A hazai orvosképzés kezdetei. Kapronczay Károly. Forrás:
|
|
- Frigyes Péter Tamás
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Forrás: A hazai orvosképzés kezdetei Kapronczay Károly Ez a szemlélet tehát az egészségügyre is vonatkozik, amelyet akkoriban még összekapcsoltak a szegénygondozással. Korábban e feladat az egyház (egyházak) és a kisebb közösségek (városok, megyék) hatásterületébe esett. Igaz, a középkori uralkodóknak az egészség védelmét, a járványvédelmet és a közegészségügyet szervező rendelkezései Európa-szerte ismeretesek, ám ezek csupán lehetőséget teremtő intézkedések voltak, nem bírtak általános érvénnyel. Jó példaként az uralkodók is alapítottak ispotályokat, beteggondozó intézményeket, alapítványokkal (adományokkal) segítették az orvosképzést, de a középkorban szervezett formában ennek intézményrendszere, jogszabályi formái a városokban alakultak ki. A középkori városi szabályzatok, védő- és óvórendszerek, ispotályok a polgárság anyagi erejét vették igénybe, bár a polgári intézmények mellett kiemelkedő volt az egyházak karitatív tevékenysége is. Nemcsak nálunk, hanem Európa csaknem minden területén eltérések mutatkoztak a közegészségügy és az orvosellátottság tekintetében. A pusztító járványok, a népbetegségek, a nagy halálozási arány arra késztette az uralkodókat, az államokat, hogy a szakemberképzés több szinten való megszervezésére, a beteggondozó intézményrendszer kiépítésére a közegészségügyet rendező országos érvényű jogszabályokat adjanak ki. Ez a folyamat valójában a XVIII. század első felétől figyelhető meg. A Habsburg Birodalom területén 1714-től III. Károly már sorra adta ki kórházépítési rendeleteit, 1736-ban felállította a Birodalmi Egészségügyi Bizottságot (nálunk 1738-ban a Helytartótanácson belül az Egészségügyi Bizottságot), kiadta a birodalmi kórházi-szegényházi rendszabályt, a hadseregen belül felállította a katona-egészségügyi szolgálatot, sorra alapította a helyőrségi kórházakat, stb. E folyamat Mária Terézia uralkodása idején felgyorsult; a területi igazgatási egységeket, hazánkban a vármegyéket és a városokat orvostartásra kötelezték (1748, 1752); országos felméréseket végeztek az ellátottság vonatkozásában, közalapítványt teremtettek a kórházak, szegényházak építésére (Magyarországon 1756-ban létesült a Kórházépítési Alapítvány, amelyet II. József a feloszlatott szerzetesrendek vagyonából egészített ki). A magyar korona területén 1770-ben kiadták az egészségügyre vonatkozó jogszabálygyűjteményt (Codex sanitatis), 1769-ben orvosi karral egészítették ki az 1635-ben alapított nagyszombati magyar egyetemet. Mindez csupán része volt a Habsburg Birodalom területén lejátszódott folyamatoknak, ahol a Birodalmi Egészségügyi Bizottság elképzelései játszottak vezető szerepet. Kidolgozójuk Gerhard van Swieten, az uralkodónő hollandiai születésű tanácsosa volt, akinek tervei alapján 1754-ben megreformálták a prágai egyetemet, 1761-ben a bécsi orvosképzést, 1769-ben orvosi karral egészítették ki a magyar, 1771-ben a grazi egyetemet, 1784-ben a Monarchiához került Lembergben (Lwówban), négykaros egyetemet alapítottak. Az orvosképzésen belül két szintet szerveztek: a hatesztendős orvosképzés mellett elindították a hároméves sebészmesteri tanfolyamot is az ezen végzettek valójában a vidék egészségügyének szakemberei lettek. Az orvosi karon egy-két éves bábaképzés is indult, hogy legalább járásonként alkalmazhassanak képzett és vizsgázott bábákat. A képzés átszervezése, illetve folyamatossá tétele mellett a hadsereg szakemberképzésére Bécsben felállították a doktoravatási joggal felruházott József Császári Katonaorvosi
2 Akadémiát (1783) mint a sajátos szakterület birodalmi képzési központját. Hasonló folyamat játszódott le Poroszországban is, bár a középnémet területek közegészségügyi és városi egészségügyi jogi rendezettsége sokkal fejlettebb volt, mint a Habsburg-monarchia országaié. Több, a középkorból és a reformáció időszakából származó egyeteme és orvosi kara volt, amelyeket csak a kor követelményeinek megfelelő állapotba kellett hozni, illetve az egyházi befolyás visszaszorításával az állam hatalmát és nevelésiképzési elképzeléseit kellett érvényesíteni. Az igazgatási formák országos rendezése után itt is kiadták az általános érvényű egészségügyi jogszabálygyűjteményt (1772), megteremtették azt a pénzügyi alapot, amelyből az államhatalom a polgári és katonai betegellátó intézményrendszer továbbfejlesztését finanszírozta, a hadsereg részére felállították a berlini Katonaorvosi Akadémiát (1781), 1809-ben a berlini egyetemet, s 1784-ben orvosi karral egészítették ki az 1662-ben alapított breslaui egyetemet. E két felvilágosult abszolutista monarchiánál bonyolultabb képet mutat Oroszország, amely a XVIII. század elejétől nagy erőfeszítéseket tett az Európához való felzárkózás érdekében. I. Péter rendeleti úton kezdte el az Európához hasonló intézményi rendszer kiépítését, így 1706-ban utasította alattvalóit, hogy városonként gyógyszertárakat létesítsenek, 1707-ben pedig tíz helyőrségi kórház felépítését rendelte el. Nagy gondot okozott azonban az európai képesítésű orvosok hiánya, így 1707-ben külföldről és jó fizetésért alkalmazott orvosokkal a moszkvai katonai kórházat felhatalmazta katonai orvosok és sebészek kiképzésére. Ez nem jelentett valódi orvosképzést, csupán az Európában ismert hároméves sebészképzésnek felelt meg, illetve európai egyetemekre való tanulmányutakra készítette fel a jelölteket. Tény, hogy 1755-ben az Orosz Tudományos Akadémia előkészítésében nyílt meg a moszkvai egyetem, amelynek életre hívásában elévülhetetlen szerepet játszott M. V. Lomonoszov ( ). A moszkvai egyetemnek orvosi kara is volt, amely csak 1765-ben kapott doktoravatási jogot, ám a XVIII. században nem ez volt az Orosz Birodalom egyetlen európai szintű egyeteme. A kelet-európai orvosképzés következő fontos szakasza a XIX. század elejére tehető, amikor a cári közigazgatásban is számottevő változások történtek: 1803-ban az addigi kollégiumi rendszert az európai formákat követő minisztériumok váltották fel. A felsőoktatás szervezése az Oktatásügyi Minisztérium hatáskörébe tartozott, amely a birodalom érdekeinek és igényeinek megfelelő szemléletű és számú egyetemet alapított. Az egyetemek feladata nemcsak az európai ismeretek átadása lett, hanem az orosz érdekek képviselete a tudomány, a képzés és a szakember-kiválasztás területén is. A XIX. század legelején a cári birodalom 1804-ben Kazanyban, 1805-ben Harkovban, ban Varsóban, 1819-ben Szentpétervárott nyitott újabb egyetemet, természetesen orvosi karral. Engedélyezték a lengyel állam felbomlása után orosz fennhatóság alá került vilnói egyetem működését is. A XVIII. század második felében Lengyelország kritikus időszakot élt át. Az ország politikai megosztottsága, a környező hatalmak Ausztria, Poroszország és Oroszország terjeszkedő politikája végül Lengyelország első felosztására vezetett 1772-ben. A tényen változtatni nem lehetett, a lengyel állam csak a helyzet enyhítésén gondolkodhatott. Az orosz cárnő kegyeit élvező Ponialowski Szaniszló lengyel király valóban páratlan reformokat hajtott végre: a királyi hatalom megerősítésének eszköze a királyi tanács, illetve annak minisztériumi szerepű öt osztálya lett. Az égető gazdasági, közigazgatási, jogrendszeri kérdések, a társadalmi és politikai átalakulás problémáival a királyi tanács és a kormány szerepét betöltő
3 osztályok foglalkoztak, de mellettük állt a Köznevelési Bizottság (1773), amely a királyi tanácsnak volt alárendelve, s talán Európa első felvilágosult szellemű művelődési minisztériuma volt. A krakkói egyetemre vonatkozó reformokat Hugo Kołłątaj ( ) és Stanislaw Staszic ( ), a Köznevelési Bizottság tagjai, a lengyel felvilágosodás két kiemelkedő egyénisége fogta össze. Az egyetem teljes reformját rendkívül siettette, hogy 1773-ban összesen tizenöt hallgató iratkozott be az intézménybe. A legelhanyagoltabb az orvosi kar volt, amelyre már évek óta csak egy-egy hallgató járt. Kołłątaj az orvosi karra vonatkozó tervek elkészítésével Andrzej Badurskit ( ), a német egyetemeken végzett, 1768 és 1773 között Bécsben, van Swieten mellett tevékenykedett krakkói orvost bízta meg. Bécsben alkalma volt közelebbről megismerkednie a Monarchia egyetemi orvosi kari reformjaival, így az 1776-ban Kołłątajnak átnyújtott Propositio instituendi Collegii Medici címet viselt előterjesztés valójában a van Swieten által képviselt elveknek a lengyel gyakorlatba való átültetését jelenti. Az elméleti és a gyakorlati tárgyak sorának kijelölése mellett megszervezték azok tanszékeit, felállították a kar alárendeltségében működő hatvanágyas gyakorlókórházat (klinikát) is. Az orvosi karon a képzés két szinten folyt, a hatéves orvosi és a hároméves sebészképzés mellett külön tanfolyamot állítottak fel a bábáknak, s a természettudományi karral közösen megszervezték a gyógyszerészek hároméves oktatását. A kar alapszabályzatát szeptember 28-án nyújtották át az egyetemnek, ennek értelmében öt tanszék létesült, valamint három olyan, amely a természettudományi karral közös lett. A krakkói egyetem reformjaival egy időben tervek készültek egy második egyetem felállítására, végül az 1579-ben alapított vilnói egyetemet szervezték át. Lengyelország ben bekövetkezett első felosztása után a lengyel koronához tartozó Litvánia nagy része Oroszországhoz került, de az ősi litván főváros még Lengyelország része maradt. Itt Báthory István négykaros egyetem alapjait vetette meg, bár az orvosi kar megnyitására nem került sor. A vilnói egyetemen végrehajtott reformok azonosak voltak a Krakkóban alkalmazottakkal, s lengyel és német tanárokkal megnyitották az orvosi kart is. A történeti lengyel területeken a XIX. század elején újabb egyetemalapításra került sor, amikor a tilsiti béke (1807) után Napóleon megalakította a vele szövetséges Varsói Nagyhercegséget, amely Krakkóval együtt a szász király fennhatósága alá került. Ez reményt ébresztett a lengyel állam újbóli visszaállítására, így a lengyel felvilágosodás legjobb erői Józef Poniatowski herceg, az utolsó lengyel király fivére köré tömörültek. Hugo Kołłątaj irányítása mellett 1809-ben megnyílt a varsói négykaros egyetem, amely alapításának percétől kezdve és a soron következő viharos években is töretlenül működött, amit az sem befolyásolt, hogy Napóleon oroszországi veresége után e térséget az orosz hadsereg szállta meg. A bécsi kongresszus döntése nyomán a volt nagyhercegség területe Oroszországhoz került, ahol más, volt lengyel királyságbeli részekkel egyesítve I. Sándor cár kialakította az Oroszország részét jelentő, de bizonyos autonómiával és alkotmánnyal felruházott lengyel királyságot. Az önálló közigazgatással, vámhatárokkal, bíróságokkal és korlátozott létszámú hadsereggel bíró lengyel királyság élén Konstantin nagyherceg a cár fivére állt alkirályként. Orosz Lengyelországban lengyel nyelvű oktatást vezettek be, így szükség volt az 1809-ben alapított varsói egyetemre is, amely 1818-ban Császári Egyetem néven működött. Feladata volt az adott térség értelmiségének képzése, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy vonzerőt gyakoroljon és ellensúlyt jelentsen a Monarchiához került krakkói és lembergi egyetemmel, valamint a Poroszországhoz került lengyel területen 1819-ben alapított poznańi egyetemmel szemben. Bár Krakkóval sohasem vetekedhetett, a német nyelvű lembergi és poznańi egyetemnek valóban vetélytársa lett, hiszen itt az oktatás nyelve 1831-ig a lengyel volt.
4 Aránylag kevés szó esett az Orosz Birodalomhoz az évi svéd orosz háború után tartozó Finn Nagyhercegség Helsinkiben működő egyeteméről. Ezt az egyetemet még a svédek alapították 1640-ben Turkuban. Uppsala mellett természetesen figyelembe véve a dorpati egyetemet is a svéd királyság egyik legfontosabb oktatási intézményének számított. Éppen a svéd orosz háború idején Turku olyan súlyos tűzkárokat szenvedett, hogy az egyetemet Helsinkibe helyezték át. A svéd uralmat felváltó orosz fennhatóság meghagyta a Finn Nagyhercegség autonómiáját, de területén orosz csapatok állomásoztak, s a főkormányzó a nagyhercegi címet is viselő cár nevében állott a nagyhercegség élén. Bár a helsinki egyetem önkormányzatát erősen korlátozták, a szentpétervári művelődési minisztérium felügyelete alatt a térség értelmiségének képzőhelye maradt. Igaz, a svéd szellemi befolyást erősen visszafogták, helyébe az orosz és német tanárok kaptak működési teret ban Sándor Egyetemnek nevezték el. A középkorban orvosaink általában Itália egyetemein szerezték képesítésüket, majd a XIV. század derekától Prágában (1348), Krakkóban (1364) és Bécsben (1365). Az első középeurópai egyetemekkel egy időben alapította Nagy Lajos magyar király a pécsi egyetemet (1367), amelynek létrehozását elsősorban a jogi műveltség terjesztése és a hazai értelmiség kiképzése sürgette. Pécs csak korlátozott mértékben vonzotta az ifjúságot, ezért rövid ideig működött, s a falai között folyt oktatásról is keveset tudunk. A királyi alapítólevélben az orvosi kar megszervezését is elrendelték, de a tényleges orvosképzés megindításáról nincs tudomásunk. A pécsi egyetem ismeretlen okból már a XV. században megszűnt, így a magyar hallgatók nem számítva Zsigmond rövid életű óbudai egyetemét csak külföldön szerezhettek magasabb szintű ismereteket. Mátyás király pozsonyi (1467) és budai (1481) egyetemalapítási kísérlete után a XVIII. századig hazánknak nem volt önálló egyeteme, így csekély számú orvosértelmiségünk csak külhoni egyetemen kaphatott diplomát. Elsősorban a közeli (és olcsóbb) bécsi és krakkói egyetemeket látogatták, de a költségesebb és távoli Itáliát is. Képzési helyeik felekezeti alapon változtak, a protestánsok főleg német, holland és svájci egyetemeken, míg a katolikusok Bécsben és Itáliában tanultak. A magyar orvosi kar felállítására csak a XVIII. században került sor, amikor Mária Terézia Gerhard van Swietent ( ), udvari orvosát és a Monarchia egészségügyének reformátorát megbízta az 1635-ben alapított magyar egyetem orvosi karának megszervezésével (1769). Van Swietennek e téren már nagy tapasztalatai voltak, hiszen nevéhez fűződik a bécsi egyetem orvosi karának gyökeres reformja és az úgynevezett első bécsi orvosi iskola megalapítása. A magyar orvosi kar felállítását főleg a súlyos orvoshiány sürgette, amely ekkor európai jelenségnek számított. De az 1770-ben megindult nagyszombati orvosképzés sem oldotta meg a problémákat egyszerre, nem szüntette meg a magyar orvoshallgatók külföldre áramlását. A Nagyszombatban orvosi tanulmányokat végzők hátrányos helyzetbe kerültek, hiszen Mária Terézia rendelkezése szerint azok, akik itt kaptak diplomát, csak a magyar korona területén végezhettek gyakorlatot, míg a bécsi oklevél az egész Habsburg-monarchiában érvényes volt. E rendelkezés nyomán indultak meg valóban a magyar orvosjelöltek bécsi tanulmányai egy időben a Bécsben tanuló magyarok száma csaknem azonos volt a nagyszombati orvosi kar hallgatóinak létszámával. E rendelkezést II. József uralkodása alatt visszavonták, de a XVIII. század végén újból életbe lépett, s hatályban maradt Eötvös József második miniszterségéig ( ). A nagyszombati egyetemen az orvosképzés mellett megindult az alacsonyabb szintű seborvosi tanfolyam is, amelynek célja a vidéki sebészi és szülészmesteri tevékenység fellendítése,
5 szakemberekkel való ellátása volt. A Nagyszombatba kinevezett öt orvostanárt Plenck Jakabot, Prandt Ádámot, Trnka Vencelt, Schoretich Mihályt és Winterl Jakabot még van Swieten választotta ki, s tanári munkájukat később Pesten és Budán is folytatták. Részben a bécsi egyetem neveltjei voltak, s ennek reformszellemét valósították meg a magyar egyetemen. Egységes, jól összeszokott csoportot alkottak, idegen származásuk ellenére anakronisztikus lenne velük szemben a nemzeti kérdést felvetni. Helyzetük nem volt könnyű, de igyekeztek orvosi tudásukat hallgatóiknak átadni, s az első perctől kezdve küzdöttek a tanításhoz és a tanuláshoz szükséges feltételekért, hiszen hiányzott a gyakorlati képzés elemi feltétele, a gyakorlókórház, szegényes volt a felszerelés, s a város kiesett az ország szellemi vérkeringéséből. Nem csoda, hogy az egyetemet és az orvosi kart 1777-ben Budára helyezték át, ahol az orvosi kar a Várpalota melletti úgynevezett Störck-féle házban kapott helyet, míg gyakorlókórháza a városi kórház lett, amely a jelenlegi Széna téren a második világháború alatt megsemmisült régi Szent János Kórház elődjeként működött. Ám a budai helyzet az egyetem ügyét támogató II. Józsefet nem elégítette ki, sőt a városi kórház állapota egyenesen felháborította. Ekkor (1783) a gyakorlókórházat ideiglenesen a Várpalotában helyezték el, majd 1784-ben az egész egyetemet Pestre telepítették. Ezzel az egyetem a gyorsan fejlődő város támogatását élvezhette, közlekedési szempontból is jobban elérhető volt. Itt az orvosi kar a jezsuiták kiürített kolostorában, az Újvilág és a Hatvani utca sarkán (jelenleg Semmelweis és Kossuth Lajos utca) kapott helyet. Ennek ellenére zsúfoltság uralkodott a kar épületében, amelyet újabb pénzkiutalásokkal próbáltak orvosolni. Bár a kar Bécshez képest szegényesnek látszott, pozitív jelenség, hogy az orvosképzés az újabb kényszerű költözés következtében sem vesztett lendületéből és szaporodtak eszközei. Több olyan kiváló egyéniség kapott itt oklevelet, akik később fellendítették a kart, és sokat megvalósítottak elődeik meghiúsult terveiből. A XVIII. század végén változások következtek be a tanári karban is: a még Nagyszombatba kinevezettek eltávoztak vagy elhunytak. Jeles utódaik (Bene Ferenc, Stáhly György és Ignác, Rácz Sámuel stb.) oktató- és nevelőmunkája nyomán hazánkban már a múlt században sok kiváló, a pesti egyetemen végzett orvos tevékenykedett. Közben nagy fejlődésen ment át a kar. Önálló tanszékké vált a sebészet, a szemészet, amelynek élén 1817-től Fabini János Teofil ( ), a kor kiemelkedő szemorvosa állt. Külön kell szólnunk Bene Ferencről ( ), az elméleti orvostan tanáráról, aki az elsők között alkalmazta hazánkban a Jenner-féle himlőoltást. Hozzá hasonló egyéniség Bugát Pál ( ), az első magyar nyelvű orvosi folyóirat, az Orvosi Tár (1831) megalapítója, az orvosi nyelvújítás elindítója. Az 1848-as márciusi forradalom után a magyar orvosképzés szempontjából a legfontosabb a magyar egyetemről szóló XIX. törvénycikk, amely az egyetemet közvetlenül a közoktatásügyi minisztérium felügyelete alá helyezte, kimondta az egyetem önkormányzatát, s azt a kötelezettséget, hogy az egyetemi szervezetről külön törvényt hoznak. Eltörölték továbbá a bécsi cenzúrához kötött tankönyvek használatának kötelezettségét, bevezették a magántanári intézményt, s reformbizottság jött létre, amely az új szellemnek megfelelő intézkedésekre dolgozott ki javaslatokat. A szabadságharc bukása után a pesti egyetemen is az abszolutizmus korának felsőoktatási politikája érvényesült, amely az szeptember 27-én jóváhagyott egyetemi szervezeti szabályzaton alapult. Az ausztriai egyetemek megkapták az autonómiát, míg a pesti egyetem esetében felfüggesztették. A bécsi vallás- és közoktatásügyi miniszter február 15-én kelt rendelete a pesti egyetemet besorolta az osztrák egyetemek közé, ám azok jogai nélkül. E
6 politika mellett is vitathatatlan eredményeket értek el, kiváló tanárokat neveztek ki (például Czermák Jánost, a kiváló élettani kutatót, a gégetükrözés elvének kidolgozóját), akiknek, mint magyarul nem tudóknak, az Októberi Diploma (1860) kiadása után el kellett hagyniuk az egyetemet. A kiegyezés után Eötvös József második vallás- és közoktatásügyi minisztersége ( ) döntő változást hozott a magyar orvosképzésben is. Igaz, a reformok elókészítése időt vett igénybe, de addig is az orvosi kart megfelelő felszerelések beszerzésével kívánták fejleszteni. E korban született a kémiai tanszék, s a gyakorlati szülészet minden orvostanhallgató számára kötelező tárgy volt. A pesti egyetem átszervezéséról szóló törvényjavaslat beterjesztésével egy időben történt a kolozsvári egyetem felállítását elrendelő intézkedés (1870). Már 1870 őszén egyetemmé akarták összevonni a kolozsvári líceumot, a jogakadémiát és az orvos-sebészi intézetet, ám a tényleges egyetem működése csak Trefort Ágoston korában, 1872-ben következett be, noha már Eötvös József négy egyetem felállítását tervezte. Az orvosi karral kapcsolatos tervek megvalósításában nagy szerepet játszott a minisztériumi egyetemi ügyek irányítója, Markusovszky Lajos, a magyar orvosi múlt kiemelkedő szervezőegyénisége. Még Eötvös József vette maga mellé, aki személyében képviselte a magyar felsőoktatási politika folytonosságát a dualizmus első felében. Az orvosi karon új tanszékek sora jött létre, felépültek a bölcsészettudományi és az orvosi karon az elméleti intézetek, a belső klinikai telep. Új iskolateremtő professzorokat neveztek ki, akik a pesti orvosi iskola szellemében oktattak. Az orvosképzés területén számottevő az évi új tanulmányi rend, amely végleg eltörölte a sebészképzést, egységes orvosképzést teremtett Budapesten és Kolozsvárott egyaránt. A két magyar orvosi karon szerzett oklevelet nem érték negatív megkülönböztetések, egységes érvénnyel bírtak a Monarchia egész területén. A kolozsvári egyetem orvosi kara semmivel sem volt rosszabb a budapestinél. A budapesti orvosi kar európai hírű tanárai előbb hosszabb-rövidebb ideig Kolozsvárott is tevékenykedtek (Fodor József, Hőgyes Endre stb.), bár tudományos fénykoruk a fővároshoz kötődött. Eötvös négy egyetemre vonatkozó tervének megvalósítására csak a századforduló után került sor, bár az 1800-as évek végén kiemelkedő orvosi fórumokon javaslat született az ország harmadik, illetve negyedik orvosi karának megszervezésére. A debreceni és a pozsonyi egyetem, ezen belül az orvosi karok felállítására 1912-ben született törvénycikk. A debreceni orvosi kar a nehéz gazdasági helyzet és háborús viszonyok miatt csak október 23-án nyílt meg, Pozsonyban is csak az első világháború befejezése előtt indult meg az orvosképzés. A fiatal orvosi karokon számos olyan kiváló tanszékvezető és kutató nevelődött fel, akik közül többen a budapesti orvosi karra kaptak később kinevezést. A világháború után, a területi elcsatolások miatt, a pozsonyi orvosi kar az egyetemmel együtt Pécsre került. Hasonlóan Szeged adott otthont a menekült kolozsvári egyetemnek, amely 1940-ben újból visszaköltözött Kolozsvárra, s jogilag ekkor létesítették a szegedi tudományegyetemet. A modern magyar orvosképzés egységes rendszere valójában az első világháború befejezéséig kialakult, s akkor és később is magas tudományos színvonalat képviselt. Talán nem túlzás azt mondani, hogy orvosképzésünk kitűnő és értékes hagyománya az elméleti diszciplínák és a klinikai szakmák egysége mellett a magas szintű követelményrendszer, amelyet számos külföldre került magyar orvos sikere is bizonyít.
A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE
A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely
RészletesebbenPannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint
Kaposi József Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint egyházi, állami hivatalnokok képzése új hitvilág és erkölcsi felfogás terjesztése mindennapok élete
RészletesebbenOsztályozó vizsga témái. Történelem
9.ÉVFOLYAM Egyiptom, a Nílus ajándéka Athén, a demokrácia kialakulása és fénykora A görög perzsa háborúk (Kr. e. 492 448) A poliszok hanyatlása és Nagy Sándor birodalma A város alapításától a köztársaság
RészletesebbenOsztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
RészletesebbenOsztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
RészletesebbenZavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6,
Zavodszky Geza Törtenelem 111. a közepiskolak szamara ATDOLGOZOn KIADAs Nemzeti Tankönyvkiad6, Budapest Bevezetes.. 5 I. Az "ismeretlen" XVIII. szazad 7 Regi vihig - modem vihig. Az "ismeretlen" XVIII.
RészletesebbenOsztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2016-2017 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
RészletesebbenKAPRONCZAY KÁROLY AZ ORVOSTÖRTÉNELEM SZÁZADAI
KAPRONCZAY KÁROLY AZ ORVOSTÖRTÉNELEM SZÁZADAI Írták: Grabarits István Kapronczay Károly Kapronczay Katalin Magyar László András Kapronczay Károly, 2010 Az e-könyv alapja Kapronczay Károly: AZ ORVOSTÖRTÉNELEM
RészletesebbenADATOK KÖZÉP- ÉS KELET-EURÓPA ORVOSKÉPZÉSÉNEK ÁTFORMÁLÁSÁHOZ A SZÁZADBAN
ADATOK KÖZÉP- ÉS KELET-EURÓPA ORVOSKÉPZÉSÉNEK ÁTFORMÁLÁSÁHOZ A 18 19. SZÁZADBAN KAPRONCZAY KÁROLY Közép-Európa orvosképzésében döntő fordulatot a felvilágosult abszolutizmus oktatás- és egészségpolitikája
RészletesebbenErdély. Erdőelve, azaz Erdőn túli. Latinul Transsylvania. Kétféle értelmezésben használjuk: - történelmi Erdély (Belső-Erdély) - jelenkori Erdély
Erdély és a Partium Erdély Erdőelve, azaz Erdőn túli. Latinul Transsylvania. Kétféle értelmezésben használjuk: - történelmi Erdély (Belső-Erdély) - jelenkori Erdély Történelmi Erdély (Belső-Erdély) Az
RészletesebbenForrás: http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2011/tv1105/kapkar.html
Forrás: http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2011/tv1105/kapkar.html Kapronczay Károly A Tudományos Ismeretterjesztő Társulatunkat alapító orvosok A XIX. század első felében az ország önállóságáért vívott
RészletesebbenOsztályozó vizsga anyaga történelemből
Miskolci Magister Gimnázium Osztályozó vizsga anyaga történelemből Ismeretszerzési és feldolgozási képességek A tanulónak írott forrásokat kell tudni értelmezni, feldolgozni és feladatokban alkalmazni.
RészletesebbenX X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és
1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi
RészletesebbenAZ 1848-49-ES MAGYAR FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC. RICHARD PRAŽÁK Masaryk Egyetem, Brno
AZ 1848-49-ES MAGYAR FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC CSEH- ÉS MORVAORSZÁGI RICHARD PRAŽÁK Masaryk Egyetem, Brno VISSZHANGJA Az európai forradalmak sorozata 1848-ban már január 12-én, a szicíliai Palermóban
RészletesebbenA vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.
Tantárgy: Történelem Osztály: Szakközépiskola 9-12 A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. 1.) Írásbeli vizsga Időtartama: 45 perc Elérhető pontszám: 60 pont Az írásbeli feladatok
Részletesebben1. TOTÓ. 1. Széchenyi Ferenc 2. Széchenyi István X. Kossuth Lajos X pozsonyi 2. kéttáblás X. évenkénti
1. TOTÓ 1. Kire ismersz: ősiség eltörlése, Lánchíd, gőzhajó, kaszinó? 1. Széchenyi Ferenc 2. Széchenyi István X. Kossuth Lajos 2. Ebben az évben nyílik meg Magyarországon az első vasútvonal: 1. 1844 2.
RészletesebbenOsztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL. 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen
Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL Írásbeli vizsga: teszt + esszé (60 perc) 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen I. Az ókori kelet 9. évfolyam Mezopotámia
Részletesebben7. osztályos történelem osztályozóvizsga témakörei. Az őskor és az ókori kelet
7. osztályos történelem osztályozóvizsga témakörei Az őskor és az ókori kelet 1. A történelem forrásai. 2. Az őskőkor világa. 3. Az újkőkor változásai (gazdaság, életmód, vallás). 4. Az ókori folyamvölgyi
RészletesebbenAz írásbeli érettségi témakörei
Az írásbeli érettségi témakörei Dőlt betűvel szerepelnek azok a részek, amelyeket csak emelt szinten kérnek. 1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk vallási
RészletesebbenMAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE
ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Politikaelmélet tanszék HERCZEGH GÉZA ARDAY LAJOS JOHANCSIK JÁNOS MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE SUB Göttingen 7 219 046 719 2006 A 6088 BUDAPEST,
RészletesebbenA csengelei gyógyszertár története Hegedűs Erzsébet
A csengelei gyógyszertár története Hegedűs Erzsébet Az ősmagyarok gyógyítását a táltosok végezték. Az Árpád-házi királyok korában a szerzetesek gyógyítottak. A XII-XIII. században több kórház működött,
RészletesebbenHol találjuk a évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben?
Hol találjuk a 2009. évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben? A hagyományoknak megfelelően közöljük, hogy a 2009. május júniusi történelem szóbeli érettségi
Részletesebben9. Az orvostörténelem oktatása orosz egyetemeken
9. Az orvostörténelem oktatása orosz egyetemeken Sajátos fejlődést mutatott az orosz egyetemeken az orvostörténelem oktatása, ahogyan az orosz orvosellátás a 18. század elejétől és a az orvosképzés megszervezése
RészletesebbenA kétfejű sas árnyékában
A kétfejű sas árnyékában MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 2. FORDULÓ MÁRIA TERÉZIA ÉS II. JÓZSEF, A FELVILÁGOSULT ABSZOLUTIZMUS II. FORDULÓ Név:... Cím:.. Iskola, évfolyam:.. E-mail
RészletesebbenÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK
ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK Hazánk a Habsburg Birodalomban Kinek a nevéhez köthető a Pragmatica Sanctio? III. Károly. Mettől-meddig uralkodott? 1711-1740. Mit tett lehetővé a Pragmatica Sanctio elfogadása? A
RészletesebbenA kolozsvári egyetem tanárai és a sport
Killyéni András A kolozsvári egyetem tanárai és a sport Az első világháború előtti kolozsvári sportélet fejlődését kétségtelenül meghatározták az akkori sportvezetők: arisztokraták, köznemesek, később
RészletesebbenJavítóvizsga témakörök Történelem, 11.c
Javítóvizsga témakörök Történelem, 11.c 2017-18 1. Kora újkori egyetemes történelem a. Francia abszolutizmus i. Királyi hatalom meggyengülése ii. XIV. Lajos iii. Gazdaságpolitikája, hadserege b. Habsburgok
RészletesebbenGRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK
GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK 1. középkori kereskedelem (elemenként 0,5 pont) a. Champagne 4 b. Velence 6 c. Firenze 7 d. Flandria 3 e. Svájc 5 2. Angol parlament
RészletesebbenGÉFIN GYULA EMLÉKVERSENY FELADATLAP 1.
GÉFIN GYULA EMLÉKVERSENY 2013-2014. FELADATLAP 1. 1 Kedves Diákok, kedves Kollégák! A Géfin Gyula emlékverseny három feladatlapja három, némileg eltérő tematika köré fog csoportosulni. A köztük lévő kapcsolatot
RészletesebbenMűveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára)
Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Orosz István (Debreceni Egyetem, Magyarország) Szőlőbirtokos arisztokraták Tokaj-Hegyalján
RészletesebbenTörténelem 13/I. 8. A francia abszolutizmus Mutassa be a francia abszolutizmust XIV. Lajos korában!
Történelem 13/I 1. A középkori gazdaság Ismertesse a korai középkori gazdaság működését, a termelés színtereit és szereplőit, az eszközök és módszerek fejlődését a XI-XIII. századi, Európában! Mutassa
Részletesebben20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM
20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM 1900-1994 Egyetemi tankönyv / Második, bővített kiadás Szerkesztők PÖLÖSKEI FERENC, GERGELY JENŐ, IZSÁK LAJOS Korona Kiadó, Budapest, 1997 TARTALOM I. A KIEGYEZÉS VÁLSÁGJELEI
RészletesebbenTörténelem 5. évfolyam. - Redmentás feladatsorok - ISM.KELET. Gyakorlás
Történelem 5. évfolyam - Redmentás feladatsorok - I. Az őskor és az ókori Kelet A történelem forrásai Őskori elődeink Az őskori kultúra Barlangokból a falvakba Holdévektől a napévekig Az első városok Mezopotámiában
RészletesebbenIdőtartam (-tól -ig) 2012-2013 Munkáltató neve és címe Miskolci Egyetem (Központi Igazgatás), 3515 Miskolc-Egyetemváros
1 Ö N É L E T R A J Z F O R M A N Y O M T A T V Á N Y SZEMÉLYES ADATOK Név DR. LUKÁCS JÁNOS Cím 3535 MISKOLC (MAGYARORSZÁG), ELŐHEGY U. 48/2. Telefon +36 46 565 111/14 11 Fax +36 46 561 504 E-mail janos.lukacs@uni-miskolc.hu
RészletesebbenZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma
ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban História 2000/05-06. A szabad választások után 1990- ben összeülő magyar parlament egyik legádázabb vitája a körül forgott,
RészletesebbenTÖRTÉNELEM FELADATLAP
VÖRÖSMARTY MIHÁLY GIMNÁZIUM 2030 Érd, Széchenyi tér 1. TÖRTÉNELEM FELADATLAP 2016 Név:... Iskola:... A megoldásra 45 perc áll rendelkezésedre! Eredményes munkát kívánunk! A KÖVETKEZŐ KÉRDÉSEK AZ ÓKORI
RészletesebbenBÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM
TÖRTÉNELEM BELSŐ VIZSGA 2015-2016 8. ÉVFOLYAM o Szóbeli vizsga 1. Az ókori Mezopotámia 2. Az ókori Egyiptom 3. A távol-keleti államok az ókori Keleten 4. Az arisztokrácia és a démosz küzdelme Athénban,
RészletesebbenHatártalanul a Felvidéken
Határtalanul a Felvidéken A nyitrai piarista gimnázium 1698-tól 1919-ig működött. Bottyán János ezredestől misealapítványt szereztek. Végül 1701-ben Mattyasovszky László püspök tett számukra nagyobb alapítványt.
RészletesebbenA pesti egyetemi orvoskar 1848/49-ben
Forrás: http://www.ujsag.sote.hu/se200803/20080317.html Semmelweis Egyetem IX. évfolyam 3. szám 2008. március 15. A pesti egyetemi orvoskar 1848/49-ben Az Orvoskar állapota 1848-ban Az egyetem Budáról
RészletesebbenA nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946)
A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) 2012. szeptember Valki László www.nemzetkozi jog.hu 15 m halott I. világháború Összehasonlítás: áldozatok száma millióban 62 II. világháború 40 Mongol hódítások
RészletesebbenKATONAI JOGI ÉS HADIJOGI SZEMLE 2014/1. SZÁM
Schweickhardt Gotthilf A katasztrófavédelmi igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig, különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre A katasztrófák elleni védelem mai tartalmának, szervezetének
RészletesebbenTörténelemtudományi Doktori Iskola témakiírás
Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok
RészletesebbenEurópa alkotmánytörténete
RUSZOLY JÓZSEF Európa alkotmánytörténete Előadások és tanulmányok középkori és újkori intézményekről PÜSKI Budapest, 2005 TARTALOM I. Előadások Nyugat- és Közép-Európa intézmény történetileg meghatározó
RészletesebbenV. A POLGÁROSODÁS KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON. A DUALIZMUS KORA ( )
Óra sorszám V. A POLGÁROSODÁS KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON. A DUALIZMUS KORA (1849 1914) Az önkényuralom A kiegyezés Gazdasági felzárkózás A polgárosodó társadalom Városiasodás. A főváros fejlődése Népesedés.
RészletesebbenA patikaalapítás állami szabályozása
Gyógyszerésztörténeti Nyári Egyetem, Gyula, 2014. 07. 10-13. A patikaalapítás állami szabályozása Kapronczay Károly Az 1241-ben II. Frigyes császár által kiadott birodalmi rendelet /Constitutiones Frederici/
RészletesebbenDusa Ágnes Réka Szociológia MA II. évfolyam DE Szociológia és Szociálpolitika Tanszék
Dusa Ágnes Réka Szociológia MA II. évfolyam DE Szociológia és Szociálpolitika Tanszék Témavezető: Prof. Dr. Szabó Ildikó OTDK 2011. 04. 14. Campus-lét kutatás OTKA (K 81858) Kortársi szocializáció, csoportképződés,
RészletesebbenSZÖGI LÁSZLÓ A NAGYSZOMBATI EGYETEM JOGI KARÁNAK BUDÁRA KÖLTÖZÉSE
SZÖGI LÁSZLÓ A NAGYSZOMBATI EGYETEM JOGI KARÁNAK BUDÁRA KÖLTÖZÉSE Magyarország legrégibb, folyamatosan működő universitasa, a Nagyszombati Egyetem 367 évvel ezelőtt kezdte meg működését, és ezen az egyetemen
Részletesebben1. A közigazgatás kialakulása 1.1. Az ókori társadalmak igazgatása
1. A közigazgatás kialakulása 1.1. Az ókori társadalmak igazgatása A közigazgatás kialakulásának történelmi folyamatát az ókori társadalmak nemzetségi szervezetéből lehet levezetni. Ez olyan társadalmi
RészletesebbenÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK
ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK A francia forradalom kezdete Ki volt a francia uralkodó 1789-ben? XVI. Lajos. Mit jelentett az abszolutizmusa? Korlátlan királyi önkényuralmat. Miért került államcsőd közeli helyzetbe
Részletesebben1. Területek rajzolása, megnevezése 35 pont
1. Területek rajzolása, megnevezése 35 pont 1 1. ábra: A Partium területe Bethlen Gábor halálakor. Rajzolja be a Partiumot alkotó területrészeket piros határvonalakkal, és írja be a területek neveit! 2.
RészletesebbenSZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INTÉZMÉNYI ÜNNEPEK ÉS MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INTÉZMÉNYI ÜNNEPEK ÉS MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE Szeged, 2013. október 28. Intézményi ünnepek és megemlékezések rendje a Szegedi Tudományegyetemen 1 A Szegedi Tudományegyetem (továbbiakban:
RészletesebbenBemutatkozik a SZIE KDKL Levéltára
Bemutatkozik a SZIE KDKL Levéltára A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése Gödöllő, 2013. július 3. Kissné Bognár Krisztina főlevéltáros, levéltárvezető Szent István Egyetem Kosáry Domokos
RészletesebbenA SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918)
A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) Az egykori szabadkai gimnázium épülete 8 A Szabadkai Községi Főgymnasium története 1861-ben kezdődött, amikor az 1747-ben alapított iskola megnyitotta
Részletesebben0469 SZIGETVÁRI Oszkár A fővárosi rendőrség detektív testületei.
SZIGETVÁRI Oszkár: 0469 SZIGETVÁRI Oszkár A fővárosi rendőrség detektívtestülete A fővárosi rendőrség detektív testületei. DOI : 10.31627/RTF.XXVII.2017.53N.85-96P A magyar állam a kiegyezéskor nem vette
RészletesebbenAUTONÓMIÁK MAGYARORSZÁGON 1848-2000
AUTONÓMIÁK MAGYARORSZÁGON 1848-2000 I. KÖTET SZERKESZTETTE: GERGELY JENŐ A bevezető tanulmányt írta, a dokumentumokat összegyűjtötte, a bevezetőket és a lábjegyzeteket készítette: CIEGER ANDRÁS, GERGELY
RészletesebbenA magyarországi közegészségügy története
A magyarországi közegészségügy története 1770-1944 j Jogalkotás, közegészségügyi intézmények, szakirodalom A kötetet összeállította: KAPRONCZAY KÁROLY Az előszót írta: TOMPA ANNA Sajtó alá rendezte: GAZDA
RészletesebbenÖsszefoglaló a 2014. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról
Összefoglaló a 2014. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról I. A pályázati felhívás és az előszűrés Az Ügyészségi Közlöny 2014. évi 6. számában megjelent 20 ügyészségi fogalmazói álláshelyre szóló pályázati
RészletesebbenAz 1918 elõtti Magyarország közismerten
Párhuzamok és különbségek Az 1918 elõtti Magyarország közismerten soknemzetiségû, sokvallású és többkultúrájú ország volt. Ez gazdasági elõnyökkel, szellemi pezsgéssel, de komoly társadalmi-politikai feszültségekkel
RészletesebbenGyógyszerészhallgatók társadalmi összetétele a két világháború között GYÓGYSZERÉSZTÖRTÉNETI NYÁRI EGYETEM
Gyógyszerészhallgatók társadalmi összetétele a két világháború között MAGOS GERGELY GYÓGYSZERÉSZTÖRTÉNETI NYÁRI EGYETEM SZEGED 2015.07.10 Az adatfelvétel és az adatbázis ELTE Levéltár: A BTK beiratkozási
RészletesebbenRÉVÉSZ IMRE EGYHÁZTÖRTÉNELEM. I. Az ó'skeresztyénségtől az ellenreformációig
RÉVÉSZ IMRE EGYHÁZTÖRTÉNELEM I. Az ó'skeresztyénségtől az ellenreformációig II. Az ellenreformációtól napjainkig (az 1930-as évekig) Különös tekintettel a magyar protestantizmus történetére Az 1936-ban,
RészletesebbenMagyarország külpolitikája a XX. században
Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9
RészletesebbenA VADÁSZREPÜLŐGÉP VEZETŐK KIKÉPZÉSI RENDSZERE HAZÁNKBAN 1961-TŐL A HAZAI KÉPZÉS BEINDÍTÁSÁIG
Téglás László A VADÁSZREPÜLŐGÉP VEZETŐK KIKÉPZÉSI RENDSZERE HAZÁNKBAN 1961-TŐL A HAZAI KÉPZÉS BEINDÍTÁSÁIG A vadászrepülőgép-vezetők képzése az egész világon az egyik legbonyolultabb kiképzés, amit a hadseregekben
RészletesebbenKereskedelmi Iskolai Tanárképző Intézet sorsának alakulása a 19-20. század fordulóján
Kereskedelmi Iskolai Tanárképző Intézet sorsának alakulása a 19-20. század fordulóján NAGY Adrienn Pécsi Tudományegyetem BTK Neveléstudományi Intézet adrienn.n.z@gmail.com A középfokú kereskedelmi iskolák
RészletesebbenTÖRTÉNELEM. Tanulmányok alatti vizsgák
TÖRTÉNELEM Tanulmányok alatti vizsgák A vizsga felépítése: 1.) Feladatlap: A vizsgakövetelményben felsorolt 9. évfolyamos tananyag számonkérése egyszerű, rövid feladatokon keresztül, kifejtendő feladat
RészletesebbenSárospatak - tanulmányút április 7. EFOP Tanuló közösségek és társadalmi átalakulás: kelet-közép-európai tapasztalatok
SÁROSPATAKI REFORMÁTUS KOLLÉGIUM Sárospatak - tanulmányút 2018. április 7. EFOP-5.2.2-17-2017-00066 Tanuló közösségek és társadalmi átalakulás: kelet-közép-európai tapasztalatok "SCHOLA PATAKIANA" Sárospatak,
RészletesebbenTémakörök, amelyekbe a történelem kiegészítő tankönyv katolikus tartalmai beilleszthetőek (dőlt betűvel):
Iránytanmenet A táblázat bemutatja a katolikus tartalmak (dőlt betűvel) tananyagba építésének helyét és módját. Szemlélteti, hogy mikor, melyik anyagrész kapcsán érdemes a tartalmakat külön órán tanítani
RészletesebbenTÖRTÉNELEM. Tanulmányok alatti vizsgák
TÖRTÉNELEM Tanulmányok alatti vizsgák A vizsga felépítése: 1.) Feladatlap: A vizsgakövetelményben felsorolt 9. évfolyamos tananyag számonkérése egyszerű, rövid feladatokon keresztül, kifejtendő feladat
RészletesebbenELSÕ KÖNYV 1867 1918 19
ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan
RészletesebbenÖsszefoglaló. a évi ügyészségi fogalmazói pályázatról
Összefoglaló a 2018. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról I. A pályázati felhívás és az előszűrés Az Ügyészségi Közlöny 2018. évi 5. számában megjelent 10 ügyészségi fogalmazói álláshelyre szóló pályázati
RészletesebbenSZÓBELI TEMATIKA TÖRTÉNELEM közpészint 2013
Tatabányai Integrált Szakiskola Középiskola és Kollégium Cím: 2800 Tatabánya, Cseri u. 35. Telefon: +36 34 309 545 E-mail: ititkar@is-kola.hu Web: www.is-kola.hu Fax: +36 34 309 549 SZÓBELI TEMATIKA TÖRTÉNELEM
RészletesebbenA Kórház története. A mai igazgatóság épülete (1920-1930 körül)
A Kórház története Székesfehérváron II. Géza (1141-1161) uralkodása alatt a johannita rend alapított a város első kórházát (xenodochiumot). 1865 decemberében kezdte meg működését 32 ággyal az első vármegyei
RészletesebbenKITÜNTETÉSEK ÉS DÍJAK ADOMÁNYOZÁSÁNAK ÜGYRENDJE
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GYÓGYSZERÉSZTUDOMÁNYI KAR KITÜNTETÉSEK ÉS DÍJAK ADOMÁNYOZÁSÁNAK ÜGYRENDJE A Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar Kari Tanácsa az alábbi kari kitüntetéseket alapítja
RészletesebbenA Kormány.../2005. ( ) Korm. rendelete. a felsőoktatási intézmények képzési- és fenntartási normatíva alapján történő
A Kormány../2005. ( ) Korm. rendelete a felsőoktatási intézmények képzési- és fenntartási normatíva alapján történő finanszírozásáról A Kormány a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. tv. (a továbbiakban:
RészletesebbenÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010
ÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010 I. Témakör: Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1. Gazdasági változások az Anjouk idején. Mutassa be Károly Róbert gazdaságpolitikájának főbb tényezőit! Tárja fel
RészletesebbenProf. Dr. Maróti Mihály ( )
Prof. Dr. Maróti Mihály (1917-2009) DR. MARÓTI MIHÁLY EMLÉKÜLÉS 2017. április 21. BUDAPEST Szervezők: Magyar Növény-Mikroszaporítók Egyesülete Szent István Egyetem, Kertészettudományi Kar, Dísznövénytermesztési
RészletesebbenTÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI 2017-TŐL. 2015. október 13. KPSZTI Gianone András
TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI 2017-TŐL 2015. október 13. KPSZTI Gianone András VÁZLAT Vizsgaleírás Kompetenciák Témakörök MIÉRT MÓDOSÍTOTTÁK AZ ÉRETTSÉGIT? Új NAT új kere;anterv A 10 év alatt összegyűlt tapasztalatok
RészletesebbenDoktori Iskola témakiírás 2012-2013 II.
Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok
RészletesebbenA FELVILÁGOSULT ABSZOLUTIZMUS EGÉSZSÉGÜGYE THE HEALTH REVIEW OF ABSOLUTISM. Közép-Európa egészségügyi reformja a 18. században
A FELVILÁGOSULT ABSZOLUTIZMUS EGÉSZSÉGÜGYE THE HEALTH REVIEW OF ABSOLUTISM Közép-Európa egészségügyi reformja a 18. században Zur Geschichte des merdizinische Aufklarung in Mittel-Europa Prof. dr. Kapronczay
RészletesebbenKössünk békét! SZKA_210_11
Kössünk békét! SZKA_210_11 TANULÓI KÖSSÜNK BÉKÉT! 10. ÉVFOLYAM 145 11/1 NÉMETORSZÁG A VALLÁSHÁBORÚ IDEJÉN SZEMELVÉNYEK Németországban a XVI. században számos heves konfliktus jelentkezett, s ezek gyakran
RészletesebbenTörténelemtanulás egyszerűbben
Ádám Gáspár Történelemtanulás egyszerűbben Vázlatok a történelem tantárgy 5-8. évfolyamának oktatásához Készült a 2012-es kerettanterv alapján Tartalom Előszó... 9 5. évfolyam... 11 I. Az őskor és az ókori
RészletesebbenJavaslat a Csefkó György tanterem és emléktáblája települési értéktárba történő felvételéhez
1 Javaslat a Csefkó György tanterem és emléktáblája települési értéktárba történő felvételéhez Készítette: Ádámné Farkas Beáta (név). (aláírás) Pusztaszabolcs, 2014. május 10. (település, dátum) (P. H.)
RészletesebbenSzögi László: Az egyetemi és akadémiai ifjúság politikai szerepvállalása között. ELTE Levéltári Nap November 3.
Szögi László: Az egyetemi és akadémiai ifjúság politikai szerepvállalása 1830-1880 között ELTE Levéltári Nap 2017. November 3. 1847-ben működő felsőoktatási intézmények Sorszám Intézmény Korszak 1. Budai-Pesti
Részletesebben0478 SZABÓ Andrea A Magyar Királyi Pénzügyőrség rangrendszere
SZABÓ Andrea A Magyar Királyi Pénzügyőrség rangrendszere. DOI : 10.31627/RTF.XXVII.2017.54N.107-126P 0478 SZABÓ Andrea A Magyar Királyi Pénzügyőrség rangrendszere 1867-1947 A Magyar Királyi Pénzügyőrség
RészletesebbenA megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012)
A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet 2012. november 20. Készítette: Dr. Katona András ny. főiskolai docens, a történelem
RészletesebbenKözigazgatási alapfogalmak
ATALANTA Üzleti Szakközépiskola Közigazgatási alapfogalmak Jogi asszisztens tanfolyami jegyzet (ideiglenes) dr. Bednay Dezső 2011 január Tartalomjegyzék I. Rész: A közigazgatás az állami szervek rendszerében
RészletesebbenA nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei
A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei Valki László 2011. szeptember A nemzetközi jog létrejöttének előfeltételei 1. Tartósan elkülönült politikai entitások 2. Tényleges, intenzív kapcsolatok
Részletesebben- 2 - 1. ábra 2013. évi ügyészségi fogalmazói pályázatok megoszlása az első helyen megpályázott főügyészség szerint
Összefoglaló a 2013. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról I. A pályázati felhívás és az előszűrés Az Ügyészségi Közlöny 2013. évi 6. számában megjelent 36 fogalmazói álláshelyre szóló pályázati felhívás
RészletesebbenPosztgraduális képzés gyógyszerészeknek MU 004. GK
Változtatás átvezetésére kötelezett példány: nem kötelezett példány: Példány sorszám: Posztgraduális képzés gyógyszerészeknek MU 004. GK Készítette: Prof. Dr. Halmos Gábor folyamatgazda Átvizsgálta: Dr.
RészletesebbenTÖRTÉNELEM, TÁRSADALMI ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK OSZTÁLYOZÓ VIZSGA ÉS JAVÍTÓVIZSGA. Időtartam 60 perc 15 perc Elérhető pontszám 50 pont 30 pont
TÖRTÉNELEM, TÁRSADALMI ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK OSZTÁLYOZÓ VIZSGA ÉS JAVÍTÓVIZSGA 1 A vizsga részei írásbeli szóbeli Írásbeli Szóbeli Időtartam 60 perc 15 perc Elérhető pontszám 50 pont 30 pont Írásbeli
RészletesebbenÖRÖKSÉGÜNK 48. Történelem csapatverseny. Örökségünk 48. Országos vetélkedő. internetes elődöntője rejtvényfüzetének javítókulcsa 2012.
ÖRÖKSÉGÜNK 48 Történelem csapatverseny Örökségünk 48 Országos vetélkedő internetes elődöntője rejtvényfüzetének javítókulcsa 2012. A rejtvényfüzet kitöltésének határideje: 2012. április Egy adott időpontban,
RészletesebbenTANÍTÓK ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI FELKÉSZÍTÉSE AZ ERKÖLCSTAN OKTATÁSÁRA CÍMŰ 30 ÓRÁS PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAM
E4/VI/2/2012. TANÍTÓK ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI FELKÉSZÍTÉSE AZ ERKÖLCSTAN OKTATÁSÁRA CÍMŰ 30 ÓRÁS PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAM ELÉGEDETTSÉGI KÉRDŐÍVEINEK ÖSSZEGZÉSE Tanfolyam időpontja: 2012. október 12
RészletesebbenI. Mátyás ( ) az igazságos
I. Mátyás (1458-1490) az igazságos született: 1443 Kolozsvár meghalt: 1490 Bécs feleségei: Podjebrád Katalin (cseh) Aragóniai Beatrix (nápolyi) (eljegyezve Cillei Borbála és Garai Anna) - Edelpock Borbála
RészletesebbenV. TOLLFORGATÓ TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY TÖRTÉNELEM 7-8. OSZTÁLY. Tanuló neve:... Osztálya:... Iskola neve: Címe: Felkészítő tanár neve:...
Fekete István Általános Iskola 2213 Monorierdő, Szabadság u. 43. Tel./Fax: 06-29-419-113 www.fekete-merdo.sulinet.hu V. TOLLFORGATÓ 2. forduló V. TOLLFORGATÓ TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY TÖRTÉNELEM 7-8. OSZTÁLY
RészletesebbenNYELVTANULÁS A VILÁGON SPANYOL MAGYARORSZÁG
NYELVTANULÁS A VILÁGON SPANYOL MAGYARORSZÁG 2018 A spanyol mint idegen nyelv Magyarországon Magyarországon egy többen érdeklődnek a spanyol nyelvtanulás iránt. Általában második vagy harmadik idegen nyelvként
RészletesebbenSomogy Megyei Levéltár. Somogy Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőség iratai 1989-2002 XXIV.1103. Terjedelem
Somogy Megyei Levéltár Somogy Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőség iratai 1989-2002 XXIV.1103. Terjedelem Raktári egységek száma Terjedelem ifm. 10 kisdoboz 31 kötet Kötetek: 0,50 ifm Iratok: 1,25 ifm
RészletesebbenA magyarországi gyógyszertárak névadási szokásai
A magyarországi gyógyszertárak névadási szokásai 1932-2013 Dobson Szabolcs, Dobson Dénes Bevezetés A magyarországi gyógyszertár névadási szokásokról még nem született korszakok közötti számszerű összehasonlító
RészletesebbenVII. 102. Pestvidéki kir. Törvényszéki Fogház iratai 1880 1944 ( 1949)
VII. 102. Pestvidéki kir. Törvényszéki Fogház iratai 1880 1944 ( 1949) Raktári helye: Mester utca, földszint, 43. állvány, 2. polc-44. állvány, 6. polc Rövid történeti áttekintés a büntetőintézetekről:
RészletesebbenRévkomárom után. Európai utas OTTHON LENNI
OTTHON LENNI Révkomárom után Pomogáts Bélával, az Anyanyelvi Konferencia elnökével, Sárközy Péter római, Péntek János kolozsvári és Bányai János újvidéki egyetemi tanárral, valamint Göncz Lászlóval, a
RészletesebbenSoós Mihály laudációja Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves vendégek!
Soós Mihály laudációja Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves vendégek! Vannak emberek, akiken érződik, hogy a helyükön vannak, tudják mit akarnak, miért vannak a földön. Mások nyugtalanok, keresik, de nem
Részletesebben