A turizmus nemzetközi szervezetei. Az EU prioritási területei

Átírás

1 A turizmus nemzetközi szervezetei Az EU prioritási területei

2 Tartalom I. Nemzetközi turisztikai szervezetek II. Az ENSZ Turisztikai Világszervezete I. Céljai, feladatai, Szervezeti felépítése II. Road to Recovery III. EU turizmusa IV. Az EU turizmus stratégiájának prioritási területei

3 A turizmus szektor Gazdaság dinamikusan fejlődő húzóágazata Termék fogyasztása annak előállítási helyén Interszektorális jelleg kormányzati irányítás szükséges Nemzeti irányítás mellett nemzetközi szervezetek a turizmus területén

4 Nemzetközi Turisztikai Egyezmények kiemelt területei A kétirányú turizmus fejlesztése A nemzeti turisztikai hivatalok munkájának segítése Kölcsönös beruházások segítése két nemzet között Kutatási eredmények, statisztikák, információk közzétételének támogatása Turisták biztonsága A nemzetközi turizmushoz kapcsolódó politikai együttműködések Rendszeres turisztikai konzultáció biztosítása A turisztikai oktatásból és képzésből származó előnyök felismerése

5 Nemzetközi szervezetek Nemzetközi Pénzügyi Társaság (IFC): magánvállalkozások befektetéseit támogatva elősegítse a gazdasági növekedést Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (IRDB): kormányzat számára támogatást nyújt a strukturális szerkezet javításához és az infrastruktúra fejlesztéséhez ENSZ szerveztek: a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO), a Egészségügyi Világszervezet (WHO), az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO). A Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD)

6 Utazási és Turisztikai Világtanács Alapítás: 1991 (WTTC) Központja: London, Egyesült Királyság Magánszektor (tagjai: szállodaláncok, légitársaságok, vasúttársaságok, hitelkártyacégek, autókölcsönzők és utazásszervezők képviselői) Célja: felhívni a világ kormányainak figyelmét az ágazat fontosságára, elősegítse a turizmus piacának terjeszkedését Az idegenforgalmi szektor lobbycsoportja Terrorizmus elleni harc Küldetése: utazás szabadsága, politikák a

7 A Turisztikai Világszervezet Az ENSZ kormányközi szervezete Története: 1924/5: Hivatalos Turista Propaganda Szervezetek Nemzetközi Szövetsége (14 európai ország), cél: a turisztikai propagandával kapcsolatos információcsere megszervezése a propagandaanyagok exportja/importja a vámkedvezmények (vámmentesség) elérésére a nemzetközi turistaáramlást akadályozó formalitások enyhítése II. vh. után: Hivatalos Turista Szervezetek Nemzetközi Szövetségeként (IUOTO): nemkormányzati szervezet, melyet magán-és közszférabeli szervezetek alkottak

8 IUOTO kormányközi szervezetté alakítása Turisztikai Világszervezet, 1974-ben ratifikálták Világszinten foglalkozik a turizmussal kapcsolatos ügyekkel, együttműködik az ENSZ többi szervezetével 2005-ben UN előtag Központ: Madrid, Spanyolország Tagjai: teljes jogú tag (tagországok) 7 társult tag 400 kültag (UNWTO Business Council, UNWTO Destination Council)

9 UNWTO feladatai segíteni a tagországokat, a turisztikai desztinációkat és a turisztikai vállalkozásokat, hogy maximalizálják a turizmus pozitív gazdasági, társadalmi és kulturális hatásait Statisztikák, elemzések és előrejelzések az ENSZ Fejlesztési Programjának (UNDP) végrehajtó szervezete, közreműködik a turisztikai tervezésben, tanácsadás a turizmuspolitikák és gyakorlatok összhangjához az oktatás és képzés támogatása felhívni a figyelmet a turisták kapcsolatára a fizikai/természeti és társadalmi környezettel, fenntartható fejlődés definiálása

10 Az UNWTO szervezeti felépítése Az UNWTO testületei: Közgyűlés Végrehajtó Tanács Titkárság A szervezet munkája regionális és szakbizottságokban Legmagasabb fórum a Közgyűlés (2 évente) Az ülések között a Végrehajtó Tanács dönt (24 tag régiók szerint, EU 8 tag)

11 A Közgyűlés A Szervezet legfőbb szerve A Közgyűlés kétévente tartja rendes ülésszakát, Teljes jogú és társult tagok max. 5-5 küldöttel Feladatai: o a közgyűlés elnökének és alelnökének megválasztása o a Tanács tagjainak megválasztása o a Főtitkár kinevezése o a Szervezet pénzügyi politikájának ellenőrzése, a költségvetés megvizsgálása és jóváhagyása o technikai és regionális szerveknek létrehozása, amelyekre szükség van o A kormányokkal és nemzetközi szervezetekkel,

12 A Végrehajtó Tanács A Tanács teljes jogú tagokból tevődik össze (az igazságos és egyenlő földrajzi eloszlás biztosítása) Tagjainak megbízatása négy évre szól Legalább évente kétszer ülésezik. Feladatai: javaslatok előterjesztése a Közgyűlésnek jelentések és ajánlások előterjesztése a Közgyűlésnek a Szervezet pénzügyi elszámolásaira és költségvetési előirányzataira vonatkozólag A Közgyűlés ülésszakai közötti időszakokban a Tanács hozza meg a szükségessé váló adminisztratív és technikai döntéseket

13 A Titkárság A Főtitkár, valamint a Szervezet működtetéséhez szükséges személyzet alkotja A Főtitkárt a Tanács ajánlására a Közgyűlés választja kétharmados többségével, négy esztendős időszakra. A Főtitkár beszámolással tartozik a Közgyűlésnek és a Tanácsnak. Végrehajtó szerv Jelentési kötelezettség a Szervezet tevékenységéről, pénzügyi elszámolásairól és az általános munkaprogramtervezetről, valamint a költségvetési előirányzatáról. Feladatuk teljesítése során a Főtitkár és a személyzet nem kér és nem fogad el utasítást semmiféle, a Szervezeten kívül álló semmilyen kormánytól vagy más hatóságtól.

14 Roadmap to Recovery T20 Miniszteri Találkozó A turizmus jelentősége válságból való kilábalás és a zöldebb, fenntarthatóbb gazdaság (Green Economy) kialakítása során a munkahelyteremtés a köz-és magánszféra együttműködése, partnerségi viszonya az innováció szerepe a turizmusban a regionális és interregionális együttműködések az adócsökkentés jelentősége a turisztikai promóciók jelentőségének, számának növelése válasz a klímaváltozásra az infrastuktúra fejlesztése a zöld turizmus népszerűsítése

15 Európai Turisztikai Bizottság (ETC) Székhely Brüsszel 38 tagország nemzeti turisztikai szervezete (NTOs) Célja: vonzó, pozitív kép kialakítása Európáról Európa mint turisztikai desztináció promóciója a tengerentúli küldőpiacokon Segíteni a nemzeti turisztikai szervezeteket a tapasztalatcserében Információnyújtás minőségének fejlesztése a turisztikai partnerek és a fogyasztók számára

16 EU turizmusa/helyünk a világban

17

18

19 Turizmus bevételei egyenlőtlenül oszlanak el!!!!

20 Ma Európa a legfontosabb turizmusgeneráló régió és egyben a legfontosabb desztináció is!!!!!

21 Turisztikai nagyrégiók A világ legnagyobb turizmusgeneráló régiói Forrás: ROSEMARY B pp. 180.

22 A WTO által kialakított turisztikai nagyrégiók Forrás: ROSEMARY B pp. 184.

23 A világ centrum-periférián alapuló turisztikai nagyrégiói Forrás: ROSEMARY B pp. 184.

24 WTO adatai alapján 2013, 2016 legkedveltebb turistacélpontjai

25

26

27

28 Beutazások szubrégiók szerint

29 10 legjelentősebb desztináció 1. Notre-Dame, Párizs, Franciaország (évi 12 millió látogató) 2. Kínai nagy fal, Kína (évi 9 millió látogató) 3. Sydney Operaház, Sydney, Ausztrália (7,4 millió látogató évente) 4. Eiffel-torony, Párizs, Franciaország (6,7 millió látogató évente) 5. Lincoln Memorial, Washington D.C., USA (évi 6 millió látogató)

30 10 legjelentősebb desztináció 6. Colosseum, Róma, Olaszország (5,11 millió látogató évente) 7. Szabadság-szobor, New York, USA (évi 4,24 millió látogató) 8. Alhambra, Granada, Spanyolország (évi több mint 3 millió látogató) 9. Gízai Piramisok, Kairó, Egyiptom (évi 3 millió látogató) 10. Taj Mahal, Agra, India (évi 2,5 millió látogató)

31 Az Európai Unió turizmusfejlesztési stratégiája fejleszteni az európai turisztikai szolgáltatások minőségét, termékfejlesztés és a piaci igényeket figyelembe vevő oktatás-képzés az Eu-s turisztikai termékek iránti kereslet növelése az utasok biztonságának és védelmének növelése turisztikai vállalkozási környezet fejlesztése a turisztikai tevékenység diverzifikálásának ösztönzése az ágazat versenyképességének és jövedelmezőségének növelésén keresztül ösztönözni a turizmus fenntartható módon

32 a/etudes/idan/2015/568343/eprs_i DA(2015)568343_EN.pdf

33 EUROPE, THE WORLD S No 1 TOURIST DESTINATION Európa, a világ első számú turisztikai célpontja az európai turizmus új politikai kerete (2010) Kihívások az Európai turizmus számára: Keresletcsökkenés, okai: gazdasági válság, vulkánkitörés Demográfiai trendek: elöregedő társadalom, fogyatékkal élő turisták Klímaváltozás; biodiverzitás, kulturális örökségek veszélyeztetése a tömegturizmus által Információs és kommunikációs (IT) technológiák fejlődése Turisztikai vállalkozás KKV finanszírozási problémák Szezonalitás

34 A stratégia 4 prioritási területe 1. Az európai idegenforgalmi ágazat versenyképességének javítása 2. Fenntartható, felelős és a minőségre összpontosító idegenforgalom fejlesztésének támogatása 3. A fenntartható és vonzó turisztikai célpontok együtteseként ismert Európa-kép megszilárdítása 4. Az európai turizmus uniós szakpolitikákba és pénzügyi eszközökbe történő integrálásának elősegítése

35 1. Az európai idegenforgalmi ágazat versenyképességének javítása Európai turisztikai kínálat diverzifikálása, kulturális turizmus Európa kulturális fővárosa Európai Örökség címke, Európai Örökség Napja, Európai Unió Kulturális Örökség Díja Innováció növelése Az idegenforgalmi idény megnyújtása (fiatalok, idősek, fogyatékkal élők főszezonon kívül) A turizmussal kapcsolatos társadalmigazdasági ismeretek fejlesztése 8kutatási tevékenység összehangolása)

36 2. Fenntartható, felelős és a minőségre összpontosító idegenforgalom fejlesztésének támogatása Tiszta környezeti menedzsment kialakítása Hitelesített környezetvédelmi vezetési rendszer (EMAS) Kiemelt Európai Úticélok (EDEN) fenntartható irányítási mutatók Minőségi turizmus címke létrehozása charta elfogadása, amelyben rögzítik a fenntartható és felelős idegenforgalom kritériumait

37 3. A fenntartható és vonzó turisztikai célpontok együtteseként ismert Európa-kép megszilárdítása Európa-márkanév létrehozása a visiteurope.com Megerősített együttműködés a nemzeti szervezetekkel és az európai idegenforgalmi ágazattal

38 4. Az európai turizmus uniós szakpolitikákba és pénzügyi eszközökbe történő integrálásának elősegítése Idegenforgalom szoros kapcsolata más politikákkal A turizmust érintő politikák integrációja és koordinációja Közlekedési politika Versenypolitika Belső piac Adózás Fogyasztóvédelem Környezetvédelem Foglalkoztatás és oktatás Kulturális, vallási és vidékfejlesztési politika

39 Az európai turizmus minőségi alapelveiről 2014, Európai Bizottság, tanácsi ajánlási javaslat Cél: a turisztikai szolgáltatások minőségének emelése és a fogyasztói bizalom erősítése a turisztikai minőségtanúsító rendszerek európai védjegyének létrehozása, amely a turisztikai termékek terén a fogyasztók bizalmának és biztonságának növelésére, valamint olyan idegenforgalmi szakemberek jutalmazására szolgál, akik következetes és hozzáértő módon törekszenek az idegenforgalmi szolgáltatások minőségének javítására és az ügyfelek elégedettségére. AZ EURÓPAI TURIZMUS MINŐSÉGI ALAPELVEI: A munkavállalók képzésének biztosítása

40 A Bizottság által az idegenforgalom területén indított legfőbb kezdeményezések és célkitűzések EDEN CALYPSO Szeniorturizmus Fenntartható turizmus Idegenforgalom és hozzáférhetőség mindenki számára Kulturális turizmus Európai Kulturális Útvonalak EuroVelo kerékpárút-hálózat