KORIDOR Vb. Vb. FOLYOSÓ

Átírás

1

2

3 KORIDOR Vb Vb. FOLYOSÓ Međunarodni Paneuropski koridor Vb (Budimpešta Zagreb Rijeka), ogranak je V prometnog koridora koji prometno čvorište Budimpešte povezuje s prostorom Jadrana. Svojim položajem koridor Vb proteže se od Budimpešte na sjeveru, prolazi kraj Szekesfehervara, jezera Balaton te Nagykanizse sve do Letenye na granici s Republikom Hrvatskom. Nakon granice, na području Republike Hrvatske, koridor Vb počinje kraj Goričana, prolazi kraj Varaždina pa sve do Zagreba gdje se nastavlja preko Karlovca i Delnica do luke Rijeka. Predmetni koridor se dijelom poklapa s europskim cestovnim pravcima E-71: Košice - Budimpešta Varaždin Zagreb Karlovac Split Dubrovnik Priština Skopje - Chania i europski cestovni pravac E-65: Malmo Prag Bratislava Nagykanizsa - Varaždin Zagreb Karlovac Rijeka. Izgradnjom koridora Vb ostvareni su preduvjeti za kvalitetan i brz transport roba, što će uvelike pridonijeti gospodarskom razvoju Republike Mađarske i Republike Hrvatske, te će se ostvariti bolja prometna povezanost s ostalim zemljama u regiji. Također će se pridonijeti turističkom razvoju krajeva uz koridor što se posebno odnosi na razvoj turizma na jezeru Balaton, kao jednog od glavnih turističkih destinacija u Republici Mađarskoj, te kvalitetnije i brže veze zemalja sjeverne i srednje Europe sa Jadranskim morem, kao jedne od najznačajnijih turističkih destinacija u Europi. Ukupna dužina koridora Vb od Budimpešte do Rijeke iznosi 496,2 km, od čega se na teritoriju Republike Mađarske nalazi 232,5 km, dok se na teritoriju Republike Hrvatske nalazi 263,7 km. A Vb. nemzetközi európai folyosó (Budapest - Zágráb - Fiume) az V. közlekedési folyosónak az ága, amelyik budapesti közlekedési csomópontot adriai tengerparttal köti össze. Maga a folyosó nyugaton Budapest mellett kezdćdik, Székesfehérvár, Balaton, Nagykanizsán át, horvát határ melletti Letenyéig terjed ki. A határ után, Horvát Köztársaság területén a Vb. folyosó Muracsány közelében kezdćdik, továbbá Varasd, Zágráb, Károlyváros és Delnicén át Fiume kikötćvárosig terjed ki. A fent említett folyosó részenként következć európai közutakkal megegyez: E-71: Kassa - Budapest - Varasd - Zágráb - Károlyváros - Spalato - Raguza - Pristina - Szkopje - Hania, és E-65: Malmö - Prága - Pozsony Nagykanizsa - Varasd - Zágráb - Károlyváros - Fiume. Vb. folyosó felépítése segítségével a magas minćségž és gyors áruszállítás feltételei alakulnak ki, amelyekkel Magyar és Horvát Köztársaság kereskedelmi fejlesztését támogatják és az egyéb szomszéd országokkal lévć kereskedelmi kapcsolatok valósulnak meg. A folyosó melletti tájak idegenforgalmi továbbfejlćdése is várható, ami különben a Magyarország egyik legfontosabb idegenforgalmi központjaként szereplć Balatoni idegenforgalomra vonatkozik meg az észak-illetve középeurópai országoknak az egyik Európa legjelentćsebb idegenforgalmi központjaként ismert Adria tengerparttal lévć kapcsolatait lehetćvé teszi. A Vb. folyosónak Budapest - Fiume közötti hosszúsága 496,2 km, ebbćl Magyarországon 232,5 km, a Horvátország területén pedig 263,7 km tartózkodik.

4 Autocesta M7 Autocesta M7 povezuje glavni grad Republike Mađarske, Budimpeštu, s državnom granicom kod Letinje, značajno poboljšava cestovnu povezanost unutar jugozapadnih dijelova Mađarske, rasterećuje promet u naseljima uzduž Blatnog jezera - jednog od najznačajnijih turističkih središta u zemlji, te stječe važnu ulogu u međunarodnoj cestovnoj mreži kao dio helsinškog V prometnog koridora. Prva dionica ove autoceste u promet je puštena još davne godine, a gradnja se posebno intenzivirala od godine do danas. U sklopu autoceste M7 nalazi se prva dionica autocesta u Mađarskoj (Balatonkeresztúr Zalakomár) s pretjecajnim trakom. Za razliku od uobičajenih traka za uspon sporih vozila na vanjskoj strani kolnika ovdje je izgrađen pretjecajni trak za osobna vozila na njegovoj unutarnjoj strani. Investitor radova na ovoj autocesti je Društvo NEMZETI INFRASTRUK- TÚRA FEJLESZTĆ ZRT. Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztć Zrt. - NIF Zrt. (ranije Nemzeti Autópálya Rt.) / Zatvoreno dioničko društvo za razvoj narodne infrastrukture, ranije Narodno dioničko društvo za autoceste / prilikom preustrojstva uprave za promet s 19. veljače uvedeno je pod ovim nazivom u trgovački registar zbog proširenja područja svog djelovanja na investicije u cestovnom i željezničkom prometu. NIF Zrt. nalazi se u stopostotnom vlasništvu mađarske države, a vlasničkim pravom se koriste ministarstva prometa, komunikacija i energetike. Kao trgovačko društvo za razvoj u državnom vlasništvu - udovoljavajući u prvom redu društvenim potrebama - ostvaruje stručne programe u području gospodarstva i prometa. Zadaće u okviru područja ulaganja, koje uključuje brze prometnice, ceste i razvoj željeznica, realiziraju uz minimalne troškove, te time svakome pružaju mogućnost sudjelovanja u prometu, koji funkcionira na europskoj razini.

5 M7 Autópálya Az M7. autópálya a Magyar Köztársaság fćvárosát, Budapestet köti össze Letenye melletti országhatárral, jelentćsen javítja Délnyugat- Magyarország belsć közúti kapcsolatait, tehermentesíti - az ország egyik legjelentćsebb turisztikai központjaként ismert - Balaton mentén lévć települések forgalmát valamint az V. Helsinki folyosó részeként jelentćs a nemzetközi úthálózatban betöltött szerepe ben helyezték forgalomba az M1-M7 közös budapesti szakaszát, 2001-tćl mai napig alaposan folytatódik az építése. Az M7 autópályán (Balatonkeresztúr Zalakomár közötti szakaszon) található Magyarország elsć elćzési sávos autópálya-szakasza. Ebben az esetben az emelkedćn nem a külsć oldalon nyílik a lassú jármžvek részére kapaszkodósáv, hanem a belsć oldalon a személygépkocsik részére való elćzési sáv. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztć Zrt. - NIF Zrt. (korábban Nemzeti Autópálya Rt.) az útügyi adminisztráció átszervezése során, többletfeladatok - közúti és vasúti beruházások - miatt február 19- ével került ezen a néven bejegyzésre a Cégbíróságnál. A NIF Zrt. 100%-ban a Magyar Állam tulajdona, a tulajdonosi jogok gyakorlója a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium. Állami tulajdonú fejlesztć társaságként - elsćsorban társadalmi igényeket kiszolgálva - gazdasági és közlekedési szakmai programokat valósít meg. Beruházói - gyorsforgalmi utak, közutak, vasútfejlesztés - feladatait költséghatékonyan végzi, megteremtve mindenki számára az európai színvonalú közlekedés lehetćségét.

6

7 KORIDOR Vb - na teritoriju Republike Hrvatske Vb FOLYOSÓ - Horvát Köztársaság területén meglévć szakasza Kao dio paneuropskog koridora Vb, na teritoriju Republike Hrvatske izgrađena je mreža autocesta koja počinje na granici s Republikom Mađarskom kod Goričana, a završava u Rijeci. S obzirom na kategorizaciju autocesta na teritoriju Republike Hrvatske, sastavni dijelovi autoceste Goričan Zagreb Rijeka su sljedeće prometnice: Az Vb. európai folyosónak részeként Horvátország területén muracsányi határállomáson, Magyarország határától kezdćdć, Fiumében végzćdć autópályát építették meg. A Horvátországon érvényes autópályák kategorizálását tekintve következć autópályák a Muracsány - Zágráb - Fiume közötti autópályának részei: Autocesta Goričan Zagreb (čvor Ivanja Reka), oznake A4 Zagrebačka obilaznica - od čvora Ivanja Reka do čvora Lučko, oznake A3 Autocesta Zagreb (čvor Lučko) Bosiljevo II, oznake A1 Autocesta Bosiljevo II Rijeka, oznake A6. A4-es számú Muracsány - Zágráb (Ivanja Reka keresztezćdésig) autópálya A3-as számú zágrábi autópálya-körgyžrž - Ivanja Reka keresztezćdéstćl Lučko keresztezćdésig A1-es számú Zágráb (Lučko keresztezćdéstćl) Bosiljevo II autópálya A6-os Bosiljevo II Fiume autópálya. Autocesta Goričan Zagreb - Rijeka, osim obilaznice Grada Zagreba, nalazi se u zatvorenom sustavu naplate. Za upravljanje, održavanje i građenje autoceste zadužene su dvije tvrtke: Hrvatske autoceste d.o.o. za upravljanje, održavanje i građenje - nadležne su za autocestu Goričan Zagreb i Zagrebačku obilaznicu Autocesta Rijeka Zagreb d.d., društvo za građenje i gospodarenje autocestom nadležno je za autocestu Zagreb Bosiljevo II i Bosiljevo II Rijeka. A Muracsány - Zágráb - Fiume autópálya, zágrábi autópálya-körgyžržt kivéve, zárt autópályadíj-befizetési rendszer keretében mžködik. Ez az autópálya ügyében két üzemeltetć, karbantartó, illetve építć cég dolgozik: Hrvatske autoceste d.o.o., Horvát Autópályák, üzemeltetć, karbantartó és építć Kft. - Muracsány - Zágráb autópálya és zágrábi autópálya-körgyžrž üzemeltetćje Autocesta Rijeka Zagreb d.d., Fiume - Zágráb Autópálya, autópálya-építć és autópályákkal gazdálkodó Kft., Zágráb - Bosiljevo II és Bosiljevo II - Fiume autópályák üzemeltetćje.

8

9

10 AUTOCESTA A4 Autocestom A4 Goričan Zagreb upravljaju Hrvatske autoceste, društvo s ograničenom odgovornošću za upravljanje, građenje i održavanje autocesta, koje je u potpunom vlasništvu Republike Hrvatske. Autocesta A4 Goričan Zagreb (čvor Ivanja Reka), dužine 96,9 km, počinje na granici s Republikom Mađarskom kod Goričana, a završava u čvoru Ivanja Reka gdje se nastavlja Zagrebačka obilaznica. Svojim položajem, proteže se u smjeru sjever jug, te prolazi kroz Međimursku, Varaždinsku i Zagrebačku županiju i područjem Grada Zagreba. Najvažnija urbana središta pored kojih prolazi autocesta su Čakovec i Varaždin. Za predmetnu autocestu karakterističan je nizinski reljef s naglašenim poljoprivrednim gospodarstvom. S obzirom na nizinsku konfiguraciju terena, autocesta je projektirana za računsku brzinu od 120 km/h, osim na dijelu između Brezničkog Huma i Varaždina, gdje trasa prolazi brdovitim predjelom između Kalničkog gorja i Ivančice pa je računska brzina smanjena na 100 km/h. Zbog vrlo složenih geoloških karakteristika terena u brdovitim predjelima i radi prijelaza autoceste preko postojećih vodotoka, izgrađen je znatan broj mostova, vijadukata, tunela od kojih su najduži most Drava I (508 m), vijadukt Dugi Vrh (459 m) te tunel Vrtlinovec (575 m). Krajem godine izgrađena je i posljednja dionica autoceste Goričan Zagreb i to od granice Republike Mađarske do Goričana. Izgradnjom predmetne dionice povezale su se autoceste s hrvatske i mađarske strane, čime je ostvarena zajednička vizija obje države. Kao najznačajniji objekt na toj dionici izgrađen je most Mura koji se svojim položajem nalazi i na hrvatskoj i na mađarskoj strani pa se može reći kako je most spona dvaju naroda.

11 A4 AUTÓPÁLYA Az A4 Muracsány - Zágráb közötti autópálya üzemeltetćje a Horvát Köztársaság teljes tulajdonában álló Hrvatske ceste (Horvát Autópályák) nevž, autópályák üzemeltetć, karbantartó és építć, korlátozott felelćsségž társaság. 96,9 kilométeres A4-es számú Muracsány - Zágráb (Ivanja Reka keresztezćdésig) autćpálya Muracsány mellett, Magyarország határán kezdćdik és az Ivanja Reka keresztezćdésen végzćdik, ahonnan az Vb. folyosó zágrábi autópálya-körgyžržn folytatódik. Észak-déli irányban húzódik és Muraköz, Varasd, Zágráb megye, illetve Zágráb Város területén is fekszik. Csáktornya és Varasd legjelentćsebb városok, amelyek mellett ez az autópálya húzódik. Az említett autópálya környéke nagyjából síkság domborzatú mezćgazdasági terület. A síkságos területre való tekintettel az autópályát 120 kilométeres óránkénti legnagyobb sebességre tervezték. Ez nem vonatkozik a Breznički Hum és Varasd közötti, Kalnik és Ivanščica hegyi tájon épített szakaszra, ahol természetesen a legnagyobb sebesség 100 kilométer óránként. E területnek hegyi tájakon elćforduló bonyolult földtani sajátságok és meglévć folyóvizek áthidalása miatt számos híd, völgyhíd és alagutat építettek ki. Közülük leghosszabbak a Dráva I.-híd (508 m), Dugi Vrh völgyhíd (459 m) és Vrtlinovec alagút (575 m) végén a Muracsány - Zágráb autópályának utolsó, Magyarország határa és Muracsány közötti, szakaszát építették ki. Az említett szakasz építése eszközével e folyosónak horvát és magyar autópályait kötötték össze, amivel a két ország közös vízióját hozták létre. E szakasznak legjelentćsebb építménye a Mura-híd, ami mind a két ország területén tartózkodik. Említhetć, hogy ez a híd a két nép összekötćje.

12 MOST MURA MURA-HÍD Sporazumom između vlada Republike Hrvatske i Republike Mađarske o zajedničkoj izgradnji graničnog mosta Mura na autocesti između Letenya i Goričana, koji je potpisan 16. prosinca godine u Budimpešti, utvrđeni su osnovni parametri i međusobni odnosi u pripremi i realizaciji završnih graničnih dijelova autoceste, te zajedničkog mosta. Radovi su započeti godine, a završeni godine u roku od 15 mjeseci, zajedno s priključnim dijelovima autoceste. Time je povezan hrvatski i mađarski sustav autocesta. Most je dug 216 metara, dok s krilima upornjaka njegova dužina iznosi 225 m. Sastoji se od dva mosta širine 15 metara, između kojih je razmak 80 centimetara. Svaki most ima vlastitu konstrukciju. Projektiran je s dva kolnika u oba smjera. Svaki kolnik sastoji se od po dva vozna traka širine 3,75 metara, zaustavnog kolničkog traka iste širine, te pješačke staze širine 1,5 m. Gornji ustroj mosta je spregnuti most s čeličnim glavnim nosačem i armiranobetonskom kolničkom pločom. Ispod kolničke ploče nalaze se dva čelična glavna nosača, koji su po tipu zatvoreni sandučasti nosači s paralelnom pojasnicom i okomitim hrptom. U konstrukciju mosta ugrađeno je tona čelika, m 3 betona i armiranog betona, 600 tona armature, iskopano je, premješteno i nasipano ukupno m 3 materijala, ugrađeno m 3 kamena za uređenje stupišta i obale, ugrađeno m predgotovljenih armiranobetonskih pilota, na m 2 izvedena je antikorozivna zaštita. Most su zajednički financirale hrvatska tvrtka HRVATSKE AUTOCESTE d.o.o. i mađarska tvrtka NEMZETI INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTĆ Zrt. Vrijednost radova iznosila je osam milijuna eura (8 mil. EUR-a), izvoditelj radova je hrvatska tvrtka Hidroelektra niskogradnja d.d., podizvođač radova je Đuro Đaković montaža d.d., a projekt za most je izradila mađarska tvrtka UVATERV Zrt. A december 16-án, Budapesten aláírt, a Letenye és Muracsány összekötć autópályahíd építésére vonatkozó magyarhorvát kormánymegállapodás alapján a határ menti autópályaszakaszok és együtt épülendć hídhoz való alap paramétereket a két oldal közötti viszonyokat is határozták meg. A híd kivitelezését 2007-ben kezdćdtek és a megbeszélt határidćn, 15 hónapon belül, 2008-ben fejezték be. Azzal összekötötték a magyar és horvát autópálya-hálózatát. Maga a híd hosszúsága 216 méter, a pillér szárnyaival együtt pedig összesen 225 m hosszú. A híd tulajdonképpen két 15 méter szélességž hídból áll, a két híd közötti távolság pedig 80 centiméter. Mind a hídnak külön konstrukciója van. ilyen módon a hídnak két egyirányú pályateste van. Mind a pályatestnek van két 3,75 méter szélességž forgalmi sava, egy azonos szélességž leálló sava és egy 1,5 méteres gyalogútja. A híd felsć konstrukciója a feszített betonú híd acél hídtartó és vasbetonú pályatesttel. A pályatest alatt két acél hídtartó van, amelyek párhuzamos sávú és függćleges hídhátú, zárt doboz alakú hídtartó típusúak. A híd konstrukciójában tonna acél, 5000 m 3 beton és vasbeton, 600 tonnájú vasalás tartózkodik, összesen m 3 földet ástak ki, mozdítottak el, fedeztek föl - oszlopalaphoz és rakpart berendezéséhez való m 3 kćt, m elćkészített vasbetonpilléreket építettek be, négyzetmternyi felületre rozsdaelleni védelmet is vittek föl. A híd építését HRVATSKE AUTOCESTE d.o.o. nevž horvát cég NEMZETI INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTĆ Zrt. nevž magyar céggel együtt finanszírozták. Az elvégzett munkák értéke nyolc millió euró (8 millió EUR). A munkák kivitelezćje a Hidroelektra niskogradnja d.d. nevž horvát cég, a Đuro Đaković montaža d.d. nevž cég az egyik vállalkozója is és a híd tervét UVATERV Zrt. nevž magyar cég készítette el.

13

14

15

16 SUDIONICI REALIZACIJE PROJEKTA: MOST MURA I SPOJNE DIONICE S REPUBLIKOM MAĐARSKOM VLADA REPUBLIKE HRVATSKE VLADA REPUBLIKE MAĐARSKE MINISTARSTVO MORA, PROMETA I INFRASTRUKTURE MINISTARSTVO PROMETA, TELEKOMUNIKACIJE I ENERGIJE - KHEM INVESTITOR: HRVATSKE AUTOCESTE d.o.o. NEMZETI INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTĆ Zrt STUDIJE, PROJEKTI, REVIZIJA: UVATERV Zrt. Institut građevinarstva Hrvatske d.d., Zagreb Inženjerski projektni zavod d.d., Zagreb Građevinski fakultet, Zagreb IZVOĐAČI RADOVA: Hidroelektra Niskogradnja d.d., Zagreb Đuro Đaković montaža d.d., Slavonski Brod Cesta Varaždin d.d., Varaždin Zagorje Tehnobeton d.d., Varaždin Dalekovod d.d., Zagreb NADZOR I KONTROLA Institut građevinarstva Hrvatske d.d., Zagreb Centar za organizaciju građenja, Zagreb NAPOMENA: Osim navedenih sudionika u izradi studija, projekata, izgradnje, nadzora i kontrole sudjelovale su i desetine drugih tvrtki i podizvođača navedenih tvrtki. Mura-híd és Magyar Köztársasággal összekötć autópálya-szakasznak TELJESÍTÉSÉBEN lévć RÉSZTVEVĆK HORVÁT KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TENGER-, KÖZLEKEDÉS ÉS INFRASTRUKTÚRAÜGYI MINISZTERIUM KÖZLEKEDÉSI, HÍRKÖZLÉSI ÉS ENERGIAÜGYI INISZTÉRIUM - KHEM BERUHÁZÁS: HRVATSKE AUTOCESTE d.o.o. NEMZETI INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTĆ Zrt ÉRTÉKEZÉSEK, TERVEK, ÁTVIZSGÁLÁS: UVATERV Zrt. Institut građevinarstva Hrvatske d.d., Zágráb Inženjerski projektni zavod d.d., Zágráb Zágrábi Egyetem Építćmérnöki Kar, Zágráb KIVITELEZÉS: Hidroelektra Niskogradnja d.d., Zágráb Đuro Đaković montaža d.d., Bród Cesta Varaždin d.d., Varasd Zagorje Tehnobeton d.d., Varasd Dalekovod d.d., Zágráb FELÜGYELET ÉS ELLENĆRZÉS Institut građevinarstva Hrvatske d.d., Zágráb Építésszervezési Központ, Zágráb MEGJEGYZÉS: A fönt említett résztvevćkön kívül értekezések, tervek, építés, felügyelet és ellenćrzés során számos más cég és alvállalkozói vettek részt. HRVATSKE AUTOCESTE d.o.o. Društvo za upravljanje, građenje i održavanje autocesta Širolina 4, Zagreb, Hrvatska tel: , fax: NADZORNI ODBOR HRVATSKIH AUTOCESTA: Zdravko Livaković, predsjednik Nadzornog odbora Boris Ordulj, zamjenik predsjednika Nadzornog odbora Nikola Blagaić, član Nadzornog odbora Franjo Lucić, član Nadzornog odbora Josip Mostovac, član Nadzornog odbora UPRAVA HRVATSKIH AUTOCESTA: Jurica Prskalo, predsjednik Uprave Marijo Lovrinčević, član Uprave Ivica Mlinarević, član Uprave dr.sc. Josip Sapunar, član Uprave HRVATSKE AUTOCESTE d.o.o. Autópályák üzemeltetć, karbantartó és építć társaság Širolina 4, Zágráb, Horvátország tel: , fax: HORVÁT AUTOPÁLYAK FELÜGYELÓ BIZOTTSÁGA: Zdravko Livaković, felügyelć bizottság elnöke Boris Ordulj, felügyelć bizottság elnökhelyettese Nikola Blagaić, felügyelć bizottság tagja Franjo Lucić, felügyelć bizottság tagja Josip Mostovac, felügyelć bizottság tagja HORVÁT AUTOPÁLYAK IGAZGATÓSÁGA: Jurica Prskalo, igazgatóság elnöke Marijo Lovrinčević, igazgatóság tagja Ivica Mlinarević, igazgatóság tagja dr.sc. Josip Sapunar, igazgatóság tagja IMPRESSUM: Nakladnik: Hrvatske autoceste d.o.o. Za nakladnika: Jurica Prskalo, Marijo Lovrinčević, Ivica Mlinarević, Josip Sapunar Autori: Miodrag Furdin, Goran Legac, Davorin Ivaniček, Branimir Magzan, Ivana Miklošić, Gregor Mihelčić Uredile: Darija Petrović, Andrea Haleuš Fotografije autoceste: Hand dizajn studio Božidar Prezelj Grafičko oblikovanje i priprema za tisak: FIMI MEDIA Tisak: Tiskara Bauer Prijevod: Domagoj Borošak Naklada: 1000 kom. IMPRESSZUM: Kiadó: Hrvatske autoceste d.o.o. Kiadó képviselći: Jurica Prskalo, Marijo Lovrinčević, Ivica Mlinarević, Josip Sapunar Szerzćk: Miodrag Furdin, Goran Legac, Davorin Ivaniček, Branimir Magzan, Ivana Miklošić, Gregor Mihelčić Szerkeztćk: Darija Petrović, Andrea Haleuš Autópálya fényképei: Hand dizajn studio Božidar Prezelj Grafikai kidolgozás és nyomdai elćkészítés: FIMI MEDIA Nyomás: Tiskara Bauer Fordítás: Domagoj Borošak Példányszám: 1000 példány