Kivitelezési tervek-alapelvek

Átírás

1 2018. Április hó

2 Egy kis emlékeztető: Alapterület: épületszerkezettel részben, vagy egészben közrefogott helyiség, vagy tér vízszintes vetületben számított belső területe (nettó alapterület). Szintterület: az építményszint (vakolt, burkolt) épületszerkezetei által elfoglalt területtel növelt alapterülete (bruttó építményszint terület), amelybe nem kell beszámítani a földszinti fedetlen terasz alapterületét. Telek beépített területe: a telken álló épület 1,00 m-nél magasabbra emelkedő részeinek, az 1,00 m-es vízszintes síkban mért vetületi területeinek összege. A vetületi területek számítása során figyelmen kívül kell hagyni Hasznos alapterület: az alapterületnek azon része, amelyen a belmagasság legalább 1,90 m. (A fogalom nem vonatkozik a terek használhatóságára.) Teljes közművesítettséget!! (Nyíregyháza)+TAK MÉK regisztrációs szám!! Jogszabályi háttér: Kivitelezési dokumentáció alapján végezhető (191/2009. (IX. 15.) Korm. Rendelet /továbbiakban: Kiv. Rendelet/ 22 (1) és (1a) bekezdései): a) az építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenység, b) az az építési tevékenység ideértve az építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységet, amely esetében ba) különböző tartószerkezeti elvárások esetei (fesztáv, építménymagasság, konzol, földmegtámasztás stb.) bg) a hasznos terhelések szempontjából a helyiségek használati osztálya nem A, bh) az építmény tűzvédelmi jellemzői változnak (1a) Az Étv. 33/A. -a szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építőipari kivitelezési tevékenység legalább a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló kormányrendeletben meghatározott munkarészeket tartalmazó kivitelezési dokumentáció alapján végezhető. (3) 199 A kivitelezési dokumentációnak minden esetben része a) a kivitelező által készített a tervezett építmény építőipari kivitelezési feladatainak megszervezéséhez szükséges részletezettségű aa) a tervezői koordinátor által ellenőrzött munkabiztonsági és egészségvédelmi terv, ab) az egyesített közmű (genplan) terv, az építmények és a közművek összefüggéseinek áttekintését szolgáló elrendezési és időbeli fázistervek, b) a tervezési programban megnevezett üzemeléstechnológiai terv, c) az épületgépészeti kivitelezési dokumentáció, d) az épületvillamossági kivitelezési dokumentáció.

3 A kivitelezési dokumentációk tartalma: Építési engedélyezési eljárás esetén: A kivitelezési dokumentáció minden munkarészét olyan léptékben és kidolgozottsági szinten kell elkészíteni, amilyen mértékben az a megértéséhez, a kivitelezéshez, az építési-szerelési munka szakszerű elvégzéséhez, és az építőipari kivitelezés ellenőrzéséhez szükséges. A kivitelezési dokumentáció tartalmi követelménye tekintetében figyelembe kell venni a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara vonatkozó, szakmai követelményeket megállapító szabályzatait (mek.hu) kell figyelembe venni. Lakóépület egyszerű bejelentésénél: A munkarészek elkészítéséhez az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendelet keretei között a kivitelezési dokumentáció tartalmi követelménye tekintetében a dokumentáció egyes munkarészeinek kidolgozottságára, a Magyar Építész Kamara, illetve a Magyar Mérnöki Kamara által kidolgozott szakmai követelményeket megállapító közös szabályzatát (mek.hu) kell figyelembe venni. Eltérési lehetőségek, és rendezésük a kivitelezés során: - Ha a tervdokumentációban meghatározott építési terméket a kivitelezés során más építési termékkel szükséges helyettesíteni, akkor a helyettesítő építési terméket a 13. (3) bekezdés p) pontjában (Kiv. rendelet) előírtak szerint kell megválasztani. A tervdokumentációban meghatározott építési termék helyettesítésének tényét és körülményeit az építési naplóban rögzíteni kell. A behivatkozott 13 (3) bekezdés p) pontja szerint: az építési naplóban történő rögzítés mellett a tervező által a kivitelezési dokumentációban megjelölt építési termék helyett a megadottal azonos vagy annál jobb teljesítményértékű helyettesítő építési termék kiválasztása a tervező jóváhagyásával és az építtető egyetértésével. - A végleges építési engedélytől és a hozzá tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációban foglaltaktól a kivitelezés során eltérni csak az építésügyi hatóság újabb előzetes engedélyével, módosított építési engedéllyel lehet, kivéve, ha: a) az eltérés építési engedélyhez kötött, a jogszabályi előírásoknak megfelel, és nem változtatja meg az építmény aa) tömegét, befoglaló méreteit, magasságát, alaprajzi kontúrját, ab) helyét, telepítési paramétereit, és a telek beépítési paramétereit, ad) helyi építészeti örökségvédelem alatt álló épület esetén településképet meghatározó homlokzati elemeit, b)az eltérés építési engedélyhez kötött, a jogszabályoknak megfelel és nem változtatja meg az építmény a) pontban foglalt jellemzőit, elemeit, de az építmény teherviselési tulajdonságait, képességét érinti, de az építési naplóval igazoltan az építmény teherviselési tulajdonságai továbbra is megfelelőek, vagy c) az eltérés tartalma önmagában nem építési engedélyhez kötött építési tevékenység.

4 A továbbiakban -mert még nem régi, nem teljesen bejáratott, és ismert- az egyszerű bejelentési eljárásnál alkalmazandó szabályokról szólnék röviden. E mellett szól az is, hogy ezen esetekben a Kivitelezők akár mint Építtetők is részesei lehetnek az eljárásnak. Természetesen normál engedélyezési eljárásnál is előfordulhat (tovább értékesítési célú építés), ám ritkább. 1) Egyszerű bejelentési eljárással valósulhat meg: a) a legfeljebb 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű új lakóépület építése, b) műemlék kivételével meglévő lakóépület 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meg nem haladó méretűre bővítése, Ezekben az esetekben (figyelemmel a helyi HÉSZ előírásaira is) a fent megadott mértékig akár több lakás is építhető, és az építtető lehet a kivitelező is (tovább értékesítés) c) a 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó új lakóépület építése, amennyiben az építtető természetes személy, az építési tevékenységet saját lakhatásának biztosítása céljából végzi és az így megépült új lakóépület egy lakásnál többet nem tartalmaz, d) műemlék kivételével meglévő lakóépület 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó bővítésére irányuló építési tevékenység, amennyiben az építtető természetes személy és az építési tevékenységet saját lakhatásának biztosítása céljából végzi (nyilatkozni kell róla!), Ezekben az esetekben csak egy lakás épülhet, és Építtető csak magánszemély lehet, és csak saját lakhatására építhet! 2) A Tervezési Program: (a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet /továbbiakban: Korm. rendelet/ 16 (3) bekezdés alapján.) Az építtető és tervező közösen készít elő a tervezés tárgyától és nagyságrendjétől függően ismertetni kell: a) tervezési feladat részletes leírását, az építési tevékenység megnevezését, b) a tervezés előzményeit előkészítő dokumentációk, tanulmánytervek adatait, c) az elvárt az OTÉK előírásainak megfelelő vagy attól szigorúbb követelményeket, beleértve az élettartalmi igényeket, d) az elvárt követelményeknek való megfelelőség igazolásának módját, az alkalmazandó szabványok vagy azokkal egyenértékű számítási-méretezési eljárások és hivatkozások, jogszabályok, előírások, szabályzatok körét, e) a beruházás költségkeretét, rögzített költségkeret esetén a költségelemzés módszerét, az építtető részéről a költségkeret túllépés jóváhagyásának feltételeit, vagy költségkeret csökkentés esetén az elvárások, követelmények módosítási szabályait, f) a helyszín bemutatását, g) a helyiségigényeket és funkcionális kapcsolatokat, h) az építményben üzemelendő technológiákat, i) a közútkapcsolati, parkolási igényeket és információkat,

5 j) a közmű és energia ellátási igényeket, módokat, k) az akadálymentesítésre vonatkozó információkat, l) műemlék és nyilvántartott műemléki érték esetén az értékleltár és az építéstörténeti tudományos dokumentáció alapján rögzített műemlékvédelmi szempontokat, m) a szükséges szakági tervezők, szakértők körét, n) az egyéb meghatározó követelmények általános szempontjait, o) a tervezendő építmény használatának, üzemeltetésének, karbantartásának feltételeit, p) a helyszínen fennálló régészeti érintettség vagy védelem tényét a közhiteles örökségvédelmi nyilvántartástól lekért adatok alapján. A Tervezési programban valamennyi kérdésre válaszolni kel, még akkor is, ha az nemleges, avagy nem releváns! A kivitelezési terv tartalmi követelményeiről szóló MÉK SZABÁLYZAT (Módosítva: a május 19-i MÉK 13/2017(05.19.) Küldöttgyűlési határozatával Hatályos:2017. május 25-től) (Az előadás anyaga nem teljes körűen ismerteti a Szabályzatot, csak a lényeges elemeket emeli ki) HATÁLYA: A Szabályzat hatálya kiterjed a Magyarország terültén készített, egyszerű bejelentéshez kötött, legfeljebb 300 m2 összes hasznos alapterületű ÚJ lakóépületek egyszerű bejelentési, és építési tevékenységéhez szükséges kivitelezési tervdokumentációk tartalmi és formai követelményeire, valamint az ehhez kapcsolódó tervezői művezetői feladatokra és szabályokra. Csak a szabályzat első hatályba lépését követően ( ) indulót egyszerű bejelentés esetében alkalmazható. A Szabályzat az alapfeltételeket tartalmazza, a felek a tervezési szerződésben többletteljesítésben szabadon állapodhatnak meg. E szabályzatban tervező alatt építész tervezőt kell érteni. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK: A kivitelezési dokumentációk minden munkarészét olyan léptékben kell elkészíteni, hogy az megfelelő legyen a bejelentéshez, a megértéséhez, az építési-szerelési munka szakszerű elvégzéséhez, és az ellenőrzéséhez. Az azonos alaprajzi és szerkezeti kialakítású szintek alaprajzai, a különböző szintmagasságok egyértelmű jelölésével, a tervdokumentációban összevonhatók.

6 Több szakaszra bontott építkezés esetében az egyes megvalósulási szakaszokat a tervrajzokon egyértelműen jelölni kell. A tervdokumentációt a Korm. rendelet szerint a tervezőnek kell feltölteni az építtető által készenlétbe helyezett e- naplóba. Az adott anyag vagy szerkezet jelölésére egyértelmű jelkulcsot kell alkalmazni. A tervdokumentáció megfelelő szakmai képességű és megfelelő szakmai gyakorlattal rendelkező szakember számára minden kétséget kizáróan egyértelmű kell, hogy legyen. A tervezett építési tevékenység szempontjából érdemi adatot, tényt, körülményt nem tartalmazó tervdokumentáció részek elhagyhatók. A rajzpecsétnek (minden munkarészen) legalább az alábbi adatokat kell tartalmaznia: A lakóépület létesítési helye címe, a helyrajzi szám feltüntetésével. A lakóépület megnevezése. Az építtető megnevezése, címe. A felelős tervező(k) (cég is) megnevezése, jogosultsági száma (cég esetén regisztrációs száma), elérhetősége (címe, címe vagy telefonszáma). A terven szereplő munkarész megnevezése. A tervlap sorszáma. A készítés dátuma. A tervlap, munkarész, vagy digitális állomány méretaránya, arányszámmal vagy mérőléccel. A módosítás esetén a módosítás indexjele, a módosítás megnevezése és dátuma. A TERVEK MŰSZAKI TARTALMA: Aláíró lap tervjegyzékkel: Papír alapon készül és tartalmazza a megbízó és az összes tervező aláírását. Az aláírásukkal a tervezők a tervet hitelesítik, a megbízó a megismerését, és az egyetértését fejezi ki. (mintát küldtünk) Helyszínrajz: (legalább 1:500-as léptékben) helyi építési szabályzat szerinti építési hely, építési vonal és beépítési mód feltüntetése, az építéssel érintett telek meglévő, esetleg bontandó és tervezett építményei, a közvetlenül szomszédos ingatlanok jogi határai és meglévőépítményei a tervezéssel érintett telket övező 20 méteres sávban a földhivatali adatszolgáltatás alapján, a tervezett épület tetőidommal; a csapadékvíz telken történő elvezetésének, kezelési módjának feltüntetésével, az építéssel érintett telek geodéziai jellemzői, (10 százaléknál nagyobb lejtésű terület esetén az 1 m szintkülönbséget ábrázoló rétegvonalakkal), a védett növényzet és tervezett zöldfelület feltüntetésével

7 a tervezett térburkolatok, lépcsők, támfalak, a tervezett és meglévőközmű csatlakozások helye, közműpótlók esetén annak helye és mérete, a tervezett közterület-csatlakozás, előírt és tervezett beépítési mutatók feltüntetése, tervezett épületen szintszám és lakásszám feltüntetése, vízszintes és magassági méretezés, égtájjelölés, Kitűzési helyszínrajz: (legalább 1:200-as léptékben) az építési telek jogi határait koordináta pontokkal, fölhivatali adatszolgáltatás alapján (ha szükséges továbbiadatokkal kiegészítve. A kiegészítés mértéke a helyszíni adottságok figyelembevételével dönthető el); épületszerkezethez rendelt kitűzési pont és három referenciapont meghatározását, vetületi és magassági koordinátákkal (javasolt egy abszolút vagy legalább egy meglévő megmaradó magassági pont meghatározása, és további két pont az épület vízszintes helyzetének meghatározására). Utcakép: (legalább 1:200-as léptékben) az építéssel érintett telek terepábrázolása, védett növényzete és tereptárgyai (szükség esetén helyszíni felmérés alapján), a közvetlenül szomszédos ingatlanok terepábrázolása felmérés vagy fotó alapján; a tervezett épület telekhatár felöli nézete szín, felület és anyag meghatározásokkal, főbb magassági méretekkel. a telek utcai telekhatárával párhuzamosan felvett hosszmetszet lejtésekkel; az építéssel érintett telek és a közvetlenül szomszédos ingatlanok jogi határai, a közvetlenül szomszédos ingatlanokon meglévő épületek homlokzatai, szín, felület és anyag meghatározásokkal a tervezéssel érintett telket övező 20 méteres sávban, felmérés vagy fotó alapján; Eltérő szintek alaprajzai: (legalább 1:100-as léptékben) a teherhordó szerkezeteket a tartószerkezeti tervekkel összhangban nyílások ábrázolásával, nyílásáthidalók megjelölésével; a kitöltő - és válaszfalakat; a külső-belső nyílászárókat méretadatokkal és elhelyezési méretekkel (tengelykotta nem feltétlenül szükséges);

8 a vízszintes és magassági méretezést az egyértelmű megvalósításhoz szükséges mennyiségben; a tervezett helyiségek megnevezését, alapterületét, burkolatát; a tervezett szerkezetek megnevezéseit és a többrétegű függőleges szerkezetek rétegrendjeinek felsorolását vagy egyértelmű anyagjelölését; a terepcsatlakozás, épület körüli járda, terasz, előlépcső megoldásait; a csapadékelvezetés módját; égéstermék elvezető rendszerek ábrázolását; égtájjelölést, metszetek helyének jelölését; beépített berendezések, korlátok, mellvédek ábrázolása. Metszetek: (min. 2 db egymással szöget bezáró metszet, amelyből egyik a szinteket összekötő lépcsőt metszi, legalább 1:100-as léptékben) a minden elmetszett és nézet irányba eső teherhordó szerkezeteket a tartószerkezeti tervekkel összhangban; a kitöltő - és válaszfalakat; a nyílászárókat; a vízszintes és magassági méretezést az egyértelmű megvalósításhoz szükséges mennyiségben; a tervezett anyagok, szerkezetek megnevezését és a vízszintes és ferde szerkezetek rétegrendjeinek felsorolását; a víz- és hőszigetelés, párazárás nyomvonalvezetését; eredeti terepszintet, a rendezett terep és terepcsatlakozás, épület körüli járda, terasz és előlépcső megoldásait és lejtésviszonyait; közvetlenül csatlakozó építmények alapozását és annak méretét. Homlokzatok: (az összes eltérő homlokzatról, legalább 1:100-as léptékben) a tervezett homlokzat geometriájának pontos adatait; (ábrázolni kell a nézetirányba eső minden épületrészt, épületelemet a tetőszerkezettel együtt) a teherhordó szerkezeteket, a terepszint alatti részekkel együtt a tartószerkezeti tervekkel összhangban; ábrázolni kell a homlokzati elemeket, különösen a nyílászárókat, rácsokat, korlátokat, égéstermék elvezetőket, építészeti tagozatokat, anyagváltásokat; a csapadékelvezetés módját; a vízszintes és magassági méretezést az egyértelmű megvalósításhoz szükséges mennyiségben;

9 a tervezett anyagok szerkezetek megnevezéseit, színeit, felületeit; az eredeti és tervezett terepcsatlakozást és lejtés viszonyait. Műszaki leírás: a tervezési programban meghatározott tervezési feladatoknak és elvárásoknak való megfelelést, beleértve a településképi és illeszkedési követelményeket; a betervezett anyagokkal szemben támasztott követelményeket; a közműellátás megoldását, gépészeti rendszerek összefoglaló leírását; ha szükséges, technológiai utasításokat, hivatkozásokat. Tervezői költségvetési kiírás: árazatlan, legalább összevont tételes költségvetési kiírás, és/ vagy legalább munkanemenkénti bontásban. (igazodjon a szakági kiírásokhoz egyeztetni kell!) A szakági munkarészeket a Mérnöki Kamara fogadta el, de a Magyar építész Kamara szabályzatának is része, ott a 4.8, és a 4.9 fejezetek tartalmazzák. Vázlatosan az utolsó fejezetben ismertetem. A TERVEZŐI MŰVEZETÉS SZABÁLYAI Alapvetés: A tervező a kötelező (Korm. rendelet által minimum 6 alkalomban megállapított) tervezői művezetés során az építész szakma reprezentánsa is. Munkája, kiállása, szaktudása nem csupán saját, de az egész építész közösség értékmérője. (Figyelni kell, mert ezek be nem tartása akár szakmai-etikai eljárásokhoz, akár a szakmagyakorlás megvonásához is vezethetnek!!!) A szerződés: A Tervező (ez alatt az építész tervezőt kell érteni) a tervezői művezetésre a tervezési szerződésben köt írásbeli megállapodást Építtetővel; Tervező a tervezési művezetés ellátása érdekében alvállalkozót alkalmazhat. Tervező az alvállalkozójáért úgy felel, mintha a tervezői művezetést maga végezte volna; Tervező minimum 6 (1 a kitűzés, 5 az építés folyamatában, 1 a zárás) tervezői művezetési alkalom ellátására köt szerződést. A művezetési alkalmakba beleszámítanak a szakági tervezői művezetési alkalmak is, ha a szakági tervezői művezetők a megbízásukat a Tervező alvállalkozóiként látják el, az alkalmakat, gyakoriságot a szerződésben nevesíteni kell;

10 A minimum 6 tervezői művezetés számított munkadíját jogszabályban rögzített hatósági ár szabályozza. A művezetéseket terhelő költségekre valamint a 6 alkalmon felüli művezetésekre tervező építtetővel szabadon állapodhat meg; Építtető a szerződésben kötelezettséget vállal, hogy tervezőnek hozzáférési kódot biztosít az e-építési naplóhoz, és biztosítja az építési helyszínre a bejutást; Tervezői művezetési alkalmak : (ez egy javaslat, ettől eltérő is lehet, de a 6 alkalom kötelező, a többi megállapodás kérdése) kitűzés, alapozás, felmenőszerkezetek, födémek építése tetőszerkezet építés, gépészeti és elektromos munkák, szigetelések, szakipari munkák (tér lehatárolások, burkolás, homlokzatképzés), kivitelezés lezárása. (A szerződésben javasolt rögzíteni, hogy építtető /lehetőleg az adott munkafázis megkezdése előtt 5 nappal/ milyen úton értesítse /telefon, / a tervezői művezetőt) A tervezők lehetőleg kössék ki a szerződésben, és külön a tervezői nyilatkozatban is, mely alkalmak elmaradása esetén nem szavatolják a tervben rögzítettek szerinti megvalósulás igazolását. A tervezői művezető feladata, intézkedések: Feladata a terv szerinti megvalósítás elősegítése, a terv szerinti megvalósítást gátló vagy segítő tényezőkre való javaslatok, figyelemfelhívások megtétele, a kivitelezési tervdokumentációtól való eltérés megállapítása és rögzítése. Feladata továbbá a művezetése során tapasztalt, a kivitelezési dokumentációtól eltérő kivitelezést (köteles felelősséggel) 24 órán belül az e-építési naplóban rögzíteni. Tervezői művezető azonban ezeken felül az építkezést bármikor megtekintheti és annak tervtől való eltérését észrevételezheti.

11 A kivitelezést lezáró utolsó művezetése során köteles minden, a végleges (a közbenső módosításokat is tartalmazó) kivitelezési tervtől való eltérő megvalósítás tényét és mértékét az e-építési naplólezáró nyilatkozatában rögzíteni, még abban az esetben is, ha ezeket korábban már jelezte, és a kivitelezés további folyamatában nem kerültek kijavításra. A mennyiben a művezetése során a kivitelezési tervtől eltérő, és emberi életet veszélyeztető kivitelezést tapasztal, és azt a figyelmeztetése ellenére sem szűntetik meg haladéktalanul köteles (a naplóbejegyzésen túl) az építésfelügyeletet értesíteni. A kivitelezési folyamatot nem ellenőrzi, sem műszaki ellenőri, sem felelős műszaki vezetői feladatokat nem lát el, ne lásson el, ilyen jellegű felelősséget nem vállal, ne vállaljon át. A tervezői művezetés díjazása A rendelet minimum 6 alkalom kötelező megrendelését írja elő, amelynek maximális összege Korm. rendeletben meghatározott mértékű. Ez az összeg a szerződéskötés időpontjában irányadó külön Korm. rendeletben (430/2016. (XII. 15.) Korm. rendelet) megszabott kötelező legkisebb havi munkabér másfélszeresét meg nem haladó összeg. Ez évben ,-Ft, aminek a másfélszerese: ,- forint. Ez figyelemmel a kötelező 6 alkalmat, alkalmanként ,- forintot jelent. Ezen túlmenően a székhely településen kívüli tervezői művezetés esetén az utazással járó költségek is elszámolhatók. A kötelezően előírt 6 alkalmat a jogszabály az építész tervezővel kötendő szerződésként nevesít. Ugyanakkor a szabályzat szakági tervezőinek művezetési alkalmakat is nevesít amit a kötendő szerződésben (alkalom, díjazás stb.) rögzíteni célszerű. A tervezési szerződés Az építtető, illetve erre irányuló megállapodás esetén a fővállalkozó kivitelező a jogosultsággal rendelkező tervezővel a kivitelezési dokumentáció elkészítésére írásbeli tervezési szerződést köt. A tervezési szerződés általános esetben (a Ptk.-ban megfogalmazottakon túl) tartalmazza: a vállalt tervezési tevékenység (szakági tervezési tevékenység) pontos megnevezését, a kivitelezési dokumentációra vonatkozó követelmény (mennyiségi és minőségi mutatók) meghatározását, a kidolgozás részletezettségét, (részletrajzok, konszignációk, költségvetési kiírás szükséges körét), a készítendő kivitelezési dokumentáció példányszámát és annak elektronikus formában is történő átadási kötelezettségét, a terv felülvizsgálatának, ellenőrzésének szabályait, a szükségessé váló tervmódosítások szabályozását, tervezői művezetési feladatellátás részletes feltételeit, ha a tervező ilyen feladatot lát el. szakági tervezők szükség szerinti bevonásáról

12 a tervezési díj összege mellett az elszámolás és a teljesítésigazolás formáját, módját, a fizetés módját és határidejét, az esetleges szakmai biztosíték kikötését, a tervező nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló kormányrendeletben meghatározott kötelező felelősségbiztosítással rendelkezik, a szerződést írásban kell megkötni, a tervező díja ha a felek eltérően nem rendelkeznek a tervdokumentáció átadásával egyidejűleg esedékes. az egyszerű bejelentési eljárás esetén a szerződés tartalma kötött, ugyanis a MÉK honlapján megtalálható mintától való eltérést a MÉK nem támogat. Felelősség biztosítás Az egyszerű bejelentéssel épülő lakóépületek estén mind a tervező, mind a kivitelező részéről kötelez, az e-naplóba is feltöltendő (kötvényszám, és a biztosító neve+ biztosító nyilatkozata) kötelező felelősségbiztos megkötése. A kivitelezők jellemzően rendelkeznek vele, de az erre történő kiterjesztést el kell intézniük. Az összege a beruházási költségkeret nagyságától, továbbá a kötelezettségvállalás időtartamától függ. Beruházási költségkeret= a Tervezési Programban Építtető által meghatározott összeg. Felelősségbiztosítással (feltöltéssel): a tervezőnek legkésőbb a tervezési szerződés megkötésekor, a fővállalkozó kivitelezőnek legkésőbb a munkaterület átadásakor kell rendelkeznie. A szerződésnek fenn kell állnia tervező esetében legalább az elektronikus építési főnapló megnyitását követő 2 évig, fővállalkozó kivitelező esetében legalább a lakóépület teljes műszaki átadás-átvételének lezárásáig. Ki kell terjedjen: A tervezői felelősségbiztosításnak a felelősségbiztosítási szerződés hatálya alatt: a tervező és alvállalkozója által a tervezési tevékenységgel, a tervező, vagy az általa bármilyen jogviszonyban foglalkoztatott másik tervező által végzett tervezői művezetéssel okozott károkra. A fővállalkozó kivitelező felelősségbiztosításának a felelősségbiztosítási szerződés hatálya alatt: a fővállalkozó kivitelező és alvállalkozói által az építőipari kivitelezési tevékenységgel érintett lakóépület hibás építési tevékenységével okozott dologi károk, a fővállalkozó kivitelező és alvállalkozói által harmadik személyeknek okozott károk, az általa bármely jogviszonyban foglalkoztatott felelős műszaki vezető által okozott károk biztosítására.

13 Néhány gondolat a díjazásokról (Az alábbi javaslat nem tartalmazza az épület megvalósításához szükséges, a Magyar Mérnök Kamara által szabályozott szakági tervezők és a tervezéshez szükséges alapadatok /geodézia, talajmechanika/ elkészítésének költségeit.) A díjszámítás alapja a megvalósítandó családi ház hasznos alapterülete 1, a három módosító tényezővel az alábbi: 1 (A hasznos alapterülethez 0,5 szorzótényezővel a szerkezettel fedett vagy szerkezettel alátámasztott terasz, erkély alapterülete hozzászámítható!) Díjalap: a hasznos alapterület 1 m2 -eként a mindenkori szakképzett havi minimálbér 3,33 %-a, (6.010,-Ft/m2) nettó Módosító tényezők Hasznos alapterület helyzete: Földszint 1,00 Emelet 1,00 Alagsor, pince 0,80 Tetőtér (1,9 felett) 1,00 Építési környezet: Műemléki környezet, védett településrész 1,10 Terepadottság: (építési helyen belül) lejtés 0-15% 1,00 15% felett 1,15 Díjmegoszlás az egyes tervfázisok között: Programterv 0,10 Vázlatterv 0,20 Jóváhagyási terv 0,30 Bejelentési dokumentáció 0,40 Többletszolgáltatás 2 +0,50 2 Részletes kiviteli terv, a 191/2009 (IX.15) Korm. Rendelet alapján a MÉK szabályzat szerinti II.-III. Tervosztály A szakági tervezők tervezési díjáról, csak tapasztalati információink vannak. 300 m2-ig az elektromos, és gépész (csak leírás készül) díja eft, a tartószerkezeti tervező díja eft, 300 m2 felett az elektromos, és gépész (terv is készül) díja kb. 1 eft/m2, a tartószerkezeti tervező díja 1,5 eft/m2 között mozog.

14 A Magyar Építész Kamara a díjszabásra vonatkozó ajánlásával összhangban a 300 m2-t meg nem haladó hasznos alapterületű lakóépületek és melléképületeinek tervezési díjszámításánál az ajánlott díj 66% alatti tervezési díjat kirívóan alacsony, a 150%-kal magasabb árat kirívóan magas árnak tekinti. A Területi Építész kamara is megtárgyalta, és a MÉK határozatával egyet értve, a kirívóan alacsony, és magas szintet a mi megyénkre is érvényes tekinti. Ez lefordítva: az építész tervezési alapdíj 3970Ft/m2-nél alacsonyabb, 9000 Ft/m2-nél magasabb (????) nem lehet. Ennek ellenőrzésére, és szükséges szankciók alkalmazására a Kamara felkészült. Néhány példa: 1. Példa (új építésű családi ház) Hasznos alapterület helyzete: Földszint: 102 m2 (1,0) Fedett terasz: 16 m2 (0,5) Építési környezet: nem védett terület Terepadottság: 3% lejtő (1,0). Számítás: 95+16x0,5 =103 m2 110 x x 1,0 = Ft + Áfa. Díjsáv: Ft + Áfa 2. Példa (új építésű családi ház) Hasznos alapterület helyzete: Földszint: 110 m2 (1,0) Emelet: 60 m2 (1,0) Fedett beálló: 30 m2 (0,5) Építési környezet: nem kiemelt terület Terepadottság: 12 % lejtő (1,0). Számítás: x30x0,5 =185 m2 185 x x 1,0 = Ft + Áfa. Díjsáv: Ft+ Áfa 3. Példa (családi ház bővítése, tetőtérbeépítés) Hasznos alapterület helyzete (bővítmény): Földszint: 90 m2 (1,0) Tetőtér: 125 m2 (1,0) Fedett terasz: 10 m2 (0,5) Meglévő épület: 70 m2 érintett terület: 70 m2 Építési környezet: nem kiemelt terület Terepadottság: sík (1,0). Számítás: x0,5+70x0,25 =237,5 m2 237,5 x x 1,0 = Ft + Áfa. Díjsáv: Ft + Áfa 4. Példa (új építésű családi ház) Hasznos alapterület helyzete: Földszint: 120 m2 (1,0) Alagsor: 90 m2 (0,8) Emelet: 70 m2 (1,0) Fedett terasz: 10 m2 (0,5) Építési környezet: kiemelt terület (1,1) Terepadottság: 17% lejtő (1,15) Számítás: x0, x0,5 =267 m2 267 x x 1,15 = Ft + Áfa. Díjsáv: Ft + Áfa 5. Példa (új építésű családi ház) Hasznos alapterület helyzete: Földszint: 140 m2 (1,0) Pince: 50 m2 (0,8) Fedett terasz: 20 m2 (0,5) Építési környezet: védett terület Terepadottság: 2% lejtő (1,0). Számítás: x0,8+20x0,5 =175 m2 175 x x 1,1 = Ft + Áfa. Díjsáv Ft + Áfa

15 Szakági munkarészek: 1. Tartószerkezeti tervek: Kivitelezési terv készül az épület összetettségéhez és jellegéhez illeszkedő darabszámban, a tervező által szükségesnek ítélt léptékben, az MMK Tervdokumentációk tartalmi és formai követelményeinek szabályzatában foglaltaknak megfelelően, amennyiben: a) a tartószerkezet fesztávolsága 5,40 m, vagy azt meghaladja, b) az épület/építmény tartószerkezete vagy annak elemei monolit vasbetonból készülnek, kivéve az 5,4 méteres fal- vagy oszlopköznél kisebb előregyártott födémszerkezethez csatlakozó vasbeton koszorút, c) az épület/építmény tartószerkezete egyéb anyagú és technológiájú (egy. vb., acél, fa, alumínium, műanyag ), egyedi kialakítású szerkezet, d) az épület/építmény tartószerkezete 1,50 m-t meghaladó kinyúlású konzolszerkezet, vagy felmenő szerkezettel terhelt konzolszerkezet tartalmaz, e) az épület/építmény a rendezett terepszint felett legalább két építményszintet tartalmaz, beleértve a beépített tetőteret is f) az épület/építmény pinceszintjének padlóvonala a csatlakozó terepszinthezképest 1,50 m-nél mélyebben van, az épület/építmény részlegesen alápincézett, g) az épület/építmény zártsorúan csatlakozik valamely szomszédos épülethez/építményhez, az épület falszerkezeteinek, pilléreinek, egyéb függőleges szerkezeteinek megtámasztatlan magassága meghaladja a 3,00 m-t (a födémszerkezethez nem csatlakozó koszorú nem jelent megtámasztást), h) a hasznos terhelések szempontjából az épület/építmény helyiségeinek használati osztálya nem A, i) amennyiben az építés helyszíne nyilvántartottan csúszásveszélyes, vagy aláüregelődés veszélyes területre esik, j) ha az építési terület lejtése a 15 -ot meghaladja, k) az 1,50 m-nél magasabb, vagy meglévő épülethez/építményhez csatlakozó földmegtámasztó szerkezetek építése, l) minden meglévő épületet/építményt érintő építési tevékenység, mely tartószerkezeti átalakítással, a meglévő tartószerkezeteket érő hatások megváltozásával jár, m) megfelelőségi igazolással rendelkező tartószerkezetek (pl. típus csarnokszerkezet), használati eszközök (pl. játszótéri eszköz), műtárgyak, termékek adoptációja (tartószerkezet bemutatása, alapozásának, fogadószerkezetének tervezése), n) az építmény bontása, ha az építmény terepszint feletti és belső térfogata meghaladja az 500 m3 -t, valamint homlokzatmagassága az 5,0 métert, vagy a terepszint alatti bontás mélysége meghaladja az 1,5 métert, vagy 1,5 méternél magasabb földmegtámasztó szerkezetet érint, vagy ha a bontás zártsorú, vagy ikres beépítésben történik. Tartószerkezeti leírás készül az MMK Tervdokumentációk tartalmi és formai követelményeinek szabályzatának Építési engedélyezési tervdokumentációk tartószerkezeti munkarészének tartalmi és formai követelményei fejezetben foglaltaknak megfelelően, amennyiben az előzőekben felsorolt kritériumok nem teljesülnek. A tartószerkezeti leírás tervezői költségvetési kiírást nem tartalmaz.

16 2. Épületgépészeti és épületvillamossági rendszerleírás: Készül a 300 m 2 alatti lakóházak esetén, a leírás tartalmazza: a tervezett építési tevékenységhez előírt és az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használathoz szükséges közművesítettséget, az épület közműigény adatait; az épület energetikai és hőtechnikai, valamint villamos méretezési adatait, hőszükségletét, hőterhelését, a túlmelegedés kockázatának ellenőrzését, az épület fűtési és hűtési energiaigényét, frisslevegő igényét, továbbá villamos energiaigényét és a hőhasznosítás megoldását; az épületgépészeti, az erős és gyengeáramú berendezések épületen belüli elhelyezését, helyigényét, a műszaki berendezések működtetéséhez szükséges telepítési feltételeket. (Készül a szakági tervező/k/ által szükségesnek ítélt mértékben, léptékben és részletezettséggel, de legalább fenti tartalommal) Amennyiben a tervező, a rendszerek egyértelmű értelmezése érdekében szükségesnek ítéli, a műszaki berendezések kialakítása, teljesítményadatai kapcsolási vázlat szinten ábrázolhatók. A szolgáltatói tervjóváhagyáshoz szükséges tervek (telekhatáron belüli vízellátási, szennyvíz és csapadékvíz elvezetési, gázellátási, égéstermék elvezetési, szolgáltatói villamos hálózati csatlakozási, elszámolási fogyasztásmérési) kidolgozását a rendszerleírás nem tartalmazza. Ezeket, valamint az épületgépészeti és elektromos kivitelezési terveket az építtető a szakági tervezővel külön megállapodás keretében készíttetheti el. Az épületgépészeti és épületvillamossági rendszerleírás tervezői költségvetési kiírást nem tartalmaz. 3. Épületgépészeti és épületvillamossági kivitelezési tervdokumentáció: Készül a 300 m 2 alatti lakóházak esetén, az MMK Tervdokumentációk tartalmi és formai követelményeinek szabályzatában foglaltaknak megfelelően. A szabályzat részletesen tartalmazza az általános (tartószerkezeti, villamos, gépész, geotechnikai, tűzvédelmi), és különös (közmű, felvonó, közlekedési, földalatti műtárgyak, hidak, stb.) munkarészek tartalmát. A kivitelezési tervek része az árazatlan (igény szerint árazott) költségvetéseket is. Részletes ismertetésre a terjedelme miatt nem kerül.

17 KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET!