Az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Kari Tanács március 28-i rendes ülésén meghozott határozatai Határozatok tára:

Átírás

1 Az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Kari Tanács március 28-i rendes ülésén meghozott határozatai Határozatok tára: 20/2017. (III.28.) KT. sz. határozat Dr. Lápossy Attila részmunkaidős tanársegédi alkalmazásáról az Alkotmányjogi Tanszéken 21/2017. (III.28.) KT. sz. határozat a jogász egységes osztatlan mesterképzési szak felülvizsgált nappali és levelező tagozatos tantervének elfogadásáról 22/2017. (III.28.) KT. sz. határozat a politikatudományok alapképzési szak felülvizsgált tantervének elfogadásáról 23/2017. (III.28.) KT. sz. határozat a politikatudomány mesterképzési szak felülvizsgált tantervének elfogadásáról 24/2017. (III.28.) KT. sz. határozat a kriminológia mesterképzési szak felülvizsgált tantervének elfogadásáról 25/2017. (III.28.) KT. sz. határozat a tantervi előfeltételek technikai jellegű módosításáról 26/2017. (III.28.) KT. sz. határozat a évi minőségpolitikai célok teljesüléséről és a évi minőségpolitikai célok elfogadásáról

2 Egyes érdemi határozatok, bejelentések és hozzászólások: Menyhárd Attila dékán előterjesztésére a megküldött napirendet a Kari Tanács 33 igen szavazattal, egyhangúlag elfogadta. 1) A Kari Tanács Menyhárd Attila dékán előterjesztésére, Székely László és Chronowski Nóra hozzászólásával 33 igen szavazattal, egyhangúlag meghozott 20/2017. (III.28.) KT. sz. határozatával támogatta Dr. Lápossy Attila részmunkaidős alkalmazását az Alkotmányjogi Tanszéken. 2) A Kari Tanács Somssich Réka dékánhelyettes előterjesztésére, rövid vezetői összefoglalójával és helyszínen ismertetett technikai módosító javaslataival 1 Nagy Marianna, Földi András és Lévay Miklós hozzászólásával 29 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett meghozott 21/2017. (III.28.) KT. sz. határozatával a jogász nappali és levelező tagozatos egységes osztatlan mesterképzési szak felülvizsgált tantervét elfogadta. 3) A Kari Tanács Somssich Réka dékánhelyettes előterjesztésére 31 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett meghozott 22/2017. (III.28.) KT. sz. határozatával a politikatudományok alapképzési szak felülvizsgált tantervét elfogadta. 4) A Kari Tanács Somssich Réka dékánhelyettes előterjesztésére 32 igen szavazattal, egyhangúlag meghozott 23/2017. (III.28.) KT. sz. határozatával a politikatudományi mesterképzési szak felülvizsgált tantervét elfogadta. 5) A Kari Tanács Somssich Réka dékánhelyettes előterjesztésére 32 igen szavazattal egyhangúlag meghozott 24/2017. (III.28.) KT. sz. határozatával a kriminológia mesterképzési szak felülvizsgált tantervét elfogadta. 6) A Kari Tanács 32 igen szavazattal egyhangúlag meghozott 25/2017. (III.28.) KT. sz. határozatával a tantervi előfeltételek technikai jellegű pontosítására felhatalmazta az oktatási és tanulmányi dékánhelyettest. Menyhárd Attila dékán megköszönte Somssich Réka dékánhelyettes és a Tantervi Bizottság áldozatos munkáját, illetve a Hallgatói Önkormányzat részvételét a tantervi felülvizsgálat folyamatában. 7) Menyhárd Attila dékán előterjesztésére 32 igen szavazattal egyhangúlag meghozott 26/2017. (III.28.) KT. sz. határozatával a évi minőségpolitikai célok teljesüléséről szóló előterjesztést jóváhagyta és elfogadta a évi minőségpolitikai célokat. (1. és 2. sz. melléklet) 1 Somssich Réka dékánhelyettes az előfeltételekre, illetve a levelező tagozatos képzés kriminológia tantárgy óraszámának kettőről egyre történő változtatására tett helyszíni módosító javaslatot.

3 8) Egyebek között Menyhárd Attila dékán felhívta a figyelmet a április 4-i rendkívüli, rektori pályázatot véleményező Kari Tanácsra, amely 13 órakor kezdődik; röviden szólt a várhatóan május közepétől induló, az Egyetem téri és a Kecskeméti utcai épületek ablakainak cseréjét jelentő energetikai korszerűsítés munkálatairól és felhívta a figyelmet az ezzel járó esetleges kellemetlenségekre. Budapest, március 28. dr. Kovács Norbert kari titkár Dr. Menyhárd Attila dékán a Kari Tanács elnöke

4 26/2017. (III.28.) KT. SZ. HATÁROZAT a évi minőségpolitikai célok teljesüléséről és a évi minőségpolitikai célok elfogadásáról az Állam- és Jogtudományi Karon A évi minőségpolitikai célok teljesüléséről szóló jelentés 1. sz. melléklet 1. A képzési programok megtervezése és elfogadása során a 2016-os év kiemelt célja a doktori képzések képzési struktúrájának átalakítása, a hagyományos értékek megtartása az új jogszabályi keretek között, hogy a megváltozott jogi környezetben továbbra is magas színvonalú doktori fokozatok kibocsátását biztosító képzést és tutorális felkészítést biztosítsunk a hallgatók számára. (ESG 1.2) Minőségpolitikai cél: teljesült 2016/2017. tanév szeptemberétől felmenő rendszerben vezette be a Kar a doktori képzés új rendjét, mely egyúttal új képzési terv bevezetését is jelentette. 2 Az új képzés megalapozásakor a évi CCVI. törvény következtében megváltozott képzési struktúrához való igazításon felül (2 + 2 féléves képzés, komplex vizsga), a képzési terv kialakítása során egyértelmű célkitűzésként jelent meg a évre meghatározott minőségpolitikai célkitűzés megvalósítása. Ennek egyik jele, hogy a jogász doktori képzésben a kötelező kurzusok összeállításakor a doktori képzés sajátosságaira tekintettel az elméleti felkészítés mellett nagy hangsúly helyeződik a módszertani oktatásra, felkészítésre. A változások markánsan az állam- és jogtudományi doktori programját érintették. A képzési struktúra kötelező elemeként jelent meg a Kutatásmódszertan (8 kredit, előadás), valamint nappali tagozaton Oktatói kompetenciák és feladatok a felsőoktatásban (8 kredit, szeminárium). A minőségpolitikai célkitűzéssel összhangban az új képzési tervek egyik célkitűzése volt, hogy az iskolarendszerű képzéstől a tutorális doktori képzés irányába mozduljunk el, ami sokkal inkább alkalmas az egyéni kutatómunkára való felkészítésre. Ugyanakkor ez a témavezető és a doktorandusz aktív együttműködését igényli. Ezt a célt szolgálják a képzési tervben a jogász doktori képzésben aktívan közreműködő tanszék által minden szemeszterben meghirdetendő ún. alternatív kutatószemináriumok. Ezek egyfajta olvasószemináriumot jelenthetnek, melyek felkészítik a doktoranduszokat a doktori képzés első ciklusa végén leteendő komplex 2 Az Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola állam- és jogtudományi doktori program új képzés tervét, valamint a kriminológia doktori program új képzési tervét a Doktori Tanács a 26/2016. (V.10.) TDT határozatával, a Politikatudományi Doktori Iskola új képzési tervét a 27/2016. (V.10.) TDT határozatával fogadta el, az Egyetemi Doktori Tanács május 13-i ülésén támogatta azokat, a Szenátus pedig május 23-i ülésén hagyta jóvá azokat, hatályosak szeptember 1-től.

5 vizsga szaktárgyára. Ezeknek a kutatószemináriumoknak a tematikáját, a kötelező és elvárt szakirodalmi listát a tanszékek állítják össze, és közlik a doktoranduszokkal. A Politikatudományi Doktori Iskola képzési tervében megőrizték a korábbi tematikus kurzusokat, de tekintettel a politikatudományi doktori képzésben résztvevők kis létszámára ez eddig is inkább tutorális jellegű volt. 2. A hallgatók előrehaladása, az előzetes tudás beszámítása sztenderdjén belül felülvizsgáljuk az ERASMUS hallgatók által teljesített kurzusok beszámítására vonatkozó gyakorlatunkat, és bővíteni kívánjuk az automatikusan elismerhető kurzusok körét. (ESG 1.3) A minőségpolitikai cél teljesült A felülvizsgált Erasmus ügyrend 2016 júniusában került bevezetésre. A felülvizsgálat szempontjairól a nemzetközi ügyekért felelős dékánhelyettes a Kari Tanács június 12-i ülésén adott tájékoztatást, melyet a Kari Tanács tudomásul vett. A módosítás következtében átláthatóbbá és kiszámíthatóbbá vált a kiutazás menete, valamint a külföldi tanulmányok itthoni képzésbe való beszámíttatása. Egyrészről bővült azon tárgyak listája, melyet külföldön sikeresen teljesített kurzusok alapján névegyezés esetén elismertethetőek, így például kifejezetten bekerültek ebbe a körbe a differenciált alternatív kurzusok, valamint hat újabb kötelező tárgy. Másrészről a kurzuselismertetés menete is egyszerűbbé vált: kizárólag akkor szükséges előzetes oktatói bírálatot kérni az adott tárgy esetében, ha az elnevezés alapján nem egyezik meg egyértelműen egy adott ÁJK-s kurzussal. Az ügyrend a hallgatók külföldi tanulmányok alatti kettős terhelését megakadályozva a kötelező szemináriumok és gyakorlatok teljesítését is szabályozza: a félév során további feladatok elvégzésére ezek esetében nincs szükség, a sikeres kollokviummal a szemináriumok/gyakorlatok is teljesítetté válnak. Ezen felül fontos előrelépés a hallgatók számára szervezett Erasmus vizsgaidőszak tanszékékkel való összehangolása, mely által könnyebben állítható a kiutazó hallgatók számára vizsgarendjük. 3. Rendszeressé kívánjuk tenni a vizsgaidőszakok eredményeinek és a lemorzsolódás okainak feltárását és értékelését a kari vezetés és a tanszékvezetők közreműködésével. (ESG 1.4) A minőségpolitikai cél részben teljesült. A lemorzsolódás megfékezése és ennek keretében elsősorban a vizsgaterhek csökkentése, optimalizálása amennyiben ez a tanterv keretein belül megoldható, a

6 tantervi felülvizsgálat céljai között is megjelent. Ennek keretében a javasolt felülvizsgált tanterv három tárgy esetében megszüntetné az alapvizsgát, egyes tárgyak esetében a kollokviumot évközi beszámolóra változtatná, a terhek egy részét a vizsgaidőszak helyett az évközi teljesítésekre helyezve. Az előfeltételek rendszere is átgondolásra kerül. A lemorzsolódással erősen érintett első évfolyamon az immár harmadik éve működő mentorprogram keretében az oktatómentorok és diákmentorok segíteni tudják a hallgatókat a vizsgaidőszakra, a vizsgákra való felkészülésre, segítenek a tapasztalatok kiértékelésében február 16-i ülésén a Tanszékvezetői Értekezlet az oktatási ügyekért felelős dékánhelyettes előterjesztésére részletesen értékelte az előző vizsgaidőszak eredményét. Az oktatási ügyekért felelős dékánhelyettes a vizsgaidőszakokban egyébként is folyamatosan figyelemmel kíséri a vizsgák alakulását és rendszeresen egyeztetést folytat azokkal a tanszékekkel, amelyek tárgyai esetében viszonylag magas a sikertelen vizsgák száma. Ezen felül, fontos előrelépés, hogy a Karon működő tanácsadó pszichológust 2016-tól teljes állásban foglalkoztatja már a Kar. 4. A tanulástámogatás rendszer fejlesztésében előkészítjük a következő tantervi módosítás számára a tanulásmódszertani kurzus, illetve oktatásmódszertani képzések tartalmi elmeit. (ESG 1.6) A minőségpolitikai cél részben teljesült. Az állam- és jogtudományi doktori képzésbe már 2015 szeptemberétől alternatív tárgyként, 2016 őszétől kötelező tárgyként bevezetésre került az oktatásmódszertan (oktatói kompetenciák és feladatok a felsőoktatásban elnevezésű tantárgy). A tárgy tematikája kidolgozásra került. Az első - alternatív tárgyként szerzett - tapasztalatok igen kedvezőek, különösen azért, mert a módszertani kérdéseket specifikusan a jogászképzéshez igazodva tárgyalja a kurzus. A politikatudományok BA szakon a tantervi felülvizsgálat keretében tervezett egy írásmódszertani kurzus bevezetése. Kifejezett tanulásmódszertani kurzus végül nem került kötelező kurzusként a felülvizsgált jogász nappali tantervi javaslatba. Egyelőre a tanulásmódszertani felkészítést a tantervi kereteken kívül, workshop formájában kívánjuk biztosítani tanácsadó pszichológus, illetve felsőbbéves hallgatók segítéségével. Ennek rendszere még kidolgozásra vár, jóllehet 2016 novemberében, decemberében a tanácsadó

7 pszichológus több csoportos foglalkozást hirdetett az ezt igénylő hallgatóknak. Ezen felül a tanulási készségeket fejlesztő oktatási tematikát alkalmazunk a Bevezetés a jogi adatbázisok kezelésébe, illetve Jogszociológia tárgyak oktatása során. Mindemellett az Igazságügyi Minisztérium által a Jogászképzés színvonalának emelését célzó támogatás keretében Karunk több olyan projektet indított, melyek a tanulásilletve oktatásmódszertani célkitűzéseket szolgálják. Valamennyi projekt május 31-én zárul. Ilyen az egyetemi jogászképzés komplex oktatásmódszertani fejlesztését célzó projekt, ami a kimeneti szemléletű jogász felsőoktatás oktatásmódszertani irányait, lehetőségeit kívánja feltérképezni, majd segédanyagokkal, módszertani útmutatókkal, tananyagokkal és több területen konkrét kurzusleírások és tananyagok kidolgozásával elősegíteni. Célja továbbá egy komplex szakmai kommunikációs (írásmódszertannal és prezentációs technikákkal foglalkozó) kurzus, és az ezekhez tartozó tananyag kidolgozása, kipróbálása és tanrendbe illesztése, emellett a karon működő oktatói mentorprogram keretében használható tanulásmódszertani (tanulási stílusok, stratégiák) képzés kidolgozása. A módszertani koordináció, általános kompetencia-fejlesztés után több területen párhuzamos oktatásfejlesztési munka folyik: egy elméletitársadalomtudományi, egy közjogi, egy civilisztikai és egy agrárjogi tárgy komplex kidolgozásával, illetve átalakításával. Szintén az Igazságügyi Minisztérium támogatásával valósul meg a kísérleti tudástérkép, melynek célja, hogy a jogászképzés tantárgyainak tartalmi elemeit vizsgálva rendszerezze az egyes tárgyak, a tantárgyi struktúrák, végső soron pedig a teljes jogászképzés tudásanyagát, annak kapcsolódási pontjait. A tudástérkép hálózatos formában fogja megmutatni a tantárgyak közötti főbb összetartozó szegmenseket. A tudástérkép hozzájárulhat ahhoz, hogy a hallgatók egyértelműen és célirányosan kapcsoljanak össze társadalmi helyzeteket és a rájuk adható eltérő jogágakban megjelenő válaszokat. Tudásuk koncentráltabb és gyakorlati szempontból jobban hasznosítható lehet. Az igazságügyi tárca támogatásával működő harmadik projekt szintén oktatásfejlesztési célú és in-house jogklinika megteremtését célozza. A projekt során sor kerül a hazai és kari tapasztalatok és igények áttekintésére, valamint a jogklinika modellek és jó gyakorlatok összehasonlító elemzésére. Az eredményekre támaszkodva a létrejön az inhouse jogklinika-program általános módszertani kézikönyve és klinikai mintaprogram kerül kidolgozásra, amelyet pilot program keretei között tesztelésre is kerül. Célként jelenik meg a pilot program keretei között egy jogklinika beindítása, a tapasztalatok becsatornázása a projektbe.

8 Végül az igazságügyi tárca által nyújtott támogatás keretében megtörtént a perbeszédek versenyekre való felkészítés intézményesítettségének előmozdítása, segédanyagok készítése. 5. A tanulástámogatás rendszer fejlesztésében az ELTE digitális stratégiája keretei között támogatjuk az e-tanulási környezetet biztosító moodle típusú keretrendszer kiépítését és használatát. A minőségpolitikai cél teljesült. Az Egyetemen 2016 októberében bevezetésre került a Neptunnal integrált Moodle e- learning rendszer. Karunkon kijelölésre került a kari LMS szakértő. Alapvető cél volt, hogy az ELTE Oktatási és Tehetséggondozási Iroda által központilag szervezett és kínált képzések mellett magunk is kínáljunk oktatóink számára olyan képzéseket, melyek kifejezetten a jogi oktatásra fókuszáltan mutatják be a moodle lehetőségeit, előnyeit. Ezért a 2016/17-es tanév szeptemberében három alkalommal került sor bevezető oktatásra a kari LMS szakértő közreműködésével (2016. szeptember 14., 15., 19. ). Ezen felül készítettünk egy, a moodle kurzusok létrehozásában segítséget nyújtó segédanyagot, ami a Kar valamennyi oktatójának megküldésre került. Az LMS szakértő rendszeresen tájékoztatja a kari oktatókat a moodle-t érintő fejleményekről, gyakorlati vonatkozásokról körlevél formájában és egyedi kérdésekben is rendelkezésre áll. Ezen felül az Egyetem által központilag szervezett e-learning kurzusok jelentőségére rendszeresen dékánhelyettesi körlevél formájában hívtuk fel oktatóink figyelmét. A moodle használat jelentőségének alátámasztása végett a Moodle a kar honlapjának nyitóoldalán gyorslinkként elérhető. 6. A képzési programok folyamatos nyomon követése és időszakos felülvizsgálata keretében az új KKK-k kereteinek kari tantervre alkalmazásával folytatódnak a tantervi felülvizsgálat előkészítő konzultációi, az kari vezetés irányításával, a tanszékvezetők, az oktatók és a hallgatók bevonásával. (ESG 1.9) A minőségpolitikai cél teljesült. A év egyik legnagyobb feladata volt a Kar által kínált képzési programok felülvizsgálata. Értelemszerűen a legszélesebb körű egyeztetést a jogász nappali és levelező mesterképzés igényelte. Erre vonatkozóan a tanszékek észrevételeit tartalmazó előterjesztést a Kari Tanács április 5-i ülése tárgyalta. A felülvizsgálat további ütemezése az új KKK kihirdetéséhez igazodott, amire 2016 augusztusában került sor. Ezt követően a Tantervi Bizottság 2016 októberétől kezdve rendszeresen ülésezett. A tantervi felülvizsgálat főbb irányairól szóló előterjesztést a Tanszékvezetői Értekezlet október 25-én tárgyalta. A Tantervi Bizottság munkája során a tanszéki javaslatokon, valamint a KKK követelményein felül figyelembe vette a Hallgatói Önkormányzat által készített javaslatcsomagot, valamint üléseire tanácskozási joggal meghívta a HÖK

9 képviselőjét. A Bizottság javaslatának megfogalmazásánál figyelemmel volt a MAB megállapításaira, elsősorban a szemináriumi oktatási forma növelésének tekintetében. 3 Ennek fényében tett javaslatot több tantárgy esetében az előadások számának csökkentésére és a szemináriumok növelésére, illetve egyes esetekben az előadások elhagyására általában. Több tárgy esetében bevezetésre kerülnének a tematikusan bontott előadások, ami szintén lehetővé teszi kisebb létszámmal működő minőségi oktatást. A korábbi differenciált alternatív tárgyak (új elnevezés szerint alapvető ismeretekhez kapcsolódó választható ismeretkörök) is szemináriumként és nem előadásként jelennének meg, ami egyrészt kötelező jelenlétet igényel, másrészt a várhatóan szélesebb kínálattal szintén lehetővé teszi a kisebb csoportos foglalkozásokat. Ez az oktatási forma a jogi képzés tekintetében egyébként is jobban alkalmas a KKKban jelölt képességek és kompetenciák fejlesztésére. A Tantervi Bizottság előterjesztését második olvasatban a Tanszékvezetői Értekezlet november 22-én tárgyalta. A köztes időben az oktatási dékánhelyettes rendszeresen konzultált a javasolt változtatásokkal érintett tanszékek vezetőivel. A felülvizsgálta nappali és levelező jogász tanterveket a Kari Tanács két olvasatban tárgyalja (2017. február 28, valamint március 28.). A Politikatudományok BA szakon egyes tárgyak esetében az előadások óraszámának csökkentése mellett szintén bevezetésre kerülnének szemináriumok, a Politikatudomány MA szakon pedig egyes előadások szemináriummá alakulnának. A KKK keretein belül, a tanterv módosítása nélkül átalakításra került a munkaügyi és társadalombiztosítási ügyintéző BA szak, amennyiben megújult az oktatói gárdája és a kötött ismeretkörökhöz kapcsolódó ismeretanyag. Ezt a képzést egy év kihagyás után 2017 őszétől ismét meghirdettük. Budapest, március 28. Dr. Menyhárd Attila s.k. dékán 3 A vonatkozó MAB észrevétel: A hallgatók létszámának csökkenése ellenére a tömegképzés gondjai a évi akkreditáció óta lényegesen nem enyhültek. Korábban már említettük, hogy a hallgatók részéről egyre nagyobb az igény a hagyományos nagyelőadások helyett a kiscsoportos oktatásra. A 2010-ben megkezdett tantervi reformban már megtették az első lépéseket ebben az irányban, de az elért eredmények még elég szerények. A tantárgyi struktúra átalakítása után a következő években az oktatási formák megújítására is szükség van.

10 2. sz. melléklet Minőségpolitikai célok meghatározása a évre 1. A felülvizsgált tantervek alapján az új KKK-khoz jobban igazodó, képességekre, készségekre és kimeneti követelményekre fókuszáló egységes tárgyleírási sémák kidolgozása és általánossá tétele (ESG 1.2.) 2. A nemzetközi felsőoktatási térben való megjelenéshez igazodva új, angol nyelvű szakirányú továbbképzések létesítése és indításának előkészítése (ESG 1.2.) 3. Az új jogász mesterképzési tanterv keretein belül idegen szaknyelvi kurzusok kidolgozása, indítása (ESG 1.3.) 4. A neptunnal integrált moodle rendszer tapasztalatainak értékelése, a hallgatói és oktatói moodle használat felmérése, kifejezetten a jogi oktatásra koncentráló, speciális moodle képzések szervezése (ESG 1.3.) 5. A mintatantervtől való lemaradás, illetve a lemorzsolódás okainak további feltárása, a vizsgaidőszakok eredményeinek rendszeres értékelése (ESG 1.4.) 6. Kifejezetten a jogászképzéshez igazodó oktatási formákhoz igazodó kompetenciák fejlesztéséhez szükséges módszerek kialakítása (ESG 1.5.) 7. Doktoranduszok külföldi kapcsolatépítésének, ismeretszerzésének támogatása (külföldi konferencia részvétel, tanulmányút, idegen nyelvű publikációk) (ESG 1.5.) 8. Tanulástámogató szolgáltatások fejlesztése a karon elsősorban az elsőéves hallgatók számára (ESG 1.6.) 9. A publikációs tevékenység ösztönzése, új jegyzetek, tudományos könyvek, kari kötetek megjelentetése Budapest, március 28. Dr. Menyhárd Attila s.k. dékán