A TANTÁRGY ADATLAPJA

Átírás

1 A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási Babeş Bolyai Tudományegyetem intézmény 1.2 Kar Bölcsészettudományi Kar 1.3 Intézet/Tanszék Magyar Irodalomtudományi Intézet 1.4 Szakterület Nyelv és irodalom 1.5 Képzési szint Alapképzés 1.6 Szak / Képesítés Magyar nyelv és irodalom monoszak 2. A tantárgy adatai 2.1 A tantárgy neve Esztétikai hermeneutika LLM Az előadásért felelős tanár neve Orbán Gyöngyi 2.3 A szemináriumért felelős tanár neve Benke András 2.4 Tanulmányi év II. 2.5 Félév Az értékelés C módja 3. Teljes becsült idő (az oktatási tevékenység féléves óraszáma) 2.7 A tantárgy típusa Kö A 3.1 Heti óraszám 2 melyből: 3.2 előadás szeminárium/labor A tantervben szereplő összóraszám 7 melyből: 3.5 előadás szeminárium/labor 1 A tanulmányi idő elosztása: óra A tankönyv, a jegyzet, a szakirodalom vagy saját jegyzetek tanulmányozása 15 Könyvtárban, elektronikus adatbázisokban vagy terepen való további tájékozódás 5 Szemináriumok / laborok, házi feladatok, portfóliók, referátumok, esszék kidolgozása 15 Konzultáció Vizsgák Más tevékenységek: Egyéni munka össz-óraszáma A félév össz-óraszáma Kreditszám 4 4. Előfeltételek (ha vannak) 4.1 Tantervi 4.2 Kompetenciabeli 5. Feltételek (ha vannak) 5.1 Az előadás lebonyolításának feltételei előadóterem

2 5.2 A szeminárium / labor lebonyolításának feltételei szemináriumterem, vetítő, laptop, a szemináriumon való részvétel 6. Elsajátítandó kompetenciák Szakmai kompetenciák Az esztétikai tapasztalat reflektált megközelítése; e megközelítés aktualitásának tudatosítása az internetkultúra korában Művészetértelmezés mint esztétikai tapasztalat Az esztétikai tapasztalattal kapcsolatos aktuális kérdések beillesztése a hagyománytörténésbe ; a klasszikus esztétika kérdéseinek posztmodern újrafogalmazása Általános kompetenciák Az esztétikai megkülönböztetés gyakorlatának meghaladása ( esztétikai megnem-különböztetés ) Igényes műértelmező szövegek alkotása esztétikai hermeneutikai megközelítésben (szóbeli és írásbeli műfajokban egyaránt) Önálló kutatási program kimunkálása (egyéni és csoportos) 7. A tantárgy célkitűzései (az elsajátítandó kompetenciák alapján) 7.1 A tantárgy általános célkitűzése 7.2 A tantárgy sajátos célkitűzései Az esztétikai gondolkodás hagyományának hermeneutikai szempontú újraértelmezése, az esztétikai tapasztalat prioritásának tudatosítása az (esztétikai) ismeretekkel szemben Van-e aktualitása az esztétikai tapasztalatnak az internetkultúra korában? Az előadássorozat számba veszi azokat a fogalmakat (esztétikai tapasztalat, szöveg és interpretáció, dialogicitás, elváráshorizont, a műalkotás befogadása mint önmegértés, igazságtörténés, temporalitás, hatástörténeti tudat, képzés, módszerprobléma stb.), érveket és tapasztalatokat, amelyek által a Hans-Georg Gadamer főművében javasolt új diszciplína az esztétikai hermeneutika

3 pozitív válaszlehetőségeket villant fel a fenti kultúránk válságára is utaló kérdésre. A szemináriumok művészetolvasási kísérletek számára teremtenek alkalmat, a fenomenológiai esztétika és az esztétikai hermeneutika körébe tartozó olvasmányok applikatív megértése által. 8. A tantárgy tartalma 8.1 Előadás Didaktikai módszerek Megjegyzések 1. Az esztétikai dimenzió túllépése: az esztétika feloldódása a hermeneutikában 2. Esztétikai aktus és esztétikai tárgy viszonya a fenomenológiai esztétikában 3. Esztétikai hermeneutika: az esztétika destrukciója, az esztétikai tudat kritikája 4. A szépség mint az igazság megtörténése a műben 5. Az esztétikai tapasztalat antropológiai alapja: a játék, a szimbólum és az ünnep 6. Szöveg és interpretáció viszonya esztétikai hermeneutikai megközelítésben 7. Műértelmezés és önmegértés Könyvészet 1. Rüdiger Bubner: A jelenkori esztétika némely feltételéről. In: Athenaeum I. 1991/1. 2. Nicolai Hartmann: Esztétika. Magyar Helikon, Első rész I. szakasz: az esztétikai aktusszerkezet.

4 - Első rész II. szakasz: Az esztétikai tárgy struktúrája - Második rész I. szakasz: A rétegegymásután a művészetekben 3. Martin Heidegger: A műalkotás eredete. Bp., Hans-Georg Gadamer: A szép aktualitása. In uő: A szép aktualitása. T-Twins, Bp., Hans-Georg Gadamer: Ki vagyok én és ki vagy te? In: Bókay Vilcsek (szerk): A posztmodern irodalomtudomány kialakulása. Szöveggyűjtemény. Osiris, Bp., Hans-Robert Jauss: A költői szöveg az olvasás horizontváltásában. In uő: Recepcióelmélet esztétikai tapasztalat irodalmi hermeneutika. Osiris, Bp., Hans-Georg Gadamer: Épületek és képek olvasása. In uő: A szép aktualitása. T- Twins, Bp., Szeminárium / Labor Didaktikai módszerek Megjegyzések 1. Esztétika és hermeneutika kapcsolatának történeti áttekintése 2. Tér és térhasználat a szövegben, utak a szöveg felé,, 3. Szerző és olvasó a virtuális térben, 4. Politika és esztétika kapcsolatának lehetőségei 5. Történeti tudat és kulturális identitás jelentősége az interpretációban,, 6. Idegenség, 7. Adaptáció mint mediális fordítás és interpretáció Könyvészet FARAGÓ Kornélia, A zárt tágasság paradoxona = F.K., Kultúrák és narratívák, Újvidék, Forum Könyvkiadó, 2005, FARAGÓ Kornélia, Az út-jellegű értésformák = F.K., Kultúrák és narratívák, Újvidék, Forum Könyvkiadó, DERRIDA, Jacques, A struktúra, a jel és a játék az embertudományok diskurzusában, Helikon, 1994, 1/2. FOUCAULT, Michel, Más terekről. ONLINE:

5 DUNAJCSIK Mátyás, Az olvasó lázadása (avagy túléli-e a kortárs irodalmi élet arcvesztés nélkül az online nyilvánosság robbanását?), Magyar Narancs, 2007/33. ONLINE: CRITICAL ART ENSAMBLE, Az anti-copyright pénzügyi előnyei. ONLINE: FOUCAULT, Michel, Nyelv a végtelenhez = M.F., Mi a szerző?, Debrecen, Latin Betűk, 1999, BORGES, Jorge Luis, Bábeli könyvtár. ONLINE: ftp://staropramen.mokk.bme.hu/language/hungarian/crawl/mek/mek.oszk.hu/00400/00461 /html/borges11.htm#vi ŽIŽEK, Slavoj, A tőke kísértete = Z.S., A törékeny abszolútum. Avagy miért érdemes harcolni a keresztény örökségért?, Budapest, Typotext 2011, RANCIÉRE, Jacques, Politika és esztétika, Budapest, Műcsarnok Kiadó, 2009, SELYEM Zsuzsa, A zsarnokság, a megváltás és az irodalom viszonyáról = S.ZS. Fehérek közt, Budapest, Vigilia Kiadó, 2007, GROYS, Boris, A demokrácia művészete. ONLINE: JAUSS, Hans Robert, Irodalomtörténet mint az irodalomtudomány provokációja, 1980/1-2, HALL, Stuart, A kulturális identitásról = Multikulturalizmus, szerk. Feischmidt M., Budapest, Láthatatlan Kollégium Osiris, 1997, BALASSA Péter, Lehetséges-e az esztétikai nevelés egyáltalán?. ONLINE: HEIDEGGER, Martin, Költők Mi végre? = M.H., Rejtekutak, Budapest, Osiris, 2006, TAR Sándor, A térkép szélén, Holmi, 2002/4. ONLINE: HAJDÚ Szabolcs, Délibáb, 2014.

6 PETHŐ Ágnes, Filmvászonra vetített irodalom. Az adaptáció mint mediális fölülírás? = P.Á., Múzsák tükre: Az intermedialitás és az önreflexió poétikája a filmben, Csíkszereda, Pro-Print, ZSIGMOND Adél, Az interpetáció mint értelmezői művelet, Látó, 2010/2. ONLINE: CSIGER Ádám, Django a magyar ugaron, Tiszatáj, 2015/3. ONLINE: BERÉNYI Csaba, Határtalan végesség. ONLINE: DERRIDA, Jacques, Az idegen kérdése: az idegentől jött, = Biczó Gábor szerk., Az Idegen. Variációk Simmeltől Derridáig, Debrecen, Csokonai Kiadó, 2004, WALDENFELS, Bernhard, Felelet arra, ami idegen. Egy reszponzív fenomenológia vázlata. ONLINE: SAID, Edward, BURGNER, Christoph, Bevezetés a posztkoloniális diskurzusba, Lettre, 1998/28. ONLINE: 9. A szakmai testületek és a szakterület reprezentatív munkáltatói elvárásainak összhangba hozása a tantárgy tartalmával. A tantárgy tartalmának kialakításában figyelembe vettük mind a tantárgy oktatásának intézetünkben gyakorolt hagyományát, mind pedig más hazai és főként magyarországi egyetemek mai gyakorlatát.

7 10. Értékelés A tevékenység típusa 10.1 Értékelési kritériumok 10.4 Előadás Az előadások anyagának kreatív alkalmazása, a felvetett kérdések beépülése a szemléletbe, gondolkodásba 10.5 Szeminárium / Labor A szakirodalom alapos ismerete, az összefüggések felismerése Aktív részvétel a szemináriumi munkában, a szakirodalom ismerete, önálló dolgozatok írása 10.2 Értékelési módszerek 10.3 Ennek aránya a végső jegyben Írásbeli dolgozat, aktív 1/3 részvétel a megbeszéléseken A szakirodalom számonkérése (a vizsgadolgozat részeként) Minden órára kötelező az adott témához tartozó kötelező olvasmányok ismerete A félév során minden hallgató részt vesz egy általa kiválasztott szemináriumi téma vezetésében (2 fős csoportokban) Mivel csak 7 szemináriumi alkalom van, maximum 1 hiányzás megengedett A félév végén a kötelező olvasmányokban foglalt alapvető ismeretek elsajátítása teszt formájában kerül ellenőrzésre. 1/3 1/ Minimális követelmények