Esztétika MA sillabusz

Átírás

1 ELTE BTK Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet Esztétika MA sillabusz a felvehető előadások és szemináriumok ismertetője irodalomjegyzékkel 2016/2017. I. félév

2 BMA-ESZD-110 Papp Zoltán: Magyar nyelvű szakszövegolvasás G, 2ó Időpont: kedd 16:30-18:00 MUK 42. A félév során egy vagy több, közösen (az első órán) meghatározandó elméleti szöveget fogunk venni, a feldolgozás történhet referátumok és esetleg korreferátumok formájában is. BMA-ESZD ; BMA-ESZD Nemes Zoltán Márió: Német nyelvű szakszövegolvasás: Dekadencia, degeneráció, esztétika G, 2ó Időpont: hétfő 10:30-12:00 MUK 34. ÉS BMA-ESZD Nemes Z. Márió: Dekadencia, degeneráció, esztétika G, 2ó Időpont: hétfő MUK 34. A kurzus a dekadencia és a degeneráció fogalmait kultúra- és esztétikatörténeti kontextusban vizsgálja. Mindkét fogalom az élet és kultúra közti konfliktus fin-desiѐcle diskurzusában válik jelentésessé. A dekadencia kulturális, a degeneráció (szociál)biológiai síkon jelöli azt a pánikhangulatot, mely az értékek átértékelésének és a humanista Embereszmény megbomlásának a tapasztalatából táplálkozik. A kurzus során irodalmi és filozófiai szövegek segítségével próbáljuk értelmezni, hogy milyen esztétika fordulatok, alakváltások és metamorfózisok kísérik a dekadens attitűd megjelenését, illetve milyen ideológiai kirekesztések járnak együtt a degeneráció antropológiai stigmájával. Válogatás a kurzus során olvasott szövegekből: Friedrich Nietzsche: Richard Wagner Bayreuthban, fordította Zoltai Dénes in: Friedrich Nietzsche: Korszerűtlen elmélkedések, Atlantisz, 2004, Gustave Flaubert: Szalambó, fordította Bartócz Ilona, in: Gustave Flaubert: Szalambó Elbeszélések, Európa, 1967, Joris-Karl Huysmans: A különc, fordította Kosztolányi Dezső, Lazi, Szeged, Émil Zola: Állat az emberben, fordította Antal László, Európa, Michel Houellebecq: Behódolás, fordította Tótfalusi Ágnes, Magvető, Oscar Wilde: Dorian Gray arcképe, fordította Kosztolányi Dezső, Ulpius-ház, Budapest, BMA-ESZD-120 Somlyó Bálint Angol nyelvű szakszövegolvasás G, 2ó Időpont: hétfő 13:30-15:00 MUK 42. A félév célja némi idegennyelvű szövegolvasói rutin kialakítása. Az órák természetesen szemináriumi keretek között folynak, közös szövegértelmezéssel és 1

3 fordítással. Előzetesen kiadott szövegeket fogunk olvasni és megbeszélni a szövegváltozatokat és a lehetséges fordítási lehetőségeket is. Az olvasandó szövegről az első órán egyeztetünk, magam lehetőleg modern, szakirodalom-jellegű szövegre szavaznék (mondjuk Bernstein: The Fate of Art vagy Caputo: Radical hermeneutics),első körben ezzel elkerülve a történeti szövegek problémáit, de nyitott vagyok minden, az első órán felmerülő ötletre is, ha valakinek valamilyen kedvenc javaslata lenne. A félévi jegy feltétele az aktív órai munka, alapja pedig egy rövid, írásban benyújtott önálló fordítás az együtt olvasott szöveg közösen nem taglalt részéből, szükség esetén beszámolószerű helybeni szövegolvasással és értelmezéssel kiegészítve. BMA-ESZD-130 Csuka Botond: Magyar nyelvű szakszövegírás ( idegennyelvű összehasonlító elemzés) G, 2ó Időpont: hétfő 18:00-19:30 MUK 42. A kurzus célja továbbfejleszteni azokat a képességeket, melyek nélkülözhetetlenek az akadémia világában megkövetelt szövegtípusok előállításához, legyen szó tudományos szaktanulmányról, rövid és hosszú absztraktról vagy tudományos kritikáról. Az academic writingról szóló metaszövegek valamint különféle szövegpéldák kritikai vizsgálata mentén a kurzus az akadémiai szövegek formai, nyelvi és stilisztikai követelményeinek tisztázásán túl segítséget kíván nyújtani világos, kreatív és jól strukturált érvelések megalkotásában is. Minthogy a tudomány lingua francája napjainkban egyértelműen az angol, alapvetően az angolszász szöveghagyomány felé tájékozódik a kurzus. A hallgatók a félév során elsajátított képességekről és ismeretekről egy, az általuk választott témában megírt és a félév végéig leadott dolgozatban adnak számot. A jegyszerzés követelményei: aktív órai munka, rövid és hosszú absztrakt angol nyelven (50%), a félév végére beadott szemináriumi dolgozat (50%). BMA-ESZD-140 Károlyi Csaba: Magyar nyelvű kritikaírás G, 2ó Időpont: kedd :00 MUK. 40. A kurzus célja: ismerkedés a napi és hetilapokba való rövid könyvkritikák írásával. A recenzióírást csak a gyakorlatban lehet megtanulni, ezért az órákat a következő rend szerint képzelem el: az első alkalommal megadok kb mostanában megjelent könyvet (kortárs magyar szépirodalmi köteteket), ezek közül minden résztvevőnek választania kell egyet, és 4 flekkes (6000 karakteres) bírálatot kell írnia róla. Az órák az elkészült szövegek megbeszélésére épülnek, lehetőleg úgy, hogy egy-egy alkalommal két, ugyanarról a témáról szóló kritikát beszélünk meg. A recenzensek felolvassák, amit írtak, a többiek előtt fénymásolatban ott a szöveg, és az órán azzal foglalkozunk, hogy elemezzük, kritizáljuk az elkészült kritikát (ehhez nyilván szükséges elolvasni azt a művet, melyről a kritika szól). Az első két órán általános bevezetőt tartok, utána 2-2 hétig foglalkozunk egy könyvvel. Tehát a félév során kb. 6 művet kell elolvasni. Jegyet adni csak a megírt kritikára tudok, aki nem olvassa fel a félév során, annak az utolsó előtti órára kell beadnia a magáét. 2

4 BMA-ESZD-210:3 Papp Zoltán: Az esztétika alapproblémái 2. K, 2ó Időpont: kedd 18:00-19:30 MUK 42. A félév témája egyetlen klasszikus szöveg, Lukács György Heidelbergi esztétikája, de adott esetben hozzávehetjük A regény elméletét is. BMA-ESZD-210:7 Bacsó Béla: Az esztétika alapproblémái 1.. K, 2ó Időpont: kedd 10:30-12:00 MUK 42. A félév során azzal a kérdéssel kívánok foglalkozni, hogy az esztétikai gondolkodást miként érinti az esztétikai tudat destrukciója, mit eredményezett a történetihez való megváltozott viszony a művészetben és a róla való gondolkodásban. A kiindulást a művészet történet vége (Belting) képezi. A történetinek és a historikusnak a szembeállítása lényeges a művészet megértését illetően (Burckhardt, Yorck von Wartenburg, Wölfflin, Panofsky stb.). Ennek a jelenkori elméletben fontos olvasatait látjuk G. Figal Erscheinungsdinge Ästhetik als Phänomenologie című könyvében (Mohr Verlag 2010.) és egyéb fenomenológiai indíttatású szövegekben (Waldenfels). Visszapillantunk az előtörténetre, azokra a szerzőkre, akik valamilyen módon számot vetettek ezzel a kérdéssel. (Igy Heidegger A műalkotás eredete című művének alapgondolatait, valamint Oscar Becker, Kurt Rietzler, Gadamer, Dieter Jähnig műveit is bevonom az elemzésbe.) Megnézzük, hogy az esztétikai gondolkodás kritikája miként jelent meg a Beiträge zur Philosophie-ban ( ) a vele egy időben tartott Schiller elemzésben (Schiller esztétikai nevelésről írott leveleinek elemzése). A félév során egy igazi kuriózumot is tárgyalni kívánok, ez Kurt Riezlernek a Traktat vom Schönen című 1935-ben keletkezett műve, aki véleményem szerint számos ponton hatással lehetett Heidegger művészetfelfogására is. Vizsgára olvasni: Heidegger A műalkotás eredete in. u.ö. Rejtekutak ford. Bacsó B. Osiris Gadamer A szép aktualitása azonos című kötetben ford. Bonyhai G. Twins kiadó D. Jähnig A műalkotás eredete és a modern művészet in. Fenomén és mű ford. Kelemen P. Kijárat kiadó o. H.Belting A művészettörténet vége ford. Teller K. Atlantisz BMA-ESZD Bevezetés a műértelmezésbe 1.: Teller Katalin: Későmodern és posztmodern városábrázolások képben és szövegben G, 2ó Időpont: csütörtök 09:00-10:30 MUK 40. A szeminárium a városiasság jegyeire kérdez rá fiktív és szociográfiai ihletésű művek alapján. (Kis)regények, elbeszélések, filmek, fényképek és grafikák segítségével 3

5 tárgyaljuk a két világháború közti Berlin disz- és/vagy utópikus jellegét, Bécs 2. világháború utáni, a nagypolitika által kitermelt alvilágának regénybeli és filmes megjelenítését, a fekete vonat szociográfiai szellemben született ábrázolását a magyarországi vidék város ellentét kapcsán, valamint a megavárosok kortárs képét. A szemináriumi jegy az órai munka, egy kiselőadás és egy szemináriumi dolgozat értékeléséből áll össze. Kötelező irodalom: Hartmut Böhme: Globális városok. In: Magyar Lettre International, nyár, Enyedi György: A megavárosok. In: Földrajzi közlemények, 132 (2008) 4, Graham Greene: A harmadik. Budapest, Zrínyi, George Grosz: Ecce Homo (1922). Reinbek b. H., Rowohlt, 2011 (84 grafika) Mohsin Hamid: Kétkedő fundamentalista. Budapest, Konkrét Könyvek, Thea von Harbou: Metropolisz. Szeged, Dávid, Erich Lessing: Von der Befreiung zur Freiheit. Bécs, Metamorphosen, 2005 (válogatás) Edward W. Soja: Six Discourses on the Postmetropolis. In: Sallie Westwood John Williams (szerk.): Imagining Cities. Script, Signs, Memory. London New York, Routledge, 1997, Art Spiegelman: In the Shadow of No Towers. New York, Pantheon Books, Tar Sándor: 6714-es személy. In: Budapesti Negyed, 10 (2001) 1 2. Filmek: Fekete vonat (Magyarország, 1970; r.: Schiffer Pál) Megacities (Ausztria/Svájc, 1998; r.: Michael Glawogger) Metropolis (Németország, 1927; r.: Fritz Lang) The Third Man (Nagy-Britannia, 1949, r.: Carol Reed) BMA-ESZD Nemes Zoltán Márió-Bartól Imre: Bevezetés a műértelmezésbe 2: Kritikaírás-kritikaelmélet. G, 2ó Időpont: szerda 16:30-18:00 MUK 40. A kurzus során az irodalomkritikai beszédmódok és stratégiák értelmezésére vállalkozunk. Ennek során az utóbbi harminc év jelentősebb kritikusainak, kritikáinak, illetve kritika-vitáinak elemzésére törekszünk. A központi cél a kortárs tendenciák és elemzési módszerek tárgyalása, illetve a kritika mint műfaj elméletének és gyakorlatának megismerése. Az elméleti/történeti vizsgálódáshoz gyakorlati feladatok is társulnak kritikaírás formájában. Az így született szövegeket nyílt vita keretei között vitatjuk meg. Válogatás a kurzus során tárgyalt szövegekből: Balassa Péter: Észjárás és forma Megújuló prózánkról, in: Balassa Péter: Átkelés Lélekkertészet, Balassi Kiadó, 2009, Bán Zoltán András: Meghalt a Főítész, elmúlt a rút világ!, in: Bán Zoltán András: Meghalt a Főítész, Scolar, 2009, Radnóti Sándor: A piknik, in: Radnóti Sándor: A piknik Írások a kritikáról, Magvető, 2000,

6 Radnóti Sándor: A posztmodern zsandár, in: Radnóti Sándor: A piknik Írások a kritikáról, Magvető, 2000, Farkas Zsolt: Szép és jó és szép és jó (Bartis Attila: A séta) in: Farkas Zsolt: Szia, Kalligram, 2013, BMA-ESZD Teller Katalin: Történeti narratívák K, 2ó Időpont: szerda 13:00-14:30 MUK 40. Az előadás öt fő téma köré csoportosítva tárgyalja a történeti narratívák kérdését: szó lesz a historiográfusok 1980-as évekbeli vitájáról és a mikrotörténeti iskola alapvetéseiről, majd a modernség és a posztmodern kor elkülönítésének problémája kapcsán a cezúra kérdéséről, a művészettörténet-írás meghatározásairól, az irodalmi narráció sajátosságairól, majd ezen belül a metafikcionalitás jelenségéről, és végül az emlékezetkultúra művészettörténeti és kultúrpolitikai értékeléséről. Az értékelés az írásbeli vizsga eredménye alapján történik. Kötelező irodalom: Zygmunt Bauman: Modernity and Ambivalence. Cambridge, Polity Press 1991, Hans Belting: A művészettörténet vége. Az első kiadás újragondolt változata tíz év után. Budapest, Atlantisz, 2006, Gerard Genette: Az elbeszélő diszkurzus. In: Thomka Beáta (szerk.): Az irodalom elméletei I. Pécs, Jelenkor, 1996, Carlo Ginzburg: Nyomok. A jel-paradigma gyökerei. In: uő: Nyomok, bizonyítékok, mikrotörténelem. Budapest, Kijárat, 2010, Linda Hutcheon: Historiographic Metafiction: The Pastime of Past Time. In: uő: A Poetics of Postmodernism. History, Theory, Fiction. New York London, Routledge, 1988, George Kubler: Az idő formája. Budapest, Gondolat, Jean-Franҫois Lyotard: A posztmodern állapot ÉS Széljegyzetek az elbeszélésekhez. In: uő Jürgen Habermas Richard Rorty: A posztmodern állapot. Budapest, Századvég, 1993, és Friedrich Nietzsche: A történelem hasznáról és káráról. Budapest, Akadémiai, Pótó János: Az emlékeztetés helyei. Emlékművek és politika. Budapest, Osiris, 2003, , Jörn Rüsen: A történelem retorikája. In: Narratívák 3: A kultúra narratívái. Budapest, Kijárat, 1999, Aby Warburg: Sandro Botticelli két festménye: a Vénusz születése és a Tavasz. In: uő: Mnémoszüné. Válogatott tanulmányok. Budapest, Balassi, 1991, Hayden White: Az elbeszélés kérdése a mai történelemelméletben. In: uő: A történelem terhe. Budapest, Osiris, 1997,

7 BMA-ESZD Pálfalusi Zsolt: A giccs és a sznobéria művészetelméleti viták a XX. században K, 2ó Időpont: kedd 18:00-19:30 MUK 39. A kurzus során annak a kérdésnek járunk utána, milyen előfeltételi voltak a giccs fogalmának létrejöttében, és milyen stációkon ment keresztül a fogalom változása odáig menően, hogy ma már ismert giccs-festő iskolák vannak. Vele párhuzamosan egy másik problémát is előveszünk. A giccsnél jóval korábbi sznob kategóriáját, melynek alapvetően szociológiai kategória, és csak nagyon későn vált művészetelméleti problémává. A kurzus műhelyjelleggel folyik, referátumokra és azok közös megbeszélésére épül. Jegyszerzés feltétele referátum és aktív órai részvétel. BMA-ESZD Sajó Sándor: Posztstrukturalizmus G, 2ó Időpont: szerda 16:00-17:30 MUK 42. A jelenkori-közelmúltbéli kontinentális filozófia alapszövegei közül olvasunk el és vitatunk meg néhányat. A középpontban Lacan, Derrida és és Foucault gondolkodása áll majd, Deleuze-től (aki a "posztstrukturalizmus" egyik alapszerzője) ezúttal kisebb értelmező szövegeket olvasunk. Mivel a "posztstrukturalista" szövegek is eleven dialógust folytatnak a filozófiatörténeti hagyománnyal, néhány klasszikus szerző (Kant, Nietzsche, Saussure, Freud, etc.) rövidebb írását is megvitatjuk. A félév végi jegyet az órai munka és az év végi szemináriumi dolgozat határozza meg. Olvasmányok: (A)"Posztstrukturalizmus" Deleuze, Gilles: "How Do We Recognize Structuralism?". In Desert Island and Other Texts Trans. Michael Taomina. Cambridge, Mass.: MIT Press, 2004, Derrida, Jacques: "A struktúra, a jel és a játék az embertudományok diszkurzusában", Helikon 1994/1 2, Derrida, Jacques: Az elkülönböződés, ford. Gyimesi Timea, in Bacsó Béla szerk.: Szöveg és interpretáció, Budapest, Cserépfalvi, é.n Derrida, Jacques: Grammatológia, ford. Marsó Paula, Budapest, Typotex, (részletek) Derrida, Jacques: Az idegen kérdése: az idegentől jött, in Biczó Gábor szerk. Az idegen: variációk Simmeltől Derridáig. Debrecen, Csokonai, 2004, Foucault, Michel: A szavak és a dolgok, ford. Romhányi Török Gábor, Budapest, Osiris, (részletek) Foucault, Michel:,,Mi a felvilágosodás?", in Szakolczay Árpád szerk.: A modernség politikai-filozófiai dilemmái, a felvilágosodáson innen és túl, MTA Szociológiai Kutató Intézete, Foucault, Michel:,,Strukturalizmus és posztstrukturalizmus", in A fantasztikus könyvtár, ford. Romhányi Török Gábor, Budapest, Pallas,

8 Foucault, Michel: "A szubjektum és a hatalom" (1988). Ford. Kiss Attila Atilla, in A posztmodern irodalomtudomány kialakulása, Budapest: Osiris, 2002, Lacan, Jacques: "Szeminárium az ellopott levélről", ford. Gángó Gábor, in Kis Attila Kovács Sándor s.k. Odorics Ferenc (szerk.): Testes könyv II., Szeged, Ictus/Jate Irodalomelmélet Csoport, 1997, (B)"Klasszikusok" Freud, Sigmund: "Megjegyzések egy kényszerneurotikus esetről. A 'patkányember'", in A patkányember, ford. Alpár Zsuzsa és mások, Budapest: Cserépfalvi, é.n. Freud, Sigmund: Totem és tabu. Ford. Dr. Pártos Zoltán, h.n.: Göncöl, é.n. Kant, Immanuel: "Válasz a kérdésre: Mi a felvilágosodás?" in: uő: Történetfilozófiai írások. h.n.: Ictus, é.n Nietzsche, Friedrich: "A nem morálisan felfogott igazságról és hazugságról", in Athenaeum, 1992, I/3. Saussure, Ferdinand de: Bevezetés az általános nyelvészetbe, ford. B. Lőrinczy Éva, Budapest: Corvina, (részletek) Ajánlott irodalom Olay Csaba-Ullmann Tamás: Kontinentális filozófia a XX. században, Budapest, L Harmattan, (vonatkozó részek) Sutyák Tibor: Michel Foucault gondolkodása, Máriabesnyő-Gödöllő: Attraktor, BMA-ESZD Nagy Edina: Mai magyar Művészet G, 2ó Időpont: szerda 18:30-19:30 MUK 42. A szeminárium a kortárs magyar művészeti közeg működésébe nyújt bepillantást meghívott előadóinak prezentációin és a velük való beszélgetésen keresztül. A tervek szerint a meghívottak között szerepelnek majd képzőművészek, kurátorok, galériavezetők, gyűjtők is. A találkozók során a hallgatóknak is lehetőségük nyílik párbeszédet kezdeményezni a vendégekkel, kérdéseket feltenni illetve adott témák kapcsán elmélyültebb beszélgetéseket folytatni velük. Mivel a meghívott előadók a művészeti közeg más-más szegmensének szereplői, a kurzus résztvevői átfogóbb képet kaphatnak annak működéséről. BMA-ESZD Darida Veronika: Transzgresszió K, 2ó Időpont: szerda 10:00-11:30 MUK 42. A határátlépések és határsértések vizsgálatához kiindulópontunk Georges Bataille munkássága lesz, melyet a kurzus során átfogóan elemzünk. Ugyanakkor már Bataille korai írásai is (melyekben először szerepel a transzgresszió fogalma), kitágítják kutatásunk idő- és térbeli korlátait, úgy is mondhatnánk, korlátlanná teszik. Így vizsgálódásaink tárgya éppúgy lehet Gilles de Rais (a középkori Kékszakáll) legendája, mint Sade vagy Klossowski regényei és élőképei (tableaux vivants), Blanchot vagy Foucault írásai. Végül különös figyelmet szentelünk annak, hogy az irodalom és filozófia mellett a különböző művészeti ágakban festészetben, zenében, 7

9 táncban, színházban, filmen... hogyan jelenik meg újra és újra, szinte szükségszerűen, a határátlépés igénye. A kurzus teljesítési feltétele az órákon való aktív jelenlét, prezentáció készítése, valamint félév végi vizsga Elsődleges szakirodalom: Bataille : Belső tapasztalat, Budapest, Kijárat, Bataille: Az erotika, Budapest, Nagyvilág, Bataille : Az irodalom és a rossz, Nagyvilág, Bataille : A szem története, Madame Edwarda, A halott. Budapest, Európa, Bataille: "Nietzsche és a tilalmak áthágása". Athenaeum, 1992, I/3 Bataille: "Lascaux vagy a művészet születése". Átváltozások, 1995/4 Foucault: "Előszó a határsértéshez". in uő.: Nyelv a végtelenhez. Debrecen, Latin Betűk, Blanchot, Maurice: "A belső tapasztalás". Átváltozások, 1995/4 BMA-ESZD Horváth Ágnes : Dosztojevszkij G, 2ó Időpont: péntek 13:00-14:30 MUK 42. Formátlanság és formabontás Dosztojevszkij A kamasz c. regényében. Maga a szerző írja, hogy a könyv tárgya a felbomlás. Nem csupán a maga korában különösen furcsa, majdhogynem abszurd családi felállás meglepő, de még Dosztojevszkijhez képest is különösen változatos a narratív eszközök használata, s ez a gazdagság is a mondandót támasztja alá. Ami pedig egészen formabontó, az a képi világ a nyugati kép/fénykép és az orosz ikon szerepeltetése, ezen belül a képrombolás (Verszilov) és a képalkotás regényben való megjelenítése. BMA-ESZD Nagy Edina: Kortárs műalkotások elemzése gyakorlati példákkal - kiállításlátogatások, kiállításelemzés G, 2ó Időpont: kedd 15:00-16:30 MUK 42. A szeminárium a kortárs művészeti színtérrel kíván foglalkozni. Nem annak egészével, nem egy aktuális művészeti körképpel, hiszen arra a legjobb szándék mellett sem vállalkozhat. Inkább a jelenleg a szcénában jelen levő trendek, áramlatok megfigyelésére törekszik, néhány aktuális kiállítás tárgyalásával. Budapesten megrendezett áttekintő kiállítások kapcsán elemzünk műveket, melyek kapcsán megkíséreljük közelebbről meghatározni, hogy mitől kortárs a kortárs, vannak-e ezt meghatározó kritériumok, vagy inkább külső instanciák intézmények, szakemberek, stb. döntenek a kortársságról? A választott kiállítások (a félév folyamán a hallgatók javaslatot tehetnek a lista bővítésére, illetve módosítására) illetve a tárgyalt művészek/jelenségek köre az aktuális kiállítási program függvényében változtatható. Irodalom: Benedict Anderson: Elképzelt közösségek. L'Harmattan, 2006, részletek 8

10 Samuel Huntington: A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása. Budapest, Egyetemi Kiadó, 2004, részletek Peter Osborne: Anywhere Or Not at All. Philosophy of Contemporary Art Frazon Zsófia: Múzeum és kiállítás Az újrarajzolás terei, Gondolat, Budapest-Pécs, 2011, Kulturális reprezentáció és kortárs muzeológia, Display és Kiállítási komplexum fejezetek, o. Ajánlott: Claire Bishop: Radical Museology, Koenig Books, London,