A civil szektor. Település-gazdálkodási ismeretek

Átírás

1 A civil szektor Település-gazdálkodási ismeretek

2 Alapfogalom A civil társadalom egy olyan elméleti színtér, ahol az egyéni érdekek, célok és értékek megosztása kollektív módon történik és ahol az egyes szervezetek az államtól, a családtól vagy a piactól elkülönülnek. A civil társadalom az állam és a piac intézményeinek háttérstruktúráin túl működő társadalom alapjait képező önkéntes szociális és polgári szervezetek és intézmények összességéből áll. További fogalom:

3 Fogalmi megközelítések Civil szervezetek vagy nem kormányzati szervek olyan minden kormánytól független, civilekből álló szervezetek, amelyek saját költségvetéssel rendelkeznek. Általában spontán módon, kezdeményezésre, mozgalomból kinőve jönnek létre valamilyen konkrét cél elérése érdekében. Non-pofit: nem profitorientált. Nonprofit szervezet az, amelynek elsődleges célja nem a profit termelése, hanem valamilyen társadalmi szükséglet kielégítése. A szakmai és tudományos közéletben elfogadott definíció: a nonprofit szervezetek olyan magán, nem állami, nem profitcélok által vezérelt szervezetek, amelyek fel tudják mutatni a formális szervezetekre jellemző kritériumokat, illetve rendelkeznek az önigazgatás és az önkéntesség minimális szintjével. A non-profit szervezeteket a civil társdalom fontos alkotórészeként határozzuk meg.

4 Szervezeti formák Klasszikus civilek közé tartoznak a magánalapítványok, illetve az egyesületek, szövetségek; Nonprofit vállalkozásoknak nevezzük a nonprofit gazdasági társaságokat, valamint idesoroljuk az előbbiekhez képest elenyésző gazdasági súlyú, a kormányzati, önkormányzati alapítású jobbára közfeladat ellátására, támogatására szakosodott közalapítványokat is. A nonprofit szervezetek harmadik csoportját az érdekképviseletek (köztestületek, munkaadói, munkavállalói és szakmai szervezetek) alkotják.

5 Jellemzők: Nem profitcélúak, de az alaptevékenységük mellett vállalkozói tevékenységet is végezhetnek. Adózás utáni nyereséget nem osztja fel, visszaforgatja, Kormánytól független szervezetek, sem jogilag, sem intézményesen nem tartoznak az állami szférába, Formális szervezetek, önszerveződéssel jönnek létre, Közösségi feladatokat látnak el, Nem politikai és nem vallási tevékenységet folytató szervezetek. Rendszerint kvázi közjavakat állítanak elő (olyan javakat, amelyek egyszerre elégítenek ki közfogyasztási és magánfogyasztási igényeket.) Az állami szektorral állnak versenyben, a kormány versenytárs, ugyanakkor a finanszírozás szempontjából az együttműködés a jellemző.

6 Jellemzők: Bevételeik lehetnek: költségvetési támogatás, egyéni, vállalati adományok, saját bevételek. A költségvetés támogatja az öntevékeny szervezeteket. A támogatás lehet közvetlen és közvetett. A közvetlen támogatás oktatásban, kultúrában, egészségügyben. A közvetett támogatás adókedvezmény, állami tulajdon ingyenes használata. A non-profit szervezetek rendelkeznek saját bevételekkel is. Pl. tagdíj, vagy külső tag által fizetett térítési díj. Jellemző területek a non-profit szektorban: az oktatás, az egészségügy, a kultúra, a szociális ellátás.

7 Jellemzőik: Magyarországon nonprofit szervezet működik (2015. ), ebből Budapesten. Első: Nemzetközi vöröskereszt (ma már nem tartozik ezen kategóriába) Jellemző területek: környezetvédelem, emberi jogok, humanitárius segélyezés Legismertebb civil szervezetek: Greenpeace, Amnesty International, Orvosok határok nélkül,

8 Civil szervezetek megjelenési formái Kultúra Vallás Sport Szabadidő, hobbi Oktatás Kutatás Egészségügy Szociális ellátás Polgárvédelem, tűzoltás Környezetvédelem Településfejlesztés Gazdaságfejlesztés Jogvédelem Közbiztonság védelme Többcélú adományosztás, nonprofit szövetségek Nemzetközi kapcsolatok "Szakmai, gazdasági érdekképviselet" Politika

9 A non-profit szektor a statisztika tükrében A nonprofit szervezetek száma (db) A nonprofit szervezetek összes bevétele (e Ft) Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés , , , , , , , , ,0 0,

10 A non-profit szektor a statisztika tükrében A nonprofit szervezetek számának megoszlása településtípus szerint (db) Főváros Megyeszékhely Többi város Község , , , , , , , , ,0 0,0 A nonprofit szervezetek bevételének megoszlása településtípus szerint (e Ft) Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés Főváros Megyeszékhely Többi város Község

11 A non-profit szektor a statisztika tükrében A nonprofit szervezetek számának megoszlása tevékenységcsoportok szerint (db) Szabadidő, hobbi Sport Kultúra Oktatás Szociális ellátás Településfejlesztés Szakmai, gazdasági érdekképviselet Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés

12 A non-profit szektor a statisztika tükrében A nonprofit szervezetek száma szervezeti forma szerint (db) Alapítvány Közalapítvány Egyesület Köztestület Szakszervezet Szakmai, munkáltatói szervezet Közhasznú társaság Nonprofit intézmény Egyesülés Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés

13 A non-profit szektor a statisztika tükrében Összes állami támogatás Normatív költségvetési támogatás Nem normatív költségvetési támogatás Központi alapoktól kapott támogatás TB-alapoktól kapott támogatás Nemzeti Civil Alapprogramból származó bevétel Személyi jövedelemadó 1%-a Áfa-visszatérítésből származó bevétel Normatív önkormányzati támogatás Nem normatív önkormányzati támogatás Helyi költségvetési intézménytől kapott támogatás Átengedett iparűzési adó Összes magántámogatás TAO-ból származó támogatás Banki, pénzintézeti támogatás Vállalati támogatás Támogatás nonprofit szervezetektől Lakossági támogatás Külföldi támogatás Alaptevékenység összes bevétele Tagdíjbevétel magánszemélyektől Tagdíjbevétel jogi személyektől Alaptevékenység bevétele állami, önkormányzati szervektől Alaptevékenység bevétele jogi, és magánszemélyektől Gazdálkodási tevékenység összes bevétele Vállalkozási bevétel Bérleti díjból származó bevétel Tárgyi eszköz értékesítéséből származó bevétel Kamatbevételek, kamatjóváírás Pénzügyi műveletek bevétele Összes bevétel Hitel- és kölcsönfelvétel Egyéb bevétel

14 A non-profit szektor a statisztika tükrében ,0 A nonprofit szervezetek bevételének megoszlása forrás szerint (e Ft) , , , , ,0 0, állami támogatás magántámogatás alap-tevékenység bevétele gazdálkodási tevékenység bevétele egyéb tevékenység bevétele Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés

15 A non-profit szektor a statisztika tükrében Forrás: KSH Statisztikai Tükör - A nonprofit szektor legfontosabb jellemzõi, 2015

16 A non-profit szektor a statisztika tükrében Nonprofit szektor munkaerőpiaci mutatói A nonprofit szektorban foglalkoztatottak száma (db) Önkéntesek száma (db) Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés Leírás: 2015-ben a szektorban tevékenykedő önkéntes segítők becsült száma 413 ezer fő volt. Az általuk teljesített 47 millió munkaóra több mint 22,7 ezer főállású foglalkoztatott munkaidejének felelt meg Magyarázat: Ez a számított érték fejezi ki, hogy az önkéntesekkel a szervezetek hány főállású teljes munkaidős munkavállalót váltanak ki. Forrás: KSH Statisztikai Tükör - A nonprofit szektor legfontosabb jellemzõi, 2015

17 A non-profit szektor a statisztika tükrében Leírás: Ha a két mutató (bevétel, foglalkoztatottak) átlagát vesszük, és ezt tekintjük a szektor nemzetgazdaságon belüli súlyának, megállapítható, hogy ez a súlyarány folyamatosan nőtt, csaknem megduplázódott, között pedig meghaladta a 4%-ot is. Magyarázat: Ezt a mutatót nem kívánjuk módszertanilag tudományos tartalommal megtölteni, pusztán a vizuális megjelenítés céljára szolgál. Tisztában vagyunk azzal is, hogy a bevétel és foglalkoztatottság között szoros kapcsolat áll fenn, így nem két független változó átlagáról beszélhetünk. Forrás: KSH Statisztikai Tükör - A nonprofit szektor legfontosabb jellemzõi, 2015

18 A non-profit szektor szerepe a munkaerőpiacon Mint munkáltatók, foglalkoztatási szerepük egyre nagyobb Mint program kivitelezők, foglalkoztatási lehetőséget biztosítanak a munkaerőpiacról kiszorult embereknek A regisztrált munkanélküliek jelentős része az ún. Problémacsoportok -hoz tartozik (túl fiatal, túl öreg, alacsony képzettségű, korlátozott munkavégző képességű, kisgyermekes szülő, etnikai kisebbséghez tartozik, stb.) A társadalom nem mondhat le ezekről a személyekről! Oka: Kihasználatlan erőforrást jelentenek Minél több foglalkoztatott van, annál kevesebb embert kell ellátnia a társadalomnak, annál többen tudják a társadalom fenntartásához szükséges jövedelmet előállítani. Szociális kohézió is megvalósul: a szegénységből való kilábaláshoz a munkavállaláson keresztül van kiút.

19 Melyek a non-profit szervezetek előnyei? Önkéntes munkások jelenléte Szoros kapcsolat a helyi önkormányzattal Szoros együttműködés a non-profit szervezetek között (érdekérvényesítés erősítése) Elkötelezettség a kitűzött cél iránt. Profit nélkül is nyújtanak szolgáltatásokat A társadalom rejtett szükségleteit a felszínre hozzák, Állam és a civil szervezetek helyettesítők, versenytársak - kötelezettség áthárítás a költség hatékonyság érdekében Pályázati lehetőségek Adó 1 %-a

20 Közhasznú szervezetek Közhasznú tevékenységnek tekintjük a társadalom és az egyén közös érdekeinek kielégítésére irányuló következő - a szervezet létesítő okiratában szereplő - cél szerinti tevékenységek: 1. egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység, 2. szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása, 3. tudományos tevékenység, kutatás, 4. nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, 5. kulturális tevékenység, 6. kulturális örökség megóvása, 7. műemlékvédelem, 8. természetvédelem, állatvédelem, 9. környezetvédelem, 10. gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet, 11. hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése,

21 Közhasznú szervezetek 12. emberi és állampolgári jogok védelme, 13. a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység, 14. sport, a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével, 15. közrend és közlekedésbiztonság védelme, önkéntes tűzoltóság, mentés, katasztrófa-elhárítás, 16. fogyasztóvédelem, 17. rehabilitációs foglalkoztatás, 18. munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése - ideértve a munkaerő-kölcsönzést is - és a kapcsolódó szolgáltatások, 19. euroatlanti integráció elősegítése, 20. közhasznú szervezetek számára biztosított - csak közhasznú szervezetek által igénybe vehető - szolgáltatások, 21. ár- és belvízvédelem ellátásához kapcsolódó tevékenység, 22. a közforgalom számára megnyitott út, híd, alagút fejlesztéséhez, fenntartásához és üzemeltetéséhez kapcsolódó tevékenység, 23. bűnmegelőzés és az áldozatvédelem;

22 A közhasznú szervezetet és támogatóját megillető kedvezmények A közhasznú szervezetet a létesítő okiratában meghatározott cél szerinti tevékenysége után társasági adómentesség, vállalkozási tevékenysége után társasági adókötelezettséget érintő kedvezmény, helyi adókötelezettséget érintő kedvezmény, illetékkedvezmény, Vámkedvezmény, A szervezet által nyújtott szolgáltatás igénybevevőjét a kapott szolgáltatás után személyi jövedelemadó mentesség, Támogató szervezetet: a közhasznú szervezet támogatóját az adomány után társasági adókötelezettséget érintő kedvezmény, illetve személyi jövedelemadó kötelezettséget érintő kedvezmény, tartós adományozás esetén a támogatás második évétől külön kedvezmény illeti meg.

23 Egyházi, Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Államtitkárság Emberi Erőforrások Minisztérium Az államtitkárság a kormányzat azon része, mely a hazai közösségekkel - egyházak, civil szervezetek, nemzetiségek - foglalkozik. Munkájának alapvető célja, hogy koordinálja az egyházakkal való kapcsolattartást és a hazánkban élő nemzetiségeket érintő kormányzati feladatokat, valamint elősegítse a civil szervezetek hatékony működését.

24 Civil Információs Portál A Társadalompolitikai Kabinet (2006.) kezdeményezése: kormányzati civil kapcsolatok fejlesztésének irányelvei című dokumentumot A civil kapcsolatok fejlesztéséért felelős tárca (Szociális és Munkaügyi Minisztérium) szervezésében szoros együttműködésben a Civil Szolgáltató Központokkal ezer civil szervezeti képviselő bevonásával készült a kormányzati civil kapcsolatok fejlesztését szolgáló egyes intézkedésekről szóló 1065/2007 (VIII.23.) Korm. Határozat, mely előírja a Civil Információs Portál létrehozását. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma az Elektronikus szolgáltatások fejlesztése civil szervezetek számára a Civil Információs Portálon" tárgyú projekt keretében hozza létre a megújult Civil Információs Portált. A CIP célja, egy honlapon legyen elérhető a minisztériumok és egyéb központi államigazgatási szervek által az Interneten közzétett, civil szervezetekre vonatkozó minden nyilvános információ. A portál további célja, hogy megjelenítési felületet biztosítson egy országos civil adatbázisnak

25 Nemzeti Együttműködési Alap 2012-ben a Nemzeti Civil Alapprogram helyébe lépett a NEA A Nemzeti Együttműködési Alap célja a magyarországi civil társadalom tevékenységének segítése, a civil szervezetek társadalmi szerepvállalásának erősítése. Az Alap elsősorban a Kárpát-medencében kifejtett civil társadalmi aktivitás megszervezésére, fejlesztésére és megvalósítására nyújt támogatást ben összesen Ft keretösszegből civil pályázat részesült támogatásban. A támogatott tevékenységek a civil élet teljes spektrumát felölelik, az európai integrációt elősegítő programoktól a civil szférával kapcsolatos tudományos kutatásokon át a monitoring tevékenységekig. A különböző rendezvények mellett civil szervezetek működési költségeire is igényelhető támogatás.

26 Civil Információs Centrumok Ezt a címet, pályázati úton elnyert olyan civil szervezetek viselhetik, amelyek vállalták, hogy térítésmentesen segítik a működési területükön tevékenykedő civil szervezeteket. A támogató, szolgáltató hálózat július 1-jén kezdte meg működését. A CIC-ek feladatát képezi többek között a civil szervezetek működésének szakmai támogatása, fenntarthatóságuk erősítése, továbbá az államháztartás alrendszereiből nyújtott támogatások szabályszerű felhasználásának elősegítése. A Civil Információs Centrumok által nyújtott főbb szolgáltatások a következők: segítséget nyújtanak a civil szervezetek számára az adminisztratív kötelezettségek teljesítéséhez; tájékoztatást nyújtanak támogatási lehetőségekről, pályázati kiírásokról; gyakorlati segítséget kínálnak és egyénre szabott tanácsadást végeznek civil szervezetek számára elősegítik a kommunikációt és ösztönzik az együttműködést a szektoron belül, és a szektorok között egyaránt.

27 Az új civil törvény legfontosabb újításai, célkitűzései A törvény célja egy olyan átfogó szabályozás megalkotása volt, amely a lehető legteljesebben biztosítja mind a szervezett, mind a közösségi jellegű egyesülési szervezetek megalakulásának, az azokhoz való csatlakozásnak, valamint működésének szabadságát. A csőd-, a felszámolási, valamint a végelszámolási eljárás rendelkezéseinek civil szervezetekre való alkalmazása. A törvény új gyűjtőfogalmat, a civil szervezet fogalmát vezeti be a jogrendszerbe. A törvény átfogóan szabályozza a civil szervezeti formák működésére vonatkozó szabályokat. Szabályozza továbbá a civil szervezetek megszűnését, gazdálkodását, valamint rögzíti a civil szervezetekre vonatkozó egyes, speciális nyilvántartásba vétellel kapcsolatos szabályokat. Az átláthatóság és a könnyebb alkalmazhatóság érdekében, a civil szervezetek gazdasági életének szabályaival együtt a könyvvezetési és beszámolási szabályok is ebben a törvényben, egységes szerkezetbe foglalva jelennek meg. A törvény egyik legfontosabb közhasznúságra vonatkozó újítása a minősítés egyfokozatúvá tétele. A törvény célja, hogy az eredeti elképzeléseknek megfelelően, tényleges tartalommal töltse meg a közhasznúság fogalmát. Mindezt a szervezeti kör minőségi átalakításával, a többfokozatúság megszüntetésével és a tényleges tevékenység alapú minősítéssel kívánja elérni Civil Információs Centrumok létrehozása.

28 Új civil törvény (módosítása) A törvénymódosítás eredményeként a személyi jövedelemadó (SZJA) civil szervezetek javára felajánlható 1%-a tekintetében a kedvezményezett szervezetté válás feltételeit megkönnyíti évtől. Az új Ptk. közelgő hatálybalépésének következtében egyszerűsödnek a beszámolókészítés szabályai, a tapasztalatok alapján a civil szervezetek működési sajátosságaihoz igazodnak a megszűnés és átalakulás keretei. A törvényjavaslat a évi költségvetési évtől biztosítja, hogy a potenciálisan felajánlható civil SZJA 1%-os rendelkezések teljes összege a civil szervezetek támogatására álljon rendelkezésre A évi Nemzeti Együttműködési Alap pályázati kiírások korai megjelentetésének alapvető célja, hogy a civil szervezetek működése kiszámíthatóvá váljon, a társadalom által elismert és fontosnak tartott munkájukat biztonságban és kiszámítható módon végezhessék. Újdonság, hogy a működési és a szakmai pályázatok benyújtására egy időben van lehetőség. A támogatások visszatérítendő és vissza nem térítendő formában igényelhetik. Működési célú pályázatokon elnyerhető összeg felső határa 3 millió forint, a szakmai célú pályázatok esetén pedig 2 millió forint.

29 Legújabb Civil törvény Külföldről támogatott szerveztek.

30 Hasznos linkek: Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Civil Információs Portál Nemzeti Együttműködési Alap: Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, Egyházi, Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Államtitkárság Civil Szervezetek Szövetsége honlapja: További fogalom: Civil Törvény: KSH: