BÉKÉSCSABA MEGYEIJOGÚ VÁROS. Békéscsaba, Szent István tér 7. Közművelődési Stratégiája

Átírás

1 BÉKÉSCSABA MEGYEIJOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERÉTŐL Békéscsaba, Szent István tér 7. Ikt. sz.: V Előadó: Mell.: 1 Hiv. sz.: Varga Tamás Postacím: 5601 Pf 112. Telefon: (66) Telefax: (66) E-mai!: kolesi@bekescsaba.hu Előkészítő: Oktatási, Közművelődési és Sport Osztály Véleményező: Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság NYILVÁNOS ÜLÉS napirendje A döntéshozatal egyszerű többséget igényel! Tárgy: A Békéscsabai Kistérség Kulturálisi Közművelődési Stratégiája Előterjesztés Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyülésének május 27-én tartandó nyilvános ülésére Tisztelt Köwűlés! A Békéscsabai Kulturális Központ j ogelődje, az Ifjúsági Ház és Általános Társaskör sikerrel szerepelt az Oktatási és Kulturális Minisztérium Közkincs 2009 pályázatán. A pályázat célja: "A kultúra területén feladatot vállalók között alakuljon ki és erősödj ön a közös tervezés és cselekvés. Az előkészítő és elemző munkával készüljenek fel a különböző pályázati források elnyerésére a ku1turális fejlesztések területén is. Ezáltal a már működő kulturális kerekasztal a kistérségi döntéshozók munkáját is segítse." A kistérségi közkincs-kerekasztalok további működésének támogatására benyújtott pályázat egyik meghatározó eleme a kistérségi kulturálislközművelődési koncepció, stratégia elkészítése, valamint annak megvalósításában való részvétel volt. A pályázat eredményességéhez a közkincs-kerekasztalnak rendelkeznie kell a települési önkormányzatok, majd a kistérségi társulás által elfogadott, operatív programokat is tartalmazó ku1turális stratégiával. A Békéscsabai Kulturális Központ koordinálásával és a Békéscsabai Kistérség Közkincs Kerekasztala együttműködésévelelkészült a térség kulturális I közművelődési stratégiája. A stratégia tartalmazza a térség "kulturális térképét", a települések közművelődési színtereinek felmérését, a művelődési alkalmak összefoglalását, a megyeszékhely kulturális kínálatának összegzését. A tervezési dokumentumban megfogalmazódnak a szerveződés által legfontosabbnak ítélt fejlesztési irányok, valamint olyan operatív programok, melyek remélhetőleg a következő

2 években meghatározzák, fellendítik a kístérség kulturális életét, nagyban segítik majd a civil szervezetek munkáját, és a lakosság számára a helyi identitás megerősítését. A döntés végrehajtásában közreműködő hivatali egység: Oktatási, Közművelődési és Sport Osztály. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy az alábbi határozatijavaslat alapján hozza meg döntését. HATÁROZATI JAVA8LAT: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése A Békéscsabai Kistérség Kulturális/ Közművelődési Stratégiája c. tervezési dokumentumot a mellékletben szereplő tartalommal elfogadja. Felelős: Köles István alpolgármester Határidő: május 25. Békéscsaba, május 12. alpolgármester Ellenjegyzés: JOgi: ~.

3 A BÉKÉSCSABAI KISTÉRSÉG KULTURÁLIS / KÖZMŰVELŐÉSI STRATÉGIÁJA KÉSZÍTETTÉK: Hajnal Edit, a Békéscsabai Kulturális Központ Civil Irodájának vezetője Herczeg Tamás, a Békéscsabai Kulturális Központ igazgatóhelyettese Pocsajiné Fábián Magdolna, a Békés Megyei Közösségfejlesztők Egyesületének titkára Varga Anna, közművelődésiszakember 2010 l

4 TARTALOM 1. BEVEZETÉS 3 2. A STRATÉGIÁT MEGALAPOZÓ OKUMENTUMOK 3 3. A BÉKÉSCSABAI KISTÉRSÉG HELYZETÉNEK BEMUTATÁSA 5 4. A BÉKÉSCSABAI KISTÉRSÉG KULTURÁLIS / KÖZMŰVELŐÉSI HELYZETÉNEK ELEMZÉSE Akistérségben működő kulturális intézmények helyzetének összegzése Civil szervezetek, informális közösségek Folyamatos művelődésialkalmak, rendezvények a településeken Helyi nyilvánosság Épített és természeti örökség 9 S. BÉKÉSCSABA KULTURÁLIS / KÖZMŰVELŐÉSI KÍNÁLATÁNAK BEMUTATÁSA Előzmények A békéscsabai kulturális intézmények helyzetének összegzése Civil szervezetek, informális közösségek Folyamatos művelődésialkalmak, rendezvények Helyi nyilvánosság Épített és természeti örökség Békéscsabai kiállítóhelyek, egyéb kulturális színterek Békéscsaba kulturális kinálatának szerkezeti diagrammja SWOT MÁTRIX HELYZETÉRTÉKELÉS PRIORITÁSOK, SZAKMAI CÉLOK Prioritások Szakmai célok FEJLESZTÉSI IRÁNYOK OPERATÍV PROGRAMOK 20 2

5 1. BEVEZETÉS "A közművelődés a polgárok iskolán kívüli, öntevékeny, önművelő, megismerő, kultúra elsajátító, művelődő és alkotó célú cselekvése, amely jellemzően együttműködésben, közösségekben valósul meg." (A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló évi CXL. törvény l. számú mellékletének r) pontja)" A kultúra az emberi gondolkodás egyik központi kategóriáj a, s éppen ezért sokféle megközelítése létezik. A kultúra részese társadalmunk mindennapjainak, folyamatos változás jellemzi, s ez által hatással van nemzetünk történelmének, gazdasági fejlődésének alakulására. Átszövi az egyén teljes életét, meghatározza egymáshoz való viszonyunkat, meghatározó társadalomszervező erő. "A kultúra mindazon ismeretek, értékek, reflexek, viselkedési modellek és sémák, szokások és hiedelmek összessége, melyeket az egyén az őt felnevelő közegben, a szocializáció során részint megfigyeihető, részint észrevétlen módon elsajátít." (Józsa Péter) A kultúra tehát egy komplex rendszer, mely az élet minden területén befolyásolja létezésűnket, viszonyainkat, s mint ilyen, nem hagyhatjuk figyelmen kívűl fej lődését, dinamikus változásait, ám a nemzeti sajátosságok megőrzése pont annyira fontos, mint a változó világnak való megfelelés. A Békéscsabai Kistérségi Kulturális I Közművelődési Stratégia elkészítésénél fontos szempont, hogy a markáns megyeszékhelyi megjelenés mellett nagyobb teret kapjanak a békéscsabai kistérség településeinek kulturális, természeti, szellemi értékei, s azok lehetséges fejlesztési irányai. A művelődéshez való alkotmányos jog gyakorlása javíthatja a lakosság életminőségét. A békéscsabai kistérség nem került besorolásra a hátrányos helyzetű települések közé, ám több szempontból is hátrányosnak tekinthető. A megyeszékhelyen két, az agglomeráció számára is munkahelyeket jelentő, üzemet (Konzervgyár, Barnevál) is bezártak, melyek megszűllésével gyors emelkedés következett be a munkanélküliek számában. Az úthálózat tekintetében is hiányosságok mutatkoznak, hiszen a megyét nem szeli át autópálya, csupán főútvonalak kötik össze a településeket, melyek minősége szintén kívánnivalót hagy maga után. Egyetlen autóút áll a közlekedők rendelkezésére Békéscsaba és Gyu1a között, mely a román - magyar határt is érinti, így megépítése némileg fellendítette az idegenforgalmat, bár elsősorban a bevásárló - turizmusnak kedvez. Ezen adottságok mellett, kiemelten fontossá válik a kultúra társadalmi összetartó ereje, a hagyományok ápolása, a helyi identitás megerősítését szolgáló akciók, programok szervezése a térség lakosságmegtartó erejének, gazdasági versenyképességének növelése a kultúra, közművelődés eszközeivel. 2. A STRATÉGIÁT MEGALAPOZÓ OKUMENTUMOK A Békéscsabai Kistérség Kulturális I Közművelődési Stratégiájának tervezése során elengedhetetlen a magyar állam kulturális politikájának ismerete. A magyar állam kulturális stratégiája a ku1turális vidékfejlesztést jelöli meg a legfontosabb célként, s az alábbi prioritásokat határozza meg: 3

6 "A prioritások közvetlenül kapcsolódnak egy versenyképes, igazságos és biztonságos Magyarország megteremtésének közötti időszakra szóló programjához. Az ország nemzetközi, gazdasági-politikai környezetét meghatározó versenytérben, valamint a tudásalapú gazdaság megteremtésének körülményei között ezek a prioritások képezik az átfogó célok megvalósításának szakmai szintézisét, fundamentumát. A kulturális esélyegyenlőtlenségek csökkentése, a helyi, a kistérségi, a megyei és a regionális közművelődési feladatellátás és intézményesülés biztosítása. A művelődéshez való alkotmányos jog gyakorlása folyamatosan bővülő, az életminőséget és életesélyeket javító intézményi feltételek között. A gazdasági versenyképesség növelése, a felnőttképzés és átképzés munkaerő piaci orientációja. A kreativitás, öntevékenység és alkalmazkodóképesség fejlesztése, a kulturális értékekhez, a néphagyományhoz való hozzáférés, azok közvetítése és létrehozása. A társadalmi kohézió erősítése, a kirekesztés elleni küzdelem, az önhibájukon kívül hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatása, a kulturális konfliktusok szakszerü kezelése. A prioritások megvalósulása érdekében a közművelődési gyakorlat minden formájában és szintjén olyan hatékony, rendszerszemléletű intézkedésekre van szükség, amelyek korunk technológiai vívmányainak széleskörü alkalmazására alapozva, egyfelől jelentősen javítják a közművelődés fizikai infrastruktúráját, másfelől innovatív módon előtérbe helyezik a közösség- készség- és kompetenciafejlesztést, s lehetővé teszik a rendszerek egységes minőségbiztosításon nyugvó teljesítményének folyamatos mérését és értékelését." (Oktatási és Kulturális Minisztérium Közművelődési Főosztály Közművelődési Stratégia ) A Békéscsabai Kistérség kulturális életének elemzése során nem hagyható figyelmen kívül az erős megyei jelenlét, hiszen Békéscsaba megyei jogú város és megyeszékhely is. A kistérség tekintetében fontos a megyei intézményekkel, szakemberekkel való együttműködési lehetőségek vizsgálata. "A megyei önkormányzat kitüntetett figyelmet fordít a közművelődési alapellátásra, a művészeti értékek megőrzésére, a közgyűjteményi anyagok hozzáférésére, a szolgáltatási lehetőségek sokszínűségére. Fontos szempontnak tekinti a média és az internet által kialakuló új kultúrafogyasztási szokásokat, amelyekre a megyei kulturális intézményeknek is megfelelő választ kell adniuk úgy, hogy alapvető értékeiket ne kényszerüljenek feladni, de minél szélesebb körben népszerüsítsék szolgáltatásaikat, tevékenységeiket." (J3ékés Megyei Önkormányzat Kulturális Koncepciója ) Békéscsaba város kulturális stratégiája nagy hangsúlyt fektet az együttműködések ösztönzésére, a kultúra széles körben való terjesztésére. A kötelező feladatellátás mellet a város vezetése keresi az aktív szervezeteket, támoga~a a művészeket, s fontosnak tartja a civil szervezetek szerepét a közéletben. "A kulturális koncepciónak arra kell iránymutatást adnia, hogy a város hosszabb távon mit kíván nyújtani a kultúra valamennyi, helyi szinten értelmezhető rétegét tekintve különböző életkorú, nemzetiségű, társadalmi helyzetű, képességű, képzettségű, kulturális igényszintű polgárának, az igényesség és minőség elvét szem előtt tartva." (Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának Kulturális Stratégiája ) Békéscsaba Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Programja MTA Regionális Kutatások Központja Békéscsabai Osztálya

7 A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló évi CXL. törvény 3. A BÉKÉSCSABAI KISTÉRSÉG HELYZETÉNEK BEMUTATÁSA A Békéscsabai kistérség Magyarország délkeleti részén, a él-alföldi régióban, Békés megye közepén helyezkedik el. A megye keleti határán a szintén EU tag Románia fekszik. Sajátos jelentőséggel bír, hogy a kistérség központja megyeszékhely és megyei jogú város ís egyben, hiszen így valódi városi funkcíók jelennek meg, több a mnnkalehetőség. A megyeszékhely egyfajta közlekedési centrum. A megyei jogú városi rang és az ehhez kapcsolódó intézményhálózat színtén kedvező lehetőségeket hordoz magában tekintve, hogy maga a kistérség közigazgatásilag nem létező fogalom, s mint ilyen nem rendelkezik saját intézményhálózattal. A terület általános jellemzőinek alakulását, jelenlegí állapotát, fejlődési irányát földrajzi és történelmi tényezők egyaránt befolyásolják. Ezen tényezők mentén feltárható adottságai jelentős mértékben meghatározzák, behatároljákjövőbeni lehetőségeit is. A megye legnagyobb népességű városa Békéscsaba, amelyamegye székhelye és megyei jogú városi rangot visel. A Békéscsabaí kistérségben van a megye egyik legfiatalabb városa ís. Újkígyós évben kapott városi rangot. A terület legfőbb természeti kincse a termőföld, melynek minősége kedvezőbb az országos átlagnál. Összes földterülete nagyobb részre még ma ís termőterület, s csak 15 százaléka van művelés alól kivonva. A termőterület nagyobb részét a mezőgazdaság hasznosíqa, csak töredék rész az erdő, nádas és halastó. Nyersanyaglelőhelyek tekintetében a vidék igen szegényes. A folyóvízi üledékekből gazdaságilag is hasznosítható kavícs-, homok- és agyaglerakódásokratelepült a tégla- és cserépipar. A kistérség központjában, Békéscsabán közel ezer fő él, a lakosságszám az elmúlt években folyamatosan csökkenő tendencíát mutat. A kistérségben élők 84,5 %-át adja a megyeszékhely, 15,5%-át a térség többi 5 települése. A kísebb települések közül a legmagasabb a lakónépesség száma Újkígyóson, (5,5 ezer fő) és Szabadkígyóson (2,9 ezer fő). Telekgerendás és Kétsoprony is 2000 fő alatti település, Csabaszabadi, pedig a maga 366 főj ével a térség legalacsonyabb lélekszámú települése. A Békéscsabai kistérséget összesen alkotó 6 településen zajló demográfiaí folyamatok az országos folyamatokhoz hasonlóak. Megállapítható, hogy az alacsony születésszám, a természetes fogyás, valamint a negatív vándorlásí egyenleg közös eredményeként a kistérség népessége egyrészt fogyó, másrészt öregedő tendencíát mutat. Az aktív népességszám változásával ellentétesen alakult az inaktív népesség száma az elmúlt öt évben. A csökkenő népességszám mellett a Békéscsabai kistérségben az inaktív lakosság száma folyamatosan emelkedett. A kistérség termelő kapacitása alapvetően Békéscsabára koncentrálódik. A feldolgozóipar dominánsan van jelen. Szükülő foglalkoztatottság mellett, a mnnkanélkülíség íntenzív emelkedése tapasztalható, mely tovább mélyíti a foglalkoztatási feszültségeket a térségben és növeli az e tekintetben vett - nem elhanyagolható - lemaradást. Ezt a helyzetet rontotta tovább a korábban már említett két meghatározó üzem bezárása. Békés megyében a nyilvántartott álláskeresők 14,4%-a a Békéscsabai kistérségben él. A nyilvántartottak nagyobbik hányada (53%) a nő, életkorukra a év közöttiek túlsúlya 5

8 jellemző. A Békéscsabai kistérség településein élők közül nyilvántartott álláskeresőkre a régiós, és a megyei átlagnál is magasabb iskolázottsági szint jellemző. "Békéscsaba fóldrajzi elhelyezkedése miatt közlekedésfóldrajzi szempontból fontos szerepet tölt be (két országos főút csomópontj a, vasúti fővonal, közúti és vasúti határátkelő közelsége), s ez kiemelt jelentőségű a délkeleti régió gazdaságszervezése szempontjából. [...]A közúti közlekedésben meghatározó a 44-es főút (I. rendű) és a 47-es főút (II. rendű). A két főút a város belterületén a Szarvasi úti szakaszon közös nyomvonalon halad, ezzel gyűjti - elosztja nemcsak a városba érkező célforgalmat, hanem a régió környező településeire irányuló forgalrnat is. Románia közelségéből adódóan - két közúti átkelő felé irányultan - jelentős nemzetközi tranzitforgalom is terheli a város úthálózatát. [...] A város gyűjtőút-hálózata a városközpontban kiépült, míg a peremkerületekben néhány útvonal kiépítettsége nem megfelelő. Az utak nem megfelelő állapota az egész kistérségetjellemzi. [...] A helyi és a helyközi tömegközlekedést döntő többségében a KÖRÖS VOLÁN RT. járatai biztosítják. A járatok vonzáskörzete lefedi a város területét, a tömegközlekedés néhány külső terület kivételével megfelel az igényeknek." (Békéscsaba Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Programja MTA Regionális Kutatások Központja Békéscsabai Osztálya 2002.) 4. A BÉKÉSCSABAI KISTÉRSÉG KULTURÁLIS I KÖZMŰVELŐÉSI HELYZETÉNEK ELEMZÉSE A kistérségben található települések: Békéscsaba, Csabaszabadi, Kétsoprony, Szabadkigyós, Újkigyós, Telekgerendás. A Békéscsabai kistérségben található települések mindegyike más-más nagyságú, különböző adottságokkal rendelkezik. A megyeszékhelyi dominancia kifejezetten markáns, melyet tovább erősít a megyei jogú városi rang. A város ráadásul igen széles és szövevényes közművelődési intézményhálózattal is rendelkezik. Ezen okok miatt, ebben a fejezetben kifejezetten a kistérség kisebb településeinek (Csabaszabadi, Kétsoprony, Szabadkígyós, Újkigyós, Telekgerendás) és a megyeszékhely két - a program során kiemelten kezelt peremkerületének (Mezőmegyer, Gerla) - kulturális, közművelődési helyzetét tárgyaljuk. Az elemzés alapja a 200S-2009-ben végzett értékfeltárás, melyet a KÖZKINCS programhoz csatlakozott települések szakemberei végeztek a Békéscsabai Kulturális Központ Civil Irodáj ának koordinálásával. 4.1 Akistérségben működő kulturális intézmények helyzetének összegzése A vizsgálat települések,_ településrészek közül Gerlán és Szabadkígyóson Általános Művelődési Központ, Ujkígyóson és Kétsopronyban művelődési ház és könyvtár, Mezőmegyeren művelődési ház, Csabaszabadiban és Telekgerendáson közösségi színtér működtetésével látjael az önkormányzat közművelődési feladatait. Az intézmények (közösségi színterek) minőségében leromlott, elfogadható és jó állapotú épületet is. is nagyok az eltérések. Találunk erősen A technikai ellátottság színvonala Gerla, Mezőmegyer és Újkígyós esetében jó, Kétsoprony és Szabadkigyós esetében elfogadható és Telekgerendáson gyenge. 6

9 E-maiI elérhetősége 4 kulturális intézménynek - Gerla, Mezőmegyer, Újkígyós, Szabadkígyós - van és csak a Mezőmegyeri Arany János Művelődési Ház rendelkezik saját honlappal. Az intézményekben (közösségi színtéren) főállásban foglalkoztatottak száma összesen 8 fő,: Mezőmegyeren 2 fő, Szabadkígyóson: 2 fő, Újkígyóson: 4 fő. A többi település(rész)en nem foglalkoztatnak főállású közművelődési szakembert. A kístérségben 5 településen találhatunk a nyilvános könyvtári jegyzéken szereplő könyvtári szolgáltatást. A kistérség kulturális intézményeinek helyzetét összegezve megállapítható, hogy a települések adottságaitól (demográfia, infrastruktúra, történelem, hagyományok...) függően változó. A legjobb ellátottságot infrastruktúra, humán erőforrás, technikai eszközeilátottság tekintetében Újkígyóson találunk. Csabaszabadiban kiemelkedő a kulturális civil szervezetek, kisebbségi önkormányzat tevékenysége. 4.2 Civil szervezetek, informális közösségek A civil szervezetek száma jelentős a településeken, Csabaszabadiban 4, Szabadkígyóson ll, Újkígyóson 27, Telekgerendáson 9, Kétsopronyban 6, Mezőmegyeren 3, Gerlán 2 szervezet működik. A bejegyzett civil szervezetek számánál magasabb a kistérségben a kulturális tevékenységet folytató informális közösségek, amatőr művészeti csoportok, alkotó közösségek száma. 6 településen működik nyugdíjas klub, amelyek majdnem mindegyikének van amatőr művészeti csoportja - népdalköre. Kiemelhető: a gerlai Május l Nyugdíjas Klub hagyományőrző énekkar, Mezőmegyeren az Arany Szinjátszó Kör, a Csabaszabadiért Egyesület Szlovák Pávakör, Szabadkígyóson a Vadvirág Pávakör, Újkígyóson a Foltvarró Szakkör, Kétsopronyban a Horenka Hagyományőrző Népdalkör, Telekgerendáson az Örökifjak Nyugdíjas Csoport -tevékenysége. A legtöbb kulturális tevékenységet folytató informális közösség Újkígyóson működik: 5. (Borostyán Bábcsoport, Tengelic Énekegyüttes stb.) A kistérségben kiemelkedik az újkígyósi Ipoly Arnold Népfőiskola kulturális tevékenysége, amely honismereti és helytörténeti táborok, kiállítások szervezésével foglalkozik, kiadványokat jelentet meg és néprajzi, honismereti, helytörténeti kutatásokat végez. Ugyancsak jelentős az Újkígyósért Közalapítvány szakterületen végzett munkája is. Ezen a településen találjuk a legtöbb civil szerveződést, szám szerint 27-et. Csabaszabadiban 4 civil szervezet működik. A település lélekszámához viszonyítva aktív a közösségi élet. Ki kell emelni a Csabaszabadiért Egyesület egész települést átfogó, közművelődési, közéleti tevékenységét. Az Egyesület együttműködési megállapodást kötött az önkormányzattal, többek között a kulturális tevékenység ellátására is. Az egyesület támogatása mellett több informális csoport is működik a településen, melyek tevékenységüket tekintve igen változatosak, de kivétel nélkül kulturális területen tevékenykednek. Gerlán mindössze két bejegyzett civil közösség található, melyek egyike sem folytat kulturális tevékenységet (Gerlai Sportegyesület, Gerlai Polgárőrség Közhasznú Szervezet). Érdemes 7

10 azonban megemlíteni a mintegy 60 tagot számláló, hagyományőrző tevékenységet folytató, énekkarral, természetjáró közösséggel is rendelkező Május 1. Nyugdíjas Klubbot, mely ugyan nem bejegyzett szervezet, de tevékenysége meghatározó a perernkerület lakóinak életében. A mezőmegyeri Összefogás Mezőmegyerért Egyesület kulturális tevékenysége igen hangsúlyos a településrész életében. Amellett, hogy részt vesznek a hagyományos ünnepi alkalmak szervezésében, maguk is szerveznek - részben hagyományteremtő szándékkalünnepségeket, megemlékezéseket. A településrészen felnőtt színjátszókör és pávakör is működik. Kétsopronyban 6 civil szerveződés működik, melyek közül a Guzsalyas Képzőművészeti Alapítvány a leghangsúlyosabb. Legfőbb célja a nemzeti kulturális tárgyi örökségünk, kézműves hagyományaink, népművészeti értékeink megőrzése, ápolása, illetve arrnak az ifjúság számára történő megismertetése, átadása. Itt is működik hagyományőrző népdalkör, de Citera Kör is. Telekgerendáson 9 civil szervezetet találtunk, ám ezek jelenleg változáson mennek keresztül, mely során valószínűleg két szervezet is megszünteti működését, más szervezeteknél vezetőváltás van folyamatban. A legnagyobb jelentőséggel jelenleg a Telekgerendásiak Egészségéért Közalapítvány bír. 4.3 Folyamatos művelődési alkalmak, rendezvények a településeken A Békéscsabai Kistérség településein, településrészein viszonylag magas az informális, elsősorban kulturális, művészeti tevékenységet folytató közösségek száma. Ezek nagy része nyugdíjasokat tömörítő hagyományőrző csoport, főként pávakörök, énekkarok. Több, szlovák hagyományokat ápoló csoportot is találunk, hiszen a térségben magas a szlovák gyökerekkel rendelkező lakosok száma. A másik legmeghatározóbb tevékenység a népművészeti gyökerek, hagyományok feltárása, ápolása. A stratégia ezen részének alapjául szolgáló felmérés értékelése során meg kellett állapítanunk, hogy a településeken elenyésző számban találtunk csupán iskolán kívül működő, a gyermek korosztályt célzó szerveződést, informális közösséget. Ezt a korosztályt leginkább a falunapok, rendezvények alkalmával szólítják meg. Hangsúlyos azonban a nyugdíjasok aktív közösségi élete, elsősorban hagyományőrző tevékenysége. Mint azt az országos felmérések is mutatják a legjelentősebb rendezvények főként nemzeti ünnepek, ünnepkörök köré szerveződnek. A kístérség minden településén varrnak hagyományosan visszatérő, tavaszi- őszi bálak, nyugdíjasoktalálkozója, karácsonyi ünnepség, gyereknap, népdalkörök találkozója, szilveszteri rendezvények, farsang, ünnepkörhöz kapcsolódó kézműves játszóházak. Minden településnek van nagy, - egy vagy több napos - szinte az egész lakosságot megmozgató kulturális rendezvénye: Gerlán, Újkígyóson, Telekgerendáson Falunap, Mezőmegyeren Gazdanap, Csabaszabadiban Szabad(i) Nap, Szabadkígyóson a Kigyósi Kastélyjátékok, Kétsopronyban a Szent István Falunapok. A fentiek közül a látogatottságot, kulturális "étlapot" tekíntve kiemelkedik a szabadkígyósi rendezvény. 8

11 4.4 Helyi nyilvánosság Akistérségben nyilváoos internet hozzáférési lehetőség a helyben élő lakosság számára 5 településen van a kulturális intézményekben, közösségi színtéren (Csabaszabadiban és Gerláo nincs), ezek közül 3 településen - Szabadkígyós, Újkígyós, Telekgerendás - található e Magyarország pont hozzáférés. A 6 település(rész)ből 4 helyen van helyi ujsag: Mezőmegyeren a művelődési ház által szerkesztett Arany Harsona, Szabadkígyóson a Krónika, Újkígyóson az Újkígyósi Publikáló, melyek havi rendszerességgel jelennek meg. Csabaszabadiban a Zrnko-Magocska című lapot civil szervezet jelenteti meg (Csabaszabadiért Egyesület). 3 településen ingyenesen jutnak az ott élők a sajtótermékhez, Újkígyóson pénzért árulják. A kístérségben 5 település(rész)en van kábeltelevízió. 4.5 Épített és természeti örökség A kístérség igen gazdag az épített örökség és a természeti értékek tekíntetében: kastélyok, parkok, emlékművek, horgásztó található a mikro-régióban. Közülük kíemelkedik Szabadkígyóson a Wenckheim kastély és Park, Csabaszabadiban a Beliczey Kastély és Gerláo a Wenckheim kastély, amely romos állapotban van, csak a templom használható. Újkígyóson a Vincellérház és Filagóriaa legjelentősebb. A természeti értékek közé sorolható a póstelekí kastélypark, az Ó-gerlai Kovácsi erdő, Kígyósi Puszta, Csabaszabadiban a Horgásztó és Telekgerendáson a Kunhalom. a 5. BÉKÉSCSABA KULTURÁLIS / KÖZMŰVELŐÉSI KÍNÁLATÁNAK BEMUTATÁSA Békéscsaba kulturális kínálata meglehetősen sokszínű, mely adódik természetesen a megyeszékhelyi és a megyei jogú városi létből. Igen magas a civil szervezetek száma, de természetesen annál is magasabb az informális közösségek száma. A megyei intézmények jelenléte megkerülhetetlenül befolyásolja a város kulturális életét, még ha tevékenységüket elsősorban nem is a városban fejtik ki. A Békéscsabai Kulturális Központ létrejöttével a megyei szintű intézményi háttér mellett megjelenik egy kímondottan a Békéscsabai Kístérséget támogató és több kístérség összefogását célzó, széles kulturális és immár képző tevékenységet folytató intézmény. Ebben a fejezetben tárgyalnunk kell tehát a megyeszékhelyi kulturális szereplők mellett, ha nem is mélységeiben, de említés szintjén mindenképpen, a megyei fenntartású, hatókörű szervezeteket, intézményeket is. Mindazonáltal ezek alakulását a rendszerváltásig csupáo felsorolás szintjén említjük. 5.1 Előzmények avárosi Könyvtárból megalakításra kerül a Békés Megyei Könyvtár átadásra kerül a Balassi Bálint Kultúrotthon a Balassi Művelődési Otthon és a Békés Megyei Népművelési Tanácsadó összevonásávallétrejön a Békés Megyei Művelődési Központ 9

12 1969- felépül és működni kezd a Kulich Gyula Ifjúsági és Úttörőház, jogutódja az Ifjúsági Ház és Általános Társaskör létrejön az Arany János Művelődési Ház, a Lencsési Közösségi Ház és a Békési Úti Közösségi házak megalapításra kerül a Munkácsy Emlékház megnyílik a Szlovák Kultúra Háza Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat létrehozza a iáktanya Közalapítványt, mely működteti a iáktanya Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodát megnyílik a Jankay Gyűjtemény és Kortárs Galéria átadásra kerül a Gerlai Általános Művelődési Központ megalakul a Békés Megyei IBSEN Oktatási, Művészeti és Közművelődési Nonprofit Kft. Kulturális Irodája és többszöri átalakítást követően Békés Megyei Tudásház és Könyvtárat létrejön a Békéscsabai Kulturális Központ több íntézmény összevonásával 5.2 A békéscsabai kulturális intézmények helyzetének összegzése Békéscsaba város kulturális életében a legjelentősebb előremozdulás a rendszerváltás után indult el. A szolgáltatások differenciáltabbak lettek, színvonalnk, kínálatuk nőtt. A korábbi Kulich Gyula Ifjúsági és Úttörőház Általános Társaskör szélesebb feladatvállalással. jogutódjaként létrejött az Ifjúsági Ház és A Lencsési lakótelepi településrészen megnyílt a Lencsési Közösségi Ház, a mezőmegyeri peremkerületen az Arany János Művelődési Ház, míg részben Schéner Mihály munkásságának ápolására, közművelődési tevékenységet ellátva létrejött a Békési Úti Közösségi Házak ben ehhez a rendszerhez csatlakozott a Gerlai Általános Művelődési Központ, felvállalva a centrumtól távol eső városrész kulturális igényeinek kíelégítését. Ezzel a folyamattal a helyi közösségek elvárásaihoz igazodó rendszer jött létre, Békéscsaba kulturális szolgáltatásainak önkormányzati feladatvállalással való ellátása mind a központi mind a nagyobb kerületek szintjén megvalósult után, a demokrácia adta lehetőségek, a jogszabályi környezet egyre több működtetési formát tett lehetővé: így a korábbi városi és megyei fenntartású intézmények mellé közalapítványok, közhasznú társaságok, magánvállalkozások által elvégzett kulturális szolgáltatások csatlakoztak. Így jött létre 2000-ben iáktanya Közalapítvány által működtetett iáktanya Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda, 2003-ban pedig a Jankay Közalapítvány működtetésében a Jankay Gyűjtemény és Kortárs Galéria szeptemberében a Békés Megyei Művelődési Központ jogutódjaként létrejött a Békés Megyei IBSEN Oktatási, Művészeti és Közművelődési Nonprofit Kft. Kulturális Irodája, melynek feladata Békés Megye kulturális intéznlényeinek, kultúrával foglalkozó civil szervezeteinek segítése, továbbképzéseinek szervezése. A korábbi Művelődési Központ rendezvényeinek, tevékenységeinek egy részét is a Kulturális Iroda vette át. A Kulturális Iroda jelenleg a Békés Megyei Tudásház és Könyvtár épületében újonnan kialakított helységekben működik, de felújítás, átalakítás alatt áll számukra a város szívében egy a Jókai Színházzal várhatóan közös használatba kerülő épület január l-jén megalakult a Békéscsabai Kulturális Központ a város művelődési házainak összevonásával. Az Agóra-pályázat keretén belül az intézmény központi épülete megújul: 10

13 multifunkcionális közösségi térként látja el kibővült feladatkörét, ezen belül több kistérség kulturális tevékenységet is folytató civil szervezeteinek, kulturális együttműködéseinek összefogását, segítését. A 2009-es esztendőben indult meg a Központ képzési palettájának kíépítése, illetve az akkreditációs folyamat. Az intézmény a következő tagintézmények egyesítésével jött létre: Békéscsabai Ifjúsági Ház, Lencsési Közösségi Ház, Arany János Művelődési Ház, Békési Úti Közösségi Házak, Mezőmegyeri Fiókkönyvtár, Munkácsy Emlékház, Tourinform Iroda. 5.3 Civil szervezetek, informális közösségek Békéscsabán közel 400 bejegyzett nonprofit szervezet található. Ebből cél szerinti besorolás alapján a kulturális terűleten működő civil szervezetek száma kb 70. e elmondható, hogy majd minden szervezet végez kulturális/közművelődési tevékenységet is - előadások, képzések, estek, klubok, közösségi akciók, szabadidős tevékenységek szervezésével. A megyeszékhelyen meghatározó a civil szervezetek jelenléte, melyek egy része megyei, egy része városi hatáskörrel bír, de találunk kifejezetten településrészek életét meghatározó szervezetet is. A bejegyzett szervezetek számánál jóval magasabb az informális közösségek száma. A civil szervezetek között természetesen megtaláljuk a hagyományőrző tevékenységet, és a népművészeti tevékenységet folytató szervezeteket is, de a mentálisan sérűltek, vagy szociálisan hátrányos rétegek érdekeit képviselő szervezeteket is. Több civil szervezet által működtetett kulturális intézmény, közművelődési színtér is működik a városban, melyek megkerűlhetetlenek a város kulturális életében. Informális közösségek tekintetében szinte lehetetlen teljes képet adni. A teljesség igénye nélkül tehetünk kísérletet a tevékenységek felsorolására: klasszikus és populáris, vagy éppen rétegzenét játszó együttesek; sporttevékenységet folytató csoportok; rejtvényklub; színjátszó körök; énekegyüttesek, énekkarok; hagyományőrző szervezetek; művészeti, népművészeti csoportok; táncegyüttesek; nyugdíjas klubok, stb. 5.4 Folyamatos művelődési alkalmak, rendezvények Békéscsaba város nem rendelkezik saját fenntartású művészeti intézménnyel, sem az előadóművészeti, sem az alkotóművészeti ágban. Nincs saját színháza, bábszínháza, vagy hivatásos művészeti együttese, ennek ellenére nem kell nélkülözni a színházat és a bábszínházat, mert Békéscsabán működik a Békés Megyei Jókai Színház és a Békés Megyei Napsugár Bábszínház is. Békéscsaba nem rendelkezik közgyüjteményi intézménnyel (múzeum, könyvtár, levéltár) sem, de a lakosság ellátását biztosítja a Munkácsy Mihály Múzeum és a Békés Megyei Könyvtár és Tudásház, illetve a Békés Megyei Levéltár szolgáltatásainak igénybevételével. A megyei kulturális intézményekkel történő együttműködés a lakosság művelődési lehetőségeinek színesítését szolgálja. A megyeszékhely kulturális kínálata színes képet mutat. A város számos kulturális intézményében szinte minden nap nyílik lehetőség valamilyen kulturális eseményen való részvételre. Kiállítások, színházi előadások, koncertek, rendezvények várják a város és a környező települések lakosságát. A kínálat igyekszik minden korosztály, társadalmi réteg II

14 igényeit kielégíteni. A közművelődési intézmények számos civil szervezetnek, info=ális közösségnek biztositanak teret tevékenységűkhöz, támogatják elsősorban szellemi, szakmai tőkével, lehetőség szerint anyagiakkal is, ezen csoportokat. A város programjai között a magaskultúra kedvelői éppúgy válogathatnak, mint a tömegkultúra fogyasztói. A kulturális kinálat meghatározó tényezőivé vált néhány nagyrendezvény, melyek némelyike mára országos hírűvé vált, s nagymértékben hozzájárul a megyeszékhely turisztikai vonzerejének növeléséhez. Ezen rendezvények egy részét magánvállalkozásban szervezik. Ilyen a Csabai Kolbászfesztivál (Csabai Rendezvényszervezés Kft.), a Városházi Esték (Csabai Garabonciás Alapítvány), vagy a Csabai Csülökparádé és Sörfesztivál (Bora-Patrik Kft.). Te=észetesen nem lehet figyelmen kívül hagyni a Békéscsabai Kulturális KöZpont által szervezett Tavaszi Fesztivált és a Zenit Fúvósfesztivált (nemzetközi) sem. Békéscsaba több országos, nemzetközi művészeti találkozó, verseny helyszínéül is szolgál (pl.: Nemzetközi Bábfesztivál). 5.5 Helyi nyilvánosság A megyeszékhelyen egy napilap jelenik meg rendszeresen. A Békés Megyei Hirlap szerkesztősége a városban található, de maga a lap az egész megyében elérhető. Aktualitásokkal, napi eseményekkel foglalkozik elsősorban. A lakosság ingyenesen kapja kézhez a Csabai Mérleget, mely az önko=ányzat lapja, s mint ilyen, elsősorban a közgyűlés munkájáról számol be, valamint a közintézmények legfőbb megjelenési fóruma. A megyeszékhelyen jelenik meg továbbá egy irodalmi, művészeti folyóirat, a Bárka. és társadalomtudományi Az írott sajtó palettáját szélesíti két intemetes portál (BEüL, Hír6), melyek elsősorban közéleti, helyi témákkal foglalkoznak. Mindkét portál rendelkezik fórummal, így interaktív, s a lakosság által kedvelt fo=áját biztosítja a véleménynyilvánításnak. Az oldalakon aktív lakossági jelenlét figyelhető meg. A Csaba Televízió elsősorban a város életét érintő kérdésekkel foglalkozik, de több megyei témákat feldolgozó műsort is készítenek, mely szintén a megyei jogú városi rang közvetlen következménye. 5.6 Épített és természeti örökség "A város te=észeti értékeinek védetté nyilvánítása 1985-ben kezdődött el két fa-matuzsálem kapcsán. A te=észetvédelmi mozgalomban elkötelezett szakemberek számának növekedése, a társadalom szemléletének változása következtében 1989-ben további 18 kisebb terület, fasor, egyedülálló fa vált védetté. Az ekkor jogi oltalom alá vont területek, objektumok a következők: Világháborús hősi temető Gyóni Géza U.-i ezüstjuhar fasor - nagyrészt tönkrement, kiszáradt, felkopasztották Kinizsi U.-i japánakác fasor - egyes egyedek csúfosan legallyazva 12

15 Széchenyi liget és mellette az izraelita temető - elhanyagolva a liget műszaki építményei Réthy P. Kórház kertje Vásárhelyi Pál Műszaki Szakközépiskola kertje - (Gyulai út ) eák u.-i hársfasor - helyenként erősen csonkítva r. Becsey Oszkár u.-i nyírfasor - kihalófélben Árpád sori fasorok és az Árpád liget maradványa - veszélyben a strand növényállománya Lencsési úti tölgyfasor - fogyatkozóban, sok elhalt egyed a magas területfeltöltés miatt Fényesi tölgy - magányos fa Fiala-csárdai tölgyfacsoport az Élővíz-csatornaés parti sávja Veszelytől Sikonyig - változatos, sok fafajjal Nagyrét, tanya kocsányos tölgye - magányos fa az Élővíz-csatorna- Sikonyi botoló rnzei - kiöregedőben, eltűnőben Bandika-fa, szürkenyár facsoport Cimbora-fa, szüfkenyár - magányos faóriás Veszelyi tölgyfa-csoport - útépítés áldozatai, jórészt eltűntek Gerla, kastélypark - beszűkült, maradványát óvatosan kell ápolni Póste1ek, kastélypark - fokozott figyelmet kell ráfordítani! A puszta felsorolásból kitűnik, hogy valamennyi védelem alatt álló terület, objektum a növényzete - sőt csupán a növények életkora, méretei alapján - miatt "érdemelte ki" a védelmet. [...] Békéscsaba mai sajátos településszerkezetét (más városokhoz hasonlóan) a természetföldrajzi viszonyok, a gazdasági-társadalmi és a technikai fejlődés, illetve az ezek hatására bekövetkező népességnövekedés és a gazdálkodási-néprajzi hagyományok együttesen alakitották ki. A város településszerkezetében, építészeti és egyéb kulturális örökségében leginkább az elmúlt két-három évszázad története, építő és természetátalakitó munkája tükröződik. [...] 1777-ben készült el az áruszállítást is segítő Élővíz-csatorna és 1860 között pedig a Körösök szabályozására került sor, aminek során a város határában számos holtágat és belvízelvezető-csatornát alakítottak ki. [...] Az 1717/18. évi újratelepítés utáni évtizedekben a népesség lélekszáma gyorsan növekedett. Az 1840-es években 20 ezret meghaladó lakosságával Közép-Európa legnagyobb falujaként tartották számon. A városiasodás inkább a XIX. század utolsó harmadától indult meg. Ebben nagy szerepet játszott a vasútépítés és Békéscsaba vasúti csomóponttá válása. A mai városképet meghatározó épületek jelentős részét (az egyházi jellegűek többségének kivételével) is az elmúlt egy-másfél évszázadban emelte a közösség, vagy pedig egyének, gazdasági érdekcsoportok. A hivatalosan 1918 óta városi jogállású település 1950-ben lett megyeszékhely. A város közigazgatási területén a második világháború alatti években több mint 50 ezren, a nyolcvanas évek közepén pedig mintegy 70 ezren éltek. [...] A város újkori történetében jelentős szerepet játszanak a történelmi Magyarország északi részéről, a mai Közép-Szlovákiából származó szlovákok (tótok), illetve leszármazottaik is, akiket Csaba alapítónak tekinthetünk. A szlovák népi építészet számos emléke (podsztyenás házak) látható még a bel- és külterületen. Ugyancsak számos új (a hetvenes-nyolcvanas 13

16 évektől épült) lakóházon, középületen fedezhetők fel városszerte a népi épitészet motívumai. Békéscsabát más népesebb alföldi településekhez hasonlóan a mezővárosokhoz közé soroljuk. A két világháború közötti évtizedekben a lakosság több mint negyede élt külterületen, tanyákon. Jelenleg azonban már csak öt százalék körüli az arányuk. [...] A város szerkezetét módosították a településegyesítések (Mezőrnegyer, Gerla) Békéscsabához történő csatolása is. [...]A város építészeti örökségének része a 12 műemlék, továbbá a 67 helyi védettség alatt álló épület, amelyek meghatározzák a mai városképet is. Az örökség fontos részét képezik az egyházi épületek, a temetők a hozzátartozó síremlékekkel (evangélikus nagytemplom és kistemplom, evangélikus parókiák, a jaminai róm. kat. templom stb.), továbbá a város középületeinek jelentős része (Városháza, Jókai színház, Evangélikus gimnázium) is. A megőrzendő értékek között szerepelnek az egykori nemesi kúriák (Beliczey) éppúgy, mint a lakóházak (Békési út, Garay utca ) és tanyák (Gajdács tanya). A műemlék és a helyi védettséget élvező épületek jegyzékének "felújítása "folyamatosan történik. [...] Békéscsaba sajátos hangulatát településszerkezete és az elmúlt két évszázad alatt emelt épületek, épületegyüttesek alakították, illetve alakítják ki." (Békéscsaba Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Programja MTA Regionális Kutatások Központja Békéscsabai Osztálya 2002.) 5.7 Békéscsabai kiállítóhelyek, egyéb kulturális színterek "Közérdekű muzeális gyűjtemény a Jankay Tibor Művészeti Közalapítvány által működtetett intézmény, a Jankay Tibor Gyűjtemény és Kortárs Galéria. Végleges elhelyezésének ügye folyamatosan napirenden van. [...] Gyűjtemények állandó kiállítására szolgál Schéner Mihály Kossuth-díjas művésznek, Békéscsaba díszpolgárának a Békési Úti Közösségi Házak által gondozott meseházi gyűjteménye. Közérdekű muzeális kiállítóhely az Ifjúsági Ház és Általános Társaskör intézményegységeként működő Munkácsy Emlékház. Itt látható a Magyar Nemzeti Galéria díjmentesen rendelkezésre bocsátott múzeumi letéti állománya, melyhez az eredeti Omaszta hagyaték biztosít hangulatában is megfelelő miliőt." (Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának kulturális stratégiája ) A nem önkormányzati fenntartású közösségi intézmények (Vasutas Művelődési Ház és Könyvtár, Szlovák Kultúra Háza, iáktanya) szerves részei a városi közművelődésnek, főként egy-egy társadalmi réteg, csoport igényeit elégitik ki. Ezen szervezetekkel a városi önkormányzat közművelődési feladat ellátási szerződést kötött. Tevékenységükkel emelik a város kulturális életének színvonalát, színesítik a kulturális kinálatot. Balassi Bálint Magyar Művészetek Háza - a Balassi Közalapítvány működtetésében oktatási és közművelődési feladatot ellátó intézménynek ad otthont. Itt működik a nagy hagyományokra visszatekintő Balassi Táncegyüttes is. A város kulturális életében nagy szerepet játszanak a magánkézben lévő, kifejezetten kulturális tevékenységet vagy kulturális tevékenységet is folytató létesítmények. 200 I novemberében nyitotta meg kapuit a Csaba Center, mely elsősorban természetesen bevásárlóközpont, ám számos kulturális rendezvénynek ad otthont, s maguk is szerveznek rendezvényeket. A Csaba Center épületében működik a város egyetlen mozija (a rendszerváltás előtt kettő volt: Phaedra, Terv Mozi), s szintén itt bérel helységet a Jankay Közalapítvány a Jankay Gyűjtemény és Kortárs Galéria számára. A mai Phaedra Kulturális Központ a korábbi Phaedra Mozi helyén áll, s szintén magánkézben van. 14

17 A megyeszékhely életében fontos szerepet töltenek be a Megyei Önkormányzat által működtetett intézmények. Így a Jókai Színház és a 2005 januárjától működő Békés Megyei Napsugár Bábszínház, a Munkácsy Mihály Múzeum és a Békés Megyei Tudásház és Könyvtár tagadhatatlanul nagy befolyással bír a város és a kistérség kulturális életére egyaránt. 15

18 Önkormányzati fenntartású közművelődési intézmény, n I I iáktanya Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda (iáktanya Közalapitvány) I Önkormányiati fenntartású, több célú, közművelödési feladatot is ellátó intézmény I ~ (Gerlai Általános' Művelőaési Központ. Balassi Bálint. Magyar Művészetek Háza (Balassi J<özalapitvány!. KözalapítvánYi működtetésű r 'Jankay', '1, G~jtemény és.kortá\s, (Jankay Galé\ia, alapítvány!; r;;c; (.Közművelődési ~ 1::"::~'p!~~11~~mi~.~~~i ; r J :J uaományos IsmeretfeljesztÖ, Társulat I I Korlátolt felelősségű társaság,ált~i müköd,tetett, közművelődési szolgáltató Filharmónia Kelet Magyarország Nonprofit Kft. (','" ", r Munkácsy Mihály Muz~ul1l Megyei fenntartás ú intézmények h. Békés Megyei Jókai Színház Napsugár. Bábszinház h Békés Megyei Ibsen Nonprofit Kft, Kulturális Irodája r, ~,h,., 1S;~~~~==L=e=nc[s:é:Si==~=~I~J:am:Lin-a"'i--'l '""'. '-:- Fiókkönyvlár Fiókkönyvtár 16

19 6. SWOT MÁTRIX Intézményi háttér Erősségek (belső) Gyengeségek (belső) - széles megyeszékhelyi kínálat megyel, - átalakulóban lévő megyeszékhelyi kistérségi feladatellátással közművelődési színterek miatt fellépő bizonytalanságok - kevés városi fenntartású intézmény - egyenlőtlenségek a kistérség településein a közművelődési színterek minőségében, infokommunikációs lehetőségeikben Lehetőségek (külső) Veszélyek (külső) - átalakuló megyeszékhelyi közművelődési - felerősödő megyeszékhelyi dominancia! színterek multifunkcionalitása, feladatkör-, aránytalan túlsúly a szerepvállalásban hatáskörbővités - a megyei intézményekkel, egyéb szervezetekkel való együttműködések Szakmai tudás Erősségek (belső) Gyengeségek (belső) - a meglévő szakemberek tudása - nem minden település rendelkezik - szakemberek részvétele a programban közművelődési szakemberrel Lehetőségek (külső) Veszélyek (külső) - képzési kínálat bővítése - tovább erősödő megyeszékhelyi - új, kístérségi feladatok kíalakításának dominancia lehetősége az intézményi változások kapcsán - szakemberek elvándorlása C' lvi'1' lelenl' et Erősségek (belső) Gyengeségek (belső) - aktiv civil szervezetek - a területi széttagoltság nehezíti a - sokszínű civil paletta kommunikációt Lehetőségek (külső) Veszélyek (külső) - a helyi, kístérségi identitás megerősödése - aktivitás csökkenése az együttműködés - a civil szervezetek befolyásának erősödése során a térség kulturális életében - motiváció hiánya - az újtól való idegenkedés partnersegi.. kapcsolatok Erősségek (belső) Gyengeségek (belső) - létező partnerségek, szektorok közötti - aktivitás csökkenése az együttműködés együttműködések során Lehetőségek (külső) Veszélyek (külső) - a partnerség erősíti a sikeres pályázatok - folyamatok megtorpanása lehetőségét - átfedések a feladatellátásban - meglévő kapcsolatok, együttműködések továbbfejlesztése - szektorok közötti együttműködések felerősödése 17

20 An yagl'lh'" e etosegek Erősségek (belső) Gyengeségek (belső) - a meglévő lehetőségek maximális - alacsony szponzorációs lehetőségek kihasználása - megyeszékhelyi intézmények pályázati lehetőségei Lehetőségek (külső) Veszélyek (külső) - közös pályázatok - forráshiány - finanszirozási csomagok kidolgozása - települések rendezvényeinek tematizálása, közös szponzor keresése " konzorciumi együttműködések E ;gye'bt' enyezo"k Erősségek (belső) Gyengeségek (belső) - helyi hagyományok ápolására irányuló - gyenge marketing törekvés - motiváció hiánya - meglévő épített és te=észeti értékek Lehetőségek (külső) Veszélyek (külső) - turisztikai vonzerő növelése a meglévő - az érdeklődés hiánya értékek felhasználásával - rossz megközelíthetőség " elöregedő, csökkenő lakosság 7. HELYZETÉRTÉKELÉS A békéscsabai kístérség életében nagyon hangsúlyos a megyeszékhelyi jelenlét. Kulturális szempontból is a legjelentősebb település Békéscsaba, bár a városi önko=ányzati intézmények száma alacsony, a megyei intézmények székhelye is a városban van, s így nagyban befolyásolják a kulturális, közművelődési kínálatot. A város és a megye intézményei jelenleg átalakulóban vannak. A városi fenntartású intézmények összevonását követően felerősödik a kístérségi szerepvállalás, esetleg több kístérség összefogása, hosszú távú együttműködések lehetősége kínálkozik. A kistérségben az előbbi okok miatt kulturális esélyegyenlőtlenségek alakultak kí, hiszen Békéscsaba szélesebb kínálattai, nagyobb lehetőségekkel gazdálkodhat, minta a kístérség többi település(rész)e. Az egyenlőtlenségek megszűlltetése, annak lehetőségei, eszközei folyamatos dilemmát jelentenek a szakemberek számára. A kístérség kulturális palettája meglehetősen sokszínű. Minden településen találunk néhány, a helyi identitás megerősítésében fontos szerepet betöltő, évi rendszerességgel megjelenő programot, közösséget. Mint azt az országos felmérések mutatják, a magyar társadalomra nagyon jellemző az ünnepi kultúra ápolása, így ebben a kístérségben is - főként a kístelepüléseken " elsősorban a nemzeti ünnepek, a vallási ünnepek és a népszokásokra épülő ünnepek megrendezése, az ezek köré szervezettnagyrendezvények megjelenése ajellemző. Megfigyelhető a nyugdíjas korosztály feltűnő aktivitása. Ezzel szemben a fiatalabb korosztályok megjelenése nem olyan markáns a programok és főleg az info=ális csoportok tekíntetében. A települések nagy részén a gye=ekeket az iskolai rendezvényeken keresztül szólítják meg csupán. A fiatal felnőttek és a középkorosztály számára pedig szinte egyáltalán nem találunk kifejezetten őket célzó tevékenységeket, csoportokat. Te=észetesen a falunapok és a nemzeti ünnepek minden korosztályt megcéloznak, de ezek elsősorban családi 18