MUNKAERŐ-PIAC. Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus

Átírás

1 MUNKAERŐ-PIAC Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus

2 A munkaerő-piac jellemzői A munkaerőpiac az emberi erőforrással történő gazdálkodás konkrét és közvetlen közege. Piac, de sajátos jellegzetességekkel bíró, tőke- és árupiacoktól eltérő vonásokat felmutató területe a gazdasági-társadalmi életnek. Dinamikus kategória KERESLET OLDAL Munkaerő-kereslet állások A gazdaság szereplői milyen létszámú és összetételű munkaerőt akarnak foglalkoztatni A vevő a munkáltató KÍNÁLAT OLDAL A munkaerő Az eladó a munkavállaló Túl kereslet kínálat

3

4 A munkaerő-piaci elméletek László Gy.(1996) nyomán az eltérések két területen ismerhetők fel: Alapvető eltérés minden mástól, hogy itt a munka, munkaerő és a munkaerőt hordozó ember piacát vizsgálhatjuk. Az adásvétel tárgya nem szakítható el az embertől, emiatt szubjektív és társadalmi tényezők befolyásolják a piaci helyzetet. Eleve nem tökéletes, korlátozott piacnak kell tekinteni, ahol a kereslet-kínálat alakító tényezői eltérnek a tiszta elméleti piaci modellektől. Más piacokhoz hasonlóan (de sajátos szempontok alapján) szegmentálódott piacról van szó, amiben a szereplők több részpiac elemei is lehetnek egyszerre. A legfontosabb eltérések: a) A munkaerő heterogén tulajdonságaival, b) a munka és a tőke korlátok közötti helyettesíthetőségével, c) korlátozott átláthatósággal, d) korlátozott mobilitással, e) a bérek korlátozott rugalmasságával, e) a résztvevők érdekegyeztetésével, f) állami beavatkozással terhelt, normál piaci viszonyoktól eltérő terület.

5 Elméletek a munkaerő-piacról A munkaerő-piac a szabad verseny körülményei között (G. Becker). Ortodox neoklasszikus modell. Profit maximálás bérmaximálás szándéka Nem magyarázza a munkanélküliséget (monopóliumok miatt van) bérkülönbségeket (emberi tőke eltérései miatt alakul ki) Működik, ha: aktív kapcsolat eladó és vevő között, több eladó és több vevő jelenléte, a termékpiacokra történő ki- és belépés egyszerűsége, az eladók és vevők tökéletes információi a termék és tényező piacok állapotáról, a tőke és a munkaerő tökéletes helyettesíthetősége, a homogén munkaerőminőség elfogadásával

6 Elméletek a munkaerő-piacról A duális-szegmentált munkaerő-piac elmélete és továbbfejlesztése (M. Piore, 1973). primer piac az intézményi beavatkozással védett, szervezett munkaerőpiac, stabil állásokkal, bérekkel. szekunder szektor nagyobb instabilitással, kisebb bérekkel. A szektorok közötti mozgás kicsi Piore, M. továbbfejleszti: Primer felső: diplomások, értelmiségiek, szakalkalmazottak ( középosztály ) Primer alsó: átmenet, deviszonylag stabil ( munkásosztály ) Szekunder: bizonytalan helyzettel ( szegénység szubkultúrája )

7 Elméletek a munkaerő-piacról A helyi munkaerőpiacok elmélete (László Gy.) A térbeliség és a szakmai kompetenciák alapján jelölhető ki a helyi munkaerőpiac objektív határa. A szakmák, végzettségek kongruenciája, az ingázás/lakhelyváltoztatás lehetősége, csak egy-egy példa arra, hogy a határok rugalmasak, a részpiacok hatást gyakorolhatnak egymásra. Területi elhelyezkedés, Megközelíthetőség, Szakmai végzettség Együttes figyelembevételükkel jelölhető ki a helyi munkaerőpiac határa

8 Az első vagy eredeti munkaerőpiac A munkaerőpiac ma már foglalkoztatáspolitikai szempontból is különböző szegmensekre, részpiacokra oszlik. Ezek megkülönböztetésére illesztettük A munkaerőpiac, vagyis a foglalkoztatás, az eladó-vevő (munkavállaló-munkaadó) kapcsolatrendszerének eredeti, a privát gazdaságban és a közszolgálatban mindenféle külön külső beavatkozás (támogatás) nélküli színtere mellé az első vagy elsődleges jelzőt. Az eredeti piacon csak a gazdaság (több-kevésbé korlátozás mentes) elvei érvényesülnek, ami maga után vonhat szociális feszültségeket. A növekvő munkanélküliség hatására a nemzeti foglalkoztatáspolitikák három eszközre koncentrálnak.

9 A nemzeti foglalkoztatáspolitikák eszközei (1.) Passzív eszközök A foglalkoztatáspolitika eszközrendszerének mindenütt részei az ún. passzív eszközök, elsősorban a munkanélküli segélyek, amelyek a munkanélküliek legalább átmeneti megélhetését biztosítják. (2.) Gondoskodó leépítés A vállalati szférával szemben elvárás és ennek támogatása, hogy amennyire csak lehet, késleltessék a leépítéseket, illetve ha ez elkerülhetetlenné válik, igyekezzenek gondoskodni az elbocsátottakról, segítve őket a minél előbbi elhelyezkedésben.

10 A nemzeti foglalkoztatáspolitikák eszközei (3.) Aktív eszközök alkalmazása A passzív eszközök nem jelent tartós megoldást és érdemi megoldást, mert csak a munkanélküliek megélhetésén segít, elhelyezkedésükön nem. Az EU és a hazai foglalkoztatáspolitika ezért helyezi előtérbe az aktív eszközöket, mert azokkal indukálni lehet a munkahelyteremtést, illetve elő lehet segíteni a foglalkoztathatóvá válást, mobilitást az első munkaerőpiacon. Ugyanakkor ennek hatásfoka is korlátozott, még így is fennmaradt a tömeges munkanélküliség.

11 A második munkaerőpiac Mivel az első piacon nem sikerült megfelelő eredményességgel fellépni, a nyugat-európai foglalkoztatáspolitika új megoldást talált azzal, hogy a munkaerőpiac fő áramlatán (vagyis az első piacon) kívül teremtett munkahelyeket. A második munkaerőpiac egy olyan gyűjtőfogalom, amelyik az első piacon kívüli, és egyúttal társadalmilag támogatott foglalkoztatást jelenti Ennek is különböző megoldásai alakultak ki, amelyet a második munkaerőpiac, illetve a harmadik szektor kategóriája fog át. A második munkaerőpiac alapvetően német modell, ez alakult ki korábban, a harmadik szektor pedig inkább francia eredetű.

12 A második munkaerőpiac jellemzői: A foglalkoztatási viszony társadalmi támogatás nélkül nem jönne létre, de a munkaviszony elemei, a munka- és társadalombiztosítási jog, kollektív szerződések által szabályozott a foglalkoztatás pótlólagos abban az értelemben, hogy az a reguláris (első piaci) munkahelyeket nem szorítja ki a foglalkoztatás időben korlátozott tartamú, meghatározott az alkalmazási kritériumok nem kizárólag piaci elveken nyugszanak, hanem sajátos munkaerő-piaci és szociálpolitikai célok szerint fogalmazódnak meg (tartós munkanélküliek, nehezen közvetíthetők).

13 Megoldási kísérletek a második munkaerőpiac szervezésére: (I.)Foglalkoztatási társaságok Első változataik az ún. ABS-Gesellschaften ( Gesellschaften zur Arbeitsförderung, Beschäftigung und Strukturentwicklung), 1991 közepétől Németország új szövetségi tartományaiban jöttek létre azzal a céllal, hogy a munkanélkülieket felszívják, és elősegítsék munkaerőpiaci reintegrációjukat, újra-elhelyezkedésüket. Társadalmi támogatással teremtett és tartott fenn munkahelyeket, az ABM program keretében, a szövetségi munkaügyi hivatal megtérítette a tarifális bérek min max. 70 (egyes esetekben 100) %-át. A keleti tartományokban ez pozitív eredményeket hozott, (mintegy 60 %-uk máshol el tudott helyezkedni), országos kiterjesztését viszont erősen vitatták. A modell lényege: Munka a szociális támogatás helyett, Dolgozni és tanulni. Feladata a szociális gondozás, munkaerőpiaci és képzési tanácsadás, a mobilitás elősegítése, olyan projektek kialakítása, amelyekből új vállalkozások hozhatók létre (kommunális munkák, építés, turizmus), országos és EU-források kiközvetítése stb.

14 Foglalkoztatási társaságok Előnye: azonnal teremthető foglalkoztatási viszony, kiválasztható az a célcsoport, amelyet ebbe be akarunk vonni kihagyva a piaci szelekciós mechanizmusokat és hatásokat, differenciálható a regionális és szektorális problémáknak megfelelően, rotációs lehetőséget kínál (a határozott idő miatt új és új csoportok vonhatók be) és ezzel megtöri a tartós munkanélküliséget Hátránya: nem jelent tartós megoldást, zavarja a munkaerőpiac működését. a szubvencionált munka nem piackonform, csökkenti a munkavállalók elhelyezkedési motivációját, korlátozza a strukturális átalakulást.

15 Megoldási kísérletek a második munkaerőpiac szervezésére: (II.) Közhasznú foglalkoztatás szervezése Ezt a munkát közhasznú (non-profit) szervezetek önkormányzatok, közhasznú célt ellátó intézmények szervezik a munkanélküliek számára, akik ennek keretében közösségi célokat ellátó munkát végeznek. Korlátai: csak átmeneti, többnyire alacsony presztizsű, alacsony díjazást biztosító munkákat képes biztosítani. nem ösztönöz munkavállalásra, a támogatott munka befejeztével nem sokkal nőnek az újra-elhelyezkedési esélyek. Az önkormányzatok gyakran nincsenek felkészülve ilyen munkák szervezésére, vagy a munkanélküliek számához viszonyítva egyébként is korlátozott az ilyen jellegű munkák köre.

16

17 Nevezéktani változások 2004-ig: jövedelempótló támogatás : rendszeres szociális segély : rendelkezésre állási támogatás (RÁT) : bérpótló juttatás : foglalkoztatást helyettesítő támogatás (FHT)

18 Megoldási kísérletek a második munkaerőpiac szervezésére: (III.) Tranzit-foglalkoztatás Filozófiájuk lényege az, hogy egy támogatott félpiaci, támogatásból és piaci bevételekből élő társaság felveszi a tartósan munkanélkülieket, határozott időre alkalmazza őket, ezalatt felkészíti a bevontakat arra, hogy egy év után már saját lábukra tudjanak állni, vagyis önálló vállalkozásba kezdjenek, vagy el tudjanak helyezkedni az első piacon. Átmeneti és közvetítő munkahely, amely ugyanakkor hidat akar verni a passzív munkanélküliség és az első piaci foglalkozás közé. Kevesebb ember számára képes csak megoldást kínálni, és nagyobb költségráfordítással, - de a munkaerőpiaci reintegrációt tekintve jobb esélyekkel.

19 Kísérletek tranzit-foglalkoztatás megvalósítására (1.)Szociál-ökonómiai üzem Az osztrák szociál-ökonómiai üzemek kettős elvre épülnek: A szociális elv: Az átmenetileg foglalkoztatott személyek felkészítése a szabad munkaerőpiacra. A börtönből kikerülők, fogyatékosok, szakmai képzésüket megszakítók és a hátrányos helyzetű nők, mint célcsoportok különleges igényei, tanulási és munkafeltételeinek megteremtése határozzák meg a szervezet struktúráit. A gazdasági elv: a működési költségek önálló kigazdálkodása termékeiknek és szolgáltatásaiknak a szabad piacon való eladásával. Az üzem szociális funkcióra létesült, de termel, gazdálkodik is, a hasznot pedig visszaforgatják az üzembe

20 (III.) Kísérletek tranzit-foglalkoztatás megvalósítására (2.) A dán termelő iskola Ennek lényege az, hogy a fiatalok csak szakmai tárgyakat tanulnak, azt is főleg a gyakorlatban rögtön kipróbálva, termelés közben. A program résztvevői ebből tudnak megélni, (és természetesen a munkaügyi központ által nyújtott támogatásból.

21 Munka fázisok A folyamat: A Munkaügyi Központ tanácsadója ide utalja az érintettet. 1. hónap: Próbahónap. Beilleszkedés a tevékenységi körbe, a tanácsadási szükséglet tisztázása hónap: Orientációs fázis. Tovább dolgozik az üzemben, közben belső képzésben vesz részt, személyiség- és szakmai fejlesztés hónap: Munkafázis. Teljesítmény-orientált munkavégzés + a képzés folytatása, a szakvizsga letétele, adósság törlesztése, a megállapodás szerinti célok teljesítése hónap: Munkakeresési fázis. Aktív álláskeresés, ennek érdekében egy nap közös tréning majd egyéni konzultáció, üzemi gyakorlat a leendő munkahelyen

22 A harmadik szektor A harmadik szektor (vagy szociális gazdaság) ugyancsak a munkaerőpiac fő áramlatán kívüli munkahely-teremtés, de a második gazdaságtól több lényeges ponton is eltér Eltérések: olyan helyi foglalkoztatási projekteket jelent, amelyek szociális, személyi, közösségi szolgáltatások, illetve egy-egy kisebb közösség számára hasznos tevékenységek ellátására irányulnak, amelyek speciális foglalkoztatási támogatások nélkül nem jönnének létre, úgy kíván munkavégzési lehetőséget biztosítani a munkaerőpiac hátrányos helyzetű csoportjainak (különösen a tartós munkanélkülieknek, alacsony iskolázottságúaknak), hogy támogatást nyújt a felkészüléshez, részben a vállalkozás induló beruházásaihoz, de ezt követően a helyi vállalkozás már önmaga meg kell hogy éljen,

23 A harmadik szektor, szociális gazdaság hatóköre nem korlátozódik a non-profit szektorra, hanem átfogja a jövedelemtermelő szektor egy részét is, azt, amelyik a köz érdekében tevékenykedik. (Környezetvédelem, a termelő infrastruktúra fejlesztése, a lakókörnyezet szépítése, falu- és városfelújítás, ifjúságvédelem, kulturális szolgáltatások, a tömegsport feltételeinek javítása stb.), sok esetben a harmadik út vízióját kelti a foglalkoztatásban és vidékfejlesztésben, mert artikulálja, aktivizálja a rejtett szükségleteket, és megpróbálja a helyi gazdaságban összeegyeztetni a szolgáltatások hatékonyabb nyújtását a nagyobb szolidaritással.

24 Szociális gazdaság A szociális gazdaság koncepcióját az EU Fehér Könyve vázolta fel, mint egyikét a XXI. századba vezető fejlődési utaknak. Lényege: a háztartások és egyének által igénybe vehető helyi szolgáltatások piaccá szervezése, amitől 3 millió munkahelyet remélnek öt év alatt. A Fehér Könyv példái: Személyi szolgáltatások: otthoni segítség idős és testileg vagy szellemileg fogyatékos embereknek; háztartási alkalmazotti munkák: főzés, mosás, vasalás, takarítás; gyermek-felügyelet; tanulási nehézségekkel küszködő fiatalok korrepetálása, a problémás fiatalok szabadidő- és sportprogramjainak szervezése; lakóházak őrzése, portaszolgálat; vidéki, vagy a városközpontoktól távol eső körzetekben boltok üzemeltetése; főzött étel, vásárolt áruk házhoz szállítása. Audiovizuális szolgáltatások, új információk és kommunikációs technikák bevezetése. Szabadidős és kulturális programok szervezése, hagyományőrzés.

25 Szociális gazdaság A környezet gondozása: elöregedett épületek felújítása, komfortosítása, őrzése; helyi közlekedés megszervezése, kényelmesebbé, gyakoribbá, elérhetőbbé tétele; cél-taxi járatok üzemeltetése vidéki településeken belül és között; szelektív hulladékgyűjtés, újrahasznosítás. Környezetvédelem: természetvédelmi területek gondozása; csatornázás, csatorna-tisztítás; minőségi standardok betartásának monitorozása; energiamegtakarító eljárások elterjesztése, különösen a háztartások körében.

26 A perifériára szorult szegmens aktivizálása Akik mindenből kimaradnak, azokat külön programokkal próbálják megérinteni. A munkanélkülit először is ki kell emelni az inaktivitásbeli, munkanélküli ellátásbeli passzivitásból ahhoz, hogy az első vagy második piacon való foglalkoztathatóság alapfeltételét meg tudjuk teremteni

27 A különböző szegmensek kapcsolata

28 A különböző szegmensek kapcsolata A második piac, a harmadik szektor azért jött létre, hogy az első piac működése nyomán fennmaradó foglalkoztatási feszültségeket oldja. A második piac és a harmadik szektor feltételezik, igénylik is azt, hogy legyen egy jól működő első piac. mert azok finanszírozási forrásait az első piacnak kell kitermelnie, mert minél jobban működik az első piac, annál kisebb (illetve könnyebben megvalósítható) feladat hárul a második piacra, harmadik szektorra Gyakran nehéz egyértelmű, merev határvonalat húzni az első és a többi piac között.