Online - 40/2006. (VI. 26.) GKM rendelet - a vasútbiztonsági tanúsítványra, a biztonsági engedélyre

Átírás

1 1. oldal 40/2006. (VI. 26.) GKM rendelet a vasútbiztonsági tanúsítványra, a biztonsági engedélyre, a biztonságirányítási rendszerekre, a biztonsági jelentésre, valamint az egyes hatósági engedélyezési eljárásokra vonatkozó részletes szabályokról A vasúti közlekedésről szóló évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 88. -a (2) bekezdésének 2. pontjában kapott felhatalmazás alapján - figyelemmel a légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló évi CLXXXIV. törvényben (a továbbiakban: Kbtv.) foglaltakra is - a következőket rendelem el: A rendelet hatálya 1. E rendelet hatálya kiterjed: a) a vasúti társaságokra [Vtv. 2. (3) bekezdés 1. pont], b) a saját célú vasúti tevékenységet végző szervezetekre [Vtv. 18. ]. Értelmező rendelkezések 2. E rendelet alkalmazásában a) közös biztonsági mutatók: a vasúti pályahálózat működtetője vagy a vállalkozó vasúti társaság működésének biztonságát jellemző, az összehasonlíthatóságot és a biztonsági színvonal értékelését lehetővé tevő adatok, b) rendkívüli esemény: a Kbtv. 2. -ának j)-l) pontjában meghatározott súlyos vasúti baleset, vasúti baleset és váratlan vasúti esemény. A vasúti biztonságirányítási rendszer 3. (1) A vasúti társaságnak olyan biztonságirányítási rendszerrel [Vtv. 32. (1) bekezdés] kell rendelkeznie, amely a) lehetővé teszi a közös biztonsági célok [Vtv. 2. (5) bekezdés 11. pont] elérését, b) megfelel a nemzeti vasútbiztonsági szabályoknak [Vtv. 30. (1) bekezdés], c) teljesíti a Vtv. 2. -a (5) bekezdésének 10. pontjában meghatározott, a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő műszaki előírásokat (a továbbiakban: ÁME), d) eleget tesz a Vtv. 2. -a (5) bekezdésének 12. pontjában meghatározott közös biztonsági módszerek alkalmazására vonatkozó előírásoknak, e) megfelel az e rendelet 1. mellékletében, a biztonságirányítási rendszerre és annak alapelemeire meghatározott követelményeknek. (2) A biztonságirányítási rendszernek lehetővé kell tennie, hogy a vasúti társaság a tevékenységéből származó összes kockázatot figyelembe vegye. (3) A pályavasúti társaság, illetve az integrált vasúti társaság biztonságirányítási rendszerét az üzemben tartó úgy alakítja ki, hogy figyelembe veszi a vállalkozó vasúti társaság és a nemzetközi csoportosulás tevékenységének kockázatait, és lehetővé teszi, hogy ezek tevékenységüket az ÁME-kal, a nemzeti vasútbiztonsági szabályokkal és a vasútbiztonsági tanúsítványban foglaltakkal összhangban végezhessék. (4) A pályavasúti és az integrált vasúti társaság, valamint az általuk működtetett pályahálózaton forgalmat lebonyolító vállalkozó vasúti társaságok és nemzetközi csoportosulások - a pályavasúti társaság, illetve az integrált vasúti társaság biztonságirányítási rendszere alapján - megállapodásban rögzítik a rendkívüli események során követendő eljárást. (5) A vasúti társaság felelős a vasúti közlekedés biztonságával kapcsolatos munkakörökben foglalkoztatottak számára nyújtott képzés és képesítés színvonaláért.

2 2. oldal Biztonsági jelentés és éves beszámoló jelentés 4. (1) 1 A vasúti társaság - legkésőbb minden év június 30-áig - az előző évre vonatkozóan a (3) bekezdésben meghatározott tartalommal éves biztonsági jelentést készít és nyújt be a vasúti közlekedési hatósághoz (a továbbiakban: közlekedési hatóság). (2) A biztonsági jelentésnek a (3) bekezdés d) és e) pontjában foglalt részét a vasúti társaság a Közlekedésbiztonsági Szervezet [Kbtv. 3. (1) bekezdés] (a továbbiakban: KBSZ) részére is megküldi. (3) A biztonsági jelentésnek - a 2. mellékletben foglaltak figyelembevételével - tartalmaznia kell: a) a vasúti társaság vasútbiztonsági célkitűzéseinek teljesítéséről, valamint a vasútbiztonsági tervek megvalósításáról szóló tájékoztatást, b) a nemzeti vasútbiztonsági szabályokban meghatározott mutatók és a közös biztonsági mutatók alakulásáról szóló tájékoztatást, amennyiben azok a jelentést adó vasúti társaság működésére jellemzőek, c) a belső biztonsági ellenőrzések eredményeit, d) a vasút és az infrastruktúra működésének hiányosságait és üzemzavarait, e) a vonatok közlekedésével, az infrastruktúra működésével összefüggő, jelentésköteles rendkívüli eseményekre vonatkozó statisztikai adatokat. (4) 2 A Vtv ának (5) bekezdése alapján a közlekedési hatóság által készített éves beszámoló jelentés tartalmazza: a) a vasútbiztonság alakulását, beleértve a 2. mellékletben meghatározott közös biztonsági mutatók összefoglalását, b) a vasútbiztonságra vonatkozó jogszabályok és egyéb szabályozások változásait, c) a biztonsági tanúsítványokkal és biztonsági engedélyekkel kapcsolatos változásokat, d) az infrastruktúra működtetésével és a vasúti társaságok ellenőrzésével kapcsolatos eredményeket és tapasztalatokat. (5) 3 Az éves beszámoló jelentésnek az Európai Vasúti Ügynökség (a továbbiakban: Ügynökség) részére történő megküldését megelőzően a közlekedési hatóság egyeztet a KBSZ-szel. Amennyiben a KBSZ az éves beszámoló jelentésre észrevételt tesz, azt az éves beszámoló jelentésnek tartalmaznia kell. A vasútbiztonsági tanúsítvány 5. 4 (1) A vasútbiztonsági tanúsítványt [Vtv. 33. (1) bekezdés] a közlekedési hatóság a biztonságirányítási rendszerre megállapított követelményekre és a biztonságirányítási rendszerre vonatkozó, e rendelet 1. mellékletében meghatározott előírások teljesítése esetén adhatja ki annak a vasúti társaságnak, amelyik először Magyarországon kezdi vagy kezdte meg működését. (2) A közlekedési hatóság a vasútbiztonsági tanúsítványt a 653/2007/EK bizottsági rendelet I. és II. mellékletében foglalt formában adja ki. 6. (1) 5 A vasútbiztonsági tanúsítvány iránt a Vtv a szerinti működési engedéllyel rendelkező vasúti társaságnak a 653/2007/EK bizottsági rendelet III. mellékletében foglalt nyomtatványon kérelmet kell benyújtania a közlekedési hatósághoz. A kérelemben meg kell határozni az igénybe venni kívánt pályahálózatot. A tanúsítvány hatálya a kérelemben megjelölt pályahálózatra terjed ki. (2) A kérelemhez mellékelni kell: a) a biztonságirányítási rendszer szervezeti felépítését és működési rendjét szabályozó dokumentumot, felelősségvállalási nyilatkozattal, az 1. melléklet szerinti tartalommal, b) a vasúti társaság által üzemeltetett vasúti járművek üzembe helyezési engedélyeinek jegyzékét, c) nyilatkozatot arról, hogy a vasúti társaság milyen vasúti járműveket használ, d) nyilatkozatot arról, hogy a vasúti társaság a vasúti járműveit a jogszabályoknak megfelelően üzemelteti, 1 Módosította: 23/2010. (XII. 20.) NFM rendelet 5. (2). 2 Módosította: 23/2010. (XII. 20.) NFM rendelet 5. (2). 3 Módosította: 95/2006. (XII. 27.) GKM rendelet 73. b), 23/2010. (XII. 20.) NFM rendelet 5. (2). 4 Megállapította: 104/2007. (XII. 22.) GKM rendelet 1.. Hatályos: I. 6-tól. 5 Megállapította: 104/2007. (XII. 22.) GKM rendelet 2.. Hatályos: I. 6-tól.

3 3. oldal e) a vasúti járművek karbantartásának műszaki és üzemeltetési követelményeiről szóló belső utasítások jegyzékét, f) nyilatkozatot arról, hogy a vasúti közlekedés biztonságával kapcsolatos munkakörökben hány személyt foglalkoztat, és e személyek a megfelelő képzettséggel rendelkeznek, g) az f) pontban meghatározott munkakörökben dolgozók képzésére és oktatására vonatkozó belső utasítások és szabályzatok jegyzékét. Kiegészítő tanúsítvány 7. (1) 1 A működési engedéllyel rendelkező vasúti társaságnak a közlekedési hatósághoz a 653/2007/EK bizottsági rendelet III. mellékletében foglalt nyomtatványon benyújtott kiegészítő tanúsítvány iránti [Vtv. 33. (5) bekezdés] kérelmében pontosan meg kell határoznia a tanúsítvány hatályán kívüli, igénybe venni kívánt további pályahálózatot. A kiegészítő tanúsítvány hatálya a kérelemben megjelölt pályahálózatra terjed ki. (2) A kiegészítő tanúsítvány iránti kérelemhez a 6. (2) bekezdésében felsorolt mellékletek közül azokat kell csatolni, amelyek a kiegészítő tanúsítvány alapján igénybe venni kívánt pályahálózat szempontjából, a tanúsítvány megszerzéséhez benyújtott iratokban foglaltaktól eltérő adatokat tartalmaznak. (3) Az Európai Gazdasági Térség államában (a továbbiakban: EGT-állam) engedélyezett vasúti társaságnak a magyarországi pályahálózat használatát engedélyező kiegészítő tanúsítvány iránti kérelemhez mellékelnie kell: a) az EGT-állam által kiadott működési engedély hiteles fordítását, b) az EGT-állam által kiadott vasútbiztonsági tanúsítvány hiteles fordítását, c) igazolást arra vonatkozóan, hogy kártérítési kötelezettségének a kötelező baleseti kárfedezet biztosítása révén eleget tud tenni, d) nyilatkozatot arról, hogy a vasúti társaság milyen vasúti járműveket használ, e) nyilatkozatot arról, hogy a vasúti társaság a vasúti járműveit a jogszabályoknak megfelelően üzemelteti, f) nyilatkozatot arról, hogy a vasúti közlekedés biztonságával kapcsolatos munkakörökben hány személyt foglalkoztat, és e személyek a megfelelő képzettséggel rendelkeznek. A vasútbiztonsági engedély 8. A vasútbiztonsági engedélyt [Vtv. 34. (1) bekezdés] a közlekedési hatóság a vasúti biztonságirányítási rendszerre vonatkozó követelményekre és a biztonságirányítási rendszer alapelemeire e rendelet 1. mellékletében meghatározott követelmények teljesítése esetén adja ki. 9. (1) 2 (2) 3 A közlekedési hatósághoz benyújtott vasútbiztonsági engedély iránti kérelemhez mellékelnie kell: a) a biztonságirányítási rendszer szervezeti felépítését és működési rendjét szabályozó dokumentumot, felelősségvállalási nyilatkozattal, az 1. melléklet szerinti tartalommal, b) az általa működtetett pályahálózat azonosíthatóságát lehetővé tevő nyilatkozatot, c) nyilatkozatot arról, hogy a pályahálózatot a jogszabályoknak megfelelően működteti, d) 4 a pályahálózat és tartozékai használatbavételi engedélyének a számát, valamint a vasúti üzemi létesítmények használatbavételi engedélyének a számát és a kibocsátó hatóság megnevezését, e) azoknak a belső utasításoknak a jegyzékét, amelyek a vasúti pályahálózat és tartozékai, valamint a vasúti üzemi létesítmények karbantartásának alapelveit és követelményeit határozzák meg, f) nyilatkozatot arról, hogy a vasúti közlekedés biztonságával kapcsolatos munkakörökben hány személyt foglalkoztat, és e személyek a megfelelő képzettséggel rendelkeznek, g) az f) pontban meghatározott munkakörökben dolgozók képzésére és oktatására vonatkozó belső utasítások és szabályzatok jegyzékét. 1 Megállapította: 104/2007. (XII. 22.) GKM rendelet 3.. Hatályos: I. 6-tól. 2 Hatályon kívül helyezte: 23/2010. (XII. 20.) NFM rendelet 5. (3). Hatálytalan: XII. 28-tól. 3 Módosította: 23/2010. (XII. 20.) NFM rendelet 5. (2). 4 Megállapította: 23/2010. (XII. 20.) NFM rendelet 1.. Hatályos: XII. 28-tól.

4 4. oldal (3) A helyi vasúti pályahálózatra vonatkozó vasútbiztonsági engedélykérelemhez a (2) bekezdésben foglaltakon túl csatolni kell a csatlakozó pályavasúti társasággal, illetve az integrált vasúti társasággal egyeztetett kiegészítő forgalmi utasítást. (4) A hatósági használatba vételi engedéllyel rendelkező saját célú vasúti pályahálózatot működtető szervezetnek vasútbiztonsági engedéllyel nem kell rendelkeznie. A vasútbiztonsági tanúsítványra és a vasútbiztonsági engedélyre vonatkozó további szabályok 10. (1) A tanúsítvány, kiegészítő tanúsítvány és a vasútbiztonsági engedély iránti kérelmet, valamint ezek mellékleteit magyar nyelven kell benyújtani. (2) Amennyiben a vasúti társaság vasúti közlekedés biztonságával kapcsolatos munkaköreiben foglalkoztatott személyek képzése nem vizsgaköteles, és a képzésről bizonyítványt nem bocsátanak ki, a vasúti társaság részére a képzést lefolytató szervezetnek a képzésről igazolást kell kiadnia. (3) A közlekedési hatóság ellenőrzi a képzés, illetve a bizonyítvány az ÁME-knak és a Vtv ában meghatározott nemzeti vasútbiztonsági szabályoknak való megfelelését. (4) A vasúti társaság elismeri az általa foglalkoztatott vasúti járművezetők és vasúti közlekedés biztonságával kapcsolatos munkakörökben foglalkoztatott egyéb személyek korábban, más vasúti társaságnál szerzett szakmai képzését, képesítéseit és tapasztalatait. A vasúti társaság az érintettek rendelkezésére bocsátja a képzést, képesítéseket és tapasztalatot igazoló iratokat. Záró rendelkezések 11. (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a vasútbiztonsági tanúsítványról szóló 51/2004. (IV. 22.) GKM rendelet. (2)-(4) 1 11/A. 2 E rendeletnek a vasútbiztonsági tanúsítványra, a biztonsági engedélyre, a biztonságirányítási rendszerekre, a biztonsági jelentésre, valamint az egyes hatósági engedélyezési eljárásokra vonatkozó részletes szabályokról szóló 40/2006. (VI. 26.) GKM rendelet módosításáról szóló 23/2010. (XII. 20.) NFM rendelettel megállapított 2. melléklete szerinti közös biztonsági mutatókat a rendelet 4. (3) bekezdése szerinti éves összefoglaló jelentésben első alkalommal évre vonatkozóan kell alkalmazni. Az Európai Unió jogának való megfelelés (1) Ez a rendelet a 2004/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10. cikkének megfelelő biztonsági tanúsítványok és kérelemmel benyújtott dokumentáció egységes európai formátumának használatáról és a 2001/14/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében kibocsátott biztonsági tanúsítványok érvényességéről szóló, június 13-i 653/2007/EK bizottsági rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg. (2) Ez a rendelet - a Vtv.-vel együtt - a közösségi vasutak biztonságáról, valamint a vasúttársaságok engedélyezéséről szóló 95/18/EK tanácsi irányelv és a vasúti infrastruktúrakapacitás elosztásáról, továbbá a vasúti infrastruktúra használati díjának felszámításáról és a biztonsági tanúsítványról szóló 2001/14/EK irányelv módosításáról szóló, április 29-ei 2004/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 9-14., 18. cikkének, továbbá I., III. és IV. mellékletének való megfelelést szolgálja. (3) 4 Ez a rendelet a 2004/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a közös biztonsági mutatók és a balesetek költségeinek számítására szolgáló közös módszerek tekintetében történő módosításáról szóló, november 27-i 2009/149/EK bizottsági irányelvnek való megfelelést szolgálja. 1. melléklet a 40/2006. (VI. 26.) GKM rendelethez 1 Hatályon kívül helyezte: 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet Hatálytalan: V. 16-tól. 2 Beiktatta: 23/2010. (XII. 20.) NFM rendelet 2.. Hatályos: XII. 28-tól. 3 Megállapította: 104/2007. (XII. 22.) GKM rendelet 4.. Hatályos: I. 6-tól. 4 Beiktatta: 23/2010. (XII. 20.) NFM rendelet 3.. Hatályos: XII. 28-tól.

5 5. oldal Biztonságirányítási rendszer 1. A biztonságirányítási rendszerre vonatkozó követelmények: A biztonságirányítási rendszer minden lényeges részét dokumentálni kell. Ismertetni kell a felelősségek megosztását a vasúti társaság szervezetén belül. Be kell mutatni, hogy a vasúti társaság vezetése hogyan valósítja meg az ellenőrzést a különböző szinteken, hogyan vonja be a rendszerbe a vasutas munkavállalókat és azok képviselőit mindegyik szinten, és hogyan gondoskodik a biztonságirányítási rendszer folyamatos továbbfejlesztéséről. 2. A biztonságirányítási rendszer alapelemei: a) a vasúti társaság vezetője által jóváhagyott és minden vasutas munkavállalóval ismertetett biztonsági politika; b) a vasúti társaság minőségi és mennyiségi céljai a biztonság fenntartására és javítására, valamint a célok eléréséhez szükséges tervek és eljárások; c) azok az eljárások, ca) amelyek az ÁME-kben vagy a nemzeti vasútbiztonsági szabályokban, valamint más jogszabályokban vagy hatósági határozatokban szereplő meglévő, új és módosított műszaki, valamint működési előírásoknak való megfelelést szolgálják, cb) amelyek a berendezések, létesítmények teljes életciklusa és működtetése alatt a szabványoknak és más előírásoknak való megfelelőségét szolgálják; d) eljárások és módszerek a kockázatok értékelésére és a kockázatkezelési intézkedések végrehajtására, minden olyan esetben, amikor az üzemeltetési feltételekben bekövetkezett változások vagy új berendezések, eszközök, anyagok stb. alkalmazása újabb kockázatot jelent az infrastruktúrára vagy az üzemeltetésre nézve; e) képzési programok a vasutas munkavállalók szaktudásának szinten tartására és továbbfejlesztésére, annak érdekében, hogy feladataikat ennek megfelelően végezzék; f) intézkedések a szervezeten belüli megfelelő információáramlás érdekében, és ahol szükséges, az ugyanazon az infrastruktúrán üzemeltetést végző szervezetek között; g) eljárások és alakiságok kidolgozása a vasútbiztonsági információk dokumentálására, valamint eljárások a döntő fontosságú vasútbiztonsági információk összeállítására; h) az illetékes hatóságokkal egyeztetett módon a balesetek és a váratlan vasúti események haladéktalan bejelentésére, valamint vizsgálatának végrehajtására létrehozott, folyamatos ügyeletet és készenlétet ellátó baleseti szolgálat, továbbá a balesetek és váratlan vasúti események kivizsgálása és elemezése alapján a szükséges megelőző intézkedések meghozatalát biztosító rendszer kialakítása; i) a balesetek és váratlan vasúti események következményeinek elhárításához szükséges riasztási, bevetési és mindezzel összefüggő tájékoztatási intézkedések rendszere; j) a biztonságirányítási rendszer belső ellenőrzési rendszere. 2. melléklet a 40/2006. (VI. 26.) GKM rendelethez 1 Közös biztonsági mutatók Az 1. pontban említett balesetekre vonatkozó mutatószámokra a vasúti közlekedés statisztikájáról szóló, december 16-i 91/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet kell alkalmazni. Amennyiben az Ügynökséghez történt benyújtást követően a biztonsági jelentésben leírtaktól eltérő új tények merülnek fel, a vasúti közlekedési hatóság a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb a következő éves beszámolóban köteles a helyesbítő vagy módosító adatokat megküldeni az Ügynökségnek. 1. A balesetekre vonatkozó mutatók 1.1. Az összes baleset száma és annak a vonatkilométerre vonatkoztatott átlaga és lebontása a következő balesettípusokra: vonatok összeütközése, beleértve az űrszelvényen belüli akadályokkal való ütközést is; 1 Megállapította: 23/2010. (XII. 20.) NFM rendelet 4., 1. számú melléklet. Hatályos: XII. 28-tól.

6 6. oldal vonatok kisiklása; balesetek a vasúti átjárókban, beleértve a gyalogosokat érintő baleseteket is; mozgó vasúti járművek által okozott személyi sérülések, kivéve az öngyilkosságot; vasúti járművekben keletkezett tűzesetek; egyéb. Minden balesetet az eredeti baleset típusa szerint kell számításba venni, még akkor is, ha a másodlagos baleset következményei súlyosabbak (pl. kisiklást követő tűzeset) A következő kategóriákba sorolható baleseti típusoknál a súlyosan sérült személyek és a halálos áldozatok száma, továbbá ezek vonatkilométerre vonatkoztatott száma: utasbaleset (az összes utaskilométerre és a személyszállító vonatok összes vonatkilométerére vonatkoztatva is); vasúti munkavállalókat ért baleset, beleértve a szerződéses felek személyi állományát is; vasúti átjárókat használókat ért balesetek; a vasúti létesítményekben illetéktelenül tartózkodó személyeket ért balesetek; egyéb balesetek. 2. Veszélyes árukra vonatkozó mutatók A veszélyesáru-szállítás körében bekövetkezett balesetek abszolút és relatív (vonatkilométerre vonatkoztatott) száma a következő kategóriák szerinti bontásban: 2.1. legalább egy olyan vonatot érintő baleset, amely veszélyes árut szállított, a 9. pont szerinti fogalom-meghatározások szerint, 2.2. azon balesetek száma, amelyek következtében veszélyes áruk a környezetbe jutottak. 3. Öngyilkosságokra vonatkozó mutatók Az öngyilkosságok abszolút és vonatkilométerre vonatkoztatott száma. 4. A váratlan vasúti eseményekre vonatkozó mutatók Itt kell figyelembe venni a súlyos vasúti baleseten és a vasúti baleseten kívül minden olyan eseményt, amely a vonatok üzemeltetését és az üzemeltetés biztonságát károsan érinti Síntörések, vágánykivetődések és jelző- és biztosítóberendezések biztonságot veszélyeztető hibáinak száma, valamint ezek vonatkilométerre vonatkoztatott átlaga Jelzőmeghaladások száma és ezek vonatkilométerre vonatkoztatott átlaga Közlekedő járműveknél a kerék- és tengelytörések összes és a vonatkilométerekhez viszonyított száma. 5. A balesetek következményeire vonatkozó mutatók 5.1. A balesetek euróban megadott teljes és vonatkilométerre vonatkoztatott átlagos költsége. A következő költségeket kell kiszámítani és megadni: halálesetek és sérülések költségei; - az utasok, a vasúti munkavállalók vagy harmadik felek javaiban bekövetkezett veszteségek és károk megtérítésének költségei; beleértve a környezetet ért károk költségeit is; a megsérült járművek és vasúti berendezések cseréjének vagy javításának költségei; késések, forgalmi zavarok és a forgalom elterelése által okozott költségek, beleértve a személyzeti többletköltségeket és a jövőbeli bevételkiesést is Ezekből a költségekből le kell vonni a harmadik felek, mint például a vasúti átjárókban bekövetkezett balesetekben érintett gépjármű-tulajdonosok által megtérített vagy várhatóan megtérítendő kártalanítást vagy kompenzációt. A vasúti társaságok biztosítása által fedezett kártalanítást nem kell levonni A baleset következtében a vasutas munkavállalókat vagy a szerződéses viszonyban álló vállalkozókat érintő kiesett munkaórák száma és a vonatkilométerre vonatkoztatott átlaga. 6. Az infrastruktúra műszaki biztonságára és annak megvalósítására vonatkozó mutatók 6.1. Az önműködő vonatbiztosítással felszerelt, üzemben levő vágányok százalékos aránya, valamint a vonatkilométerek százalékos aránya az önműködő vonatbiztosítással ellátott vágányokon A vasúti átjárók száma összesen és egy vonalkilométerre, valamint vágánykilométerre viszonyítva az alábbi típusok szerinti bontásban: biztosított vasúti átjáró: automatikus működésű (vonat által vezérelt, vagy jelzővel függésben működő) figyelmeztető jelzéssel (fénysorompóval); automatikus működésű, közúti védelemmel;

7 7. oldal automatikus működésű figyelmeztető jelzéssel (fénysorompóval) és védelemmel (sorompóval, vagy félsorompóval); automatikus működésű figyelmeztető jelzéssel (fénysorompóval) és közúti védelemmel (sorompóval, vagy félsorompóval), továbbá vasútoldali védelemmel; kézi működtetésű, vagy felhívásos figyelmeztető jelzéssel (fénysorompóval); kézi működtetésű, védelemmel (teljes sorompó, kapuval elzárt útátjáró közúti fényjelzés, csengetőmű nélkül); kézi működtetésű, figyelmeztető jelzéssel és védelemmel (teljes sorompó közúti fényjelzéssel, vagy előcsengetővel); biztosítás nélküli vasúti átjáró. 7. A biztonságirányításra vonatkozó mutatók A vasúti társaságok által végzett, a biztonságirányítási rendszer dokumentációjában meghatározott belső ellenőrzések. Az elvégzett ellenőrzések összes és az előírt (és/vagy tervezett) ellenőrzések százalékában kifejezett száma. 8. Az ebben a mellékletben szereplő adatok esetében a 4. (3) bekezdésben leírt éves összefoglaló dokumentum mellékletében a közlekedési hatóság köteles minden alkalmazott meghatározáshoz és számítási módszerhez magyarázatot fűzni. 9. Fogalommeghatározások Fogalommeghatározások e rendelet alkalmazásában a közös biztonsági mutatók és a balesetek gazdasági hatásainak számítására szolgáló módszerek értelmezéséhez Balesetekre vonatkozó mutatók "Jelentős baleset": minden olyan baleset, amely legalább egy mozgásban lévő vasúti járművet érint, és legalább egy személy halálát vagy súlyos sérülését idézi elő, vagy jelentős kárt okoz a járműállományban, a pályában, egyéb berendezésekben vagy a környezetben, vagy jelentős forgalmi zavart okoz. Nem tartoznak ide a műhelyekben, a raktárakban és a járműtelephelyeken bekövetkező balesetek "Jelentős kár a járműállományban, a vasúti pályában, egyéb berendezésekben vagy a környezetben": legalább EUR értékű kár "Jelentős forgalmi zavar": olyan forgalmi zavar, amelynek következtében valamely vasúti fővonalon a vonatforgalom legalább hat órán át szünetel "Vonat": egy vagy több mozdony vagy vasúti motorkocsi által vontatott egy vagy több olyan vasúti jármű, továbbá önállóan közlekedő olyan vasúti motorkocsi, amely egy meghatározott szám vagy egyedi elnevezés alatt egy meghatározott kiindulási ponttól egy meghatározott rendeltetési pontig közlekedik. Vonatnak minősül a gépmenet, vagyis az önmagában közlekedő mozdony is "Vonatok ütközése, az űrszelvényen belüli akadályokkal való ütközést is beleértve": vonat valamely része és másik vonat valamely része vagy a következő objektumok közötti frontális ütközés, ráfutásos ütközés vagy oldalütközés: tolatásban részt vevő vasúti jármű; a vasúti pályán vagy annak közelében lévő, oda rögzített vagy ott ideiglenesen jelen lévő tárgy (a vasúti átjáróban az átkelő jármű vagy az átjáró igénybe vevője által elhagyott tárgy kivételével) "Vonatkisiklás": minden olyan esemény, amelynek során a vonat legalább egy kereke a vasúti sínt elhagyja "Vasúti átjáróban bekövetkezett baleset": szintbeli vasúti átjáróban bekövetkező olyan baleset, amelyben legalább egy vasúti jármű, valamint egy vagy több átkelő jármű, az átjáró más igénybe vevője (például gyalogos), vagy átkelő jármű vagy az átjáró valamely igénybe vevője által a vasúti pályán vagy annak közelében elhagyott, ideiglenesen ott lévő más tárgy vesz részt "Mozgó vasúti jármű által okozott, személyeket érintő baleset": egy vagy több személyt érintő olyan baleset, amelynek során az adott személyt vagy személyeket a vasúti jármű elüti, vagy a vasúti járműhez rögzített vagy arról leváló valamely tárgy megüti. Ide tartozik a vasúti járműről leeső személy, valamint a vasúti járművön utazó olyan személy is, aki a jármű belsejében elesik vagy akit szabaddá váló tárgy megüt "Vasúti járműben keletkezett tűzeset": a vasúti járműben (beleértve rakományát is) a kiindulási állomás és a rendeltetési állomás közötti közlekedése közben (beleértve a kiindulási állomáson, a közbenső állomásokon és megállóhelyeken, valamint a rendeltetési állomáson való tartózkodását is) vagy vonatrendezés közben bekövetkező tűzeset vagy robbanás.

8 8. oldal "Egyéb baleset": az említetteken (vonatok ütközése, vonatkisiklás, vasúti átjáróban bekövetkezett baleset, mozgó vasúti jármű által okozott, személyeket érintő baleset, vasúti járműben keletkezett tűzeset) kívül valamennyi típusú baleset "Utas": olyan személy, aki vasúton utazik, a vonatszemélyzet tagját nem beleértve. A balesetekre vonatkozó statisztikai kimutatásokban a mozgó vonatra való felszállást vagy a mozgó vonatról való leszállást megkísérlő utast is számításba kell venni "Alkalmazott (a vállalkozó személyzetét és az önálló vállalkozót is beleértve)": olyan személy, akinek foglalkoztatása a vasúttal kapcsolatos, és a baleset időpontjában munkáját végzi. A fogalom magában foglalja a vonatszemélyzet tagját, valamint a vasúti járművek és a vasúti infrastruktúra kezelését végző személyt is "Vasúti átjáró igénybe vevője": olyan személy, aki vasútvonalon való átkelés céljából bármilyen közlekedési eszközön vagy gyalogosan szintbeli vasúti átjárót vesz igénybe "Vasúti létesítményen illetéktelenül tartózkodó személy": olyan személy, aki olyan vasúti létesítményen tartózkodik, ahol tilos volna tartózkodnia, kivéve a vasúti átjáró igénybe vevőjét "Mások (harmadik személyek)": minden olyan személy, aki a fenti fogalommeghatározások értelmében nem "utas", nem "alkalmazott, a vállalkozó személyzetét is beleértve", nem "vasúti átjáró igénybe vevője" és nem "vasúti létesítményen illetéktelenül tartózkodó személy" "Halálos áldozat (haláleset)": olyan személy, aki a baleset következtében a helyszínen vagy a balesetet követően 30 napon belül elhunyt, kivéve az öngyilkosságot elkövető személyt "Súlyos sérülést szenvedett személy (súlyos sérülés)": olyan sérült, aki baleset következtében 24 óránál hosszabb ideig kórházi kezelésre szorult, kivéve az öngyilkossági kísérletet elkövető személyt Veszélyes árukra vonatkozó mutatók "A veszélyesáru-szállítás körében bekövetkezett baleset": olyan baleset vagy váratlan esemény, amely a RID [1]/ADR szakasza értelmében bejelentési kötelezettség alá esik "Veszélyes áru": olyan anyag vagy tárgy, amelynek fuvarozása a RID értelmében tilos vagy csak az ott előírt feltételekkel engedélyezett Öngyilkosságokra vonatkozó mutatók "Öngyilkosság": az illetékes nemzeti hatóság regisztrációja és minősítése alapján halállal végződő olyan cselekmény, amelynek során a személy önszántából saját magán testi sérülést idéz elő Baleset előidézésére alkalmas körülményekre vonatkozó mutatók "Síntörés": az a jelenség, amelynek során egy sín két vagy több darabra válik szét vagy egy sínről fémdarab válik le oly módon, hogy a sínben hosszirányban 50 mm-nél, a futófelületre merőleges értelemben 10 mm-nél nagyobb folytonossági hiány keletkezik "Vágánykivetődés": a vágány folytonosságával vagy geometriájával összefüggő olyan meghibásodás, amely a biztonság meghatározott szintjének fenntartása érdekében vágányzár alkalmazását vagy sebességkorlátozás azonnali bevezetését teszi szükségessé "Biztonságot veszélyeztető jelzési hiba": jelzőrendszer olyan meghibásodása, amelynek következtében a kiadott jelzés (akár az infrastruktúra, akár a vasúti jármű felé) a szükségesnél enyhébb mértékű korlátozásra utasít "Jelzőmeghaladás": olyan alkalom, amikor a vonat bármely része a számára engedélyezetten túli mozgást végez "Engedélyezetten túli mozgás": a következő objektumok melletti elhaladás: a pálya menti színes fényjelző vagy alakjelző, ha veszélyt jelez vagy megállj jelzést ad, és automatikus vonatbefolyásoló rendszer (ATCS-rendszer) vagy ATP-rendszer nem üzemel, az ATCS- vagy az ATP-rendszer által a biztonsággal összefüggésben adott menetengedély végpontja, a szabályzat értelmében szóbeli vagy írásbeli engedélyben megjelölt pont, a "megállás helye" jelző (az ütközőbakot nem beleértve) és a kézi jelzés Nem tartozik ide az az eset, amikor vontatójármű nélküli vasúti jármű vagy felügyelet nélkül hagyott vonat fut túl tilos jelzést. Nem tartozik ide az az eset sem, amikor a jelzőt bármely okból nem állítják kellő időben tilosra ahhoz, hogy a vonat a jelző előtt megállítható legyen A nemzeti biztonsági hatóság a négy mutatóról külön-külön is beszámolhat, de minden esetben be kell számolnia legalább a négy mutató mindegyikét tartalmazó összesített mutatóról.

9 9. oldal "Kerék- vagy tengelytörés": kerék vagy tengely alapvető alkotóelemében bekövetkező olyan törés, amely baleset (kisiklás vagy ütközés) kockázatát hordozza magában Közös módszertan a balesetek gazdasági hatásainak számításához A balesetmegelőzési értéket a következő összetevők alkotják: a biztonság önmagában vett értéke: az alkalmazás szerinti országban elvégzett kikérdezéses (közvetlen) preferenciamérésekből a fizetési hajlandóságra vonatkozóan származtatott értékek; a közvetlen és a közvetett gazdasági költség, vagyis az adott tagállamban becsült olyan költségértékek, amelyek magukban foglalják: az orvosi és a rehabilitációs költségeket, a bírósági eljárás költségeit, a rendőrség, a baleset kivizsgálásában részt vevő magánszervezetek és a mentőszolgálat költségeit, valamint a biztosítási ügyintézési költségeket, a termeléskiesést, vagyis azon áruk és szolgáltatások társadalmi értékét, amelyeket az adott személy előállíthatott volna, ha a baleset nem következett volna be A biztonság önmagában vett értéke és a közvetlen és a közvetett gazdasági költségek felvételének közös elvei A biztonság önmagában vett értéke vonatkozásában azt, hogy a rendelkezésre álló becslések megfelelőek-e, a következő megfontolások alapján kell megítélni: a becsléseknek olyan értékelési rendszerhez kell illeszkedniük, amely a közlekedési ágazatban bekövetkező halálesetek kockázatának csökkentésére vonatkozik, és kikérdezéses (közvetlen) preferenciamérések felhasználásával kell törekedniük a fizetési hajlandóság meghatározására, a válaszadói mintának az érintett populációra nézve reprezentatívnak kell lennie. A mintának - a populáció más lényeges társadalmi-gazdasági és demográfiai jellemzőinek eloszlásán túlmenően - reprezentatívnak kell lennie különösen a populáció kor és jövedelem szerinti megoszlására nézve, a fizetési hajlandóság meghatározásához a kérdőíveket úgy kell összeállítani, hogy a rajtuk szereplő kérdések a válaszadók számára egyértelműek és tartalmasak legyenek A közvetlen és a közvetett gazdasági költségeket a társadalomra háruló valós költségekből kiindulva kell felvenni "A környezetkárosítás költsége": a károsodott területnek a vasúti balesetet megelőző állapotra való helyreállításához a vasúttársaság, illetve az infrastruktúra működtetője által viselendő költség, melynek összegét a vasúttársaság, illetve az infrastruktúra működtetője korábbi tapasztalataiból kiindulva kell felvenni "A vasúti jármű és az infrastruktúra fizikai károsodásának költsége": ha a vasúti jármű vagy infrastruktúra javításra alkalmatlan, akkor az azonos funkciók ellátására képes és azonos műszaki paraméterekkel rendelkező vasúti járművel vagy infrastruktúrával való helyettesítés költsége; ha nem, akkor a javítható vasúti jármű vagy infrastruktúra baleset előtti állapota helyreállításának költsége. A költségbecslést mindkét esetben a vasúttársaság, illetve az infrastruktúra működtetője végzi el saját korábbi tapasztalataiból kiindulva. A fogalom magában foglalja a vasúti jármű haszonbérbe vételének költségét is abban az esetben, ha a károsodott jármű helyettesítésére új járművet kell igénybe venni "A baleset miatti késések költsége": a vasút igénybe vevőinél (az utasoknál és a teherfuvarozási szolgáltatás igénybe vevőinél) a baleset következtében jelentkező késések pénzben kifejezett értéke, amelyet a következő modell alapján kell számítani: VT = az utazási időben elért megtakarítás pénzben kifejezett értéke A vonaton utazó utas idejének pénzben kifejezett értéke (egy órára vonatkoztatva) VTP = [Hivatásforgalmú utasok VT-je]*[Hivatásforgalmú utasok százalékos aránya éves átlagban] + [Nem hivatásforgalmú utasok VT-je]*Nem hivatásforgalmú utasok százalékos aránya éves átlagban] A VT értékét EUR/utas/óra egységben kell kifejezni A tehervonat idejének pénzben kifejezett értéke (egy órára vonatkoztatva) VTF = [a tehervonatok VT-je]*[tonnakilométer/vonatkilométer] A VT értékét EUR/tonna/óra egységben kell kifejezni Vonatonként szállított áru mennyisége tonnában, éves átlagban = tonnakilométer/vonatkilométer CM = a vonat 1 perces késésének költsége Személyszállító vonat

10 10. oldal CMP = K1*(VTP/60)*[utaskilométer/vonatkilométer] Vonatonként szállított utasok száma éves átlagban = utaskilométer/vonatkilométer Tehervonat CMF = K2* (VTF/60) A K1 és a K2 tényező az idő pénzben kifejezett értéke és a késés pénzben kifejezett értéke közötti összefüggést fejezi ki, és értékét kikérdezéses (közvetlen) preferenciamérések alapján kell felvenni, figyelemmel arra, hogy a késés miatt elvesztegetett időt az emberek sokkal negatívabban értékelik, mint az eleve utazásra szánt időt A baleset miatti késések költsége = CMP*(A személyszállító vonat késése percben kifejezve) + CMF*(A tehervonat késése percben kifejezve) A modell alkalmazási tartománya A késések költségét valamennyi - jelentős és nem jelentős - balesetre ki kell számítani A késéseket a következők szerint kell számításba venni: valós késések azon a vasútvonalon, ahol a baleset bekövetkezett, valós - vagy ha ez nem lehetséges, becsült - késések a többi érintett vonalon Az infrastruktúra műszaki biztonságára és az ennek érdekében hozott intézkedésekre vonatkozó mutatók "Automatikus vonatbiztosítás (ATP)": olyan rendszer, amely a jelzéseknek és a sebességkorlátozásoknak a sebesség felügyelete révén szerez érvényt, és a jelzéseknél automatikusan megállítja a vonatot "Vasúti átjáró": a vasút és valamely közlekedőút közötti, az infrastruktúra működtetője által elismert, a nagyközönség vagy egyes igénybe vevők számára nyitva álló szintbeni kereszteződés. A fogalom nem terjed ki az állomás peronjai közötti átjárókra, sem a vágányokon átvezető, kizárólag az alkalmazottak által használható átkelőkre "Közlekedőút": a közút, a magántulajdonban lévő út, az utca, a főközlekedési út, a gyalogosok és a kerékpárosok számára fenntartott út, valamint az emberek, állatok, járművek vagy gépek közlekedésére szolgáló egyéb út "Biztosított vasúti átjáró": olyan vasúti átjáró, amelyben az átjáró igénybe vevői a közeledő vonattal szemben védelemben részesülnek vagy a közeledő vonatról figyelmeztetést kapnak oly módon, hogy bizonyos eszközök vagy készülékek aktiválódnak, amikor a közúti igénybe vevő számára az átjárón való átkelés nem biztonságos Védelem fizikai eszközökkel: fél- vagy teljes sorompóval, kapuval Figyelmeztetés a vasúti átjáróban elhelyezett helyhez között készülékkel: látható jelzéssel: fénysorompóval, hangjelzéssel: csengővel, kürttel, dudával stb., fizikai eszközzel, például a közútba beépített bukkanó okozta rezgések útján A biztosított vasúti átjárók a következő osztályokba sorolhatók: "Vasúti átjáró automatikus közúti (felhasználó-oldali) védelemmel és/vagy figyelmeztető jelzéssel": olyan vasúti átjáró, amelyben az átjáróban működő védelmet és/vagy figyelmeztető jelzést a közeledő vonat aktiválja. Ezek a vasúti átjárók a következő osztályokba sorolhatók: automatikus közúti (felhasználó-oldali) figyelmeztető jelzéssel ellátott átjáró; automatikus közúti (felhasználó-oldali) védelemmel ellátott átjáró; automatikus közúti (felhasználó-oldali) figyelmeztető jelzéssel és védelemmel ellátott átjáró; automatikus közúti (felhasználó-oldali) figyelmeztető jelzéssel és védelemmel, továbbá vasútoldali védelemmel ellátott átjáró "Vasútoldali védelem": olyan jelző vagy más vonatbiztosító rendszer, amely a vonat továbbhaladását csak akkor engedi, ha a vasúti átjáró igénybevevő-oldali védelme aktiválva van és a vasúti átjáróban nem tartózkodik senki; a rendszer ez utóbbit kamerás megfigyelés útján és/vagy akadályfelismerő készülékkel állapítja meg "Vasúti átjáró kézi működtetésű igénybevevő-oldali védelemmel és/vagy figyelmeztető jelzéssel": olyan vasúti átjáró, amelyben az átjáróban működő védelem és/vagy figyelmeztető jelzés aktiválása kézi úton történik, és a vonat nem kap automatikusan külön jelzést arról, hogy a vasúti átjáróban működő védelem és/vagy figyelmeztető jelzés aktiválása megtörtént.

11 11. oldal Ezek a vasúti átjárók a következő osztályokba sorolhatók: kézi működtetésű igénybevevő-oldali figyelmeztető jelzéssel ellátott átjáró; kézi működtetésű igénybevevő-oldali védelemmel ellátott átjáró; kézi működtetésű igénybevevő-oldali figyelmeztető jelzéssel és védelemmel ellátott átjáró "Biztosítás nélküli vasúti átjáró": olyan vasúti átjáró, amelyben az átjáró igénybe vevői semmiféle figyelmeztető jelzést nem kapnak, sem védelemben nem részesülnek, amikor számukra az átjárón való átkelés nem biztonságos A biztonságirányításra vonatkozó mutatók "Ellenőrzés": olyan módszeres, független és dokumentált folyamat, amelynek célja auditinformációk gyűjtése, valamint az összegyűjtött információk tárgyilagos értékelése útján az auditkritériumok teljesülési fokának meghatározása Fogalommeghatározások a relatív mennyiségek viszonyítási alapjának felvételéhez "Vonatkilométer": egy vonat mozgása egy kilométer távolságon. Távolságként a ténylegesen megtett távolságot, ha ez rendelkezésre áll, egyébként pedig a kiindulási és a rendeltetési hely közötti standard hálózati távolságot kell figyelembe venni. Csak az adatszolgáltató ország saját területén megtett távolságot kell figyelembe venni "Utaskilométer": egy utas vasúti szállítása egy kilométer távolságon. Csak az adatszolgáltató ország saját területén megtett távolságot kell figyelembe venni "Vonalkilométer": a 2004/49/EK irányelv 2. cikke hatálya alá tartozó tagállami vasúthálózaton mért hossz kilométer mértékegységben. Többvágányú vonal esetében a kiindulási és a rendeltetési hely közötti távolságot csak egyszeresen kell figyelembe venni "Vágánykilométer": a 2004/49/EK irányelv 2. cikke hatálya alá tartozó tagállami vasúthálózaton mért hossz kilométer mértékegységben. Többvágányú vonal esetében mindegyik vágányt figyelembe kell venni.