A MAGYAR ADDIKTOLÓGIAI TÁRSASÁG IX. ORSZÁGOS KONGRESSZUSA SIÓFOK, NOVEMBER ELŐADÁSKIVONATOK

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A MAGYAR ADDIKTOLÓGIAI TÁRSASÁG IX. ORSZÁGOS KONGRESSZUSA SIÓFOK, 2013. NOVEMBER 21 23. ELŐADÁSKIVONATOK"

Átírás

1 A MAGYAR ADDIKTOLÓGIAI TÁRSASÁG IX. ORSZÁGOS KONGRESSZUSA SIÓFOK, NOVEMBER ELŐADÁSKIVONATOK

2 SZERKESZTETTE: Demetrovics Zsolt, Eisinger Andrea, Kassai-Farkas Ákos, Rácz József, Varga Gábor SZERVEZŐBIZOTTSÁG Demetrovics Zsolt (a szervezőbizottság elnöke), Kassai-Farkas Ákos, Rácz József, Varga Gábor TUDOMÁNYOS BIZOTTSÁG Albert-Lőrincz Enikő, Bayer István, Bitter István, Elekes Zsuzsanna, Frecska Ede, Gerevich József, Józan Péter, Kelemen Gábor, Kolozsi Béla, Kurimay Tamás, Németh Attila, Pikó Bettina, Rihmer Zoltán, Tringer László, Túry Ferenc 2

3 A közösségi megelőzés bizonyítékokon alapuló gyakorlatának megtervezése Albert-Lőrincz Enikő 1, Ábrám Zoltán 2 1 Babes-Bolyai Tudományegyetem, Szociológia és Szociális Munka Kar 2 Marosvásárhelyi Orvosi es Gyógyszerészeti Egyetemen Célkitűzés: Az előadás hátterében egy folyamatban lévő a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem és a Davidson College, USA közös, a dohányzás megelőzéssel kapcsolatos kutatása áll. Jelenleg, a közösségi megelőzés bizonyítékokon alapuló gyakorlatának egy lehetséges modelljét fogjuk ismertetni. A megelőzési terv kidolgozásánál figyelembe veszünk minél több olyan tényezőt, amely befolyással lehet a serdülők dohányzáshoz való viszonyának alakulására: a szülők, az iskola, a helyi döntéshozók viszonyát a dohányzáshoz, a megelőzésbe bevonható civil szervezeteket, iskolai megelőzési programokat, a serdülők kapcsolatát a helyi közösséggel, valamint azokat a helyi szokásokat, hagyományokat, amelyek a serdülők egészségvédelmét szolgálhatják. Elméleti háttér: Az evidencia alapú gyakorlat elve szerint a prevencióra vonatkozó szakmai döntéseket a tudományos eredmények alapján kell meghoznunk. Az eljárásrend akkor tekinthető jó gyakorlat modellnek, ha egyesíti a kliensek (jelen esetben, a serdülők) perspektíváját, a helyi közösségek sajátosságait, a szülők, pedagógusok, szakemberek tapasztalatait, valamint a tudomány eredményeit. A megelőzést az etnopszichológiai szemlélet szerint végezzük, amelynek értelmében a szerfogyasztást és lehetséges okait, majd a beavatkozást a kliens saját kulturális csoportjára jellemző gyógyító hagyományokhoz, mentalitáshoz kapcsoljuk. Módszer: Vizsgálati eszközként kérdőívet, egy projektív módszert, interjúkat és fókuszcsoportokat használunk. A beavatkozó jellegű kutatásba 1200 VII VIII. osztályos erdélyi diákot, ezen kívül öt eltérő szociokulturális és etnikai sajátosságokkal bíró helyi közösségből, 100 szülőt, 100 pedagógust, 50 hatvan év feletti helyi lakost, 50 helyi döntéshozót, valamint 6 civil szervezetet vonunk be. A különböző forrásokból származó adatokat a RAR (Rapid Assessment) módszer alapján kapcsoljuk össze. Eredmények és következtetés: A kutatás jelenlegi fázisában, a kutatási evidenciákra épülő, közösségi megelőzés modellje körvonalazódott. Ezt a több szintes, rövid-, közép- és hosszú távú beavatkozási tevékenységeket összesítő modellt fogjuk bemutatni. Mozaikok: terápiás munka addikt családokkal sikerek, kudarcok, sajátosságok Arany Zoltán, Farkas Attila, Blazsek Attila, Dancsó Angéla, Javora Katalin, Rab Hajnalka, Lacsán Katalin SZKTT ESZI Dr. Farkasinszky Terézia Ifjúsági Drogcentrum Az előadásban a 3 éves drogcentrumban megalakult addiktológiai családterápiás műhely munkájába kívánunk betekintést nyújtani. Az esetrészletek segítségével a következő témákról fogunk beszélni. Sok esetben a terápiás setting a határok kapcsán jobban igazodik a családhoz, több konfrontációs technikát alkalmaz, nagy hangsúlyt kap a komplex integrált ellátás. Nem egy új családi rendszer képzése kerül leginkább előtérbe, hanem egyfajta rehabilitációs szemlélet. A leválasztás és az integrálás eszköz és köztes cél is az új rendszer létrehozása szempontjából. Ennyiben rogersi, mert elfogadja a családot, annyiban pedig Milton H. ericsoni, hogy megkívánja a kreatív, rugalmas és intuitív munkát. A családterápia folyamata hosszabb, mivel a családok, ill. a család egyes alrendszerei időnként kilépnek a terápiából, majd később visszatérnek. A terápiás folyamat emiatt gyakran fragmentált, ezért nagy szerepet kap a ciklikusság, amelyet a terapeuta team a tudatosan kontextuális átvitelen keresztül teremt meg. Fontos a munkában a határok markáns kijelölése, és az, hogy ugyanúgy dolgozunk egy alrendszer jelenlétével, ahogy a hiányával is. Iskolai agresszió és pszichoaktív szerhasználat 3

4 Arnold Petra 1, Zsiros Emese 1, Költő András 1,2, Huhn Zsófia 1, Németh Ágnes 1 1 Országos Gyermekegészségügyi Intézet 2 Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar Háttér és célkitűzés: Az iskolai agresszió megnyilvánulhat kortársbántalmazásban (bullying) és a diákok között megjelenő direkt fizikai erőszak, verekedés formájában (Olweus, 1999). Országos adatok szerint a magyar tanulók közel egyharmada érintett kortársbántalmazásban, elkövető, áldozat vagy egyszerre mindkettő szerepkörében. A hazai és nemzetközi eredmények a bullying számos viselkedéses, érzelmi problémával való együttjárását igazolták. Serdülőkorban az elkövetők hajlamosabbak más egészségkockáztató, deviáns és bűnelkövetői magatartásformákra, alacsonyabb iskolai teljesítményre, illetve kimaradásra, lemorzsolódásra a nem elkövetőkhöz viszonyítva (Berthold & Hoover, 2000; Nansel et al., 2003; Nansel et al., 2004). Előadásunkban szeretnénk teljesebb képet adni arról, hogy a magyar, kortársbántalmazásban illetve verekedésben résztvevő tanulók körében mennyire jellemző a multiproblémás viselkedés: a pszichoaktív szerhasználat. Hipotézisünk szerint az, aki elkövetője és/vagy áldozata a bántalmazásnak vagy részt vesz verekedésben, nagyobb valószínűséggel próbál ki szert, vagy részegedik le a nem érintett serdülőkhöz képest. Módszer: Elemzésünket az Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása (HBSC) kutatás évi országosan reprezentatív adatain végeztük a 9. és 11. évfolyamosok körében. A minta kialakítása iskola- valamint településtípus szerint rétegzett mintavételi eljárással történt, az elemzésben 4488 fiatal adatait dolgoztuk fel. Az adatgyűjtés osztályos lekérdezéssel, önkitöltős, anonim kérdőívek segítségével valósult meg. Bináris logisztikus regresszióelemzést végeztünk, amelybe célváltozóként a tiltott/visszaélésszerű szerhasználatot, a lerészegedést, valamint az egyes szerek használatának életprevalenciáját, háttérváltozóként pedig a verekedés gyakoriságát az elmúlt félévre vonatkozóan, illetve az utóbbi hónapok során a bántalmazásban való részvétel típusát (áldozat, elkövető, vegyes, nem érintett) vontuk be. Eredmények és következtetések: Hipotézisünk részben igazolódott. A drog és a bántalmazásban betöltött szerepek között szignifikáns kapcsolat figyelhető meg: az elkövető illetve elkövető-áldozat szignifikánsan nagyobb eséllyel próbál ki drogokat a bántalmazásban nem érintett serdülőkhöz képest, azonban az áldozati szerep és a drogok kipróbálása között nem tapasztaltunk összefüggést. Az egyes szertípusok szerint vizsgálva megállapítható, hogy míg az elkövetői magatartás mindegyik vizsgált szer esetében hajlamosító tényező, addig az elkövető-áldozatoknál csak az alkohol és gyógyszer együttes használata, az ecstasy valamint a ragasztó, oldószer kipróbálásának nagyobb a valószínűsége. Az áldozati szerep csupán a visszaélésszerű gyógyszerhasználat esetében jelent rizikótényezőt. A lerészegedés tekintetében részben más eredményeket tapasztaltunk: míg az elkövető szerep kockázati tényezőt, addig az áldozati szerep védelmet jelent lerészegedés szempontjából, az elkövető-áldozatok és a nem érintett serdülők lerészegedési értékeiben pedig nincs szerep szerinti különbség. A verekedésben való részvétel az összes vizsgált pszichoaktív szertípussal szignifikáns pozitív kapcsolatot mutat: minél gyakrabban vett részt a tanuló verekedésben az elmúlt év során, annál nagyobb eséllyel próbál ki drogot vagy részegedik le azokhoz a társaihoz képest, akik az elmúlt évben nem verekedtek. Összességében megállapítható, hogy a kortársbántalmazásban az elkövetői magatartás, illetve a verekedés rizikótényezőt jelentenek a drogok kipróbálása és a lerészegedés szempontjából. Eredményeink fokozottan felhívják a figyelmet a kortársbántalmazás, mint viselkedéses és érzelmi nehézségekkel társított problémakör mellett a fizikai agresszió lehetséges negatív következményeire. Emellett a problémaviselkedések halmozódása jövőbeni kutatások és preventív intervenciós eljárások számára is fontosak lehetnek. 4

5 Új drogepidemiológiai eredmények módszertani háttere Arnold Petra 1, Elekes Zsuzsanna 2, Németh Ágnes 1, Székely András 3, Székely Levente 3, Paksi Borbála 4 1 Országos Gyermekegészségügyi Intézet 2 Budapesti Corvinus Egyetem, Szociológia és Társadalompolitika Intézet 3 Kutatópont 4 Budapesti Corvinus Egyetem, Magatartástudományi és Kommunikációelméleti Intézet, Viselkedéskutató Központ Háttér: A magyar társadalom drogérintettségének érvényes becslését lehetővé tevő információkkal a probléma megjelenését követő több mint 20 éves időszakra vonatkozóan nem rendelkezünk. E tekintetben a kilencvenes évek hoztak változást. A drogokkal való kapcsolatba kerülés szempontjából leginkább veszélyeztetett korosztályban az Európai Iskolavizsgálat Alkohol- és Drogfogyasztásáról (European School Survey Project on alcohol and other Drugs, ESPAD) című nemzetközi kutatási program (Hibell és mtsai, 1997) részeként került sor Magyarországon az első, országos reprezentatív mintán végzett középiskolás drogepidemiológiai vizsgálatra (Elekes és Paksi, 1996), majd ezt követően 4 évente készültek újabb adatfelvételek. A legutóbbi ESPAD kutatás 2011-ben zajlott (Hibell és mtsai, 2012; Elekes, 2012) től a szintén 4 évente megismétlésre kerülő Iskoláskorú Gyermekek Egészségmagatartása (Health Behaviour in School-aged Children, HBSC) című nemzetközi összehasonlító kutatásban is szerepel egy droghasználatra vonatkozó kérdésblokk. A HBSC legutóbbi adatfelvétele 2010-ben volt (Németh, Költő, 2011). A felnőtt népesség országos reprezentatív mintáján 2001-ben, valamint 2003-ban és 2007-ben készültek az EMCDDA ajánlásainak (EMCDDA, 1999, 2002) eleget tevő, célzott drog- (és alkohol-) epidemiológiai kutatások (Elekes és Paksi, 2003; Paksi, 2003, 2007, 2009). Az utóbbi 7 évben nem volt lehetőség a felnőtt népesség körében célzott drogepidemiológiai adatfelvétel elvégzésére ben a éves népesség körében a évtől ismétlődően zajló kutatássorozat legutóbbi hulláma a Magyar ifjúság 2012 című vizsgálat keretében zajlott egy más alaptematikájú, de drogepidemiológiai kérdéseket is tartalmazó és e tekintetben szintén az EMQ standardokból építkező kutatás ban pedig egy, a népesség társadalmi közérzetének feltárására irányuló kutatáshoz (az ELTE TÁMOP-4.2.2/B-10/ projekt keretében) ún. omnibusz-szerűen kapcsolódva került sor az EMQ főbb kérdéseit leképező önálló kérdőív felvételére. A szekcióban vizsgált probléma: Az utóbbi években tehát 4 olyan, önbevalláson alapuló vizsgálat készült Magyarországon, melyek drogepidemiológia kérdéseket (is) tartalmaztak. A kifejezetten az alkohol- és drogfogyasztás mérésére fókuszáló ESPAD vizsgálat 2007-hez képest (a 2007-es életprevalencia értékek 100%-nak tekintve) a tiltott drogok életprevalencia értékének 33%-os növekedését mérte a 16 évesek körében (Elekes, 2012, Hibell és mtsai, 2012). Hasonló módon a HBSC vizsgálat is a prevalenciaértékek emelkedéséről számolt be (Németh, Költő, 2011). A csoportos önkitöltős eljárással történt két adatfelvétel eredményei tehát az egyes vizsgálatokban mért értékek különbözősége mellett a tendenciák tekintetében egybecsengenek. A es ifjúságkutatás azonban nem csak az imént említett vizsgálatokhoz képest kisebb de az Ifjúságkutatás korábbi hullámaihoz képest is alacsonyabb prevalenciaértékeket mért (Székely és mtsai, 2013). A legutóbb készült 2013-as Köz-Érzet kutatás pedig a 2007-es lakossági drogepidemiológiai vizsgálattal hibahatáron belül megegyező életprevalencia értékekkel szolgált. Tekintettel arra, hogy a kutatási eredményeket kizárólag az alkalmazott módszerek értékelése alapján tudjuk megítélni, hiszen azt tudjuk, hogy: a megfelelően megválasztott módszerek jó eséllyel pontos eredményekre vezetnek, továbbá azokat a módszereket, amelyeket a kutatás során alkalmaztak, meg lehet ítélni, és képet alkothatunk az eredmények.. pontosságáról (Rudas, 2006). a Magyar Addiktológiai 5

6 Társaság évi konferenciájára egy tematikus szekciót szervezünk az utóbbi évek drogepidemiológiai eredményeinek módszertani értelmezése céljából. Pszichoaktív szerhasználat a HBSC 2010 módszertani háttere és paraméterei tükrében Arnold Petra 1, Németh Ágnes 1, Zsiros Emese 1, Költő András 1,2 1 Országos Gyermekegészségügyi Intézet 2 Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar A HBSC négyévente zajló nemzetközi keresztmetszeti kutatás, amely az Egészségügyi Világszervezet (WHO) együttműködésével valósul meg. Hazánk közel 30 éve vesz részt a kutatássorozatban, az Országos Gyermekegészségügyi Intézet vezetésével. A legutóbbi adatfelvételben (2009/2010) 41 ország vett részt. A HBSC célja a serdülőkorú fiatalok közérzetének, önminősített egészségének, életmódjának és az ezek hátterében álló biopszicho-szociális tényezőknek a vizsgálata. Így a kutatás célul tűzi ki a serdülők rizikómagatartásának, azaz a dohányzási, alkoholfogyasztási, valamint tiltott szer és visszaélésszerű legális szerhasználati szokásoknak az elemzését is. Minden kutatás esetében elengedhetetlen a módszertani háttér alapos ismertetése, ugyanis ennek tükrében interpretálható az eredmények megbízhatósága és érvényessége. Különös tekintettel a szenzitív témákat érintő mint pl. a serdülőkori pszichoaktív szerhasználat kutatásokra, ez esetben is kiemelt jelentőséggel bír a módszertani háttér és paraméterek vizsgálata. Jelen előadás ennek bemutatását tűzi ki célul: áttekintjük a legutóbbi, 2009/2010-ben megvalósult adatfelvétel nemzetközi protokollnak (Currie és mtsai, 2010) is eleget tevő módszertani hátterét, paramétereit. Azaz ismertetjük a mintavétel jellemzőit, a minta összetételét, súlyozását, az adatfelvétel eszközét és módját, a válaszolási arányt, valamint a pszichoaktív szerhasználatnak mintavételi hibán kívüli megbízhatósági (inkonzisztencia) és érvényességi (hiányzó és érvénytelen válaszok) mutatóit. Az ismertetett módszertani eredmények fényében bemutatjuk a pszichoaktív szerhasználatra vonatkozó prevalencia adatokat. Az alkoholbetegek felépülési lehetőségei Boros Károlyné Kanizsai Dorottya Kórház Háttér és célkitűzés: A szakmapolitikai szabályozás elégtelensége, a forráshiány, az epidemiológiai adatok esetlegessége, a családi diszfunkciók hátráltató tényezők az alkoholbetegek felépülésének előmozdításában. Az alkoholfüggőség megszüntetéshez vagy a mértékletes alkoholfogyasztás kialakításához komplex fejlesztési megoldások integrálása szükséges a rendszerbe. A korai intervenció és a szakszerű edukáció nagyobb esélyt biztosít a szenvedélybetegségből történő felépüléshez. Módszer, minta: 2010-ben a fekvőbeteg ellátásban részesült 10 fő alkoholbeteg egyszerű, célirányos vizsgálata nyarán ismételt, utánkövetéses, kvalitatív vizsgálat személyes megkeresés formájában. Vizsgálat, elemzés célja: A 2010-ben készült vizsgálathoz viszonyítva 2012-ben milyen mértékben és irányban változott a kutatásban résztvevők egyéni életútja, forgatókönyvmintája és narratívájuk. Vizsgálat tárgya: Fordulópontok, rizikó-, és védőfaktorok prevenciós jelentősége, amelyek a kliens viselkedését, gondolkodását jelentősen befolyásolták. Adatfelvételi, adatfeldolgozási módszerek: McAdams-i ágenciafelfogás és kódolási rendszer szerint. AUDIT 10 kérdőívre adott válaszok pontszámainak összesítése alapján. SPSS számítógépes adatfeldolgozás, Wilcoxon-próbával és páros t- próbával. A minta a résztvevők alacsony száma miatt nem reprezentatív. Eredmények: A fekvőbeteg krízisellátásban részesülők számára a kórházi elbocsátást követően utógondozás formájában, a klienseknek lehetőséget biztosítunk az egyéni és a csoportos 6

7 konzultációkra. A két év során az élettörténeti interjúban részvevő személyek eljutottak arra a szintre, hogy ha probléma van, akkor tudják, hogy hová fordulhatnak segítségért, személyes problémáikat bizalmasan megoszthatják, progresszív és konstruktív megoldási módokat alkalmaznak. A kliens a segítő és a család közötti hosszú távú személyes kapcsolat nagyobb ráhatással bír a felépülésre, az alkoholfüggő személy teljességre törekvő személyiségére épít, a beteg és a család öngyógyító erőinek mozgósításával, az őszinte párbeszéd kialakításával, a kliens autonómiájának növelésével, és az egészségi állapot feletti kontroll megvalósításával. A jelenlegi finanszírozási keretek között sajnos nem valósítható meg, hogy a kórházból kikerülő, de a kliens saját elhatározása alapján (mint a közösség tagja), továbbra is a terápiában résztvevő, visszajáró egyén után eseti lejelentést követően (OEP felé) finanszírozásban részesüljön a szolgáltató. Az Országgyűlés 2013 évi határozat tervezete a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiáról ( ) rögzítette, az addiktológiai konzultánsok és egyéb segítő hivatásúak bevonását a járóbeteg-ellátásba, és a tevékenységük finanszírozását. Következtetések: Az alkoholbetegeknél a gyakorlat szerint a társadalomba való visszaintegrálás helyett, a rokkantosítás irányába történő megoldási módokat alkalmaznak, amely csak tovább mélyíti a betegszerepet. A szűkebb és tágabb környezet, a munkahelyek, kisközösségek érzékenyítése, és szemléletük megváltoztatása kritikus sikertényező. A korai problémaészlelés, az alapellátáshoz és a munkahelyekhez köthető, a veszélyeztetett-, és a problémaivók családon belüli áldozatainak felismerése a hatékony intervenció alapja, melynek a korszerű addiktológiai ellátás a következő lépcsője. Az alkoholproblémával küzdők helyi koordinációja, az érintett felek bevonása az együttműködésbe (önkormányzat, szociális és egészségügyi ellátók, egyéb intézmények, civil szervezetek), valamint a szakértői bázis bővítése a fenntarthatóság biztosítása érdekében. Az alapellátási megelőzési tevékenység integrált megközelítése szükséges, egyszerre odafigyelve a magas kockázatú, hátrányos helyzetű csoportokra, és az alkoholfogyasztás kockázatának csökkentése a lakosság egészében. Antaethyl delírium kialakulása az alkohol-absztinencia megtartását segítő Disulfiram mellékhatásaként ápolástervezés az eset kapcsán Csengelné Ruprecht Mariann, Olasz Anna, Havasi Anna, Vajda Péter, Petke Zsolt Nyírő Gyula Kórház OPAI, Addiktológiai osztály Bevezetés: Osztályunkon, régóta használjuk alkohol absztinencia megtartásában a Disulfiram hatóanyagot, per os, és implantátum formájában igen nagy számban. Mellékhatásai között az antaethyl delírium gyakorisága nem ismert kategóriában szerepel. A közelmúltban egy esetben észleltünk, ill. felmerült az antaethyl delirium lehetősége a gyógyszer szedését követően, a beteg állapotában bekövetkező hirtelen változások, ill. klinikai kép alapján. Módszerek: klinikai kép, tünetek megfigyelése, nyomon követése. Differenciál-diagnózisok számba vétele, összehasonlítása. Bekövetkező változások, eredmények összegzése. Ápolási terv készítése, értékelése. Eredmények: Többnyire empirikus módszerekkel, hetero-anamnaesis ismerete alapján, differenciáldiagnózisok lehetőségét részben kizárva, majd az Antaethyl elhagyását követően a beteg állapotában bekövetkező eredményes javulás, felépülés ismeretében állapítottuk meg antaethyl delirium fennállásának lehetőségét az ismertetett esetben. Következtetés: Eredményeink, megfigyeléseink alátámasztják következtetésünket, miszerint a Disulfiram alkalmazása esetén előfordulhat deliráns állapot. Ennek felismerése, egyrészt nem ismert gyakorisága, másrészt az alkoholbetegek megvonási tünetegyüttesének, későbbi szövődményeinek, ill. az előrehaladott életkorban előforduló betegségek (Dementia, Alzheimer-kór..stb.) tünetegyütteseivel való tüneti hasonlósága miatt okoz nehézségeket. 7

8 Drogfüggők krízisei Csiszér Nóra Drogprevenciós Alapítvány Drogoplex Ambulancia, Budapest Az előadás a szerző klinikai tapasztalatai alapján taglalja a drogfüggő betegek kríziseinek jellegzetességeit: melyek a tipikus krízis szituációk, milyen a krízis dinamikája, milyen a krízis megoldása, mik a segélyforrások, szükséges e sajátos krízis intervenciós technika a terápiában. Csoportterápiás lehetőségek addiktológiai osztályon Désfalvi Judit, Nagy István Miklós, Petke Zsolt Nyírő Gyula Kórház OPAI, Addiktológiai osztály A csoportfoglalkozásról mint a klinikumban gyakorta használt terápiás eszközről s annak jótékony hatásáról már nagyon sok tanulmány jelent meg a szakirodalomban. Jelen munkánkkal meg szeretnénk osztani a szenvedélybetegekkel szerzett tapasztalatainkat, azt, hogy az Addiktológia Osztályon történt kezelés hogyan segítheti az alkohol- és egyéb szerhasználók további, kórházon kívüli életét. A kérdést a következő módon fogalmaztuk meg: vajon tudunk-e használható eszközöket adni a betegek kezébe a stressz, a szorongás, a sóvárgás, avagy egy hirtelen beálló krízishelyzet adaptív megválaszolására az azonnali szerhasználat alternatívájaként. A Nyírő Gyula Kórház OPAI Addiktológia Osztályán a csoportfoglalkozásaink közül négy speciális kiscsoportot kiválasztva végeztük a vizsgálatot: Relaxációs csoport, Művészetterápiás csoport, Mozgásterápiás és Mindfulnesss-stresszcsökkentő csoport. A tanulmány kritériuma az volt, hogy csak azokkal a személyekkel végeztük a vizsgálatot, akik a csoportfoglalkozások közül legalább hármat rendszeres látogattak. Vizsgálatunk kiterjedt a kórház elhagyását követő időre is. A vizsgálatban összesen 35 fő (18 férfi, 17 nő, átlagéletkor: 39,8 év, közülük 81,5% alkohol-, 13% drog-, és 5,5% gyógyszerfüggő). Módszerünk egy félig strukturált interjú, valamint a Hamilton féle Szorongás Skála, amelyeket a vizsgálat kezdetekor, majd befejezésekor is felvettünk a betegekkel. A vizsgálat során azt tapasztaltuk, hogy azok a személyek, akik rendszeres, motivált tagjai voltak a kiscsoportoknak, erősebbnek, nyugodtabbnak érezték magukat, és képesek voltak a problémák kezelésére a kórházi biztonság elhagyása után. Eredményeink: 24% folyamatosan visszajár a foglalkozásokra. Ők a saját-élmény beszámolókkal erősítik a terápiás folyamatot, s egyben biztatást tudnak nyújtani a kiscsoport-társaiknak a jövőre nézve. 18% otthonukban is gyakorolja a csoportokon tanultakat (pl. rendszeresen sportolnak, vagy relaxálnak, egyesek rajztömbökkel járnak, hogy bármit lerajzoljanak, ami megtetszik nekik). Kiemelendő, hogy 19% a kezdődő relapszust felismerve jelentkezett ismét segítségért. Sikeres alkoholisták a magas társadalmi státuszú szenvedélybetegek célcsoportspecifikus ellátásának relevanciája Dudits Dénes Józanság Kft. Magyarországon megközelítőleg 1 millió ember küzd az alkohollal vagy a kábítószerrel összefüggő különböző problémákkal. Ennek ellenére az alkoholproblémákkal küzdőknek a 95%-a, a drogproblémákkal küzdőknek pedig a 75%-a nem részesül szakszerű ellátásban. Ezt a hiányosságot felismerve jött létre 2005-ben az első magyarországi magán addiktológiai szolgáltató. A szolgáltató jelenleg Dudits Józanság Programok néven működő addiktológiai programjainak célcsoportját elsősorban olyan, a magas társadalmi státuszuk folytán sikeresnek tartott személyek (orvosok, ügyvédek, mérnökök, közszereplők, vállalkozók stb.) alkotják, akik számára különösen fontos, hogy a függőség 8

9 állapotából adódó tényleges szükségleteik figyelembevételén alapuló kezelésben részesüljenek. Az előadás keretében a Dudits Józanság Programok szakmai aspektusainak vázlatos ismertetésén túl sor kerül azoknak a speciális korai kezelésbevételi technikáknak a bemutatására, amelyek révén lehetővé válik a kezelésbe kerülési idő lerövidítése és ezáltal a szerhasználatból fakadó egészségkárosodás mértékének jelentős csökkentése. Mindezzel összefüggésben az előadás fő célja az, hogy arra késztesse a szakma képviselőit, gondolják át, miként tudnának hatékonyabban és eredményesebben hozzájárulni ahhoz, hogy a függőségi problémákkal küzdő egyének a valódi szükségleteiknek megfelelő szakszerű ellátásban részesüljenek. Új pszichoaktív szerekkel kapcsolatos halálesetek esetbemutatás Csonka Renáta, Keller Éva Semmelweis Egyetem Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet Magyarországon egyre növekvő és összetettebb problémát okoz minden érintett szakterületen az új pszichoaktív szerek terjedése. A könnyű, gyors, olcsó és széleskörű hozzáférhetőség miatt a sürgősségi ellátásban dolgozók, igazságügyi orvosszakértők gyakran sötétben tapogatóznak. Bemutatómban három új pszichoaktív szerrel kapcsolatos halálesetet szeretnék bemutatni, melyek igen rövid időn belül, egymástól függetlenül következtek be Budapesten. Az első eset egy 24 éves férfi, aki a Fővárosi Büntetésvégrehajtási Intézetben június 9-én holtan találtak. Az előzetes vegyvizsgálat p- metil-4-metil-aminorexet, pentedront, 3,4-DMMC-t, alfa-pvp-t és 7-amino-clonazepamot mutatott ki. A második eset egy 25 éves nő, aki a Péterfy Sándor utcai Kórház Rendelőintézet és Baleseti Központ Belgyógyászati Intenzív Osztályán június 8-án halálozott el, a kórházban elvégzett vegyvizsgálat pentedron, illetve amfetamin pozitivitást mutatott. A harmadik eset egy 43 éves nő, akit orrhonában holtan találtak. A sürgősséggel elvégzett vegyvizsgálat mefedront, alfa-pvp-t, OH-alprazolamot, alprazolamot, illetve p-metil-4-metil-aminorexet mutatott ki. Az igazságügyi orvosszakértők munkáját nagyban nehezíti, hogy a boncolás során észlelt eltérések igen kevés hasonlóságot mutatnak, a bonctani képet egyéb megbetegedések is befolyásolhatják, illetve többféle szer (gyógyszer, új pszichoaktív szer, kábítószer) együttes használata, mely gyakran a szerhasználó számára sem ismeretesek. A szubsztitúciós kezelésben lévő hepatitis C fertőzött betegek kezelési igényét befolyásoló tényezők felmérése Csorba József 1, Farkas Judit 1,2, Kapitány-Fövény Máté 1,2, Szabó Tünde 1 1 Nyírő Gyula Kórház OPAI, Drogambulancia és Prevenciós Központ 2 ELTE-PPK Pszichológiai Intézet Bevezetés: Az addiktológiai ellátás során gyakran megfigyelhető jelenség, hogy számos Hepatitis C fertőzött szerhasználó nem veszi igénybe a rendelkezésre álló kezelési formákat. Az elmúlt években több kutatás is foglalkozott a témával (Wilson és mtsai., 2010, Zuure és mtsai., 2010, Chen és mtsai., 2013), vizsgálatunk során ezen eredményeket alapul véve dolgoztuk ki mérőeszközünket. Célok: Kutatásunk célja, hogy feltárjuk, milyen fő szomatikus, pszichés és szociális tényezők befolyásolják, hogy a Hepatitis C fertőzésével tisztában lévő drogfüggő betegek igénybe vegyék a betegség kezelését, illetve, mely tényezők hatására döntenek inkább úgy, hogy nem keresnek szakmai segítséget. További célunk volt, hogy megvizsgáljuk, milyen információkkal rendelkeznek az opiátfüggő betegek a Hepatitis C betegségről, illetve a fertőzés terjedéséről. Módszerek: Korai eredményeink 34 szubsztitúciós kezelésben részesülő opiátfüggő mintáján alapulnak (58,8% férfi, 41,2% nő, átlagéletkor: 36,9, szórás: 7,6). A teljes mintát a Nyírő Gyula Kórház OPAI Drogambulanciájának és Prevenciós Központjának, valamint 9

10 a Soroksári Addiktológiai Centrumnak azon opiátfüggő betegei képezik, akiknél vagy már diagnosztizálták a Hepatitis C fertőzést vagy saját maguk gondolták úgy, hogy fertőzöttek. A kutatásban résztvevő páciensek egy, a korábbi vizsgálatok eredményei alapján létrehozott kérdőív tételeire válaszoltak. A kérdőív adaptált formában a Betegségpercepció Kérdőív (Weinman és mtsai., 1996) Észlelt Következmények skálájának egyes tételeit is tartalmazza. Eredmények: A minta 24,2%-a nem tudja, hogyan fertőződött meg, 8,7% információi szerint a Hepatitis C széklet vagy nyál útján is terjed, illetve örökletes is lehet. 63,6% gondolja úgy, hogy a kezelés igénybevétele csakis a saját felelősségük kell, hogy legyen, míg 36,4% nyilatkozott úgy, hogy a saját felelősség mellett a kezelő személyzet felelőssége is a kezelés indítványozása. A kezelésbe fordulás lehetséges akadályozó tényezői közül a kezeléstől való félelem bizonyult a leggyakrabban előforduló szempontnak, 35,5% nyilatkozott úgy, hogy teljes mértékben fél a Hepatitis C kezelésétől. Szignifikáns és pozitív irányú együttjárás a kezelés fontosságának megítélésével a kezelés javíthat az életemen (r(27)=0,55, p<0,01) és a nem tudom megmondani, hogy fertőzött vagyok-e (r(29)=0,41, p<0,05) változók esetében mutatkozott. A stigmatizációra, a társas kapcsolatokra, illetve a betegség súlyosságára vonatkozó egyéb változók esetében nem találtunk szignifikáns együttjárást a kezelés fontosságának megítélésével. Diszkusszió: Eredményeink a Hepatitis C fertőzéssel és annak kezelésével kapcsolatos hatékonyabb információátadás szükségére hívják fel a figyelmet, valamint annak fontosságára, hogy a Hepatitis C fertőzött opiátfüggő betegek nagyobb felelősséget vállaljanak kezelésbe fordulásuk terén. A kezeléstől való félelem csökkentése, valamint a szubjektív életminőség javulásának hangsúlyozása szintén növelheti a kezelésbe forduló opiátfüggők arányát. Beteg, bűnöző, szegény vagy csak fiatal? Addiktív viselkedések megjelenése a médiában Elekes Zsuzsanna Budapesti Corvinus Egyetem, Szociológia és Társadalompolitika Intézet Előzmények: Az addiktív viselkedések elterjedtsége, súlyossága Magyarországon ritkán mutatott kapcsolatot a velük szemben megnyilvánuló társadalmi és politikai reakciókkal (Elekes 2009). E reakciók egyik fontos leképeződése, de egyben oka is lehet a különböző egészségkárosító magatartások médiabeli megjelenése. A kábítószer-fogyasztással kapcsolatosan meglehetősen rendszeresen készültek médiaelemzések, amelyek azt mutatták, hogy a sajtóban megjelent cikkek száma, hangvétele jól tükrözi a politika kábítószer-problémához való viszonyának változásait (Rácz 1989, Kara 1993, Oprics és Paksi 1998, Paksi 2000, Nyírády és Schmidt 2000, Arnold 2006). Az előadásban bemutatásra kerülő kutatás célja annak vizsgálata volt, hogy 1) a különböző addiktív viselkedéseket hogyan ábrázolja a média, 2) különbözik-e az egyes szerek és az azokat fogyasztók megjelenítése, 3) hogyan tükröződik a médiában a politika és a közvélemény változó érdeklődése és megítélése? Módszer: Az ALICE RAP (Addiction and Lifestyles in Contemporary Europe: Reframing Addictions Project) program keretében, az EU 7th frame program finanszírozásával végeztünk kvantitatív sajtóelemzést. Feldolgozásra került a Magyar Nemzet és a Népszabadság 2000-ben és 2011-ben megjelent és on-line elérhető valamennyi száma, valamint reprezentatív mintát vettünk a két napilap 1978-ban és 1991-ben nyomtatott formában megjelent számaiból. Összesen 475 cikket dolgoztunk fel, nagyjából hasonló arányban a két napilapból. Eredmények: A feldolgozott cikkek 52,4%-a foglalkozik valamilyen formában az alkoholproblémával, 45,2%-a a kábítószerproblémával, 19,3%-a a dohányzással. A többi addiktív viselkedés (gyógyszer, játék, munka, vásárlás, internet stb.) a cikkek legfeljebb 2%-ában jelenik meg. A valamelyik viselkedéssel kifejezetten főtémaként foglalkozó cikkeket tekintve, a teljes vizsgált 10

11 időszakban a cikkek legnagyobb aránya (24,6%) foglalkozott a kábítószer-problémával, 10,5% az alkoholproblémával és 6,9% a dohányzással. Az egyéb addiktív viselkedések főtémaként való megjelenése elenyésző volt a két napilapban. Jellegzetes különbségeket figyelhettünk meg a három legelterjedtebb és a cikkekben is legnagyobb arányban tárgyalt szer fogyasztóinak médiabeli ábrázolásában: az alkoholistát általában hátrányos helyzetűként, vagy gyakran bűnözőként ábrázolja a sajtó, de nem ritka az alkoholfogyasztás fiatalkori problémaként való bemutatása sem. A probléma kezeléseként többnyire a szociális helyzet javítása és a gyógyítás jelenik meg. A politika felelőssége alig merül fel az alkoholproblémával kapcsolatban, olyan adottságként ábrázolják a problémát a cikkek, amit legfeljebb csak kezelni lehet. A médiában megjelenő tipikus kábítószer-fogyasztó szórakozó, zenét hallgató fiatal, aki tájékozatlan. Esetenként díler is lehet, akit büntetni kell. A megoldásban elsősorban a szakpolitikai megoldások jogi szabályozás, prevenció, kínálatcsökkentés kap hangsúlyt, az orvosi és nem orvosi kezelés szerepe kisebb, a szociális helyzet javítása pedig alig jelenik meg. A dohányzó embert többnyire betegként ábrázolja a sajtó (nem a nikotin függés betegeként, hanem olyan betegként, aki a dohányzás miatt beteg), aki ráadásul gyenge jellemű is. Lehetséges megoldás a hozzáférés korlátozása, de fontos szerepet kapnak az egyéni erőfeszítések, a jellem erősítése. A kérdésmegfogalmazás hatása az eredményekre Elekes Zsuzsanna Budapesti Corvinus Egyetem, Szociológia és Társadalompolitika Intézet A rendszeresen ismétlődő, időben és nemzetközileg is összehasonlítható ESPAD és HBSC kutatások mellett Magyarországon egyre több vizsgálat részeként kerül megkérdezésre az alkohol- és kábítószer-fogyasztás elterjedtsége a fiatalok körében. Bár a felnőttek körében rendszeresen ismétlődő vizsgálatokról alig beszélhetünk, az eredetileg rendszeresnek szánt ADE/OLAAP mellett szintén több kutatás próbálta mérni a felnőtt népesség alkohol- és egyéb drogfogyasztási szokásait. A különböző kutatások eredményei gyakran igen eltérő képet mutatnak a hazai helyzetről, és sokszor maguk a kutatók is úgy érzik, hogy eredményeik irreálisak és azok feldolgozásra, publikálásra sem érdemesek. Jó példa erre a évi ELEF kutatás, ahol a felnőtt népesség tiltott szer fogyasztására vonatkozó életprevalencia érték olyan alacsony volt, amelyet a kutatás résztvevői is érvénytelennek minősítettek. Az eltérő, vagy akár értelmezhetetlen eredményeknek számos oka lehet: mintavétel (kire, mire reprezentatív vagy reprezentatív-e egyáltalán), a kérdezés módszere (papír-ceruza, CAPI, telefon, on-line stb.) anonimitás biztosítása (önkitöltős, face to face, kevert stb.) vagy akár a politikai környezet vagy a közvélemény változása. Az alkoholfogyasztás és az alkohol okozta problémák mérésének jól standardizált mérési eszközei vannak. Hasonlóan standardizált mérési módszerek elterjesztésére törekednek az EMCDDA szakértői is a kábítószer-fogyasztás területén. Mégis, hazai kutatásokban és az EHIS példáján láthatjuk, hogy nem kifejezetten szerfogyasztásra irányuló nemzetközi kutatásokban is gyakran figyelmen kívül hagyják azt, hogy az eltérő kérdezési formák igen eltérő prevalencia értékeket eredményezhetnek. Előadásomban az eltérő kérdésmegfogalmazások prevalencia értékekre gyakorolt hatását mutatom be az alábbi példákban: 1) Az ESPAD kutatás kérdőívének évi megváltoztatása alapján, amely eredményekre gyakorolt hatását nemzetközi és hazai próbavizsgálatok elemeztek. 2) A SMART kutatás alapján, amelynek célja volt az alkoholfogyasztásra és az alkohol okozta problémákra vonatkozó kérdéssorok eltérő eredményeinek vizsgálata. 3) Néhány más hazai kutatás eredményeinek összehasonlításával. 11

12 Csak az erős paprikától lehetett! egy családok átmeneti otthona alkoholistajátszmái Engel Zita 1, Beke Eszter 2 1 Magángyógyszerészek Országos Szövetsége 2 Day Center (Menthal Heath Foundiation) Yerevan, Armenia Tanulmányunkból készített poszterünk témaválasztását egy nagyon is valós, de sok esetben nem explicit módon kezelt probléma vezérelte: hazánkban a vonatkozó törvények által létesített, az állam illetve alapítványok által fenntartott, úgy nevezett családok átmeneti otthonaiban nem lehet alkoholos állapotban tartózkodni, illetve alkoholt tartani. Az illuminált állapot szabálysértéssel, szóbeli vagy írásbeli figyelmeztetéssel, otthonból való elbocsátással büntetendő magatartás. Az alkohol problémával küzdő családtagokkal szembeni fellépés kettőssége szemmel látható: ilyen a tehetetlenség és megtűrés vagy elbocsátás lehetősége. Az otthon szabályzatával szembe megy a szakmai tapasztalat: nem várható el, hogy az érintett, otthonát épp elvesztett, sokkos állapotban levő alkoholista családtag a beköltözés utáni első napon letegye az italt, különösen akkor, ha még nem kész rá, vagy nincs belátása a problémájára. Az otthon elvesztése mindig egy krízis, ezt tetézi, hogy a család összetartásának egyik utolsó lehetősége egy ilyen intézménybe való felvétel, így a családtagok mindent elkövetnek azért, hogy együtt maradjanak, ezzel teret engedve a gondozókkal, családsegítőkkel folytatott alkoholistajátszmáknak. A kliens részéről a játszma célja, az alkoholprobléma mindenáron történő elrejtése, tagadása az otthonban maradásért (pl.: leplezés, magyarázkodás, elrejtés, tagadás, tanúk felvonultatása, győzködés, sírás, ígérgetés, kérlelés, fenyegető testi fellépés, zsarolás). Az erre kiépített tudattalan stratégiákkal igyekszik meggyőzni a dolgozókat, sok esetben támogatót keresve közöttük. Ezzel ellentétes az otthon dolgozóinak célja: a rend és az otthon szabályainak fenntartása, az ennek érdekében kialakított stratégiák alkalmazása (pl. alkoholszonda bevezetése, szoba átkutatása, tanúk keresése, kérdőre vonás, szembesítés, fenyegetőzés, rábeszélés, szabályszegési figyelmeztetések írása, addiktológiai gondozóba küldés, rábeszélés, könyörgés, cinkos együttműködés, alkoholszonda adatainak meghamisítása). Ide vehető még a mindkét oldalon tanúként belépő, az italozást támogató, vagy tiltó, családtagok és az otthon többi lakóinak közreműködése pl. bizonygatás, hogy nem ivott/ivott, beárulás, ital szállítása, csoportos fenyegető fellépés). Az általunk kiválasztott, budapesti átmeneti otthona szakgondozóival, családgondozóival készített strukturált interjú illetve megfigyelés alapján készített tanulmány nem mondható reprezentatívnak Magyarország összes családok átmeneti otthonának intézményére, mégis ha ezek a játszmák tudatosulnak a szakemberekben, azok megértésével vagy megtörésével egy eredményesebb együttműködés alakítható ki. Szex and the cigi kémiai és viselkedési függőségekre utaló magatartások a kilencvenes évek kultikus amerikai televíziós sorozatban Engel Zita 1, Beke Eszter 2 1 Magángyógyszerészek Országos Szövetsége 2 Day Center (Menthal Heath Foundiation) Yerevan, Armenia Nem eldöntött, legalább is mindkét oldalról születtek már eredmények arra nézve, hogy a televízióban sugározott filmekben és sorozatokban látott viselkedési mintákat mennyire veszik át a nézők, milyen mértékben és hogyan befolyásolják őket, mennyire azonosulnak kedvenc vagy csodált szereplőkkel. Eme tanulmányból született poszter sem kíván választ találni erre a kérdésre. Nem lehet elmenni azonban a mellett, hogy a kilencvenes évek végén a klasszikus Carrie Bradshaw Halloween jelmez kellékei közül épp úgy nem hiányozhatott a meggöndörített haj, az elegáns magas sarkú, vagy a kézben hurcolt laptop, 12

13 mint egy Cosmopolitan koktélos pohár vagy egy szál cigi a szájba. A vizsgálat célja, hogy a Szex és New York HBO televíziós sorozatának képi világának kiértékelésével illetve hanganyagának írásos változatának tartalomelemzése segítségével fellelje és kontextuálisan értelmezze azokat a kémiai és viselkedési függőségekre utaló magatartásokat, melyek megjelennek az egyes epizódokban. A sorozatban megjelenő alkoholizmus, nikotinizmus, kényszeres vásárlás, szex- és testedzésfüggőség és különböző evészavarok hol pozitív, hol negatív kontextusban ábrázolt megjelenítési formáin túl hangsúlyos szerepet kap az egyes pszichoaktív szerek pártoló vagy elítélő rekreációs használata is. Ezen túlmenően egyes szerek kapcsán a rendezők megjelenítik a felépülési folyamatok sikeres vagy kudarcos voltát is. Figyelmet érdemel még az, ami kimarad a tévés fejezetekből: a komolyabb, nem televízió képesnek tartott függőségi problémák (pl. intravénás szerhasználat, heroin vagy kokain addikció) megjelenítési formáinak kerülése. Metadonról Buprenorfin/Naloxone készítményre történő váltás a szubsztitúciós terápiában: a kliens nézőpontja Farkas Judit 1,2, Kapitány-Fövény Máté 1,2, Eisinger Andrea 2, Szabó Tünde 1, Petke Zsolt 3, Csorba József 1, Demetrovics Zsolt 2 1 Nyírő Gyula Kórház OPAI, Drogambulancia 2 ELTE-PPK Pszichológiai Intézet 3 Nyírő Gyula Kórház OPAI, Addiktológiai Osztály Bevezetés: Az opitáfüggők buprenorfin/naloxone (B/N) tartalmú készítménnyel történő szubsztitúciós kezelése 2008 óta lehetséges Magyarországon. A bevezetés oka az említett szer külföldi klinikumban tapasztalat elterjedtsége volt. A nemzetközi szakirodalom eddigi eredményei szerint beszámol arról, hogy a B/N kombinált készítmény az addig használt metadonnal szemben kevésbé euforizáló és szedatív hatású, jól tolerálható komponenseket tartalmaz, kevés a nem kívánt mellékhatás (pl.: Oman, 2009), valamint az intravénás használat is szignifikánsan csökken (pl.: Johnson, 2000). Célok: Egyetlen, a témában készült hazai kutatás, a szer bevezetésének évében zajló hatásvizsgálat keretében fény derült arra, hogy a metadonnal kezelt mintával összehasonlítva mely tényezők befolyásolják a kezelésben maradást (Demetrovics, 2009; majd Petke, 2011), ugyanakkor a vizsgálatok nem tértek ki a kliensek szubjektív élményére. Jelen kutatás célja, hogy feltérképezzük azon kliensek szubjektív élményét, akik mindkét szerrel történő szubsztitúciós kezelést megtapasztalták. Módszer: Az előzetes kutatás során 10 olyan, jelenleg B/N készítménnyel kezelt betegünkkel készült félig strukturált interjú, akik korábban a metadon program keretében részesültek szubsztitúciós terápiában, tehát mindkét szubsztitúciós szer hatását és az átállást is megtapasztalhatták. Az érintett témák: orvosi/biológiai háttér (pl.: testi tünetek, gyógyszerszedés), szubjektív hatások/pszichés változások (pl.: motiváció, önértékelés), szociális háttérben bekövetkező változások (pl.: stigmatizáció, kriminalizáció, társadalmi beilleszkedés). Eredmények: Előzetes eredményeink azt tükrözik, hogy a B/N tartalmú készítményre történő átállás nagymértékű változásokat hoz a kliens bio-pszicho-szociális hátterében, melyek szinte azonnal, már az átállást követő napokban tapasztalhatóak. Többek közt tisztább tudatállapotról, fokozott éberségről, energetizáltságról, motiváltságról és megnövekedett munkaképességről számolnak be klienseink. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor visszatérhetnek olyan pszichés tünetek is, melyeket a kliens még a függősége kialakulása előtti időszakban tapasztalt. 13

14 Az INDIT Közalapítvány utcai szociális munkájának bemutatása röviden kitekintve a haza és svájci gyakorlatokra, együttműködésekre Fehér Katalin INDIT Közalapítvány Az utcai szociális munka egyik speciális klienscsoportja a prostituáltak/szex munkások köre. Ismeretes, hogy többszörös hátrányos helyzetük mellett sokan jelentős addiktológiai problémákkal is küzdenek. Mindazonáltal erről a célcsoportról kevés szó esik, a velük való szociális munka Magyarországon még nagyon kezdetleges, nincs meg a megfelelő intézményi hálózat, azonban külföldön ez a terület több éves tapasztalatokkal rendelkezik. Az INDIT Közalapítvány 2004 nyarán Pécsett kezdte meg a prostituáltak/ szex munkások körében végzett megkereső tevékenységét. A több éves munkánk során kapcsolatot építettünk ki olyan szervezetekkel Magyarországon és Svájcban, akik célul tűzték ki a prostitúcióban élők segítését. Ezeknek az együttműködések révén született meg az IRIS 2012 projekt, melynek célja az volt, hogy három magyar és egy svájci szervezet olyan szociális szolgáltatás-fejlesztési koncepciót dolgozzon ki, amely képes javítani a prostitúcióban élő nők helyzetén, életkörülményein és életkilátásain. Az előadásom célja, hogy bemutassam ennek a folyamatnak a kezdetét, az eddig elért eredményeket és azokat a jövőbeli javaslattételeket, amelyek elősegítik azon segítő tevékenységeket, melyek megfelelő válaszokat adhatnak e speciális klienscsoport szükségleteire. Az addikciós politikák koherenciája egy lehetséges diagnosztikus eszköz Felvinczi Katalin 1, Magi Anna 2, Péterfi Anna 2,3 1 ELTE PPK Pszichológiai Intézet 2 ELTE PPK Pszichológiai Intézet Pszichológiai Doktori Iskola 3 Nemzeti Drog Fókuszpont Háttér, előzmények: Az Európai Tanács (Council of Europe) a 2010 novemberben tartott miniszteri értekezleten elfogadta a es évekre vonatkozó munkatervét. Ebben kiemelt prioritásként szerepel a koherens addikciós politikák kérdése. Egyfelől annak vizsgálata, hogy vannak-e koherens addikciós politikák az európai országokban, másfelől, hogy miképpen lehetne valamely ország addikciós politikáinak a koherenciáját felmérni, megállapítani ben létrejött egy szakértői munkacsoport (Coherent Policy Expert Group) annak érdekében, hogy kimunkálásra kerüljön egy diagnosztikus eszköz, amely alkalmas arra, hogy az egyes országok illegális szerhasználati, alkohol és dohányzás politikájának az összerendezettségét felmérje, valamint, hogy azt is vizsgálja, hogy ezek a szakpolitikák miként jelenítik meg a WHO (Egészségügyi Világszervezet) alapító okiratában szereplő egészségkoncepciót, vagyis, hogy az Egészség nem pusztán a betegség hiánya, hanem a testi, lelki, szociális jól-lét állapota. Magyarország szakértői szinten 2012 óta vesz részt a munkacsoport munkájában. Jelen prezentáció az eszköz kialakítás folyamatát és annak kipróbálását mutatja be. Módszer: A szakértői csoport az egyes országok pszichoaktív szer használattal foglalkozó szakpolitikáinak áttekintése révén több véleményezési kör eredményeként kialakított egy szempontrendszert, ami mentén megítélhetőnek vélte, hogy a vonatkozó szakpolitikák mennyiben tekinthetőek horizontális és vertikális szempontból koherensnek. A megítélési szempontok az alábbiak szerint alakultak: 1. probléma értelmezése (nemzeti statisztikák); 2. szakpolitikai céltételezés; 3. jogszabályi/szabályozási környezet; 4. stratégia-akcióterv; 5. struktúrák és erőforrások; 6. beavatkozások. Az egyes szempontok tekintetében további alkategóriák kerültek meghatározásra és az egyes résztvevő országok saját körülményeik ismeretében 2013 nyarán kipróbálták a diagnosztikus eszköz működőképességét. Magyarországon 2013 júliusában szakértők és államigazgatási szereplők bevonásával fókuszcsoportos megbeszélésekre, valamint a rendelkezésre álló stratégiai dokumentumok, tervezetek 14

15 tartalomelemzésére és szakértői véleményezésére került sor. Eredmények: Az országok által készített esettanulmányok áttekintése eredményeképpen szükségesnek tűnik a szempontrendszer bizonyos fokú átdolgozása. A prezentáció során a diagnosztikus eszköz szempontrendszere, a szükséges átdolgozási irányok és a magyarországi esettanulmány alapján megfogalmazható tapasztalatok kerülnek bemutatásra. A Magyarországra vonatkozó információk alapján megállapítható, hogy jelen pillanatban a kérdéses területeken nincsenek érvényben lévő stratégiai dokumentumok (bár a nemzeti drogellenes stratégia parlamenti vitája éppen jelenleg folyik); a megkérdezettek véleménye és a hozzáférhető statisztikai adatok alapján úgy tűnik, hogy az alkohol probléma területén tapasztalható a legsúlyosabb a helyzet, a leginkább ígéretes fejlemények a dohányzás problémával összefüggésben láthatóak. Az ismert, nyilvánosan hozzáférhető stratégiai dokumentumok, a jogszabályi környezet kedvezően reflektálnak a WHO alapító okiratában található egészségdefinícióra, a stratégiák, szakpolitikák realizálását támogató intézményrendszer sokszereplős, az egyes entitások egymáshoz való viszonyát és kompetencia köreit a megkérdezettek nem látták át teljes körűen, valamint a különböző pozíciókat betöltő megkérdezettek nem ugyanazokat az intézményi szereplőket tudták nevesíteni. Következtések: A kimunkált diagnosztikus eszközrendszer további finomításra szorul, az egyes elemzési szempontok ugyan kvalitatív vizsgálat lehetőségeit teremtik meg, de azok konszenzuális és egyértelmű operacionalizálása nem megkerülhető feladat. Ennek elvégzését követően azonban egy viszonylag jól használható eszköz lesz a birtokunkban, aminek alapján grafikusan is megjeleníthető összképet tudunk kapni az adott szakpolitikák horizontális és vertikális összerendezettségéről, koherenciájáról. A Nyírő Gyula Kórház Addiktológiai Osztályának történetéből, 1987-től 2012-ig Funk Sándor, Molnár Beáta Merényi Gusztáv Kórház Pszichiátria A Nyírő Gyula Kórház Addiktológiai Osztályát 1979-ben alapították, első főorvosa Takách Gáspár volt, aki az alkoholbetegek kezelésének különlegesen fontos intézményévé fejlesztette ezt a barakk-osztályt. Funk Sándor 1987-ben vette át az osztály vezetését. Kezdettől fogva feladatának tartotta az alkoholbetegek minél hatékonyabb kezelése mellett az egyre nagyobb számban jelentkező drogbetegek, főleg máktea- és heroinfogyasztók kezelését. Ez utóbbi nagyon sok osztályos problémát vetett fel, és végső soron, a földszintes barakkokban lehetetlennek bizonyult. A methadonkezelés, amelyet országunkban először itt alkalmaztak, jelentősen javította heroinista betegeink gyógyulási kilátásait, azonban a Funk-ügy ennek a kezelésnek a további sikeres alkalmazását akadályozta. Előadásunkban megemlítjük sok kollégánkat, barátunkat és segítőnket, csakúgy, mint ellenfeleinket, mint pl. az Állampolgári Bizottságot. Végső értékelésünk egyetlen szempontot vesz figyelembe: ez a betegek javát szolgáló eredményesség. 15

16 Dro osultság egy kirekesztett társadalmi csoport segítőinek érdekképviseleti lehetőségei: a Drogszakmai Civil Ombudsman intézménye Fülöp Sándor 1, Paksi Borbála 2,3, Sárosi Péter 4,5, Topolánszky Ákos 6, Barna Erika 3,7, Udvarhelyi Éva Tessza 1 EMLA Környezeti Management és Jog Egyesület 2 Budapesti Corvinus Egyetem, Magatartástudományi és Kommunikációelméleti Intézet, Viselkedéskutató Központ (BCE MKI VK) 3 Magyarországi Drogprevenciós és Ártalomcsökkentő Szervezetek Szövetsége (MADÁSZSZ) 4 Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) 5 Ártalomcsökkentők Szakmai Egyesülete (ÁSZ) 6 Magyar Drogterápiás Intézetek Szövetsége (MADRISZ) 7 Kék Pont Drogkonzultációs Központ és Drogambulancia Alapítvány Egy 2012 nyarán készült kvalitatív vizsgálat (Paksi és Magi, 2013) szerint a különböző prevenciós beavatkozások hozzáférhetősége jelenleg a többség számára nem vagy csak néhány helyen hozzáférhető, holott korábban az iskolák 80%-ában rendszeresen volt prevenció. Ugyanezen kutatás rámutat arra is, hogy a forráscsökkenés és a kormányzati/szakmapolitikai prioritások hiánya következtében a nonprofit szervezetek egyre kevésbé tudják ellátni a feladataikat. Egy másik a MADÁSZSZ tagszervezetei körében végzett felmérés is a finanszírozás beszűkülésével kapcsolatos jelentős működési nehézségről, bizonytalanságról számolt be. A drogszakmai civil szervezetek általánosságban is a források beszűkülése okozta ellehetetlenedéséről, a szolgáltatások minimális szinten való működtetéséről, többen csőd közeli helyzetről számolnak be. Tovább nehezíti a helyzetet a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottság átalakítása (1452/2011. (XII. 22.) Korm. Határozat) is, melynek következtében a döntéselőkészítésből kiszorultak az eddig abban teljes szavazati joggal résztvevő civil delegáltak. Amennyiben nem történik a terület finanszírozása illetve a szakmapolitikai folyamatok területén záros határidőn belül kedvező irányú elmozdulás, akkor drogszakmai szervezetek működése, a terület ellátása végveszélybe kerülhet. A Magyar Drogprevenciós és Ártalomcsökkentő Szervezetek Szövetsége (MADÁSZSZ) a drogszakma területén működő másik három ernyőszervezettel Magyar Addiktológiai Társasággal (MAT), Magyar Drogrehabilitációs Intézetek Szövetségével (MADRISZ), valamint az Ártalomcsökkentők Szakmai Egyesülete (ÁSZ) együttműködve támogatást nyert az EGT/NORVÉG Civil Támogatási Alap Makroprojektek támogatására kiírt pályázatán. A nyertes projekt egyik célja a fenti helyzetre reflektáló proaktív, a szakmapolitikai kontextus megváltoztatására, a szakmai szempontokat tiszteletben tartó erősebb és célzottabb kormányzati szerepvállalás erősítésére irányuló hangsúlyos érdekérvényesítő tevékenység. A projekt keretében kialakításra kerülnek olyan, a hatékonyabb érdekérvényesítést lehetővé tevő struktúrák, mint a Drogszakmai Civil Ombudsman intézménye (DCO), illetve a Kábítószerügyi Civil Koordinációs Bizottság. A tervek szerint a DCO a kormányzati munkát és az állam hatalomgyakorlását ellenőrzi. Az előzetes elképzelések szerint a drogszakmai civil szervezetek azon ügyeit gyűjti össze, képviseli, és monitorozza, melyek az ő szintjükön elakadtak, visszhangtalanok maradtak, vagy rendre hátrányukra történt az ügyek elrendezése. Feladatai között a kérdések következetes végigvitele, az ügyek monitorozása, a transzparencia biztosítása(!) szerepel. A DCO intézményének kialakítása és működtetése azonban számos további kérdés megválaszolását igényi, s a projektet megelőzően a MADÁSZSZ tagszervezetei körében történt szükségletfelmérés során is a DCO szükségességének megerősítése mellet bizonytalanságok/fenntartások fogalmazódtak meg annak megvalósíthatósága tekintetében. A workshop célja a Drogszakmai Civil Ombudsman intézményével 16

17 kapcsolatos elvi kereteknek a szakmai nyilvánosság, illetve a különböző szakmai szereplők és kompetenciák bevonásával való lefektetése, valamint egy multidiszciplináris szakmai diskurzus megvalósítása részben a drogszakma, részben a jogvédelem területén tevékenykedő szakemberek részvételével. A szeretet tehetséget nevel! Drogprevenciós kisfilmműhely és önismereti csoportok fővárosi gyermekotthonokban Füzesi Szilvia 1, Preszl Éva 1, Kulcsár Pál Kristóf 2 1 Életrevaló Karitatív Egyesület 2 Budapesti Módszertani Szociális Központ Háttér és célkitűzés: Az Életrevaló Egyesület 2013 tavaszán a főváros X. kerületi Átmeneti Gyermekotthonában és a XII. kerületi Ifjúsági Gyermekotthonában Drogprevenciós Kisfilmműhelyt és Önismereti csoportot biztosított a családból kiemelt gyermekek és fiatalok részére. Célunk az volt, hogy a fiatalok saját élményeiken keresztül drogprevenció témájú kisfilmet készítsenek, aminek alkotói saját maguk, a szinapszis és forgatókönyv megírásától a filmszerepek eljátszásáig. Az önismereti csoportban a fiatalok megtapasztalták az önmaguk és a környezetük feletti kontrollt, amelynek átélése elengedhetetlennek bizonyult a későbbi szerepjátszásnál és az interperszonális viszonyok kialakításához. A foglalkozások során létrehozott drogprevenciós kisfilmek, mindkét esetben saját személyiségük mélyebb ismeretét, jövőre irányuló céljaik, tevékenységeik józanabb megítélését is hordozták. Módszer: A gyerekekkel hetente találkoztunk, az alkalmaink 2 3 órásak voltak 8 héten keresztül. Az alkalmainkat szabad asszociációkon alapuló segítő beszélgetésekkel kezdtük, majd különböző terápiás elemeket illesztettünk az együttlétekbe: filmesztétikai ismeretek, művészeti elemek: dramatikus játék, zene, mozgás. Az Önismereti csoportot non-direktív jellegű volt, a gyerekek szabad asszociációi lendítették előre a közös munkát. Igyekeztünk olyan készségeket közvetíteni számukra, amely a felnőtté válás határán, segíti őket, hogy tudjanak önmagukért tenni, küzdeni és remélni. Eredmények: Számos olyan, a szociabilitást is érintő kérdéssel találkoztunk, amely során a részt vevő gyerekek egy része más arcát mutatta be a strukturált csoportfoglalkozásokon, kétszemélyes vagy szabadidős helyzetekben. Az alkotás öröme, a létrehozott drogprevenciós témájú kisfilmek, maga az alkotó tevékenység erősítették az önbizalom érzését. A fiatalok számára csökkent a kiszolgáltatottság és a magányosság érzése, a filmkészítés segített számukra abban, hogy ne a jelenlegi szorongásuk domináljon, hanem az elérendő célok és a jövőbeni kiút motivációként jelenhessen meg számukra. Következtetések: Serdülő korban és annál fiatalabb gyermekek esetén az önismereti foglalkozások sohasem lehet pusztán verbális, minden esetben fel kell kínálni olyan non-verbális médiumot, mely egyúttal az interakciók közvetítő közege is. A csoportban történő alkotás során a gyermekek inspirálják egymást, azok, akik valamilyen oknál fogva kevésbé motiváltak könnyebben elfogadják, belátják a közös gondolkodás, alkotás fontosságát. A filmműhely mint forma intenzív koherencia-élményt teremtett, spontán érzelmi kontaktust az egyes gyermekek között. Konklúzióként értelmezzük, ha akár két három órára is, de képesek vagyunk az átmenetiségüket feledtetni velük, akkor kreatív fiatalokká szelídülnek, akik képesek alkotni csodásat és ezer gyönyörűt. 17

18 Ház sok tükörrel realitáskontroll csoport egy budai magánlakáson Füzesi-Kulcsár Szilvia, Dutka Judit, Takách Gáspár Egészség és Családvédő Országos Szövetség Háttér és célkitűzések: Két éve alakult egy új, önszerveződő és önsegítő csoport azoknak, akik ismerik és igénylik a realitáskontroll módszert. A csoporttagok heti rendszerességgel találkoznak. Az összejövetelek célja a változásra való igény fenntartása, és a sorsközösségből fakadó bensőséges viszonyt, olyan kapcsolati rendszerbe terelni, ahol mindenki megéli önmaga felismeréseit. A csoport egy polgári budai magánlakáson működik. A csoporttagok külön-külön, tisztulásuk folyamatában képesek meghaladni eddigi függőviszonyaikat, újra saját énjüket képesek segíteni, helyre állítani a csoport segítségével belső egyensúlyukat. Módszer, elméleti keret: A csoportbeszélgetések alatt kiemelten nagy jelentőséggel bír a non-direkt attitűd, kitüntetett helye van a személyes átélésnek. Ebben segít a családias légkör, ahol mindenki megtapasztalhatja, hogy megértik őt, elfogadják, és érzelmileg támogatják. A tagok nem klinikai értelemben vett betegek, jelenleg még elakadásban vannak, de már felépülőben! A csoport összejövetelek módszertani alapja a Glasser-féle realitáskontroll. Ritmus-egyensúly: az alkalmak időtartama heti 1,5 óra. Résztvevők száma: 6 12 fő. Előzetesen megbeszélésre kerülnek, hogy ki mivel készül a következő alkalomra: nyitógondolat, jó hír, humor, játék, közösségi dolgaink és zárógondolat. Mindig van egy megfigyelő, aki a csoport végén összegez, lezár. Fontos az együttműködés, a másikra való odafigyelés, a bizalom és a titoktartás. Eredmények: A csoportban minden egyén önmagán belül olyan kimeríthetetlen erőforrásokkal rendelkezik, melyek révén megértheti önmagát, konstruktívan megváltoztathatja létezési módját és viselkedését. A csoporttagok birtokosai lesznek annak a titkos adaléknak, melyet úgy hívunk: valahová tartozás. A realitáskontroll segítségével az egyén megtapasztalja a csoport megtartó erejét. Következtetések: Az igazi élmény egy ember számára önmaga megismerése, ez a legnagyobb utazás, a legtanulságosabb találkozás ahol nem csak magunkra figyelünk, hanem egymásra is, szeretettel, elfogadással, egymás életéből tanulva, egymást támogatva: Mindannyian egyszárnyú angyalok vagyunk, csak akkor tudunk repülni, ha összekapaszkodunk. Marihuána-használat és pozitív érzelemszabályozás fiatal felnőtteknél Galambos Attila, Szabó Edina, Magi Anna, Eisinger Andrea, Varga Gábor, Kocsel Natália, Kökönyei Gyöngyi ELTE, Pszichológiai Intézet Háttér és célkitűzés: A szerhasználat motivációs elméletei alapján az egyetemista fiatalok marihuána-használatának hátterében megküzdési és serkentési motívumok is állhatnak. Korábbi kutatások rámutattak arra, hogy a marihuánát használók pozitívabb hangulatról számolnak be, de nem vizsgálták az érzelemszabályozási képességeket. Módszer: Kutatásunkban 151, fiatal egyetemista (19 26 év) vett részt, akik egy saját, a pozitív érzelemszabályozás feltérképezésre kialakított kérdőívet, az impulzivitásra (BIS-11, Patton et al, 1995) és szerhasználatra vonatkozó kérdőívet töltöttek ki. A szakirodalom alapján a szerhasználat gyakoriságára helyeztük a hangsúlyt, így az adatok alapján két csoportot különítettünk el: az első csoportba azok kerültek, akik az elmúlt évben nem, vagy még soha nem használtak marihuánát, a második csoportba pedig azok, akik az elmúlt évben használták a szert (N=39). Eredmények: A két csoport között mind az érzelemszabályozás, mind az impulzivitás tekintetében szignifikáns különbséget találtunk. A marihuánát elmúlt évben használók magasabb impulzivitásról (Cohen d: 0.55) és jobb pozitív érzelemszabályozásról (Cohen d: 0.40) számoltak be. Következtetés: Eredményeink arra utalnak, hogy legalábbis a fiatal egyetemista populációban nem a 18

19 pozitív érzelmek deficites szabályozási képessége vezet marihuána-használathoz. Feltehető azonban, hogy a rendszeres használattal a mindennapi élmények pozitív érzelmeket generáló ereje elvész, ezt a feltevésünket azonban prospektív elrendezésű kutatással lehet csak ellenőrizni. A poszter a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj támogatásával készült. Hepatitis C fertőzött drogbetegek 3-as kombinációjú antivirális kezelésének nehézségei Gazdag Gábor ESZSZK, Merényi Gusztáv Kórház, Pszichiátriai és Addiktológiai Centrum A HCV fertőzöttség arányát az intravénás kábítószer-használó populációban Magyarországon a különböző vizsgálatok 30 40% közöttire teszik. Ezeknek a betegeknek a kezelése eddig is komoly kihívást jelentett az egészségügyi ellátórendszer számára az absztinencia gyakori hiánya és a gyenge compliance miatt. Az antivirális kezelések területén jelentős előrelépést jelentett a 2011-ben megjelent 3-as kombinációs kezelés, amely a korábbi kezeléseknél lényegesen hatékonyabbnak bizonyult a vizsgálatok során. Ugyanakkor a korábban használt kezeléshez társított harmadik hatóanyag, a proteáz-gátló szer, újabb kihívás elé állítja a klinikusokat. A kihívást ezen szereknek a CYP enzimrendszerre kifejtett hatásukon keresztül jelentkező gyógyszerinterakciók jelentik. A belgyógyászati gyógyszerek mellett a proteáz-gátlók kölcsönhatásba lépnek a legtöbb benzodiazepinnel, hangulatjavítókkal és a methadonnal is. Előadásomban röviden áttekintem a pszichofarmakonok és a 3-as kombinációjú antivirális kezelés potenciális kölcsönhatásait, különös tekintettel az addiktológiai betegek kezelésében használt szerekre. Ezek alapján összefoglalom a biztonsággal alkalmazható gyógyszerelési stratégiákat. Új lehetőség az intelligencia-becslés területén: a National Adult Reading Test hazai alkalmazása alkoholbetegek körében Gál Bernadett Ildikó 1,2, Szikszay Petronella 3, Demeter Ildikó 1, Rózsa Sándor 4, Must Anita 1, Janka Zoltán 1, Andó Bálint 1 1 Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Pszichiátriai Klinika, Szeged 2 Szegedi Tudományegyetem, Bölcsésztudományi Kar, Pszichológiai Intézet 3 Minnesota Modell szerint működő Szigetvári Addiktológiai Rehabilitációs Osztály, Szigetvár 4 Eötvös Loránd Tudományegyetem, Pedagógiai és Pszichológiai Kar, Pszichológiai Intézet, Budapest A vizsgálat célja: A National Adult Reading Test (NART) egy számos idegen nyelvre adaptált, (premorbid) IQ becslésére alkalmazott mérőeszköz. Nemzetközi vizsgálatokban a NART érvényességét és megbízhatóságát igazolták. Hazánkban e mérőeszköz bevezetése még nem történt meg, annak ellenére, hogy a klinikai gyakorlatban, illetve a vizsgálatokban igen nagy szükség van egy gyorsabban alkalmazható IQ becslő eljárásra. Jelen vizsgálatunk célja, a NART pszichometriai jellemzőinek elemzése; valamint első próbaverziójának fejlesztése, továbbá megbízható rövidebb változatok létrehozása. Minta: A mérőeszköz pszichometriai mutatóinak elemzését egy 51 fős alkoholbeteg mintán végeztük. Módszer: A NART első próbaverzióját összesen 80, nyelvészek által gyűjtött magyar nyelvű kifejezés alkotta, melyeknek hangalakja különbözik az írásképtől, emiatt helyes kiejtésük/felolvasásuk nehézségekbe ütközhet. Az elért összpontszám a hibázások számából képződik. Alkoholbetegek teljes neurokognitív profilelemzéséhez a WAIS IV Intelligencia tesztet alkalmaztuk, mely a Teljes Teszt IQ pontérték mellett, 4 elsőrendű 19

20 faktoron elért teljesítményt is jelez. Statisztikai elemzéseknél a NART összpontszám és a WAIS IV faktorok közötti kapcsolat vizsgálata Pearson korrelációval történt, míg a NART belső konzisztencia mutatóinak elemzéséhez a Cronbach-alpha értékeit használtuk. A próbaverzió további fejlesztéséhez a belső konzisztencia mutatók alapján válogattuk ki a megfelelő szavakat (Item-total korreláció alkalmazásával), emellett figyelembe vettük az egyes tételekre adott válaszok eloszlását, valamint a WAIS összpontszámmal leginkább korreláló változókból alkottunk meg két rövidített verziót. Eredmények: A pszichometriai elemzés alapján, az első próbaverzión a NART összpontszám szignifikánsan korrelált a WAIS IV IQ pontszámmal (r=-0.514, p<0.001), a Verbális megértés Indexszel (r=-0.505, p<0.001), a Munkamemória Indexszel (r=-0.539, p<0.001) valamint a Perceptuális következtetés Indexszel (r=-297, p=0.034). A 80 szavas próbaverzió továbbfejlesztése során két rövidített változat jött létre, melyek belső konzisztencia mutatói megfelelőnek tekinthetőek (NART-28 α=0.8959; NART-16 α=0.8570). A 28 szavas rövidített verzió szignifikánsan korrelált a WAIS IV összpontszámmal (r=-0.613, p<0.001); mely kapcsolat tovább erősödött a 16 szavas változat esetében (r=-0.650, p<0.001). Következtetés: Eredményeink alapján a NART 80 szavas próbaverziója, valamint a kialakított rövidített változatok alkalmasnak tekinthetők IQ becslésre alkoholbetegek körében, mivel a hibázás összpontszámai megfelelően korreláltak a WAIS IV faktorokkal. Emellett a mérőeszközök reliabilitási mutatói is megfelelőek. Mindez biztató eredmény, hiszen a klinikai gyakorlatban a NART praktikus, gyors mérőeszköz lehet, mely jelentősen segíti a betegellátásban dolgozók munkáját az általános neurokognitív működés feltárásában. További céljaink között szerepel eredményeink normatív mintán történő kiegészítése. Kognitív endofenotípus kutatása alkoholbetegségben: összefoglaló tanulmány Gál Bernadett Ildikó 1,2, Andó Bálint 1, Janka Zoltán 1, Álmos Péter 1 1 Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Pszichiátriai Klinika, Szeged 2 Szegedi Tudományegyetem, Bölcsésztudományi Kar, Pszichológiai Intézet Bevezetés: A komplex genetikai háttérrel rendelkező pszichiátriai kórképek etiológiájának vizsgálatában kiemelt figyelem irányul az endofenotípus paradigmára, mely képes lehet áthidalni a látható jellemzők és a gének feltérképezése között lévő módszertani rést. Összefoglalóan endofenotípusnak tekinthető a fenotípus azon alkotórésze, mely öröklött elemeken keresztül kapcsolható a tünetek mögött meghúzódó stabilabb biológiai alapokhoz. Módszer: Tanulmányunkban a szerfüggőségek, elsősorban az alkoholbetegség kognitív endofenotípus vizsgálatainak összefoglalását tűztük ki célul. A szakirodalmi összefoglalónk kialakítását a PubMed adatbázis segítségével készítettük. Eredmények: A tágabb értelemben vett szerfüggőségek esetén endofenotípus jellegeknek tekintik a vizsgálatok eredményei alapján az impulzivitást és a végrehajtó funkciókon mutatkozó gyengébb teljesítményt. Különböző szerfüggőségekkel kezeltek leszármazottai számos neurokognitív feladaton rosszabbul teljesítenek, valamint magasabb értékeket érnek el az impulzivitást mérő kérdőíveken a kontroll csoporthoz viszonyítva, holott esetükben kizárható a túlzott alkohol- vagy drogfogyasztás kognitív teljesítményt befolyásoló hatása. Alkoholbetegségben leggyakrabban a pszichofiziológiai kutatások területén alkalmazzák az endofenotípus paradigmát. A vizsgálatok hangsúlyozzák, hogy az agyi aktivitásban megváltozott oszcillációs mintázatok segíthetnek feltérképezni az alkoholbetegségben felmerülő endofenotípus jellemzőket. Neurokognitív funkciókat értékelő vizsgálatokban a kutatók alátámasztották az impulzivitás, valamint a végrehajtó funkciók érintettségét alkoholbetegek szermentes hozzátartozóinak körében. Következtetések: Az alkoholbetegséggel kapcsolatos neurokognitív endofenotípus kutatás témájában egyelőre kevés vizsgálati eredmény áll rendelkezésünkre. Nem született még összefoglaló 20

MAGYAR KÖZÉPISKOLÁSOK EGÉSZSÉGE ÉS EGÉSZSÉGMAGATARTÁSA. ISKOLATÍPUS SZERINTI KÜLÖNBSÉGEK

MAGYAR KÖZÉPISKOLÁSOK EGÉSZSÉGE ÉS EGÉSZSÉGMAGATARTÁSA. ISKOLATÍPUS SZERINTI KÜLÖNBSÉGEK MAGYAR KÖZÉPISKOLÁSOK EGÉSZSÉGE ÉS EGÉSZSÉGMAGATARTÁSA. ISKOLATÍPUS SZERINTI KÜLÖNBSÉGEK Németh Ágnes 1, Költő András 1, Örkényi Ágota 1, Zsiros Emese 1, Halmai Réka 2, Zakariás Ildikó 1 1 Országos Gyermekegészségügyi

Részletesebben

A MAGYAR ADDIKTOLÓGIAI TÁRSASÁG IX. ORSZÁGOS KONGRESSZUSA SIÓFOK, 2013. NOVEMBER 21-23. PROGRAMFÜZET

A MAGYAR ADDIKTOLÓGIAI TÁRSASÁG IX. ORSZÁGOS KONGRESSZUSA SIÓFOK, 2013. NOVEMBER 21-23. PROGRAMFÜZET A MAGYAR ADDIKTOLÓGIAI TÁRSASÁG IX. ORSZÁGOS KONGRESSZUSA PROGRAMFÜZET SZERVEZŐBIZOTTSÁG Dr. Demetrovics Zsolt, elnök Dr. Kassai- Farkas Ákos Dr. Rácz József Dr. Varga Gábor TUDOMÁNYOS BIZOTTSÁG Dr. Albert-

Részletesebben

A fenntartó metadon terápia hatékonyságának feltételei. Demetrovics Zsolt

A fenntartó metadon terápia hatékonyságának feltételei. Demetrovics Zsolt A fenntartó metadon terápia hatékonyságának feltételei Demetrovics Zsolt ELTE Személyiség- és Egészségpszichológiai Tanszék, Budapest Nemzeti Drogmegelőzési Intézet, Budapest Első Magyarországi Ártalomcsökkentő

Részletesebben

Gyermekotthonban nevelkedő fiatalok rizikómagatartása egy friss kutatás tükrében

Gyermekotthonban nevelkedő fiatalok rizikómagatartása egy friss kutatás tükrében Gyermekotthonban nevelkedő fiatalok rizikómagatartása egy friss kutatás tükrében Örkényi Ágota, Aszmann Anna, Balogh Ágnes, Koszonits Rita, Kökönyei Gyöngyi, Németh Ágnes, Páll Gabriella, Várnai Dóra Országos

Részletesebben

Z GENERÁCIÓ: Szimpózium a Magyar Pszichológiai Társaság XXI. Országos Tudományos Nagygyűlésén Szombathely, 2012. május 31.

Z GENERÁCIÓ: Szimpózium a Magyar Pszichológiai Társaság XXI. Országos Tudományos Nagygyűlésén Szombathely, 2012. május 31. Z GENERÁCIÓ: Magyar serdülők életmódja és jellemző trendek az Iskoláskorú Gyermekek Egészségmagatartása (HBSC) nemzetközi kutatás 1997-2010 közötti adatai alapján Szimpózium a Magyar Pszichológiai Társaság

Részletesebben

Fizikailag aktív és passzív szabadidőeltöltési formák néhány összefüggése egymással és a pszichés jólléttel serdülőkorúak körében 2010-ben

Fizikailag aktív és passzív szabadidőeltöltési formák néhány összefüggése egymással és a pszichés jólléttel serdülőkorúak körében 2010-ben Fizikailag aktív és passzív szabadidőeltöltési formák néhány összefüggése egymással és a pszichés jólléttel serdülőkorúak körében 2010-ben Németh Ágnes 1, Kertész Krisztián 1, Örkényi Ágota 1, Költő András

Részletesebben

Négy évente ismétlődő kutatás a 16 éves fiatalok alkohol- és egyéb drogfogyasztási szokásairól 1995-2011

Négy évente ismétlődő kutatás a 16 éves fiatalok alkohol- és egyéb drogfogyasztási szokásairól 1995-2011 Négy évente ismétlődő kutatás a 16 éves fiatalok alkohol- és egyéb drogfogyasztási szokásairól 1995-2011 2011: 36 európai ország, több mint 100 ezer diák CAN (The Swedish Council for Information on Alcohol

Részletesebben

Veszprémi Edit és Kalapos Miklós Péter

Veszprémi Edit és Kalapos Miklós Péter Veszprémi Edit és Kalapos Miklós Péter Józsefvárosi Egészségügyi Szolgálat Addiktológiai Gondozó és Szakrendelés Az addiktológiai konzultáns szerepe a szenvedélybetegek járóbeteg ellátásában. Egy család

Részletesebben

Tanárképzés főiskolai és egyetemi szinten. Egészségtan tanár (1995-2005) kb. 1000-1200 fő Egészségfejlesztés-tanár MA ( 2005-) képzés kb 150 fő

Tanárképzés főiskolai és egyetemi szinten. Egészségtan tanár (1995-2005) kb. 1000-1200 fő Egészségfejlesztés-tanár MA ( 2005-) képzés kb 150 fő Tanárképzés főiskolai és egyetemi szinten. Egészségtan tanár (1995-2005) kb. 1000-1200 fő Egészségfejlesztés-tanár MA ( 2005-) képzés kb 150 fő Szakterületi ismeretek Az egészségfejlesztés célja, fogalma,

Részletesebben

Kedves Kollegák! Ez alkalomból megszervezzük a III. Magyarországi Szubsztitúciós Fórumot

Kedves Kollegák! Ez alkalomból megszervezzük a III. Magyarországi Szubsztitúciós Fórumot MEGHÍVÓ Kedves Kollegák! A budapesti Nyírő Gyula Kórház Drogambulanciája és a szegedi Dr. Farkasinszky Terézia Ifjúsági Drogcentrum 1987-ben jöttek létre és ezért idén, 2012-ben ünneplik a 25 éves születésnapjukat.

Részletesebben

Az addiktológiai problémával élők ellátásának jó gyakorlatairól" Kassai-Farkas Ákos"

Az addiktológiai problémával élők ellátásának jó gyakorlatairól Kassai-Farkas Ákos Az addiktológiai problémával élők ellátásának jó gyakorlatairól" Kassai-Farkas Ákos" Definíció A közösségi pszichiátriai gondozás és rehabilitáció a ma érvényes betegjogokkal összhangban igyekszik elkerülni

Részletesebben

Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció

Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció Program címe: Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció Tanúsítvány száma: 6/2015. Tanúsítvány érvényességi ideje: 2017. július 23. Kérelmező neve: Független Egyesület (Nonprofit civil Szervezet) Program

Részletesebben

Zsiros Emese. Jármi Éva. ELTE- PPK oktatója. Országos Gyermekegészségügyi Intézet 2011.03.08.

Zsiros Emese. Jármi Éva. ELTE- PPK oktatója. Országos Gyermekegészségügyi Intézet 2011.03.08. Zsiros Emese Országos Gyermekegészségügyi Intézet Jármi Éva ELTE- PPK oktatója 2011.03.08. Az Országos Gyermekegészségügyi Intézet OGYEI - a magyar gyermekek egészségével, egészség-védelmével és egészségügyi

Részletesebben

1. bemutatkozó különszám. Nemzeti Kábítószer Adatgyûjtô és Kapcsolattartó Központ

1. bemutatkozó különszám. Nemzeti Kábítószer Adatgyûjtô és Kapcsolattartó Központ 1. bemutatkozó különszám Nemzeti Kábítószer Adatgyûjtô és Kapcsolattartó Központ BEKÖSZÖNTÔ A drogfogyasztás elterjedtségének, társadalmi mintázatának, a fogyasztás jellegének ismerete elengedhetetlen

Részletesebben

Egészség és társas kapcsolatok kamaszkorban

Egészség és társas kapcsolatok kamaszkorban Zsiros Emese Arnold Petra Huhn Zsófia Költő András Simon Dávid Németh Ágnes Egészség és társas kapcsolatok kamaszkorban Az iskola, a kortársak és a család szerepe a magyar serdülők életmódjában A serdülők

Részletesebben

A probléma-megbeszélés észlelt könnyűsége és testi-lelki tünetek gyakorisága serdülőknél

A probléma-megbeszélés észlelt könnyűsége és testi-lelki tünetek gyakorisága serdülőknél A probléma-megbeszélés észlelt könnyűsége és testi-lelki tünetek gyakorisága serdülőknél Költő András, Zsiros Emese, Simon Dávid, Arnold Petra, Huhn Zsófia, Németh Ágnes Magyar Pszichológiai Társaság XXII.

Részletesebben

Iskola(i programok) a határon - a téma felvezetése

Iskola(i programok) a határon - a téma felvezetése Paksi Borbála Iskola(i programok) a határon - a téma felvezetése A MAGYAR DROGPREVENCIÓS ÉS ÁRTALOMCSÖKKENTŐ SZERVEZETEK SZÖVETSÉGE KONFERENCIÁJA 2013. NOVEMBER 5. BUDAPEST Az idei tanév óriási változásokat

Részletesebben

A mentálhigiénés szervezetek szerepe a kábítószer-probléma kezelésében

A mentálhigiénés szervezetek szerepe a kábítószer-probléma kezelésében A mentálhigiénés szervezetek szerepe a kábítószer-probléma kezelésében Dr. Felvinczi Katalin Ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztérium Mi is a mentálhigiéne? Nem csupán a pszichés

Részletesebben

Az alacsonyküszöbűség definíciója, körülhatárolása, elméleti szempontok; A hazai alacsonyküszöbű szervezetekre vonatkozó szakmai protokoll kialakítása

Az alacsonyküszöbűség definíciója, körülhatárolása, elméleti szempontok; A hazai alacsonyküszöbű szervezetekre vonatkozó szakmai protokoll kialakítása Az alacsonyküszöbűség definíciója, körülhatárolása, elméleti szempontok; A hazai alacsonyküszöbű szervezetekre vonatkozó szakmai protokoll kialakítása Dr. Szemelyácz János INDIT Közalapítvány Pécs 2005.okt.18.

Részletesebben

A Kábítószerügyi Egyeztető Fórum tevékenységének gyermekvédelmi vonatkozásai

A Kábítószerügyi Egyeztető Fórum tevékenységének gyermekvédelmi vonatkozásai A Kábítószerügyi Egyeztető Fórum tevékenységének gyermekvédelmi vonatkozásai Gesztelyi Tamás Debreceni Kábítószerügyi Egyeztető Fórum A Debreceni KEF bemutatása KEF szakmai fórum 2003. óta működik Debrecenben

Részletesebben

2013-as Éves jelentés az. EMCDDA számára. Kábítószerügyi Tanács. Budapest, 2013. december 5. Horváth Gergely Csaba

2013-as Éves jelentés az. EMCDDA számára. Kábítószerügyi Tanács. Budapest, 2013. december 5. Horváth Gergely Csaba 2013-as Éves jelentés az EMCDDA számára Kábítószerügyi Tanács Budapest, 2013. december 5. Horváth Gergely Csaba Áttekintés Az új pszichoaktív szerek a kábítószerpiacon gyorsan változnak Jogszabályi változásoknak

Részletesebben

Fertőző betegségek, kockázati magatartások az intravénás kábítószer-fogyasztók körében. Tarján Anna Nemzeti Drog Fókuszpont 2008. november 27.

Fertőző betegségek, kockázati magatartások az intravénás kábítószer-fogyasztók körében. Tarján Anna Nemzeti Drog Fókuszpont 2008. november 27. Fertőző betegségek, kockázati magatartások az intravénás kábítószer-fogyasztók körében Tarján Anna Nemzeti Drog Fókuszpont 2008. november 27. Tartalom Intravénás szerfogyasztás Európában és Magyarországon

Részletesebben

Elekes Zsuzsanna. Egészségkárosító magatartások

Elekes Zsuzsanna. Egészségkárosító magatartások Elekes Zsuzsanna Egészségkárosító magatartások Ez a tantárgyi prezentációs anyag az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg, a TAMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-0043

Részletesebben

Különböző terápiás és szociális segítési formák integrálása szenvedélybetegek kezelésében

Különböző terápiás és szociális segítési formák integrálása szenvedélybetegek kezelésében Különböző terápiás és szociális segítési formák integrálása szenvedélybetegek kezelésében Boros Károlyné Okleveles ápoló (MSc) Addiktológiai konzultáns Egészségügyi menedzser Tartalomjegyzék Az alkoholprobléma

Részletesebben

A PROJEKT CÉLTERÜLETÉN JELEN LÉVŐ CIVIL SZERVEZETEK JELLEMZŐI, AZ ÁLTALUK VÉGZETT TEVÉKENYSÉG TARTALMI VONATKOZÁSAI, ÉS A PROJEKTTEL SZEMBENI IGÉNYEI

A PROJEKT CÉLTERÜLETÉN JELEN LÉVŐ CIVIL SZERVEZETEK JELLEMZŐI, AZ ÁLTALUK VÉGZETT TEVÉKENYSÉG TARTALMI VONATKOZÁSAI, ÉS A PROJEKTTEL SZEMBENI IGÉNYEI MADÁSZSZ-MADRISZ TÁMOP-2.5.1-07/1-2008-0136 "Függő(k) kapcsolatok - a drog területet képviselő civil szervezetek érdekképviseleti célú együttműködését fejlesztő projektje az ország három régiójában A PROJEKT

Részletesebben

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: - különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, - a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás jellemző sajátosságai A pedagógiai kutatás célja a személyiség fejlődése, fejlesztése során érvényesülő törvényszerűségek,

Részletesebben

Prevenciós adatgyűjtés az Európai Unióban. Nyírády Adrienn Prevenciós programok tervezése és értékelése c. konferencia, 2013. március 19.

Prevenciós adatgyűjtés az Európai Unióban. Nyírády Adrienn Prevenciós programok tervezése és értékelése c. konferencia, 2013. március 19. Prevenciós adatgyűjtés az Európai Unióban Nyírády Adrienn Prevenciós programok tervezése és értékelése c. konferencia, 2013. március 19. A Központ European Monitoring Centre for Drugs and Drug Addiction

Részletesebben

GNTP. Személyre Szabott Orvoslás (SZO) Munkacsoport. Kérdőív Értékelő Összefoglalás

GNTP. Személyre Szabott Orvoslás (SZO) Munkacsoport. Kérdőív Értékelő Összefoglalás GNTP Személyre Szabott Orvoslás (SZO) Munkacsoport Kérdőív Értékelő Összefoglalás Választ adott: 44 fő A válaszok megoszlása a válaszolók munkahelye szerint Személyre szabott orvoslás fogalma Kérdőív meghatározása:

Részletesebben

KIEMELT PROJEKT AZ ELEMZÉSI FELADATOK TÜKRÉBEN

KIEMELT PROJEKT AZ ELEMZÉSI FELADATOK TÜKRÉBEN KIEMELT PROJEKT AZ ELEMZÉSI FELADATOK TÜKRÉBEN Kostyál L. Árpád elemzési alprojekt vezető TÁMOP-5.2.6-13/1-2014-0001 kiemelt projekt Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet Budapest - Moha Ház, 2014.12.12.

Részletesebben

A Ritka Betegség Regiszterek szerepe a klinikai kutatásban Magyarósi Szilvia (SE, Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézete)

A Ritka Betegség Regiszterek szerepe a klinikai kutatásban Magyarósi Szilvia (SE, Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézete) A Ritka Betegség Regiszterek szerepe a klinikai kutatásban Magyarósi Szilvia (SE, Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézete) I. Ritka Betegség regiszterek Európában II. Ritka betegség regiszterek

Részletesebben

Alba Vélemény Radar 1. - GYORSJELENTÉS -

Alba Vélemény Radar 1. - GYORSJELENTÉS - Alba Vélemény Radar 1. Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron - GYORSJELENTÉS - Lakossági vélemények a népesedési problémákról 2010. június 21. Készítette: Ruff Tamás truff@echomail.hu

Részletesebben

Az egészség (R)éve prevenciós program

Az egészség (R)éve prevenciós program Program címe: Az egészség (R)éve prevenciós program Tanúsítvány száma: 1/2015 Tanúsítvány érvényességi ideje: 2017. február 4. Kérelmező neve: Katolikus Karitász Caritas Hungarica Program rövid leírása

Részletesebben

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón Susánszky Éva, Szántó Zsuzsa Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Kutatási célkitűzések A fiatal felnőtt korosztályok pszichés állapotának

Részletesebben

Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy Bűnmegelőzés Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A bűnmegelőzés fogalma - az állami szervek - önkormányzati szervek - társadalmi szervezetek - gazdasági társaságok - állampolgárok és csoportjaik minden olyan tevékenysége,

Részletesebben

Felnőttek, mert felnőttek

Felnőttek, mert felnőttek Zolnai Erika Felnőttek, mert felnőttek Értelmi sérült felnőttek szexuálpedagógiai támogatása KLTE S z o c í o Í ő í í í ű Tanszék Könyvtára Leli, KEZEM FOGVA ÖSSZ EfO & K > Kézenfogva Alapítvány Budapest,

Részletesebben

.comtárs. Program címe: Tanúsítvány száma: 10/2014 Tanúsítvány érvényességi ideje: 2016. november 18.

.comtárs. Program címe: Tanúsítvány száma: 10/2014 Tanúsítvány érvényességi ideje: 2016. november 18. Program címe:.comtárs Tanúsítvány száma: 10/2014 Tanúsítvány érvényességi ideje: 2016. november 18. Kérelmező neve: Tiszta Jövőért Közhasznú Alapítvány Program rövid leírása Célunk a segítésre motivált

Részletesebben

Agressziókezelés a fővárosi fenntartású oktatási-, nevelési intézményekben

Agressziókezelés a fővárosi fenntartású oktatási-, nevelési intézményekben NÉMETH MARGIT Agressziókezelés a fővárosi fenntartású oktatási-, nevelési intézményekben Az MFPI-ben működő Munkacsoport tevékenységéről 2009. szeptember 24. Magyarország helyzete a nemzetközi viszonylatban

Részletesebben

A Kormány. /2012. ( ) Korm. rendelete. az Országos Népegészségügyi Intézetről

A Kormány. /2012. ( ) Korm. rendelete. az Országos Népegészségügyi Intézetről A Kormány /2012. ( ) Korm. rendelete az Országos Népegészségügyi Intézetről A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdése szerinti eredeti jogalkotó hatáskörében, a 4. tekintetében a kötelező egészségbiztosítás

Részletesebben

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR gyakorlatunk: A 2003/2004-es tanévtől foglalkozunk tudatosan a HH és a HHH gyerekek fejlesztésével. Az intézményi dokumentumaink tartalmazzák az IPR elemeit. A napi

Részletesebben

Egészségügyi Közlöny 9. szám 2002.04.25. A Pszichiátriai Szakmai Kollégium Módszertani levele A Métádon kezelés szakmai irányelveiről

Egészségügyi Közlöny 9. szám 2002.04.25. A Pszichiátriai Szakmai Kollégium Módszertani levele A Métádon kezelés szakmai irányelveiről Egészségügyi Közlöny 9. szám 2002.04.25. A Pszichiátriai Szakmai Kollégium Módszertani levele A Métádon kezelés szakmai irányelveiről Általános megjegyzések Ezt az irányelvet a Pszichiátriai Szakmai Kollégium

Részletesebben

DOHÁNYZÁS, ALKOHOL- ÉS EGYÉB DROGFOGYASZTÁS A IX. KERÜLET 7., 8. és 10. OSZTÁLYOS DIÁKJAI KÖZÖTT

DOHÁNYZÁS, ALKOHOL- ÉS EGYÉB DROGFOGYASZTÁS A IX. KERÜLET 7., 8. és 10. OSZTÁLYOS DIÁKJAI KÖZÖTT DOHÁNYZÁS, ALKOHOL- ÉS EGYÉB DROGFOGYASZTÁS A IX. KERÜLET 7., 8. és 1. OSZTÁLYOS DIÁKJAI KÖZÖTT készítette: Elekes Zsuzsanna Budapesti Corvinus Egyetem Szociológia és Társadalompolitika Intézet készült:

Részletesebben

Alkohol-megelőzés a munkahelyi politikákban OAC-projektek tapasztalatai

Alkohol-megelőzés a munkahelyi politikákban OAC-projektek tapasztalatai Alkohol-megelőzés a munkahelyi politikákban OAC-projektek tapasztalatai Kerek Judit EMEGY Alcím mintájának szerkesztése www.emegy.hu Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület Célunk: Elősegíteni, hogy a dolgozók

Részletesebben

Család, barátok, közösségek a testi, lelki és szociális jól-lét kapcsolata városi fiatal felnőttek körében

Család, barátok, közösségek a testi, lelki és szociális jól-lét kapcsolata városi fiatal felnőttek körében Család, barátok, közösségek a testi, lelki és szociális jól-lét kapcsolata városi fiatal felnőttek körében Busa Csilla*, Tistyán László*, Kesztyüs Márk*, Füzesi Zsuzsanna** *Fact Alkalmazott Társadalomtudományi

Részletesebben

DRO OSULTSÁG egy kirekesztett társadalmi csoport segítőinek érdekképviseleti lehetőségei: a Drogszakmai Civil Ombudsman intézménye

DRO OSULTSÁG egy kirekesztett társadalmi csoport segítőinek érdekképviseleti lehetőségei: a Drogszakmai Civil Ombudsman intézménye DRO OSULTSÁG egy kirekesztett társadalmi csoport segítőinek érdekképviseleti lehetőségei: a Drogszakmai Civil Ombudsman intézménye Magyar Addiktológiai Társaság IX. Országos Kongresszusa 2013. November

Részletesebben

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON KŐVÁRI EDIT VIDÉKFEJLESZTŐ SZOCIÁLIS MUNKÁS, AUTISTÁK ORSZÁGOS SZÖVETÉSÉNEK ELNÖKE SZÜKSÉGLETEK KIELÉGÍTETTSÉGE AUTIZMUSBAN Szint Jól

Részletesebben

Kommunikáció az élet végén. Magyari Judit

Kommunikáció az élet végén. Magyari Judit Kommunikáció az élet végén Magyari Judit A halálhoz való viszonyulás megváltozott. A múlt század elejéig nem fordulhatott elő, hogy valaki egyedül maradjon, és ne legyen mellette valaki, aki segít neki

Részletesebben

TANULMANYOK A GYERMEKJOLET KÖRÉBŐL III. Válogatás szociálpedagógus szakos hallgatók szakdolgozataiból

TANULMANYOK A GYERMEKJOLET KÖRÉBŐL III. Válogatás szociálpedagógus szakos hallgatók szakdolgozataiból TANULMANYOK A GYERMEKJOLET KÖRÉBŐL III. Válogatás szociálpedagógus szakos hallgatók szakdolgozataiból Szöveggyűjtemény szociális képzésben résztvevő hallgatók számára Összeállította és szerkesztette: KÖVÉR

Részletesebben

A kortárssegítés az egészségfejlesztés egyik módszere, ami nem más mint életmód, viselkedésforma.

A kortárssegítés az egészségfejlesztés egyik módszere, ami nem más mint életmód, viselkedésforma. A kortárssegítés az egészségfejlesztés egyik módszere, ami nem más mint életmód, viselkedésforma. Az a folyamat, amelynek révén képessé tesszük a résztvevőket egészségi állapot javítására, arra, hogy nagyobb

Részletesebben

Éves jelentés (2009): a kábítószerprobléma. Dr. Varga Orsolya Nemzeti Drog Fókuszpont 2009. november 5.

Éves jelentés (2009): a kábítószerprobléma. Dr. Varga Orsolya Nemzeti Drog Fókuszpont 2009. november 5. Éves jelentés (2009): a kábítószerprobléma Európában Dr. Varga Orsolya Nemzeti Drog Fókuszpont 2009. november 5. A legfrissebb hírek az európai kábítószerproblémáról 30 országra kiterjedő áttekintés az

Részletesebben

dr. Belicza Éva minőségügyi programok szakmai vezetője dr. Török Krisztina főigazgató Mihalicza Péter főosztályvezető

dr. Belicza Éva minőségügyi programok szakmai vezetője dr. Török Krisztina főigazgató Mihalicza Péter főosztályvezető A Nemzeti Egészségügyi Minőségfejlesztési és Betegbiztonsági Stratégia (MIBES 2011) koncepciója és a megvalósítás feladatai a GYEMSZI Minőségügyi Főosztályán dr. Belicza Éva minőségügyi programok szakmai

Részletesebben

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia mint tudomány Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia tárgya, jellegzetes vonásai A neveléstudomány tárgya az ember céltudatos, tervszerű alakítása. A neveléstudomány jellegét tekintve társadalomtudomány.

Részletesebben

A dizájner drogok megjelenésének sajátosságai Szekszárdon. Készítette: Schatz Enikı

A dizájner drogok megjelenésének sajátosságai Szekszárdon. Készítette: Schatz Enikı A dizájner drogok megjelenésének sajátosságai Szekszárdon Készítette: Schatz Enikı Kutatásom célja, hogy betekintést nyerjek a serdülıkori devianciák legaggasztóbb szegmensébe, a drogfogyasztásba. Célom

Részletesebben

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó A képzési idő: 2 félév A képző: Kodolányi János Főiskola A szakirányú továbbképzési szakon végzettek ismerik: - a pedagógiai értékelés hazai és

Részletesebben

Beszámoló IKT fejlesztésről

Beszámoló IKT fejlesztésről Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 Beszámoló IKT fejlesztésről Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Kecskemét Tartalomjegyzék

Részletesebben

Országos KID Egyesület

Országos KID Egyesület Országos KID Egyesület ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 Debrecen, 2012. szeptember 27. Az első KID-ek 2002-2005 A KID-típusú programok módszertanát az Országos Foglalkoztatási Közalapítvánnyal (OFA)

Részletesebben

Kompetencia alapú Tudatosság Építés. KÁTÉ program

Kompetencia alapú Tudatosság Építés. KÁTÉ program Program címe: Kompetencia alapú Tudatosság Építés. KÁTÉ program Tanúsítvány száma: 13/2013 Tanúsítvány érvényességi ideje: 2015. szeptember 03. Kérelmező neve: Kallódó Ifjúságot Mentő Missziós Támogató

Részletesebben

BŰNMEGELŐZÉSI KONCEPCIÓ / 2005-2010 /

BŰNMEGELŐZÉSI KONCEPCIÓ / 2005-2010 / BŰNMEGELŐZÉSI KONCEPCIÓ / 2005-2010 / BŰNMEGELŐZÉSI KONCEPCIÓ / 2005-2010 / Simontornyán, valamint Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgáltatásra társult településein. * *Aktuális helyzet, célcsoportok.

Részletesebben

CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA

CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA KÖZÖSEN A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰEKÉRT BEFOGADÓ MUNKAHELYEK, BEFOGADÓ ÖNKORMÁNYZATOK című, TÁMOP 2.4.2/B-09/2-2009-0002 sz. azonosító számú program BEMUTATÁSA A projekt az

Részletesebben

Az új pszichoaktív anyagok kihívásai igazságügyi szakértői szemmel

Az új pszichoaktív anyagok kihívásai igazságügyi szakértői szemmel Az új pszichoaktív anyagok kihívásai igazságügyi szakértői szemmel Horváth Gergely Nemzeti Drog Fókuszpont Nemzeti Kábítószer Adatgyűjtő és Kapcsolattartó Központ 2012.12.06. A Nemzeti Drog Fókuszpont

Részletesebben

Alba Radar. 11. hullám

Alba Radar. 11. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 11. hullám A Videoton labdarúgócsapat megítélése a székesfehérvári lakosok körében 2012. január 25. Készítette: Németh A. Violetta nemetha.violetta@echomail.hu

Részletesebben

Az iskolapszichológiai,

Az iskolapszichológiai, Az iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás Készítette: Czirjákné Vértesi Marianna klinikai gyermek szakpszichológus B.-A.-Z. Megyei Ped.Szakszolg. Miskolci Tagintézményének igazgatója Pszichológiai

Részletesebben

Belső jelentési rendszerek. tapasztalatai 2010. 03.05.

Belső jelentési rendszerek. tapasztalatai 2010. 03.05. Belső jelentési rendszerek bevezetésének nemzetközi tapasztalatai 2010. 03.05. Dr. Lám Judit Vázlat 1. A sikeres jelentési rendszer ismérvei 2. A belső jelentési folyamat lépései 3. A belső jelentési rendszer

Részletesebben

Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15.

Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15. Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15. Mellearn Szekció Korszerű felsőoktatás? Hiányok és jó gyakorlatok a felsőoktatásban Kraiciné Szokoly Mária A felsőoktatásban dolgozók

Részletesebben

Elekes Zsuzsanna: A drogfogyasztás nemek közötti különbözőségei és hasonlóságai

Elekes Zsuzsanna: A drogfogyasztás nemek közötti különbözőségei és hasonlóságai Elekes Zsuzsanna: A drogfogyasztás nemek közötti különbözőségei és hasonlóságai (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Elekes Zsuzsanna (2005): A drogfogyasztás

Részletesebben

Kérelmező neve: Magyarországi Református Egyház Válaszút Misszió

Kérelmező neve: Magyarországi Református Egyház Válaszút Misszió Program címe: Ki vagyok én? Tanúsítvány száma: 2/2014 Tanúsítvány érvényességi ideje: 2016. szeptember 3. Kérelmező neve: Magyarországi Református Egyház Válaszút Misszió Program rövid leírása Az MRE Válaszút

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Az illegális és legális szerek okozta kockázat felismerését,viselkedési függőségek megelőzését célzó programok

Az illegális és legális szerek okozta kockázat felismerését,viselkedési függőségek megelőzését célzó programok Hunyadi János Evangélikus Óvoda és Általános Iskola pályázata az innovatív iskolák fejlesztése című konstrukcióra TÁMOP-3.1.4-12/2-2012-0821 Az illegális és legális szerek okozta kockázat felismerését,viselkedési

Részletesebben

Regulációs zavarok kutatása az Egészséges utódokért program keretében

Regulációs zavarok kutatása az Egészséges utódokért program keretében Regulációs zavarok kutatása az Egészséges utódokért program keretében Scheuring N.(1); Danis I.(2); Németh T.(3); Papp E.(1); Czinner Antal Prof.(1) Heim Pál Gyermekkórház, Budapest, Belgyógyászat (1);

Részletesebben

Z Generáció - MeGeneráció

Z Generáció - MeGeneráció Z Generáció - MeGeneráció Kökönyei Gyöngyi 1, Urbán Róbert 1, Örkényi Ágota 2,3, Költő András 2,3, Zsiros Emese 2, Kertész Krisztián 2, Németh Ágnes 2, Demetrovics Zsolt 1 1 ELTE Pszichológiai Intézet

Részletesebben

ÉLŐ JELENTÉS A KEZELÉS/ELLÁTÁS AKTUÁLIS MAGYARORSZÁGI HELYZETÉRŐL. Arnold Petra, Nyíri Noémi, Csorba József Kornél

ÉLŐ JELENTÉS A KEZELÉS/ELLÁTÁS AKTUÁLIS MAGYARORSZÁGI HELYZETÉRŐL. Arnold Petra, Nyíri Noémi, Csorba József Kornél Arnold Petra, Nyíri Noémi, Csorba József Kornél ÉLŐ JELENTÉS A KEZELÉS/ELLÁTÁS AKTUÁLIS MAGYARORSZÁGI HELYZETÉRŐL MAGYAR ADDIKTOLÓGIAI TÁRSASÁG X. ORSZÁGOS KONGRESSZUSA 2015. NOVEMBER 26-28. SIÓFOK Projekt

Részletesebben

Civilek a megbélyegzés ellen HIV/AIDS kampány a legsérülékenyebb csoportok körében Támogató: Norvég Civil Támogatási Alap Támogatás összege: 67555

Civilek a megbélyegzés ellen HIV/AIDS kampány a legsérülékenyebb csoportok körében Támogató: Norvég Civil Támogatási Alap Támogatás összege: 67555 Civilek a megbélyegzés ellen HIV/AIDS kampány a legsérülékenyebb csoportok körében Támogató: Norvég Civil Támogatási Alap Támogatás összege: 67555 Önrész összege: 7532 Rövid távú célok: HIV/AIDS területen

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák

Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák Orvosi pszichológia előadás 2. hét Merza Katalin merza.katalin@sph.unideb.hu Egészségmagatartás fogalma Minden olyan

Részletesebben

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében Készítette: Uicz Orsolya Lilla 2011. Erőszakos, támadó!

Részletesebben

BETEGJOGI, ELLÁTOTTJOGI ÉS GYERMEKJOGI KUTATÁS

BETEGJOGI, ELLÁTOTTJOGI ÉS GYERMEKJOGI KUTATÁS BETEGJOGI, ELLÁTOTTJOGI ÉS GYERMEKJOGI KUTATÁS Készült a Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ megbízásából a Kutatópont műhelyében A kutatás elvégzésére a TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001

Részletesebben

Szorongás és depresszió a reprodukciós problémával küzdő nők körében

Szorongás és depresszió a reprodukciós problémával küzdő nők körében Szorongás és depresszió a reprodukciós problémával küzdő nők körében Lakatos Enikő¹, ², Balog Piroska¹ ¹Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet, Budapest ²Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok

Részletesebben

XVI. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencia és XI. Országos Járóbeteg Szakdolgozói Konferencia. Balatonfüred 2014.szeptember 11-13.

XVI. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencia és XI. Országos Járóbeteg Szakdolgozói Konferencia. Balatonfüred 2014.szeptember 11-13. XVI. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencia és XI. Országos Járóbeteg Szakdolgozói Konferencia Balatonfüred 2014.szeptember 11-13. Mától nem gyújtok rá! Mától nem gyújtok rá! Dohányzás leszokás nehézségei.

Részletesebben

A társadalomkutatás módszerei I.

A társadalomkutatás módszerei I. A társadalomkutatás módszerei I. 2. hét Daróczi Gergely Budapesti Corvinus Egyetem 2011. IX. 22. Outline 1 Bevezetés 2 Társadalomtudományi módszerek Beavatkozásmentes vizsgálatok Kvalitatív terepkutatás

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2-11/3-2012-0001

TÁMOP-6.1.2-11/3-2012-0001 TÁMOP-6.1.2-11/3-2012-0001 EFI kialakítása a Rétsági Kistérségben a Előzmények A magyar lakosság egészségi állapota nem tükrözi az egészségügy fejlettségét A magyar gazdaság fejlettsége nem indokolja a

Részletesebben

Ügyelet: a célcsoport folyamatos fogadása és szükségletfelmérés. Hátrányok leküzdését célzó tevékenységek

Ügyelet: a célcsoport folyamatos fogadása és szükségletfelmérés. Hátrányok leküzdését célzó tevékenységek A partnerszervezetek nevei és rövidítése: Belvárosi Tanoda Alapítvány - BTA Megálló Csoport Alapítvány Szenvedélybetegekért Belvárosi Tanoda Alapítványi Gimnázium és Szakközépiskola Leo Amici 2002 Addiktológiai

Részletesebben

TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001

TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001 FogLak projekt2 Az utcán élő hajléktalan személyek társadalmi visszailleszkedésének, sikeres munkaerő-piaci integrációjának megalapozása TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001 A projekt célja Az utcán élő hajléktalan

Részletesebben

Tűcsere forgalmi és kliens adatok 2011/2012-ben előzetes adatok. Tarján Anna Nemzeti Drog Fókuszpont 2013. 03. 18.

Tűcsere forgalmi és kliens adatok 2011/2012-ben előzetes adatok. Tarján Anna Nemzeti Drog Fókuszpont 2013. 03. 18. Tűcsere forgalmi és kliens adatok 2011/2012-ben előzetes adatok Tarján Anna Nemzeti Drog Fókuszpont 2013. 03. 18. Tűcsere programok hozzáférhetősége 2012-ben 2011/2012: Szervezetek száma: 24 29 Városok

Részletesebben

1083 Budapest, Szigony u. 37. tel./fax: 303 6574 www.btabp.hu info@btabp.hu LOGIKAI KERETMÁTRIX

1083 Budapest, Szigony u. 37. tel./fax: 303 6574 www.btabp.hu info@btabp.hu LOGIKAI KERETMÁTRIX LOGIKAI KERETMÁTRIX Általános célkitűzések A project célkitűzése Célok A munkaerőpiacról, képzésből és bármiféle intézményi ellátásból egyránt kiszorult, szenvedélybeteg és deviáns életvezetésű fiatalok

Részletesebben

Győr Tóthné Oláh Katalin NYME RPSZKK Szombathely

Győr Tóthné Oláh Katalin NYME RPSZKK Szombathely 2011.február Győr Tóthné Oláh Katalin NYME RPSZKK Szombathely Pedagógiai munkát segítık rendszere kulturális intézmények gyermekjóléti szolgálat iskola iskola pszichológus civilek szakszolgálatok tehetséggondozó

Részletesebben

Egyesületünk sikeres pályázatot nyert, a KAB-PR-07-B-0155 által kiírt pályázatán. A program részletes ismertetése Egészséges Test - Egészséges Gyermek

Egyesületünk sikeres pályázatot nyert, a KAB-PR-07-B-0155 által kiírt pályázatán. A program részletes ismertetése Egészséges Test - Egészséges Gyermek ünk sikeres pályázatot nyert, a KAB-PR-07-B-0155 által kiírt pályázatán A program részletes ismertetése Egészséges Test - Egészséges Gyermek gyermekeinknek átadjuk kromoszómáinkat és génjeinket, személyes

Részletesebben

Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs

Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs Tóthné Pfaff Éva kultúraktív Egyesület TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0014 PEDAGÓGUSKÉPZÉST SEGÍTŐ HÁLÓZATOK TOVÁBBFEJLESZTÉSE A DÉL-DUNÁNTÚL RÉGIÓBAN A KÉSZÍTŐK Sebestyén Ágnes

Részletesebben

Budapest, 2005. november 12. SZSÉG. Dr. Badacsonyiné Kassai Krisztina dietetikus, védőnő MDOSZ

Budapest, 2005. november 12. SZSÉG. Dr. Badacsonyiné Kassai Krisztina dietetikus, védőnő MDOSZ Ételed az életed! TáplT plálkozás egészs szség megelőzés Budapest, 2005. november 12. EGÉSZS SZSÉGTUDAT(OSSÁG) G) A TUDÁS S EGÉSZS SZSÉG Dr. Badacsonyiné Kassai Krisztina dietetikus, védőnő MDOSZ ALAPVETŐ

Részletesebben

Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban

Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban Zárótanulmány a VP/2013/013/0057 azonosítószámú New dimension in social protection towards community based

Részletesebben

Hit és prevenció harc a drogok ellen

Hit és prevenció harc a drogok ellen Program címe: Hit és prevenció harc a drogok ellen Tanúsítvány száma: 5/2015 Tanúsítvány érvényességi ideje: 2017. május 7. Kérelmező neve: Alfamedicus Egészségügyi és Humán Szolgáltató Bt. Program rövid

Részletesebben

Drogprevenciós módszerek a klinikumban Klinikai és mentálhigiéniai felnőttgyermek. szakpszichológus szakképzés

Drogprevenciós módszerek a klinikumban Klinikai és mentálhigiéniai felnőttgyermek. szakpszichológus szakképzés Drogprevenciós módszerek a klinikumban Klinikai és mentálhigiéniai felnőttgyermek és ifjúsági szakpszichológus szakképzés Drogmegelızés és ártalomcsökkentés /forrás: Buda Béla, A drogmegelızés elméleti

Részletesebben

Alba Radar. 18. hullám. Az iskolai közösségi szolgálat megítélése

Alba Radar. 18. hullám. Az iskolai közösségi szolgálat megítélése Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 18. hullám Az iskolai közösségi szolgálat megítélése - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013. június 17. Készítette:

Részletesebben

CSAT projekt az egészségesebb párkapcsolatokért

CSAT projekt az egészségesebb párkapcsolatokért Program címe: CSAT projekt az egészségesebb párkapcsolatokért Tanúsítvány száma: 2/2015 Tanúsítvány érvényességi ideje: 2017. február 4. Kérelmező neve: Drogprevenciós Munkacsoport Program rövid leírása

Részletesebben

Alba Radar. 12. hullám

Alba Radar. 12. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 12. hullám Fehérvári lakosok tájékozottsága az autizmussal kapcsolatban 2012. április 2. Készítette: Ruff Tamás, Domokos Tamás truff@echomail.hu

Részletesebben

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT 2015 06 30 TÁMOP-6.2.5-B-13/1-2014-0001

Részletesebben

BA addiktológiai komplex modul

BA addiktológiai komplex modul 1 A modul programja A modul kódja A modul neve A modul részletes leírása (22) BA-KM-ADD BA addiktológiai komplex modul A PTE szociális munkás képzésében a Komplex modulok a tanterv olyan, kötelezıen választandó

Részletesebben

Közösségi kezdeményezéseket megalapozó szükségletfeltárás módszertana. Domokos Tamás, módszertani igazgató

Közösségi kezdeményezéseket megalapozó szükségletfeltárás módszertana. Domokos Tamás, módszertani igazgató Közösségi kezdeményezéseket megalapozó szükségletfeltárás módszertana Domokos Tamás, módszertani igazgató A helyzetfeltárás célja A közösségi kezdeményezéshez kapcsolódó kutatások célja elsősorban felderítés,

Részletesebben

S atisztika 2. előadás

S atisztika 2. előadás Statisztika 2. előadás 4. lépés Terepmunka vagy adatgyűjtés Kutatási módszerek osztályozása Kutatási módszer Feltáró kutatás Következtető kutatás Leíró kutatás Ok-okozati kutatás Keresztmetszeti kutatás

Részletesebben

D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M

D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M 1. A fogyasztóvédelmi oktatás feladatrendszere 61 2. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei 61 3. A fogyasztóvédelmi oktatás célja 62 4. A fogyasztóvédelmi

Részletesebben