, hogy a szerzõdésben meghatározott feltételek teljesülése és a lakáselõtakarékoskodó, illetve a kedvezményezett hitelképessége esetén az üzletszabályzatban rögzített módszer szerint a szerzõdésben meghatározott módon kiszámított összegû lakáscélú kölcsönt (a továbbiakban: lakáskölcsön) nyújt a lakáselõtakarékoskodó, illetve a cselekvõképes kedvezményezett kérésére. (2) Az Ltp. 7. -ának (2) bekezdése helyébe a következõ,,(2) A szerzõdés meghatározott összegre, a szerzõdéses összegre szól. (3) Az Ltp. 7. -ának (4) bekezdése helyébe a következõ,,(4) A szerzõdés alapján lakástakarékpénztárnál elhelyezett betétbõl a lakáselõtakarékoskodó részösszeget nem vehet ki. (4) Az Ltp. 7. -ának (5) bekezdése helyébe a következõ,,(5) Ha a lakástakarékpénztárnál elhelyezett betét egy részét a lakástakarékpénztár bírósági végrehajtási eljárás keretében a bírósági végrehajtó letéti számlájára utalta át, a lakástakarékpénztár megszünteti a szerzõdést oly módon, hogy a már jóváírt állami támogatást és kamatait átutalja a központi költségvetésnek, a fennmaradó megtakarítást pedig kamataival együtt visszafizeti a lakáselõtakarékoskodónak. (5) Az Ltp. 7. -ának (6) bekezdése helyébe a következõ,,(6) Lakáskölcsönt csak kiutalt szerzõdésre és akkor nyújthat a lakástakarékpénztár, ha a megtakarítási idõ elérte a módozat szerinti minimális megtakarítási idõt, de legalább a 4 évet és a szerzõdéses összeg lakáscélú felhasználásra kerül. (6) Az Ltp. 7. -ának (7) bekezdése helyébe a következõ,,(7) A lakástakarékpénztár az általános szerzõdési feltételekben meghatározott módszer szerint a szerzõdési feltételeket teljesített lakáselõtakarékoskodók között az adott kiutalási idõszakhoz tartozó értékelési fordulónapon sorrendet határoz meg. A sorrend meghatározása az értékszám alapján történik. A lakástakarékpénztár e sorrend alapján határozza meg, hogy az adott kiutalási idõpontban mely szerzõdések esetében kerülhet a szerzõdéses összeg kiutalásra. A lakáselõtakarékoskodónak, illetve a kedvezményezettnek, amennyiben igényli, a lakástakarékpénztár a szerzõdéses összeget a kiutalási idõponttól, illetve attól az idõponttól számított tizenöt napon belül folyósítja, amikor a lakáselõtakarékoskodó teljesítette az általa meghatározott lakáscélú felhasználás igazolására vonatkozó kötelezettségét és hitelfelvétel esetén a lakáskölcsön kifizetési feltételeit Az Ltp. 8. -a (1) bekezdésének a) és d) alpontja helyébe a következõ [E törvény alkalmazásában lakáscélú felhasználásnak minõsül:],,a) a lakáselõtakarékoskodó, illetve ha a szerzõdésben kedvezményezettet neveznek meg, a kedvezményezett 1. javára történõ, a Magyar Köztársaság területén elhelyezkedõ lakótelek vásárlása, lakás, családi ház vagy tanyai lakóingatlan vásárlása, építése, cseréje, valamint nyugdíjasházban a jogosult élete végéig fennálló bérleti, lakáshasználati jog vásárlása, 2. tulajdonában vagy az 1. pontnak megfelelõ jogcímen használatában lévõ lakás, családi ház vagy tanyai lakóingatlan bõvítése, felújítása, korszerûsítése, helyreállítása, 3. a tulajdonában vagy az 1. pontnak megfelelõ jogcímen használatában lévõ lakáshoz, családi házhoz vagy tanyai lakóingatlanhoz szükséges, illetve a beépítés alatt álló vagy már beépített terület lakhatóságát javító, a következõkben felsorolt közmûvek, kommunális létesítmények saját vagy önkormányzati, közmûfejlesztési társulat által megvalósított beruházás keretében történõ kialakítása (kiépítése, szerelése) és felújítása: szilárd burkolatú út, kerítés, járda, áram-, gáz-, vízvezeték, szennyvízcsatorna, csapadékvíz-elvezetõ csatorna, árok, központi fûtés, informatikai hálózati kapcsolat (telefon, kábeltelevízió, Internet-elérés);,,d) az a) c) pontban meghatározott célok finanszírozására pénzügyi intézménytõl, vagy biztosítóintézettõl fel-

41 2002/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 9937 vett kölcsön, valamint a hitelintézet által folyósított és igazolt célra felhasznált munkáltatói, illetve települési önkormányzat által nyújtott kölcsön kiváltása (1) Az Ltp. 9. -ának (1) bekezdése helyébe a következõ,,9. (1) Ha a lakáselõtakarékoskodó kedvezményezettet nevez meg, az elhelyezett betét és kamata felett a megtakarítás idõtartama alatt a lakáselõtakarékoskodó rendelkezik. A kiutalás elfogadásával a szerzõdéses összeg folyósításakor, illetve a betét lakáscélú felhasználása esetén a cselekvõképes kedvezményezett a betét, a támogatás, a jóváírt kamatok, valamint a lakáskölcsön feletti rendelkezési jogot megszerzi. (2) Az Ltp. 9. -ának (2) bekezdése helyébe a következõ,,(2) Természetes személy lakáselõtakarékoskodó elhalálozása esetén a szerzõdésben megjelölt cselekvõképes kedvezményezett, korlátozottan cselekvõképes vagy cselekvõképtelen kedvezményezett esetén a kedvezményezett szülõi felügyeletét gyakorló szülõje, gyámja, gondnoka, kedvezményezett hiányában az örökös, nem természetes személy lakáselõtakarékoskodó jogutóddal történõ megszûnése esetén a jogutódja a lakástakarékpénztárhoz címzett írásos nyilatkozattal az elhalálozott, jogutóddal megszûnt szerzõdõ fél helyébe léphet. Vitatott esetben, vagy ha a szerzõdés folytatására több személy is jogosult lenne, a gyámhatóság jogerõs határozata, a jogerõs hagyatékátadó végzés, jogerõs bírósági végzés vagy ítélet, ilyen hiányában az érdekeltek írásos megállapodása az irányadó azzal, hogy ha annak a végrehajtása jogszabályba vagy a lakástakarékpénztár által meghatározott általános szerzõdési feltételekbe ütközne, akkor a lakástakarékpénztár az ok megjelölése mellett jogosult a szerzõdést megszüntetni. (3) Az Ltp. 9. -ának (3) bekezdése helyébe a következõ,,(3) A (2) bekezdés alapján folytatott szerzõdés alapján az elhalálozott lakáselõtakarékoskodó javára már megigényelt, illetve jóváírt állami támogatást a szerzõdéses összeg lakáscélú felhasználása esetén az új lakáselõtakarékoskodó a 24. (2) bekezdésétõl eltérõen nem köteles visszafizetni akkor sem, ha a folytatott szerzõdést az abba való belépés bejelentésével egyidejûleg bejelentett kérelmével összevonja másik olyan szerzõdésével, amelyre a folytatott szerzõdés megtakarítási idõszaka alatt már kapott állami támogatást. (4) Az Ltp. 9. -ának (4) bekezdése helyébe a következõ,,(4) A 6. (1) bekezdés b) pontja alapján kötött szerzõdéseknél a kiskorú gyámságát ellátó személy változása esetén az új gyám a korábbi gyám helyébe léphet. (5) Az Ltp. 9. -a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki:,,(5) A lakáselõtakarékoskodó személye a (2) és (4) bekezdésben foglalt esetek kivételével csak akkor változtatható, ha az új lakáselõtakarékoskodó az eredeti lakáselõtakarékoskodó közeli hozzátartozója [Ptk b) pont]. A lakáselõtakarékoskodó személyének megváltoztatásához jogerõs bírósági, hatósági határozat vagy a korábbi és az új tulajdonos írásos nyilatkozata szükséges. (6) Az Ltp. 9. -a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki:,,(6) A természetes személy lakáselõtakarékoskodó halála esetén, ha a szerzõdésen a 6. (2) bekezdés szerinti kedvezményezetti jelölés áll fenn, a lakáselõtakarékossági szerzõdésen elhelyezett betét és kamatai nem tartoznak az elhunyt lakáselõtakarékoskodó hagyatékához, azok felett a szerzõdés folytatására a (2) bekezdés szerint jogosult kedvezményezett a hagyatéki eljárás lefolytatásától függetlenül rendelkezhet Az Ltp a helyébe a következõ rendelkezés lép:,,10. (1) A lakástakarékpénztár a szerzõdéses összeget és annak részeként a lakáskölcsönt a kiutalási összegbõl folyósítja. A kiutalási összeg a következõ részekbõl áll: a lakáselõtakarékoskodók által befizetett betétek, a betétekre jóváírt kamatok, a jóváírt állami támogatás és annak kamatai, valamint a már lakáskölcsönt kapott lakáselõtakarékoskodók, illetve kedvezményezettek tõketörlesztései. (2) A lakástakarékpénztár a Felügyeletnek haladéktalanul jelentést tesz, ha az adott kiutalási idõpontban a kiutalási összegbõl nem tudja azoknak a lakáselõtakarékoskodóknak a szerzõdéses összeg kiutalására vonatkozó igényét sem kielégíteni, akik a szerzõdéses összeg 55%-át már megtakarították, elérték a minimális értékszámot és a módozat szerinti minimális megtakarítási idõt. Ebben az esetben a lakástakarékpénztár a folyósítandó lakáskölcsön fedezetére az Felügyelet engedélyével kölcsönt is felvehet. Amennyiben a Felügyelet a továbbiakban nem látja biztosítottnak a szerzõdések teljesíthetõségét, a Hpt. szerinti intézkedéseket tesz, és bírságot szabhat ki (1) Az Ltp ának (1) bekezdése helyébe a következõ,,11. (1) A lakástakarékpénztár a szerzõdésszerûen takarékoskodó szerzõdõ részére, hitelvizsgálat alapján, kizárólag a 8. (1) bekezdése szerinti lakáscélú felhasználásra a lakáselõtakarékossági szerzõdésben rögzítettektõl eltérõ feltételekkel és külön kölcsönszerzõdés alapján a (2) (6) bekezdés rendelkezéseinek megfelelõ, legfeljebb a szerzõdéses összeggel megegyezõ összegû áthidaló kölcsönt nyújthat. (2) Az Ltp ának (4) bekezdése helyébe a következõ,,(4) Kedvezményezett jelölése esetén az áthidaló kölcsön csak a kedvezményezett tulajdonában álló, vagy vásárlással, cserével, építéssel tulajdonába kerülõ ingatlanra használható fel.

42 9938 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/164. szám (3) Az Ltp a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki:,,(5) Az áthidaló kölcsön adósa e kölcsönt a kiutalt szerzõdéses összegbõl a kiutalás napján egy összegben fizeti vissza azzal, hogy a továbbiakban a visszafizetéshez felhasznált lakáskölcsön módozat szerinti törlesztésére köteles. (4) Az Ltp a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki:,,(6) A lakástakarékpénztár az áthidaló kölcsön lakáscélú felhasználásának igazolásaként olyan számlát, lakáscélú kölcsön törlesztésérõl szóló igazolást, illetve adásvételi szerzõdés vagy a tulajdonjog visszterhes átruházására irányuló egyéb okirat alapján a vételár kifizetésérõl szóló okiratot fogadhat el, amely a hitelkérelem benyújtásának napját követõen keletkezett Az Ltp ának b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép, továbbá a a következõ c) ponttal egészül ki: [A lakástakarékpénztár a 7. -ban meghatározott szerzõdés szerinti betétgyûjtésen és hitelnyújtáson, valamint áthidaló kölcsön nyújtásán kívül kizárólag a következõ tevékenységeket végezheti:],,b) lakáscélú finanszírozáshoz közvetlenül kapcsolódóan más pénzügyi intézmény, illetve biztosítóintézet részére pénzügyi szolgáltatás közvetítését (ügynöki tevékenységet) végezhet, c) a 10. és a 11. -ban meghatározott hitelnyújtáshoz kapcsolódóan ingatlanértékelési tevékenységet végezhet Az Ltp ának (2) bekezdése helyébe a következõ,,(2) A felvett kölcsönök állományának alakulásáról a lakástakarékpénztár a folyamatos adatszolgáltatás körében jelentést tesz a Felügyeletnek Az Ltp a helyébe a következõ rendelkezés lép:,,14. A 6. (1) bekezdésének c) és d) pontja szerinti lakáselõtakarékoskodókkal kötött, érvényben lévõ szerzõdések együttes szerzõdéses összege az új szerzõdések megkötésének idõpontjában nem haladhatja meg a lakástakarékpénztár elõzõ hónap utolsó napján érvényben lévõ összes szerzõdésébõl eredõ szerzõdéses összeg 15%-át Az Ltp ának (5) bekezdése helyébe a következõ,,(5) A lakástakarékpénztár szabad eszközei elõzõ hónap utolsó napján meglévõ állományának legfeljebb harminc százalékát fektetheti be jelzálog-hitelintézet által kibocsátott jelzáloglevélbe Az Ltp a helyébe a következõ rendelkezés lép:,,17. A lakástakarékpénztár a 10. és 11. alapján nyújtott kölcsönöket a vállalt kockázatnak megfelelõen személyi vagy dologi biztosítékokkal, elsõsorban ingatlanra bejegyzett jelzáloggal biztosítja (1) Az Ltp a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következõ [A lakástakarékpénztár üzletszabályzatában köteles a 7. -ban meghatározott szerzõdés szerinti betétgyûjtési és hitelnyújtási tevékenység és az áthidaló kölcsön nyújtásának általános szerzõdési feltételeit meghatározni úgy, hogy az legalább a következõket tartalmazza:],,d) a lakáskölcsön kamatozása, kezelési költsége, illetve a teljes hiteldíj mértéke, (2) Az Ltp ának (3) bekezdése helyébe a következõ,,(3) Az általános szerzõdési feltételek módosításához a Felügyelet engedélye szükséges (1) Az Ltp ának (1) bekezdése helyébe a következõ,,19. (1) A lakástakarékpénztár biztonságos mûködése és az ügyfeleinek érdekében a Felügyelet a lakástakarékpénztárhoz a mûködési engedély kiadásától számított 2 éven belül ellenõrt nevez ki. (2) Az Ltp ának (3) bekezdése helyébe a következõ,,(3) Az ellenõr a (2) bekezdésben meghatározott ellenõrzés során feltárt jogsértés vagy hiányosság esetén a Felügyeletnél intézkedések megtételét, illetve bírság kiszabását kezdeményezi Az Ltp a helyébe a következõ rendelkezés lép:,,20. A lakástakarékpénztár szerzõdési állományát a Felügyelet engedélyével más lakástakarékpénztárra ruházhatja át (1) Az Ltp ának (1) bekezdése helyébe a következõ,,21. (1) A devizabelföldi lakáselõtakarékoskodót, illetve kedvezményezettet legfeljebb az elsõ nyolc megtakarítási év során a lakáselõtakarékoskodó által az adott megtakarítási évben befizetett betét összegéhez igazodó mértékben állami támogatás illeti meg, amelyet a lakáselõtakarékoskodónak a lakástakarékpénztárnál a szerzõdéskötéskor vagy késõbb benyújtott kérelme alapján a központi költségvetés évente nyújt. A lakáselõtakarékoskodó jogosult az állami támogatás iránti kérelmét a megtakarítási év utolsó napjáig a teljes megtakarítási évre vonatkozóan módosítani. Az állami támogatás igénylésének, folyósításának, elszámolásának és a felhasználás ellenõrzésének rendjét a Kormány rendeletben határozza meg. (2) Az Ltp ának (3) bekezdése helyébe a következõ,,(3) Ugyanazon személy javára, egy naptári évben a (4) (5) bekezdésben foglalt eltéréssel csak egy szerzõdés után igényelhetõ az állami támogatás.

43 2002/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 9939 (3) Az Ltp ának (4) bekezdése helyébe a következõ,,(4) A lakásszövetkezet, illetve a társasház által kötött szerzõdések esetében a (3) bekezdést nem kell alkalmazni. (4) Az Ltp ának (5) bekezdése helyébe a következõ,,(5) A (3) bekezdésben foglalt rendelkezés alkalmazásában a társasházi lakás tulajdonosa, illetve a lakásszövetkezet tagja által kötött szerzõdés esetén a lakásszövetkezet, illetve a társasház által kötött szerzõdés után igénybe vett állami támogatást nem kell figyelembe venni Az Ltp a helyébe a következõ rendelkezés lép:,,22. (1) Az állami támogatás éves mértéke a lakáselõtakarékoskodó által az adott megtakarítási évben a lakástakarékpénztárnál az adott szerzõdés alapján betétként elhelyezett összeg harminc százaléka, legfeljebb azonban megtakarítási évenként hetvenkétezer forint. A támogatás mértékének és felsõ határának módosítása a már megkötött szerzõdéseket nem érinti. (2) Lakásszövetkezet, illetve a társasház által a közös tulajdonú részek felújítása céljából kötött szerzõdések esetében az állami támogatás éves mértéke épületenként az adott megtakarítási évben a lakástakarékpénztárnál betétként elhelyezett összeg harminc százaléka, legfeljebb azonban a) száznyolcezer forint 2 4 lakásos épület esetén, b) száznegyvennégyezer forint 5 30 lakásos épület esetén, c) száznyolcvanezer forint lakásos épület esetén, d) kétszáztizenhatezer forint 61-nél több lakásos épület esetén Az Ltp a helyébe a következõ rendelkezés lép:,,23. (1) Az állami támogatás összegét a központi költségvetés átutalja és a lakástakarékpénztár a lakáselõtakarékoskodó lakáselõtakarékossági számláján betétként jóváírja éves rendszerességgel a megtakarítási év leteltét követõ egy hónapon belül. A lakástakarékpénztár a jóváírt állami támogatást és annak kamatait a lakáselõtakarékoskodó számláján elkülönítve kezeli. (2) Az állami támogatás összegének meghatározásánál nem minõsül betétbefizetésnek az elõzõ megtakarítási évben betétként elhelyezett összeg alapján a tárgyévben betétként jóváírt állami támogatás összege, a lakástakarékpénztár által a 7. (8) bekezdése szerint fizetett késedelmi kamat, valamint az az összeg, amelyre mint lakáscélú megtakarításra korábban adókedvezményt vettek igénybe (1) Az Ltp ának (1) bekezdése helyébe a következõ,,24. (1) Az állami támogatásra való jogosultságot elveszti a lakáselõtakarékoskodó, ha a megtakarítási ideje a betét felvételekor nem érte el a négy évet, vagy a támogatással és kamatokkal növelt betétjét nem lakáscélra használja fel. Amennyiben a betét felvételekor a megtakarítási idõ még nem érte el a négy évet, a lakástakarékpénztár a lakáselõtakarékoskodó betétszámlájáról levonja a jóváírt összes állami támogatást az arra jóváírt betéti kamattal, és a levont összeget átutalja a központi költségvetésnek. (2) Az Ltp ának (2) bekezdése helyébe a következõ,,(2) Ha a természetes személy lakáselõtakarékoskodó, illetõleg a kedvezményezett javára, vagy a nem természetes személy lakáselõtakarékoskodó által ugyanarra az épületre kötött szerzõdésre a szerzõdés(ek) módosításának, illetõleg átruházásának következtében ugyanazon naptári évben korábban több szerzõdés után jóváírták az állami támogatást, a lakáselõtakarékoskodót saját választása alapján csak az egyik szerzõdése után illeti meg az állami támogatás a 9. (3) bekezdésében foglalt eltéréssel. A többi szerzõdés után jóváírt állami támogatást az arra jóváírt betéti kamattal együtt a lakástakarékpénztár a betétszámlá(k)ról levonja azokra az évekre vonatkozóan, amikor több szerzõdés után átutalták a támogatást, és a levont összeget átutalja a központi költségvetésnek. (3) Az Ltp ának (3) bekezdése helyébe a következõ,,(3) Amennyiben a lakáselõtakarékoskodó a szerzõdése alapján felvett összeg részeként az állami támogatást is igénybe vette és a megtakarítási ideje elérte, vagy meghaladta a négy évet, a lakáselõtakarékosság állami támogatásáról szóló kormányrendeletben meghatározott idõn belül igazolnia kell a felvett összeg lakáscélú felhasználását. Amennyiben a lakáselõtakarékoskodó az összegyûlt betétjének felvételekor úgy nyilatkozik, hogy nem lakáscélra kívánja felhasználni a betétösszeget, a lakástakarékpénztár a lakáselõtakarékoskodó betétszámlájáról levonja a jóváírt összes állami támogatást az arra jóváírt betéti kamattal és a levont összeget átutalja a központi költségvetésnek. (4) Az Ltp ának (4) bekezdése helyébe a következõ,,(4) Amennyiben a lakáselõtakarékoskodó az állami támogatást felvette, a lakástakarékpénztár utólag is ellenõrizheti a felvett összeg lakáscélú felhasználását. (5) Az Ltp ának (5) bekezdése helyébe a következõ,,(5) Ha a lakáselõtakarékoskodó felvette az állami támogatást, de a kormányrendeletben meghatározott idõn belül nem igazolja a támogatással növelt betétösszeg lakáscélú felhasználását, illetve az utólagos ellenõrzés során nem tudja azt bizonyítani, vissza kell fizetnie a kapott állami támogatást a felvétel napjáig jóváírt betéti kamattal, valamint a felvétel napjától számított idõszakra jutó mindenkori jegybanki alapkamattal növelt összegben a központi költségvetésnek. Ha a lakáselõtakarékoskodó a lakáselõtakarékossági szerzõdés alapján felvett összeg csak egy részének lakáscélú felhasználását igazolja, visszafizetési kötelezettsége a nem igazolt összeggel arányos. Ha

44 9940 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/164. szám a lakástakarékpénztár megállapítja a támogatással növelt betétösszeg nem lakáscélú felhasználását, az állami támogatás és járulékai megfizetése iránti követelést a jogosult Magyar Állam nevében eljárva bírósági úton érvényesíti, amely eljárásban a lakástakarékpénztár mentesül az eljárási illeték megelõlegezése és viselése alól. A jogerõs fizetési meghagyás, illetõleg a fizetési kötelezettséget megállapító jogerõs bírósági határozat végrehajtható okirat, amely alapján a lakástakarékpénztár megkeresésére a tartozást az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal adók módjára hajtja be. A lakástakarékpénztár az adózás rendjérõl szóló évi XCI. törvény 92. (2) bekezdésében meghatározott költségátalány megelõlegezésére nem kötelezhetõ. V. Fejezet A biztosítóintézetekrõl és a biztosítási tevékenységrõl szóló évi XCVI. törvény módosítása 248. A biztosítóintézetekrõl és a biztosítási tevékenységrõl szóló évi XCVI. törvény (a továbbiakban. Bit.) 3. -ának 34. pontja helyébe a következõ [E törvény alkalmazásában],,34. az ügymenet kiszervezése: a biztosítási tevékenység valamely részének más által történõ végzése; 249. A Bit a (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következõ [A biztosítási alkusz engedélyét a Felügyelet akkor vonhatja vissza, ha],,f) a felügyeleti ellenõrzés során bebizonyosodik, hogy a tevékenységére vonatkozó jogszabályokat ismételten vagy súlyosan megsértette A Bit ának (3) bekezdése a következõ mondattal egészül ki:,,az önálló kereskedelmi ügynöki szerzõdésrõl szóló évi CXVII. törvény aiban foglaltak szerinti kiegyenlítés az ügynököt csak a biztosítóval írásban kötött erre irányuló megállapodás esetében illeti meg A Bit. 37/A. -a (6) bekezdésének d) pontja helyébe a következõ [A többes biztosítási ügynök tevékenységi engedélyét a Felügyelet akkor vonhatja vissza, ha],,d) a felügyeleti ellenõrzés során bebizonyosodik, hogy a tevékenységére vonatkozó jogszabályokat ismételten vagy súlyosan megsértette A Bit a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következõ [A biztosítási szaktanácsadó engedélyét a Felügyelet akkor vonhatja vissza, ha a szaktanácsadó],,d) felügyeleti ellenõrzése során bebizonyosodik, hogy a tevékenységére vonatkozó jogszabályokat ismételten vagy súlyosan megsértette A Bit. 48/A. -a helyébe a következõ rendelkezés lép:,,48/a. (1) A biztosító az adatvédelmi elõírások betartása mellett az ügymenetének bármely elemét kiszervezheti, kivéve a 10. számú melléklet I. pontjában foglaltakat. (2) Az ügymenet kiszervezésének feltétele, hogy az irányítási és ellenõrzési jog megmaradjon a biztosítónál. (3) A biztosító a 10. számú melléklet II. pontjában felsorolt tevékenységek kiszervezését köteles a Felügyeletnek a szerzõdés megkötését követõ harminc napon belül bejelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell a kiszervezés tényét, a kiszervezett tevékenységet végzõ nevét és címét, valamint a kiszervezés idõtartamát is A Bit. 48/B. -a helyébe a következõ rendelkezés lép:,,48/b. (1) A kiszervezett tevékenységet a Felügyelet a tevékenységet végzõnél ugyanazon módon és eszközökkel vizsgálhatja, mintha a tevékenységet a biztosító végezné. (2) A kiszervezett tevékenységgel harmadik személynek okozott bármely kárért a biztosító a kiszervezett tevékenységet végzõvel egyetemlegesen felel. (3) A biztosító felelõs azért, hogy a kiszervezett tevékenységet végzõ a tevékenységet a jogszabályi elõírások betartásával és a tõle elvárható gondossággal végezze. Amennyiben a biztosító észleli, hogy a kiszervezett tevékenység végzése jogszabályba vagy a szerzõdésbe ütközik, haladéktalanul köteles felszólítani a kiszervezett tevékenységet végzõt, hogy tevékenységét a jogszabálynak, illetve a szerzõdésnek megfelelõen végezze. Amennyiben a felszólítás ellenére a kiszervezett tevékenységet végzõ a tevékenységet továbbra is jogszabálysértõ, illetve ismételten vagy súlyosan szerzõdésszegõ módon végzi, a biztosító köteles a szerzõdést azonnali hatállyal felmondani. (4) Amennyiben a Felügyelet észleli, hogy a biztosító a (3) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tett eleget, a tevékenység kiszervezését megtilthatja. (5) Az a kiszervezett tevékenységet végzõ, amely egyidejûleg több biztosító részére végez tevékenységet, köteles az így tudomására jutott tényt, adatot, információt elkülönítetten az adatvédelmi elõírások betartásával kezelni. (6) A biztosító nem szervezheti ki a tevékenységet olyan szervezethez, a) amelyben a biztosító vezetõ tisztségviselõjének vagy e vezetõ tisztségviselõ közeli hozzátartozójának tulajdonosi részesedése van, vagy b) amelynek a biztosító vezetõ tisztségviselõje vagy e tisztségviselõ közeli hozzátartozója vezetõ tisztségviselõje.

45 2002/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y A Bit. 48/C. -a helyébe a következõ rendelkezés lép:,,48/c. (1) A kiszervezésre vonatkozó szerzõdésnek tartalmaznia kell: a) a kiszervezett tevékenység végzése során a tevékenységet végzõ tudomására jutott biztosítási titok megõrzésére vonatkozó kötelezettséget, felelõsséget és a titok megtartása érdekében teendõ intézkedéseket; b) a kiszervezett tevékenységet végzõ hozzájárulását a kiszervezett tevékenységnek a biztosító belsõ ellenõre, könyvvizsgálója és a Felügyelet által történõ ellenõrzéséhez; c) a kiszervezett tevékenységet végzõ felelõsségét a tevékenység megfelelõ színvonalon történõ végzéséért; d) az elvárt, a tevékenység végzésének minõségére vonatkozó részletes követelményeket; e) a biztosító részérõl történõ azonnali hatályú felmondás lehetõségét a kiszervezett tevékenységet végzõ által történõ jogszabálysértõ tevékenység, illetve ismételt vagy súlyos szerzõdésszegés esetén. (2) Az ügymenet kiszervezési szerzõdésben a biztosító köteles elõírni, hogy bármely típusú felügyeleti ellenõrzés esetén a vele szerzõdõ fél köteles a felügyeleti ellenõrzést végzõknek az ügymenet kiszervezéssel kapcsolatos valamennyi adatot, dokumentumot, információt megadni A Bit ának (2) bekezdése helyébe a következõ,,(2) A biztosító számviteli rendjéért felelõs vezetõje ellenõrzi és a biztosító elsõ számú vezetõje mellett aláírásával igazolja a Felügyeletnek beküldött, a 93. (1) és (2) bekezdésében és a 109. (1) bekezdésében meghatározott éves beszámoló, éves jelentés és negyedéves jelentés helytállóságát A Bit ának (5) bekezdése helyébe a következõ,,(5) A belsõ ellenõrzés vezetõje jelentéseit mind a felügyelõ bizottság, mind az igazgatóság részére köteles megküldeni. A belsõ ellenõrzés vezetõje jelentéseit köteles magyar nyelven is elkészíteni és a felügyeleti ellenõrzés alkalmával az ellenõrzést végzõk rendelkezésére bocsátani A Bit a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ [A titoktartási kötelezettség nem áll fenn],,c) büntetõügyben, polgári ügyben, valamint a csõdeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, [szemben.] 259. A Bit ának (1) bekezdése a következõ g) és h) ponttal egészül ki: [Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét],,g) a nemzetgazdasági folyamatok elemzése, illetve a központi költségvetés tervezése céljából a Pénzügyminisztérium részére történõ adatátadás, h) a biztosító által kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatátadás a kiszervezett tevékenységet végzõ részére A Bit a helyébe a következõ rendelkezés lép:,,107. (1) A Felügyelet jogosult helyszínen kívül, illetõleg a helyszínen ellenõrizni az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott, a biztosító, a biztosítási alkusz, a többes biztosítási ügynök és a biztosítási szaktanácsadó alapítására, tevékenységének engedélyezésére, mûködésére, a biztosítottak érdekeinek védelmére, a tulajdonosi jog eredményes, megbízható és a nemkívánatos befolyástól mentes gyakorlására vonatkozó szabályok, valamint határozatok megtartását. (2) A Felügyelet felhívására a biztosító, a biztosítási alkusz, a többes biztosítási ügynök és a biztosítási szaktanácsadó köteles az e tevékenységére vonatkozó, e törvényben, vagy más jogszabályban meghatározott bármely adatot, beszámolót, bizonylatot, vizsgálati anyagot, számviteli nyilvántartásait, szabályzatait, az egyes ügyletekhez kapcsolódó dokumentációit, igazgatósági, felügyelõ bizottsági és közgyûlési elõterjesztéseit, azok jegyzõkönyveit, továbbá a könyvvizsgáló írásos észrevételeit, a könyvvizsgálati jelentést, valamint belsõ ellenõrzésének jelentéseit, jegyzõkönyveit magyar nyelven a Felügyelet rendelkezésére bocsátani. (3) A Felügyelet az általa összeállított vizsgálati terv és vizsgálati munkaprogram szerint a biztosító részvénytársaságot és szövetkezetet a tevékenységét jellemzõ kockázatok figyelembevételével, legalább kétévenként átfogóan ellenõrzi. (4) A Felügyelet a (3) bekezdésben említett átfogó ellenõrzésen túl a biztosítónál, a biztosítási alkusznál, a többes biztosítási ügynöknél és a biztosítási szaktanácsadónál egy adott probléma feltárása érdekében célvizsgálatot, valamint több biztosítónál, a biztosítási alkusznál, a többes biztosítási ügynöknél és a biztosítási szaktanácsadónál felmerülõ probléma esetén témavizsgálatot végezhet. (5) A Felügyelet érvényben lévõ felügyeleti megállapodás alapján külföldi felügyeleti hatóság kérésére is adatszolgáltatást kérhet és helyszíni ellenõrzést végezhet. A Felügyelet a viszonosság elérhetõségének mérlegelése alapján, illetve érvényben lévõ felügyeleti együttmûködési megállapodás esetén hozzájárulhat, hogy az adatkérést, illetve a helyszíni ellenõrzést a hozzájárulást kérõ külföldi felügyeleti hatóság, illetve egy általa kijelölt könyvvizsgáló vagy egyéb szakértõ végezze el A Bit a helyébe a következõ rendelkezés lép:,,108. A biztosítók, a biztosítási alkuszok, a többes biztosítási ügynökök és a biztosítási szaktanácsadók a Fel-

46 9942 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/164. szám ügyeletnek jogszabályon alapuló rendszeres és eseti, illetõleg felügyeleti határozaton alapuló eseti adatszolgáltatást teljesítenek A Bit a helyébe a következõ rendelkezés lép:,,109. (1) A Felügyelet részére a biztosító köteles a) az éves beszámolón kívül, évente egy alkalommal, a biztosító tevékenységét értékelõ belsõ, nyilvánosságra nem kerülõ jelentését, b) negyedévenként a biztosító tevékenységének legfontosabb jellemzõire vonatkozó a nagykockázatokat és a nagykárokat, valamint a szavatoló tõke, a saját tõke és a biztosítástechnikai tartalékok becsült értékének bemutatását is felölelõ jelentését, c) évente egy alkalommal a biztosító aktuáriusi jelentését megküldeni. (2) A biztosító külön jogszabályban meghatározott rendszerességgel köteles eszközeit (befektetett pénzügyi eszközeit, követeléseit, értékpapírjait, illetve pénzeszközeit és készleteit), vállalt kötelezettségeit értékelni és minõsíteni A Bit a helyébe a következõ rendelkezés lép:,,110. A segítségnyújtási tevékenységet folytató biztosító éves beszámolójában és negyedéves jelentésében köteles ismertetni az általa vállalt segítségnyújtási szolgáltatások teljesítéséhez rendelkezésére álló pénzügyi és egyéb eszközöket A Bit a helyébe a következõ rendelkezés lép:,,111. Az alkusz köteles a cégbíróságnál letétbe helyezettel egyezõ éves beszámolót a Felügyeletnek a mérleg fordulónapot követõ százötven napon belül megküldeni A Bit a helyébe a következõ rendelkezés lép:,,112. A biztosító, a biztosítási alkusz, a többes biztosítási ügynök és a biztosítási szaktanácsadó köteles a Felügyelet számára a ellenõrzést lehetõvé tenni, illetõleg segíteni, biztosítva a vizsgálathoz szükséges adatokhoz, információkhoz való hozzáférést A Bit a helyébe a következõ rendelkezés lép:,,113. (1) A Felügyelet feladata teljesítéséhez kérheti a biztosítótól, a biztosítási alkusztól, a többes biztosítási ügynöktõl és a biztosítási szaktanácsadótól meghatározott formájú és tagolású kimutatás, könyvvizsgálati jelentés bemutatását, továbbá felvilágosítást kérhet a biztosító, az alkusz, a többes biztosítási ügynök és a szaktanácsadó valamennyi üzleti ügyérõl, valamint betekinthet könyveikbe, irataikba és adathordozóikba. (2) A Felügyelet képviselõje az ellenõrzés lefolytatásához helyiségekbe beléphet, iratot, adathordozót, tárgyat, munkafolyamatot vizsgálhat meg, felvilágosítást, nyilatkozatot, valamint iratról, nyilvántartásról és egyéb dokumentumokról másolatot kérhet, próbavásárlást végezhet A Bit a helyébe a következõ rendelkezés lép:,,114. (1) Az ellenõrzés tartásáról annak megkezdése elõtt a Felügyelet legalább tizenöt nappal írásban köteles értesíteni a biztosítót, a biztosítási alkuszt, a többes biztosítási ügynököt és a biztosítási szaktanácsadót. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha az elõzetes értesítés az ellenõrzés eredményességét veszélyeztetné. (3) Az ellenõrzések lefolytatásának idõtartama hat hónapnál nem lehet hosszabb. (4) A Felügyelet megállapításait az ellenõrzés befejezését követõ hatvan napon belül írásban rögzíteni, és a megállapításokat a biztosítóval, a biztosítási alkusszal, a többes biztosítási ügynökkel és a biztosítási szaktanácsadóval közölni köteles. (5) A megállapításokat a Felügyelet a biztosítóval, a biztosítási alkusszal, a többes biztosítási ügynökkel és a biztosítási szaktanácsadóval a felügyeleti intézkedés meghozatalát megelõzõen köteles közölni. (6) A vizsgált biztosító, biztosítási alkusz, többes biztosítási ügynök és biztosítási szaktanácsadó a megállapításokra azok kézhezvételétõl számított tizenöt munkanapon belül írásban észrevételeket tehet A Bit a helyébe a következõ rendelkezés lép:,,115. (1) A Felügyelet az ellenõrzési feladatokkal indokolt esetben, versenyeztetési szabályzata szerint külsõ szakértõt is megbízhat. A szakértõnek szerepelnie kell a Felügyelet által összeállított szakértõi névjegyzékben. (2) A szakértõi névjegyzékbe az vehetõ fel, aki a könyvvizsgálók névjegyzékében szerepel és megfelel a 94. (2) bekezdésében foglalt feltételeknek. (3) A szakértõre megfelelõen alkalmazni kell a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletérõl szóló évi CXXIV. törvény 10. (2) (6), valamint (8) (11) bekezdéseiben és 11. -ában foglalt rendelkezéseket. A Felügyelet a megbízást megelõzõen három naptári évre visszamenõleg köteles megvizsgálni a könyvvizsgáló és a szakértõ gazdasági társaságban betöltött tagsági és vezetõ tisztségviselõi jogviszonyait. A szakértõnek rendelkeznie kell az általa vizsgált vállalkozás irányítója részére elõírt szakvizsgával, valamint megfelelõ felelõsségbiztosítással. (4) A szakértõnek rendelkeznie kell a dokumentumok (másolatok) biztonságos õrzéséhez szükséges tárgyi feltételekkel. A szakértõ a helyszíni vizsgálat lezárását követõen nem tarthat magánál a vizsgálattal összefüggõ dokumentumot, adatot.

47 2002/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 9943 (5) A Felügyelet által megbízólevéllel ellátott személy eljárása során hivatalos személynek minõsül A Bit a helyébe a következõ rendelkezés lép:,,132. (1) A biztosító, a biztosítási alkusz, a többes biztosítási ügynök és a biztosítási szaktanácsadó és a külföldi biztosító magyarországi képviselete a költségeik terhére felügyeleti díjat kötelesek fizetni. (2) A biztosító által fizetett felügyeleti díj mértéke a (3) bekezdés c) és d) pontjában foglalt biztosítók kivételével a biztosító éves díjbevételének két ezreléke. (3) A felügyeleti díj összege a) a biztosítási alkusz és a többes biztosítási ügynök esetén évi 60 ezer forint, b) a biztosítási szaktanácsadó esetén évi 40 ezer forint, c) a kizárólag viszontbiztosítási tevékenységet folytató biztosító részvénytársaság esetén évi 200 ezer forint, d) külföldi székhelyû biztosító magyarországi képviselete esetén évi 20 ezer forint. (4) A felügyeleti díjat a) a (2) bekezdésben meghatározott biztosítónak negyedéves részletekben, a tárgynegyedévet követõ hónap huszadik napjáig, b) a (3) bekezdésben meghatározott biztosítóknak és egyéb szervezeteknek a tárgyévet követõ hónap huszadik napjáig kell a Felügyelet számlájára átutalni. (5) A felügyeleti díjat a Felügyelet mûködésének fedezetéül kell felhasználni, év végi maradványának megállapítására, elszámolására, felhasználására a költségvetési szervek tervezésének, gazdálkodásának, beszámolásának rendjérõl szóló kormányrendeletet kell alkalmazni. (6) A felügyeleti díj nem vagy késedelmes teljesítése esetén a (4) bekezdésben megjelölt esedékesség napjától a teljesítés napjáig késedelmi pótlékot kell fizetni. (7) A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás idõpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének háromszázhatvanötöd része. (8) Aki biztosítási, biztosítási alkuszi, többes biztosítási ügynöki, biztosítási szaktanácsadói tevékenység engedélyezése, biztosítási tevékenység módosításának engedélyezése, továbbá biztosító átalakulásának, egyesülésének, szétválásának engedélyezése iránt kérelmet terjeszt elõ, köteles az illetékekrõl szóló évi XCIII. törvény 67. -a alapján a felügyeleti eljárási szolgáltatások igénybevételéért igazgatási-szolgáltatási díjat fizetni. A fizetendõ díjak körét és mértékét a pénzügyminiszter rendeletben állapítja meg A Bit a (2) bekezdésének m) pontja helyébe a következõ [A biztosító a Felügyeletnek harminc napon belül köteles bejelenteni:],,m) a 10. számú melléklet II. pontjába tartozó tevékenység kiszervezését A Bit ának (2) bekezdése a következõ p) ponttal egészül ki: [Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy],,p) a felügyeleti eljárási szolgáltatások igénybevételéért fizetendõ igazgatási-szolgáltatási díjat [rendeletben szabályozza] 272. A Bit. 10. számú mellékletének II. pontja helyébe a következõ,,ii. A Felügyeletnek bejelentendõ kiszervezések: 1. aktuáriusi feladatok; 2. elektronikus adatfeldolgozás; 3. kárrendezés; 4. befektetési vagyonkezelési tevékenység. VI. Fejezet A fogyasztóvédelemrõl szóló évi CLV. törvény módosítása 273. A fogyasztóvédelemrõl szóló évi CLV. törvény (a továbbiakban Fgytv.) 2. -ának m) pontja helyébe a következõ [E törvény alkalmazásában:],,m) Pénzügyi és nyugdíjpénztári szolgáltatás: a hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló évi CXII. törvény hatálya alá tartozó pénzügyi szolgáltatási és kiegészítõ pénzügyi szolgáltatási tevékenység, a tõkepiacról szóló évi CXX. törvény hatálya alá tartozó befektetési szolgáltatási és kiegészítõ befektetési szolgáltatási tevékenység, a lakás-takarékpénztárakról szóló évi CXIII. törvény és a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló évi LXXXII. törvény, valamint az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló évi XCVI. törvény hatálya alá tartozó szolgáltatási tevékenység, a biztosító intézetekrõl és a biztosítási tevékenységrõl szóló évi XCVI. törvény hatálya alá tartozó biztosítási, biztosításközvetítõi és biztosítási szaktanácsadói tevékenység A Fgytv ának (1) bekezdése helyébe a következõ,,39. (1) Az ellen, akinek jogszabályba ütközõ tevékenysége a fogyasztók széles körét érinti vagy jelentõs nagyságú hátrányt okoz, a Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelõség, a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet vagy az ügyész, valamint a 2. b) és m) pontjában meghatározott szolgáltatással kapcsolatban a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete is pert indíthat a fogyasztók széles körének védelme, illetõleg a jelentõs nagyságú hátrány kiküszöbölése érdekében. Ilyen per akkor is indítható, ha a sérelmet szenvedett fogyasztók személye nem állapítható meg.

48 9944 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/164. szám VII. Fejezet ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Hatálybalépés 275. (1) E törvény a (2) (4) bekezdésben foglalt kivétellel január 1-jén lép hatályba. (2) E törvény a és a december 31-én lép hatályba. (3) E törvény ának (2) bekezdése, ának (6) bekezdése és a április 1-jén lép hatályba. (4) E törvény 8. -ának (3) bekezdése, 23. -ának (5) és (6) bekezdése, 27. -ának (3) (5) bekezdése, 35. -a, 36. -a, 51. -a, 96. -ának (2) bekezdése, ának (3) bekezdése, a, a és a az Európai Unióhoz történõ csatlakozásról szóló nemzetközi szerzõdést kihirdetõ törvény hatálybalépésének napján lép hatályba. Átmeneti rendelkezések 276. A Hpt. 3/A. -ának (1) bekezdése helyébe az Európai Unióhoz történõ csatlakozásról szóló nemzetközi szerzõdést kihirdetõ törvény hatálybalépésének napján a következõ,,3/a. (1) Külföldi vállalkozás [a külföldi székhelyû vállalkozások magyarországi fióktelepeirõl és kereskedelmi képviseleteirõl szóló évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: Fkt.) 2. a) pont] pénzügyi szolgáltatási tevékenységet vagy kiegészítõ pénzügyi szolgáltatási tevékenységet Magyarországon a (3) és (4) bekezdésben foglalt eltéréssel kizárólag fióktelepe útján végezhet A Hpt. e törvény 15. -ának (2) bekezdésével módosított 26. -ának (2) bekezdése e törvény hatálybalépésekor folyamatban lévõ ügyekben nem alkalmazható (1) E törvény hatálybalépésekor már mûködõ, illetõleg engedélyezési eljárás alatt levõ szövetkezeti hitelintézet saját tõkéjének legkésõbb december 31-ig el kell érnie a kétszázmillió forintot, december 31-ig a kétszázötvenmillió forintot. (2) Az Európai Unióhoz történõ csatlakozásról szóló nemzetközi szerzõdést kihirdetõ törvény hatálybalépésének napjától szövetkezeti hitelintézet szavatoló tõkéje ha saját tõkéje nem éri el a kétszázötvenmillió forintot nem csökkenhet a mindenkor elért legmagasabb szint alá. (3) E törvény hatálybalépésekor már mûködõ, illetõleg engedélyezési eljárás alatt levõ szövetkezeti hitelintézetnek legkésõbb december 31-ig kell megfelelnie a Hpt. e törvény 57. -ával beiktatott 216. (1) és (2) bekezdésében meghatározott követelménynek. (4) E törvény hatálybalépésekor a Hpt. e törvény 57. -ával beiktatott ának (3) bekezdésében meghatározott korlátot túllépõ tulajdoni hányaddal rendelkezõ hitelintézet, biztosítóintézet, befektetési társaság, pénzügyi holding társaság és egyetemes postai szolgáltató a megengedett arányt meghaladó tulajdoni hányadát december 31-ig köteles elidegeníteni; január 1-jétõl semmilyen, e tulajdoni hányaddal kapcsolatos szavazati, illetve nyereségbõl való részesedési jogot nem gyakorolhat. (5) E törvény hatálybalépésekor az alapszabálya szerint már az új szövetkezetekrõl szóló évi CXLI. törvény szerint mûködõ, illetõleg engedélyezési eljárás alatt levõ szövetkezeti hitelintézetnél a Hpt. e törvény 58. -ával beiktatott 216/A. -ának (1) bekezdésében foglaltak kizárólag az e törvény hatálybalépését követõen szerzett tagsági viszony megszûnésekor alkalmazhatók A Hpt. e törvény 18. -ának (1) bekezdésével módosított 54. -ának rendelkezéseit a Diákhitel Központ e törvény hatálybalépését követõen megkötött kölcsönszerzõdéseire kell alkalmazni (1) Az Országos Betétbiztosítási Alapnak a törvény hatálybalépésekor folyamatban lévõ kártalanítási eljárása esetében a betétek befagyásának napján hatályos jogszabályokban elõírt feltételek az irányadók. (2) A Hpt. e törvény 28. -ával módosított, illetõleg beiktatott ának (1) bekezdése, és a Hpt. e törvény 63. -ával, illetve e törvény 1. számú mellékletével módosított, illetõleg beiktatott 2. számú mellékletének IV. fejezete nem érinti a hatálybalépés elõtt elhelyezett betéteket Ahol e törvény hatálybalépése elõtt a Hpt. felhatalmazása alapján kihirdetett jogszabály tõkemegfelelési mutatót tartalmaz, azon a Hpt. szerinti fizetõképességi mutatót (szolvencia rátát) kell érteni (1) E törvény IV. fejezetének rendelkezéseit a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel a hatálybalépést követõen megkötött lakáselõtakarékossági szerzõdésekre, áthidaló kölcsönszerzõdésekre és lakáskölcsön szerzõdésekre kell alkalmazni. Az e törvény hatálybalépése elõtt megkötött lakáselõtakarékossági szerzõdésekre a szerzõdés megkötésének idõpontjában hatályos rendelkezések az irányadók. (2) E törvény át, ának (2) (4) és (6) bekezdését és ának (4) bekezdését a hatálybalépést megelõzõen kötött szerzõdésekre is alkalmazni kell, ha a kiutalási idõszak, a lakáselõtakarékoskodó halála, a kiskorú gyámságát ellátó személy változása, illetve az áthidaló kölcsönre vonatkozó hitelkérelem benyújtása a törvény hatálybalépése utáni idõszakra esik.

49 2002/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y A Tpt. e törvény 74. -ának (3) bekezdésével módosított 5. -a (1) bekezdésének 14. pontja nem érinti az e törvény hatálybalépése elõtt a befektetési alapokról szóló évi LXIII. törvény szerint kibocsátott befektetési jegyek érvényességét A Tpt. e törvény 79. -ával beiktatott 15. -ának (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket a január 1-jét követõen beadott kibocsátási engedélyezési kérelem esetén kell alkalmazni E törvény ával beiktatott rendelkezések nem érintik a törvény hatálybalépésekor a Pénz- és Tõkepiaci Állandó Választottbíróság elõtt folyamatban lévõ ügyeket, valamint a jogi személyisége elnyerése elõtt a Pénz- és Tõkepiaci Állandó Választottbíróság javára és terhére megszerzett jogokat, vállalt kötelezettségeket A Tpt. e törvény ával beiktatott ának (3) bekezdésében foglalt rendelkezések nem vonatkoznak a jelen törvény hatálybalépését megelõzõen megkötött szerzõdésekre A biztosítónak a kiszervezésre vonatkozó e törvény hatálybalépésekor már megkötött szerzõdéseit december 31-ig kell e törvénynek megfelelõen módosítania. Módosuló jogszabályok 288. A polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény ának helyébe a következõ,,119. (1) A felek, az ügyész és a perben résztvevõ egyéb személyek, valamint azok képviselõi a per iratait a határozatok tervezeteinek és az esetleges különvéleménynek kivételével a per bármely szakaszában külön engedély nélkül megtekinthetik és azokról maguknak másolatokat (kivonatokat) készíthetnek. Oly tárgyalásról készült jegyzõkönyvet azonban, amelyrõl a nyilvánosságot államtitok vagy szolgálati titok megõrzése végett zárták ki, lemásolni vagy arról kivonatot készíteni nem szabad. Ilyen ügyben az iratok megtekintésének is csak az államtitokról és a szolgálati titokról szóló évi LXV. törvényben meghatározott megismerési engedély alapján a bíróság elnöke által megállapított feltételek mellett van helye. (2) A felek, az ügyész és a perben résztvevõ egyéb személyek, valamint azok képviselõi az eljárás során az üzleti titkot vagy a külön törvényben meghatározott, az (1) bekezdésben nem említett más titkot tartalmazó iratok esetében a titok megtartásának kötelezettségét tartalmazó, írásba foglalt nyilatkozat megtétele mellett, az eljáró bíró által megállapított rendben és szabályok szerint gyakorolhatják az iratbetekintési és másolatkészítési jogot (1) A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló évi XLII. törvény (a továbbiakban: Eximtv.) 1. -a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki:,,(6) Az Eximbank nem köteles csatlakozni az Országos Betétbiztosítási Alaphoz. (2) Az Eximtv ának (2) bekezdése helyébe a következõ,,(2) A hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 5. számú mellékletének 13. pontjában foglaltakat az Eximbankra nem kell alkalmazni. (3) Az Eximtv a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki:,,(3) Az Eximbank esetében a Hpt. XIV. fejezetét nem kell alkalmazni. (4) Az Eximtv a helyébe a következõ rendelkezés lép:,,24. A Hpt ában foglalt titoktartási kötelezettség nem terjed ki a Hpt. 51. (2) bekezdésében foglaltakon túlmenõen a központi költségvetés készfizetõ kezességvállalása mellett befogadott ügyletek tekintetében a Pénzügyminisztérium, valamint a tulajdonosi jogok gyakorlója részére adott adatszolgáltatásra sem. (5) Az Eximtv ának (3) bekezdése helyébe a következõ,,(3) A Bit. 97. (2) bekezdésében meghatározott szervek mellett a (2) bekezdés szerinti kormányrendeletben elõírt feltételekkel végzett biztosítási tevékenységgel kapcsolatban nem áll fenn a biztosítási titoktartási kötelezettség a tulajdonosi jogok gyakorlójával és a Pénzügyminisztériummal szemben (1) A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló évi XX. törvény (a továbbiakban: MFBtv.) 1. -a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki:,,(6) Az MFB Rt. nem köteles csatlakozni az Országos Betétbiztosítási Alaphoz. (2) Az MFBtv. 8. -ának (7) bekezdése helyébe a következõ,,(7) Az MFB Rt. esetében a szavatoló tõke kiszámításánál a) a Hpt. 5. számú melléklet 13. pontjának a) alpontjában foglaltak helyett a járulékos tõkeelemek az alapvetõ tõkeelemek összegét ötven százalékkal haladhatják meg, b) a Hpt. 5. számú melléklet 13. pontjának b) alpontjától eltérõen az alárendelt kölcsöntõke összege nem haladhatja meg az alapvetõ tõkeelemek százötven százalékát. (3) Az MFBtv ának (3) bekezdése helyébe a következõ,,(3) Az MFB Rt. feladatkörét érintõ ügyben az üzleti titok megtartásának kötelezettsége alól az MFB Rt. alkalmazottai részére a felmentést az MFB Rt. munkáltatói jogokat gyakorló vezérigazgatója adhatja meg.

50 9946 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/164. szám 291. (1) Az új szövetkezetekrõl szóló évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Úszt.) 13. -ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következõ,,13. (1) A szövetkezetet törvény eltérõ rendelkezése hiányában az igazgatóság elnöke vagy az alapszabályban meghatározott igazgatósági tag képviseli. Más tag vagy munkavállaló az alapszabály felhatalmazása alapján képviselheti a szövetkezetet. (2) Az igazgatóság elnöke vagy a képviseleti joggal rendelkezõ igazgatósági tag cégjegyzési joga törvény eltérõ rendelkezése hiányában önálló. Más tag vagy munkavállaló cégjegyzésének érvényességéhez két képviseleti jogkörrel rendelkezõ személy együttes aláírása szükséges. (2) Az Úszt ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép.,,(2) A szövetkezet kivéve a szövetkezeti hitelintézetet a tagjaival folytatott gazdasági együttmûködés során nem törekszik saját nyereségre. (3) Az Úszt ának (1) bekezdése helyébe a következõ,,64. (1) Ha a tagsági jogviszony a tag kilépése, vagyoni hozzájárulásának nemteljesítése, halála, illetve megszûnése vagy kizárása miatt szûnik meg, a volt taggal, örökösével, illetve jogutódjával e fejezet rendelkezései szerint kell elszámolni; ennek során az értékelési tartalék és a lekötött tartalék nem vehetõ figyelembe A csõdeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló évi IL. törvény 2. -a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ [E törvénynek],,a) a csõdeljárásra, felszámolási eljárásra és a végelszámolási eljárásra vonatkozó rendelkezéseit a hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben; valamint a tõkepiacról szóló törvényben [foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.] 293. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank létrehozásáról szóló megállapodás kihirdetésérõl szóló évi LV. törvény 3. -a a következõ (2) és (3) bekezdésekkel egészül ki és a eredeti szövege (1) bekezdésre változik:,,(2) A Megállapodás 34. Cikk 2. pontja szerinti kapcsolattartó szerv feladatait a Pénzügyminisztérium látja el. A pénzforgalmi lebonyolítási feladatokról és a kamatfizetési kötelezettséggel nem járó kötelezvények kiállításáról a Magyar Államkincstár Részvénytársaság (a továbbiakban: Kincstár) gondoskodik. (3) A Kincstár a Bank jóváhagyásával köteles a Magyar Nemzeti Bank által korábban kiállított és még esedékessé nem vált kötelezvényeket azonos feltételû és lejáratú új kötelezvények kiállítása útján kicserélni, majd megsemmisíteni A Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank alapokmányának kihirdetésérõl szóló évi 15. törvényerejû rendelet 3. -a a következõ (2) és (3) bekezdésekkel egészül ki és a eredeti szövege (1) bekezdésre változik:,,(2) Az Alapokmány III. Cikk 2. szakasza szerinti kapcsolattartó pénzügyi szerv feladatait a Pénzügyminisztérium látja el. A pénzforgalmi lebonyolítási feladatokról és a kamatfizetési kötelezettséggel nem járó kötelezvények kiállításáról a Magyar Államkincstár Részvénytársaság (a továbbiakban: Kincstár) gondoskodik. (3) A Kincstár a Bank jóváhagyásával köteles a Magyar Nemzeti Bank által korábban kiállított és még esedékessé nem vált kötelezvényeket azonos feltételû és lejáratú új kötelezvények kiállítása útján kicserélni, majd megsemmisíteni A Nemzetközi Fejlesztési Társulás alapokmányának kihirdetésérõl szóló évi 19. törvényerejû rendelet 3. -a a következõ (2) és (3) bekezdésekkel egészül ki és a eredeti szövege (1) bekezdésre változik:,,(2) Az Alapokmány VI. Cikk 10. szakasza szerinti kapcsolattartó szerv feladatait a Pénzügyminisztérium látja el. A pénzforgalmi lebonyolítási feladatokról és a kamatfizetési kötelezettséggel nem járó kötelezvények kiállításáról a Magyar Államkincstár Részvénytársaság (a továbbiakban: Kincstár) gondoskodik. (3) A Kincstár a Társulás jóváhagyásával köteles a Magyar Nemzeti Bank által korábban kiállított és még esedékessé nem vált kötelezvényeket azonos feltételû és lejáratú új kötelezvények kiállítása útján kicserélni, majd megsemmisíteni A Nemzetközi Pénzügyi Társaság alapokmányának kihirdetésérõl szóló évi 20. törvényerejû rendelet 4. -a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki és a eredeti szövege (1) bekezdésre változik:,,(2) Az Alapokmány IV. Cikk 10. szakasza szerinti kapcsolattartó szerv feladatait a Pénzügyminisztérium látja el. A pénzforgalmi lebonyolítási feladatokról és a kamatfizetési kötelezettséggel nem járó kötelezvények kiállításáról a Magyar Államkincstár Részvénytársaság gondoskodik A Nemzetközi Beruházásbiztosítási Ügynökség létrehozásáról szóló, Szöulban, október 11-én kelt Egyezmény kihirdetésérõl szóló évi 7. törvényerejû rendelet 3. (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:,,(3) Az Egyezmény 38. Cikke szerinti kapcsolattartó szerv feladatait a Pénzügyminisztérium látja el. A pénzforgalmi lebonyolítási feladatokról és a kamatfizetési kötelezettséggel nem járó kötelezvények kiállításáról a Magyar Államkincstár Részvénytársaság gondoskodik Az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény 18/B. -ának (2) bekezdése a következõ j) és k) ponttal egészül ki: [A Kincstár feladatai különösen:]

51 2002/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 9947,,j) részt vesz a Magyar Állam nemzetközi pénzügyi és fejlesztési intézményekkel való együttmûködésével, tagságával összefüggõ feladatok lebonyolításában, így különösen gondoskodik az idõszakonként fizetendõ összegek megfelelõ forrásokból történõ kifizetésérõl, át nem ruházható, kamatfizetési kötelezettséget nem tartalmazó kötelezvények kiállításáról, a végrehajtandó mûveletek és ügyletek létrehozásáról és lebonyolításáról; valamint a Magyar Állam javára átutalt vagy fizetett bármilyen összeg tekintetében jogosultként eljár; k) ellátja a külön jogszabályokban megjelölt hatósági letétekkel kapcsolatos kezelõi feladatokat. Hatályukat vesztõ jogszabályok 299. (1) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti: a) a Hpt. 2. -a (1) bekezdésének g) pontja, 12. -a, 14. -a (1) bekezdésének m) pontja, 14. -a (2) bekezdésének h) pontja, 16. -ának (5) bekezdése, 18. -a (2) bekezdésének k) és m) pontja, 79. -ának (5) bekezdése, 82. -ának (2) bekezdése, 99. -ának (4) bekezdése, ának (4) bekezdése, a (2) bekezdésének a) pontja, ának (2) bekezdése, ának (1) bekezdése, ának (3) bekezdése, a (1) bekezdésének b) pontja, a (2) bekezdésének c), d), e), i), k) és q) pontja és 4. számú mellékletének 6. pontja; b) a Tpt. 5. -a 29. pontjának h) alpontja, 31. -ának (4) bekezdése, 67. -ának (11) bekezdése, ának (3) bekezdése, ának (2) bekezdése, a (5) bekezdésének c) pontja, ának (3) bekezdése, a (3) bekezdésének második mondata, a, ának (6) bekezdése, a, ának (2) bekezdése, ának (6) bekezdése, ának (2) bekezdése, a (2) bekezdésének m) pontja és 16. számú melléklete I. fejezetének 6. d) pontja; c) a Bit a (1) bekezdésének k) pontja, át megelõzõ alcím, át megelõzõ alcím, át megelõzõ alcím; d) az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankban való tagság elfogadásáról és ezzel kapcsolatos más kérdésekrõl szóló 61/1991. (X. 29.) OGY határozattal kiegészített 78/1990. (XI. 17.) OGY határozat 2. pontja és a 3. pont (1) bekezdése; e) a Magyar Köztársaság részvényjegyzésérõl az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank alaptõke-emelése kapcsán szóló 14/1997. (III. 12.) OGY határozat 3. pontja; f) a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bankban a tagság elfogadásáról és ezzel kapcsolatos más kérdésekrõl szóló 9/1982. (V. 4.) NET határozat 2. pontja, 3. a) pontja és 4. pontja; g) a Nemzetközi Fejlesztési Társulásban a tagság elfogadásáról és ezzel kapcsolatos egyes kérdésekrõl szóló 10/1985. (IV. 13.) NET határozat 2. pontja, 3. a) pontja és 4. pontja; h) a Nemzetközi Pénzügyi Társaságban a tagság elfogadásáról és ezzel kapcsolatos egyes kérdésekrõl szóló 11/1985. (IV. 13.) NET határozat 2. pontja, 3. a) pontja és 4. pontja; i) a Nemzetközi Fejlesztési Társulás alapjainak tizedik feltöltésében való magyar részvételrõl szóló 30/1994. (IV. 13.) OGY határozat 3. pontja; j) a Magyar Köztársaság részvételérõl a Nemzetközi Fejlesztési Társulás alapjainak 11. feltöltésében és a Közbülsõ Alapban címû 13/1997. (III. 12.) OGY határozat 3. pontja. (2) Az Európai Unióhoz történõ csatlakozásról szóló nemzetközi szerzõdést kihirdetõ törvény hatálybalépésének napján hatályát veszti a Tpt ának (3) bekezdése és ának (2) bekezdése. Mádl Ferenc s. k., a Köztársaság elnöke Dr. Szili Katalin s. k., az Országgyûlés elnöke 1. számú melléklet a évi LXIV. törvényhez I. A Hpt. 2. számú mellékletének módosítása 1. A Hpt. 2. számú melléklet I. fejezet 4. pontja helyébe a következõ,,4. Hitelreferencia szolgáltatások: bankinformáció díjazás ellenében történõ a banktitkot nem sértõ nyújtása, továbbá a Felügyelet által elismert központi hitelinformációs rendszer által nyújtott pénzügyi szolgáltatási tevékenység. 2. A Hpt. 2. számú melléklet I. fejezet pontja a következõ d) alponttal egészül ki: [Pénzkölcsönnyújtás],,d) a jelzálog-hitelintézetrõl és a jelzáloglevélrõl szóló külön törvény szerinti önálló zálogjog vásárlása és egyidejû eladása útján végzett tevékenység. 3. A Hpt. 2. számú melléklet I. fejezete a 17. pontot követõen a következõ 18. ponttal egészül ki:,,18. Elszámolásforgalom: hitelintézetek, MNB, valamint más, az elszámolási rendszerek szabályzata szerint az elszámolási rendszerben részvételre jogosult szervezet közötti, saját és az ügyfelek megbízásából származó fizetési forgalom lebonyolítása, ideértve a fizetési üzenetek ellenõrzését, továbbítását távközlési hálózat igénybevételével, a résztvevõk közötti tartozások és követelések megállapítását és a pénzügyi kockázatok kezelését. 4. A Hpt. 2. számú melléklet III. fejezet 2. pontjának b) alpontja helyébe a következõ [Befolyásoló részesedés: egy személy olyan közvetlen és közvetett tulajdona egy vállalkozásban, illetõleg egy személy

52 9948 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/164. szám és egy vállalkozás között létrejött olyan kapcsolat, amely alapján a személy],,b) a vállalkozás döntéshozó, ügyvezetõ vagy felügyelõ szervei, illetõleg testületei tagjainak legalább húsz százalékát kinevezheti vagy elmozdíthatja, illetõleg, 5. A Hpt. 2. számú melléklet III. fejezet pontja a következõ d) alponttal egészül ki: [A 79. alkalmazásában nem minõsül kockázatvállalásnak],,d) az,,a zónába tartozó országban székhellyel rendelkezõ más hitelintézetnél elhelyezett egy évet meg nem haladó lejáratú betét, ha az nem része a kötelezett hitelintézet szavatoló tõkéjének. 6. A Hpt. 2. számú melléklet III. fejezetének 12. pontja helyébe a következõ,,12. Közvetett tulajdon: egy vállalkozás tulajdoni hányadának, illetõleg szavazati jogának a vállalkozásban tulajdoni részesedéssel, illetõleg szavazati joggal rendelkezõ más vállalkozás (a 4. számú melléklet alkalmazásában: köztes vállalkozás) tulajdoni hányadán, illetõleg szavazati jogán keresztül történõ birtoklása vagy gyakorlása. 7. A Hpt. 2. számú melléklet III. fejezetének 19. pontja helyébe a következõ,,19. Fizetõképességi mutató (szolvencia ráta): a fizetõképesség mérését szolgáló összetett mutatószám, amelyet a szavatoló tõke összege (számláló) és a korrigált mérlegfõösszeg (nevezõ) aránya fejez ki. 8. A Hpt. 2. számú melléklet III. fejezetének 30. pontja helyébe a következõ,,30. Kereskedési könyv: a Tpt.-ben ilyenként szabályozott nyilvántartás. 9. A Hpt. 2. számú melléklet III. fejezetének 41. pontja helyébe a következõ,,41. Kiszervezés: ha a hitelintézet a pénzügyi-, illetõleg kiegészítõ pénzügyi szolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódó, illetõleg jogszabály által végezni rendelt olyan tevékenységét, amelynek során adatkezelés, adatfeldolgozás vagy adattárolás valósul meg, nem önállóan végzi, hanem annak folyamatos vagy rendszeres elvégzésére tõle szervezetileg független személlyel vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társasággal kizárólagos szerzõdést köt. 10. A Hpt. 2. számú melléklet IV. fejezetének 1. pontja helyébe a következõ,,1. Betét: e melléklet I/2. pontja szerinti betét, valamint hitelintézet által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítõ értékpapír, ide nem értve a) a hitelintézetnél más hitelintézet által elhelyezett betétet, b) jelzálog-hitelintézet által külön jogszabály szerint kibocsátott jelzáloglevelet, c) az alárendelt kölcsöntõkét, d) a kiegészítõ alárendelt kölcsöntõkét, e) szövetkezeti hitelintézetnél a szövetkezeti tagi hozzájárulást. 11. A Hpt. 2. számú melléklet IV. fejezetének 5. pontja helyébe a következõ,,5. Közös betét: az olyan betét, amelynek több tulajdonosa, illetõleg kedvezményezettje van (több személy nevére szól). A betétbiztosítás szempontjából közös betétnek minõsülnek a társasházak, lakásszövetkezetek, iskolaszövetkezetek, az építõközösségek betétei is azzal, hogy a kártalanítás összegét hozzá kell számítani a közösséget alkotó természetes személyek egyéb betéteire fizetendõ kártalanítás összegéhez. 12. A Hpt. 2. számú melléklet IV. fejezetének 6. pontja helyébe a következõ,,6. Kártalanításra jogosult személy: A betétes. Kivételt képeznek azok a betétek, amelyek szerzõdéses feltételei ettõl eltérõ megállapodást tartalmaznak. Nem minõsül kártalanításra jogosult személynek az a személy, aki a betét tulajdonosának rendelkezése alapján rendelkezik a betét fölött a betét befagyása pillanatában, de egyébként sem tulajdonosa, sem kedvezményezettje a betétnek. II. A Hpt. 4. számú mellékletének módosítása A Hpt. 4. számú mellékletének 1. pontja helyébe a következõ [E törvény alkalmazásában a közvetett tulajdon számításának szabályai],,1. A közvetett tulajdon arányának megállapításához a közvetett tulajdonnal rendelkezõnek a köztes vállalkozásban (2. számú melléklet III/12. pont) fennálló szavazati jogát vagy tulajdoni hányadát meg kell szorozni a köztes vállalkozásnak a vállalkozásban fennálló szavazati vagy tulajdoni hányada közül azzal, amelyik a nagyobb. Ha a köztes vállalkozásban fennálló szavazati vagy tulajdoni hányad az ötven százalékot meghaladja, akkor azt egy egészként kell figyelembe venni. 2. számú melléklet a évi LXIV. törvényhez,,5. számú melléklet az évi CXII. törvényhez A szavatoló tõke számítása 1. A hitelintézet szavatoló tõkéje alapvetõ, járulékos és kiegészítõ tõkébõl áll. 2. Az alapvetõ tõke a 3 4. pontban meghatározott pozitív és negatív összetevõk 5 7. pontban foglaltak figyelembevételével számított összege.

53 2002/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Az alapvetõ tõke pozitív összetevõi a számviteli kimutatások alapján: a) jegyzett tõke, b) tõketartalék, c) lekötött tartalékból a fel nem osztható szövetkezeti vagyonrész, d) általános tartalék, e) általános kockázati céltartalék a korrigált mérlegfõösszeg 1,25%-áig, f) eredménytartalék, ha pozitív, g) könyvvizsgáló által hitelesített mérleg szerinti eredmény, ha pozitív. 4. Az alapvetõ tõke negatív összetevõi a számviteli kimutatások alapján: a) jegyzett tõke be nem fizetett része, b) immateriális javak, a lekötött tartalék meghatározásánál figyelembe vettek kivételével, c) osztalék-elsõbbségi, a nyereséges évben az elmúlt év(ek) elmaradt hozamkifizetésére is feljogosító, jegyzett és befizetett részvények, d) eredménytartalék, ha negatív, e) könyvvizsgáló által hitelesített mérleg szerinti eredmény, ha negatív, illetve évközi szavatoló tõke számítás esetén az évközi negatív eredmény, f) kockázati céltartalék ide nem értve az általános kockázati céltartalékot és az értékvesztés hiánya, azaz a mérlegen kívüli kötelezettségek és az eszközök helytelen értékelése miatt el nem számolt kockázati céltartalék, illetve értékvesztés összege (ideértve a könyvvizsgáló vagy a Felügyelet vizsgálata során feltárt céltartalék hiányt, illetve az el nem számolt értékvesztést is). 5. Ha a hitelintézet a jegyzett tõke emelésérõl dönt, a megemelt összegû jegyzett tõke a tõkeemelés összegének befizetését igazoló dokumentumok Felügyeletnek történõ bemutatásától kezdõdõen számítható be a szavatoló tõkébe. 6. Ha a hitelintézet a jegyzett tõke leszállításáról dönt, a hitelintézetnek a szavatoló tõke számítása során a jegyzett tõkét a leszállított értéken kell figyelembe venni. 7. A szavatoló tõke számítása során az általános kockázati céltartalék a mindenkori társasági adó mértékével csökkentett összegben vehetõ figyelembe. 8. A járulékos tõke pozitív összetevõi a számviteli kimutatások alapján: a) osztalék-elsõbbségi, a nyereséges évben az elmúlt év(ek) elmaradt hozamkifizetésére is feljogosító, jegyzett és befizetett részvények, b) értékelési tartalék, c) alárendelt kölcsöntõke. 9. A járulékos tõke negatív összetevõje: az alárendelt kölcsöntõke figyelembe nem vehetõ része. 10. A törvény alkalmazásában alárendelt kölcsöntõkének minõsül minden olyan kölcsön, amely kielégíti az alábbi feltételeket: a) ténylegesen rendelkezésre áll, és az igénybe vevõ hitelintézet számára azonnal, jogvita vagy sortartási kötelezettség nélkül hozzáférhetõ, továbbá az igénybe vevõ hitelintézet mérlegében szerepel, b) az alárendelt kölcsöntõke nyújtására vonatkozó szerzõdés tartalmazza a kölcsönt nyújtó fél egyetértését arra vonatkozóan, hogy az általa nyújtott kölcsön bevonható a hitelintézet adósságának rendezésébe és a kölcsönt nyújtó követelése a törlesztések sorrendjében a részvényesek elõtti legutolsó helyen áll, c) a kölcsön, ideértve a hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírt is eredeti futamideje öt évet meghaladó lejáratú, és legkevesebb öt év múlva fizetendõ vissza, illetve, ha a lejárat nincs meghatározva, a kölcsön csak a szerzõdésben rögzített, a felmondástól számított, legkevesebb öt év múlva fizethetõ vissza, kivéve, ha a Felügyelet engedélyezi a korábbi visszafizetést, d) a kölcsön-, illetve az értékpapír adás-vételi szerzõdés semminemû olyan feltételt nem tartalmaz, amely a kapcsolódó kamat- és járulékfizetést megnöveli, kivéve mozgó kamatozás esetén a referencia kamat emelkedésébõl adódó kamatnövekedést, e) tõketörlesztés az eredeti lejárat vagy a szerzõdésben kikötött felmondási idõ elõtt nem lehetséges, kivéve, ha azt a Felügyelet engedélyezi, f) az alárendelt kölcsöntõkével kapcsolatosan kizárt a kölcsöntõkét nyújtó bármiféle beszámítási joga a kölcsönfelvevõvel szemben. 11. Az alárendelt kölcsöntõke összegének a szavatoló tõkébe történõ beszámítását legalább a visszafizetési idõpontot megelõzõ öt év során fokozatosan, évente egyenlõ arányban csökkenteni kell. 12. A részvénnyé átváltoztatható kötvény akkor számítható be a járulékos tõkébe, ha kielégíti az alárendelt kölcsöntõkére vonatkozó feltételeket. Egyéb esetben a részvénnyé átváltoztatható kötvény nem minõsül szavatoló tõkeelemnek. 13. A járulékos tõke szavatoló tõkébe történõ beszámíthatóságánál az alábbi korlátozásokat kell érvényesíteni: a) a figyelembe vehetõ járulékos tõke összege nem haladhatja meg az alapvetõ tõke összegének 100%-át, b) a járulékos tõkeként figyelembe vehetõ alárendelt kölcsöntõke aránya nem haladhatja meg az alapvetõ tõke 50%-át.

54 9950 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/164. szám 14. A 13. pont szerinti korlátozások figyelembevételével meghatározott szavatoló tõke alapvetõ és járulékos tõkerészek összegébõl le kell vonni: a) a más pénzügyi intézményben, befektetési vállalkozásban valamint biztosítóintézetben lévõ részesedések könyv szerinti értékét ha a felsoroltaknál a hitelintézet befolyásoló részesedéssel rendelkezik, valamint az elõzõekben felsorolt vállalkozások részére nyújtott alárendelt kölcsöntõke könyv szerinti értékét, b) a befolyásoló részesedésnek nem minõsülõ, más pénzügyi intézményben, befektetési vállalkozásban valamint biztosítóintézetben lévõ részesedések könyv szerinti értékének, valamint az elõzõekben felsorolt vállalkozások részére nyújtott alárendelt kölcsöntõke könyv szerinti értékének együttes összegébõl az pontok figyelembevételével számított szavatoló tõke tíz százalékát meghaladó részt. A levonások során érvényesíteni kell a 13. pontban meghatározott korlátozásokat. 15. A 14. pontban foglalt levonásokat követõen fennmaradó szavatoló tõke alapvetõ és járulékos tõkerészei képezik a ban meghatározott, a szavatoló tõke nagyságához kötött korlátozások alapját. 16. A 14. pontban foglalt levonásokat követõen fennmaradó szavatoló tõke alapvetõ és járulékos tõkerészeibõl le kell vonni: a) a 79. és 83. szerinti limittúllépések összegét, b) a külön jogszabály alapján meghatározott országkockázat tõkekövetelményét. A levonások során érvényesíteni kell a 13. pontban meghatározott korlátozásokat. 17. A fizetõképességi mutató (szolvencia ráta) számlálóját a 16. pontban foglalt levonásokat követõen fennmaradó szavatoló tõke képezi. 18. A kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók és kockázatvállalások, valamint a teljes tevékenységre számított devizaárfolyam- és árukockázat tõkekövetelményének fedezetére az alapvetõ és járulékos tõke mellett kiegészítõ tõke is felhasználható. Alapvetõ és járulékos tõkerészként a 16. pontban foglalt levonások és a külön rendeletben meghatározott korrigált mérlegfõösszeg nyolc százaléka, illetõleg felügyeleti határozatban elõírt magasabb fizetõképességi mutató (szolvencia ráta) korrigált mérlegfõösszeggel szorzott értékének tõkébõl történõ elkülönítése után fennmaradó összeg vehetõ figyelembe. A kiegészítõ tõkét a kiegészítõ alárendelt kölcsöntõke és a járulékos tõkének a 13. pontokban meghatározott korlátozások miatt fel nem használható része alkotja. 19. A törvény alkalmazásában kiegészítõ alárendelt kölcsöntõkének minõsül minden olyan alárendelt kölcsön, amely kielégíti a következõ feltételeket: a) megfelel a 10. pont a), b), d), e) és f) alpontjában rögzített feltételeknek, b) eredeti futamideje legalább két év, c) a vonatkozó szerzõdés tartalmazza, hogy a lejáratkor vagy azt követõen kizárólag akkor fizethetõ vissza, ha a kereskedési könyvet vezetõ intézmény megfelel a rá vonatkozó tõkekövetelményeknek. 20. A kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók és kockázatvállalások, valamint a teljes tevékenységre számított devizaárfolyam- és árukockázat tõkekövetelményének fedezetére szolgáló szavatoló tõkében a kiegészítõ alárendelt kölcsöntõke és a járulékos tõkeelemek csak olyan mértékben vehetõk figyelembe, hogy azok együttes összege ne haladja meg az ugyanezen kockázatok fedezetére figyelembe vett alapvetõ tõkeelemek összegének kétszáz százalékát. 3. számú melléklet a évi LXIV. törvényhez,,6. számú melléklet az évi CXII. törvényhez E törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítésérõl szóló, Brüsszelben, december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdetõ évi I. törvény 3. -ával összhangban az Európai Közösségeknek a következõkben felsorolt jogszabályaival összeegyeztethetõ szabályozást tartalmaz: 1. Az Európai Parlament és a Tanács március 20-án kelt 2000/12/EK irányelve a hitelintézeti tevékenység megkezdésérõl és gyakorlásáról; 2. A Tanács június 10-én kelt 91/308/EGK irányelve a pénzügyi rendszer pénzmosás céljára való felhasználásának megelõzésérõl; 3. Az Európai Parlament és a Tanács május 30-án kelt 94/19/EGK irányelve a betétbiztosító rendszerekrõl; 4. A Tanács március 15-én kelt 93/6/EGK irányelve a befektetési vállalatok és hitelintézetek tõkemegfelelésérõl; 5. A Tanács december 18-án kelt 86/635/EGK irányelve a bankok és más pénzintézetek éves beszámolójáról és összevont beszámolójáról; 6. A Tanács 87/102/EGK irányelve a tagállamok fogyasztói hitelre vonatkozó jogszabályai és közigazgatási rendelkezései közelítésérõl, illetve az ezt módosító

55 2002/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y /88/EGK irányelve, valamint a Tanács 98/7/EK irányelve; 7. Az Európai Parlament és a Tanács július 18-án kelt 95/26/EK irányelve a 77/780/EGK és a 89/646/EGK, a hitelintézetekre vonatkozó irányelve, a Tanács 93/22/EGK irányelve az értékpapírok területén érvényesülõ befektetési szolgáltatásokról és az átruházható értékpapírokba kollektív alapon befektetõ vállalkozásokra vonatkozó 85/611/EGK irányelv módosításáról, a prudenciális felügyelet megerõsítése érdekében. 4. számú melléklet a évi LXIV. törvényhez I. A Tpt. 1. számú mellékletének módosítása A Tpt. 1. számú melléklete a következõ 15. ponttal egészül ki:,,15. Ctv.: évi CXLV. törvény a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról. II. A Tpt. 3. számú mellékletének módosítása A Tpt. 3. számú melléklete a következõ IV. fejezettel egészül ki:,,az értékpapír-sorozatok tõzsdei bevezetése esetén a tájékoztató tartalmazza 1. a bevezetésben közremûködõ befektetési szolgáltató nevét, székhelyét; 2. a tõzsdei bevezetést kezdeményezõ közgyûlési (vagy igazgatósági) döntésrõl szóló határozat számát és idõpontját; 3. a kibocsátó nyilatkozatát, hogy ellene a tõzsdei bevezetési kérelem Felügyelet részére történõ benyújtásakor csõdeljárás, felszámolási eljárás vagy végelszámolás nincs folyamatban, valamint a bevezetés kérelmezését megelõzõ két évben két évnél rövidebb mûködés esetén a kibocsátó tevékenységének megkezdése óta fizetési kötelezettségeinek eleget tett, nincs köztartozása és nemfizetés miatt ezen idõszak alatt jogerõs bírósági határozattal nem marasztalták el; 4. amennyiben a bevezetésben közremûködõ befektetési szolgáltató személye eltér a forgalomba hozatal során közremûködõ forgalmazó személyétõl, úgy annak nyilatkozatát arról, hogy egyetemleges felelõsséget vállal a kibocsátóval azért, hogy a tájékoztató a valóságnak megfelelõ adatokat és állításokat tartalmaz, illetve tudomásuk szerint nem kerültek elhallgatásra olyan tények és információk, amelyek a kibocsátó és a bevezetés tárgyát képezõ értékpapír-sorozat helyzetének megítélése szempontjából jelentõséggel bírnak; 5. a kibocsátó nyilatkozatát arról, hogy a bevezetendõ értékpapír forgalomképes, illetve nincs tudomása olyan szerzõdésrõl vagy megállapodásról, amely az értékpapírsorozat szabad forgalmazhatóságát korlátozza; 6. a kibocsátóra vonatkozó legújabb gazdasági, jogi és pénzügyi adatokat, amennyiben a nyilvános forgalomba hozatali eljárás lezárásától a bevezetési kérelem benyújtásáig eltelt idõtartam a hat hónapot meghaladja; 7. az értékpapír nyilvános forgalomba hozatalától a bevezetési kérelem benyújtásáig eltelt idõszak tõzsdén kívüli forgalmazási adatait (értékesített mennyiség, átlagárfolyam, az idõszakban elért minimális és maximális árfolyam megjelölésével), amennyiben az eltelt idõszak meghaladja a hat hónapot; 8. a bevezetési kérelem idõpontját megelõzõen benyújtott utolsó kibocsátói gyorsjelentéshez készített (utólagosan csatolt) könyvvizsgálói jelentést; 9. részvény-sorozat bevezetésére vonatkozó engedélyeztetési eljárás esetén a kérelem benyújtása idõpontjában a bevezetni kívánt részvény-sorozat öt százalék feletti tulajdonosainak megnevezését és szavazati arányaik megoszlását; 10. minden egyéb olyan adatot és nyilatkozatot, amelyet a bevezetési kérelem benyújtása idõpontjában hatályos egyéb jogszabályok, illetve a Felügyelet által elfogadott tõzsdei szabályzatok elõírnak. A nemzetközi pénzügyi intézmény értékpapírjának magyar tõzsdére való bevezetésének elõzetes engedélyezésekor a tájékoztató megjelölés helyett a 7. számú mellékletben szereplõ ismertetõt kell érteni. III. A Tpt. 4. számú mellékletének módosítása A Tpt. 4. számú melléklete a következõ f) ponttal egészül ki:,,f) Az értékpapír-sorozatok tõzsdei bevezetése esetén a tájékoztató tartalmazza 1. a bevezetésben közremûködõ befektetési szolgáltató nevét, székhelyét; 2. a tõzsdei bevezetést kezdeményezõ közgyûlési (vagy igazgatósági) döntésrõl szóló határozat számát és idõpontját; 3. a kibocsátó nyilatkozatát, hogy ellene a tõzsdei bevezetési kérelem Felügyelet részére történõ benyújtásakor csõdeljárás, felszámolási eljárás vagy végelszámolás nincs folyamatban, valamint a bevezetés kérelmezését megelõzõ két évben két évnél rövidebb mûködés esetén a kibocsátó tevékenységének megkezdése óta fizetési kötelezett-

56 9952 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/164. szám ségeinek eleget tett, nincs köztartozása és nemfizetés miatt ezen idõszak alatt jogerõs bírósági határozattal nem marasztalták el; 4. amennyiben a bevezetésben közremûködõ befektetési szolgáltató személye eltér a forgalomba hozatal során közremûködõ forgalmazó személyétõl, úgy annak nyilatkozatát arról, hogy egyetemleges felelõsséget vállal a kibocsátóval azért, hogy a tájékoztató a valóságnak megfelelõ adatokat és állításokat tartalmaz, illetve tudomásuk szerint nem kerültek elhallgatásra olyan tények és információk, amelyek a kibocsátó és a bevezetés tárgyát képezõ értékpapír-sorozat helyzetének megítélése szempontjából jelentõséggel bírnak; 5. a kibocsátó nyilatkozatát arról, hogy a bevezetendõ értékpapír forgalomképes, illetve nincs tudomása olyan szerzõdésrõl vagy megállapodásról, amely az értékpapírsorozat szabad forgalmazhatóságát korlátozza; 6. a kibocsátóra vonatkozó legújabb gazdasági, jogi és pénzügyi adatokat, amennyiben a nyilvános forgalomba hozatali eljárás lezárásától a bevezetés kérelem benyújtásáig eltelt idõtartam a hat hónapot meghaladja; 7. az értékpapír nyilvános forgalomba hozatalától a bevezetési kérelem benyújtásáig eltelt idõszak tõzsdén kívüli forgalmazási adatait (értékesített mennyiség, átlagárfolyam, az idõszakban elért minimális és maximális árfolyam megjelölésével), amennyiben az eltelt idõszak meghaladja a hat hónapot; 8. a bevezetési kérelem idõpontját megelõzõen benyújtott utolsó kibocsátói gyorsjelentéshez készített (utólagosan csatolt) könyvvizsgálói jelentést; 9. részvény-sorozat bevezetésére vonatkozó engedélyeztetési eljárás esetén a kérelem benyújtása idõpontjában a bevezetni kívánt részvény-sorozat öt százalék feletti tulajdonosainak megnevezését és szavazati arányaik megoszlását; 10. minden egyéb olyan adatot és nyilatkozatot, amelyet a bevezetési kérelem benyújtása idõpontjában hatályos egyéb jogszabályok, illetve a Felügyelet által elfogadott tõzsdei szabályzatok elõírnak. A nemzetközi pénzügyi intézmény értékpapírjának magyar tõzsdére való bevezetésének elõzetes engedélyezésekor a tájékoztató megjelölés helyett a 7. számú mellékletben szereplõ ismertetõt kell érteni. [Az éves jelentésnek legalább a következõket kell tartalmaznia],,a) A kibocsátó tárgy üzleti évi gazdálkodásának elemzésekkel alátámasztott, az átfogó értékelést lehetõvé tevõ leírása, melynek legalább az üzleti évet megelõzõ évvel történõ összehasonlító elemzésére kell kiterjednie. Az üzleti elemzésben legalább a következõkre kell kitérni: V. A Tpt. 6. számú mellékletének módosítása 1. A Tpt. 6. számú melléklete I. részének 15. pontja helyébe a következõ [A rendkívüli tájékoztatás keretében közzéteendõ információk köre I.],,15. peres eljárás megindítása és lezárása a kibocsátó által vagy a kibocsátó ellen vagy az adóhatóság által lefolytatott eljárás, hatóság által kiszabott pénzbírság összege, akkor, ha a eljárás során meghozott érdemi határozatban kötelezettségként megállapított összeg az alaptõke tíz százalékát meghaladja, 2. A Tpt. 6. számú melléklete I. részének 22. pontja helyébe a következõ [A rendkívüli tájékoztatás keretében közzéteendõ információk köre I.],,22. a kibocsátónak saját kibocsátású értékpapírjaira vonatkozó vételi vagy eladási opciója, megbízása, valamint annak teljesülése (dátum, mennyiség, árfolyam, befektetési szolgáltató neve), VI. A Tpt. 10. számú mellékletének módosítása 1. A Tpt. 10. számú melléklete 1. pontjának i) alpontja helyébe a következõ [Tevékenységi engedély iránti kérelemhez az alábbi okiratokat kell mellékelni:],,i) a könyvvizsgáló igazolását arra vonatkozóan, hogy a szolgáltató informatikai rendszere alkalmas a 92. (4) bekezdésében meghatározott követelmények teljesítésére; 2. A Tpt. 10. számú melléklete 4. pontjának helyébe a következõ,,4. Hitelintézet kérelme esetén az 1. pontban foglaltakon túl mellékelni kell a 2. pont e) alpontjában meghatározott leírást és a 2. pont j) k) alpontjában meghatározott nyilatkozatokat. IV. A Tpt. 5. számú mellékletének módosítása A Tpt. 5. számú melléklet III. része a) pontjának bevezetõ szövegrésze helyébe a következõ VII. A Tpt. 12. számú mellékletének módosítása A Tpt. 12. számú mellékletének 2. pontja helyébe a következõ

57 2002/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 9953,,2. A ban meghatározott kivétellel a portfoliókezelési tevékenység és a portfolió-kezelési tevékenységet végzõ egyéb tevékenységei szétválasztásának szabályai. VIII. A Tpt. 15. számú mellékletének módosítása 1. A Tpt. 15. számú mellékletének címe helyébe a következõ cím lép:,,a portfolió-kezelési, befektetési alapkezelési, önkéntes kölcsönös biztosító és magánnyugdíjpénztári vagyonkezelési tevékenységet végzõ által a kezelt portfoliókon elért teljesítmény, illetve hozam számításának, bemutatásának illetve közzétételének szabályai, elvei 2. A Tpt. 15. számú melléklet bevezetõ szövegrészének második mondata helyébe a következõ,,a teljesítményszámítási, bemutatási és közzétételi szabályok célja, hogy a befektetõk biztosak lehessenek abban, hogy a teljesítményrõl szóló információk teljesek és helyesek. Ezen elõírások betartása illetve a hozamszámítási módszerek egységessége azt szolgálja, hogy az egyes portfoliók ideértve a befektetési alapokat és az önkéntes kölcsönös biztosító és magánnyugdíjpénztári vagyonokat is teljesítményét minél inkább összehasonlíthatóvá tegye. 3. A Tpt. 15. számú mellékletének 6. pontja helyébe a következõ,,6. A pénzbõl és pénzjellegû eszközökbõl származó hozamokat bele kell foglalni a teljes hozam számításába. 4. A Tpt. 15. számú mellékletének 8. pontja helyébe a következõ,,8. A portfolió hozamának számításakor jogszabály eltérõ rendelkezésének hiányában havi tõkesúlyozott vagy napi idõsúlyozott hozamszámítást kell alkalmazni. 5. A Tpt. 15. számú mellékletének 18. pontja helyébe a következõ,,18. Amennyiben a portfolióhoz, annak befektetési politikájában referenciaindexet is rendeltek, ezen referenciaindex hozamát ugyanarra (ugyanazokra) az idõszakra (idõszakokra) és ugyanolyan hozamszámítási módszert alkalmazva kell bemutatni, amelyekre a portfolió hozama bemutatásra kerül. 6. A Tpt. 15. számú mellékletének 19. pontja helyébe a következõ,,19. A befektetési alapkezelési és portfolió-kezelési tevékenységet végzõ teljesítményeinek bemutatásakor a hozamadatokat lehetõleg öt évre visszamenõen, illetve tevékenysége megkezdésétõl a naptári éveknek megfelelõ bontásban kell bemutatni. IX. A Tpt. 16. számú mellékletének módosítása 1. A Tpt. 16. számú melléklete I. részének 6. pontja a következõ g) ponttal egészül ki: [A befektetési alap részletes befektetési politikája, azon belül különösen:],,g) az ingatlanalap portfoliójában lévõ ingatlanok megterhelésének lehetõsége és szabályai. 2. A Tpt. 16. számú melléklete I. részének 19. pontja helyébe a következõ,,19. A befektetési alap tulajdonában lévõ befektetési eszközök kölcsönzésének, az eszközök terhelhetõségének szabályai; X. A Tpt. 18. számú mellékletének módosítása A Tpt. 18. számú mellékletének 7. pontja helyébe a következõ,,7. Az alap befektetési politikájával kapcsolatos kockázatok bemutatása; XI. A Tpt. 20. számú mellékletének módosítása 1. A Tpt. 20. számú melléklet táblázata b) sorának elsõ oszlopába a következõ,,b) egyéb tõzsdei értékpapírok, a 275. b) pontja szerinti értékpapírok, nyilvános nyíltvégû kollektív befektetési értékpapírok 2. A Tpt. 20. számú melléklet táblázata f) sorának elsõ oszlopába a következõ,,f) kollektív befektetési értékpapírok, kivéve a nyilvános nyíltvégû kollektív befektetési értékpapírokat XII. A Tpt. 21. számú mellékletének módosítása 1. A Tpt. 21. számú mellékletének 5. pontja helyébe a következõ,,5. a tárgyidõszak elején forgalomban lévõ, a tárgyidõszakban eladott, a tárgyidõszakban visszaváltott, a tárgyidõszak végén forgalomban lévõ befektetési jegyek száma, a portfolió összesített nettó eszközértéke és az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközérték; 2. A Tpt. 21. számú melléklet 12. pontjának a) alpontja helyébe a következõ [az éves jelentés esetén],,a) az alapnak az adott naptári évben számolt utolsó összesített nettó eszközértéke és az egy jegyre jutó nettó eszközértéke az utolsó három év végére vonatkozóan, ide nem értve a tárgyidõszakot,

58 9954 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/164. szám 5. számú melléklet a évi LXIV. törvényhez,,22. számú melléklet a évi CXX. törvényhez Az árutõzsdei szolgáltató esetében a tevékenységi engedély kiadásához szükséges kérelem mellékletei Tevékenységi engedély iránti kérelemhez az alábbi okiratokat kell mellékelni: a) a folytatni kívánt tevékenységek megjelölését, b) az üzletszabályzat és a iratkezelési szabályzat, belsõ ellenõrzési szabályzat, ügyviteli szabályzat tervezetét, c) a kérelmezõ döntési, irányítási rendszerét is tartalmazó szervezeti és mûködési szabályzatot, d) a személyi feltételek igazolásához szükséges dokumentumokat, e) e törvényben és külön jogszabályban meghatározott tárgyi, technikai feltételek részletes leírását, f) a könyvvizsgáló igazolását arra vonatkozólag, hogy a szolgáltató informatikai rendszere alkalmas a 92. (4) bekezdésében meghatározott követelmények teljesítésére, g) a számviteli politika, számviteli rend bemutatását, h) az üzleti nyilvántartásra vonatkozó szabályzat tervezetét, i) a külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének igazolását, j) az alapszabályt (alapító okiratot), illetve annak módosításait, k) a jegyzett tõke befizetésének igazolását, nem újonnan alakuló társaságok esetén a saját tõke meglétét, (30 napnál nem régebbi auditált mérlegbeszámoló benyújtásával), l) ügynöki tevékenység végzése esetén az ügynök és a megbízó között létrejött szerzõdés tervezetét, m) fióktelep formájában mûködõ szolgáltató esetében a külföldi hatóság által kiállított nyilatkozatot a tekintetben, hogy a tevékenység folytatásához szükséges engedéllyel rendelkezik, n) fióktelep formájában mûködõ szolgáltató esetében a döntési, irányítási jogkör bemutatását. 6. számú melléklet a évi LXIV. törvényhez,,23. számú melléklet a évi CXX. törvényhez Az információs összeállítás kötelezõ tartalmi elemei Az információs összeállításnak legalább a következõ adatokat kell tartalmaznia: I. a) Összefoglaló oldal A kibocsátó megnevezése, a forgalmazó neve, a jegyzési, eladási idõszak nyitó- és zárónapja, az információs összeállításra és az ajánlattételre vonatkozó kötelezettségvállalások (a 15. (1) és (2) bekezdése szerinti teljességi és felelõsségvállalói nyilatkozat), nyilatkozat arra vonatkozóan, hogy ezen melléklet I. d) pontjában felsorolt dokumentumok teljes terjedelmükben a kibocsátó székhelyén megtekinthetõk, továbbá, hogy a befektetõ jogosult kérni az információs összeállítás további adatokkal történõ kiegészítését (illetve ennek módjának ismertetése). Külön ki kell emelni a forgalomba hozatal zártkörûségének tényét. b) A kibocsátó bemutatása 1. cégneve, 2. székhelye, telephelye, 3. az alapítás, a cégbejegyzés dátuma és helye, a cégjegyzék száma, 4. a jegyzett és a befizetett alaptõke, 5. a mûködési idõtartam, 6. az üzleti év, 7. a hirdetmények közzétételének helye, 8. a tevékenységi kör a TEÁOR szám megjelölésével, engedélyhez kötött tevékenység esetén nyilatkozat az engedély meglétérõl és tartalmáról, 9. a kibocsátó által korábban forgalomba hozott és még forgalomban levõ értékpapír típusa és fajtája, a forgalomba hozatal idõpontja és eredménye, a forgalomban levõ értékpapír piaci helyzetének, árfolyam alakulásának bemutatása, 10. a részvényesek száma, összetétele, 11. a társaság olyan részvénykönyvbe bejegyzett tulajdonosainak felsorolása, akik részesedése egyenként az alaptõke öt százalékát meghaladja, a tulajdoni hányad megjelölésével részvényfajtánként, 12. a kibocsátó korábban kibocsátott értékpapírjának tíz százalékot elérõ vagy meghaladó tulajdoni részesedéssel rendelkezõ, a részvénykönyvbe bejegyzett tulajdonosának megnevezése, 13. a kibocsátó szervezeti felépítése, 14. az alkalmazotti létszám, 15. a vezetõ állású személyek személyi és szakmai adatai, így különösen az iskolai végzettség, szakképzettség, szakmai gyakorlat, más gazdasági társaságnál betöltött vezetõ pozíció megléte esetén ennek feltüntetése, a vezetõ állású személyek értékpapír-tulajdona a kibocsátó által kibocsátott értékpapírokból, 16. az osztalékra való jogosultság, elsõbbségi jog, likvidációs szabály érvényesülése, a szavazati jogok ismertetése, a részvények átalakíthatóságával összefüggõ szabályok, eladási és vételi opció, elõvásárlási jog, illetve a forgalomképesség egyéb korlátai, 17. dolgozói részvények esetén azok kibocsátási, vásárlási és visszavásárlási feltételei.

59 2002/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 9955 c) A kibocsátó üzleti tevékenysége 1. a kibocsátó történetének rövid áttekintése, az üzleti tevékenység fejlõdésének bemutatása a forgalomba hozatalt megelõzõ három üzleti évre vonatkozóan, 2. fõbb gazdasági, üzleti tevékenység, szolgáltatás bemutatása, mûködési terület, 3. fõbb gazdasági mutatók (jövedelmezõség, hatékonyság, likviditás stb.), 4. az ágazat piaci helyzete, piaci pozíciók, a versenytársak bemutatása. d) Pénzügyi jelentés és a kapcsolódó információk Az információs összeállításhoz mellékelni kell a számvitelre vonatkozó jogszabályok alapján elkészített, az utolsó három évre vonatkozó éves beszámolót (mérleget, eredménykimutatást, kiegészítõ mellékletet és a független könyvvizsgálói jelentést), az utolsó évre vonatkozó üzleti jelentést, az utolsó évre vonatkozó konszolidált éves beszámolót. Átalakulással létrejött szervezet esetén ha az átalakulás egy éven belül történt az átalakulási vagyonmérleget is csatolni kell. Az információs összeállításnak tartalmaznia kell a kibocsátó számviteli politikájának ismertetését. Az információs összeállításnak amennyiben az utolsó mérlegkészítés óta legalább 6 hónap eltelt tartalmaznia kell a rendelkezésre álló legújabb pénzügyi információkat. E legújabb pénzügyi információknak a számvitelre vonatkozó jogszabály alapján összeállított mérleg adataival összehasonlíthatónak kell lenni. e) Peres eljárások A kibocsátó által vagy a kibocsátó ellen kezdeményezett folyamatban levõ peres eljárások felsorolását, ha a perérték az alaptõke tíz százalékát meghaladja. f) A forgalomba hozatal adatai 1. a forgalomba hozatal alapjául szolgáló döntés száma, tartalma, idõpontja, 2. a jegyzési garanciát vállalók megnevezése, címe, a lejegyzésre vállalt összeg feltüntetése, 3. a forgalomba hozatalban közremûködõ befektetési vállalkozás megnevezése és címe, 4. a forgalomba hozatal összege, a forgalomba hozatallal megszerezni tervezett tõke felhasználási célja, 5. az értékpapírok neve, sorozat- és sorszáma, fajtája, típusa, futamideje, elõállítása és címletezése, nyilvántartása (letétbe helyezés), az értékpapír kódja, 6. az értékpapírok száma, névértéke, forgalomba hozatali árfolyama, az árfolyam-meghatározás módszere, a forgalomba hozatal jellege, 7. a kötvény kamatozása, a tervezett kamat (diszkont) mértéke, meghatározásának módja, továbbá ha a kötvény kibocsátója fenntartja magának a jogot, hogy a kötvény futamideje alatt a kamatot megváltoztassa, a kamatváltozás szabályai, közzétételének módja, 8. a forgalomba hozatal dátuma, kamatidõszak, kamatmeghatározás idõpontja, a kamatfizetés idõpontja és rendje, a tõketörlesztés idõpontja, a kifizetõ helyek megnevezése és címe, 9. a vásárlásra jogosultak köre, 10. a jegyzés, illetve eladás kezdõ- és zárónapja, helye és ideje, 11. a befizetés módja, a befizetésre nyitva álló bankszámla száma, 12. a túl- és aluljegyzés esetén követendõ eljárás, az allokáció leírása, 13. az értékpapírhoz kapcsolódó jogok bemutatása, különösen: elõvásárlási jog, lejárat elõtti visszaváltási és visszavásárlási jog, az átruházás korlátozása, a kötvénytulajdonosok nyilvántartása, értesítések, 14. a forgalomba hozatal költségei, 15. az értékpapírhoz fûzõdõ egyéb feltételek, irányadó jog, 16. a kötelezettség teljesítésének pénzügyi biztosítékai, 17. a 7. (2) bekezdésében meghatározott okirat szövegének tervezete, 18. a befektetõk tájékoztatásának szabályai. II. 1. Ha a kibocsátóval vagy jogelõdjével szemben a forgalomba hozatalt megelõzõ három naptári évben csõdeljárást folytattak le vagy felszámolási eljárást rendeltek el, az információs összeállításnak tartalmaznia kell az erre vonatkozó adatokat is. 2. Ha az értékpapírban foglalt kötelezettségek teljesítésére valamely személy garanciát vállal, az információs összeállításnak tartalmaznia kell a garanciavállalóra vonatkozó, az I. rész b) e) pontjaiban, valamint az ezen rész 1. pontjában meghatározott adatokat is. 3. Az információs összeállításban a figyelem felhívására alkalmas módon, külön ki kell emelni a kibocsátó üzleti tevékenységének esetleges kiemelkedõ kockázati tényezõit. 7. számú melléklet a évi LXIV. törvényhez,,24. számú melléklet a évi CXX. törvényhez A helyi önkormányzatok kötvénykibocsátásához készített információs összeállítás kötelezõ tartalmi elemei A helyi önkormányzatok által készített információs összeállításnak legalább a következõ adatokat kell tartalmaznia: a) Összefoglaló oldal A kibocsátó megnevezése, a forgalmazó neve, a jegyzési, eladási idõszak nyitó- és zárónapja, az információs összeállításra és az ajánlattételre vonatkozó kötelezettségvállalások (a 15. (1) és (2) bekezdése szerinti teljességi és felelõsségvállalói nyilatkozat), nyilatkozat arra vonatkozóan, hogy ezen melléklet d) pontjában felsorolt dokumentumok teljes terjedelmükben a kibocsátó székhelyén megtekinthetõk, továbbá, hogy a befektetõ jogosult kérni az információs összeállítás további adatokkal történõ ki-

60 9956 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/164. szám egészítését (illetve ennek módjának ismertetése). Külön ki kell emelni a forgalomba hozatal zártkörûségének tényét. b) A kibocsátó 1. neve, 2. székhelye, 3. a hirdetmények közzétételi helyei, 4. a forgalomba hozandó értékpapír típusa és fajtája, 5. az önkormányzat által korábban kibocsátott, de még forgalomban levõ értékpapír típusa, fajtája, fõbb adatai, a forgalomba hozatalok felsorolása és eredménye, a forgalomba hozatalokhoz kapcsolódó, az önkormányzatot terhelõ kötelezettségek, a forgalomban levõ értékpapír piaci helyzetének, árfolyam alakulásának bemutatása, 6. az önkormányzat szervezeti felépítése, 7. az alkalmazotti létszám, 8. a választott (polgármester, alpolgármester, tanácsnok, bizottsági elnök) és a hivatali vezetõ tisztségviselõk (jegyzõ, aljegyzõ, pénzügyi vezetõ, a forgalomba hozatal céljához közvetlenül kapcsolódó terület felelõs vezetõje) személyi és szakmai adatai, így különösen az iskolai végzettség, szakképzettség, szakmai gyakorlat stb. c) Az önkormányzat bemutatása (legalább a kibocsátást megelõzõ három év adataira ki kell terjednie) 1. az önkormányzat rövid történeti áttekintése, 2. földrajzi határok, terület méretei, 3. területrendezési tervben szereplõ lakó, ipari, közületi, mezõgazdasági stb. területek, 4. kötelezõ és önként vállalt önkormányzati feladatok, 5. a forgalomba hozatal céljához kapcsolódó normatív támogatások alakulása, a forgalomba hozatal idõpontjában aktuális feladatok állami és helyi forrásai, 6. az önkormányzat területén élõ népesség száma, az egy fõre jutó átlagkereset, életkori, iskolázottsági és képzettségi adatok, 7. jelentõsebb vállalkozások az önkormányzat területén, 8. munkanélküliség alakulása, 9. kivetett helyi adók (idegenforgalmi, kommunális, telek, építmény, iparûzési), 10. központi adókból származó bevételek, 11. költségvetési tájékoztatás: az érvényes költségvetés összefoglalója, kilátásai, 12. a tényleges bevételek és kiadások felsorolása, 13. ha a kötvény törlesztését és kamatát egy kizárólagos kijelölt forrás fedezi, akkor az adott forrás (díjak, adók, egyéb) jellemzõi, mértékei, 14. az adósságszolgálati forrásokra vonatkozó esetleges korlátozások, 15. az adósságszolgálatot esetleg korlátozó jogi körülmények, 16. jelenlegi adósság és egyéb dologi tartozások, határidõn túli tartozások, 17. lejárt követelések, 18. jelentõs peres ügyek. d) Pénzügyi jelentés és a kapcsolódó információk Az információs összeállításhoz mellékelni kell a kibocsátóra vonatkozó számviteli jogszabályok szerint elkészített, a kibocsátást megelõzõ három évre vonatkozó éves költségvetési beszámolót. Amennyiben az utolsó mérlegkészítés óta legalább 6 hónap eltelt, az információs összeállításnak tartalmaznia kell a rendelkezésre álló legújabb pénzügyi információkat. Ezen legújabb pénzügyi információknak a számvitelre vonatkozó jogszabály alapján összeállított mérleg adataival összehasonlíthatónak kell lennie. e) A forgalomba hozatal adatai 1. a forgalomba hozatal alapjául szolgáló döntés száma, tartalma, idõpontja, 2. a jegyzési garanciát vállalók megnevezése, címe, a lejegyzésre vállalt összeg feltüntetése, 3. a forgalomba hozatalban közremûködõ befektetési vállalkozás megnevezése és címe, 4. a forgalomba hozatal összege, a forgalomba hozatallal megszerezni tervezett tõke felhasználási célja, 5. az értékpapírok neve, sorozat- és sorszáma, fajtája, típusa, futamideje, elõállítása és címletezése, nyilvántartása (letétbe helyezés), az értékpapír kódja, 6. az értékpapírok száma, névértéke, forgalomba hozatali árfolyama, az árfolyam-meghatározás módszere, a forgalomba hozatal jellege, 7. a kötvény kamatozása, a tervezett kamat (diszkont) mértéke, meghatározásának módja, továbbá ha a kötvény kibocsátója fenntartja magának a jogot, hogy a kötvény futamideje alatt a kamatot megváltoztassa, a kamatváltozás szabályai, közzétételének módja, 8. a forgalomba hozatal dátuma, kamatidõszak, kamatmeghatározás idõpontja, a kamatfizetés idõpontja és rendje, a tõketörlesztés idõpontja, a kifizetõ helyek megnevezése és címe, 9. a vásárlásra jogosultak köre, 10. a jegyzés, illetve eladás kezdõ- és zárónapja, helye és ideje, 11. a befizetés módja, a befizetésre nyitva álló bankszámla száma, 12. a túl- és aluljegyzés esetén követendõ eljárás, az allokáció leírása, 13. az értékpapírhoz kapcsolódó jogok bemutatása, különösen: elõvásárlási jog, lejárat elõtti visszaváltási és visszavásárlási jog, az átruházás korlátozása, a kötvénytulajdonosok nyilvántartása, értesítések, 14. a forgalomba hozatal költségei, 15. az értékpapírhoz fûzõdõ egyéb feltételek, irányadó jog, 16. a kötelezettség teljesítésének pénzügyi biztosítékai, 17. a 7. (2) bekezdésében meghatározott okirat szövegének tervezete, vagy a nyomdai úton elõállítandó értékpapír mintája, 18. a befektetõk tájékoztatásának szabályai.

61 2002/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 9957 A Kormány rendeletei A Kormány 290/2002. (XII. 27.) Korm. rendelete az agrár- és vidékfejlesztési támogatások igénybevételének általános feltételeirõl A Magyar Köztársaság évi költségvetésérõl szóló évi LXII. törvény a (1) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következõket rendeli el: 1. (1) E rendelet hatálya: a) a központi költségvetés Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) fejezet kiadások elõirányzatában a közvetlen termelõi és piaci támogatásokra, továbbá b) az agrárgazdaság és vidékfejlesztés támogatását szolgáló fejezeti kezelésû elõirányzatra, valamint c) egyéb, a központi költségvetésben az agrárgazdasági célok támogatására vagy felmerülõ költségek csökkentésére biztosított elõirányzatokra, valamint az agrárpiaci rendtartásról szóló törvény eszközrendszerének mûködtetésébõl származó bevételekbõl ideértve a pályázati díj vissza nem fizetett részét képzõdött forrás felhasználására terjed ki. (2) E rendelet hatálya alá tartozó agrártámogatási és vidékfejlesztési jogcímeket a 6. számú melléklet tartalmazza. (3) A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter (a továbbiakban: miniszter) a) az agrárgazdaság és a vidékfejlesztés évi támogatási mértékeinek meghatározásáról, valamint a támogatás igénybevételének feltételeirõl a pénzügyminiszterrel egyetértésben kiadott rendeletben intézkedik, azzal, hogy a pályázati felhívásokat önállóan dolgozza ki; b) az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott, az agrárpiaci törvény hatálya alá tartozó aa) a mezõgazdasági és élelmiszeripari exporttámogatás (a továbbiakban: exporttámogatás) igénybevételi rendjének általános szabályairól, valamint bb) az exporttámogatás feltételeirõl és mértékérõl a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, a pénzügyminiszter és a külügyminiszterrel együttesen, cc) az aa) és bb) alpont alá nem tartozó agrárpiaci intézkedéseket a pénzügyminiszterrel és a külügyminiszterrel egyetértésben kiadott rendeletben intézkedik. (4) A Kormány külön határozata alapján egyes, nem tervezhetõ különösen a természeti károk enyhítésével összefüggõ intézkedések több költségvetési fejezeti elõirányzatot terhelõ és az agrárgazdasági és vidékfejlesztési célok megvalósítását elõsegítõ támogatás mértékérõl, az igénybevétel feltételeirõl az érintett miniszterekkel együttesen kiadott rendeletben vagy a külön jogszabályban foglaltakat kell alkalmazni. (5) A minisztérium az (1) bekezdésben megjelölt költségvetési elõirányzatokhoz kapcsolódó feladatok megoldására az elõirányzat legfeljebb két százalékát elkülöníti, melynek felhasználásáról és odaítélésérõl a minisztérium dönt. (6) A minisztérium a támogatások elbírálásával, folyósításával, ellenõrzésével, valamint az ehhez szükséges információs rendszer kialakításával, mûködtetésével kapcsolatos feladatok végrehajtására külön feladattervben foglalt feltételek szerint a külön jogszabályban meghatározott közremûködõ szervezeteket vesz igénybe. A minisztérium a közremûködõ szervezetek részére meghatározott feladattervben rendelkezik az elvégzendõ feladatról, a feladatok végrehajtásával kapcsolatosan felmerülõ elismerhetõ költségnemekrõl, ezek mértékérõl, megtérítésének módjáról, az (5) bekezdésben meghatározott forrás terhére. (7) Az egyes költségvetési elõirányzatok esetében legfeljebb a központi költségvetésben külön meghatározott mértékéig vállalható olyan fizetési kötelezettség, amelynek kiadási elõirányzatait a tárgyévi, valamint az azt követõ évek költségvetésében kell elõirányozni. (8) Az (1) bekezdés szerinti elõirányzatok közötti átcsoportosításról az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény, valamint a tárgyévi központi költségvetésrõl szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (9) Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy egyes támogatási célok esetén saját hatáskörben megyei vagy regionális támogatási kereteket állapítson meg, illetve, hogy e keretek között átcsoportosítson, továbbá központi kormányzati programokhoz kapcsolódó támogatásról közvetlenül intézkedjen. (10) Az (1) bekezdés szerinti elõirányzatok terhére folyósított a vidékfejlesztési célelõirányzatok kivételével agrártámogatási összeg felhasználásakor a közbeszerzésekre vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni. 2. (1) Az 1. (1) bekezdése szerinti költségvetési forrás terhére költségvetési támogatás az alábbi formákban nyújtható: a) bevételt növelõ, illetve a termelési költségeket csökkentõ közvetlen termelõi támogatás;

62 9958 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/164. szám b) éven belüli lejáratú hitel kamattámogatása, c) közraktári hitel kamattámogatása, d) éven túli lejáratú hitel kamattámogatása, e) fejlesztési célú juttatás, f) szolgáltatás jellegû tevékenységek feladat finanszírozása [az a) f) pontokban foglaltak a továbbiakban együtt: támogatás]. (2) A támogatás külön jogszabályban foglaltak szerint kérelem, pályázat alapján, vagy elõre meghatározott feltételek, vállalások fennállása, illetve teljesítése, események bekövetkezése és mindezek igazolása esetén végleges juttatásként, visszafizetési kötelezettség nélkül is nyújtható. (3) Jogszabály eltérõ rendelkezése hiányában a támogatást a jogtalanul igénybe vett támogatás kivételével visszafizetési kötelezettség nem terheli. (4) A támogatás igénybevételének jogosságát igazoló valamennyi okiratot, bizonylatot a támogatást igénybe vevõnek az üzemeltetési kötelezettség elõírása esetén annak végéig, de legalább a támogatás igénybevételét követõ öt évig meg kell õriznie. (5) A hitel lejárata tekintetében a) éven belüli lejáratúnak minõsül az a hitel, amelynek lejárata a háromszázhatvanöt szökõév esetén háromszázhatvanhat napot nem haladja meg, b) éven túli lejáratúnak minõsül az a hitel, melynek lejárata a háromszázhatvanöt szökõév esetén háromszázhatvanhat napot meghaladja. (6) Mezõgazdasági, illetõleg erdõgazdasági termelõ tevékenységhez kapcsolódó támogatás igénybevételére a részesmûvelõ, valamint a bérmunkás nem jogosult. (7) A kamattámogatás mértékét ha jogszabály másként nem rendelkezik a jegybanki alapkamat százalékában kell meghatározni. (8) Kamattámogatás ha jogszabály másként nem rendelkezik csak olyan hitelszerzõdés után vehetõ igénybe, amelyben a) az (1) bekezdés b) c) pontjai szerinti esetekben a teljes hiteldíj legfeljebb három százalékponttal haladja meg a hitelszerzõdés megkötésének (megújításának) idõpontjában érvényes jegybanki alapkamatot. Kamattámogatás szempontjából a hitelszerzõdés megkötésének (megújításának) idõpontjában érvényes jegybanki alapkamatot kell irányadónak tekinteni; b) az (1) bekezdés d) pontja szerinti éven túli forgóeszköz és beruházási hitelek esetében a teljes hiteldíj legfeljebb négy százalékponttal haladja meg a hitelszerzõdés megkötésének idõpontjában érvényes jegybanki alapkamatot. A négy százalékpont korlátnak a jegybanki alapkamat mindenkori mértékéhez viszonyítottan a teljes futamidõ alatt teljesülnie kell. A támogatás szempontjából kamattámogatási igénylés benyújtásakor érvényes jegybanki alapkamatot kell irányadónak tekinteni; c) az (1) bekezdés d) pontja tekintetében a hitelt folyósító hitelintézet az éven túli lejáratú forgóeszköz hitelek esetében egyéves törlesztési haladékot engedélyez, valamint a kezességvállaló intézmény által érvényesített kezességvállalási díj nem haladja meg az intézmény által kiadott szabályzatban rögzített, de legfeljebb a másfél százalékos mértéket. (9) Az (1) bekezdés b) d) pontjai alkalmazásában a teljes hiteldíj, a hitel folyósításához kapcsolódó és a hitel szerzõdés szerinti normál igénybevételével kapcsolatban felmerülõ költségeket és díjakat (a kamat, kezelési költség és folyósítási jutalék) tartalmazza. A teljes hiteldíj nem tartalmazhatja a hitel folyósításától független, illetõleg a hitel folyósítása elõtt felmerült költségeket (pl. hitelbírálati díj, rendelkezésre állási jutalék). A (8) bekezdés szerinti kamattámogatások kiszámítási módját a 7. számú melléklet tartalmazza. (10) Állami kezességvállalás csak a hitelek tõkeösszegére a Kormány határozatában adott idõszakra megállapított kezességvállalási keret összegéig nyújtható, külön rendeletben meghatározott igénybevételi szabályok szerint. (11) Törvény, kormányrendelet, miniszteri rendelet eltérõ rendelkezése hiányában kamattámogatás és állami kezességvállalás csak forint fizetõeszközben felvett hitelek esetében vehetõ igénybe. Amennyiben jogszabály lehetõvé teszi, a kamattámogatás devizahitel esetén is forintban kerül kifizetésre a Magyar Nemzeti Bank a támogatási igény benyújtásának napján érvényes hivatalos devizaárfolyamán. (12) E rendeletben foglaltakat kell megfelelõen alkalmazni az egyes állami feladatok közhasznú társaságon, illetve közalapítványon keresztül történõ megvalósítására is. 3. (1) Támogatásban a) csõd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt nem álló jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, továbbá b) végrehajtási eljárás alatt nem álló egyéni vállalkozó (illetve külön törvényben meghatározott családi gazdálkodó), valamint c) a személyi jövedelemadóról szóló, módosított évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerint mezõgazdasági õstermelõi igazolvánnyal rendelkezõ magánszemély (illetve külön törvényben meghatározott családi gazdálkodó), természetes személy, d) vidékfejlesztési célok megvalósítását elõsegítõ támogatás esetében önkormányzat, amely nem áll adósságrendezési eljárás alatt, önkormányzatok társulása, valamint az a) pont szerinti eljárás alatt nem álló társadalmi szervezet [az a) d) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: igénylõ] részesülhet, feltéve hogy, az adózás rendjérõl szóló évi XCI. törvényben (a továbbiakban: Art.) meg-

63 2002/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 9959 határozott köztartozással, illetve a 4. (5) bekezdésének a) p) pontjai szerinti lejárt határidejû befizetési kötelezettségek hátralékával (a továbbiakban együtt: köztartozás) nem rendelkezik. A támogatás igénybevételéhez a köztartozásokra vonatkozó igazolást csatolni kell az adóhatóság által folyósított támogatások kivételével. A 4. (5) bekezdésének a) r) pontjai szerinti lejárt határidejû befizetési kötelezettségének hátralékáról nyilatkozni kell. Az erdõgazdálkodási célú támogatások esetében igazolást csak az éves végelszámolás kifizetését megelõzõen kell csatolni. (2) Jogszabály a támogatás igénybevételét az abban meghatározottak szerinti adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésétõl is függõvé teheti. (3) A családi gazdálkodó jogszabályban meghatározottak szerint külön támogatás igénybevételére is jogosult lehet. (4) A mezõgazdasági termelõ a vad védelmérõl, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló évi LV. törvény alapján vadászatra jogosultként nyilvántartásba vett vadgazdálkodó kivételével a miniszter által külön rendeletben meghatározott egyes, a központi költségvetésbõl a mezõgazdasági tevékenységhez nyújtott agrártámogatásokat csak abban az esetben vehet igénybe, ha külön jogszabályban meghatározottak szerint gazdálkodási tevékenységérõl adatot szolgáltat, és ennek alapján nyilvántartásba veszik, és a támogatási jogviszony fennállásának idõtartama alatt teljesíti adatszolgáltatási kötelezettségét. (5) Nem vehetõ igénybe a támogatás a) valótlan adatszolgáltatás esetén; b) jelzálogjoggal vagy egyéb módon megterhelt ingatlanon tervezett fejlesztéshez, ha az igényelt támogatás kétszerese és a jelzálog együttes összege meghaladja az ingatlan forgalmi értékének és a tervezett beruházási költségnek az együttes összegét; c) ha a fejlesztés megvalósulásának helyéül szolgáló ingatlan nem per-, teher- és igénymentes; d) bérelt ingatlanon tervezett fejlesztés esetén, ha a bérleti szerzõdés nem biztosítja kizárólagos joggal a támogatással megvalósuló létesítmény üzemeltetésének lehetõségét, az üzemeltetési kötelezettség kétszeres idejére. 4. (1) A jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság a) a 2. (1) bekezdés a) d) pontjai szerint végleges juttatásként, visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatást egyéb bevételként elkülönítetten köteles elszámolni; b) a 2. (1) bekezdés e) pontja szerinti fejlesztési célra, visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás, juttatás összegét tõketartalékba (tartalékba) helyezni, kivéve a kutató-fejlesztõ tevékenységet ellátó közhasznú társaság alaptevékenységéhez új, korszerû K+F eszközök beszerzésére és beruházásokhoz nyújtott támogatás összegét, melyet halasztott bevételként, idõbeli elhatárolások között elkülönítetten köteles kimutatni és rendkívüli bevételként elszámolni; c) a 2. (1) bekezdés szerinti támogatást, ha visszafizetési kötelezettséggel nyújtották, a kötelezettségek között kell nyilvántartania, a törlesztést pedig a kölcsöntörlesztésre vonatkozó szabályok szerint számolhatja el; d) a jogosulatlanul igénybe vett támogatás egyéb bevételként elszámolt összegét és a kamattámogatást az egyéb ráfordítások (költségek) terhére, a tõketartalék (tartalék) javára elszámolt összegét a tõketartaléka (tartaléka) terhére kell visszafizetnie. (2) Az egyéni vállalkozó az Szja tv. X. fejezete és 10. számú melléklete szerint, a mezõgazdasági õstermelõ az Szja tv. VI. fejezete és 2. számú melléklete szerint a támogatást bevételként számolja el, illetõleg az átalányadózó egyéni vállalkozó és mezõgazdasági kistermelõ a hivatkozott törvény 51. -ának szabályai szerint veszi figyelembe. (3) Az Szja tv. hatálya alá tartozó mezõgazdasági kistermelõnek minõsülõ és a jövedelmét az átalány szabályai szerint megállapító természetes személy, a végleges juttatásként kapott támogatást annak a tevékenységének a bevételéhez kell hozzászámítania, amelyhez a támogatást igénybe vette. (4) A támogatás visszafizetése esetén a kötelezettséget ugyanabból a forrásból kell teljesíteni, amelynek javára a támogatást kellett elszámolni. (5) A külön jogszabályok szerint fizetendõ a) erdõfenntartási járulékot, b) erdõgazdálkodási bírságot, c) erdõvédelmi bírságot, d) újraerdõsítési költséget, e) földvédelmi járulékot, f) földvédelmi bírságot, g) talajvédelmi bírságot, h) tenyésztési hozzájárulást, i) állattenyésztési bírságot, j) lóverseny totalizatõri forgalom jogszabályban meghatározott részét, k) halászatfejlesztési hozzájárulást, l) halgazdálkodási bírságot, m) halvédelmi bírságot, n) állami halászati jog után járó haszonbérleti díjat, o) vadgazdálkodási bírságot, p) vadvédelmi bírságot,

64 9960 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/164. szám q) vadvédelmi hozzájárulást, r) az erdészeti, vadászati, továbbá a halászati hatósági eljárásban fizetendõ igazgatási szolgáltatási díjat a befizetõ, ha õstermelõ vagy magánszemély, akkor az Szja tv. 3. számú melléklete V/2. pontja szerinti bírságot kivéve költségként, más esetben egyéb ráfordításként számolhatja el. (6) A támogatás alapjának meghatározásánál a (7) bekezdésben foglalt eltéréssel az általános forgalmi adót nem lehet figyelembe venni. (7) Az agrár- és vidékfejlesztési célok megvalósítását elõsegítõ támogatás esetén a fejlesztési költségeket terhelõ általános forgalmi adóhoz csak akkor igényelhetõ támogatás, ha a támogatottnak a támogatásból finanszírozott beszerzéshez kapcsolódóan áfa levonási joga nincs. 5. (1) Az 1. (1) bekezdése szerinti költségvetési elõirányzat forráshiánya esetén: a) pályázat alapján igényelhetõ támogatás esetében a pályázat befogadása felfüggeszthetõ, visszautasítható; b) a pályázati kiírási feltételeknek megfelelõ pályázatok valamennyi pályázatra nézve azonos módon versenyeztethetõek, rangsorolhatóak, elbírálásuk felfüggeszthetõ, illetve kiegészítõ adatszolgáltatás rendelhetõ el; versenyeztetés, rangsorolás során forráshiány miatt már nem finanszírozható pályázatok elutasíthatók; c) a nem pályázat alapján igényelhetõ támogatás (a továbbiakban: automatikus támogatás) esetén a támogatás folyósítása felfüggeszthetõ, az igényléshez a jogszabályban elõírt szükséges kérelmek ellenjegyzése és az igazolások kiadása megtagadható; d) a már benyújtott, de még el nem bírált támogatási kérelmek arányosan is teljesíthetõk. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazása nem érinti a Magyar Államkincstárnak a költségvetési támogatás folyósításával kapcsolatos külön törvény szerinti jogát. (3) Az (1) bekezdésben foglaltakat kell megfelelõen alkalmazni, ha arra a nemzetközi szerzõdésekben vállalt kötelezettségek teljesítése miatt kerül sor. (4) Az (1) bekezdés szerinti intézkedés elrendelésérõl és szükség esetén a visszavonásáról a miniszter a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítõben, valamint sajtó útján is közleményt tesz közzé. 6. (1) A hegyközségek, a terméktanácsok, a Magyar Agrárkamara, a területfejlesztésrõl és a területrendezésrõl szóló évi XXI. törvény alapján létrehozott regionális területfejlesztési tanács, továbbá az elismert tenyésztõ szervezetek, valamint további, a minisztériummal kötött megállapodásokkal rögzített szervek, szervezetek az egyes támogatási célokról rendelkezõ jogszabályokban meghatározottak szerint a) közremûködhetnek az egyes támogatási összegek felhasználásával összefüggõ részletes feltételek kialakításában; b) igazolhatják a támogatás igénybevételéhez kapcsolódó egyes feltételek meglétét; c) külön megállapodás esetén közremûködhetnek a támogatás felhasználásának ellenõrzésével kapcsolatos egyes feladatok ellátásában; d) véleményt nyilváníthatnak a támogatási kérelemrõl. (2) A megyei területfejlesztési tanácsok jogszabályban meghatározott módon vesznek részt a pályázat alapján igénybe vehetõ támogatási kérelmek elbírálásában. (3) Amennyiben az igénylõ a támogatási kérelmet vagy pályázatot a falugazdászon, kistérségi vidékfejlesztési menedzseren keresztül nyújtja be, a falugazdász, kistérségi vidékfejlesztési menedzser felel az igénylõ támogatási kérelmének, pályázatának továbbításáért. 7. (1) Pályázat alapján igénybe vehetõ támogatás esetében a támogatásban részesíthetõk körét, a támogatás alapjául szolgáló jogcímet, a pályázat tartalmi követelményeit, szakmai szempontjait, a pályázat elbírálásának, valamint a támogatás igénybevételének eljárási rendjét amennyiben az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Áhm. r.) hatálya alá tartozik, az e rendeletben foglaltakra is tekintettel külön jogszabály, jogszabály alapján kiadott pályázati felhívás vagy közlemény határozza meg. (2) Amennyiben jogszabály eltérõen nem rendelkezik, a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítõben közzé kell tenni: a) a pályázati felhívást; b) a pályázat elbírálását követõen évente egy alkalommal a piacrajutási és az intervenciós támogatások kivételével a támogatásban részesült igénylõ nevét (cégét), lakhelyét (székhelyét), a támogatás összegét, valamint a közvetlen támogatási célt. (3) A (2) bekezdésben foglaltak a szakmai lapokban is közzétehetõk. (4) A pályázati kérelem benyújtása a pályázó részérõl a (2) bekezdés b) pontja szerinti adatok nyilvánosságra hozatalához, valamint az adatok kezeléséhez való hozzájárulásnak minõsül.

65 2002/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 9961 (5) Amennyiben pályázati felhívás vagy jogszabály a pályázat, illetõleg a támogatási kérelem benyújtására határnapot állapít meg, annak elmulasztása jogvesztõ és igazolási kérelem benyújtásának nincs helye. (6) A pályázati rendszerben igénybe vehetõ támogatások esetén egy pályázatban csak egy támogatási cél jelölhetõ meg. Egy adott pályázati célra csak egy címen és évente csak egyszer adható támogatás az adott célelõirányzatból. A pályázati rendszerben támogatható fejlesztésekhez egyéb forrásokból is igényelhetõ támogatás, amely azonban az összes támogatás a fejlesztési költségek nyolcvan százalékát nem haladhatja meg. 8. (1) A támogatások részletes feltételeit meghatározó miniszteri rendelet vagy az ennek alapján kiadott pályázati felhívás, illetve közlemény elõírhatja, hogy a) a támogatást csak az igénylõk meghatározott köre veheti igénybe; b) az igénylõ agrár- és vidékfejlesztési támogatást meghatározott összegig vehet igénybe; ugyanazon pályázatos támogatási konstrukcióban, az adott évben az igénylõre meghatározott támogatási összeg felsõ határát nem haladhatja meg az igénylõ és a többségi tulajdonában álló gazdasági társaság vagy társaságok, továbbá egy természetes személy vagy egy gazdasági társaság többségi tulajdonában álló gazdasági társaságok által igénybe vett támogatások együttes összege sem; c) a támogatással megszerzett eszköz, létesítmény meghatározott idõ elõtti a döntéshozó elõzetes engedélye nélküli értékesítése, apportálása esetén a támogatás egészét vagy arányos részét vissza kell fizetni; d) kamattámogatás csak a hitelintézetekrõl és pénzügyi vállalkozásokról szóló évi CXII. törvényben meghatározott pénzügyi intézménytõl felvett hitelek után vehetõ igénybe; e) egyes támogatások csak jogszabályban meghatározott külön beszámoló teljesítése esetén vehetõk igénybe; f) fejlesztési támogatás esetében támogatás csak meghatározott mértékû saját forrás biztosítása esetén vehetõ igénybe; g) támogatás csak a támogatás igénybe vevõjének gazdasági tevékenységére vonatkozó adatszolgáltatást követõen vehetõ igénybe; h) az állami támogatással megvalósuló beruházások rendeltetésszerû használatának biztosítására és a visszavont támogatás visszafizetésének biztosítékaként, az üzemeltetési kötelezettség idõtartamára a támogatás összegének megfelelõ jelzálogjog, és egyéb, az Áhm. r.-ben szabályozott biztosíték, elidegenítési és terhelési tilalom jegyezhetõ be a támogatással érintett vagyontárgyra; i) támogatás a közraktári fedezet mellett felvett, a közraktárak által kibocsátott hitelekhez, valamint a közraktározási költségek csökkentéséhez is nyújtható; j) egyes mezõgazdasági, erdõgazdasági, illetve halászati tevékenység folytatásával kapcsolatos új gép, technológiai berendezések vásárlásához nyújtott támogatás csak a BTO szerint meghatározott, illetõleg a Kereskedelmi Vámtarifa szerint besorolt rendeltetésû géphez vagy ezen belül elõzetesen meghatározott géptípusok esetén vehetõ igénybe; k) többlettámogatás vehetõ igénybe, ha a támogatási célhoz egyidejûleg a megyei területfejlesztési tanács és a regionális területfejlesztési tanács is támogatást nyújt; l) területileg eltérõ támogatási mértékeket és feltételeket lehet megállapítani; m) támogatást csak a miniszter által elismert terméktanács tagja veheti igénybe, illetve terméktanács hiányában a támogatás az illetékes szakmai szervezet (szövetség) véleménye alapján vehetõ igénybe; n) a támogatással beállított, illetve az induló állatállományt vagy annak egy részét meghatározott ideig tartani köteles; o) a támogatás csak megfelelõ szakképzettség elõzetes igazolása esetén vehetõ igénybe; p) támogatás csak az EU higiéniai elõírásainak megfelelõ üzem létesítéséhez, vagy az ilyen elõírásoknak megfelelõ üzembõl történõ értékesítés után vehetõ igénybe; q) támogatásra az igénylõ csak akkor jogosult, ha az összes nettó árbevételében az igénybevételre feljogosító tevékenységébõl és a mezõgazdasági termelésbõl származó nettó árbevétele eléri vagy meghaladja az ötven százalékot és ezt az arányt a támogatási jogviszony fennállásának idõtartama alatt fenntartja; az árbevételi arányt a külön jogszabályban meghatározottak szerint kell számítani; r) vidékfejlesztési célok megvalósítását elõsegítõ támogatásra az igénylõ csak akkor jogosult, ha az összes árbevételében az igénybevételre feljogosító tevékenységbõl származó nettó árbevétele nem éri el az ötven százalékot; s) a 6. számú melléklet 11/3 i) pontjában meghatározott támogatásnál azok a területi vízgazdálkodás rendszerébe illeszkedõ pályázatok fogadhatóak be, amelyeket a pályázó a területileg illetékes vízügyi igazgatóság egyeztetésével igazol; t) a vidékfejlesztési célok megvalósítását elõsegítõ támogatások esetén a pályázat elbírálásáért díj fizetése írható elõ. (2) A támogatás szempontjából beruházásnak minõsül a számvitelrõl szóló évi C. törvény szerinti beruházás. A mezõgazdasági alaptevékenységek beruházásainak támogatása folyósítása szempontjából beruházásnak kell tekinteni a pénzügyi lízinget az azzal kapcsolatos kamatok kivételével, valamint a szövetkezeti üzletrész vásárlására fordított összeget is.

66 9962 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/164. szám (3) Amennyiben tevékenység folytatásához vehetõ igénybe támogatás, abban az esetben a tevékenység tartalmi meghatározása (TEÁOR) szerinti, termékek esetében a belföldi termékosztályozás (BTO) szerinti, illetõleg a Kereskedelmi Vámtarifának a támogatás igénybevételének idõpontjában hatályos fogalmait kell irányadónak tekinteni. (4) A támogatás csak az adószám vagy adóazonosító jel feltüntetésével vehetõ igénybe. (5) A nem automatikusan, hanem pályázati úton vagy kérelemmel igényelhetõ támogatások esetében a támogatási igény elbírálója a) támogatási szerzõdést köt a támogatottal, vagy támogatási okiratot ad ki, amely tartalmazza a támogatás összegét, igénybevételének feltételeit, a támogatott jogosultságait, valamint kötelezettségeit és a kötelezettségek megszegésével járó következményeket; b) abban az esetben, ha megbízottja útján köt szerzõdést, a támogatásra való jogosultságról és a támogatás összegérõl engedélyezõ iratot állít ki; a megbízott a támogatási szerzõdést az a) pont szerinti tartalommal a kifizetést engedélyezõ irat alapján kötheti meg. (6) A szerzõdéskötést követõen kialakuló 3. (1) bekezdés szerinti köztartozás, illetve meginduló felszámolási eljárás esetén támogatás nem folyósítható, csõdeljárás esetén a csõdegyezség jóváhagyásáig a támogatás folyósítását fel kell függeszteni. (7) Amennyiben az állami adóhatóság (a továbbiakban: adóhatóság) által folyósított támogatások esetében a támogatás igénybevételét jogszabály más szerv igazolásához köti, jogszabály eltérõ rendelkezése hiányában a támogatás a rendelet 1. számú melléklete szerint az arra a miniszter által felhatalmazott szerv és az e célra rendszeresített számítógépes program által kiállított igazolás alapján igényelhetõ az adóhatóságtól. Az igazolás kiállítása nem érinti az illetékes adóhatóságnak a támogatásra való jogosultság megállapításával kapcsolatos külön törvényben foglaltak szerinti jogát. (8) Jogszabály a támogatási kérelem elbírálását a) a támogatás igénybe vevõje támogatással érintett gazdasági tevékenységére ideértve az üzemgazdasági adatokat is vonatkozó adatok elõzetes szolgáltatásához, illetõleg b) elõzetes nyilvántartásba vételhez kötheti. Ebben az esetben a támogatási kérelem benyújtása az adatok külön törvény szerinti kezeléséhez való hozzájárulásnak minõsül. 9. (1) A támogatásban részesített cél megvalósításához ha jogszabály eltérõen nem rendelkezik az igénylõ más jogszabály alapján is vehet igénybe állami támogatást. Az igénylõnek a kérelem benyújtásával egyidejûleg nyilatkoznia kell arról, hogy a kérelemben megjelölt cél megvalósítására eddig milyen jogcímen és milyen összegû költségvetési támogatásban részesült, illetve nyújtott be támogatási igényt. (2) Amennyiben az igénylõ a támogatásban részesített cél megvalósítása érdekében több jogszabály alapján vesz igénybe költségvetési támogatást és ennek következtében az állami támogatások együttes összege figyelemmel az elõírt saját forrásra meghaladja a cél megvalósításához megengedett mértéket, az igénybe vett többlettámogatás jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minõsül. (3) Az ugyanarra a célra különbözõ elõirányzatok terhére igénybe vehetõ támogatások összehangolt felhasználásának biztosítása érdekében e rendeletet az Áhm. r.-ben foglaltakra is figyelemmel kell alkalmazni. 10. (1) A támogatási kérelem elbírálása magában foglalja a támogatásra való jogosultságnak, a támogatás összegének, a támogatás igénybevétele feltételeinek, mértékének, valamint a folyósítás feltételeinek meghatározását. (2) A támogatási kérelmet a miniszter által rendeletben meghatározott közigazgatási szerv bírálja el. (3) Pályázat alapján igénybe vehetõ támogatások esetében a pályázati feltételek teljesítése nem jelent jogosultságot a kérelemben megjelölt összegû költségvetési támogatás igénybevételére. A támogatás igénybevétele szempontjából a pályázatot támogatási kérelemnek kell tekinteni. Az igényeltnél alacsonyabb mértékû támogatás is megítélhetõ, ebben az esetben a támogatott jogosult az eredeti pályázat mûszaki tartalmának, illetve a pályázatban vállalt feladat csökkentését kezdeményezni. (4) A pályázat elbírálásának eredményérõl a pályázót értesíteni kell. A támogatási kérelem elutasítása esetén az értesítésben meg kell jelölni az elutasítás okát. Jogszabály eltérõ rendelkezése hiányában a pályázót a rendelet 2. számú melléklete szerinti módon kell a költségvetési támogatási kérelem elutasításáról értesíteni. (5) A támogatási feltételek teljesítésének igénylõnél történõ ellenõrzéséért, továbbá a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésének elrendeléséért felelõs szervet a miniszter jogszabályban, illetve a pályázati felhívásban határozza meg. Amennyiben a támogatást nem az illetékes adóhatóság folyósítja, úgy e rendelkezést az adóhatóságra vonatkozóan csak külön megállapodás esetén lehet alkalmazni. A visszavont, de vissza nem fizetett jogosulatlanul igénybe vett állami támogatás behajtásáról a saját ellenõrzés keretében, illetve a visszavonó határozat

67 2002/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 9963 kiadójának értesítése alapján, az illetékes adóhatóság köteles intézkedni. 11. (1) Az adóhatóságon keresztül folyósított támogatás igénybevételére jogszabály eltérõ rendelkezése hiányában az Art. rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) Amennyiben a támogatás pályázat alapján vehetõ igénybe, a pályázat elbírálására az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló évi IV. törvény mellõzésével törvény, kormányrendelet, miniszteri rendelet eltérõ rendelkezése hiányában kizárólag az e rendeletben, valamint a támogatás mértékét és feltételeit tartalmazó külön jogszabályokban, illetve pályázati felhívásban foglaltakat kell alkalmazni. (3) Aki az adóhatóság által elbírált támogatás kivételével a pályázat, kérelem elbírálása során a 2. számú melléklet a) pontja szerinti értesítéssel nem ért egyet, a pályázat, kérelem elbírálóján keresztül a minisztériumnál kifogást terjeszthet elõ. A kifogás végleges jelleggel, további jogorvoslati lehetõség nélkül kerül elbírálásra. Jogszabálysértés megállapítása esetén a kifogást az azonos vagy hasonló pályázatoknál alkalmazott szempontok figyelembevételével kell elbírálni. (4) A jogszabály alapján kötelezõ be- és visszafizetések elrendelésére, végrehajtására jogszabály eltérõ rendelkezése hiányában az államigazgatási eljárás szabályait kell alkalmazni. Amennyiben a támogatást szerzõdés vagy támogatási okirat alapján veszik igénybe, a szerzõdés megkötésénél, illetve támogatási okirat kiadásánál figyelembe kell venni az Áhm. r.-ben foglaltakat. (5) A támogatás rendeltetéstõl eltérõ felhasználása az Art ában foglaltak kivételével jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minõsül, és azt a visszafizetést elrendelõ jogerõs határozat alapján a jegybanki alapkamat kétszeres mértékének megfelelõ kamattal növelve kell visszafizetni. A jogosulatlanul igénybe vett támogatást annak a költséghelynek a terhére kell visszafizetni, amelyben az elszámolásra került. Indokolt esetben a miniszter részletfizetési kedvezményt adhat. A támogatás rendeltetésétõl eltérõ felhasználásnak minõsül különösen, ha a jogosult a támogatás igénybevétele feltételeként jogszabályban vagy a támogatási szerzõdésben, illetve a támogatási okiratban meghatározottaktól eltér, a támogatás igénybevételét elõírt és hiteles bizonylatokkal nem tudja alátámasztani, illetve a 9. (2) bekezdése szerint igénybe vett többlettámogatás. A köztartozás a tartozásról szóló értesítés kézhezvételétõl számított hatvan napon belüli kiegyenlítését követõen a támogatás ismételten igényelhetõ. Nem minõsül jogosulatlan igénybevételnek, amennyiben a megállapítás kizárólag az Art ának (1) bekezdését érinti. (6) A jogosulatlanul igénybe vett támogatás kétszeres mértékéig ugyanazon jogcímen ismételten nem vehet igénybe az 1. (1) bekezdés hatálya alá tartozó támogatást az, aki a támogatási kérelem benyújtását megelõzõ tizenkettõ hónapon belül jogosulatlanul vett igénybe támogatást. A tizenkét hónap az adóhatóság vagy a támogatás visszavonására jogosult szervezet jogosulatlan támogatást megállapító határozata jogerõre emelkedésének napjától számít. Önbevallás esetén ennek összegét a támogatás igénybe vevõje saját maga számítja ki, egyéb esetben a támogatási kérelem elbírálója állapítja meg. E rendelkezést az (5) bekezdésben foglaltakkal együtt kell alkalmazni. (7) A támogatási kérelmet csak a rendelet 3. számú melléklete szerinti nyilatkozat benyújtását követõen lehet elbírálni. Pályázat alapján igénybe vehetõ támogatás esetén a pályázathoz, illetve a támogatási kérelemhez mellékelni kell a rendelet 4 5. számú mellékleteit, valamint Áhm. r. 8. b) számú melléklete szerinti adatlapot is. (8) Ha jogszabály eltérõen nem rendelkezik, a támogatást kizárólag hitelintézetnél nyitott számlára és banki átutalással lehet teljesíteni. (9) A támogatás csak a jogszabályban vagy a pályázati felhívásban elõírt és hiteles bizonylatok bemutatását, vagy a támogatási szerzõdésben, illetve támogatási okiratban meghatározott egyéb teljesítés-igazolást követõen folyósítható. (10) A (6) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni abban az esetben, ha az igénylõ a jogosulatlanul igénybe vett támogatást járulékaival együtt önrevízió keretében már visszafizette. (11) Fejlesztési támogatások esetében a támogatás jogosulatlan igénybevétele az Áhm. r ának (1), (2) és (6) bekezdéseire is figyelemmel állapítható meg. A kedvezményezettnek fel nem róható oko(ka)t a miniszter külön rendeletben vagy a pályázati felhívásban határozza meg. (12) A jogosulatlanul igénybe vett állami támogatás olyan köztartozásnak minõsül, amelynek behajtása adók módjára történik. A jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésének elrendelése és behajtása ügyében az illetékes adóhatóság saját vizsgálata keretében önállóan, illetve a támogatás odaítélõje kezdeményezése alapján jár el, a támogatás igénybevételének idõpontjától függetlenül. A miniszter különösen indokolt esetben amikor a támogatott önhibáján kívül nem tud eleget tenni a támogatást visszavonó határozatban foglaltaknak, illetve a behajtás veszélyezteti a támogatott megélhetését, mûködését eltekinthet, figyelemmel a számvitelrõl szóló évi C. törvény behajthatatlan követelés fogalmát meghatározó 3. -ának (4) bekezdésére, a köztartozás behajtását.

68 9964 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/164. szám (13) Ugyanazon jogcímnek a (6) bekezdése alkalmazásában az a jogcím minõsül, amelyre a jogtalan igénybevétel megállapításra került. 12. (1) A támogatási kérelmek vagy pályázat elbírálása jogszabály eltérõ rendelkezésének hiányában azok beérkezésének sorrendjében történik. (2) A pályázatok elbírálásakor a pályázati felhívásban elõzetesen meg nem hirdetett szempontok nem vehetõk figyelembe. 15. (1) A támogatás igénybevételére, elszámolására jogszabály eltérõ rendelkezése hiányában a támogatási kérelem benyújtásakor érvényes rendelkezéseket kell alkalmazni. (2) A támogatásra való jogosultságot vagy a támogatás visszafizetését érintõ jogvita esetén a támogatási kérelem benyújtásakor hatályos jogszabályokat kell alkalmazni. (3) Amennyiben a támogatást egy évet meghaladó idõ alatt veszik igénybe eltérõ megállapodás hiányában a támogatásnak csak a támogatási szerzõdésben vagy támogatási okiratban tárgyévre ütemezett összege vehetõ igénybe (1) Amennyiben a támogatás elemi csapással összefüggésben vehetõ igénybe jogszabály eltérõ rendelkezése hiányában a támogatásra való jogosultság szempontjából elemi csapással sújtottnak minõsül az a mezõgazdasági, erdõgazdasági, valamint halászati termelõ, akinél (amelynél) a földadóról szóló évi LXXIX. törvény 7. -a szerinti elemi csapás az abban foglalt mértékben és számítási módszert szerint hozamkiesést okoz. (2) A mezõgazdasági termelõnek az (1) bekezdésben foglaltakra vonatkozó számításait a területileg illetékes megyei (fõvárosi) földmûvelésügyi hivatal, az erdõgazdálkodónak pedig a területileg illetékes erdészeti hatóság igazolja. 14. Nemzetközi megállapodás külön rendelkezése esetén a okban foglalt egyes rendelkezéseket a külföldi segélyekbõl származó fedezet mellett meghirdetett pályázatok esetében is alkalmazni kell. (1) A rendelet január 1-jén lép hatályba. (2) A rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti az agrártámogatások igénybevételének általános feltételeirõl szóló 215/2001. (XI. 17.) Korm. rendelet, valamint a vidékfejlesztési célelõirányzat felhasználásának általános feltételeirõl szóló 104/2001. (VI. 21.) Korm. rendelet azzal, hogy a folyamatban lévõ ügyekre 215/2001. (XI. 17.) Korm. rendelet, illetve a vidékfejlesztési célelõirányzat felhasználásának általános feltételeirõl szóló 104/2001. (VI. 1.) Korm. rendelet elõírásait kell alkalmazni. (3) Az a mezõgazdasági termelõ, aki a mezõgazdasági termelõk agrártámogatás igénybevételével összefüggõ adatszolgáltatásáról és nyilvántartásába vételérõl szóló 236/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet szerint évben kapott nyilvántartási számmal rendelkezik, külön kérelem és adatszolgáltatás nélkül március 31-ig jogosult a miniszter által külön rendeletben meghatározott támogatások igénybevételére. Ha a mezõgazdasági termelõ évben nem rendelkezett nyilvántartási számmal, a 236/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet elõírásai alapján kérheti nyilvántartásba vételét. A miniszterelnök helyett: Dr. Kiss Elemér s. k., a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter

69 2002/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y számú melléklet a 290/2002. (XII. 27.) Korm. rendelethez Kiállító:... Szerzõdésszám: Engedélyszám:... IGAZOLÁS költségvetési támogatás állami adóhatóságtól történõ igénybevételéhez név:... cím: adószáma:... adóazonosító jel:... bankszámlaszám:... gazdálkodási forma:... regisztrációs szám:... Igazolom, hogy az egyes agrárgazdasági célok évi költségvetési támogatásokról szóló... rendelet pontja alapján... jogcímre kötött... számú szerzõdés / engedély szerint... Ft támogatási összegrõl szóló, vállalt kötelezettségeinek eleget / részben eleget tett, és ez alapján fent nevezett részére elõleg / részelszámolás / végelszámolás címén átutalása teljesíthetõ.... Ft, azaz... forint..., P. H.... kiállító szerv vezetõje Ellenjegyezte:... gazdasági vezetõ

70 9966 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/164. szám 2. számú melléklet a 290/2002. (XII. 27.) Korm. rendelethez Értesítés költségvetési támogatási kérelem elutasításáról Kiállító szerv megnevezése:... Ügyiratszám:... Név:... Cím:... helység... utca... hsz. Adószám:... Adóazonosító jel:... Értesítem, hogy a...-án a... FVM rendelet bekezdésben meghatározott célra benyújtott pályázatát, kérelmét megvizsgáltam, és megállapítottam, hogy költségvetési támogatási kérelme nem teljesíthetõ. INDOKOLÁS (Részletes szöveges indoklás.) a) A minisztérium területi szervei által kiadott értesítés esetén az értesítést a következõ záradékkal kell ellátni:,,amennyiben az értesítésben foglaltakkal nem ért egyet, az ellen az értesítés kézhezvételétõl számított tizenöt napon belül jogszabálysértés vagy a pályázati felhívásban foglaltak megsértése esetén, a jogszabályhely egyidejû megjelölésével a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumhoz címezve, hivatalomnál kifogást terjeszthet elõ. b) A minisztérium által kiadott értesítés esetén az értesítést a következõ záradékkal kell ellátni:,,költségvetési támogatási kérelmét saját hatáskörben, végleges jelleggel bíráltam el. Az értesítés ellen fellebbezésnek, kifogás benyújtásának helye nincs. Dátum: a támogatási kérelem elbírálója 3. számú melléklet a 290/2002. (XII. 27.) Korm. rendelethez Nyilatkozat költségvetési támogatás igénybevételéhez Név (megnevezés):... Lakhely (székhely):... Postai cím, telefonszám:... Statisztikai számjel:... Adószám:... Adóazonosító jel:... Társadalombiztosítási azonosító jel:... Társadalombiztosítási folyószámla száma:... Alulírott hozzájárulok ahhoz, hogy az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal, a Vám- és Pénzügyõrség, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, az Országos Nyugdíjfolyósító Igazgatóság, illetve azok szervei, továbbá a Magyar Államkincstár az általam közölt adataimat felhasználják. Dátum: aláírás

71 2002/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y számú melléklet a 290/2002. (XII. 27.) Korm. rendelethez NYILATKOZAT Pályázó (vállalkozás) adatai a pályázat benyújtásakor Teljes munkaidõs létszám:... Saját tõke:... Nettó árbevétel:... Vállalkozás árbevétel:... Vállalkozás minõsítése: mikro kis közép egyéb Dátum: aláírás 5. számú melléklet a 290/2002. (XII. 27.) Korm. rendelethez Nyilatkozat költségvetési támogatás igénybevételéhez Alulírott, büntetõjogi felelõsségem tudatában kijelentem, hogy a kérelem benyújtásakor költségvetési támogatás jogosulatlan igénybevétele miatt jogerõs határozattal megállapított köztartozással nem rendelkezem. Dátum: aláírás

72 9968 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/164. szám 6. számú melléklet a 290/2002. (XII. 27.) Korm. rendelethez Az agrár- és a vidékfejlesztési támogatások évi részletes jogcímei a évi költségvetési törvénytervezet címrendjének megfelelõen 10/4 Agrár- és vidékfejlesztés szakmai támogatási elõirányzatok 10/4/1 Mezõgazdasági termelés korszerûsítése 10/4/1/1 Agrárberuházások támogatása a) Az új mezõgazdasági gépek, technológiai berendezések vásárlásának, pénzügyi lízingelésének támogatása. Mezõgazdasági gépek és technológiák vizsgálatának támogatása. Kutatóintézetek eszközbeszerzése b) A mezõ-, erdõ-, vadgazdálkodási, illetve halászati rendeltetésû egyes új építési beruházások megvalósításának, valamint a meglévõ épületek, építmények technológiai korszerûsítéssel is járó átalakításának, értéknövelõ felújításának támogatása c) Egyes élelmiszeripari beruházások támogatása d) A szõlõ, gyümölcsös és egyéb ültetvény telepítését szolgáló beruházások támogatása e) Fiatal agrárvállalkozók, valamint pályakezdõ fiatal agrárszakemberek alkalmazásának támogatása 10/4/1/2 Erdõtelepítés, erdõszerkezet-átalakítás és a fásítás támogatása a) Erdõtelepítés, erdõszerkezet-átalakítás és a fásítás támogatása b) Az erdõ többcélú rendeltetése érvényesítésének támogatása 10/4/1/3 Meliorációs és öntözésfejlesztési beruházások támogatása a) Öntözõvíz-szolgáltató létesítmények építésének, a meglévõ építmények technológiai korszerûsítéssel járó értéknövelõ felújításának támogatása b) Öntözési beruházások támogatása c) Meliorációs beruházások támogatása 10/4/1/4 Agrárlogisztika támogatása 10/4/1/5 Farmgyakornok képzés és a külföldi tapasztalatszerzés támogatása 10/4/2 Fenntartható fejlõdés feltételeinek támogatása 10/4/2/1 Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program támogatásai 10/4/2/3 Agrárgazdasági szolgáltatások fejlesztésének támogatásai a) Termelés innovációs feltételeinek javítását szolgáló támogatások b) Zöldség-gyümölcs termelõi értékesítõ szervezetek (TÉSZ-ek) támogatása c) Egyes termékek beszerzését, értékesítését végzõ, illetve szolgáltatást nyújtó termékpályás szövetkezések, erdõbirtokossági társulatok, egyéb gazdálkodói szervezetek és együttmûködések támogatása 10/4/3 Társadalmi és gazdasági kohézió fejlesztése 10/4/3/1 A vidék felzárkóztatásának elõsegítése a) A vidéki gazdasági potenciál fejlesztése b) Vidékfejlesztési szakmai programok 10/4/3/2 Vidéki környezet vonzóbbá tétele A vidéki társadalom mobilizációja 10/5 Támogatási célelõirányzatok 10/5/1 Erdészeti feladatok a) Erdészeti közcélú feladatok támogatása b) Erdei vasutak mûködtetésének támogatása c) Jóléti és a parkerdõ fenntartás támogatása d) Magánerdõgazdálkodás támogatása 10/5/2 A termõföld minõségi védelmének, hasznosításának támogatása a) A termõföld rendeltetésszerû hasznosításra alkalmassá tételével összefüggõ feladatok végrehajtásának támogatása b) Az agrárágazattal összefüggõ távérzékelési feladatok támogatása c) Birtok-összevonási célú termõföldvásárlás támogatása d) Ingatlan-nyilvántartási háttér megerõsítésének támogatása 10/5/3 Állattenyésztési és tenyésztésszervezési feladatok a) Törzskönyvezés, teljesítményvizsgálat végzés, tenyészérték megállapítás támogatása b) Állatazonosítási, állattenyésztési nyilvántartási és információs rendszer fenntartásának, mûködtetésének és fejlesztésének támogatása c) Csúcsgenetikát képviselõ import apaállat és szaporítóanyag beszerzésének támogatása d) Tenyésztési, tenyésztésszervezési feladatok, projektek 10/5/4 Halgazdálkodási tevékenységek támogatása a) Természetes vizek halállományának védelme, pótlása, élõhelyek javítása b) Természetesvízi halászattal összefüggõ kutatási és ismeretterjesztõ tevékenység támogatása c) Halászattal összefüggõ állami feladatok támogatása 10/5/5 Vadgazdálkodási tevékenységek támogatása a) A vadászható állatfajok természetes állományának és azok élõhelye megõrzésének, védelmének, kutatásának, valamint az ezzel összefüggõ ismeretterjesztés támogatása b) A különleges rendeltetésû vadászterületek vadállomány-fenntartásának támogatása c) A vad védelmével, a vadgazdálkodással, a vadászattal összefüggõ állami feladatok finanszírozása 10/6 Állatkártalanítás és állati hulladék megsemmisítés

73 2002/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Közvetlen termelõi és piaci támogatás 11/1 Piacra jutási támogatás a) Exporttámogatás b) Agrárpiaci támogatások 1. piaci zavar megelõzésére, illetve a piaci zavar megszüntetése érdekében alkalmazott támogatás 2. állami intervenció és állami készletezés támogatása aa) intervenciós állami készletezés támogatása bb) állami feldolgoztatás támogatása cc) állami bértároltatás támogatása dd) állami készletek értékesítésének támogatása 3. vágóállatok és állati termékek minõségi termelésének intervenciós támogatása 4. termelõi száraz dohány minõségi feláras támogatása c) Piacra jutást elõsegítõ támogatások 1. közösségi agrármarketing támogatása 2. központi és terméktanácsi informatika támogatása 3. élelmiszer-biztonsági, minõségügyi és eredetvédelmi rendszerek kidolgozásának és bevezetésének támogatása 4. az állat- és növényegészségügyi problémák megelõzése, kezelése és az állati eredetû hulladékok ártalmatlanítása, valamint a minõség-ellenõrzési vizsgálatok költségeinek támogatása 5. termékminõség javítását ösztönzõ támogatások 6. exporthitel kamattámogatása és exporthitel biztosítás támogatása 7. termelõi, feldolgozói önkorlátozás támogatása 11/3 Agrártermelés költségeit csökkentõ támogatások a) Területalapú támogatás b) Önellátási célú kistermelõi átalány támogatás c) Az agrárhitelek kamattámogatása 1. az éven belüli lejáratú hitelek kamattámogatása 2. az éven túli lejáratú hitel kamattámogatása 3. az éven túli lejáratú hitelek után nyújtott kezességvállalás és beváltás 4. az éven túli lejáratú hitelek után nyújtott költségvetési viszontgarancia 5. a közraktári hitelek kamattámogatása d) Egyéni gazdaságok birtokfejlesztési hiteleinek kamattámogatása e) Kibontakozási program támogatása f) Kedvezõtlen térségek 3 éves hitelrendezési programjának támogatása g) Állattenyésztést segítõ támogatások 1. tenyészállat beállítás támogatása egyes állatfajoknál 2. egységes nyilvántartási és azonosítási rendszer (ENAR) támogatása h) Biológiai alapok megõrzésének, fenntartásának és fejlesztésének támogatása 1. a növénytermesztés biológiai alapjainak támogatása 2. az állattenyésztés biológiai alapjainak támogatása i) Vízgazdálkodási program megvalósításának támogatása 1. vízgazdálkodási létesítmények beruházási támogatása 2. vízgazdálkodási létesítmények fenntartási támogatása j) Agrárfoglalkoztatás támogatása k) A gazdálkodás kockázatát csökkentõ mezõ- és erdõgazdálkodási biztosítási díjtámogatás és a jégkár elhárítás támogatása l) Biodízel felhasználásának támogatása m) A szaktanácsadás és a gazdálkodás eredményességét segítõ ismeretátadás támogatása 1. a szaktanácsadás díjának támogatása 2. a gazdálkodás eredményességét segítõ ismeretátadás támogatása n) Termelõi közösségek támogatása o) Mezõõri õrszolgálat támogatása p) Magyarországon nem honos karantén károsítók elleni védekezés és a növényegészségügyi járványelhárítás keretében elrendelt közérdekû védekezés költségeihez nyújtott támogatás 11/4 Erdõkárok felszámolásának támogatása 11/5 Agrárgazdasági kezesség beváltás E) SAPARD nemzeti támogatás F) SAPARD EU-támogatás

74 9970 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/164. szám 7. számú melléklet a 290/2002. (XII. 27.) Korm. rendelethez Kamattámogatás mértékének meghatározása I. A kamattámogatás mértékének meghatározása forinthitel esetén Alapadatok: 1. A hitel (kölcsön) összege és futamideje: A hitel(kölcsön-)szerzõdés megkötésének idõpontja: A támogatás szempontjából figyelembe vehetõ jegybanki alapkamat (a továbbiakban: jegybanki alapkamat): A kamattámogatás jogszabályban elõírt mértéke:... A számítás menete: 1. A kamattámogatás szempontjából figyelembe vehetõ éves kamatteher hitel összege jegybanki alapkamat % A kamattámogatás szempontjából figyelembe vehetõ, a futamidõre jutó kamatteher éves kamatteher 365 futamidõ napokban 3. A futamidõre jutó kamattámogatás futamidõre jutó kamatteher támogatás mértéke % A kamatterhelés idõszakára jutó kamattámogatás futamidõre jutó kamattámogatás futamidõ napokban a hónap negyedév tényleges napjainak száma 5. A számítás eredményeként kapott kamattámogatást száz forintra kerekítve kell igényelni. II. A kamattámogatás mértékének meghatározása devizahitel esetén Az egyéves lejáratra engedélyezett devizahitelek kamatköltségeibõl a havonta/negyedévente igénybe vehetõ kamattámogatást az alábbiak szerint kell meghatározni: 1. A kamattámogatás igénylésekor érvényes MNB hivatalos devizaárfolyam (az érintett devizanemre vonatkozóan):... (Ft/devizanem) 2. A hitelintézet által kiterhelt kamat összege:... (devizában)... (forintban) 3. A kamattámogatás jogszabályban elõírt mértéke: 25%. 4. A kamattámogatás mértéke: kamatköltség forintban 0, A számítás eredményeként kapott kamattámogatás összegét száz forintra kerekítve kell igényelni.

75 2002/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 9971 A Kormány 291/2002. (XII. 27.) Korm. rendelete a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók, kockázatvállalások, a devizaárfolyam kockázat és nagykockázatok fedezetéhez szükséges tõkekövetelmény megállapításának szabályairól és a kereskedési könyv vezetésének részletes szabályairól szóló 244/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány a tõkepiacról szóló évi CXX. törvény a (1) bekezdésének i) és j) pontjában kapott felhatalmazás alapján a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók, kockázatvállalások, a devizaárfolyam kockázat és nagykockázatok fedezetéhez szükséges tõkekövetelmény megállapításának szabályairól és a kereskedési könyv vezetésének részletes szabályairól szóló 244/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) módosításáról a következõket rendeli el: 1. Az R ának (1) bekezdése helyébe a következõ,,(1) A hitelintézetnek és a befektetési vállalkozásnak meg kell határoznia az árukockázat fedezetének tõkekövetelményét. Az árukockázat tõkekövetelményének kiszámításakor a hitelintézetnek és a befektetési vállalkozásnak valamennyi árupozícióját az e rendelet szerinti módon kell figyelembe venni. 2. Az R ának (2) bekezdése helyébe a következõ,,(2) A hitelintézet és a befektetési vállalkozás az áruk, illetve az árukra vonatkozó származékos ügyletek pozícióit az árunak a tõzsdei szabályzatok szerint meghatározott alapmértékegységében tartja nyilván. A hitelintézet és a befektetési vállalkozás az árut a tõzsdén az értékelési napon kialakult tõzsdei elszámoló áron, illetve záróáron értékeli. Amennyiben az árut a tõzsdén nem forgalmazzák, akkor az elfogadott országban piacvezetõnek tekintett tõzsdén kialakult azonnali szállításra vonatkozó piaci árat kell figyelembe venni. A devizában kifejezett árakat a 8. (1) bekezdése szerinti árfolyamon át kell számítani forintra. 3. Az R a (5) bekezdésének elsõ mondata helyébe a következõ,,(5) Azokat az áru-swap ügyleteket, amelyek során az ügylet egyik oldala rögzített áron, a másik oldala a mindenkori piaci áron kerül elszámolásra, az egyes pénzáramlásokat a lejárati táblába úgy kell besorolni, hogy ha a hitelintézet és a befektetési vállalkozás rögzített árat fizet és változót kap, akkor az hosszú pozíciónak, ellenkezõ esetben rövid pozíciónak tekintendõ. 4. Az R a helyébe a következõ,,35. A hitelintézetnek és a befektetési vállalkozásnak az opciós ügyletek delta kockázata mellett teljesítenie kell a 2. számú melléklet szerint az opciós ügyletek gamma és vega kockázatának tõkekövetelményét is. 5. Az R a (1) bekezdésének felvezetõ mondata helyébe a következõ,,(1) A hitelintézet és a befektetési vállalkozás e alkalmazásában a helyettesítõ árut az eredetivel azonos módon kezelheti, ha 6. Az R a (2) bekezdésének elsõ mondata helyébe a következõ,,(2) A hitelintézetnek és a befektetési vállalkozásnak az egyes árufajták pozícióit külön lejárati táblába kell besorolnia a pozíció hátralévõ lejárata szerint. 7. Az R a (3) bekezdésének elsõ mondata helyébe a következõ,,(3) A hitelintézet és a befektetési vállalkozás különkülön meghatározza az azonos lejárati sávba tartozó súlyozott hosszú és rövid pozíciók összegét. 8. Az R a (5) bekezdésének felvezetõ mondata helyébe a következõ,,(5) A hitelintézet és a befektetési vállalkozás egy árura vonatkozó tõkeszükséglete az alábbi tételek összege: 9. Az R ának (6) bekezdése helyébe a következõ,,(6) A hitelintézet és a befektetési vállalkozás árupozíciónak összesített tõkeszükséglete az egyes áruk tõkeszükségleteinek összege.

76 9972 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/164. szám 10. Az R a (1) bekezdésének elsõ mondata helyébe a következõ,,(1) E értelmezésében a hitelintézet és a befektetési vállalkozás nettó pozíciója valamely áruban az ugyanazon áruban lévõ azonnali, határidõs és opciós ügyletek, valamint az opciós utalványok hosszú és rövid pozícióinak egymással szembeni többlete. 11. Az R a (2) bekezdésének felvezetõ mondata helyébe a következõ,,(2) A hitelintézet és a befektetési vállalkozás az egyes áruk tõkeszükségletét, a 36. -tól eltérõen, az alábbi tételek összegeként is meghatározhatja: 12. Ez a rendelet január 1-jén lép hatályba, egyidejûleg az R ának (3) bekezdése hatályát veszti. A miniszterelnök helyett: Dr. Kiss Elemér s. k., a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter A Kormány 292/2002. (XII. 27.) Korm. rendelete a dematerializált értékpapír elõállításának és továbbításának módjáról és biztonsági szabályairól, valamint az értékpapírszámla, központi értékpapírszámla és az ügyfélszámla megnyitásának és vezetésének szabályairól szóló 284/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány a tõkepiacról szóló évi CXX. törvény a (1) bekezdésének f) és g) pontjában kapott felhatalmazás alapján a dematerializált értékpapír elõállításának és továbbításának módjáról és biztonsági szabályairól, valamint az értékpapírszámla, központi értékpapírszámla és az ügyfélszámla megnyitásának és vezetésének szabályairól szóló 284/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) módosításáról a következõket rendeli el: 1. Az R ának (1) bekezdése helyébe a következõ,,(1) Az ügyfélszámláról a befektetési szolgáltatás és árutõzsdei szolgáltatás igénybevételébõl vagy értékpapír hozamából, elidegenítésébõl származó összeg bankszámlára vagy ügyfélszámlára átutalható. 2. Ez a rendelet január 1-jén lép hatályba. A miniszterelnök helyett: Dr. Kiss Elemér s. k., a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter A Kormány 293/2002. (XII. 27.) Korm. rendelete az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történõ finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet módosításáról A kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Eb. tv.) 83. -a (2) bekezdésének a) pontjában, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak évi költségvetésérõl szóló évi XCI. törvény 16. -ának (11) bekezdésében, valamint az egészségügyi szakellátási kötelezettségrõl, továbbá egyes egészségügyet érintõ törvények módosításáról szóló évi XXXIV. törvény 13. -ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a Kormány a következõket rendeli el: 1. Az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történõ finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 1. -a helyébe az alábbi,,1. E rendelet hatálya az Országos Egészségbiztosítási Pénztárra (a továbbiakban: OEP), a megyei (fõvárosi) egészségbiztosítási pénztárakra (a továbbiakban: MEP), továbbá a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóságra (a továbbiakban együtt: finanszírozó), valamint a finanszírozóval az Egészségbiztosítási Alapból (a továbbiakban: E. Alap) finanszírozott egészségügyi szolgáltatás nyújtására szerzõdött egészségügyi szolgáltatókra terjed ki.

77 2002/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y A Kr. 2. -ának b) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: (2. E rendelet alkalmazásában),,b) szolgáltató: az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító mûködési engedéllyel rendelkezõ természetes, vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet, aki vagy ami a finanszírozóval kötött szerzõdés alapján az E. Alapból finanszírozott egészségügyi szolgáltatást nyújt; 3. A Kr. 6/A. -ának (4) bekezdése az alábbi szövegrésszel egészül ki:,,e jogcímen a finanszírozási elõleg a finanszírozási szerzõdés megkötését követõen legfeljebb három hónapra folyósítható. A finanszírozó a folyósítás határidejének leteltét követõen az elõleget három egyenlõ részletben az esedékes havi finanszírozási összegbõl levonja. 4. A Kr. 6/C. -a helyébe az alábbi,,6/c. (1) A területi ellátási kötelezettséggel rendelkezõ háziorvosi szolgáltató a finanszírozás megszûnését követõen, az adott szolgálat háziorvosához bejelentkezett biztosítottak két hónappal korábbi állapotnak megfelelõ száma alapján, egyhavi díjazásra jogosult. (2) Az egészségügyi szolgáltató vagy annak önálló szervezeti egysége teljesítményen alapuló finanszírozási szerzõdésének megszüntetését követõen végsõ elszámoláskor a szolgáltató a) amennyiben az adott szolgáltatás tekintetében kizárólag teljesítményen alapuló finanszírozásban részesült, minden jelentett és elszámolható teljesítmény után a teljesítéskor hatályos jogszabályokban meghatározott elszámolási szabályok szerinti, b) amennyiben az adott szolgáltatás teljesítményen alapuló finanszírozása fix összegû átalánydíjazással kezdõdött, a finanszírozás megszûnését megelõzõ 12 havi teljesítménydíj összegébõl számított egyhavi átlag 70 százalékának megfelelõ összegû díjazásra jogosult. (3) Az egészségügyi szolgáltató nem jogosult a (2) bekezdés szerinti díjra a finanszírozott kapacitás belsõ átszervezése esetén. (4) Amennyiben az egészségügyi szolgáltató jogutódlással szûnik meg, az általa jelentett és elszámolható teljesítmények után járó díjat a finanszírozó a szolgáltató fenntartójának erre vonatkozó döntése szerint utalványozza a jogutód szolgáltató részére. (5) Amennyiben a finanszírozási szerzõdés feladatellátási, illetve feladatátadási szerzõdés miatt szûnik meg, a megszûnést megelõzõen nyújtott és elszámolható teljesítmények után járó díjat a feladatellátási, illetve feladatátadási szerzõdést kötõ felek erre vonatkozó megállapodása szerint utalványozza a finanszírozó. 5. A Kr. az alábbi 6/D. -sal egészül ki:,,6/d. (1) A finanszírozás keretében járó összeg terhére az Eb. tv. 35. (1) bekezdés szerinti engedményezés esetén a szolgáltató az írásban megkötött engedményezési szerzõdést a teljesítést megelõzõ 30 nappal nyújtja be a finanszírozónak. (2) A szolgáltató és a finanszírozó a finanszírozási szerzõdésben meghatározott feladat ellátását szolgáló engedményezés teljesítésére szerzõdéskiegészítést köt, amenynyiben az engedményezett összeg összességében nem haladja meg a szerzõdéskiegészítés megkötésének kezdeményezését megelõzõ 12 havi finanszírozás összegébõl számított egyhavi átlag 10 százalékát, és az engedményezés legalább hat hónapra és havi azonos összegre vonatkozik. (3) A finanszírozó egyidejûleg legfeljebb öt, a szolgáltató által kötött engedményezési szerzõdés alapján teljesít. Az engedményezett összeg tovább nem engedményezhetõ. A szolgáltató bankszámlaszámát csak a kedvezményezett fél jóváhagyásával módosíthatja. 6. (1) A Kr. 8. -ának (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:,,(3) Amennyiben a körzethatárok módosítása vagy új körzet létesítése során a (2) bekezdésben meghatározott minimumlétszám alatti lakosságszámú felnõtt, vegyes, illetve házi gyermekorvosi körzet kerül kialakításra, a MEP a szolgáltatóval akkor köt finanszírozási szerzõdést, ha az önkormányzat(ok) rendelkezik(nek) a körzetek megosztásáról, ennek érdekében a szolgáltató a szerzõdés módosítását kezdeményezi. A MEP a 14. (2) (4) bekezdése szerinti fixdíjakat utalja. Új körzet létesítése esetén nem köthetõ finanszírozási szerzõdés, ha az új körzet létesítése következtében valamely meglévõ körzet lakosságszáma felnõtt és vegyes körzet esetén 1200, gyermekkörzet esetén 600 fõ alá csökken. (2) A Kr. 8. -ának (5) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:,,(5) A területi ellátási kötelezettséggel érintett körzet lakosságszámát az elõzõ év december 31-ei állapotnak megfelelõen a BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatala igazolja a MEP számára minden év március 31-éig, illetve a körzethatár-módosítás miatt kezdeményezett szerzõdésmódosítással egyidejûleg.

78 9974 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/164. szám 7. A Kr a az alábbi (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg az eredeti (2) bekezdés jelölése (3) bekezdésre változik:,,(2) A MEP a fõvárosban, Debrecenben, Gyõrben, Miskolcon, Pécsett és Szegeden egy-egy a hajléktalanok háziorvosi ügyeleti ellátását biztosító szolgálat finanszírozására köthet szerzõdést. A szolgálatok napi 16 hétvégén, ünnep- és munkaszüneti napokon 24 órában kötelesek a hajléktalanok ellátását biztosítani. E szolgálatok havi díjazásának mértéke évben forint, amely évtõl a háziorvosi éves elõirányzat növekedésének mértékével változik. 8. A Kr ának (6) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:,,(6) A (4) (5) bekezdések szerinti mentesség tényét a MEP évente április 30-áig felülvizsgálja. 9. A Kr ának (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:,,(2) A háziorvosi szolgáltató, a körzet lakosságszáma és a rendelõ adottságai alapján a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével az alábbi fix összegû díjra jogosult: a) felnõtt körzet esetén, ha a körzet felnõtt lakosainak száma aa) nem éri el az 1200 fõt Ft, ab) 1200 és 1500 fõ között van Ft, ac) 1500 fõ felett van Ft; b) gyermekkörzet esetén, ha a körzet gyermek lakosainak száma ba) nem éri el a 600 fõt Ft, bb) 600 és 800 fõ között van Ft, bc) 800 fõ felett van Ft; c) vegyes körzet esetén, ha a körzet lakosságszáma ca) nem éri el az 1200 fõt Ft, cb) 1200 és 1500 fõ között van Ft, cc) 1500 fõ felett van Ft. 10. A Kr a (3) bekezdésének felvezetõ mondata helyébe az alábbi,,(3) A díjazás alapösszege 31,50 Ft/fõ, amely a fenntartó települési önkormányzat illetékességi területéhez tartozó lakosságszám alapján az alábbiak szerint változik: 11. A Kr ának (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:,,(3) A részmunkaidõs orvossal, védõnõvel mûködtetett iskola- és ifjúság-egészségügyi szolgálat esetén a MEP a nevelési, oktatási intézmény (2) bekezdés szerinti létszáma alapján havonta legfeljebb 60 Ft/fõ összegû díjat utalványoz a tárgyhónapot megelõzõ hónapban a 6. (2) bekezdése szerint. A szolgáltató a díjat egyenlõ arányban köteles megosztani az orvosi és védõnõi feladatok ellátására. 12. A Kr ának (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:,,(4) A gyermek- és a nõgyógyászati mozgó szakorvosi szolgálat részére járó fix összegû díjazásra a szolgáltató a szolgálat tevékenységére vonatkozó, a finanszírozási szerzõdés szerinti adatok jelentése esetén jogosult. A szolgáltató az adatokat a tárgyhónapot követõ hónap 10. napjáig nyújtja be a MEP részére. A jelentés késedelmes teljesítése esetén a MEP a fix összegû díjat a következõ havi díjazással együtt utalványozza. 13. (1) A Kr ának (3) bekezdése helyébe az alábbi,,(3) A MEP szerzõdést köthet fogyatékkal élõ gyermekek ellátására Budapesten heti 60, a megyeszékhelyeken heti fogászati óraszámra. Az ellátást nyújtó havi alapdíjra jogosult a rendelkezésre állásra és a speciális tevékenységre tekintettel. Az alapdíj rendelésenként önálló szervezeti egységkóddal rendelkezõ szervezeti egységenként heti 30 óra rendelési idõ esetén korcsoportos pontszámnak megfelelõ összeg, ennél alacsonyabb heti rendelési idõ esetén az összeg idõarányos része. (2) A Kr ának (7) bekezdése helyébe az alábbi,,(7) Fogászati ügyeleti feladatok ellátására megyei jogú város, illetve egyéb város esetében a 23. (3) bekezdése alapján, valamint e rendelet hatálybalépésekor is mûködtetett helyeken, továbbá a fõvárosban 6, illetve településenként legfeljebb 1 fogászati szolgálatra köthetõ finanszírozási szerzõdés. Új fogászati ügyeletre finanszírozási szerzõdés legalább fõ lakosságszám esetén köthetõ.

79 2002/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y A Kr ának (2) és (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:,,(2) A fogászati alapellátási körzet lakosságszámát az elõzõ év december 31-ei állapotnak megfelelõen a BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatala igazolja a MEP számára minden év március 31-éig, illetve a körzethatár-módosítás miatt kezdeményezett szerzõdésmódosítással egyidejûleg. (3) A fogászati ügyelet alapdíja: a) fõ alatti lakosságszám esetében, folyamatos elérhetõség biztosításával, minimum napi 4 óra helyszíni tartózkodással Ft/hó, b) fõ közötti lakosságszám esetében, folyamatos elérhetõség biztosításával, minimum napi 4 óra helyszíni tartózkodással Ft/hó, c) fõ közötti lakosságszám esetében, folyamatos elérhetõség biztosításával, minimum napi 6 óra helyszíni tartózkodással Ft/hó, d) fõ feletti lakosságszám esetében, folyamatos elérhetõség biztosításával, minimum napi 8 óra helyszíni tartózkodással Ft/hó. b) betegkísérõ közremûködését igénylõ szállításnál betegenként 230 forint, c) az a) b) pont szerinti kíséretet nem igénylõ szállítás után betegenként 120 forint. (2) A Kr ának (7) bekezdése helyébe az alábbi,,(7) A finanszírozást igénylõ szolgáltatók erre irányuló igényüket a MEP-hez nyújthatják be, amelyet a (6) bekezdésben szereplõ szakértõi bizottság bírál el és tesz javaslatot új szolgáltatók, illetve új kapacitások bevonására, valamint a meglévõ kapacitások módosítására. A bizottság javaslatát az OEP fõigazgatója hagyja jóvá, és egyetértés céljából megküldi az egészségügyi, szociális és családügyi miniszternek. Új szolgáltatóval az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter egyetértésével köthetõ finanszírozási szerzõdés. 17. A Kr ának (2) és (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:,,(2) Az (1) bekezdésben említett halottszállításért közigazgatási határon belül legfeljebb 6000 forint, közigazgatási határon túli esetben legfeljebb 9000 forint szállítási díj illeti meg az (1) bekezdés szerinti intézetet, amennyiben a költséget igazoltan kifizette. A teljesítés hónapjának az igazolt kifizetés idõpontját kell tekinteni. (3) A betegszállítás és orvosi rendelvényû halottszállítás finanszírozására elkülönített elõirányzat egy havi összegébõl elõször a halottszállítás kerül finanszírozásra, a maradék összegbõl a betegszállítás a 33. szerint kerül finanszírozásra. 15. A Kr a az alábbi (1) bekezdéssel egészül ki:,,(1) A finanszírozási szerzõdésben meghatározható a szolgáltató által nyújtható szolgáltatások köre, illetve mennyisége, a teljesítés idõbeli ütemezése és a többletteljesítmény elszámolásának mértéke (teljesítményvolumen megállapodás). 16. (1) A Kr ának (2) bekezdése helyébe az alábbi,,(2) A szolgáltatót a külön jogszabályok szerint beutalásra jogosult orvos rendelése alapján elvégzett betegszállítás után kiegészítõ betegszállítási díj illeti meg, amelynek mértéke a) mentõápolói megfigyelést igénylõ szállításnál betegenként 350 forint, 18. (1) A Kr ának (6) bekezdése a 3. mondat után az alábbi szövegrésszel egészül ki:,,havonta legfeljebb a tárgyhónapra lekötött vizitkeretnek és a tárgyévi idõarányos vizitkeret maradvány 10 százalékának megfelelõ teljesítmény számolható el, amennyiben az országos teljesítés a tárgyhónapban kevesebb, mint a havi elõirányzat. A havi elõirányzat összegéig a többletteljesítményt jelentõ szolgáltatók számára legfeljebb a tárgyhónapra lekötött vizitkeretnek és a tárgyévi idõarányos vizitkeret maradvány 10 százalékának megfelelõ teljesítmény számolható el. (2) A Kr ának (11) bekezdése helyébe az alábbi,,(11) A finanszírozás az ápolási kategóriánként képzett vizitdíj alapján történik. A vizitdíjat a 2850 forintos alapdíj és a 12. számú melléklet szerinti szorzók alkalmazásával kell kiszámítani.

80 9976 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/164. szám 19. A Kr ának (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:,,(2) A krónikus ellátás esetén az egy ellátási esetben legfeljebb 72 óráig tartó megszakítás is beszámítható azzal, hogy a szolgáltató a megszakítás idõtartamára az egyébként járó napidíj 70 százalékára jogosult. A pszichiátriai aktív ellátás esetén az egy ellátási esetben a felsõ határnapot meghaladó idõszakban legfeljebb 72 óráig tartó megszakítás is beszámítható azzal, hogy a szolgáltató a 40. (8) bekezdés szerinti díj 70 százalékára jogosult. A 72 órás megszakítás a krónikus és a pszichiátriai aktív ellátás esetén havonta legfeljebb egyszer számolható el, ha a megszakításra legkorábban az osztályos felvétel 6. ellátási napján, és legkésõbb az osztályos elbocsátást megelõzõ 9. ellátási napon került sor. 20. A Kr ának (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:,,(1) Krónikus fekvõbeteg-osztályokról csak az osztály ágyszáma és a tárgyhónap napjai számának szorzatával meghatározott ápolási nap számolható el a havi teljesítményjelentésben. Az intézmény köteles részjelentést adni azon betegekrõl, akiknek az ellátása a tárgyhónap végéig nem fejezõdött be. A krónikus fekvõbeteg-ellátásban teljes ápolási nap csak a beteg 24 órás kórházi benntartózkodása esetén számolható el. A felvétel és az elbocsátás napja egy napnak számít. A 39. (2) bekezdése szerinti 72 óráig tartó megszakítást teljesített ápolási napként kell figyelembe venni. 21. A Kr ának (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:,,(1) Az elõre nem tervezhetõ, rendkívüli, illetve egyedi eset az OEP fõigazgatójának döntése alapján bármely, az ellátásra szakmailag alkalmas szolgáltatónak az esetre vonatkozó külön szerzõdés nélkül finanszírozható. Amennyiben a szolgáltató igazolt többletköltsége az 5 millió forintot meghaladja a nem tervezhetõ, rendkívüli, illetve az egyedi eset az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter egyetértése esetén finanszírozható. 22. A Kr ának utolsó mondata helyébe az alábbi szövegrész lép:,,a szervet átültetésre elõkészítõ munkacsoport tevékenységéért ha azt transzplantáció követi a MEP szervenként (páros szerv esetén a páros szervért együttesen) forint, máj esetén forint és tüdõ esetén forint támogatást folyósít. 23. A Kr. 50. és 50/A. -a helyébe az alábbi rendelkezések lépnek, és egyúttal a Kr. az alábbi 50/B. és 50/C. -okkal egészül ki:,,50. (1) Az OEP a Magyar Köztársaság évi költségvetésérõl szóló évi LXII. törvény (a továbbiakban: T.) 69. -a alapján kiírt pályázatot az Egészségbiztosítási Közlönyben teszi közzé. (2) A pályázatok véleményezésére és rangsorolására az OEP fõigazgatója 7 tagú bíráló bizottságot hoz létre, és kinevezi a bizottság elnökét. A bíráló bizottság 3 tagját az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium, 1 tagját a Pénzügyminisztérium, 3 tagját az OEP delegálja. A MOK által delegált tag tanácskozási joggal részt vehet a bizottság munkájában. (3) A pályázatokról az OEP fõigazgatója a pályázati határidõ lejártától számított 30 napon belül a bíráló bizottság véleményére figyelemmel dönt. Az eredményt az Egészségbiztosítási Közlönyben, közleményben teszi közzé. (4) A pályázathoz mellékelni kell: a) e rendelet 19. számú mellékletének,,a pontjában foglalt ellátások biztosítására a pályázó által nyújtott ellátásokon kívül az egészségügyi ellátásokra más szolgáltatókkal kötött megállapodást, b) az irányított betegellátásban részt vevõ háziorvosi szolgáltatók adatait, és az egyes háziorvosi szolgáltatókhoz bejelentkezett biztosítottak számát, c) a területi ellátási kötelezettségért felelõs önkormányzat(ok), illetve az országos (ágazati) ellátási kötelezettségért felelõs minisztérium(ok) hozzájárulását az irányított betegellátásban való részvételhez, d) az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programjával összhangban álló prevenciós programtervet, amely tartalmazza a prevenciós tevékenységeket, a várható eredményeket és a megvalósítási tervet, e) a megvalósítani tervezett szakmai irányelvek jegyzékét, f) az informatikai rendszer bemutatását, g) a modellkísérletben résztvevõk érdekeltségi rendszerének bemutatását. (5) Az egészségügyi szolgáltató prevenciós tevékenységként a magas kockázatú betegcsoportok, illetve személyek számára életvitel-tanácsadást végezhet, illetve szûrõvizsgálatok keretében olyan vizsgálatot, amelyet más jogszabály kötelezõen nem ír elõ. (6) Az érdekeltségi rendszernek T ának (4) bekezdése szerinti bevételi többlet vonatkozásában ki kell terjednie a háziorvosokon kívül azokra az egészségügyi szolgáltatókra is, akik a lakosság egészségügyi ellátásában

81 2002/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 9977 részt vesznek. Az érdekeltségi rendszernek ösztönöznie kell az egységes szakmai protokollok, a betegút követését biztosító monitoring rendszer alkalmazását, valamint a képzési-továbbképzési rendszerben való részvételt. (7) Az irányított betegellátás szervezõjének (a továbbiakban: ellátásszervezõ) nem kell új pályázatot benyújtania, ha a vele szerzõdött háziorvosi szolgáltatók személyében, vagy körzetmódosítás, illetve új körzet létrehozása miatt a szolgáltatók számában változás következik be, és a változás mértéke egy naptári évben nem haladja meg a bejelentkezett biztosítottak számának 5 százalékát. 50/A. (1) A pályázat nyertesével a T ának (3) bekezdésében foglaltak vállalása esetén az OEP szerzõdést köt az irányított betegellátás szervezésére. A szerzõdésben a szerzõdés hatályára, módosítására, felmondására vonatkozó rendelkezéseken kívül rendelkezni kell a) arról, hogy az irányított betegellátást szervezõ mely egészségügyi szolgáltatásokat nyújtja saját maga, illetve más egészségügyi szolgáltató igénybevételével, b) a teljes körû minõségi, definitív ellátásokra ösztönzõ, hatékony egészségügyi szolgáltatás biztosításáról, valamint a betegségek idõben történõ megelõzését, az egészség megõrzését szolgáló prevenciós program megvalósítására vonatkozó kötelezettség vállalásáról, c) arról, hogy az irányított betegellátásban részt vevõ egészségügyi szolgáltatók által teljesített ellátások finanszírozása a szerzõdés idõtartama alatt változatlanul érvényes finanszírozási szerzõdések alapján történik, d) a fejkvóta, szervezési és prevenciós díj elszámolási rendjérõl, e) arról, hogy az ellátásszervezõ kötelezettséget vállal a T ának (4) bekezdése szerinti bevételi többlet érdekeltségi rendszer alapján történõ felosztására, f) az OEP által vezetett elvi folyószámlán jelentkezõ megtakarítás elszámolásáról, g) az adatszolgáltatási kötelezettségrõl, h) az ellenõrzésrõl, i) a szerzõdésszegés esetén az igényérvényesítésérõl, j) a háziorvos kötelezettségérõl a lakosság tájékoztatására vonatkozóan. (2) A szerzõdés mellékletét képezi: a) az ellátásszervezõvel szerzõdött háziorvosi szolgálatok adatait tartalmazó adatlapok; b) a háziorvosi szolgáltatókkal, valamint az ellátásszervezõ által nem nyújtott járó- és fekvõbeteg, valamint egyéb szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatókkal kötött megállapodások; c) az irányított betegellátásban részt vevõ egészségügyi szolgáltatók érvényes finanszírozási szerzõdésének kódszámát tartalmazó adatlapok; d) az ellátásszervezõ elfogadott az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programjával összhangban álló prevenciós program terve; e) az elvi folyószámlán jelentkezõ megtakarítás felhasználására vonatkozó érdekeltségi rendszer; f) az érdekeltségi rendszerben részt vevõ egészségügyi szolgáltatókkal kötött szerzõdések; g) az OEP által készített Útmutató, amely tartalmazza a jelentési és adatszolgáltatási követelményrendszert, különösen: ga) a minõségbiztosítással és minõségfejlesztésessel kapcsolatos az OEP által elrendelt jelentési kötelezettséget, beleértve a minõségi indikátorrendszer kidolgozását, gb) a szûrési, gondozási tevékenységre, a monitoring rendszer mûködtetésére, értékelésére vonatkozó jelentési kötelezettséget, gc) a tételes betegforgalmi adatok jelentési kötelezettségét [morbiditási, mortalitási (BNO) és betegút követési adatszolgáltatás], gd) a kötelezõen alkalmazandó rekordképeket, valamint ge) az adatszolgáltatási kötelezettségek határidejét. (3) Az OEP a háziorvosi szolgáltatókhoz bejelentkezett biztosítottakról vezetett nyilvántartásból kigyûjti, és külön nyilvántartja a pályázatot nyert ellátásszervezõ egyes háziorvosi szolgálataihoz bejelentkezett biztosítottak TAJ számát és adatait. Az ebben bekövetkezett változásokat havonta átvezeti. (4) Az OEP elemzést készít a nyertes pályázókhoz tartozó biztosítottakra vonatkozóan a pályázatot megelõzõ egy év idõszaka alapján az egészségügyi szolgáltatásokról és támogatások igénybevételérõl, s elemzi a rendszerbe való bekerülés után az ebben bekövetkezett változásokat. Az OEP folyamatosan monitorozza az irányított betegellátásban részt vevõ háziorvosoknál eseti ellátásként megjelenõ biztosítottak által igénybe vett egészségügyi szolgáltatásokat is, összevetve a bejelentkezett biztosítottak által igénybe vett szolgáltatásokkal. (5) Az OEP kiszámítja az ellátásszervezõ folyószámláján havonta bevételként nyilvántartott összeget. (6) A havi bevétel összegét az ország lakosságának nem és kor szerinti összetétele alapján, korosztályonként az elõzõ év azonos idõszakának teljesítménydíja alapján megállapított fejkvóta és az ellátásszervezõhöz tartozó biztosítottak korosztályonkénti, nemek szerinti létszámának figyelembevételével kell meghatározni. A havi bevétel összegét az elõirányzatok tárgyévi növekményével korrigálni kell. (7) A mûvesekezelés esetén az akut és a krónikus ellátás fejkvótájának megállapítása elkülönítetten történik. Az akut mûvesekezelés esetén a fejkvóta megállapítására a (6) bekezdésben meghatározott szabályokat kell alkalmazni. A krónikus mûvesekezelés esetén az ilyen kezelésben részesülõ betegek száma képezi a fejkvóta számítás alapját. A mûvesekezelés jogcím elõirányzatának akut mûvesekezelés esetében a 7,5 százaléka, a krónikus mûvesekezelés esetén annak 92,5 százaléka képezi a számítás alapját. (8) Az ellátásszervezõ elszámolását e rendelet 19. számú mellékletének,,b pontjában foglaltak kivételével valamennyi, az érintett biztosított kötelezõ egész-

82 9978 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/164. szám ségbiztosítás terhére térítésmentesen, illetve ártámogatással igénybe vehetõ ellátásával kapcsolatban keletkezett természetbeni kiadás terheli, függetlenül attól, hogy az ellátást ki és mikor kezdeményezte a szerzõdés idõtartama alatt. (9) Az ellátásszervezõ szolgáltató elvi folyószámláját a szerzõdésben foglalt idõponttól kell vezetni. A finanszírozó a számláról a havi teljesítmény alapján elszámolást végez. (10) A T ának (4) bekezdése szerint fennmaradó összeget az OEP a következõ sorrendben használja fel: a) kiegyenlítõ kassza létrehozásával kezeli a szervezõk elvi folyószámláján jelentkezõ kasszák szerinti veszteségeket (visszaforgatja az E Alapba), b) az a) pontban foglaltak teljesítése után megmaradt összeg 50 százalékát szétosztja az ellátásszervezõk között, amely összeget az ellátásszervezõ kötelezõen beruházásra és fejlesztésre fordítja, c) a fennmaradó összeget pályázat útján kiemelt prevenciós tevékenység támogatására. (11) Amennyiben az ellátásszervezõvel szerzõdést kötött háziorvosok az érintett lakosokra vonatkozó tételes betegforgalmi adatszolgáltatási (BNO) kötelezettségüknek határidõre nem tesznek eleget, a T ának (4) bekezdése szerinti bevételi többletet 50 százalékkal csökkenteni kell. 50/B. (1) Az OEP a prevenciós kiadásokra szolgáló díjat az ellátásszervezõ által a negyedévet követõ hónap 10. napjáig megküldött jelentés alapján, a következõ hónap 20. napjáig utalványozza. A létszámváltozás miatti korrekció a prevenciós díjjal együtt kerül elszámolásra. (2) Az OEP havonta, a tárgyhónapot követõ hónapban a 6. (2) bekezdés szerint utalványozza a szervezési feladatok ellátásáért járó díjat az ellátásszervezõ részére. A létszámváltozás miatti korrekciót a létszámváltozást követõ 2. hónap elszámolásánál kell elvégezni. (3) Amennyiben az ellátásszervezõ nem tesz eleget a szerzõdésben vállalt prevenciós tevékenységének, vagy ezzel kapcsolatos jelentési kötelezettségének, a prevenciós díj visszavonásra kerül. (4) Az egyes szakfeladatokat érintõ elõirányzat változásból adódó évközi korrekciót a fejkvóta számításnál kell érvényesíteni. A tárgyév végi elszámolást követõ, az egyes szakfeladatokat érintõ elõirányzat változásból adódó elszámolást legkésõbb a tárgyévet követõ év február 28. napjáig kell rendezni. (5) Az elvi folyószámla elsõ félévi egyenlege alapján az OEP fõigazgatója kérelemre az ellátásszervezõ részére elõleg folyósítását engedélyezheti. A kérelemben be kell mutatni az elõleg felhasználásának részletes indokolását, és érvényes bankgarancia szerzõdést kell csatolni, amelyben a bank kötelezettséget vállal arra, hogy az elvi folyószámla év végi elszámolásánál, ha a bevételi többlet nem nyújt fedezetet az elõleg visszafizetésére, akkor a bank fog fizetést teljesíteni az ellátásszervezõ helyett. (6) Az OEP fõigazgatója által engedélyezett elõleget az OEP a gyógyító megelõzõ kasszákon havonta zárolt keretösszeg terhére utalványozza, és a Kincstár folyósítja az ellátásszervezõ részére. Az elõleg maximális összege az igénybejelentés idõpontjáig az elvi folyószámlán nyilvántartott bevételi többlet összegének legfeljebb 50 százaléka. Az elõleget a tárgyév végi elszámolásnál kell érvényesíteni. 50/C. (1) Az irányított betegellátási modellkísérletbe bevont ellátások körét, a nagy költségigényû és személyre nem lebontható ellátások e rendelet 19. számú melléklete tartalmazza. (2) Az ellátásszervezõnek a prevenciós és szervezési díjat más pénzeszközeitõl elkülönítetten kell kezelnie. (3) A prevenciós tevékenység végrehajtásával összefüggõ kiadások elszámolását az ellátásszervezõnek dokumentálnia kell (számlák, bizonylatok). (4) Az OEP a prevenciós program megvalósulását, a prevenciós és szervezési díj felhasználását legalább félévenként ellenõrzi. Ellenõrzéskor az ellátásszervezõ és a prevenciós tevékenységet végzõ szolgáltató köteles az irányított betegellátáshoz kapcsolódó nyilvántartásokat, bizonylatokat az ellenõrzést végzõ személyek rendelkezésére bocsátani. Az OEP ellenõrzi különösen az ellátási utak módosítását, a minõségbiztosítási rendszerek mûködését, a szervezésbe bevont háziorvosok táppénz kiírási gyakorlatát, a biztosítottak kijelentkezését és az egészségügyi szolgáltatás igénybevételének alakulását. 24. (1) A Kr. 5. számú melléklete helyébe e rendelet 1. számú melléklete lép. (2) A Kr. 18. számú melléklete e rendelet 2. számú melléklete szerint módosul és egészül ki. 25. (1) A Kr. 6/A. számú mellékletében a) a 10. Térítési kategória 4. pontja helyébe az alábbi szövegrész lép:,,4 = egyéb, magyar biztosítással nem rendelkezõ vagy más hatályos rendelkezés alapján a társadalombiztosítás terhére el nem számolható ellátást igénybe vevõ személyek térítésköteles ellátása. b) a 12. pont címe és a magyarázó szöveg helyébe az alábbi szövegrész lép:,,12. Érvényes biztosítás országa vagy a páciens állampolgársága Elsõdlegesen, ha a beteg érvényes egészségbiztosítással rendelkezik, az egészségbiztosítási rendszert fenntartó állam kódját, egyébként a beteg állampolgárságának kódját kell megadni.

83 2002/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 9979 c) a 14. Személyazonosító típusa 3. pontja helyébe az alábbi szövegrész lép:,,3 = érvényes biztosítás országának vagy a páciens állampolgárságának kódja (2) A Kr. 6/B. számú mellékletében a) a Térítési kategória 04. pontja helyébe az alábbi szövegrész lép:,,04 = egyéb, magyar biztosítással nem rendelkezõ vagy más hatályos rendelkezés alapján a társadalombiztosítás terhére el nem számolható ellátást igénybe vevõ személyek térítésköteles ellátása. b) a Havi jelentés a fogászati rendelés teljesítményeirõl szóló rész 8. pontja helyébe az alábbi szövegrész lép:,,8. érvényes biztosítás országának vagy a páciens állampolgárságának kódja (3) A Kr. 14. számú mellékletében a) a 4. Térítési kategória 4. pontja helyébe az alábbi szövegrész lép:,,4. egyéb, magyar biztosítással nem rendelkezõ vagy más hatályos rendelkezés alapján a társadalombiztosítás terhére el nem számolható ellátást igénybe vevõ személyek térítésköteles ellátása. b) az 5. Személyazonosító típusa 3. pontja helyébe az alábbi szövegrész lép:,,3 = érvényes biztosítás országának vagy a páciens állampolgárságának kódja c) a 9. pont címe és a magyarázó szöveg helyébe az alábbi szövegrész lép:,,9. Érvényes biztosítás országa vagy a páciens állampolgársága Elsõdlegesen, ha a beteg érvényes egészségbiztosítással rendelkezik, az egészségbiztosítási rendszert fenntartó állam kódját, egyébként a beteg állampolgárságának kódját kell megadni. (4) A Kr. 17. számú mellékletében a) a 18. pont helyébe az alábbi szövegrész lép:,,18. A beépített eszköz beszerzési számlájának vagy szállítólevelének azonosítója. b) a melléklet az alábbi pontokkal egészül ki:,,20. Számla/szállítólevél kelte. 21. Eszköz/implantátum felhasználása során végzett beavatkozás OENO kódja. 22. Kórházi törzsszám vagy ambuláns naplószám. 26. (1) Ez a rendelet a (2) bekezdésben foglalt kivételével február 1. napján lép hatályba. (2) E rendelet 1. és 2. -a, 5. -a, 23. -a, 24. -ának (1) bekezdése, e (3) bekezdése, valamint (4) bekezdésének d) és f) pontjai, továbbá a 28. -a január 1. napján lép hatályba. (3) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a Kr. 2. h) pontjában,,pénztár szövegrész helyébe,,finanszírozó szövegrész, 4. -a (2) bekezdésében,,a megyei (fõvárosi) pénztárak, valamint a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság (a továbbiakban együtt: Pénztárak) szövegrész helyébe,,finanszírozó szövegrész, 4. -a (5) bekezdésében,,oep-nél szövegrész helyébe,,finanszírozónál szövegrész és,,oep-tõl szövegrész helyébe,,finanszírozótól szövegrész, 4. -a (6) bekezdésében,,oep-nek szövegrész helyébe,,finanszírozónak szövegrész és,,pénztár szövegrész helyébe,,finanszírozó szövegrész, 4. (7) bekezdésében,,pénztár szövegrész helyébe,,finanszírozó szövegrész, 6. -a (3) bekezdésében,,finanszírozó szövegrész helyébe,,oep szövegrész, 6/A. -a (6) bekezdésében,,pénztár szövegrész helyébe,,finanszírozó szövegrész, 6/B. -a (1) bekezdésében,,oep szövegrész helyébe,,finanszírozó szövegrész, 6/B. -a (2) bekezdésében,,oep szövegrész helyébe,,finanszírozó szövegrész és,,5 évre szövegrész helyébe,,2 évre szövegrész, 7. -a (1) bekezdésében,,pénztárral szövegrész helyébe,,finanszírozóval szövegrész, 8. -a (1) bekezdésében,,oep szövegrész helyébe,,mep szövegrész, 11. -a (5) bekezdésében,,oep szövegrész helyébe,,mep szövegrész, 12. -a (1) bekezdésében,,pénztárnak szövegrész helyébe,,finanszírozónak és,,pénztár szövegrész helyébe,,finanszírozó szövegrész, 12. -a (6) bekezdésében,,oep szövegrész helyébe,,finanszírozó szövegrész, 13. -a (3) bekezdésében,,pénztárnak szövegrész helyébe,,finanszírozónak szövegrész, 13. -a (4) bekezdésében,,finanszírozó szövegrész helyébe,,oep szövegrész, 15. -a (1) bekezdésében,,pénztár szövegrész helyébe,,mep szövegrész, 17. -a (1) bekezdésében,,pénztárnak szövegrész helyébe,,finanszírozónak szövegrész, 18. -a (1) bekezdésében,,finanszírozó szövegrész helyébe,,oep szövegrész, 20. -a (1) bekezdésében,,az OEP szövegrész helyébe,,a MEP szövegrész, 22. -a (1) bekezdésében,,oep szövegrész helyébe,,mep szövegrész, 22. -a (2) bekezdése c) pontjában,,közlekedési és Vízügyi Minisztérium (a továbbiakban: KöViM) szövegrész helyébe,,gazdasági és Közlekedési Minisztérium (a továbbiakban: GKM) szövegrész, 23. -a (4) bekezdésében,,kövim szövegrész helyébe,,gkm szövegrész, 24. -a (1) és (2) bekezdéseiben,,oep szövegrész helyébe,,finanszírozó szövegrész, 25. -a (1) bekezdésében,,pénztárnak szövegrész helyébe,,finanszírozónak szövegrész és,,pénztár szövegrész helyébe,,oep szövegrész, 30. -a (1) bekezdésében,,pénztárnak szövegrész helyébe,,finanszírozónak szövegrész, 30. -a (8) bekezdésében,,finanszírozó szövegrész helyébe,,oep szövegrész, 30. -a (11) bekezdésében,,pénztárnak szövegrész helyébe,,finanszírozónak szövegrész, 31. -a (5) és (6) bekezdéseiben,,finanszírozó szövegrész helyébe,,mep szövegrész, 32. -a (1) bekezdésében,,pénztárhoz szövegrész helyébe,,finanszírozóhoz szövegrész, 32. -a (3) bekezdésében,,pénztárnak

84 9980 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/164. szám szövegrész helyébe,,finanszírozónak szövegrész, 33. -a (1) bekezdésében,,pénztárnak szövegrész helyébe,,mep-nek szövegrész, 34. -a (1) bekezdésében,,pénztár szövegrész helyébe,,finanszírozó szövegrész, 35. -a (1) bekezdésében,,finanszírozóval szövegrész helyébe,,mep-pel szövegrész, 35. -a (6) bekezdésében,,finanszírozó szövegrész helyébe,,mep szövegrész, 35. -a (9) bekezdésében,,pénztár szövegrész helyébe,,mep szövegrész, 35. (12) bekezdésében,,finanszírozó szövegrész helyébe,,mep szövegrész, 35. -a (13) bekezdésében,,finanszírozóval szövegrész helyébe,,mep-pel, illetve,,finanszírozó szövegrész helyébe,,mep szövegrész, 35. -a (14) bekezdésében,,pénztárnak szövegrész helyébe,,mep szövegrész, 35. -a (15) bekezdésében,,finanszírozó szövegrész helyébe,,oep szövegrész, 37. -a (4) bekezdésében,,pénztár szövegrész helyébe,,oep és a finanszírozó szövegrész, 43. -a (2) bekezdésében,,pénztárnak szövegrész helyébe,,finanszírozónak szövegrész, 43. -a (3) bekezdésében,,oep szövegrész helyébe,,finanszírozó szövegrész, 46. -a (3) bekezdésében,,pénztárnak szövegrész helyébe,,finanszírozónak szövegrész, 47. -a (1) bekezdésében,,finanszírozó szövegrész helyébe,,oep szövegrész, valamint 48. -a (1) bekezdésében,,1600 forint/nap szövegrész helyébe,,2000 forint/nap szövegrész,,,800 forint/nap szövegrész helyébe,,1000 forint/nap szövegrész,,,pénztár szövegrész helyébe,,finanszírozó szövegrész és,,pénztárnak szövegrész helyébe,,finanszírozónak szövegrész lép. (4) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a Kr. a) 15. -a (1) bekezdésében a,, az egészségügyi és szociális vállalkozásról szóló 113/1989. (IX. 15.) MT rendelet alapján szövegrész, b) 16. -a, c) 24. -a (2) bekezdésének második mondata, d) 31. -ának (6) bekezdésében a,,13. számú melléklet B) pontja szerinti szövegrész, e) 29. -ának h) pontja, valamint f) a 13. számú melléklet foglalkozás-egészségügyi szakellátás tevékenységi kódjait tartalmazó B) pontja hatályát veszti. Vegyes rendelkezések 27. (1) Az OEP a Magyar Köztársaság és évi költségvetésérõl szóló évi CXXXIII. törvény 5. (4) bekezdésében meghatározott évi béremelés adott ellátásra jutó december havi bérfedezetének a 13. havi bér idõarányos részével korrigált fix összegét a (2) és (3) bekezdésekben meghatározott finanszírozásig az esedékes havi finanszírozással együtt utalványozza a szolgáltatónak. (2) A évi béremelés évi fedezetének biztosítása február havi finanszírozástól kezdõdõen a) a háziorvosi ellátás esetében a bejelentkezett biztosítottak korcsoportonkénti pontszáma alapján és a Kr. 14. (2) bekezdés szerinti módosított fix összegû díjazással, b) a háziorvosi ügyeleti ellátás esetében a Kr. 19. (3) bekezdése szerinti módosított díjazással, c) a védõnõ, anya-, gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok esetében részmunkaidõs orvossal és védõnõvel mûködtetett iskola- és ifjúság-egészségügyi szolgálat kivételével a módosított havi fix összegû díjjal, d) a részmunkaidõs orvossal és védõnõvel mûködtetett iskola- és ifjúság-egészségügyi szolgálat esetében a Kr. 20. (4) bekezdése szerinti módosított fejkvótával, e) a fogászati ellátás esetében a teljesítményarányos díjazás szerint, f) a betegszállítás esetében a betegszállítás céljából megtett hasznos és többletkilométerek alapján, valamint a Kr a (2) bekezdése és a halottszállítás a Kr. 34. (2) bekezdése szerinti módosított díjazással, g) a CT, MRI vizsgálatok esetében a havi teljesítménypont arányában, h) a dialízis ellátások esetében az elvégzett kezelések teljesítményértéke alapján, i) az otthoni szakápolás esetében a Kr. 35. (11) bekezdése szerinti módosított díjazással, j) a fekvõbeteg-szakellátás esetfinanszírozotti körébe tartozó beavatkozások esetében a díjtételek módosításával, k) a büntetés-végrehajtás által fenntartott egészségügyi intézmények és az egyéb ellátások esetében a havi fix összegû díjazás módosításával történik. (3) A évi béremelés évi fedezetének biztosítása az R.-ben meghatározott teljesítményegységek módosításának hatálybalépésétõl kezdõdõen a) a gondozóintézeti gondozás esetében a módosított fix összegû díjazással és az elvégzett tevékenységhez tartozó pontértékek alapján, b) a járóbeteg-szakellátás esetében a nyújtott ellátáshoz tartozó pontértékek alapján, c) az aktív fekvõbeteg-szakellátás esetében az elszámolt osztályos ápolási eset súlyszám értéke alapján, d) a krónikus fekvõbeteg-szakellátás esetében a súlyozott ápolási napok alapján történik. (4) Az 5. számú mellékletben a gyógyító megelõzõ elõirányzat 2. sorából a háziorvosi praxis finanszírozására esõ növekmény elõirányzatából millió forint kerül el-

85 2002/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 9981 különítésre a szûrési-gondozási feladatok jelentésének, a minõségbiztosítás finanszírozásának céljaira. Az így elkülönített összeg felhasználására az erre vonatkozó külön jogszabály hatálybalépésétõl kerül sor. 28. Az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történõ finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendeletet módosító 257/2001. (XII. 19.) Korm. rendelet 24. -a (3) bekezdésének c) pontja helyébe az alábbi [(3) A (2) bekezdésben meghatározott idõpontig a gondozóintézetek finanszírozása],,c) január 1-jétõl a gondozóintézetek fix összegû díjazására rendelkezésre álló keret a év december havi díjnak a évi elõirányzat-növekmény arányában növelt mértéke szerint kerül felhasználásra. A miniszterelnök helyett: Dr. Kiss Elemér s. k., a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter

86 1. számú melléklet a 293/2002. (XII. 27.) Korm. rendelethez [5. számú melléklet a 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelethez] Megnevezés Gyógyító-megelõzõ ellátások évi kiadási elõirányzatai évi eredeti elõirányzat évi módosított elõirányzat évi szerkezeti változás Szerkezeti változással módosított évi elõirányzat Dologi növekmény (2,5%) Fejlesztés évi béremelés összesen* Növekmény (6+7+8) évi tervezett elõirányzat (5+9) Tv. szerinti elõirányzat Millió forint 1. Háziorvosi, háziorvosi ügyelet ellátása 2. Praxisfinanszírozás , ,7 402, , , ,2 128,1 3. Fix összeg 8 983, , ,0 0,0 0,0 0,0 0,0 4. Területi pótlék 514, , ,0 0,0 0,0 0,0 0,0 5. Eseti ellátás díjazása 295,3 368,4 368,4 3,7 95,8 99,5 467,9 127,0 6. Teljesítmény díjazása , , ,7 0,0 0,0 0,0 0,0 7. Ügyeleti szolgálat 4 711, , ,0 48,1 300, , , ,2 131, Háziorvosi, háziorvosi ügyelet ellátása összesen , ,1 0, ,1 454,4 300, , , , ,6 128,4 9. Védõnõ, anya-, gyermek- és ifjúságvédelem 10. Iskola-egészségügyi ellátás 1 284, , ,1 6,4 475,2 481, ,7 137,5 11. Védõnõi ellátás 7 976, , ,1 39,9 175, , , ,6 133,4 12. Anya-, gyermek- és csecsemõvédelem 945,6 945,6 945,6 4,7 226,2 230, ,5 124,4 13. MSZSZ : gyermekgyógyászat 93,3 93,3 93,3 0,5 30,3 30,8 124,1 133,0 14. MSZSZ : nõgyógyászat 76,5 76,5 76,5 0,4 23,5 23,9 100,4 131, Védõnõ, anya-, gyermek- és ifjúságvédelem összesen , ,6 0, ,6 51,9 175, , , , ,5 133, Fogászati ellátás , , ,2 161,9 200, , , , ,1 126,6 17. Gondozóintézeti gondozás 18. Nemibeteg-gondozás 1 069, ,0 240,0 910,0 9,1 234,6 243, ,7 126,8 19. Tüdõgondozás 4 100, ,7 872, ,5 36,4 924,2 960, ,1 126,4 20. Pszichiátria gondozás 2 067, ,3 463, ,0 19,1 487,6 506, ,7 126,5 21. Onkológiai gondozás 1 062, ,4 247,4 960,0 9,6 246,5 256, ,1 126,7 22. Alkohológia és drogellátás 725,7 877,4 167,4 710,0 7,1 180,0 187,1 897,1 126, Gondozóintézeti gondozás összesen 9 025, , , ,5 81, , , , ,9 126,5 Index %-ban (10/5) 9982 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/164. szám

87 Megnevezés évi eredeti elõirányzat évi módosított elõirányzat évi szerkezeti változás Szerkezeti változással módosított évi elõirányzat Dologi növekmény (2,5%) Fejlesztés évi béremelés összesen* Növekmény (6+7+8) évi tervezett elõirányzat (5+9) Tv. szerinti elõirányzat Betegszállítás és orvosi rendelvényû halottszállítás összesen 4 516, , ,5 48, , , , ,7 124, Járóbeteg-szakellátás , , , ,0 746, , , , , ,0 126,5 26. Ebbõl laborkassza 0, , ,7 159, , , ,3 114, CT, MRI 8 423, , ,2 84,2 200, , , , ,4 127, Mûvesekezelés , , ,8 130,5 250, , , , ,4 121, Otthoni szakápolás 1 613, , ,7 8,1 250,0 469,5 727, , ,8 145,1 30. Fekvõbeteg szakellátás 31. Aktív fekvõbeteg-szakellátás , , , , , , , , ,4 126,9 32. Extrafinanszírozás 200,0 260,0 260,0 6,5 0,0 6,5 266,5 102,5 33. Speciális fin. fekvõbeteg 8 466, , , ,0 122,3 209,2 400,2 731, ,7 107,5 34. Krónikus fekvõbeteg-szakellátás , , ,6 288,2 400, , , ,3 128,4 35. Egyéb 821,8 862,6 862,6 8,6 205,2 213, ,4 124, Fekvõbeteg-szakellátás összesen , ,7 0, , , , , , , ,9 126, Mûködési költségelõleg 350,6 350,6 350,6 0,0 0,0 350,6 550,6 100, Felmentéssel, végkielégítéssel járó kiadások 583,7 583,7 583,7 0,0 39. Célelõirányzatok 40. Orvosspecifikus vények kiadása 207,9 242,9 242,9 37,1 37,1 280,0 115,3 41. Felülvizsgáló orvosok díja 387,5 387,5 387,5 1,9 113,5 115,4 502,9 129,8 42. Méltányossági alapon történõ térítések 140,4 140,4 140,4 0,0 140,4 100,0 43. Irányított betegellátás 512,6 512,6 512,6 125,0 125,0 637,6 44. Ebbõl: szervezési díj 125,0 125,0 125,0 45. prevenciós díj 0,0 0,0 46. Alapellátási vállalkozás támogatási átalánydíj 0, , ,0 0, ,0 100,0 47. Béremelés támogatása (Január) 9 808, , , Célelõirányzatok összesen 1 248, ,4 0, ,4 1,9 162, , , , ,4 288,6 49. MINDÖSSZESEN , ,0 583, , , , , , , ,3 128,5 * Tartalmazza az átlagos 50%-os béremelés 13 havi fedezetét is. Index %-ban (10/5) 2002/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 9983

88 2. számú melléklet a 293/2002. (XII. 27.) Korm. rendelethez [18. számú melléklet a 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelethez] a) a 30. pont helyébe az alábbi szövegrész lép:,,30. A kezelés során felhasznált erythropoietin mennyisége NE havonta. b) a melléklet az alábbi pontokkal egészül ki:,,31. Szérum vas érték umol/l negyedévente. 32. Ferritin szint ug/l negyedévente. 33. Transferrin negyedévente. 34. Hypochrom vvt% negyedévente. 35. Albumin g/l negyedévente. 36. Kt/V negyedévente. 37. URR negyedévente (dializált betegeknél). 38. PCR/g/tskg negyedévente (dializált betegeknél). 39. Számított GRF ml/perc negyedévente (predializált betegeknél). 40. PTH félévente. 41. Testsúly kg havonta (kezelés elõtti és utáni érték átlaga). 42. Vasterápia (igen:1; nem:20; p.o.:4; iv.: 13,14,20) havonta. 43. Iv. vas adag/hó; darab ampulla havonta. 44. Betegállapot (kód) havonta. c) a mellékletbõl törlésre kerül a 20., a 33. és 34. sor. [A mûveseállomások által végzett dialízis kezelések jelentésének adattartalma] d) a melléklet utolsó mondatában az,,5-éig, szövegrész helyébe,,10-éig, szövegrész lép M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/164. szám

89 2002/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 9985 A Kormány 294/2002. (XII. 27.) Korm. rendelete a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérõl szóló évi LXXX. törvény végrehajtására kiadott 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérõl szóló évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 58. -ában, valamint a kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló évi LXXXIII. törvény 83. -a (2) bekezdésének n) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következõket rendeli el: 1. A Tbj. végrehajtására kiadott 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. -a helyébe a következõ,,1. A magyar jogszabályok szerint bejegyzésre nem kötelezett külföldi munkáltatónak a Magyar Köztársaság területén kiküldetés esetén vagy más, egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében munkát végzõ munkavállalóját (foglalkoztatottját) az adózás rendjérõl szóló évi XCI. törvény (Art.) 76. -a szerinti képviseletét ellátó személynek kell tekinteni akkor, ha õt nemzetközi egyezmény a magyar társadalombiztosítási jogszabályok hatálya alá rendeli. Az R. 4. -ának (1) (2) bekezdése helyébe a következõ,,(1) Ha a biztosítás idõtartama a biztosítási jogviszony kezdõ vagy befejezõ idõpontjának megállapítása hiányában a Tbj. 7. -a alapján nem állapítható meg vagy az vitatott, akkor a biztosítás idõtartamaként a tevékenység idõtartamát, teljesítésére irányuló szerzõdés esetén a szerzõdés megkötésétõl a teljesítésig eltelt idõtartamot, ha sem a tevékenység idõtartama, sem a teljesítés idõpontja nem állapítható meg, akkor a díj kifizetéséig (esedékességéig) eltelt idõtartamot kell figyelembe venni. (2) Ha a díjazásra nem havi rendszerességgel, hanem idõszakonként, illetõleg a tevékenység befejezését követõen kerül sor, a biztosítási kötelezettséget a díjazás kifizetésekor (esedékességekor) kell elbírálni. A biztosítási kötelezettség elbírálásához a kifizetett díjból ideértve az elõleget is a személyi jövedelemadó elõleg alapját képezõ összeget azon idõtartam naptári napjainak számával kell elosztani, amelyre a díjazás történt. 4. Az R. 4/C. -a helyébe a következõ,,4/c. Ha a biztosított foglalkoztatására az Mt ában foglaltak szerint kirendelés alapján kerül sor, a foglalkoztatót a Tbj. szerint terhelõ bevallási és fizetési kötelezettségeknek a kirendelõ foglalkoztató köteles eleget tenni akkor is, ha az érintett munkáltatók megállapodása alapján a munkavállalót megilletõ munkabér (illetmény) és egyéb juttatások folyósítása (elszámolása) és az ezzel járó közterhek azt a munkáltatót terhelik, ahova a biztosítottat kirendelték. A foglalkoztatónak a járulék megállapításával, bevallásával, megfizetésével kapcsolatos, valamint bejelentési és nyilvántartási kötelezettségeinek teljesítésére a kirendelés helye szerinti munkáltató adatszolgáltatása alapján kerül sor. 2. Az R. 3. -a helyébe a következõ,,3. Ha a szerzõi jogi védelem, találmányi szabadalmi oltalom, védjegyoltalom, földrajzi árujelzõk oltalma, mintaoltalom alatt álló mû, alkotás, valamint az újítás (a továbbiakban együtt: szerzõi jogi védelem alatt álló mû) hasznosítására irányuló felhasználási, hasznosítási, használati szerzõdés (a továbbiakban együtt: felhasználási szerzõdés) alapján a szerzõi jogi védelem alatt álló mû szerzõje, elõadója (elõadómûvész) személyes közremûködésre is kötelezett, e tevékenységet a megbízásra vonatkozó szabályok szerint kell elbírálni. A járulékalap megállapításakor a felhasználási szerzõdés (elõadás) szerinti személyes munkavégzés (közremûködés) díjazását kell figyelembe venni Az R. 5/A. -ának (3) bekezdése helyébe a következõ,,(3) A MEP a jogerõs határozatok alapján foglalkoztatónként összesített, a foglalkoztató azonosító, valamint a követelés összegadatait tartalmazó adatszolgáltatást teljesít az illetékes állami adóhatóság részére. Az adatszolgáltatás kinyomtatott és cégszerûen aláírt példányát, mellékelve a gépi adathordozót is, a tárgyhónapot követõ hónap 15-éig kell megküldeni. A gépi adathordozót és adattartalmát az APEH és az OEP megállapodásban határozzák meg. Az adatszolgáltatás szerint fennálló követelést az adóhatóság a foglalkoztató folyószámláján kötelezettségként elõírja. 6. Az R. 5/B. -a helyébe a következõ,,5/b. (1) A Tbj ának (6) bekezdése szerinti arányos elszámolás elvégzéséhez meg kell állapítani az adott

90 9986 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/164. szám biztosítási jogviszony tárgyévi azon naptári napjainak számát, amely idõtartam alatt a biztosított a) kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer hatálya alá tartozott és nyugdíjjárulék fizetésére, továbbá b) a magánnyugdíjpénztári tagdíjfizetési kötelezettség alá esõ idõtartam azon naptári napjainak számát, amely alatt a biztosított egyidejûleg nyugdíjjárulék és tagdíj fizetésére volt kötelezett. E napoknak és a járulékfizetési felsõhatár napi összegének a szorzata adja a társadalombiztosítási nyugdíjjárulék, illetõleg a társadalombiztosítási nyugdíjjárulék és a magánnyugdíjpénztári tagdíjfizetés szempontjából figyelembe vehetõ felsõ határt. (2) Az (1) bekezdés szerint megállapított felsõ határok figyelembevételével kell az arányos elszámolást teljesíteni oly módon, hogy a túlfizetésként jelentkezõ nyugdíjjárulék összegét az illetékes állami adóhatóságtól kell a Tbj ában foglaltak szerint visszaigényelni és a következõ havi tagdíjbevallásban bevallani, egyidejûleg átutalni a magánnyugdíjpénztár részére. (3) Az elszámolásra a 7/B. -ban foglalt rendelkezéseket megfelelõen alkalmazni kell. 7. Az R. a 6. után a következõ 6/A. -sal egészül ki:,,6/a. (1) A Tbj. 29/A. -ának (2) bekezdése értelmében az egyszerûsített vállalkozói adó szabályai szerint adózó (a továbbiakban: eva adózó) egyéni vállalkozó a Tbj a (4) bekezdésének a) f) pontjaiban meghatározott idõtartam alatt nem köteles társadalombiztosítási, valamint egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot (tagdíjat) fizetni a Tbj. 29/A. -ában meghatározott járulékalap alapján. (2) Ha az eva adózó egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége a naptári hónap teljes tartamán át nem áll fenn, a járulékfizetési alsó, illetõleg felsõ határ kiszámítására alkalmazni kell a Tbj a (5) bekezdésének rendelkezéseit, azzal, hogy a minimálbéren az eva adózóra irányadó járulékalapot kell érteni. (3) A minimálbérnél magasabb összegû járulékalap utáni járulékfizetési kötelezettséget vállaló eva adózó egyéni vállalkozó az adóhatóságnál igazolni köteles a járulékalap (1) bekezdés szerinti csökkentés alapjául szolgáló körülmények fennállását. Az igazolást a járulékbevallási és megfizetési kötelezettségre elõírt határidõben a bevallással egyidejûleg kell benyújtani. (4) Ha az egyéni vállalkozó eva alanyisága év közben megszûnik, a járulékokat a megszûnés hónapjáig a nyilatkozatában vállalt járulékalap napi arányosítással számított összege után fizeti meg. 8. Az R. 7/B. -ának (2) bekezdése helyébe a következõ,,(2) A foglalkoztató a Tbj ának (2) bekezdésében elõírt igazolás kézhezvételét követõ 15 napon belül köteles a tagdíj (tagdíj-kiegészítés) különbözetet a biztosítottnak visszafizetni és a többletbefizetés (túlfizetés) összegét a következõ havi tagdíjbefizetésnél a magánnyugdíjpénztárral elszámolni vagy visszaigényelni. Az elszámolásra a Tbj ának (3) bekezdésében foglaltak alapján annál a magánnyugdíjpénztárnál kerül sor, ahol a pénztártag tagsági jogviszonya az önellenõrzés benyújtásának idõpontjában fennáll. Több biztosítási jogviszony egyidejû fennállása esetén a foglalkoztatói tagdíj kiegészítés-túlfizetés visszaigénylésére a pénztár értesítése alapján a tagdíjkiegészítést befizetõ foglalkoztató jogosult. 9. Az R. 7/C. -a helyébe a következõ,,7/c. (1) A magánnyugdíjpénztári tag tagdíjfizetési kötelezettsége a) a Tbj. 4. -a n) pontjának 2. alpontja hatálya alá tartozó tagságra kötelezett pályakezdõ elsõ biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyának kezdõ napjával [Mpt a (1) bekezdésének a) pontja], b) a Tbj. 4. -a n) pontjának 3. alpontja hatálya alá tartozó tagságra kötelezett pályakezdõnek a Tbj a (1) bekezdése alapján kötött megállapodásban meghatározott idõponttal, c) a Tbj. 4. -ának o) pontja, valamint az Mpt ának (5) (6) bekezdése szerint a magánnyugdíjpénztárhoz önkéntes döntéssel csatlakozó biztosított tagsági jogviszonyának elsõ napjával [Mpt. 22. (1) bekezdés b) pontja] kezdõdõen áll fenn. (2) Az Mpt ának (4) (5) bekezdése alapján tagdíjfizetésre kötött megállapodás esetén a tagdíjfizetési kötelezettség a megállapodásban foglaltak szerint áll fenn. 10. Az R. 9/A. -ának (2) bekezdése helyébe a következõ,,(2) A magánnyugdíjpénztár a Tbj ának (4) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatást a biztosított lakóhelye szerint illetékes MNYI-hez nyújtja be, egyidejûleg teljesíti az egyéni számlán jóváírt, tagdíj-kiegészítéssel csökkentett összeg átutalását. A magánnyugdíjpénztár az elõírt adatszolgáltatást az Mpt ának (7) bekezdése és 29. -a (2) bekezdésének b) pontja szerinti átutalás esetén is teljesíti. Az adatszolgáltatás tartalmát és módját a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: PSZÁF) a Pénzügyi Közlönyben teszi közzé.

91 2002/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Az R. 17/A. -ának (6) bekezdése a következõ rendelkezéssel egészül ki:,,a feltételek biztosítása érdekében figyelemmel a Tbj a (5) bekezdésének c) pontjára is a PSZÁF az Informatikai és Hírközlési Minisztérium egyetértésével meghatározza az elektronikus aláírással ellátott bevallások fogadásának, feldolgozásának és nyilvántartásának követelményeit, valamint rendelkezésre bocsátja az elektronikus aláírással ellátott bevallások fogadására alkalmas szoftvert. 12. (1) Az R a (1) bekezdésének második és harmadik mondata helyébe a következõ,,a bevallásban közölni kell, ha a biztosítottnak a foglalkoztatónál fennálló biztosítási jogviszonya vagy tagdíjfizetést megalapozó jogviszonya a tárgyhónapban keletkezett vagy megszûnt. E rendelkezés alkalmazásánál tagdíjfizetést megalapozó jogviszonynak minõsül a munkanélküli ellátás, a gyermekgondozási segély, a gyermekgondozási díj, a gyermeknevelési támogatás és az ápolási díj folyósításának idõtartama is. (2) Az R ának (3) bekezdése a következõ rendelkezéssel egészül ki:,,ha az egyéni vállalkozó az egyszerûsített vállalkozói adó szabályai szerinti adózást választja, az adóhatósághoz benyújtott nyilatkozatáról, illetve az eva törvény hatálya alól való kikerülésérõl, továbbá a minimálbérnél magasabb összegû járulékalap vállalásáról tájékoztatnia kell az érintett magánnyugdíjpénztárat (pl. a nyilatkozat másolatával). Az éves bevallást választó egyéni vállalkozó a bevallás benyújtásával egyidejûleg a tagdíjkülönbözetet is rendezi. (3) Az R ának (4) bekezdése helyébe a következõ,,(4) A nyugellátás szerzése érdekében a Tbj ának (1) bekezdése alapján megállapodás kötését kezdeményezõ személy nyilatkozik arról, hogy pályakezdõnek minõsül-e a Tbj. 4. -a n) pontjának 3. alpontja szerint. A megállapodás megkötésére a pályakezdõ magánnyugdíjpénztári tagsága létrejöttével, a tagsági okirat benyújtása (bemutatása) alapján a 7/C. (1) bekezdésében meghatározott idõponttal kerül sor. A pályakezdõvel kötendõ megállapodás alapján fizetendõ járulék mértéke a tagdíj összegével csökkentett összegben kerül megállapításra. (4) Az R ának (6) bekezdése helyébe a következõ,,(6) Az alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatott pénztártag tagdíjának átutalásával egyidejûleg az ONYF közli az illetékes magánnyugdíjpénztárral az AM könyvvel foglalkoztatott személyek adatait (TAJ-szám, név, elõzõ név, anyja neve, születési helye, születési dátuma, lakcíme), a munkavégzés idõtartamát és az ellátási alap összegét. Ha a pénztártag tagsági jogviszonya idõközben megszûnt, a pénztár a tagdíjat visszautalja, egyidejûleg tájékoztatást ad a pénztártag által választott új magánnyugdíjpénztár adatairól (név, cím, bankszámlaszám), illetõleg a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történõ visszalépés idõpontjáról. 13. Az R a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi rendelkezés számozása (1) bekezdésre változik:,,(2) A magánnyugdíjpénztár a Tbj ának (6) (7) bekezdésében foglalt adóhatósági eljárás kezdeményezésekor a bevallás összesítõ adatlapjának hiteles másolata mellett a gépi adathordozón benyújtott tagi szintû bevallást vagy annak kivonatát a foglalkoztató által benyújtott adatszerkezettel megegyezõen gépi adathordozón küldi meg az illetékes adóhatóságnak. A magánnyugdíjpénztár a gépi adathordozón az adóhatóság részére megküldött tagi szintû bevallási adatok és a foglalkoztató által beküldött adatok egyezõségérõl a megkeresésben nyilatkozik. 14. (1) Az R ának (1) bekezdése a következõ rendelkezéssel egészül ki:,,ha az adóhatóság az ellenõrzés során tagdíjhiányt vagy különbözetet állapít meg, határozatához mellékeli a megállapítás alapját képezõ egyénenkénti tagdíjkimutatást. Amennyiben a pénztártag az adóhatósági eljárás alatt, illetõleg annak lezárásáig a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalép vagy másik pénztárba lép át, a visszalépés, illetõleg az átlépés idõpontjáról és a hatósági eljárásban a jogosult helyébe lépõ adatairól az eljárást kezdeményezõ magánnyugdíjpénztár három munkanapon belül értesíti az illetékes adóhatóságot. (2) Az R a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki:,,(6) A Tbj ának (4) bekezdésében foglaltak alapján, ha a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történõ visszalépést követõen a magánnyugdíjpénztári tag egyéni számlakövetelése az önellenõrzés idõpontjában az NY. Alap részére már átutalásra került, a foglalkoztató az erre az idõszakra szóló túlfizetés önellenõrzéssel megállapított összegét az önellenõrzés idõpontjában esedékes nyugdíjjárulék kötelezettségbe tudhatja be vagy annak önellenõrzésével érvényesítheti. 15. Az R ának (1) bekezdése helyébe a következõ,,(1) A foglalkoztató által foglalkoztatott biztosítottról szóló bejelentésnek a Tbj a (5) bekezdésében meghatározott adatok mellett ki kell terjednie

92 9988 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/164. szám a) társadalombiztosítási kifizetõhellyel rendelkezõ foglalkoztató esetén a biztosítás megszûnését követõen folyósított táppénzre, baleseti táppénzre, terhességigyermekágyi segélyre, gyermekgondozási segélyre, gyermekgondozási díjra, valamint ezen ellátások folyósításának kezdõ és befejezõ idõpontjára, valamint b) arra is, hogy a biztosított tagja-e magánnyugdíjpénztárnak. Tagsági jogviszony fennállása esetén meg kell jelölni a pénztár nevét és azonosítóját. 16. Az R ának (3) bekezdése helyébe a következõ,,(3) Az (1) bekezdés hatálya alá tartozó eltartott személy hozzátartozói jogcímen fennálló ellátási jogosultsága a bejelentés napjától áll fenn. 17. (1) Ez a rendelet január 1. napján lép hatályba, egyidejûleg a) az R. 2. -ának (2) bekezdése a,,k) pontja szövegrész után kiegészül a,,, valamint 39. -ának (2) bekezdése szövegrésszel, 5/D. -ának (1) bekezdésében a,,hivatásos és szerzõdéses szövegrész helyébe a,,hivatásos, szerzõdéses és tartalékos szövegrész lép, (4) bekezdésének szövegrésze a,,nevét, után kiegészül a,,az egyházi szolgálat idõtartamát (kezdõ és befejezõ idõpontját) szövegrésszel, (5) bekezdésében a,,gazdasági Minisztérium szövegrész helyébe a,,foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium szövegrész lép, 8. -ának (3) bekezdésében,,az OEP szövegrész helyébe,,a MEP szövegrész, 9/A. -a (1) bekezdésében az,,illetõleg a pályakezdõ a pénztártagsága megszüntetésérõl szövegrész helyébe az,,illetõleg a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történõ visszalépésérõl szövegrész lép, 13. -a (4) bekezdésének elsõ mondatában az,,igazgatási szerv megjelölés,,egészségbiztosítási igazgatási szerv -re módosul, 13/A. -ának (1) bekezdésében a hivatkozás helyesen,,tbj ának (4) bekezdése, 17/A. -ának (4) bekezdésében az,,aláírással kifejezés helyébe a,,cégszerû aláírással kifejezés lép, (5) bekezdésében a Tbj a,,(4) bekezdésére hivatkozás,,(5) bekezdésre módosul, (6) bekezdésében a megjelölt határidõ,,2003. december 31 -ére módosul, 19. -ának (3) bekezdésében az,,51. (3) bekezdésre hivatkozás,,51. (2) bekezdésre, a,,január 31-éig határidõ,,február 15-éig határidõre módosul, (5) bekezdésében a,,gazdasági Minisztérium szövegrész helyébe a,,megyei (fõvárosi) munkaügyi központ megjelölés lép, 21. -ának (2) bekezdésében a,,foglalkoztató megjelölés kiegészül az,,(egyéni vállalkozó) megjelöléssel, b) hatályát veszti az R. 4. -ának (3) bekezdése, 7/B. -ának (4) bekezdése, 17/A. -a (3) bekezdésének utolsó mondata, 22. -ának (3) (4) bekezdése, (6) bekezdésének második mondata. (2) A rendelet 11. -a január 1-jétõl alkalmazható. (3) Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekrõl szóló törvények módosításáról rendelkezõ évi XLII. törvény (a továbbiakban: T.) a (1) bekezdésének alkalmazásánál a tárgyévet követõ év január 15-ig kifizetett december havi járulékalapot képezõ jövedelem (kereset, jutalom, prémium, 13. havi juttatás) után a járulékokat a évben érvényes járulékmértékek figyelembevételével kell megfizetni. (4) Ha a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe december 31-ig történt visszalépés miatt a Tbj a (4) bekezdése szerinti átutalásra december 31-ét követõen kerül sor, a magánnyugdíjpénztár az egyéni számlakövetelés tagdíjkiegészítéssel csökkentett összegét utalja át az NY. Alap részére. 18. (1) A T ának (1) bekezdésében elrendelt tagdíjkiegészítés kifizetését az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóság átutalással teljesíti, ha a jogosult pénzintézetnél vezetett folyószámlával rendelkezik. (2) A tagdíjkiegészítés visszafizetésére irányuló kérelmet írásban tértivevénnyel vagy az átvételt igazoló más módon kell benyújtani az illetékes magánnyugdíjpénztárhoz. A kérelemben meg kell jelölni azt a lakáscímet (postacímet), átutalási bankszámlaszámot, illetõleg annak az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárnak a nevét, címét, bankszámlaszámát, ahova az összeg átutalását kérik. (3) A magánnyugdíjpénztár a kérelmeket nyilvántartásba veszi és ennek alapján teljesíti a T ának (2) bekezdése szerinti adatszolgáltatást a következõ adatok felsorolásával: a kérelmezõ neve (a volt pénztártag neve és TAJ -száma), címe, bankszámlaszáma vagy az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár neve, címe, bankszámlaszáma, az egyéni számlán jóváírt és az MNYI-nek átutalt nettó (hozam nélkül számított) tagdíjkiegészítés összege, valamint a pénztár (jogelõd) által történt visszautalás idõpontja. (4) Az adatszolgáltatást cégszerûen aláírt, papír alapú nyomtatott formában legalább húsz fõt elérõ adatszolgáltatás esetén számítástechnikai adathordozón is meg kell küldeni. Számítástechnikai adathordozón történõ adatszolgáltatást a csoportos átutalási megbízás szabványos üzenetének elõírásai szerint kell teljesíteni. A tagdíjkiegészítés kifizetésének végrehajtásával kapcsolatban felmerülõ készkiadásokat a Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetésének,,postaköltség és egyéb kiadások jogcímén kell elszámolni. A miniszterelnök helyett: Dr. Kiss Elemér s. k., a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter

93 2002/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 9989 A Kormány 295/2002. (XII. 27.) Korm. rendelete a kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet módosításáról A kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 83. -ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a Kormány az alábbiakat rendeli el: 1. (1) A kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 2. -a (2) bekezdésének i) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Az (1) bekezdésben nem említett járóbeteg-szakellátásokra a biztosítottat],,i) a megyei (fõvárosi) egészségbiztosítási pénztár (a továbbiakban: MEP) ellenõrzõ fõorvosi hálózatának orvosa, [(a továbbiakban együtt: beutaló orvos) utalhatja be.] (2) Az R. 2. -ának (2) bekezdése a következõ l) ponttal egészül ki: [Az (1) bekezdésben nem említett járóbeteg-szakellátásokra a biztosítottat],,l) az újságíró tagozat (fõ) orvosa [(a továbbiakban együtt: beutaló orvos) utalhatja be.] 2. Az R. 3. -ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:,,(3) Fekvõbeteg-gyógyintézeti ellátást kiváltó otthoni szakápolásra a biztosítottat az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történõ finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet 35. -ának (3) bekezdése szerinti orvos, valamint krónikus ápolás finanszírozására szerzõdött egészségügyi szolgáltatónál történõ intézeti ápolásra a háziorvos és a fekvõbeteg-gyógyintézet orvosa utalhatja be. 3. Az R. 3. -a a következõ (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:,,(5) A biztosítottat szenvedélybetegsége esetén az akut elvonási idõszakot követõen pszichiáter, addiktológus szakorvos vagy háziorvos utalhatja be rehabilitációs ellátásra. (6) Az (5) bekezdés szerinti szenvedélybeteg rehabilitációja történhet a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény hatálya alá tartozó, az egészségügyi hatóság által kiadott mûködési engedéllyel rendelkezõ személyes gondoskodást nyújtó intézményben is. 4. (1) Az R. 7. -ának (1) bekezdése helyébe a következõ,,(1) A gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök, a különleges táplálkozási igényt kielégítõ tápszerek és gyógyászati ellátások (a továbbiakban együtt: termék) körét és az árához, valamint a gyógyászati segédeszközök javítási és kölcsönzési díjához nyújtott támogatás mértékét az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben állapítja meg. (2) Az R. 7. -a a következõ (2) (5) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg jelenlegi (2) (5) bekezdésének jelölése (6) (9) bekezdésre változik:,,(2) A gyógyszerek árához nyújtható támogatás iránti kérelmet a termék forgalomba hozatali engedélyének birtokosa, a gyógyászati segédeszköz árához, valamint kölcsönzési és javítási díjához nyújtható támogatás iránti kérelmet a termék gyártója, illetve forgalmazója az OEP-hez nyújtja be. A gyógyszerekre és a gyógyászati segédeszközökre (a továbbiakban együtt: termék) vonatkozó támogatás mértékérõl és a közfinanszírozás alapjául elfogadott árról az OEP a kérelem benyújtásának elfogadását követõ 90 napon belül dönt. (3) A (2) bekezdés szerinti döntést tartalmazó határozatot a döntést követõ 15 napon belül az OEP a kérelmezõn túl megküldi az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztériumnak és a Pénzügyminisztériumnak is. (4) A (3) bekezdés szerinti határozatok rendelkezõ részét az OEP havonta közzéteszi az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium, valamint az OEP hivatalos lapjában. (5) Az OEP-nek a (2) bekezdés szerinti határozata elleni jogorvoslati kérelmet a határozat kézhezvételétõl számított 15 napon belül lehet benyújtani. Az OEP fõigazgatója a kérelemrõl a kézhezvételtõl számított 30 napon belül a 10/A. (2) bekezdése szerinti bizottság véleményének kikérését követõen dönt. (3) Az R. 7. -a a következõ (10) bekezdéssel egészül ki:,,(10) A biztosított fekvõbeteg-gyógyintézeti kezelése alatt, illetve elbocsátása elõtt is jogosult árhoz nyújtott támogatással gyógyászati segédeszközre, amennyiben az a betanítás, végleges ellátás céljából már a fekvõbeteggyógyintézeti tartózkodása alatt indokolt.

94 9990 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/164. szám 5. Az R. 7/A. -ának (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:,,(1) A támogatás megállapítható meghatározott (fix) összegben vagy százalékos mértékben. A százalékos mértékû támogatás alapja az egészségbiztosítás körében gyógyító-megelõzõ céllal nyújtott szolgáltatás során, az OEP által a támogatás alapjául elfogadott általános forgalmi adóval (a továbbiakban: ÁFA) megnövelt (bruttó) fogyasztói ár (a továbbiakban: közfinanszírozás alapjául elfogadott ár). 6. (1) Az R. 7/B. -ának (1) bekezdése helyébe az alábbi,,(1) Az egyes termékekre, a termékek meghatározott csoportjára, továbbá az azonos betegségek kezelésére szolgáló termékekre meghatározott (fix) összegû támogatás is megállapítható. (2) Az R. 7/B. -a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ [A támogatás a 7/C. (2) bekezdése szerint meghatározott (fix) összegû],,a) az azonos hatóanyagot tartalmazó, azonos beviteli és alkalmazási módú gyógyszerek, illetõleg gyógyszercsoportok esetében, (3) Az R. 7/B. -a (4) bekezdése helyébe a következõ,,(4) Meghatározott (fix) összegû támogatás állapítható meg az egyes, meghatározott betegségek (kórképek) kezelésére egyaránt alkalmas termékek körére, ha a külön jogszabályban meghatározott szerv alkalmazásukat klinikailag azonos javallatra állapította meg. 7. (1) Az R. 7/C. -a (1) bekezdésének af) pontja helyébe az alábbi [A referencia termék a meghatározott (fix) támogatásba tartozó a) gyógyszer, amely],,af) csoporton belüli forgalmi részesedése a tárgyévet megelõzõ év utolsó hat hónapjában a napi terápiás adagszám tekintetében a 3%-ot elérte, feltéve, hogy a gyógyszer ára a fix támogatási csoport egységnyi hatóanyagra számított, a közfinanszírozás alapjául elfogadott átlagárát nem haladja meg; (2) Az R. 7/C. -a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ [A referencia termék a meghatározott (fix) támogatási csoportba tartozó],,b) gyógyászati segédeszköz, amely ba) a támogatási csoporton belül a legalacsonyabb ÁFA nélküli, a közfinanszírozás alapját képezõ árú termék és forgalmi részesedése a tárgyévet megelõzõ év utolsó hat hónapjában a 3%-ot elérte, bb) még nem támogatott eszközökbõl álló új támogatási csoporton belül a legalacsonyabb ÁFA nélküli, a közfinanszírozás alapját képezõ árú termék, de az ártárgyalásokat megelõzõ legalább hat hónapban már forgalomban volt. (3) Az R. 7/C. -a (2) bekezdésének utolsó két mondata helyébe a következõ,,ez alól kivételt képeznek azon gyógyszerek, amelyek egységnyi hatóanyagra vetített termelõi ára, vagy a termelõi ár alapján számított terápiás költsége a referencia készítménynél alacsonyabb, illetve azon gyógyászati segédeszközök, amelyek ÁFA nélküli, a közfinanszírozás alapját képezõ ára a referencia terméknél alacsonyabb. Ez esetben a támogatás mértéke (százaléka) megegyezik a referencia készítmény, illetve referencia termék százalékos mértékével. (4) Az R. 7/C. -ának (5) bekezdése helyébe a következõ,,(5) A kórházi zárójelentésben a gyógyszerterápiás javaslatot a hatóanyag, a hatáserõsség és a gyógyszerforma megjelöléssel kell megadni. 8. Az R. a következõ 7/D. -sal egészül ki:,,7/d. A külön jogszabály szerint különleges táplálkozási igényt kielégítõ tápszerek árára és az árához nyújtott támogatásra a gyógyszerek közfinanszírozási árára és az árához nyújtott támogatásra vonatkozó rendelkezéseket értelemszerûen alkalmazni kell. 9. Az R. 8. -ának (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:,,(1) A rendeltetésszerû használat során a kihordási idõn belül meghibásodott gyógyászati segédeszközök javítási díjához nyújtott támogatás a) a támogatott termék esetében az ÁFA-val növelt javítási díj 85%-nak, de legfeljebb a javítás idõpontjában az adott gyógyászati segédeszközre meghatározott támogatási érték 60%-ának megfelelõ összeg, b) a javítás idõpontjában már nem, de a kiváltáskor támogatott termék esetében az ÁFA-val növelt javítási díj 85%-ának, de legfeljebb a kiváltás idõpontjában az adott

95 2002/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 9991 gyógyászati segédeszközre meghatározott legutolsó támogatási érték 60%-nak megfelelõ összeg, c) több javítás esetén az elsõ javítást követõ egy éven belül összesen nem haladhatja meg az adott termékre meghatározott, illetve a kiváltáskor érvényes támogatás összegét. 10. (1) Az R. 9. -ának (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:,,(2) Amennyiben a külön jogszabályban elõírt szakmai helyettesíthetõség figyelembevételével a gyógyszer más olyan gyógyszerrel helyettesíthetõ, melynek térítési díja kedvezõbb és rendeléskor az orvos nem zárta ki a helyettesíthetõséget, a gyógyszerész köteles errõl a gyógyszert kiváltó személyt tájékoztatni, s egyetértése esetén a terméket helyettesíteni. E rendelkezéseket értelemszerûen a gyógyászati segédeszközök esetében is alkalmazni kell. (2) Az R. 9. -a az alábbi (4) bekezdéssel egészül ki:,,(4) Közgyógyellátás jogcímén a fix összegû támogatási csoportba tartozó gyógyszerkészítmények közül csak a referenciakészítmény és valamennyi azonos árú, vagy annál olcsóbb egyenértékû készítmény rendelhetõ és szolgáltatható ki térítésmentesen. A gyógyászati segédeszközök közül a referencia termék, valamint a vele azonos, illetve alacsonyabb a közfinanszírozás alapját képezõ árú termékek szolgáltathatók ki. 11. Az R. az alábbi 10/B 10/C. -sal egészül ki:,,10/b. (1) A 7/A. (1) bekezdése szerinti, a közfinanszírozás alapjául elfogadott ár megállapítására irányuló tárgyalásokat (ártárgyalásokat) minden év április 30. napjáig az OEP bonyolítja le. (2) A tárgyalási feltételeket az OEP fõigazgatója a TÁTB véleményének elõzetes kikérése után legalább négy héttel a tárgyalások megkezdése elõtt az OEP hivatalos lapjában közzéteszi. (3) Az ártárgyalásokon döntési vagy tanácskozási joggal részt vevõ, illetve szakértõként közremûködõ személyekkel szemben a beszerzési eljárásnál alkalmazandó összeférhetetlenségi szabályokat értelemszerûen alkalmazni kell. (4) Az OEP az ártárgyalások során a közfinanszírozás alapjául elfogadott árakat a TÁTB véleményével együtt terjeszti az egészségügyi, szociális és családügyi, valamint a pénzügyminiszter elé. (5) A (3) bekezdés szerint megállapított árak és támogatások, legkésõbb a tárgyév július 1. napjával kerülnek kihirdetésre. 10/C. (1) Az OEP bármely közfinanszírozásban részesülõ készítmény esetében jogosult a termék forgalomba hozatali engedélyének birtokosával forgalmazási szerzõdést kötni, a nevezett termék meghatározott idõszakra vonatkozó, meghatározott támogatására (a továbbiakban: támogatásvolumen-szerzõdés). (2) Az (1) bekezdés szerint szerzõdéskötés részletes feltételeit tartalmazó közleményt az OEP fõigazgatója a TÁTB véleményének megismerését követõen az OEP hivatalos lapjában közzéteszi. 12. Az R ának (3) bekezdése a következõ h) ponttal egészül ki: (A hitelezett utazási utalvány kiállítására és a szolgáltatás igénybevételének igazolására jogosult),,h) Az Ebtv ának (5) bekezdésében említett esetben a szûrõvizsgálat igénybevételének idõpontjáról szóló értesítés kiállításával egyidejûleg az értesítést kiállító egészségügyi szolgáltató által kijelölt személy. 13. Az R ának (1) bekezdése helyébe a következõ,,(1) A MEP az Ebtv a szerint a betegségek megelõzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatások közül az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter rendelete alapján az iskola- és ifjúság-egészségügyi ellátás feladatkörébe tartozó szûrõvizsgálatok finanszírozására azzal az egészségügyi szolgáltatóval köt finanszírozási szerzõdést, amely a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény hatálya alá tartozó nevelési és oktatási intézménnyel a feladat ellátására megállapodást kötött. 14. Az R a helyébe a következõ,,19. A járóbeteg-szakellátás és a fekvõbeteg-ellátás ideértve a rehabilitációs és a szülészeti ellátást is finanszírozására a MEP, illetve a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság a finanszírozási szerzõdést azokkal az egészségügyi szolgáltatókkal köti meg, amelyek kapacitását külön jogszabály rendelkezései szerint lekötötte, illetve befogadta. 15. Az R a helyébe a következõ,,21. Betegszállításra az OEP a külön jogszabályban foglaltak szerint finanszírozási szerzõdést köt az Országos Mentõszolgálattal, valamint szerzõdést köthet a betegszállítás végzésére mûködési engedéllyel rendelkezõ egészségügyi szolgáltatóval.

96 9992 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/164. szám 16. (1) Az R. 26. elõtti cím helyébe a következõ cím lép:,,a terhességi-gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj alapjául szolgáló jövedelem megállapításának részletes szabályai (2) Az R ának (1) bekezdése a következõ mondattal egészül ki:,,az egyéni és társas vállalkozók ellátását tényleges jövedelem hiányában a jogosultság kezdõ napján érvényes minimálbér figyelembevételével kell megállapítani. 17. Az R. a következõ 27/A. -sal egészül ki:,,27/a. (1) A táppénz összegének a megállapításánál az irányadó idõszakban megszûnt biztosításból származó jövedelmet akkor lehet figyelembe venni, ha azt rendszeres jövedelemként a számítási idõszakra [Ebtv. 48. (2) (3) bekezdés], vagy nem rendszeres jövedelemként a számítási idõszakban fizették ki. (2) Ha a biztosított egyidejûleg fennálló több jogviszony alapján jogosult táppénzre, az egy-egy biztosítási jogviszony alapján járó táppénz összegének megállapításánál az irányadó idõszakban megszûnt biztosítási jogviszonyból származó jövedelemnek a számítási idõszakra jutó részét annak a táppénznek az alapjába kell beszámítani, ahol a folyósítás idõtartamának és a táppénz mértékének megállapításánál az adott jogviszonyon alapuló biztosítási idõt figyelembe kell venni. 18. Az R a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:,,(4) A táppénzre való jogosultság idõtartamának és mértékének megállapításánál figyelembe kell venni a biztosítottat terhelõ egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettség nélkül fennálló jogviszonynak azt a korábbi idõtartamát, amely alatt a biztosított egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett volt. 19. (2) Az R a (5) bekezdésének elsõ mondata helyébe a következõ,,az Ebtv ának (2), illetõleg (3) bekezdésében említett idõszakban kifizetett nem rendszeres jövedelem naptári napi összegének megállapításánál a nem rendszeres jövedelem összegét annak az idõtartamnak naptári napjai számával kell elosztani, amelyre tekintettel azt kifizették. (3) Az R a a következõ (8) (9) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi (8) bekezdés számozása (10) bekezdésre módosul:,,(8) Az Ebtv a (4) bekezdésének alkalmazásánál az egyéni és társas vállalkozók táppénzének megállapításánál szerzõdés szerinti jövedelem alatt a jogosultságot megelõzõ hónap elsõ napján érvényes minimálbért kell érteni. (9) A 27/A. (1) bekezdésének alkalmazása esetén a megszûnt jogviszonyból származó rendszeres jövedelmet egy összegben kell hozzáadni a táppénzre való jogosultságot megalapozó jogviszonyból származó rendszeres jövedelemhez. Az összesített rendszeres jövedelem naptári napi összegéhez kell hozzáadni a nem rendszeres jövedelem (jövedelmek) naptári napi összegét. 20. (1) Az R ának (1) bekezdése helyébe a következõ,,(1) A biztosított a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony létesítésekor az,,igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról (a továbbiakban: Igazolvány) elnevezésû nyomtatványt a foglalkoztatónak átadja. A foglalkoztató az átvett Igazolványba három napon belül bejegyzi a biztosítási jogviszony kezdetét és az Igazolványt a jogviszony megszûnéséig megõrzi. A foglalkoztató a biztosítási jogviszony megszûnésekor az Igazolványba a megszûnést bejegyzi és az Igazolványt a biztosítottnak az utolsó munkában töltött napon átadja, aki az átvételt igazolja. A biztosítás fennállása alatt újabb biztosítással járó jogviszony létesítése esetén az újabb foglalkoztató az Igazolványba a biztosítási adatokat az elõzõek szerint bejegyzi és az Igazolványt visszajuttatja ahhoz a foglalkoztatóhoz, ahol a biztosítás elõbb kezdõdött. (2) Az R a (3) bekezdésének második mondata helyébe a következõ,,a folyósító szerv a pénzellátás folyósításának befejezésekor az Igazolványba bejegyzi a passzív jogon folyósított ellátás idõtartamát és azt három munkanapon belül viszszaadja (visszaküldi) a biztosítottnak. (1) Az R ának (1) bekezdése a következõ mondattal egészül ki:,,az egyéni és a társas vállalkozók részére e jogcímen járó táppénz összegének megállapításánál a vállalkozóként elért, bevallott 3%-os járulékalapot képezõ jövedelmet rendszeres jövedelemnek kell tekinteni. 21. Az R ának (2) bekezdése helyébe a következõ,,(2) Az igény elbírálása elõtt a MEP a nyilvántartás adataival egyezteti a,,foglalkoztatói igazolás adatait.

97 2002/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 9993 A nyilvántartástól való eltérés és a hiányos adatközlés esetén a MEP a foglalkoztatót adatpótlásra és adategyeztetésre hívja fel. Az adatpótlás és az adategyeztetés után a MEP az igényt elbírálja és az ellátást folyósítja. Ha az ellátás nem, vagy nem az igény szerint teljesíthetõ, a MEP az Ebtv ának (4) bekezdése szerint határozatot hoz. 22. Az R. a következõ 43/A. -sal egészül ki:,,43/a. (1) A Magyar Köztársasággal szociális biztonsági egyezményt kötött országok azon állampolgárai, akik a Magyar Köztársaság területén biztosítási jogviszonyban állnak, korábban a hazánk területén kívül elszenvedett üzemi balesetükre tekintettel a baleseti táppénz iránti igényt kizárólag a FPEP-nél nyújthatják be. (2) Az igény bejelentésekor az orvosi igazolással együtt be kell nyújtani az üzemi baleset elismerésére vonatkozó bizonyítékoknak a [üzemi balesetet elismerõ határozat, illetõleg az illetékes társadalombiztosítási (baleset-biztosítási) szerv igazolása] magyar nyelvû fordítását. 23. (1) Ez a rendelet a 4. -ának (2) bekezdése, a 6. -ának (2) bekezdése és a 7. -ának (2) bekezdése kivételével január 1. napján lép hatályba. (2) A rendelet a) 6. -ának (2) bekezdése és 7. -ának (2) bekezdése július 1-jén, b) 4. -ának (2) bekezdése a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történõ csatlakozásáról szóló nemzetközi szerzõdést kihirdetõ törvény hatálybalépésének napján lép hatályba. (3) A rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a) az R. 7/C. -a (1) bekezdésének ab) pontja, a 10/A. -ának (1) és (5) (6) bekezdése, a 13. -ának (1) bekezdése, 16. -ának (2) bekezdése, a 29. -ának (3) bekezdése, a 41. -ának (2) bekezdése, a 42. -ának (1) bekezdése, továbbá a 228/2001. (XI. 30.) Korm. rendelet 2. -a és a 203/1999. (XII. 26.) Korm. rendelet 5. -a; b) a térítési díj ellenében igénybe vehetõ egészségügyi szolgáltatások térítési díjáról szóló 284/1997. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. számú mellékletének 7. pontja. (4) A rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a) az R. 4. (1) bekezdésének a) pontjában, 11. -ának (7) bekezdésében, 14. -ának (1) bekezdésében, 15. -ának (1) bekezdésében, 17. -ának (1) bekezdésében, és aiban,,az OEP szövegrész helyébe,,a MEP szövegrész, b) az R. 6. -a (1) bekezdésében a,,hivatásos állományú tagjai szövegrész helyébe a,,hivatásos és szerzõdéses állományú tagjai szövegrész, c) az R. 7/C. -a (1) bekezdésének ad) pontjában a,,kilenc szövegrész helyébe a,,hat szövegrész, a 10/A. (2) bekezdésében az,,az (1) bekezdésben meghatározott elõterjesztõ szövegrész helyébe a,,a 7. (1) bekezdése szerinti miniszterek szövegrész, d) az R. 12/A. -ának (1) bekezdésében,,az állampolgár szövegrész helyébe,,a belföldi személy szövegrész lép. (5) E rendelet szabályozási tárgykörében a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítésérõl szóló, Brüsszelben, december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdetõ évi I. törvény 3. -ával összhangban összeegyeztethetõ szabályozást tartalmaz az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek árának megállapítását, valamint a nemzeti egészségbiztosítási rendszerekbe történõ felvételüket szabályozó intézkedések átláthatóságáról szóló 89/105/EGK tanácsi irányelvvel. A miniszterelnök helyett: Dr. Kiss Elemér s. k., a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter A Kormány 296/2002. (XII. 27.) Korm. rendelete a háziorvosok, házi gyermekorvosok és fogorvosi alapellátási vállalkozások támogatásáról szóló 229/2001. (XII. 5.) Korm. rendelet módosításáról A Magyar Köztársaság és évi költségvetésérõl szóló évi CXXXIII. törvény a (1) bekezdésének k) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következõket rendeli el: 1. (1) A háziorvosok, házi gyermekorvosok és fogorvosi alapellátási vállalkozások támogatásáról szóló 229/2001. (XII. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 2. -a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ (A támogatás igénylésének feltétele:),,a) a megyei (fõvárosi) egészségbiztosítási pénztárral (a továbbiakban: Pénztár) megkötött finanszírozási szerzõdés.

98 9994 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/164. szám (2) Az R. 6. -ának (1) bekezdése helyébe a következõ,,(1) Az egészségügyi alapellátási vállalkozás támogatásának fedezetét az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) által kezelt elkülönített elõirányzat tartalmazza. 2. (1) Ez a rendelet január 1-jén lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az R. 5. -ának (1) bekezdésében,,a megyei (fõvárosi) egészségbiztosítási pénztárhoz (a továbbiakban: Pénztár) szövegrész helyébe,,pénztárhoz szövegrész és a 6. -ának (2) bekezdésében,,a Pénztár szövegrész helyébe,,az OEP szövegrész lép. A miniszterelnök helyett: Dr. Kiss Elemér s. k., a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter A Kormány 297/2002. (XII. 27.) Korm. rendelete az egészségügyi közszolgáltatások nyújtásáról, valamint az orvosi tevékenység végzésének formáiról szóló évi CVII. törvény végrehajtásáról rendelkezõ egyes kormányrendeletek alkalmazásának elhalasztásáról szóló 163/2002. (VII. 26.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány az egészségügyi közszolgáltatások nyújtásáról, valamint az orvosi tevékenység végzésének formáiról szóló évi CVII. törvény (a továbbiakban: Ekszt.) 27. -ának a) és b) pontjában, valamint az egészségügyrõl szóló évi CLIV. törvény a (1) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazása alapján a következõket rendeli el: 1. Az egészségügyi közszolgáltatások nyújtásáról, valamint az orvosi tevékenység végzésének formáiról szóló évi CVII. törvény végrehajtásáról rendelkezõ egyes kormányrendeletek alkalmazásának elhalasztásáról szóló 163/2002. (VII. 26.) Korm. rendelet 1. -ában, 2. -ában és a 3. -ának c) pontjában szereplõ,,2003. március 1-jétõl szövegrész helyébe a,,2003. július 1-jétõl szövegrész lép. 2. Ez a rendelet január 1-jén lép hatályba. A miniszterelnök helyett: Dr. Kiss Elemér s. k., a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter A Kormány 298/2002. (XII. 27.) Korm. rendelete a pénztárak központi nyilvántartásával összefüggõ egyes feladatokról, a pénztáraknak, valamint a foglalkoztatóknak a pénztártagra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségérõl szóló 172/1997. (X. 6.) Korm. rendelet módosításáról A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mpt.) a (1) bekezdésének c) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a Kormány a következõket rendeli el: 1. (1) A pénztárak központi nyilvántartásával összefüggõ egyes feladatokról, a pénztáraknak, valamint a foglalkoztatóknak a pénztártagra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségérõl szóló 172/1997. (X. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Pknr.) 4. -ának (2) bekezdése helyébe a következõ,,(2) Ha a pályakezdõ a pénztárválasztásra vonatkozó bejelentési kötelezettségének az elsõ biztosítási jogviszonyának kezdetét követõ 15. napig nem tett eleget, vagy a pénztár a jelentkezését elutasította, a foglalkoztató a pénztártag e rendelet 2. számú mellékletében meghatározott adatairól a pénztárválasztás bejelentésére nyitva álló határidõt követõ 15 napon belül értesíti a pályakezdõ lakóhelye szerinti területi pénztárat. (2) A Pknr. 4. -ának (4) bekezdése helyébe a következõ,,(4) Az (1) (3) bekezdés szerinti adatszolgáltatásokat a foglalkoztatók vagy papíralapú adathordozón vagy elektronikus adathordozón és kinyomtatott formában küldik meg a Felügyeletnek, valamint a területi pénztárnak.

99 2002/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y (1) A Pknr. 5. -ának (2) bekezdése helyébe a következõ,,(2) A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépõ tagra (ideértve a teljes összegû rokkantsági nyugellátás miatt visszalépõ pénztártagokat, valamint a teljes összegû hozzátartozói nyugellátás megállapítását kérõ kedvezményezetteket is) vonatkozó adatszolgáltatást a Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság (a továbbiakban: MNYI) részére történõ adatszolgáltatást követõ hónap 15. napjáig kell teljesíteni. (2) A Pknr. 5. -ának (4) bekezdése helyébe a következõ,,(4) A pénztár a tagsági jogviszonyt kezdeményezõ pályakezdõ belépési nyilatkozatának elutasításával egyidejûleg a pályakezdõ adatairól és az elutasítás okáról tájékoztatja a Felügyeletet és a pályakezdõ lakóhelye szerint illetékes területi pénztárat. 3. A Pknr. 5/A. -a helyébe a következõ,,5/a. A magánnyugdíjpénztárak a taglétszám, a tagdíjbevallás (önellenõrzés) és befizetés havi feldolgozása alapján, évente négy alkalommal, április 15-éig, július 15-éig, október 15-éig és december 10-éig összesített pénzügyi és tagsági adatokat (gyorsjelentés) szolgáltatnak a Felügyelet részére. A gyorsjelentés adattartalmát a Pénzügyminisztériummal egyeztetve a Felügyelet határozza meg. Az adatszolgáltatás a Felügyelet által rendelkezésre bocsátott, a Pénzügyi Közlönyben közzétett nyomtatványon, vagy azzal megegyezõ adattartalommal, elektronikus úton is teljesíthetõ. 4. A Pknr. 6. -ának (3) bekezdése helyébe a következõ,,(3) A Felügyelet az államháztartás információs szükségleteihez igazodva, az e rendelet 5/A. -a alapján beérkezett és feldolgozott adatokat a Pénzügyminisztérium részére minden év április 25., július 25., október 25. és december 20. napjáig megküldi. Záró rendelkezések 5. A Pknr. 1. és 2. számú melléklete helyébe e rendelet 1. és 2. számú melléklete lép. 6. (1) Ez a rendelet január 1-jén lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a Pknr. 1. (1) bekezdésében,,az Állami Pénztárfelügyelet (a továbbiakban: Pénztárfelügyelet) szövegrész helyébe valamennyi helyen,,a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) szövegrész lép, a Pknr. 5. -ának (6) és (7) bekezdéseiben az,,(1) (4) bekezdések szerinti szövegrészek helyébe az,,(1) (5) bekezdések szerinti szövegrészek lépnek. A miniszterelnök helyett: Dr. Kiss Elemér s. k., a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter 1. számú melléklet a 298/2002. (XII. 27.) Korm. rendelethez [1. számú melléklet a 172/1997. (X. 6.) Korm. rendelethez 1. A belépési nyilatkozat minimális adattartalma: Pénztártag családi és utóneve Pénztártag TAJ száma, külföldi állampolgár pénztártag útlevélszáma Pénztártag anyja neve Pénztártag neme Pénztártag állampolgársága (magyar, külföldi) Pénztártag születési helye Pénztártag születési idõpontja (év, hónap, nap) Pénztár megnevezése Pénztár azonosítója Pénztártag lakóhelye (irányítószám, település, közterület neve, jellege, házszám) Pénztárba jelentkezés jogcíme = 01: pályakezdõ június 30. és december 31. között, = 02: önként választó szeptember 1. és augusztus 31. között, = 03: más pénztárból átlépõ, = X1: irányított június 30. és december 31. között, = 04: január 1. és december 31. között magánnyugdíjpénztári tagsági jogviszonyt létesítõ pályakezdõ, = 05: január 1. és december 31. között a TB-rendszerbõl átlépõ, = 06: TB-bõl állapotjavulás miatt pénztárat választó, = 07: a 30. életévét január 1-jén még be nem töltött önkéntes belépõ (2003. január 1. és december 31. közötti belépések esetén),

100 9996 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/164. szám = 08: a TB-rendszerbõl átlépõ olyan személy, aki június 30. és január 1. között vált elsõ alkalommal biztosítottá, és december 31-én nem volt pénztártag, = 09: Magyarország EU csatlakozását követõen használható kód! Külföldi állampolgárként a Tbj ában meghatározott nemzetközi egyezmény alapján pénztárat választott olyan személy, aki december 31. és január 1. között vált biztosítottá, = 10: január 1-jétõl tagságra kötelezett olyan pályakezdõ, aki választott pénztárat, = 11: január 1-jétõl olyan pályakezdõ személy, akinek tagságra kötelezése irányítás útján történik. Pénztártag aláírása Foglalkoztató/egyéni vállalkozó megnevezése Foglalkoztató/egyéni vállalkozó címe (irányítószám, település, közterület neve, jellege, házszám) Foglalkoztató/egyéni vállalkozó adószáma/taj száma Foglalkoztató/egyéni vállalkozó cégszerû aláírása Magánnyugdíjpénztár neve Magánnyugdíjpénztár azonosítója Magánnyugdíjpénztár pénzforgalmi jelzõszáma Magánnyugdíjpénztár számlavezetõ bankjának megnevezése Magánnyugdíjpénztári tagság kezdete (év, hónap, nap) Magánnyugdíjpénztár záradékolása, aláírása 2. A pénztártagsági jogviszony létesítéséhez, módosulásához és megszûnéséhez kapcsolódó adatok: Pénztártag neve Pénztártag TAJ száma, külföldi állampolgár pénztártag útlevélszáma Pénztártag anyja neve Pénztártag neme Pénztártag állampolgársága Pénztártag születési helye Pénztártag születési idõpontja Pénztár megnevezése Pénztár azonosítója Pénztárválasztás jogcímkódja Egyéb, az adatszolgáltatást azonosító kódok A pályakezdõk tagsági jogviszonya elutasításának oka 3. A tagdíjbevallásokhoz kapcsolódó adatok: Foglalkoztató/egyéni vállalkozó adószáma/adóazonosító jele/taj száma Foglalkoztató/egyéni vállalkozó megnevezése Vonatkozási idõszak (év/hónap vagy év/negyedév vagy év) Járulékalap Levont kötelezõ tagdíj Foglalkoztatói tagdíj-kiegészítés összege Foglalkoztatói tagdíj-kiegészítés mértéke Munkavállalói tagdíj-kiegészítés összege Munkavállalói tagdíj-kiegészítés mértéke Egyéb bevallás összege (késedelmi pótlék, önellenõrzési pótlék összege) Egyéb bevallás jogcíme (késedelmi pótlék, önellenõrzési pótlék) 4. A tagdíjbefizetésekhez kapcsolódó adatok: Vonatkozási idõszak Megfizetett kötelezõ tagdíj Megfizetett foglalkoztatói tagdíj-kiegészítés összege Foglalkoztatói tagdíj-kiegészítés mértéke Megfizetett munkavállalói tagdíj-kiegészítés összege Munkavállalói tagdíj-kiegészítés mértéke Egyéb befizetés összege (késedelmi pótlék, önellenõrzési pótlék) Egyéb befizetés jogcíme (késedelmi pótlék, önellenõrzési pótlék) 5. A pénztár által megállapított nyugdíjpénztári szolgáltatások és egyösszegû kifizetések adatai: A szolgáltatást vagy egyösszegû kifizetést igénybe vevõ személy azonosító adatai (neve, TAJ száma/útlevélszáma, születési helye, születési dátuma, anyja neve, leánykori neve, lakóhelye: település neve, irányítószáma, közterület neve, jellege, házszám) A szolgáltatás vagy egyösszegû kifizetés igénybevételének jogalapja (saját jogon a nyugdíjkorhatár elérésekor, saját jogon a Tny. szerint megállapított rokkantsági nyugellátás igénybevétele esetén, kedvezményezetti jogon) A Tny. szerint megállapított nyugellátás igénybevételének idõpontja Kedvezményezettként igénybe vett szolgáltatás vagy egyösszegû kifizetés esetén a felhalmozó pénztártag azonosítója (TAJ száma/útlevélszáma) A választott járadékszolgáltatás vagy egyösszegû kifizetés típusa (az Mpt a és 28. -a alapján) A választott járadékszolgáltatást vagy egyösszegû kifizetést nyújtó/teljesítõ szervezet részére a PSZÁF által kiadott azonosító A választott járadékszolgáltatás vagy egyösszegû kifizetés igénybevételének kezdete (egyösszegû szolgáltatásnál, kifizetésnél az idõpontja) Egyéb, az adatszolgáltatást azonosító technikai adatok

101 2. számú melléklet a 298/2002. (XII. 27.) Korm. rendelethez [2. számú melléklet a 172/1997. (X. 6.) Korm. rendelethez] Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete A bizonylatot nyomtatott nagybetûkkel kérjük kitölteni! Kitöltési útmutató a túloldalon! Foglalkoztató P É N Z T Á R T A G A foglalkoztatók adatszolgáltatása a pénztártagok pénztárválasztásáról Kiadva: január Az adatszolgáltatás a 172/1997. (X. 6.) Korm. rendelet alapján kötelezõ! 1. Megnevezése: Az adatszolgáltató neve: Adóazonosítója: _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ 6. Telefonszáma: _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ 3. KSH száma: _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ 7. Az adatszolgáltatás típusa: _ település közterület jellege 4. Címe: _ _ _ _ hsz. 8. Neve: Születési ideje: _ _ _ _ _ _ _ _ 9. Anyja neve: Születési helye: TAJ száma: _ _ _ _ _ _ _ _ _ 11. Útlevélszáma: 14. Neme: _ 15. Állampolgársága: _ település közterület jellege 16. Lakcíme: _ _ _ _ hsz. 17. Pénztártagság kezdete: _ _ _ _ _ _ _ _ 18. Jogcímkód*: _ _ 19. Pénztár neve: Pénztár azonosítója: _ _ _ _ 8. Neve: Születési ideje: _ _ _ _ _ _ _ _ 9. Anyja neve: Születési helye: TAJ száma: _ _ _ _ _ _ _ _ _ 11. Útlevélszáma: 14. Neme: _ 15. Állampolgársága: _ település közterület jellege 16. Lakcíme: _ _ _ _ hsz. 17. Pénztártagság kezdete: _ _ _ _ _ _ _ _ 18. Jogcímkód*: _ _ 19. Pénztár neve: Pénztár azonosítója: _ _ _ _ 8. Neve: Születési ideje: _ _ _ _ _ _ _ _ 9. Anyja neve: Születési helye: TAJ száma: _ _ _ _ _ _ _ _ _ 11. Útlevélszáma: 14. Neme: _ 15. Állampolgársága: _ település közterület jellege 16. Lakcíme: _ _ _ _ hsz. 17. Pénztártagság kezdete: _ _ _ _ _ _ _ _ 18. Jogcímkód*: _ _ 19. Pénztár neve: Pénztár azonosítója: _ _ _ _ * A jogcímkódok leírása a túloldalon található!... Kelt:... P. H. Cégszerû aláírás A jelentõlapot a foglalkoztató (adatszolgáltató) székhelye szerint illetékes KSH megyei (fõvárosi) igazgatóságára kell eljuttatni. Irányított pályakezdõ (11-es jogcímkód) esetén a jelentõlapot csak a pénztárválasztást elmulasztott pályakezdõ lakóhelye szerint illetékes területi pénztárhoz kell eljuttatni! 2002/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 9997

102 KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ,,A foglalkoztatók adatszolgáltatása a pénztártagok pénztárválasztásáról nyomtatványhoz 1. A foglalkoztató megnevezése. 2. Az állami adóhatóság által kiadott 11 jegyû adóazonosítót kell beírni. Amennyiben kevesebb, mint 11 számjegyû, az azonosítót jobbra igazítva kell feltüntetni. 3. A foglalkoztató 17 számjegyû statisztikai számjele. 4. A foglalkoztató postai irányítószáma, székhely település neve, közterület jellege, házszám. 5. Az adatszolgáltatást teljesítõ, kapcsolattartó személy neve. 6. Az adatszolgáltatást teljesítõ, kapcsolattartó személy telefonszáma. 7. A rovatba,,x jelet írni, ha a feltüntetett pénztártag(ok)ra vonatkozóan már történt adatszolgáltatás, de az abban közölt adatokat javítani, módosítani kell. 8. Családi és utónév. Nyomtatott nagybetûkkel kell kitölteni, jól láthatóan elkülönítve. 9. Pénztártag anyjának leánykori neve: Nyomtatott nagybetûkkel kell kitölteni, jól láthatóan elkülönítve a családi és utónevet. 10. A pénztártag társadalombiztosítási azonosító jele (TAJ szám). 11. Külföldi állampolgár pénztártag esetén, TAJ szám hiányában az útlevélszáma. 12. Év, hónap, nap. 13. Pénztártag születési helye. Nyomtatott nagybetûkkel kell kitölteni. 14. A rovat kitöltésénél: férfi: (1), nõ: (2). 15. A rovat kitöltésénél: magyar: M, külföldi: K. 16. A pénztártag lakóhelyének postai irányítószáma, település neve, közterület jellege, házszám. 17. Kötelezõ pénztártagság esetén az elsõ biztosítási jogviszony keletkezésének napja. 18. A használható jogcímkódok: 01. kódot kell a mezõbe írni, ha a pályakezdõ választott pénztárat. (2001. december 31-ig létesített tagsági jogviszony esetén használható!) X1 kódot kell a mezõbe írni, ha a pályakezdõ pénztártagságra kötelezése a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló évi LXXXII. törvény (Mpt.) január 1-jét megelõzõen hatályos 22. (8) a) pontja alapján irányítás útján történik. (2001. december 31-ig létrejött tagsági jogviszony esetén használható!) 02 Önkéntes pénztártagság létesítése. (1999. augusztus 31-ig létesített tagsági jogviszony esetén használható!) december 31. és december 31. között elsõ biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyát létesített személy. (2002. december 31-ig létesített tagsági jogviszony esetén használható!) január 1. és december 31. között a TB-rendszerbõl átlépett személy. 07 a 30. életévét január 1-jén még be nem töltött önkéntes belépõ. (2003. január 1. és december 31. között létesített tagsági jogviszony esetén használható!) 08 A TB-rendszerbõl átlépõ olyan személy, aki június 30. és január 1. között vált elsõ alkalommal biztosítottá és december 31-én nem volt pénztártag. (2002. december 31. után létesített tagsági jogviszony esetén használható!) 09 Külföldi állampolgárként pénztárat választott olyan személy, aki december 31. és január 1. között a Tbj ában meghatározott nemzetközi egyezmény alapján vált biztosítottá. Csak Magyarország EU-hoz történt csatlakozása után használható! január 1-jétõl tagságra kötelezett olyan pályakezdõ személy, aki választott pénztárat. Csak január 1-jén és azt követõen létesített tagsági jogviszony esetén használható! 11 Olyan pályakezdõ személy, akinek a pénztártagságra kötelezése irányítás útján történik. Csak január 1-jén vagy azt követõen létrejött biztosítási jogviszony esetén használható! 19. Ha a pályakezdõ a biztosítottá válásától számított, a rendelkezésére álló 15 napon belül bejelenti foglalkoztatójának az általa választott pénztár adatait, akkor a választott pénztár neve. Ha a pályakezdõ január 1-jét megelõzõ, továbbá december 31-ét követõ biztosítottá válásától számított 15 napon belül nem választ pénztárat, vagy választását nem jelenti be, a pályakezdõ lakóhelye szerinti területi pénztár nevét kell feltüntetni. 20. A 19. pontban meghatározott területi pénztárnak a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kiadott négy számjegyû azonosítója (pénztárkód). Területileg illetékes nyugdíjpénztárak Megye: Pénztár neve: Pénztárkód: Baranya megye és Jász-Nagykun-Szolnok megye Allianz Hungária Biztosító Rt. Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár 0016 Csongrád megye ÁB-Aegon Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár 0008 Az összes többi megyében, valamint Budapesten OTP Magánnyugdíjpénztár 0002 Területi pénztár: a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kijelölt azon magánnyugdíjpénztár, amelynek a pénztárválasztást elmulasztó január 1-jét megelõzõen vagy december 31-ét követõen pályakezdõ lakóhelye szerint a tagjává válik. A jelentõlapot a foglalkoztató (adatszolgáltató) székhelye szerint illetékes KSH megyei (fõvárosi) igazgatóságára kell eljuttatni. Irányított pályakezdõ (11-es jogcímkód) esetén a jelentõlapot csak a pénztárválasztást elmulasztott pályakezdõ lakóhelye szerint illetékes területi pénztárhoz kell eljuttatni! 9998 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/164. szám

103 2002/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 9999 A Kormány 299/2002. (XII. 27.) Korm. rendelete a magánnyugdíjpénztárak tevékenységéhez kapcsolódó biztosításmatematikai és pénzügyi tervezési szabályokról, valamint a szolgáltatási szabályzatra és a tartalékok kezelésére vonatkozó elõírásokról szóló 170/1997. (X. 6.) Korm. rendelet módosításáról A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mpt.) 134. (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a Kormány a következõket rendeli el: 1. (1) A magánnyugdíjpénztárak tevékenységéhez kapcsolódó biztosításmatematikai és pénzügyi tervezési szabályokról, valamint a szolgáltatási szabályzatra és a tartalékok kezelésére vonatkozó elõírásokról szóló 170/1997. (X. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Bmr.) 13. -a (3) bekezdése helyébe a következõ,,(3) A pénzügyi tervnek összhangban a pénztár SzMSz-ében foglaltakkal tartalmaznia kell, hogy egy adott idõszakban a tagdíjbefizetések legalább mekkora hányada kerül a tagok egyéni számláira, illetve mekkora hányad kerül egyéb, a jogszabályok elõírásaival összhangban álló felhasználásra. (2) A Bmr a (5) bekezdése helyébe a következõ,,(5) A hosszú távú pénzügyi terv elsõ éve megegyezik az éves tervet elfogadó közgyûlést követõ naptári évvel, további idõszaka az azt követõ négy naptári év. Záró rendelkezések 2. Ez a rendelet január 1-jén lép hatályba; egyidejûleg hatályát veszti a Bmr ának (8) bekezdése, a Bmr át követõen,,a normafedezet meghatározásához kapcsolódó biztosításmatematikai számítások alcím, a Bmr át követõen,,a pénztártagok tájékoztatását szolgáló számítások alcím, valamint a Bmr a. A miniszterelnök helyett: Dr. Kiss Elemér s. k., a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter A Kormány 300/2002. (XII. 27.) Korm. rendelete a magánnyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási tevékenységérõl szóló 282/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet módosításáról A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mpt.) 134. (1) bekezdésének a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a Kormány a következõket rendeli el: 1. A magánnyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási tevékenységérõl szóló 282/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: B.R.) 11. -a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki:,,(5) A befektetések vagyonarányos költségei között számolhatók el a pénztári eszközök befektetését legalább 5 milliárd forint piaci értéken számolt befektetett vagyont részben vagy egészben saját maga kezelõ pénztárnál az e tevékenységet kizárólagosan végzõ, munkaviszony keretében foglalkoztatott személyek alkalmazásából fakadó személyi jellegû költségek és azok közterhei. 2. (1) A B.R a (3) bekezdése helyébe a következõ,,(3) A pénztár tájékoztatóiban, hirdetéseiben és bármilyen adat, információ nyilvánosságra hozatala esetén a saját, vagy más pénztár teljesítményére vonatkozóan megtévesztésre alkalmas módon adatokat, információkat nem közölhet. Amennyiben a közlés hozamrátát tartalmaz, akkor az e rendelet által meghatározott módon számolt, a pénztárra vonatkozó éves hozamrátát fel kell tüntetnie. (2) A B.R a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:,,(4) Amennyiben a legutolsó nyilvánosságra hozatalt követõen az (1) bekezdés b) pontjában elõírt tartalom tekintetében a befektetési politika megváltozik, a pénztár köteles a döntést követõ 30 napon belül ezt a változást az SzMSz-ben meghatározott módon a tagokkal ismertetni, és egyidejûleg a Felügyelet részére megküldeni.

104 10000 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/164. szám 3. A B.R a (1) bekezdésének n) pontja helyébe a következõ [A pénztár köteles a pénztártag egyéni számlájának tárgyévi alakulásáról, valamint annak tárgyév végi egyenlegérõl számlaértesítõt küldeni a pénztártag részére évente legalább egy alkalommal, legkésõbb a tárgyévet követõ év június 30-áig. A pénztártagnak küldött számlaértesítõnek legalább tartalmaznia kell:],,n) az elsõ pénztári tagsági jogviszony kezdõ idõpontját. 4. A B.R a a következõ (15) bekezdéssel egészül ki:,,(15) A pénztárak az átlépés, vagy a tagsági jogviszony egyéb okból történõ megszûnésének fordulónapja és az átutalás napja közötti idõszakra fizetendõ hozamot a napi eszközértékelésre támaszkodva is megállapíthatják. A tagsági jogviszony megszûnésébõl fakadó kifizetés elszámolására több szakaszban is sor kerülhet. Ebben az esetben a tagi követelés legalább 90 százalékát az átlépésre elõírt elszámolási határidõn belül kell kifizetni, a fennmaradó követelést legkésõbb a bejelentés negyedévét követõ második negyedév 50. napjáig kell elszámolni. A részletszabályokat a Hozamfelosztási szabályzatban kell rögzíteni. 5. A B.R. a következõ 29/A. -sal egészül ki:,,29/a. A pénztártag halála következtében, az Mpt. 28. (1) bekezdés a) pontja alapján teljesítendõ egyösszegû kifizetést a pénztártag elhunyta igazolásának, illetve a kifizetésre való jogosultság igazolásának negyedévét követõ 50 napon belül kell teljesíteni. Záró rendelkezések 6. (1) A B.R. 1. számú mellékletének 1. pontja a következõ j) ponttal egészül ki: [1. A pénztári befektetéseket szabályozó törvényi elõírások által meghatározott eszközcsoportokba a következõ eszközök tartoznak:],,j) ingatlan. (2) A B.R. 1. számú mellékletének 4. pontja helyébe a következõ,,4. A pénztár csak állampapír alapú, szállításos vagy óvadéki repót (fordított repót) köthet, melyek értéke nem haladhatja meg a befektetett pénztári eszközök 20%-át. 7. (1) A B.R. 2. számú melléklete 1. pontjának f) pontja helyébe a következõ,,f) az f) pontban feltüntetett eszközökön belül az ingatlanba befektetõ befektetési alapok, valamint a j) pontban feltüntetett eszközök együttes aránya nem haladhatja meg a befektetett pénztári eszközök 10%-át, úgy, hogy a j) pontban feltüntetett eszközök legfeljebb a befektetett pénztári eszközök 5%-át tehetik ki. (2) A B.R. 2. számú mellékletének 2. pontja helyébe a következõ,,2. A befektetési szabályoknak való megfelelés szempontjából az egyes eszközök piaci értékét kell figyelembe venni. Az egyes befektetési eszközök arányának számításakor az egyes befektetési eszközökhöz kapcsolódó származékos ügyletekben megtestesülõ a befektetési alapokra vonatkozó jogszabályi elõírások szerint meghatározott nettó pozíciót is figyelembe kell venni. Ha a piaci árfolyamok mozgása következtében a fenti szabályok sérülnek, akkor a vagyonkezelõ 30 naptári napon belül köteles gondoskodni arról, hogy az arányok a meghatározott korlátok közé kerüljenek. (3) A B.R. 2. számú mellékletének 5. pontja helyébe a következõ,,5. A befektetési jegyek vásárlásakor a pénztár közvetetten sem sértheti meg a befektetett pénztári eszközök megosztására vonatkozó korlátokat. Befektetési alapba (is) befektetõ befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy vásárlásakor csak az elsõ alapra vonatkozó értékpapír tartalom- és limitfigyelés szükséges. A kibocsátási tájékoztatója szerint a pénztárak számára közvetlenül nem engedélyezett befektetési eszközökbe (is) fektetõ második alapot (is) vásárolt elsõ alap aránya azonban az összes befektetett pénztári eszköz legfeljebb 10%-a lehet. Az arányok meghatározásakor az alapkezelõ által az alapra vonatkozó utolsó közzétett portfólió-összetételt kell figyelembe venni. (4) A B.R. 2. számú melléklete a következõ 7. ponttal egészül ki:,,7. A pénztár csak az Európai Unió területén és Magyarországon fekvõ, tehermentes ingatlant vásárolhat, illetve értékesíthet, amely tényrõl a vásárlás, illetve az értékesítés idõpontját követõ soron következõ közgyûlést tájékoztatni kell. Az ingatlanok bérbeadása és forgalmazása a pénztári befektetési tevékenység részét képezi. A pénztár az ingatlan vásárlásakor köteles elõzetes költség- és megtérülési vizsgálatot végezni, amelyet az ellenõrzõ bizottságnak értékelnie kell. A vizsgálatot ingatlanforgalmazói szakvizsgával és két év ilyen területen eltöltött szakmai gyakorlattal rendelkezõ szakembernek kell elkészítenie, illetve jóváhagynia. 8. A B.R. 3. számú mellékletének II. Értékelési szabályok címû fejezete a következõ 12. ponttal egészül ki:,,12. Ingatlan: az ingatlanokat a pénztár által meghatározott fordulónapra, de legalább az üzleti év fordulónapjára, 3 hónapnál nem régebbi, a pénztártól független ingatlanszakértõ által készített értékbecslés alapján kell érté-

105 2002/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y kelni. Az ingatlan beszerzésének évében a pénztár az ingatlant könyv szerinti értéken is értékelheti. 9. (1) Ez a rendelet január 1-jén lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a) a B.R. 6. (1) bekezdésében a,,befektetési és likviditási jelentés szövegrész helyébe,,portfólió jelentés szövegrész lép, b) hatályát veszti a B.R a (2) bekezdésének második mondatában az,,és/vagy a költséghatékonyság szövegrész, a 15. elsõ mondatában a,, külön feltüntetve a pénztár vagyonkezelését végzõ alapkezelõ saját alapja által kibocsátott befektetési jegyeire vonatkozó tranzakciókat szövegrész. (3) A B.R. e rendelet 7. -ának (4) bekezdésével megállapított 2. számú mellékletének 7. pontjában az Európai Unió területén történõ befektetésekre vonatkozó szabályok a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történõ csatlakozásról szóló nemzetközi szerzõdést kihirdetõ törvény hatálybalépésének napjától alkalmazhatóak. A miniszterelnök helyett: Dr. Kiss Elemér s. k., a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter kivételével, valamint az ugyanazon bankcsoporthoz tartozó szervezet által kibocsátott értékpapír értéke nem haladhatja meg a pénztári eszközök 40%-át. 2. Az EB.R. a következõ 6/A. -sal egészül ki:,,6/a. (1) A pénztár csak az Európai Unió területén és Magyarországon fekvõ, tehermentes ingatlant vásárolhat, illetve értékesíthet, amely vásárlás tényrõl a vásárlás, illetve az értékesítés idõpontját követõ soron következõ közgyûlést tájékoztatni kell. Az ingatlanok bérbeadása és forgalmazása a pénztári befektetési tevékenység részét képezi. A pénztár az ingatlan vásárlásakor köteles elõzetes költség- és megtérülési vizsgálatot végezni, amelyet az ellenõrzõ bizottságnak értékelnie kell. A vizsgálatot ingatlanforgalmazói szakvizsgával és két év ilyen területen eltöltött szakmai gyakorlattal rendelkezõ szakembernek kell elkészítenie, illetve jóváhagynia. (2) A pénztár a vagyonának együttesen legfeljebb 10%-át fektetheti ingatlanba és az ingatlanba fektetõ befektetési alap befektetési jegyeibe. (3) Az ingatlant a pénztár által meghatározott fordulónapra, de legalább az üzleti év fordulónapjára, 3 hónapnál nem régebbi, a pénztártól független ingatlanszakértõ által készített értékbecslés alapján kell értékelni. Az ingatlan beszerzésének évében a pénztár az ingatlant könyv szerinti értéken is értékelheti. A Kormány 301/2002. (XII. 27.) Korm. rendelete az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyezõ pénztárak egyes gazdálkodási szabályairól szóló 268/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet módosításáról Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Öpt.) 78. (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a Kormány a következõket rendeli el: 1. Az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyezõ pénztárak egyes gazdálkodási szabályairól szóló 268/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: EB.R.) 5. -a helyébe a következõ,,5. A pénztár befektetései között ugyanazon kibocsátó különbözõ értékpapírjainak együttes részaránya az állampapírok kivételével, nem haladhatja meg az összes pénztári eszköz 10%-át. Egy bankcsoporthoz tartozó hitelintézetnél elhelyezett betétek a pénzforgalmi számla 3. Az EB.R ának (2) bekezdése helyébe a következõ,,(2) A letétkezelõ kezelésében lévõ pénztári eszközöket folyamatosan a letétkezelõnél vezetett befektetési, illetve értékpapírszámlán kell tartani. A pénztárnak abban az esetben lehet értékpapírja a letétkezelõ birtokán kívül, ha az adott tõkepiacon szokványos technikai elszámolási mód az értékpapírok letétkezelõhöz történõ eljuttatását nem teszi lehetõvé. Ebben az esetben is biztosítani kell azonban, hogy a letétkezelõ a teljes portfolió tekintetében folyamatosan ellássa a jogszabályokban rögzített feladatait. 4. Az EB.R ának második mondata helyébe a következõ,,amennyiben a pénztár befektetéseinek összetétele nem felel meg az ban foglalt elõírásoknak, úgy ennek bekövetkeztét követõ 2 munkanapon (bank esetében banki napon) belül a letétkezelõ köteles errõl a pénztárat, a Felügyeletet és amennyiben a vagyonkezelést külsõ szervezettel végezteti a pénztár vagyonkezelõjét értesíteni.

106 10002 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/164. szám 5. Az EB.R. a következõ címekkel és 21/A 21/D. -okkal egészül ki:,,a tagsági jogviszony keletkezése és megszûnése esetén követendõ eljárásra vonatkozó speciális szabályok 21/A. A pénztár az alapszabályában meghatározott tagdíjfelosztási aránytól kizárólag a belépéstõl számított elsõ két hónapban térhet el. Az eltérés eredményeképpen az elsõ két hónapban a mûködési és a likviditási tartalékra jutó rész együttesen nem haladhatja meg a kéthavi egységes tagdíj mértékét, de legfeljebb 4000 forint lehet. A pénztár a tagsági jogviszony létesítéséhez kötõdõen egyéb díjat, költséget, levonást semmilyen jogcímen nem érvényesíthet. 21/B. (1) A pénztártag másik pénztárba történõ átlépése, vagy a pénztárból történõ kilépése esetén a tag követelésének átutalását legkésõbb a tag az átadó pénztárnál történõ átlépésre, kilépésre vonatkozó bejelentésének negyedévét követõ 50 napon belül el kell végezni. (2) A pénztárnak a szolgáltatások igénybevételére vonatkozó szabályokat tartalmazó szabályzatában rendelkeznie kell, hogy a tagsági jogviszony megszüntetésére irányuló bejelentést követõen a tag meddig és milyen szolgáltatások igénybevételére jogosult. A tagsági jogviszony megszüntetésére irányuló bejelentés negyedévét követõ negyedévnek utolsó napját követõen az egyéni számla terhére szolgáltatást igénybe venni nem lehet. (3) A pénztártag halála miatt szükségessé vált kifizetést az örököse részére a jogosultság igazolásának negyedévét követõ 50 napon belül kell teljesíteni. (4) A pénztártag más pénztárba történõ átlépésekor vagy a pénztárból történõ kilépésekor a tag követelésébõl legfeljebb kéthavi egységes tagdíjnak megfelelõ költség vonható le. Ha az átlépéssel, kilépéssel kapcsolatos tényleges, indokolt, kalkulációval alátámasztott költségek ennél magasabbak, a ténylegesen kimutatott költség is levonható a tag követelésébõl, a levonás azonban ebben az esetben sem haladhatja meg a 4000 forintot. Az önkéntes nyugdíjpénztárból átlépõ tagokra vonatkozó különös rendelkezések 21/C. (1) A pénztár alapszabályában vagy szolgáltatási szabályzatában kell rendelkezni az önkéntes nyugdíjpénztárból az Öpt a (3) bekezdése alapján átlépõ személy által igénybe vehetõ szolgáltatásról és az átlépés módjáról. (2) A pénztárnak az átlépést megelõzõen írásban tájékoztatnia kell az önkéntes nyugdíjpénztárból átlépni kívánó tagot a tagság feltételeirõl és az általa igénybe vehetõ szolgáltatásokról. A számlaértesítõ tartalma 21/D. A pénztár köteles a pénztártag egyéni számlájának tárgyévi alakulásáról számlaértesítõt küldeni a pénztártag részére évente legalább egy alkalommal, legkésõbb a tárgyévet követõ év június 30-áig. A pénztártagnak küldött számlaértesítõnek legalább a befizetésekre és a számla megterheléseire, valamint a pénztár elérhetõségeire vonatkozó adatokat kell tartalmaznia. A pénztár alapszabályában vagy szabályzatában meg kell határozni a számlaértesítõ részletes tartalmát. 6. Az EB.R ának (2) bekezdése helyébe a következõ,,(2) A pénztár éves tervét legalább negyedéves bontásban kell elkészíteni. Záró és átmeneti rendelkezések 7. (1) Ez a rendelet január 1-jén lép hatályba. (2) Ez EB.R. e rendelet 2. -ával megállapított 6/A. -ában az Európai Unió területén történõ befektetésekre vonatkozó szabályok a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történõ csatlakozásról szóló nemzetközi szerzõdést kihirdetõ törvény hatálybalépésének napjától alkalmazhatóak. (3) Az EB.R. e rendelet 2. -ával megállapított 6/A. -a (2) bekezdésének rendelkezése nem vonatkozik az e rendelet hatálybalépésekor már pénztári tulajdonban lévõ ingatlanra, azonban esetleges újabb ingatlan, vagy ingatlanba fektetõ befektetési alap befektetési jegybe történõ befektetés esetében már meg kell felelni az elõírt korlátoknak. (4) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti az EB.R 9. (1) bekezdésének elsõ mondatában a,,befektetési vállalkozásokra vagy szövegrész. (5) A számlaértesítõ e rendelet 5. -ával megállapított, az EB.R. 21/D. -ában meghatározott, január 1-jétõl hatályos adattartalmát elõször a évre vonatkozó adatok tekintetében kell alkalmazni. (6) A tevékenységüket január 1. elõtt megkezdett pénztáraknak a (4) bekezdés rendelkezéseit január 1-jétõl kell alkalmazniuk. A miniszterelnök helyett: Dr. Kiss Elemér s. k., a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter

107 2002/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y A Kormány 302/2002. (XII. 27.) Korm. rendelete az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási szabályairól szóló 281/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet módosításáról Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Öpt.) 78. (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a Kormány a következõket rendeli el: 1. Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási szabályairól szóló 281/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: NYB.R.) 15. -a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki:,,(3) A befektetések vagyonarányos költségei között számolhatók el a pénztári eszközök befektetését legalább 5 milliárd forint piaci értéken számolt befektetett vagyont részben vagy egészben saját maga kezelõ pénztárnál az e tevékenységet kizárólagosan végzõ, munkaviszony keretében foglalkoztatott személyek alkalmazásából fakadó személyi jellegû költségek és azok közterhei. 2. Az NYB.R a a következõ (11) bekezdéssel egészül ki:,,(11) A pénztár befektetett eszközeinek összetételét a pénzügyi tervben rögzített pénzmozgások figyelembevételével kell meghatározni. 3. (1) Az NYB.R. 25. (2) és (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek:,,(2) A nyilvánosságra hozatal során a pénztár más pénztár teljesítményét nem minõsítheti. (3) A pénztár tájékoztatóiban, hirdetéseiben és bármilyen adat, információ nyilvánosságra hozatala esetén a saját, vagy más pénztár teljesítményére vonatkozóan megtévesztésre alkalmas módon adatokat, információkat nem közölhet. Amennyiben a közlés hozamrátát tartalmaz, akkor az e rendelet által meghatározott módon számolt, a pénztárra vonatkozó éves hozamrátát fel kell tüntetnie. (2) Az NYB.R a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki:,,(5) Amennyiben a legutolsó nyilvánosságra hozatalt követõen az (1) bekezdés b) pontjában elõírt tartalom tekintetében a befektetési politika megváltozik, a pénztár köteles a döntést követõ 30 napon belül ezt a változást az alapszabályban meghatározott módon a tagokkal ismertetni, és egyidejûleg a Felügyelet részére megküldeni. 4. Az NYB.R ának (2) bekezdése helyébe a következõ,,(2) A pénztár tagi kölcsönt a fedezeti tartalék terhére nyújtja. A tagi kölcsönök együttes állománya nem haladhatja meg a pénztár fedezeti tartaléka mindenkori állományának 5%-át. 5. (1) Az NYB.R ának (2) bekezdése helyébe a következõ,,(2) A pénztártag más pénztárba történõ átlépésekor vagy a pénztárból történõ kilépésekor a tag követelésébõl legfeljebb kéthavi egységes tagdíjnak megfelelõ költség vonható le. Ha az átlépéssel, kilépéssel kapcsolatos tényleges, indokolt, kalkulációval alátámasztott költségek ennél magasabbak, a ténylegesen kimutatott költség is levonható a tag követelésébõl, a levonás azonban ebben az esetben sem haladhatja meg a 4000 forintot. (2) Az NYB.R a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki:,,(5) A pénztárak az átlépés, vagy a tagsági jogviszony egyéb okból történõ megszûnésének fordulónapja és az átutalás napja közötti idõszakra fizetendõ hozamot a napi eszközértékelésre támaszkodva is megállapíthatják. A tagsági jogviszony megszûnésébõl fakadó kifizetés elszámolására több szakaszban is sor kerülhet. Ebben az esetben a tagi követelés legalább 90 százalékát az átlépésre elõírt elszámolási határidõn belül kell kifizetni, a fennmaradó követelést legkésõbb a bejelentés negyedévét követõ második negyedév 50. napjáig kell elszámolni. A részletszabályokat a Hozamfelosztási szabályzatban kell rögzíteni. 6. Az NYB.R. a következõ címmel és a 29/A. -sal egészül ki:,,a magánnyugdíjpénztárból átutalt tagdíj-kiegészítésre vonatkozó különös szabályok 29/A. Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárnak a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérõl szóló évi LXXX. törvény (a továbbiakban Tbj.) 45. -ának (4) bekezdése, valamint az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekrõl szóló törvények módosításáról szóló évi XLII. törvény a alapján a társa-

108 10004 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/164. szám dalombiztosítási rendszerbe visszalépõ tag a tagdíj-kiegészítés összegét önkéntes nyugdíjpénztárba utaltathatja. Az önkéntes nyugdíjpénztár az így átutalt összeget teljes egészében a tag egyéni számlájára helyezi. 7. Az NYB.R ának (3) bekezdése helyébe a következõ,,(3) A pénztár éves tervét legalább negyedéves bontásban kell elkészíteni. 8. Az NYB.R. a következõ 33/A. -sal egészül ki:,,33/a. A pénztár az alapszabályában meghatározott tagdíjfelosztási aránytól kizárólag a belépéstõl számított elsõ két hónapban térhet el. Az eltérés eredményeképpen az elsõ két hónapban a mûködési és a likviditási tartalékra jutó rész együttesen nem haladhatja meg kéthavi egységes tagdíj mértékét, de legfeljebb 4000 forint lehet. A pénztár a tagsági jogviszony létesítéséhez kötõdõen egyéb díjat, költséget, levonást semmilyen jogcímen nem érvényesíthet. Záró rendelkezések 9. Az NYB.R. 1. számú mellékletének 4. pontja helyébe a következõ,,4. A pénztár csak állampapír alapú, szállításos vagy óvadéki repót (fordított repót) köthet, melyek értéke nem haladhatja meg a befektetett pénztári eszközök 20%-át. 10. (1) Az NYB.R. 2. számú mellékletének 2/B. pontja helyébe a következõ,,2/b. A napi eszközértékelésre kötelezett pénztárak esetében a befektetési szabályoknak való megfelelés szempontjából az egyes eszközök piaci értékét kell figyelembe venni. Az egyes befektetési eszközök arányának számításakor az egyes befektetési eszközökhöz kapcsolódó származékos ügyletekben megtestesülõ a befektetési alapokra vonatkozó jogszabályi elõírások szerint meghatározott nettó pozíciót is figyelembe kell venni. Ha a piaci árfolyamok mozgása következtében a fenti szabályok sérülnek, akkor a vagyonkezelõ 30 naptári napon belül köteles az arányokat a meghatározott korlátokon belülre vinni. (2) Az NYB.R. 2. számú melléklet 6. pontja helyébe a következõ,,6. A befektetési jegyek vásárlásakor a pénztár közvetetten sem sértheti meg a befektetett pénztári eszközök megosztására vonatkozó korlátokat. Befektetési alapba (is) befektetõ befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy vásárlásakor csak az elsõ alapra vonatkozó értékpapír tartalom- és limitfigyelés szükséges. A kibocsátási tájékoztatója szerint a pénztárak számára közvetlenül nem engedélyezett befektetési eszközökbe (is) fektetõ második alapot is vásárolt elsõ alap aránya azonban az összes befektetett pénztári eszköz legfeljebb 10%-a lehet. Az arányok meghatározásakor az alapkezelõ által az alapra vonatkozó utolsó közzétett portfólió-összetételt kell figyelembe venni. (3) Az NYB.R. 2. számú melléklete 8. pontja helyébe a következõ,,8. A pénztár csak az Európai Unió területén és Magyarországon fekvõ, tehermentes ingatlant vásárolhat, illetve értékesíthet, amely tényrõl a vásárlás, illetve az értékesítés idõpontját követõ soron következõ közgyûlést tájékoztatni kell. Az ingatlanok bérbeadása és forgalmazása a pénztári befektetési tevékenység részét képezi. A pénztár az ingatlan vásárlásakor köteles elõzetes költség- és megtérülési vizsgálatot végezni, amelyet az ellenõrzõ bizottságnak értékelnie kell. A vizsgálatot ingatlanforgalmazói szakvizsgával és két év ilyen területen eltöltött szakmai gyakorlattal rendelkezõ szakembernek kell elkészítenie, illetve jóváhagynia. 11. Az NYB.R. 3. számú melléklet II. Értékelési szabályok címû fejezetének 11. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:,,11. Ingatlan: az ingatlanokat a pénztár által meghatározott fordulónapra, de legalább az üzleti év fordulónapjára, 3 hónapnál nem régebbi, a pénztártól független ingatlanszakértõ által készített értékbecslés alapján kell értékelni. Az ingatlan beszerzésének évében a pénztár az ingatlant könyv szerinti értéken is értékelheti. 12. (1) Ez a rendelet január 1-jén lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a) az NYB.R. 6. -ának (1) bekezdésében a,,befektetési és likviditási jelentés szövegrész helyébe,,portfolió jelentés szövegrész lép, a 10. (2) bekezdésében a,,kizárólag külön e célra szövegrész után kiegészül a,,nyitott szövegrésszel, a 29. -a (1) bekezdése az,,a pénztártag másik pénztárba átlépése szövegrész után kiegészül az,, ideértve az Öpt. 47. (3) bekezdése alapján egészségvagy önsegélyezõ pénztárba történõ átlépést is szövegrésszel,

109 2002/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y b) hatályát veszti az NYB.R a (3) bekezdésének második mondatában az,,és/vagy költséghatékonyság szövegrész, a 17. (2) bekezdése, a 17. (3) bekezdésének,, külön feltüntetve a pénztár vagyonkezelését végzõ alapkezelõ saját alapja által kibocsátott befektetési jegyeire vonatkozó tranzakciókat szövegrész, a 33. (4) bekezdésének második mondata, a 33. (5) bekezdése. (3) Az NYB.R. e rendelet 10. -ának (3) bekezdésével megállapított 2. számú mellékletének 8. pontjában az Európai Unió területén történõ befektetésekre vonatkozó szabályok a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történõ csatlakozásról szóló nemzetközi szerzõdést kihirdetõ törvény hatálybalépésének napjától alkalmazhatóak. A miniszterelnök helyett: Dr. Kiss Elemér s. k., a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter A Kormány 303/2002. (XII. 27.) Korm. rendelete a nyugellátások és a baleseti járadék emelésérõl A Kormány a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló évi. LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) a (1) bekezdésének f) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Tny ának (4) bekezdésében foglaltak végrehajtására a következõket rendeli el: 1. (1) január 1-jétõl 8,4 százalékkal kell emelni a január 1-jét megelõzõ idõponttól megállapított öregségi nyugdíjat (ideértve a bányásznyugdíjat, a korengedményes nyugdíjat, az egyes mûvészeti tevékenységet folytatók nyugdíját, a szolgálati nyugdíjat és az elõnyugdíjat is), rokkantsági nyugdíjat, baleseti rokkantsági nyugdíjat, özvegyi és szülõi nyugdíjat, árvaellátást, valamint baleseti hozzátartozói nyugellátásokat. (2) Ha egy személy részére egyidejûleg több jogcímen folyósítanak nyugellátást, akkor a nyugellátásokat különkülön kell 8,4 százalékkal emelni. (3) Az (1) (2) bekezdés szerint kell emelni a mezõgazdasági szövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadékot, valamint a mezõgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegû öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadékát is. (4) Az emelést a január havi ellátásnak a) a nem társadalombiztosítási ellátás, b) az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedésekkel, valamint a semmissé nyilvánított elítéléssel összefüggésben járó emelés, továbbá a nemzeti helytállásért járó pótlék, és c) az egyes nyugdíjak felülvizsgálatáról, illetõleg egyes nyugdíj-kiegészítések megszüntetésérõl szóló évi XII. törvény alapján megszüntetett nyugdíj-kiegészítés helyébe lépõ pótlék nélküli összegére kell végrehajtani. 2. (1) A december 31-ét követõ, de január 1-jét megelõzõ idõponttól megállapításra kerülõ öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege havi forint. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott idõponttól megállapításra kerülõ rokkantsági nyugdíj legkisebb összege a III. rokkantsági csoportban havi forint, a II. rokkantsági csoportban havi forint, az I. rokkantsági csoportban havi forint. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott idõponttól megállapításra kerülõ baleseti rokkantsági nyugdíj legkisebb összege a III. rokkantsági csoportban havi forint, a II. rokkantsági csoportban havi forint, az I. rokkantsági csoportban havi forint. (4) Az (1) bekezdésben meghatározott idõponttól megállapításra kerülõ árvaellátás legkisebb összege havi forint. 3. (1) A Tny ának (6) bekezdésében, illetõleg a Tny. végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 62. -ának (7) bekezdésében meghatározott együttfolyósítási összeghatár 2003-ban havi forint. (2) Az egyes saját jogú nyugellátások emelésérõl szóló 93/1992. (VI. 10.) Korm. rendelet 4. -ának (1) bekezdése szerinti emelés az (1) bekezdésben meghatározott összeghatáron felül is jár. (3) Az (1) (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni akkor is, ha saját jogú nyugellátást vagy özvegyi nyugdíjat, mezõgazdasági szövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi, illetõleg özvegyi járadékkal folyósítanak együtt. 4. Az özvegyi és a szülõi nyugdíj megosztása esetén a jogosultakat a folyósított nyugdíjrész alapulvételével megállapított emelés illeti meg.

110 10006 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/164. szám 5. Szociálpolitikai vagy szociális biztonsági egyezmény alapján megállapított nyugellátásnál a magyar szerzõdõ felet terhelõ nyugdíjrészt, illetve nyugdíjat az 1. szerint kell emelni. 6. (1) Azt az öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjat, amelyet átmeneti járadék, rendszeres szociális járadék vagy baleseti járadék megszûnését követõ naptól állapítottak meg, a megszüntetett ellátás megállapításának idõpontját alapul véve kell az 1. -ban foglaltak szerint emelni. Ezt az emelt nyugellátást alapul véve kell a hozzátartozói, baleseti hozzátartozói nyugellátásokat is megállapítani. (2) Több nyugellátásra való jogosultságot érintõ változás esetén a változás idõpontjától kezdõdõen a saját jogú és a hozzátartozói nyugellátások összegét az 1. (1) (2) bekezdés rendelkezései figyelembevételével kell továbbfolyósítani olyan összegben, mintha ez az ellátás a változás napját megelõzõen is önállóan került volna folyósításra. 7. (1) A január 1-jét megelõzõ idõponttól megállapított baleseti járadékot január 1-jétõl 8,4 százalékkal kell emelni. (2) Azt a baleseti járadékot, amelyet baleseti rokkantsági nyugdíj megszûnését követõ naptól állapítottak meg, a megszüntetett ellátás megállapításának idõpontját alapul véve kell az (1) bekezdésben foglaltak szerint emelni. 8. (1) A központi költségvetés megtéríti a Nyugdíjbiztosítási Alapnak a) a bányásznyugdíjak, b) az egyes mûvészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjra jogosultságáról szóló 5/1992. (I. 13.) Korm. rendelet szerint az elõadómûvészek részére megállapított öregségi nyugdíjak, c) a mezõgazdasági szövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi, valamint a mezõgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegû öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadéka emelésének fedezetét és a végrehajtás költségeit. (2) Az (1) bekezdés szerinti összegek átutalására, illetõleg elszámolásának módjára külön jogszabály rendelkezései az irányadók. 9. Az R a helyébe a következõ,,11. A december 31-ét követõ, de január 1-jét megelõzõ idõponttól megállapításra kerülõ öregségi teljes nyugdíj [Tny. 12. (3) bekezdése] legkisebb összege havi forint. 10. Az R a helyébe a következõ,,23. A december 31-ét követõ, de január 1-jét megelõzõ idõponttól megállapításra kerülõ rokkantsági nyugdíj legkisebb összege a III. rokkantsági csoportban havi forint, a II. rokkantsági csoportban havi forint, az I. rokkantsági csoportban havi forint. 11. Az R a helyébe a következõ,,28. A december 31-ét követõ, de január 1-jét megelõzõ idõponttól megállapításra kerülõ baleseti rokkantsági nyugdíj legkisebb összege a III. rokkantsági csoportban havi forint, a II. rokkantsági csoportban havi forint, az I. rokkantsági csoportban havi forint. 12. Az R ának (7) bekezdése helyébe a következõ,,(7) A saját jogú nyugellátás és az özvegyi nyugdíj, baleseti özvegyi nyugdíj január 1-jétõl havi forint összeghatárig folyósítható együtt. 13. Az R a helyébe a következõ,,70. A december 31-ét követõ, de január 1-jét megelõzõ idõponttól megállapításra kerülõ árvaellátás a Tny. 56. (4) bekezdése szerinti legkisebb összege havi forint. 14. Ez a rendelet január 1-jén lép hatályba. Dr. Medgyessy Péter s. k., miniszterelnök

111 2002/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y A Kormány 304/2002. (XII. 27.) Korm. rendelete a nyugdíjszerû rendszeres szociális ellátások emelésérõl 1. (1) január 1-jétõl a január 1-je elõtti idõponttól megállapított és a nyugdíjfolyósító szervek által folyósított nyugdíjszerû rendszeres szociális ellátások havi összege a (2) (4) bekezdésekben foglaltak szerint emelkedik. (2) 8,4 százalékkal kell emelni a) az átmeneti járadék összegét; b) a havi forintot el nem érõ egészségkárosodási járadék összegét azzal, hogy az egészségkárosodási járadék havi összege az emeléssel együttesen sem haladhatja meg a havi forintot. (3) A havi forintot el nem érõ vakok személyi járadékát havi forintra kell emelni. (4) A nyugdíjszerû rendszeres szociális ellátások közül a) a rokkantsági járadék összegét havi 1800 forinttal, b) a rendszeres szociális járadék összegét a december 31-ig a 61. életévüket betöltõ nõk, illetve a 62. életévüket betöltõ férfiak esetében havi 1700 forinttal, egyéb esetekben havi 1450 forinttal, c) a központi szociális segély összegét havi 1700 forinttal kell emelni január 1-jétõl a házastársi pótlék és a házastársi pótlékhoz járó kiegészítés havi együttes összege forint, a házastárs után járó jövedelempótlék havi összege 9750 forint. 3. Az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedésekkel, valamint a semmissé nyilvánított elítéléssel összefüggésben járó emelés összegét, továbbá az egyes nyugdíjak felülvizsgálatáról, illetõleg egyes nyugdíj-kiegészítések megszüntetésérõl szóló évi XII. törvény alapján megszüntetett nyugdíj-kiegészítés helyébe lépett pótlék összegét január 1-jétõl önállóan 8,4 százalékkal kell növelni. 4. A december 31-ét követõ idõponttól megállapításra kerülõ a) rokkantsági járadék összege havi forint; b) rendszeres szociális járadék összege havi forint. 5. Azt a személyt, aki több nyugdíjszerû rendszeres szociális ellátásban részesül, az e rendeletben meghatározott emelések ellátásonként külön-külön is megilletik. 6. (1) Az 1. (2) (4) bekezdése szerint megemelt nyugdíjszerû rendszeres szociális ellátások fedezetét és a végrehajtás költségeit a központi költségvetés a Nyugdíjbiztosítási Alapnak megtéríti. (2) Az összegek átutalásának, illetõleg elszámolásának módjáról és idõpontjáról a Pénzügyminisztérium, az Országos Nyugdíjbiztosítási Fõigazgatóság és az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium megállapodást köt. 7. (1) Ez a rendelet január 1-jén lép hatályba. A január hónapra járó ellátást az érintettek számára emelt összegben kell folyósítani. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a nyugellátások és baleseti nyugellátások, valamint a nyugdíjszerû rendszeres szociális ellátások emelésérõl szóló 187/1997. (X. 31.) Korm. rendelet 12. (4) bekezdésében a,,2002. január 1-jétõl forint szövegrész helyébe a,,2003. január 1-jétõl forint szövegrész lép. Dr. Medgyessy Péter s. k., miniszterelnök A Kormány 305/2002. (XII. 27.) Korm. rendelete a gyermek születése esetén az apát megilletõ munkaidõ-kedvezménnyel összefüggõ költségek megtérítésérõl A Kormány a Munka Törvénykönyvérõl szóló évi XXII. törvény a (2) bekezdése f) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következõket rendeli el: 1. (1) A rendelet hatálya kiterjed a Munka Törvénykönyvérõl szóló évi XXII. törvény, a köztisztviselõk jogállásáról szóló évi XXIII. törvény, a közalkalmazot-

112 10008 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/164. szám tak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló évi LXVII. törvény, az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésrõl szóló évi LXXX. törvény, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló évi LXVIII. törvény, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló évi XLIII. törvény, a Magyar Honvédség hivatásos és szerzõdéses állományú katonáinak jogállásáról szóló évi XCV. törvény hatálya alá tartozó munkáltatókra és a gyermek születése esetén járó munkaidõ-kedvezményre jogosult munkavállalóira. (2) Az (1) bekezdésben megjelölt munkáltatók által a munkavállalóik részére a Munka Törvénykönyvérõl szóló évi XXII. törvény 138/A. -ában, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló évi XLIII. törvény 89. -ában, a Magyar Honvédség hivatásos és szerzõdéses állományú katonáinak jogállásáról szóló évi XCV. törvény 96. -ában biztosított 5 munkanap munkaidõ-kedvezmény idejére járó távolléti díj és munkáltatói közteher összege a munkáltató részére a központi költségvetésbõl kerül megtérítésre. (3) A munkavállaló a munkáltatójának a munkaidõkedvezmény igényléséhez bemutatja a gyermek születési anyakönyvi kivonat, illetve halva született gyermek esetén a halotti anyakönyvi kivonat eredeti példányát, és írásban nyilatkozik arról, hogy szülõi felügyeletet gyakorló vérszerinti vagy örökbefogadó apa, ezt a jogát nem szünetelteti, nem szüntette meg. (4) A munkáltató a munkaidõ-kedvezmény igénybevételérõl olyan nyilvántartást vezet, amely tartalmazza az igénybevevõ nevét, a ténylegesen igénybe vett napok számát, idõpontját, a távolléti díj kiszámításának módját, összegét és a számított közterheket. A nyilvántartás mellékleteként a (3) bekezdés szerinti nyilatkozatnak és anyakönyvi kivonat fénymásolatának megõrzése a számviteli bizonylatokra vonatkozó elõírások figyelembevételével a munkáltató feladata. (5) Ha a munkavállaló a munkaidõ-kedvezményre jogosító idõtartamon belül munkahelyet változtat, az új munkáltatójánál akkor jogosult a munkaidõ-kedvezmény igénybevételére, ha igazolja, hogy az elõzõ munkáltatónál a munkaidõ-kedvezményt részben vagy egészben még nem vette igénybe. Errõl az elõzõ munkáltató a munkavállaló kérésére 3 munkanapon belül köteles igazolást kiadni. 2. (1) Az 1. (1) bekezdésében meghatározott munkáltatóknak az apákat megilletõ munkaidõ-kedvezménnyel összefüggõ költségek megtérítését az igénylõ székhelye vagy telephelye szerint illetékes területi államháztartási hivatalhoz Budapest területén a Pest Megyei Területi Államháztartási Hivatal (a továbbiakban: TÁH) kell benyújtaniuk. A folyósítás feladatát a TÁH látja el. A TÁH a benyújtott igényeket felülvizsgálja. (2) A TÁH ellenõrzi az apát megilletõ munkaidõ-kedvezmény alapján járó, kifizetett és elszámolt távolléti díj és annak közterheinek jogszerûségét, elszámolását. A jogtalanul, illetve magasabb összegben elszámolt összeg megtérítésérõl fizetési meghagyással intézkedik. 3. Az apákat megilletõ munkaidõ-kedvezménnyel összefüggõ költségek megtérítésének forrása a központi költségvetés XXII. Pénzügyminisztérium fejezete. 4. (1) A családtámogatási kifizetõhellyel rendelkezõ foglalkoztató a családok támogatásáról szóló évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról szóló 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 27/A. -ának (1) bekezdése szerinti elszámolásban kimutatja a tárgyhónapban számfejtett és kifizetett munkaidõ-kedvezményre járó távolléti díj összegét és annak közterhét. (2) A családtámogatási kifizetõhellyel nem rendelkezõ munkáltató az apát megilletõ és kifizetett kedvezményre járó távolléti díjat és annak közterhét az erre a célra rendszeresített nyomtatványon félévente június 30-áig, illetve november 30-áig benyújtja a székhelye szerinti TÁHnak, amely 15 napon belül gondoskodik a kimutatott összeg átutalásáról. 5. (1) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság évi költségvetésérõl szóló törvény hatálybalépése napján lép hatályba, e rendelet alapján a távolléti díj megtérítése a december 1-jén, vagy azt követõen született gyermekre való tekintettel igényelhetõ. (2) Az apákat megilletõ munkaidõ-kedvezménnyel összefüggõ költségek megtérítése 2003-ban a XXII. Pénzügyminisztérium 25.,,Családi támogatások, egyéb szociális ellátások és térítések cím, 1.,,Családi támogatások alcím, 5.,,Apákat megilletõ munkaidõ-kedvezmény távolléti díjának megtérítése jogcímcsoport alatti kiadási elõirányzatból kerül biztosításra. A miniszterelnök helyett: Dr. Kiss Elemér s. k., a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter

113 A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A Budapest, december 27., péntek 164. szám 2. kötet TARTALOMJEGYZÉK 2. kötet 306/2002. (XII. 27.) Korm. r. 307/2002. (XII. 27.) Korm. r. 308/2002. (XII. 27.) Korm. r. Az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról Az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet módosításáról Az Államháztartási Hivatal beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 253/2000. (XII. 24. ) Korm. rendelet módosításáról Helyesbítés Oldal kötet ára: 3724, Ft

114 10010 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/164. szám A Kormány rendeletei A Kormány 306/2002. (XII. 27.) Korm. rendelete az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány az államháztartásról szóló többször módosított évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) a (2) bekezdésének a) d), f) g), i), p) s), u) v), w) y) és z) zs) pontjában kapott felhatalmazás alapján az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: Ámr.) a következõk szerint módosítja: 1. Az Ámr. 1. -a (2) bekezdésének m) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép, és a bekezdés a következõ n) ponttal egészül ki: (A rendelet hatálya kiterjed),,m) a Magyar Államkincstár Rt.-re (a továbbiakban: Kincstár) a külön törvényben rögzített feladatai ellátásával összefüggésben; n) az Államháztartási Hivatal beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 253/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 8. számú mellékletében meghatározott analitikus nyilvántartó helyekre e rendelet ában foglalt idõközi mérlegjelentéshez történõ adatszolgáltatás tekintetében. 2. Az Ámr. 2. -ának 2 4., 22. a), 23., 33., 50., 53. pontjai helyébe a következõ rendelkezések lépnek, és a a következõ 29., 57. pontokkal egészül ki:,,2. fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetõje: a költségvetési törvény által meghatározott fejezetrendhez igazodóan: az I. fejezetnél az Országgyûlés Hivatala gazdasági fõigazgatója, a II. fejezetnél Köztársasági Elnöki Hivatal vezetõje, a III. fejezetnél az Alkotmánybíróság elnöke, a IV. fejezetnél az állampolgári jogok országgyûlési biztosa, az V. fejezetnél az Állami Számvevõszék elnöke, a VI. fejezetnél az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke, a VIII. fejezetnél a legfõbb ügyész, a X. fejezetnél a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter, a XI XXVI. fejezeteknél a miniszter, a XXX. fejezetnél a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, a XXXI. fejezetnél a Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) elnöke, a XXXIII. fejezetnél a Magyar Tudományos Akadémia fõtitkára, a XXXIV. fejezetnél a Történeti Hivatal elnöke, a XLI. fejezetnél a pénzügyminiszter; 3. felügyeleti szerv: a költségvetési fejezet meghatározott elõirányzatainak tervezéséért, végrehajtásáért, a felhasználásáról való elszámolásáért, a fejezethez tartozó költségvetési szervek, elkülönített állami pénzalapok, illetõleg feladatok felügyeletéért, pénzellátásáért és ellenõrzéséért, illetve mindezek szabályozásáért felelõs szerv: az 1. pontban megjelöltek, valamint az I. fejezetnél a Közbeszerzések Tanácsa tekintetében a Közbeszerzések Tanácsa, a X. fejezetnél a Kormányzati Ellenõrzési Hivatal, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok tekintetében a MEH Nemzetbiztonsági Iroda, a XXII. fejezetnél a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete tekintetében a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete; valamint a helyi önkormányzati költségvetési szervek tekintetében az önkormányzat közgyûlése, képviselõ-testülete; a helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szervek tekintetében a helyi kisebbségi önkormányzat testülete; az országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szervek tekintetében az országos kisebbségi önkormányzat; a Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap tekintetében a Kormány; az Országos Nyugdíjbiztosítási Fõigazgatóság (a továbbiakban: ONYF), valamint az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) tekintetében az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium, az igazgatási szervek tekintetében az ONYF, illetve az OEP; az elkülönített állami pénzalapok tekintetében az alap kezelõje szerinti felügyeleti szerv; 4. felügyeleti szerv vezetõje: a 3. pontban felsorolt szervek vezetõi, valamint a Közbeszerzések Tanácsa tekintetében a Közbeszerzések Tanácsa elnöke, a Kormányzati Ellenõrzési Hivatal tekintetében a Kormányzati Ellenõrzési Hivatal elnöke, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok tekintetében az azok irányításában közremûködõ politikai államtitkár, az állami vagyongazdálkodási elõirányzatok tekintetében a miniszter, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete tekintetében a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnöke; valamint a helyi önkormányzat tekintetében a (fõ)polgármester, illetve a megyei közgyûlés elnöke; a helyi kisebbségi önkormányzatok tekintetében a helyi kisebbségi önkormányzat elnöke; az országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szervek tekintetében az országos kisebbségi önkormányzat elnöke; a Nyugdíjbiztosítási Alap és az ONYF, valamint az Egészségbiztosítási Alap és az OEP tekintetében az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter, az igazgatási szervek tekintetében az ONYF vezetõje, illetve az OEP vezetõje; az elkülönített állami pénzalapok tekintetében az alap kezelõje szerinti felügyeleti szerv vezetõje;,,22. központi beruházás a) a központi beruházások elõkészítésére és megvalósítására, valamint az azokhoz kapcsolódó egyéb felhalmozási kiadásokra (ideértve az immateriális javakkal kapcsolatos kiadásokat is) szolgáló, a központi költségvetésben a fejezeti kezelésû elõirányzatok között Beruházás alcímen megtervezett elõirányzat, melynek célját a felügyeleti szerv jelöli meg az ágazati fejlesztési koncepciókkal összhangban,

115 2002/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 10011,,23. intézményi beruházás: azok a beruházások és az azokhoz kapcsolódó egyéb felhalmozási kiadások (ideértve az immateriális javakkal kapcsolatos kiadásokat is), melyek célját a költségvetési szerv vezetõje határozza meg, a megvalósítás fedezetére szolgáló elõirányzat a költségvetési szerv költségvetésében szerepel;,,29. tartósan üres álláshely: ha az engedélyezett költségvetési létszámkeret (álláshely) 4 hónapot meghaladóan betöltetlen;,,33. saját forrás a ok alkalmazásában: a kedvezményezett által a támogatott projekthez biztosított forrás, amelybe az államháztartás alrendszereibõl nyújtott támogatás nem számítható be. Költségvetési szervek esetén a jóváhagyott elõirányzat saját forrásnak minõsül. A területfejlesztési tanácsok rendelkezési jogkörébe utalt támogatások és az államközi szerzõdések alapján kapott külföldi támogatás a vonatkozó államközi szerzõdés eltérõ rendelkezése hiányában nem tekinthetõ saját forrásnak;,,50. OEP nettó finanszírozási kör: az Egészségbiztosítási Alapból 75%-ban, illetve nagyobb arányban finanszírozott egészségügyi intézmények;,,53. támogatás koordinátor: több elõirányzatból történõ együttes támogatás igénylés esetén annak az elõirányzatnak a kezelésével megbízott szerv, amelyhez a támogatást igénylõ a 79. (6) bekezdés szerint az összes pályázatát benyújtotta;,,57. elõirányzat-felhasználási terv: a költségvetési szerv, az elõirányzatok várható bevételeinek (támogatás, saját bevétel, átvett pénzeszköz), valamint az idõszak elején rendelkezésre álló forrásainak (készpénz és bankszámlaállomány együttes összege) figyelembevételével legalább havi ütemezéssel tartalmazza a teljesíthetõ kiadásokat (a korábbi idõszakról áthúzódó fizetési kötelezettségekkel együtt), melyeket olyan részletezettséggel kell kimutatni, hogy az megbízható alapja legyen a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlásának és a likviditás biztosításának. 3. Az Ámr. 8. -a (3) bekezdésének b) pontja a következõ 4. alponttal egészül ki, ezzel egyidejûleg a 4. alpont számozása 5. alpontra változik: (a saját bevétel, amely a költségvetési szerv tevékenységével összefüggõen lehet),,4. belföldi adomány, 4. Az Ámr. 9. -a a következõ (7) bekezdéssel egészül ki:,,(7) A kiegészítõ, kisegítõ jellegû tevékenységgel kapcsolatos szerzõdéskötés rendjét és a felügyeleti szerv által meghatározott további szempontokat beleértve a (6) bekezdésben foglaltak érvényesítését biztosító eljárás rendjét a költségvetési szervnek szabályzatban kell rögzítenie. 5. Az Ámr ának (3) bekezdése helyébe a következõ,,(3) A költségvetési szervet alapító fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetõje, illetve a köztestület nevében eljáró szerv vezetõje köteles a pénzügyminiszter egyetértése iránti kérelmét részletes indoklással és számításokkal alátámasztani, megjelölve az alapítás egyszeri, esetleges töredék évi és a költségvetési szerv folyamatos mûködtetési (teljes évi) kiadási szükségletét, valamint mindezek forrását. 6. Az Ámr a (4) bekezdésének f) és h) pontjai helyébe a következõ rendelkezések lépnek, és a bekezdés a következõ j) ponttal egészül ki: (Az alapító okiratban foglaltakat a jogszabályban megjelölt szerv vagy a felügyeleti szerv által jóváhagyott szervezeti és mûködési szabályzatban kell részletezni, amelynek a külön jogszabályban meghatározottakon kívül tartalmaznia kell),,f) a költségvetési szerv szervezeti felépítését és mûködésének rendszerét, a szervezeti egységek (ezen belül a gazdasági szervezet), telephelyek megnevezését,,,h) a költségvetési szervhez rendelt részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek felsorolását, valamint ezen szerveknél, illetve saját szervezeti egységeinél a pénzügyi-gazdasági tevékenységet ellátó személyek feladatkörének, munkakörének meghatározását,,,j) a szervezeti egységek vezetõjének azon jogosítványait, amelyek körében a költségvetési szerv képviselõjeként járhat el. 7. Az Ámr ának (5) (6) bekezdései helyébe a következõ rendelkezések lépnek:,,(5) A szervezeti és mûködési szabályzatban vagy annak mellékletében szabályozni kell a feladatellátásnak a költségvetési szerv kiadásait, bevételeit befolyásoló, a gazdálkodás elõirányzatok keretei között tartását biztosító a) feltétel- és követelményrendszerét, b) folyamatát, kapcsolatrendszerét, továbbá c) a kötelezettségvállalások célszerûségét megalapozó eljárást és dokumentumai tartalmát. (6) A központi költségvetési szerv költségvetési alapokmányának tartalmaznia kell a szervezeti és mûködési szabályzatának a (4) bekezdés a) h) és j) pontjában leírtakat tartalmazó részét is. A költségvetési alapokmány elkészí-

116 10012 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/164. szám tésére és jóváhagyására az elemi költségvetésre vonatkozó szabályokat kell értelemszerûen alkalmazni és azt az elemi költségvetéssel együtt kezelni. 8. Az Ámr a (3) bekezdésének felvezetõ szövege, valamint c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép, és a bekezdés a következõ e) ponttal egészül ki:,,(3) A felügyeleti szerv ha törvény másként nem rendelkezik különösképpen a következõ jogokat ruházhatja át a középirányító szervre, az annak irányítása alá tartozó költségvetési szervek tekintetében:,,c) a szakmai feladatok végrehajtásához szükséges pénzügyi, anyagi feltételek szervezése, irányítása és ellenõrzése,,,e) az önállóan és a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek közötti munkamegosztás rendjének jóváhagyása. 9. Az Ámr ának (4) és (7) bekezdései helyébe a következõ rendelkezések lépnek:,,(4) A felügyeleti szerv ha törvény másként nem rendelkezik a következõ jogköröket nem ruházhatja át a középirányító szervre: a) költségvetési szerv alapítása, megszüntetése, a gazdálkodási jogkör megváltoztatása, számla nyitása és megszüntetése, b) a szervezeti és mûködési szabályzat, a költségvetési alapokmány, a fejlesztési tervek jóváhagyása, c) a költségvetési javaslat, a zárszámadás elõkészítése, az elemi költségvetés (beleértve a létszámot) megállapítása és jóváhagyása, az elemi beszámoló jóváhagyása, a költségvetési elõirányzat-módosítás, -átcsoportosítás engedélyezése, d) az elõirányzat-maradvány jóváhagyása, a kötelezettségvállalással nem terhelt elõirányzat-maradvány felhasználási céljának, rendeltetésének meghatározása, e) az engedélyezett költségvetési létszámkeret megállapítása és módosítása, f) gazdasági és közhasznú társaságban való tulajdonszerzés, illetve érdekeltség szerzése, valamint ilyen társaságok, továbbá alapítvány, társadalmi szervezet támogatása, g) az ingatlanértékesítésbõl visszahagyott bevételhányadból a kedvezményezett költségvetési szerv kijelölése és az összeg felhasználási céljának és jogcímének meghatározása, h) kizárólag saját bevételbõl gazdálkodó költségvetési szerveknél befizetési kötelezettség elõírása.,,(7) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelõ szervezete az ONYF és az OEP, mely szervek felügyeletét az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter látja el, az igazgatási szervek felügyeleti szerve az ONYF, illetve az OEP. 10. Az Ámr a (5) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ (A részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv besorolásával egyidejûleg a felügyeleti szerv),,a) kijelöli azt az önállóan gazdálkodó költségvetési szervet, amely a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv 17. (1) bekezdés alapján meghatározott pénzügyigazdasági feladatait ellátja; 11. Az Ámr a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ (Teljes jogkörrel rendelkezik),,a) az az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, amely a saját elõirányzatai, valamint a hozzá rendelt, részjogkörrel rendelkezõ, részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv felügyeleti szerv által meghatározott elõirányzatai felett rendelkezni jogosult, 12. Az Ámr ának (4) bekezdése helyébe a következõ,,(4) A (3) bekezdés b) pontjában foglalt jog megadása esetén az utalványozásra jogosultak körét meg kell határozni, az aláírásra jogosultakat be kell jelenteni a Kincstárnak. Az utalványozásra és az aláírásra jogosultak köre eltérhet. 13. Az Ámr ának (1) és (4) bekezdései helyébe a következõ rendelkezések lépnek:,,(1) A 12. (1) bekezdésének b) pontjában megjelölt költségvetési szervek kivételével a költségvetési szervnél ha az nem felügyeleti szerv a 17. (1) bekezdésében meghatározott feladatokat végzõ saját gazdasági szervezet vezetõjét (gazdasági vezetõt) besorolásától függetlenül határozatlan idõre ha törvény másként nem rendelkezik a felügyeleti szerv vezetõje a költségvetési szerv vezetõjének javaslatára bízza meg és menti fel, illetve vonja vissza megbízását. A további munkáltatói jogokat a költségvetési szerv vezetõje gyakorolja.,,(4) Az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv gazdasági vezetõjének szakirányú felsõfokú iskolai végzettséggel, vagy felsõfokú iskolai végzettséggel és emellett legalább mérlegképes könyvelõi képesítéssel vagy ezzel egyenértékû képesítéssel kell rendelkeznie. Ez utóbbiaknak szerepelniük kell a számvitelrõl szóló évi C. törvény 151. (3) (5) bekezdése szerinti nyilvántartás valamelyikében, és rendelkezniük kell ennek megfelelõen a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel (igazolvánnyal).

117 2002/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Az Ámr a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ (A helyi önkormányzat költségvetési rendelettervezete az alábbi szerkezetben készül),,a) az önkormányzat és az önállóan, illetve a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek bevételei forrásonként a pénzügyminiszter elemi költségvetés összeállítására vonatkozó tájékoztatójában rögzített fõbb jogcím-csoportonkénti részletezettségben; 15. Az Ámr ának (1) és (4) bekezdései helyébe a következõ rendelkezések lépnek:,,(1) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelõi az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter közremûködésével a Kormány által elfogadott irányelvek alapulvételével, a pénzügyminiszter tervezési tájékoztatójában foglaltak szerint alaponként és összevontan elkészítik a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetésének tervezetét, számszaki és szöveges indoklását, és megküldik a pénzügyminiszternek.,,(4) A pénzügyminiszter a költségvetési tervezetet felülvizsgálja és az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter közremûködésével, illetve az alapok kezelõinek bevonásával elkészíti a Kormány részére benyújtásra kerülõ társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetési javaslatát. 16. Az Ámr ának (1) bekezdése helyébe a következõ,,(1) A központi önállóan és részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv részjogkörû költségvetési egysége, továbbá a helyi és helyi kisebbségi önkormányzat önállóan gazdálkodó költségvetési szerve a 37. -ban meghatározott tartalommal, a 36. -ban foglaltak figyelembevételével készíti el elemi költségvetését. 18. Az Ámr ának (4) bekezdése helyébe a következõ,,(4) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelõi az általuk kezelt alap költségvetését a,,d) Társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak ellátási költségvetése, az alapok költségvetését, valamint a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelõi és a felügyeletük alá tartozó költségvetési szervek éves intézményi költségvetését együttesen tartalmazó konszolidált költségvetését a,,g) Társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak konszolidált költségvetése, továbbá a két alap konszolidált költségvetését a halmozódások kiszûrésével a,,h) Társadalombiztosítási alrendszer konszolidált költségvetése megnevezésû nyomtatványgarnitúrák Pénzügyminisztérium által meghatározott ûrlapjainak kitöltésével, illetve a kijelölt szerv által közreadott számítástechnikai program segítségével elõállított adathordozón készíti el. 19. Az Ámr ának (2) bekezdése helyébe a következõ,,(2) A központi költségvetési szervek, az alapok összeállított, tartalmi és formai szempontból ellenõrzött, illetve feldolgozott költségvetését a fejezet felügyeletét ellátó szerv ha a költségvetési törvény másként nem rendelkezik február 28-áig a Pénzügyminisztériumhoz, illetve kijelölt szervéhez nyújtja be oly módon, hogy az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv elemi költségvetése együttesen foglalja magában a saját, a részjogkörû költségvetési egysége, valamint a hozzá rendelt részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv(ek) elõirányzatait. E rendelkezés a 38. (1) bekezdésében foglalt elemi költségvetés készítési kötelezettséget nem érinti. 20. Az Ámr a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki:,,(5) Az elõirányzat-módosítás, -átcsoportosítás nem irányulhat az elõirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülõ elõirányzatok jóváhagyott céltól eltérõ csökkentésére. 17. Az Ámr ának (2) bekezdése helyébe a következõ,,(2) A központi kezelésû elõirányzat elemi költségvetésére a ban foglaltakat értelemszerûen kell alkalmazni. 21. Az Ámr a (6) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép, és a bekezdés a következõ c) ponttal egészül ki: (A fejezeti kezelésû elõirányzatok felhasználása során),,a) amennyiben az a költségvetési törvényben jóváhagyott elõirányzatok terhére fejezeten belüli költségveté-

118 10014 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/164. szám si címeken, illetve fejezetek között (beleértve a fejezeti kezelésû elõirányzat felhasználásának a fejezet által felügyelt költségvetési szerve általi bonyolítását is) történik, az érintett fejezet(ek) hatáskörében szerkezeti változásnak csak kifejezett erre vonatkozó döntés esetén minõsülõ elõirányzat-módosítást kell végrehajtani, a támogatási célelõirányzatok központosított bevétellel ellentételezett támogatásának igénybevételét pénzeszközátadással kell rendezni;,,c) a nem állami intézmények, valamint más közhasznú, kiemelkedõen közhasznú szervezetek is részesülhetnek támogatásban az azok felosztására, felhasználására vonatkozó szabályok keretei között. A támogatást elnyert szervek névsorát és a kapott támogatást a felhasználásért felelõs szerveknek utólag nyilvánosságra kell hozniuk. 22. Az Ámr ának (8) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép, és a a következõ (10) bekezdéssel egészül ki:,,(8) A központi beruházások fejezeti kezelésû elõirányzataiból átcsoportosítás intézményi címre ha a költségvetési törvény másként nem rendelkezik a költségvetési törvényben jóváhagyott célra, a feladatfinanszírozás keretében változatlan rendeltetéssel hajtható végre. Az így átcsoportosított elõirányzat terhére más kiemelt elõirányzatra történõ átcsoportosítás nem engedélyezhetõ.,,(10) A kötelezettségvállalással terhelt fejezeti kezelésû elõirányzat-maradvány jóváhagyását megelõzõen teljesítendõ kifizetéssel egy idõben vagy azt megelõzõen elõirányzat-módosítást kell végrehajtani. 23. Az Ámr a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:,,(4) Az általános tartalék terhére történõ igényhez ha az a fejezeti kezelésû elõirányzat felhasználására vonatkozó szabályozás megváltoztatását igényli a benyújtáskor csatolni kell e szabályozás módosításának tervezetét. 24. Az Ámr a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ (A központi költségvetési szerv felügyeleti szerve egyszeri vagy tartós jelleggel költségvetési szervénél, ha törvény másként nem rendelkezik),,b) a felhalmozási célú elõirányzatain belül a törvényi elõirányzatok között év közben a központi beruházások csökkentése kivételével átcsoportosítást engedélyezhet; 25. Az Ámr a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:,,(4) A kötelezettségvállalással terhelt elõirányzatmaradvány jóváhagyását megelõzõen teljesítendõ kifizetéssel egy idõben vagy azt megelõzõen elõirányzat-módosítást kell végrehajtani. 26. Az Ámr. 52/B. -a (2) bekezdésének b) pontja és (3) bekezdése helyébe a következõ [Az Áht. 64/B. -ának (3) bekezdése szerinti felhívásnak tartalmaznia kell],,b) határidõ, a hiányok, módosítandó adatok megjelölésével a hiánypótlásra és módosításra szóló felhívást,,,(3) A TÁH az önkormányzat számára az Áht. 64/B. -ának (3) bekezdése alapján a hiányok pótlására és módosítására az igénylés feltételeit tartalmazó jogszabályban, közleményben, tájékoztatóban meghatározott igénylési rendhez igazodóan legfeljebb tizenöt napos határidõt ad. 27. Az Ámr ának (2) és (6) bekezdései helyébe a következõ rendelkezések lépnek:,,(2) Ha év közben az Országgyûlés, a Kormány, illetve valamely költségvetési fejezet, vagy elkülönített állami pénzalap a helyi önkormányzat számára pótelõirányzatot biztosít, arról a polgármester a képviselõ-testületet tájékoztatja. A képviselõ-testület negyedévenként, de legkésõbb a költségvetési szerv számára a költségvetési beszámoló felügyeleti szervhez történõ megküldésének külön jogszabályban meghatározott határidejéig, december 31-i hatállyal dönt a költségvetési rendeletének ennek megfelelõ módosításáról.,,(6) A (4) bekezdés szerint a helyi önkormányzati önállóan gazdálkodó költségvetési szerv saját hatáskörében végrehajtott elõirányzat-változtatásáról a jegyzõ elõkészítésében a polgármester a képviselõ-testületet 30 napon belül tájékoztatja. A képviselõ-testület döntése szerint idõközönként, de legkésõbb a költségvetési szerv számára a költségvetési beszámoló felügyeleti szervhez történõ megküldésének külön jogszabályban meghatározott határidejéig, december 31-i hatállyal módosítja emiatt a költségvetési rendeletét. 28. Az Ámr. 53/A. -a helyébe a következõ,,53/a. Az Egészségbiztosítási Alap Gyógyító-megelõzõ ellátás, valamint a Gyógyszertámogatás jogcímcsoporton

119 2002/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y belül a költségvetési törvényben jóváhagyott jogcímek elõirányzatai közötti átcsoportosításhoz az e rendelet 3. számú mellékletében meghatározott adatlapot kell alkalmazni. 29. Az Ámr a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:,,(4) A költségvetési törvényben meghatározott, ténylegesen befolyt bevételeket terhelõ 5%-os mértékû, a központi költségvetés központosított bevételét képezõ összeg elszámolásáról a tárgyhónapot követõ hónap 20. napjáig kell intézkedni. A havonkénti rendezéstõl és befizetéstõl mindaddig el lehet tekinteni, amíg a központi költségvetési szervnek az e jogcímen befolyó összes bevétele nem éri el az eredeti kiadási elõirányzat 5%-át. A tárgyévet terhelõ befizetési kötelezettségnek legkésõbb december 20-áig eleget kell tenni, ha ezen idõpontig a teljesítendõ összeg nem érte el az elõbbiekben meghatározott mértéket. 30. Az Ámr ának (5) és (10) bekezdései helyébe a következõ rendelkezések lépnek:,,(5) A nem rendszeres személyi juttatások között kell megtervezni a jutalom elõirányzatát, melynek mértéke a költségvetési szerveknél a rendszeres személyi juttatások elõirányzatának legfeljebb 8%-a. E rendelkezés nem vonatkozik azon költségvetési szervekre, amelyeknél törvény az eredeti rendszeres személyi juttatási elõirányzat 50%-át meghaladó összegû jutalom kifizetését teszi lehetõvé.,,(10) Az elemi költségvetésben jóváhagyott engedélyezett létszámkeret év közben a felügyeleti szerv által módosítható a) feladatváltozással összefüggésben, az Áht ának (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel, b) a költségvetési szerv évközi többletbevételeibõl az e rendelet 48. -ának (2) bekezdésében szabályozott elõirányzat terhére, határozott idõre történõ foglalkoztatás mellett növelhetõ. 31. Az Ámr ának (2), (5) és (9) (10) bekezdései helyébe a következõ rendelkezések lépnek:,,(2) A személyi juttatások elõirányzatai közül a rendszeres személyi juttatások, a munkavégzéshez kapcsolódó juttatások elõirányzat-maradványa használható fel év közben, illetve a következõ évben a pénzmaradvány, illetõleg az elõirányzat-maradvány jóváhagyását követõen jutalom kifizetésére. E kifizetés valamennyi forrásból figyelemmel az e (5) bekezdésében foglaltakra e rendelet 58. -ának (5) bekezdésében említett mértéken felül öszszesen a rendszeres személyi juttatási elõirányzat 10%-os mértékéig terjedhet. E mértéken felül csak teljesítményhez kötötten fizethetõ jutalom. E rendelkezések nem vonatkoznak azon költségvetési szervekre, amelyeknél törvény az eredeti rendszeres személyi juttatási elõirányzat 50%-át meghaladó összegû jutalom kifizetését teszi lehetõvé.,,(5) A tartósan üres álláshelyre jutó személyi juttatások 4 hónapot meghaladó elõirányzata a kötelezõ pályaalkalmassági vizsgálathoz kötött munkakörök kivételével év közben jutalmazásra nem használható fel, az kizárólag a feladatellátás folyamatos vitelét szolgáló többletmunka elismerését jogszabály szerinti formában szolgáló személyi juttatásokra fordítható.,,(9) Saját dolgozónak megbízási díj, szerzõdéssel díjazás munkakörébe tartozó, munkaköri leírása szerint számára elõírható feladatra nem fizethetõ, más esetben megbízási díj kifizetésére a költségvetési szerv és a megbízott között a feladatra vonatkozóan elõzetesen kötött megbízási szerzõdés alapján a feladat megbízó által igazolt teljesítése után kerülhet sor. (10) A költségvetési szerv szakmai alapfeladata keretében szellemi tevékenység szerzõdéssel, számla ellenében történõ igénybevételére dologi kiadások között tervezett és elszámolt kiadásra szerzõdés külsõ személlyel, szervezettel csak jogszabályban vagy a felügyeleti szerv által szabályozott, illetve a fejezet felügyeletét ellátó szerv belsõ szabályzatában meghatározott feltételek szerinti feladatok elvégzésére köthetõ. 32. Az Ámr a helyébe a következõ,,63. (1) A tárgyi eszköz felújítási elõirányzat felügyeleti szerv általi központi, vagy adott költségvetési szerv ideértve a középirányító szervet is általi kezelésrõl a felügyeleti szerv dönt. (2) A központilag kezelt tárgyi eszköz felújítási elõirányzatát a felügyeleti szerv az általa meghatározott célra év közben elõirányzat-módosítással bocsátja a költségvetési szerv rendelkezésére. (3) A költségvetési szerv által kezelt felújítási elõirányzatnak a felügyeleti szerv által jóváhagyott felújítási terven kell alapulnia. (4) Meglévõ tárgyi eszköz helyett csak akkor szerezhetõ be új tárgyi eszköz, ha a meglévõ tárgyi eszköz nulláig leíródott (nettó érték=0), vagy megsemmisült, továbbá, ha rendeltetésszerû használatra alkalmatlanná vált, elavult, vagy üzemeltetése gazdaságtalan a költségvetési szerv minõsítése szerint.

120 10016 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/164. szám 33. Az Ámr. 63/B. -a a következõ (8) bekezdéssel egészül ki, és egyidejûleg a jelenlegi (8) bekezdés számozása (9) bekezdésre változik:,,(8) A központi költségvetési szerv vagyonkezelésében lévõ ingatlan értékesítésének ellenértékébõl visszahagyott bevételhányad építési beruházásra, ingatlanvásárlásra, felújításra és rekonstrukcióra, valamint környezetvédelemre (hatásvizsgálatra, kármentesítésre) használható fel. 34. Az Ámr a (1) bekezdésének felvezetõ szövege helyébe a következõ,,(1) A fejezet összesített elõirányzat-maradványát a fejezet felügyeletét ellátó szerv április 15-éig benyújtott adatszolgáltatása alapján a pénzügyminiszter a tárgyévet követõ év május 15-éig hagyja jóvá, ideértve a kiemelt és a céljellegû elõirányzatok maradványát is, kivéve 35. (1) Az Ámr a (5) bekezdésének helyébe a következõ,,(5) A társadalombiztosítási költségvetési szervek és a központi kezelésû elõirányzatok mûködési összesített elõirányzat-maradványát az ágazati felügyeleti szerv május 31-ig benyújtott adatszolgáltatása alapján a pénzügyminiszter a tárgyévet követõ év június 20-áig hagyja jóvá. (2) Az Ámr a (6) bekezdésének d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép, és a bekezdés a következõ h) ponttal egészül ki: (A pénzmaradványból, illetve az elõirányzat-maradványból a költségvetési szervet nem illeti meg),,d) amely a Honvédelmi Minisztérium kivételével a költségvetési szerveknél a tartósan, 4 hónapot meghaladó üres álláshelyek személyi juttatási elõirányzata és munkaadókat terhelõ járuléka a kötelezõ pályaalkalmassági vizsgálathoz kötött munkakörök kivételével az 59. (2) és (5) bekezdésében foglaltakra figyelemmel;,,h) a központi költségvetési szerveknél az alaptevékenység bevételei eredeti elõirányzatot meghaladó többletének 50%-a. 36. Az Ámr a (2) bekezdésének g) pontja helyébe a következõ (A fejezeti kezelésû elõirányzatok közül nem tartoznak a feladatfinanszírozás körébe az alábbi elõirányzatok),,g) támogatási célelõirányzatok, kivéve az Elõzetes Regionális Fejlesztési Programok végrehajtását szolgáló keret; 37. (1) Az Ámr a (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ (Az ÁHH az Engedélyokirat, illetve az Alapokmány befogadásával és annak azonosítóval ellátott visszaigazolásával egyidejûleg),,b) végrehajtja a megvalósításhoz szükséges tárgyévi egyösszegû elõirányzat-módosítást ideértve a PHARE elõlegeket is és annak kötelezettségvállalásként történõ lekötését az Engedélyokiratban, illetve az Alapokmányban foglalt teljes elõirányzatra vonatkozóan. (2) Az Ámr ának (5) bekezdése helyébe a következõ,,(5) A jóváhagyott feladat megvalósítása érdekében kötött, szerzõdéssel alátámasztott, az ÁHH-nak Engedélyokiraton, Alapokmányon bejelentett és az ÁHH által visszaigazolt feladat tárgyévi költségvetési elõirányzata a fejezetnél vagy intézménynél kötelezettségvállalással lekötött elõirányzatnak minõsül, amelynek terhére az igazolt teljesítményekre az esedékességkor az ÁHH rendelkezése alapján a Kincstár teljesíti a kifizetéseket. 38. Az Ámr ának (2) bekezdése helyébe a következõ,,(2) A részfeladatok megvalósítása érdekében kötött szerzõdéseket egy, az azokhoz tartozó az e rendelet 5. számú mellékletében meghatározott szerzõdés bejelentést három példányban be kell nyújtani a kifizetés kezdeményezése elõtt az ÁHH-ba. Az egyéb nem szerzõdésnek minõsülõ kötelezettségvállalási bizonylatokat, okmányokat a (4) bekezdésben foglaltak szerint a kifizetés kezdeményezésekor kell az ÁHH-ba benyújtani. 39. Az Ámr ának (6) bekezdése helyébe a következõ,,(6) Több elõirányzat együttes támogatására azonos évben benyújtott igény esetén az egyes igényelt elõirányzat szabályozásának megfelelõen elkészített támogatási igényléseket, pályázatokat a szükséges példányszámban egyidejûleg és kizárólag azon elõirányzat kezelõjéhez kell benyújtani, amelytõl a legmagasabb összegû támogatást kérik. Több azonos összegû legmagasabb támogatási igény esetén az ezekkel érintett elõirányzatok bármelyikének kezelõjéhez benyújtható a támogatási igény, pályázat.

121 2002/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y A támogatási igénynek, pályázatnak az abban megjelölt támogatási források kezelõi részére történõ haladéktalan megküldéséért annak az elõirányzatnak a kezelõje felelõs, ahová az igénylést benyújtották. 40. Az Ámr ának (7) bekezdése helyébe a következõ,,(7) A terület- és vidékfejlesztési szempontból kedvezményezett térségekben a (6) bekezdésben foglalt programok, projektek esetén az érintett támogatási források felhasználási szabályai szerint megkövetelt legkisebb saját forrást kell biztosítani. 41. Az Ámr ának (1) bekezdése helyébe a következõ,,(1) Az e rendelet hatálya alá tartozó elõirányzatokból fejlesztési támogatás kizárólag pályázati úton nyújtható. Ettõl eltérni azon kedvezményezettek esetében lehet, amelyek számára a) jogszabály címzetten vagy alanyi jogon állapít meg fejlesztési támogatási elõirányzatot, vagy b) a Kormány egyedi döntéssel ítél meg támogatást. A támogatási szabályokat az egyedi támogatás esetében is az elõirányzatra vonatkozó jogszabályok rögzítik. 42. (1) Az Ámr a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ (A pályázatban meg kell jelölni),,a) a pályázó legalább e rendelet 8/b) számú mellékletében foglalt azonosító adatait; (2) Az Ámr a (2) bekezdésének f) és i) pontja helyébe a következõ (A pályázótól a pályázat befogadásának feltételeként írásbeli nyilatkozatot kell kérni),,f) az azonnali beszedési megbízás megadásáról a 87. (4) bekezdés eseteire, kivéve azon magánszemélyeket, akik a külön jogszabály szerint nem kötelesek pénzforgalmukat bankszámlán lebonyolítani, illetve azon támogatásokat, amelyeknek teljes folyósítására a zárójelentés elfogadása után, utólag kerül sor,,,i) arról, hogy a pályázat elbírálásáig, illetve a támogatási szerzõdés lejártáig bejelenti, ha ellene csõd-, végelszámolási, vagy felszámolási eljárás indult, illetve 60 napnál régebbi köztartozása nem áll fenn. 43. Az Ámr ának (2) és (7) bekezdései helyébe a következõ rendelkezések lépnek:,,(2) Az ÁHH-t a döntés-elõkészítés folyamatába be kell vonni. Az elõirányzat-kezelõk (döntéshozók) elektronikus módon juttatják el a pályázat e rendelet 8/b) számú melléklete I. rész szerinti adatait az ÁHH-ba, ahonnan a döntés-elõkészítés keretében 10 munkanapon belül kapnak visszajelzést az igénylõk az OTMR-ben regisztrált adatairól.,,(7) A döntéshozó az elfogadott támogatási döntésekrõl a döntést követõ 10 munkanapon belül e rendelet 8/b) számú melléklet II. része szerinti adatokat szolgáltatja az ÁHH által meghatározott formában elektronikus módon az OTMR részére. Több támogatási forrásra benyújtott pályázat esetén a döntéshozó döntésérõl a többi érintett elõirányzat kezelõjét is tájékoztatja. 44. Az Ámr ának (3) bekezdése helyébe a következõ,,(3) A területfejlesztési tanácsok a rendelkezési hatáskörükbe utalt elõirányzatok felhasználásáról szóló döntéseikrõl az e rendelet 8/b) számú melléklete II. rész szerinti részletezésben 10 munkanapon belül tájékoztatják az érintett minisztereket és az ÁHH által meghatározott formában elektronikus módon az OTMR-t. 45. (1) Az Ámr ának (1) bekezdése helyébe a következõ,,(1) Amennyiben a kedvezményezett neki fel nem róható okból a szerzõdésben vállalt kötelezettségeit csak részben, de számszerûen megállapított kötelezettségek esetén legalább 75%-ot meghaladó arányban teljesíti, az igénybe nem vett támogatás törvény, illetve kormányrendelet eltérõ rendelkezése hiányában annak zárolásával, törlésével visszavonásra kerül. Ha a kedvezményezett neki felróható okból nem teljesíti a szerzõdésben vállalt kötelezettségeit, az igénybe vett támogatás (természetben juttatott telephely telek vagy telek és épület esetén a területre kijelölt igazságügyi ingatlanszakértõ által megállapított forgalmi érték) egészét vagy arányos részét a (3) bekezdésben meghatározott mértékû kamattal növelt összeggel kell visszafizetnie. (2) Az Ámr a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ [Az (1) bekezdésben meghatározott szankciók mellett a kedvezményezett meghatározott idõre de legfeljebb öt évre kizárható az érintett elõirányzatok támogatási rendszerébõl,

122 10018 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/164. szám ha az alábbiakban meghatározott feltételekbõl legalább egy bekövetkezik],,a) a szerzõdésben rögzített kötelezettség teljesítése egyáltalán nem vagy csak részben számszerûen megállapított kötelezettségek esetén 75%-ot (természetbeni telephely juttatás vagy telephely vásárlására adott közvetlen támogatás esetén 66%-ot) el nem érõ arányban valósul meg, 46. Az Ámr ának (1) bekezdése helyébe a következõ,,(1) Az elõirányzatból támogatott beruházással létrehozott vagyon amennyiben az a kedvezményezett tulajdonába kerül csak a támogatási döntést hozó elõzetes jóváhagyásával és a foglalkoztatási, illetve a szolgáltatási és az egyéb kötelezettségek átvállalásával, átruházásával idegeníthetõ el, adható bérbe, illetve terhelhetõ meg. Természetbeni telephely juttatás esetén vagy ha a beruházó a telephelyet vissza nem térítendõ támogatásból vásárolta vagy építette meg, teljes elidegenítési és terhelési tilalmat, keretbiztosítási jelzálogot kell érvényesítenie a támogatási szerzõdésben a forráskezelõnek. 47. Az Ámr ának (2) (3) bekezdései helyébe a következõ rendelkezések lépnek:,,(2) Az átutalási megbízások benyújtásával egy idõben, az e rendelet 9. számú mellékletében meghatározott adatlap adattartalmának megfelelõ információkról az ÁHH által meghatározott formában elektronikusan kell értesíteni az OTMR-t. (3) A benyújtott átutalási megbízások alapján esedékes támogatást a Kincstár csak azt követõen folyósíthatja, ha az OTMR részére a döntéshozók, elõirányzat-kezelõk az ÁHH által meghatározott formában elektronikus módon eljuttatták az e rendelet 8/b) és 9. számú mellékletében meghatározott adatokat. 48. Az Ámr ának (2) (4) bekezdései helyébe a következõ rendelkezések lépnek:,,(2) A támogatás igénybevétele a kamattámogatás és a természetbeni telephelyjuttatás, illetve a vissza nem térítendõ támogatásból épített vagy vásárolt telephely kivételével kormányrendelet eltérõ rendelkezése hiányában teljesítésarányosan és forrásarányosan történhet. (3) Támogatási elõleg csak rendkívül indokolt esetben, a program, projekt elindításához szükséges legkisebb összegben amely nem haladhatja meg a támogatás 25%-át, kutatás, mûszaki fejlesztés esetén a 75%-át a (6) bekezdés szerinti ütemezésben nyújtható, ha az erre vonatkozó igényét a kedvezményezett már összegszerûen és részletesen megindokolva az igénylésben, illetve a pályázatban is jelezte, valamint a támogatás ennek figyelembevételével került jóváhagyásra, és a támogatási szerzõdés ezt tartalmazza. A természetbeni telephelyjuttatás vagy a vissza nem térítendõ támogatásból épített vagy vásárolt telek és/vagy épület esetén a telephely, illetve az ingatlan elõlegként értelmezhetõ. Ez esetben a telephely forgalmi értéke, illetve a telephely (telek, továbbá telek és épület) vásárlására, építésére folyósított vissza nem térítendõ támogatás értéke nem haladhatja meg a teljes beruházás (forgóeszközhitellel és készletekkel) csökkentett értékének 15%-át, illetve csak telekátadás, illetve vásárlás esetén 10%-át. (4) A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérõen ha jogszabály másként nem rendelkezik a belföldi természetes személy, a mikro-, kis- és középvállalkozásnak minõsülõ kedvezményezett részére legfeljebb az odaítélt támogatási összeg mértékének 50%-áig támogatási elõleg nyújtható, amennyiben a támogatás folyósítására még nem került sor. 49. Az Ámr a helyébe a következõ,,92. (1) A támogatások folyósítása a kamattámogatás és a természetbeni telephelyjuttatás, illetve a vissza nem térítendõ támogatásból vásárolt vagy épített telephely kivételével teljesítésigazolás alapján az elõirányzattal való rendelkezésre jogosult, illetve jogszabály külön rendelkezése alapján az általa írásban felhatalmazott utalványozása és átutalási megbízása alapján az érintett elõirányzat terhére történik a következõ módok valamelyikének megfelelõen: a) a benyújtott számlák közvetlen kiegyenlítéseként, b) a finanszírozásba bevont, a támogatott számláját vezetõ hitelintézeten keresztül, c) közvetlenül a kedvezményezett bankszámlája javára. (2) Az elõzõ évben fel nem használt támogatással növelt éves ütemezést, illetve a támogatások szerzõdésben rögzített halmozódását meghaladó támogatás nem utalványozható a támogatási szerzõdés módosításáig. (3) Amennyiben a folyósítás során az ÁHH Monitoring Rendszere észleli, hogy a támogatások, illetve azok halmozódásának tényleges szintje meghaladja az érintett támogatási szerzõdésekben meghatározott mértéket, haladéktalanul értesíti a támogatást biztosító érintett elõirányzatokat kezelõ szerveket. (4) Az APEH, a Vám- és Pénzügyõrség Országos Parancsnoksága és szervei, valamint az ONYF megyei igazgatási szervei az ÁHH az e rendelet 87. -ának (8) bekezdésében foglalt tájékoztatása alapján számszerû adatot szolgáltatnak az utalványozónak, az OTMR-nek és a

123 2002/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Kincstárnak, amikor a kedvezményezettnek 60 napot meghaladó, esedékessé vált és meg nem fizetett köztartozása alakul ki, illetõleg azt megfizette, vagy arra idõközben fizetési könnyítést (halasztást, részletfizetést) kapott. Az OTMR-nek és a Kincstárnak nyújtott tájékoztatás elektronikus módon és folyamatosan történik. (5) A (4) bekezdésben foglalt adatszolgáltatás alapján a kedvezményezett 60 napon túli köztartozása esetén a köztartozás fennálltáig az utalványozó köteles felfüggeszteni az esedékes támogatások folyósítását. (6) Ha telephelyjuttatáson, illetve telephely megvásárlására vagy építésére adott közvetlen vissza nem térítendõ támogatáson kívül más vissza nem térítendõ támogatás igénybevételére is lehetõsége volt a pályázónak, akkor a folyósítás módjára támogatási szerzõdésben foglalt egyedi szabályokat kell érvényesíteniük a forráskezelõ(k)nek. A támogatási szerzõdés(ek)nek folyósításra vonatkozó részét (mellékletét) minden forráskezelõnek alá kell írnia. 50. Az Ámr a helyébe a következõ,,94. A Kincstár pénzforgalmilag teljesítendõ feladatainak ellátására a Magyar Nemzeti Bank által vezetett Kincstári Egységes Számla (a továbbiakban: KESZ), valamint az Áht. szerinti devizaszámla szolgál. Ezek forgalmáról az ÁHH-t naponta értesíti a Kincstár. 51. Az Ámr ának (1) bekezdése helyébe a következõ,,(1) A Kincstár a kincstári körbe tartozók részére a okban, a ban és a okban megjelölt számlákat vezeti. 52. Az Ámr ának (1) bekezdése a következõ k) ponttal egészül ki: (A Kincstár a központi költségvetési szervek részére a költségvetésük végrehajtásához),,k) NATO Biztonsági Beruházási program lebonyolítási számlát (vezethet.) 53. Az Ámr ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép, és a a következõ (16) bekezdéssel egészül ki:,,(2) Az elõirányzat-felhasználási keretszámla megnyitásáról, illetve megszüntetésérõl a központi költségvetési szerv létrehozásának, illetve megszüntetésének idõpontja szerinti határnappal a felügyeleti szerv intézkedni köteles. A központi költségvetési szerv a részjogkörû költségvetési egysége részére elõirányzat-felhasználási keretszámla nyitását a felügyeleti szervnél kezdeményezheti. Számla a Honvédelmi Minisztérium kivételével a pénzügyminiszter egyetértésével nyitható.,,(16) A NATO Biztonsági Beruházási program lebonyolítási számla e program magyarországi megvalósítása pénzforgalmának lebonyolítására szolgál. 54. (1) Az Ámr ának (3) (4) bekezdései helyébe a következõ rendelkezések lépnek:,,(3) A helyi önkormányzat a választott számlavezetõ hitelintézetet a naptári év elsõ napjával változtathatja meg. A folyamatos pénzellátás érdekében az önkormányzat az errõl szóló döntésrõl a törzskönyvi nyilvántartást vezetõ TÁH-ot az elõzõ év november 30-áig köteles írásban tájékoztatni a döntés dokumentumainak csatolásával és a választott hitelintézettel kötött szerzõdésben megjelölt bankszámlaszám egyidejû közlésével. A TÁH a határidõben végrehajtott változásról az ÁHH-t 8 napon belül értesíti. A határidõt követõen megküldött változás nyilvántartásba vételét a TÁH megtagadja. (4) A helyi, helyi kisebbségi önkormányzat megszüntetése esetén a jogutód helyi önkormányzat a megszûnés idõpontja szerinti határnappal köteles intézkedni a költségvetési elszámolási számla megszüntetésérõl. (2) Az Ámr ának (6) bekezdése a következõ i) k) pontokkal egészül ki, és egyidejûleg a jelenlegi i) pont számozása l) pontra változik: (A helyi önkormányzat a költségvetési elszámolási számlájához kapcsolódóan általában jogszabályban meghatározott bevételek és kiadások elkülönített elszámolására alcímû számlákat nyithat a következõk szerint),,i) a dolgozói lakásépítésének támogatására munkáltatói lakásépítés és -vásárlás támogatási számlát, j) a helyi adók befizetésére adónemenként külön adóbeszedési számlát, a gépjármûadó befizetésére gépjármûadó beszedési számlát, a késedelmi pótlék befizetésére pótlék beszedési számlát, a bírságok, önellenõrzési pótlék és a végrehajtási költség befizetésére bírság beszedési számlát, k) a helyi önkormányzatot megilletõ, a j) pontba, valamint a (7) bekezdés c) d) pontjaiba nem tartozó adók módjára behajtandó köztartozások befizetésére egyéb bevételek elszámolási számlát, (3) Az Ámr ának (7) bekezdése helyébe a következõ,,(7) A helyi önkormányzat a (2) és (6) bekezdésben felsorolt számlákon kívül a nem közvetlenül a költségvetés

124 10020 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/164. szám végrehajtásához kapcsolódó feladatok pénzforgalmának kimutatására a) a társadalombiztosítási pénzeszközök elosztási számlát, b) az önkormányzat által ellátott, nem kötelezõ feladatok közé tartozó és túlnyomórészt nem önkormányzati forrásból megvalósuló beruházások, fejlesztések megvalósítására lebonyolítási számlát, c) illetékek beleértve a mulasztási bírság, a késedelmi pótlék és a végrehajtási költség befizetésére illetékbeszedési számlát, d) más szerv által kimutatott adók módjára behajtandó köztartozások befizetésére idegen bevételek elszámolási számlát, e) letéti pénzeszközök kezelésére letéti számlát, f) bármely felhatalmazott hitelintézetnél devizabetét számlát vezethet. 55. Az Ámr a a következõ (8) (9) bekezdésekkel egészül ki, és a jelenlegi (8) (9) bekezdések számozása (10) (11) bekezdésre változik:,,(8) A (6) bekezdés j) k) pontja szerint nyitott alcímû számlákról, valamint a (7) bekezdés c) d) pontjai szerint vezetett számlákról kizárólag az alábbi kifizetések, utalások teljesíthetõk: a) a helyi önkormányzat költségvetési elszámolási, valamint annak (6) bekezdés a) i) és l) pont szerinti alcímû számláira való átutalás, b) más szerv által kimutatott és beszedett adók módjára behajtandó köztartozások utalása a tartozást kimutató által megadott számlára, c) a költségvetési törvény szerint, a központi költségvetést megilletõ illetékbevétel utalása a kincstári számla javára, d) a költségvetési törvény szerint, a megyei önkormányzatokat újraosztást követõen megilletõ illetékbevétel utalása a kincstári számla javára, e) a költségvetési törvény szerint a megyei jogú városokat megilletõ illetékbevétel utalása a megyei jogú város költségvetési elszámolási számlájára, f) adózó visszatérítésre jogosult részére történõ visszatérítés (ideértve az adózás rendjérõl szóló törvény szerint fizetett kamatot is), g) adózó kérelmére (6) bekezdés j) k) pontja szerint nyitott alcímû számlák, valamint a (7) bekezdés c) d) pontjai szerint vezetett számlák közötti átvezetések. (9) A helyi önkormányzat a (6) bekezdés j) k) pontja, valamint a (7) bekezdés c) d) pontjai szerinti bevételeket e számlákon (alcímû számlákon) köteles beszedni. Amennyiben a helyi önkormányzat más számlájára (alcímû számlájára) érkezik befizetés, akkor a befizetést a megfelelõ a (6) bekezdés j) k) pontja, valamint a (7) bekezdés c) d) pontjai szerinti számlákra befolyó bevételekhez kapcsolódó analitikus nyilvántartáson is át kell vezetni. 56. Az Ámr ának (2) bekezdése helyébe a következõ,,(2) A helyi és helyi kisebbségi önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szerv számára bankszámla a törzskönyvi nyilvántartásba vétel után nyitható. A bankszámla megnyitása, illetve megszüntetése a költségvetési szerv létesítésének, illetve megszüntetésének idõpontja szerinti határnappal a helyi önkormányzati hivatal feladata. A bankszámla megnyitásáról, illetve megszüntetésérõl az önkormányzati hivatal 5 napon belül köteles tájékoztatni a TÁH-t. A TÁH az ÁHH-t a változásról 8 napon belül értesíti. 57. Az Ámr ának (2) bekezdése helyébe a következõ,,(2) Az alap számlájának megnyitásáról, illetve megszüntetésérõl az alapot felügyelõ miniszter az alap létesítésének, mûködési és lebonyolítási rendje változását, illetve megszüntetésének idõpontja szerinti határnappal az alap kezelõje a pénzügyminiszter egyetértésével gondoskodik. 58. Az Ámr ának (1) bekezdése a következõ f) ponttal egészül ki: (A Kincstár a társadalombiztosítási költségvetési szervek, valamint az OEP és ONYF mint felügyeleti szerv részére a következõ számlákat vezeti),,f) Devizaszámla. 59. Az Ámr a a következõ (7) bekezdéssel egészül ki, a jelenlegi (7) (9) bekezdés számozása (8) (10) bekezdésre változik, és az így átszámozott (8) bekezdés helyébe a következõ,,(7) Az (1) bekezdés f) pontjában megjelölt devizaszámla az Áht. 18/B. -ának (10) bekezdés szerinti külföldi pénzeszközök nyilvántartására és azok felhasználásának lebonyolítására szolgál. A devizaszámla vezetés feltételeit a Kincstár és a számlatulajdonos közötti bankszámlaszerzõdésben kell rögzíteni.

125 2002/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y (8) A társadalombiztosítási költségvetési szerv számlájának megnyitásáról, illetve megszüntetésérõl a költségvetési szerv létesítésének, mûködési rendje változásának, illetve megszüntetésének idõpontja szerinti határnappal az érintett társadalombiztosítási költségvetési szerv közvetlen felettes szerve gondoskodik. 60. Az Ámr ának (10) (11) bekezdései helyébe a következõ rendelkezések lépnek:,,(10) A fejezeti kezelésû elõirányzatok terhére történõ fejezeten kívüli, valamint a fejezet által közvetlenül teljesített kifizetések elõirányzat-felhasználási terv alapján teljesítésarányosan vehetõk igénybe, kivéve a támogatási célelõirányzatok központosított bevétellel ellentételezett támogatását. Az igénybevétel fejezeti szinten összességében a halmozott havi idõarányos mértéket csak az ÁHH engedélyével haladhatja meg. A támogatási célelõirányzatok központosított bevétellel ellentételezett támogatására elõrehozott finanszírozás nem vehetõ igénybe. Az elõirányzat-felhasználási tervet a pénzügyminiszter rendeletében meghatározott formában a felügyeleti szervnek havonta a tárgyhónapot megelõzõ hónap 20. napjáig kell benyújtania az ÁHH-hoz. (11) A támogatási célelõirányzatoknak a központosított bevételhez kapcsolt támogatási elõirányzata a tényleges teljesítés mértékéig vehetõ igénybe. A költségvetési szerv az általa beszedett támogatási célelõirányzathoz kapcsolódó központosított bevételt köteles minden hónap 27-éig a megfelelõ nemzetgazdasági számlára átutalni. Az ÁHH rendelkezése alapján a Kincstár a jelölt idõpontig beérkezett bevétel eredeti elõirányzatának mértékéig automatikusan, az azt meghaladó bevétel terhére az elõirányzatmódosítás végrehajtását követõen bocsátja rendelkezésre az elõirányzat-felhasználási keretet. 61. Az Ámr ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép, és a a következõ (9) bekezdéssel egészül ki:,,(5) Az APEH adatokat szolgáltat: a) havonta a bevallásra kötelezettek bevallási adatairól alaponként, bevallási jogcímenkénti bontásban az ONYF, az OEP, az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium, a Pénzügyminisztérium és az ÁHH részére a bevallás esedékességének hónapját követõ hónap 15. napjáig, b) havonta az analitikus nyilvántartásokkal (folyószámlákon lekönyvelt adatokkal) egyezõen a kötelezettségek és befizetések/visszafizetések összegérõl, a tárgyévben és a megelõzõ idõszakban keletkezett tartozások és túlfizetések nyitó és záró állományáról alaponként az ONYF, az OEP, a Pénzügyminisztérium, az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium és az ÁHH részére a tárgyhónapot követõ hó 15-éig, c) évenként a tárgyévben esedékes bevallások és december 31-éig teljesített befizetések/visszafizetések teljes körû éves feldolgozása alapján az analitikus nyilvántartásokkal megegyezõen a kötelezettségek és befizetések/visszafizetések összegérõl, a tárgyévben és a megelõzõ idõszakban keletkezett tartozások és túlfizetések nyitó és záró állományáról (éves leltár), továbbá a tárgyévben esedékes összes bevallások jogcímenkénti bontásáról, valamint a behajtásból származó bevételek december 31-éig teljesített befizetések összegérõl alaponként az ONYF, az OEP, az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium, a Pénzügyminisztérium és az ÁHH részére a tárgyévet követõ év május 5-éig.,,(9) A központi költségvetést terhelõ, a Nyugdíjbiztosítási Alap által folyósított Jövedelempótló és jövedelemkiegészítõ szociális támogatásokat és ezek postaköltségeit, valamint a Pénzbeli kárpótlások összegét havonta, a teljesítésrõl szóló számlát helyettesítõ hivatalos értesítés alapján, a tárgyhó utolsó elõtti munkanapjáig (december hónapban az utolsó kincstári napig) kell megtéríteni úgy, hogy az még a tárgyhóban a Nyugdíjbiztosítási Alap számláján jóváírásra kerüljön. 62. Az Ámr ának (1) (2) és (9) bekezdései helyébe a következõ rendelkezések lépnek és a a következõ (10) bekezdéssel egészül ki:,,(1) Az Áht a elõirányzat-felhasználásra vonatkozó rendelkezésének megfelelõen a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai jóváhagyott kiadási elõirányzatának felhasználása finanszírozási terv alapján, a teljesítéshez igazodóan történik. Az Alapkezelõk által az alapok likviditásának tervezésére, a zárt elõirányzatok betartására, az elõirányzatok tervszerû felhasználására elkészített finanszírozási terveket az ÁHH-hoz kell benyújtani. (2) A finanszírozási tervek az alapok pénzforgalomban tervezhetõ bevételeit, kiadásait, az alapok likviditásának változását a szükséges hitel, illetve a tervezett betétállomány mértékét tartalmazzák. Az ellátások elõirányzatainak központi intézkedésen alapuló emelése, illetve a hóközi állományváltozás által indokolt esetben a finanszírozási terv módosítható.,,(9) A központi költségvetésben a GYED, egyéb szociális ellátások és költségtérítések címen belül a Családi támogatások, a Különféle jogcímen adott térítések, a Folyósított ellátások utáni térítés, a GYED-en lévõk után nyugdíjbiztosítási járulék megtérítése a Nyugdíjbiztosítási Alapnak alcímek, továbbá a Kormányzati rendkívüli kiadások címen belül a Pénzbeli kárpótlás folyósítási költségei jogcímcsoport, továbbá a Családi támogatások, egyéb szociális ellátások és költségtérítések címen belül a GYES-en

126 10022 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/164. szám és a GYET-en lévõk után nyugdíjbiztosítási járulék megtérítése a Nyugdíjbiztosítási Alapnak alcím, valamint a Garancia és hozzájárulás a társadalombiztosítási ellátásokhoz költségvetési cím elõirányzatainak utalványozására a pénzügyminiszter jogosult. (10) A 114. (9) bekezdésében foglaltak alapján a költségvetés terhére történõ támogatások megtérítésérõl a folyósító szerv elszámolása alapján az ÁHH rendelkezik, a Pénzügyminisztérium részére történõ utólagos tájékoztatási kötelezettség mellett. 63. Az Ámr ának (13) (14) bekezdései és (15) bekezdésének felvezetõ szövege helyébe a következõ rendelkezések lépnek:,,(13) Amennyiben az önkormányzat az Áht ának (5) bekezdése alapján a számára biztosított normatív hozzájárulások vagy támogatások elõirányzatáról lemond, és ezáltal a központi költségvetés javára visszafizetési kötelezettsége keletkezik, az ÁHH rendelkezése alapján a Kincstár a visszafizetési kötelezettséget a nettó finanszírozás során érvényesíti a (15) bekezdésnek megfelelõen. (14) A TÁH haladéktalanul értesíti az ÁHH-t és a Belügyminisztériumot arról, hogy az elõirányzat-lemondások körében melyeknél szükséges a nettó finanszírozás során történõ érvényesítés. (15) A korábbiakban igénybe vett, (13) bekezdés szerinti lemondással érintett idõarányos támogatásrészt a TÁH értesítése, a Belügyminisztérium utalványozása és az ÁHH rendelkezése alapján a Kincstár egy összegben érvényesíti az alábbiak szerint: 64. Az Ámr a helyébe a következõ,,124. (1) A megyei, fõvárosi illetékhivatal (a továbbiakban: illetékhivatal) a költségvetési törvény szerint, a központi költségvetést megilletõ illetékbevételt az elõzõ hó végén fennálló állapotnak megfelelõen minden hónap 10. napjáig utalja át a kincstári számla javára. (2) Az illetékhivatal a költségvetési törvény szerint, a központi költségvetést megilletõ illetékbevételt az (1) bekezdésen túlmenõen június és december hó 15-én fennálló állapotnak megfelelõen minden június és december hónap 22. napjáig utalja át a kincstári számla javára. (3) Az illetékhivatal minden hónap 10. napjáig az elõzõ hó végéig beszedett illetékbevételbõl június és december hónapok 22. napjáig e hónapok 15. napjáig beszedett illetékbevételbõl (hó közben is) a költségvetési törvény alapján jogosult megyei, fõvárosi önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) költségvetési elszámolási számlájára, vagy annak alszámlájára átutalja az önkormányzatot közvetlenül megilletõ összeget. Egyidejûleg azt a bevételrészt, amely a költségvetési törvény rendelkezései alapján országos összesítés után elosztva illeti meg az önkormányzatokat, az illetékhivatal a kincstári számla javára utalja át. Az ÁHH e bevételrészt a költségvetési törvényben szabályozott módon felosztja és a tárgyhónap 20. június és december havi hó közbeni utalás esetén 30. napjáig utalja át az önkormányzatok költségvetési elszámolási számlájára. (4) A költségek fedezetére a költségvetési törvényben szabályozott módon visszatartott bevételeket az illetékhivatal a hivatalt mûködtetõ önkormányzat költségvetési elszámolási számlájára utalja át minden hónap 10. napjáig. (5) Félév végén és év végén az illetékbeszedési számla csak 0 egyenleget tartalmazhat. Az indokolt visszatérítéseket, valamint az (1) (3) bekezdések szerinti utalásokat a következõ idõszakban az illetékbeszedési számláról kell teljesíteni. Amennyiben a számlán lévõ összeg nem nyújt fedezetet a kiutaláshoz, akkor a költségvetési elszámolási számláról kell átutalást a számlára teljesíteni a visszatérítés, utalás érdekében. 65. Az Ámr a helyébe a következõ,,125. (1) Az önkormányzat helyi adó beszedési számláin, a gépjármûadó, az egyéb bevételek, a pótlék és a bírság beszedési számlán hó végén kivéve június és december hónapot rendelkezésre álló összeget legkésõbb a tárgyhót követõ hónap 10. napjáig az önkormányzat költségvetési elszámolási számlája javára át kell utalni. Félév végén és év végén a számla csak 0 egyenleget tartalmazhat. Az indokolt visszatérítéseket a következõ idõszakban a megfelelõ adó, pótlék, bírság beszedési számláról kell teljesíteni. Amennyiben a számlán lévõ összeg nem nyújt fedezetet a kiutaláshoz a költségvetési elszámolási számláról kell az átutalást a megfelelõ számlára teljesíteni a visszatérítés érdekében. (2) Az önkormányzat idegen bevételek elszámolási számlájáról az önkormányzatot megilletõ bevétel hó végén rendelkezésre álló összegét a tárgyhónapot követõ hónap 10-éig kell az önkormányzat költségvetési elszámolási számlájára átutalni. A nem az önkormányzatot megilletõ bevételt szükség szerint, de legkésõbb a hó végén rendelkezésre álló összeget a tárgyhót követõ 10-éig kell a behajtást kérõ szerv megfelelõ számlájára átutalni. 66. Az Ámr a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ (Készpénz igényelhetõ),,a) egyes személyi juttatások, az azokkal együtt fizetendõ társadalombiztosítási ellátások nettó összegének kifizetésére,

127 2002/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Az Ámr ának (2), (4) (6) és (9) bekezdései helyébe a következõ rendelkezések lépnek:,,(2) A kötelezettségvállalás a törvényben meghatározott és a (3) (4) bekezdés szerinti kivétellel a gazdasági vezetõ vagy az általa írásban kijelölt személy ellenjegyzése után, és csak írásban történhet.,,(4) Nem szükséges elõzetes, írásbeli kötelezettségvállalás a gazdasági eseményenként forintot el nem érõ kifizetések esetében. Ennek rendjét és nyilvántartási formáját belsõ szabályzatban kell rögzíteni. (5) Központi költségvetési szerv esetén éven túli kötelezettség vállalható a) a tárgyévi elõirányzat terhére, amennyiben a szakmai, mûszaki teljesítés a következõ év június 30-áig megtörténik, b) a fejezeti kezelésû támogatási célelõirányzat, a központi beruházások, valamint kormányhatározatban meghatározott más fejezeti kezelésû elõirányzatok terhére a költségvetési törvényben szabályozott módon, c) az intézményi beruházásokkal, a több éven keresztül megvalósuló felújításokkal, a nemzetközi támogatások társfinanszírozási részével és a nemzetközi szerzõdésekbõl eredõ kötelezettségekkel összefüggésben. (6) A kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódóan olyan analitikus nyilvántartást kell vezetni, amelybõl megállapítható az évenkénti kötelezettségvállalás összege.,,(9) Az ellenjegyzésre jogosultnak a kötelezettségvállalást jelentõ okmányt, ha nem ért vele egyet, illetve az nem felel meg a (7) bekezdés a) c) pontjában rögzített feltételeknek, akkor kell ellenjegyeznie, ha erre a kötelezettségvállaló írásban utasítja. Ez esetben az okmányt,,a kötelezettségvállalás ellenjegyzése utasításra történt záradékkal köteles ellátni, s errõl a (2) bekezdés szerinti esetben központi költségvetési szerv esetén a felügyeleti szerv vezetõjét, egyéb költségvetési szerv esetén a pénzellátást végzõ költségvetési szerv vezetõjét, a (3) bekezdés szerinti esetben a helyi önkormányzat képviselõ-testületét, illetve a helyi kisebbségi önkormányzat költségvetési szerve esetében a helyi kisebbségi önkormányzat képviselõ-testületét 3 munkanapon belül értesíteni. A felügyeleti szerv és a pénzellátást végzõ költségvetési szerv e jelentés kézhezvételétõl számított 8 munkanapon belül, a képviselõ-testület pedig soron következõ ülésén köteles megvizsgálni a bejelentést, és kezdeményezni az esetleges felelõsségre vonást. 68. Az Ámr a helyébe a következõ,,135. (1) A kiadás teljesítésének és a bevétel beszedésének elrendelése elõtt okmányok alapján ellenõrizni, szakmailag igazolni kell azok jogosultságát, összegszerûségét, a szerzõdés, megrendelés, megállapodás teljesítését. A szakmai teljesítésigazolás alapján az érvényesítõnek ellenõriznie kell az összegszerûséget, a fedezet meglétét, és azt, hogy az elõírt alaki követelményeket betartották-e. (2) Érvényesítést a gazdasági szervezet vezetõje, illetve a jegyzõ által írásban megbízott, legalább középfokú iskolai végzettségû és emellett pénzügyi-számviteli képesítésû dolgozó végezhet. A helyi kisebbségi önkormányzat esetében az érvényesítést az önkormányzati hivatal ezzel megbízott, az e bekezdésben meghatározott képesítéssel rendelkezõ dolgozója végzi. (3) A szakmai teljesítés igazolásának módjáról és az azt végzõ személyek kijelölésérõl a költségvetési szerv vezetõje belsõ szabályzatban köteles rendelkezni. (4) Az érvényesítésnek az,,érvényesítve megjelölésen kívül tartalmaznia kell a megállapított összeget és a könyvviteli elszámolásra utaló fõkönyvi számlaszámot is. (5) Az érvényesítést végzõ és a szakmai teljesítést igazoló nem lehet azonos személy. 69. Az Ámr ának (1) (2) bekezdései helyébe a következõ rendelkezések lépnek:,,(1) A kiadás teljesítésének, a bevétel beszedésének vagy elszámolásának elrendelésére érvényesített okmány alapján (a továbbiakban: utalványozás) törvényben meghatározott és a (2) bekezdés szerinti kivétellel az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, illetve részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv vezetõje vagy az általa, illetve a költségvetési szerv vezetõ testülete által írásban felhatalmazott személy jogosult. (2) A helyi önkormányzati hivatalnál utalványozásra a polgármester vagy az általa írásban felhatalmazott személy jogosult. A körjegyzõség mint önállóan gazdálkodó költségvetési szerv esetében utalványozásra a körjegyzõ vagy az általa felhatalmazott személy jogosult. 70. Az Ámr a helyébe a következõ,,137. (1) Az utalvány ellenjegyzésére törvényben meghatározott és a (2) bekezdés szerinti kivétellel a költségvetési szerv gazdasági vezetõje, illetõleg az általa írásban kijelölt személy jogosult. (2) Helyi önkormányzati hivatalnál az utalvány ellenjegyzésére a jegyzõ vagy az általa írásban felhatalmazott személy, körjegyzõség esetében pedig a pénzügyi, gazdasági ügyintézõ jogosult. (3) Az utalvány ellenjegyzése során a 134. (7) (8) bekezdéseiben foglaltak értelemszerû alkalmazásával kell eljárni, továbbá meg kell gyõzõdni arról, hogy a szakmai teljesítés igazolása és az érvényesítés megtörtént-e. (4) Az ellenjegyzésre jogosultnak az utalványt, ha nem ért vele egyet, akkor kell ellenjegyeznie, ha erre az utalvá-

128 10024 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/164. szám nyozó írásban utasítja. Ez esetben az okmányt,,az utalványozás ellenjegyzése utasításra történt záradékkal kell ellátnia, s errõl az (1) bekezdés szerinti esetben központi költségvetési szerv esetén a felügyeleti szervet, egyéb költségvetési szerv esetén a pénzellátást végzõ költségvetési szervet, a (2) bekezdés szerinti esetben a helyi önkormányzat képviselõ-testületét, illetve a helyi kisebbségi önkormányzat költségvetési szerve esetében a helyi kisebbségi önkormányzat képviselõ-testületét 3 munkanapon belül értesítenie kell. (5) A felügyeleti szerv és a pénzellátást végzõ költségvetési szerv a (3) bekezdés szerinti jelentés kézhezvételétõl számított 8 munkanapon belül, a képviselõ-testület pedig a soron következõ ülésén köteles megvizsgálni a bejelentést, és kezdeményezni az esetleges felelõsségre vonást. (6) Ha a költségvetési szervhez kincstári, illetve önkormányzati biztost jelöltek ki, akkor az utalványozás az utalványozó és annak ellenjegyzésére jogosult személy aláírása mellett a kincstári, illetve önkormányzati biztos külön írásbeli ellenjegyzése mellett érvényes. 71. Az Ámr a helyébe a következõ,,142. (1) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelõje az általa kezelt alap költségvetésének végrehajtásáról, a mûködési költségvetés végrehajtásáról, valamint a társadalombiztosítás által folyósított, nem társadalombiztosítási forrásból finanszírozott ellátásokról a pénzügyminiszterrel közösen megállapított formában havi jelentést nyújt be a tárgyhónapot követõ hónap 25. napjáig a Pénzügyminisztériumhoz, az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztériumhoz, az Állami Számvevõszékhez, a KSH-hoz, a Magyar Nemzeti Bankhoz és az ÁHH-hoz. Az I III. hónap adatairól összevontan kell benyújtani a havi jelentést. (2) Finanszírozási folyamatok értékelése és évközi ellenõrzése céljából a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelõi havonta, a tárgyhót követõ hónap utolsó munkanapjáig adatszolgáltatást teljesítenek az ÁHH részére a pénzügyminiszter rendeletében meghatározott tartalommal a pénzforgalom és a könyvelés adatainak eltéréseirõl. 72. Az Ámr ának (2) és (4) bekezdése helyébe a következõ,,(2) A felügyeleti szerv a mérlegjelentéseket a tárgynegyedévet követõ hónap 25. napjáig, illetve a féléves és éves beszámoló továbbításának határidejével megegyezõen juttatja el feldolgozásra az ÁHH-nak, helyi önkormányzat esetében a TÁH-nak.,,(4) Az adatszolgáltatók az éves elszámolásokra vonatkozóan a 12/b) számú mellékletet a tárgyévet követõ év július 15-éig, a 12/c) számú mellékletet az éves adóbevallások feldolgozását követõen, de legkésõbb a tárgyévet követõ év augusztus 15-éig, az éves konszolidált elszámolásra vonatkozóan a 12/b) számú mellékletet a tárgyévet követõ év november 15-éig juttatják el a felügyeleti szervhez. A felügyeleti szerv a mérlegjelentések ûrlapjait ezt követõen 10 napon belül továbbítja feldolgozásra a Pénzügyminisztérium kijelölt szervéhez, illetve helyi önkormányzati költségvetési szervek esetében a TÁH-hoz. A TÁH-ok az általuk feldolgozott ûrlapokat 10 napon belül továbbítják az ÁHH-nak. 73. Az Ámr ának (3) bekezdése helyébe a következõ,,(3) Az (1) (2) bekezdésben foglalt tájékoztatási és egyeztetési kötelezettség a kincstári költségvetéssel rendelkezõ kincstári ügyfél kincstári számláinak egyenlegére és forgalmára, valamint a kincstári költségvetés kiemelt elõirányzatainak aktuális összegére és az elõirányzatok teljesítésének összegére vonatkozik. Eltérés esetén a kincstári költségvetéssel rendelkezõ az elemi beszámolójában a saját könyvvezetésének megfelelõ adatokat szerepelteti és indokolásban tételesen rögzíti az eltérést. Az eltérés dokumentumát az elemi beszámoló benyújtásával egyidejûleg megküldi felügyeleti szerve részére. A felügyeleti szerv a beszámoló felülvizsgálatát követõen az elemi beszámoló benyújtásával egyidejûleg költségvetési szervenként és fejezeti szintre összesítve megküldi az ÁHH részére. 74. Az Ámr ának (6) bekezdése helyébe a következõ,,(6) A fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetõje az ad hoc bizottság által elfogadott, az adósság újraképzõdését megakadályozó záró intézkedési tervben foglaltak végrehajtására az elfogadást követõ 15 napon belül köteles írásban megtenni a szükséges intézkedéseket, illetve kezdeményezni az illetékes szervnél azok megtételét. A felügyeletet ellátó szerv köteles a megtett intézkedések hatásáról a vizsgálatot követõ 2 évig, negyedévente a Pénzügyminisztériumot, az ÁHH-t külön határozat alapján a Kormányt tájékoztatni. 75. Az Ámr ának (7) bekezdése helyébe a következõ,,(7) A tárgyévet megelõzõ évben bejelentett, de részben vagy egészben nem teljesülõ kötelezettségvállalásokat a tárgyévben az évnyitás keretében az ÁHH elõvezeti és a megfelelõ kiemelt kiadási elõirányzaton a tárgyévi elõirányzati szabad keretbõl a kötelezettségvállalás összegét ismételten leköti.

129 2002/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Az Ámr ának (1) bekezdése helyébe a következõ,,(1) A pénzügyminiszter és a felügyeleti szerv vezetõje az e rendeletben meghatározott jogait és kötelezettségeit, továbbá a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetõje a 13. (4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével a hatáskörébe tartozó elõirányzat-módosítási, -átcsoportosítási és -felhasználási jogköröket a belsõ szabályzatában meghatározott módon átruházhatja. A különbözõ adatszolgáltatásokkal kapcsolatosan a bejelentésre, aláírásra jogosultak jegyzékét külön tájékoztatóban foglaltak szerint az ÁHH és a Kincstár, illetve a Pénzügyminisztérium rendelkezésére kell bocsátani. 77. Az Ámr a helyébe a következõ,,168. A 18. (4) bekezdésében és a 135. (2) bekezdésében meghatározott iskolai végzettség és képesítési elõírás nem vonatkozik a községi, nagyközségi önkormányzatok felügyelete alá tartozó költségvetési szervekre. Más költségvetési szervek esetében a felügyeleti szerv vezetõje indokolt esetben, az adott szervnél már foglalkoztatottak részére felmentést adhat az elõírt iskolai végzettség és képesítési elõírás alól, központi költségvetési szerv esetében a pénzügyminiszterrel egyetértésben a felügyelete alá tartozó költségvetési szervekre általánosan szabályozott módon. 78. Az Ámr. 2. számú mellékletében foglaltak az e rendelet 1. számú mellékletében foglaltaknak megfelelõen módosulnak. Az Ámr. 4. számú melléklete helyébe e rendelet 2. számú melléklete lép. Az Ámr. 5. számú melléklete helyébe e rendelet 3. számú melléklete, 7. számú melléklete helyébe e rendelet 4. számú melléklete, 8/a) számú melléklete helyébe e rendelet 5. számú melléklete, 8/b) számú melléklete helyébe e rendelet 6. számú melléklete, 9. számú melléklete helyébe e rendelet 7. számú melléklete, 10/a) számú melléklete helyébe e rendelet 8. számú melléklete, 16. számú melléklete helyébe e rendelet 9. számú melléklete, 18. számú melléklete helyébe e rendelet 10. számú melléklete lép. 79. Záró rendelkezések (1) Ez a rendelet január 1-jén lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti: az Ámr. 2. -ának 45. pontjából,,a Megállapodás alkalmazásában nem minõsülnek támogatásnak az agrártámogatások igénybevételének általános feltételeirõl szóló 215/2001. (XI. 17.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó támogatások. szövegrész, az Ámr a (3) bekezdésének a) pontjából a,,vagy pénzforgalmi betétkönyv szövegrész, a 70. -a (2) bekezdésének i) pontja, a 81. (5) bekezdése, a 99. -a (5) bekezdésének b) pontja, a ának (8) bekezdése, a 127/A. -a (2) bekezdésébõl,,az ISPA fordulat. (3) A számvitelrõl szóló évi C. törvény 151. (3) (5) bekezdése szerinti nyilvántartásba vételi kötelezettségnek június 30-áig kell eleget tenni. (4) A központi és a társadalombiztosítási költségvetési szerveknél a pénzforgalmi betétkönyveket június 30-áig kell meg szüntetni. A miniszterelnök helyett: Dr. Kiss Elemér s. k., a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter

130 10026 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/164. szám 1. számú melléklet a 306/2002. (XII. 27.) Korm. rendelethez [A 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 2. számú mellékletének módosuló ûrlapjai] Személyi juttatások és a munkaadókat terhelõ járulékok elõirányzata és teljesítése lapszám szerv megnevezése 0 2 PIR-törzsszám szektor fejezet/ megye cím/alcím település-típus szakágazat ûrlap év idõszak ezer forintban M e g n e v e z é s Sor - szám Eredeti Módosított Teljesítés elõirányzat Alapilletmények 01 Illetménykiegészítések 02 Nyelvpótlék 03 Egyéb kötelezõ illetménypótlékok 04 Egyéb feltételtõl függõ pótlékok és juttatások 05 Egyéb juttatás 06 Teljes munkaidõben foglalkoztatottak rendszeres személyi juttatása összesen ( ) Részmunkaidõben foglalkoztatottak rendszeres személyi juttatása Rendszeres személyi juttatások (07+08) 09 Jutalom (normatív) 10 Jutalom (teljesítményhez kötött) 11 Készenléti, ügyeleti, helyettesítési díj, túlóra, túlszolgálat 12 Egyéb munkavégzéshez kapcsolódó juttatások 13 Teljes munkaidõben foglalkoztatottak munkavégzéshez kapcsolódó juttatásai összesen ( ) Részmunkaidõben foglalkoztatottak munkavégzéshez kapcsolódó juttatásai Munkavégzéshez kapcsolódó juttatások (14+15) 16 Végkielégítés 17 Jubileumi jutalom 18 Napidíj 19 Biztosítási díjak 20 Egyéb sajátos juttatások 21 Teljes munkaidõben foglalkoztatottak sajátos juttatásai ( ) 22 Részmunkaidõben foglalkoztatottak sajátos juttatásai 23 Foglalkoztatottak sajátos juttatásai (22+23) 24 Ruházati költségtérítés, hozzájárulás 25 Üdülési hozzájárulás 26 Közlekedési költségtérítés 27 Étkezési hozzájárulás 28 Egyéb költségtérítés és hozzájárulás 29 Teljes munkaidõben foglalkoztatottak személyhez kapcsolódó költségtérítései összesen ( ) Részmunkaidõben foglalkoztatottak személyhez kapcsolódó költségtérítései 30 31

131 2002/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Személyi juttatások és a munkaadókat terhelõ járulékok elõirányzata és teljesítése lapszám szerv megnevezése 0 2 PIR-törzsszám szektor fejezet/ megye cím/alcím település-típus szakágazat ûrlap év idõszak ezer forintban Személyhez kapcsolódó költségtérítések és hozzájárulások összesen (30+31) M e g n e v e z é s Sor - szám Eredeti Módosított Teljesítés elõirányzat Teljes munkaidõben foglalkoztatottak szociális jellegû juttatásai 33 Részmunkaidõben foglalkoztatottak szociális jellegû juttatásai 34 Szociális jellegû juttatások (33+34) 35 Teljes munkaidõben foglalkoztatottak különféle nem rendszeres juttatásai Részmunkaidõben foglalkoztatottak különféle nem rendszeres juttatásai Különféle nem rendszeres juttatások összesen (36+37) 38 Teljes munkaidõben foglalkoztatottak nem rendszeres juttatásai ( ) Részmunkaidõben foglalkoztatottak nem rendszeres juttatásai ( ) Nem rendszeres személyi juttatások (39+40) 41 Állományba nem tartozók juttatásai 42 Tartalékos állományúak juttatásai 43 Katonai és rendvédelmi tanintézeti hallgatók juttatásai 44 Sorkatonai szolgálatot teljesítõk juttatásai 45 Egyéb sajátos juttatások 46 Fegyveres erõk, testületi és rendvédelmi szervek állományába nem tartozók juttatásai ( ) 47 Külsõ személyi juttatások (42+47) 48 Személyi juttatások összesen ( ) 49 Társadalombiztosítási járulék 50 Munkaadói járulék 51 Egészségügyi hozzájárulás 52 Táppénz hozzájárulás 53 Munkaadókat terhelõ járulékok államháztartáson kívülre 54 Munkaadókat terhelõ egyéb járulékok 55 Munkaadókat terhelõ járulékok ( ) 56

132 10028 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/164. szám Dologi kiadások és egyéb folyó kiadások elõirányzata és teljesítése lapszám szerv megnevezése 0 3 PIR-törzsszám szektor fejezet/ megye cím/alcím település-típus szakágazat ûrlap év idõszak ezer forintban M e g n e v e z é s Sor - szám Eredeti Módosított Teljesítés elõirányzat Élelmiszer beszerzés 01 Gyógyszer-, vegyszerbeszerzés 02 Irodaszer, nyomtatvány beszerzése 03 Könyv, folyóirat, egyéb információhordozó beszerzése 04 Tüzelõanyag beszerzése 05 Hajtó- és kenõanyagok beszerzése 06 Szakmai anyagok beszerzése 07 Kisértékû tárgyi eszköz, szellemi termékek beszerzése 08 Munkaruha, védõruha, formaruha, egyenruha 09 Egyéb anygabeszerzés 10 Készletbeszerzés ( ) 11 Nem adatátviteli célú távközlési díjak 12 Adatátviteli célú távközlési díjak 13 Egyéb kommunikációs szolgáltatások 14 Kommunikációs szolgáltatások ( ) 15 Vásárolt élelmezés 16 Bérleti és lízing díjak 17 Szállítási szolgáltatás 18 Gázenergia-szolgáltatás díja 19 Villamosenergia-szolgáltatás díja 20 Távhõ- és melegvíz-szolgáltatás díja 21 Víz- és csatornadíjak 22 Karbantartási, kisjavítási szolgáltatások kiadásai 23 Egyéb üzemeltetési, fenntartási szolgáltatási kiadások 24 Továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatások kiadásai államháztartáson belülre 25 Továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatások kiadásai államháztartáson kívülre 26 Szolgáltatási kiadások ( ) 27 Vásárolt közszolgáltatások 28 Vásárolt termékek és szolgáltatások általános forgalmi adójka 29 Kiszámlázott termékek és szolgáltatások általános forgalmi adó befizetése 30 Értékesített tárgyi eszközökm immateriális javak általános forgalmi adó befizetése (05. ûrlapon szereplõk nélkül) 31 Általános forgalmi adó összesen ( ) 32 Belföldi kiküldetés 33 Külföldi kiküldetés 34

133 2002/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Dologi kiadások és egyéb folyó kiadások elõirányzata és teljesítése lapszám szerv megnevezése 0 2 PIR-törzsszám szektor fejezet/ megye cím/alcím település-típus szakágazat ûrlap év idõszak ezer forintban M e g n e v e z é s Sor - szám Eredeti Módosított Teljesítés elõirányzat Reprezentáció 35 Reklám és propagandakiadások 36 Kiküldetés, reprezentáció, reklámkiadások ( ) 37 Egyéb dologi kiadások 38 Dologi kiadások ( ) 39 Elõzõ évi maradvány visszafizetése (felügyelet nélkül) 40 Vállalkozási tevékenység eredménye utáni befizetés 41 Felügyeleti szerv javára teljesített egyéb befizetés 42 Eredeti elõirányzatot meghaladó bevétel utáni befizetés 43 Bevételek meghatározott köre utáni befizetés 44 Befektetett eszközökkel kapcsolatos befizetési kötelezettség 45 Egyéb befizetési kötelezettség 46 Különféle költségvetési befizetések ( ) 47 Munkáltató által fizetett személyi jövedelemadó 48 Nemzetközi tagsági díjak 49 Adók, díjak, egyéb befizetések 50 Adók, díjak, befizetések ( ) 51 Kamatkiadások államháztartáson kívülre 52 Kamatkiadások államháztartáson belülre 53 Kamatkiadások (52+53) 54 Realizált árfolyamveszteségek 55 Egyéb folyó kiadások ( ) 56 Dologi kiadások és egyéb folyó kiadások (39+56) 57

134 10030 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/164. szám Felhalmozási kiadások és pénzügyi befektetések elõirányzata és teljesítése lapszám szerv megnevezése 0 5 PIR-törzsszám szektor fejezet/ megye cím/alcím település-típus szakágazat ûrlap év idõszak ezer forintban M e g n e v e z é s Sorszám Eredeti Módosított Teljesítés elõirányzat Ingatlanok felújítása 01 Gépek, berendezések és felszerelések felújítása 02 Jármûvek felújítása 03 Tenyészállatok felújítása 04 Felújítás elõzetesen felszámított általános forgalmi adója 05 Felújítás összesen ( ) 06 Immateriális javak vásárlása 07 Ingatlanok vásárlása, létesítése (föld kivételével) 08 Földterület vásárlás 09 Gépek, berendezések és felszerelések vásárlása, létesítése 10 Jármûvek vásárlása, létesítése 11 Tenyészállatok vásárlása 12 Intézményi beruházási kiadások ( ) 13 Immateriális javak vásárlása 14 Ingatlanok vásárlása, létesítése (föld nélkül) 15 Földterület vásárlása 16 Gépek, berendezések és felszerelések vásárlása, létesítése 17 Jármûvek vásárlása, létesítése 18 Felhalmozási célú pénzeszközátadás vállalkozásoknak 19 Felhalmozási célú egyéb pénzeszközátadás államháztartáson kívülre 20 Központi beruházási kiadások ( ) 21 Felhalmozási célú pénzeszközátadás háztartásoknak 22 Lakástámogatás (=22) 23 Ingatlanok vásárlása, létesítése 24 Lakásépítés (=24) 25 Állami készletek, tartalékok felhalmozási kiadásai 26 Intézményi beruházások általános forgalmi adója 27 Központi beruházási kiadások általános forgalmi adója 28 Lakásépítés általános forgalmi adója 29 Állami készletek, tartalékok általános forgalmi adója 30 Beruházásokhoz kapcsolódó általános forgalmi adó befizetés 31 Beruházások általános forgalmi adója ( ) 32 Felhalmozási kiadások összesen ( ) 33 Részvények és részesedések vásárlása 34 Kárpótlási jegyek vásárlása 35 Államkötvények, egyéb értékpapírok vásárlása 36 Egyéb pénzügyi befektetések 37 Pénzügyi befektetések kiadásai ( ) 38 Felhalmozási kiadások és pénzügyi befektetések összesen (33+38) 39

135 2002/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Mûködési bevételek elõirányzata és teljesítése szerv megnevezése 0 7 PIR-törzsszám szektor fejezet/ megye szakágazat ûrlap év idõszak ezer forintban cím/alcím településtípus M e g n e v e z é s Sorszám Eredeti Módosított Teljesítés elõirányzat Intézményi ellátási díjak 01 Alkalmazottak térítése 02 Hatósági, engedélyezési, felügyeleti, ellenõrzési feladatok bevétele 03 Egyéb alaptevékenységi bevételek 04 Alaptevékenység bevételei ( ) 05 Állami feladatok ellátása során létrehozott áru- és készletértékesítés 06 Alaptevékenység körében végzett szolgáltatások ellenértéke 07 Alaptevékenység sajátos szolgáltatásainak ellenértéke 08 Továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatások bevételei államháztartáson belülre 09 Továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatások bevételei államháztartáson kívülre 10 Alaptevékenységgel összefüggõ egyéb bevételek ( ) 11 Bérleti és lízing díjbevételek 12 Szellemi és anyagi infrastruktúra magáncélú igénybevételének térítése 13 Vendéglátóipari vállalkozások által üzemeltetett intézményi étterem bérleti díja 14 Elhasználódott, feleslegessé vált készletek értékesítése 15 Dolgozó, hallgató, tanuló stb. kártérítése és egyéb térítése 16 Kötbér, bírság, egyéb kártérítés, bánatpénz megfizetésébõl származó pénzösszeg 17 Egyéb bevételek 18 Intézmények egyéb sajátos bevételei ( ) 19 Mûködési kiadásokhoz kapcsolódó általános forgalmi adó visszatérülés 20 Felhalmozási kiadásokhoz kapcsolódó általános forgalmi adó visszatérülés 21 Kiszámlázott termékek és szolgáltatások általános forgalmi adója 22 Értékesített tárgyi eszközök, immateriális javak általános forgalmi adója 23 Általános forgalmiadó-bevételek, -visszatérülések ( ) 24 Áruértékesítés 25 Szolgáltatás 26 Vállalkozási bevételek (25+26) 27 Államháztartáson kívülrõl származó befektetett pénzügyi eszközök kamata 28 Egyéb államháztartáson kívülrõl származó kamatbevétel 29 Kamatbevételek államháztartáson belülrõl 30 Kamatbevételek ( ) 31 Intézményi mûködési bevételek ( ) 32 Központi költségvetés sajátos bevételei 33 Elkülönített állami pénzalapok sajátos bevételei 34 Társadalombiztosítási alapok sajátos bevételei 35 Önkormányzatok sajátos mûködési bevételei 36 Államháztartás alrendszereinek mûködési bevételei ( ) 37

136 10032 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/164. szám Önkormányzatok által folyósított ellátások részletezése szerv megnevezése 1 2 PIR-törzsszám szektor megye település-típus szakágazat ûrlap év idõszak ezer forintban M e g n e v e z é s Sorszám Eredeti Módosított Teljesítés elõirányzat Munkanélküliek jövedelempótló támogatása 01 Tartósan munkanélküliek rendszeres szociális segélyezése 02 Idõskorúak járadéka 03 Rendszeres szociális segély egyéb jogcímeken 04 Lakásfenntartási támogatás 05 Rendszeres gyermekvédelmi támogatás 06 Ápolási díj SZT 41. (1) bek. alapján 07 Ápolási díj SZT 41. (4) bek. alapján 08 Adósságcsökkentési támogatás 09 Egyéb rászorultságtól függõ ellátások 10 Rászorultságtól függõ pénzbeli szociális ellátás összesen ( ) 11 Köztemetés 12 Közgyógyellátás 13 Természetben nyújtott egyéb ellátások 14 Természetben nyújtott szociális ellátások összesen ( ) 15 Szociálisan rászorultak lakáshitel és kölcsöntartozásai 16 Önkormányzatok által folyósított ellátások összesen ( ) 17

137 2002/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Helyi önkormányzatok sajátos bevételeinek részletezése lapszám szerv megnevezése 1 6 PIR-törzsszám szektor megye település-típus szakágazat ûrlap év idõszak ezer forintban M e g n e v e z é s Sor - szám Eredeti elõirányzat Módosított Teljesítés Illetékek 01 Építményadó 02 Telekadó 03 Vállalkozók kommunális adója 04 Magánszemélyek kommunális adója 05 Idegenforgalmi adó tartózkodás után 06 Idegenforgalmi adó épület után 07 Iparûzési adó állandó jelleggel végzett iparûzési tevékenység után 08 Iparûzési adó ideiglenes jelleggel végzett iparûzési tevékenység után (napi átalány) 09 Helyi adók összesen ( ) 10 Pótlékok, bírságok 11 Személyi jövedelemadó helyben maradó része 12 Jövedelemkülönbség mérséklése (+, ) 13 Személyi jövedelemadó normatív módon elosztott része 14 Gépjármûadó 15 Termõföld bérbeadásából származó jövedelemadó 16 Átengedett egyéb központi adók 17 Átengedett központi adók ( ) 18 Környezetvédelmi bírság 19 Természetvédelmi bírság 20 Mûemlékvédelmi bírság 21 Építésügyi bírság 22 Egyéb sajátos bevételek 23 Önkormányzatok sajátos mûködési bevételei ( ) 24 Önkormányzati lakások értékesítése 25 Önkormányzati lakótelek értékesítés 26 Privatizációból származó bevétel 27 Vállalatértékesítésbõl származó bevétel 28 Vadászati jog értékesítésébõl származó bevétel 29 Egyéb vagyoni értékû jog értékesítésébõl származó bevétel 30 Egyéb önkormányzati vagyon bérbeadásából származó bevétel 31 Egyéb önkormányzati vagyon üzemeltetésébõl, koncesszióból származó bevétel 32 Önkormányzatok sajátos felhalmozási és tõke bevételei ( ) 33

138 10034 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/164. szám Helyi önkormányzatok sajátos bevételeinek részletezése lapszám szerv megnevezése 1 6 PIR-törzsszám szektor megye település-típus szakágazat ûrlap év idõszak ezer forintban Normatív állami hozzájárulás - lakosságszámhoz kötött M e g n e v e z é s Sor - szám Eredeti Módosított Teljesítés elõirányzat feladatmutatóhoz kötött 35 Normatív állami hozzájárulások (34+35) 36 Központosított elõirányzatok (1 17 jogcím) 37 Kiegészítõ támogatás a helyi önkormányzatok bérkiadásaihoz 38 Önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévõ (mûködési forráshiányos) helyi önkormányzatok támogatása Állami támogatás a tartósan fizetésképtelen helyzetbe került helyi önkormányzatok adósságrendezésére irányuló hitelfelvétel visszterhes kamattámogatására, az adósságrendezés alatt mûködési célra igényelhetõ támogatásra, valamint a pénzügyi gondnok díjára Mûködésképtelen önkormányzatok egyéb támogatása Mûködésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítõ támogatása ( ) 42 Helyi önkormányzatok színházi támogatása 43 Kiegészítõ támogatás egyes közoktatási feladatok ellátásához 44 Egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése és közcélú foglalkoztatás támogatása 45 Helyi önkormányzati hivatásos tûzoltóságok támogatása 46 Lakossági települési folyékony hulladék ártalmatlanításának támogatása 47 Normatív kötött felhasználású támogatások ( ) 48 Címzett támogatás 49 Céltámogatás 50 Területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatás 51 Céljellegû decentralizált támogatás 52 Egyéb központi támogatás Önkormányzat költségvetési támogatása ( ) 54

139 2002/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Helyi kisebbségi önkormányzatok kiadásainak és bevételeinek alakulása szerv megnevezése 1 7 PIR-törzsszám szektor megye település-típus szakágazat ûrlap év idõszak ezer forintban M e g n e v e z é s Sor - Eredeti Módosított szám Teljesítés elõirányzat Rendszeres személyi juttatások 01 Nem rendszeres személyi juttatások 02 Külsõ személyi juttatások 03 Személyi juttatások ( ) 04 Munkaadókat terhelõ járulékok 05 Anyag és kisértékû tárgyi eszköz beszerzése 06 Egyéb dologi kiadások 07 Egyéb folyó kiadások 08 Dologi kiadások és egyéb folyó kiadások ( ) 09 Mûködési célú pénzeszközátadás államháztartáson belül 10 Mûködési célú pénzeszközátadás államháztartáson kívül 11 Felhalmozási célú pénzeszközátadás államháztartáson belül 12 Felhalmozási célú pénzeszközátadás államháztartáson kívül 13 Társadalom- és szociálpolitikai juttatások 14 Végleges pénzeszközátadás, egyéb támogatás ( ) 15 Ellátottak pénzbeli juttatásai 16 Mûködési költségvetés kiadásai ( ) 17 Felújítás 18 Beruházási kiadások és pénzügyi befektetések 19 Hitelek, értékpapírok, kölcsönök 20 Pénzforgalom nélküli kiadások 21 Költségvetési aktív pénzügyi elszámolások 22 Helyi kisebbségi önkormányzatok kiadásai összesen ( ) 23 Helyi kisebbségi önkormányzatok intézményeinek mûködési bevételei 24 Helyi kisebbségi önkormányzatok sajátos mûködési bevételei 25 Helyi kisebbségi önkormányzatok felhalmozási és tõke jellegû bevételei 26 Normatív állami hozzájárulás 27 Egyéb állami támogatás, hozzájárulás 28 Helyi kisebbségi önkormányzatoktól átvett pénzeszközök és egyéb kiegészítések 29 Egyéb támogatások, kiegészítések és átvett pénzeszközök 30 Hitelek, értékpapírok, kölcsönök 31 Pénzforgalom nélküli bevételek 32 Költségvetési passzív pénzügyi elszámolások 33 Helyi kisebbségi önkormányzatok bevételei összesen ( ) 34

140 Bevételek megnevezése cím/alcím település-típus PIR-törzsszám szektor fejezet/megye Sorszám Bevételek tevékenységenként 2 2 szakágazat ûrlap év idõszak lapszám szerv megnevezése Intézményi mûködési bevételek bõl Alaptevékenység bevételei bõl Alaptevékenységgel összefüggõ egyéb bevételek bõl Intézmények egyéb sajátos bevételei 04 Önkormányzatok sajátos mûködési bevételei 05 Intézmények és önkormányzatok mûködési bevételei (01+05) 06 Felhalmozási és tõke jellegû bevételek 07 Támogatások, kiegészítések és átvett pénzeszközök ból Felügyeleti szervtõl kapott támogatás ból Önkormányzatok költségvetési támogatása ból Társadalombiztosítási alapoktól és kezelõitõl átvett pénzeszközök ból Elkülönített állami pénzalapoktól átvett pénzeszközök ból Mûködési célú pénzeszközátvétel államháztartáson kívülrõl ból Mûködési célú pénzeszközátvétel államháztartáson belülrõl 14 Felhalmozási pénzeszközátvétel háztartásoktól 15 Felhalmozási pénzeszközátvétel non-profit szervezetektõl 16 Felhalmozási pénzeszközátvétel vállalkozásoktól 17 Felhalmozási pénzeszközátvétel pénzügyi vállalkozásoktól 18 Felhalmozási célú pénzeszközátvétel államháztartáson kívülrõl belföldrõl ( ) 19 Felhalmozási célra kapott juttatások EU-tól 20 Felhalmozási célra kapott juttatások nemzetközi szervezetektõl 21 Felhalmozási célra kapott juttatások kormányoktól 22 Felhalmozási célra kapott juttatások külföldrõl 23 Felhalmozási célra kapott juttatások más külföldi forrásokból ( ) 24 Felhalmozási célú pénzeszközátvétel államháztartáson kívülrõl ( ) ból Felhalmozási célú pénzeszközátvétel államháztartáson belülrõl 26 Támogatási kölcsönök igénybevétele és visszatérülése 27 Pénzforgalmi bevételek ( ) 28 Pénzforgalom nélküli bevételek 29 Költségvetési bevételek (28+29) 30 Finanszírozás bevételei 31 Bevételek összesen (30+31) 32 ezer forintban M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/164. szám

141 Költségvetési szerveknél teljes és részmunkaidõben foglalkoztatottak létszáma és keresetbe tartozó személyi juttatásai PIR-törzsszám szektor fejezet/ megye cím/alcím/ település-típus Kódszám (kulcsszám) Megnevezés (besorolási osztály és fizetési fokozat) Sorszám 3 4 szakágazat ûrlap év idõszak Alapilletmények Illetménykiegészítések Nyelvpótlék Egyéb feltételtõl függõ pótlékok és juttatások Egyéb juttatás lapszám szerv megnevezése Rendszeres személyi juttatások összesen Egyéb kötelezõ illetménypótlékok Munkavégzéshez kapcsolódó juttatások I. TELJES MUNKAIDÕBEN FOGLALKOZTATOTTAK országgyûlési képviselõ köztársasági elnök alkotmánybíró Legfelsõbb Bíróság elnöke legfõbb ügyész országgyûlési biztos országgyûlési biztos általános helyettese az Állami Számvevõszék elnöke az Állami Számvevõszék elnökhelyettese fõpolgármester, polgármester fõpolgármester-helyettes, alpolgármester megyei közgyûlés elnöke megyei közgyûlés alelnöke 13 VÁLASZTOTT TISZTSÉGVISELÕK ÖSSZESEN: ( ) számvevõ igazgató számvevõ igazgató-helyettes számvevõ fõtanácsos I. besorolási osztály összesen 18 ezer forintban Létszám fõ 2002/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 10037

142 Költségvetési szerveknél teljes és részmunkaidõben foglalkoztatottak létszáma és keresetbe tartozó személyi juttatásai PIR-törzsszám szektor fejezet/ megye cím/alcím/ település-típus Kódszám (kulcsszám) Megnevezés (besorolási osztály és fizetési fokozat) Sorszám Alapilletmények Illetménykiegészítések Nyelvpótlék Egyéb feltételtõl függõ pótlékok és juttatások Egyéb juttatás Rendszeres személyi juttatások összesen Egyéb kötelezõ illetménypótlékok Munkavégzéshez kapcsolódó juttatások II. besorolási osztály összesen , ÁLLAMI SZÁMVEVÕSZÉK ÖSSZESEN: ( ) Gazdasági Versenyhivatal elnöke Gazdasági Versenyhivatal elnökhelyettese Versenytanács tagja vizsgáló irodavezetõ vizsgáló vezetõ fõtanácsos vizsgáló fõtanácsos I. besorolási osztály összesen II. besorolási osztály összesen , GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL ÖSSZESEN: ( ) államtitkári besorolású fõtisztviselõ , helyettes államtitkári besorolású fõtisztviselõ , fõosztályvezetõ besorolású fõtisztviselõ , fõtisztviselõ 33 FÕTISZTVISELÕK ÖSSZESEN: ( ) miniszterelnök miniszter szakágazat ûrlap év idõszak lapszám szerv megnevezése ezer forintban Létszám fõ M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y) 2002/164. szám

143 Költségvetési szerveknél teljes és részmunkaidõben foglalkoztatottak létszáma és keresetbe tartozó személyi juttatásai PIR-törzsszám szektor fejezet/ megye cím/alcím/ település-típus Kódszám (kulcsszám) Megnevezés (besorolási osztály és fizetési fokozat) Sorszám Alapilletmények Illetménykiegészítések Nyelvpótlék Egyéb feltételtõl függõ pótlékok és juttatások Egyéb juttatás Rendszeres személyi juttatások összesen Egyéb kötelezõ illetménypótlékok Munkavégzéshez kapcsolódó juttatások államtitkár államtitkárnak minõsülõ vezetõ helyettes államtitkár helyettes államtitkárnak minõsülõ vezetõ fõosztályvezetõ fõosztályvezetõ-helyettes osztályvezetõ pozíció: 11 I. besorolási osztály összesen pozíció: 11 II. besorolási osztály összesen államtitkárnak minõsülõ vezetõ helyettes államtitkárnak minõsülõ vezetõ fõosztályvezetõ fõosztályvezetõ-helyettes osztályvezetõ pozíció: 12 I. besorolási osztály összesen pozíció: 12 II. besorolási osztály összesen fõosztályvezetõ fõosztályvezetõ-helyettes osztályvezetõ szakágazat ûrlap év idõszak lapszám szerv megnevezése ezer forintban Létszám fõ 2002/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 10039

144 Költségvetési szerveknél teljes és részmunkaidõben foglalkoztatottak létszáma és keresetbe tartozó személyi juttatásai PIR-törzsszám szektor fejezet/ megye cím/alcím/ település-típus Kódszám (kulcsszám) Megnevezés (besorolási osztály és fizetési fokozat) Sorszám Alapilletmények Illetménykiegészítések Nyelvpótlék Egyéb feltételtõl függõ pótlékok és juttatások Egyéb juttatás Rendszeres személyi juttatások összesen Egyéb kötelezõ illetménypótlékok Munkavégzéshez kapcsolódó juttatások pozíció: 13 I. besorolási osztály összesen pozíció: 13 II. besorolási osztály összesen 57 KÖZPONTI SZERVEK KÖZTISZTVISELÕI ÖSSZESEN: ( ) fõjegyzõ jegyzõ, aljegyzõ fõosztályvezetõ-helyettes osztályvezetõ pozíció: 14 I. besorolási osztály összesen pozíció: 14 II. besorolási osztály összesen körjegyzõ, aljegyzõ fõosztályvezetõ-helyettes osztályvezetõ pozíció: 15 I. besorolási osztály összesen pozíció: 15 II. besorolási osztály összesen 69 ÖNKORMÁNYZATI KÖZTISZTVISELÕK ÖSSZESEN: ( ) igazgató (fõigazgató) igazgatóhelyettes (fõigazgató-helyettes) fõosztályvezetõ szakágazat ûrlap év idõszak lapszám szerv megnevezése ezer forintban Létszám fõ M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y) 2002/164. szám

145 Költségvetési szerveknél teljes és részmunkaidõben foglalkoztatottak létszáma és keresetbe tartozó személyi juttatásai PIR-törzsszám szektor fejezet/ megye cím/alcím/ település-típus Kódszám (kulcsszám) Megnevezés (besorolási osztály és fizetési fokozat) Sorszám Alapilletmények Illetménykiegészítések Nyelvpótlék Egyéb feltételtõl függõ pótlékok és juttatások Egyéb juttatás Rendszeres személyi juttatások összesen Egyéb kötelezõ illetménypótlékok Munkavégzéshez kapcsolódó juttatások fõosztályvezetõ-helyettes osztályvezetõ más vezetõ beosztás fõtanácsos fõmunkatárs tanácsos munkatárs ,,A fizetési osztály összesen ,,B fizetési osztály összesen ,,C fizetési osztály összesen ,,D fizetési osztály összesen ,,E fizetési osztály összesen ,,F fizetési osztály összesen ,,G fizetési osztály összesen ,,H fizetési osztály összesen ,,I fizetési osztály összesen ,,J fizetési osztály összesen kutató, felsõoktatásban oktató 91 KÖZALKALMAZOTTAK ÖSSZESEN: ( ) szakágazat ûrlap év idõszak lapszám szerv megnevezése ezer forintban Létszám fõ 2002/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 10041

146 Költségvetési szerveknél teljes és részmunkaidõben foglalkoztatottak létszáma és keresetbe tartozó személyi juttatásai PIR-törzsszám szektor fejezet/ megye cím/alcím/ település-típus Kódszám (kulcsszám) Megnevezés (besorolási osztály és fizetési fokozat) Sorszám Alapilletmények Illetménykiegészítések Nyelvpótlék Egyéb feltételtõl függõ pótlékok és juttatások Egyéb juttatás Rendszeres személyi juttatások összesen Egyéb kötelezõ illetménypótlékok Munkavégzéshez kapcsolódó juttatások Legfelsõbb Bíróság bírája, Legfõbb Ügyészség ügyésze Ítélõtábla bírája, fellebbviteli fõügyészség ügyésze megyei bírósági bíró, megyei fõügyészség ügyésze helyi bírósági bíró, helyi ügyészség ügyésze titkár fogalmazó tisztviselõ felsõfokú végzettséggel tisztviselõ középfokú végzettséggel írnok fizikai alkalmazott 102 BÍRÁK, ÜGYÉSZEK, IGAZSÁGÜGYI ALKALMAZOTTAK 103 ÖSSZESEN: ( ) központi tisztikar országos parancsnok tagja központi tisztikar országos parancsnok helyettes tagja központi tisztikar fõosztályvezetõ tagja központi tisztikar fõosztályvezetõ-helyettes tagja központi tisztikar osztályvezetõ tagja központi tisztikar többi tagja 109 KÖZPONTI TISZTIKAR ÖSSZESEN: ( ) szakágazat ûrlap év idõszak lapszám szerv megnevezése ezer forintban Létszám fõ M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y) 2002/164. szám

147 Költségvetési szerveknél teljes és részmunkaidõben foglalkoztatottak létszáma és keresetbe tartozó személyi juttatásai PIR-törzsszám szektor fejezet/ megye cím/alcím/ település-típus Kódszám (kulcsszám) Megnevezés (besorolási osztály és fizetési fokozat) Sorszám Alapilletmények Illetménykiegészítések Nyelvpótlék Egyéb feltételtõl függõ pótlékok és juttatások Egyéb juttatás Rendszeres személyi juttatások összesen Egyéb kötelezõ illetménypótlékok Munkavégzéshez kapcsolódó juttatások országos parancsnok országos parancsnok helyettes fõosztályvezetõ fõosztályvezetõ-helyettes osztályvezetõ fõosztályvezetõnek minõsülõ vezetõ fõosztályvezetõ-helyettesnek minõsülõ vezetõ osztályvezetõnek minõsülõ vezetõ pozíció: I. besorolási osztály összesen pozíció: II. besorolási osztály összesen 120 RENDVÉDELMI SZERVEK ÖSSZESEN: ( ) 121 Tábornokok, tisztek 122 Zászlósok, tiszthelyettesek 123 Diplomáciai szolgálatot teljesítõk 124 Szerzõdéses sorkatonák 125 HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM SZERVEI ÖSSZESEN: ( ) osztályvezetõ ügykezelõ szakágazat ûrlap év idõszak lapszám szerv megnevezése ezer forintban Létszám fõ 2002/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 10043

148 Költségvetési szerveknél teljes és részmunkaidõben foglalkoztatottak létszáma és keresetbe tartozó személyi juttatásai PIR-törzsszám szektor fejezet/ megye cím/alcím/ település-típus Kódszám (kulcsszám) Megnevezés (besorolási osztály és fizetési fokozat) Sorszám Alapilletmények Illetménykiegészítések Nyelvpótlék Egyéb feltételtõl függõ pótlékok és juttatások Egyéb juttatás Rendszeres személyi juttatások összesen Egyéb kötelezõ illetménypótlékok Munkavégzéshez kapcsolódó juttatások , , fizikai alkalmazott osztályvezetõ ügykezelõ , , fizikai alkalmazott osztályvezetõ ügykezelõ , , fizikai alkalmazott osztályvezetõ ügykezelõ , , fizikai alkalmazott közhasznú és közmunkát végzõ 139 KÖZPONTI SZERVEK EGYÉB BÉRRENDSZER ÖSSZESEN: ( ) osztályvezetõ ügykezelõ , , fizikai alkalmazott osztályvezetõ szakágazat ûrlap év idõszak lapszám szerv megnevezése ezer forintban Létszám fõ M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y) 2002/164. szám

149 Költségvetési szerveknél teljes és részmunkaidõben foglalkoztatottak létszáma és keresetbe tartozó személyi juttatásai PIR-törzsszám szektor fejezet/ megye Kódszám (kulcsszám) Megnevezés (besorolási osztály és fizetési fokozat) Sorszám Alapilletmények Illetménykiegészítések Nyelvpótlék Egyéb feltételtõl függõ pótlékok és juttatások Egyéb juttatás Rendszeres személyi juttatások összesen Egyéb kötelezõ illetménypótlékok Munkavégzéshez kapcsolódó juttatások ügykezelõ , , fizikai alkalmazott közhasznú és közmunkát végzõ 147 ÖNKORMÁNYZATI SZERVEK EGYÉB BÉRRENDSZER ÖSSZESEN: ( ) 148 EGYÉB BÉRRENDSZER ÖSSZESEN: ( ) 149 I. MINDÖSSZESEN: ( ) 150 II. RÉSZMUNKAIDÕBEN FOGLALKOZTATOTTAK cím/alcím/ település-típus köztisztviselõk összesen 151 közalkalmazottak összesen 152 bírák, ügyészek, igazságügyi alkalmazottak összesen 153 fegyveres erõk, rendvédelmi szervek hivatásos állományába tartozók összesen 154 egyéb bérrendszer összesen 155 II. RÉSZMUNKAIDÕBEN FOGLALKOZTATOTTAK ÖSSZESEN: ( ) 156 I.+II. MINDÖSSZESEN: ( ) szakágazat ûrlap év idõszak lapszám szerv megnevezése ezer forintban Létszám fõ 2002/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 10045

150 PIR-törzsszám szektor fejezet/ megye Megnevezés Költségvetési szerveknél foglalkoztatottak létszáma és személyi juttatásai cím/alcím település-típus 3 5 szakágazat ûrlap év idõszak Sorszám Teljes munkaidõben foglalkoztatottak Részmunkaidõben foglalkoztatottak Állományba nem tartozók s z e m é l y i j u t t a t á s a i lapszám szerv megnevezése Fegyveres erõk és rendvédelmi szervek állományába nem tartozók Rendszeres személyi juttatások Munkavégzéshez kapcsolódó juttatások Foglalkoztatottak sajátos juttatásai Személyhez kapcsolódó költségtérítések és hozzájárulások Szociális jellegû juttatások Állományba tartozók különféle nem rendszeres juttatásai Nem rendszeres juttatások összesen ( ) 07 Külsõ személyi juttatások Személyi juttatások összesen ( ) 09 Nyitólétszám (fõ) 10 Munkajogi nyitólétszám (fõ) 11 Költségvetési engedélyezett létszámkeret (álláshely) fõ 12 Zárólétszám (fõ) Munkajogi zárólétszám (fõ) Átlagos statisztikai állományi létszám (fõ) 15 ebbõl: Tartalékos állományúak Katonai és rendvédelmi tanintézetek hallgatói Sorkatona Egyéb foglalkoztatottak Összesen ezer forintban M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/164. szám

151 2002/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y A mûködési és fejlesztési célú bevételek és kiadások évi alakulását külön bemutató mérleg lapszám szerv megnevezése 4 3 PIR-törzsszám szektor megye település-típus szakágazat ûrlap év idõszak ezer forintban M e g n e v e z é s Sorszám évre évre évre I. Mûködési bevételek és kiadások Intézményi mûködési bevételek (levonva a felhalmozási áfa-visszatérülések, értékesített tárgyi eszközök és immateriális javak áfája) 01 Önkormányzatok sajátos mûködési bevételei 02 Önkormányzatok költségvetési támogatása és átengedett személyi jövedelemadó bevétele 03 Mûködésû célú pénzeszközátvétel 04 Mûködési célú kölcsönök visszatérülése, igénybevétele 05 Rövid lejáratú hitel 06 Rövid lejáratú értékpapírok értékesítése, kibocsátása 07 Mûködési célú elõzõ évi pénzmaradvány igénybevétele 08 Mûködési célú bevételek összesen ( ) 09 Személyi juttatások 10 Munkaadókat terhelõ járulékok 11 Dologi kiadások és egyéb folyó kiadások (levonva az értékesített tárgyi eszközök, immateriális javak utáni áfa befizetés és kamatkifizetés) 12 Mûködési célú pénzeszközátadás, egyéb támogatás 13 Ellátottak pénzbeli juttatása 14 Mûködési célú kölcsönök nyújtása és törlesztése 15 Rövid lejáratú hitel visszafizetése 16 Rövid lejáratú hitel kamata 17 Rövid lejáratú értékpapírok beváltása, vásárlása 18 Tartalékok 19 Mûködési célú kiadások összesen ( ) 20 II. Felhalmozási célú bevételek és kiadások Önkormányzatok felhalmozási és tõke jellegû bevételei 21 Fejlesztési célú támogatások 22 Felhalmozási célú pénzeszközátvétel 23 Felhalmozási áfa visszatérülése 24 Értékesített tárgyi eszközök és immateriális javak áfája 25 Felhalmozási célú kölcsönök visszatérülése, igénybevétele 26 Hosszú lejáratú hitel 27 Hosszú lejáratú értékpapírok kibocsátása 28 Felhalmozási célú elõzõ évi pénzmaradvány igénybevétele 29 Felhalmozási célú bevételek összesen ( ) 30 Felhalmozási kiadások (áfával együtt) 31 Felújítási kiadások (áfával együtt) 32 Értékesített tárgyi eszközök, immateriális javak utáni áfa befizetés 33 Felhalmozási célú pénzeszközátadás 34

152 10048 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/164. szám A mûködési és fejlesztési célú bevételek és kiadások évi alakulását külön bemutató mérleg lapszám szerv megnevezése 4 3 PIR-törzsszám szektor megye település-típus szakágazat ûrlap év idõszak ezer forintban M e g n e v e z é s Sorszám évre évre évre Felhalmozási célú kölcsönök nyújtása és törlesztése 35 Hosszú lejáratú hitel visszafizetése 36 Hosszú lejáratú hitel kamata 37 Hosszú lejáratú értékpapírok beváltása 38 Tartalékok 39 Felhalmozási célú kiadások összesen ( ) 40 Önkormányzat bevételei összesen (09+30) 41 Önkormányzat kiadásai összesen (20+40) 42

153 Normatív hozzájárulások és támogatások jogcímenkénti összegei és forrásai PIR-törzsszám szektor megye település-típus szakágazat ûrlap év idõszak M e g n e v e z é s Sorszám Összesen E Ft Eredeti / módosított elõirányzat Állami támogatás Átengedett SZJA % E Ft % E Ft Összesen E Ft lapszám szerv megnevezése Teljesítés Állami támogatás E Ft Átengedett SZJA E Ft Községek általános feladatai Települési igazgatási, kommunális és sportfeladatok Körjegyzõség mûködésével kapcsolatos feladatok Lakott külterülettel kapcsolatos feladatok Körzeti igazgatási feladatok Megyei, fõvárosi igazgatási és sportfeladatok Üdülõhelyi feladatok A társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, és/vagy súlyos foglalkoztatási gondokkal küzdõ települési önkormányzatok kiadásaihoz történõ hozzájárulás Pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekjóléti ellátások A lakáshoz jutás feladatai Szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatási feladatok 11 77,814 22,186 Gyermekvédelmi szakellátás 12 76,362 23,638 Bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményi ellátás 13 76,362 23,638 Nappali szociális intézményi ellátás 14 76,362 23,638 Hajléktalanok átmeneti intézményei 15 76,362 23,638 Fogyatékos személyek pszichiátriai és szenvedélybetegek bentlakásos intézményi ellátása 16 76,362 23,638 Gyermekek napközbeni ellátása 17 76,362 23,638 Szociális intézményi és gyermekjóléti módszertani feladatok 18 76,362 23,638 Óvodai nevelés Iskolai oktatás Különleges gondozás keretében nyújtott ellátás Alapfokú mûvészetoktatás Bentlakásos közoktatási intézményi ellátás Kiegészítõ hozzájárulás egyéb közoktatási feladatokhoz Helyi közmûvelõdési és közgyûjteményi feladatok Megyei/fõvárosi közmûvelõdési és közgyûjteményi feladatok Normatív hozzájárulások összesen ( ) Helyi önkormányzati hivatásos tûzoltóságok támogatása /164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 10049

154 10050 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/164. szám 2. számú melléklet a 306/2002. (XII. 27.) Korm. rendelethez [4. számú melléklet a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelethez] évi feladatfinanszírozási körbe tartozó fejezeti kezelésû elõirányzatok Fejezet Cím száma Alcím száma Jogcím csoport száma Jogcím száma Cím neve Alcím neve Elõirányzatok neve V. ÁLLAMI SZÁMVEVÕSZÉK 03 Fejezeti kezelésû elõirányzatok 02 EU-hoz való csatlakozás programja 01 ACQUIS átvételével kapcsolatos intézményi fejlesztés VI. BÍRÓSÁGOK 02 Fejezeti kezelésû elõirányzatok 03 Az Európai Unióhoz való csatlakozás nemzeti programjai és kormányzati feladatai 01 PHARE program 01 Bírák közösségi jogi felkészítése (HU ) 02 Bírósági informatikai rendszer- és hálózatfejlesztés (HU ) X. MINISZTERELNÖKSÉG 09 Fejezeti kezelésû elõirányzatok 05 Egyházak támogatása 02 Egyházi kulturális örökség értékeinek rekonstrukciója és egyéb beruházások 07 EU-hoz való csatlakozás miniszterelnökségi nemzeti programja é kormányzati feladatai 01 PHARE támogatással megvalósuló programok 01 PHARE HU-0010 ACESS PHARE HU Strukturális alapokra való intézményi felkészülés 05 Roma integrációt elõsegítõ intézményfejlesztési programok 06 Diszkrimináció ellenes program 10 Gazdasági és társadalmi kohézió erõsítése (HU 02XX) 11 Gazdasági és társadalmi kohézió erõsítése (HU 03XX) 12 Határon átnyúló CBC programok (HU 00XX) 14 Határon átnyúló CBC (HU 02XX) 15 Határon átnyúló CBC (HU 03XX) 16 INTERREG III. HU 02XX 17 INTERREG III. HU 03XX 18 Projekt Generation Facility 19 PHARE ACCESS 2002 HU PHARE ACCESS 2001 HU Uniós projektek elõkészítése XI. BELÜGYMINISZTÉRIUM 19 Fejezeti kezelésû elõirányzatok 02 Ágazati célfeladatok 01 Gépjármû korszerûsítési program 11 Az EU-hoz való csatlakozás belügyi nemzeti programjai és kormányzati feladatai

155 2002/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Fejezet Cím száma Alcím száma Jogcím csoport száma Jogcím száma Cím neve Alcím neve Elõirányzatok neve 01 PHARE támogatással megvalósuló programok 05 HU COP HU 02-XX-XX COP HU 03-XX-XX COP Katasztrófavédelem PHARE programja XII. FÖLDMÛVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM 10 Fejezeti kezelésû elõirányzatok 03 Az EU-hoz való csatlakozás agrár nemzeti programja 01 PHARE támogatásból megvalósuló programok 01 HU EU konform agrárpiaci rendtartás, CMO-k létrehozása 02 HU EU BSE ellenõrzõ rendszer 03 HU Vidékfejlesztési intézkedések kivitelezését szolgáló intézményi struktúra kialakítása 04 HU Vetõmagok, szaporítóanyagok és takarmányok minõsítésének fejlesztése 05 HU Juh- és kecske regisztrációs rendszer 06 HU Élelmiszerbiztonság 07 Határátkelõhelyek szakemberképzése (HU 02/BAG02) 08 A vidékfejlesztés Operatív programjához kapcsolódó intézményrendszer 09 Agrárgazdasági PHARE Kivitelezõ Csoport mûködési költsége 10 Agrárgazdasági intézményfejlesztés (HU 01XX) XIV. IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM 06 Fejezeti kezelésû elõirányzatok 05 Az EU-hoz való csatlakozás igazságügyi nemzeti programjai és kormányzati feladatai XV. GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM 25 Fejezeti kezelésû elõirányzatok 12 Az EU-hoz való csatlakozás gazdasági és közlekedési programja és kormányzati feladatai 01 PHARE támogatásból megvalósuló programok 01 EU SAVE II program 02 Püspökszilágyi radioaktív hulladékkezelõ és tároló telep visszanyerhetõségi és elhelyezési lehetõségeinek értékelése (HU ) 03 VVER-440/213 típusú atomerõmûvek 2. szintû valószínûségi biztonsági elemzésének hatósági értékelése HU Mûszaki támogatás a nukleáris biztonsági hatóságok számára az atomerõmûvek öregedési, kezelési és maradék élettartam kezelési programokhoz (HU 9916) 05 A nyugati hatósági módszerek és gyakorlatok átadása a nukleáris biztonsági hatóságoknak (HU 9916) 10 Tanúsító és Ellenõrzõ Intézetek fejlesztése program (HU ) 16 Energia Acquis átvétele, intézményfejlesztés 22 A közúti közlekedés jogharmonizációja (HU /IB/2001/TR/01) 02 ISPA támogatásból megvalósuló programok 27 Felzárkóztatási Infrastrukturális Fejlesztési Alapprogram 01 Gyorsforgalmi úthálózat program

156 10052 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/164. szám Fejezet Cím száma Alcím száma Jogcím csoport száma Jogcím száma Cím neve Alcím neve Elõirányzatok neve 02 Törökszentmiklóst elkerülõ út építése 03 A 4. számú fõút Hajdúszoboszlót elkerülõ útszakasz építése 04 Autóbusz-rekonstrukció 05 Vasúthálózat fejlesztése 06 Cegléd Kiskunfélegyháza pályarehabilitáció EIB hitelbõl XVI. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM 10 Fejezeti kezelésû elõirányzatok 02 Ágazati célelõirányzatok 04 Védett természeti területek védettségi szintjének helyreállítása program 05 EU-csatlakozás környezetvédelmi Nemzeti Programjai és kormányzati feladatai 04 PHARE támogatásból megvalósuló programok 05 Környezetvédelmi PHARE program (HU-0004) 06 Környezetvédelmi PHARE program (HU-0102) 06 EU környezetvédelmi támogatások pályázati feltételeinek megteremtése XX. OKTATÁSI MINISZTÉRIUM 11 Fejezeti kezelésû elõirányzatok 05 Felsõoktatási feladatfinanszírozás 24 Felsõoktatási informatikai fejlesztés 22 EU-hoz való csatlakozás oktatási nemzeti programjai és kormányzati feladatai 03 PHARE támogatással megvalósuló programok 01 HU Vállalkozási készségek fejlesztése a középés felsõoktatásban PHARE forrás 02 HU Vállalkozási készségek fejlesztése a középés felsõoktatásban hazai társfinanszírozás 03,,Információs technológia az általános iskolában program PHARE forrás 04,,Információs technológia az általános iskolában,, program hazai társfinanszírozás 06 Projektkészítõ Alap (PGF) hazai társfinanszírozás XXI. EGÉSZSÉGÜGYI, SZOCIÁLIS ÉS CSALÁDÜGYI MINISZTÉRIUM 10 Fejezeti kezelésû elõirányzatok 11 Az EU-hoz való csatlakozás egészségügyi, szociális nemzeti programja és kormányzati feladatai 01 PHARE programokhoz való hozzájárulás 01 HU A járványügyi felügyeletek informatikai technikai fejlesztése 02 HU Járványügyi biztonság fenntartása a fertõzõ betegségek területén 03 HU Drog projekt twinning 04 HU2003XE-S PHARE Informatikai fejlesztés elõkészítése XXII. PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM 13 Fejezeti kezelésû elõirányzatok 05 Az EU-hoz való csatlakozás pénzügyi nemzeti programjai és kormányzati feladatai

157 2002/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Fejezet Cím száma Alcím száma Jogcím csoport száma Jogcím száma Cím neve Alcím neve Elõirányzatok neve 01 PHARE támogatásból megvalósuló programok 01 EU Customs Programban való részvétel 02 EU Fiskális programjában való részvétel 07 Pénzügyi Ellenõrzés Twinning program 02 ISPA támogatásból megvalósuló programok /HU/16/P/PA-010 Technikai segítségnyújtás az ISPA EDIS II és III. folyamat támogatására XXIV. GYERMEK-, IFJÚSÁGI ÉS SPORTMINISZTÉRIUM 05 Fejezeti kezelésû elõirányzatok 07 Az EU-hoz való csatlakozás gyermek-, ifjúsági és drogprevenciós nemzeti programja és kormányzati feladatai 03 PHARE támogatásból megvalósuló programok 01 HU Kábítószerügyi Egyeztetõ Fórumok Intézményfejlesztése projekt XXVI. FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM 08 Fejezeti kezelésû elõirányzatok 06 Az EU-hoz való csatlakozás foglalkoztatás és munkaügyi nemzeti programjai és kormány feladatai 03 PHARE támogatással megvalósuló programok 01 HU Többszörösen hátrányos helyzetû lakosság-csoportok foglalkoztathatóságának javítása 02 HU Az autonóm párbeszéd megerõsítése 03 HU Munkahelyi egészség és biztonság közös projekt 04 HU Kísérleti program a nõk munkaerõpiaci reintegrációjának támogatására 05 HU A foglalkoztatási rehabilitáció eszköztárának rendszerszemléletû fejlesztése 06 HU SPP II Speciális felkészítõ program a Strukturális Alapok fogadására 07 HU Humánerõforrás fejlesztés a munkahelyi egészség és biztonság területén 08 HU Állami Foglalkoztatási Szolgálat modernizálása 09 HU Küzdelem a munka világából történõ kirekesztõdés ellen 10 HU PGF Projekt elõkészítési Alap 11 HU 0201 Humánerõforrás fejlesztés OP ex-ante értékelése

158 10054 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/164. szám 3. számú melléklet a 306/2002. (XII. 27.) Korm. rendelethez [5. számú melléklet a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelethez] Államháztartási Hivatal BERUHÁZÁSISMERTETÕ Központi beruházásra, lakásépítésre és lakástámogatásra... számú módosítás esetén a feladatazonosító száma záróokmány 1.1. A feladat megnevezése: Fejezet száma és neve:... Ktsgv.cím: Alcím: Jogcímcsop.: Jogcím: Törvényi sor azonosítója (ÁHT) 2. A feladat célja: évi költségvetésben a feladatcsoportra jóváhagyott kiadási elõirányzat összesen (ezer Ft) amelybõl támogatás (ezer Ft) bevétel (ezer Ft) a tárgyévi fejezeti elõirányzatot módosító halmozott tárgyévi bevétel változás (ezer Ft) tárgyévi támogatás változás (ezer Ft) elõzõ évek maradványa (ezer Ft) Tárgyévi módosított kiadási elõirányzat összesen (ezer Ft) 4.1. Megvalósítás idõtartama (év, hó): Megkezdés: Befejezés: 4.2. Megvalósítás tárgyévi ütemének kiemelt elõirányzatonkénti bontása Elõirányzatcsoport e.i.csop. kiem.e.i. Kiemelt elõirányzat neve (ezer Ft-ban) Kiadási jogcím Felhalmozási költségvetés Bevételi jogcím 0 1 költségvetési támogatás Elõirányzat fölött rendelkezõ személyek: (részfeladat engedélyezésére jogosult személyek) Az érintett törvényi sor az összehangolás (OTMR) körébe tartozik I/N: Dá tum:... é v... hó... nap P. H.... jó vá hagyó aláí rá sa Á HH ré szé rõl visszaigazolá s: Dá tum:...é v...hó...nap Feladatazonosí tó szá m: P. H. Ü gyinté zõ:... Á llamhá ztartá si Hivatal Ké szül: a kö ltsé gvetés jó vá hagyá sá t kö vetõen, elõ irá nyzat-mó dosí tá skor s éfeladatlezá rá skor.

159 2002/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Államháztartási Hivatal FELADATISMERTETÕ a feladatfinanszírozási körbe sorolt, központi beruházáson, lakásépítésen és lakástámogatáson kívüli elõirányzatokra... számú módosítás esetén a feladatazonosító száma záróokmány 1.1. A feladat megnevezése: Fejezet száma és neve:... Ktsgv.cím: Alcím: Jogcímcsop.: Jogcím: Törvényi sor azonosítója (ÁHT) 2. A feladat célja: évi költségvetésben a feladatcsoportra jóváhagyott kiadási elõirányzat összesen (ezer Ft) amelybõl támogatás (ezer Ft) bevétel (ezer Ft) a tárgyévi fejezeti elõirányzatot módosító halmozott tárgyévi bevétel változás (ezer Ft) tárgyévi támogatás változás (ezer Ft) elõzõ évek maradványa (ezer Ft) Tárgyévi módosított kiadási elõirányzat összesen (ezer Ft) 4.1. Megvalósítás idõtartama (év, hó): Megkezdés: Befejezés: 4.2. Megvalósítás tárgyévi ütemének kiemelt elõirányzatonkénti bontása Elõirányzat-csoport e.i.csop. kiem.e.i. Kiemelt elõirányzat neve (ezer Ft-ban) Kiadási jogcím Mûködési költségvetés költségvetési támogatás Felhalmozási költségvetés Bevételi jogcím 0 1 költségvetési támogatás Elõirányzat fölött rendelkezõ személyek: (részfeladat engedélyezésére jogosult személyek) Az érintett törvényi sor az összehangolás (OTMR) körébe tartozik I/N: Dátum:... év... hó... nap ÁHH részérõl visszaigazolás: Feladatazonosító szám: Ügyintézõ:... P. H.... jóváhagyó aláírása Dátum:...év...hó...nap P. H. Államháztartási Hivatal

160 10056 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/164. szám Kitöltési útmutató a,,beruházásismertetõ és a,,feladatismertetõ elnevezésû okmányokhoz A fejezet felügyeletét ellátó szervnek a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 72. (1) bekezdés a) pontja alapján a 70. (1) bekezdés a) pontban foglalt elõirányzatokra vonatkozóan,,beruházásismertetõt, a 72. (1) bekezdés b) pontja alapján a 70. (1) bekezdés b) d) pontjaiban foglalt elõirányzatokra vonatkozóan,,feladatismertetõt (a továbbiakban: ismertetõ) kell kiállítani az elõirányzatok finanszírozását megelõzõen, valamint az elõirányzatokban történõ változtatások esetén. Az ismertetõket 3 példányban kell benyújtani az Államháztartási Hivatal (a továbbiakban: ÁHH) illetékes Fõosztályára. Az ÁHH a befogadott ismertetõt feladatazonosító számmal látja el, és aláírva, két példányban visszaküldi a benyújtónak. Az ismertetõben történt változtatások, módosítások esetén jelezni szükséges folyamatos sorszámmal a módosítások sorrendjét. A Rendelet 77. (3) bekezdés c) pontja alapján a feladat lezárását követõen Záró okmányt kell benyújtani, melyet a,,záró okmány szöveg aláhúzásával kell jelölni. Az ismertetõk egyes pontjai az alábbiak figyelembevételével töltendõk ki: 1.1. pont A központi költségvetés törvényi sorának elnevezését kell beírni pont A költségvetési törvénynek megfelelõ hivatkozást kell rögzíteni. A törvényi sor ÁHT azonosítója rovatba a PM által a törvényi sorra vonatkozóan megadott ÁHT-T azonosító számot kell beírni. 2. pont A feladat célját kell röviden meghatározni. 3. pont Elsõ sorába a központi költségvetésben szereplõ törvényi sor tárgyévi kiadási elõirányzatát, 2 3. sorába az elsõ sor forrásonkénti megbontását kell szerepeltetni. A 4 6. sor tartalmazza a fejezeti kezelésû elõirányzat tárgyévi elõirányzatát módosító támogatás, tárgyévi többlet bevétel és az elõzõ évek maradványa terhére végrehajtott elõirányzat-módosítások halmozott összegét. A 7. sor tartalmazza a törvényi sor tárgyévi módosított kiadási elõirányzatát pont A feladat kezdési és a tervezett befejezési idõpontját kell rögzíteni pontban a megvalósítás tárgyévi ütemének kiemelt kiadásai elõirányzatonkénti és bevételi jogcímenkénti bontását kell részletezni. A felsorolt kiadási elõirányzatok együttes összegének meg kell egyezni a 3. pont 7. sorának összegével. 5. pont A Fejezet itt rendelkezik figyelembe véve a Rendelet 74. (2) bekezdésében foglaltakat azokról a személyekrõl, akik a kötelezettségvállalásra jogosultak, vagyis az Alapokmány, illetve Engedélyokirat aláírására jogosultságot kapnak. 6. pont A Rendelet VIII. fejezete hatálya alá tartozó, 7. számú melléklet szerinti törvényi sorok esetében,,i betû rögzítése kötelezõ. Az Ismertetõhöz tartozó engedélyokiratok, alapokmányok terhére kifizetés addig nem teljesíthetõ, amíg a döntéshozók, elõirányzat-kezelõk a Rendelet 90. (3) bekezdése alapján a Rendelet 8/b. számú mellékletében meghatározott adatokat az ÁHH Támogatási Monitoring Önálló Osztályára el nem juttatták. Az Ismertetõ befogadására csak abban az esetben kerülhet sor, ha azok tartalma és hivatkozása a költségvetési törvényben foglaltaknak, illetve az ÁHH-hoz benyújtott elõirányzat-módosításoknak megfelel. Az Ismertetõt csak a fejezet felügyeletét ellátó személy vagy annak meghatalmazottja írhatja alá.

161 2002/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Államháztartási Hivatal BERUHÁZÁSFINANSZÍROZÁSI ALAPOKMÁNY (központi beruházásra, lakásépítésre, lakástámogatásra)... sz. módosítás esetén feladat és részfeladatazonosító száma: záróokmány 1.1. Központi beruházás megnevezése :... Törv.s. ÁHT azonosít.: Ktsgv.-i cím: Alcím: Jogcímcsop: Jogcím: 1.2. Fejezet száma és neve: Részfeladat megnevezése: Az alapokmány módosítása esetén a módosítás indoklása: Részfeladat elõirányzat módosítást igényel I/N: 3. Költségvetési kiadás elsõdleges elszámolási helye (fejezet v. fõintézmény):... ÁHT azonosítója: 4. Beruházó neve:... adószám: - - címe:... beruházás helye és megyekódja:... beruházó intézmény ÁHT-je: 5. Lebonyolító neve:... adószám: - - lebonyolító címe: Teljesítésigazolásra jogosult személy(ek): Utalványozásra jogosult személy(ek): Központi beruházás végrehajtásához szükséges pénzügyi fedezet forrásnemenkénti bontásban (Forintban) Idõszak Elõzõ évek ráfordításai Tárgyévi elõirányzatok Következõ évek év év év év Összesen Beruházás teljes bekerülési költsége a) Tárgyévi támogatási elõirányzat b) Tárgyévi fejezeti bev. forrás c) Elõzõ évek fejezeti maradványa d) Elõzõ évek intézményi maradvány e) Intézményi bevételi forrás f) Körön kívüli megvalósítók saját forrása g) Fejezetnél bevétellel tervezett intézmények leadott elõirányzat h) Önkormányzati forrás

162 10058 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/164. szám 7.2. Források igénybevételi sorrendje, szükség szerinti egyéb meghatározás: Beruházás költsége, anyagi, mûszaki összetétele 8.2. Elõleg igénybe vehetõ I/N: jogszabályi hivatkozás: Beruházás befejezésénekk határideje: 9.2. Pénzügyi elszámolás ideje: Dátum:... év... hó... nap P.H kötelezettségvállaló aláírása ellenjegyzõ ÁHH részérõl visszaigazolás: Dátum:... év... hó... nap a feladat- és részfeladat azonosító száma: P. H. ügyintézõ:... Államháztartási Hivatal Záradék: * A szükséges elõirányzat módosításához hozzájárulunk átadó fejezet felelõse átvevõ fejezet felelõse * Fejezetek közötti átadáskor egy plusz példányt kell készíteni az átvevõ fejezet értesítése céljából, amelyet az ÁHH fog továbbítani.

163 2002/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Kitöltési útmutató a,,beruházás Finanszírozási Alapokmány elnevezésû okmányhoz Az Alapokmányt a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 70. (1) bekezdés a) pont hatálya alá tartozó fejezeti kezelésû elõirányzatokra kell kitölteni. Az Alapokmány benyújtására csak a Beruházásismertetõ egyidejû benyújtásával, illetve annak az Államháztartási Hivatal (a továbbiakban: ÁHH) általi visszaigazolását követõen van lehetõség. Az okmányon történt változtatások, módosítások esetén jelezni szükséges folyamatos sorszámmal a módosítások sorrendjét. A részfeladat lezárását követõen Záró okmányt kell benyújtani, melyet a,,záró okmány szöveg aláhúzásával kell jelölni. Az Okmány 1.1. és 1.2. pontjaiban foglaltak megegyeznek a Beruházásismertetõ ugyanezen pontjaival pont Az adott részfeladat nevét kell beírni pont Az adott részfeladat célját kell röviden meghatározni pont Amennyiben a Fejezet a rendelkezési jogot elõirányzat-módosítással átengedi a részfeladat közvetlen megvalósítója, saját, illetve más fejezet intézménye (az elsõdleges elszámolást készítõje) részére, abban az esetben a kockába,,i betût kell beírni. Ha a fejezet magának tartja fenn az elõirányzat feletti rendelkezési jogosultságot vagy a költségvetési szervnek elõirányzat-módosítás nélküli rendelkezési és utalványozási jogosultságot biztosít, a kockába az,,n betût kell beírni. 3. pont Az elsõdleges elszámolási hely rovatba annak a költségvetési szervnek a nevét és intézményi ÁHT azonosítóját kell beírni, amelyik a költségvetési elõirányzatból közvetlenül részesül. 4. pont Az önálló, részben önálló, a részjogkörrel rendelkezõ költségvetési szerv, vagy a kincstári körön kívüli szervezet nevét, adószámát és címét kell rögzíteni. Kincstári körön kívüli beruházó esetén az intézményi ÁHTrovatot nem kell kitölteni. Adószám hiányában az ÁHH az alapokmány befogadását visszautasítja. 5. pont Ha a beruházó nem azonos a beruházás lebonyolítójával, akkor jelen pontban rögzíteni szükséges a megbízott szervezet nevét, adószámát és címét. Ez esetben a vállalkozási szerzõdéseket a beruházó nevében a lebonyolító kötheti pont A szervezet megnevezését és a szervezet nevében eljáró és aláírásra felhatalmazott személyek nevét kell rögzíteni. Teljesítés igazolásra jogosult személyek alatt értendõk azok a szakmailag felelõs személyek, akiket a részfeladat elvégzésének leigazolására felhatalmaztak pont A szervezet megnevezését és a szervezet nevében eljáró utalványozási joggal rendelkezõ, aláírásra felhatalmazott, az ÁHH-hoz aláírás bejelentõ kartonon bejelentett személyek nevét kell beírni Rendelet 74.. (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelõen. Amennyiben az utalványozási jog a pénzügyminiszter engedélyével államháztartáson kívüli szervezetnek kerül átadásra, a pénzügyminiszter engedélyét az elsõ okmány benyújtásakor csatolni kell pont A központi beruházás végrehajtásához szükséges források évenkénti és forrásnemenkénti bontását tartalmazza. Az egyes sorok fogalmi meghatározása: Az elsõ sor tartalmazza a részfeladat teljes ráfordításának összegét. A tárgyévet megelõzõ évek ráfordításai oszlopban a ténylegesen kifizetésre került összegeket, a tárgyévi ráfordítások oszlopban az elõirányzatokat, a következõ évek ráfordításai oszlopokban a tervezett ráfordításokat kell szerepeltetni.

164 10060 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/164. szám Az a) sor tartalmazza az adott évben a központi költségvetésbõl az alapokmányban rögzített részfeladatra fordítható központi támogatás összegét. A b) sorba a fejezeti kezelésû elõirányzatoknál adott évre megtervezett, illetve év közben módosított többletbevételeket kell szerepeltetni. A c) sor a fejezeti kezelésû beruházási elõirányzat-felhasználási számlán lévõ elõzõ évek támogatási és bevételi maradványát tartalmazza. A d) sorban kell szerepeltetni az intézményi számlán lévõ elõzõ évek támogatási és bevételi maradványát. Az e) sor tartalmazza a fejezeti kezelésû elõirányzatot nem növelõ intézményi bevételi forrást. Az f) sorban kell rögzíteni a kincstári körön kívüli megvalósító által a Fejezeti lebonyolítási számlára befizetett, elõirányzatot nem növelõ hozzájárulásának összegét. A g) sor a fejezeti kezelésû elõirányzaton megtervezett, elõirányzat módosítással az intézménynek leadott bevétellel fedezett kiadási elõirányzatot tartalmazza (többek között PHARE forrás) pont Amennyiben részfeladat több forrásból valósul meg a források sorrendjét, vagy egyéb kikötéseket kell meghatározni 8.1. pont A központi beruházás keretében finanszírozható költségnemek (nem KTK-nkénti) anyagi és mûszaki összetételét és azok forint összegét kell beírni. Anyagi, mûszaki összetételen értendõ az építés, belföldi gépbeszerzés, import gépbeszerzés, az egyéb ráfordítások (tervezési költség stb.), fogyóeszköz-beszerzés, közmûfejlesztési célú pénzeszközátadás, üzemgazdasági beruházás. A finanszírozható költségeket új, induló beruházás esetén a Fejezet ill. a jóváhagyó szerv a hagyományos (az elõbb felsorolt) rovati megbontás mellett, tételes létesítményjegyzék, vagy szakmai elõírások alapján tovább részletezi pont Amennyiben az engedélyezõ a központi beruházás megvalósítása érdekében az elõleg folyósításáról intézkedik, a kockába,,i betût kell beírni, és a jogszabályra való hivatkozás kitöltése kötelezõ. Ha elõleg nem folyósítható az,,n betût kell beírni. Költségvetési szerv részére elõleg nem folyósítható és 9.2. pontba a részfeladat befejezésének tervezett határidejét és a beruházás befejezését követõ pénzügyi elszámolás végsõ határidejét kell beírni. Az Alapokmány aláírója az a kötelezettségvállaló személy lehet, akit a Beruházásismertetõ 5. pontjában a jóváhagyó az elõirányzat felett rendelkezõ személyként megjelölt. Az ellenjegyzõ a Fejezet utalványozási rendjében rögzített személy lehet. Ellenjegyzés nélküli okmányt az ÁHH nem fogad be. Az Alapokmányt 3 példányban kell benyújtani az Államháztartási Hivatal illetékes Fõosztályára. Amennyiben az elõirányzat más fejezethez kerül átadásra, az átadó és átvevõ fejezet által is aláírt Alapokmányt 4 példányban kell benyújtani. Az ÁHH által befogadott és visszaigazolt Alapokmány egy másolati példányát a benyújtó köteles a megvalósító részére megküldeni.

165 2002/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Államháztartási Hivatal FELADATFINANSZÍROZÁSI ENGEDÉLY OKIRAT... sz. módosítás esetén feladat és részfeladatazonosító száma záróokmány 1.1. Feladat megnevezése :... Törv.s. ÁHT azonosít.: Ktsgv.-i cím: Alcím: Jogcímcsop: Jogcím: 1.2. Fejezet száma és neve: Részfeladat megnevezése: Részfeladat céljának meghatározása: Részfeladat elõirányzat módosítást igényel I/N: 3.1. Költségvetési kiadás elsõdleges elszámolási helye (fejezet v. fõintézmény):... ÁHT azonosítója: Megvalósító neve:... adószám: - - címe:... Megvalósítás helye:... Megvalósító intézm. ÁHT-je: 4.1. Teljesítésigazolásra jogosult személy(ek): Utalványozásra jogosult személyek: A feladat végrehajtásához szükséges pénzügyi fedezet forrásnemenkénti bontásban (Forintban) Elõzõ évek ráfordítása Tárgyévi ráfordítás Következõ évek ráfordítása 2... év 2... év 2... év 2... év Mindösszesen Teljes bekerülési költség, amelybõl a) támogatási ei. b) fejezeti maradvány c) fejezeti egyéb bevétel d) PHARE forrás e) intézményi maradvány f) intézményi saját bevétel g) külsõköri megvalósító saját forrása, egyéb forrása 5.2. Források igénybevételi sorrendje vagy aránya: szükség szerinti egyéb meghatározás

166 10062 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/164. szám 6.1. Kiadási és bevételi kiemelt elõirányzatok összegei és felhasználásuk Kincstári Tranzakciós Kódonkénti bontásban Kiadási Bevételi ei.csop. kiem. ei. Kiadás elõirányzatonkénti összege K T K ei.csop. kiem. ei. kiadás támogatással bevétellel fin. összege KTK 6.2. Finanszírozható költségnemek (elõirányzat-módosítással nem járó részfeladat esetén) Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft 6.3. Finanszírozható költségek (adatok forintban) 7.1. Feladat befejezésének határideje: 7.2. Pénzügyi elszámolás ideje: 8. Elõleg igénybe vehetõ I/N: * jogszabályi hivatkozás:... Dátum:... év... hó... nap P.H kötelezettséget vállaló aláírása ellenjegyzõ ÁHH részérõl visszaigazolás: Dátum:... év... hó... nap Feladat- és részfeladatazonosító száma P.H. ügyintézõ:... Államháztartási Hivatal Záradék:** A szükséges elõirányzat módosításához hozzájárulunk átadó fejezet felelõse átvevõ fejezet felelõse * Költségvetési szerv részére elõleg nem folyósítható. ** Fejezetek közötti átadáskor egy plusz példányt kell készíteni az átvevõ fejezet értesítése céljából, amelyet az ÁHH fog továbbítani.

167 2002/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Kitöltési útmutató a,,feladatfinanszírozási Engedélyokirat elnevezésû okmányhoz Az Engedélyokiratot a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 70. (1) bekezdés b) d) pontjai hatálya alá tartozó fejezeti kezelésû elõirányzatokra kell kitölteni. Az Engedélyokirat benyújtására csak a Feladatismertetõ egyidejû benyújtásával, illetve annak az Államháztartási Hivatal (a továbbiakban: ÁHH) általi visszagazolását követõen van lehetõség. Az okmányon történt változtatások, módosítások esetén jelezni szükséges folyamatos sorszámmal a módosítások sorrendjét. A részfeladat lezárását követõen Záró okmányt kell benyújtani, melyet a,,záró okmány szöveg aláhúzásával kell jelölni. Az Okmány 1.1. és 1.2. pontjaiban foglaltak megegyeznek a Feladatismertetõ ugyanezen pontjaival pont Az adott részfeladat nevét kell beírni pont Az engedélyokirat módosítása esetén röviden ismertetni kell a módosítás indokát pont Amennyiben a Fejezet a rendelkezési jogot elõirányzat-módosítással átengedi a részfeladat közvetlen megvalósítója, a saját, illetve más fejezet intézménye (az elsõdleges elszámolás készítõje) részére, abban az esetben a kockába,,i betût kell beírni. Ha a fejezet magának tartja fenn az elõirányzat feletti rendelkezési jogosultságot vagy a költségvetési szervnek elõirányzat-módosítás nélküli rendelkezési és utalványozási jogosultságot biztosít, a kockába az,,n betût kell beírni. 3.l. pont Az elsõdleges elszámolási hely rovatba annak a költségvetési szervnek a nevét és intézményi ÁHT azonosítóját kell beírni, amelyik a költségvetési elõirányzatból közvetlenül részesül pont Az önálló, részben önálló, a részjogkörrel rendelkezõ költségvetési szerv, vagy a kincstári körön kívüli szervezet nevét, adószámát és címét kell rögzíteni. Kincstári körön kívüli megvalósító esetén az intézményi ÁHT-rovatot nem kell kitölteni. Adószám hiányában az ÁHH az engedélyokirat befogadását visszautasítja pont A szervezet megnevezését és a szervezet nevében eljáró és aláírásra meghatalmazott személyek nevét kell rögzíteni. Teljesítés igazolásra jogosult személyek alatt értendõk azok a szakmailag felelõs személyek, akik a részfeladat elvégzésének leigazolására jogosultak pont A szervezet megnevezését és a szervezet nevében eljáró utalványozási joggal rendelkezõ, aláírásra felhatalmazott, az ÁHH-hoz benyújtott aláírás bejelentõ karton szerinti személyek nevét kell beírni a Rendelet 74. (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelõen. Amennyiben az utalványozási jogot a pénzügyminiszter engedélyével államháztartáson kívüli szervezetnek adják át, a pénzügyminiszter engedélyét az elsõ okmány benyújtásakor csatolni kell pont Itt kell rögzíteni a részfeladat végrehajtásához szükséges pénzügyi fedezet forrásnemenkénti bontását. A függõleges oszlopok az egymást követõ években a részfeladatra fordítható összegeket, a vízszintes sorok azok forrásnemenkénti részletezettségét tartalmazzák. Az elõzõ évek ráfordítása oszlopban a ténylegesen kifizetett összegeket, a tárgyévi ráfordítás oszlopban az aktuális elõirányzatokat, a következõ évek ráfordításai oszlopban a tervezett ráfordításokat kell szerepeltetni. Az egyes sorok fogalmi meghatározása: Az elsõ sor tartalmazza a részfeladat teljes ráfordításának összegét. A tárgyévet megelõzõ évek ráfordításai oszlopban a ténylegesen kifizetett összegeket, a tárgyévi ráfordítások oszlopban az elõirányzatokat, a következõ évek ráfordításai oszlopokban a tervezett ráfordításokat kell szerepeltetni. Az a) sor tartalmazza a teljes bekerülési költség központi támogatásból megvalósuló részét.

168 10064 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/164. szám A b) sor az elõzõ évek fejezeti (támogatási és bevételi) maradványát tartalmazza. A c) sorba a költségvetési törvényben tervezett tárgyévi fejezeti egyéb bevétel és a költségvetést érintõ fejezeti többletbevétel összegét kell beírni. A d) tartalmazza a PHARE támogatás összegét. Az e) sor tartalmazza az elõzõ évek intézményi maradványát, melyhez kapcsolódóan az elõirányzat-módosítást fejezeti vagy intézményi hatáskörben kell végrehajtani. Az f) sorban kell rögzíteni az intézmény tárgyévi saját bevételét. Amennyiben az az intézmény elõirányzatfelhasználási keretszámlájára folyik be, az intézménynek 006/005 KTK-val át kell utalni a fedezetet a feladatfinanszírozási számlájára. Az g) sor tartalmazza a törvényi sor elõirányzatát nem növelõ, a külsõ köri megvalósító által a fejezeti lebonyolítási számlára beutalt saját és egyéb forrás hozzájárulást pont Amennyiben a részfeladat több forrásból valósul meg a források sorrendjét, vagy egyéb kikötést lehet meghatározni pont Ide kell beírni az adott fejezeti kezelésû elõirányzatról biztosított kiadási és bevételi elõirányzatokat elõirányzati csoportonként és kiemelt jogcímenként. Ennek egyezni kell az 5.1. pont a, b, c, soraiban a tárgyévi ráfordítás oszlopban feltüntetett források együttes összegével. Egy kiemelt jogcímhez több kiadási KTK is tartozhat, ezért szükséges azok KTK szerinti megbontása is pont Finanszírozható költségnemek (dologi, bér stb.) és összegei rovati bontásban pont A finanszírozható költségeket új részfeladat jóváhagyásakor a Fejezet ill. a jóváhagyó szerv a hagyományos (az elõbb felsorolt) rovati megbontás mellett, tételes létesítményjegyzék, vagy részletes szakmai elõírás alapján tovább részletezi és 7.2. pontba a részfeladat befejezésének tervezett határidejét és a befejezést követõ pénzügyi elszámolás végsõ határidejét kell beírni. 8. pont Amennyiben az engedélyezõ a feladat megvalósítása érdekében elõleg folyósításáról intézkedik, a kockába,,i betût kell beírni, és a jogszabályra való hivatkozás kitöltése kötelezõ. Ha elõleg nem folyósítható az,,n betût kell beírni. Költségvetési szerv részére elõleg nem folyósítható. Az engedélyokirat aláírója az a kötelezettségvállaló személy lehet, akit a Feladatismertetõ 5. pontjában a jóváhagyó az elõirányzat felett rendelkezõ személyként megjelölt. Az ellenjegyzõ a Fejezet utalványozási rendjében rögzített személy lehet. Az aláírásokat bélyegzõvel kell hitelesíteni. Ellenjegyzés nélküli okmányt az ÁHH nem fogad be. Az Engedélyokiratot 3 példányban kell benyújtani az Államháztartási Hivatal illetékes Fõosztályára. Amennyiben az elõirányzatot más fejezetnek adják át, az átadó és átvevõ fejezet által is aláírt Alapokmányt 4 példányban kell benyújtani. Az ÁHH által befogadott és visszaigazolt Engedélyokirat egy másolati példányát a benyújtó köteles a megvalósító részére megküldeni.

169 SZERZÕDÉSBEJELENTÉS ÁLLAMHÁZTARTÁSI HIVATAL Feladatfinanszírozási Fõosztály Bejelentjük a csatolt szerzõdést és kérjük annak elõjegyzését... osztály... (a bejelentõ aláírása) Megvalósító intézmény megnevezése, címe: Vállalkozó megnevezése címe: Elõdadó: Telefon: Szerzõdés tárgya: Szerzõdés kelte: Száma: Kezdési Befejezési Határidõ: határidõ: Feladat/részfeldat azonosító: - Létesítményrész, résztevékenység azonosító Szerzõdés összege Ft-ban Ebbõl tárgyévi Ft-ban*: Rovat és szerzõdésbej. folyószám: - Számlaszám - Szerzõdésmódosítás esetén kell kitölteni! Módosítás indokai: Ft-ban Tárgyévi Teljes Visszaigazolt vállalási összeg Emelés +/ csökkenés - Új vállalási összeg * A Hivatal a szerzõdés visszaigazolásával az engedélyokirattal összhangban csak a tárgyévre vonatkozó központi költségvetési elõirányzatterhére és a megfelelõ számlákra befizetett egyéb források erejéig teljesít kifizetést. 2002/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 10065

170 4. számú melléklet a 306/2002. (XII. 27.) Korm. rendelethez [7. számú melléklet a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelethez] VI BÍRÓSÁGOK Összehangolás szabályai alá tartozó elõirányzatok FEJEZET ELÕIRÁNYZAT KEZELÕJE ÖSSZEHANGOLÁSBAN KAPCSOLODÓ ELÕIRÁNYZAT Funkciócsoport Jog Jog- Elõir Kiem. ELÕIRÁNYZAT MEGNEVEZÉSE CÍM cím FEJEZET ALCÍM csop. cím csop. elõír. CÍM ALCÍM F03.a Bírák közösségi jogi felkészítése (HU ) F03.a Bírósági informatikai rendszer- és hálózatfejlesztés (HU ) X MINISZTERELNÖKSÉG F13.b ** Turisztikai célelõirányzat Vállalkozási övezetek támogatása Kistérségi támogatási alap X 9 2 Vállalkozási övezetek támogatása X 9 2 Kistérségi támogatási alap X 9 8 Területfejlesztési célfeladatok támogatással fedezett kiadásai XI 23 7 Területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatás XII 10 4 Vidéki környezet vonzóbbá tétele X 9 2 Turisztikai célelõirányzat X 9 8 Területfejlesztési célfeladatok támogatással fedezett kiadásai XI 23 7 Területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatás XI 23 8 Céljellegû decentralizált támogatás XII 10 4 Mezõgazdasági alaptevékenységek beruházásainak támogatása (mezõgazdasági gépbeszerzések és a gép-lizing kivételével) XII 10 4 Vidéki térségek felzárkoztatása XII 10 4 Vidéki környezet vonzóbbá tétele XV 25 3 Beruházás-ösztönzési célelõirányzat XV 25 3 Kis- és középvállalkozói célelõirányzat LXIII 1 Aktív foglalkoztatási eszközök X 9 2 Turisztikai célelõirányzat X 9 2 Térség- és település-felzárkoztatási célelõirányzat X 9 8 Területfejlesztési célfeladatok támogatással fedezett kiadásai XI 23 6 Címzett és céltámogatások XI 23 7 Területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatás XI 23 8 Céljellegû decentralizált támogatás XII 10 4 Vidéki térségek felzárkoztatása XII 10 4 Vidéki környezet vonzóbbá tétele XV 25 3 Beruházás-ösztönzési célelõirányzat XV 25 3 Kis- és középvállalkozói célelõirányzat XV 25 5 Útfenntartás és fejlesztés XVI 10 8 Környezetvédelmi alap célfeladatok M A G YA R K Ö Z L Ö N Y 2002/164. szám

171 FEJEZET ELÕIRÁNYZAT KEZELÕJE ÖSSZEHANGOLÁSBAN KAPCSOLODÓ ELÕIRÁNYZAT Funkciócsoport Jog Jog- Elõir Kiem. ELÕIRÁNYZAT MEGNEVEZÉSE CÍM cím FEJEZET ALCÍM csop. cím csop. elõír. CÍM ALCÍM XVI 10 8 Vízügyi célelõirányzat XXIII 10 7 Nemzeti Örökség Program célelõirányzat LXIII 1 Aktív foglalkoztatási eszközök Térség- és település-felzárkoztatási célelõirányzat X 9 2 Kistérségi támogatási alap X 9 8 Területfejlesztési célfeladatok támogatással fedezett kiadásai XI 23 7 Területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatás XI 23 8 Céljellegû decentralizált támogatás XII 10 4 Vidéki térségek felzárkoztatása XII 10 4 Vidéki környezet vonzóbbá tétele XV 25 3 Beruházás-ösztönzési célelõirányzat XV 25 3 Kis- és középvállalkozói célelõirányzat XV 25 5 Útfenntartás és fejlesztés XVI 10 8 Környezetvédelmi alap célfeladatok XVI 10 8 Vízügyi célelõirányzat F08.b Egyházi kulturális örökség értékeinek rekonstrukciója és egyéb beruházások XXIII 10 7 Nemzeti Örökség Program célelõirányzat F PHARE HU F PHARE HU F Roma integrációt elõsegítõ intézményfejlesztési programok F Diszkrimináció ellenes program F Gazdasági és szociális kohézió erõsítése (HU02XX) F Gazdasági és szociális kohézió erõsítése (HU03XX) F13.a Határon átnyúló CBC programok (HU 00XX) F Határon átnyúló CBC (HU 02XX) F Határon átnyúló CBC (HU 03XX) F INTERREG III HU 02XX F INTERREG III HU 03XX F Projekt Generation Facility F PHARE ACCES HU0210 F13.a ** Területfejlesztési célfeladatok támogatással fedezett kiadásai X 9 2 Turisztikai célelõirányzat X 9 2 Vállalkozási övezetek támogatása X 9 2 Kistérségi támogatási alap X 9 2 Térség- és település-felzárkoztatási célelõirányzat XI 23 6 Címzett és céltámogatások XI 23 7 Területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatás XI 23 8 Céljellegû decentralizált támogatás XII 10 4 Mezõgazdasági alaptevékenységek beruházásainak támogatása (mezõgazdasági gépbeszerzések és a gép-lizing kivételével) XII 10 4 Melioráció és öntözésfejlesztés XII 10 4 Vidéki környezet vonzóbbá tétele XV 25 3 Beruházás-ösztönzési célelõirányzat XV 25 3 Kis- és középvállalkozói célelõirányzat 2002/164. szám M A G YA R K Ö Z L Ö N Y 10067

172 FEJEZET ELÕIRÁNYZAT KEZELÕJE ÖSSZEHANGOLÁSBAN KAPCSOLODÓ ELÕIRÁNYZAT Funkciócsoport Jog Jog- Elõir Kiem. ELÕIRÁNYZAT MEGNEVEZÉSE CÍM cím FEJEZET ALCÍM csop. cím csop. elõír. CÍM ALCÍM XI BELÜGYMINISZTÉRIUM F Állami Támogatású Bérlakás Program F Lakóépületek energiamegtakarítási programja F03.b HU COP2001 F03.b HU02-XX-XXCOP2002 F03.b HU03-XX-XXCOP2003 F03.b Katasztrófavédelem PHARE programja F Címzett és céltámogatások F Területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatás F13.a Céljellegû decentralizált támogatás Területfejlesztési tanácsok és a Fõvárosi Közgyûlés normatív kerete XV 25 5 Útfenntartás és fejlesztés XVI 10 8 Környezetvédelmi alap célfeladatok XVI 10 8 Vízügyi célelõirányzat XXIII 10 7 Nemzeti Örökség Program célelõirányzat LXIII 1 Aktív foglalkoztatási eszközök XV 25 2 Energiafelhasználási hatékonyság javítása XV 25 3 Beruházás-ösztönzési célelõirányzat X 9 2 Kistérségi támogatási alap X 9 8 Területfejlesztési célfeladatok támogatással fedezett kiadásai XI 23 7 Területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatás XII 10 4 Vidéki környezet vonzóbbá tétele LXIII 1 Aktív foglalkoztatási eszközök X 9 2 Turisztikai célelõirányzat X 9 2 Vállalkozási övezetek támogatása X 9 2 Kistérségi támogatási alap X 9 2 Térség- és település-felzárkoztatási célelõirányzat X 9 8 Területfejlesztési célfeladatok támogatással fedezett kiadásai XI 23 6 Címzett és céltámogatások XI 23 8 Céljellegû decentralizált támogatás XII 10 4 Vidéki környezet vonzóbbá tétele XV 25 3 Beruházás-ösztönzési célelõirányzat XV 25 5 Útfenntartás és fejlesztés XVI 10 8 Vízügyi célelõirányzat LXIII 1 Aktív foglalkoztatási eszközök X 9 2 Vállalkozási övezetek támogatása X 9 2 Kistérségi támogatási alap X 9 2 Térség- és település-felzárkoztatási célelõirányzat X 9 8 Területfejlesztési célfeladatok támogatással fedezett kiadásai XI 23 7 Területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatás XII 10 4 Vidéki környezet vonzóbbá tétele XV 25 3 Beruházás-ösztönzési célelõirányzat LXIII 1 Aktív foglalkoztatási eszközök M A G YA R K Ö Z L Ö N Y 2002/164. szám

173 FEJEZET ELÕIRÁNYZAT KEZELÕJE ÖSSZEHANGOLÁSBAN KAPCSOLODÓ ELÕIRÁNYZAT Funkciócsoport Jog Jog- Elõir Kiem. ELÕIRÁNYZAT MEGNEVEZÉSE CÍM cím FEJEZET ALCÍM csop. cím csop. elõír. CÍM ALCÍM XII FÖLDMÛVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM F Agrárkutatási feladatok, mûszaki fejlesztés XX Mûszaki fejlesztési célelõirányzat XX Nemzeti kutatás-fejlesztési program XX Felsõoktatási kutatási program XXXIII 12 2 Akadémiai Kutatási Pályázatok Forrása F HU EU konform agrárpiaci rendtartás, CMO-k létrehozása F HU EU BSE ellenõrzõ rendszer F HU Vidékfejlesztési intékedések kivitelezését szolgáló intézményi struktúra kialakítása F HU Vetõmagok, szaporítóanyagok és takarmányok minõsítésének fejlesztése F HU Juh és kecske regisztrációs rendszer F HU Élelmiszerbiztonság F Határátkelõhelyek szakemberképzése (HU02/B/AG02) F Vidékfejlesztés Operatív Programjához kapcsolódó intézményrendszer (HU..) F Agrárgazdasági intézményfejlesztés (HU 01XX) F Sapard támogatásból megvalósuló programok F Mezõgazdasági alaptevékenységek beruházásainak támogatása (mezõgazdasági gépbeszerzések és a gép-lizing kivételével) X 9 2 Vállalkozási övezetek támogatása X 9 8 Területfejlesztési célfeladatok támogatással fedezett kiadásai XII 10 4 Vidéki környezet vonzóbbá tétele F Melioráció és öntözésfejlesztés X 9 8 Területfejlesztési célfeladatok támogatással fedezett kiadásai XII 10 4 Vidéki környezet vonzóbbá tétele F ** Vidéki környezet vonzóbbá tétele X 9 2 Turisztikai célelõirányzat X 9 2 Vállalkozási övezetek támogatása X 9 2 Kistérségi támogatási alap X 9 2 Térség- és település-felzárkoztatási célelõirányzat X 9 8 Területfejlesztési célfeladatok támogatással fedezett kiadásai XI 23 6 Címzett és céltámogatások XI 23 7 Területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatás XI 23 8 Céljellegû decentralizált támogatás XII 10 4 Mezõgazdasági alaptevékenységek beruházásainak támogatása (mezõgazdasági gépbeszerzések és a gép-lizing kivételével) XII 10 4 Melioráció és öntözésfejlesztés XV 25 3 Beruházás-ösztönzési célelõirányzat XV 25 3 Kis- és középvállalkozói célelõirányzat XV 25 5 Útfenntartás és fejlesztés XVI 10 8 Környezetvédelmi alap célfeladatok XVI 10 8 Vízügyi célelõirányzat XXIII 10 7 Nemzeti Örökség Program célelõirányzat LXIII 1 Aktív foglalkoztatási eszközök 2002/164. szám M A G YA R K Ö Z L Ö N Y 10069

174 FEJEZET ELÕIRÁNYZAT KEZELÕJE ÖSSZEHANGOLÁSBAN KAPCSOLODÓ ELÕIRÁNYZAT Funkciócsoport Jog Jog- Elõir Kiem. ELÕIRÁNYZAT MEGNEVEZÉSE CÍM cím FEJEZET ALCÍM csop. cím csop. elõír. CÍM ALCÍM XIV IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM F03.D Börtönkörülmények javítása fiatalkorú elítéltek eredményesebb reszocializációja érdekében XV GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM F Energiafelhasználási hatékonyság javítása F13.a ** Beruházás-ösztönzési célelõirányzat F13.a ** Kis- és középvállalkozói célelõirányzat F12.a Útfenntartás és fejlesztés XI 19 2 Lakóépületek energiamegtakarítási programja XV 25 3 Beruházás-ösztönzési célelõirányzat X 9 2 Vállalkozási övezetek támogatása X 9 2 Kistérségi támogatási alap X 9 2 Térség- és település-felzárkoztatási célelõirányzat X 9 8 Területfejlesztési célfeladatok támogatással fedezett kiadásai XI 19 2 Lakóépületek energiamegtakarítási programja XI 23 7 Területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatás XI 23 8 Céljellegû decentralizált támogatás XII 10 4 Vidéki környezet vonzóbbá tétele XV 25 2 Energiafelhasználási hatékonyság javítása XV 25 3 Kis- és középvállalkozói célelõirányzat XX Mûszaki fejlesztési célelõirányzat LXIII 1 Aktív foglalkoztatási eszközök X 9 2 Vállalkozási övezetek támogatása X 9 2 Kistérségi támogatási alap X 9 2 Térség- és település-felzárkoztatási célelõirányzat X 9 8 Területfejlesztési célfeladatok támogatással fedezett kiadásai XII 10 4 Vidéki környezet vonzóbbá tétele XV 25 3 Beruházás-ösztönzési célelõirányzat LXIII 1 Aktív foglalkoztatási eszközök X 9 2 Kistérségi támogatási alap X 9 2 Térség- és település-felzárkoztatási célelõirányzat X 9 8 Területfejlesztési célfeladatok támogatással fedezett kiadásai XI 23 7 Területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatás XII 10 4 Vidéki környezet vonzóbbá tétele F13.b EU SAVE II program F Püspökszilágyi radioktív hulladékkezelõ és tároló telep visszanyerhetõségi és elhelyezési lehetõségeinek értékelése (HU ) F VVER-440/213 típusú atomerõmûvek 2. valószínûségi elemzésének hatósági értéíelése HU F Mûszaki támogatás a nukleáris biztonsági hatóságok számára az atomerõmûvek öregedési, kezelési és maradék élettartam kezelési programokhoz HU 9916 F A nyugati hatósági módszerek és gyakorlatok átadása a nukleáris biztonsági hatóságoknak HU 9916 F13.b Tanúsító és Ellenõrzõ Intézetek fejlesztése program (HU ) M A G YA R K Ö Z L Ö N Y 2002/164. szám

175 FEJEZET ELÕIRÁNYZAT KEZELÕJE ÖSSZEHANGOLÁSBAN KAPCSOLODÓ ELÕIRÁNYZAT Funkciócsoport Jog Jog- Elõir Kiem. ELÕIRÁNYZAT MEGNEVEZÉSE CÍM cím FEJEZET ALCÍM csop. cím csop. elõír. CÍM ALCÍM F Energia Acquis átvétele, intézményfejlesztés F12.a A közúti közlekedés jogharmónizációja (HU/IB/2001/TR/01) F ISPA támogatásból megvalósuló programok XVI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM F Környezetvédelemi PHARE program (HU-0004) F Környezetvédelemi PHARE program (HU-0102) F Környezetvédelemi PHARE program (HU-0204) F Környezetvédelemi PHARE program (HU-03XX) F13.a ISPA támogatásból megvalósuló programok F ** Környezetvédelmi alap célfeladatok (ebbõl: kizárólag a környezetvédelmet közvetlenül elõsegítõ fejlesztésekhez nyújtott támogatás a tájrendezési és kármentesítési feladatok kivételével) X 9 2 Kistérségi támogatási alap X 9 2 Térség- és település-felzárkoztatási célelõirányzat X 9 8 Területfejlesztési célfeladatok támogatással fedezett kiadásai XII 10 4 Vidéki környezet vonzóbbá tétele F13.b Vízügyi célelõirányzat X 9 2 Kistérségi támogatási alap X 9 2 Térség- és település-felzárkoztatási célelõirányzat X 9 8 Területfejlesztési célfeladatok támogatással fedezett kiadásai XI 23 7 Területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatás XII 10 4 Vidéki környezet vonzóbbá tétele XX OKTATÁSI MINISZTÉRIUM F01.e ** Mûszaki fejlesztési célelõirányzat/ Intézményi beruházások F ** Nemzeti kutatás-fejlesztési program F01.d Felsõoktatási kutatási program XII 10 2 Agrárkutatási feladatok, mûszaki fejlesztés XV 25 3 Beruházás-ösztönzési célelõirányzat XX Felsõoktatási kutatási program XXXIII 12 2 Akadémiai Kutatási Pályázatok Forrása XII 10 2 Agrárkutatási feladatok, mûszaki fejlesztés XII 10 2 Agrárkutatási feladatok, mûszaki fejlesztés XX Mûszaki fejlesztési célelõirányzat XXI 10 2 Ágazati kutatásfejlesztés (egészségügyi) XXXIII 12 2 Akadémiai Kutatási Pályázatok Forrása 2002/164. szám M A G YA R K Ö Z L Ö N Y 10071

176 FEJEZET ELÕIRÁNYZAT KEZELÕJE ÖSSZEHANGOLÁSBAN KAPCSOLODÓ ELÕIRÁNYZAT Funkciócsoport Jog Jog- Elõir Kiem. ELÕIRÁNYZAT MEGNEVEZÉSE CÍM cím FEJEZET ALCÍM csop. cím csop. elõír. CÍM ALCÍM XXI EGÉSZSÉGÜGYI, SZOCIÁLIS ÉS CSALÁDÜGYI MINISZTÉRIUM F05.a Ágazati kutatásfejlesztés (egészségügyi) XX Felsõoktatási kutatási program XXXIII 12 2 Akadémiai Kutatási Pályázatok Forrása F HU A járványügyi felügy. Inform. Techn. fejl. F HU Járványügyi biztonság fenntart. fertõzõ bet. ter. F HU Drog projekt twining F HU2003XE-S PHARE Informatikai fejlesztés (PHARE projektek) elõkészítése XXIII NEMZETI KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG MINISZTÉRIUMA F08.b Nemzeti Örökség Program célelõirányzat XXIV GYERMEK-, IFJÚSÁGI ÉS SPORTMINISZTÉRIUM F HU Kábítószerügyi Egyeztetõ Fórumok Intézményfejlesztése projekt F Esélyegyenlõség biztosítása a fogyatékkal élõk számára F Kábitószerügyi Információs Szolgáltató Irodák létrehozása XXVI FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM X 9 2 Kistérségi támogatási alap X 9 5 Egyházi kulturális örökség értékeinek rekonstrukciója és egyéb beruházások X 9 8 Területfejlesztési célfeladatok támogatással fedezett kiadásai XII 10 4 Vidéki környezet vonzóbbá tétele F13.b HU Többszörösen hátrányos helyzetû lakosságcsoportok foglalkoztathatóságának javítása F13.b HU Az autonom párbeszéd megerõsítése F06.g HU Munkahelyi egészség és biztonsági - közös projekt F13.b HU Kisérleti program a nõk munkaerõpiaci reintegrációjának támogatására F13.b HU A foglalkoztatási rehabilitáció eszköztárának rendszerszemléletû fejlesztése F13.b HU SPP H II - Speciális felkészítõ program a Strukturális Alapok fogadására F13.b HU Humánerõforrás fejlesztés a munkahelyi egészség és biztonság területén F13.b HU Állami Fogalakoztatási Szolgálat modernizálása F13.b HU Küzdelem a munkavilágából történõ kirekesztõdés ellen F13.b HU PGF - Projekt Elõkészítési Alap F13.b HU Humánerõforrás-fejlesztés OP ex-ante értékelése F13.b 8 8 Közmunkaprogramok támogatása LXIII 1 Aktív foglalkoztatási eszközök F04.d 8 12 ** Szakképzési programok támogatása M A G YA R K Ö Z L Ö N Y 2002/164. szám

177 FEJEZET ELÕIRÁNYZAT KEZELÕJE ÖSSZEHANGOLÁSBAN KAPCSOLODÓ ELÕIRÁNYZAT Funkciócsoport Jog Jog- Elõir Kiem. ELÕIRÁNYZAT MEGNEVEZÉSE CÍM cím FEJEZET ALCÍM csop. cím csop. elõír. CÍM ALCÍM XXXIII MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA F01.d Akadémiai Kutatási Pályázatok Forrása LXIII MUNKAERÕPIACI ALAP F13.b 1 ** Aktív foglalkoztatási eszközök (ebbõl: csak az önfoglalkoztatóvá válás támogatása) XII 10 2 Agrárkutatási feladatok, mûszaki fejlesztés XX Mûszaki fejlesztési célelõirányzat XX Felsõoktatási kutatási program XXI 10 2 Ágazati kutatásfejlesztés (egészségügyi) X 9 2 Vállalkozási övezetek támogatása X 9 2 Kistérségi támogatási alap X 9 8 Területfejlesztési célfeladatok támogatással fedezett kiadásai XI 23 6 Címzett és céltámogatások XI 23 7 Területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatás XI 23 8 Céljellegû decentralizált támogatás XII 10 4 Vidéki környezet vonzóbbá tétele XV 25 3 Beruházás-ösztönzési célelõirányzat XV 25 3 Kis- és középvállalkozói célelõirányzat XXVI 8 8 Közmunkaprogramok támogatása Megjegyzés: Azon elõirányzatok esetében, amelyek mellett összehangolásban kapcsolódó elõirányzat nem szerepel, az összehangolás szabályait nem, csak az OTMR adatszolgáltatást, a kormányrendelet 79. (2), 83. (2) c), j), 85. (2), 87. (7), 92. (4) elõírásait kell alkalmazni. ** jelöléssel rendelkezõ elõirányzatokból nyújtott támogatásokkal kapcsolatban kötelezõ megküldeni az ÁHH-ba a 163/2001. (IX. 14.) Korm. rend. 9. számú mellékletét! 2002/164. szám M A G YA R K Ö Z L Ö N Y 10073

178 10074 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/164. szám 5. számú melléklet a 306/2002. (XII. 27.) Korm. rendelethez [8/a. számú melléklet a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelethez] A támogatás ismertetése 1. A támogatás megnevezése: 1.1. A támogatást meghirdetõ/kiíró intézmény megnevezése: 1.2. A támogatási konstrukció megjelentetésének (tervezett) idõpontja: 2. Elhelyezkedése a támogatási rendszerben 2.1. Az ismertetett támogatási konstrukció,,a vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások tilalma alóli mentességek egységes rendjérõl szóló kormányrendelet hatálya alá tartozik: igen nem (megjelölendõ) a Pénzügyminisztérium Támogatásokat Vizsgáló Irodája által adott vélemény száma és kiadásának idõpontja: TVI vélemény száma: Vélemény kiadásának idõpontja:... Támogatási kategória (Kérjük annyiszor kitölteni, ahány különbözõ támogatási kategória szerint adható támogatás)*: 2.2. A támogatás forrása(i): A támogatási konstrukció forrásának/forrásainak költségvetési törvény szerinti besorolása és megnevezése Fejezet Cím Alcím Jogcím cs. Jogcím / / / / Megnevezés: Fejezet Cím Alcím Jogcím cs. Jogcím / / / / Megnevezés: Fejezet Cím Alcím Jogcím cs. Jogcím / / / / Megnevezés: Fejezet Cím Alcím Jogcím cs. Jogcím / / / / Megnevezés: Fejezet Cím Alcím Jogcím cs. Jogcím / / / / Megnevezés: A támogatás összesített kerete: Nemzeti forrás A támogatási forrás jellege (Egyszerre egy jelleg jelölhetõ meg) ISPA SAPARD PHARE A támogatás keretösszege (Forrásonként) (E Ft) * A 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 8/b. számú mellékletének segédleti része alapján töltendõ ki.

179 2002/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Az 1. pontban ismertetett támogatás megnevezése az elõzõ évben (és a költségvetési sor(ok) pontos feltüntetése):** 3. Elnyerésének módja 3.1. nem pályázatos (pl. alanyi, címzett, jogszabályi): 3.2. pályázatos 4. A döntés mechanizmusa 4.1. A döntés típusa centralizált decentralizált (megjelölendõ) 4.2. A döntéshozó (személy vagy testület): 4.3. A döntési folyamat leírása, a résztvevõk megnevezésével, szerepük feltüntetésével egy vagy több forrás esetén: 4.4. Az ismertetett támogatás más támogatási konstrukcióval való kapcsolata (pl. egymást kiegészítõ, feltételezõ támogatások; társfinanszírozás): 5. A finanszírozás mechanizmusa 5.1. A finanszírozási folyamatban résztvevõk [pl. megbízott bonyolító szervezet(ek), intézmény(ek)] megnevezése, szerepük feltüntetése, postai címe: 5.2. Az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 92. (4) bekezdése szerinti, az Adóhatóságok köztartozásokról szóló értesítésének jogosultja (a címzett megnevezése, postai címe) : 6. A támogatás célja (szövegesen): 7. A támogatás formája (pl. vissza nem térítendõ támogatás, kamattámogatás stb.; kamattámogatás esetén a kamattá - mogatás %-os mértékének, illetve idõtartamának megadásával): 8. A támogatás feltételei (kizáró okok, maximális idõtartama stb.): 9. A támogatottak köre (a támogatási konstrukció kedvezményezettjei pl. kisvállalkozások, államháztartáson belüli nonprofit szervezetek stb. a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 8/b. számú melléklete I. részében feltüntetett minõsítési kódoknak megfelelõen): 10. Támogatás adható mértéke (támogatottankénti minimális esetleg maximális mérték szövegesen): 11. Az ismertetett támogatás adatszolgáltató kapcsolattartója (név, telefonszám, postai cím): dátum az adatszolgáltató aláírása ** Elõzmény nélküli, újonnan megjelentetni kívánt támogatási konstrukció esetén kihúzandó.

180 10076 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/164. szám 6. számú melléklet a 306/2002. (XII. 27.) Korm. rendelethez [8/b. számú melléklet a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelethez] Adatlap a támogatási döntésrõl 1 (Az igénylõ tölti ki) I. Adatlap a támogatási döntésrõl I./1. Az igénylõ azonosító adatai A pályázat egyedi azonosítója (a kezelõ szervezet tölti ki):... Az igénylõ minõsítési kódja (kérjük a megfelelõ számot beírni): Megnevezése: Belföldi természetes személy (magánszemély, max. 250 EFt éves nettó árbevétellel rendelkezõ mezõgazdasági õstermelõ) 2. Mikrovállalkozás* (10 fõnél kevesebb foglalkoztatott, max. 700 MFt/év nettó árbevétel vagy 500 MFt/év mérlegfõösszeg) 3. Kisvállalkozás* (50 fõnél kevesebb foglalkoztatott, max. 700 MFt/év nettó árbevétel vagy 500 MFt/év mérlegfõösszeg) 4. Középvállalkozás* (250 fõnél kevesebb foglalkoztatott, max MFt/év nettó árbevétel vagy 2700 MFt/év mérlegfõösszeg) 5. Nagyvállalat (250 fõ feletti foglalkoztatott és több, mint MFt/év nettó árbevétel vagy több, mint 6750 MFt/év mérlegfõösszeg) 6. Nonprofit szervezet államháztartáson belül (pl. önkormányzat) 7. Nonprofit szervezet államháztartáson kívül (pl. alapítvány, kht.) 8. Támogatási szempontból kedvezményezett és az 1 4 kategóriákba nem tartozó vállalkozás Megjegyzés: * A kis- és középvállalatokról, fejlõdésük támogatásáról szóló évi XCV. tv. alapján; a 2, 3, 4, 8 vállalkozási formák esetén: az állami, az önkormányzati vagy 3. és 4. vállalkozási formákon kívüli vállalkozások tulajdoni részesedése tõke vagy szavazati jog alapján külön-külön és együttesen sem haladhatja meg a 25%-ot, kivéve az intézményi befektetõket (pl.: bank, befektetési társaság, biztosító Rt., magánnyugdíjpénztár stb.); a 2, 3, 4, 8 vállalkozási formák esetén: a mutatószámokat az utolsó éves beszámoló, újonnan alapított vállalkozás esetén a tárgyévre vonatkozó üzleti terv alapján kell meghatározni, vagy a már rendelkezésre álló gazdálkodási adatokat éves szintre kell vetíteni; egyéni vállalkozás esetén a mutatószámokat a személyi jövedelemadóról szóló tv.-ben elõírt nyilatkozat alapján kell meghatározni és a besorolást megjelölni; Az igénylõ neve (M): Az igénylõ székhelye, irszám: település:... cím: utca hsz. hrsz. Az igénylõ telephelye**, irszám: település:... cím: utca hsz. hrsz. Az igénylõ postai címe**, irszám: település:... cím: utca hsz. **(A telephely és a postai cím csak abban az esetben töltendõ ki, ha eltér a székhely címétõl.) Telefonszám: Az igénylõ adószáma (M) ( Minõsítési kód esetén töltendõ ki, formátummal): - - Az igénylõ adóazonosító jele (M) (1. minõsítési kód esetén töltendõ ki, 10 hosszúságban): Az igénylõ egyéb azonosítói: Regisztrációs szám (mezõgazdasági tevékenységet folytató igénylõ esetén): Önkormányzati törzsszám (önkormányzatok esetében): Társadalombiztosítási azonosító jel (1. minõsítési kód esetén töltendõ ki): - - Társadalombiztosítási törzsszám ( minõsítési kód esetén töltendõ ki): Statisztikai szám ( minõsítési kód esetén, teljes hosszúságban kitöltendõ): A már megküldött adatok tekintetében bekövetkezett változás(ok) esetén kérjük módosítás felirattal szövegesen jelezze ezt az adatlapon, és aktualizálja az érintett adatmezõ(k) adatait. Az (M) jelû mezõk kitöltése minden esetben kötelezõ!

181 2002/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Adatlap a támogatási döntésrõl 2 (Az igénylõ tölti ki) I. I./2. A vállalkozás gazdálkodási adatai ( minõsítési kód esetén töltendõ ki, a legutolsó éves mérlegbeszámoló alapján) Mérlegév: Nettó árbevétel: Mérleg szerinti eredmény: Saját tõke: EFt EFt EFt Teljes munkaidõs (statisztikai) létszám: Fõ I./3. A fejlesztés eredményei a pályázat benyújtását követõ 5. évben Nettó árbevétel: EFt ebbõl fejlesztés miatt: EFt A megvalósításra kerülõ projekt naturális adatai (pl. állatlétszám, terület stb.): ebbõl a fejlesztést jellemzõ naturális adatok (pl. állatlétszám, területnövekedés stb.): Teljes munkaidõs (statisztikai) létszám: ebbõl fejlesztés miatt új létszám: Fõ ebbõl fejlesztés miatt megtartott létszám: Fõ I./4. A program/projekt azonosító adatai A program/projekt céljának szöveges megnevezése (M):... Fõ Igényelt összeg: EFt A megvalósítási hely (M) pontos címe, irszám: település:... cím: utca hsz. hrsz. A támogatási konstrukció megnevezése (M):... *Több támogatási konstrukció együttes támogatására vonatkozó igény benyújtása esetén töltendõ ki: *A támogatási konstrukció megnevezése (M):... *A támogatási konstrukció megnevezése (M):... *A támogatási konstrukció megnevezése (M):... *A támogatási konstrukció megnevezése (M): dátum PH. az igénylõ aláírása A már megküldött adatok tekintetében bekövetkezett változás(ok) esetén kérjük módosítás felirattal szövegesen jelezze ezt az adatlapon, és aktualizálja az érintett adatmezõ(k) adatait. Az (M) jelû mezõk kitöltése minden esetben kötelezõ!

182 10078 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/164. szám Adatlap a támogatási döntésrõl 3 (A döntéshozó tölti ki) II. II/1. A támogatási forrás adatai A pályázat egyedi azonosítója (a kezelõ szervezet tölti ki):... A támogatási konstrukció megnevezése:... A támogatási konstrukció megjelenésének éve: A döntéshozó megnevezése:... A döntés idõpontja:.. II/2. A támogatott program, projekt adatai Az igénylõ neve (M): Az igénylõ székhelye, ir.szám: település:... cím: utca hsz. hrsz. Az igénylõ adószáma (M) ( minõsítési kód esetén töltendõ ki, formátummal): - - Az igénylõ adóazonosító jele (M) (1. minõsítési kód esetén töltendõ ki, 10 hosszúságban): A program / projekt céljának szöveges megnevezése: A megvalósítási hely pontos címe, ir.szám: település :... cím: utca hsz. hrsz. Projekt kezdete:.. befejezése:.. Szerzõdéskötésrõl szóló értesítés esetén a szerzõdéskötés idõpontja:.. II/2.1. A támogatott projekt költségszerkezete a szerzõdés száma: A projekt jóváhagyott teljes költségigénye (1= ) eft 2. A pályázó saját forrása: eft 3. A bankhitel összege: eft 4. Jóváhagyott támogatás mértéke összesen (5+ 6):* eft 5. Közösségi támogatási forrás:** eft 6. Nemzeti támogatási forrás: eft 7. Egyéb támogatási jellegû forrás:*** eft 8. Nem támogatási forrás: eft * A jóváhagyott támogatás mértéke a vissza nem térítendõ támogatás, kamatmentes visszatérítendõ támogatás, kedvezményes kamattal visszatérítendõ támogatás és a tõkebefektetés összege. A jóváhagyott támogatás mértékének forrásonkénti részletezését kérjük a II/2.2. pontban bemutatni. ** A közösségi támogatás megnevezése PHARE SAPARD ISPA *** Pl.: más támogatási konstrukcióból adott támogatás, önkormányzati hozzájárulás stb. A már megküldött adatok tekintetében bekövetkezett változás(ok) esetén kérjük módosítás felirattal szövegesen jelezze ezt az adatlapon, és aktualizálja az érintett adatmezõ(k) adatait. Az (M) jelû mezõk kitöltése minden esetben kötelezõ!

183 2002/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Adatlap a támogatási döntésrõl 4 II/2.2. A támogatási konstrukcióból megítélt támogatási összeg forrásonkénti bemutatása A támogatási forrásának/forrásainak költségvetési törvény szerinti besorolása és megnevezése Fejezet: A támogatás keretösszege (Forrásonként) (E Ft) Megnevezés: Fejezet: Megnevezés: Fejezet: Megnevezés: Fejezet: Megnevezés: Fejezet: Megnevezés: Cím Alcím Jogcím cs. Jogcím / / / Cím Alcím Jogcím cs. Jogcím / / / Cím Alcím Jogcím cs. Jogcím / / / Cím Alcím Jogcím cs. Jogcím / / / Cím Alcím Jogcím cs. Jogcím / / / A támogatási konstrukcióból megítélt támogatás összesen: II/2.3. A jóváhagyott támogatás formájának megnevezése (egyszerre több támogatási forma is bejelölhetõ) Vissza nem térítendõ támogatás Kamatmentes visszatérítendõ támogatás Kedvezményes kamattal visszatérítendõ támogatás Kamattámogatás Kezességvállalás Tõkejuttatás Jóváhagyott támogatás mértéke (EFt) A már megküldött adatok tekintetében bekövetkezett változás(ok) esetén kérjük módosítás felirattal szövegesen jelezze ezt az adatlapon, és aktualizálja az érintett adatmezõ(k) adatait. Az (M) jelû mezõk kitöltése minden esetben kötelezõ!

184 10080 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/164. szám Adatlap a támogatási döntésrõl 5 II/2.4. A jóváhagyott támogatás részletezése A támogatást folyósító bank megnevezése:... A támogatott folyósító banknál vezetett számlaszám: Vissza nem térítendõ támogatás ütemezése Támogatás folyósításának éve Támogatás folyósításának ütemezése (EFt). év. év. év. év. év. év. év. év Kamatmentes visszatérítendõ támogatás részletezése Támogatás folyósításának éve Támogatás folyósításának ütemezése (EFt) Támogatás visszafizetés éve Támogatás visszafizetés ütemezése (EFt). év. év. év. év. év. év. év. év. év. év. év. év. év. év. év. év Kedvezményes kamattal visszatérítendõ támogatás részletezése Támogatás folyósítás éve Támogatás folyósítás ütemezése (EFt) Támogatás törlesztés éve Támogatás törlesztés ütemezése (kamat nélkül) (EFt). év. év. év. év. év. év. év. év. év. év. év. év. év. év. év. év A kedvezményes kamat jellege: Változó Fix Fix kamat mértéke:, % Változó kamat mértéke:, % A már megküldött adatok tekintetében bekövetkezett változás(ok) esetén kérjük módosítás felirattal szövegesen jelezze ezt az adatlapon, és aktualizálja az érintett adatmezõ(k) adatait. Az (M) jelû mezõk kitöltése minden esetben kötelezõ!

185 2002/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Adatlap a támogatási döntésrõl 6 Kamattámogatás részletezése Hitelfolyósítás éve Hitelfolyósítás ütemezése (EFt) Hiteltörlesztés éve. év. év. év. év. év. év. év. év. év. év. év. év. év. év. év. év Hiteltörlesztés ütemezése (kamat nélkül) (EFt) Hitelezõ pénzintézet neve:... Hitel összege: EFt Kamattámogatás mértéke:, % Kamattámogatás idõtartama (év): -tól -ig Kezességvállalás részletezése Hitelfolyósítás éve Hitelfolyósítás ütemezése (EFt) Hiteltörlesztés éve. év. év. év. év. év. év. év. év. év. év. év. év. év. év. év. év Hiteltörlesztés ütemezése (kamat nélkül) (EFt) A kedvezményes kamat jellege: Változó Fix Fix kamat mértéke:, % Változó kamat mértéke:, % A kezességvállalás mértéke: EFt A kezességvállalási díj mértéke:, % vagy EFt Kezességvállalás idõtartama (év): -tól -ig Tõkejuttatás részletezése Tõkejuttatás típusa: Értéke: EFt Tulajdoni arány: Szavazati arány: Befektetés dátuma: Cégalapítás dátuma: A már megküldött adatok tekintetében bekövetkezett változás(ok) esetén kérjük módosítás felirattal szövegesen jelezze ezt az adatlapon, és aktualizálja az érintett adatmezõ(k) adatait. Az (M) jelû mezõk kitöltése minden esetben kötelezõ!

186 10082 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/164. szám Adatlap a támogatási döntésrõl 7 II/3. A vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások tilalma alóli mentességek egységes rendjérõl szóló kormányrendelet értelmében a Pénzügyminisztérium keretein belül mûködõ Támogatásokat Vizsgáló Iroda által adott vélemény száma: TVI - / / / Döntés - vélemény kiadásának idõpontja:.. A támogatott igénylõ és/vagy tevékenység a vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások tilalma alóli mentességek egységes rendjérõl szóló kormányrendelet hatálya alá tartozik: Igen Nem Ágazat kódja:* Támogatási kategória kódja:* megnevezése:... megnevezése:... A jóváhagyott támogatás támogatástartalma: EFt Támogatási intenzitás:, % A támogatási intenzitás mutatóhoz elszámolható költségek összesen*: EFt * Kitöltendõ a mellékelt segédlet alapján dátum P. H. a döntéshozó aláírása A már megküldött adatok tekintetében bekövetkezett változás(ok) esetén kérjük módosítás felirattal szövegesen jelezze ezt az adatlapon, és aktualizálja az érintett adatmezõ(k) adatait. Az (M) jelû mezõk kitöltése minden esetben kötelezõ!

187 2002/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Segédlet az adatlap kitöltéséhez* Ágazatok 1. Az Európai Megállapodás 2. számú jegyzõkönyvének hatálya alá tartozó acéltermékek vagy vas-, acél-, vasötvözet-alapanyag gyártása (TEÁOR 03 DJ 27.1), az Európai Megállapodás 2. számú jegyzõkönyvének hatálya alá nem tartozó acéltermékek gyártása és a vas, acél egyéb feldolgozása (TEÁOR 03 DJ 27.2, 27.3, és 27.52) 2. Feketeszén-bányászat (TEÁOR 03 CA1010) 3. Jármûgyártás (TEÁOR 03 DM a hójáró motoros szán, önjáró golfkocsi, kétéltû gépjármû, sportgépjármû, diagnosztikai és kezelõ jármû, tûzoltóautó, seprõs autó, mozgókönyvtár, katonai használatra szánt jármûvek, közúton kívüli használatra szánt dömper kivételével; a gépjármû villamos részeinek gyártása (TEÁOR 03 DL 31.61); a gépjármû-karosszéria gyártása (TEÁOR 03 DM 34.20); a gépjármû alkatrészei és tartozékainak gyártása (TEÁOR 03 DM 34.30); a szék és ülés gyártása közúti gépjármûvekhez (TEÁOR 03 DN 36.11) 4. Szintetikus szálipar [selyemfonás (TEÁOR 03 DB 17.15) a selyemszál gombolyítása, mosása és fonása, a selyemhulladék kártolása és fésülése, valamint a selyem- és selyemtípusú fonal gyártásának kivételével; az egyéb textilszövés (TEÁOR 03 DB ); az egyéb széles szövetgyártása len-, rami-, kender-, juta-, háncsrost- és különleges fonalból kivételével; valamint a vegyi szál gyártása (TEÁOR 03 DG 24.70)] 5. Szállítás/Közlekedés (TEÁOR 03 I 60.10, 60.23, 60.24, 61.1, 61.2, 62.1 és 62.2) 6. Hajóépítés (TEÁOR 03 DM 35.1 alá tartozó tevékenység közül a tengeri kereskedelmi hajó építése) 7. Mezõgazdaság 8. Halászat 9. Egyéb Támogatási kategóriák a január 1-jétõl hatályos, módosított a vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások tilalma alóli mentességek egységes rendjérõl szóló 163/2001. (IX. 14.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének megfelelõen A. Horizontális célok AA. Kutatás-fejlesztés AAA. Alapkutatás AAB. Alkalmazott (ipari) kutatás AAC. Kísérleti (prekompetitív) fejlesztés AB. Környezetvédelem ABA. Beruházás ABB. Mûködési támogatás ABC. Környezeti károk helyreállítása AC. Támogatási szempontból kedvezményezett vállalkozások ACA. Beruházás ACB. Tanácsadás ACC. Kiállításokon való részvétel ACD. Kockázati tõke befektetés AD. Foglalkoztatás ADA. Munkahelyteremtés ADB. Munkahelymegõrzés AE. Képzés AEA. Általános képzés AEB. Speciális képzés AF. Megmentés és szerkezetátalakítás AFA. Megmentés AFB. Szerkezetátalakítás AG. Kultúra B. Országos, valamennyi tervezési-statisztikai régiót érintõ területfejlesztési támogatás BA. Az A. pont alá nem sorolható beruházási cél BAA. Munkahelyteremtés * A már megküldött adatok tekintetében bekövetkezett változás(ok) esetén kérjük módosítás felirattal szövegesen jelezze ezt az adatlapon, és aktualizálja az érintett adatmezõ(k) adatait. Az (M) jelû mezõk kitöltése minden esetben kötelezõ!

188 10084 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/164. szám BAB. Egyéb beruházási cél BB. Regionális hátrány csökkentése érdekében nyújtott, idõben korlátozott mértékben csökkenõ mûködési támogatás C. Ágazati CA. Gépjármûipar CB. Szénbányászat CC. Acélipar CCA. Európai Megállapodás 2. számú jegyzõkönyv hatálya alá tartozó acélipari vállalkozások CCB. Európai Megállapodás 2. számú jegyzõkönyv hatálya alá nem tartozó acélipari vállalkozások CD. Szintetikus szál ipar CE. Hajóépítõ-ipar CF. Szállítás, közlekedés CFA. Vasúti, közúti és belvízi közlekedés és szállítás CFB. Légi közlekedés és szállítás CFC. Tengeri közlekedés és szállítás D. Csekély összegû támogatás E. Természeti csapás és egyéb rendkívüli események kompenzálása F. A 3.. (2) bekezdés alapján Kormány általi eseti mentesítés Útmutató a támogatási intenzitás számításához A támogatás felsõ határának mérõszáma a támogatási intenzitás, amely a támogatástartalom és az elszámolható költségek jelenértékének hányadosa. A támogatási intenzitás kiszámításakor a több év alatt nyújtott támogatások, illetve a több év alatt felmerülõ elszámolható költségek esetén azok jelenértékét ugyanazon referenciaráta figyelembevételével kell meghatározni. Az alábbiakban az egyes támogatási kategóriáknál figyelembe veendõ elszámolható költségek kerülnek meghatározásra. Az egyes támogatási kategóriák elszámolható költségei között fel nem sorolt tételeket a támogatási intenzitás meghatározásakor nem lehet figyelembe venni. Az egyes támogatási kategóriáknál az elszámolható költségek köre: A. Horizontális célok AA. Kutatási-fejlesztési célú támogatás esetében: Kizárólag az adott kutatási programban részt vevõ kutatók, technikusok, egyéb kisegítõ személyzet személyi jellegû ráfordításai a számvitelrõl szóló évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 79. -a szerint. Kizárólag és folyamatosan kutatási célra használt eszközök (mûszerek, berendezések, telek, építmények) bekerülési értékének a számviteli törvény , 51. -ai szerint részét képezõ tételek. (A számviteli törvény 25. (7) bekezdése szerinti szellemi termékek bekerülési értéke támogatási szempontból csak akkor vehetõ figyelembe, ha azokat a vállalkozás más szervezettõl vásárolta.) Kizárólag az adott kutatáshoz kapcsolódó anyagfelhasználás, igénybe vett szolgáltatások (konzultáció, technikai, kutatási szolgáltatások, közmûszolgáltatás), egyéb szolgáltatások (szolgáltatási eljárás díj) költségei a számviteli törvény 78. -ának (2) (4) bekezdése szerint. AB. Környezetvédelmi célú támogatás esetében: ABA. Beruházás Környezetvédelmi cél megvalósítása érdekében beszerzett eszközök bekerülési értékébe tartozó tételek: = a számviteli törvény , 51. -ai szerint, feltéve, hogy ezen beszerzések szigorúan a környezetvédelmi cél megvalósítására korlátozott beruházási költsége, csökkentve a beruházás elsõ öt évében felmerülõ teljesítmény és hatékonyság növekedésébõl származó profittal. ABB. Mûködési támogatás Mûködési támogatás estében az állami támogatások mentesítésének egységes rendjérõl szóló kormányrendelet 4. számú mellékletében foglaltak az irányadók. ABC. Környezeti károk helyreállítása Kizárólag a korábbi környezeti károkozások helyreállítása során felmerült költségek, a számviteli törvény ai szerint. Az így figyelembe vett költségek összegét csökkenteni kell a számításoknál a helyreállított földterület értéknövekedésének összegével. (Megjegyzés: a kárhelyreállítás költségeit nem lehet az eszközök bekerülési értékeként elszámolni!)

189 2002/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y AC. Támogatási szempontból kedvezményezett vállalkozások támogatása esetében: ACA. Beruházás Összhangban a BA. pont alatt elszámolható költségekkel. ACB. Tanácsadás Konzultáció, tanácsadás miatt igénybe vett szolgáltatások költségei a számviteli törvény 78. -ának (3) bekezdése szerint. ACC. Kiállításokon való részvétel A számviteli törvény ai szerint, feltéve, hogy ezek a költségek a vállalkozás által igénybe vett kiállítási hely bérlése, felállítása és mûködtetése kapcsán merültek fel. AD. Foglalkoztatási támogatás esetén: ADA. Munkahelyteremtés Az újonnan felvett munkavállalók (az újonnan létesített munkahelyek számának nettó növekedése az érintett vállalkozásban) személyi jellegû ráfordításainak 12 havi összege a számviteli törvény 79. -a szerint. ADB. Munkahelymegõrzés A megõrzött munkahelyeken dolgozó munkavállalók személyi jellegû ráfordításainak 12 havi összege a számviteli törvény 79. -a szerint. AE. Képzési célú támogatás esetében: A képzéshez nyújtott szaktanácsadói munka költségei, az oktatók személyi jellegû ráfordításai a számviteli törvény 78. -ának (3) bekezdése és 79. -a szerint. Az oktatók és a képzésben részesülõk utazási költségei a számviteli törvény 78. (3) és 79. -ának (3) bekezdései szerint. A képzés céljából vásárolt vagy elõállított eszközök (kiadványok, segédeszközök) számlázott értéke, illetve a számviteli törvény 51. -ának (1) bekezdése szerinti közvetlen önköltsége. A képzéshez használt eszközöknek a képzés idõtartamára elszámolt értékcsökkenési leírása a számviteli törvény 80. -a szerint. A képzésben részesülõk személyi jellegû ráfordításai a számviteli törvény 79. -a szerint, maximum az elõzõekben felsoroltak összegéig. B. Országos, valamennyi tervezési-statisztikai régiót érintõ területfejlesztési támogatás BA. Az A. pont alá nem sorolható beruházási célú támogatás esetében: BAA. Munkahelyteremtésre nyújtott beruházási támogatás A számviteli törvény 79. -a szerint elszámolható, az újonnan felvett munkavállalók (az újonnan létesített munkahelyek számának nettó növekedése az érintett vállalkozásban) személyi jellegû ráfordításainak 24 havi összege. BAB. Egyéb célra nyújtott beruházási támogatás A tárgyi eszközök, szabadalmak, egy egész üzemre vonatkozó licenc, szabadalmazott és nem szabadalmazott know-how-k számviteli törvény , 51. -ai szerinti bekerülési értéke, melyen belül az egész üzemre vonatkozó licenc, szabadalmazott és nem szabadalmazott know-how-k (a továbbiakban támogatásban részesíthetõ immateriális javak) bekerülési értéke nem haladhatja meg a tárgyi eszközök bekerülési értékének 25%-át. A támogatási szempontból kedvezményezett vállalkozások beruházásaira az elõzõekben leírt 25%-os korlátozás nem vonatkozik. Az elszámolható eszközöknek meg kell felelniük a vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások tilalma alóli mentességek egységes rendjérõl szóló 163/2001. (IX. 14.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 30. (4) bekezdésében foglaltaknak. A támogatásban részesíthetõ immateriális javaknak a beruházási támogatásban részesülõ területhez kell kapcsolódniuk, a kedvezményezett beruházó tehát kizárólag Magyarországon jogosult felhasználni azokat, illetve az eszközöknek legalább öt évig Magyarországon kell maradniuk. A támogatásban részesíthetõ immateriális javakra még különösen a következõ feltételeknek kell teljesülniük: amortizálható eszközökként szerepelnek a vállalat eszközei között és beszerzésük harmadik féltõl piaci körülmények között történik. Amennyiben a támogatásban részesíthetõ immateriális javakat vagy azok egy részét a beruházó több, a R. 29. szerinti különbözõ támogatási intenzitású régióban is használja, akkor a támogatásban részesíthetõ immateriális javak esetében a legalacsonyabb intenzitás irányadó. Szintentartásra fordított költségek nem számolhatók el. C. Ágazati támogatások Az A., illetve B. pont alatti megfelelõ kategóriánál felsorolt költségekkel összhangban.

190 10086 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/164. szám 7. számú melléklet a 306/2002. (XII. 27.) Korm. rendelethez [9. számú melléklet a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelethez] Adatlap a támogatás finanszírozásáról (Az utalványozó tölti ki) 1. A támogatási forrás adatai A döntéshozó megnevezése: A támogatás / pályázat megnevezése: Költségvetési támogatás esetén a támogatási forrás költségvetési éve: elõirányzat száma / / / fejezet száma: címe, alcíme, megnevezése: Döntés idõpontja: A támogatott azonosító adatai A támogatott neve: A támogatott székhelye, irszám: település: cím: utca hsz. hrsz. A támogatott adószáma (8+1+2 formátummal) - - A támogatott adóazonosító jele (10 hosszúságban) Önkormányzati törzsszám (csak önkormányzatok esetében) 3. A támogatott program, projekt adatai A projekt céljának szöveges megnevezése: A megvalósítási hely irányítószáma település: cím: utca hsz. hrsz. 4. Az utalványozás adatai Utalványozás dátuma: Számla összege (1= ) E Ft 2. támogatás összege: E Ft ebbõl: nem hazai forrás: E Ft 3. saját forrás összege: E Ft 4. hitel összege: E Ft 5. egyéb forrás összege: E Ft Kamat összege E Ft ebbõl kamattámogatás: E Ft, % A szerzõdéskötés idõpontja:... A szerzõdés száma: A 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 92. (4) bekezdésében szereplõ szervektõl a jelen adatlap kiállítását megelõzõ nappal bezárólag a pályázó 60 napnál régebbi köztartozásáról értesítést nem kaptam. Dátum: PH. Az utalványozó aláírása

191 2002/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y számú melléklet a 306/2002. (XII. 27.) Korm. rendelethez [10/a. számú melléklet a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelethez] AZ ÖNKORMÁNYZATOK NETTÓ FINANSZÍROZÁSÁNAK ÜTEMEZÉSE Sorszám Az önkormányzatokat nettó módon megilletõ támogatások utalása az önkormányzatok részére idõpont (a táblában megjelölt nap, illetve az azt követõ elsõ munkanap) a 13 részletben utalandók megoszlása a tárgyévi elõirányzat %-ában A nettósítás tartalma (levonások) 1. december 21. 8,0 december 20-án fennálló kincstári követelés TÁH forgótõke 2. január 25. 9,5 Az elõzõ havi kifizetéseket és a január 15-ig kifizetett 13. havi illetményt terhelõ befizetési kötelezettség (adók, járulékok) TÁH forgótõke visszapótlás TÁH által befizetett magán-nyugdíjpénztári tagdíj 3. február 25. 7,5 Az elõzõ havi kifizetéseket terhelõ befizetési kötelezettség (adók, járulékok) TÁH forgótõke visszapótlás TÁH által befizetett magán-nyugdíjpénztári tagdíj 4. március 25. 7,5 Az elõzõ havi kifizetéseket terhelõ befizetési kötelezettség (adók, járulékok) TÁH forgótõke visszapótlás TÁH által befizetett magán-nyugdíjpénztári tagdíj 5. április 25. 7,5 Az elõzõ havi kifizetéseket terhelõ befizetési kötelezettség (adók, járulékok) TÁH forgótõke visszapótlás TÁH által befizetett magán-nyugdíjpénztári tagdíj 6. május 25. 7,5 Az elõzõ havi kifizetéseket terhelõ befizetési kötelezettség (adók, járulékok) TÁH forgótõke visszapótlás TÁH által befizetett magán-nyugdíjpénztári tagdíj 7. június 25. 7,5 Az elõzõ havi kifizetéseket terhelõ befizetési kötelezettség (adók, járulékok) TÁH forgótõke visszapótlás TÁH által befizetett magán-nyugdíjpénztári tagdíj

192 10088 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/164. szám 8. július 25. 7,5 Az elõzõ havi kifizetéseket terhelõ befizetési kötelezettség (adók, járulékok) TÁH forgótõke visszapótlás TÁH által befizetett magán-nyugdíjpénztári tagdíj 9. augusztus 25. 7,5 Az elõzõ havi kifizetéseket terhelõ befizetési kötelezettség (adók, járulékok) TÁH forgótõke visszapótlás TÁH által befizetett magán-nyugdíjpénztári tagdíj 10. szeptember 25. 7,5 Az elõzõ havi kifizetéseket terhelõ befizetési kötelezettség (adók, járulékok) TÁH forgótõke visszapótlás TÁH által befizetett magán-nyugdíjpénztári tagdíj 11. október 25. 7,5 Az elõzõ havi kifizetéseket terhelõ befizetési kötelezettség (adók, járulékok) TÁH forgótõke visszapótlás TÁH által befizetett magán-nyugdíjpénztári tagdíj 12. november 25. 7,5 Az elõzõ havi kifizetéseket terhelõ befizetési kötelezettség (adók, járulékok) TÁH forgótõke visszapótlás TÁH által befizetett magán-nyugdíjpénztári tagdíj 13. december 20. 7,5 Az elõzõ havi kifizetéseket terhelõ befizetési kötelezettség (adók, járulékok) TÁH forgótõke visszapótlás TÁH által befizetett magán-nyugdíjpénztári tagdíj

193 9. számú melléklet a 306/2002. (XII....) Korm. rendelethez [16. számú melléklet a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelethez] ADATLAPOK JEGYZÉKE Sorsz. Megnevezés Adattartalom Adatszolgáltatásra kötelezett Adattovábbítás címzettje Határidõ 16/A /A /A /A /A /A 2.4. ELÕIRÁNYZAT KÖZLÕ LAP A BELÜGYMINISZTÉRIUMTÓL az önkormányzatok nettó finanszírozásba bevont támogatásáról ELÕIRÁNYZAT KÖZLÕ LAP A BELÜGYMINISZTÉRIUMTÓL a központi költségvetésbõl az önkormányzatot a Kvtv. ( ) alapján megilletõ normatív, kötött felhasználású támogatásairól (I/2., I/3., I/4/a., I/4/b., I/6.) ADATKÖZLÕ LAP a nettó finanszírozásba bevont költségvetési szervek adatszolgáltatásához ADATKÖZLÕ LAP a,,társadalombiztosítási és Családtámogatási kifizetõhely által teljesített ellátások igényléséhez ADATKÖZLÕ LAP a nettó finanszírozás körébe tartozó önkormányzati költségvetési szervek részére ADATKÖZLÕ LAP a nettó finanszírozás körébe tartozó önkormányzati költségvetési szervek részére a,,társadalombiztosítási és Családtámogatási kifizetõhely által teljesített ellátások igényléséhez Tárgyhavi aktuális elõirányzat. Aktuális elõirányzatok. A költségvetési szerv tárgyhavi szja. és tb. bevallását alátámasztó analitikus bérnyilvántartásának adatai. A költségvetési szerv által a tárgyhónapban megelõlegezett társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások. A költségvetési szerv tárgyhavi szja. és tb. bevallását alátámasztó analitikus bérnyilvántartásának adatai. Tárgyhónapi társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások. Belügyminisztérium Önkormányzati Gazdasági Fõosztály. Belügyminisztérium Önkormányzati Gazdasági Fõosztály. Önkormányzat azon költségvetési szerve, amely nem igényli a központosított illetményszámfejtést. Az Áht. szerint az adatszolgáltatás a fenntartó önkormányzat kötelezettsége. Önkormányzat azon költségvetési szerve, amely nem igényli a központosított illetményszámfejtést. Az Áht. szerint az adatszolgáltatás a fenntartó önkormányzat kötelezettsége. TÁH-ok. TÁH-ok TÁH-ok tárgyhó 11. TÁH-ok tárgyhó 11. TÁH-ok tárgyhó 5. TÁH-ok tárgyhó 5. helyi önkormányzat (költségvetési szervek) helyi önkormányzat (költségvetési szervek) tárgyhó 25. tárgyhó /164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 10089

194 Sorsz. Megnevezés Adattartalom Adatszolgáltatásra kötelezett Adattovábbítás címzettje Határidõ 16/A /A /A /A /A 4.2. ELSZÁMOLÁS a központi költségvetésbõl az önkormányzatot az Áht. ( ) alapján (nettó módon) megilletõ pénzügyi teljesítésrõl ELSZÁMOLÁS az önkormányzatok nettó finanszírozásba bevont,,társadalombiztosítás és családtámogatási kifizetõhely által teljesített ellátások igényléséhez A 16/A 3.2. számú adatlappal azonos szerkezetû ORSZÁGOS ÖSSZESÍTÕ MEGYÉN- KÉNT az ellátások igénylésérõl ELSZÁMOLÁS a központi költségvetésbõl az önkormányzatot a Kvtv. ( ) alapján megilletõ normatív, kötött felhasználású támogatások (I/2., I/3., I/4/a., I/4/b., I/6.) pénzügyi teljesítésérõl MEGYEI ÖSSZESÍTÕ az önkormányzatok nettó finanszírozásba bevont támogatásáról MEGYEI ÖSSZESÍTÕ a helyi önkormányzatok központi forrásból származó járandóságaik terhére elszámolt adókötelezettségeinek adatszolgáltatásáról A központosított illetményszámfejtés, valamint az azt nem igénylõ költségvetési szervekrõl az önkormányzatok adatszolgáltatása alapján összeállított és részletezett, az Áht. szerinti Államháztartási Hivatali finanszírozás biztosításához szükséges információk. A központosított illetményszámfejtés keretében, valamint az azt nem igénylõ, de kifizetõhelyi feladatokat ellátó költségvetési szervekrõl az önkormányzatok adatszolgáltatása alapján összeállított és részletezett társadalombiztosítás és családtámogatási ellátások. Adatszolgáltatás az ellátások igénylésérõl. A központi költségvetésbõl az önkormányzatot megilletõ normatív, kötött felhasználású támogatások. Adatszolgáltatás az önkormányzatok támogatásáról. Adatszolgáltatás a központi költségvetésbõl finanszírozott körrõl. TÁH-ok helyi önkormányzat tárgyhó 25. TÁH-ok helyi önkormányzat tárgyhó 25. Belügyminisztérium Önkormányzati Gazdasági Fõosztály Államháztartási Hivatal Önkormányzati Önálló Osztálya, Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzellátási Fõosztály Országos Nyugdíjbiztosítási Fõigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatóság tárgyhó 18. TÁH-ok helyi önkormányzat tárgyhó 25. TÁH-ok TÁH-ok Belügyminisztérium Önkormányzati Gazdasági Fõosztály Belügyminisztérium Önkormányzati Gazdasági Fõosztály APEH megyei Igazgatóság tárgyhó 15. tárgyhó 15. tárgyhó M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/164. szám

195 Sorsz. Megnevezés Adattartalom Adatszolgáltatásra kötelezett Adattovábbítás címzettje Határidõ 16/A /A /A 4.5. A 16/A 4.2. számú adatlappal azonos szerkezetû ORSZÁGOS ÖSSZESÍTÕ MEGYÉN- KÉNT a helyi önkormányzatok központi forrásból származó járandóságaik terhére elszámolt adókötelezettségeinek adatszolgáltatásáról MEGYEI ÖSSZESÍTÕ a központi költségvetésbõl az önkormányzatot az Áht. ( ) alapján (nettó módon) megilletõ pénzügyi teljesítésrõl A 16/A 4.3. számú adatlappal azonos szerkezetû,,országos ÖSSZESÍTÕ ME- GYÉNKÉNT a központi költségvetésbõl az önkormányzatot az Áht. ( ) alapján (nettó módon) megilletõ pénzügyi teljesítésrõl MEGYEI ÖSSZESÍTÕ a központi költségvetésbõl az önkormányzatot a Kvtv. ( ) alapján megilletõ normatív, kötött felhasználású támogatások (I/2., I/3., I/4/a., I/4/b., I/6.) pénzügyi teljesítésérõl A 16/A 4.4. számú adatlappal azonos szerkezetû,,országos ÖSSZESÍTÕ ME- GYÉNKÉNT a központi költségvetésbõl az önkormányzatot a Kvtv. ( ) alapján megilletõ normatív, kötött felhasználású támogatások (I/2., I/3., I/4/a., I/4/b., I/6.) pénzügyi teljesítésérõl MEGYEI ÖSSZESÍTÕ a nettó finanszírozásba bevont önkormányzatok a,,társadalombiztosítási és családtámogatási kifizetõhely által teljesített ellátások igényléséhez Adatszolgáltatás a központi költségvetésbõl finanszírozott körrõl. A 16/A 3.1. sz. alatti adattartalom önkormányzati soros és megyei összesen aggregátumai. A 16/A 3.1. sz. alatti adattartalom megyék összesen aggregátumai. A 16/A 3.3. sz. alatti adattartalom önkormányzati soros és megyei összesen aggregátumai. A 16/A 3.3. sz. alatti adattartalom megyék összesen aggregátumai. A 16/A 3.2. sz. alatti adattartalom önkormányzati soros és megyei összesen aggregátumai. Belügyminisztérium Önkormányzati Gazdasági Fõosztály TÁH-ok Belügyminisztérium Önkormányzati Gazdasági Fõosztály TÁH-ok Belügyminisztérium Önkormányzati Gazdasági Fõosztály TÁH-ok Államháztartási Hivatal Önkormányzati Önálló Osztálya APEH Adóügyi Fõosztály Belügyminisztérium Önkormányzati Gazdasági Fõosztály Államháztartási Hivatal Önkormányzati Önálló Osztálya Belügyminisztérium Önkormányzati Gazdasági Fõosztály Államháztartási Hivatal Önkormányzati Önálló Osztálya Belügyminisztérium Önkormányzati Gazdasági Fõosztály tárgyhó 18. tárgyhó 15. tárgyhó 18. tárgyhó 15. tárgyhó 18. tárgyhó /164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 10091

196 Sorsz. Megnevezés Adattartalom Adatszolgáltatásra kötelezett Adattovábbítás címzettje Határidõ 16/A /A /B /B 3.1. A 16/A 4.5. számú adatlappal azonos szerkezetû ORSZÁGOS ÖSSZESÍTÕ MEGYÉN- KÉNT a nettó finanszírozásba bevont önkormányzatok,,társadalombiztosítási és családtámogatási kifizetõhely által teljesített ellátások igényléséhez MEGYEI ÖSSZESÍTÕ a helyi önkormányzatok központi forrásból származó járandóságaik terhére elszámolt, az Egészségbiztosítási és a Nyugdíjbiztosítási Alapot megilletõ kötelezettségekrõl A 16/A 4.6. számú adatlappal azonos szerkezetû ORSZÁGOS ÖSSZESÍTÕ MEGYÉNKÉNT a helyi önkormányzatok központi forrásból származó járandóságaik terhére elszámolt az Egészségbiztosítási és a Nyugdíjbiztosítási Alapot megilletõ kötelezettségekrõl ÖNKORMÁNYZATI ÖSSZESÍTÕ a 16/A 3.1. sz. és a 16/A 3.3. sz. adatlap szerinti elszámolás adatainak egyeztetéséhez ELÕIRÁNYZAT KÖZLÕ LAP AZ ORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁRTÓL ELSZÁMOLÁS az OEP támogatásból a költségvetési szervet az Áht. ( ) alapján (nettó módon) megilletõ pénzügyi teljesítésrõl A 16/A 4.5. sz. alatti adattartalom megyék összesen aggregátumai. A 16/A 3.1. számú adatlap megfelelõ sorai önkormányzati soros és megyei összesen aggregátumai. A 16/A 3.1. számú adatlap megfelelõ sorai megyék összesen aggregátumai. A 16/A 3.1. sz. és a 16/A 3.3. sz. alatti elszámolást alátámasztó, költségvetési szervenként önkormányzatra aggregált adatok. Belügyminisztérium Önkormányzati Gazdasági Fõosztály TÁH-ok Belügyminisztérium Önkormányzati Gazdasági Fõosztály Tárgyhavi aktuális elõirányzat. Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzellátási Fõosztály A központosított illetményszámfejtés, valamint az azt nem igénylõ, OEP által finanszírozott költségvetési szervekrõl az önkormányzatok adatszolgáltatása alapján összeállított és részletezett, az Áht. szerinti Államháztartási Hivatali finanszírozás biztosításához szükséges információk. Államháztartási Hivatal Önkormányzati Önálló Osztálya, Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzellátási Fõosztály Országos Nyugdíjbiztosítási Fõigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatóság Belügyminisztérium Önkormányzati Gazdasági Fõosztály APEH megyei Igazgatóság Államháztartási Hivatal Önkormányzati Önálló Osztálya, APEH Adóügyi Fõosztály tárgyhó 18. tárgyhó 15. tárgyhó 25. tárgyhó 18. TÁH-ok helyi önkormányzat tárgyhó 25. TÁH-ok TÁH-ok a Belügyminisztérium Önkormányzati Gazdasági Fõosztályán keresztül az OEP által finanszírozott költségvetési szervezet tárgyhó 11. tárgyhó M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/164. szám

197 Sorsz. Megnevezés Adattartalom Adatszolgáltatásra kötelezett Adattovábbítás címzettje Határidõ 16/B /B /B /B 4.3. ELSZÁMOLÁS az OEP által finanszírozott költségvetési szerv nettó finanszírozásba bevont,,társadalombiztosítási és családtámogatási kifizetõhely által teljesített ellátások igényléséhez A 16/B 3.2. sz. adatlappal azonos szerkezetû ORSZÁGOS ÖSSZESÍTÕ MEGYÉN- KÉNT az ellátások igénylésérõl MEGYEI ÖSSZESÍTÕ az OEP által finanszírozott költégvetési szervezetek nettó finanszírozásba bevont támogatásáról A 16/B 4.1. sz. adatlappal azonos szerkezetû ORSZÁGOS ÖSSZESÍTÕ MEGYÉNKÉNT a költségvetési szervek támogatásáról MEGYEI ÖSSZESÍTÕ az OEP támogatásból (nettó módon) finanszírozott költségvetési szervek adatszolgáltatásáról A 16/B 4.2. számú adatlappal azonos szerkezetû ORSZÁGOS ÖSSZESÍTÕ MEGYÉN- KÉNT az OEP támogatásból (nettó módon) finanszírozott költségvetési szervek adatszolgáltatásáról MEGYEI ÖSSZESÍTÕ az OEP támogatásból a költségvetési szerveket az Áht. ( ) alapján (nettó módon) megilletõ pénzügyi teljesítésrõl A központosított illetményszámfejtés keretében, valamint az azt nem igénylõ, de kifizetõhelyi feladatokat ellátó, OEP által finanszírozott költségvetési szervekrõl az önkormányzatok adatszolgáltatása alapján összeállított és részletezett társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások. Adatszolgáltatás az ellátások igénylésérõl. Adatszolgáltatás a költségvetési szervek támogatásáról. Adatszolgáltatás a költségvetési szervezetek támogatásáról. Adatszolgáltatás az OEP által finanszírozott körrõl. Adatszolgáltatás az OEP által finanszírozott körrõl. A 16/B 3.1. sz. alatti adattartalom gazdálkodó soros és megyei összesen aggregátumai. TÁH-ok Belügyminisztérium Önkormányzati Gazdasági Fõosztály TÁH-ok Belügyminisztérium Önkormányzati Gazdasági Fõosztály TÁH-ok Belügyminisztérium Önkormányzati Gazdasági Fõosztály TÁH-ok az OEP által finanszírozott költségvetési szervezet Államháztartási Hivatal Önkormányzati Önálló Osztálya, Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzellátási Fõosztály Belügyminisztérium Önkormányzati Gazdasági Fõosztály Államháztartási Hivatal Önkormányzati Önálló Osztálya, Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzellátási Fõosztály Belügyminisztérium Önkormányzati Gazdasági Fõosztály APEH megyei Igazgatóság Államháztartási Hivatal Önkormányzati Önálló Osztálya Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzellátási Fõosztály APEH Adóügyi Fõosztály Belügyminisztérium Önkormányzati Gazdasági Fõosztály tárgyhó 25. tárgyhó 18. tárgyhó 15. tárgyhó 18. tárgyhó 15. tárgyhó 25. tárgyhó 18. tárgyhó /164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 10093

198 Sorsz. Megnevezés Adattartalom Adatszolgáltatásra kötelezett Adattovábbítás címzettje Határidõ 16/B /B 4.6. A 16/B 4.3. számú adatlappal azonos szerkezetû ORSZÁGOS ÖSSZESÍTÕ MEGYÉN- KÉNT az OEP támogatásból a költségvetési szerveket az Áht. ( ) alapján (nettó módon) megilletõ pénzügyi teljesítésrõl MEGYEI ÖSSZESÍTÕ az OEP által finanszírozott költségvetési szervek nettó finanszírozásba bevont,,társadalombiztosítási és családtámogatási kifizetõhely által teljesített ellátások igényléséhez A 16/B 4.5. számú adatlappal azonos szerkezetû ORSZÁGOS ÖSSZESÍTÕ MEGYÉN- KÉNT az OEP által finanszírozott költségvetési szervek nettó finanszírozásba bevont,,társadalombiztosítási és családtámogatási kifizetõhely által teljesített ellátások igényléséhez MEGYEI ÖSSZESÍTÕ az OEP által finanszírozott költségvetési szervek nettó finanszírozásba bevont támogatásai terhére elszámolt az Egészségbiztosítási és a Nyugdíjbiztosítási Alapot megilletõ kötelezettségekrõl A 16/B 4.6. számú adatlappal azonos szerkezetû ORSZÁGOS ÖSSZESÍTÕ MEGYÉN- KÉNT az OEP által finanszírozott költségvetési szervek nettó finanszírozásba bevont támogatásai terhére elszámolt az Egészségbiztosítási és a Nyugdíjbiztosítási Alapot megilletõ kötelezettségekrõl A 16/B 3.1. sz. alatti adattartalom megyék összesen aggregátumai. A 16/B 3.2. sz. alatti adattartalom önkormányzati soros és megyei összesen aggregátumai. A 16/B 3.2. sz. alatti adattartalom megyék összesen aggregátumai. A 16/B 3.1. számú adatlap megfelelõ sorai önkormányzati soros és megyei összesen aggregátumai. A 16/B 3.1. számú adatlap megfelelõ sorai megyék összesen aggregátumai. Belügyminisztérium Önkormányzati Gazdasági Fõosztály TÁH-ok Belügyminisztérium Önkormányzati Gazdasági Fõosztály TÁH-ok Belügyminisztérium Önkormányzati Gazdasági Fõosztály Államháztartási Hivatal Önkormányzati Önálló Osztálya, Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzellátási Fõosztály Belügyminisztérium Önkormányzati Gazdasági Fõosztály Államháztartási Hivatal Önkormányzati Önálló Osztálya, Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzellátási Fõosztály Belügyminisztérium Önkormányzati Gazdasági Fõosztály APEH megyei Igazgatóság Államháztartási Hivatal Önkormányzati Önálló Osztálya, APEH Adóügyi Fõosztály tárgyhó 18. tárgyhó 15. tárgyhó 18. tárgyhó 15. tárgyhó 25. tárgyhó M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/164. szám

199 Megye kódja: neve: Önkormányzat sorszáma, KSH kódja, neve (1, 2, 3) Személyi Normatív hozzájárulások jövedelemadó elõirányzat korrekció aktuális (±) (5+6) ELÕIRÁNYZAT KÖZLÕ LAP A BELÜGYMINISZTÉRIUMTÓL az önkormányzatok nettó finanszírozásba bevont támogatásáról... év...hónap Kiegészítõ támogatás nemzetiségi óvodák és iskolák fenntartásához Hozzájárulás a létszámcsökkenéssel kapcsolatos kiadásokhoz Belsõ ellenõrzési társulások támogatása Kiegészítõ támogatás a helyi önkormányzatok bérkiadásaihoz Önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévõ helyi önkormányzatok támogatása mûködtetési hozzájárulása 16/A 1.1./ a. számú adatlap Színházak Bábszínházak Színházak Pedagógus szakvizsga mûködtetési pályázati és továbbképzés hozzájárulása támogatása mûvészeti tevékenysége kiadásaihoz való hozzájárulása mûvészeti tevékenysége kiadásaihoz való hozzájárulása Megye összesen 2002/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 10095

200 Önkormányzat sorszáma, KSH kódja, neve (1, 2, 3) Diáksporttal kapcsolatos feladatok támogatása Szakmai fejlesztési feladatok Pedagógiai szakszolgáltatás Pedagógiai szakmai szolgáltatás Szociális továbbképzés és szakvizsga Helyi Lakossági önkormányzati folyékony települési hivatásos hulladék tûzoltóságok ártalmatlanításának támogatása támogatása (Fenntartva évközi új elõirányzat részére) (Fenntartva évközi új elõirányzat részére) Tárgyhavi elõirányzat összesen ( ) Normatív kötött felhasználású támogatások (I/2., I/3., I/4/a, I/4/b, I/6.) összesen Összesen (25+26) 16/A 1.1./ b. számú adatlap Lemondás miatt keletkezett, az elõirányzatban már átvezetett összes tartozás (tájékoztató adat) Más jogszabály alapján keletkezett tõketartozás Megye összesen...,... év... hó... nap Más jogszabály alapján keletkezett kamattartozás M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/164. szám

201 Megye kódja: neve: 16/A 1.2. számú adatlap ELÕIRÁNYZAT KÖZLÕ LAP A BELÜGYMINISZTÉRIUMTÓL a központi költségvetésbõl az önkormányzatot a Kvtv.... (..) alapján megilletõ normatív, kötött felhasználású támogatásairól (I/2., I/3., I/4/a., I/6.)... év... hónap Önkormányzat KSH kódja neve Pedagógusok szakkönyvvásárlása (±) aktuális (4+5) Kiegészítõ támogatás a rászorultsági alapon járó óvodai ingyenes intézményi étkeztetéshez (±) aktuális (7+8) általános támogatás tanulói tankönyvvásárláshoz Tanulók tankönyvvásárlása kiegészítõ támogatás az ingyenes tankönyvvásárláshoz A fõvárosi és megyei közalapítványok szakmai tevékenysége Megye összesen:...,... év... hó... nap (±) aktuális (10+11) Sorszám elõirányzat korrekció elõirányzat korrekció elõirányzat korrekció elõirányzat korrekció (±) aktuális (13+14) Támogatások összesen ( ) 2002/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 10097

202 10098 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/164. szám ADATKÖZLÕ LAP a nettó finanszírozásba bevont költségvetési szervek adatszolgáltatásához... év... hónap Költségvetési neve: szerv címe: törzsszáma: adószáma: pénzforgalmi jelzõszáma: Pénzügyi körzet: KSH-kód: 16/A 2.1. számú adatlap Sorszám Megnevezés 1. Személyi juttatások bruttó összege a) Levont személyi jövedelemadó elõleg b) Kifizetõi adó c) Forrásadó d) Személygépkocsi használat miatti SZJA kötelezettség e) Elõzõ évi elszámolási különbözet 2. Személyi jövedelemadó kötelezettség összesen (a+b+c+d+e) a) Munkaadói járulék b) Munkavállalói járulék 3. A Munkaerõ-piaci Alapot megilletõ kötelezettség (a+ b) a/1. A munkáltatót terhelõ nyugdíjbiztosítási járulék az ápolási díj kivételével a/2. Az ápolási díj után a munkáltatót terhelõ nyugdíjbiztosítási járulék a) A munkáltatót terhelõ nyugdíjbiztosítási járulék (a/1. + a/2.) b/1. Kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó foglalkoztatottak nyugdíjjáruléka b/2. Kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó GYES, GYED, ápolási díj után fizetett nyugdíjjárulék b/3. Magánnyugdíjpénztári tagokra vonatkozóan a foglalkoztatottak nyugdíjjáruléka b/4. Magánnyugdíjpénztári tagokra vonatkozóan a GYES, GYED, ápolási díj után fizetett nyugdíjjárulék b) A foglalkoztatottak által fizetett nyugdíjjárulék (b/1. + b/2.+ b/3. + b/4.) c) Fizetési meghagyás járuléktartozás 4. A Nyugdíjbiztosítási Alapot megilletõ kötelezettség (a+b+c) a/1. A munkáltatót terhelõ egészségbiztosítási járulék a/2. Szomszédos államokban élõ magyarok foglalkoztatása esetén a munkáltatót terhelõ egészségbiztosítási járulék * a) A munkáltatót terhelõ egészségbiztosítási járulék együttesen (a/1. + a/2.) b/1. A nem magánnyugdíjpénztári tag egészségbiztosítási járuléka b/2. Magánnyugdíjpénztári tag egészségbiztosítási járuléka b/3. Szomszédos államokban élõ magyarok foglalkoztatása esetén a foglalkoztatottat terhelõ egészségbiztosítási járulék * b) Foglalkoztatottak egészségbiztosítási járuléka (b/1. + b/2. + b/3.) c) A tételes egészségügyi hozzájárulás d) A százalékos mértékû egészségügyi hozzájárulás e) Fizetési meghagyás járuléktartozás 5. Az Egészségbiztosítási Alapot megilletõ kötelezettség (a+b+c+d+e) 6. Önellenõrzési pótlék 7. Fizetési meghagyás bírság 8. Fizetési meghagyás késedelmi pótlék 9. Az állami adóhatóság felé teljesítendõ befizetési kötelezettség ( ) 10. Munkáltatói táppénz hozzájárulás az Egészségbiztosítási Alapot megilletõ kötelezettség ** 11. Magánnyugdíjpénztárak felé teljesítendõ fizetési kötelezettség *** Összeg (Ft) A feltüntetett adatok a valóságnak megfelelnek, a munkáltatót terhelõ adatszolgáltatási kötelezettségek a bejelentett adatok alapján teljesülnek....,... év... hó... nap * Az 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet alapján. ** Csak önálló tb. kifizetõhelyek töltik ki. *** Tájékoztató adat.

203 2002/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Adatközlõ lap a,,társadalombiztosítási és családtámogatási kifizetõhely által teljesített ellátások igényléséhez*... év... hónap 16/A 2.2. számú adatlap Költségvetési szerv neve: címe: törzsszáma: adószáma: pénzforgalmi jelzõszáma: Pénzügyi körzet: KSH-kód: Sorszám Megnevezés a) Öregségi nyugdíj helyett folyósított illetmény b) Öregségi nyugdíj helyett folyósított illetmény korrekciója (+ / ) 1. Nyugdíjbiztosítási Alapot terhelõ ellátás (a+ b) a) Rokkantsági nyugdíj helyett folyósított illetmény b) Terhességi-gyermekágyi segély kifizetõhelyi foglalkoztatónál fennálló jogviszony után c) Terhességi-gyermekágyi segély más foglalkoztatónál fennálló jogviszony után d) Táppénz kifizetõhelyi foglalkoztatónál fennálló jogviszony után e) Táppénz más foglalkoztatónál fennálló jogviszony után f) Közegészségügyi és állategészségügyi zárlat, hatósági elkülönítés miatti táppénz g) Passzív jogon folyósított táppénz h) Gyermekápolási táppénz kifizetõhelyi foglalkoztatónál fennálló jogviszony után i) Gyermekápolási táppénz más foglalkoztatónál fennálló jogviszony után j) Baleseti táppénz k) Gyermekgondozási díj l) Kifizetõhelyek költségtérítése m) Egészségbiztosítási ellátások postaköltsége n) Terhességi-gyermekágyi segély a évi LXII. tv. alapján o) Táppénz a évi LXII. tv. alapján p) Gyermekápolási táppénz a évi LXII. tv. alapján q) Baleseti táppénz a évi LXII. tv. alapján r) Gyermekgondozási díj a évi LXII. tv. alapján 2. Egészségbiztosítási Alapot terhelõ ellátások (a+b+c+d+e+f+g+h+i+j+k+l+m+n+o+p+q+r) a) Gyermekgondozási segély b) Családi pótlék c) Anyasági támogatás d) Apákat megilletõ munkaidõ-kedvezmény távolléti díjának megtérítése e) Szociális támogatás f) Megváltozott munkaképességûek kereset-kiegészítése (átmeneti kereset-kiegészítés) g) Nem társadalombiztosítási ellátások postaköltsége 3. Központi költségvetésbõl finanszírozott ellátások (a+b+c+d+e+f+g) 4. A kifizetõhely részére megtérítendõ összeg ( ) Összeg (Ft) A feltüntetett adatok a valóságnak megfelelnek, a munkáltatót terhelõ adatszolgáltatási kötelezettségek a bejelentett adatok alapján teljesülnek....,... év... hó...nap * Az önálló társadalombiztosítás és családtámogatási kifizetõhelyi feladatokat ellátó költségvetési szervek töltik ki.

204 10100 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/164. szám 16/A 2.3. számú adatlap ADATKÖZLÕ LAP a nettó finanszírozás körébe tartozó önkormányzati költségvetési szervek részére... év... hónap Költségvetési szerv neve: címe: törzsszáma: adószáma: pénzforgalmi jelzõszáma: Pénzügyi körzet: KSH-kód: Sorszám Megnevezés 1. Személyi juttatások bruttó összege a) Levont személyi jövedelemadó elõleg b) Kifizetõi adó c) Forrásadó d) Személygépkocsi használat miatti SZJA kötelezettség e) Elõzõ évi elszámolási különbözet 2. Személyi jövedelemadó kötelezettség összesen (a+b+c+d+e) a) Munkaadói járulék b) Munkavállalói járulék 3. A Munkaerõ-piaci Alapot megilletõ kötelezettség (a+ b) a/1. A munkáltatót terhelõ nyugdíjbiztosítási járulék az ápolási díj kivételével a/2. Az ápolási díj után a munkáltatót terhelõ nyugdíjbiztosítási járulék a) A munkáltatót terhelõ nyugdíjbiztosítási járulék (a/1. + a/2.) b/1. Kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó foglalkoztatottak nyugdíjjáruléka b/2. Kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó GYES, GYED, ápolási díj után fizetett nyugdíjjárulék b/3. Magánnyugdíjpénztári tagokra vonatkozóan a foglalkoztatottak nyugdíjjáruléka b/4. Magánnyugdíjpénztári tagokra vonatkozóan a GYES, GYED, ápolási díj után fizetett nyugdíjjárulék b) A foglalkoztatottak által fizetett nyugdíjjárulék (b/1. + b/2.+ b/3. + b/4.) c) Fizetési meghagyás járuléktartozás 4. A Nyugdíjbiztosítási Alapot megilletõ kötelezettség (a+b+c) a/1. A munkáltatót terhelõ egészségbiztosítási járulék a/2. Szomszédos államokban élõ magyarok foglalkoztatása esetén a munkáltatót terhelõ egészségbiztosítási járulék a) A munkáltatót terhelõ egészségbiztosítási járulék (a/1. + a/2.) b/1. A nem magánnyugdíjpénztári tag egészségbiztosítási járuléka b/2. Magánnyugdíjpénztári tag egészségbiztosítási járuléka b/2. Szomszédos államokban élõ magyarok foglalkoztatása esetén a foglalkoztatottat terhelõ egészségbiztosítási járulék b) Foglalkoztatottak egészségbiztosítási járuléka (b/1. + b/2. + b/3.) c) A tételes egészségügyi hozzájárulás d) A százalékos mértékû egészségügyi hozzájárulás e) Fizetési meghagyás járuléktartozás 5. Az Egészségbiztosítási Alapot megilletõ kötelezettség (a+b+c+d+e) 6. Önellenõrzési pótlék 7. Fizetési meghagyás bírság 8. Fizetési meghagyás késedelmi pótlék 9. Az állami adóhatóság felé teljesítendõ befizetési kötelezettség ( ) 10. Munkáltatói táppénz hozzájárulás az Egészségbiztosítási Alapot megilletõ kötelezettség (a+ b) 11. Magánnyugdíjpénztárak felé teljesítendõ fizetési kötelezettség megfizetõ a TÁH 12. Befizetési kötelezettségek összesen ( ) 13. A TÁH-t megilletõ kifizetõhely által nettó módon teljesített társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások 14. A TÁH mint kifizetõhely által bruttó módon teljesített társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások foglalkoztatottat terhelõ kötelezettségei 15. A kifizetõ által teljesített társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások 16. A TÁH forgótõke visszapótlás Összeg (Ft) A feltüntetett adatok a valóságnak megfelelnek, a munkáltatót terhelõ adatszolgáltatási kötelezettségek a bejelentett adatok alapján teljesülnek....,... év... hó... nap

205 2002/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y /A 2.4. számú adatlap ADATKÖZLÕ LAP a nettó finanszírozás körébe tartozó önkormányzati költségvetési szervek részére a,,társadalombiztosítási és családtámogatási kifizetõhely által teljesített ellátások igénylésérõl... év... hónap Költségvetési szerv neve: címe: törzsszáma: adószáma: pénzforgalmi jelzõszáma: Pénzügyi körzet: KSH-kód: Sorszám Megnevezés A TÁH mint kifizetõhely által bruttó módon teljesített társadalombizosítási és családtámogatási ellátások A TÁH mint kifizetõhely által bruttó módon teljesített társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások foglalkoztatottat terhelõ kötelezettségei A TÁH-t megilletõ kifizetõhely által teljesített társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások* (3 4) A kifizetõ által bruttó módon teljesített társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások** a) Öregségi nyugdíj helyett folyósított illetmény a) Öregségi nyugdíj helyett folyósított illetmény korrekciója (+ / ) 1. Nyugdíjbiztosítási Alapot terhelõ ellátás (a+ b) a) Rokkantsági nyugdíj helyett folyósított illetmény b) Terhességi-gyermekágyi segély kifizetõhelyi foglalkoztatónál fennálló jogviszony után c) Terhességi-gyermekágyi segély más foglalkoztatónál fennálló jogviszony után d) Táppénz kifizetõhelyi foglalkoztatónál fennálló jogviszony után e) Táppénz más foglalkoztatónál fennálló jogviszony után f) Közegészségügyi és állategészségügyi zárlat, hatósági elkülönítés miatti táppénz g) Passzív jogon folyósított táppénz h) Gyermekápolási táppénz kifizetõhelyi foglalkoztatónál fennálló jogviszony után i) Gyermekápolási táppénz más foglalkoztatónál fennálló jogviszony után j) Baleseti táppénz k) Gyermekgondozási díj l) Kifizetõhelyek költségtérítése m) Egészségbiztosítási ellátások postaköltsége n) Terhességi-gyermekágyi segély a évi LXII. tv. alapján o) Táppénz a évi LXII. tv. alapján p) Gyermekápolási táppénz a évi LXII. tv. alapján q) Baleseti táppénz a évi LXII. tv. alapján r) Gyermekgondozási díj a évi LXII. tv. alapján Társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások összesen (3+ 6)

206 10102 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/164. szám 2. Egészségbiztosítási Alapot terhelõ ellátások (a+b+c+d+e+f+g+h+i+j+k+l+m+n+o+p+q+r) a) Gyermekgondozási segély b) Családi pótlék c) Anyasági támogatás d) Apákat megilletõ munkaidõ-kedvezmény távolléti díjának megtérítése e) Szociális támogatás f) Megváltozott munkaképességûek kereset-kiegészítése (átmeneti kereset-kiegészítés) g) Nem társadalombiztosítási ellátások postaköltsége 3. Központi költségvetésbõl finanszírozott ellátások (a+b+c+d+e+f+g) 4. A kifizetõhely részére megtérítendõ összeg ( ) 5. A TÁH elõirányzatfelhasználási keretszámla terhére utalandó (2l) 6. A TÁH lebonyolítási számlára utalandó (4 5)...,... év... hó... nap * A TÁH-t, mint kifizetõhelyi feladatokat ellátó költségvetési szervet megilletõ összeg, a lakossági folyószámlára vagy a postai úton történõ utalást a TÁH teljesíti. ** Az önkormányzat által megelõlegezett (kifizetett) társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások összege.

207 2002/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y /A 3.1. számú adatlap ELSZÁMOLÁS a központi költségvetésbõl az önkormányzatot az Áht.... (...) alapján (nettó módon) megilletõ pénzügyi teljesítésrõl... év... hónap Önkormányzat neve: címe: törzsszáma: adószáma: pénzforgalmi jelzõszáma: Pénzügyi körzet: KSH-kód: Sorszám Megnevezés Összeg (Ft) a) Személyi jövedelemadó b) Normatív hozzájárulások c) Normatív hozzájárulások korrekciója (± ) d) Kiegészítõ támogatás nemzetiségi óvodák és iskolák fenntartásához e) Hozzájárulás a létszámcsökkenéssel kapcsolatos kiadásokhoz f) Belsõ ellenõrzési társulások támogatása g) Kiegészítõ támogatás a helyi önkormányzatok bérkiadásaihoz h) Önhibáján kívül hátrányos helyzetben lévõ helyi önkormányzatok támogatása i) Színházak mûködtetési hozzájárulása j) Színházak mûvészeti tevékenysége kiadásaihoz való hozzájárulása k) Bábszínházak mûködtetési hozzájárulása l) Bábszínházak mûvészeti tevékenységének támogatása m) Színházak pályázati támogatása n) Pedagógus szakvizsga és továbbképzés o) Diáksporttal kapcsolatos feladatok támogatása p) Szakmai fejlesztési feladatok q) Pedagógiai szakszolgálat r) Pedagógiai szakmai szolgálat s) Szociális továbbképzés és szakvizsga t) Helyi önkormányzati hivatásos tûzoltóságok támogatása u) Lakossági települési folyékony hulladék ártalmatlanításának támogatása v) (Fenntartva évközi új elõirányzat részére) w) (Fenntartva évközi új elõirányzat részére) 1. Tárgyhavi elõirányzat összesen (a+ b± c+ d+ e+ f+ g+ h+ i+ j+ k+ l+ m+ n+ o+ p+ q+ r+ s+ t+ u+ v+ w) 1.1. Lemondás miatt keletkezett az elõirányzatban már átvezetett összes tartozás (tájékoztató adat) 2. A személyi juttatások bruttó összege a) Levont személyi jövedelemadó elõleg b) Kifizetõi adó c) Forrásadó d) Személygépkocsi használat miatti SZJA kötelezettség e) Elõzõ évi elszámolási különbözet 3. Személyi jövedelemadó kötelezettség összesen (a+b+c+d+e) a) Munkaadói járulék b) Munkavállalói járulék

208 10104 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/164. szám 4. A Munkaerõ-piaci Alapot megilletõ kötelezettség (a+ b) a/1. A munkáltatót terhelõ nyugdíjbiztosítási járulék az ápolási díj kivételével a/2. Az ápolási díj után a munkáltatót terhelõ nyugdíjbiztosítási járulék a) A munkáltatót terhelõ nyugdíjbiztosítási járulék (a/1. + a/2.) b/1. Kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó foglalkoztatottak nyugdíjjáruléka b/2. Kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó GYES, GYED, ápolási díj után fizetett nyugdíjjárulék b/3. Magánnyugdíjpénztári tagokra vonatkozóan a foglalkoztatottak nyugdíjjáruléka b/4. Magánnyugdíjpénztári tagokra vonatkozóan a GYES, GYED, ápolási díj után fizetett nyugdíjjárulék b) A foglalkoztatottak által fizetett nyugdíjjárulék (b/1. + b/2. + b/3. + b/4.) c) Fizetési meghagyás járuléktartozás 5. A Nyugdíjbiztosítási Alapot megilletõ kötelezettség (a+b+c) a/1. A munkáltatót terhelõ egészségbiztosítási járulék a/2. Szomszédos államokban élõ magyarok foglalkoztatása esetén a munkáltatót terhelõ egészségbiztosítási járulék a) A munkáltatót terhelõ egészségbiztosítási járulék (a/1. + a/2.) b/1. A nem magánnyugdíjpénztári tag egészségbiztosítási járuléka b/2. Magánnyugdíjpénztári tag egészségbiztosítási járuléka b/3. Szomszédos államokban élõ magyarok foglalkoztatása esetén a foglalkoztatottat terhelõ egészségbiztosítási járulék 1 b) Foglalkoztatottak egészségbiztosítási járuléka (b/1. + b/2. + b/3.) c) A tételes egészségügyi hozzájárulás d) A százalékos mértékû egészségügyi hozzájárulás e) Fizetési meghagyás járuléktartozás 6. Az Egészségbiztosítási Alapot megilletõ kötelezettség (a+b+c+d+e) 7. Önellenõrzési pótlék 8. Fizetési meghagyás bírság 9. Fizetési meghagyás késedelmi pótlék 10. Az állami adóhatóság felé teljesítendõ befizetési kötelezettség ( ) 11. Munkáltatói táppénz hozzájárulás az Egészségbiztosítási Alapot megilletõ kötelezettség 12. Magánnyugdíjpénztárak felé teljesítendõ kötelezettség megfizetõ a TÁH 13. Befizetési kötelezettségek összesen ( ) 14. Elõzõ idõszak halmozott nettó tartozásai 15. Elõzõ idõszak halmozott nettó tartozásaira felszámított kamat 16. Más jogszabály alapján keletkezett tõketartozás 17. Más jogszabály alapján keletkezett kamattartozás 18. Csökkentõ tételek összesen ( ) 19. A TÁH-t megilletõ kifizetõhely által nettó módon teljesített társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások A TÁH mint kifizetõhely által bruttó módon teljesített társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások foglalkoztatottat terhelõ kötelezettségei 21. A kifizetõ által teljesített társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások A TÁH forgótõke visszapótlás Nettó finanszírozásba bevont folyósítandó költségvetési juttatás kiutalás 5 az Áht a (5) a) pontjában szereplõ határidõt követõ harmadik hónap kivételével 24. Következõ hónapot terhelõ tartozás megelõlegezés Az önkormányzatot terhelõ TÁH forgótõke visszapótlás 4 megfizetõ az önkormányzat a TÁH-hal kötött külön megállapodásban rögzített idõpontig 26. A TÁH tárgyhavi forgótõke igénye ( )

209 2002/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Az állami adóhatóságnál nyilvántartott kötelezettség ( a+ 5b+ 6a+ 6b+ 6c+ 6d+ 7) A következõ hónapot terhelõ tartozásból a köztehertartozás összege 7 az Áht a (5) a) pontjában szereplõ határidõt követõ második hónapban 29. Lemondás miatt az Áht a (5) a) pontjában szereplõ határidõt követõ második hónapban levont összeg Az Áht a (5) a) pontjában szereplõ határidõt követõ harmadik hónapot terhelõ lemondás miatt fennálló tartozás Lemondás miatt az Áht a (5) a) pontjában szereplõ határidõt követõ harmadik hónapban levont összeg Lemondással korrigált nettó utalás az Áht a (5) a) pontjában szereplõ határidõt követõ harmadik hónapban A lemondás miatt benyújtandó inkasszó 11...,... év... hó... nap P. H.... TÁH igazgató 1 Az 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet alapján 2 A TÁH-t, mint kifizetõhelyi feladatokat ellátó költségvetési szervet megilletõ összeg, lakossági folyószámlára vagy a postai úton történõ utalást a TÁH teljesíti 3 Az önkormányzat által megelõlegezett (kifizetett) társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások összege 4 A TÁH forgótõke tárgyhavi visszapótlását a Államháztartási Hivatal csak addig a mértékig teljesíti, ameddig arra az önkormányzat nettó finanszírozásánál figyelembe vett támogatások, hozzájárulások, a kifizetõ által teljesített társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások összege a köztartozások, valamint az elõzõ idõszak felhalmozott tartozása és kamatai, illetve a más jogszabály alapján keletkezett tõke- és kamattartozás beszámításán felül fedezetet nyújt. 5 Kiutalás [Áht a (5) a) pontjában szereplõ határidõt követõ harmadik hónap kivételével], > 0 esetén a 23. sor kerül kitöltésre és a 24. sor értéke 0 Tartozás < 0 esetén a 24. sor kerül kitöltésre és a 23. sor értéke 0 Megjegyzés: ha = 0, akkor 23. és a 24. sor értéke is 0 6 Tájékoztató adat 7 Áht a (5) a) pontjában szereplõ határidõt követõ második hónapban szerepelhet adat > 0 esetén a 28. sor kerül kitöltésre és a 29. sor értéke < 0 esetén a 29. sor kerül kitöltésre és a 28. sor értéke = 0 esetén a 28. és a 29. sor értéke 0 8 Áht a (5) a) pontjában szereplõ határidõt követõ második hónapban 28 > 0 esetén 30. sor = 1.1. sor 29 > 0 esetén 30. sor = 24. sor = 0 esetén 30. sor = 1.1. sor = 24. sor Áht a (5) a) pontjában szereplõ határidõt követõ harmadik hónapban az elõzõ hónap 30. sorában szereplõ összeg 9 Áht a (5) a) pontjában szereplõ határidõt követõ harmadik hónapban szerepelhet adat 23 > 0 esetén kerül kitöltésre ha , akkor 30. sorban szereplõ összeg ha < 0, akkor 23. sorban szereplõ összeg 10 Áht a (5) a) pontjában szereplõ határidõt követõ harmadik hónapban szerepelhet adat 23 > 0 esetén értéke a 23. sor és a 31. sor különbsége, 23 = 0, vagy < 0 esetén a 32. sor értéke 0 11 Áht a (5) a) pontjában szereplõ határidõt követõ harmadik hónapban szerepelhet adat 23 > 0 és < 0 esetén 30. sor és a 23. sor különbsége 23 = 0 esetén a 30. sorban szereplõ összeg

210 10106 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/164. szám 16/A 3.2. számú adatlap ELSZÁMOLÁS az önkormányzatok nettó finanszírozásába bevont,,társadalombiztosítási és családtámogatási kifizetõhely által teljesített ellátások igényléséhez... év... hónap Önkormányzat neve: Sorszám címe: törzsszáma: adószáma: pénzforgalmi jelzõszáma: Pénzügyi körzet: KSH-kód: Megnevezés A TÁH mint kifizetõhely által bruttó módon teljesített társadalombizosítási és családtámogatási ellátások A TÁH mint kifizetõhely által bruttó módon teljesített társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások foglalkoztatottat terhelõ kötelezettségei A TÁH-t megilletõ kifizetõhely által teljesített társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások* (3 4) A kifizetõ által bruttó módon teljesített társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások** Társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások összesen a) Öregségi nyugdíj helyett folyósított illetmény b) Öregségi nyugdíj helyett folyósított illetmény korrekciója (+ / ) 1. Nyugdíjbiztosítási Alapot terhelõ ellátás (a+ b) a) Rokkantsági nyugdíj helyett folyósított illetmény b) Terhességi-gyermekágyi segély kifizetõhelyi foglalkoztatónál fennálló jogviszony után c) Terhességi-gyermekágyi segély más foglalkoztatónál fennálló jogviszony után d) Táppénz kifizetõhelyi foglalkoztatónál fennálló jogviszony után e) Táppénz más foglalkoztatónál fennálló jogviszony után f) Közegészségügyi és állategészségügyi zárlat, hatósági elkülönítés miatti táppénz g) Passzív jogon folyósított táppénz h) Gyermekápolási táppénz kifizetõhelyi foglalkoztatónál fennálló jogviszony után i) Gyermekápolási táppénz más foglalkoztatónál fennálló jogviszony után j) Baleseti táppénz k) Gyermekgondozási díj l) Kifizetõhelyek költségtérítése m) Egészségbiztosítási ellátások postaköltsége n) Terhességi-gyermekágyi segély a évi LXII. tv. alapján o) Táppénz a évi LXII. tv. alapján p) Gyermekápolási táppénz a évi LXII. tv. alapján q) Baleseti táppénz a évi LXII. tv. alapján r) Gyermekgondozási díj a évi LXII. tv. alapján 2. Egészségbiztosítási Alapot terhelõ ellátások (a+b+c+d+e+f+g+h+i+j+k+l+m+n+o+p+q+r) (3+6)

211 2002/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y a) Gyermekgondozási segély b) Családi pótlék c) Anyasági támogatás d) Apákat megilletõ munkaidõ-kedvezmény távolléti díjának megtérítése e) Szociális támogatás f) Megváltozott munkaképességûek kereset-kiegészítése (átmeneti keresetkiegészítés) g) Nem társadalombiztosítási ellátások postaköltsége 3. Központi költségvetésbõl finanszírozott ellátások (a+b+c+d+e+f+g) 4. A kifizetõhely részére megtérítendõ összeg ( ) 5. A TÁH elõirányzatfelhasználási keretszámla terhére utalandó (2l) 6. A TÁH lebonyolítási számlára utalandó (4 2l)...,... év... hó... nap * A TÁH-t mint kifizetõhelyi feladatokat ellátó költségvetési szervet megilletõ összeg, a lakossági folyószámlára vagy a postai úton történõ utalást a TÁH teljesíti. ** Az önkormányzat által megelõlegezett (kifizetett) társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások összege.

212 10108 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/164. szám 16/A 3.3. számú adatlap ELSZÁMOLÁS a központi költségvetésbõl az önkormányzatot a Kvtv.... (...) alapján megilletõ normatív, kötött felhasználású támogatások (I/2., I/3., I/4/a., I/4/b., I/6.) pénzügyi teljesítésérõl... év... hónap Önkormányzat neve: címe: törzsszáma: adószáma: pénzforgalmi jelzõszáma: Pénzügyi körzet: KSH-kód: Sorszám Megnevezés Összeg (Ft) a) Pedagógusok szakkönyvvásárlása b) Pedagógusok szakkönyvvásárlása korrekciója (± ) c) Kiegészítõ támogatás a rászorultsági alapon járó óvodai ingyenes intézményi étkeztetéshez d) Kiegészítõ támogatás a rászorultsági alapon járó óvodai ingyenes intézményi étkeztetéshez korrekciója (± ) e) Általános támogatás a tanulói könyvvásárláshoz f) Általános támogatás a tanulói könyvvásárláshoz korrekciója (± ) g) Kiegészítõ támogatás az ingyenes tankönyvellátáshoz h) Kiegészítõ támogatás az ingyenes tankönyvellátáshoz korrekciója (± ) i) A fõvárosi és megyei közalapítványok szakmai tevékenysége 1. Támogatások összesen (a+b+c+d+e+f+g+h+i)...,... év... hó... nap

213 Megye kódja: neve: Ügyintézõ neve: telefonszáma: MEGYEI ÖSSZESÍTÕ az önkormányzatok nettó finanszírozásba bevont támogatásáról... év... hónap 16/A 4.1/a. számú adatlap Önkormányzat Támogatás Ebbõl összesen Személyi Normatív hozzájárulások Kiegészítõ Hozzájárulás Belsõ Kiegészítõ Önhibájukon Színházak Bábszínházak Színházak sorszám KSH kódja neve (4a+4d+4e+ 4f+4g+4h+ jövedelemadó elõirányzat korrekció aktuális támoga- tás nemzetiségszámcsökkentéssel a lét- ellenõrzési társulások támogatás a helyi ön- kívül hátrányos mûködtetési hozzájárulása mûvészeti tevékenysége mûködtetési hozzájárulása mûvészeti tevékenységének pályázati támogatása 4i+4j+4k+ 4l+4m+4n+ 4o+4p+4q+ 4r+4s+4t+ 4u+4v+4w+ 4x) (±) (4b+4c) óvodák és iskolák fenntartásához kapcsolatos kiadásokhomogatáskormányzatok tá- bérkiadásaihoz helyzetben lévõ helyi önkormányzatok támogatása kiadásaihoz való hozzájárulása támogatása a 4b 4c 4d 4e 4f 4g 4h 4i 4j 4k 4l 4m 4n Megye összesen: 2002/164. szám M A G YA R K Ö Z L Ö N Y 10109

214 Pedagógus szakvizsga és továbbképzés Diáksporttal kapcsolatos feladatok támogatása Szakmai fejlesztési feladatok Pedagógiai szakszolgálat Pedagógiai szakmai szolgálat Ebbõl Szociális továbbképzés és szakvizsga Helyi önkormányzati hivatásos tûzoltóságok támogatása Lakossági települési folyékony hulladék ártalmatlanításának támogatása (Fenntartva évközi új elõirányzat részére) (Fenntartva évközi új elõirányzat részére) Normatív kötött felhasználású támogatások (I/2., I/3., I/4/a., I/4/b., I/6.) összesen Összesen (4+5) Lemondás miatt keletkezett, az elõirányzatban már átvezetett összes tartozás (tájékoztató adat) 16/A 4.1/b. számú adatlap Más jogszabály alapján keletkezett tõketartozás 4o 4p 4q 4r 4s 4t 4u 4v 4w 4x ,... év... hó... nap Más jogszabály alapján keletkezett kamattartozás M A G YA R K Ö Z L Ö N Y 2002/164. szám

215 Megye kódja: neve: TÁH kvázi adószáma: címe: Ügyintézõ neve: telefonszáma: A támogatás címzettjének neve KSH kódja MEGYEI ÖSSZESÍTÕ a helyi önkormányzatok központi forrásból származó járandóságaik terhére elszámolt kötelezettségeinek adatszolgáltatásáról... év... hónap Magánszemélyek jövedelemadója összesen (kód 103) egyéb címen levont forrásadó Ebbõl kifizetõi adó adószáma személygépkocsi használat miatti SZJA kötelezettség Munkaadói járulék (kód 144) Munkavállalói járulék (kód 145) A Nyugdíjbiztosítási Alapot megilletõ kötelezettség (kód 125) Az Egészségbiztosítási Alapot megilletõ kötelezettség (kód 124, 152, illetve 153) Önellenõrzési pótlék (kód 215) Fizetési meghagyás bírság (kód 215) 16/A 4.2. számú adatlap Fizetési meghagyás késedelmi pótlék a 4b 4c Összesen:...,... év... hó... nap (kód 138) Az állami adóhatóság felé teljesítendõ kötelezettség ( ) 2002/164. szám M A G YA R K Ö Z L Ö N Y 10111

216 Megye TÁH Támogatás összesen 1 Összesen: kódja: neve: lebonyolítási számlaszáma: Lemondás miatt keletkezett,, az elõirányzatban már átvezetett összes tartozás (tájékoztató adat) Az állami adóhatóság felé teljesítendõ befizetési kötelezettség 2 MEGYEI ÖSSZESÍTÕ a központi költségvetésbõl az önkormányzatot az Áht.... (...) alapján (nettó módon) megilletõ pénzügyi teljesítésrõl... év... hónap 1., 2., 3., 4., 5. A támogatás címzettjének neve és pénzforgalmi jelzõszáma, adószáma, PIR törzsszáma, PÜK kód Magán- Elõzõ idõszak Elõzõ idõszak Más jogszabály Más jogszabály nyugdíj- halmozott nettó halmozott nettó alapján alapján pénztárak felé tartozásai tartozásaira keletkezett keletkezett teljesítendõ felszámított tõketartozás kamattartozás kötelezettség kamat megfizetõ a TÁH Munkáltatói táppénz hozzájárulás az Egészségbiztosítási Alapot megilletõ kötelezettség Csökkentõ tételek összesen ( ) A kifizetõ által teljesített társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások 16/A 4.3/a. számú adatlap A TÁH, mint kifizetõhely által bruttó módon teljesített társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások foglalkoztatottat terhelõ kötelezettségei A TÁH-t megilletõ kifizetõhely által nettó módon teljesített társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások 1 Részletezése a 16/A 4.1. számú adatlapon 2 Részletezése a 16/A 4.2. számú adatlapon 3 A TÁH forgótõke tárgyhavi visszapótlását a Államháztartási Hivatal csak addig a mértékig teljesíti, ameddig arra az önkormányzat nettó finanszírozásánál figyelembe vett támogatások, hozzájárulások, a kifizetõ által teljesített társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások összege a köztartozások, valamint az elõzõ idõszak felhalmozott tartozása és kamatai, illetve a más jogszabály alapján keletkezett tõke- és kamattartozás beszámításán felül fedezetet nyújt. 4 Kiutalás [Áht a (5) a) pontjában szereplõ határidõt követõ harmadik hónap kivételével], a > 0 esetén a 18b. oszlop kerül kitöltésre és a 18c. oszlop értéke 0 Tartozás a < 0 esetén a 18c. oszlop kerül kitöltésre és a 18b. oszlop értéke 0 Megjegyzés: ha a = 0, akkor 18b. és a 18c. oszlop értéke is 0 5 A tartozás összegérõl benyújtott azonnali beszedési megbízásról (inkasszó) az Államháztartási Hivatal a TÁH-t a Belügyminisztérium útján a benyújtást követõ hónap 5. napjáig értesíti. 6 Áht a (5) a) pontjában szereplõ határidõt követõ második hónapban szerepelhet adat 18c 6.1 > 0 esetén a 21. oszlop kerül kitöltésre és a 22. oszlop értéke 0 18c 6.1 < 0 esetén a 22. oszlop kerül kitöltésre és a 21. oszlop értéke 0 18c 6.1 = 0 esetén a 21. és a 22. oszlop értéke 0 7 Áht a (5) a) pontjában szereplõ határidõt követõ második hónapban 21 > 0 esetén 23. oszlop = 6.1. oszlop 22 > 0 esetén 23. oszlop = 18c. oszlop 18c 6.1 = 0 esetén 23. oszlop = 6.1. oszlop = 18c. oszlop Áht a (5) a) pontjában szereplõ határidõt követõ harmadik hónapban az elõzõ hónap 23. oszlopában szereplõ összeg 8 Áht a (5) a) pontjában szereplõ határidõt követõ harmadik hónapban szerepelhet adat 18b > 0 esetén kerül kitöltésre ha 18b 23 0, akkor 23. oszlopban szereplõ összeg ha 18b 23 < 0, akkor 18b. oszlopban szereplõ összeg 9 Áht a (5) a) pontjában szereplõ határidõt követõ harmadik hónapban szerepelhet adat 18b > 0 esetén értéke a 18b. oszlop és a 24a. oszlop különbsége, 18b = 0 vagy 18b 24a < 0 esetén 24b oszlop értéke 0 10 Áht a (5) a) pontjában szereplõ határidõt követõ harmadik hónapban szerepelhet adat 18b > 0 és 18b 23 < 0 esetén 23. oszlop és a 18b. oszlop különbsége 18b = 0 esetén a 23. oszlopban szereplõ összeg M A G YA R K Ö Z L Ö N Y 2002/164. szám

217 TÁH forgótõke visszapótlás 3 Összesen: Pénzügyileg teljesítendõ (18) kiutalás (+) az önkormányzat részére az Áht a (5) a) pontjában szereplõ határidõt követõ harmadik hónap kivételével 4 megelõlegezés 4, 5 ( ) 1., 2., 3., 4., 5. A támogatás címzettjének neve és pénzforgalmi jelzõszáma, adószáma, PIR törzsszáma, PÜK kód Az önkormányzatot terhelõ TÁH forgótõke visszapótlás A TÁH tárgyhavi forgótõke igénye (17+18a+19) A következõ hónapot terhelõ tartozásból a köztehertartozás összege az Áht a (5) a) pontjában szereplõ határidõt követõ második hónapban 5, 6 Lemondás miatt az Áht a (5) a) pontjában szereplõ határidõt követõ második hónapban levont összeg 6 Az Áht a (5) a) pontjában szereplõ határidõt követõ harmadik hónapot terhelõ lemondás miatt fennálló tartozás 7 Lemondás miatt az Áht a (5) a) pontjában szereplõ határidõt követõ harmadik hónapban levont összeg 8 16/A 4.3./b. számú adatlap Pénzügyileg teljesítendõ (24) Lemondással korrigált nettó utalás (+) az önkormányzat részére az Áht a (5) a) pontjában szereplõ határidõt követõ harmadik hónapban 9 18a 18b 18c a 24b 24c...,... év... hó... nap A lemondás miatt benyújtott inkasszó 10 1 Részletezése a 16/A 4.1. számú adatlapon 2 Részletezése a 16/A 4.2. számú adatlapon 3 A TÁH forgótõke tárgyhavi visszapótlását a Államháztartási Hivatal csak addig a mértékig teljesíti, ameddig arra az önkormányzat nettó finanszírozásánál figyelembe vett támogatások, hozzájárulások, a kifizetõ által teljesített társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások összege a köztartozások, valamint az elõzõ idõszak felhalmozott tartozása és kamatai, illetve a más jogszabály alapján keletkezett tõke- és kamattartozás beszámításán felül fedezetet nyújt. 4 Kiutalás [Áht a (5) a) pontjában szereplõ határidõt követõ harmadik hónap kivételével], a > 0 esetén a 18b. oszlop kerül kitöltésre és a 18c. oszlop értéke 0 Tartozás a < 0 esetén a 18c. oszlop kerül kitöltésre és a 18b. oszlop értéke 0 Megjegyzés: ha a = 0, akkor 18b. és a 18c. oszlop értéke is 0 5 A tartozás összegérõl benyújtott azonnali beszedési megbízásról (inkasszó) az Államháztartási Hivatal a TÁH-t a Belügyminisztérium útján a benyújtást követõ hónap 5. napjáig értesíti. 6 Áht a (5) a) pontjában szereplõ határidõt követõ második hónapban szerepelhet adat 18c 6.1 > 0 esetén a 21. oszlop kerül kitöltésre és a 22. oszlop értéke 0 18c 6.1 > 0 esetén a 22. oszlop kerül kitöltésre és a 21. oszlop értéke 0 18c 6.1 = 0 esetén a 21. és a 22. oszlop értéke 0 7 Áht a (5) a) pontjában szereplõ határidõt követõ második hónapban 21> 0 esetén 23. oszlop = 6.1. oszlop 22 > 0 esetén 23. oszlop = 18c. oszlop 18c 6.1 = 0 esetén 23. oszlop = 6.1. oszlop = 18c. oszlop Áht a (5) a) pontjában szereplõ határidõt követõ harmadik hónapban az elõzõ hónap 23. oszlopában szereplõ összeg 8 Áht a (5) a) pontjában szereplõ határidõt követõ harmadik hónapban szerepelhet adat 18b > 0 esetén kerül kitöltésre ha 18b 23 0, akkor 23. oszlopban szereplõ összeg ha 18b 23 < 0, akkor 18b. oszlopban szereplõ összeg 9 Áht a (5) a) pontjában szereplõ határidõt követõ harmadik hónapban szerepelhet adat 18b > 0 esetén értéke a 18b. oszlop és a 24a. oszlop különbsége, 18b = 0 vagy 18b 24a < 0 esetén 24b oszlop értéke 0 10 Áht a (5) a) pontjában szereplõ határidõt követõ harmadik hónapban szerepelhet adat 18b > 0 és 18b 23 0 esetén 23. oszlop és a 18b. oszlop különbsége 18b = 0 esetén a 23. oszlopban szereplõ összeg 2002/164. szám M A G YA R K Ö Z L Ö N Y 10113

218 Megye kódja: neve: Ügyintézõ neve: telefonszáma: A támogatás címzettjének MEGYEI ÖSSZESÍTÕ a központi költségvetésbõl az önkormányzatot a Kvtv.... (...) alapján megilletõ normatív kötött felhasználású támogatások (I/2., I/3. és I/4/a. I/4/b., I/6.) pénzügyi teljesítésérõl... év... hónap Normatív kötött felhasználású támogatások (I/2., I/3., I/4/a. I/b., I/6. összesen (4c+4f+4i+4l+4m) Pedagógusok szakkönyvvásárlása (I/2.) neve KSH kódja adószáma elõirányzat korrekció Összesen: (±) aktuális (4a+4b) Kiegészítõ támogatás a rászorultsági alapon járó óvodai ingyenes intézményi étkeztetéshez (I/3.) elõirányzat korrekció Ebbõl Általános támogatás a tanulói tankönyvvásárláshoz (I/4/a.) Tanulók tankönyvvásárlása (I/4.) Kiegészítõ támogatás az ingyenes tankönyvellátáshoz (I/4/b.) 16/A 4.4. számú adatlap a 4b 4c 4d 4e 4f 4g 4h 4i 4j 4k 4l 4m...,... év... hó... nap (±) aktuális (4d+4c) elõirányzat korrekció (±) aktuális (4g+4b) elõirányzat korrekció (±) aktuális (4j+4k) A fõvárosi és megyei közalapítványok szakmai tevékenysége (I/6.) M A G YA R K Ö Z L Ö N Y 2002/164. szám

219 Megye kódja: neve: TÁH kvázi adószáma: címe: Ügyintézõ neve: telefonszáma: neve Az önkormányzat KSH kódja adószáma MEGYEI ÖSSZESÍTÕ a nettó finanszírozásba bevont önkormányzatok a,,társadalombiztosítási és családtámogatási kifizetõhely által teljesített ellátások igényléséhez... év... hónap A TÁH mint kifizetõhely által bruttó módon teljesített társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások TB törzsszáma Nyugdíjbiztosítási Alapot terhelõ ellátás Egészségbiztosítási Alapot terhelõ ellátások Központi költségvetésbõl finanszírozott ellátások A TÁH mint kifizetõhely által bruttó módon teljesített társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások foglalkoztatottat terhelõ kötelezettségei Nyugdíjbiztosítási Alapot terhelõ ellátás Egészségbiztosítási Alapot terhelõ ellátások Központi költségvetésbõl finanszírozott ellátások A TÁH-t megilletõ kifizetõhely által teljesített társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások * Nyugdíjbiztosítási Alapot terhelõ ellátás Egészségbiztosítási Alapot terhelõ ellátások Központi költségvetésbõl finanszírozott ellátások A kifizetõ által teljesített társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások ** Nyugdíjbiztosítási Alapot terhelõ ellátás Egészségbiztosítási Alapot terhelõ ellátások Központi költségvetésbõl finanszírozott ellátások 16/A 4.5. számú adatlap Társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások összesen Összesen:...,... év... hó... nap * A TÁH-t mint kifizetõhelyi feladatokat ellátó költségvetési szervet megilletõ összeg, a lakossági folyószámlára vagy a postai úton történõ utalást a TÁH teljesíti. ** Az önkormányzat által megelõlegezett (kifizetett) társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások összege. Nyugdíjbiztosítási Alapot terhelõ ellátás (5+14) Egészségbiztosítási Alapot terhelõ ellátások (6+15) Központi költségvetésbõl finanszírozott ellátások (7+16) 2002/164. szám M A G YA R K Ö Z L Ö N Y 10115

220 Megye kódja: neve: TÁH kvázi adószáma: címe: Ügyintézõ neve: telefonszáma: sorszám Önkormányzat KSH kódja neve MEGYEI ÖSSZESÍTÕ a helyi önkormányzatok központi forrásból származó járandóságaik terhére elszámolt, az Egészségbiztosítási és a Nyugdíjbiztosítási Alapot megilletõ kötelezettségeirõl... év... hónap Munkáltatót terhelõ nyugdíjbiztosítási járulék (18%) (kód 125) Foglalkoztatottak nyugdíjjáruléka (8%) (kód 125) Foglalkoztatottak nyugdíjjáruléka (1,5%) (kód 125) Nyugdíjbiztosítási Alapot megilletõ kötelezettségek Ápolási díj utáni nyugdíjbiztosítási járulék (18%) (kód 125) GYED-bõl, GYES-bõl, ápolási díjból levont nyugdíjjárulék (8,5%) (kód 125) GYED-bõl, GYES-bõl, ápolási díjból levont nyugdíjjárulék (1,5%) (kód 125) 16/A 4.6/a. számú adatlap Fizetési meghagyás járuléktartozás része (kód 125) Összesen ( ) Megye összesen M A G YA R K Ö Z L Ö N Y 2002/164. szám

221 Munkáltatót terhelõ egészségbiztosítási járulék (11%) (kód 124) Szomszédos államokban élõ magyarok foglalkoztatása esetén a munkáltatót terhelõ egészségbiztosítási járulék* (11%) (kód 124) Foglalkoztatottak egészségbiztosítási járuléka (3%) (kód 124) Szomszédos államokban élõ magyarok által megfizetett egészségbiztosítási járulék* (3%) (kód 124) Egészségbiztosítási Alapot megilletõ kötelezettségek Tételes egészségügyi hozzájárulás (kód 153) Százalékos mértékû egészségügyi hozzájárulás (11%) (kód 152) Fizetési meghagyás járuléktartozás része (kód 124) Összesen ( ) 16/A 4.6/b. számú adatlap ,... év... hó... nap * 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet alapján. Munkáltatói táppénzhozzájárulás 2002/164. szám M A G YA R K Ö Z L Ö N Y 10117

222 Önkormányzat neve: KSH kódja: pénzforgalmi jelzõszáma: Önkormányzat pénzügyi körzet: Tárgyhavi elõirányzat összesen 1 Az állami adóhatóság felé teljesítendõ kötelezettség ÖNKORMÁNYZATI ÖSSZESÍTÕ a 16/A 3.1. és 16/A 3.3. számú adatlapok szerinti elszámolás adatainak egyeztetéséhez... év...hónap Munkáltatói táppénz hozzájárulás az Egészségbiztosítási Alapot megilletõ kötelezettség Magánnyugdíjpénztárak felé teljesítendõ kötelezettség megfizetõ a TÁH Elõzõ idõszak halmozott nettó tartozásai és a felszámított kamat Más jogszabály alapján keletkezett tõketartozás Más jogszabály alapján keletkezett kamattartozás Csökkentõ tételek összesen ( ) Kifizetõ által teljesített társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások A TÁH, mint kifizetõhely által bruttó módon teljesített társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások foglalkoztatottat terhelõ kötelezettségei 16/A 5.1/a. számú adatlap A TÁH-t megilletõ kifizetõhely által nettó módon teljesített társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások Gazdálkodó Önkormányzat összesen Normatív kötött felhasználású támogatások összesen (I/2., I/3., I/4/a., I/4/b., I.6) 1 A 16/A 3.1. számú adatlap szerint. 2 A TÁH forgótõke tárgyhavi visszapótlását az Államháztartási Hivatal csak addig a mértékig teljesíti, ameddig arra az önkormányzat nettó finanszírozásánál figyelembe vett támogatások, hozzájárulások, a kifizetõ által teljesített társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások összege a köztartozások, valamint az elõzõ idõszak felhalmozott tartozása és kamatai, illetve a más jogszabály alapján keletkezett tõke- és kamattartozás beszámításán felül fedezetet nyújt. 3 Ha a>0, akkor 14b= a+13 értékével, a 14c = 0. ha a=0, akkor 14b=13 értékével. 4 Ha <0, akkor 14b=13 értékével és 14c, illetve a 18. oszlopban szereplõ tartozás összegérõl benyújtott azonnali beszedési megbízásról (inkasszó) az Államháztartási Hivatal a TÁH-t a Belügyminisztérium útján a benyújtást követõ hónap 5. napjáig értesíti. 5 Áht a (5) a) pontjában szereplõ határidõt követõ harmadik hónapban szerepelhet adat 14b 13>0 esetén kerül kitöltésre ha 14b , akkor 20. oszlopban szereplõ összeg ha 14b 13 20<0, akkor 21a=14b Áht a (5) a) pontjában szereplõ határidõt követõ harmadik hónapban szerepelhet adat 14b 13>0 esetén értéke a 14b. oszlop és a 21a. oszlop különbsége, 14b 13=0 vagy 14b 21a<0 esetén 21b=0. 7 Áht a (5) a) pontjában szereplõ határidõt követõ harmadik hónapban szerepelhet adat 14b 13>0 és 14b 13 20<0 esetén 21c=20 (14b 13) 14b 13=0 esetén a 20. oszlopban szereplõ összeg M A G YA R K Ö Z L Ö N Y 2002/164. szám

223 TÁH forgótõke visszapótlás 2 Pénzügyileg teljesítendõ (14) kiutalás (+) az önkormányzat részére az Áht a (5) a) pontjában szereplõ határidõt követõ harmadik hónap kivételével 3 megelõlegezés 4 ( ) Az önkormányzatot terhelõ TÁH forgótõke visszapótlás 2 A TÁH tárgyhavi forgótõke igénye (12+14a+15) Nettósítási különbözet ( a) A következõ hónapot terhelõ tartozásból a köztehertartozás összege az Áht a (5) a) pontjában szereplõ határidõt követõ második hónapban 1, 4 Lemondás miatt az Áht a (5) a) pontjában szereplõ határidõt követõ második hónapban levont összeg 1 Az Áht a (5) a) pontjában szereplõ határidõt követõ harmadik hónapot terhelõ lemondás miatt fennálló tartozás 1 Lemondás miatt az Áht a (5) a) pontjában szereplõ határidõt követõ harmadik hónapban levont összeg 5 16/A. 5.1/b. számú adatlap Pénzügyileg teljesítendõ (21) Lemondással korrigált nettó utalás (+) az önkormányzat részére az Áht a (5) a) pontjában szereplõ határidõt követõ harmadik hónapban 6 14a 14b 14c a 21b 21c, év hó nap. A lemondás miatt benyújtott inkasszó 7 1 A 16/A 3.1. számú adatlap szerint. 2 A TÁH forgótõke tárgyhavi visszapótlását az Államháztartási Hivatal csak addig a mértékig teljesíti, ameddig arra az önkormányzat nettó finanszírozásánál figyelembe vett támogatások, hozzájárulások, a kifizetõ által teljesített társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások összege a köztartozások, valamint az elõzõ idõszak felhalmozott tartozása és kamatai, illetve a más jogszabály alapján keletkezett tõke- és kamattartozás beszámításán felül fedezetet nyújt. 3 Ha a>0, akkor 14b= a+13 értékével, a 14c = 0. ha a=0, akkor 14b=13 értékével. 4 Ha <0, akkor 14b=13 értékével és 14c, illetve a 18. oszlopban szereplõ tartozás összegérõl benyújtott azonnali beszedési megbízásról (inkasszó) az Államháztartási Hivatal a TÁH-t a Belügyminisztérium útján a benyújtást követõ hónap 5. napjáig értesíti. 5 Áht a (5) a) pontjában szereplõ határidõt követõ harmadik hónapban szerepelhet adat 14b 13>0 esetén kerül kitöltésre ha 14b , akkor 20. oszlopban szereplõ összeg ha 14b 13 20<0, akkor 21a=14b 13 6 Áht a (5) a) pontjában szereplõ határidõt követõ harmadik hónapban szerepelhet adat 14b 13>0 esetén értéke a 14b. oszlop és a 21a. oszlop különbsége, 14b 13=0 vagy 14b 21a<0 esetén 21b=0. 7 Áht a (5) a) pontjában szereplõ határidõt követõ harmadik hónapban szerepelhet adat. 14b 13>0 és 14b 13 20<0 esetén 21c=20 (14b 13) 14b 13=0 esetén a 20. oszlopban szereplõ összeg. 2002/164. szám M A G YA R K Ö Z L Ö N Y 10119

224 Megye kódja: neve: Költségvetési szerv sorszáma, PIR törzsszáma, neve (1, 2, 3) Gyógyító-megelõzõ ellátás Védõnõi Beteg- szol- 13. havorvosi, Gontás és Háziszállí- Éves gálta- tás, Járó- gazdálkodási anya-, beteg- CT, illetménorvosszati intézeti rendelvese- házi- Fogádozó orvosi Mû- elõleg gyerszakellátás MRI elõlege ügyeletdozás halott- ellátás gonvénykezelémekés ifjú- ellátás szállí- tás ság- véde- lem ELÕIRÁNYZAT KÖZLÕ LAP AZ ORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSíTÁSI PÉNZTÁRTÓL... év... hónap Tárgyhavi összes bevétel ( ) Éves gazdálkodási elõleg tárgyhavi visszatartása 13. havi illetményelõleg visszavonása Mûködési elõleg visszavonása OVSZ vérellátás levonása Egyéb levonások (pl. ellenõrzés miatti visszavonás stb.) 16/B 1.1. számú adatlap Megye összesen...,... év... hó... nap Házi szakápolás Fekvõbetegszakellátás Mûködési költségelõleg Célelõirányzatok ( ) Visszavonások összesen Tárgyhavi nettósítás alapját képezõ támogatás összege (18 24) Elõzõ hónap rendkívüli utalásai (Tájékoztató adat M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/164. szám

225 2002/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y /B 3.1. számú adatlap ELSZÁMOLÁS az OEP támogatásból a költségvetési szervet az Áht.... (...) alapján (nettó módon) megilletõ pénzügyi teljesítésrõl... év...hónap Költségvetési neve: szerv címe: törzsszáma: adószáma: pénzforgalmi jelzõszáma: Pénzügyi körzet: KSH-kód: Sorszám Megnevezés a) Éves gazdálkodási elõleg b) 13. havi illetmény elõlege c) Háziorvosi, háziorvosi ügyeleti ellátás d) Védõnõi szolgálat, anya-, gyermek- és ifjúságvédelem e) Fogászati ellátás f) Gondozóintézeti gondozás g) Betegszállítás és orvosi rendelvényû halottszállítás h) Járóbeteg-szakellátás i) CT, MRI j) Mûvesekezelés k) Házi szakápolás l) Fekvõbeteg szakellátás m) Mûködési költségelõleg n) Célelõirányzatok o) Éves gazdálkodási elõleg tárgyhavi visszatartása p) 13. havi illetményelõleg visszavonása q) Mûködési elõleg visszavonása r) OVSZ vérellátás levonása s) Egyéb levonások (pl. ellenõrzés miatti visszavonás stb.) 1. Tárgyhavi nettósítás alapját képezõ támogatás összege (a+b+c+d+e+f+g+h+i+j+k+l+m+n-o-p-q-r-s) 2. A személyi juttatások bruttó összege a) Levont személyi jövedelemadó elõleg b) Kifizetõi adó c) Forrásadó d) Személygépkocsi használat miatti SZJA kötelezettség e) Elõzõ évi elszámolási különbözet 3. Személyi jövedelemadó kötelezettség összesen (a+b+c+d+e) a) Munkaadói járulék b) Munkavállalói járulék 4. A Munkaerõ-piaci Alapot megilletõ kötelezettség (a+ b) a/1. A munkáltatót terhelõ nyugdíjbiztosítási járulék az ápolási díj kivételével a/2. Az ápolási díj után a munkáltatót terhelõ nyugdíjbiztosítási járulék a.) A munkáltatót terhelõ nyugdíjbiztosítási járulék (a/1. + a/2.) b/1. Kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó foglalkoztatottak nyugdíjjáruléka b/2. Kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó GYES, GYED, ápolási díj után fizetett nyugdíjjárulék b/3. Magánnyugdíjpénztári tagokra vonatkozóan a foglalkoztatottak nyugdíjjáruléka b/4. Magánnyugdíjpénztári tagokra vonatkozóan a GYES, GYED, ápolási díj után fizetett nyugdíjjárulék b. A foglalkoztatottak által fizetett nyugdíjjárulék (b/1. + b/2. + b/3. + b/4.) c. Fizetési meghagyás járuléktartozás Összeg (Ft)

226 10122 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/164. szám 5. A Nyugdíjbiztosítási Alapot megilletõ kötelezettség (a+b+c) a/1. A munkáltatót terhelõ egészségbiztosítási járulék a/2. Szomszédos államokban élõ magyarok foglalkoztatása esetén a munkáltatót terhelõ egészségbiztosítási járulék* a) A munkáltatót terhelõ egészségbiztosítási járulék (a/1. + a/2.) b/1. A nem magánnyugdíjpénztári tag egészségbiztosítási járuléka b/2. Magánnyugdíjpénztári tag egészségbiztosítási járuléka b/3. Szomszédos államokban élõ magyarok foglalkoztatása esetén a foglalkoztatottat terhelõ egészségbiztosítási járulék* b) Foglalkoztatottak egészségbiztosítási járuléka (b/1. + b/2. + b/2.) c) A tételes egészségügyi hozzájárulás d) A százalékos mértékû egészségügyi hozzájárulás e) Fizetési meghagyás járuléktartozás 6. Az Egészségbiztosítási Alapot megilletõ kötelezettség (a+b+c+d+e) 7. Önellenõrzési pótlék 8. Fizetési meghagyás bírság 9. Fizetési meghagyás késedelmi pótlék 10. Az állami adóhatóság felé teljesítendõ befizetési kötelezettség ( ) 11. Munkáltatói táppénz hozzájárulás az Egészségbiztosítási Alapot megilletõ kötelezettség 12. Magánnyugdíjpénztárak felé teljesítendõ kötelezettség megfizetõ a TÁH 13. Befizetési kötelezettségek összesen ( ) 14. Elõzõ idõszak halmozott nettó tartozásai 15. Elõzõ idõszak halmozott nettó tartozásaira felszámított kamat 16. Csökkentõ tételek összesen ( ) 17. A TÁH-t megilletõ kifizetõhely által nettó módon teljesített társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások** 18. A TÁH mint kifizetõhely által bruttó módon teljesített társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások foglalkoztatottat terhelõ kötelezettségei 19. A kifizetõ által teljesített társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások*** 20. A TÁH forgótõke visszapótlás **** 21. Nettó finanszírozásba bevont folyósítandó költségvetési juttatás kiutalás***** 22. Következõ hónapot terhelõ tartozás megelõlegezés***** 23. A költségvetési szervezetet terhelõ TÁH forgótõke visszapótlás**** megfizetõ a költségvetési szervezet a TÁH-val kötött külön megállapodásban rögzített idõpontig 24. A TÁH tárgyhavi forgótõke igénye ( ) 25. Elõzõ hónap rendkívüli utalásai****** 26. Az állami adóhatóságnál nyilvántartott kötelezettség ( a+ 5b+ 6a+ 6b+ 6c+ 6d+ 7)******... év... hó... nap P. H.... TÁH igazgató * Az 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet alapján ** A TÁH-t, mint kifizetõhelyi feladatokat ellátó költségvetési szervet megilletõ összeg, a lakossági folyószámlára vagy a postai úton történõ utalást a TÁH teljesíti. *** A költségvetési szervezet által megelõlegezett (kifizetett) társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások összege. **** A TÁH forgótõke tárgyhavi visszapótlását a Kincstár csak addig a mértékig teljesíti, ameddig arra a költségvetési szervezet nettó finanszírozásánál figyelembe vett támogatások, hozzájárulások, a kifizetõ által teljesített társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások összege a köztartozások valamint az elõzõ idõszak felhalmozott tartozása és kamatai beszámításán felül fedezetet nyújt. ***** Kiutalás >0 esetén a 21. sor kerül kitöltésre és a 22. sor értéke 0 Tartozás <0 esetén a 22. sor kerül kitöltésre és a 21. sor értéke 0 Megjegyzés: ha = 0, akkor 21. és a 22. sor értéke is 0 ****** Tájékoztató adat

227 2002/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y /B 3.2. számú adatlap ELSZÁMOLÁS az OEP által finanszírozott költségvetési szerv nettó finanszírozásba bevont,,társadalombiztosítási és családtámogatási kifizetõhely által teljesített ellátások igényléséhez... év... hónap Költségvetési neve: szerv címe: törzsszáma: adószáma: pénzforgalmi jelzõszáma: Pénzügyi körzet: KSH-kód: Sorszám Megnevezés A TÁH mint kifizetõhely által bruttó módon teljesített társadalombizosítási és családtámogatási ellátások A TÁH mint kifizetõhely által bruttó módon teljesített társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások foglalkoztatottat terhelõ kötelezettségei A TÁH-t megilletõ kifizetõhely által teljesített társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások * (3 4) A kifizetõ által bruttó módon teljesített társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások ** Társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások összesen a) Öregségi nyugdíj helyett folyósított illetmény b) Öregségi nyugdíj helyett folyósított illetmény korrekciója (+ / ) 1. Nyugdíjbiztosítási Alapot terhelõ ellátás (a+ b) a) Rokkantsági nyugdíj helyett folyósított illetmény b) Terhességi-gyermekágyi segély kifizetõhelyi foglalkoztatónál fennálló jogviszony után c) Terhességi-gyermekágyi segély más foglalkoztatónál fennálló jogviszony után d) Táppénz kifizetõhelyi foglalkoztatónál fennálló jogviszony után e) Táppénz más foglalkoztatónál fennálló jogviszony után f) Közegészségügyi és állategészségügyi zárlat, hatósági elkülönítés miatti táppénz g) Passzív jogon folyósított táppénz h) Gyermekápolási táppénz kifizetõhelyi foglalkoztatónál fennálló jogviszony után i) Gyermekápolási táppénz más foglalkoztatónál fennálló jogviszony után j) Baleseti táppénz k) Gyermekgondozási díj l) Kifizetõhelyek költségtérítése m) Egészségbiztosítási ellátások postaköltsége n) Terhességi-gyermekágyi segély a évi LXII. tv. alapján o) Táppénz a évi LXII. tv. alapján p) Gyermekápolási táppénz a évi LXII. tv. alapján q) Baleseti táppénz a évi LXII. tv. alapján r) Gyermekgondozási díj a évi LXII. tv. alapján 2. Egészségbiztosítási Alapot terhelõ ellátások (a+b+c+d+e+f+g+h+i+j+k+l+m+n+o+p+r) a) Gyermekgondozási segély b) Családi pótlék c) Anyasági támogatás d) Apákat megilletõ munkaidõ-kedvezmény távolléti díjának megtérítése e) Szociális támogatás f) Megváltozott munkaképességûek keresetkiegészítése (átmeneti keresetkiegészítés) g.) Nem társadalombiztosítási ellátások postaköltsége 3. Központi költségvetésbõl finanszírozott ellátások (a+b+c+d+e+f+g) 4. A kifizetõhely részére megtérítendõ összeg ( ) 5. A TÁH elõirányzatfelhasználási keretszámla terhére utalandó (2l) 6. A TÁH lebonyolítási számlára utalandó (4 2l)...,... év... hó... nap * A TÁH-t mint kifizetõhelyi feladatokat ellátó költségvetési szervet megilletõ összeg, a lakossági folyószámlára vagy a postai úton történõ utalást a TÁH teljesíti. ** A költségvetési szervezet által megelõlegezett (kifizetett) társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások összege. (3+ 6)

228 Megye Ügyintézõ kódja: neve: neve: telefonszáma: Költségvetési szerv sorszáma, PIR törzsszáma, neve (1, 2, 3) Tárgyhavi támogatás összesen (4a+4b+ 4c+4d+ 4e+4f+ 4g+4h+ 4i+4j+ 4k+4l+ 4m+4n+ 4o-4p- 4q-4r- 4s) Éves gazdálkodási elõleg 13. havi illetmény elõlege Háziorvosi, háziorvosi ügyeleti ellátás MEGYEI ÖSSZESÍTÕ az OEP által finanszírozott költségvetési szervezetek nettó finanszírozásba bevont támogatásáról... év... hónap Védõnõi szolgáltatás, anya-, gyermek- és ifjúságvédelem Fogászati ellátás CT, MRI Gondozó intézeti gondozás Betegszállítás és orvosi rendelvényû halottszállítás Járóbetegszakellátás Mûvesekezelés Ebbõl Házi szakápolás Fekvõbetegszakellátás Mûködési költség elõleg Célelõirányzatok Éves gazdálkodási elõleg tárgyhavi visszatartása 13. havi illetményelõleg visszavonása Mûködési elõleg visszavonása 16/B 4.1. számú adatlap 4 4a 4b 4c 4d 4e 4f 4g 4h 4i 4j 4k 4l 4m 4n 4o 4p 4q 4r 4s 4t Megye összesen...,... év... hó... nap OVSZ vérellátás levonása Egyéb levonások (pl. ellenõrzés miatti visszavonás stb.) Elõzõ hónap rendkívüli utalásai (Tájékoztató adat M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/164. szám

229 Megye TÁH Ügyintézõ neve Összesen A támogatás címzettjének PIR törzsszáma kódja: neve: kvázi adószáma: címe: neve: telefonszáma: MEGYEI ÖSSZESÍTÕ az OEP támogatásból (nettó módon) finanszírozott költségvetési szervek adatszolgáltatásáról... év... hónap Magánszemélyek jövedelemadója összesen (kód 103) egyéb címen levont forrásadó Ebbõl kifizetõi adó Az állami adóhatóság felé teljesítendõ kötelezettség adószáma személygépkocsi használat miatti SZJA kötelezettség Munkaadói járulék (kód 144) Munkavállalói járulék (kód 145) A Nyugdíjbiztosítási Alapot megilletõ kötelezettség (kód 125) Az Egészségbiztosítási Alapot megilletõ kötelezettség (kód 124, 152, illetve 153) Önellenõrzési pótlék (kód 215) Fizetési meghagyás bírság (kód 215) 16/B 4.2. számú adatlap a 4b 4c ,... év... hó... nap Fizetési meghagyás késedelmi pótlék (kód 138) ( ) 2002/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 10125

230 Megye kódja: neve: TÁH lebonyolítási számlaszáma: MEGYEI ÖSSZESÍTÕ az OEP támogatásból a költségvetési szerveket az Áht.... (...) alapján (nettó módon) megilletõ pénzügyi teljesítésrõl... év... hónap 1., 2., 3., 4., 5. A támogatás címzettjének neve és pénzforgalmi jelzõszáma, adószáma, PIR törzsszáma, PÜK kód A tárgyhavi nettósítás alapját képezõ támogatás összege Az állami adóhatóság felé teljesítendõ befizetési kötelezettség Csökkentõ tételek összesen Munkáltatói táppénz hozzájárulás az Egészségbiztosítási Alapot megilletõ kötelezettség Magánnyugdíj pénztárak felé teljesítendõ kötelezettség megfizetõ a TÁH Elõzõ idõszak halmozott nettó tartozásai Elõzõ idõszak halmozott nettó tartozásaira felszámított kamat A kifizetõ által teljesített társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások A TÁH, mint kifizetõhely által bruttó módon teljesített társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások foglalkoztatottat terhelõ kötelezettségei A TÁH-t megilletõ kifizetõhely által nettó módon teljesített társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások Pénzügyileg teljesítendõ (16) kiutalás (+) a gazdálkodó részére TÁH forgótõke visszapótlás megelõlegezés ( ) 16/B 4.3. számú adatlap Az intézményt terhelõ TÁH forgótõke visszapótlás A TÁH tárgyhavi forgótõke igénye ( **** * ** 10+11) *** **** ***** (15+16a a 16b 16c Összesen...,... év... hó... nap * Részletezése a 16/B 4.1. számú adatlapon. ** Részletezése a 16/B 4.2. számú adatlapon. *** A TÁH forgótõke tárgyhavi visszapótlását az Államháztartási Hivatal csak addig a mértékig teljesíti, ameddig arra a költségvetési szervezet nettó finanszírozásánál figyelembe vett támogatások, hozzájárulások, a kifizetõ által teljesített társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások összege a köztartozások, valamint az elõzõ idõszak felhalmozott tartozása és kamatai beszámításán felül fedezetet nyújt. **** Kiutalás a > 0 esetén a 16b. oszlop kerül kitöltésre és a 16c. oszlop értéke 0 Megelõlegezés < 0 esetén a 16c. oszlop kerül kitöltésre és a 16a., 16b. oszlopok értéke 0 Megjegyzés: ha = 0, akkor 16a., 16b., 16c. oszlopok értéke 0 ***** A tartozás összegérõl benyújtott azonnali beszedési megbízásról (inkasszó) az Államháztartási Hivatal a TÁH-t a Belügyminisztérium útján a benyújtást követõ hónap 5. napjáig értesíti M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/164. szám

231 Megye TÁKISZ Ügyintézõ A költségvetési szervezet kódja: neve: kvázi adószáma: címe: neve: telefonszáma: MEGYEI ÖSSZESÍTÕ az OEP által finanszírozott költségvetési szervezetek nettó finanszírozásba bevont a,,társadalombiztosítási és családtámogatási kifizetõhely által teljesített ellátások igényléséhez... év... hónap A TÁH mint kifizetõhely által bruttó módon teljesített társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások A TÁH mint kifizetõhely által bruttó módon teljesített társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások foglalkoztatottat terhelõ kötelezettségei A TÁH-t megilletõ kifizetõhely által teljesített társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások* A kifizetõ által teljesített társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások** 16/B 4.5. számú adatlap Társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások összesen Nyugdíj- Egész- Központi Egész- Központi Egész- Központi Egész- Központi Egész- Központi Nyugdíj- Nyugdíj- Nyugdíj- Nyugdíjbiztosítási Alapot tosítási vetésbõl ségbiz- költségségbiztosításvetésbõtosításvetésbõtosításvetésbõtosításvetésbõl költségségbiz- költségségbiz- költségségbiz- költség- PIR biztosítá- si Alapot si Alapot si Alapot si Alapot terhelõ Alapot finanszíbiztosítábiztosítábiztosítá- adószámszáma Alapot finanszí- Alapot finanszí- Alapot finanszí- Alapot finanszí- TB törzs- neve törzsszáma terhelõ terhelõ terhelõ terhelõ ellátás terhelõ rozott ellátások terhelõ rozott ellátások ellátások látások ellátások látások ellátások látások terhelõ rozott el- terhelõ rozott el- terhelõ rozott el- ellátás ellátás ellátás ellátás ellátások ellátások (5+14) (6+15) (7+16) Összesen:...,... év... hó... nap * A TÁH-t, mint kifizetõhelyi feladatokat ellátó költségvetési szervet megilletõ összeg, a lakossági folyószámlára vagy a postai úton történõ utalást a TÁH teljesíti. ** A költségvetési szervezet által megelõlegezett (kifizetett) társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások összege. 2002/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 10127

232 Megye TÁH Ügyintézõ kódja: neve: kvázi adószáma: címe: neve: telefonszáma: MEGYEI ÖSSZESÍTÕ az OEP által finanszírozott költségvetési szervek nettó finanszírozásba bevont támogatásai terhére elszámolt, az Egészségbiztosítási és a Nyugdíjbiztosítási Alapot megilletõ kötelezettségeirõl Munkáltatót terhelõ nyugdíjbiztosítási járulék (18%) (kód 125) (8,5%) (kód 125)... év... hónap Költségvetési szerv sorszáma PIR törzsszáma neve Foglalkoztatottak nyugdíjjáruléka Foglalkoztatottak nyugdíjjáruléka (1,5%) (kód 125) Nyugdíjbiztosítási Alapot megilletõ kötelezettségek Ápolási díj utáni nyugdíjbiztosítási járulék (18%) (kód 125) GYED-bõl, GYES-bõl, ápolási díjból levont nyugdíjjárulék (8,5%) (kód 125) GYED-bõl, GYES-bõl, ápolási díjból levont nyugdíjjárulék (1,5%) (kód 125) 16/B 4.6/a. számú adatlap Fizetési meghagyás járuléktartozás része (kód 125) ( ) Megye összesen Összesen M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/164. szám

233 Munkáltatót terhelõ egészségbiztosítási járulék (11%) (kód 124) Szomszédos államokban élõ magyarok foglalkoztatása esetén a munkáltatót terhelõ egészségbiztosítási járulék* (11%) (kód 124) Foglalkoztatottak egészségbiztosítási járuléka Szomszédos államokban élõ magyarok által megfizetett egészségbiztosítási járulék* (3%) (kód 124) Egészségbiztosítási Alapot megilletõ kötelezettségek Tételes egészségügyi hozzájárulás Százalékos mértékû egészségügyi hozzájárulás Fizetési meghagyás járuléktartozás része 16/B 4.6/b. számú adatlap (3%) (11%) ( (kód 124) (kód 153) (kód 152) (kód 124) ) ,... év... hó... nap * 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet alapján. Összesen Munkáltatói táppénzhozzájárulás 2002/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 10129

234 10130 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/164. szám 10. számú melléklet a 306/2002. (XII. 27.) Korm. rendelethez [18. számú melléklet a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelethez] Kormányzati szektorban mûködtetett közalapítvány, közhasznú társaság és gazdasági társaság alapításának, valamint társasági részesedés szerzésének indokolása és hatáselemzése 1. Az ellátott/ellátandó (szükséges) állami feladat megjelölése, szakmai tartalma és feltételei. 2. A feladat ellátásának mennyiségi és minõségi jellemzõi. 3. A közalapítványi, vagy társasági formában történõ feladatellátás szaktevékenység szerinti indokolása. 4. Az alapítással, illetve részesedés szerzéssel elérhetõ haszon (feladatellátás és gazdálkodási eredmény) összehasonlítása a közfeladat költségvetési szerv formában való ellátásával, a közfeladat szolgáltatás igénybevételével történõ ellátásával szemben, a gazdaságosság igazolása, költség-haszon elemzés. 5. A költségvetési támogatások tervezett változása a közfeladat közalapítványi, vagy társasági formában történõ ellátása nyomán (a tárgyévi támogatások összehasonlítása a közalapítvány, vagy társaság mûködésének elsõ három évében várható költségvetési támogatásokkal); összehasonlító adatok a támogatások költségvetési szervi mûködéséhez képest. 6. A teljes munkaidõben foglalkoztatottak éves átlagos állományi létszámának alakulása, éves átlagjövedelmének alakulása. 7. A személyi jellegû ráfordítások éves alakulása. 8. A közalapítvány, vagy társaság rendelkezésére bocsátandó vagyon (eszközök) értékének, összetételének meghatározása. 9. Az alapító, illetve a részesedést szerzõ és a közalapítvány, vagy társaság együttmûködését szabályozó szerzõdéstervezet bemutatása. 10. Az alapítással, vagy részesedés szerzéssel összefüggésben a gazdálkodó szervezet mûködésének piactorzító hatására vonatkozó nemleges nyilatkozat és indoklás az alapító, vagy részesedést szerzõ részérõl. 11. Az alapító, illetve a részesedést szerzõ részérõl a közalapítvány, vagy társaság felügyeletét ellátó kormányzati szerv felelõs szervezeti egységének megnevezése, kötelezettségeinek meghatározása. 12. Az ügyvezetés, adminisztráció, felügyelõ bizottság személyi feltételeire meghatározott szakmai követelmények.

235 2002/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y A Kormány 307/2002. (XII. 27.) Korm. rendelete az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány az államháztartásról szóló, többször módosított évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) a (2) bekezdésének a) és b) pontjában, valamint a számvitelrõl szóló évi C. törvény (a továbbiakban: Tv.) ának (1) bekezdése a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következõket rendeli el: 1. Az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 2. -a helyébe a következõ,,2. Az államháztartás szervezeteinek beszámoló készítésére, könyvvezetésére a Tv. következõ rendelkezéseit kell alkalmazni: 1 2. ; 3. (1) 3. pont, (4) 1 4. pontok, 7 9. pontok; 3. (6), (8) pontok, 17. pont; 5. ; 7. ; 14. (8); 15. (3) (4), (6); 16. (1), (3); 23. (4) (5); 24. (1); 25. (4) (7), (9) (10); 26. (2) (3), (6) (8); 27. (7); 28. (2) (3); 29. (2); 30. (1), (5); 42. (2) (3), (5); 46. (1) (3); 47. (1) (2), (4) (8); 48. (1) (6), (7) a) és c) pontja; 49. (4) (7); 50. (1) (2), (4) (5); 51. ; 53. (1) (2); 54. (1) (6); 56. ; 58. (6), (9); 60. (1), (4) (5); 61. (1); 62. ; 64. ; 65. (1), (4); 66. (1) (2); 68. (2), (4); 69. (1); 150. ; 151. (3) (7); 152. ; 156. (4) (5); 157. (1), (3); 158. (1), (3) (4); 159. ; 160. (1); 161. (2) (3), (5); 164. (1); 165. (1) (2), (4); 166. (1) (4), (6); 167. (1) (3), (5) (6); ; 170. (1) (2); ; 177. (2), (9); 178. (1) a), (2). 2. Az R. 3. -a helyébe a következõ,,3. Az államháztartás szervezetei a Tv. következõ rendelkezéseit e rendeletben szabályozott eltérésekkel alkalmazzák: 3. (3) 1. pont, (4) 10. pont; 14. (3) (5), (9); 15. (1) (2), (5), (7) (9); 16. (4) (5); 23. (1) (3); 24. (2); 25. (1) (3); 26. (1), (9); 27. (1), (4), (6), (8); 28. (1); 29. (1), (6), (8); 30. (3); 31. ; 39. (1); 42. (1); 46. (4); 47. (3), (9); 48. (7) b) pont; 49. (3); 50. (3); 52. (5) (7); 53. (4); 55. ; 57. ; 58. (1) (5), (7), (8); 59. ; 60. (2) (3); 63. ; 65. (2), (5) (7); 66. (3); 67. (1); 68. (5) (6); 75. (6); 92. ; 151. (1); 157. (2); 161. (1), (4); 164. (2); 165. (3). 3. Az R. 4. -a helyébe a következõ,,4. Az államháztartás szervezetei a Tv. következõ rendelkezéseit a gazdálkodásuk sajátosságaira tekintettel nem alkalmazzák:,,2/a. ; 3. (1) 1 2. pontok, 4. pont, (2), (3) 2 5. pontok, (4) 5 6. pontok, (5), (7), (8) pontok, pontok; 4. ; 6. ; ; 14. (1) (2), (6) (7); 16. (2), (6); ; 25. (8); 26. (4) (5); 27. (2) (3), (5); 28. (4); 29. (3) (5), (7); 30. (2), (4); ; 39. (2) (4); ; 42. (4), (6) (8); ; 49. (1) (2); 50. (6) (8); 52. (1) (4); 53. (3); 54. (7); 60. (6) (7); 61. (2); 65. (3); 67. (2); 68. (1), (3); 69. (2) (3); ; 75. (1) (5), (7); ; ; 151. (2); ; 156. (1) (3), (6); 157. (4); 158. (2), (5) (6); 160. (2) (5); ; 164. (3); 166. (5); 167. (4); 170. (3); ; 177. (1), (3) (8), (10); 178. (1) b) e). 4. (1) Az R. 5. -ának 2 3. pontja helyébe a következõ rendelkezések lépnek: [E rendelet alkalmazásában:],,2. kis összeg: az adott költségvetési évre vonatkozóan az Áht ának (4) bekezdése szerint meghatározott követelés értékhatára; 3. behajthatatlan követelés: az a követelés, a) amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi, b) amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet, c) a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott kis összegû követelések tekintetében, amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével (a végrehajtás veszteséget eredményez vagy növeli a veszteséget), illetve amelynél az adós nem lelhetõ fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása,,igazoltan nem járt eredménnyel, d) amelyet bíróság elõtt érvényesíteni nem lehet, e) amely a hatályos jogszabályok alapján elévült. A behajthatatlanság tényét és mértékét bizonyítani kell. A behajthatatlan követelés leírása nem minõsül az Áht (2) bekezdés szerinti követelés elengedésnek. (2) Az R. 5. -ának 5. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:,,5. kapott osztalék és részesedés: a tulajdoni részesedést jelentõ befektetés után, az adózott eredménybõl kapott összeg;

236 10132 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/164. szám 5. (1) Az R. 8. -a (4) bekezdésének felvezetõ rendelkezése helyébe a következõ,,(4) A számviteli politika részeként el kell készíteni: (2) Az R. 8. -a a következõ (6) (7) bekezdéssel egészül ki, és egyidejûleg a jelenlegi (6) (13) bekezdések számozása (8) (15) bekezdésre változik:,,(6) Amennyiben az államháztartás szervezete az értékcsökkenés elszámolása során él a 30. (5) bekezdés szerinti lehetõséggel, akkor a számviteli politikájában meg kell határoznia azon eszközök körét, amelyek esetében az értékcsökkenést a várható használati idõ alapján számolja el, valamint a várható használati idõ megállapítására vonatkozó szabályokat. (7) A számviteli politika részeként az államháztartás szervezetének szabályoznia kell a beszerzett, illetve elõállított immateriális jószág, tárgyi eszköz üzembe helyezése dokumentálásának szabályait. 6. Az R ának (5) bekezdése helyébe a következõ,,(5) A társadalombiztosítási alapok és a társadalombiztosítás éves összevont (konszolidált) beszámolója az öszszevont (konszolidált) mérlegbõl, az összevont (konszolidált) pénzforgalmi kimutatásból, az összevont (konszolidált) elõirányzat-maradvány kimutatásból és a 40. (3) bekezdés szerint a kiegészítõ melléklet részét képezõ pénzforgalom egyeztetése, az immateriális javak, tárgyi eszközök és üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott, vagyonkezelésbe vett eszközök állományának alakulása, valamint a befektetett eszközök, követelések, készletek és értékpapírok értékvesztésének alakulása, továbbá a követelések, a kötelezettségek részletezése, az immateriális javak, tárgyi eszközök és a tulajdoni részesedést jelentõ befektetések értékhelyesbítésének alakulása összevont (konszolidált) adatait tartalmazó kimutatásokból áll. 7. Az R. 13/A. -ának (6) bekezdése helyébe a következõ,,(6) A (2) bekezdés szerinti éves költségvetési beszámoló, illetve a vagyonátadás-átvételrõl készített jegyzõkönyv egy-egy aláírt példányát az átszervezést elrendelõ felügyeleti szerv egyetértõ záradékával ellátva a jogutód államháztartási szervezetnek és az illetékes felügyeleti szervnek kell megõriznie. A felügyeleti szervnek gondoskodnia kell arról, hogy a beszámoló feldolgozásra kerüljön. 8. Az R ának (1) (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek:,,(1) Az immateriális javak között kell kimutatni az alapítás-átszervezés aktivált értékét, a kísérleti fejlesztés aktivált értékét, a vagyoni értékû jogokat az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékû jogok kivételével, a szellemi termékeket (ideértve a használatba nem vett kisértékû szellemi termékek aktivált értékét is), az immateriális javakra adott elõlegeket, továbbá az immateriális javak értékhelyesbítését. (2) Az alapítás-átszervezés aktivált értékeként a minõségbiztosítási rendszer bevezetésével kapcsolatos tevékenység kiadásai vehetõk figyelembe. 9. (1) Az R ának (4) bekezdése helyébe a következõ,,(4) Egyéb tartósan adott kölcsönként kell kimutatni az államháztartáson kívülre, illetve belülre ideiglenesen, éven túli lejárattal átadott pénzeszközöket. (2) Az R a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki és egyidejûleg a jelenlegi (5) bekezdés számozása (6) bekezdésre változik:,,(5) Egyéb hosszú lejáratú követelésként kell kimutatni az éven túli részletre, illetve halasztott fizetéssel történõ értékesítés miatti követeléseket. 10. Az R ának (2) bekezdése helyébe a következõ,,(2) A könyvviteli mérlegben készletként a vásárolt és saját elõállítású új (raktáron levõ) készleteket, a tárgyi eszközök közül forgóeszközök közé értékesítési céllal átsorolt és raktárra vett eszközöket, valamint a követelések fejében értékesítési céllal átvett eszközöket kell kimutatni. 11. Az R ának (1) (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek:,,(1) A követelések között kell kimutatni a) azokat a szerzõdésekbõl jogszerûen eredõ, pénzértékben kifejezett (és kiszámlázott) általános forgalmi adót is tartalmazó fizetési igényeket, amelyek az államháztartás szervezete által már teljesített és az igénybe vevõ által elfogadott, elismert termékértékesítéséhez, szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódnak (vevõk);

237 2002/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y b) az adósokkal szembeni követeléseket, melyek az államháztartási szervezetek alaptevékenysége keretében a külön jogszabályokban meghatározott és az államháztartás szervezete által elõírt, még be nem folyt összegek (ideértve a térítési díjakból, a helyi adókból és az illetékek meg nem fizetésébõl származó hátralékot is); c) a rövid lejáratú kölcsönöket, visszterhesen átadott pénzeszközöket; d) az elõzõekben nem nevesített egyéb követeléseket, így a da) a váltóköveteléseket, db) a munkavállalókkal szemben elõírt különféle követeléseket, dc) a költségvetéssel szembeni követeléseket, dd) a követelés fejében átvett más követeléseket (ideértve a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainál a járulékkövetelés fejében átvett követeléseket is), de) a hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírok, a tulajdoni részesedést jelentõ befektetések értékesítésébõl származó követeléseket, df) a tartósan adott kölcsönbõl a mérlegfordulónapot követõ egy éven belül esedékes részleteket, dg) különféle egyéb követeléseket. (2) Az államháztartás szervezete a könyvviteli mérlegben váltókövetelést az 1. (1) bekezdése b) pontjában foglalt szervezetek kivételével nem mutathat ki. 12. Az R a a következõ (9) bekezdéssel egészül ki:,,(9) Értékelési tartalékként kell kimutatni a 32. (7) bekezdés szerinti piaci értékelés alapján meghatározott értékhelyesbítés összegét. Az értékelési tartalék és az értékhelyesbítés csak és kizárólag egymással szemben és azonos összegben változhat. Az értékelési tartalék terhére a saját tõke más elemeit nem lehet növelni, annak terhére kötelezettség nem teljesíthetõ. 13. (1) Az R ának (1) bekezdése helyébe a következõ,,(1) Az immateriális javak, a tárgyi eszközök és az üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott, vagyonkezelésbe vett eszközök üzembe helyezését (használatbavételét) követõen értékcsökkenést (terv szerinti értékcsökkenés) a (2) (6) bekezdésben foglaltak szerint kell elszámolni. Az üzembe helyezést a számviteli politika részeként kialakított belsõ szabályozás szerint hitelt érdemlõen dokumentálni kell. (2) Az R a (2) bekezdésének a) c) pontja helyébe a következõ rendelkezések lépnek: [(2) Az értékcsökkenést az immateriális javak, a tárgyi eszközök és üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott, vagyonkezelésbe vett eszközök után negyedévenként, az a) k) pontokban meghatározott leírási kulcsok alapján, a tényleges használatnak megfelelõen idõarányosan kell elszámolni. Az értékcsökkenést a bekerülési (beszerzési vagy elõállítási) érték alapján számítva a következõk szerint kell megállapítani:],,a) alapítás-átszervezés, illetve kísérleti fejlesztés aktivált értéke 20%, b) vagyoni értékû jogok 16%, c) szellemi termékek 33%, (3) Az R a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki:,,(5) Amennyiben az adott immateriális jószág, a tárgyi eszköz és az üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott, vagyonkezelésbe vett eszköz az államháztartási szervezet tevékenységét várhatóan tovább szolgálja, mint a (2) bekezdésben elõírt leírási kulcsok alapján számított használati idõ, akkor az államháztartás szervezete a tervezett használati idõ figyelembevételével kisebb mértékben is megállapíthatja az általa alkalmazott lineáris leírási kulcsot. (4) Az R a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki, és egyidejûleg a jelenlegi (6) (9) bekezdések számozása (7) (10) bekezdésekre változik:,,(6) Azon immateriális javaknál, ahol a szerzõdés eltérõ idõtartamot jelöl meg, mint a (2) bekezdés a) c) pontjában elõírt leírási kulcsok alapján számított használati idõ, ott a várható használati idõ tekintetében a szerzõdés szerinti idõtartamot és az ennek megfelelõ leírási kulcsot kell alapul venni. 14. (1) Az R ának (2) bekezdése helyébe a következõ,,(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti eszközök könyv szerinti értéke a 30. (10) bekezdése és a 31. szerint alkalmazott leírások miatt alacsonyabb ezen eszközök bekerülési értékénél és az alacsonyabb értéken való értékelés (immateriális javaknál, tárgyi eszközöknél a terven felüli értékcsökkenés, egyéb eszközöknél az értékvesztés elszámolás) okai már nem, illetve csak részben állnak fenn, a 30. (10) bekezdése és a 31. szerinti leírásokat meg kell szüntetni (immateriális javaknál, tárgyi eszközöknél a már elszámolt terven felüli értékcsökkenés, egyéb eszközöknél az elszámolt értékvesztés összegének csökkentésével), a megbízható és valós összkép érdekében az eszközt a piaci értékére, legfeljebb a nyilvántartásba vételkor megállapított bekerülési értékére, immateriális javaknál, tárgyi eszköznél a 30. (2) (6) bekezdése szerint elszámolt értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó értékére a saját tõkével szemben vissza kell értékelni (visszaírás).

238 10134 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/164. szám (2) Az R ának (7) bekezdése helyébe a következõ,,(7) Amennyiben a 32/A. (5) bekezdés szerinti befektetett eszközök piaci értéke jelentõsen meghaladja a (2) bekezdés szerinti visszaírás utáni könyv szerinti értéket [a nyilvántartásba vételkor megállapított bekerülési értéket, illetve immateriális javaknál, tárgyi eszköznél a 30. (2) (6) bekezdés szerint elszámolt értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó értéket], ezen eszközök a 32/A. (1) (7) bekezdés elõírásai szerint piaci értéken is felvehetõk. Ez esetben a bekerülési érték, illetve immateriális javaknál, tárgyi eszköznél a 30. (2) (6) bekezdése szerinti értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó érték és a piaci érték különbözetét az eszközök között értékhelyesbítésként, a források között az értékhelyesbítés összegével azonos összegben értékelési tartalékként lehet kimutatni. (3) Az R a a következõ (8) bekezdéssel egészül ki:,,(8) A tárgyi eszközök közül a forgóeszközök közé értékesítési céllal átsorolt és raktárra vett eszközöket az állományba vétel idõpontja szerinti könyv szerinti értéken, legfeljebb piaci, forgalmi értéken kell a könyvekbe felvenni. 15. (1) Az R. 32/A. -ának (2) (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek:,,(2) Amennyiben az egyedi eszköz mérlegkészítéskori piaci értéke jelentõsen meghaladja a könyv szerinti értéket, immateriális javaknál, tárgyi eszköznél a 30. (2) (6) bekezdés szerint elszámolt értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó értékét, akkor a különbözet összegével a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével csökkenteni kell az elszámolt terven felüli értékcsökkenés, az elszámolt értékvesztés összegét és a saját tõkével szemben növelni kell az adott eszköz könyv szerinti értékét. (3) A (2) bekezdés szerinti különbözettel a könyv szerinti értéket az adott eszköz nyilvántartásba vételekor számításba vett értékig (bekerülési értékig), immateriális javaknál, tárgyi eszköznél a 30. (2) (6) bekezdés szerinti értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó értékig kell növelni (visszaírás összege). A visszaírás összege nem lehet több, mint a korábban terven felüli értékcsökkenésként, értékvesztésként elszámolt összeg. (2) Az R. 32/A. -ának (7) bekezdése helyébe a következõ,,(7) Amennyiben az (5) bekezdés szerinti eszköz piaci értéke alacsonyabb könyv szerinti (bekerülési) értékénél, immateriális javaknál, tárgyi eszköznél a 30. (2) (6) bekezdés szerint elszámolt értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó értékénél, az adott eszköz (6) bekezdés b) pontja szerint elszámolt értékhelyesbítést meghaladó különbözettel a 30. (10) bekezdésében, illetve a Tv. 54. (1) bekezdésében foglaltak szerint a könyv szerinti (bekerülési) értéket kell terven felüli értékcsökkenés, értékvesztés elszámolásával csökkenteni. 16. (1) Az R ának (1) (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek:,,(1) A könyvviteli mérlegben az immateriális javakat bekerülési értéken, illetve ezen bekerülési értéknek a 30. (2) bekezdésének a) c) pontja, az (5) (6) és a (10) bekezdése szerinti értékcsökkenéssel csökkentett, a terven felüli értékcsökkenés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken, immateriális javakra adott elõleget az átutalt (fizetett) a levonható elõzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó összegben, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken kell kimutatni. (2) A könyvviteli mérlegben a tárgyi eszközt a bekerülési értéknek a 30. (2) bekezdésének d) k) pontja, (3) (5), illetve (10) bekezdése szerinti értékcsökkenéssel csökkentett, a terven felüli értékcsökkenés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken, a beruházásokra adott elõleget az átutalt (fizetett) a levonható elõzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó összegben, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken kell kimutatni. (3) A könyvviteli mérlegben az üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott, a vagyonkezelésbe vett eszközöket a 30. (2) (6), illetve (10) bekezdése szerinti értékcsökkenéssel csökkentett, a terven felüli értékcsökkenés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken kell kimutatni. (2) Az R ának (9) bekezdése helyébe a következõ,,(9) Behajthatatlan követelést a könyvviteli mérlegben nem lehet kimutatni, azt hitelezési veszteségként a saját tõkével szemben le kell írni. 17. Az R ának (6) bekezdése helyébe a következõ,,(6) A könyvviteli mérlegben értékkel nem szereplõ, használt és használatban levõ készleteket, kisértékû immateriális javakat, tárgyi eszközöket az államháztartás szervezete saját döntése alapján, a leltározási és leltárkészítési szabályzatban meghatározott módon leltározza.

239 2002/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y (1) Az R ának (2) bekezdése b) pontja helyébe a következõ [Az éves költségvetési beszámoló kiegészítõ mellékletének számszerû kimutatásai:],,b) Az immateriális javak, tárgyi eszközök és üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott, vagyonkezelésbe vett eszközök állományának alakulása. (2) Az R ának (3) bekezdése helyébe a következõ,,(3) Az 1. (1) bekezdésének c) és g) pontjában foglalt alapok éves beszámolója kiegészítõ mellékletének számszerû kimutatása a pénzforgalom egyeztetése, az immateriális javak, tárgyi eszközök és üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott, vagyonkezelésbe vett eszközök állományának alakulása, valamint a befektetett eszközök, követelések, készletek és értékpapírok értékvesztésének alakulása, a követelések, a kötelezettségek részletezése (az alapok beszámolójának összeállításához kiadott tájékoztatóban foglaltak figyelembevételével), az immateriális javak, tárgyi eszközök és a tartós tulajdoni részesedést jelentõ befektetések értékhelyesbítésének alakulása. 19. Az R a helyébe a következõ rendelkezések lépnek:,,(1) Az államháztartás szervezeteinél a Tv.-ben meghatározott könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításával, vezetésével, az éves költségvetési beszámoló elkészítésével olyan természetes személyt kell megbízni, illetve ezen feladatok végzésére alkalmazni, aki okleveles könyvvizsgálói képesítéssel, vagy mérlegképes könyvelõi képesítéssel rendelkezik, és aki szerepel a Tv (3) (5) bekezdése szerinti nyilvántartások valamelyikében, és ennek megfelelõen a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel (igazolvánnyal) rendelkezik. A feladat végzésével megbízható olyan számviteli szolgáltatást nyújtó társaság, államháztartás más szervezete, amelynek a feladat irányításával, vezetésével, a beszámoló elkészítésével megbízott tagja, alkalmazottja rendelkezik az elõbbi képesítéssel és a Tv (3) (5) bekezdése szerinti nyilvántartásba történt bejegyzés alapján a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel (igazolvánnyal). (2) Az (1) bekezdésben elõírt kötelezettség alól mentesülnek az Ámr ában meghatározott államháztartási szervezetek. 20. Az R ának (1) bekezdése helyébe a következõ,,(1) Az államháztartás szervezete a kezelésében, illetve a tulajdonában lévõ eszközökrõl és azok forrásáról módosított teljesítésszemléletû kettõs könyvvitelt vezet. A könyvviteli nyilvántartás a pénzforgalmi gazdasági mûveleteket és ezeknek az eszközökre és forrásokra gyakorolt hatását a valóságnak megfelelõen, folyamatosan, zárt rendszerben, áttekinthetõen mutatja be. Az egyéb gazdasági mûveleteknek az eszközökben és forrásokban bekövetkezett hatását a könyvviteli nyilvántartásban legalább negyedévenként a folyamatosan vezetett analitikus nyilvántartásokból készített összesítõ bizonylat (feladás) alapján kell rögzíteni. 21. Az R ának b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A bizonylatok feldolgozási rendjének kialakításakor figyelembe kell venni a következõket is:],,b) az egyéb gazdasági mûveletek, események bizonylatainak adatait, illetve a folyamatosan vezetett analitikus nyilvántartásokból készített összesítõ bizonylat (feladás) adatait a gazdasági mûveletek, események megtörténte után, legkésõbb a tárgynegyedévet követõ hónap 15. napjáig kell a könyvekben rögzíteni. Az egyéb gazdasági mûveletek, események rögzítésének rendjét úgy kell kialakítani, hogy az államháztartás szervezete eleget tudjon tenni a jogszabályokban elõírt adatszolgáltatási kötelezettségeknek. 22. (1) Az R. 1. számú melléklete e rendelet 1. számú melléklete szerint módosul. (2) Az R. 5. számú melléklete B) pontja helyébe e rendelet 2. számú melléklete lép. (3) Az R. 6. számú melléklete helyébe e rendelet 3. számú melléklete lép. (4) Az R. 8. számú melléklete A) pontjának helyébe e rendelet 4. számú melléklete lép. (5) Az R. 8. számú melléklete E) pontjának helyébe e rendelet 5. számú melléklete lép. (6) Az R. 8. számú melléklete H) pontjának helyébe e rendelet 6. számú melléklete lép. (7) Az R. 10. számú melléklete helyébe e rendelet 7. számú melléklete lép. (8) Az R. 18. számú melléklete helyébe e rendelet 8. számú melléklete lép. (9) Az R. 19. számú melléklete helyébe e rendelet 9. számú melléklete lép. (10) Az R. 20. számú melléklete helyébe e rendelet 10. számú melléklete lép. (11) A R. 9. számú melléklete e rendelet 11. számú melléklete szerint módosul.

240 10136 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/164. szám Átmeneti rendelkezés 23. A helyi, illetve a helyi kisebbségi önkormányzatnak, valamint a felügyelete alá tartozó államháztartási szervezetnek az idegen bankszámlák között nyilvántartott Lakásépítés és -vásárlás munkáltatói számla mérlegfordulónapi egyenlegét január 1-én a nyitó rendezõ tételek keretében át kell vezetnie a Költségvetési elszámolási számla alcímû számlái között ugyanilyen elnevezéssel megnyitott számlára és egyidejûleg a számla mérlegfordulónapi egyenlegének összegét államháztartáson kívülrõl felhalmozási célú pénzeszközátvétel jogcímen bevételként kell elszámolnia. A Lakásépítés és -vásárlás munkáltatói számla pénzforgalmával kapcsolatban keletkezett és a Költségvetésen kívüli függõ, átfutó és kiegyenlítõ kiadások számlán lévõ mérlegfordulónapi egyenleget január 1-jén a nyitó rendezõ tételek keretében át kell vezetni a Költségvetési egyéb kiegyenlítõ kiadások állománya számlára. Hatálybalépés 24. (1) E rendelet január 1. napján lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével elõször a évrõl készített éves költségvetési beszámolóra kell alkalmazni. (2) E rendelet 1. számú mellékletének b), d), f) i) pontjaiban, továbbá a számú mellékletekben foglaltakat a évrõl összeállított éves költségvetési beszámoló elkészítésekor is alkalmazni kell. (3) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti az R. 13/A. (3) bekezdése. A miniszterelnök helyett: Dr. Kiss Elemér s. k., a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter 1. számú melléklet a 307/2002. (XII. 27.) Korm. rendelethez Az R. 1. számú melléklet,,a könyvviteli mérleg elõírt tagolása részben: a) az,,a) BEFEKTETETT ESZKÖZÖK I. Immateriális javak rész sorainak tagolása helyébe a következõ,,1. Alapítás-átszervezés aktivált értéke 2. Kisérleti fejlesztés aktivált értéke 3. Vagyoni értékû jogok 4. Szellemi termékek 5. Immateriális javakra adott elõlegek 6. Immateriális javak értékhelyesbítése b) az,,a) BEFEKTETETT ESZKÖZÖK III. Befektetett pénzügyi eszközök 3. sorának megnevezése helyébe a következõ,,3. Tartósan adott kölcsön c) az,,a) BEFEKTETETT ESZKÖZÖK III. Befektetett pénzügyi eszközök rész 4. sora után a következõ,,5. Egyéb hosszú lejáratú követelések 6. Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése d) az,,a) BEFEKTETETT ESZKÖZÖK IV. Üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott (vagyonkezelésbe vett) eszközök rész helyébe a következõ rendelkezések lépnek:,,iv. ÜZEMELTETÉSRE, KEZELÉSRE ÁTADOTT, KONCESSZIÓBA ADOTT, VAGYONKEZELÉSBE VETT ESZKÖZÖK IV/A. Üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott, vagyonkezelésbe vett eszközök értékhelyesbítése e) a,,b) FORGÓESZKÖZÖK I. Készletek rész 5. sorának megnevezése helyébe a következõ,,5. Áruk, betétdíjas göngyölegek, közvetített szolgáltatások és követelés fejében átvett eszközök, készletek f) a,,b) FORGÓESZKÖZÖK II. Követelések rész 4. sora helyébe a következõ,,4. Egyéb követelések Ebbõl: tartósan adott kölcsönökbõl a mérlegfordulónapot követõ egy éven belül esedékes részlet g) a,,b) FORGÓESZKÖZÖK V. Egyéb aktív pénzügyi elszámolások rész sorainak tagolása helyébe a következõ,,1. Költségvetési aktív függõ elszámolások

241 2002/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Költségvetési aktív átfutó elszámolások 3. Költségvetési aktív kiegyenlítõ elszámolások 4. Költségvetésen kívüli aktív pénzügyi elszámolások h) az,,f) KÖTELEZETTSÉGEK II. Rövid lejáratú kötelezettségek rész 4. sora helyébe a következõ rendelkezés lép:,,4. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek Ebbõl: tartozás mûködési célú kötvénykibocsátásból beruházási, fejlesztési hitelek (kötvények) következõ évet terhelõ törlesztõ részletei egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek következõ évet terhelõ törlesztõ részletei tárgyévi költségvetést terhelõ egyéb rövid lejáratú kötelezettségek i) az,,f) KÖTELEZETTSÉGEK III. Egyéb passzív pénzügyi elszámolások rész sorainak tagolása helyébe a következõ,,1. Költségvetési passzív függõ elszámolások 2. Költségvetési passzív átfutó elszámolások 3. Költségvetési passzív kiegyenlítõ elszámolások 4. Költségvetésen kívüli passzív pénzügyi elszámolások Ebbõl: Költségvetésen kívüli letéti elszámolások Nemzetközi támogatási programok deviza elszámolása 2. számú melléklet a 307/2002. (XII. 27.) Korm. rendelethez [5. számú melléklet B) pontja a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelethez] B) Pénzforgalom egyeztetése Költségvetési elõirányzatok és a pénzforgalom egyeztetése Megnevezés Sorszám Összeg Pénzkészlet a tárgyidõszak elején Forintban vezetett költségvetési bankszámlák egyenlege 01 (Elõirányzat-felhasználási keretszámlák egyenlege) Devizabetét számlák egyenlege 02 Forintpénztárak és betétkönyvek egyenlege 03 Valutapénztárak egyenlege 04 Pénzkészlet összesen ( ) 05 Bevételek (+ ) 06 Kiadások ( ) 07 Pénzkészlet a tárgyidõszak végén Forintban vezetett költségvetési bankszámlák egyenlege 08 (Elõirányzat-felhasználási keretszámlák egyenlege) Devizabetét számlák egyenlege 09 Forintpénztárak és betétkönyvek egyenlege 10 Valutapénztárak egyenlege 11 Pénzkészlet összesen ( ) (12= ) 12 Ezer forintban

242 3. számú melléklet a 307/2002. (XII. 27.) Korm. rendelethez [6. számú melléklet a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelethez] B r u t t ó é r t é k Immateriális javak, tárgyi eszközök és üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott, vagyonkezelésbe vett eszközök állományának alakulása Megnevezés Sorszám Immateriális javak Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékû jogok Gépek, berendezések és felszerelések Jármûvek Tenyészállatok Üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott, vagyonkezelésbe vett eszközök Elõzõ évi záró állomány (Tárgyévi nyitó állomány) 01 Beszerzés, létesítés 02 n ö v e k e d é s e k c s ö k k e n é s e k Felújítás 03 Beszerzés, felújítás elõzetesen felszámított áfája 04 Tárgyévi pénzforgalmi növekedések összesen ( ) 05 Saját kivitelezésû beruházás (felújítás) aktivált értéke 06 Elõzõ év(ek) beruházásából aktivált érték 07 Térítésmentes átvétel 08 Egyéb növekedés 09 Tárgyévi pénzforgalom nélküli növekedések összesen ( ) 10 Összes növekedés (05+10) 11 Értékesítés bõl nem aktivált (beruházás, felújítás, elõleg és áfa) összeg Selejtezés, megsemmisülés 14 Térítés mentes átadás 15 Egyéb csökkenés 16 Összes csökkenés ( ) Bruttó érték összesen ( ) Ezer forintban Összesen M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/164. szám

243 Megnevezés Terv szerinti értékcsökkenés Elõzõ évi záró állomány (Tárgyévi nyitó állomány) Sorszám Immateriális javak Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékû jogok Gépek, berendezések és felszerelések Jármûvek Tenyészállatok Üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott, vagyonkezelésbe vett eszközök Növekedés 20 Csökkenés 21 Terven felüli értékcsökkenés tárgyévi nyitó állománya 22 Növekedés 23 Csökkenés 24 Terven felüli értékcsökkenés visszaírása (24. sorból) 25 Értékcsökkenés összesen ( ) 26 Eszközök nettó értéke (18 26) 27 Teljesen (0-ig) leírt eszközök bruttó értéke Összesen 2002/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 10139

244 4. számú melléklet a 307/2002. (XII. 27.) Korm. rendelethez [8. számú melléklet A) pontja a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelethez] A normatív hozzájárulások és támogatások, a cél- és címzett támogatás, a központosított elõirányzatok elszámolása és a mutatószámok, feladatmutatók állományának alakulása A/1) Segédtábla a normatív állami hozzájárulások és a normatív részesedésû átengedett személyi jövedelemadó elszámolása és a mutatószámok, feladatmutatók alakulásához Az állami hozzájárulás jogcíme (az éves költségvetési törvény szerint) A 3/2001. (I. 30.) PM BM együttes rendeletben megállapított tervezet mutatószám állami hozzájárulás 24/2002. (VII. 9.) PM BM együttes rendelet szerinti kiegészítõ felmérés mutatószáma, állami hozzájárulása (+, ) mutatószám állami hozzájárulás Évközi önkormányzati körön kívülre történõ feladatátadás/átvétel mutatószám állami hozzájárulás Forintban Költségvetési törvény alapján feladatátvétellel/feladatátadással korrigált mutatószám állami hozzájárulás =(2+4+6) 9=(3+5+7) Összesen M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/164. szám

245 A/2) A normatív állami hozzájárulások és a normatív részesedésû átengedett személyi jövedelemadó elszámolása és a mutatószámok, feladatmutatók alakulása Az állami hozzájárulás jogcíme (az éves költségvetési törvény szerint) Költségvetési törvény alapján feladatátvétellel/feladatátadással korrigált mutatószám állami hozzájárulás mutatószám Évközi változások (+, ) Április 30. Július 31. Október 15. állami hozzájárulás mutatószám állami hozzájárulás mutatószám állami hozzájárulás mutatószám Tényleges Összesen állami hozzájárulás Forintban Év végi eltérés (+, ) December 31. mutatószám 12=10 ( ) állami hozzájárulás 13=11 ( ) 2002/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 10141

246 5. számú melléklet a 307/2002. (XII. 27.) Korm. rendelethez [8. számú melléklet E) pontja a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelethez] E/1) Segédtábla a normatív, kötött felhasználású támogatások elszámolása és a mutatószámok, feladatmutatók alakulásához Az állami hozzájárulás jogcíme (az éves költségvetési törvény szerint) A 3/2001. (I. 30.) PM BM együttes rendeletben megállapított tervezet mutatószám állami hozzájárulás 24/2002. (VII. 9.) PM BM együttes rendelet szerinti kiegészítõ felmérés mutatószáma, állami hozzájárulása (+, ) mutatószám állami hozzájárulás Költségvetési tv. 8. mell. I. 1., 2., 3., 6. pontjában meghatározott elõirányzatokkal összefüggõ önkormányzati körön kívülre történõ feladatátadás/átvétel mutatószám állami hozzájárulás Forintban Költségvetési törvény alapján feladatátvétellel/feladatátadással korrigált mutatószám állami hozzájárulás =(2+4+6) 9=(3+5+7) Összesen M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/164. szám

247 E/2) A normatív, kötött felhasználású támogatások elszámolása és a mutatószámok, feladatmutatók alakulása Az állami hozzájárulás jogcíme (az éves költségvetési törvény szerint) Állami támogatás összesen Költségvetési törvény alapján feladatátvétellel/feladatátadással korrigált mutatószám Évközi változások (+, ) Április 30. Július 31. Október 15. állami hozzájárulás mutatószám állami hozzájárulás mutatószám állami hozzájárulás mutatószám állami hozzájárulás mutatószám Tényleges állami hozzájárulás Év végi eltérés (+, ) mutatószám szerint december 31. mutatószám 12=10 ( ) állami hozzájárulás 13=11 ( ) Az önkormányzat által az adott célra dec. 31-ig ténylegesen felhasznált összeg feladattal terhelt de fel nem használt összeg Forintban Eltérés (mutatószám és felhasználás szerint) 16= 3 [11 (14+15)] 2002/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 10143

248 6. számú melléklet a 307/2002. (XII. 27.) Korm. rendelethez [8. számú melléklet H) pontja a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelethez] H) Az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben levõ (mûködési forrás-hiányos) helyi önkormányzatok.... évi támogatásának elszámolása Sorszám Megnevezés Kódszám A Magyar Köztársaság és évi költségvetésérõl szóló évi CXXXIII. törvény 6. számú melléklet 1.1. pontjának ban foglalt valamennyi feltételnek az önkormányzat megfelel/nem felel meg alpontja alpontja alpontja alpontja alpontja alpontja 08 Az önkormányzat évi I II. ütemû együttes támogatása 09 A támogatásnál figyelembe vett helyi iparûzési adóerõképesség miatti korrekció 10 A helyi önkormányzat évi iparûzési adó bevétele 11 A helyi önkormányzat 8%-kal növelt évi iparûzési adó bevétele 12 Helyi iparûzési adóerõképesség korrekciója miatti visszafizetési kötelezettség 13 Visszafizetendõ támogatás Ezer forintban M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/164. szám

249 7. számú melléklet a 307/2002. (XII. 27.) Korm. rendelethez [10. számú melléklet a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelethez] Fejezeti maradványelszámolási számla pénzforgalma Megnevezés Sorszám Tárgyévi pénzforgalom Fejezeti maradványelszámolási számla nyitó egyenlege 01 Fejezet felügyelete alá tartozó központi költségvetési szervek miatti növelõ tételek: költségvetési szervek elõirányzat-maradványa 02 elõirányzat-maradvány fejezeti felülvizsgálat miatti jóváírása 03 elõirányzat-maradvány ellenõrzõ szervek által elõírt összegének jóváírása 04 normatív hozzájárulások és támogatások elõzõ évi maradványának jóváírása 05 egyéb jóváírások 06 Társadalmi önszervezõdések normatív hozzájárulásának és támogatásának visszatérülése 07 Egyéb bevételek 08 Bevételek (jóváírások) összesen ( ) 09 Központi költségvetést érintõ átvezetések: fejezet felügyelete alá tartozó költségvetési szervek miatti csökkentõ tételek 10 normatív hozzájárulások és támogatások maradványának átvezetése 11 egyéb átvezetések 12 Központi költségvetést érintõ átvezetések összesen ( ) 13 Fejezet felügyelete alá tartozó központi költségvetési szerveket érintõ elõzõ évi rendezés 14 Társadalmi önszervezõdéseknek kiutalt elõzõ évi normatív hozzájárulás és támogatás 15 Egyéb kiadás 16 Kiadások (átvezetések) összesen ( ) 17 Fejezeti maradványelszámolási számla egyenlege XII. 31-én ( ) 18 Ezer forintban 2002/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 10145

250 8. számú melléklet a 307/2002. (XII. 27.) Korm. rendelethez [18. számú melléklet a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelethez] a) Követelések részletezése Megnevezés Sorszám Követelések és kötelezettségek állományának alakulása Állomány a tárgyév elején Elõzõ év(ek)i követelés helyesbítése (+, ) Folyó évi elõírás (+) Év végi értékelésbõl adódó különbözet és átsorolás (+, ) Összes követelés Pénzforgalom nélküli tranzakciók (+, ) Pénzügyi teljesítés elõzõ évi követelésre tárgyévi követelésre elõzõ év(ek) Követelés Adott (hosszú lejáratú) kölcsönök 01 Egyéb hosszú lejáratú követelések 02 Intézményi mûködési bevételekkel kapcsolatos követelések 03 Önkormányzatok sajátos mûködési bevételeivel kapcsolatos követelések 04 Ebbõl: illetékekkel kapcsolatos követelések 05 gépjármûadóval kapcsolatos követelések 06 helyi adókkal kapcsolatos követelések 07 Befektetett eszközökkel kapcsolatos követelések 08 Rövid lejáratú kölcsönök 09 Egyéb rövid lejáratú követelések 10 Követelések összesen ( ) 11 tárgyévi Ezer forintban összesen (=11+12) M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/164. szám

251 b) Kötelezettségek részletezése Megnevezés Sorszám Állomány az elõzõ év(ek)rõl Elõzõ év(ek)i kötelezettség helyesbítése (+, ) Tárgyévi kötelezettség (+) Év végi értékelésbõl adódó különbözet és átsorolás (+, ) Összes kötelezettség Pénzforgalom nélküli tranzakciók (+, ) Pénzügyi teljesítés elõzõ év(ek)i kötelezettségre tárgyévi kötelezettségre elõzõ év(ek) Követelés Hosszú lejáratú kötelezettségek (= ) 01 Ebbõl: 02 hosszú lejáratra kapott kölcsönök és beruházási és fejlesztési hitelek tartozás értékpapír kibocsátásból 03 egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek 04 Rövid lejáratú kötelezettségek (= ) 05 Rövid lejáratú hitelek, kölcsönök 06 Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (= ) 07 Ebbõl: beruházással kapcsolatos szállítók 08 felújítással kapcsolatos szállítók 09 termékvásárlással kapcsolatos szállítók 10 szolgáltatás-vásárlással kapcsolatos szállítók 11 Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek (= ) 12 Ebbõl: személyi kiadások miatt 13 köztartozások miatt 14 ebbõl: iparûzési adó feltöltési kötelezettségbõl eredõ túlfizetés miatt 15 tartozás mûködési célú kötvénykibocsátásból 16 hosszú lejáratú kötelezettség következõ évi törlesztõ részlete 17 különféle egyéb kötelezettség miatti tartozás 18 Kötelezettségek összesen (=01+05) 19 tárgyévi Ezer forintban összesen (=11+12) 2002/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 10147

252 9. számú melléklet a 307/2002. (XII. 27.) Korm. rendelethez [19. számú melléklet a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelethez] Megnevezés Befektetett eszközök, készletek, követelések és értékpapírok értékvesztésének alakulása Sorszám Bekerülési érték Elszámolt értékvesztés nyitó értéke Tárgyévben elszámolt értékvesztés Tárgyévben visszaírt értékvesztés Ezer forintban Értékvesztés záró értéke Immateriális javakra adott elõlegek 01 Beruházásra adott elõlegek 02 Egyéb tartós részesedések 03 Tartós hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírok 04 Tartósan adott kölcsönök 05 Befektetett eszközök összesen ( ) 06 Készletek 07 Követelések áruszállításból, szolgáltatásból (vevõk) 08 Adósok 09 Rövid lejáratú kölcsönök 10 Egyéb követelések 11 Egyéb részesedések 12 Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírok 13 Forgóeszközök összesen ( ) 14 Eszközök összesen (06+14) M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/164. szám

253 10. számú melléklet a 307/2002. (XII. 27.) Korm. rendelethez [20. számú melléklet a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelethez] Ezer forintban Immateriális javak, tárgyi eszközök, tartós tulajdoni részesedést jelentõ befektetések és üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott, vagyonkezelésbe vett eszközök értékhelyesbítésének alakulása Megnevezés Sorszám Értékhelyesbítés nyitó értéke tárgyévi növekedése tárgyévi csökkenése záró értéke Vagyoni értékû jogok 01 Szellemi termékek 02 Immateriális javak összesen (01+02) 03 Ingatlanok (ideértve az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékû jogokat is) 04 Gépek, berendezések, felszerelések 05 Jármûvek 06 Tenyészállatok 07 Tárgyi eszközök összesen ( ) 08 Tartós tulajdoni részesedést jelentõ befektetések 09 Befektetett pénzügyi eszközök összesen (09) 10 Üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott, vagyonkezelésbe vett eszközök 11 Befektetett eszközök összesen ( ) /164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 10149

254 10150 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/164. oldal 11. számú melléklet a 307/2002. (XII. 27.) Korm. rendelethez Az R. 9. számú mellékletének módosításáról (1) Az R. 9. számú melléklet,,számlakeret-tükör a következõk szerint módosul:,,megszûnõ fõkönyvi számlák: 12. INGATLANOK ÉS KAPCSOLÓDÓ VAGYONI ÉRTÉKÛ JOGOK 16. ÜZEMELTETÉSRE, KEZELÉSRE ÁTADOTT, KONCESSZIÓBA ADOTT (VAGYONKEZELÉSBE VETT) ESZKÖZÖK 196. Egyéb hosszú lejáratú követelések értékvesztése és annak visszaírása 197. Tartósan adott kölcsönök értékvesztése és annak visszaírása 198. Foglalt 219. Egyéb készletek 24. KÉSZTERMÉKEK 25. NÖVENDÉK-, HÍZÓ- ÉS EGYÉB ÁLLATOK 26. BEFEJEZETLEN TERMELÉS, FÉLKÉSZ TERMÉKEK 278. Foglalt Hátralék elõzõ évi követelésbõl Hátralék folyó évi követelésbõl Hátralék elõzõ évi követelésbõl Hátralék folyó évi követelésbõl 283. Munkavállalókkal szembeni különféle követelések Hátralék elõzõ évi követelésbõl Hátralék folyó évi követelésbõl 284. Váltókövetelések Hátralék elõzõ évi követelésbõl Hátralék folyó évi követelésbõl Foglalt 289. Egyéb követelések 296. Készletek értékvesztése és annak visszaírása Vásárolt anyagok értékvesztése és annak visszaírása Betétdíjas göngyölegek értékvesztése és annak visszaírása Áruk értékvesztése és annak visszaírása Közvetített szolgáltatások értékvesztése és annak visszaírása Követelés fejében átvett eszközök, készletek értékvesztése és annak visszaírása 297. Követelések értékvesztése és annak visszaírása Adósokkal szembeni követelések értékvesztése és annak visszaírása Vevõkkel szembeni követelések értékvesztése és annak visszaírása Támogatási kölcsönökkel kapcsolatos értékvesztés és annak visszaírása 298. Értékpapírok értékvesztése 33. PÉNZTÁRAK ÉS BETÉTKÖNYVEK 342. Költségvetési elszámolási számla alcímû számlái 343. Részben önálló költségvetési szervek bankszámlái 344. Devizabetét számla 345. Foglalt Foglalt 363. Adó- és illetékbeszedési számlák

255 2002/164. oldal M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Helyiadó-beszedési számlák Gépjármûadó beszedési számla Pótlék beszedési számla Bírság beszedési számla Illetékbeszedési számla Egyéb bevételek elszámolási számlája 364. Foglalt 365. Lakásépítés és -vásárlás munkáltatói támogatása 593. Értékcsökkenési leírás Lineáris értékcsökkenési leírás Foglalt Új fõkönyvi számlák: 12. INGATLANOK ÉS A KAPCSOLÓDÓ VAGYONI ÉRTÉKÛ JOGOK 144. Tenyészállatok felújítása 146. Tenyészállatok felújításának elõirányzata 16. ÜZEMELTETÉSRE, KEZELÉSRE ÁTADOTT, KONCESSZIÓBA ADOTT, VAGYONKEZELÉSBE VETT ESZKÖZÖK 169. Üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott, vagyonkezelésbe vett eszközök értékhelyesbítése Foglalt 198. Hosszú lejáratú követelések értékvesztése és annak visszaírása Tartósan adott kölcsönök (visszterhesen átadott pénzeszközök) értékvesztése és annak visszaírása Egyéb hosszú lejáratú követelések értékvesztése és annak visszaírása 219. Egyéb anyagok 24. VÁSÁROLT KÉSZLETEK ÉRTÉKVESZTÉSE ÉS ANNAK VISSZAÍRÁSA 241. Vásárolt anyagok értékvesztése és annak visszaírása 242. Betétdíjas göngyölegek értékvesztése és annak visszaírása 243. Áruk értékvesztése és annak visszaírása 244. Közvetített szolgáltatások értékvesztése és annak visszaírása 245. Követelés fejében átvett eszközök, készletek értékvesztése és annak visszaírása 25. SAJÁT TERMELÉSÛ KÉSZLETEK 251. Késztermékek 252. Növendék-, hízó- és egyéb állatok 253. Befejezetlen termelés, félkész termékek 26. SAJÁT TERMELÉSÛ KÉSZLETEK ÉRTÉKVESZTÉSE ÉS ANNAK VISSZAÍRÁSA 261. Késztermékek értékvesztése és annak visszaírása 262. Növendék-, hízó- és egyéb állatok értékvesztése és annak visszaírása 263. Befejezetlen termelés, félkész termékek értékvesztése és annak visszaírása 278. Rövid lejáratú támogatási kölcsönökkel kapcsolatos értékvesztés és annak visszaírása Elõzõ év(ek)i adósokkal szembeni követelések Tárgyévi adósokkal szembeni követelések Elõzõ év(ek)i termékértékesítésébõl és szolgáltatások nyújtásából származó követelések Tárgyévi termékértékesítésébõl és szolgáltatások nyújtásából származó követelések

256 10152 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/164. oldal 283. Államháztartáson belülre továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatáshoz kapcsolódó követelések Elõzõ év(ek)i államháztartáson belülre továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatáshoz kapcsolódó követelések Tárgyévi államháztartáson belülre továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatáshoz kapcsolódó követelések 284. Államháztartáson kívülre továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatáshoz kapcsolódó követelések Elõzõ év(ek)i államháztartáson kívülre továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatáshoz kapcsolódó követelések Tárgyévi államháztartáson kívülre továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatáshoz kapcsolódó követelések 285. Váltókövetelések Elõzõ év(ek)i váltókövetelések Tárgyévi váltókövetelések 286. Munkavállalókkal szemben elõírt különféle követelések Elõzõ év(ek)i munkavállalókkal szemben elõírt különféle követelések Tárgyévi munkavállalókkal szemben elõírt különféle követelések 287. Egyéb követelések 288. Követelések értékvesztése és annak visszaírása Adósokkal szembeni követelések értékvesztése és annak visszaírása Vevõkkel szembeni követelések értékvesztése és annak visszaírása Államháztartáson belülre továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatáshoz kapcsolódó követelések értékvesztése és annak visszaírása Államháztartáson kívülre továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatáshoz kapcsolódó követelések értékvesztése és annak visszaírása Váltókövetelések értékvesztése és annak visszaírása Munkavállalókkal szembeni különféle követelések értékvesztése és annak visszaírása Egyéb követelések értékvesztése és annak visszaírása Foglalt 298. Értékpapírok értékvesztése és annak visszaírása 33. PÉNZTÁRAK, CSEKKEK, BETÉTKÖNYVEK Költségvetési elszámolási számla alcímû számlái 342. Költségvetési elszámolási számla pénzellátással kapcsolatos alcímû számlái 343. Költségvetési elszámolási számla adóbeszedéssel kapcsolatos alcímû számlái Helyiadó-beszedési számlák Gépjármûadó beszedési számla Pótlék beszedési számla Bírság beszedési számla Egyéb bevételek elszámolási számlája 344. Költségvetési elszámolási számla lakásépítés és -vásárlás munkáltatói támogatás alcímû számlája 345. Részben önálló költségvetési szervek bankszámlái 347. Foglalt 348. Devizabetét számla NATO Biztonsági Beruházási program lebonyolítási számla 363. Illetékbeszedési számla 364. Idegen bevételek elszámolási számla 365. Lakásépítés és -vásárlás munkáltatói támogatása (csak kincstári körbe tartozó államháztartási szervezet) 593. Értékcsökkenés Terv szerinti értékcsökkenési leírás Értékvesztés elszámolása Értékvesztés visszaírása

257 2002/164. oldal M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Behajthatatlan követelés hitelezési vesztesége 597. Külföldi pénzértékre szóló követelések, kötelezettségek, befektetett pénzügyi eszközök és értékpapírok év végi értékelésének árfolyam különbözete 598. Foglalt 635. Kutatási tevékenység szakmai kiadásai 69. FOGLALT (2) Az R. 9. számú melléklet,,a számlaosztályok tartalmára vonatkozó elõírások rész a következõk szerint módosul: a) Az 1. pont a) alpontja helyébe a következõ,,a) Az immateriális javak között kell kimutatni az alapítás-átszervezés aktivált értékét, a kísérleti fejlesztés aktivált értékét, a vagyoni értékû jogokat az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékû jogok kivételével, a szellemi termékeket, továbbá az immateriális javak beszerzésére adott elõlegeket, az immateriális javak értékhelyesbítését. A könyvviteli mérlegben a fõhivatású kutatóhelyek kísérleti fejlesztés aktivált értékét nem mutathatnak ki. b) Az 1. pont c) alpontja a következõ rendelkezéssel egészül ki:,,a helyi, illetve a helyi kisebbségi önkormányzatoknak, valamint a felügyeletük alá tartozó államháztartási szervezeteknek a könyvviteli nyilvántartásba és mérlegbe fel kell venniük azokat a korábban értékkel ki nem mutatott ingatlanokat, amelyek az önkormányzatok tulajdonában lévõ ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjérõl szóló 147/1992. (XI. 6.) Korm. rendelet alapján az ingatlankataszterben szerepelnek. Ezen ingatlanok értékét az 1/2002. (BK 8.) BM EüM FVM GM ISM KöM KöViM NKÖM OM SZCSM irányelv szerint megállapított értéken kell a könyvviteli nyilvántartásokba és mérlegbe a tõkeváltozással szemben felvenni. c) Az 1. pontja a következõ m) alponttal egészül ki:,,m) Egyéb hosszú lejáratú követelésként kell kimutatni az éven túli részletre, az éven túli halasztott fizetéssel történõ értékesítés miatti követeléseket. A számviteli törvény elõírásai szerint a pénzügyi lízing esetén a lízingbeadónál a követelések közé kell felvenni (tõkeváltozással szemben) a lízingszerzõdés tárgyát képezõ, a lízingbe vevõ részére beszerzett és a lízingbe vevõ könyveiben beruházásként elszámolandó eszközöknek a lízingbeadó által a lízingbe vevõ felé számlázott (a fizetendõ általános forgalmi adót nem tartalmazó) összegét, illetve az eladó által a lízingbe vevõ felé számlázott, a lízingbeadó által pénzügyileg rendezett, elõzetesen felszámított levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó összegét. Az így felvett követelések összegét a megfizetett lízingdíjnak a lízingszerzõdésben meghatározott összegével (a kamat nélküli törlesztõ-részlettel) csökkentetten kell a mérlegbe beállítani. d) A 2. pont a) alpont második bekezdése utolsó mondatának helyébe a következõ,,a mennyiségben és értékben folyamatosan vezetett analitikus nyilvántartásokból készített összesítõ bizonylat (feladás) alapján kell a készletváltozásokat könyvelni a megfelelõ készletszámlán és tõkeváltozásként, legkésõbb a tárgynegyedévet követõ hónap 15. napjáig. e) A 2. pont a) alpont ötödik bekezdése a következõ szövegrésszel egészül ki:,,amennyiben a befektetett eszközök közül a készletek közé az államháztartás szervezete átsorolást hajt végre, ezt az átsorolás idõpontjában kell rögzíteni a könyvekben. f) A 2. pont c) alpont második bekezdése helyébe a következõ,,a követelésekrõl év közben folyamatosan analitikus nyilvántartást kell vezetni. A követelések állományát a folyamatosan vezetett analitikus nyilvántartásokból készített összesítõ bizonylat (feladás) alapján kell megállapítani, és az állományváltozásnak megfelelõen rögzíteni kell a követelés számlán és tõkeváltozásként, legkésõbb a tárgynegyedévet követõ hónap 15. napjáig. A követelések állományát érintõ egyéb gazdasági mûveletek, események rögzítésének rendjét úgy kell kialakítani, hogy az államháztartás szervezete eleget tudjon tenni a jogszabályokban elõírt adatszolgáltatási kötelezettségeinek. g) A 2. pont c) alpont negyedik bekezdése helyébe a következõ,,év végén leltározás alapján kell a követelések állományát megállapítani, majd értékelni. Év végén a leltározás alapján megállapított, az adósokkal, illetve vevõkkel egyeztetett és értékelt általános forgalmi adót is tartalmazó követelések várhatóan megtérülõ összege és könyv szerinti értéke közötti különbözetet (értékvesztést), illetve annak visszaírását, valamint a külföldi pénzértékre szóló követelések árfolyam-különbözeteinek elszámolását az 59. számlacsoport megfelelõ számlájának közbeiktatásával kell kimutatni a tõkeváltozással szemben. A behajthatatlan követelések értékének kivezetését hitelezési veszteségként (az 59. számlacsoport megfelelõ számláján történõ átvezetéssel) kell elszámolni tõkeváltozásként. Nem mutatható ki a költségvetéssel szembeni követelésként a központi költségvetésbõl

258 10154 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/164. oldal kapott állami hozzájárulások, támogatások év végi elszámolása során a pénzmaradvány-, az elõirányzat-maradvány kimutatásban a korrekciós tételek között kimutatott az államháztartás szervezetét még megilletõ támogatás összege. h) A 3. pont b) alpont elsõ bekezdése harmadik mondatának helyébe a következõ rendelkezések lépnek:,,a számlacsoport számlái között kell megjeleníteni a kincstári körbe nem tartozó államháztartás szervezeteinek a lakásépítés és -vásárlás munkáltatói támogatási számlák, valamint az adóbeszedési számlák pénzforgalmát az Ámr. elõírásai szerint. A számlacsoport számláit a kincstári rendszer mûködésével kapcsolatos pénzügyi szolgáltatások teljesítésének rendjérõl szóló 36/1999. (XII. 27.) PM rendeletben meghatározott államháztartás szervezetei alkalmazzák. i) A 3. pont d) alpont elsõ bekezdése második mondatának helyébe a következõ,,itt kell kimutatni többek között a társadalombiztosítási támogatás és a különféle feladatok lebonyolítási számlák, letétek, idegen betétkönyvek, az illetékbeszedési számlák, az idegen bevételek elszámolási számlák, illetve a kincstári körbe tartozó államháztartás szervezeténél a lakásépítés és -vásárlás munkáltatói támogatási számlák, valamint a nemzetközi támogatási programok devizaszámláinak pénzforgalmát. j) A 4. pont d) alpont elsõ bekezdése helyébe a következõ,,a szállítói kötelezettségek állományát a folyamatosan vezetett analitikus nyilvántartásokból készített összesítõ bizonylat (feladás) alapján kell megállapítani és az állományváltozásnak megfelelõen kell rögzíteni a szállítók számláján és tõkeváltozásként, legkésõbb a tárgynegyedévet követõ hónap 15. napjáig. A szállítókat érintõ egyéb gazdasági mûveletek, események rögzítésének rendjét úgy kell kialakítani, hogy az államháztartás szervezete eleget tudjon tenni a jogszabályokban elõírt adatszolgáltatási kötelezettségeinek. k) A 4. pont d) alpont ötödik bekezdése helyébe a következõ,,a kötelezettségekhez kapcsolódóan olyan analitikus nyilvántartást kell vezetni, amelybõl megállapítható a kötelezettség fajtája, keletkezésének idõpontja és összege, a kedvezményezett adatai, a kötelezettség teljesítésének idõpontja, valamint elkülönítetten rendelkezésre álljanak abban külön az adóköteles, külön az adómentes tevékenységhez, illetve a mindkét tevékenységhez kapcsolódó adatok, továbbá minden olyan adat, amely a pénzügyi, valamint a vezetõi információs rendszerhez kapcsolódik. Az analitikus nyilvántartásnak biztosítania kell a pénzügyileg teljesített tételek egyeztethetõségét a kapcsolódó fõkönyvi számlákkal. A kincstári körbe tartozó intézményeknek nyilvántartásaikat úgy kell megszervezniük, hogy abból a 60 napon túli kiegyenlítetlen kötelezettségek állománya az elõírt adatszolgáltatási rendszernek megfelelõen rendelkezésre álljon. l) A 9. pont f) alpont elsõ és második bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek:,,f) A Különféle elszámolások számlacsoportban külön fõkönyvi számlákon kell kimutatni a maradvány, eredmény és tartalék elõirányzatát, a terv szerinti értékcsökkenési leírást, a terven felüli értékcsökkenést, illetve annak visszaírását, az értékvesztést, illetve annak visszaírását, az alap- és vállalkozási tevékenység közötti elszámolást, valamint az átvezetéseket. Az államháztartás szervezete a terv szerinti értékcsökkenés elszámolásánál a rendeletben meghatározott leírási kulcsoktól eltérhet (számvitel politikájában kisebb mértékû leírási kulcsokat is meghatározhat), amennyiben az immateriális jószág, illetve tárgyi eszköz a tevékenységét hosszabb ideig szolgálja, mint a kormányrendelet 30. (2) bekezdése által elõírt lineáris leírási kulcsok alapján meghatározott használati idõ. Az értékcsökkenés számlái tartalmazzák az immateriális javak és tárgyi eszközök bruttó értéke után elszámolt értékcsökkenési leírást alaptevékenység és vállalkozási tevékenység tagolásban. m) A 12. pont elsõ bekezdése elsõ mondatának helyébe a következõ,,12. Azoknál az államháztartási szervezeteknél, ahol a vállalkozási tevékenység nagyságrendje vagy az alaptevékenység sajátossága indokolja figyelembe véve a rendelet 8. -a (4) bekezdésének c) pontjában és (7) (8), illetve (12) (13) bekezdéseiben foglaltakat, a 7. számlaosztályban rögzített és szakfeladatonként kimutatott kiadások mellett a költségek tevékenységenkénti meghatározása is szükséges. n) A 14. pont a) alpont elsõ bekezdése elsõ mondatának helyébe a következõ,,az Intézményi mûködési bevételek számlacsoport számláin kell kimutatni a költségvetés alapján gazdálkodó szerv rendeltetésszerû mûködésével, alapító okiratában (mûködési-szervezeti szabályzatában) alaptevékenységként és vállalkozási tevékenységként meghatározott feladatával összefüggõ bevételeket, valamint az egyéb bevételeket, ideértve a ténylegesen realizált valuta-, deviza árfolyamnyereséget, a közbeszerzésekrõl szóló törvény által elõírt ajánlati biztosíték bevételét, amennyiben a közbeszerzésekrõl szóló évi XL. törvény 41. (4) bekezdése alapján az ajánlatkérõnek nincs visszafizetési kötelezettsége, továbbá a kamatbevételeket.

259 2002/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y A Kormány 308/2002. (XII. 27.) Korm. rendelete az Államháztartási Hivatal beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 253/2000. (XII. 24. ) Korm. rendelet módosításáról A Kormány az államháztartásról szóló, többször módosított évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következõket rendeli el: 1. Az Államháztartási Hivatal beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 253/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 13. -a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [(1) Az ÁHH-nak saját számlarendjét a Tv a alapján a következõ bekezdésekben foglaltak figyelembevételével kell összeállítania.],,c) A 3. számlaosztályban kell kimutatni a kincstári körbe tartozók elõirányzat teljesítési számláit, a pénztárakat, a kincstári egységes számlát, az idegen pénzeszközök számláit, az átvezetési, valamint az aktív pénzügyi elszámolási számlákat. 2. (1) Az R ának (2) bekezdése helyébe a következõ,,(2) Az ÁHH a valutakészletét, a devizakészletét, a külföldi pénzértékre szóló devizakövetelését és kötelezettségét ideértve a devizában fennálló tulajdoni részesedést jelentõ befektetést, valamint hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírt is annak bekerülésekor, keletkezésekor az ügylet jellegétõl függõen az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon köteles a könyveibe felvenni. (2) Az R ának (4) (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek:,,(4) Az ÁHH számlarendjében köteles szabályozni, hogy (2) (3) bekezdés szerinti árfolyamon az (5) bekezdésben foglaltakon túlmenõen milyen idõszakonként (naponta, havonta) értékeli át a valutakészleteit és a devizakészleteit, valamint a külföldi pénznemben fennálló követeléseit és kötelezettségeit ideértve a devizában fennálló tulajdoni részesedést jelentõ befektetést, valamint hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírt is forintértékre. (5) Az ÁHH a mérlegben szereplõ valutakészletet, devizakészletet, valamint a külföldi pénznemben fennálló követeléseket és kötelezettségeket ideértve a devizában fennálló tulajdoni részesedést jelentõ befektetést, valamint hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírt is az MNB által közzétett, az év utolsó napján érvényes hivatalos devizaárfolyamon köteles értékelni. (6) A (4) bekezdés miatti értékelésbõl eredõ, valamint a külföldön kibocsátott kötvény tranzakciók adott külföldi bank kötés napján érvényes tényleges árfolyama és az (5) bekezdés szerinti árfolyam közötti különbözet elszámolására elkülönített fõkönyvi számlákat kell vezetni. Év végén, a könyvviteli mérlegben az árfolyam-különbözetet kivéve a valutakészlet árfolyam-különbözetét tõkeváltozásként kell kimutatni. Az elszámolás és a számlavezetés szabályait az ÁHH számlarendjében kell rögzíteni. 3. (1) Az R. 1. számú melléklete helyébe e rendelet 1. számú melléklete lép. (2) Az R. 2. számú melléklete e rendelet 2. számú melléklete szerint módosul. (3) Az R. 6. számú melléklete helyébe e rendelet 3. számú melléklete lép. (4) Az R. 8. számú melléklete helyébe e rendelet 4. számú melléklete lép. Hatálybalépés 4. E rendelet január 1. napján lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a évrõl készített kincstári beszámoló összeállítása során is alkalmazni lehet. A miniszterelnök helyett: Dr. Kiss Elemér s. k., a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter

260 10156 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/164. szám 1. számú melléklet a 308/2002. (XII. 27.) Korm. rendelethez [1. számú melléklet a 253/2000. (XII. 24.) Korm. rendelethez] Finanszírozási mérleg Millió forintban BEVÉTELEK (csökkenés) Összeg KIADÁSOK (növekedés) A. Pénzeszközök nyitóegyenlege 1. Összes folyó bevétel (Fõösszeg) 2. Összes folyó kiadás (Fõösszeg) 3. Privatizációs bevétel B. Központi költségvetés egyenlege (1 2+ 3) 4. Passzív pénzügyi mûveletek egyenlege 5. Aktív pénzügyi mûveletek egyenlege 4.1. letéti bevételek 5.1. letéti kiadások 4.2. függõ bevételek 5.2. függõ kiadások 4.3. átfutó bevételek 5.3. átfutó kiadások 4.4. kiegyenlítõ bevételek 5.4. kiegyenlítõ kiadások C. Központi költségvetés finanszírozási igénye (B+4 5) 6. Központi költségvetés finanszírozási igényét befolyásoló egyéb bevételi tételek 7. Központi költségvetés finanszírozási igényét befolyásoló egyéb kiadási tételek 6.1. Egészségbiztosítási Alap bevételei 7.1. Egészségbiztosítási Alap kiadásai 6.2. Nyugdíjbiztosítási Alap bevételei 7.2. Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásai 6.3. Önkormányzati támogatás megelõlegezésének bevételei 6.4. Elkülönített állami pénzalapok bevételei 6.5. Egyéb számlatulajdonosok bevételei D. Módosított finanszírozási igény (C+ 6 7) 7.3. Önkormányzati támogatás megelõlegezésének kiadásai 7.4. Elkülönített állami pénzalapok kiadásai 7.5. MNB forint kiegyenlítési tartaléka 7.6. Egyéb számlatulajdonosok kiadásai Finanszírozási célú pénzügyi mûveletek 8. Bruttó adósság csökkenése 8.1. Korábbi évek miatt: belföldi hitel-visszafizetés értékpapír beváltás, visszavásárlás külföldi hitel-visszafizetés értékpapír beváltás, visszavásárlás 8.2. Tárgyév miatt belföldi hitel-visszafizetés értékpapír beváltás, visszavásárlás Összeg

261 2002/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y BEVÉTELEK (csökkenés) Összeg KIADÁSOK (növekedés) Összeg külföldi hitel-visszafizetés értékpapír beváltás, visszavásárlás E. Finanszírozási igény összesen (D+ 8) Finanszírozási célú pénzügyi mûveletek 9. Bruttó adósság növekedés 9.1. Hosszú lejáratú kötelezettség hitelfelvétel belföldi külföldi értékpapír kibocsátás 9.2. Rövid lejáratú kötelezettség hitelfelvétel belföldi külföldi értékpapír kibocsátás 10. Szabad pénzeszközök betétként való elhelyezésének visszavonása 11. Szabad pénzeszközök betétként való elhelyezése F. Finanszírozási pénzügyi m ûveletek egyenlege (9+10) (8+11) 12. Állami Privatizációs és Vagyonkezelõ Rt. pénzeszközeinek igénybevétele G. BEVÉTELEK ÖSSZESEN ( ) H. KIADÁSOK ÖSSZESEN ( ) I. Pénzeszközök záró egyenlege (A+ G H) 2. számú melléklet a 308/2002. (XII. 27.) Korm. rendelethez Az R. 2. számú melléklete,,nemzetgazdasági elszámolások könyvviteli mérlege a következõk szerint módosul: 1. Az,,A) BEFEKTETETT ESZKÖZÖK III. Befektetett pénzügyi eszközök 5. Állam által nyújtott hitelek, kölcsönök rész helyébe a következõ,,5. Állam által nyújtott tartósan adott hitelek, kölcsönök 5.1. Állam által külföldre nyújtott tartósan adott hitelek, kölcsönök 5.2. Állam által belföldre nyújtott tartósan adott hitelek, kölcsönök 2. A,,B) FORGÓESZKÖZÖK II. Követelések rész sorainak tagolása helyébe a következõ,,ii. Követelések 2. Adósok 2.1. Gazdálkodó szervezet befizetési hátralékai 2.2. Fogyasztáshoz kapcsolt adóhátralékok 2.3. Lakosság befizetési hátralékai 2.4. Pénzintézetek hátralékai 2.5. Egyéb adósok 3. Állam által nyújtott rövid lejáratú hitelek, kölcsönök 3.1. Állam által külföldre nyújtott rövid lejáratú hitelek, kölcsönök 3.2. Állam által belföldre nyújtott rövid lejáratú hitelek, kölcsönök 4. Elõcsatlakozási eszközökhöz kapcsolódó követelések 5. Egyéb követelések Ebbõl: állam által külföldre nyújtott tartósan adott hitelekbõl, kölcsönökbõl a mérlegfordulónapot követõ egy éven belül esedékes részlet

262 10158 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/164. szám állam által belföldre nyújtott tartósan adott hitelekbõl, kölcsönökbõl a mérlegfordulónapot követõ egy éven belül esedékes részlet 3. A,,B) FORGÓESZKÖZÖK V. Egyéb aktív pénzügyi elszámolások rész sorainak tagolása helyébe a következõ,,1. Költségvetési aktív függõ elszámolások 2. Költségvetési aktív átfutó elszámolások 3. Költségvetési aktív kiegyenlítõ elszámolások 4. Költségvetésen kívüli aktív pénzügyi elszámolások 4. Az,,F) KÖTELEZETTSÉGEK II. Rövid lejáratú kötelezettségek rész sorainak tagolása helyébe a következõ,,3. Központi költségvetés rövid lejáratú kötelezettségei 3.1. Rövid lejáratú külföldi hitelek 3.2. Rövid lejáratú belföldi hitelek 3.3. Tartozás külföldi értékpapír kibocsátásból 3.4. Tartozás belföldi értékpapír kibocsátásból 4. Központi költségvetés egyéb rövid lejáratú kötelezettségei: 4.1. Hosszú lejáratú külföldi hitelek következõ évet terhelõ törlesztõ részletei 4.2. Hosszú lejáratú belföldi hitelek következõ évet terhelõ törlesztõ részletei 4.3. Hosszú lejáratú külföldi kibocsátású értékpapírok következõ évet terhelõ törlesztõ részletei 4.4. Hosszú lejáratú belföldi kibocsátású értékpapírok következõ évet terhelõ törlesztõ részletei 5. Elõcsatlakozási eszközökhöz kapcsolódó kötelezettségek 6. Különféle egyéb rövid lejáratú kötelezettségek 5. Az,,F) KÖTELEZETTSÉGEK III. Egyéb passzív pénzügyi elszámolások rész sorainak tagolása helyébe a következõ,,1. Költségvetési passzív függõ elszámolások 2. Költségvetési passzív átfutó elszámolások 3. Költségvetési passzív kiegyenlítõ elszámolások 4. Költségvetésen kívüli passzív pénzügyi elszámolások Ebbõl: 4.1. Költségvetésen kívüli letéti elszámolások 4.2. Nemzetközi támogatási programok deviza elszámolása 6. Az,,F) KÖTELEZETTSÉGEK IV. Számlatulajdonosokkal kapcsolatos elszámolások rész helyébe a következõ,,iv. Nemzetközi támogatási programok deviza ügyfél elszámolása V. Számlatulajdonosokkal kapcsolatos elszámolások

263 3. számú melléklet a 308/2002. (XII. 27.) Korm. rendelethez [6. számú melléklet a 253/2000. (XII. 24.) Korm. rendelethez] A) Követelések részletezése Megnevezés A központi költségvetés követelései és kötelezettségei állományának alakulása Sorszám Állomány a tárgyév elején Elõzõ év(ek)i követelés helyesbítése (+ ) Folyó évi elõírás (+) Év végi értékelésbõl adódó különbözet és átsorolás (+ ) Összes követelés Folyó évi pénzforgalom nélküli tranzakciók Pénzügyi teljesítés elõzõ évi (évek) követelésre folyó évi követelésre elõzõ év(ek) Követelés tárgyévi Millió forintban A) Devizában fennálló követelések Külföldre nyújtott hitelek, kölcsönök Belfölddel szemben fennálló követelések 03 a) Nemzetközi pénzügyi szervezetektõl és külföldi pénzintézetektõl felvett, belföldre továbbkölcsönzött hitelekbõl származó követelések 04 b) Jegybankkal szemben fennálló követelés (devizabetét) 05 c) Egyéb követelés 06 B) Forintban fennálló követelések Adósok Belföldre nyújtott hitelek, kölcsönök 09 a) Államháztartási körön kívüli adósokkal szembeni követelés (állami kölcsön, járadék) 10 b) Visszatérítési kötelezettséggel adott támogatások miatti követelés 11 c) Kötvényekbõl származó követelések 12 d) Helyi önkormányzatokkal szemben fennálló követelések 13 e) Tb. alapokkal szemben fennálló követelések 14 f) Elkülönített állami alapokkal szemben fennálló követelések Egyéb követelések 16 KÖVETELÉSEK ÖSSZESEN 17 Állomány a tárgyév végén 2002/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 10159

264 B) Kötelezettségek részletezése Megnevezés Sorszám Állomány az elõzõ évekrõl Elõzõ év(ek)i kötelezettség helyesbítése (+ ) Tárgyévi kötelezettség Év végi értékelésbõl adódó különbözet és átsorolás (+ ) Összes kötelezettség Pénzforgalom nélküli tranzakciók Pénzügyi teljesítés elõzõ év(ek)i kötelezettségre elõzõ év(ek) Kötelezettség tárgyévi Millió forintban A) Devizában fennálló kötelezettségek Hitelek Kötvények Egyéb kötelezettségek 04 B) Forintban fennálló kötelezettségek Hitelek Kötvények Kincstárjegyek Egyéb kötelezettségek 09 KÖTELEZETTSÉGEK ÖSSZESEN: számú melléklet a 308/2002. (XII. 27.) Korm. rendelethez [8. számú melléklet a 253/2000. (XII. 24.) Korm. rendelethez] tárgyévi kötelezettségre Sorszám Adatszolgáltatásra kötelezett analitikus helyek A kincstári éves beszámolóhoz az analitikus nyilvántartó helyek által szolgáltatott adatok Adatok köre, illetve tartalma összesen (=11+12) 1. Magyar Államkincstár Rt. Számlavezetõ rendszer feladásai a kincstári ügyfelek és a nemzetgazdasági pénzforgalmi és pénzforgalom nélkül teljesülõ elszámolásairól. Valutapénztár jelentés és a hozzá tartozó feladás. A Kincstár által kezelt állam által belföldre nyújtott hitelek, kölcsönök, alárendelt kölcsöntõke állománya. A Kincstári Egységes Számla MNB bankkivonata és hozzá tartozó adatszolgáltatás. A magyar állam, illetve a kincstári ügyfelek részére az MNB-nél vezetett devizabetétek bankkivonata és a hozzá tartozó adatszolgáltatás. Nemzetközi pénzügyi szervezetekben lévõ részesedés (alaptõke hozzájárulás). A magyar állam nemzetközi fejlesztési intézményekkel szemben fennálló kötelezettségeinek állománya. Leltár az analitikus helyként szolgáltatott adatokról M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/164. szám

265 Sorszám Adatszolgáltatásra kötelezett analitikus helyek Adatok köre, illetve tartalma 2. Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal Az adózók állammal szembeni kötelezettségei, és az adóhatóság adózókkal szembeni tartozásai adónemenként. 3. Vám- és Pénzügyõrség Országos Parancsnoksága Adó- és vámtartozások, illetve túlfizetések. 4. Államadósság Kezelõ Központ Rt. Az állam hitelcélú devizabetétei. A központi költségvetés belföldi és külföldi hitelei, a belföldi és külföldi értékpapír kibocsátásából származó kötelezettségek. 5. Agrár-vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány Az állam által vállalt kezesség és viszontgarancia érvényesítésébõl származó követelés és kötelezettség. 6. Hitelgarancia Rt. Az állam által vállalt kezesség és viszontgarancia érvényesítésébõl származó követelés és kötelezettség. 7. Gazdasági Versenyhivatal Versenyfelügyeleti eljárási díj és bírság miatti követelés. 8. Magyar Export Import Bank Rt. Állami kezességbeváltásból eredõ követelés, a kamatkiegyenlítési rendszer keretében fennálló követelés és kötelezettség. 9. Magyar Exporthitel Biztosító Rt. Kárkintlévõség devizában és forintban, egyéb állammal szembeni követelés és kötelezettség. 10. Magyar Bányászati Hivatal Bányajáradék miatti követelés. 11. Központi Kárrendezési Iroda Kibocsátott kárpótlási jegyek be nem váltott állománya. 12. Magyar Nemzeti Bank Állam által külföldre nyújtott, MNB által kezelt hitelek devizában és forintban. 13. ÁPV Rt. Hozzárendelt vagyonnal kapcsolatos állammal szembeni követelések és kötelezettségek. Auditált éves beszámoló az állami részesedés értékeléséhez. 14. Magyar Fejlesztési Bank Rt. Állammal szembeni követelések és kötelezettségek. 15. Földhitel- és Jelzálogbank Rt. Állammal szembeni követelések és kötelezettségek. 16. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Gazdaságfejlesztési támogatások visszatérülésével kapcsolatos követelés, illetve kötelezettség. 17. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Környezetvédelmi bírságokkal (légszennyezési, veszélyes hulladék, természetvédelmi, zaj- és rengésvédelmi, szennyvíz) kapcsolatos követelés és kötelezettség. Környezetvédelmi támogatások visszatérülésével kapcsolatos követelés, illetve kötelezettség. 18. Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Erdõfenntartási járulék, erdõvédelmi és erdõgazdálkodási bírság, halgazdálkodási bevételek, vadgazdálkodási bevételek, tenyésztési hozzájárulás, lóverseny totalizatõr forgalom utáni bevételek, földvédelmi járulék, földvédelmi és talajvédelmi bírságok miatti követelések, illetve kötelezettségek. 19. Miniszterelnöki Hivatal Területfejlesztési kölcsönök visszatérülésével kapcsolatos követelés, illetve kötelezettség. 20. Informatikai és Hírközlési Minisztérium Távközlés-fejlesztési és frekvenciagazdálkodási támogatás visszatérülésével kapcsolatos követelés, illetve kötelezettség. Koncessziós díj miatti követelés. 21. Oktatási Minisztérium Mûszaki fejlesztési hozzájárulások visszatérülésével kapcsolatos követelés, illetve kötelezettség. 22. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Kulturális járulék miatti követelés, illetve kötelezettség. 2002/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 10161

266 Sorszám Adatszolgáltatásra kötelezett analitikus helyek Adatok köre, illetve tartalma 23. Országos Vízügyi Fõigazgatóság Vízkészletjárulék miatti követelés. Vízügyi támogatások visszatérülése miatti követelések, illetve kötelezettségek. 24. Kisvállalkozás-fejlesztõ Pénzügyi Rt. Auditált éves beszámoló az állami részesedés értékeléséhez. 25. Pénzügyminisztérium Nemzeti Alap Nemzeti Alap elõcsatlakozási eszközök fel nem használt részének állománya devizában és forintban. Az Európai Unióval szembeni elõcsatlakozási eszközökhöz kapcsolódó követelések és kötelezettségek. 26. Elõcsatlakozási eszközök finanszírozásában résztvevõ Végrehajtó Szervezetek közül: a) Egészségügyi és Szociális Alap Kht. b) Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Kht. (VÁTI Kht). c) Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Elõcsatlakozási eszközök fel nem használt, bankszámlán lévõ állománya devizában és forintban. Elõcsatlakozási eszközökhöz kapcsolódó kedvezményezettekkel szembeni követelés és kötelezettség M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/164. szám

267 2002/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y V. rész KÖZLEMÉNYEK, HIRDETMÉNYEK Helyesbítés: A Magyar Közlöny évi 142. számában kihirdetett, a kiemelt építésügyi igazgatási ügyekben eljáró hatóságok illetékességi területérõl, a kijelölési eljárásról, valamint a szakmai feltételekrõl szóló 220/1997. (XII. 5.) Korm. rendelet módosításáról rendelkezõ 240/2002. (XI. 16.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében = a Bóly székhelyû építésügyi hatóságnál feltüntetett Bisse, Bogárdmindszent és Bosta települések helyesen a Siklós székhelyû építésügyi hatóság illetékességi területébe tartoznak, a jegyzékbe Beremend települést követõen tagozódnak be; = a Zirc székhelyû építésügyi hatóságnál feltüntetett Gic település helyesen a Pápa székhelyû építésügyi hatóság illetékességi területébe tartozik, a jegyzékbe Gecse települést követõen tagozódik be; 2. számú mellékletében a GYÕR-MOSON-SOPRON MEGYE alatti 18. sorszám helyesen a következõ:,,18. Rábapatona, Koroncó (Kézirathiba)

268 10164 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/164. szám ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS Kormányrendelet felhatalmazása alapján jelenteti meg a Miniszterelnöki Hivatal a Magyar Közlöny mellékleteként a HIVATALOS ÉRTESÍTÕT. A lap hetente, szerdánként, tematikus fõrészekben hitelesen közli a legfõbb állami, önkormányzati, társadalmi, gazdasági szervek, illetve szervezetek személyi, szervezeti, igazgatási és képzési, valamint a hírközlési tevékenység (frekvenciagazdálkodás, távközlés, postaügy, informatika) közleményeit, továbbá az üzleti élet híreit. Térítési díj ellenében közzétesszük a Kincstári Vagyoni Igazgatóság vagyonértékesítési pályázatait, az állami, társadalmi, gazdasági szervezetek, parlamenti pártok, tb-önkormányzatok, kamarák, helyi önkormányzatok, egyházak, különbözõ képviseletek közleményeit. Fizetett hirdetésként akár színes oldalakon is helyet kaphatnak az Értesítõben a gazdálkodó szervezetek, egyetemek, alapítványok, de magánszemélyek közérdeklõdésre számot tartó közlései is. Õszintén reméljük, hogy a hírek, információk, közlemények egy lapban történõ pontos és rendszerezett formában való közreadásával sikerül hatékonyabbá és eredményesebbé tenni elõfizetõink tájékozódását a hivatali és üzleti életben. Az érdeklõdõk számára egyéb hasznos információkat is nyújt a lap. A lap elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó 1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6. címén, levélcím: 1394 Budapest 62., Pf. 357; faxszám: évi éves elõfizetési díja: 9408 Ft áfával. A HIVATALOS ÉRTESÍTÕ egyes számai megvásárolhatók a kiadó közlönyboltjában: 1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6. Telefon/fax: M E G R E N D E L Õ L A P Megrendelem a HIVATALOS ÉRTESÍTÕ címû lapot... példányban, és kérem a következõ címre kézbesíteni: Megrendelõ neve: címe (város/község, irányítószám): utca, házszám: Ügyintézõ (telefonszám): évi élõfizetési díj fél évre 4704 Ft áfával Számlát kérek a befizetéshez. egy évre 9408 Ft áfával Kérjük, a négyzetbe történõ X bejelöléssel jelezze az elõfizetés idõtartamát. Kelt.: cégszerû aláírás

269 2002/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS A jogalkotásról szóló évi XI. törvény rendelkezik többek között a Magyar Köztársaság Kormánya hivatalos lapjának, a Határozatok Tárának megjelentetésérõl. A Határozatok Tárát szerkeszti a Miniszterelnöki Hivatal a Szerkesztõbizottság közremûködésével, évente mintegy 60 alkalommal jelenik meg. A Határozatok Tára a Kormánynak azokat a határozatait (kétezres) közli, amelyeknek közzétételét a Kormány elrendelte, továbbá tartalmazza a miniszterelnök határozatait, a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter határozatait, valamint a minisztériumok, az országos hatáskörû szervek, az önkormányzatok közleményeit, hirdetményeit, különféle tájékoztatóit, továbbá azokat a közleményeket stb., amelyeket a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter engedélyez. A Határozatok Tára megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó címén (Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6.; postacím: 1394 Budapest 62, Pf. 357.) vagy a faxszámán. Éves elõfizetési díja évre: Ft áfával. Példányonként megvásárolható a kiadó közlönyboltjában (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6. Tel/fax: ). MEGRENDELÕLAP Megrendelem a HATÁROZATOK TÁRA címû lapot... példányban. A megrendelõ (cég) neve:... Címe (város, irányítószám):... Utca, házszám:... Az ügyintézõ neve, telefonszáma:... A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma:... Elõfizetési díj egy évre: Ft áfával fél évre: Ft áfával Csekket kérek a befizetéshez Kérjük, a négyzetbe történõ X bejelöléssel jelezze az elõfizetés idõtartamát! A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutaljuk. Keltezés: cégszerû aláírás

270 10166 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/164. szám ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS A Miniszterelnöki Hivatal és a Belügyminisztérium közös szerkesztésében havonta megjelenõ ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE az önkormányzatok számára mûködésük során hasznos és nélkülözhetetlen tájékozódási forrás. A kiadvány elsõ három része az önkormányzatokat érintõ, újonnan kihirdetett jogszabályokat (törvények, rendeletek ideértve az önkormányzati rendeleteket is, alkotmánybírósági és egyéb határozatok) közli. Negyedik fõrésze közleményeket, pályázati felhívásokat és tájékoztatásokat (szaktárcák közleményei, az Állami Számvevõszék ajánlásai, az önkormányzatok által elnyerhetõ támogatások pályázati feltételei, az önkormányzatok éves pénzügyi beszámolói, alapító okiratok stb.) tartalmaz. Az Önkormányzatok Közlönye elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6.) címén (postacím: 1394 Budapest 62. Pf. 357) vagy a faxszámán évi éves elõfizetés díja: 3696 Ft áfával. Példányonként megvásárolható a kiadó közlönyboltjában (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6. Tel./fax: ). MEGRENDELÕLAP Megrendeljük az Önkormányzatok Közlönye címû lapot... példányban. A megrendelõ (cég) neve:... Címe (város, irányítószám):... Utca, házszám:... Az ügyintézõ neve, telefonszáma:... A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma:... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutaljuk. Keltezés: cégszerû aláírás

271 2002/164. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 10167