KUTATÁSI BESZÁMOLÓ VÁLLALATI INTERJÚK AZ ADOMÁNYOZÁSRÓL ADOMÁNYOZÁS KUTATÁS NONPROFIT INFORMÁCIÓS ÉS OKTATÓ KÖZPONT (NIOK) ALAPÍTVÁNY 2011.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KUTATÁSI BESZÁMOLÓ VÁLLALATI INTERJÚK AZ ADOMÁNYOZÁSRÓL ADOMÁNYOZÁS KUTATÁS NONPROFIT INFORMÁCIÓS ÉS OKTATÓ KÖZPONT (NIOK) ALAPÍTVÁNY 2011."

Átírás

1 ADOMÁNYOZÁS KUTATÁS KUTATÁSI BESZÁMOLÓ VÁLLALATI INTERJÚK AZ ADOMÁNYOZÁSRÓL NONPROFIT INFORMÁCIÓS ÉS OKTATÓ KÖZPONT (NIOK) ALAPÍTVÁNY SZEPTEMBER A KUTATÁS A BATORY FOUNDATION TÁMOGATÁSÁVAL VALÓSULT MEG. 1

2 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 2 A kutatás... 5 Háttér... 7 Vállalati adományozás... 7 Vállalati/szervezeti felelősségvállalás... 8 Tapasztalatok Támogatói stratégia, elvek, stáb Támogatási döntéshozatal jellemzői Támogatás folyamata Minősítő rendszerrel kapcsolatok vélemények, elvárások Mellékletek Kísérőlevél Kérdéssor az interjúkhoz BEVEZETÉS A Nonprofit Információs és Oktató Központ (NIOK) Alapítvány átláthatóság programjának fő célja a civilszervezetek átláthatóságának, elérhetőségének és kapcsolatrendszerének a fejlesztése. További cél olyan adatbázisok, összehasonlító rendszerek, minősítések kialakítása, használata és működtetése, melyek a szervezetekről szóló hasznos információk segítségével növelik a bizalmat a támogatók, az érdeklődők körében, illetve hozzájárulnak ahhoz, hogy a potenciális civil partnerek is megismerhessék egymás tevékenységét. Fontos ezen túl, hogy a program a meglévő jó példákra, lehetőségekre, a kiváló civil működésre is felhívja a figyelmet. A NIOK Alapítvány további hosszú távú célja, hogy olyan civilszervezeti adatbázis álljon a szektor rendelkezésére - a szektor fejlesztésének és átláthatóságának javítása érdekében - amely egyaránt biztosítja a széleskörű önkéntes adatszolgáltatást, és a hivatalos adatok elérhetőségét. A Nonprofit Önarckép formájában olyan jól strukturált, önkéntes regisztráción alapuló, információ-gazdag civilszervezeti adatbázist kíván működtetni, amely a bejegyzéskor kötelezően megadott adatokon túl sokkal részletesebb, árnyaltabb képet nyújt egy-egy szervezetről, valamint nem csupán pillanatképszerűen jeleníti meg a civilszervezetet, hanem bizonyos paramétereket az idő és a tér koordinátái közé helyezve, fejlődésükben is ábrázolni képes. A Nonprofit Önarckép a NIOK Alapítvány által immár 13 éve fenntartott adatbázis, mára a legnagyobb hazai, részletes adatokat is tartalmazó civilszervezeti regiszter. Felhasználói a civilszervezetek (több mint ), továbbá többek között az adományozással, az önkéntességgel, az 1%-kal, és a nonprofit szervezetekkel kapcsolatban információkat kereső magánemberek és vállalatok. A Nonprofit Önarckép adatbázisban 2009 óta megtalálhatóak az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalánál (OITH) nyilvántartott civilszervezeti adatok is, és már megjelennek az adóhatóság adatai is arra vonatkozóan, hogy a szervezetek az elmúlt években mennyi 1%-ot gyűjtöttek. Az adatbázis két éve elérhető a adományportálon is. 2

3 A közelmúltban az Átláthatóság és Bizalom Civil (ÁBC) munkacsoport lépéseket tett egy jövőbeni minősítési rendszer kialakítása érdekében. Meghatározta a rendszer fejlesztésének főbb dimenzióit, elkészített egy nemzetközi összehasonlító tanulmányt a már létező minősítési rendszerekről. Felvette a kapcsolatot az ICFO nemzetközi szervezettel, akik egy kerekasztal beszélgetés keretében adtak bővebb információt tagszervezeteik egyes minősítési rendszereiről. Együttműködési megállapodást kötött az IFUA Nonprofit Partners-szel, akikkel közösen elemezték a szektorban megtalálható hard és szoft adatokat a majdani minősítési rendszer szempontjából, megvizsgálták a Nonprofit Önarcképben megtalálható szervezeti adatokat, melynek köszönhetően a munkacsoport reális képet alkothatott a rendelkezésre álló adatbázisról, a minősítési rendszerhez szükséges további fejlesztésekről, esetleges lobby tevékenységek szükségességéről. A minősítési rendszer jövőbeni széles elfogadottsága érdekében az ÁBC munkacsoport nevében 2011 januárjában a NIOK Alapítvány elindított egy 3 évre szóló (évente megújítandó) programot a Batory Foundation támogatásával. Az Átláthatóság és Bizalom (ÁBC) Munkacsoport Az ÁBC Munkacsoport a hazai adományozási kultúra, az adományok felhasználásának átláthatósága, a nyilvánosság megfelelő tájékoztatása, az adománygyűjtő szervezetek segítése és az adományozás jogi környezetének fejlesztése érdekében tevékenykedik. A munkacsoport az alábbi területek köré szerveződve tervezi elérni kitűzött célját: önszabályozás, átláthatóság; külső szabályozás, érdekérvényesítés; adományozási kultúra fejlesztése, tájékoztatás; adománygyűjtési kultúra fejlesztése. A kezdeményező szervezetek a munkaterv kialakítását követően szívesen várják további civilszervezetek, együttműködő partnerek munkáját, hozzájárulását a célok elérése érdekében. A munkacsoport honlapjának fórum menüpontjában jelenleg is vár véleményeket, együttműködési szándékokat és javaslatokat. Az ÁBC munkacsoportot kezdeményező szervezetek: A Rák Ellen, az Emberért, a Holnapért! Társadalmi Alapítvány, Amnesty International Magyarország, Baltazár Színház, Bátor Tábor Alapítvány, Greenpeace Magyarország Egyesület, Habitat for Humanity Magyarország, Levegő Munkacsoport, Magyar Hospice Alapítvány, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Magyar Rákellenes Liga, NOÉ Állatotthon Alapítvány, Nonprofit Információs és Oktató Központ (NIOK) Alapítvány, Salva Vita Alapítvány, SOS Gyermekfalu Magyarország, United Way Magyarország, WWF Magyarország 1 A Batory Foundation által támogatott átláthatóság és minősítés projekt fő céljai a következők: Önszabályozó, minősítő modell kidolgozása A munkacsoport tagjai szakértői vélemények és nemzetközi tapasztalatok alapján kidolgoznak egy civilszervezeti minősítő rendszert, amelybe a szervezetek önként jelentkeznek be. A modell és annak kommunikációja további szervezetek és szakértők bevonásával, velük együttműködve történik. 1 Forrás (nem szó szerinti idézet): 3

4 Társadalmi attitűd formálása Az elkövetkező években folyamatos sajtómunkával formálni a társadalom attitűdjét, hogy a szervezetek működése és az adományozás átláthatóságának fontossága erősödjön. Ezzel kapcsolatban a munkacsoport kidolgoz egy hosszú távú stratégiai tervet. Civilszervezetek figyelmének felkeltése Párbeszédet kezdeményez a munkacsoport a szektorban az önszabályozás, a minősítés témájáról, pozitív és negatív szervezeti példákat gyűjt össze a szervezeti adománygyűjtési tevékenységekből, megmutatva hogyan befolyásolhatja ez az adományok szintjét. A szektor átláthatósága érdekében információs anyagokat hoz létre. Érdekképviselet Adománygyűjtő szervezetek érdekeinek képviselete a kormányzati és think-thank szervezetek felé. A projekt megvalósításának megalapozásaként a NIOK Alapítvány által 2011 tavaszán végzett online lakossági adatgyűjtés a lakossági adományozási döntések hátterében álló szempontok megismerésére irányult, ezen belül kiemelten kezelve a civilszervezetek átláthatóságát, megfelelő működését mutató szempontokat. 2 A lakossági vizsgálat megállapította, hogy a támogatási döntéseket leginkább meghatározó szempont a civilszervezet működési területe, tevékenysége. Minden további szempont fontossága, amely alapján a kérdezett kiválasztja a támogatott szervezetet, jelentősen elmarad ettől. Egyértelmű emellett, hogy az ismert emberek támogatása, de akár a barátok, ismerősök támogatása háttérbe szorul a döntés során ahhoz képest, hogy a személyes kapcsolat a támogató és a szervezet között megvan-e, illetve, hogy a támogató megismerte a szervezet működését, gazdálkodását támogatói döntése meghozatala előtt. A szervezet gazdálkodásának, tevékenységének megismerése, az ezt támogató egyre több lehetőség, egyértelműen az adományozás megerősödése irányába hatna, ez a szempont fontossággal bírt a támogatói döntésekben. Tovább erősíthetné az adományozás elterjedését a korábbi kutatások megállapításaival összhangban az is, ha a támogatók az adományaik hasznosulásáról visszacsatolást kapnának. A kérdezettek közepesen fontosra értékelték a minősítő rendszer, a civilszervezetek független szakértői tanúsításának szempontját. Összességében az adományozás fejlődését egyértelműen támogatná a civilszervezetek átláthatóságát, működésének, gazdálkodásának megismerését lehetővé tévő rendszer létrehozása. Adataink szerint azonban a minősítő rendszer fő fókusza a civilszervezetek adománygyűjtő, menedzselő tevékenységének megerősítésében lenne. Arra van szükség, hogy ők maguk tegyék átláthatóbbá működésüket, gazdálkodásukat, céljaikat és az adományok hasznosulásának pontos folyamatát partnereik, támogatóik és potenciális támogatóik számára. A munkacsoport előkészítő munkájának része továbbá egy a vállalati adományozás, társadalmi felelősségvállalás hátterét feltérképező kutatás is. A vállalati adományozás jellemzőit, döntéselőkészítési folyamatát és döntési szempontjait, módszereit az ÁBC munkacsoport vállalati strukturált interjúk használatával mérte fel 2011 nyarán. A vizsgálat eredményeiről számolunk be jelen tanulmányban. 2 A kérdezési módszertan sok szempontból az eredmények értelmezését korlátozza. 4

5 A KUTATÁS A korábban ismertetett projekt és az Átláthatóság és Bizalom Civil munkacsoport fő célkitűzése a civilszervezetek átláthatóságának növelése, arra vonatkozóan minősítési rendszer kidolgozása, bevezetése. A NIOK Alapítvány a minősítő rendszer kidolgozásának előkészítéseként kutatásokat szervezett annak érdekében, hogy a lakossági és a vállalati adományozások hátterét, az adományozási döntési szempontokat jobban megismerje. A lakossági vizsgálat célja a civilszervezeteket támogató személyek döntésének megismerése volt, főbb eredményeiről a Bevezetőben röviden beszámoltunk. 3 Jelen tanulmányunk témája a vállalati adományozás, társadalmi felelősségvállalás hátterét feltérképező minikutatás bemutatása és eredményeinek értékelése. A két kutatás eredményeit és a NIOK Alapítvány több éves ez irányú tapasztalatait, az ÁBC munkacsoport szakembereinek véleményét összegezve dolgozza ki a munkacsoport a minősítési rendszer koncepcióját. Az ÁBC munkacsoport tagjai a vállalati strukturált interjúkat június 1. és szeptember 20. között készítették. A beszélgetések előre meghatározott tematikával történtek. A kérdezők az ÁBC munkacsoport tagszervezeteinek a civil szektort, az adományozást és a projekt céljait jól ismerő munkatársai voltak. Feladatuk az volt, hogy az előre közösen meghatározott kérdésekre körülbelül egy órás beszélgetésben kapjanak válaszokat. A kérdezettek a társadalmi felelősségvállalásban, így a civilszervezetek támogatásában már tapasztalt magyarországi vállalatok (illetve nemzetközi vállalatok magyarországi képviselete, leányvállalata) támogatásokkal foglalkozó, döntéshozói vagy döntéselőkészítői pozícióban levő munkatársai voltak. A kérdezés célja a vállalati adományozási döntések hátterének megismerése volt, a kérdések összeállításának fő szempontja az volt, hogy a projektet, a hazai civilszervezetek minősítésére szolgáló rendszer kidolgozását támogassák. Ennek megfelelően a kérdezés fókuszát a projekt céljai határozták meg. A fontosabb témakörök, amelyeket az egy órás interjúk során mindenkép érintettek a kérdezők a következők voltak: 4 a vállalat CSR stratégiájának és az ehhez kapcsolódó szakmai stáb megismerése; a támogatási döntéshozatal jellemzői; a támogatói feladatok ellátására vonatkozó megoldások; minősítő rendszerrel kapcsolatok vélemények, vállalati szempontú elvárások. A kutatás előkészítése során közel 20 interjú felvételét terveztük. Az interjúzás megkezdését és további szakértői tájékozódást követően azonban egyértelművé vált, hogy a vállalatok adományozási tevékenységében az általunk előzetesen feltételezett tudatosság nem játszik oly mértékben szerepet, mint gondoltuk. Az interjúk során a vállalatok adományozási szokásairól és motivációról, a minősítő rendszerről alkotott véleményéről egy viszonylag sematikus kép rajzolódott ki, ami nem tette indokolttá a vizsgálat folytatását. A további 3 A kutatás során használt fontosabb fogalmak meghatározása a lakossági vizsgálat eredményeit összegző tanulmányban szerepel, jelen anyagban ezekre nem térünk ki. (Kutatási beszámoló, Lakossági kérdőív a civilszervezeteknek történő adományozásról, NIOK Alapítvány, 2011) 4 Az interjúk során használt kérdéssor jelen tanulmány Mellékletében megtalálható. 5

6 interjúk felvétele nem jelentette volna a megszerzett ismeretek, tapasztalatok lényegi bővítését. Ennek megfelelően 10 vállalati interjú készült el, ezek eredményeivel dolgoztunk tovább. Az adományozási elképzeléseikről, tapasztalataikról kérdezett vállalatok jelentős szórást mutatnak ágazatok és a foglalkoztatottak száma alapján. Mintánkba különböző szektorokban tevékenykedő cégek kerültek, többségükben multinacionális vállalatok hazai képviselői. Foglalkoztatottak száma szerint a néhány száztól a nagyságrendileg 20 ezer alkalmazottal rendelkező vállalatok egyaránt vannak a mintában. 6

7 HÁTTÉR VÁLLALATI ADOMÁNYOZÁS A vállalatok adományozási szokásairól, a civilszervezetek támogatásáról, annak hátteréről kevés adatgyűjtésre alapuló pontos információ, tudás áll rendelkezésünkre. A Központi Statisztikai Hivatal adatgyűjtései nyomán ismerjük a civilszervezetek bevételét, annak forráscsoportonkénti megoszlását mutató adatokat. A KSH adatgyűjtése szerint a szektor bevételeinek 23 %-a származik magánadományozásból. 5 Erre vonatkozóan részletesebb adatokat a hivatal nem gyűjt. A klasszikus nonprofit szervezetek (magán alapítványok és társadalmi szervezetek) bevételi források megyék és régiók szerint, ezer Ft Főváros, megye, régió Központi Önkormányzat Belföldi Tagdíjbevétel Alaptevékenys Gazdálkodási Egyéb bevétel Összesen állami tám. i tám. magántám. ég bevétele bevétel Budapest , , , , , ,9 330, ,2 Pest 7 888, , , , , ,0 336, ,3 Közép-Magyarország , , , , , ,1 666, ,4 Fejér 3 825, , ,6 477,7 855, ,7 196, ,2 Komárom-Esztergom 2 096,7 690, ,5 482, ,1 553,2 145, ,0 Veszprém 3 573, , ,2 631, , ,8 109, ,9 Közép-Dunántúl 9 495, , , , , ,8 451, ,1 Győr-Moson-Sopron 2 336, , ,1 513, , ,5 590, ,0 Vas 1 324,0 857, ,9 317,9 873, ,1 16, ,6 Zala 1 399,5 909, ,8 426, , ,3 65, ,3 Nyugat-Dunántúl 5 059, , , , , ,8 672, ,0 Baranya 3 641, , ,5 668, , ,4 106, ,8 Somogy 3 079, , ,2 510,8 936, ,5 49, ,9 Tolna 1 611, , ,3 348, , ,2 71, ,5 Dél-Dunántúl 8 332, , , , , ,0 227, ,2 Borsod-Abaúj-Zemplén 3 562, , , , , ,4 213, ,8 Heves 2 573,4 626, ,7 530,0 670,8 898,3 79, ,2 Nógrád 1 046,1 326,6 361,5 327,1 490,5 344,6 27, ,3 Észak-Magyarország 7 182, , , , , ,3 321, ,3 Hajdú-Bihar 4 096,6 971, ,4 544, , ,2 91, ,6 Jász-Nagykun-Szolnok 2 398, ,1 935,3 370,7 739,5 850,1 51, ,8 Szabolcs-Szatmár-Bereg 4 111, , ,7 478,2 997, ,8 172, ,1 Észak-Alföld , , , , , ,1 315, ,5 Bács-Kiskun 3 543, , ,2 682, , ,5 27, ,3 Békés 3 461,8 770, ,5 395, ,2 686,0 201, ,3 Csongrád 2 842,0 777, ,1 732, , ,4 81, ,0 Dél-Alföld 9 846, , , , , ,8 310, ,6 Összesen , , , , , , , ,1 5 A 2008-as adatgyűjtés alapján. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a bevételi források elkülönítése, kategorizálása és a KSH adatgyűjtési módszertana sok olyan dilemmát felvet, amely nehezen használhatóvá teszi eredményeiket. A Belföldi magántámogatások közé tartoznak a lakossági és vállalati adományok egyaránt. Mindeközben a vállalati támogatások sok esetben nem magántámogatásként, hanem pályázati bevételként jelennek meg a civilszervezetek bevételi struktúrájában. 6 Forrás: Megyék és főváros civil szektorának bemutatása, KSH adatok alapján 7

8 A témával foglalkozó legjelentősebb hazai kutatást a Nonprofit Kutatócsoport végezte ben. 7 Főbb kutatási eredményeiket a következőkben röviden idézzük. Fontos azonban megjegyeznünk, hogy a vizsgálat fő fókuszai és legfőképpen céljai jelentősen eltérnek a NIOK Alapítvány célkitűzéseitől. A vizsgálat tapasztalatait jól összefoglalja a Kutatási zárójelentés egyik mottója, amely idézet az egyik interjúalanytól: Magyarországon nincs támogatási kultúra, nem tudom, igazából mire irányul a kérdőív. A magyar vállalatok 8 jelentékeny részéről (közel kétharmadáról) az derült ki, hogy hajlandó pénzbeni és/vagy természetbeni támogatással segíteni a nonprofit szervezeteket. A nonprofit szervezetek támogatására vonatkozó döntések főleg a szolidaritási elv mentén és érzelmi alapokon születnek. A vállalatok csak ritkán mérlegelik objektív kritériumok szerint, a vállalati érdekek figyelembevételével a kérelmezők jóhírét, és az ajánlott program minőségét. A vállalat első számú vezetőjének (tulajdonosnak, ügyvezető igazgatónak) nem egyszerűen számottevő, hanem döntő és szinte kizárólagos befolyása van a támogatáspolitika alakítására. A segítségben részesített nonprofit szervezetek kiválasztását még a viszonylag nagyméretű vállalatoknál is a vezetők személyes preferenciái határozzák meg. A vállalati döntéshozók indítékai rendkívül szoros rokonságot mutatnak az egyéni adományozók motivációjával. Egyelőre igen kevés jele van annak, hogy értékrendjük számottevően különbözne az átlagemberétől, hogy fontosabb lenne számukra a racionális viselkedés és a formai követelmények betartása, mint az egyéni adományozók esetében. A vállalatok adományozási prioritásai nem mutatnak szoros összefüggést az adott cég tevékenységével. A támogatások nagy része a gazdaság valamennyi területéről az egészségügyi és a szociális szférába áramlik. A presztízsnövelés az adományozás indítékai között csak az utolsó előtti helyet foglalja el. A szűkebb környezet (székhelytelepülés, kistérség) segítését célzó vállalati adományok valóban gyakoribbak azoknál a cégeknél, amelyek kisebb településeken működnek. A helyi közösségbe való beágyazódás érzékelhetően növeli az adományozási hajlandóságot. A magyarországi gyakorlat szerint a vállalatok alapvetően szolidaritási megfontolásokból adományoznak, s egyelőre még nem jutottak el annak tudatosításáig, hogy a hagyományos jótékonyságon túl kockázatviselőként is érdemes a környezetükben felmerülő társadalmi problémák megoldásáért anyagi áldozatokat és felelősséget vállalniuk. Valamennyi (civil, üzleti és állami) szereplő közös erőfeszítésére lenne szükség ahhoz, hogy a sok vitathatatlan jószándék találkozásából a szektorok jelenleginél hatékonyabb és intenzívebb együttműködése alakuljon ki. VÁLLALATI/SZERVEZETI FELELŐSSÉGVÁLLALÁS A CSR fogalom meghatározását két forrás idézésével kíséreljük meg. A vállalati felelősségvállalás (angolul Corporate social responsibility, röviden CSR) egy üzleti fogalom, ami szerint a vállalatok figyelembe veszik a társadalom érdekeit, mégpedig azáltal, hogy tekintettel vannak üzletfeleikre, beszállítóikra, alkalmazottaikra, részvényeseikre, de ugyanígy a környezetre is kifejtett hatására. A CSR gyakorlata számos vita tárgyát képezi. Támogatói azzal érvelnek, hogy ez a tevékenység többszörösen hasznos mivel alapjában véve túlmutat a cégek rövidtávú haszonszerzési érdekein. Ellenzői viszont úgy vélik, hogy nincs összhangban az üzleti világ 7 Forrás: Kuti Éva: Vállalati adományozók, nonprofit szervezeteknek nyújtott vállalati támogatások; 2004, (Szerkesztett idézetek.) 8 A minta reprezentatív volt, több mint 2000 vállalatról gyűjtöttek információkat. 8

9 alapvető céljával; vagy az egész nem más, mint figyelemfelkeltés/reklám, mások szerint pedig a multik ezúton próbálják elterelni az államok figyelmét működésük kártékonyságáról. 9 A CSR kifejezés jelentése magyar nyelven helyesen nem vállalati, hanem szervezeti társadalmi felelősségvállalás. 10 A szervezetek társadalmi felelősségvállalása nem egyenlő a marketinggel, a reklámmal, az adományozással, a környezetvédelemmel, és sorolhatók a további területek, még akkor sem, ha a szervezetek ilyen irányú tevékenységükben felhasználják a CSR eredményeit és bizonyos elemeit. A szervezetek társadalmi felelősségvállalása a szervezeti kultúra részeként egy időben jelent szemlélet- és gondolkodásmódot, magatartásformát, tevékenységet, illetve kommunikációt. Ez pedig a szervezetektől megköveteli az etikus viselkedés és üzletmenet kialakítását, az átláthatóságot és a különböző érdekcsoportok érdekeinek figyelembevételét. A szervezetek társadalmi felelősségvállalása jelen van a szervezetek életében és a társadalomban oly módon, hogy jelentős a szerepe nemcsak a szervezetek külső, hanem belső környezete tekintetében is. A CSR kiemelt területe az emberi jogok minden kérdése ugyanúgy, mint a szervezetek belső élete, a humánerőforrás-menedzsment, a munkajogok és munkavédelem területe, az üzleti etika, a tisztességes verseny, a korrupció kiküszöbölése, a szervezeti átláthatóság, a környezet tudatos alakítása, illetve a helyi közösségek élete, valamint a szervezeteknek a nonprofit, civil szférával tartott kapcsolata. A szervezet társadalmi felelősségvállalása a szervezet és a szervezet tagjainak olyan, tudatos és folyamatos gondolkodás- és szemléletmódja, valamint erőfeszítése és tevékenysége, melyben megnyilvánul az a tudat, hogy minden döntésük, cselekedetük hatással van környezetükre, a társadalom tagjaira. A szervezetek társadalmi felelősségvállalásának kommunikációja a belső és külső public relations funkció részeként, a szervezetek belső és külső környezetével, a társadalom tagjaival folytatott tudatos kommunikáció és kapcsolatok szervezése, amelynek célja, hogy társadalmi felelősségvállalásuk közkinccsé válhasson, erősítve a szervezet kedvező megítélését, a társadalom fejlődését. A szervezetek társadalmi felelősségvállalása kommunikációjának feladata, hogy kölcsönös előnyökön alapuló kapcsolatokat hozzon létre, tartson fenn a szervezet és a belső és külső környezetét alakító társadalmi tényezők között. A vállalati adományozással ellentétben a CSR hazai helyzetéről számos kutatás készült, általában vállalati értékek, érdekek mentén vizsgálva a kérdést. Általánosságban elmondható, hogy a CSR területein belül a civilszervezetekkel való kapcsolattartás, együttműködés nem szerepelt a fő kutatási témák között. Néhány témánk szempontjából is lényeges megállapítást közlünk jelen tanulmányban is két vonatkozó kutatásból. A BrandTrend és az Alternate CSR kommunikációs szemmel kutatásában 1112 megállapították, hogy a CSR a legtöbb vállalatnál még mindig a támogatást jelenti, miközben 9 Forrás: (Szerkesztett idézetek.) 10 Forrás: Végre van szakmai ajánlás a CSR-ral kapcsolatban, (Szerkesztett idézetek.) 11 Forrás: A CSR a legtöbb vállalatnál még mindig a támogatást jelenti, (Szerkesztett idézetek.) 12 A kutatásban 106 vállalati szakember - többek között ügyvezető, kommunikációs vezető, környezetvédelmi illetve HR vezető - vett részt. A április 26. és május 9. között zajló 9

10 a vállalatok és a vállalati CSR-t megítélő érintettek számára is hátrányos, ha elsősorban támogatást, adományozást értenek és tesznek társadalmi felelősségvállalásuk alatt. Ha itt leragadnak, a vállalatok sem érzékelik az előnyöket, a teljesítmény javulását és a hírnévre gyakorolt pozitív hatást. Megosztottság jellemzi a CSR-t vizsgálók körét aszerint, hogy elsősorban pozitív vagy negatív érzelmi töltettel néznek-e az új vállalati trendre. Sokan szkeptikusak és cinikusak, látván a sok hiteltelen kommunikációt és álságos CSR-t, amit vállalatok végeznek. Mire is gondolnak, amikor zöldremosásnak (greenwashing) nevezik sokan a CSR-t? Többek között az alábbiakra: Amikor hazugságra alapul a kommunikáció és kiderül, hogy nem volt igaz a vállalat állítása. Amikor a vállalat alaptevékenysége olyan környezetileg vagy társadalmilag káros termék vagy szolgáltatás, hogy hiteltelenné válik bárminemű CSR (pl. dohányipar). Amikor üres a CSR-kommunikáció, vagyis "rózsaszín felhők eregetése történik" és "bárgyú altruizmus, mentsük meg a földet" lózungokból áll csak. Amikor a CSR nem jelent többet puszta támogatásnál és adományozásnál. Amikor a vállalatvezetők cselekedetei és a kommunikáció ellentmond egymásnak (például céges luxusterepjáróval érkezni a Föld Napja rendezvényre a környezettudatosságról szónokolni vagy ha egy nagyon nagy profitot elérő cég vezetői benzinzabáló kocsikon járnak ). A kutatás szerint a megkérdezettek arra vágynának, hogy őszinte, mély felelősségvállalás történjen, stratégia mentén, menedzsmentrendszerbe foglalva, munkatársakat maga mellé állítva, következetesen. Már vannak néhányan, akik kimondottan büszkék arra, hogy a CSR vagy fenntarthatósági értékek átitatják a vállalat minden hierarchia-szintjét, funkcionális területét, s ha nem is hibátlanul működik, de legalább túllép az adományozás szintjén. A megkérdezettek közül ugyanannyian gondolják úgy, hogy tévedés, mint ahányan úgy gondolják, hogy helyes, hogy a legtöbb vállalatnál a CSR a kommunikációs szakterület része. Láthatóan ugyanannyi pro és kontra érv hozható fel annak kapcsán, hogy a vállalatstruktúrában a PR/kommunikáció legyen-e a CSR gazdája. Persze sokkal fontosabb, hogy mit takar a CSR mint az, hogy ki a formális tulajdonosa - de sokan magát a tényt, hogy a kommunikációhoz tartozik, negatívan látják és a CSR degradálásának tartják. Őket hibáztatják, hogy szimpla kerítésfestés, faültetés és adományozás lesz a betűszó mögötti tartalom. Mások ugyanakkor - már kicsit racionálisabb érvek mentén - pontosan látják, hogy mivel a PR a vállalat kapcsolattartója az érintettekkel, így jóformán megkérdőjelezhetetlen, hogy az egyik legfontosabb funkciója a CSR. A megkérdezettek szerint a CSR legfőbb előmozdítója jelenleg a vállalatok felső vezetője, az első számú vezető és a tulajdonos, az anyavállalat elvárásai. Ugyanakkor figyelemre méltó, hogy a befolyásolók listáján a negyedik helyen a fogyasztók, vásárlók állnak. Bár a legtöbben úgy vélik, hogy nem érez a vállalat nyomást, elvárást és elsősorban önkéntesen, maguktól csinálják, amit csinálnak, mégis piaci lehetőségeket látnak a fogyasztókban. Összességében úgy gondolják, hogy a felnőtt lakosság 35%-a nyitott a fenntarthatósági és felelősségvállalási kérdésekre, témákra, gyakorlatokra (attitűd), és 15%-uk hajlandó ezért már többletköltséget is vállalni. Így nem meglepő, hogy a fogyasztók lojalitásának növelése, új fogyasztók megnyerése is előidézője lehet a vállalati CSR-tevékenységnek. Az is látható, hogy bár az állami ösztönzők és kedvezmények is előkelő helyen szerepelnek a befolyásoló tényezők listáján (6. hely), addig a büntetések, bírságok csak a 15. helyre kerül. A civil szektor és a média nyomásgyakorló szerepe a lista végére került, sőt a média sok helyen mint "ciki" szereplő kerül előtérbe, hiszen csak fizetett PR-cikként lehet igazán írni a fenntarthatósági akciókról. kérdezésben a válaszadók a CSR kapcsán egyaránt képviselték a kis- és nagyvállalatok, a különböző iparágak, a B2B és a B2C üzleti kapcsolatok gyakorlatát, tapasztalatait és véleményét. 10

11 A megkérdezettek szerint a CSR-t leginkább a jó példák terjesztése, a még komolyabb tájékoztatás, párbeszéd mozdítaná elő, továbbá szemléletváltás szükséges a társadalomban, ami a hosszú távú gondolkodást és az egyéni felelősségvállalást helyezi előtérbe. Természetesen az állam ösztönző és számon kérő tevékenysége, továbbá példamutató intézkedései is ösztönzően hatnának, valamint az érintetti párbeszéd, a másokkal való együttműködés lehet még motorja a CSR-nek. Hogy a CSR-kommunikáció mennyire befolyásolja a vállalatok ismertségét és elismertségét bizonyítja az is, hogy a megkérdezettek körében megszavazott legfelelősebb és legfenntarthatóbb vállalatok elsősorban azok, akik legaktívabban szerepelnek a hazai gazdaságban e téren, jó gyakorlatokat terjesztenek és élére állnak pozitív kezdeményezéseknek. A B&P Braun & Partners által 2011 tavaszán végzett Good CSR kutatás 1314 erősödő stratégiai felelősségvállalásról számol be. A vizsgálat megállapítja, hogy a hazai vállalatoknál van CSR stratégiai tervezés, ám egyelőre nem tervezett és hatékony az érintetti kapcsolatok menedzsmentje. A válaszadók szerint a felelős működés legfőbb célja a vállalati reputáció építése, valamint a cég iránti bizalom növelése. A kutatás a hazai vállalatok körében térképezte fel a felelős vállalati működés állapotát, a társadalmi felelősségvállalás különböző formáinak elterjedtségét. Az eredmények azt mutatják, hogy a vállalatok körében elterjedt a felelős működés stratégiai megközelítése: ebben a dimenzióban volt a legjobb a vállalatok átlagos eredménye. Ugyanakkor a felelősségvállalás terén legfontosabb területnek nem ezt, hanem a felelősségvállaláshoz kapcsolódó programok megvalósítását nevezték meg a válaszadók. A vállalatoknak fejlődniük kell az érintetti kapcsolatok kezelése és a felelős működés kommunikációja terén ebben voltak a leggyengébbek az átlageredmények. E két terület azért fontos, mert a vállalati reputáció építése, valamint a vállalat iránti bizalom növelése az érintetti kapcsolatok tudatos kezelése és a hatékony kommunikáció nélkül nem valósítható meg. A kutatásban részt vevő cégek számára a munkavállalók, és a fogyasztók/ügyfelek csoportjai bizonyultak a legfontosabb érintetti csoportoknak. Ezt mutatja az is, hogy a cégek többsége elindított már számukra valamilyen környezeti vagy társadalmi programot. Az érintettek közül a civilszervezeteket, illetve a beszállítókat tekintik a válaszadók a legkevésbé fontos csoportoknak. A válaszadók döntő többsége rendelkezik a vállalat felelős működésére, közösségi szerepvállalására vonatkozó jövőképpel. Döntő többségükre jellemző továbbá olyan stratégiai szintű környezeti, társadalmi, gazdasági célok, prioritások meghatározása is, amelyek a társadalmi felelősségvállalásra vonatkoznak. Ezekhez legtöbbször tervezhető, mérhető részcélok meghatározása is kapcsolódik. Jellemző az átgondolt stratégiai tervezés a társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos programok megvalósításakor is. Ennek egy példája a vállalati önkéntesség, amelyre a felmérésben részt vevő cégek kétharmadánál van jelenleg lehetőség. Ezen belül a közösségi jellegű önkéntesség valamivel elterjedtebbnek tekinthető, mint a szakértői típusú. 13 Forrás: Erősödő stratégiai felelősségvállalás - Good CSR kutatási eredmények, A kutatásról: összesen 53 vállalat képviselője töltötte ki az online kérdőívet február 1. és március 31. között. A társadalmi felelősségvállalás négy különböző dimenzióját vizsgálták: érintetti kapcsolatok, stratégia, kezdeményezések, programok, kommunikáció. A vállalatok legnagyobb része a szolgáltatási szektorban működik, de nagy számban válaszoltak az élelmiszer- és gyógyszeripari és a pénzügyi szektort képviselő cégek is. Az eredmények és következetések a vállalatok képviselőinek önkéntes válaszain alapulnak. 11

12 A válaszadók körében a vállalati honlapon található CSR menüpont, illetve a CSR- vagy fenntarthatósági jelentés a legelterjedtebb kommunikációs eszköz, ugyanakkor többségükre nem jellemző az érintettek rendszeres tájékoztatása vagy a velük kialakított, nemzetközi szabályok és irányelvek (mint amilyen az AA1000 szabvány) alapján bonyolított kétoldalú párbeszéd. TAPASZTALATOK A NIOK Alapítvány által szervezett kutatás eredményei javarészt megfelelnek a korábbi kutatási eredményeknek, megerősítik, hogy a CSR és a vállalati adományozás területén számtalan ponton kínálkoznak még fejlesztési, előrelépési lehetőségek. A vállalatok és a civilszervezetek között a CSR tevékenység kapcsán létrejövő partnerség erősítésre szorul, ehhez mind szakmai, mind gyakorlati támogatásra szüksége van a szerepelőknek. Részletesen bemutatott eredményeink alapján meghatározhatóak azok a területek is, ahol ezeket a fejlesztéseket érdemes elkezdeni. TÁMOGATÓI STRATÉGIA, ELVEK, STÁB Az interjúk során használt kérdéssor első nagyobb blokkjának célja az volt, hogy feltérképezzük, hogyan épül fel a vállalat CSR tevékenysége. A kérdéseink arra irányultak, vajon az adományozási, CSR tevékenység stratégia mentén szerveződik-e, annak hátterében milyen vállalati szándékok húzódnak meg. Mekkora és milyen felkészültségű szakmai stáb, ember, osztály foglalkozik az adományozással, a CSR tevékenységgel. A vállalat támogatási tevékenysége mennyire tervezett, időben tervezhető-e a potenciális támogatottak számára. A támogatottak kiválasztását milyen főbb célok, szempontok határozzák meg. Törekednek-e a vállalatok tartós kapcsolatok kialakítására a támogatottakkal, vagy inkább az eseti, egyedi támogatáskéréseket és ehhez köthető elbírálást részesítik előnyben. Szakmai stáb tekintetében komoly szórást mutatnak a mintába került vállalatok. Teljes a változatosság a tekintetben, hogy a vállalaton belül az adományozással ki foglalkozik, van ahol elkülönült feladat, azaz erre a feladatra önálló embert, csapatot alkalmaznak, míg van olyan vállalat is, amelyben valamely funkcióhoz, esetleg többhöz is kapcsolódik az adományozás szervezése, az adományozási folyamat különböző fázisaiban jelentkező feladatokat a vállalat különböző osztályai látják el (pl. kommunikációs, PR vagy HR osztályok). Ugyanígy változatosságot mutat, hogy amennyiben az adományozás-szervezés külön funkció, azzal egy ember vagy egy csapat foglalkozik. Az ehhez kapcsolódó korábban röviden ismertetett - szakmai dilemmák tehát tükröződnek a mi kutatási tapasztalatainkban is, megosztottak a hazai vállalkozások a tekintetben, hogy a CSR és támogatói tevékenységet a vállalaton belül hogy lehet hatékonyan szervezni, hol találja meg a megfelelő helyet a vállalati struktúrában. Hasonlóan igazolódnak vissza a korábbi kutatási tapasztalatok a vállalatok CSR stratégiáját tekintve is. Bár megosztott volt a minta ezen kérdés mentén is, azaz hogy van vagy nincs az adott vállalatnak CSR stratégiája, a tisztázó kérdések eredményeképpen általában kialakult egy olyan elképzelésrendszer, amely a támogatói döntések hátterében áll, akár tudatos stratégia tervezés, akár a több éves gyakorlat és a tulajdonosi elvárások eredményeképpen kialakítva. Ezek az elképzelések azonban általában az adományozási kérdésekre és az 12

13 azokhoz kapcsolódó kommunikációs elvárásokra, lehetőségekre korlátozódnak. Természetesen találtunk kivételt is ez alól, olyan vállalat is van mintánkban, amelynek CSR stratégiája átfogó, végiggondolt és hosszú távra szóló, és annak részeként jelent meg a civilszervezetekkel való kapcsolattartás, azok támogatása, általánosságban azonban nem ez volt a jellemző. A civilszervezetek támogatására vonatkozó stratégia elképzelések még az egyébként működő CSR stratégiával rendelkező szervezetek esetében sem mutatkoznak. A civilszervezeti támogatási döntések általában egyedi módon történnek, azokat a vállalat aktuális érdekei, kommunikációs lehetőségei határozzák meg. E tekintetben is vannak szerencsére kivételek, olyan vállalat, amelynek folyamatos és kiszámítható (évi periodicitást mutató) a támogatási tevékenysége, miközben az adományozási preferenciái is állandóak, így a támogatotti körük is viszonylagos állandóságot mutat, törekednek hosszú távú, hatékony partneri kapcsolatok kiépítésére a civil szférában is. TÁMOGATÁSI DÖNTÉSHOZATAL JELLEMZŐI Második kérdésblokkunk a támogatási döntéshozatali folyamat feltérképezésére irányult. Ezen belül vizsgáltuk a támogatottak kiválasztásának módszereit, esetleges pályázati rendszereket, elsődleges és másodlagos mérlegelési szempontokat, a támogatói kérések kezelésének módját, az ehhez kapcsolódó általános elveket. Korábban bemutatottakból is levezethető, hogy a támogatási döntéshozatal folyamata sok esetlegességet, egyedi momentumot tartalmaz a mintába kerülő vállalatok többségénél. Az adományozást ad hoc módon szervező vállalatok esetében általában a termék- és szolgáltatás típusú adományok preferálása a jellemző. Interjúalanyaink véleménye szerint a támogatási döntés meghozatalát megkönnyíti, ha a támogatást kérő szervezet termék vagy szolgáltatás kérése esetén egyértelműen tudja jelezni az adománykéréskor, hogy azt milyen módon használja majd fel, az hogyan hasznosul. Ezt az elvárást azonban a kérelmező civilszervezetek nem minden esetben veszik figyelembe, tudják teljesíteni. Ebben a vizsgált dimenzióban is volt kivétel a mintában, olyan szervezet, amely több különböző támogatási forma kombinációjával dolgozik, a civilszervezeti pályázati formákat, az egyedi adománykéréseket és a tartós kapcsolatra épülő szakmai együttműködéseket együttesen alkalmazza támogatói tevékenységében. A megfelelő támogatott civilszervezet kiválasztási mechanizmusának vizsgálata amely különös jelentőséggel bírt témánk szempontjából nem hozott olyan eredményeket, amelyeket előzetesen vártunk. A vállalatok nem rendelkeznek olyan szempontrendszerrel, amely ezt a kiválasztást támogatná, nem határoznak meg előre elsődleges és másodlagos szempontokat, a mintába került vállalatok esetében a felkínált civilszervezeteket jellemző ismérvek (például a működéssel, tevékenységgel, gazdálkodással, területi elhelyezkedéssel vagy működési területtel kapcsolatban) nem játszottak szerepet. A kiválasztott civilszervezet a vállalattal vagy már tartós kapcsolatot alakított ki, és a partnerség a garancia a támogatás felhasználására, vagy nem előzi meg komoly mérlegelés a kiválasztást, esetleges annak ellenőrzése is, hogy a civilszervezet működik-e. 15 A kiválasztás látszólagos megalapozatlansága igaz minden támogatási forma esetében, akár pályáztatásról, akár egyedi támogatásokról van szó. 15 A működés ellenőrzésére is a legegyszerűbb internetes kereséssel megelégszenek a vállalatok a kiválasztás során. 13

14 TÁMOGATÁS FOLYAMATA Harmadik kérdéscsoportban a támogatás folyamatára vonatkozó kérdéseket tettünk fel. Az adományozáshoz kapcsolódó feladatok közül melyeket végzik maguk a vállalatok, melyek azok, amelyek ellátására megbíznak külső (nonprofit vagy profitorientált) szervezetet. Hogyan követik figyelemmel a támogatás felhasználását, hogyan tartják a kapcsolatot a támogatott szervezettel az adományozási folyamat ideje alatt, esetleg azt követően. Hogyan ellenőrzik a támogatás felhasználást. A mintába került vállalatok esetében általánosan jellemző, hogy a támogatási feladatokat maguk látják el, azt nem szervezik ki. A támogatás felhasználásának figyelemmel követése, az adomány hasznosulásának ellenőrzése bár fontos lenne a támogató számára, ehhez általában semmiféle eszközzel nem rendelkezik, nem alakított ki olyan támogatási folyamatot, amely módot ad erre. Az adományozásból adódó kommunikációs előny az egyetlen, ahol a mintába került vállalatok egy részénél felfedezhető tudatosság, tervezett együttműködés a civil partnerekkel és a partnerek illetve a saját kommunikációs stábjukkal, esetleg alvállalkozókkal. MINŐSÍTŐ RENDSZERREL KAPCSOLATOK VÉLEMÉNYEK, ELVÁRÁSOK Az interjúk zárásaként kérdéseink a projekt során létrehozandó civilszervezeti minősítő rendszerre vonatkoztak. Először a civilszervezetekkel való együttműködés, támogatói viszony tapasztalatait, az ehhez kapcsolódó pozitív élményeket illetve problémákat térképeztük fel, kíváncsiak voltunk arra is, hogyan látják a civilszervezeteket vállalati szemmel az adományozási viszonyban, milyen tanácsokat adnának a potenciális támogatottaiknak. A civilszervezeteket minősítő rendszerrel kapcsolatban nem csak általános véleményüket, hanem a vállalatok konkrét elvárásait is kérdeztük. Célunk az volt, hogy meg tudjuk, milyen minősítő rendszert tudnának használni, alkalmazni adományozási tevékenységük során, esetleg anyagi ellenszolgáltatást is adni ezekért a használható információkért, szolgáltatásokért. A mintába került vállalatok tapasztalatai a civilszervezetekkel való együttműködéssel, az adományozói viszonnyal kapcsolatban igen sokfélék. A civil szektor szempontjából komoly óvatosságra int, hogy az interjúkban többször felmerült, hogy hosszú távon jól működő partnerségeket nehezíthet meg, tehet tönkre néhány rossz tapasztalat. Az interjúkban említett fontosabb problémákat, véleményeket kigyűjtöttünk, mivel a civilszervezetek munkáját segíthetik, továbbá meghatározzák azt is, milyen minősítő rendszer lenne az, amely a jelenlegi vállalati igényeket, elvárásokat kielégítené. A vállalatok számára kiemelt fontossággal bír saját jó hírnevük megőrzése, ennek védelme a támogatói döntéseket is alapjaiban meghatározza, elvárják támogatottaiktól is ennek a törekvésnek a tiszteletben tartását. Általánosságban is elmondható és a vállalatok számára problémát jelent, hogy a civilszervezetek nem értik a vállalati döntéshozatali folyamatokat, a mögöttük álló érdek- és értékrendszert. Komoly nehézséget jelent az ahhoz való alkalmazkodás általában a civilszervezetek számára. A támogatási folyamat során megoldatlan a támogatás hasznosulásának figyelemmel követése. A vállalatok megítélése szerint ebben javarészt a támogatott 14

15 civilszervezetek felelősek, el kell fogadniuk és segíteniük kell azt a célt, hogy adott esetben az adományok hasznosulását be tudják mutatni, azt kommunikálni legyenek képesek. A civilszervezetek nem adnak visszajelzést a támogatás felhasználásáról. A vállalatok sokszor találkoznak adminisztratív működési problémákkal a civilszervezetek részéről. A vállalatok jogos igényként fogalmazzák meg, hogy a civilszervezetek támogatási kéréseik alátámasztására olyan dokumentációt is készítsenek, amelyek a támogatás felhasználására, az esetleges projekt megvalósítására pontos terveket, szükség esetén igényfelmérést és hatástanulmányokat tartalmaznak. Általánosságban is érzékelik a vállalatok azt a problémát, hogy a civil szektorban a projekttervezés nem az általuk elvárt professzionális módon történik. A vállalatok beszámoltak konkrét visszaélésekről is, amikor az adományok felhasználása nem az előre rögzített és elvárt módon történt meg. A minősítő rendszerrel kapcsolatban sajnálatosan nem sok lényegileg használható elvárás fogalmazódott meg a mintába került vállalatok munkatársai részéről. Egyrészről megállapítottuk, hogy a vállalatoknak jelenleg nincs módjuk arra, hogy érdemben ellenőrizzék egy-egy civilszervezet működését, tevékenységét, megbízhatóságát, ezen belül a korábban kapott adományok felhasználást. Másrészről viszont nem fogalmazódott meg még az igény részükről, hogy egy civilszervezeti minősítő rendszer támogatásával munkájuk egyszerűbbé válna. Feltételezhetően e mögött az a tény áll, hogy a támogatói döntések meghozatala nagyrészt ad hoc módon történik, egyedi módon bírálják el a potenciális támogatottakat, adományozási kéréseiket. A leglényegesebb pont, ahol kitörés látszik ebből a helyzetből, ami a vállalatok számára is kiemelten fontos lenne, hogy a támogatott civilszervezetek megbízhatóságáról meggyőződhessenek. A minősítő rendszer a vállalatok számára első lépésben ezzel a funkcióval lenne használható. További kérdés azonban, hogy milyen lenne az a minősítő rendszer, amely a vállalati igényeknek elébe menve, sőt azokat formálva támogatná, hogy átgondoltabb, tervezettebb, partnerségre alapuló adományozási viszonyt alakítsanak ki a vállalatok és a civilszervezetek. 15

16 MELLÉKLETEK KÍSÉRŐLEVÉL Tisztelt! A Nonprofit Információs és Oktató Központ Alapítvány az Átláthatóság és Bizalom Munkacsoport (ÁBC) nevében felméri a vállalatok adományozási döntéshez vezető szokásait. A Munkacsoport célja megteremteni Magyarországon a civil szervezetek átláthatóságát segítő rendszert és etikai kódexet, hogy a szektor helyreállítsa, illetve erősítse a bizalmat. Azt gondoljuk, hogy a vállalatok elvárásai, az adományozási döntéshez vezető út nem hagyható figyelmen kívül egy ilyen rendszer megalkotása során. Célunk, hogy mind a vállalati, mind a lakossági adományozás során az adományozók tudatos döntéseket hozzanak. Az adományozói döntés felmerülése és lebonyolítása során a lehető legjobb, leggördülékenyebb, kölcsönösségen alapuló bizalmi viszony alakulhasson ki a támogatott szervezetekkel. Ehhez a NIOK Alapítvány számtalan segítséget, szolgáltatást nyújt mind a vállalatoknak, mind a szervezeteknek, melyről részletesebben olvashat a csatolt dokumentumban. Arra kérjük, hogy egy maximum 1 órás beszélgetéshez legyen partnerünk. A beszélgetéseket összegezzük, majd az elhangzottakból egy rövid tanulmány születik, melyet az ÁBC Munkacsoport a rendszer kialakítása során használ fel. Az elkészült anyagot természetesen megküldjük Önöknek, valamint közzétesszük a munkacsoport weboldalán. (atlathatosag.honlaphat.hu) KÉRDÉSSOR AZ INTERJÚKHOZ Vállalati Interjúkhoz, beszélgetés, nem kérdőív A cél kideríteni, hogy milyen információkra van egy vállalatnak szüksége, hogy meghozza adományozási döntését. Cég neve: Foglalkoztatottak száma: CSR stratégia, szándék, ember 1. Ki foglalkozik CSR-al? Ember/osztály 2. Van e (CSR osztályon, ha van ilyen) olyan, aki civil szervezeti tapasztalattal rendelkezik? 3. Mikor, hogyan fogalmazódik meg a támogatási szándék? Időben tervezhető-e? Ha igen melyek ezek az időpontok? 4. Amikor elkezdik keresni a támogatandó szervezetet melyek a főbb szempontok? működéssel, tevékenységgel, gazdálkodással kapcsolatban 16

17 5. Konkrét célhoz keresnek szervezetet, vagy szervezetet keresnek és az ő céljaikat támogatják? Amikor szervezetet keresnek: - terület (országrész szerint) - tevékenység szerint - konkrét project Amikor célhoz keresnek szervezetet? - A vállalat stratégiája / profilja szerint döntenek támogatásról vagy esetleg személyesebb megfontolások vezérlik? - Egyszeri vagy tartós támogatási formát tarják e jobbnak, illetve náluk melyik a gyakoribb, elfogadottabb? Támogatási döntéshozatal jellemzői Milyen módszerekkel választják ki a támogatott szervezeteket? Van-e belső pályázati rendszerük? Milyen szempontokat mérlegelnek elsősorban, és másodsorban? (Pl. működéssel, tevékenységgel, gazdálkodással, területi elhelyezkedéssel, működési területtel kapcsolatban.) Hogy határozzák meg ezeket a szempontokat? A soron kívül érkező támogatói megkereső levelek kezelésére van e valamilyen általános kezelési elv? Támogatói feladatok Maguk bonyolítják a támogatói tevékenységet, ha nem, mely részét szervezik ki? - Szervezetek keresése - Támogatottak kiválasztása - Felhasználás nyomon követése, kommunikáció a támogatottakkal - Támogatás felhasználásának ellenőrzése Mik a fontos szempontok egy-egy támogatási döntés meghozatalakor? Minősítő rendszer Milyenek a tapasztalataik a civil szervezetekkel? Volt-e bármiféle probléma a támogatás kapcsán, ha igen, mik voltak ezek? Rossz tapasztalatok alapján, milyen javaslataik lennének a szervezetek számára, mire figyeljenek?- Jó tanácsok civileknek. Ha lenne egy civil szervezeteket minősítő rendszer, milyen elvárásuk lenne, hogy milyen dimenziókat vizsgáljon? Hajlandóak lennének e pénzt áldozni, hogy egy szakértő szervezet számukra előválogatást egyfajta minősítést végezzen? Mi az a szolgáltatás amiért hajlandó fizetni? - jótékonysági rendezvények lebonyolítása - tanácsadás - szervezetek válogatása - pályáztatás - kreatív, CSR-t erősítő rendezvények, ötletek kidolgozása, lebonyolítása - vállalati önkéntes programok megszervezése 17

CSR Felelősség Társadalmi felelősségvállalás

CSR Felelősség Társadalmi felelősségvállalás CSR Felelősség Társadalmi felelősségvállalás,,marketing, public relations és reklám az egészségügyben'' XV. Országos Konferencia Budapest, 2012. február 16-17. Barát Tamás Főiskolai tanár, a CCO Magazin

Részletesebben

Transzparencia az adományozásban. Gerencsér Balázs Adománygyűjtők Önszabályozó Testületének szóvivője

Transzparencia az adományozásban. Gerencsér Balázs Adománygyűjtők Önszabályozó Testületének szóvivője Transzparencia az adományozásban Gerencsér Balázs Adománygyűjtők Önszabályozó Testületének szóvivője Miért fontos az átláthatóság? A magánadományozók 21%- a azért nem adod pénzbeli adományt, mert nem bízik

Részletesebben

NIOK Alapítvány a civil partner

NIOK Alapítvány a civil partner NIOK Alapítvány a civil partner Tudás, tapasztalat, infrastruktúra, szolgáltatások Egyre több vállalat fordít figyelmet a társadalmi felelősségvállalásra (CSR) és azon belül is a jótékonyságra, az adományozásra,

Részletesebben

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:

Részletesebben

A NONPROFIT INFORMÁCIÓS ÉS OKTATÓ KÖZPONT (NIOK) ALAPÍTVÁNY 2014. ÉVI BESZÁMOLÓJA A KAPOTT ADOMÁNYOK FELHASZNÁLÁSÁRÓL

A NONPROFIT INFORMÁCIÓS ÉS OKTATÓ KÖZPONT (NIOK) ALAPÍTVÁNY 2014. ÉVI BESZÁMOLÓJA A KAPOTT ADOMÁNYOK FELHASZNÁLÁSÁRÓL A NONPROFIT INFORMÁCIÓS ÉS OKTATÓ KÖZPONT (NIOK) ALAPÍTVÁNY 2014. ÉVI BESZÁMOLÓJA A KAPOTT ADOMÁNYOK FELHASZNÁLÁSÁRÓL Érkezett adományok áttekintés... 2 Könyvvizsgálat adomány... 2 Adhat Vonal támogatása...

Részletesebben

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal

Részletesebben

A NONPROFIT INFORMÁCIÓS ÉS OKTATÓ KÖZPONT (NIOK) ALAPÍTVÁNY 2013. ÉVI BESZÁMOLÓJA A KAPOTT ADOMÁNYOK FELHASZNÁLÁSÁRÓL

A NONPROFIT INFORMÁCIÓS ÉS OKTATÓ KÖZPONT (NIOK) ALAPÍTVÁNY 2013. ÉVI BESZÁMOLÓJA A KAPOTT ADOMÁNYOK FELHASZNÁLÁSÁRÓL A NONPROFIT INFORMÁCIÓS ÉS OKTATÓ KÖZPONT (NIOK) ALAPÍTVÁNY 2013. ÉVI BESZÁMOLÓJA A KAPOTT ADOMÁNYOK FELHASZNÁLÁSÁRÓL Érkezett adományok áttekintés... 2 Könyvvizsgálat adomány... 2 Adhat Vonal támogatása...

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

(Az adományszervezés alapjai) AMBRUS KIRY NOÉMI

(Az adományszervezés alapjai) AMBRUS KIRY NOÉMI Vigyázz Kész - Rajt (Az adományszervezés alapjai) AMBRUS KIRY NOÉMI MI AZ ADOMÁNYSZERVEZÉS? Forrásteremtés Az adományszervezési (fundraising) stratégia a szervezet működéséhez, céljainak megvalósításához

Részletesebben

A projekt folytatási lehetőségei

A projekt folytatási lehetőségei "Függő(k) kapcsolatok - a drog területet képviselő civil szervezetek érdekképviseleti célú együttműködését fejlesztő projektje az ország három régiójában A projekt folytatási lehetőségei Gondi János Debrecen,

Részletesebben

1. A gyermekjóléti szolgáltatás fenntartói megyénként, 2006. Az intézmény fenntartója. Összesen. Terület

1. A gyermekjóléti szolgáltatás fenntartói megyénként, 2006. Az intézmény fenntartója. Összesen. Terület 1. A gyermekjóléti szolgáltatás fenntartói megyénként, 2006 1. Gyermekjóléti alapellátások Az intézmény fenntartója önkormányzat a) egyház, egyházi intézmény alapítvány, közalapítvány egyesület egyéni

Részletesebben

Új lehetőségek a civilek számára. Morvay Levente

Új lehetőségek a civilek számára. Morvay Levente Új lehetőségek a civilek számára Morvay Levente Civil törvény főbb szabályozási területei Szervezeti formák Működés keretei Letétbe helyezés Civil Információs Portál Közhasznú jogállás szabályozása Nemzeti

Részletesebben

RIVER projekt. A projekt bemutatása

RIVER projekt. A projekt bemutatása RIVER projekt A projekt bemutatása Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez. (Hivatkozási szám: 517741-LLP-1-2011-1-AT-GRUNDTVIG-GMP) A kiadvány a szerző nézeteit tükrözi,

Részletesebben

Bevezető kérdés. Mitől felelős egy vállalat, egy vállalkozás? Mi jut eszükbe, ha meghallják a felelős vállalat kifejezést? 2013.09.23.

Bevezető kérdés. Mitől felelős egy vállalat, egy vállalkozás? Mi jut eszükbe, ha meghallják a felelős vállalat kifejezést? 2013.09.23. Mitől felelős egy vállalat, egy vállalkozás? dr. Győri Zsuzsanna KÖVET Egyesület 2013. szeptember 19. Bevezető kérdés Mi jut eszükbe, ha meghallják a felelős vállalat kifejezést? 1 Felelősség a közjóért

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

A kutatás-fejlesztés minősítési rendszerének értékelése Az első 20 hónap tapasztalatai. dr. Márkus Csaba, Igazgató, K+F és Állami Támogatások

A kutatás-fejlesztés minősítési rendszerének értékelése Az első 20 hónap tapasztalatai. dr. Márkus Csaba, Igazgató, K+F és Állami Támogatások A kutatás-fejlesztés minősítési rendszerének értékelése Az első 20 hónap tapasztalatai dr. Márkus Csaba, Igazgató, K+F és Állami Támogatások Tartalom Értékelés háttere, célja, módszertana Az értékelésnél

Részletesebben

A SZERVEZT SZERVEZETI IDENTITÁS. SZERVEZETI PROFIL. SZERVEZETI STRATÉGIA

A SZERVEZT SZERVEZETI IDENTITÁS. SZERVEZETI PROFIL. SZERVEZETI STRATÉGIA A SZERVEZT SZERVEZETI IDENTITÁS.. SZERVEZETI STRATÉGIA 2 Szervezet neve:... 1. ALAPOK A. Szervezet neve B. Szervezet jogi háttere C. Szervezet víziója D. Szervezet missziója és célrendszere 2. TERVEK A.

Részletesebben

Barát Tamás * FELELÕSSÉG TÁRSADALMI FELELÕSSÉGVÁLLALÁS

Barát Tamás * FELELÕSSÉG TÁRSADALMI FELELÕSSÉGVÁLLALÁS Barát Tamás * FELELÕSSÉG TÁRSADALMI FELELÕSSÉGVÁLLALÁS Manapság Magyarországon kommunikációs slágertéma a CSR a Corporate Social Responsibility, avagy a szervezetek társadalmi felelõsségvállalása témája.

Részletesebben

A civilek szerepe a szociális innovációban

A civilek szerepe a szociális innovációban A civilek szerepe a szociális innovációban Ki a civil, mi a civil? A civil társadalom: az állampolgárok szabad akaraton alapuló, tudatos, egyéni és közösségi cselekvései, melynek célja a társadalom egészének

Részletesebben

A közösségi kapcsolatépítés módszerei és eszközei a rákmegelőzés hatékonyabbá tételében

A közösségi kapcsolatépítés módszerei és eszközei a rákmegelőzés hatékonyabbá tételében A közösségi kapcsolatépítés módszerei és eszközei a rákmegelőzés hatékonyabbá tételében Kovács Zsuzsanna 2014. február 26. OEFI TÁMOP 6.1.1 - Egészségfejlesztési szakmai hálózat létrehozása Népegészségügyi

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./

Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./ Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./ Kivonat a Corporate Values Szervezetfejlesztési és Vezetési Tanácsadó Kft. Stratégiai műhelymunkáról szóló visszajelző

Részletesebben

Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján

Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján ÁROP 2007-3.A.1. A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése a Közép-magyarországi régióban című

Részletesebben

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló -

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló - Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése - összefoglaló - A kutatás célja a Norvég Civil Támogatási Alap keretében, három pályázati körben beadott (támogatott, illetve elutasított) pályázatok

Részletesebben

Nonprofit szervezeti menedzsment területek

Nonprofit szervezeti menedzsment területek XX/a. Nonprofit szervezeti menedzsment területek a Társadalmi Megújulás Operatív Program Civil szervezeteknek szolgáltató, azokat fejlesztı szervezetek támogatása c. pályázati felhívásához Kódszám: TÁMOP-5.5.3/08/2

Részletesebben

Sikertörténet lett? Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése a TÁMOP 2.1.2 programban. Szabó Csilla Marianna Dunaújvárosi Főiskola

Sikertörténet lett? Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése a TÁMOP 2.1.2 programban. Szabó Csilla Marianna Dunaújvárosi Főiskola Sikertörténet lett? Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése a TÁMOP 2.1.2 programban Szabó Csilla Marianna Dunaújvárosi Főiskola Kulcskompetenciák Idegen nyelvi kompetencia Digitális kompetencia lloydchilcott.wordpress.com

Részletesebben

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Hogyan járulhatnak hozzá a társadalmi vállalkozások a nonprofit szektor fenntarthatóságához, és mi akadályozza őket ebben Magyarországon? Kutatási összefoglaló

Részletesebben

Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június

Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június Az Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet a Helyi Érték - Közép-Dunántúli Civil Szolgáltató Hírlevél felkérésére kutatást végzett Közép-Dunántúl három

Részletesebben

Magyar Adományozói Fórum. Vállalatok társadalmi befektetési gyakorlatának kommunikációja 2011 (TOP 200+pénzügyi szektor)

Magyar Adományozói Fórum. Vállalatok társadalmi befektetési gyakorlatának kommunikációja 2011 (TOP 200+pénzügyi szektor) Magyar Adományozói Fórum Vállalatok társadalmi befektetési gyakorlatának kommunikációja 2011 (TOP 200+pénzügyi szektor) A kutatás céljai 2 Kétségtelen, hogy a kommunikáció elválaszthatatlan része a CSR

Részletesebben

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés Sajtótájékoztató Budapest, 2009. október 29. Ez a dokumentum a sajtótájékoztatóra meghívott résztvevők használatára készült. A dokumentumban szereplő összes

Részletesebben

2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE. Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM

2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE. Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM 2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM AZ ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVÉNEK CÉLKITŰZÉSEI az Unio Tanácsa 2010/37/EK döntése alapján Az Európai Unión belüli önkéntes tevékenység

Részletesebben

PROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG

PROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG PROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG KIVÁLÓSÁG PROFIL 2011. június A kiváló szervezetek elérik és fenntartják azt a teljesítményt, mely megfelel a partnereik elvárásainak. Ennek a célnak sikeres elérése

Részletesebben

FELMÉRÉSI TERV. 1.) Felmérési terv célja:

FELMÉRÉSI TERV. 1.) Felmérési terv célja: FELMÉRÉSI TERV 1.) Felmérési terv célja: 2.) Felmérés folyamata: 3.) Felmérés módszertanának meghatározása 4.) Kérdőív tervezésének fázisai, tesztelésének módja 5.) Interjúk előkészítésének módja 6.) Adatgyűjtés

Részletesebben

Bemutató megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásáról és az együttműködés előnyeiről a területen. 2013. június

Bemutató megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásáról és az együttműködés előnyeiről a területen. 2013. június Bemutató megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásáról és az együttműködés előnyeiről a területen 2013. június Üzletágaink, tevékenységünk www.job.hu www.rehabjob.hu www.tele-scope.hu www.brandjob.hu

Részletesebben

Fiatal gazdák az állami. Dr. Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár

Fiatal gazdák az állami. Dr. Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár Fiatal gazdák az állami földbérleti rendszerben Dr. Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár A magyar mezőgazdaság számára a legfontosabb piac a helyi és a hazai piac. Olyan fejlesztések és beruházások

Részletesebben

Társadalmi felelősségvállalás. Miért támogatja a MOL az iskolai közösségi szolgálatot?

Társadalmi felelősségvállalás. Miért támogatja a MOL az iskolai közösségi szolgálatot? Társadalmi felelősségvállalás Miért támogatja a MOL az iskolai közösségi szolgálatot? Mi a társadalmi szerepvállalás? ALAPGONDOLAT Nem elég kiemelkedő gazdasági teljesítményt nyújtani, meg kell találnunk

Részletesebben

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013)

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) Projektszám: TÁMOP-4.2.5.A-11/1-2012-0001 A Magyar Tudományos Művek

Részletesebben

Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében

Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében Kutatás a Sun Microsystems Kft. részére Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében Lőrincz Vilmos 2007 GKIeNET Kft. A felmérésről Bázis: az 50 fő feletti magyar vállalatok, mintegy 5300 cég

Részletesebben

MINTA Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. FELMÉRÉS EREDMÉNYE

MINTA Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. FELMÉRÉS EREDMÉNYE MINTA Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. FELMÉRÉS EREDMÉNYE Jelen dokumentációban található bizalmas és szerzői jog által védett információk védelmében az anyag harmadik személy részére történő akár közvetlen

Részletesebben

Kutatás és kommunikáció

Kutatás és kommunikáció TÁJÉKOZTATÓ Bemutatkozás A CivilArt Alapítvány 2005. októberében alakult azzal a céllal, hogy növelje a non-profit szektor ismertségét és érdekérvényesítési képességét kommunikációs anyagok és társadalomtudományi

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

Dr. Szuchy Róbert, PhD

Dr. Szuchy Róbert, PhD Az ületi bizalom erősítése Magyarországon a felelős vállalatirányítás fejlesztéséve Budapesti Gazdasági Főiskola Dr. Szuchy Róbert, PhD Társadalmi értékteremtés és felelős vállaltirányítás Budapest, 2012.

Részletesebben

7/2006. (I. 13.) Korm. rendelet

7/2006. (I. 13.) Korm. rendelet 7/2006. (I. 13.) Korm. rendelet a 2006. évi decentralizált fejlesztési programok előirányzatainak régiók és megyék közötti felosztásáról, valamint a terület- és régiófejlesztési célelőirányzat felhasználásának

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ A Hotel Boscolóbantartott DEVELOR rendezvényről

ÖSSZEFOGLALÓ A Hotel Boscolóbantartott DEVELOR rendezvényről AZ ÜGYFÉLÉLMÉNY SZEREPE AZ AUTÓKERESKEDELEMBEN ÖSSZEFOGLALÓ A Hotel Boscolóbantartott DEVELOR rendezvényről KIHÍVÁS #1 JELENTŐS VÁLTOZÁS A VÁSÁRLÁSI SZOKÁSOKBAN! 7,8 1,3 83% NISSAN EUROPE STUDY 2013, WWW.MASHABLE.COM

Részletesebben

Felelősségvállalás a pénzügyi szektorban: transzparencia és hitelesség

Felelősségvállalás a pénzügyi szektorban: transzparencia és hitelesség Felelősségvállalás a pénzügyi szektorban: transzparencia és hitelesség Konferencia a lakossági pénzügyek egyes kérdéseiről MeH - PSZÁF 2007. május 22. Braun Róbert egyetemi docens, Corvinus Egyetem ügyvezető,

Részletesebben

CÉGBEMUTATÓ. Emberközpontú üzleti megoldások.

CÉGBEMUTATÓ. Emberközpontú üzleti megoldások. CÉGBEMUTATÓ Emberközpontú üzleti megoldások. A Viapan Group tíz üzletágával Magyarország meghatározó humánerőforrás-szolgáltatója. Cégcsoportunk komplex és egyedülállóan innovatív szolgáltatás nyújt, amelynek

Részletesebben

avagy az elveszett bizalom nyomában Fenntarthatósági jelentések vizsgálata Urbán Katalin ügyvezető, vezető tanácsadó Alternate

avagy az elveszett bizalom nyomában Fenntarthatósági jelentések vizsgálata Urbán Katalin ügyvezető, vezető tanácsadó Alternate A válság hatása avagy az elveszett bizalom nyomában Fenntarthatósági jelentések vizsgálata Urbán Katalin ügyvezető, vezető tanácsadó Alternate Bemutatkozás Magamról: Jogi szakokleveles környezetmérnök,

Részletesebben

Tudásmenedzsment, Oktatás, Képzés. GNTP Munkacsoport megbeszélés 2009, június 10, MTA

Tudásmenedzsment, Oktatás, Képzés. GNTP Munkacsoport megbeszélés 2009, június 10, MTA Tudásmenedzsment, Oktatás, Képzés GNTP Munkacsoport megbeszélés 2009, június 10, MTA 1 Előzmények (az NKTH támogatás elnyerése után) Kickoff meeting (március 18.) Platform vezetőség Titkárság Munkacsoportok

Részletesebben

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban Dönsz Teodóra, csoportvezető Magyar Természetvédők Szövetsége Zöld Régiók Hálózata A program célja a hazai környezetvédők

Részletesebben

Vállalkozások fejlesztési tervei

Vállalkozások fejlesztési tervei Vállalkozások fejlesztési tervei A 2014-2020-as fejlesztési időszak konkrét pályázati konstrukcióinak kialakítása előtt célszerű felmérni a vállalkozások fejlesztési terveit, a tervezett forrásbevonási

Részletesebben

A CIVIL ÉS A VÁLLALKOZÓI SZFÉRÁVAL KIALAKÍTHATÓ KAPCSOLATOK MEGSZERVEZÉSÉNEK FOLYAMATA

A CIVIL ÉS A VÁLLALKOZÓI SZFÉRÁVAL KIALAKÍTHATÓ KAPCSOLATOK MEGSZERVEZÉSÉNEK FOLYAMATA A CIVIL ÉS A VÁLLALKOZÓI SZFÉRÁVAL KIALAKÍTHATÓ KAPCSOLATOK MEGSZERVEZÉSÉNEK FOLYAMATA ÁR-07 1. AZ CÉLJA Kialakítani egy olyan szabályozott folyamatot, mely egy éves időcikluson belül tartalmazza és feldolgozza

Részletesebben

dr. Belicza Éva minőségügyi programok szakmai vezetője dr. Török Krisztina főigazgató Mihalicza Péter főosztályvezető

dr. Belicza Éva minőségügyi programok szakmai vezetője dr. Török Krisztina főigazgató Mihalicza Péter főosztályvezető A Nemzeti Egészségügyi Minőségfejlesztési és Betegbiztonsági Stratégia (MIBES 2011) koncepciója és a megvalósítás feladatai a GYEMSZI Minőségügyi Főosztályán dr. Belicza Éva minőségügyi programok szakmai

Részletesebben

Megőrzi, ami jó. A vállalati kultúra szerepe a munkaerő megtartásában

Megőrzi, ami jó. A vállalati kultúra szerepe a munkaerő megtartásában Megőrzi, ami jó A vállalati kultúra szerepe a munkaerő megtartásában Az összefoglaló célja Komplex vállalati dolgozói program bemutatása Mint a vállalati kultúra szerves eleme Az érdeklődés felkeltése

Részletesebben

Négy napra megy nyaralni a magyar

Négy napra megy nyaralni a magyar Négy napra megy nyaralni a magyar Még mindig a magyar tenger a legnépszerűbb belföldi úti cél ez derült ki a Szállásvadász.hu friss turisztikai felméréséből, amelyben több mint 18 ezer hazai utazót kérdeztek

Részletesebben

ETIKAI BIZOTTSÁG ÜLÉSE JEGYZŐKÖNYV 2014. november 3. 14 óra Helyszín: NIOK Alapítvány irodája

ETIKAI BIZOTTSÁG ÜLÉSE JEGYZŐKÖNYV 2014. november 3. 14 óra Helyszín: NIOK Alapítvány irodája ETIKAI BIZOTTSÁG ÜLÉSE JEGYZŐKÖNYV 2014. november 3. 14 óra Helyszín: NIOK Alapítvány irodája JELENLÉVŐK Gerencsér Balázs bizottsági tag dr. Jójárt Bíborka bizottsági tag dr. Lajtai György bizottsági tag

Részletesebben

KÖZPONTI SZOCIÁLIS INFORMÁCIÓS FEJLESZTÉSEK

KÖZPONTI SZOCIÁLIS INFORMÁCIÓS FEJLESZTÉSEK KÖZPONTI SZOCIÁLIS INFORMÁCIÓS FEJLESZTÉSEK Dr. Magyar Gyöngyvér Szakmai vezető, 5.4.2-12/1-2012-0001 Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal Keszthely 2014. november 14. ELŐADÁS TÉMÁI TÁMOP 5.4.2-12

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött a Rábaközi Tájtermék Klaszter tagjai között (a továbbiakban Tagok) az alábbi feltételekkel: Az együttműködési megállapodás megkötésének célja, hogy a klaszter

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

KUTATÁSI BESZÁMOLÓ LAKOSSÁGI KÉRDŐÍV A CIVILSZERVEZETEKNEK TÖRTÉNŐ ADOMÁNYOZÁSRÓL ADOMÁNYOZÁS KUTATÁS

KUTATÁSI BESZÁMOLÓ LAKOSSÁGI KÉRDŐÍV A CIVILSZERVEZETEKNEK TÖRTÉNŐ ADOMÁNYOZÁSRÓL ADOMÁNYOZÁS KUTATÁS ADOMÁNYOZÁS KUTATÁS KUTATÁSI BESZÁMOLÓ LAKOSSÁGI KÉRDŐÍV A CIVILSZERVEZETEKNEK TÖRTÉNŐ ADOMÁNYOZÁSRÓL NONPROFIT INFORMÁCIÓS ÉS OKTATÓ KÖZPONT (NIOK) ALAPÍTVÁNY 2011. JÚLIUS A KUTATÁS A BATORY FOUNDATION

Részletesebben

Partnerségi felmérés kérdőíve

Partnerségi felmérés kérdőíve Partnerségi felmérés kérdőíve A Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében a Helyi gazdaság- és közszolgáltatásfejlesztés hátrányos helyzetű munkanélküliek foglalkoztatásával a kőszegi és felső-répcementi

Részletesebben

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek BUSINESS ASSURANCE ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia jzr SAFER, SMARTER, GREENER DNV GL A jövőre összpontosít A holnap sikeres vállalkozásai

Részletesebben

Még lehet jelentkezni a Legjobb Munkahely Felmérésbe! A legnagyobb múltú elkötelezettségmérésben érdemes részt venni

Még lehet jelentkezni a Legjobb Munkahely Felmérésbe! A legnagyobb múltú elkötelezettségmérésben érdemes részt venni News From Aon Médakapcsolatok: Hering Orsolya orsolya.hering@hewitt.com 06-20-978-5080 Azonnal közölhető Még lehet jelentkezni a Legjobb Munkahely Felmérésbe! A legnagyobb múltú elkötelezettségmérésben

Részletesebben

TÁJOLÓ A MAGYAR KÖZÖSSÉGI ALAPÍTVÁNYOKHOZ

TÁJOLÓ A MAGYAR KÖZÖSSÉGI ALAPÍTVÁNYOKHOZ TÁJOLÓ A MAGYAR KÖZÖSSÉGI ALAPÍTVÁNYOKHOZ TÁJOLÓ A MAGYAR KÖZÖSSÉGI ALAPÍTVÁNYOKHOZ Jelen dokumentum célja, hogy a közösségi alapítvány szervezése mellett elköteleződött személyeknek iránymutatásként,

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Háztartási nagygépek energiamegtakarítást eredményező cseréje alprogram. Pályázat kódszáma: HGCS-2014. 2014. szeptember 25.

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Háztartási nagygépek energiamegtakarítást eredményező cseréje alprogram. Pályázat kódszáma: HGCS-2014. 2014. szeptember 25. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Háztartási nagygépek energiamegtakarítást eredményező cseréje alprogram Pályázat kódszáma: HGCS-2014. 2014. szeptember 25. 1 1. Előzmények a pályázat célja A pályázatkiírás célja energiamegtakarítást

Részletesebben

vállalkozói lét, mint jövőkép

vállalkozói lét, mint jövőkép Gyere vissza Számít a munkád A gyermekgondozási ellátások rendszeréből visszatérők munkaerő-piaci reintegrációját segítő modellprogram megvalósítása a Közép-Magyarországi Régióban (TÁMOP-1.4.3.-10/1-2F-2011-0012)

Részletesebben

Átadásra került informatikai eszközök megyei bontásban. 1. ütem 2. ütem. KLIK Szakszolgálati Intézmény megnevezése

Átadásra került informatikai eszközök megyei bontásban. 1. ütem 2. ütem. KLIK Szakszolgálati Intézmény megnevezése A TÁMOP-3.4.2.B Sajátos nevelési igényű gyermekek integrációja (ok fejlesztése) kiemelt projekt keretében beszerzett és a pedagógiai szakszolgálatok számára átadott informatikai eszközök Átadásra került

Részletesebben

Salva Vita Alapítvány 1081 Bp. Népszínház u. 17. www.salvavita.hu info@salvavita.hu

Salva Vita Alapítvány 1081 Bp. Népszínház u. 17. www.salvavita.hu info@salvavita.hu Salva Vita Alapítvány 1081 Bp. Népszínház u. 17. www.salvavita.hu info@salvavita.hu Küldetésünk A Salva Vita Alapítvány célja az értelmi sérült emberek önálló életvitelének és társadalmi beilleszkedésének

Részletesebben

www.pwc.com Panorama project

www.pwc.com Panorama project www.pwc.com Panorama Magyarország hosszú távú versenyképességének kulcsa az üzleti igények és szakemberi kínálat folyamatos, dinamikus összehangolása. A PwC kidolgozott egy nemzetközi módszertant a cégek

Részletesebben

Etikai kódex. ANY Biztonsági Nyomda Nyrt. Etikai Kódex. 1102 Budapest, Halom utca 5. www.any.hu Telefon: 431 1200 info@any.hu

Etikai kódex. ANY Biztonsági Nyomda Nyrt. Etikai Kódex. 1102 Budapest, Halom utca 5. www.any.hu Telefon: 431 1200 info@any.hu ANY Biztonsági Nyomda Nyrt. Etikai Kódex Tartalom 1. Bevezető... 3 2. Az ANY Biztonsági Nyomda Etikai Kódexe... 4 2.1. Az Etikai Kódex alapelvei... 4 2.2. Az Etikai Kódex hatálya... 4 3. Az ANY Biztonsági

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

Települési ÉRtékközpont

Települési ÉRtékközpont TÉR Települési ÉRtékközpont Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és -fejlesztési program kidolgozása KÉPZÉS Stratégiák szerepe 2009. A közpolitika fogalma Közpolitika: az aktuálpolitika

Részletesebben

Forrásteremtés, Forrásszervezés. Civilek és az Önkéntesség

Forrásteremtés, Forrásszervezés. Civilek és az Önkéntesség Forrásteremtés, Forrásszervezés Civilek és az Önkéntesség Ifjúsági civil szervezetek forrásteremtési lehetőségei Alapfogalmak o Forrásteremtés vagy forrásszervezés o Projekt o Projektmenedzsment o Civil

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Magyar Elektrotechnikai Egyesület. Program 2013-2016. Béres József

Magyar Elektrotechnikai Egyesület. Program 2013-2016. Béres József Tervezet Magyar Elektrotechnikai Egyesület Program 2013-2016 Béres József Budapest, 2013. március 8. 2. oldal Bevezetés A MEE Alapszabályának 11 11.4. Jelölés pontjának értelmében a Jelölő Bizottság által

Részletesebben

Nemzeti Útfelújítási Program 2009-2020 (NÚP)

Nemzeti Útfelújítási Program 2009-2020 (NÚP) Nemzeti Útfelújítási Program 2009-2020 (NÚP) Simon Attila főosztályvezető KKK Útfenntartási és Üzemeltetési Főosztály Budapest 2008. május 14. A forgalmi teljesítmény változása 1998-2006. között Forgalmi

Részletesebben

HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A

HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A MUNKATÁRSAK BEVÁLÁSA? A BELSŐ ÉRTÉKELŐ KÖZPONT MÓDSZEREI ÉS S BEVÁLÁSVIZSG SVIZSGÁLATA Budapest, 2010.03.25. PSZE HR Szakmai nap Előadó: Besze Judit BÉK módszergazda. 1/28 BEVÁLÁS

Részletesebben

A közösségszervezés szerepe a vidéki gazdasági társulások létrejöttében

A közösségszervezés szerepe a vidéki gazdasági társulások létrejöttében A közösségszervezés szerepe a vidéki gazdasági társulások létrejöttében A Erdélyben Ilyés Ferenc 6. szekció: Közösségvezérelt helyi fejlesztés, agrár- és vidékfejlesztés Az előadás során érintett témák

Részletesebben

A felsőoktatási szolgáltatások rendszer szintű fejlesztése: diplomás pályakövetés és vezetői információs rendszerek (TÁMOP 4.1.3)

A felsőoktatási szolgáltatások rendszer szintű fejlesztése: diplomás pályakövetés és vezetői információs rendszerek (TÁMOP 4.1.3) A felsőoktatási szolgáltatások rendszer szintű fejlesztése: diplomás pályakövetés és vezetői információs rendszerek (TÁMOP 4.1.3) 2011. december 7. Fejlesztés a minőségi oktatásért Minőség a felsőoktatásban

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. szeptember 18-i ülése 10. sz. napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. szeptember 18-i ülése 10. sz. napirendi pontja Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. szeptember 18-i ülése 10. sz. napirendi pontja Javaslat együttműködési megállapodás elfogadására a Magyar Vöröskereszt Tolna Megyei Szervezetével

Részletesebben

Közvélemény-kutatás egy lehetséges telekocsi-szolgáltatásról

Közvélemény-kutatás egy lehetséges telekocsi-szolgáltatásról Közvélemény-kutatás egy lehetséges telekocsi-szolgáltatásról 1200 fős országos reprezentatív felmérés a 18 éves és idősebb lakosság körében 2012. május 18-22. A Policy Solutions a Medián közvélemény-kutató

Részletesebben

Beke Zsuzsa PR és Kormányzati kapcsolatok vezető Richter Gedeon Nyrt.

Beke Zsuzsa PR és Kormányzati kapcsolatok vezető Richter Gedeon Nyrt. Erős vállalati márkára épülő gyógyszerbrand-kommunikáció Beke Zsuzsa PR és Kormányzati kapcsolatok vezető Richter Gedeon Nyrt. RICHTER GEDEON NYRT. Innováció-orientált, multinacionális specializált gyógyszercég

Részletesebben

Vállalatok társadalmi felelıssége

Vállalatok társadalmi felelıssége Vállalatok felelıssége Matolay Réka Budapesti Corvinus Egyetem E tantárgy 1. Közelítésmódok és eszközök (2008. szeptember 20.) Matolay Réka 2. Értelmezés a fenntarthatóság bázisán (2008. október 4.) Tóth

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

Ragadozómadarak mérgezése és védelme Magyarországon Ismeretek és attitűdök

Ragadozómadarak mérgezése és védelme Magyarországon Ismeretek és attitűdök Budapest, 1. január 15. KÖZVÉLEMÉNY- ÉS PIACKUTATÓ INTÉZET 159 BUDAPEST, PF. 551. TELEFON: 250 422 TELEFAX: 250 44 E MAIL: median@median.hu WEB: http://www.median.hu/ Ragadozómadarak mérgezése és védelme

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

A Pályázati és Innovációs Központ tevékenységei 2014. évtől. Soltész-Lipcsik Melinda Pályázati és Innovációs Központ

A Pályázati és Innovációs Központ tevékenységei 2014. évtől. Soltész-Lipcsik Melinda Pályázati és Innovációs Központ A Pályázati és Innovációs Központ tevékenységei 2014. évtől Soltész-Lipcsik Melinda Pályázati és Innovációs Központ Helyzetfelmérés Az elmúlt két hónap tapasztalatai alapján kijelenthető, hogy erőforrás

Részletesebben

TÁMOP pályázatok szakmai megalapozása

TÁMOP pályázatok szakmai megalapozása TÁMOP pályázatok szakmai megalapozása I. komponens: Cél: a kistérségi és helyi humánkapacitás fejlesztése és képzése, az egészségterv gyakorlatának elterjesztése a színtereken. Tevékenység: Hat kistérségben,

Részletesebben

Képzési összefoglaló Fonyód Város Polgármesteri Hivatalánál tartott tréningekről ÁROP -1.A.2/A-2008-0080

Képzési összefoglaló Fonyód Város Polgármesteri Hivatalánál tartott tréningekről ÁROP -1.A.2/A-2008-0080 Cím: 1148 Budapest, Nagy Lajos király útja 1-9. Tel.: Fax: E-mail: 06-1-2733090 06-1-2733099 mail@bkf.hu Képzési összefoglaló Fonyód Város Polgármesteri Hivatalánál tartott tréningekről ÁROP -1.A.2/A-2008-0080

Részletesebben

Magyarországi HRH kutatási adatok. Girasek Edmond

Magyarországi HRH kutatási adatok. Girasek Edmond Magyarországi HRH kutatási adatok Girasek Edmond EMK HRH kutatási aktivitások 2003. óta az egészségügyi emberi erőforrás kutatás fő profil Saját, hazai és nemzetközi HRH projektek Adatok és információk

Részletesebben

Esélyegyenlőség támogatása, diszkriminációmentesség segítése vállalaton belül és kívül

Esélyegyenlőség támogatása, diszkriminációmentesség segítése vállalaton belül és kívül Esélyegyenlőség támogatása, diszkriminációmentesség segítése vállalaton belül és kívül Delfin Díj 2013 mit tesz a Fogyatékosügyi Kommunikációs Intézet az esélyegyenlőség érdekében? A Fogyatékosügyi Kommunikációs

Részletesebben

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal 24 SÁNDOR Jenő 3 + 1 SZEMPONT A COACH-KÉPZÉS KIVÁLASZTÁSÁHOZ Először is lépjünk egyet hátra: mi a coaching? E gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal foglalkozna, világos

Részletesebben

Struktúratervezés Pest megye északi mikro-régiójában minta projekt 2000-2002

Struktúratervezés Pest megye északi mikro-régiójában minta projekt 2000-2002 Struktúratervezés Pest megye északi mikro-régiójában minta projekt 2000-2002 A program a Holland Külügyminisztérium MATRA programjának finanszírozásában és a Pest Megyei Önkormányzat koordinálása mellett

Részletesebben

hozzáállás és a költséghatékonyság megerősítésével, az ügyfél- és partnerkapcsolati folyamatok fejlesztésével.

hozzáállás és a költséghatékonyság megerősítésével, az ügyfél- és partnerkapcsolati folyamatok fejlesztésével. HONLAP tartalom Előzmények: Biharkeresztes Város Önkormányzata az Államreform Operatív Program (ÁROP) A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése tárgyú kiírás keretében benyújtotta Biharkeresztes Város

Részletesebben

A Rehabjob bemutatkozó diasora megváltozott munkaképességű munkavállalók integrációja területén 2015.

A Rehabjob bemutatkozó diasora megváltozott munkaképességű munkavállalók integrációja területén 2015. A Rehabjob bemutatkozó diasora megváltozott munkaképességű munkavállalók integrációja területén 2015. Bemutatkozás REHABJOB - JOBGROUP REHABJOB (www.rehabjob.hu) üzletágunk mellett az alábbi divíziók tartoznak

Részletesebben

ÉRJEN EL SEGÍTSÉGÜNKKEL TÖBB, MINT 200.000 POTENCIÁLIS ADÓ 1% FELAJÁNLÓT! MEGJELENÉS AZ ADÓ 1% KERESŐ PORTÁLON KIADVA: 2014. JANUÁR 27.

ÉRJEN EL SEGÍTSÉGÜNKKEL TÖBB, MINT 200.000 POTENCIÁLIS ADÓ 1% FELAJÁNLÓT! MEGJELENÉS AZ ADÓ 1% KERESŐ PORTÁLON KIADVA: 2014. JANUÁR 27. Budapest, 2014. január 27. ÉRJEN EL SEGÍTSÉGÜNKKEL TÖBB, MINT 200.000 POTENCIÁLIS ADÓ 1% FELAJÁNLÓT! MEGJELENÉS AZ ADÓ 1% KERESŐ PORTÁLON KIADVA: 2014. JANUÁR 27. 1. Mi a www.tetalap.hu címen elérhető

Részletesebben

Ref # 1 A program neve: Kapacitásépítő támogatási program. Munkatársak Célcsoport száma 3 fő / ország Civil szervezetek és önkormányzat ok

Ref # 1 A program neve: Kapacitásépítő támogatási program. Munkatársak Célcsoport száma 3 fő / ország Civil szervezetek és önkormányzat ok Ref # 1 Kapacitásépítő támogatási program az 5 950 000 USD 212 088 USD fő / önkormányzat ok Az 5.000 USD támogatással indított Kapacitásépítő támogatási program célja a demokrácia és civil társadalom eszményeinek

Részletesebben

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához avagy amiről a módszertanok nem írnak dr. Prónay Gábor 6. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2003. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA

Részletesebben

Köznevelési Hídprogramok A híd-osztályok működésének feltételei. Szeged, 2014. március 13.

Köznevelési Hídprogramok A híd-osztályok működésének feltételei. Szeged, 2014. március 13. Köznevelési Hídprogramok A híd-osztályok működésének feltételei Szeged, 2014. március 13. A Nemzeti köznevelésről szóló törvény egyik jelentős újításának tekinthetők a 2013 szeptemberétől indítható Köznevelési

Részletesebben

ELMONDJUK AZ ÖN TÖRTÉNETÉT BEMUTATKOZIK A PREMIER KOMMUNIKÁCIÓS IRODA

ELMONDJUK AZ ÖN TÖRTÉNETÉT BEMUTATKOZIK A PREMIER KOMMUNIKÁCIÓS IRODA ELMONDJUK AZ ÖN TÖRTÉNETÉT BEMUTATKOZIK A PREMIER KOMMUNIKÁCIÓS IRODA KIK VAGYUNK? KIK VAGYUNK? Egy csapat akik stratégiai több eszközre hogy elmondják melynek eredménye kommunikációs kommunikációs épülő,

Részletesebben