Részletes beszámoló a terrorizmus és az erőszakos szélsőségesség elleni fellépést célzó közelmúltbeli, illetve tervezett tevékenységekről

Átírás

1 Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, december 20. (OR. en) 14260/16 ADD 1 EXT 1 JAI 924 CT 1 CFSP/PESC 914 COSI 183 COPS 333 ENFOPOL 400 COTER 111 SIRIS 155 FRONT 436 CATS 87 EDUC 360 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy: a terrorizmus elleni küzdelem uniós koordinátora a Tanács Az Európai Tanács által kialakított, terrorizmus elleni program végrehajtása Részletes beszámoló a terrorizmus és az erőszakos szélsőségesség elleni fellépést célzó közelmúltbeli, illetve tervezett tevékenységekről Tartalomjegyzék I. A POLGÁROK BIZTONSÁGÁNAK GARANTÁLÁSA Információmegosztás és operatív együttműködés A külső határok ellenőrzése Tűzfegyverek és robbanóanyagok /16 ADD 1 EXT 1 ok/kk 1

2 4. Biztonsági szolgálatok A terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem A hálózat- és információbiztonságról szóló irányelv E-bizonyítékok II. A RADIKALIZÁLÓDÁS MEGELŐZÉSE ÉS AZ ÉRTÉKEK MEGÓVÁSA A radikalizálódással foglalkozó uniós információs hálózat (RAN) Kiválósági központ Internet Büntető igazságszolgáltatási fellépés a radikalizálódás ellen A radikalizálódás oktatás révén való megelőzése, a tolerancia előmozdítása és küzdelem a hátrányos megkülönböztetés, a rasszizmus és az idegengyűlölet ellen III. EGYÜTTMŰKÖDÉS NEMZETKÖZI PARTNEREINKKEL A közel-keleti és észak-afrikai térség (MENA), valamint Törökország Nyugat-Balkán A Száhel-övezet és Nigéria Multilaterális tevékenység és tematikus külső szerepvállalás /16 ADD 1 EXT 1 ok/kk 2

3 I. A POLGÁROK BIZTONSÁGÁNAK GARANTÁLÁSA 1. Információmegosztás és operatív együttműködés Az IB Tanács a áprilisi, júniusi (belügyminiszterek) és októberi (igazságügyi miniszterek) ülésén megvitatta, hogyan lehetne fokozni az információk megosztását. A Tanács 2016 júniusában, a holland elnökség alatt elfogadta az Ütemterv a bel- és igazságügyi területen alkalmazott információcsere és információkezelés javítására, beleértve az interoperabilitást biztosító megoldásokat is című dokumentumot, amely intézkedések egész sorát tartalmazza. A intézkedés (3. fejezet) végrehajtásának állása című elnökségi jelentés (12286/1/16 REV 1) részletes áttekintést nyújt az ütemterv terrorizmus elleni küzdelemmel foglalkozó részének végrehajtásáról. Europol Az Európai Parlament április 13-án elfogadta a évi uniós költségvetés módosítására irányuló európai bizottsági javaslatot, amelynek célja, hogy az ECTC támogatása érdekében növeljék az Europol rendelkezésére álló munkaerőt. A költségvetés-módosítás finanszírozást biztosított az Europol-személyzet létszámának növeléséhez, amelynek keretében a meglévő személyzet további 25 ideiglenes alkalmazottal, 5 szerződéses alkalmazottal és 5 kirendelt nemzeti szakértővel egészült ki (azaz a létszám összesen 35 fővel nőtt). A felvételi eljárások többsége már lezárult, a fennmaradók pedig várhatóan a következő hetekben befejeződnek. A biztonsági unióval kapcsolatos következő lépésekről szóló, szeptember 14-i bizottsági közleményt 1 követően az Európai Bizottság az Europollal részletes igényfelmérést végzett, és módosított költségvetési javaslatot terjesztett elő a évre, amelyben további 20 létszámtervi álláshely létrehozását javasolja az ECTC-n belül. Mindazonáltal a személyzet jelenleg javasolt létszáma (az említett 20 álláshelyet is beleértve) 11 álláshellyel még mindig elmarad az Europol igazgatótanácsa által az Europol egészére nézve januárban megállapított létszámtól. 1 Fokozott biztonság a mobilitás korában: a terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos információcsere javítása és a külső határok megerősítése, COM(2016) 602 final /16 ADD 1 EXT 1 ok/kk 3

4 A Bizottság a szeptember 14-i közleményében kiemeli annak jelentőségét, hogy kialakítsák a bűnüldözés és a hírszerzés közötti megerősített együttműködést lehetővé tevő gyakorlati megoldást. Felszólítja a tagállamokat, hogy osszák meg egymással az e területen szerzett tapasztalataikat és a levont tanulságokat. Az ECRIS-ről szóló tanácsi kerethatározat naprakésszé tétele A Bizottság január 19-én elfogadta a 2012-ben létrehozott Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszer (ECRIS) módosítására és fejlesztésére irányuló javaslatát. A javaslat célja, hogy a jelenlegi rendszert harmadik országbeli állampolgárokra is kiterjesszék, többek között az arra vonatkozó kötelezettség bevezetésével, hogy tárolni kell az elítélt harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó bűnügyi nyilvántartási információkat, például az ujjnyomatokat, valamint hogy az ilyen információkat meg kell osztani egymással a büntetőeljárások céljaira. A javaslat egy decentralizált rendszert irányoz elő, amely az elítélt harmadik országbeli állampolgároknak a ítélethozatal szerinti tagállam nemzeti bűnügyi nyilvántartásából származó ujjnyomatait tartalmazó kódon és találat/nincs találat keresési mechanizmuson alapul. Az IB Tanács június 9 10-i ülésén az eredeti bizottsági javaslatban szereplőtől eltérő olyan megközelítés nyert támogatást, amelynek keretében a harmadik országbeli állampolgárokra kiterjesztett ECRIS az ujjnyomatok és az alfanumerikus adatok tekintetében is centralizált rendszerként jönne létre. A Bizottság várhatóan az év vége előtt határozni fog arról, hogy javaslatot nyújtson-e be egy centralizált rendszerre vonatkozóan. Eurojust Az Eurojust képességeinek a terrorizmus elleni küzdelemben való jobb felhasználása terén pozitív trend figyelhető meg, jóllehet a javulás egy alacsony szintről indult, így a jelenlegi helyzet még mindig nem tükrözi a fenyegetettség mértékét. Az elmúlt években főként terrorizmussal kapcsolatos nyomozásokat és büntetőeljárásokat folytató tagállami illetékes hatóságok fordultak az Eurojusthoz segítségnyújtás iránti kérésekkel. Az Eurojust emellett felkérést kapott, hogy segítséget nyújtson több fontos és összetett, határokon átnyúló esettel kapcsolatban a terrorizmus elleni küzdelem terén ban a szeptember végi állás szerint összesen 47 terrorizmussal összefüggő ügyet vettek nyilvántartásba az Eurojustnál. Ez az ügyszám jelentős emelkedését jelenti a 2015-ös (összesen 41 ügy) és a 2014-es (összesen 14 ügy) évhez képest /16 ADD 1 EXT 1 ok/kk 4

5 Az Eurojust koordinációs eszközei hatékonynak bizonyultak az összetett jogi és gyakorlati problémák megoldása terén. Az Eurojust koordinációs ülésein egy adott ügyben érintett valamennyi ország bűnüldöző és igazságügyi hatóságai részt vesznek. Az ülések megbízható fórumok az információcseréhez, alkalmat nyújtanak a kölcsönös jogsegély iránti kérelmek végrehajtásának elősegítéséhez és/vagy koordinálásához, valamint a folyamatban lévő nyomozások és kényszerintézkedések (pl. körözési parancsok és elfogatóparancsok) koordinálásához. Az Eurojust 2016-ban (szeptember végéig) 15 koordinációs ülést tartott terrorizmussal kapcsolatos operatív ügyekben (2015-ben 15 ilyen ülésre került sor). Az Eurojust koordinációs központjai fokozott operatív támogatást nyújtanak a közös akciónapok során ban eddig még nem került sor a terrorizmus elleni küzdelemmel foglalkozó koordinációs központ felállítására (2015-ben egy ilyen volt). Az Eurojust továbbra is támogatást nyújtott a terrorizmussal kapcsolatos ügyeken dolgozó közös nyomozócsoportoknak: a szeptember végi állás szerint egy 2014-ben létrehozott, három 2015-ben létrehozott (ebből kettő új) és három 2016-ban létrehozott (egy új) közös nyomozócsoport működött. Nőtt azon információk mennyisége is, amelyeket büntetőeljárásokra és ítéletekre vonatkozóan, a 2005/671/IB tanácsi határozat alapján továbbítottak az Eurojustnak. A folyamatban lévő büntetőeljárásokra vonatkozó információk száma például jelentősen nőtt, de még mindig alacsony (2014-ben 30 esetre vonatkozóan állt rendelkezésre ilyen információ, 2015-ben 100 esetre, ban pedig a szeptember végi állás szerint 113-ra). Az Eurojustnak bejelentett, terrorista bűncselekményekkel kapcsolatos lezárt bírósági eljárások száma szintén nőtt, de továbbra sem teljes (a évi 180-ról 218-ra 2015-ben, összesen 513 személyt érintően, akik közül 85-en nők, szeptember végéig pedig 65 ilyen eset volt). Annak ellenére, hogy az Eurojustnál egyre több, terrorizmussal összefüggő üggyel foglalkoznak, az Eurojust üdvözli, hogy fokozottabb az információcsere az uniós tagállamok igazságügyi hatóságaival, és készen áll minden ilyen jellegű információ fogadására. A terrorizmussal kapcsolatos ügyek száma és az Eurojusthoz eddig beérkezett információk mennyisége nem tükrözi megfelelően a jelenlegi terrorfenyegetettség mértékét. Egyre több külföldi terrorista harcos térhet vissza az uniós tagállamokba azzal a céllal, hogy terrorizmussal összefüggő bűncselekményeket kövessen el. Ez a tény súlyos aggodalomra ad okot. Az Eurojust ezért arra ösztönzi az uniós tagállamok igazságügyi hatóságait, hogy a jogsegély iránti megkeresésektől függetlenül nagyobb mértékben éljenek a spontán információcserével, amely a nemzetközi együttműködés egy legális lehetősége, mindemellett alkalmasabbnak tűnik az információk gyors és hatékony áramlásának szükségessége szempontjából, és ezt az Eurojust is támogatja /16 ADD 1 EXT 1 ok/kk 5

6 Amint azt a 2005/671/IB tanácsi határozat előírja, az Eurojusthoz továbbítani kell a terrorista bűncselekmények ügyében folytatott büntetőeljárások és ítéletek adatait, valamint az említett bűncselekmények sajátos körülményeire és a más releváns ügyekkel való kapcsolatra, továbbá a kölcsönös jogsegély iránti megkeresésekre és a megkeresések végrehajtására vonatkozó információkat. A terrorista bűncselekmények ügyében folytatott büntetőeljárásokkal és ítéletekkel kapcsolatos információk ideértve a közvetett információkat is megosztásának köszönhetően a tagállamok különösen a terrorista bűncselekmények ügyében hozott ítéletekről szóló értesítők (TCM) révén jobban kihasználhatnák az Eurojust arra vonatkozó képességeit, hogy feltárja az egyes ügyek közötti összefüggéseket, továbbá élvezhetnék az Eurojust azon törekvésének előnyeit is, hogy folyamatosan összegyűjtse és elemezze a terrorista bűncselekmények ügyében folytatott büntetőeljárásokhoz kapcsolódó bevált gyakorlatokat és nehézségeket. Az Eurojust június án már a negyedik egymást követő évben rendezett találkozót az EU terrorizmus ügyében eljáró nemzeti kapcsolattartói számára, hogy véleménycserét folytassanak arról, miként lehetne a legmegfelelőbb módon hatékony igazságügyi válaszlépéseket kidolgozni a külföldi terrorista harcosok jelenségével szemben (az Eurojust terrorizmussal foglalkozó taktikai ülése). Az ülésen a terrorizmus elleni küzdelemre szakosodott ügyészek is részt vettek Svájcból, Norvégiából, az USA-ból, Törökországból, Montenegróból, Albániából, Szerbiából és Bosznia- Hercegovinából. Az ülés alkalmával az EU terrorizmus ügyében eljáró nemzeti kapcsolattartói, valamint a Norvégiából, Svájcból és az USA-ból érkezett, terrorizmussal foglalkozó szakemberek egy terrorizmus elleni küzdelemmel foglalkozó találkozón vettek részt a Nemzetközi Büntetőbíróság tisztviselőivel, amelyen megvitatták annak lehetőségét, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság, az Eurojust és a nemzeti igazságügyi hatóságok összehangolt nyomozási és büntetőeljárási stratégiát dolgozzanak ki a terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatosan. A Nemzetközi Büntetőbíróság képviselői szerint a stratégiát egy kísérleti projekt keretében Líbiában lehetne végrehajtani. Az Eurojust jelenleg dolgozik a külföldi terrorista harcosok jelenségével szembeni büntető igazságszolgáltatási válaszlépésekről szóló negyedik minősített jelentés megszövegezésén. A jelentést várhatóan 2016 novemberében adják közre, és 2016 decemberében kerül a bel- és igazságügyi miniszterek elé /16 ADD 1 EXT 1 ok/kk 6

7 Az európai uniós tagállamok legfőbb ügyészei konzultatív fórumának június 3-án tartott 11. ülésén 2 a bűnözés legfőbb formái egyebek mellett a terrorizmus terén tapasztalt legutóbbi fejleményekkel foglalkoztak, valamint azzal, hogy az uniós szakembereknek milyen nehézségekkel kell szembenézniük, amikor kulcsfontosságú harmadik államokkal folytatott igazságügyi együttműködés keretében súlyos és szervezett bűncselekmények ügyében járnak el. Az ülésen elfogadott következtetések értelmében az Eurojust értékes segítséget nyújt a tagállamok számára a harmadik államokkal e területeken folytatott igazságügyi együttműködési eljárásokhoz. A következtetésekben emellett meghatározzák, hogy az Eurojust miként fokozhatná az ilyen jellegű segítségnyújtást. A Tanács június 9-én tanácsi következtetések útján létrehozta a számítástechnikai bűnözés elleni európai igazságügyi hálózatot (EJCN). Az Eurojust megbízást kapott arra, hogy támogassa a hálózatot, amely a számítástechnikai bűnözés területén különleges szakértelemmel rendelkező tagállami szakembereket tömörít majd annak érdekében, hogy megkönnyítse a szakmai tapasztalatok, a legjobb gyakorlatok és az egyéb releváns ismeretek és tapasztalatok cseréjét a számítógépes bűnözés és a kibertechnológiával elkövetett bűnözés terén folytatott nyomozások és büntetőeljárások terén, továbbá elősegítse a kibertérben folytatott nyomozásokat. A hálózatnak feladata lesz az is, hogy elősegítse a párbeszédet mindazon szereplők és érdekelt felek között, akik szerepet játszanak annak biztosításában, hogy a jogállamiság a kibertérben is érvényesüljön (pl. EC3, Eurojust, ENISA, CEPOL, Interpol, Európa Tanács, a magánszektor és minden egyéb releváns, kiberbiztonsággal foglalkozó testület és hálózat). A november 24-én az Eurojustnál megrendezésre kerülő első ülés napirendjén a titkosítással kapcsolatos technikai és jogi kihívások, valamint a fedett online nyomozások útjában álló jogi akadályok szerepelnek. Az Eurojust emellett egy számítógépes bűnözéssel foglalkozó igazságügyi figyelőt is indítani fog. Fokozni kell az ECTC és az Eurojust közötti együttműködést annak érdekében, hogy előmozdítsuk az igazságszolgáltatás mielőbbi bevonását a folyamatba, valamint azt, hogy teljes körűen építeni lehessen az Eurojust koordinációs eszközeire és jelentős mennyiségű, konkrét ügyekben szerzett tapasztalatára, továbbá a terrorizmus ügyeivel foglalkozó a tagállamokban, valamint Norvégiában és Svájcban kijelölt nemzeti kapcsolattartóinak hálózatára. Folyamatban van a Számítástechnikai Bűnözés Elleni Európai Központhoz (EC3) kirendelt Eurojust-képviselő pozitív tapasztalatai és hozzáadott értéke alapján annak vizsgálata, hogy milyen lépéseket kell még tenni az Eurojust és az ECTC közötti kapcsolat elmélyítése érdekében / /16 ADD 1 EXT 1 ok/kk 7

8 A terrorista fenyegetéssel kapcsolatos operatív együttműködés strukturált, többoldalú megközelítése A Belső Biztonsági Állandó Bizottság (COSI) a holland elnökség idején több megbeszélést is tartott a kérdésről, és úgy határozott, hogy az INTCEN és az Europol (bűnüldözési szempontok) különkülön és rendszeresen jövőorientált fenyegetettségértékeléseket fog a COSI elé terjeszteni. A COSI a szlovák elnökség alatt megkezdte ennek a megközelítésnek az érvényesítését. 2. A külső határok ellenőrzése Szilárd jogalap az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnek (Frontex) a terrorizmus elleni küzdelemhez való hozzájárulásához A Frontex új nevet kapott és megerősítésre került szeptember 14-én elfogadták az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségről (Frontex) szóló új (EU) 2016/1624 rendeletet. Az ügynökség új megbízatása értelmében már az integrált európai határigazgatás részét képezik a terrorizmusnak a határellenőrzés során történő megelőzésére és felderítésére irányuló intézkedések is. Az új rendelet arra is felhatalmazza a Frontexet, hogy bűncselekményekben többek között terrorizmusban való részvétellel gyanúsított személyek személyes adatait tartalmazó információkat kezeljen, továbbá hogy a határokon átnyúló bűnözés és terrorizmus megelőzése érdekében együttműködjön más uniós ügynökségekkel. Adatbevitel a SIS II-be és a rendszer használata Az utóbbi néhány hónapban elfogadott végrehajtási intézkedések nyomán számos változtatást hajtottak végre a SIS II-n annak érdekében, hogy a rendszer hatékonyabban nyomon tudja követni az egyéneket, valamint hogy a SIS II határozat 36. cikke értelmében bevitt figyelmeztető jelzések alapján azonnali intézkedéseket lehessen hozni, különösen a terrorizmus elleni küzdelem érdekében. Az elmúlt hónapokban megemelkedett a 26. és a 36. cikk szerinti figyelmeztető jelzések száma /16 ADD 1 EXT 1 ok/kk 8

9 Áttekintés 3 : a) A SIS II határozat 26. cikke alapján bevitt, személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzések száma (európai elfogatóparancs) 2014-ben: ben: ban: b) A SIS II határozat 36. cikkének (2) bekezdése alapján bevitt, személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzések száma (bűncselekmények) 2014-ben: c) Nemzetbiztonsági célokból személyekre vonatkozóan rejtett ellenőrzés vagy célzott ellenőrzés céljából bevitt figyelmeztető jelzések (a SIS II határozat 36. cikkének (3) bekezdése) 2014-ben: ben: ban: d) Azonnali jelentéstétel céljából személyekre vonatkozóan rejtett ellenőrzés vagy célzott ellenőrzés céljából bevitt figyelmeztető jelzések (a SIS II határozat 36. cikkének (2) és (3) bekezdése) 2015-ben: ban: szeptember: Az eu-lisa július 3-tól a SIS-ben szereplő figyelmeztető jelzésekre vonatkozó adatminőségi jelentéseket készít az adott figyelmeztető jelzést kiadó tagállam számára. Az információs rendszerekkel és az interoperabilitással foglalkozó magas szintű szakértői csoport keretében megvitatták az adatminőség és a SIS II hatékonyabb használatának kérdését is. 3 A évi adatok a január és szeptember közötti időszakra vonatkoznak; a évre vonatkozó referenciadátum december 31.; a évre vonatkozó referenciadátum december 31.; az összesített adatok a schengeni térség valamennyi tagjára vonatkozó adatokat tartalmazzák; a Bizottság tájékoztatása alapján /16 ADD 1 EXT 1 ok/kk 9

10 A Bizottság folytatja a megbeszéléseket a tagállamokkal abból a célból, hogy közös kritériumokat határozzanak meg a SIS-ben szereplő figyelmeztető jelzések különböző kategóriáira vonatkozóan a terrorizmussal gyanúsított személyek kiszűrése érdekében. Továbbra sincs mód meghatározni, hogy hány figyelmeztető jelzés vonatkozik a külföldi terrorista harcosokra/terroristákra. A SIS/VISbizottság 2016 szeptemberében megállapodott arról, hogy az azonnali jelentéstételt igénylő, célzott ellenőrzés céljából kiadott figyelmeztető jelzések, valamint rejtett vagy célzott ellenőrzésekre vonatkozó figyelmeztető jelzések esetében fel fogja tüntetni a bűncselekmény típusát is, mint pl. terrorizmussal összefüggő tevékenység. A több tagállam által felvetett különböző működési és technikai kérdések miatt jelenleg szünetel a változtatás végrehajtása. Az eu-lisa jelenleg a változtatás különböző alternatíváinak technikai értékelését végzi, hogy áttekintést kaphassunk a központi és a nemzeti rendszerekre gyakorolt hatásról. A holland elnökség alatt elfogadott, az információcseréről szóló ütemterv (9368/1/16 REV1) további intézkedéseket is tartalmaz a SIS terrorizmus elleni küzdelem céljaira történő felhasználásának javítására vonatkozóan. A határigazgatás és a biztonság erősítését szolgáló, szilárd és intelligens információs rendszerek című közleményében 4 a Bizottság bejelentette, hogy a SIS felülvizsgálatát szándékozik javasolni annak érdekében, hogy a rendszerben biometrikus azonosítás céljából arcképeket is használhassanak. A SIS II-vel kapcsolatos jogi eszközökben előírtaknak megfelelően (a SIS II rendelet 50. cikkének (5) bekezdése és a SIS II határozat 66. cikkének (5) bekezdése) a Bizottság a SIS életbe lépése után három évvel elvégezte a rendszer átfogó értékelését. A Bizottság az értékelés alapján olyan, a közeljövőben benyújtandó jogalkotási javaslatot dolgoz ki, amely a SIS hatékonyságának maximalizálását célzó intézkedéseket tartalmaz. SIS II biometrikus adatok A fényképekhez és az ujjnyomatokhoz jelenleg kizárólag a személyazonosság megerősítése céljából van lehetőség hozzáférni, kétségek esetén (lásd mindkét releváns SIS II jogi eszköz 22. cikkének b) pontját 5 ). A jelenleg érvényben lévő SIS II jogi eszközök lehetővé teszik az ujjnyomatokra irányuló biometrikus keresést, és az ezen funkció teljes körű működőképessé tételéhez szükséges műszaki fejlesztés folyamatban van. 4 5 COM(2016) 205 final, Az Európai Parlament és a Tanács 1987/2006/EK rendelete a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról (HL L 381., , 4. o.), és a Tanács 2007/533/IB határozata a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról (HL L , 63. o.) /16 ADD 1 EXT 1 ok/kk 10

11 A Bizottság február 29-én jelentést terjesztett elő a technológiáról és konzultált az Európai Parlamenttel (a SIS II rendelet és a SIS II határozat 22. cikkének c) pontja). A SIS II automatikus ujjnyomat-azonosító rendszerét (AFIS) jelenleg fejleszti az eu-lisa. Az ügynökség 2016 júniusában kezdte meg az erre irányuló munkát a Bizottsággal és a tagállamokkal együttműködve, és hamarosan véglegesíti a felhasználói és a műszaki követelményeket. A 2017-ben elinduló tesztüzemben nyolc tagállam vesz majd részt, az ujjnyomatok alapján végzett keresést lehetővé tevő biometrikus funkciót pedig a tervek szerint 2018-ban helyezik üzembe. Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) jelenleg hajt végre egy olyan projektet, amely a nagyméretű uniós informatikai rendszerekben tárolt biometrikus adatok alapvető jogi vonatkozásait vizsgálja a határigazgatás, a vízumok és a menekültügy terén. A projekt középpontjában az Eurodac, a SIS II és a VIS áll. A 2017-ben közzéteendő jelentés eredményei relevánsak lehetnek a közeljövőben elfogadandó jogszabályok például az ETIAS és a SIS II előkészítése során készítendő hatásvizsgálatok összefüggésében, valamint az interoperabilitásról folytatott párbeszédek során. Az Interpol-adatbázisok használata Az Interpol ellopott és elvesztett úti okmányok adatbázis (SLTD), az Interpol-körözésben megjelölt úti okmányokat tartalmazó adatbázis (TDAWN), valamint az összes körözést tartalmazó NOMinals adatbázis használata jelentősen nőtt az elmúlt évben. Az adatbázisok használatának mértéke ugyanakkor élesen eltér az egyes tagállamokban. Az Interpol adatbázisaiban való keresés kiemelkedően fontos, ugyanakkor a szervezet adattárainak feltöltése is kulcskérdés. Az Interpol nyomatékosan javasolja a tagállamoknak, hogy rendfenntartási kapacitásainak optimális kihasználása érdekében integrálják az általa biztosított keresőfunkciókat (az SLTD és a TDAWN adatait lekérő) FIND 1.1-et, (a NOMinals adatait lekérő) FIND 1.2-t, valamint (a nemzeti adattárakból automatikusan feltöltött SLTD-állományokat tartalmazó) WISDM-ot. A FIND lehetővé teszi, hogy a tagállamok teljes mértékben integrálják nemzeti rendszereikbe a különböző adatbázisok szisztematikus és automatikus kereséséhez szükséges számítástechnikai komponenseket. Az egy kérdés több válasz (One Query - Multiple Answers) mechanizmus teljes interoperabilitást biztosít a nemzeti, regionális és nemzetközi adatbázisok így például az INTERPOL SLTD, a TDAWN és a NOMinals állománya elérésének köszönhetően /16 ADD 1 EXT 1 ok/kk 11

12 Az Interpol 2016 júliusában levélben kereste meg a nemzeti központi irodákat, miután az Európai Parlament 2016 áprilisában jóváhagyta a PNR-irányelvet. A levélben a szervezet jelezte, hogy készen áll a NOMinals és az SLTD adatbázisokat illető kérések fogadására bármely EU PNR nemzeti rendszer felől. A NOMinals és SLTD Interpol-adatbázisok elérésére a FIND webszolgáltatási technológiát használó tagállamok könnyen tudják majd integrálni ezeket a webszolgáltatásokat az utas-nyilvántartási adatállományhoz (PNR) és az utasadat-információs egységhez (PIU) kapcsolódó új rendszereikbe. Több tagállam már megkezdte a nemzeti PNRrendszer és az Interpol szolgáltatásai összekapcsolásának tesztelését, illetve ilyen célú tanulmányokat végzett. Közös kockázati mutatók alkalmazása Befolyásolni fogja a közös kockázati mutatók alkalmazását a Schengeni határ-ellenőrzési kódex célzott módosításának hatályba lépése, amelynek értelmében minden utast szisztematikusan ellenőrizni fognak a releváns adatbázisok alapján az Unió külső határainak átlépésekor. A módosítás hatályba lépése után az eltérések/átmeneti időszak hatálya alá tartozó határátkelőhelyek tekintetében továbbra is érvényben maradnak a közös kockázati mutatók. A Frontex támogatást nyújt a tagállamoknak a közös kockázati mutatók alkalmazásához a határátkelőhelyeken lebonyolított valamennyi művelet részeként. Ezen operatív tevékenység keretében a Frontex az Európai Bizottság, az Europol és a tagállamok által összeállított közös kockázati mutatók listája alapján tájékoztató füzetet dolgozott ki azon tisztviselők információs szükségleteihez igazodva, akiket a Frontex küld ki az EU külső határainak különböző operatív területeire. A tájékoztatót ugyanakkor általában a tagállamok határőreinek is használniuk kell. Az első ilyen tájékoztató füzetet 2016 januárjában tették közzé, és az év elején a tagállamok által kirendelt vendégtiszteknek tartott tájékoztató-sorozat keretében terjesztették. A tájékoztatót ezután két alkalommal frissítették, legutóbb 2016 szeptemberében. A jövőbeli frissítéseknek ugyanakkor rendszeresnek kell lenniük, és azokat a közös kockázati mutatók eredeti szerzőinek (az Európai Bizottságnak, az Europolnak és a tagállamoknak) kell elvégezniük. A Frontex jelenleg végzi a közös kockázati mutatókról szóló tájékoztató hét prioritást élvező nyelvi változatának fordítását (BG, GR,, ES, IT, FR, DE) /16 ADD 1 EXT 1 ok/kk 12

13 A Frontex tervei között szerepel a megfelelő nyugat-balkáni harmadik partnerországokkal és a keleti partnerség országaival folytatott együttműködés is, amely során olyan, a fentebb említett tájékoztatóhoz hasonló, a helyi szükségletekhez igazodó tájékoztató elkészítésére kerül majd sor, amelyet az érintett régiók határőrizeti hatóságai használhatnak. A biztonsági szempontok érvényesítése az uniós tranzitzónákban (hotspot) A Bizottság az áthelyezésre és áttelepítésre vonatkozó rendszeres jelentések keretében adott tájékoztatást az uniós tranzitzóna rendszer olaszországi és görögországi megvalósításáról. A Bevándorlással, Határokkal és Menekültüggyel Foglalkozó Stratégiai Bizottság (SCIFA) október 25-én tárgyalt az uniós tranzitzónákhoz kapcsolódó biztonsági szempontokról. Az uniós politikai szintű integrált válságelhárítási intézkedések november 9-i, teljes körű bevezetése óta az elnökség több ezzel kapcsolatos kerekasztal-beszélgetést hívott össze, amelyek során megvizsgálták a jelenlegi migrációs és menekültügyi válság legproblematikusabb kérdéseit és a lehetséges megoldásokat. Javaslatok születtek a tanácsi döntéshozatal támogatására. A legutóbbi jelentés óta jelentősen csökkent a migrációs nyomás a nyugat-balkáni útvonalon, míg a középmediterrán útvonal esetében az érkezők száma nagyjából megegyezik a 2015-ös adatokkal. Folytatódtak az uniós politikai szintű integrált válságelhárítás keretében a központi jelentőségű kérdésekkel például a tranzitzónákkal, az esetleges útvonal-áthelyezéssel és a hiányosságok azonosításával kapcsolatban szervezett válságmegbeszélések. A luxemburgi és a holland elnökség prioritásként kezelte az uniós tranzitzónák létrehozását és megfelelő működését, ideértve a biztonsági ellenőrzéseket is. A legutóbbi, március 3-i Olaszország, Görögország, az Europol és a Frontex részvételével tartott uniós politikai szintű integrált válságelhárítási találkozó óta előrelépés történt, és az uniós tranzitzónákban végzett biztonsági ellenőrzések kisebb szerepet kaptak a megbeszéléseken. Fontos, hogy az új, az Európai Határ- és Parti Őrségre vonatkozó rendelet 47. cikke értelmében lehetővé vált a Frontex által szerzett információk megosztása nemcsak az Europollal, hanem a tagállamok érintett nemzeti hatóságaival is. A Frontex már konzultált az európai adatvédelmi biztossal ebben a kérdésben, mert ez a tevékenység hatalmas lehetőséget jelentene a személyes adatok tagállamok közötti cseréje tekintetében. A konzultáció eredménye jelenleg függőben van, ám az adatvédelmi biztos jelezte, hogy sürgősen válaszolni fog a megkeresésre /16 ADD 1 EXT 1 ok/kk 13

14 A Frontex számára a jövőben előnyös lenne a határregisztrációs rendszerhez (EES) való hozzáférés. Az EES lesz az első olyan, az Unió egészére kiterjedő rendszer, amelyben a határőrök vagy a határőrizettel megbízott rendőrök játsszák majd a fő szerepet az adatbázis feltöltése tekintetében. A folyamatnak teljesen automatizáltnak kell lennie (pl. a kérdéses úti okmány szkennelése) annak érdekében, hogy egyaránt kielégítse a harmadik országok polgárainak ellenőrzésével kapcsolatos biztonsági követelményeket, valamint a ki- és belépés megkönnyítésének követelményeit is. A Frontex számára nyilvánvaló előnyt jelentene az összes technológiai eszközhöz és az átfogó eszközökhöz való hozzáférés, mert így jobban hozzá tudna járulni az utasmozgások ellenőrzéséhez. Az átfogó eszközökhöz való ilyen hozzáférés lehetővé tenné a Frontex mint szervezet számára, hogy testreszabott támogatást nyújtson a tagállami határőrizeti hatóságok igényeinek kielégítésére az olyan már meglévő eszközök mellett, mint az API, a SIS és a PNR. Javítaná az ügynökségek közötti együttműködést és hozzájárulna a különböző eszközök közötti összekapcsolhatóság fokozásához is. A terrorizmus elleni küzdelemre vonatkozó szempontok az olaszországi uniós tranzitzónákban Olaszországban négy uniós tranzitzóna működik (Lampedusa, Trapani, Pozzallo és Taranto), további nyolc pedig kialakítás alatt áll. Az egyéb partraszállási kikötőket/partraszállási helyeket magukban foglaló mobil uniós tranzitzónáknak az uniós tranzitzónarendszer elvét követő koncepciója a tervezési szakaszban van. A terrorizmus elleni küzdelemre vonatkozó szempontok a görögországi uniós tranzitzónákban A tervekben szereplő mind az öt uniós tranzitzóna (Leszbosz, Híosz, Számosz, Lérosz és Kósz) jelenleg teljes körűen működik, és az Europol tisztviselőket rendelt ki az alapos biztonsági ellenőrzésekhez. FADO (False and Authentic Documents Online Hamis és eredeti okmányok online) A FADO (False and Authentic Documents Online Hamis és eredeti okmányok online) a Tanács Főtitkársága által üzemeltetett webalapú európai képadatbázis, amely jelenleg mintegy 3000 okmányt tartalmaz (többek között személyazonosító okmányokat, tartózkodási okmányokat, úti okmányokat, vízumokat, bélyegzőlenyomatokat és vezetői engedélyeket). A rendszerben az eredeti okmányok mintapéldányai mellett hamis okmányok anonimmá tett példányai is szerepelnek. Mindegyikhez strukturált és többnyelvű technikai okmányleírás is tartozik (különösen a biztonsági elemeket illetően), adott esetben az ismert hamisítási technikák bemutatásával együtt. A rendszer ezen túlmenően mintegy 2000 darab, hamis okmányokra vonatkozó nemzeti figyelmeztető jelzést is tartalmaz /16 ADD 1 EXT 1 ok/kk 14

15 Az adatbázis tartalma EU Restricted, Limite vagy Public minősítésű, illetve jelölésű, és az a FADO három alrendszerén keresztül érhető el. Ezek a következők: Expert FADO (az okmányszakértők számára); ifado (Intranet FADO, elsősorban a határőrök és a rendőrség számára); és PRADO (Eredeti úti és személyazonosító okmányok online nyilvántartása, a nagyközönség számára). A három alrendszerben elérhető információk köre szűkül: a legtöbb információt az Expert FADO, a legkevesebbet pedig a PRADO tartalmazza. A tagállamok 2005 óta 2883 eredeti és hamis okmányt töltöttek fel önkéntes alapon a FADO-ba az okmányokhoz tartozó technikai leírásokkal együtt. A 2883 okmányból 1652 okmány (57%) a maguk a tagállamok által kiállított saját eredeti okmány volt, a fennmaradó 1231 okmány (43%) pedig harmadik országbeli okmány és/vagy hamisított okmány. Az adatbázis növekedési rátája 8%- os értéket ért el az elmúlt 12 hónapban. A számadatok ellenére a Tanács Főtitkársága több hiányosságot is lát. Ezek között említhető, hogy a FADO nem kötelező jellegéből kifolyólag több tagállam nem tölt fel a saját eredeti okmányok kategóriájába tartozó bizonyos okmányokat, köztük tartózkodási engedélyeket, vízumokat, külföldi személyek úti okmányait vagy vezetői engedélyeket. Ezen túlmenően a jelenség természetéből fakadóban azt sem lehet értékelni, hogy mennyire teljes az adatbázis, ami a feltöltött harmadik országbeli eredeti okmányokat és a feltöltött hamis okmányokat illeti. Ami az Expert FADO felhasználói bázisát illeti, a Tanács Főtitkársága mintegy 150 felhasználót (okmányszakértőt) jegyzett be. A 150 felhasználó fele rendszeresen tölt fel okmányokat a rendszerbe. Mivel az ifado esetében a felhasználókezelés feladata a tagállamokra van átruházva, a Tanács Főtitkársága nem tud pontos számadatot közölni az ifado felhasználóira vonatkozóan. Az ifado széles felhasználói bázissal rendelkezik: a potenciális felhasználók száma meghaladja a főt. A határőrök és a rendőri erők tagjai mellett néhány tagállamban még a minisztériumokon belül (azok minden alárendelt szervezetét, a bevándorlási hivatalokat, a nagykövetségeket és a konzulátusokat is beleértve) is használják az ifado-t. Az ifado önkéntes alapon történő felhasználása az oldalmegtekintések számában kifejezve becslések szerint messze meghaladja a havi 1,5 millió oldalmegtekintést. A FADO legalább 23 tagállamban az összes nemzetközi határátkelőhelyen elérhető. A PRADO korlátlan felhasználói bázissal rendelkezik. A PRADO weboldalait havi szinten 2,6 millió alkalommal tekinti meg legkevesebb különböző felhasználó. Ezzel a PRADO weboldalai a Tanács leggyakrabban látogatott weboldalainak minősülnek /16 ADD 1 EXT 1 ok/kk 15

16 3. Tűzfegyverek és robbanóanyagok A tűzfegyverek tiltott kereskedelmére vonatkozó szakértelem megszerzése, valamint e kereskedelemmel kapcsolatos elemzések és stratégiai jelentések javítása érdekében a Bizottság felkérte az összes tagállamot, hogy alakítson ki egy-egy, a Tűzfegyverek profillal foglalkozó nemzeti elemzőcsoportot. Eddig tíz tagállam állított fel Tűzfegyverek és Robbanóanyagok profillal foglalkozó nemzeti elemzőcsoportot. Folytatódik a tűzfegyverek nyomon követésének és nyomon követhetőségének javítására irányuló intézkedések meghozatala. Mindegyik tagállam elvégezte a jelenlegi adatgyűjtő rendszerek értékelését, az európai tűzfegyverszakértők csoportja pedig összeállított egy kézikönyvet a bevált gyakorlatokról. Jelentősnek mondható az Europol Tűzfegyverek és Robbanóanyagok profillal foglalkozó elemzőcsoportjának a fokozottabb igénybevétele. Az Interpol lezárta a FIND-projektet, amely lehetővé teszi, hogy az iarms-rendszerben egyetlen lekérdezéssel lehessen keresni a nemzeti adatbázisokban. Ezenkívül az Interpol, a Bizottság és az Europol közös javaslatot nyújtott be az iarms és a SIS közötti, az egységes üzenetformátumon alapuló kölcsönös átjárhatóságra vonatkozóan. A Frontex az uniós szakpolitikai ciklus Tiltott tűzfegyver-kereskedelem prioritása keretében hat operatív tevékenységben fokozta a részvételét, különös figyelmet fordítva a Nyugat-Balkánra, és fokozta az arra irányuló erőfeszítéseit, hogy részt vegyen a tűzfegyverek kereskedelme ellen az EU külső határainál folytatott küzdelemben. A tűzfegyverek határokon átnyúló kereskedelme elleni küzdelem elősegítése céljából az Eurosur összevont szolgáltatásait az EMPACT tűzfegyverekkel kapcsolatos kiemelt intézkedéseiért felelős irányítók rendelkezésére bocsátották. Annak érdekében, hogy a nyomozók megismerjék az eszközöket a Frontex, valamint az EMPACT tűzfegyverekkel kapcsolatos kiemelt területének irányítója ismeretterjesztő találkozókat szervezett. A Frontex által irányított regionális, nyugat-balkáni kockázatelemző hálózat keretében megkezdődött a nyugat-balkáni országokkal a tűzfegyverekhez kapcsolódó bűncselekmények új mutatóinak tesztelése. Ennek célja, hogy adatokat gyűjtsenek az illegális tűzfegyvereknek a határokon történő észleléseiről. Az operatív válaszlépések megfelelőbb kialakítása érdekében 2017 elején értékelésre kerül sor az új adatcseremodell esetleges konszolidálásához. A Frontex új megbízatásának megfelelően kiterjeszti továbbá a tűzfegyverekkel kapcsolatos adatgyűjtést a tagállamokra /16 ADD 1 EXT 1 ok/kk 16

17 A Frontex 2015-ben részt vett az Europol Blue Amber elnevezésű műveletének keretében rendezett közös akciónapokon, amelynek célja a tűzfegyverek kereskedelme elleni küzdelem volt. A Frontex több célt szolgáló közös műveletekkel 2016-ban is támogatta a közös akciónapokat, különösen a Nyugat- Balkánon. Az ügynökség támogatni fogja továbbá a 2016 novemberében az EMPACT-tal kapcsolatosan megrendezésre kerülő közös akciónapot, amelyen uniós tagállamok és harmadik országok vesznek részt, és amelynek előterében a tűzfegyverek kereskedelme áll, különös tekintettel a nyugat-balkáni régióban végzett határellenőrzésre. A Frontex továbbá elkezdett részt venni az európai tűzfegyverszakértők csoportjának ülésein annak érdekében, hogy növelje a tűzfegyverek kereskedelmének észlelésére és e kereskedelemmel szembeni fellépésre irányuló kapacitásait. A COSI-ban megállapodás született a tűzfegyverekkel kapcsolatos mátrix modelljéről, amely áttekintést nyújt a tiltott tűzfegyvereket érintő valamennyi intézkedésről. Megkezdődött a mátrix adatokkal történő feltöltése, és a COSI 2016 decemberében visszatér erre a kérdésre. Az Europol nemrégiben átalakította a bombaadatbázisának (az Európai Unió bombaadatrendszerének) a használatát, amely most már elérhető az összes végfelhasználót összekötő, úgynevezett Europol szakértői platformon keresztül. Az operatív és a minősített információk csak az Europol operatív hálózatán működő Europol szakértői platform alkalmazáson keresztül érhetők el (amelyhez az Europol biztonságos hálózatán keresztül lehet kapcsolódni). 4. Biztonsági szolgálatok A holland elnökség irányítása mellett zajló, arra irányuló törekvések keretében, hogy tovább fokozzák a biztonsági szolgálatok közötti együttműködést az EU-n kívüli kontextusban, az Antiterrorista Szakértői Csoport a valós idejű, többoldalú adatcserék fokozásán dolgozik, és ennek megkönnyítésére 2016 közepén új platformot indított. Az Antiterrorista Szakértői Csoport elnöke 2016 júniusában tájékoztatta az IB Tanácsot az elért eredményekről. Az új platform már elősegítette operatív eredmények létrejöttét. Az Európai Parlament kérésére az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) kutatást kezdett a nemzeti hírszerzési hatóságok által végzett megfigyelésekről és az alapvető jogokról. Az FRA a novemberi jelentésében felvázolta a megfigyelésekre vonatkozóan a tagállamokban meglévő jogi kereteket. A jelentésben kiemeli, hogy kihívást jelent egyértelmű és hozzáférhető jogszabályok, valamint erőteljes felügyeleti mechanizmusok bevezetése és fenntartása, ugyanakkor ezek elengedhetetlenek a biztonság és a magánélet védelme közötti egyensúly megtalálásához. Az FRA hét tagállamban terepmunkát végezve a jelentés második és utolsó fázisán dolgozik. A jelentést 2017 második félévében teszik majd közzé /16 ADD 1 EXT 1 ok/kk 17

18 5. A terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem A május 20-án elfogadott, a pénzmosás elleni küzdelemről szóló 4. irányelvet tagállami szinten legkésőbb június 26-ig át kell ültetni a nemzeti jogba. A tagállamok elkötelezték magukat, hogy 2016 végéig felgyorsítják az átültetési folyamatot. A Bizottság július 5-én a pénzmosás elleni küzdelemről szóló 4. irányelv módosítására irányuló jogalkotási javaslatot terjesztett elő. A módosítások a jelentős kockázatot képviselő harmadik országok, a virtuális valutaváltási platformok és a virtuálispénztárca-szolgáltatók esetében végzett harmonizált és megerősített átvilágítási intézkedéseket, valamint az előrefizetett eszközöket érintik. A javasolt módosítás érinti a pénzügyi információs egységeknek és egyéb illetékes hatóságoknak a központi nyilvántartásokban található bank- és fizetésiszámla-adatokhoz vagy az elektronikus adatvisszakeresési rendszerekhez való hozzáférését, valamint a pénzügyi információs egységek információkhoz való hozzáférésének és információcseréjének javítását is. A módosítással a jogalkotó fokozni kívánja a pénzügyi tranzakciók átláthatóságát is. A Bizottság a Hivatalos Lap szeptember 20-i számában közzétett felhatalmazáson alapuló jogi aktussal július 14-én elfogadta azon jelentős kockázatot képviselő harmadik országok jegyzékét, amelyekben stratégiai hiányosságok tapasztalhatók a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem terén. A Bizottság felmérést indított el a pénzügyi információs egységek uniós platformján (a FIUplatformon), hogy áttekintse, milyen hatáskörökkel rendelkeznek a pénzügyi információs egységek az információhoz történő hozzáférés, az információcsere és -felhasználás terén. A cél a pénzügyi információs egységek közötti együttműködés további akadályainak és azok kiváltó okainak azonosítása, valamint a lehetséges megoldások feltárása. A Bizottság e tekintetben 2017 közepén fogja előterjeszteni a megfelelő intézkedéseket. A pénzmosás elleni küzdelemről szóló 4. irányelv 6. cikkében foglaltak szerint a Bizottság megbízást kapott arra, hogy végezze el a pénzmosáshoz és terrorizmusfinanszírozáshoz kapcsolódó olyan kockázatok felmérését, amelyek a belső piacot fenyegetik és amelyek a határon átnyúló tevékenységekhez kapcsolódnak. A végső jelentés a tervek szerint júniusára készül el. A Bizottság február 26-án cselekvési tervet fogadott el a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelméhez kötődő illegális pénzmozgások jelenségének kezelésére, és bejelenttette, hogy hamarosan javaslatot fog előterjeszteni a pénzmosási bűncselekmények büntetendőségére és a szankciók harmonizálására irányulóan /16 ADD 1 EXT 1 ok/kk 18

19 A terrorizmus finanszírozásának felderítését célzó EU USA program (TFTP) A TFTP 2010-es bevezetése óta a program több mint nyomozási kiinduló adatot szolgáltatott. A terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemről szóló február 2-i közleményében a Bizottság bejelentette, hogy megkezdi egy esetleges, a meglévő EU USA TFTP-megállapodást kiegészítő uniós rendszer értékelését. FIU.net A FIU.net-et, a pénzügyi információs egységek hálózatát január 1-vel integrálták az Europolba, október 19-én pedig a szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodás született az Europol és a 28 pénzügyi információs egység között. Jelenleg az Europol biztosítja a tárhelyet a platform számára. Fontos a rendszer minden funkcionalitásának megőrzése, valamint az ún. anonimizált keresőeszközök (Ma 3 tch3) továbbfejlesztése. Az Europol erőfeszítései egyrészt a FIU.net fejlesztésére, másrészt a pénzügyi információs egységek és a bűnüldöző hatóságok közötti fokozottabb operatív együttműködés kialakítására irányulnak, mert a FIU.net integrációja jobb együttműködést tenne lehetővé a pénzügyi információs egységekkel a FIU.net- en keresztül a terrorizmus elleni küzdelemhez kapcsolódóan. Az új terrorizmusellenes KKBP-rendszer elfogadása (amely lehetővé teszi a vagyoni eszközök befagyasztására és a beutazási tilalomra vonatkozó autonóm uniós jegyzékek létrehozását) Az EU ENSZ terrorizmusellenes szankciórendszerét a Tanács által szeptember 20-án elfogadott EU ENSZ + autonóm EU rendszer váltotta fel, amely új rendelkezéseket ad a meglévő EU ENSZ szankciós rendszerhez, lehetővé téve, hogy az Unió autonóm szankciókat is bevezessen, így a Tanács jegyzékbe vehet személyeket (uniós állampolgárokat is) és szervezeteket a vagyoni eszközök befagyasztása és beutazási tilalom foganatosítása céljából (az új, (KKBP) 2016/1693 határozat 2. cikkének (2) bekezdése és 3. cikkének (3) bekezdése). Változatlan marad a korábbi, 2001-től működő rendszer, amely egyesíti a terroristák külső és belső jegyzékét. Az új jogi aktusok csatolt mellékletei jelen pillanatban még azért nem tartalmaznak adatokat, mert az új uniós autonóm szankciós rendszer keretében még nem került sor jegyzékbe vételre, a Tanács azonban már rendelkezik a szükséges hatáskörrel (a határozat 5. cikkének (1) bekezdése) /16 ADD 1 EXT 1 ok/kk 19

20 Az ilyen, a KKBP keretében meghatározott beutazási tilalom végrehajtására a kérdéses nevek SISbe történő bevitelével kerül sor (a KKBP-hez kapcsolódó kötelezettségek végrehajtása érdekében végzett ilyen bevitelre vonatkozó szabályokat a SIS-rendelet 26. cikke tartalmazza; a bevitelt általában a soros elnökséget betöltő tagállam végzi, amennyiben schengeni tagállam, ha pedig nem, akkor az előző soros elnökséget betöltő tagállam). 6. A hálózat- és információbiztonságról szóló irányelv július 6-án elfogadásra került a hálózat- és információbiztonságról szóló irányelv, amely a belső piac működésének javítása érdekében intézkedéseket állapít meg a hálózati és információs rendszerek egységesen magas szintű biztonságának az Unión belüli megvalósítása céljából. Az irányelv a gyors és hatékony operatív együttműködés előmozdítása érdekében létrehozta a tagállamok közötti együttműködés és információcsere javítására hivatott együttműködési csoportot, valamint a számítógép-biztonsági eseményekre reagáló csoportok hálózatát. 7. E-bizonyítékok Az e-bizonyítékok nagy jelentőségűek a terrorizmus elleni harc összefüggésében. A holland soros elnökség folytatta a luxemburgi elnökség munkáját és szervezésében március 7 8-án sor került a kibertérben alkalmazandó joghatóságról szóló konferenciára. Ennek alapján az IB Tanács által július 9-én a kibertérben gyakorolt büntető igazságszolgáltatás javításáról szóló tanácsi következtetések a következő kérdésekkel foglalkoztak: 1. együttműködés az internetszolgáltatókkal a bizonyos kategóriákba tartozó elektronikus adatok begyűjtésére szolgáló közös keret kifejlesztése érdekében; 2. a kölcsönös jogsegély keretében alkalmazott eljárások egyszerűsítése, szükség esetén a meglévő eljárások módosításával és az elektronikus megkeresések kezelésére szolgáló biztonságos online portál kifejlesztésével, valamint 3. a kibertérbeli végrehajtási joghatóságra vonatkozó szabályok felülvizsgálata, a Bizottságnak egy közös uniós megközelítés kidolgozására adott felhatalmazással. A Bizottság szorosan együttműködik a tagállamokkal, az Eurojusttal és az Europollal e tekintetben, és szakértői találkozósorozatot indított azzal a céllal, hogy az IB Tanács decemberi ülésén előterjessze az elért haladásról szóló jelentést /16 ADD 1 EXT 1 ok/kk 20

21 A francia és a német belügyminiszter október 28-i közös levelében kiemelte egyrészt annak fontosságát, hogy meg kell erősíteni az elektronikus kommunikációs szolgáltatóknak a nyomozások kapcsán a tagállamok illetékes hatóságaival való közvetlen együttműködésére vonatkozó jogi kötelezettségét, függetlenül attól, hogy a vállaltok melyik tagállamban vannak bejegyezve, másrészt az együttműködés gyorsítását, és az ebben az összefüggésben használt titkosítás kérdését. Az Egyesült Államok másodfokú fellebbviteli bíróságának július 14-i ítéletét követően az Eurojust felmérte az elektronikus bizonyítékoknak a számításifelhő-szolgáltatóktól történő beszerzése által az uniós bűnüldöző és igazságügyi hatóságokra gyakorolt hatást. Ezen felmérés alapján az Eurojust tájékoztatta a tagállamokat az egyes egyesült államokbeli szolgáltatókkal való (közvetlen) együttműködésre vonatkozó eljárásokról és szakpolitikákról. II. A RADIKALIZÁLÓDÁS MEGELŐZÉSE ÉS AZ ÉRTÉKEK MEGÓVÁSA A Bizottság június 14-én közleményt fogadott el az erőszakos szélsőségességhez vezető radikalizálódás megelőzésének támogatásáról. A közlemény a tagállamok támogatására szolgáló 26 olyan alapvető intézkedést sorol fel, amely az erőszakos szélsőségességhez vezető radikalizáció megelőzésére szolgál. A közlemény szerkezete tükrözi azt a hét kitüntetett területet, ahol az uniós szintű együttműködés hozzáadott értéket jelenthet: az inkluzív oktatás és a közös értékek előmozdítása, a szélsőséges online propaganda és a börtönökben történő radikalizáció elleni küzdelem, a harmadik országokkal való együttműködés erősítése, valamint a kutatások intenzívebbé tétele a radikalizáció fejlődő mivoltának megértése és a szakpolitikai válaszintézkedések információkkal való jobb megalapozása érdekében. 1. A radikalizálódással foglalkozó uniós információs hálózat (RAN) Kiválósági központ A radikalizálódással foglalkozó uniós információs hálózat kulcsfontosságú uniós szintű eszköz a radikalizáció kiváltó okainak megszüntetése és a hatékony ellenintézkedések kidolgozása terén. A RAN kiválósági központja 2015-ben jött létre azzal a céllal, hogy fokozza a tagállamokban tevékenykedő gyakorlati szakembereknek nyújtott segítséget, többek között a tagállamoknak és harmadik országoknak nyújtott testreszabott támogatás formájában (ld. alább a 9. szakaszt). A RANhoz mintegy 2400, a terepen tevékenykedő gyakorlati szakember fér hozzá: oktatók, szociális munkások, közösségi vezetők, pszichológusok, nem kormányzati szervezetek és szakértői csoportok tagjai, a helyi rendőri erők és a büntetés-végrehajtási állomány tagjai, pártfogó felügyelők, valamint a helyi hatóságok képviselői /16 ADD 1 EXT 1 ok/kk 21

22 A kiválósági központ és a RAN munkacsoportjai heti rendszerességgel szerveznek találkozókat szakemberekkel EU-szerte. A RAN kiválósági központja kérésre szaktanáccsal és iránymutatással szolgál a tagállamok számára, pl. megelőzési stratégiák kidolgozásához vagy szakértői hálózatok létrehozásához. A támogatás több formát ölthet egy RAN tanácsadói csapat telepítésétől az oktatók képzéséig, vagy egy konkrét téma körül szervezett műhelymunkáig szeptemberében a RAN elindította az Exit Hate kampányt, hogy személyes beszámolókra támaszkodva alternatív narratívákat kínáljon a szélsőséges propagandával szemben. A Bizottság november 9-én megrendezi a radikalizálódással foglalkozó magas szintű RAN-konferenciát, amelynek keretében nemzeti és helyi politikai döntéshozók és gyakorlati szakemberek cserélhetnek eszmét a radikalizálódás kezelésének hatékony módszereiről a visszatérő külföldi terrorista harcosokkal, a gyermekekkel és a társadalom polarizációjával kapcsolatos kérdésekre összpontosítva. A konferencia célja nem csupán az, hogy eljutassa a szakemberek tapasztalatait és ajánlásait a politikai döntéshozókhoz, hanem hogy előkészítse a tagállamok között a megelőzési stratégiákkal és megközelítésekkel kapcsolatban végzett fokozottabb tapasztalatcserét és szakértői együttműködést. 2. INTERNET A szélsőséges internetes tartalmakkal foglalkozó uniós egység (IRU) Az EU IRU 2016 októberéig ilyen, bejelentett internetes tartalom esetében állapította meg, hogy azt a közösségi média- és a kapcsolódó online szolgáltatóknak el kell távolítaniuk (e határozatok 88,9 %-ában eredményes eltávolításra került sor). Mostanra 26 tagállam rendelkezik már nemzeti IRU kapcsolattartóval. Az EU IRU a tervei szerint valós idejű hozzáférést biztosít majd a bejelentett információkhoz a tagállami kapcsolattartók számára /16 ADD 1 EXT 1 ok/kk 22