A szociális szövetkezetek Olaszországban

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A szociális szövetkezetek Olaszországban"

Borbála Ballané
5 évvel ezelőtt
Látták:

1 A szociális szövetkezetek Olaszországban és a CGM konzorcium tapasztalatai Szekszárd Október 18.

2 Szociális szövetkezetek Olaszországban A kezdet A szociális szövetkezetek Olaszországban a 70-es években jöttek létre. Az első törvényi szabályozása nov.8-án történt: 381/91 A szociális szövetkezetek célkitűzése az volt, hogy: a kiszolgálja a közösség azon általános érdekét, amely az emberi szükségletek kielégítésére és a polgárok szociális integrációjára irányul

3 381/91 törvény 1.fejezet állami természet magán Az elsődleges és másodlagos célok sorrendje megváltozik egy vállalkozáshoz képest: elsődleges cél A z összes szociális interlocutorsigényeinek kielégítése A társaság általános érdekeinek összecsiszolása Másodlagos cél Minden elérhető forrás tekintetében Tiszteletben kell tartani a Gazdaságos és hatékony elhelyezkedés elvet

4 Típusok a 381/91-es tv. alapján A-típus B-típus Szociális,egészségügyi és oktatási szolgáltatásokat végző szövetkezetek Használók : fogyatékkal élők, idősek, szellemi fogyatékkal élők, a szociálisan kirekesztettek, drogfüggők, gyermekek.. Integráció a munka világába: Olyan szövetkezetek, amelyek ált. felnőtteket támogatnak: a társadalomból kirekesztettek; hátrányos helyzetű személyek (drogfüggők, bűnözők, Fogyatékos személyek )

5 381/91 tv. 1. fejezet - Típusok operátorok/ munkavállalók/ tagok Piac A-típus mindenki (koherensen az adott tevékenységgel). Területek: Szociális, egészségügyi és oktatási B-típus 30% hátrányos helyzetű személy bármi

6 381/91 tv. 1. fejezet Szociális, mert tevékenységei szociális érdekeket elégítenek ki a Szociális szövetkezet b Szociális a produktív tevékenységek kivitelezési módjában

7 381/91 tv.- Tagok A tagok 3 típusát különböztetjük meg: 1. Dolgozó tagok gazdasági kompenzáció. (Hétköznapi értelemben vett, fizetett tagok). 2. Önkéntesek 3. Felhasználó tagok (a szociális szövetkezet szolgáltatásait és tevékenységeit felhasználók+ családjaik) + alapító tagok ( 52/92 tv., 4. fejezet) (aki tőkét ad (korlátozás nélkül) a szövetkezetnek, de nem vesz részt a szövetkezet tevékenységében; természetes és jogi személyek)

8 A szociális szövetkezetek Olaszországban Szociálisszövetkezetek Tagok Dolgozók Munkahely Önkéntesek Bevétel billió Ez a jelenség széles körben elterjedt az egész országban, de nem homogén módon. Source: ISTAT data 2005

9 Szociális szövetkezetek Olaszországban A-típusú szövetkezet: 59% B-típusú szövetkezet: 32,8 % Vegyes szövetkezetek 4,3 Konzorciumok: 3,9% A B-típusúak és a konzorciumok jobban elterjedtek Észak- Olaszországban; A déli régiókban inkább az A-típus a jellemző; Az ország középső területein pedig a vegyes-típus a jellemző. Source: ISTAT data 2005

10 Szociális szövetkezetek Olaszországban személy dolgozik szociális szövetkezetekben az alábbi felosztásban: fizetett humánerőforrás önkéntes 733 egyházi személyek Összevetve a 2003-as helyzettel, a szociális szövetkezetekben dolgozók száma 34.31%-kal nőtt. A nők71,2%-ban reprezentáltak, ha a teljes dolgozói létszámot nézzük, akkor 74% alkalmazott, 52,5% önkéntes. Source: ISTAT data 2005

11 Szociális szövetkezetek Olaszországban Az A-típusú szociális szövetkezetek a tevékenységi terület szerinti tagolásban az A-típusú szövetkezetek 59,1% -a a szociális gondozás területén tevékenykedik, ezt követi 21%-kal az oktatás és kutatás területe, majd a kultúra, a sport és a szórakozás 10.7 %-kal, végül az egészségügy 9%-kal A másodlagos specialitások terén láthatunk még jelentős különbségeket Source: ISTAT data 2005

12 Szociális szövetkezetek Olaszországban Munkahelyek a B-típusú szociális szövetkezetekben Hátrányos helyzetű emberek (27,8% -kal több, mint 2003-ban). A hátrányos helyzetű személyek létszáma 55,5% -a teljes munkaerőnek (magasabb, mint a törvény által előirányzott minimum 30% ). A hátrányos helyzetű személyek száma e szövetkezetekben 12. legjelentősebb a fogyatékos személyek (46,3%) és a drogfüggők reprezentáltsága(16%). Source: ISTAT data 2005

13 A szociális szövetkezetek Olaszországban A szociális szövetkezetek fejlődése Az új szükségletek nem kielégítettek Növekvő szükséglet a jobb minőségű életre A szociális és családi szerepek átalakulása A jóléti rendszer átalakulása A jólét helyi dimenziója külső szervezettel Történő szerződéskötés a szolgáltatásokra helyi programozás (328/00 tv.) A harmadik szektor fejlődése Nagyobb gazdasági és szociális jelentőség A védelmi formáktól a szolgáltatásokig termelés Az önkéntes szolgálattól a szociális vállalkozásokig

14 A szociális szövetkezetek Olaszországban Szociális szövetkezeti modellek Elhelyezkedés a megkülönböztetés alapja a szociális szövetkezet elhelyezkedése: Észak, Dél, Centrum Különböző szervezési és tulajdonosi jellemzőket determinálja a Méret alapja a bevétel nagysága, ez alapján megkülönböztetünk kicsi, közepes és nagy szövetkezeteket Önkéntesek közreműködés megkülönböztetünk olyan szervezeteket, amelyeknél nincs, és olyanokat amelyeknél jelentős a számuk Tagság alapja a stakeholder -ek jelenléte

15 Szociális szövetkezetek Konzorcium A szociális konzorcium fő célja, hogy ajánljon szolgáltatásokat, amelyek biztosítják a kellő szaktudást és a szövetkezeti tagok menedzsment tevékenységének fenntarthatóságát az alábbi területeken: o könyvelés és pénzügyi tanácsadás, o az adminisztrációs dokumentáció menedzselése, o képzés, o információ, o projekt-tervezés, o nyilvános pályázatokon való részvétel segítése, o a politikai stratégiák támogatása, o részvétel a nyilvános pályázatokon a szövetkezet tagjainak nevében. A leggyakoribb szolgáltatások: a nyilvános pályázatokon való részvétel segítése(74,6% konzorciumok), projekt-tervezés&koordináció(72,5%) a szövetkezetek közötti információ és tapasztalatcsere elősegítése(70,8%), a szövetkezeti image és az új szolgáltatások promótálása (67,6%). Source: ISTAT dara 2005

16 A szociális vállalkozások új törvényi szabályozása (L.D.155/2006) A szociális vállalkozás definíciója: bármilyen, állandó jelleggel és elsősorban gazdasági tevékenységet folytató magán szerveződés( pl.: társulások, alapítványok, szövetkezeti és nem szövetkezeti formák),amelyeknek célja a társadalmi szociális javak és szolgáltatások előállítása és kiosztása. A szociális vállalkozás nem korlátozza a termékeit és szolgáltatásait a tagjaira a gazdasági és a szociális szektor számára előállított szociális termékek és szolgáltatások (szociális segítségnyújtás, egészségügy, oktatás, környezeti és kulturális szektor, szociális turizmus,egyetemi oktatás, kutatási és kulturális szolgáltatások ), vagy a vállalkozás konkrét célja, a szervezetek integrációs célkitűzései (minimum 30% hátrányos helyzetű) (nyereség ) felosztásin tilalom: vállalkozások esetében is), Max. 5% azok részére, akik tőkét invesztáltak.

17 A szociális vállalkozásokról szóló új törvényi szabályozás (L.D.155/2006) A vezetők többségét a tagok közül kell kiválasztani. Függetlenség követelménye: sem a profit, sem a nyilvánosság oldaláról nem ellenőrizhetik a szociális vállalkozásokat. Elvárás a dolgozók részéről: információ átadás, konzultáció, részvétel, befolyásolási lehetőség a fontos döntésekben. Korlátolt felelősség, ha a tőke elér egy bizonyos értéket. Könyvelési és beszámolási szabályok, amelyeket a társasági jog szabályoz. A szociális egyensúly elvárása. Belső vagy külső auditorok.

18 A CGM Konzorcium struktúra szövetkezet szövetkezet szövetkezet Helyi konzorcium Helyi konzorcium Helyi konzorcium A szövetkezetek helyi konzorciumokba tömörülnek, a szerveződés területi alapon történik. A helyi konzorcium tagja lehet a nemzeti konzorciumnak, a CGM-nek

19 A CGM-konzorcium A CGM a legnagyobb hálózat az olasz szociális szövetkezetek között. Magában foglal 78 területi (megyei vagy nagyvárosi) konzorciumot, amelyek még magukba foglalnak szociális szövetkezetet az ország egész területén embert alkalmaznak, önkéntes végzi a tevékenységét, és a CGM összevont forgalma 1,1 milliárd euró. 4 alapító taggal jött létre.

20 CGM: küldetésünk és értékeink A küldetésünk: a CGM támogatja a szociális szövetkezetek fejlődését. segíti a harmadik szektor szervezeteit abban, hogy olyan szociális vállalatokká váljanak, amelyek különböző korú állampolgárokat alkalmaznak. Az értékeink: az ember középpontba helyezése. Etikus cselekvés. Gazdasági pluralizmus és demokrácia. Vállalkozói szellem. Aktív állampolgári részvétel.

21 A CGM fő célcsoportjai Fogyatékos emberek Gyermekek és kamaszok Hátrányos helyzetű személyek alkalmazása migráció, nemzetközi együttműködés Aktív munkapiaci politika Mentális sérültek Szociális turizmus

22 CGM- tevékenységi körök...és az alapító okirattal összhangban a CGM az alábbi tevékenységeket végzi: Szervezési tevékenység Tanulmányok és kutatások Tréningek Speciális és szervezési tanácsadás Illetve: Partnerkapcsolatok koordinálása a szociális szövetkezeti szektor és az állami szereplők (elsősorban Kormány és Minisztériumok) között Új kezdeményezések előmozdítása és ösztönzése a szociális szövetkezetek részére.

23 2005-ben a CGM úgy határozott, hogy létrehozza a társasági védjegyét, hogy megerősítse a tevékenységeket. Célkitűzése az volt, hogy a CGM által az elmúlt évtizeden felhalmozott tudást tovább gyarapítsa. Ezek a társaságok speciális és konszolidált tevékenységeket folytatnak vállalkozói politika szerint. Azaz: SZERZŐDÉSEK: munkahelyteremtés, főként a környezetvédelem területén CGM FINANSZÍROZÁS: finanszírozási társaság a csoporton belül TÁMOGATÓ KÖZÖSSÉGEK: problémás személyek (idősek, fogyatékosok, mentális sérültek) NÖVEKEDÉSI TERÜLETEK: oktatás (gyermekkor, kiskorúak, oktatás) FOGLALKOZTATÁS: munkaközvetítés, tanácsadás és tréning SZOLIDARITÁS: szociális vállalatok nemzetközivé tétele EMBERI KAPCSOLATOK: migráció OLASZORSZÁGI JÓLÉTI TÁRSADALOM: jóléti és szociális szolgáltatások nyújtása családok részére

24 Mi a social business az Európai Bizottság számára?

25 Milano Via Marco Aurelio, 8 tel Rome Palazzo della Cooperazione Via Torino, 146 Representation Bruxelles Square de Meeus 18 Pierluca.ghibelli@consorziocgm.it CONFCOOPERATIVE FEDERSOLIDARIETA

Hasonló dokumentumok

A szociális gazdaság létrejöttének okai

A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális, személyi és közösségi szolgáltatások iránti növekvő szükséglet Ezeknek az igényeknek az olcsó kielégíthetősége A nagy munkanélküliség, és a formális