A l s ó - T i s z a - v i d é k i

Átírás

1 A l s ó - T i s z a - v i d é k i K ö r n y e z e t v é d e l m i é s T e r m é s z e t v é d e l m i F e l ü g y e l ő s é g Ügyiratszám: /2014. Ügyintéző: dr. Ruzsáli Pál Balatonyi Zsolt Privitzer Jenő Kovács Tibor Berényi Anita Tárgy: Lévai Csilla ev., Lajosmizse egységes környezethasználati engedély 5 éves felülvizsgálat alapján H A T Á R O Z A T Lévai Csilla ev. (6050 Lajosmizse, Alsólajos tanya 430.) részére a november 11-én indított eljárásban, a február 6-án benyújtott 5 éves felülvizsgálati dokumentáció alapján e g y s é g e s k ö r n y e z e t h a s z n á l a t i e n g e d é l y t adok a Lajosmizse 0300/8. és 0300/26. hrsz. alatti telephelyen végzett, a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. sz. mellékletének 11/a pontja szerinti (Nagy létszámú állattartás, Létesítmények intenzív baromfitenyésztésre, több mint férőhely baromfi számára) tevékenység folytatásához. AZ ENGEDÉLYES ADATAI Neve: Lévai Csilla Székhelye: 6050 Lajosmizse, Alsólajos 430. Környezetvédelmi Ügyfél Jele (KÜJ száma): A telephely Környezetvédelmi Területi Jele (KTJ száma): IPPC KTJ szám: NOSE-P kód: EKHE besorolás: 11.a Tulajdonos: Lévai Csilla Székhelye: 6050 Lajosmizse, Alsólajos 430. ENGEDÉLYEZETT TEVÉKENYSÉG: Megnevezése: nagy létszámú állattartás baromfitenyésztés TEÁOR szám: Folytatásának helye: 6050 Lajosmizse 0300/8 és 0300/26 hrsz. Súlyponti EOV koordináták: X = m Y = m Férőhelyszám: db broiler Éves kibocsátás: db broiler Éves turnusok száma: 6 A környezetvédelmi felülvizsgálatot végző adatai: Neve: Akusztika Mérnöki Iroda Kft. Székhelye: 6500 Baja, Szent László u ÁLLATTARTÓ ÉPÜLETEK FÉRŐHELYSZÁMA: Alapterület (m 2 ) Férőhely szám (db) 1. csirke tartóépület csirke tartóépület csirke tartóépület csirke tartóépület Központ: 6721 Szeged, Felső-Tisza part 17. Postacím: 6701 Szeged, Pf.: 1048, Tel.: (62) Fax: (62) Kirendeltség: 6500 Baja, Bajcsy-Zs. u. 10., Postacím: 6501 Baja, Pf.: 113, Tel.: (79) Fax: (79) Ügyfélfogadás: hétfő, szerda, péntek: 8:30-12:00, továbbá szerda 13:00-16:00 alsotiszavideki@zoldhatosag.hu, Honlap:

2 2 TELEPHELY EGYÉB LÉTESÍTMÉNYEI: Létesítmény Tűzivíz tározó medence Trágyatároló Műszaki paraméterei 360 m 3 térfogatú 319,2 m 2 alapterületű, 797 m 3 tároló kapacitású 2 db trágyatároló tér 2 97,5 m 2 alapterületű, összesen 500 m 3 tároló kapacitású A FELÜLVIZSGÁLATI IDŐSZAK ÁLLATLÉTSZÁMAI állatlétszám db/turnus db/turnus db/turnus db/turnus db/turnus Az alkalmazott tartás technológia A telephelyen 4 db zárt állattartó épületben mélyalmos broilercsirke tenyésztést végeznek 42 napos nevelési ciklusban. Ciklusok száma: maximálisan 6 ciklus/év. A búzaszalma, vagy faforgács alomanyag bealmozása az új állomány beérkezése előtt, a takarítást, fertőtlenítést követően történik. Az épületek hőmérséklete a nevelési ciklus elején ºC, majd a ciklus 35. napjáig folyamatosan csökken. A hőmérséklet szabályozása automatizált. Az állattartó épületekben 11 kw névleges teljesítményű SIERRA típusú gázinfra égők biztosítják a fűtést. Az állattartó épületekben automatizált rendszerű PERICOLLI keresztszellőztető rendszer van kiépítve. A légbeejtők nyitása, zárása, valamint a ventillátorok fordulatszáma változtatható. A telep vízellátása saját fúrt kút biztosítja. A vízfogyasztást vízórával mérik, az állattartó épületekben alvízmérő órák vannak felszerelve. Az állomány itatása csepegésmentes MONOFLO rendszerű önitatóval biztosított. Az itatóvízbe a vitaminok és gyógyszerek adagolása DOSATRON rendszerű adagolóval történik épületenként. Állattartó épületenként egy takarmány tároló siló van elhelyezve. A silók töltése pneumatikusan történik. Töltéskor a silók szellőzőcsövére szűrőzsákot szerelnek a kiporzás megakadályozására. A silókból az épületbe a takarmány behordása csigás adagolóval történik. Trágyát az épületekből a ciklusok végén szállítják ki. A kitermelt almostrágyát lehetőség szerint mezőgazdasági földekre szállítják, a telepen kialakított 3 db trágyatárolóban a telepen keletkező 6 havi trágyamennyiség betárolása biztosított. Az épületek világítására energiatakarékos izzók szolgálnak. A TEVÉKENYSÉG LEVEGŐVÉDELMI VONATKOZÁSAI Állattartó épületek: Az állattartó épületek és trágyatárolók diffúz légszennyező forrásként üzemelnek. Fontosabb légszennyező anyagok a metán, ammónia, dinitrogén-oxidok, valamint az összetevőivel egyértelműen meg nem határozható bűzanyagok. A légszennyező anyagok az állatok élettevékenysége, illetve a bélsár bomlása, átalakulása során keletkeznek. Az állattartó épületekre, trágyatárolókra mint bűzkibocsátó forrásokra jellegük miatt kibocsátási határérték nem határozható meg. Fűtés, klimatizálás, légtechnika: A telephelyen a 306/2010. (XII. 23.) Kormány rendelet hatálya alá tartozó bejelentésre kötelezett légszennyező pontforrás nem üzemel. A szociális épület hőenergia ellátása CELSIUS ÖV 25 típusú 25 kw névleges teljesítményű gázkazánnal biztosított. Állattartó épületek fűtése: Az állattartó épületekben gázüzemű infrasugárzókkal fűtik az alom meghatározott területét, amely a kívánt komfortérzetet biztosítja az állatok számára.

3 3 Istállók szellőztetőrendszere: A megfelelő hőmérsékletű és minőségű levegő biztosítása érdekében minden állattartó épületben automatizált keresztszellőztető rendszer van kiépítve. Állattartó épületek légtechnikája Ventilátor típusa Darabszáma Légszállítási teljesítménye m 3 /h 1. csirke tartóépület PERICOLLI csirke tartóépület PERICOLLI csirke tartóépület PERICOLLI csirke tartóépület PERICOLLI Takarmányozás Az állatok etetéséhez szükséges az állatok életkorának megfelelő összetételű takarmányt takarmánysilókba töltik, ahonnan az etetőrendszer továbbítja az önetetőkbe. A takarmánysilók feltöltésekor kiszorított levegő szűrőkön keresztül áramlik a környezeti levegőbe. A TEVÉKENYSÉG HULLADÉKGAZDÁLKODÁS VONATKOZÁSAI Az állategészségügyi jogszabályok szerint mellékterméknek minősülő állati hullákat konténerekben gyűjtik az ATEV Zrt.-nek történő átadásig. A gyűjtőhely szilárd burkolatú úton megközelíthető. A turnusváltáskor keletkező almostrágyát mezőgazdasági termőföldön hasznosítják. Hulladék gyűjtés A telephelyi tevékenység során keletkező hulladékok gyűjtését zárt helyen környezet szennyezést megelőző módon végzik hulladékkezelőnek történő átadásig. Települési hulladékok gyűjtése, kezelése A kevert települési szilárd hulladékot a telephelyen elhelyezett 110 literes zárt hulladékgyűjtőbe gyűjtik, melyet a szerződésben lévő hulladékkezelő szállít el az ingatlanról. Telephelyen keletkező hulladékok kezelése Hulladék megnevezése Azonosító kód További kezelés a helyszínen Helyszínen történő hasznosítás Telephelyen kívüli kezelés módja Veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok * Kevert települési hulladék nincs nincs Átadás hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező kezelőnek Hulladék nyilvántartás A vállalkozás a jogszabályok alapján vezeti a veszélyes és nem veszélyes hulladék nyilvántartást, illetve eleget tesz a veszélyes és nem veszélyes hulladékok adatszolgáltatási kötelezettségének. A TEVÉKENYSÉG ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELMI VONATKOZÁSAI A baromfi tartó telep Lajosmizse várostól ÉK-i irányban, a településtől 6 km távolságban található. A telephez legközelebb eső település a kb. 3 km-re eső Hantaháza (Csemő) DK-i irányban. A telephely közvetlen környezetében, attól D-re a legközelebbi tanya az engedélyes tulajdonában lévő lovastanya, majd szintén ebbe az irányba a kb. 250 m-re lévő 0300/4 hrsz. alatti tanya. Ny-i irányban a 0301/4 hrsz. alatti ingatlanon lévő tanyaépület kb. 300 m-re helyezkedik el a telephelytől, melyet a teleptől minimum 150 m széles erdősáv határol el. A telephely zajkibocsátását meghatározó zajkeltő berendezések, műveletek: nappal is és éjjel is üzemelő légtechnikai berendezések, pneumatikus silófeltöltés, naposcsibe beszállítás, nevelt állatok elszállítása, trágya elszállítás, valamint a takarmány és alomanyag beszállítás. A telep közlekedési forgalma nem jelentős. Naponta 1-2 személygépkocsi, valamint hetente 2-3 tehergépjármű a jellemző. A telep zajvédelmi hatásterületén zajtól védendő épület vagy terület nem található.

4 4 A TEVÉKENYSÉG VÍZ- ÉS TALAJVÉDELMI VONATKOZÁSAI A telephely vízellátása: A baromfitelep vízellátását a Lajosmizse 0300/26 hrsz. alatti ingatlanon található saját fúrású kút biztosítja. A vízjogi üzemelési engedély száma: /2012. (a /06 és a /2002. számú vízjogi üzemeltetési engedélyt módosította). A vízellátást biztosító kút adatai: Vizikönyvi szám: V/2132. Talpmélysége: 28,7 m Kút EOV koordinátái: X= km (4) Y= km (7) Szűrőzése: 23,0 27,0 m között Nyugalmi vízszint: -5,1 m Üzemi vízszint: -7,05 m (100 l/min) Kútfejkialakítás: térszíni Vízkészlet típusa: Vízhasználat jellege: Víz minősége: rétegvíz 100 % gazdasági célú egyéb II. osztály Vízigény számítás: Szociális: 87 m 3 /év Gazdasági célú egyéb (2,58 %) Itatóvíz: m 3 /év Gazdasági célú egyéb (86,6 %) Bonchelység takarító vize: 1,0 m 3 /év Gazdasági célú egyéb (0,03 %) Tűzivíz igény: 360,0 m 3 /év VKJ mentes Összesen: m 3 /év Vízhasználat jellege: m 3 (gazdasági célú állattartó telep) 360 m 3 (tűzivíz) VKJ mentes A szociális vízigény magában foglalja az időközben megépült Fedeles Lovarda szociális helyiségének a vízigényét is. Vízmérés: A kitermelt vízmennyiséget vízmérőórával mérik. Mellék vízmérő órák: A telepen ólanként 4 db mellék vízmérő órát üzemeltetnek. Tűzivíz igény: A telepen a iktatószámú használatbavételi engedély alapján egy 360 m 3 -es tűzivíz tározót üzemeltetnek, melynek a műszaki felülvizsgálatáról szóló dokumentációt csatolták (aktuális vízzárósági próba jegyzőkönyv). Kommunális szennyvizek gyűjtése és kezelése: A telepen 2 db szociális helyiség található, az épületekben keletkező kommunális szennyvizet (maximum 87 m 3 /év) 4 db 5,94 m 3 -es, vízzáró módon szigetelt, zárt vasbeton aknában gyűjtik. A telepen keletkező szociális szennyvizet az Izsáki szennyvíztisztító telepre szállítják. Állattartó épületek takarítása: Az állattartó épületeket kialmozást követően felseprik, majd fertőtlenítő folyadékkal permetezőgéppel lepermetezik a belső felületeket. Ebből a technológiából szennyvíz nem keletkezik. Boncoló helyiség szennyvize: A boncoló helyiség szennyvizét (1 m 3 /év) egy 5,4 m 3 -es aknában gyűjtik, majd a dokumentáció szerint a Design Kft.-vel szállítatják el. A telepen boncolást jelenleg nem végeznek. Csapadékvíz elvezetés: A telephelyen szennyezett csapadékvíz nem keletkezik. A tetőfelületekről elvezetett, illetve a területre hulló tiszta csapadékvizeket a telephelyen belüli úthálózat kiépülésével egy időben kialakításra került árokrendszerben szikkasztják el. Trágyával szennyezett csapadékvíz a zárt technológiából adódóan nem keletkezik. Állattartó épületek: A telephely első db férőhelyes épületét 2002-ben építette az engedélyes. A második épületet, ami db férőhelyes 2007-ben létesítette, majd ezt követően 2 db egyforma kivitelű egyenként db férőhelyes épületet létesített 2011-ben. Az állattartó épületek padozata beton.

5 5 A szerves trágya kezelése: A keletkező trágya almos trágya, szárazanyag tartalma az ólakból kikerüléskor kb. 60%. A trágya kitárolása csak az állatok elszállítását követően történik. A 4 db ól (összesen db broiler csirke) m 2 alapterületű, egy alkalmi kitrágyázáskor 324 m 3 trágya keletkezik. Évente m 3 trágya keletkezik. A már meglévő 2 db kisebb trágyatároló tér együtt összesen 500 m 3 trágya befogadására alkalmas. A 2008-ban megépült trágyatároló (319,2 m 2 hasznos alapterületű) 797 m 3 trágya befogadására alkalmas. Felügyelőségünk az /2008. iktatási számon adta ki szakhatósági hozzájárulását a megépült fedett trágyatároló használatbavételi engedélyéhez. A trágyatárolóban összegyülekező csurgalékvizet a trágyatároló hosszanti oldalain 2 db vízzáróan kialakított, zárt gyűjtőaknába vezetik, ahonnan szükség szerint szivattyúval visszaöntözik a trágyaprizmára. Az almos trágyát szántó földre szállítják ki talajerő utánpótlás céljából. A trágyatárolók biztonsággal be tudják fogadni a telepen keletkező 6 havi trágya mennyiséget (972,5 m 3 ). Felszíni vizekbe történő kibocsátások: A dokumentációban leírtak szerint a telephely több 100 méteres körzetén belül természetes felszíni víz nincs, a trágyatárolótól mért 100 m-en belül nincs kút. Monitoring: A telephely rendelkezik kiépített monitoring rendszerrel. A monitoring rendszer vízjogi létesítési engedélyének a száma: /2008. (érv. idő: december 31.). Az üzemelési engedéllyel rendelkező létesítmények főbb műszaki adatai: A kutak helye: Kút jele 1 (kontroll kút) X EOV (m) Y Talpmélység (m) Szűrőzött szakasz (m közt) ,34-3,2- -6,01 m ,24-5,5- -7,5 m ,2-6,0- -8,5 m Csőátmérő Ø 113/103 mm KM PVC Ø 113/103 mm KM PVC Ø 113/103 mm KM PVC Védőcső Ø 133/125 mm acél Ø 133/125 mm acél Ø 133/125 mm acél A kútfejek kiképzésekor a felszín alatti vízkészletek védelme érdekében, az elszennyeződés megakadályozására betongallért alakítottak ki. A terepszint felett a kútfejet zárósapkával védik. Víztípus: talajvíz Üzemi Kárelhárítási Terv: Az Üzemi Kárelhárítási Terv a /2012. iktatószámú határozattal került jóváhagyásra felügyelőségünk részéről (érv. idő: május 02.). ERŐFORRÁSOK FELHASZNÁLÁSA A telepen technológiai vízfelhasználásként jelentkezik az állatok itatóvize. A vízzel együtt kerül kiadagolásra a szükséges gyógyszer is. Ezt az ólakban felszerelésre kerülő komplett vízpanelek és a csöpögésmentes MONOFLO itató berendezésekkel oldják meg. Az elérhető legjobb technika alkalmazása megköveteli a csöpögésmentes itató-berendezések alkalmazását, ezzel kizárva az almostrágya felesleges víztartalmát, valamint víztakarékos, energiahatékony működést biztosít. Az automatikusan vezérelt PERICOLI keresztszellőzési rendszer állandó üzeme biztosítja, hogy az alom ne melegedjék fel, valamint az állandó légcsere megakadályozza az épületen belüli szaganyagok feldúsulását. Az állattartó épületekben a dokumentáció szerint fényforrásként energiatakarékos égő üzemeltetnek. A telephelyen található tartástechnológia a legkorszerűbbek közé sorolható. A szellőztetési, az etetési, az itatási valamint a víztakarékos tisztítási technológia megfelel a BAT előírásainak. TERMÉSZET- ÉS TÁJVÉDELEM A Lajosmizse 0300/8 és 0300/26 hrsz. alatti baromfi telep védett természeti területnek, Natura 2000 területnek nem része.

6 6 ELÉRHETŐ LEGJOBB TECHNIKA Elérhető legjobb technika: A BAT összefoglalva a következőket jelenti: mindazon technikák, beleértve a technológiát, a tervezést, karbantartást, üzemeltetést és felszámolást, amelyek elfogadható műszaki és gazdasági feltételek mellett gyakorlatban alkalmazhatóak, és a leghatékonyabbak a környezet egészének magas szintű védelme szempontjából. A tevékenységre vonatkozóan magyar nyelvű BAT útmutató rendelkezésre áll. Az útmutató alapján a telep megfelel az elérhető legjobb technika (BAT) feltételrendszerének. A csirkenevelő telepen alkalmazott technológiák megfelelnek a BAT szerinti gazdaságossági szempontból legésszerűbb és a környezet védelmét megfelelően biztosító technológiák követelményeinek, mert korszerű etető-, itatórendszert, trágyakezelést, alacsony légszennyező anyag kibocsátású állattartási technológiát alkalmaznak. Rendelkezésre áll a 6 hónapi trágyatároló kapacitás. A takarmánytároló silók pneumatikus töltésénél a szállító levegő tisztítására szűrőzsákot alkalmaznak. A trágya hasznosítása tápanyagpótlási, a talaj termelési szempontból kedvező szerkezetének fenntartása céljából történik. A létesítmény technológiája, és az előírt intézkedések megvalósításával, betartásával zajvédelmi szempontból megfelel a BAT szerinti gazdaságossági szempontból legésszerűbb és a környezet védelmét megfelelően biztosító technológiák követelményeinek. ELŐÍRÁSOK A T E V ÉK E N Y S ÉG VÉ G Z É S ÉN E K ÁLT AL ÁN O S F EL T É T EL EI 1. A tevékenységet úgy kell ellenőrizni, végezni, működtetni, hogy a kibocsátásai megfeleljenek az egységes környezethasználati engedélyben foglaltaknak. Minden, az engedélyben foglaltakkal kapcsolatos, a felügyelőség által elfogadott változtatás ennek az engedélynek a részét képezi. 2. Olyan módosítás vagy átépítés, amely a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. (3) bekezdés d) pontja szerinti jelentős változtatásnak minősül, nem valósítható meg a felügyelőség előzetes értesítése és annak engedélyezése nélkül. 3. Az engedély a telephelyen egyszerre tartható db broiler maximális férőhelyszámra vonatkozik. 4. Az állatok férőhelyszámában történő bármely változtatás csak a felügyelőség előzetes engedélyével lehetséges. 5. Az évi LIII. törvény 96/B. (1) bekezdése értelmében felügyeleti díjat kell fizetni. Évközben megkezdett tevékenység esetén a díj időarányos. Határidő: tárgyév február 28-ig A szabályozás köre a tevékenység ellenőrzésének, végzésének és működtetésének pontos megjelölését tartalmazza. SZ AB ÁL YO K A T E V É K EN Y S ÉG V É G Z É S E S O R ÁN Óvintézkedések 6. Az engedélyesnek működése során olyan eljárási rendet kell kialakítania, hogy az engedélyben foglaltaktól való eltérés esetén sor kerüljön a megfelelő intézkedés megtételére. Az engedélyben foglaltaktól való eltérés esetén a hatóság további vizsgálatokat és intézkedéseket kezdeményezhet a felelősségi és hatásköri szabályok betartásának megállapítására. Készenlét és továbbképzés 7. Az engedélyes köteles megfelelő eljárást kialakítani a továbbképzési szükségletek felmérésére, a megfelelő továbbképzés biztosítására a személyzet mindazon tagjainak számára, akiknek a munkája jelentős hatást gyakorolhat a környezetre. A továbbképzésekről megfelelő feljegyzéseket kell készítenie, és az éves környezeti beszámolójában ismertetni kell. 8. Személyre szólóan meghatározott feladatokat végző személyzetnek megfelelő végzettségen, képzettségen és/vagy gyakorlaton alapuló tudással kell rendelkeznie. 9. Az engedélyes köteles biztosítani, hogy alkalmazottai ismerjék az ebben az engedélyben megfogalmazott követelményeket. 10. Az engedélyes köteles gondoskodni arról, hogy az alkalmazottak tisztában legyenek jelen engedély azon követelményeivel, melyek felelősségi körüket érintik. 11. Az engedélyesnek gondoskodnia kell arról, hogy ennek az engedélynek 1 példánya, illetve az engedélykérelmi dokumentáció azon részei, melyekre az engedélyben hivatkozás történik, rendelkezésre álljanak minden alkalmazott számára, aki az engedély hatálya alá tartozó tevékenységet végez. Felelősség 12. A létesítmény működtetője a környezetvédelmi megbízott alkalmazásának feltételeihez kötött környezethasználatok meghatározásáról szóló 93/1996. (VII. 4.) Korm. rendelet 1. (1) bekezdése alapján köteles biztosítani, hogy a felsőfokú környezetvédelmi képesítésű környezetvédelmi megbízott, akire a 11/1996. (VII. 4.) KTM rendelet előírásai vonatkoznak,

7 7 elérhető legyen a felügyelőség felügyelői számára a telephellyel összefüggő környezetvédelmi kérdések felmerülése esetén. Minden környezetvédelmi adatközlésben meg kell adni a környezetvédelmi megbízott nevét és adatait. Jelentéstétel 13. Az engedélyes köteles a felügyelőség részére az engedély kiadását követően az utolsó naptári évről (január 1-jétől december 31-ig terjedő időintervallumról) március 31-ig és ezt követően minden évben március 31-i határidővel a benyújtást megelőző naptári évre vonatkozóan Éves környezetvédelmi jelentést benyújtani, amely meg kell, hogy feleljen a jogszabályok és a felügyelőség által támasztott követelményeknek. A jelentésnek tartalmaznia kell legalább az Adatrögzítés, adatközlés és jelentéstétel a felügyelőség részére című részben előírtakat. 14. Lakossági érdeklődésre az engedélyes köteles időben tájékoztatást adni tevékenysége környezeti hatásairól. Olyan megfelelő háttértervezést kell biztosítani már a tevékenység végzését megelőzően, amely lehetővé teszi a folyamatos értékelést, a környezet állapotát befolyásoló tények egymással összehasonlítható módon való rögzítését és az ezzel kapcsolatos megfelelő adatszolgáltatást. Kártevők elleni védekezés 15. Az engedélyes köteles megfelelő és folyamatos védekezésről gondoskodni a telephelyen a kártevők ellen. Értesítés 16. Az engedélyes köteles értesíteni a felügyelőséget vagy bármely, a felügyelőség által megjelölt hatóságot, a lehetőség szerinti minél rövidebb időn, de legkésőbb 24 órán belül, a következő események bármelyikének bekövetkezése esetén: - A tevékenységből eredő nem engedélyezett kibocsátások esetén. - Bármely olyan esetben, amely a felszíni víz vagy a felszín alatti vizek, a levegő vagy talaj veszélyeztetését vagy szennyezését okozhatja, és sürgős beavatkozást igényel/igényelhet. - Az engedélyes köteles az értesítés részeként megjelölni az esemény bekövetkezésének dátumát és pontos idejét, a bekövetkezés részleteit és a kibocsátások a lehetőség szerinti legkisebb mértékűre való csökkentése és a megismétlődés elkerülése érdekében tett intézkedéseket. Az engedélyes köteles feljegyzést készíteni valamennyi, a fentiekben megjelölt eseményről. A felügyelőség részére benyújtott jelentésnek tartalmaznia kell az esemény bekövetkezésének részletes okait, körülményeit és a környezetre gyakorolt hatás, valamint a keletkező hulladék minimalizálása érdekében tett intézkedéseket. - Minden olyan esemény kapcsán, amely a levegő vagy talaj veszélyeztetését, szennyezését okozhatja, és sürgős beavatkozást igényel/igényelhet, továbbá a felszíni és felszín alatti vizek veszélyeztetésével vagy szennyezésével kapcsolatos, az engedélyes köteles az esemény bekövetkezte után a lehető legrövidebb időn, de legkésőbb 24 órán belül a következő hatóságokat értesíteni: az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőséget (Szeged, Felső Tiszapart 17., telefon: +36/62/ , mobil telefonszámon történő elérhetőség: +36/30/ , fax: +36/62/ , alsotiszavideki@zoldhatosag.hu, honlap: a levegő, a talaj, a talajvíz, a felszíni víz veszélyeztetése vagy szennyezése esetén, a Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot (Kecskemét, Deák Ferenc tér 3. telefon: 76/ , 76/ , fax: 76/ ): tűz és katasztrófahelyzet esetén, a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervezetét (6000 Kecskemét, Széchenyi krt. 12. telefon: 76/ , fax: 76/ ): az emberi egészség veszélyeztetése esetén. a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságot (6000 Kecskemét, Halasi út 34., telefon: +36/76/ , fax: +36/76/ ) fertőzés gyanúja, tömeges állatelhullás esetén, Az eseményekkel kapcsolatos értesítés szabályainak előírása biztosítja a hatóságok részére a tevékenységgel kapcsolatos naprakész információk megismerését. Előírások E RŐF O R R Á SO K F EL HA S Z N ÁL Á S A 17. Az engedélyes köteles a felhasznált anyagokról (takarmányok, takarmány kiegészítők, alom, állatgyógyászati anyagok, takarító-, fertőtlenítő szerek), keletkező anyagokról (trágya) és az állatlétszámról nyilvántartást vezetni. Határidő: folyamatos. 18. Az engedélyes köteles a telep anyaggazdálkodását rendszeresen átvilágítani. Határidő: 5 évente, az 5 éves felülvizsgálat során.

8 8 19. Nyilvántartást kell vezetni a felhasznált energiákról (energia nyilvántartási lapok), mint az elektromos áram és a gáz. Szükséges megadni az összes energiafogyasztást valamint a fajlagos értékeket is. (Meg kell adni 1 kg tömeggyarapodásra vetített energiafelhasználást.) 20. Az engedélyes köteles a telephely energiahatékonyságával kapcsolatos veszteségfeltáró vizsgálatot (belső energetikai auditálást) rendszeresen elvégezni. A belső auditnak fel kell tárnia minden, az energia felhasználás csökkentésére és hatékonyabbá tételére vonatkozó lehetőséget. Határidő: 5 évente, az 5 éves felülvizsgálat során. 21. Az engedélyes köteles a veszteségfeltáró vizsgálat (belső energetikai audit) megállapításai alapján a legracionálisabb megoldás(oka)t megvalósítani. A szükséges átalakításokat, beruházásokat, fejlesztéseket elvégezni. Határidő: folyamatos. Fenti előírások célja a telephely működése kapcsán az anyag és energia felhasználás hatékonyabbá tétele, ezáltal csökkenteni lehet az energia és anyag felhasználást, valamint az energia költségeket. Az energetikai auditban meg kell adni a telepen felhasznált energiák éves mennyiségi adatait, be kell mutatni az energetikai rendszerek állapotát, meg kell adni a fajlagos éves energiafogyasztási adatokat. Be kell mutatni az egyes energia megtakarítási lehetőségeket és ehhez kapcsolódóan az egyes megtérülési időket. Előírások L E V EG Ő V ÉD EL E M 22. A takarmányozástani kutatási eredmények folyamatos követésével és alkalmazásával mindenkor a lehető legkisebb mértéken kell tartani az állatok által kibocsátott emésztetlen takarmányhányad mennyiségét, a legkisebb mértékűre csökkentve azzal az állatok élettevékenysége során kibocsátott légszennyező anyagok mennyiségét, továbbá csökkentve ezzel a trágya átalakulása során keletkező légszennyező anyagok mennyiségét is. 23. Az épületek szellőzési rendszerét folyamatos karbantartással megfelelő műszaki állapotban kell tartani, a körülményeknek megfelelően üzemeltetni kell, biztosítva az állatok megfelelő komfortérzetét, az optimális hőmérsékletet, elősegítve ezzel a minél jobb takarmány-értékesülést. 24. A takarmánytároló silók szűrőzsákjainak épségét rendszeresen ellenőrizni kell. A sérült szűrőzsákokat haladéktalanul ki kell cserélni. A silók feltöltése, csak megfelelő szűrést biztosító szűrőzsák használatával végezhető. 25. A takarmánytároló silókhoz tartozó berendezések csatlakozó pontjai zártságának folyamatos biztosításával, a tömítetlenségek megszüntetésével, a karbantartások rendszeressé tételével a diffúz kiporzást meg kell előzni. 26. A hőenergia energiatermelő berendezések hatékony működéséhez biztosítani kell az optimumra való szabályozást. 27. A tüzelőberendezéseket csak a gépkönyvében előírt módon (biztonsági előírások, gépkihasználás stb.) szabad használni. 28. A telep járófelületeinek rendszeres takarításával csökkenteni kell a diffúz kiporzást. 29. Tilos a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése. 30. A baromfitelep CH4 és NH3 diffúz kibocsátását évente az állatlétszám és a technológia függvényében vizsgálni kell. Az éves jelentésekben a változások okát indokolni kell. Az állattartó épületek, a szellőzési rendszer, a berendezések, az állattartás technológiája levegővédelmi szempontból megfelelő, biztosítva ezzel az állattartó épületek, mint légszennyező források alacsony légszennyező anyag kibocsátását. A fenti előírások a BAT-nak való megfelelést, a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet vonatkozó előírásainak betartását, továbbá a lakosságot zavaró bűz környezetbe kerülésének megakadályozását, illetve a légszennyezőanyag keletkezés és kibocsátás csökkentést hivatottak biztosítani. Előírások HULL A D ÉK G AZDÁL KO DÁ S 31. A telephely átalakítása, állagmegőrző felújítása során keletkező építési és bontási hulladék területfeltöltésre, tereprendezésre nem használható, a hulladékok talajba való taposását meg kell akadályozni. 32. A hulladék termelője, tulajdonosa köteles a birtokában lévő, bármely tevékenységből származó hulladékokat környezetszennyezést kizáró módon, szelektíven veszélyes hulladék esetén a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet ában és 3. sz. mellékletében meghatározott módon gyűjteni. 33. Az állatgyógyászati hulladékokat veszélyes hulladékként kell kezelni, gyűjtésük, kezelésük során a 98/2001. (VI. 15.) Kormány rendelet előírásait kell betartani. 34. A keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladék csak engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek adható át. 35. Az engedélyes köteles a 440/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet szerint részletes nyilvántartást vezetni a hulladékokról, illetve a hulladékgazdálkodási tevékenységgel összefüggő anyagokról és eljárásokról, amelyet a felügyelőség munkatársainak mindenkor köteles azok kérésére rendelkezésre bocsátani. 36. Az engedélyes köteles a telephelyén keletkező hulladékokról évente az arra rendszeresített adatlapon a felügyelőségnek adatszolgáltatást teljesíteni a 440/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet előírásai szerint.

9 9 37. Egyebekben a települési hulladékok kezelésével kapcsolatban a 438/2012. (XII. 29.) Korm. rendeletben, az egyéb nem veszélyes hulladékok esetén a hatályos hulladékról évi CLXXXV. szóló törvényben előírtakat kell betartani. A hasznosítható hulladékok sem lerakással, sem egyéb módon nem ártalmatlaníthatók, azok kezelési módjaként csak a hasznosítás fogadható el (újrafeldolgozás, visszanyerés, energetikai hasznosítás). Minden tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy biztosítsa a hulladékképződés megelőzését, a keletkező hulladékok mennyiségének csökkentését. Előírások Z AJ V É DELEM 38. A telephelyen üzemelő zajkeltő berendezések karbantartásával biztosítani kell a telephely alacsony mértékű zajkibocsátását. Határidő: folyamatos. 39. A telep zajhelyzetének megváltozását a 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 3. számú melléklete szerinti formanyomtatványon az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőségre be kell jelenteni. Határidő: folyamatos. A dokumentációban leírtak szerint a létesítmény zajvédelmi hatásterületén védendő létesítmény nincs. A 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 10. (3) bekezdése, valamint a 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 1. (1) bekezdése értelmében zajkibocsátási határértéket nem kell megállapítani, ha a környezeti zajforrás hatásterületén nincs védendő terület, építmény vagy helyiség. A telephely zajhelyzetének megváltozásáról benyújtott jelentés alapján, a zajkibocsátási határérték kiadásnak szükségességét meg kell vizsgálni. Előírások FELSZÍN ALATTI VIZEK ÉS FÖLDTANI KÖZEG VÉDELME 40. A vízellátó kút üzemeltetése úgy történjen, hogy a felszín alatti vízbe szennyeződés ne kerülhessen. 41. A felszín alatti vizet csak olyan mértékben szabad igénybe venni, hogy a vízkivétel és a vízutánpótlás egyensúlya minőségi károsodás nélkül megmaradjon, és teljesüljenek a külön jogszabály szerinti, a vizek jó állapotára vonatkozó célkitűzések elérését biztosító követelmények. 42. A vízhasználattal járó ártalmak megelőzése érdekében biztosítani kell a kút 10 m-es környezetének külső szennyeződésektől való védelmét. 43. A vízmérő órák állását rendszeresen havonként, a hónap első munkanapján le kell olvasni, és a leolvasott értéket a helyszínen tartott mérési naplóban kell dokumentálni. Határidő: folyamatos 44. A vízellátó rendszeren esetlegesen feltárt szivárgási hibahelyek kijavítását folyamatosan el kell végezni, dokumentálni kell, és a vonatkozó munkalapokat meg kell őrizni és azok fénymásolatát az éves környezeti beszámolóhoz csatolni kell. Határidő: folyamatos 45. A nem közművel összegyűjtött (kommunális) szennyvíz csak engedéllyel rendelkező ártalmatlanító helyre szállítható, az elszállítását bizonylatolni kell, a bizonylatokat meg kell őrizni, és az elszállított szennyvizek mennyiségi adatait az éves jelentésben ismertetni kell. Határidő: a tárgyévet követő március 31. A vízhasználatok során keletkező szennyvizek környezetvédelmi szempontból megfelelő elhelyezéséről gondoskodni kell. A vízkészletjárulék kiszámításáról szóló 43/1999. (XII. 26.) KHVM rendelet 5. (1) kimondja, hogy a VKJ számítás alapjául szolgáló vízmennyiség esetén a vízmennyiséget vízkivételi létesítményenként hiteles, folyamatosan mérő vízmennyiségmérővel kell megállapítani. A vízmérőórák állását rendszeresen havonként a hónap első munkanapján le kell olvasni, és a leolvasott értéket a helyszínen tartott mérési naplóban kell dokumentálni. A telepen mellékvízmérő órákat üzemeltetnek. A telep elfogadott üzemi kárelhárítási tervvel rendelkezik. A környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet 2. számú melléklete szerint az intenzív baromfitenyésztés több mint férőhely baromfi számára tevékenységet folytató üzemi kárelhárítási terv készítésére kötelezett.

10 10 Az üzemi kárelhárítási terv tartalmi és formai kellékeinek a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében előírtaknak kell megfelelnie. A 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 10. (1) bekezdés alapján a felszín alatti vizek jó minőségi állapotának biztosítása érdekében tevékenység végzése során szennyező anyag, illetve lebomlása esetén ilyen anyagok keletkezéséhez vezető anyagok használata, illetve elhelyezése csak műszaki védelemmel folytatható. FELSZÍN ALATTI VÍZRE VONATKOZÓ TERHELÉSI HATÁRÉRTÉKEK Előírások 46. A tevékenység végzése nem eredményezheti a felszín alatti vizek minőségének romlását, azaz a hatályos környezetvédelmi jogszabályok által a felszín alatti vizek minősére meghatározott szennyezettségi határértékeknél rosszabb állapotot. 47. Folyamatosan üzemeltetni kell a kiépített monitoring rendszert, az eredményeket és az azokon alapuló értékelést meg kell küldeni az ATI-KTF részére az aktuális éves jelentés részeként. Határidő: legközelebb március 31., majd azt követően minden páros év március A minták vizsgálatát a következő komponensekre kell elvégezni kétéves gyakorisággal: ph érték, ammónium, nitrát és foszfát ionok. A felszín alatti vizeket ért szennyezések és azok hatásainak környezetvédelmi minősítéséhez és a szükséges védelmi intézkedések megtételéhez a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet mellékletében megadott (B) szennyezettségi határértékeket kell alkalmazni. A 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet 2. számú mellékletében a felszín alatti vizekre meghatározott szennyezettségi határértékek a következők: Szennyező anyag megnevezése Szennyezettségi Határérték (B) Szennyező anyag típusa (Ki) Foszfát(PO4 3- ) [µg/l] 500 K2 Nitrát [mg/l] 50 K2 Nitrit [µg/l] 500 K2 Ammónium [µg/l] 500 K2 A baromfi telepen végzett tevékenység a 219/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet hatálya alá tartozik, az üzemeltetés csak ellenőrzött körülmények között történhet. TERMÉSZET- ÉS TÁJVÉDELEM Előírás 49. A működés során a 0300/8 és 0300/26 hrsz.-ú ingatlanok a jelű, gyep művelési ágú alrészleteit meg kell őrizni azokon csak gyep gazdálkodás folytatható. A tárgyi ingatlan alrészleteken, a Nemzeti Ökológiai Hálózat részét képező ökológiai folyosóhoz tartozó, természetközeli állapotú gyep található. A gyep a természet védelméről szóló évi LIII. törvény (Tvt.) 15. (1) bek. a) pontja alapján természeti területnek minősül. Az előírást a Tvt. 17. (1)-(2) bekezdése alapján tettem. A T EL E P HELYEN A T E V É K EN Y S ÉG F EL HA G YÁ S A Előírások 50. Az engedélyezett tevékenységet folytató telephely egészére vagy egy részére vonatkozó felhagyást követően az engedélyes köteles a felügyelőség egyetértésével leszerelni a környezetszennyezést eredményezni képes gépeket; biztonságossá tenni a talajt, altalajt, építményeket, épületeket, az azokban található berendezéseket; gondoskodni a tárolt, kezelt hulladékok, anyagok ártalmatlanításáról, illetve hasznosításáról. 51. Az üzemeltetett technológiához kapcsolódó valamennyi hulladékot arra engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek kell átadni.

11 Levegővédelmi szempontból a tevékenység teljes telepen vagy annak egy részén történő felhagyása esetén a levegő szennyezettségét beleértve a bűzt is előidézni képes anyagokat, berendezéseket a levegő káros mértékű szennyeződését kizáró módon kell ártalmatlanítani, vagy a telephelyről elszállítani. 53. Hulladékgazdálkodási szempontból a tevékenységnek a teljes telephelyen, vagy annak egy részén történő felhagyása esetén az adott területen lévő, illetve az adott területen azt megelőzően üzemeltetett technológiához kapcsolódó valamennyi hulladékot arra engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek kell átadni. 54. A tevékenységnek a teljes telephelyen, vagy annak egy részén történő felhagyása előtt állapotvizsgálati dokumentáció, Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőségre történő benyújtásával igazolni kell, hogy a földtani közegben és a felszínalatti vizekben környezeti kár nem következett be. A tevékenység felhagyására vonatkozó előírások biztosítják a környezet védelmét. M Ű SZ AK I BAL E S ET MEG E L Ő Z ÉS E ÉS ELHÁRÍT Á S A Előírások 55. Eleget kell tenni a 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet alapján elkészített vízminőségi kárelhárítási tervben foglaltaknak, illetve az adott esemény bekövetkeztére vonatkozó értesítési, bejelentési kötelezettségnek. 56. Lakossági érdeklődésre az engedélyes köteles időben tájékoztatást adni tevékenysége környezeti hatásairól. A műszaki baleset megelőzés és elhárítás célja a környezet védelmének biztosítása. ADATRÖGZÍTÉS, ADATKÖZLÉS ÉS JELENTÉSTÉTEL A FELÜGYELŐSÉG RÉSZÉRE 57. Az engedélyes köteles az engedély előírásainak megfelelően valamennyi elvégzett mintavételről, laboratóriumi analízisről, mérésről, vizsgálatról, karbantartásról nyilvántartást készíteni. 58. Az engedélyes köteles a tevékenység szokásos végzése során felmerülő minden olyan esetet nyilvántartásba venni, amely a környezet veszélyeztetését okozza. 59. Az engedélyes köteles valamennyi, a tevékenység végzéséhez kapcsolódó környezeti tárgyú panaszt nyilvántartani. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a panasz beérkezésének dátumát, idejét, a panaszos nevét és a panasz fontosabb adatait. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell továbbá a panaszra adott választ. Az engedélyes köteles a panaszok beérkezését követő 1 hónapon belül, a panaszokat részletező beszámolót a felügyelőséghez benyújtani. 60. Az engedélyben megjelölt nyilvántartás formája a felügyelőség által elfogadott kell, hogy legyen. A nyilvántartást legalább 10 évig a telephelyen meg kell őrizni, és mindenkor a felügyelőség részére hozzáférhetőségét kell biztosítani. 61. Valamennyi nyilvántartást, mintavételezést, vizsgálatot, laboratóriumi mérést tartalmazó beszámolót az engedélyben foglaltak szerint a felügyelőséghez az általa előírt formában, gyakorisággal és határidőre kell benyújtani, 1 eredeti és 1 másolati példányban. 62. Minden beszámolót az engedélyes képviselőjének vagy az engedélyes által megnevezett felelős vezetőnek kell aláírnia. 63. Minden, az engedéllyel összefüggő, a működéshez kapcsolódó írásos szabályzatot a felügyelőség rendelkezésére kell bocsátani az ellenőrzés alkalmával, illetve bármilyen lehetséges időpontban. 64. A beszámolónak ebben az engedélyben lefektetettek szerint meghatározott gyakorisága és tárgyköre, a minták elemzése alapján, a felügyelőség írásbeli hozzájárulásával módosítható. 65. Az éves környezeti beszámolók adatszolgáltatásában az üzemeltetővel és telephellyel kapcsolatosan kérjük az alábbi azonosítókat szerepeltetni: KÜJ, KTJ; A cég neve (cégbírósági bejegyzés szerinti rövidített név), cégforma (Kft., Bt., ), a cég székhelye (irányítószám, település, utca, házszám, hrsz., Pf.); A telephely/létesítmény neve, a telephely/létesítmény címe (irányítószám, település, utca, házszám, hrsz.); A telephely/létesítmény EOV koordinátái (5-10 m-es pontosság); TEÁOR 03 kód (a mindenkor érvényben lévő TEÁOR szerint); A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet értelmében új, illetve meglévő létesítményről van szó, történt-e a jogszabály értelmében jelentős változtatás; Az IPPC köteles tevékenység besorolása 314/2005. (XII. 25.) Korm. rend. 2. sz. melléklete szerint; Fő, illetve nem fő IPPC tevékenység megnevezése (fő tevékenységként azt az egy tevékenységet kell megjelölni, amelyik az elsődleges gazdasági tevékenységhez legjobban kapcsolódik és/vagy a legnagyobb szennyezőanyag kibocsátással jár, az összes többi tevékenységet nem fő tevékenységként kell feltüntetni); A létesítmény teljesítmény/kapacitás adatai (az IPPC köteles tevékenység/ek kapacitás adatai, megjelölve a megnevezést, a mennyiséget és a dimenziót is). A beszámolókat a következő címre kell elküldeni: Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 6721 Szeged, Felső-Tisza part 17., Pf.: 1048

12 12 Adatszolgáltatás, beszámoló megnevezése Adatszolgáltatás, beszámoló gyakorisága Beadási határidő Éves adatszolgáltatás Éves hulladék (veszélyes, nem veszélyes) adatszolgáltatás mennyiségtől függően EPRTR jelentés március 1. A baromfi telep CH4 és NH3 diffúz kibocsátásának EPRTR adatlapjai FAVI környezethasználati monitoring adatlapok és a FAVI Eng. adatlapok változás esetén történő benyújtása évente március 31. Éves környezeti beszámoló minimális tartalma Hulladékgazdálkodás keletkezett hulladékok, technológiánkénti anyagmérleg Levegővédelem: Technológia bűzkibocsátása, csökkentésére tett intézkedések. Takarmány összetétel, és felhasználás vizsgálata. Telep éves ammónia és metán diffúz kibocsátása. Vízvédelem: Tényleges víz és egyéb anyag felhasználás Szennyvíz és további kibocsátott anyagok mennyisége Monitoring rendszer vizsgálat és értékelő jelentés (talajvíz vizsgálati beszámoló) évente március 31. Eseti beszámolók Haváriák jelentése eseti Haladéktalanul Energetikai belső auditálás (veszteségfeltáró vizsgálat) 5 év A felülvizsgálati dokumentáció részeként Panaszok (ha voltak) eseti Panasz beérkezését 2 napon belül A bejelentett események összefoglalója eseti Az eseményt követő 1 hónapon belül Az adatrögzítés, adatközlés és jelentéstétel célja a tevékenységgel kapcsolatos megfelelő információk összegyűjtése és az ezekhez kapcsolódó adatközlések megalapozása.

13 13 A szakhatóságok előírásai: * 1. Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervének BKR/001/ /2014. számú állásfoglalása: Az Alsó - Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség által megküldött egységes környezethasználati dokumentációban foglaltak alapján Lévai Csilla (6050 Lajosmizse, Alsólajos tanya 430.) Lajosmizse, 0300/8., és 0300/26. hrsz. alatti baromfitelep egységes környezethasználati engedélyének módosításához közegészségügyi szempontból az alábbi feltételekkel járulok hozzá: 1. A tevékenység során keletkező kommunális szilárd hulladék gyűjtését zárt és fertőzésveszélyt kizáró módon kell megvalósítani, amely megakadályozza a szétszóródást és /vagy csepegést, valamint a bűz-és szaghatást is csökkenti. 2. A tevékenység során keletkező veszélyes hulladékok gyűjtését közegészségügyi kockázatot, környezetszennyezést kizáró módon kell végezni. 3. A veszélyes anyagokkal és keverékekkel végzett tevékenységet úgy kell végezni, hogy azok a biztonságot, az egészséget, illetve a testi épséget ne veszélyeztessék, a környezetet ne szennyezhessék, károsíthassák. 4. A nemdohányzók védelmében folyamatosan biztosítani kell a vonatkozó egészségvédelmi követelményeket. 5. A munkavállalókat érő kémiai és biológiai kockázatok tekintetében munkahelyi kockázatértékelésben feltártak alapján folyamatosan végre kell hajtani a szükséges kockázatkezelési intézkedéseket. 6. Az állattartó telepen a rágcsálók megtelepedésének és elszaporodásának megelőzése érdekében legalább évenként két alkalommal rágcsálóirtást kell végezni/végeztetni. Folyamatos irtással és a tenyészőhelyek alkalmatlanná tételével kell védekezni a házi legyek elszaporodása ellen. 7. A működés során a telephelyen a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően engedélyezett biocid termékek (pl. fertőtlenítő szerek) használhatók fel. Szakhatósági állásfoglalásom ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg. 2. Csongrád Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság BKF/01/793-3/2014. számú állásfoglalása: A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága, mint első fokon eljáró növény- és talajvédelmi hatóság, az engedélyező hatóság fenti hivatkozási számú megkeresése valamint a megküldött környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció (készítette: Akusztika Mérnöki Iroda Kft 6500 Baja, Szent László u.105. Tan Attila ügyvezető ) és az BKF/01/793-1/2014. számú hiánypótlásra megküldött eljárási, szolgáltatási díj alapján T A L A J V É D E L M I S Z A K H A T Ó S Á G I Á L L Á S F O G L A L Á S - át adja a Lévai Csilla (6050 Lajosmizse, Alsólajos tanya 430) - mint ügyfél - részére a Lajosmizse 0300/8-, /26 hrsz. alatti baromfi telephelyre vonatkozó /2009. számú egységes környezethasználati engedély 5 éves felülvizsgálat - felülvizsgálati eljárásához az alábbi feltételekkel: 1. A keletkező szennyvizek, hulladékok, egyéb talaj idegen anyagok mezőgazdasági művelésű területre nem kerülhetnek. 2. Nem mezőgazdasági eredetű nem veszélyes hulladék termőföldön történő elhelyezése a talajvédelmi hatóság engedélyével végezhető. 3. A tartás technológia mélyalmos ezért a kitrágyázás után, ha a trágya nitrát érzékeny területre kerül - amit MePAR szerinti blokkok szintjén történő közzétételéről szóló 43/2007. (VI. 1.) FVM rendelet alapján kell vizsgálni-,- akkreditált laboratóriumban történő a nitrogén tartalom vizsgálat után ezzel számolva - a terhelés 170kg/ha nitrogén hatóanyag tartalmat nem haladhatja meg. 4. Az üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások a környező termőföldek minőségében kárt ne okozhassanak, művelhetőségük ne korlátozódjon. Jelen szakhatósági állásfoglalás ellen külön jogorvoslatnak helye nincs, az csak az érdemi határozat elleni fellebbezésben, vagy egyéb jogorvoslati úton támadható. 3. Lajosmizse Város Jegyzőjének I/2069/2/2014. számú állásfoglalása: A 6050 Lajosmizse, 0300/8. és 0300/26. hrsz. alatti brojler csirkenevelő telep teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációjában foglaltakhoz kikötés nélkül hozzájárulok. Állásfoglalásom ellen Önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.

14 14 4. Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Hatóság /2014. számú állásfoglalása: Lévai Csilla (6050 Lajosmizse, Alsólajos tanya 430.) ügyében a Lajosmizse, 0300/8 és 0300/26 helyrajzi számú ingatlanon meglévő nagy létszámú baromfitelep egységes környezethasználati engedélyének 5 éves felülvizsgálati eljárásában a vízügyi hatóság szakhatósági hozzájárulását a következő előírással megadja. A vízellátást biztosító kút vízjogi üzemeltetési engedélyének meghosszabbítását még az engedély hatályossági idejének lejárta (2014. július 31.) előtt a vízügyi hatóságnál le kell folytatni. A kérelem benyújtásánál figyelembe kell venni, hogy az eljárás ügyintézési határideje a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet 27. (1) bekezdése alapján a kérelem megérkezését követő naptól számított 2 hónap, amelybe nem számítanak be a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. tv. 33. (3) bekezdésében meghatározott időtartamok (a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő, a szakhatóság eljárásának időtartama stb.). A szakhatósági állásfoglalás ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg. * Jelen engedély nem mentesít a más jogszabályokban előírt engedélyek és szakhatósági állásfoglalások beszerzési kötelezettsége alól. Az engedély érvényességi ideje: jelen határozat jogerőre emelkedésétől számított 11 év. Az engedélyben foglalt követelmények és előírások felülvizsgálatára a határozat jogerőre emelkedését követő 5 éven belül a környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó szabályok szerinti felülvizsgálatot kell benyújtani az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőségre. Az egységes környezethasználati engedély előírásaitól eltérően folytatott tevékenység esetén a felügyelőség határozatában kötelezi a környezethasználót kettőszázezer forinttól ötszázezer forintig terjedő bírság megfizetésére, az engedélyben rögzített feltételek betartására, valamint legfeljebb hat hónapos határidővel intézkedési terv készítésére, vagy a 20/A. (8) bekezdés a) pontja esetén környezetvédelmi felülvizsgálat elvégzésére. A határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez címzett, de az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőséghez (továbbiakban: felügyelőség), mint elsőfokú hatósághoz két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A jogorvoslati eljárás díja a jogszabályban meghatározott esetek kivételével a befizetett szolgáltatási díjtétel 50 %-a, azaz Ft, amelyet a Magyar Államkincstárnál vezetett előirányzat-felhasználási számú számlára kell átutalni, és a díj megfizetését igazoló bizonylatot vagy annak másolatát felügyelőségünk részére megküldeni. A befizetési bizonylat közlemény rovatába kérem feltüntetni jelen határozat számát. A kérelmező az eljárás Ft igazgatási szolgáltatási díját befizette. Egyéb eljárási költségként 200 Ft postaköltség merült fel, melyet az ügyfél az igazgatási szolgáltatási díj befizetésével egyidejűleg megtérített. I N D O K O L Á S A felügyelőség a január 16. napján kelt /2009. számú határozatával a határozat jogerőre emelkedésétől számított 5 évig egységes környezethasználati engedélyt adott Lévai Csilla részére a Lajosmizse, 0300/8. és 0300/26. hrsz. alatti baromfitelepen végzett, a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban R.) 2. sz. mellékletének 11. pontja szerinti [Nagy létszámú állattartás] tevékenység folytatásához. Az ügyfél az engedélyben foglaltaknak megfelelően november 11-én kérelmet nyújtott be a Felügyelőségre az IPPC engedély meghosszabbítása tárgyában. A felügyelőség /2013. számon hiánypótlás teljesítésére hívta fel az ügyfelet, hogy küldje meg a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény ai megfelelő alkalmazásával és a környezetvédelmi felülvizsgálat végzéséhez szükséges szakmai feltételekről és a feljogosítás módjáról, valamint a felülvizsgálat dokumentációjának tartalmi követelményeiről szóló 12/1996. (VII. 4.) KTM rendeletben foglaltak szerint elkészített környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációt két nyomtatott példányban és egy példányban elektronikus adathordozón, továbbá az igazgatási szolgáltatási díjat, valamint a szakhatósági díjat. Az ügyfél a hiánypótlási felhívást december 17-én részben, majd a teljesítési határidő /2013. számon történt hosszabbítását követően képviseletében az Akusztika Mérnöki Iroda Kft. (6500 Baja, Szent László u. 105.) február 6-án