Tartalomjegyzék ELSŐ RÉSZ ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI KÉRDÉSEK

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Tartalomjegyzék ELSŐ RÉSZ ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI KÉRDÉSEK"

Átírás

1 Tartalomjegyzék Előszó ELSŐ RÉSZ ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI KÉRDÉSEK (I) A nemzeti fejlődés értelmezése, meghatározó tényezői és feltételei, valamint elért szintjének összehasonlításra alkalmas mérési módszerei (1) A nemzeti fejlődés fogalma és a fejlődés gazdaságtana (2) Az országok gazdasági fejlettségét, illetve gyengén fejlettségét meghatározó legfőbb tényezők és körülmények (2.1) Ellentétes elméleti magyarázatok (2.2) Aszimmetrikus világgazdasági interdependenciák (2.3) Dezintegrált gazdasági és társadalmi szerkezet (2.4) A fejlődés külső és belső tényezőinek kölcsönhatása és a fejlesztéspolitika (3) A strukturális igazodás értelmezése (4) A felzárkózás feltételei a mai világgazdaságban (5) A fejlődés és a fejlesztéspolitika általános történelmi és elméleti tanulságai.. 42 (6) A fejlődés fenntarthatóságának értelmezése és a nemzetközi fejlődési szakadékkal való összefüggése (7) A gazdasági fejlettség, illetve elmaradottság mérésének módszerei (II) A globalizáció és regionalizáció értelmezése, e folyamatok mozgatóerői és a nemzeti fejlődésre gyakorolt hatásai (1) A globalizáció értelmezése és mozgatóerői (1.1) A gazdasági globalizáció értelmezése (1.2) A globalizáció fő mozgatóerői (2) A regionalizálódás értelmezése, mozgatóerői és a regionális gazdaságtan (2.1) A regionalizálódás értelmezése és mozgatóerői

2 (2.2) A regionális gazdaságtan (2.2.1) Lokációs elméletek (2.2.2) Agglomerációs hatások és urbanizáció (2.2.3) A felülről lefelé irányuló regionális fejlesztés koncepciója (2.2.4) Az alulról felfelé irányuló regionális fejlesztés koncepciója.. 83 (2.2.5) A független regionális fejlődés koncepciója (3) A globalizáció, a regionalizálódás és a nemzeti fejlődés összefüggése (4) Fejlettségbeli különbségek az Európai Unióban és a kohézió mechanizmusai (4.1) Bevezetés (4.2) A nemzeti és regionális kohézió elmélete (4.2.1) A kohézió értelmezése az Európai Unióban (4.2.2) A regionális politikák célja (4.2.3) Kohéziós mutatók (4.2.4) A nemzeti és a regionális szintű kohézió definíciója (4.3) Elméleti megközelítések (4.3.1) A Williamson-hipotézist magyarázó mechanizmusok (4.3.2) Williamson-kritikák (4.4) A trade-off elmélet az EU keleti bővítése kapcsán (4.5) Az EU kohéziós politikájának néhány aspektusa (III) A versenyképesség értelmezései, különféle aspektusai és szintjei, meghatározó tényezői és mérésének módozatai (1) A versenyképesség fogalmának értelmezése (1.1) Termékek és szolgáltatások versenyképessége (1.2) A vállalati versenyképesség (1.3) A nemzetek, illetve az országok gazdasági versenyképessége (1.4) A nemzeti versenyképesség Porter-féle modellje (1.5) A régiók gazdasági versenyképessége (1.6) Versenyképesség és a fenntartható fejlődés követelménye (2) Az országok gazdasági versenyképessége mérésének változatai és problémái (2.1) A világgazdasági versenyképesség és a fejlődés mutatószámainak keveredése (2.2) A világgazdasági versenyképesség mérésének egy-egy külgazdasági mutatószámra való leegyszerűsítése (2.3) A világgazdasági versenyképességnek egyszerre több mutatószám alapján való megítélése (2.4) A versenyképesség (és fejlődés) sokféle meghatározó tényezőjének egyetlen összevont indexbe, a Globális versenyképességi index -be foglalására tett kísérlet

3 (2.5) Egy alternatív kísérlet: az országok világgazdasági versenyképességének legfontosabb külső és belső tényezői felmérésére alkalmas mutatószámrendszer (3) A kutatás és fejlesztés terén való versenyképesség és mérésének problémái (3.1) Néhány általános módszertani kérdés (3.2) Abszolút vagy relatív összehasonlítás? (3.3) Az értékelés problémái (IV) A természeti erőforrások, a fenntartható fejlődés és a világgazdasági versenyképesség (1) A fejlődés fenntarthatósága és a természeti erőforrások felhasználásának módja (1.1) Az erőforrások kimerülése vagy ökológiai ártalmak? (1.2) A fejlődés természeti erőforrásainak ára, az ökológiai rendszer egyensúlya mint termelési tényező (1.3) A természeti erőforrások klasszifikációja (1.4) A modern ipari termékek globális versenyének hatása a megújuló természeti forrásokra (1.5) Az eltartó képesség és a szabadpiaci rendszer fenntarthatósága (2) A fenntarthatóság és a fejlődési modell (2.1) A külföldi működőtőke-beruházások és a fejlődés fenntarthatósága (2.2) A nemzeti környezetpolitika néhány lehetséges eszköze (2.3) Kísérletek a globális felmelegedés lassítására A levegőszennyezés csökkentéséről szóló megállapodások és a piaci verseny (2.4) A fenntartható fejlődés előmozdítása MÁSODIK RÉSZ A GYAKORLATI POLITIKA KÉRDÉSEI (I) Az állam, illetve a kormányzat és az intézmények szerepe a versenyképesség alakításában (1) Az állam megváltozott szerepe a felgyorsult globalizáció és a regionalizálódás korában (1.1) A piac által ellátandó funkciók (1.2) Az állam szerepe a keynesi elmélet szerint (1.3) A piacot helyettesítő állam és a tervgazdálkodás koncepciója (1.4) A neoliberális ideológiát, illetve politikát cáfoló eredeti liberális elvek (1.5) A piaci és a kormányzati tökéletlenségek (1.6) Az állam módosult szerepe a globalizáció felgyorsulása nyomán

4 (2) Piaci elégtelenségek és állami beavatkozás Régi és új szemléletek (2.1) Állami intervenció vagy iparpolitika Érvek a beavatkozás mellett és ellen (2.2) Piaci mechanizmusok állami intervenció nélkül (2.3) Érvek az állami beavatkozás mellett (2.4) Stratégiai külkereskedelem-politika (3) Az állam és a társadalom által megteremthető kompetitív előnyök (4) A promóciós politika szerepe a versenyképesség javításában, illetve a külföldi cégek vonzásában (5) Kereskedelempolitika és versenyképesség (5.1) Protekcionizmus vagy szabadkereskedelem? (5.2) Monopólium felszámolása importtal (5.3) Az oligopólium és más ármeghatározó piaci szereplők versenyhatása (5.4) A kereskedelmi versenyképességre ható iparvédelmi eszközök (5.5) Az exportstratégia szempontjai (5.6) Egyéb stratégiai megfontolások: a termékdifferenciálás, a technológiaintenzív termékek és a termékciklus-ismétlés összefüggései (5.7) Nemzetgazdasági importigényesség (6) Árfolyam-politika és versenyképesség (6.1) Az árfolyam-politika hatékonysága (6.2) Az árfolyam-politika és a külkereskedelem összefüggései (6.3) Gazdaságpolitikai vita az árfolyam-felértékelődés versenyképességi hatásairól (6.4) Az árfolyam-politikának alárendelt kamatpolitika (7) A költségvetési politika és a versenyképesség (7.1) Az expanzív fiskális politika kiindulási modellje (7.2) A hatékonyság és a méltányosság közötti arányok dilemmájáról (7.3) Külföldi források bevonása a fiskális expanzióba (7.3.1) Tőkeáramlás és árfolyam-rugalmasság (7.4) A nemzeti gazdaságpolitika korlátai: a lehetetlen szentháromság (7.5) A hatékony költségvetés (7.6) A nemzeti költségvetési politikák versengése (7.7) Globális pénzügyi szabályozás és nemzeti érdekek (8) A szociálpolitika és a versenyképesség kapcsolata (8.1) A szociálpolitika feladatai (8.2) Globális fejlemények nemzetközi összefogás (8.2.1) Az ENSZ és a globális szociális felelősségérzet (8.2.2) A Világbank a szegénység ellen (8.2.3) A Nemzetközi Valutaalap és a szociális érzékenység (8.2.4) A Világkereskedelmi Szervezet liberális elképzelései

5 II. Globális civil társadalom felé? (Avagy lehetséges-e új partnerség az állam, a piac és a társadalmi szereplők között?) (1) Globális civil társadalom: a másképpen gondolkodás diskurzusától a világbanki zsargonig (2) 1989 eszméi és a globális civil társadalom fogalmának eredetei (2.1) A civil társadalom szerepe az autoritárius rendszerek megbuktatásában és a demokratizálódásban a kelet- és közép-európai társadalmakban (2.2) A globális civil társadalom fogalmának eredetei (3) 1989 után: az intézményesült demokrácia és a nyelvi fordulat a civil társadalmi diskurzusban (3.1) A civil szervezetek világa és nyelvezete (3.2) A bizalom hiánya: gyenge civil társadalmak haszontalan demokráciákban (3.3) Új alternatívák keresése (3.4) A civil társadalom változó nyelvezete és táguló horizontja Kelet-Közép-Európában (4) Globális civil társadalom és globális kormányzás Hivatkozások

6

7 Előszó Napjainkban világszerte divatos fogalommá és sokat vitatott problematikává vált egyfelől a globalizáció, másfelől (és azzal kapcsolatban különösen) a versenyképesség. E fogalmak szinte nap mint nap szerepelnek a hazai rádióadásokban, a tévé gazdasági és politikai műsoraiban, a sajtó hasábjain és a politikai pártok vitáiban. Tartalmukat, követelményeiket és hatásaikat természetesen sokan vizsgálják, kutatják a társadalomtudományok művelői körében is. Minthogy mind a globalizáció témája, mind pedig az ország versenyképességének kérdése nyilvánvalóan csak világgazdasági összefüggésekben, a világgazdasági viszonyok és tendenciák alakulásának figyelembevételével értelmezhető, illetve elemezhető, aligha lehet meglepő, hogy a Budapesti Corvinus Egyetem Világgazdasági Tanszékén szerveződött tudományos iskola is már csak az évtizedekre visszanyúló előzményeire való tekintettel is erre az igen széles és összetett témakörre összpontosította az elmúlt három év kutatómunkáját. A nemzeti fejlődés, világgazdasági és regionális versenyképesség a globalizáció felgyorsulása korában elnevezésű tudományos iskola természetesen csak annyiban tekinthető új képződménynek, hogy noha egy-két tagjával már régi keletű volt az együttműködés voltaképpen három, korábban külön folytatott kutatási irány összekapcsolódását és az azokban érdekelt több tanszéki, sőt tanszékünkön kívüli kolléga kutatói munkáját fogta össze. Mégpedig attól az elgondolástól, illetve felismeréstől és reménytől vezérelve, hogy nemcsak a nemzeti fejlődés, versenyképesség és a világgazdaság globalizációs folyamata közötti összefüggések vizsgálata fontos és hasznos (mely témakörben már több munkánk jelent meg), hanem egyszersmind az európai integrációs folyamatnak és az országon belüli regionális fejlődésnek, valamint általában a versenyképesség kritériumainak az előbbiekkel összefüggő elemzése is. E tudományos iskola létrejöttének korai előzményeit egyrészt annak a 60-as évek második felében az új tanzániai egyetemen összekovácsolódott kiváló nemzetközi gárdának (a sokszor Dar es Salaam-i iskolaként emlegetett oktató-kutató csoportnak) a rendszeres vitái jelentik, amelyekben szerencsém és alkalmam volt részt venni, másrészt pedig a 70-es években már idehaza létrehozott fejlődéstanulmányok oktatási programjában és féllegális (később betiltott) kiadványának 11

8 szerkesztésében részt vevők eszmecseréi. A viták, eszmecserék mindkét esetben a fejlődés követelményeiről, illetve az elmaradottság okairól és a nemzeti fejlesztési politika kritériumairól szóltak. Akkoriban e kérdések voltak a figyelem középpontjában. Mind a Dar es Salaam-i, mind pedig a hazai oktató-kutató csoport tagjai körében a rendszeres eszmecserék nyomán és a kutatási eredmények megvitatása során szinte természetszerűen fejlődött ki egy olyan holisztikus és kritikai szemlélet, amelyet a tágabb, világgazdasági, illetve nemzetközi összefüggések figyelembevétele, a fennálló viszonyok reális, kritikai értelmezésére és elemzésére törekvés, valamint a félrevezető ideológiákkal való szakítás (még akár a korábbi saját felfogással való szembefordulás is) jellemzett. Tagjaik azóta szétszóródtak a világban, illetve a hazai intézmények rengetegében, jó néhányan közülük nemzetközileg ismert szakemberekké, tanszékvezetőkké, intézetigazgatókká vagy éppen a gazdasági élet gyakorlatának művelőivé, sőt egyesek miniszterekké váltak. De a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Világgazdasági Tanszékén a nemzeti fejlődés világgazdasági összefüggéseinek kutatása és oktatása a későbbiekben is folytatódott, még ha a 80-as évektől kezdve egyre kisebb lett is a fejlődéstanulmányok iránti érdeklődés mind a hallgatók, mind a közvélemény vagy éppen a politika részéről. A legutóbbi években, illetve évtizedben viszont a globalizáció kihívásainak ténye és a versenyképesség fogalmának és követelményeinek már nemcsak árukra, szolgáltatásokra és vállalatokra, hanem nemzetekre, illetve országokra, sőt regionális nemzetközi integrációkra való értelmezése újra előtérbe hozta a nemzeti fejlődés problematikáját. Mégpedig nemcsak annyiban, amennyiben a felgyorsult globalizációs folyamat így vagy úgy valamennyi ország fejlődésének útját, tempóját és eredményességét érinti, hanem azért is, mert a versenyképesség fogalmát országok, illetve nemzetek vonatkozásában mind a közvélemény, mind a szakirodalom többnyire a fejlődés (és világgazdasági alkalmazkodás) fogalmának tartalmával azonosította, vagy legalábbis kapcsolatba hozta. A nemzeti versenyképesség mérésére bevezetett mutatószámok zömmel a fejlődés gazdaságtanának mutatószámrendszeréből kerültek ki (sajnálatos módon az utóbbit ért kritikák és az azok nyomán történt változások figyelembevétele nélkül). Ugyanakkor a globalizáció és a fejlődés problematikája még annyiban is kapcsolódik egymáshoz, amennyiben a fejlődés fenntarthatósága mind ökológiai, mind pedig gazdasági és társadalmi vonatkozásban eleve globális problémává vált. Ugyanis sem a környezetszennyezés és a nem megújítható természeti erőforrások kimerülésének veszélye, sem pedig a (relatív) gazdasági elmaradottság újratermelődéséből és így a társadalmi és nemzetközi egyenlőtlenségek fokozódásából fakadó terrorizmus globalizálódása nem kezelhető, illetve hárítható el az egyes országok vagy régiók szintjén, vagyis globális összefogás és együttműködés nélkül. Kutatásaink tematikájának ezért szükségszerűen ki kellett terjednie mind elméleti és módszertani, mind pedig az empirikus vizsgálódások és esettanulmányok 12

9 vonatkozásában a fentiekben említett kérdésekre és azok összefüggéseire. Ez már önmagában véve is olyan komplex, multidimenzionális elemzést és interdiszciplináris szemléletmódot kívánt meg, amely lehetővé tette számos, a vonatkozó szakirodalomban és különösen a politikai közéletben tapasztalható leegyszerűsítés, félreértés vagy félremagyarázás felfedését és elkerülését, mint amilyenek például a globalizáció neoliberális értékelése vagy éppen nacionalista kritikája, a fejlődés tartalmának, kritériumainak, fenntarthatóságának és a nemzetek versenyképességének értelmezése, valamint ez utóbbi mérésének módja, vagyis a versenyképesség mérésére alkalmazott mutatószámok, továbbá az állam és a piac, valamint a civil társadalom szerepe, a fiskális és monetáris politika lehetőségei és korlátjai, a szociálpolitikának és a humán, illetve szellemi tőkébe történő beruházásnak a fejlődésben és versenyképességben játszott szerepe stb. tekintetében gyakorta olvashatók vagy hallhatók. Nem ritkán tapasztalhatjuk, hogy mind a versenyképesség, mind a globalizáció kihívásainak való megfelelés követelménye nagyfokú leegyszerűsítések és politikai ideológiák tárgyává vált. Egyfelől nacionalista jelszavakkal fellépő populista politikai erők voltaképpen a globalizációval való szembenállást hirdetik, másfelől viszont ultra-liberális politikusok és közgazdászok az arra, illetve a versenyképesség követelményére való hivatkozással kétségbe vonják vagy minimálisra igyekeznek korlátozni az állam szerepét és felelősségét a közegészségügy, a közoktatás, a tudományos kutatások támogatása és általában a szociális jóléti intézkedések terén. Mindezek figyelembevételével úgy véltük, hogy indokolt először is elméletileg megvizsgálni, az újabb összefüggések fényében elemezni azt, hogy: (1) mi határozza meg (a) a nemzeti fejlődést és (b) az országokon belüli kisrégiók fejlődését, (2) mi a globalizációs folyamat lényege, melyek hajtóerői és főbb hatásai, (3) mit jelent a nemzetek, illetve országok versenyképessége általában, illetve világgazdasági vagy világpiaci szinten és az hogyan mérhető, (4) mi határozza meg a termékek, vállalatok és a nemzetek versenyképességének alakulását, (5) milyen strukturális és intézményi változások szükségesek a világgazdasági és az EU-n belüli igazodás, illetve felzárkózás sikeréhez, (6) milyen szerepe lehet az intézményeknek, az államnak és a különféle gazdaságpolitikai eszközöknek, illetve a piacnak a fejlesztés, felzárkózás és versenyképesség biztosítása terén, és melyek a szerepvállalás korlátjai, valamint 13

10 (7) milyen társadalmi reagálások, magatartásformák szükségesek az eredményességhez. Az e kérdésekre keresendő válaszok eleve a belső és a külső (nemzetközi) tényezők és feltételek együttes szerepének és kölcsönhatásainak vizsgálatát követelték meg. A vonatkozó, elméleti és módszertani kutatások eredményeit és gyakorlati következtetéseit ez az első kötet foglalja össze. Ebben az elméleti kérdések sorában (1) a nemzeti fejlődés értelmezéséről, meghatározó tényezőiről és feltételeiről, (2) a globalizáció és regionalizáció folyamatainak mozgatóerőiről, (3) a versenyképesség értelmezéseiről, különféle aspektusairól és szintjeiről, meghatározó tényezőiről és mérésének módozatairól, valamint (4) a természeti erőforrások, a fenntartható fejlődés és a világgazdasági versenyképesség összefüggéseiről esik szó. Ezt követően (5) az államnak, illetve a kormányzatnak és az intézményeknek a versenyképesség alakításában játszott szerepe, az állami gazdaságpolitika több fontos területe (a kereskedelempolitika, a monetáris és fiskális politika, a szociálpolitika) kerül részletes vizsgálatra, majd a kötetet (6) a társadalmi magatartás és kultúra, illetve a civil társadalom öntevékenysége hatásának a fejlődés és versenyképesség szempontjából való elemzése zárja. Minthogy azonban az elméleti és módszertani vizsgálódások önmagukban csak kevéssé lehetnek meggyőzőek, és nem is nélkülözhetik a konkrét esettanulmányokat és empirikus kutatásokat, továbbá a hazai közvéleményt elsősorban a Magyarországra vonatkozó összehasonlító vizsgálódások és gyakorlati következtetések érdeklik, ezért e tudományos iskola munkája nagyrészt az ilyen célú és jellegű elemzésekre irányult. Ezeknek az eredményeit és következtetéseit a második kötet tartalmazza. A második kötetben előbb (1) a liberalizáció egy fontos és valamennyi országot érintő területének, a nemzetközi pénzügyi integráció hatásainak empirikus elemzése szerepel, majd (2) az Európai Unió világgazdasági versenyképessége alakulásának részletes vizsgálata következik, végül pedig (3) hazánk, illetve a magyar nemzetgazdaság világgazdasági versenyképessége más országokéval összehasonlított és többoldalú felmérésére, bemutatására és javítása problémáinak tárgyalására, valamint a következtetésekből adódó néhány gyakorlati ajánlás megfogalmazására kerül sor. A tudományos iskola munkálataiban és ezt részemről megtiszteltetésnek tekintem a régi gárda, az idősebb generáció tagjai közül is néhányan készek voltak részt venni. Nemcsak Blahó András professzor, a Világgazdasági Tanszék vezetője, aki egyébként is a legnagyobb segítséget nyújtotta a szervezésben, és a pénzügyek intézését is magára vállalta, és nemcsak a tanszék két másik professzora, Surányi Sándor és Magas István, hanem külső munkatársként Török Ádám akadémikus, a CEU professzora, az MTA IX. osztályának elnöke, valamint Miszlivetz Ferenc professzor, a hajdani Fejlődés-tanulmányok sorozat társszerkesztője, a szombathelyi Nemzetközi és Európai Tanulmányok Intézetének igazgatója is. 14

11 Az empirikus és összehasonlító esettanulmányok zöme, vagyis a második kötet nagyobbik része, valamint az első kötet több elméleti jellegű tanulmánya viszont örvendetes módon ifjabb, doktorandusz kollégáink (Kutasi Gábor, Dorner Anikó, Döbrönte Katalin, Pogátsa Zoltán, Szajp Szabolcs, Bató Márk és Szabó Zsolt) munkájának terméke, akiknek külön érdeméül írható fel, hogy a tudományos iskola keretében végzett kutatómunkát meglehetősen (és indokolatlanul) nagy oktatói terhelésük mellett, két doktorandusz kolleginánk pedig kismamaként, szülési, illetve gyermekgondozási szabadságuk ideje alatt végezték. Ez a munka, valamint a kézirataikról folytatott eszmecserék és személyes beszélgetések remélhetőleg számukra is hasznos tapasztalatokat hoztak, és hozzájárultak doktori tanulmányaik eredményes befejezéséhez. Az elmúlt három év kollektív tudományos munkájának a kiírt pályázat és az annak elnyerése folytán kapott pénzügyi támogatás révén történt ösztönzéséért, nem utolsósorban pedig az utóbbi keretében lehetővé vált részfoglalkoztatásokért és az eredményes munkavégzéshez szükséges különféle beszerzésekért feltétlenül köszönet illeti az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok kuratóriumát. Köszönet illeti az Akadémiai Kiadó szerkesztőségét is, amiért vállalta az elkészült kétkötetes mű rövid időn belüli publikálását. Hasonlóképpen köszönetet kell mondanom az adminisztratív teendőkben segítséget nyújtó Szabóné Tódás Irénnek és Horváth Tündének, valamint és különösen Polyánszky T. Zoltánnak, a kollektív munkában elkészült kétkötetes mű szerkesztő-lektorának, aki nagy gonddal, szakértelemmel és lelkiismeretességgel hozta nyomdakész állapotba a kézirattömeget. Budapest, november 10. Szentes Tamás akadémikus, professor emeritus a tudományos iskola vezetője 15

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Az európai integráció gazdaságtana

Az európai integráció gazdaságtana Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Közgazdaságtan Tanszék TANTÁRGY ADATLAP és tantárgykövetelmények Az európai integráció gazdaságtana The Economics of

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Közösségi (EU) pénzügyek. tanulmányokhoz

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Közösségi (EU) pénzügyek. tanulmányokhoz III. évfolyam Pénzügy és számvitel szakirány BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Közösségi (EU) pénzügyek tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS Tanév (2014/2015) I. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Közösségi (EU) pénzügyek

Részletesebben

A Dél-Alföldi régió innovációs képessége

A Dél-Alföldi régió innovációs képessége A Dél-Alföldi régió innovációs képessége Elméleti megközelítések és empirikus elemzések Szerkesztette: Bajmócy Zoltán SZTE Gazdaságtudományi Kar Szeged, 2010. SZTE Gazdaságtudományi Kar Szerkesztette Bajmócy

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS. a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon. Készült:

SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS. a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon. Készült: SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon c. pályázathoz Készült: az MTA Regionális Kutatások Központja Dunántúli Tudományos Intézetében Pécs,

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

A FELSŐOKTATÁSI MINŐSÉGI DÍJ MODELL BEMUTATÁSA

A FELSŐOKTATÁSI MINŐSÉGI DÍJ MODELL BEMUTATÁSA MOLNÁRNÉ STADLER KATALIN TUNKLI GÁBOR A FELSŐOKTATÁSI MINŐSÉGI DÍJ MODELL BEMUTATÁSA FMD 2011 DÍJÁTADÓ, 2011. OKTÓBER 26. Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Az előadás tartalma

Részletesebben

Oktatói önéletrajz Kutasi Gábor

Oktatói önéletrajz Kutasi Gábor egyetemi docens Társadalomtudományi és Nemzetközi Kapcsolatok Kar Világgazdasági Intézet Karrier Felsőfokú végzettségek: 2002-2008 Budapesti Corvinus Egyetem, PhD, Közgazdaságtudományok doktora, Budapesti

Részletesebben

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ BAGER GUSZTÁV Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ I. RÉSZ - HÁTTÉR 1. BEVEZETÉS, 1.1. Az elemzés célja 5 1.2. A könyv szerkezete 6 2. A NEMZETKÖZI VALUTAALAP SZEREPVÁLLALÁSA, TEVÉKENYSÉGE

Részletesebben

Szabadpiac és Protekcionizmus

Szabadpiac és Protekcionizmus Szabadpiac és Protekcionizmus KONFERENCIA PROGRAM Budapesti Corvinus Egyetem III. előadó 2008. március 13. antars Program Délelőtti szekció (angol nyelvű) Vita az ipar- és piacvédelemről, illetve a szabadpiac

Részletesebben

HELYI FOGLALKOZTATÁS- FEJLESZTÉS

HELYI FOGLALKOZTATÁS- FEJLESZTÉS Társadalmi Innovációk generálása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében TÁMOP-4.2.1.D-15/1/KONV-2015-0009 HELYI FOGLALKOZTATÁS- FEJLESZTÉS A lokalitás értelmezése és a helyi fejlesztést életre hívó folyamatok Prof.

Részletesebben

Regionális egyenlőtlenségek: szakadatlan polarizálódás, vagy?

Regionális egyenlőtlenségek: szakadatlan polarizálódás, vagy? A magyar ugaron a XXI. században Regionális egyenlőtlenségek: szakadatlan polarizálódás, vagy? Kiss János Péter Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar, Regionális Tudományi Tanszék bacsnyir@vipmail.hu

Részletesebben

HUMÁNERŐFORRÁS- FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

HUMÁNERŐFORRÁS- FEJLESZTÉSI STRATÉGIA HUMÁNERŐFORRÁS- FEJLESZTÉSI STRATÉGIA A FELSŐOKTATÁS MINŐSÉGÉNEK JAVÍTÁSA KIVÁLÓSÁGI KÖZPONTOK FEJLESZTÉSÉRE ALAPOZVA A MISKOLCI EGYETEM STRATÉGIAI KUTATÁSI TERÜLETEIN TÁMOP-4.2.1.B-10/2/KONV-2010-0001

Részletesebben

TÉRALKOTÓ NORMÁK ÉS A TERÜLETI SZABÁLYOZÁS

TÉRALKOTÓ NORMÁK ÉS A TERÜLETI SZABÁLYOZÁS TÉRALKOTÓ NORMÁK ÉS A TERÜLETI SZABÁLYOZÁS A szabályok és a társadalmi-gazdasági térfolyamatok dinamikus kapcsolata, valamint a területfejlesztés esélyei Magyarországon 1 ELMÉLET MÓDSZER GYAKORLAT 68.

Részletesebben

ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK. Politikatudományok BA szak. Miskolci Egyetem BTK Alkalmazott Társadalomtudományok Intézete I. Bevezetés a politikatudományba

ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK. Politikatudományok BA szak. Miskolci Egyetem BTK Alkalmazott Társadalomtudományok Intézete I. Bevezetés a politikatudományba ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK Politikatudományok BA szak Miskolci Egyetem BTK Alkalmazott Társadalomtudományok Intézete 2018 I. Bevezetés a politikatudományba 1. A politika és a politikatudomány alapfogalmai: állam,

Részletesebben

2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. 3. Mi a CSR Mátrix? 4. Mítoszok a csr-ról? 6. Mi a CSR? 2014.02.10. Mi van a név mögött?

2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. 3. Mi a CSR Mátrix? 4. Mítoszok a csr-ról? 6. Mi a CSR? 2014.02.10. Mi van a név mögött? 2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. Mi van a név mögött? Miértek Célok és eszközök Mi tettünk eddig? Miért érdemes hozzánk csatlakozni? www.hungariancsr.org 3. Mi a CSR Mátrix? Kik

Részletesebben

Tantárgyi program 1. A tantárgy neve (csoportja): 2. A tantárgyfelelős neve, beosztása: 3. Szakcsoport (szakirány) megnevezése:

Tantárgyi program 1. A tantárgy neve (csoportja): 2. A tantárgyfelelős neve, beosztása: 3. Szakcsoport (szakirány) megnevezése: Tantárgyi program 1. A tantárgy neve (csoportja): KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN (AV_GNF1106-K4) 2. A tantárgyfelelős neve, beosztása: Bauerné Dr. Gáthy Andrea, egyetemi adjunktus 3. Szakcsoport (szakirány) megnevezése:

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

ÉVFOLYAM TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. II. évf. vállalkozás szervező. 2007/2008 I. félév. Távoktatási Központ

ÉVFOLYAM TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. II. évf. vállalkozás szervező. 2007/2008 I. félév. Távoktatási Központ /fax: 222-4584 : 383-8491/172 Budapest 72. Pf.: 35. 1426 Távoktatási Központ ÉVFOLYAM II. évf. vállalkozás szervező TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Bevezetés az EU tanulmányokba 2007/2008 I. félév 1 A Tantárgyi útmutató

Részletesebben

Kritikai érzék és társadalmi felelősség

Kritikai érzék és társadalmi felelősség Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Tudósok és Oktatáskutatók, Tudományszervezők és Oktatásfejlesztők! Tisztelt Kollégák! Kritikai érzék és társadalmi felelősség. Nekünk, a felsőoktatás és a tudomány

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Regionális gazdaságtan

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Regionális gazdaságtan III. évfolyam Gazdálkodási és menedzsment, Pénzügy és számvitel BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Regionális gazdaságtan TÁVOKTATÁS Tanév: 2014/2015. I. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Regionális gazdaságtan

Részletesebben

Társadalmi tőke és területi fejlettség a Balaton térségében

Társadalmi tőke és területi fejlettség a Balaton térségében Társadalmi tőke és területi fejlettség a Balaton térségében DR. KABAI GERGELY TÁRSADALOMKUTATÓ, SZAKPOLITIKAI ELEMZŐ (PANNON.ELEMZŐ IRODA KFT) EMBER A TÁJBAN A BALATONI TURIZMUS AKTUALITÁSAI ÉS THE WINE

Részletesebben

Oktatás, oktatáspolitika, oktatásgazdaság

Oktatás, oktatáspolitika, oktatásgazdaság Polónyi István Oktatás, oktatáspolitika, oktatásgazdaság Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 1. Bevezető 11 2. Közpolitika, oktatáspolitika 13 2.1. A politika, közpolitika 13 2.2. Oktatáspolitika és formálói

Részletesebben

Fejlesztéspolitika az egészségügyben

Fejlesztéspolitika az egészségügyben Fejlesztéspolitika az egészségügyben EUREGIO III PROJECT MASTER CLASS PROGRAM 2009. szeptember 2. Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) 2007-2013(15) - ~1,8 milliárd euró TÁMOP: 253 millió euró TIOP:

Részletesebben

I. KÖRLEVÉL. VIII. Országos Turisztikai Konferenciát.

I. KÖRLEVÉL. VIII. Országos Turisztikai Konferenciát. VIII. ORSZÁGOS TURISZTIKAI KONFERENCIA KÖRNYEZET BIZTONSÁG TURIZMUS 2016. OKTÓBER 14. PÉCS ZSOLNAY KULTURÁLIS NEGYED I. KÖRLEVÉL A Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar,, Turizmus Tanszéke, MTA

Részletesebben

PROF. DR. FÖLDESI PÉTER

PROF. DR. FÖLDESI PÉTER A Széchenyi István Egyetem szerepe a járműiparhoz kapcsolódó oktatásban, valamint kutatás és fejlesztésben PROF. DR. FÖLDESI PÉTER MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA 2014. JANUÁR 31. Nemzetközi kitekintés Globalizáció

Részletesebben

Vizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév

Vizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév Vizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév 1. Mit értünk biztonságpolitika alatt? 2. Hogyan változott meg a biztonságnak, mint fogalomnak a tartalmi háttere az elmúlt 16

Részletesebben

Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika

Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika I. Bevezető ismeretek 1. Alapfogalmak 1.1 Mi a közgazdaságtan? 1.2 Javak, szükségletek 1.3 Termelés, termelési tényezők 1.4 Az erőforrások szűkössége

Részletesebben

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák Az ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék oktatói által fogadott évfolyam- és szakdolgozati témák (ellenkező jelzés hiányában más témák is szóba kerülhetnek, egyéni konzultáció után) Jeney Petra Évfolyamdolgozat

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Regionális gazdaságtan

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Regionális gazdaságtan Felsőoktatási Szakképzés TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Regionális gazdaságtan Tanév: 2015/2016. II. A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Regionális gazdaságtan Tanszék: Közgazdasági Tanszék Tantárgyfelelős neve:

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR VÁLLALKOZÁSI AKADÉIA ÉS TOVÁBBKÉPZÉSI INTÉZET

SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR VÁLLALKOZÁSI AKADÉIA ÉS TOVÁBBKÉPZÉSI INTÉZET SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR VÁLLALKOZÁSI AKADÉIA ÉS TOVÁBBKÉPZÉSI INTÉZET NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS PÉNZÜGYEK International economics Tantárgyi tájékoztató Érvényes a 2004/2005.

Részletesebben

Enyedi György közpolitikai öröksége Pálné Kovács Ilona MTÜ, november 22. Enyedi György Emlékülés

Enyedi György közpolitikai öröksége Pálné Kovács Ilona MTÜ, november 22. Enyedi György Emlékülés Enyedi György közpolitikai öröksége Pálné Kovács Ilona MTÜ, 2017. november 22. Enyedi György Emlékülés A bizarr cím indokolása Enyedi Györgyöt személyisége és kutatói habitusa távol tartotta a politikától

Részletesebben

Felsőoktatás-politikai célok és elvárások. Veszprém, 2010.

Felsőoktatás-politikai célok és elvárások. Veszprém, 2010. Felsőoktatás-politikai célok és elvárások Veszprém, 2010. Fejlesztés irányai az utóbbi években Kihívások globális, de különösen Európát érintő változások társadalmi váltást követő hazai átalakulások Dokumentumok

Részletesebben

2012- HÉTFA Kutatóintézet stratégiai igazgató 2010-2012 Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkári titkárságvezető

2012- HÉTFA Kutatóintézet stratégiai igazgató 2010-2012 Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkári titkárságvezető Curriculum Vitae Családnév: Szepesi Keresztnév: Balázs Született: 1974, Szekszárd, Magyarország e-mail: szepesibalazs@hetfa.hu Munkahelyek 2012- HÉTFA Kutatóintézet stratégiai igazgató 2010-2012 Nemzetgazdasági

Részletesebben

FÖDERALIZMUS ÉS DECENTRALIZÁCIÓ

FÖDERALIZMUS ÉS DECENTRALIZÁCIÓ FÖDERALIZMUS ÉS DECENTRALIZÁCIÓ Kézikönyv a svájci struktúrákról és a magyar hasznosíthatóságról Szerkesztette: HAJDÚ ZOLTÁN KOVÁCS SÁNDOR ZSOLT Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi

Részletesebben

OBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS, JÓL-LÉT DEFICITES TEREK MAGYARORSZÁGON

OBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS, JÓL-LÉT DEFICITES TEREK MAGYARORSZÁGON Társadalmi konfliktusok - Társadalmi jól-lét és biztonság - Versenyképesség és társadalmi fejlődés TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0069 c. kutatási projekt OBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS,

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZOLNOKI FŐISKOLA Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére

Részletesebben

A fenntartható jóléti állam gazdaságtani alapjai

A fenntartható jóléti állam gazdaságtani alapjai A fenntartható jóléti állam gazdaságtani alapjai Posta Ádám István PhD hallgató, demonstrátor SZTE Gazdaságtudományi Kar SZTE Természettudományi és Informatikai Kar Alapfogalmak Fenntarthatóság Jólét Jóléti

Részletesebben

Környezetvédelem (KM002_1)

Környezetvédelem (KM002_1) (KM002_1) 11. Fenntartható erőforrásgazdálkodás és fejlődés 2007/2008-as tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Fenntartható fejlődés a fenntartható fejlődés

Részletesebben

Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai

Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai Agrárgazdaságtan Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai Társadalomtudományok Közgazdaságtan: általános gazdasági törvényszerűségek Ágazati tudományágak Agrárgazdaságtan Vállalati gazdaságtan

Részletesebben

Társadalmi egyenlőtlenségek, társadalmi integráció, közösségek

Társadalmi egyenlőtlenségek, társadalmi integráció, közösségek Társadalmi egyenlőtlenségek, társadalmi integráció, közösségek Kovách Imre MTA TK Szociológiai Intézet, Debreceni Egyetem Szociológiai és Szociálpolitikai tanszék Társadalmi egyenlőtlenségek társadalmi

Részletesebben

A helyi erőforrások mobilizálásának eszközei és intézményei a piacgazdaságokban

A helyi erőforrások mobilizálásának eszközei és intézményei a piacgazdaságokban A helyi erőforrások mobilizálásának eszközei és intézményei a piacgazdaságokban Mezei Cecília tudományos munkatárs, osztályvezető MTA KRTK RKI DTO Regionális tudomány és területi kohézió c. konferencia

Részletesebben

A kutatás eredményeit összefoglaló részletes jelentés

A kutatás eredményeit összefoglaló részletes jelentés 1 A kutatás eredményeit összefoglaló részletes jelentés A hároméves kutatómunka eredményeként elvárt tudományos monográfia kézirattömege mind terjedelmileg, mind tematikailag jóval meghaladja a tervezettet,

Részletesebben

AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON

AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati

Részletesebben

Szentes Tamás és szerzõtársai: Fejlõdés versenyképesség globalizáció II. * Akadémiai Kiadó, Budapest, 2006, 292 oldal, ISBN: X

Szentes Tamás és szerzõtársai: Fejlõdés versenyképesség globalizáció II. * Akadémiai Kiadó, Budapest, 2006, 292 oldal, ISBN: X KÖNYVISMERTETÉS Közgazdasági Szemle, LIV. évf., 2007. szeptember (837 841. o.) Szentes Tamás és szerzõtársai: Fejlõdés versenyképesség globalizáció II. * Akadémiai Kiadó, Budapest, 2006, 292 oldal, ISBN:

Részletesebben

MENEDZSMENT ALAPJAI Bevezetés

MENEDZSMENT ALAPJAI Bevezetés MENEDZSMENT ALAPJAI Bevezetés Dr. Gyökér Irén egyetemi docens 2012 ősz Jegyzetek, diasorok - ÜTI honlap http://www.uti.bme.hu/cgibin/hallgato/tantargyak.cgi?detail=true&tantargy_id=15035 Folyamatos számonkérés:

Részletesebben

KÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, Március 20. Partnerség és fenntarthatóság

KÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, Március 20. Partnerség és fenntarthatóság KÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, 2008. Március 20. Partnerség és fenntarthatóság Dr. Szegvári Péter c. egyetemi docens A regionális politika szakaszai

Részletesebben

BEVEZETÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANULMÁNYOZÁSÁBA

BEVEZETÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANULMÁNYOZÁSÁBA FARKAS BEÁTA VÁRNAY ERNŐ BEVEZETÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANULMÁNYOZÁSÁBA A, Szeged 1997 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETES 1 I. BEVEZETÉS A REGIONÁLIS INTEGRÁCIÓ ELMÉLETI HÁTTERÉBE... 3 1. INTEGRÁCIÓS ELMÉLETEK 3 1.1.

Részletesebben

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei Bécsy Etelka Pécs, 2012. december 5. Tartalom I. Kiindulás II. III. IV. Tervezés az Emberi Erőforrások Minisztériumában A 9. tematikus

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA MESTERSZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA

SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA MESTERSZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 1 SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA MESTERSZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA I. KISEBBSÉGSZOCIOLÓGIA SZAKIRÁNYON: DR. SZABÓ-TÓTH KINGA 1. A kisebbségi identitás vizsgálata 2. Kisebbségi csoportok társadalmi

Részletesebben

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás jellemző sajátosságai A pedagógiai kutatás célja a személyiség fejlődése, fejlesztése során érvényesülő törvényszerűségek,

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás

Részletesebben

TANULMÁNYOK A GAZDASÁGTUDOMÁNY KÖRÉBŐL. Szerkesztőbizottság: Elnök: SZLÁVIK JÁNOS. Tagok:

TANULMÁNYOK A GAZDASÁGTUDOMÁNY KÖRÉBŐL. Szerkesztőbizottság: Elnök: SZLÁVIK JÁNOS. Tagok: PERIODICA OECONOMICA II. ÉVF., 2009. MÁJUS TANULMÁNYOK A GAZDASÁGTUDOMÁNY KÖRÉBŐL Szerkesztőbizottság: Elnök: SZLÁVIK JÁNOS Tagok: COLLINS, J. MARKHAM HOLLÓNÉ KACSÓ ERZSÉBET KÁDEK ISTVÁN KOVÁCS TIBOR PAPANEK

Részletesebben

projekt indult a Kodolányi János Főiskolán

projekt indult a Kodolányi János Főiskolán "Társadalmi konfliktusok-társadalmi társadalmi jól-lét lét és biztonság Versenyképesség és társadalmi fejlődés" projekt indult a Kodolányi János Főiskolán Székesfehérvár, 2013. március 11. Elkezdődött

Részletesebben

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését.

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését. Opponensi vélemény Szerb László: Vállalkozások, vállalkozási elméletek, vállalkozások mérése és a Globális Vállalkozói és Fejlődési Index című MTA doktori értekezéséről Szerb László doktori értekezésének

Részletesebben

Gyöngyös,

Gyöngyös, XIV. Nemzetközi Tudományos Napok Gyöngyös, 2014. 03.27.-03.28. A munkapiaci termelékenység és az intézmények összefüggései különböző képzettségi szinteket igénylő ágazatokban 1 Előadó: Dr. Máté Domicián

Részletesebben

KÖZSZOLGÁLATI ALAPSZAK ÖNKORMÁNYZATI SZAKIRÁNY KOMPLEX ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK A. TÉTELEK

KÖZSZOLGÁLATI ALAPSZAK ÖNKORMÁNYZATI SZAKIRÁNY KOMPLEX ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK A. TÉTELEK KÖZSZOLGÁLATI ALAPSZAK ÖNKORMÁNYZATI SZAKIRÁNY KOMPLEX ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK A. TÉTELEK A tételek kidolgozhatóak a vonatkozó tantárgyi előadások anyagaiból, valamint a megjelölt szakirodalmakból. 1. Melyek

Részletesebben

A FEBRUÁRBAN INDULÓ KÉPZÉSEKRE VONATKOZIK

A FEBRUÁRBAN INDULÓ KÉPZÉSEKRE VONATKOZIK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK A felvételiző a megadott témakörök közül egyet választ. Ebből a témakörből a kiadott kötelező irodalom segítségével felkészül. Saját belátása szerint, további

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

TARTALOM. 2.1 Gazdaságpolitikai környezetünk változásai 65

TARTALOM. 2.1 Gazdaságpolitikai környezetünk változásai 65 TARTALOM ELŐSZÓ HELYETT 11 1. FEJEZET / A GAZDASÁGPOLITIKA SZEREPE A MODERN GAZDASÁGOKBAN Veress József 1.1 Gazdaságpolitika: első megközelítés 13 1.2 A gazdaságpolitika fogalmi megközelítése 15 1.3 A

Részletesebben

Pénzügyek a globalizációban. Szerkesztette: Botos Katalin

Pénzügyek a globalizációban. Szerkesztette: Botos Katalin Pénzügyek a globalizációban Szerkesztette: Botos Katalin JATEPress, Szeged 2004 Szerkesztette: Dr. Botos Katalin, a közgazdaságtudomány doktora, tanszékvezető egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi

Részletesebben

Oktatói adatlap Dr. Kengyel Ákos

Oktatói adatlap Dr. Kengyel Ákos egyetemi docens Társadalomtudományi Kar Nemzetközi Tanulmányok Intézet Karrier Felsőfokú végzettségek: 1988-1993 Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem, Európa szakirány Tudományos fokozatok: 1998, PhD

Részletesebben

Szociális Szövetkezetek Magyarországon. Kovách Eszter

Szociális Szövetkezetek Magyarországon. Kovách Eszter Szociális Szövetkezetek Magyarországon Kovách Eszter Létrejöttének okai Társadalmi problémák fenntartható kezelése - Neoliberális gazdaság alternatívája: közösségi gazdaság Munkanélküliség - Lokális gazdaság

Részletesebben

EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM

EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM SAVARIA EGYETEMI KÖZPONT TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR SAVARIA GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYI TANSZÉK DIPLOMADOLGOZATOK TÉMAKÖREI Dr. Hollósy Zsolt 1. Érdekeltségi, ösztönzési rendszer kialakítása

Részletesebben

Oktatói önéletrajz Dr. Kengyel Ákos

Oktatói önéletrajz Dr. Kengyel Ákos egyetemi docens Társadalomtudományi és Nemzetközi Kapcsolatok Kar Nemzetközi Tanulmányok Intézet Karrier Felsőfokú végzettségek: 1988-1993 Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem, Európa szakirány Tudományos

Részletesebben

2010. április 9. Szakmai fórum a HR és a LEAN menedzsment kapcsolatáról HR- és ügyvezetők bevonásával

2010. április 9. Szakmai fórum a HR és a LEAN menedzsment kapcsolatáról HR- és ügyvezetők bevonásával Lean HR Est 2010. április 9. Szakmai fórum a HR és a LEAN menedzsment kapcsolatáról HR- és ügyvezetők bevonásával Helyszín: Budapesti Corvinus Egyetem 1093 Budapest, Fővám tér 8., III. előadó Időpont:

Részletesebben

MUNKAHELYEK ÉS TECHNOLÓGIÁK ÉPÍTÉSZETE MAI IPARI ÉPÜLETEGYÜTTESEK KOMPLEX MUNKAKÖRNYEZET -TERVEZÉSE

MUNKAHELYEK ÉS TECHNOLÓGIÁK ÉPÍTÉSZETE MAI IPARI ÉPÜLETEGYÜTTESEK KOMPLEX MUNKAKÖRNYEZET -TERVEZÉSE MUNKAHELYEK ÉS TECHNOLÓGIÁK ÉPÍTÉSZETE MAI IPARI ÉPÜLETEGYÜTTESEK KOMPLEX MUNKAKÖRNYEZET -TERVEZÉSE TÉZISFÜZET FODRÓCZY JÓZSEF ÉPÍTÉSZ PTE PMMK BREUER MARCELL DOKTORI ISKOLA - 2012 1 BEVEZETÉS Mint minden

Részletesebben

2010. NOVEMBER III. ÉVF., 2. SZÁM TANULMÁNYOK A GAZDASÁGTUDOMÁNY KÖRÉBŐL. Szerkesztőbizottság: Elnök: Tagok: Szerkesztő:

2010. NOVEMBER III. ÉVF., 2. SZÁM TANULMÁNYOK A GAZDASÁGTUDOMÁNY KÖRÉBŐL. Szerkesztőbizottság: Elnök: Tagok: Szerkesztő: PERIODICA OECONOMICA 2010. NOVEMBER III. ÉVF., 2. SZÁM TANULMÁNYOK A GAZDASÁGTUDOMÁNY KÖRÉBŐL Szerkesztőbizottság: Elnök: SZLÁVIK JÁNOS Tagok: COLLINS, J. MARKHAM HOLLÓNÉ KACSÓ ERZSÉBET KÁDEK ISTVÁN KOVÁCS

Részletesebben

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 1 Munkatermelékenység és GDP/fő, 2011 Forrás: OECD 2 Vállalati sokféleség és

Részletesebben

SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ. Alapadatok: Név: E -mail: Telefonszám: Dr. Barancsuk János /23148

SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ. Alapadatok: Név: E -mail: Telefonszám: Dr. Barancsuk János /23148 SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ Alapadatok: Név: E -mail: Telefonszám: Dr. Barancsuk János indian@ktk.pte.hu 72-501-599/23148 1. Munkahelyi adatok (beosztás, mikortól): Beosztás: Időpont: tudományos ösztöndíjas gyakornok

Részletesebben

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze Előzmények a Római Szerződésben az oktatásügy kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartozó ágazat ennek ellenére a 90-es években elsősorban

Részletesebben

Közlekedés és térségfejlesztés kapcsolata

Közlekedés és térségfejlesztés kapcsolata A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Szakmai Konferencia 2008. május 13-15, Balatonföldvár Közlekedés és térségfejlesztés kapcsolata Dr. Szegvári Péter c.egyetemi docens Stratégiai Igazgató

Részletesebben

Az AVIR eredményei és továbbfejlesztésének irányai

Az AVIR eredményei és továbbfejlesztésének irányai Az AVIR eredményei és továbbfejlesztésének irányai Bozóky Tamás, AVIR szakmai vezető Fejérvári Bence, informatikai folyamatmenedzser 2013. szeptember 18. AVIR I. fejlesztése 2008-2011: AVIR fejlesztése

Részletesebben

Tantárgyi program 1. A tantárgy neve (csoportja): 2. A tantárgyfelelıs neve, beosztása: 3. Szakcsoport (szakirány) megnevezése:

Tantárgyi program 1. A tantárgy neve (csoportja): 2. A tantárgyfelelıs neve, beosztása: 3. Szakcsoport (szakirány) megnevezése: Tantárgyi program 1. A tantárgy neve (csoportja): KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN (AV_KMNA209-K3) 2. A tantárgyfelelıs neve, beosztása: Bauerné Dr. Gáthy Andrea, egyetemi adjunktus 3. Szakcsoport (szakirány) megnevezése:

Részletesebben

Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások -

Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások - Dr. Kovács Árpád egyetemi tanár, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások - 1 Államhatalmi

Részletesebben

A nemzetközi integráció formái

A nemzetközi integráció formái A nemzetközi integráció formái Az előadás vázlata Az integráció, nemzetközi (makroszintű) integráció fogalma Az integráció fő dimenziói Az EU földrajzi dimenziójának bemutatása A nemzetközi integráció

Részletesebben

Együtt könnyebb, avagy válság más szemmel - érdekek, értékek, közösségek -

Együtt könnyebb, avagy válság más szemmel - érdekek, értékek, közösségek - Együtt könnyebb, avagy válság más szemmel - érdekek, értékek, közösségek - Kolozsvár, 2010. július 29. Kósa András László Közéletre Nevelésért Alapítvány Mit nevezünk válságnak? Definíció: rendkívüli helyzet,

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében

Részletesebben

Az ÚMFT és OP-k értékelésének rendszere, a monitoring bizottságok és az indikátorok szerepe az értékelésben

Az ÚMFT és OP-k értékelésének rendszere, a monitoring bizottságok és az indikátorok szerepe az értékelésben Az ÚMFT és OP-k értékelésének rendszere, a monitoring bizottságok és az indikátorok szerepe az értékelésben Dr. Tétényi Tamás a közgazdaságtudomány kandidátusa. A stratégiai és i Fıosztály vezetıje, Nemzeti

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Egyetem

Budapesti Gazdasági Egyetem Hungarian Higher Education Lifelong Learning Network 13. NEMZETI ÉS NEMZETKÖZI LIFELONG LEARNING KONFERENCIA Budapesti Gazdasági Egyetem 2017. április 21. 1 A FELNŐTTKÉPZÉS SZEREPE ÉS MEGVALÓSULÁSA HAZÁNKBAN,

Részletesebben

AZ NKFIH A JÖVŐ KUTATÓIÉRT

AZ NKFIH A JÖVŐ KUTATÓIÉRT AZ NKFIH A JÖVŐ KUTATÓIÉRT Dr. Szabó István a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal innovációs és általános elnökhelyettese Tehetséghíd a jövőbe V. Országos TDK-fórum 2018. október 18. A

Részletesebben

MÉRLEG ÉS KIHÍVÁSOK IX. NEMZETKÖZI TUDOMÁNYOS KONFERENCIA

MÉRLEG ÉS KIHÍVÁSOK IX. NEMZETKÖZI TUDOMÁNYOS KONFERENCIA Társadalmi Innovációk generálása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében TÁMOP-4.2.1.D-15/1/KONV-2015-0009 MÉRLEG ÉS KIHÍVÁSOK IX. NEMZETKÖZI TUDOMÁNYOS KONFERENCIA TERMÉKEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK PIACI POTENCIÁLJÁNAK

Részletesebben

CAMPUS HUNGARY ÖSZTÖNDÍJPROGRAM B2 (KONVERGENCIA RÉGIÓ)

CAMPUS HUNGARY ÖSZTÖNDÍJPROGRAM B2 (KONVERGENCIA RÉGIÓ) CAMPUS HUNGARY ÖSZTÖNDÍJPROGRAM B2 (KONVERGENCIA RÉGIÓ) ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS A MÁSODIK ÉS HARMADIK PÁLYÁZATI CIKLUSBAN ÖSSZEFOGLALÓ A kutatás háttere, módszertan A Campus Hungary ösztöndíjban részesülők hazaérkezésüket

Részletesebben

Első és másodéves hallgatók figyelem! Az alábbi dokumentumban mindkét évfolyam szigorlati tételsorai megtalálhatók! 1. ÉVFOLYAM SZIGORLATI TÉTELEI

Első és másodéves hallgatók figyelem! Az alábbi dokumentumban mindkét évfolyam szigorlati tételsorai megtalálhatók! 1. ÉVFOLYAM SZIGORLATI TÉTELEI Első és másodéves hallgatók figyelem! Az alábbi dokumentumban mindkét évfolyam szigorlati tételsorai megtalálhatók! 1. ÉVFOLYAM SZIGORLATI TÉTELEI SZOCIÁLIS MUNKA SZIGORLATI TÉTELEK 2008/2009-ES TANÉV

Részletesebben

Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban

Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály Budapest,

Részletesebben

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem A gazdasági válság hatása a szervezetek mőködésére és vezetésére Tudomány napi konferencia MTA Gazdálkodástudományi

Részletesebben

EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR

EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR A nemzeti, az uniós és a globális nemzetközi intézményrendszer (az államtudományi és közigazgatási szempontból) 1. Az államtudomány fogalma. Az állam fogalmának alakulása kezdetektől napjainkig. 2. Az

Részletesebben

Michal Vašečka Masaryk University Masaryk Egyetem. A romák oktatása, mint a társadalmi integrációs politika legnagyobb kihívása

Michal Vašečka Masaryk University Masaryk Egyetem. A romák oktatása, mint a társadalmi integrációs politika legnagyobb kihívása Michal Vašečka Masaryk University Masaryk Egyetem A romák oktatása, mint a társadalmi integrációs politika legnagyobb kihívása A társadalmi kirekesztés - Kelet-Közép-Európa meghatározó problémája A kisebbségek

Részletesebben

Területi egyenlőtlenség és társadalmi jól-lét

Területi egyenlőtlenség és társadalmi jól-lét Területi egyenlőtlenség és társadalmi jól-lét [Szirmai Viktória (szerk.): A területi egyenlőtlenségektől a társadalmi jóllét felé. Kodolányi János Főiskola Székesfehérvár, 2015. ISBN 978-615- 5075-27-8,

Részletesebben

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2014. március 12. (14.03) (OR. en) 7655/14 SOC 194 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk A szociális helyzet az EU-ban A Tanács következtetései

Részletesebben

GERONTOLÓGIA. Dr. SEMSEI IMRE. 4. Társadalomi elöregedés megoldásai. Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar

GERONTOLÓGIA. Dr. SEMSEI IMRE. 4. Társadalomi elöregedés megoldásai. Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar GERONTOLÓGIA 4. Társadalomi elöregedés megoldásai Dr. SEMSEI IMRE Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar A keynes-i elvek alapján felépülő jóléti rendszerek hosszú évtizedekig sikeresek voltak, hiszen univerzálissá

Részletesebben

Oktatói önéletrajz Dr. Nagy Sándor Gyula

Oktatói önéletrajz Dr. Nagy Sándor Gyula habilitált egyetemi docens Társadalomtudományi és Nemzetközi Kapcsolatok Kar Világgazdasági Intézet Karrier Felsőfokú végzettségek: 2006-2008 BCE Közgazdasági Továbbképző Intézet, Pénzügy Szak 1998-2003

Részletesebben

TÉMAKÖRÖK A MESTERSZAKOK SZÓBELI FELVÉTELI VIZSGÁJÁHOZ NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK

TÉMAKÖRÖK A MESTERSZAKOK SZÓBELI FELVÉTELI VIZSGÁJÁHOZ NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK irodalom segítségével felkészül. Saját belátása szerint, további irodalmak felhasználása révén bıvítheti ismereteit a témakörbıl. A szóbeli felvételi alkalmával

Részletesebben

Dr. Baráth Lajos mester oktató november 16.

Dr. Baráth Lajos mester oktató november 16. Dr. Baráth Lajos mester oktató 2017. november 16. 1 Nincs egészségfejlesztési terv, szakmai,pénzügyi válság Alacsony GDP ráfordítás Nem terjedt el és nem alkalmazzák az egészségügyi gazdaságtant Jelen

Részletesebben

Szak megnevezése: Nemzetközi tanulmányok BA 2015 Az oklevélben szereplő szakképzettség megnev. Nemzetközi kapcsolatok szakértő. Ajánlott.

Szak megnevezése: Nemzetközi tanulmányok BA 2015 Az oklevélben szereplő szakképzettség megnev. Nemzetközi kapcsolatok szakértő. Ajánlott. Szak megnevezése: Nemzetközi tanulmányok BA 2015 Az oklevélben szereplő szakképzettség megnev. Nemzetközi kapcsolatok szakértő Tagozat: nappali A tanegység Heti Ajánlott Kódja neve Köv. tanóra előfeltétel

Részletesebben

EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM

EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM SAVARIA EGYETEMI KÖZPONT TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR SAVARIA GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYI TANSZÉK DIPLOMADOLGOZATOK TÉMAKÖREI Dr. Juhász Lajos 1. Beruházás-gazdaságossági vizsgálatok

Részletesebben

Vizsgálati szempontsor a január 5-ei műhelymunka alapján

Vizsgálati szempontsor a január 5-ei műhelymunka alapján TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Minőségfejlesztés a felsőoktatásban A fenntartható fejlődés szempontjai a felsőoktatási minőségirányítás intézményi gyakorlatában Vizsgálati szempontsor a 2012. január 5-ei műhelymunka

Részletesebben