A TANTÁRGY ADATLAPJA

Átírás

1 A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási Babeş Bolyai Tudományegyetem intézmény 1.2 Kar Bölcsészettudományi Kar 1.3 Intézet/Tanszék Magyar Irodalomtudományi Intézet 1.4 Szakterület Nyelv és irodalom 1.5 Képzési szint Alapképzés 1.6 Szak / Képesítés Magyar nyelv és irodalom 2. A tantárgy adatai 2.1 A tantárgy neve Irodalomelmélet LLM Az előadásért felelős tanár neve Orbán Gyöngyi 2.3 A szemináriumért felelős tanár neve Borbély András 2.4 Tanulmányi év I. 2.5 Félév Az értékelés módja E 2.7 A tantárgy típusa Kö A 3. Teljes becsült idő (az oktatási tevékenység féléves óraszáma) 3.1 Heti óraszám 3 melyből: 3.2 előadás szeminárium/labor A tantervben szereplő összóraszám 70 melyből: 3.5 előadás szeminárium/labor 1 A tanulmányi idő elosztása: óra A tankönyv, a jegyzet, a szakirodalom vagy saját jegyzetek tanulmányozása 25 Könyvtárban, elektronikus adatbázisokban vagy terepen való további tájékozódás 10 Szemináriumok / laborok, házi feladatok, portfóliók, referátumok, esszék kidolgozása 25 Konzultáció Vizsgák Más tevékenységek: Egyéni munka össz-óraszáma A félév össz-óraszáma Kreditszám 4 4. Előfeltételek (ha vannak) 4.1 Tantervi 4.2 Kompetenciabeli 5. Feltételek (ha vannak) 5.1 Az előadás lebonyolításának feltételei előadóterem

2 5.2 A szeminárium / labor lebonyolításának feltételei szemináriumterem, vetítő, laptop, a szemináriumon való részvétel 6. Elsajátítandó kompetenciák Szakmai kompetenciák Általános kompetenciák Jártasság a teoretikus gondolkodásban; elmélet és gyakorlat korrelációja az irodalomtudományban és az irodalommal foglalkozás más területein Az irodalomelméleti alapfogalmak adekvát alkalmazása Az irodalomelmélet nyelvhasználatának elsajátítása, alapfogalmainak meghatározása, adekvát alkalmazása Az irodalomelméleti fogalmaknak a kulturális jelenségek tanulmányozásában történő alkalmazása; az irodalmi beszéd a kultúra más beszédmódjainak kontextusában A modern irodalomtudomány irányzatainak, ezek módszereinek, szemléleti sajátosságainak ismerete Irodalomelméleti témájú igényes szövegek írása 7. A tantárgy célkitűzései (az elsajátítandó kompetenciák alapján) 7.1 A tantárgy általános célkitűzése 7.2 A tantárgy sajátos célkitűzései Az irodalomelmélet elsődleges célja tájékozódást nyújtani a mai irodalomelméleti irányzatok között, az irodalommal foglalkozás reflektált gyakorlatának megalapozása. A fent megjelölt célnak megfelelően további célkitűzéseink: gyakoroltatni az elméleti szövegek olvasását és értelmezését, az irodalomelmélet és az irodalomtudomány más ágai (pl. irodalomtörténet) közötti elszakíthatatlan kapcsolatok megmutatása, valamint annak tudatosítása, hogy az irodalommal foglalkozás mindig valamilyen elméleti beállítódást feltételez, hiszen nincs látás nézet, nincs kép valamilyen szemléletmód, nincs válasz kérdés nélkül.

3 8. A tantárgy tartalma 8.1 Előadás Didaktikai módszerek 1. Az irodalomelmélet mibenléte, helye, szerepe tudásunk rendszerében 2. Az irodalom funkcióváltásai 3. Kánon és kanonizáció 4. A modern irodalomelmélet paradigmaváltásai 5. A szerző kérdése 6. Az irodalomtudományi pozitivizmus, a szellemtörténet, 7. A modern műközpontú irányzatok 8. Az orosz formalizmus, az amerikai új kriticizmus, a francia strukturalizmus, 9. A befogadás kérdésének előtérbe kerülése 10. A dekonstrukció Megjegyzések

4 11. Az intertextualitás mint irodalmi és mint elméleti kérdés,, 12. Az irodalmi hermeneutika, 13. A történetiség problémája (hermeneutikai megközelítés), 14. Összefoglalás Könyvészet 1. Jefferson Robey: Bevezetés. In: Bevezetés a modern irodalomelméletbe. Osiris Kiadó, Bp., Szegedy-Maszák Mihály: A bizony(talan)ság ábrándja: kánonképződás a posztmodern korban. In: uő: Minta a szőnyegen. A műértelmezés esélyei. Balassi Kiadó, Bp., Hyppolite Taine: Az angol irodalom története. Előszó. In: Bókay Antal-Vilcsek Béla: A modern irodalomtudomány kialakulása. A pozitivizmustól a strukturalizmusig. Szöveggyűjtemény. Osiris Kiadó, Bp., Riffaterre, Michael: Költői struktúrák leírása. Baudelaire: A macskák c. költeményének kétféle megközelítése. In: Bókay Antal-Vilcsek Béla: A modern irodalomtudomány kialakulása. A pozitivizmustól a strukturalizmusig. Szöveggyűjtemény. Osiris Kiadó, Bp., Roland Barthes: A strukturalista aktivitás. In: Bókay Antal-Vilcsek Béla: A modern

5 irodalomtudomány kialakulása. A pozitivizmustól a strukturalizmusig. Szöveggyűjtemény. Osiris Kiadó, Bp., Umberto Eco: Levél az eszményi olvasóhoz. In: Bevezetés az olvasás "mesterségébe". Polis Kiadó, Kolozsvár, Eco, Umberto: Széljegyzetek A rózsa nevéhez. In: uő: A rózsa neve 8. Gadamer, Hans-Georg: Ki vagyok Én és ki vagy Te? In: Bókay-Vilcsek (szerk.): A posztmodern irodalomtudomány kialakulása. Szöveggyűjtemény. Osiris Kiadó, Bp., Jacques Derrida: Mi a költészet? In: Bókay-Vilcsek (szerk.): A posztmodern irodalomtudomány kialakulása. Szöveggyűjtemény. Osiris Kiadó, Bp., Szeminárium / Labor Didaktikai módszerek 1. Bevezetés. A munkamódszer megbeszélése, vitaindítók kiválasztása. Az irodalomtudomány kialakulásának vázlatos történet: a filozófiai esztétikák; a pozitivizmus és biografizmus (race, milieu, momenthistorique); a szellemtörténet (élmény és jelentés) és a régi hermeneutika (szó szerinti, allegorikus, morális, anagogikus jelentés) Megjegyzések 2. A strukturalizmus. A modernitás fogalma és műimmanens kritika. A strukturalizmus sajátos szerepe a magyar irodalomtudományban TerryEagleton, Strukturalizmus és szemiotika, Budapest, Helikon Kiadó, 2000, RomanIngarden, Az irodalmi műalkotás kétdimenziós szerkezete, in: Stilisztikai tanulmányok, Bukarest, Kriterion, 1976., Kiselőadások: Formateremtő elvek a költői alkotásban, szerk. Hankiss Elemér, Budapest, Akadémiai, (csak áttekintésre) A novellaelemzés új módszerei, szerk.hankiss Elemér, Budapest, (csak áttekintésre) Bezeczky Gábor, A strukturalizmus Magyarországon, in: 2000, 2006/4. ( 3. A strukturalizmus meghaladása. Mihail Bahtyin és a nyelv szociopétikai megközelítése. Roland Barthes és

6 a struktúra újrafelosztása. Terry Eagleton, A posztstrukturalizmus, Budapest, Helikon, 2000, Vitaindító előadás: Mihail Bahtyin,A szó a költészetben és a prózában, in: uő, A szó esztétikája, Budapest, Gondolat, 1976, Roland Barthes, S/Z, Bp., Osiris, 1997, Hermeneutika I. Heidegger és a metafizika meghaladása. A megértés elsődlegessége. Az egzisztenciális hermeneutika. Richard E. Palmer, Heidegger posztmodernsége, in: A posztmodern irodalomtudomány kialakulása. A posztstrukturalizmustól a posztkolonialitásig, szerk. Bókay Antal, Vilcsek Béla, Budapest, Osiris Kiadó, 2000, Kiselőadás: Olay Csaba, Ullmann Tamás, Kontinentális filozófia a XX, században, Budapest, L Harmattan, 2011, Martin Heidegger, A filozófia vége és a gondolkodás feladata, in: Uő., költőien lakozik az ember. Válogatott írások, Budapest/Szeged, T- Twins/Pompeji, 1994, Posztstrukturalizmus és dekonstrukció. A logocentrizmus kritikája, az el-különböződés, az iterabilitás, az oltvány Jonathan Culler, Dekonstrukció. Elmélet és kritika a strukturalizmus után, Budapest, Osiris, 1997, Jacques Derrida, Mi a költészet?, in: A posztmodern irodalomtudomány kialakulása A posztstrukturalizmustól a posztkolonialitásig, Budapest, Osiris Kiadó, 2000, Vitaindító előadás: Jacques Derrida, A struktúra, a jel és a játék az embertudományok diszkurzusában, in: A posztmodern

7 irodalomtudomány kialakulása A posztstrukturalizmustól a posztkolonialitásig, szerk. Bókay Antal, Vilcsek Béla, Budapest, Osiris Kiadó, 2000, Hermeneutika II. A nyelv kitüntetettsége és a soknyelvűség. Hermeneutika az oktatásban. Hans-Georg Gadamer, A nyelvek sokfélesége és a világ megértése, in: A posztmodern irodalomtudomány kialakulása. A posztstrukturalizmustól a posztkolonialitásig, szerk. Bókay Antal, Vilcsek Béla, Budapest, Osiris Kiadó, 2000, Kiselőadás: Orbán Gyöngyi, "...ugyanúgy mint mindig". A hermeneutika helye az irodalomoktatásban, in: Uő., Híd és korlát. Irodalmi hermeneutikai esszék, Kolozsvár, Egyetemi Műhely/Bolyai Társaság, 2014, Posztkoloniális kritika. Gyarmatosítás, multikulturalizmus, helyi kultúra. Az alárendelt szóhoz juttatása Edward Said, Bevezetés a posztkoloniálisdiszkurzusba, in: A posztmodern irodalomtudomány kialakulása. A posztstrukturalizmustól a posztkolonialitásig, szerk. Bókay Antal, Vilcsek Béla, Budapest, Osiris Kiadó, 2000, ( m) Kiselőadás: GayatriChakravortySpivak, Szóra bírható-e az alárendelt?, Helikon Irodalomtudományi Szemle, 1996/4, Könyvészet Lásd fentebb 9. A szakmai testületek és a szakterület reprezentatív munkáltatói elvárásainak összhangba hozása a tantárgy tartalmával.

8 A tantárgy tartalmának kialakításában figyelembe vettük mind a tantárgy oktatásának intézetünkben gyakorolt hagyományát, mind pedig más hazai és főként magyarországi egyetemek mai gyakorlatát. 10. Értékelés A tevékenység típusa 10.1 Értékelési kritériumok 10.4 Előadás Az előadások anyagának kreatív alkalmazása, a felvetett kérdések beépülése a gondolkodásba A szakirodalom alapos ismerete, az összefüggések 10.5 Szeminárium / Labor felismerése Alapvető elvárás a kötelező a szövegek óráról órára való elolvasása, fogalmak, gondolatok kiemelése és kérdések megfogalmazása a szemináriumon, és konstruktív bekapcsolódás az órai megbeszélésbe. Minden órán két problémafölvető-bemutató kiselőadás hangzik el: egyik a kötelezőnek megjelölt szöveg, a másik a kiselőadásra megjelölt szövegek alapján. A vizsga a kollokviummal egybekötött írásbeli teszt, mely egyben feltétele a szóbeli vizsgának. Egy hiányzás megengedett. Kizárólag indokolt esetben egy további hiányzás az adott óra olvasmányairól 10.2 Értékelési módszerek Írásbeli dolgozat, aktív részvétel a megbeszéléseken A szakirodalom számonkérése (a vizsgadolgozat részeként) Órai aktivitás, érvelés figyelembevétel 10.3 Ennek aránya a végső jegyben 1/3 1/3

9 bemutatott részletes jegyzetekkel váltható ki Minimális követelmények Órai jelenlét Szakirodalmak elolvasása Szemináriumzáró dolgozat