ELTE BTK Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet. Sillabusz, a felvehető előadások és szemináriumok ismertetője irodalomjegyzékkel

Átírás

1 ELTE BTK Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet Sillabusz, a felvehető előadások és szemináriumok ismertetője irodalomjegyzékkel Esztétika szak MA 2010 őszi félév

2 BMA-ESZD-110 Szécsényi Endre: Magyar nyelvű szakszövegolvasás G, 2ó Időpont: kedd MUK 251. A kurzuson Hannah Arendt szövegeit fogjuk olvasni, elsősorban a magyarul is hozzáférhető esztétikai és kulturkritikai tematikájú rövidebb írásaiból válogatva. BMA-ESZD Teller Katalin: Német nyelvű szakszövegolvasás G, 2ó Időpont: szerda MUK 40. A szemináriumon a politikai filozófia és esztétika tárgykörébe tartozó és a 20. század eltérő korszakaiból származó tanumányokat olvasunk, értelmezünk és fordítunk. Az első két órán a Benjamin-szöveg alapján fordításkritikai elemzést végzünk. Irodalom: Walter Benjamin: Tapasztalat és szegénység. Ford. Tandori Dezső. In: Uő: Angelus Novus. Értekezések, kísérletek, bírálatok. Budapest: Magyar Helikon 1980, o. Walter Benjamin: Erfahrung und Armut. In: Uő: Ein Lesebuch. Frankfurt am Main: Suhrkamp 1996, o. Georg Simmel: Zur Philosophie der Herrschaft. Bruchstücke aus einer Soziologie. In: Jahrbuch für Gesetzgebung, Verwaltung und Volkswirtschaft im Deutschen Reich, szerk. Gustav Schmoller, 31. évf., 2. füzet (1907. április-június), o. online: Theodor W. Adorno: Ästhetische Theorie. Gesammelte Schriften, Bd. 7. Frankfurt am Main: Suhrkamp 2003, o. Bernahrd Waldenfels: Grenzen der Legitimierung und die Frage nach der Gewalt. In: Uő: Der Stachel des Fremden. Frankfurt am Main: Suhrkamp 1990, o. BMA-ESZD Somlyó Bálint: Angol nyelvű szakszövegolvasás G, 2ó Időpont: hétfő MUK 40. A kurzus célja egyértelműen gyakorlatias: segítséget kíván nyújtani idegen nyelvű szakmai szövegek feldolgozásához. Ebből a szempontból talán másodlagos jelentőségű az, hogy éppen milyen szöveget olvasunk, ha az kellőképpen bonyolult és önmagában érdekes is. Vannak elképzeléseim, de a végső szövegválasztást az órára hagynám, esetleg alkalmazkodva némiképp a résztvevők érdeklődéséhez és nyelvi felkészültségéhez. (Előlegként: szóba jöhet mondjuk Caputo: Radical Hermeneutics valamelyik fejezete, Bernstein: The Fate of Art című művének valamelyik írása, esetleg a Frankfurti iskolával kapcsolatos amerikai szakirodalom.) Előzetes otthoni készülés mellett az órán fogunk folyamatosan mondatról mondatra olvasni, szövegvariációkat és értelmezési problémákat megvitatni. Félévi jegyet az órai 2

3 munkára valamint beadandó rövid saját fordításra lehet kapni, egy félévvégi beszámolóval kiegészítve, ahol helyben, blattolva kell fordítani. BMA-ESZD-130 Sajó Sándor: Magyar nyelvű szakszövegírás G, 2ó Időpont: csütörtök MUK 39. A félév során mindenki dolgozatot ír egy szabadon választott témáról (műalkotásról, kritikáról, teoretikus műről, etc.), melyet a többiek elolvasnak, majd az órán megvitatjuk. BMA-ESZD-140 Radnóti Sándor: Magyar nyelvű kritikaírás G, 2ó Időpont: szerda MUK 39. A történeti és elméleti bevezető, valamint néhány jelenkori kritika elemzése után interaktív órák, amelyben a hallgatók rövidkritikák írására vállalkoznak, amelyet közösen megvitatunk. A vizsgára egy hosszabb műkritikát kell elkészíteni. BMA-ESZD Pintér Tibor: Az esztétika alapproblémái 1. K, 2ó Időpont: kedd MUK 39. Az előadások az esztétika alapproblémáit Władisław Tatarkiewicz hasonló című művének Az esztétika alapfogalmai nyomán veszi számba, vagyis az alapfogalmak problematizálása áll a félév középpontjában: a művészet fogalmának és a művészetek rendszerének alakulástörténete, a művészetek versengése, művészet és kreativitás, a művészi forma problémája. E témák mentén, reményeim szerint, az esztétikatörténet jelentős kérdései válnak megvilágíthatóvá. BMA-ESZD Papp Zoltán: Az esztétika alapproblémái 2. K, 2ó Időpont: kedd MUK 42. A kurzus Lukács György fiatalkori remekművével, a Heidelbergi esztétikával foglalkozik (in: Lukács: A heidelbergi művészetfilozófia és esztétika. A regény elmélete, Magvető, Budapest, 1975, o.). Noha az írás a maga kérdésfeltevéseiben erősen kötődik a kortárs művészeti gyakorlathoz és elméletekhez, amellett bizonyos elvi megoldatlanságoktól is szenved, mégis közel egy évszázad elteltével is messzemenően alkalmas elmélyíteni a művészetről való gondolkodásunkat. 3

4 BMA-ESZD Seregi Tamás: Bevezetés a műértelmezésbe 1. G, 2ó Időpont: hétfő MUK 42. A kurzuson a művészettörténet elméletének legfontosabb szövegeit igyekszünk végigolvasni. Fiedler, Riegl, Worringer, Wölfflin, Panofsky és mások műveiből válogatunk. BMA-ESZD Seregi Tamás: Bevezetés a műértelmezésbe 2. G, 2ó Időpont: kedd MUK 42. A kurzuson konkrét műértelmezéseket nézünk meg a modern művészet problémáival kapcsolatban. Baxandall, Bourdieu, Jean Clair, Deleuze, Greenberg, Werner Hofmann, Leo Steinberg stb. szövegeit olvassuk. Teljesítési feltétel: szemináriumi dolgozat. BMA-ESZD Sajó Sándor: Bergson filozófiája K, 2ó Időpont: kedd MUK 42. A kurzus Henri Bergson filozófiáját tárgyalja, mely nem csak a szűkebb értelemben vett filozófiai, hanem a művészetről való gondolkodás szempontjából is alapvető jelentőségű. Az Idő és szabadság (Les données immédiates ) és az Anyag és emlékezet című írásokat olvassuk el és vitatjuk meg. Az értelmezés során felhasználjuk Deleuze nemrégiben magyarul is megjelent Bergson-könyvét. Irodalom Bergson: Idő és szabadság, Univerzum, Szeged, 1990 (reprint kiadás) Bergson: Matière et Mémoire, Deleuze: A bergsoni filozófia, Atlantisz, BMA-ESZD Bartha Judit: Irónia- és humorértelmezések a XX. században K, 2ó Időpont: hétfő MUK 42. A szeminárium során 20. századi elméleti műveket olvasunk iróniáról és humorról strukturalista, dekonstruktív, kulturális antropológiai, fenomenológiai és társadalomelméleti megközelítésben. Ajánlott irodalom Bahtyin, M. M.: A népi nevetéskultúra és a groteszk. Ford. Könczöl Csaba. In Uő: A szó esztétikája. Budapest, Gondolat, o. 4

5 : A szó művészete és a népi nevetéskultúra (Rabelais és Gogol). Ford. Könczöl Csaba. In Uő: A szó esztétikája. Budapest, Gondolat, o. Bergson, Henri: A nevetés. Ford. Szávai Nándor. Gondolat, Budapest, Brooks, Cleanth: Az irónia mint strukturális elv. Ford. Vámosi Pál. In Országh László (szerk.) Az el nem képzelt Amerika. Budapest, Európa, o. Heller Ágnes: A halhatatlan komédia. Budapest, Gond-Cura Alapítvány, Man, Paul de: Az irónia fogalma. In Uő: Esztétikai ideológia. Ford. Katona Gábor. Janus/Osiris, Budapest, o : A temporalitás retorikája. In Thomka Beáta (szerk.): Az irodalom elméletei. 1. Janus Pannonius Tudományegyetem Jelenkor, Pécs, o. Plessner, Helmuth: Lachen und Weinen. Eine Untersuchung der Grenzen menschlichen Verhaltens. In Uő: Ausdruck und menschlicher Natur. Suhrkamp, Frankfurt am Main, o : Das Lächeln. In Uő: Ausdruck und menschlicher Natur. Suhrkamp, Frankfurt am Main, o o. Ritter, Joachim: A nevetésről. Ford. Papp Zoltán. In Uő: Szubjektivitás. Válogatott tanulmányok. Atlantisz, Budapest, o Rorty, Richard: Esetlegesség, irónia, szolidaritás. Ford. Boros János és Csordás Gábor. Jelenkor, Pécs, BMA-ESZD Darida Veronika: Színház és szakralitás K, 2ó Időpont: hétfő MUK 40. A kurzus ismertetése az első órán történik. BMA-ESZD Nagy Edina: Paradigmaváltások a huszadik századi festészetben K, 2ó Időpont: kedd MUK 40. Az előadás azt az első pillantásra egyértelmű tényt vizsgálja, hogy a 20. századi művészet történetében minden addiginál nagyobb számú forradalmi változás, ún. paradigmaváltás történt. A művészek mintha rákaptak volna az újdonság ízére, folyamatosan a szembenállás, az újítás, a meghaladás kényszere munkált tevékenységük hátterében. Az előadás keretében ennek a kényszernek az eredményeit elemezzük. Ezen túlmenően annak járunk utána, hogy valóban ennyire egyértelmű-e a haladás a huszadik századi festészet történetében, mint ahogy azt a művészettörténeti kézikönyvek sugallják, vagy előfordulnak visszaesések, visszalépések, párhuzamosságok és ehhez hasonló jelenségek? Melyek a festészet örök zsánerei, amik, adott esetben a destruktív késztetésekkel egyidejűleg a huszadik századi festészetben is folyamatosan jelen voltak? 5

6 BMA-ESZD György Péter: A szocialista humanizmus esztétikája K, 2ó Időpont: hétfő MUK 42. A kulturális hidegháború, a kettéosztott világ egyik alapvető kérdése volt a politikaiesztétika kategóriáinak a társadalmi rendszerek versengésében való működtetése, felhasználása. Az államszocializmus antropológiája elképzelhetetlen volt a művészetelmélet direkt és indirekt politikai instrumentalizálása nélkül. S ebben az ideológiai rendszerben a humanizmus, pontosabban a szocialista humanizmus volt az a központi kategória, amely döntő szerepet játszott a kánonok kialakításában, tehát az intézményes támogatásban, illetve egyes áramlatok marginalizálásában, végül a társadalmi fantázia kereteinek definiálásában. A kurzus során a politikai-esztétika Kádár-rendszer legitimálásában játszott szerepét elemezzük, egyes műveken, illetve kritikusok tevékenységén, és marginalizált áramlatokon át. Irodalom: Fehér Ferenc: Magatartások, Bírálatok a hatvanas évekből, Gond-Cura Alapitvány BIP, Budapest, 2001 Művészet és hatalom: A Kádár-korszak művészete szerkesztette: Kisantal Tamás, Menyhért Anna, JAK-L Harmattan Kiadó, 2006 Havasréti József: Széteső dichotómiák, Színterek és diskurzusok a magyar neoavantgárdban, Gondolat-Artpool, Budapest-Pécs, 2009 K.Horváth Zsolt: A gyűlölet múzeuma, Spions, , in. Korall, Évfolyam, old. Déry Tibor: Alvilági játékok, Szikra Könyvkiadó, Budapest, 1946 Déry Tibor: Vidám temetés, válogatott novellák, Szépirodalmi Kiadó, Budapest, 1983 Déry Tibor: Szembenézni, Illyés Gyula: Az éden elvesztése, Magvető Kiadó, Budapest, 1968 Szerb János: Ha megszólalnék, Budapest,