2-3. témakör Közép-Ázsia országai, valamint a kaukázusi országok és Törökország

Átírás

1 2-3. témakör Közép-Ázsia országai, valamint a kaukázusi országok és Törökország előadás diái + kiegészítés (elsősorban Törökországgal) A világ természet- és társadalomföldrajza II. (TGBE0506) elmélet tanév

2

3

4

5

6 Közép-Ázsia országainak fontosabb jellemzői 2017-ben Ország Terület (km 2 ) Népességszám (fő) Népsűrűség (fő/km 2 ) Főváros Kazahsztán ,8 Asztana Kirgizisztán ,0 Biskek Tádzsikisztán ,2 Dusanbe Türkmenisztán ,0 Asgabat Üzbegisztán ,5 Taskent Közép-Ázsia összesen ,0 A Kaukázus országainak fontosabb jellemzői 2017-ben Ország Terület (km 2 ) Forrás: CIA, The World Factbook Népességszám (fő) Népsűrűség (fő/km 2 ) Főváros Azerbajdzsán ,0 Baki Grúzia ,7 Tbiliszi Örményország ,4 Jereván Kaukázus összesen ,4 Törökország ,1 Ankara

7 Forrás: CIA, The World Factbook Közép-Ázsia országainak demográfiai jellemzői 2017-ben Ország Népességnövekedés (ezrelék) 15 év alattiak aránya (%) 65 év felettiek aránya (%) A Kaukázus országainak demográfiai jellemzői 2017-ben Születéskor várható élettartam (év) Kazahsztán +10,4 25,9 7,7 71,1 Kirgizisztán +10,5 30,3 5,3 70,9 Tádzsikisztán +16,2 32,3 3,3 68,1 Türkmenisztán +11,2 25,8 4,7 70,4 Üzbegisztán +9,3 23,9 5,3 74,0 Magyarország -2,5 14,7 19,1 76,1 Ország Népességnövekedés (ezrelék) 15 év alattiak aránya (%) 65 év felettiek aránya (%) Születéskor várható élettartam (év) Azerbajdzsán +8,7 23,0 6,6 72,8 Grúzia -0,2 18,1 16,0 76,4 Örményország -2,1 18,9 11,3 74,9 Törökország +5,2 24,7 7,5 75,0

8 Demográfiai folyamatok A népességszám változása a posztszovjet térségben 1989 és 2018 között, % Forrás:

9

10 Demográfiai folyamatok Kazahsztán átalakuló etnikai viszonyai; 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% egyéb ukrán német orosz kazah 10% 0%

11

12 Demográfiai folyamatok Népességszám-változás: Jellemzően dinamikus, de mérséklődő népességnövekedés; Kaukázusi keresztény országokban inkább népességcsökkenés; Etnikai-vallási sajátságok örökölt problémák: Jelentős orosz kisebbség jelenléte; Növekvő létszámarányú államalkotó nemzetek; Megörökölt etnikai konfliktusok; Az iszlám előretörése demográfiai szempontból egyértelműen;

13

14

15

16 Térség-specifikus gazdasági nehézségek Közép-Ázsia országainak gazdasági jellemzői 2017-ben Ország GDP/fő (PPP) A Kaukázus országainak gazdasági jellemzői 2017-ben Forrás: CIA, The World Factbook Import (mrd USD) Export (mrd USD) Export/GDP (%) Kazahsztán ,9 49,3 30,7 Kirgizisztán ,3 1,8 24,7 Tádzsikisztán ,7 0,8 10,3 Türkmenisztán ,8 7,4 19,5 Üzbegisztán ,4 11,4 23,8 Magyarország ,3 98,7 64,8 Ország GDP/fő (PPP) Import (mrd USD) Export (mrd USD) Export/GDP (%) Azerbajdzsán ,7 15,7 38,6 Grúzia ,8 3,5 23,3 Örményország ,4 2,2 19,3 Törökország ,8 157,3 18,5

17 Térség-specifikus gazdasági nehézségek Közép-Ázsia országainak gazdasági szerkezete Ország GDP MEGOSZLÁSA FOGLALKOZTATOTTAK A Kaukázus országainak gazdasági szerkezete Forrás: CIA, The World Factbook MG IPAR SZOLG. MG IPAR SZOLG. Kazahsztán 4,8 34,4 60,8 18,1 20,4 61,6 Kirgizisztán 14,3 32,5 53,2 48,0 12,5 39,5 Tádzsikisztán 28,6 25,5 45,9 43,0 10,6 46,4 Türkmenisztán 7,5 44,9 47,7 48,2 14,0 37,8 Üzbegisztán 18,5 34,4 47,0 25,9 13,2 60,9 Magyarország 4,4 30,9 64,7 4,9 30,3 64,5 Ország GDP MEGOSZLÁSA FOGLALKOZTATOTTAK MG IPAR SZOLG. MG IPAR SZOLG. Azerbajdzsán 6,2 49,1 44,7 37,0 14,3 48,9 Grúzia 9,6 23,4 66,2 55,6 8,9 35,5 Örményország 17,7 27,8 54,5 36,3 17,0 46,7 Törökország 6,7 31,8 61,4 18,4 26,6 54,9

18 Kazahsztán exportjának alakulása 2016-ban

19 Türkmenisztán exportjának alakulása 2016-ban

20 Azerbajdzsán exportjának alakulása 2016-ban

21 Törökország exportjának alakulása 2016-ban

22 Közép-Ázsia mezőgazdasága: A szántóföldek, illetve rétek, legelők területe alapján vezető országok a Földön (2015) Ország Szántóföld (1000 ha) Ország Rét, legelő (1000 ha) 1. India Kína USA Ausztrália Oroszország USA Kína Brazília Brazília Kazahsztán Ausztrália Szaúd-Arábia Kanada Mongólia Argentína Argentína Nigéria Oroszország Ukrajna Dél-afrikai Közt Magyarország Magyarország 762 Föld összesen Föld összesen Forrás: World Bank 2018

23 Gyapot (2014) Gyapjú (2013) Búza (2016) Ország Mennyiség (Mt) Ország Mennyiség (Mt) Ország Mennyiség (t) India Kína USA Pakisztán Brazília Üzbegisztán Ausztrália Törökország Argentína Görögország Mexikó Burkina Faso Mali Türkmenisztán Mianmar Elefántcsontpart Tádzsikisztán Egyiptom Nigéria Benin Forrás: FAO Yearbook 2018 Kína Ausztrália Új-Zéland Egyesült Királyság Irán Marokkó Szudán Oroszország Törökország India Argentína Pakisztán Dél-afrikai Közt Türkmenisztán Kazahsztán Uruguay Üzbegisztán Indonézia Algéria Spanyolország Kína India Oroszország USA Kanada Franciaország Ukrajna Pakisztán Németország Ausztrália Törökország Argentína Kazahsztán Egyesült Királyság Irán Lengyelország Egyiptom Románia Olaszország Üzbegisztán

24

25

26 Térség-specifikus gazdasági nehézségek A poszt-szovjet térségek problémái: Egyoldalú és függő ágazati szerkezet hatalmas piacvesztés; Gazdasági elmaradottság nehezen oldható nehézségek (pl. mg.); Gazdasági és politikai függőség, köztes világpolitikai helyzet;

27 Térség-specifikus gazdasági nehézségek Közép-Ázsia országainak export-import partnerei Ország EXPORT IMPORT Kazahsztán Kína (13%); Oroszo. (11%) Oroszo. (31%); Kína (28%) Kirgizisztán Svájc (35%); Kazah. (16%) Kína (68%); Oroszo. (12%) Tádzsikisztán Kazah. (28%); Töröko. (20%) Kína (53%); Oroszo. (20%) Türkmenisztán Kína (71%); Töröko. (5%) Töröko. (26%); Oroszo. (12%) Üzbegisztán Svájc (29%); Kína (25%) Kína (22%); Oroszo. (22%) A Kaukázus országainak export-import partnerei Ország EXPORT IMPORT Azerbajdzsán Olaszo. (23%); Németo. (13%) Oroszo. (19%); Töröko. (16%) Grúzia Oroszo. (10%); Töröko. (9%) Töröko. (16%); Oroszo.-Kína (10%) Örményország Oroszo. (17%); Kína (13%) Oroszo. (36%); Németo. (7%) Törökország Németo. (10%); Nagy-Br. (7%) Kína-Németo. (12%); Oroszo. (7%) Forrás:

28 Térség-specifikus gazdasági nehézségek A poszt-szovjet térségek problémái: Egyoldalú és függő ágazati szerkezet hatalmas piacvesztés; Gazdasági elmaradottság nehezen oldható nehézségek (pl. mg.); Gazdasági és politikai függőség, köztes világpolitikai helyzet; Környezeti-ökológiai problémák.

29

30 A legnagyobb bizonyított kőszénkészletekkel rendelkező országok (2017) Bizonyított készletek Bizonyított készletek Ország (milliárd tonna) (az összes %-ában) 1. USA 250,9 24,2 2. Oroszország 160,4 15,5 3. Ausztrália 144,8 14,0 4. Kína 138,8 13,4 5. India 97,7 9,4 6. Németország 36,1 3,5 7. Ukrajna 34,4 3,3 8. Lengyelország 25,8 2,5 9. Kazahsztán 25,6 2,5 10. Indonézia 22,6 2,2 11. Törökország 11,4 1,1 12. Dél-afrikai Közt. 9,9 1,0 13. Új-Zéland 7,6 0,7 14. Szerbia 7,5 0,7 15. Brazília 6,6 0,6 Világ összesen 1 035,0 100,0 Forrás: BP Statistical Review of World Energy, 2018

31 A legnagyobb kőszén termelők, exportálók és importálók a világon Forrás: International Energy Agency

32 A legnagyobb bizonyított kőolajkészletekkel rendelkező országok (2017) Ország Bizonyított készletek (milliárd tonna) Bizonyított készletek (az összes %-ában) 1. Venezuela 47,3 17,9 2. Szaúd-Arábia 36,6 15,7 3. Kanada 27,2 10,0 4. Irán 21,6 9,3 5. Irak 20,1 8,8 6. Oroszország 14,5 6,3 7. Kuvait 14,0 6,0 8. Egyesült Arab Emírségek 13,0 5,8 9. Líbia 6,3 2,9 10. USA 6,0 2,9 11. Nigéria 5,1 2,2 12. Kazahsztán 3,9 1,8 13. Kína 3,5 1,5 14. Katar 2,6 1,5 15. Brazília 1,9 0,8 Világ összesen 239,3 100,0 Forrás: BP Statistical Review of World Energy, 2018

33 A legnagyobb kőolaj termelők, exportálók és importálók a világon Forrás: International Energy Agency

34 A legnagyobb bizonyított földgázkészletekkel rendelkező országok (2017) Ország Bizonyított készletek (1000 milliárd m 3 ) Bizonyított készletek (az összes %-ában) 1. Oroszország 35,0 18,1 2. Irán 33,2 17,2 3. Katar 24,9 12,9 4. Türkmenisztán 19,5 10,1 5. USA 8,7 4,5 6. Szaúd-Arábia 8,0 4,2 7. Venezuela 6,4 3,3 8. Egyesült Arab Emirátusok 5,9 3,1 9. Kína 5,5 2,8 10. Nigéria 5,2 2,7 11. Algéria 4,3 2,2 12. Ausztrália 3,6 1,9 13. Irak 3,5 1,8 14.Indonézia 2,9 1,5 15. Malajzia 2,7 1,4 Világ összesen 193,5 100,0 Forrás: BP Statistical Review of World Energy, 2018

35 A legnagyobb földgáz termelők, exportálók és importálók a világon Forrás: International Energy Agency

36 Gazdasági perspektívák Kazahsztán bányászati nagyhatalom szénhidrogének, kőszén, uránérc, krómérc, bauxit; Üzbegisztán Türkmenisztán: szénhidrogén-bányászat; A köztes-közvetítő szerep kiaknázása.

37 Törökország és a Kaukázus országainak társadalomföldrajzi jellemzői kiegészítés A térség etnikai és vallási viszonyai*: Törökországban a törökök aránya 70-75%, a legjelentősebb kisebbség a kurd népcsoport (mintegy 18-20%, 15 millió fő); - örmény genocídium az I. világháború alatt (1,5 millió halott); - a görög kisebbség lakosságcsere keretében távozott ; Azerbajdzsán: 90% azeri (70% síita és 30% szunnita muzulmán), örmények (Hegyi-Karabah), dagesztániak, grúzok, oroszok Örményország: 98% örmény, jezidik, oroszok, kurdok, görögök Grúzia: 84% grúz, azeriek (6,5%), örmények (5,7%), oroszok (1,5%), oszétok (Dél-Oszétia), abházok (Abházia), adzsárok (Adzsária) * zöld színnel a muszlimok, kék színnel sajátos vallási irányzat

38 Törökország és a Kaukázus országainak társadalomföldrajzi jellemzői kiegészítés Urbanizáció: Ország Városi lakosság (%) Vezető városok (2006) (népességszám, 1000 fő) Törökország 73 Isztambul (14000), Ankara (4700), Izmir (3000), Bursa (1900), Adana (1800), Gaziantep (1500), Konya (900), Antalya (700), Diyarbakir (650), Mersin (600), Kayseri (600), Eskisehir (520), Malatya (450), Erzurum (430), Sanliurfa (420), Samsun (370) Azerbajdzsán 55 Baki (2400), Gäncä (310), Sumqayit (270) Grúzia 54 Tbiliszi (1100), Kutaiszi (190), Rusztavi (120), Batumi (120) Örményország 63 Jereván (1100), Gyumri (150), Vanadzor (105) Forrás: Horváth G. Probáld F. Szabó P. 2008

39 Törökország és a Kaukázus országainak gazdasági jellemzői kiegészítés Törökország és a Kaukázus országainak mezőgazdasága: Törökország: Komoly kihívás a növekvő népesség élelmezése és az export biztosítása; A mezőgazdaságon belül domináns a növénytermesztés; Az éghajlati adottságokhoz idomuló termelési körzetek jöttek létre: a kontinentális Anatóliai-fennsíkon búza- (11.)* és árpatermesztés (8.); a csapadékos pontuszi-partvidéken kukorica, burgonya, dohány, rizs, citrusfélék, tea, mogyoró (a világtermelés ¾-e); a mediterrán éghajlatú partvidéken és Kelet-Trákiában napraforgó, olajfa, dohány, füge, mazsolaszőlő, gyapot és citrusfélék; Tekintélyes az állatállomány is; szarvasmarha-tenyésztés a Pontuszi-hegység és az Örmény-magasföld területén, Anatóliában főként juh- (8.) és kecsketartás jellemző. * Zárójelben a helyezés a világranglistán

40 Törökország és a Kaukázus országainak gazdasági jellemzői kiegészítés Törökország és a Kaukázus országainak mezőgazdasága: Azerbajdzsán: Öntözőrendszerek a sztyeppek művelése érdekében, a Kura- és Araksz-alföldön búza, árpa, kukorica, gyapot, dohány, dinnye; a Lenkoráni-alföldön szőlő, rizs, tea, gyümölcsök; alárendelt állattenyésztés; hegyvidéki transhumance pásztorkodás, kaszpi halászat; Örményország: Öntözőrendszerek, alacsonyabban szőlő, zöldség- és gyümölcstermesztés, magasabban búza és dohány, specializált állattartás, hegyvidéken juhtartás (gyapjú); Grúzia: a Rioni-síkságon citrusfélék, barack, teatermelés a Kuramedencében, alacsonyabb fennsíkokon burgonya, gabona, cukorrépa, napraforgó, dohány; Kahétia: bor; számottevő állatállomány.

41 Törökország és a Kaukázus országainak gazdasági jellemzői kiegészítés Törökország és a Kaukázus országainak ipara: Törökország; Sokféle ásványkincs krómérc, bórvegyületek termelése, bauxit (Toros), réz, ólom, cink (Pontuszi-partvidék), barnakőszén (Kütahya), kőolajtelepek (Batman) de kőolaj- és földgázimport (kőolajfinomító: Izmir, Mersin); Vízerőművek: Eufrátesz: Keban, Karakaya, Atatürk; egyéb folyók: Kizilirmak, Sakarya, Seyhan Adana; Nagy múltú kézműipar, vezető textil- és élelmiszeripar (Isztambul, Izmir, Izmit, Bursa, Adanai-alföld); dohányipar (Isztambul, Izmir, Samsun); vaskohászat (Karabük, Eregli); bauxitra települt timföldgyártás és alumíniumkohászat (Seydisehir); réz-, ólom- és cinkkohászat; járműgyártás (Eskisehir, Sivas, Adapazari); autógyártás (Isztambul, Bursa, Adana); hajógyártás (Isztambul, Izmir); katonai repülőgépgyártás (Kayseri); mezőgazdasági gépek (Ankara); hadiipar, szerszámgépgyártás (Kirikkale)

42 kiegészítés A vezető nyersvas-, acél- és alumíniumtermelő országok 2016-ban Ország Nyersvas (millió t) Ország Acél (millió t) Ország Alumínium (millió t) 1. Kína 698,2 1. Kína 807,6 1. Kína 31,87 2. Japán 80,2 2. Japán 104,8 2. Oroszország 3,56 3. India 63,7 3. India 95,5 3. Kanada 3,21 4. Oroszország 51,9 4. USA 78,5 4. India 2,72 5. Dél-Korea 46,3 5. Oroszország 70,5 5. Egyesült Arab Em. 2,50 6. Németország 27,3 6. Dél-Korea 68,6 6. Ausztrália 1,63 7. Brazília 26,0 7. Németország 42,1 7. Norvégia 1,22 8. Ukrajna 23,6 8. Törökország 33,2 8. Bahrein 0,97 9. USA 22,3 9. Brazília 31,3 9. Izland 0, Tajvan 14,9 10. Ukrajna 24,2 10. Szaúd-Arábia 0, Törökország 10, Olaszország 23, USA 0,82 Forrás: World Steel Organization. USGS Commodity Statistics and Information

43 Törökország és a Kaukázus országainak gazdasági jellemzői kiegészítés Törökország és a Kaukázus országainak ipara: Azerbajdzsán gazdaságának fő alapja és exportcikke a kőolajés földgáz (export 90%-a), ez a vegyipar és az energiagazdálkodás éltetője is. A 90-es években új lendület + kazah és türkmén olaj hajókon Baki olajfinomítóiba, emellett acél- és AL-ipar, gépgyártás, vegy- és textilipar; Grúzia kevés nyersanyag, mangánbányászat (Csiatura), faállomány, vízenergia (Rioni, Kura), elektrokohászat (Zesztafon), feketekőszén + import vasérc = kohászat (Rusztavi), élelmiszer-ipar tea-, bor-, szesz-, konzerv- és dohányipar, import nyersanyagra épülő vegyipar; Örményország különböző ércek (réz, molibdén, arany), kevés vízenergia, de van atomerőműve (Metzamor), fémipar hazai és import nyersanyagokra, villamosgép-gyártás, visszaszorult vegyipar, jelentős építőanyag-, könnyű- és élelmiszeripar, Jereván dominanciája (50-70%);

44 kiegészítés A legtöbb külföldi turistát fogadó és a nemzetközi turizmusból legtöbb bevételt szerző országok (2016), valamint a változás között Külföldi turista Ország Millió fő Változás % 1. Franciaország 82,6-2,2 2. USA 75,6-2,4 3. Spanyolország 75,6 +10,3 4. Kína 59,3 +4,2 5. Olaszország 52,4 +3,2 6. Nagy-Britannia 35,8 +4,0 7. Németország 35,6 +1,7 8. Mexikó 35,0 +8,9 9. Thaiföld 32,6 +8,9 10. Törökország 25,4 (39,5) -35,7 Nemzetközi turizmusból származó bevétel Ország Milliárd USD Változás % 1. USA 205,9 +0,3 2. Spanyolország 60,3 +7,1 3. Thaiföld 49,9 +14,7 4. Kína 44,4 +5,3 5. Franciaország 42,5-5,1 6. Olaszország 40,2 +2,3 7. Nagy-Britannia 39,6-1,4 8. Németország 37,4 +1,7 9. Hong Kong (Kína) 32,9-9,0 10. Ausztrália 32,4 +13,5 Forrás: World Tourism Organization (UNWTO)

45 kiegészítés A külföldi turisták által leglátogatottabb 10 város 2011-ben és 2016-ban: A külföldi turisták által leglátogatottabb 10 város Város Ország Millió fő 1. Párizs Franciaország 15,6 2. London Egyesült Királyság 15,2 3. Antalya Törökország 10,5 4. New York USA 10,3 5. Szingapúr Szingapúr 9,2 6. Kuala Lumpur Malajzia 9,0 7. Hongkong Kína 8,7 8. Dubai Egyesült Arab Em. 8,1 9. Isztambul Törökország 8,1 10. Bangkok Thaiföld 7,2 A külföldi turisták által leglátogatottabb 10 város Város Ország Millió fő 1. Bangkok Thaiföld 20,2 2. London Egyesült Királyság 20,0 3. Párizs Franciaország 16,1 4. Dubai Egyesült Arab Em. 16,0 5. Szingapúr Szingapúr 13,5 6. Tokió Japán 12,5 7. Szöul Dél-Korea 12,5 8. New York USA 12,4 9. Kuala Lumpur Malajzia 12,1 10. Hongkong Kína 9, Isztambul Törökország 9,2 Forrás: World Tourism Organization (UNWTO) és a MasterCard alapján

46 Közép-Ázsia társadalomföldrajzi jellemzői kiegészítés Urbanizáció Közép-Ázsiában: Ország Városi lakosság (%) Vezető városok (népességszám, 1000 fő) Kazahsztán Almati (1520); 2. Asztana (760); 3. Karaganda (450); 4. Csimkent (360); 5. Taraz (Dzsambul, 340); 6. Öszkemen (330); 7. Pavlodár (300); Kirgizisztán Biskek (860); 2. Os (238); Tádzsikisztán Dusanbe (820); Hudzsand (150); Türkmenisztán Asgabat (750); 2. Türkmenabat (203); Üzbegisztán Taskent (2250); 2. Namangán (380); 3. Szamarkand (360); 4. Andizsán (320); Forrás: Horváth G. - Probáld F. - Szabó P alapján frissítve

47 Közép-Ázsia társadalomföldrajzi jellemzői kiegészítés Urbanizáció Közép-Ázsiában: Sivatagos alföldek, medencék, valamint a hegylábak találkozásánál alakultak ki a legfontosabb városok (vásárvonal, oázis-, hágókapuvárosok) pl. Üzbegisztánban Taskent, Szamarkand, Buhara, Hiva, Kokand. Hagyományosan az egyik legsűrűbben lakott terület a Fergánai-medence - Fergána, Kokand, Andizsán, Namangan a központjai; Kazahsztánban az egykori orosz erődítményekből alakult ki a városhálózat jelentős része; 1950-es években a szűzföld-program új városok (Akmola, Akmolinszk, Celinográd), új főváros Almati helyett Asztana.

48 Közép-Ázsia országainak gazdasági jellemzői kiegészítés Közép-Ázsia mezőgazdasága: Kazahsztán jelentős agroökológiai potenciállal rendelkezik; óriási szántó- és gyepterületek (aszály veszély!); azonban a függetlenedés után jelentős visszaesés (állami szubvenciók megszűnése, erózió, porviharok, öntözés visszaszorulása, szikesedés, az agráriumot sújtó elvándorlás miatt); továbbra is jellemző nagyüzemi mg, nagyüzemi búza (13.) és árpa (15.) termesztés; a Szir-darja mentén öntözés (gyapot, rizs); az oázistérségben dinnye, szőlő, mérsékelt övi gyümölcsök, zöldségek; szarvasmarha- és juhállomány fontos (gyapjú 14.), azonban a nomád állattartás visszaszorulóban.

49 Közép-Ázsia országainak gazdasági jellemzői kiegészítés Közép-Ázsia mezőgazdasága: Üzbegisztánban szinte kizárólag öntözéses növénytermesztés; 11%-a művelt terület, de súlyos környezeti károk az Aral-tónál; egyik vezető gyapottermelő és exportáló a világon (6.); rizs, búza, kukorica, szőlő, mérsékelt övi gyümölcsök, zöldségek; juh- (karakül), selyemhernyó- (Fergánai-med.) (3.), ló-, tevetenyésztés; Türkmenisztánban csak oázisgazdálkodás: gyapot (14.), rizs, szőlő, gyümölcsök, burgonya, juh- (gyapjú 13.) és kecsketartás (kétpúpú teve); Kirgizisztán: árpa, burgonya, szőlő, gyapot, gyümölcsök és zöldségek, kiemelkedő juh- és kecsketartás, szarvasmarha, lótenyésztés; Tádzsikisztán: gyapot (17.), zöldség, gyümölcs, búza, kukorica, burgonya, juh, kecske, szarvasmarha, jak a földek állami tulajdonban vannak.

50 Közép-Ázsia országainak gazdasági jellemzői kiegészítés Közép-Ázsia ipara: Kazahsztán bányászati nagyhatalom; szénhidrogének aránya az exportból 40-45% kőolaj (Atirau) Oroszországon át és Kínába, valamint hazai petrolkémiai ipar számára, a földgáz főként hazai piacra, valamint a türkmén gáz tranzitszállítása; szénbányászat Karaganda (vaskohászat), Ekibasztuz (erőmű); vízerőmű az Irtisen Öszkemennél (atomipar, színesfémkohászat); vasérc (Rudnij), krómérc (3. Aktöbe), bauxit (8. Kazah-hátságon, Pavlodarban működik timföldgyár), rézérc (Ulu-tau, Balhas-tó mentén, feldolgozás Dzsezkazganban és Balhasban), ólomérc, foszforit (Kara-tau hegység, feldolgozás Csimkentben, Dzsambulban); hatalmas uránérc készletek (1., világkészlet 15%-a, a kitermelés 39%-a); nukleáris kutatás Szemipalatyinszkban (Szemej) erős szennyezés.

51 Közép-Ázsia országainak gazdasági jellemzői kiegészítés Közép-Ázsia ipara: Üzbegisztán: meghatározó ásványkincse a földgáz (Buhara, Gazli), de urán (7. Zaravsán), arany (9.), színesércek, foszforit és kálisó is; 85%-ban földgázon alapuló villamos áramtermelés, de vannak vízerőművei is; domináns színesfémkohászat (Almalik), vegyipar (Szamarkand, Csircsik), gyapotfeldolgozás (Buhara, Fergána, Taskent), tej- és húsipar, mezőgazdaságot és könnyűipart kiszolgáló gépgyártás (Taskent). Türkmenisztán: óriási kőolaj- és földgázkészletek (jelentős export az EU felé; feldolgozás (Türkmenbasi), kapcsolódó gépgyártás), nátrium- és magnéziumsók (Kara-Bogaz-öböl, Türkmenabat), műtrágyagyártás, cementipar, textil- (szőnyegek!) (Asgabat), bőr- és élelmiszeripar (Mari).

52 Közép-Ázsia országainak gazdasági jellemzői kiegészítés Közép-Ázsia ipara: Kirgizisztán: sokféle ásványkincs, kiemelhető az arany (Isszik-kul mellett Kuntor); vízenergia 90% fölött (Toktogul, Biskek); agrártermékek és ércek feldolgozása (Biskek, Os); Tádzsikisztán: sok ásványkincs, de csak az antimon bányászata, feldolgozása jelentős (7.); vízenergia-termelés (Nurek Vahs) kapcsolódó színesfém- és timföld-kohósítás; mezőgazdasági termékek feldolgozása (Dusanbe), műtrágyagyártás, építőanyag-ipar, egyoldalú, fejletlen iparszerkezet.