Dorn terápia és Breuss masszázs fájdalomcsillapító hatásának vizsgálata gerincbántalmakban szenvedő betegek körében

Átírás

1 Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar Ápolás és betegellátás Gyógytornász szakirány Dorn terápia és Breuss masszázs fájdalomcsillapító hatásának vizsgálata gerincbántalmakban szenvedő betegek körében Koppányné Szendrák Mária konzulens Gönczi Viktória 2017

2 TARTALOM 1 Bevezetés Hipotéziseim Szakirodalmi áttekintés A gerincről általában Gerincvelői idegek A gerinc gyakoribb degeneratív elváltozásai Discopathia Protrusio, prolapsus, discus hernia Spondylosis, spondylarthrosis Ideggyök kompressziók a lumbális gerincszakaszon Lumbago, ischias és lumboischialgia Dorn terápia és Breuss masszázs Dorn terápia Breuss masszázs Anyag és módszer Betegvizsgálat Kezelés menete Eredmények Életkor, röntgen elváltozások megoszlása Testtartás vizsgálatának eredményei Mozgástartományok vizsgálatának eredményei Speciális tesztek vizsgálatának eredményei Fájdalom változása a kezelések hatására Megbeszélés Összegzés Szakirodalom Mellékletek

3 1 BEVEZETÉS A lumbalis gerinc stabilitásának és mobilitásának, fontos szerepe van mindennapi tevékenységeinkben. A gerinc alsó szakaszaként a legnagyobb teherviselő komponens a törzsön. Feladata, a felsőtest súlyának továbbítása a sacrumon keresztül a medencére és onnan az alsó végtagokra. Azért, hogy ez a testsúly továbbvitel megfelelően létrejöjjön, mindennapi mozgásaink során fontos odafigyelnünk gerincünk állapotára, védelmére, a helyes ülésre, emelésre, hajlásra stb. Mindezek mellett, nagyon fontos, hogy szalag, izom és csontrendszere megfelelő állapotban legyen. Amennyiben valamelyik alkotóeleme károsodik az egész rendszer zavart szenved. Dolgozatomban a Dorn terápia és Breuss masszázs fájdalomcsökkentő hatását mértem fel, lumbalis szakaszon gerincbántalmakkal küzdő egyének körében. Választásom fő oka, hogy a mai felgyorsult és túlhajszolt világban, kevesen figyelünk oda testünk helyes használatára. Mind az ülő és fizikai munkát végzők világában, eljön az a nap, amikor a derékfájdalom megjelenik életükben. Hazánkban még nem annyira elterjedt módszer (2009-től) a Dorn terápia és Breuss masszázs amely, a testünkben létrejött disfunkciók helyreállítását célozza meg első sorban. Magát a módszert nem csak terápiaként/kezelésként, de prevencióként is lehet alkalmazni. Választásom azért erre a témakörre esett, mert azok a személyek, akik ilyen jellegű problémákkal küzdenek, első sorban csak a fájdalomcsillapító gyógyszereket ismerik, mint megoldást. Dolgozatomban szeretnék rámutatni, hogy nem feltétlenül kell mindig a gyógyszerben keresni a megoldást. Ha már a fájdalomcsillapító sem segít, orvoshoz fordulnak, aki ilyen esetben kivizsgálásokat követően általában fiziotherápiás kezeléssorozatot ír ki. Ez lehet fizikoterápia: például gyógytorna (gerinctorna, nyak torna, lágyrész-kezelés), masszázs vagy elektroterápia. Maga a kezeléssorozat egy határozott alkalom számra szóló ideiglenes megoldás, melyet a beteg állapotának éppen aktív szakában alkalmaznak, de szinten tartó kezelés 2

4 nincsen. Ez a beteg számára időigényes, hiszen, minden nap egy meghatározott időpontban, be kell mennie a kiírt kezelésekre, amely gyakran munkából való kieséssel jár. A Dorn- terápia olyan alternatív megoldás, ami nem csak a pillanatnyi tüneteiket csillapítja, de akár hosszútávon megoldja a gerinc eredetű panaszokat, és mind emellett még szervezetünket is megóvjuk a tartós gyógyszerszedés következményeitől. A panaszok fennállása esetén, heti egy alkalommal elég megjelenni a kezelésen, és az otthon végzett önkorrekciós gyakorlatokkal fenntartható a fájdalommentes állapot. Vizsgálataim eredményeit betegvizsgálati lapon (2. számú melléklet) dokumentáltam, melyet kitöltöttem az első kezelést megelőzően és az utolsó kezelést követően. A betegek fájdalmának alakulását egy után követési lapon (3. számú melléklet) dokumentálták maguk a páciensek adott két kezelés között eltelt napokon. Kutatásom célja, hogy minél jobban megismerjem a lumbalis szakaszon gerincbántalmakkal küzdők kezelési lehetőségeit. A kezelések megkezdése előtt felmérjem mozgásterjedelmüket, megfelelő képet kapjak fájdalmaikról, azok jellegéről. A kezelések során folyamatosan figyelemmel kövessem fájdalmuk változását. Utolsó kezelések hatására kialakult változásokat összesítsem, ezekből következtetéseket vonhassak le. Továbbá fontosnak érzem az általam kezeltek mindennapjaikhoz életvezetési tanácsokat adni, a helyes testtartás és mozgás kapcsán. 1.1 HIPOTÉZISEIM 1. A kezelésre jelentkezők a középkorosztály köréből kerülnek ki. 2. A beteganyag jelentős részben, polydiscopathiás diagnózissal fog rendelkezni. 3

5 3. A páciensek testtartása határozottan javulást fog mutatni, a kezelések hatására. 4. Feltételezem, hogy a betegek gerincének mozgásterjedelme javulni fog a kezelések hatására. 5. Feltételezem, hogy azon személyek mozgás szervrendszere, akik korábban sportoltak, jobban fognak reagálni a kezelésekre. 6. A lumbális gerincen vizsgált speciális tesztek pozitivitása, a kezeléseket követően csökkenni fog. 7. Feltételezem, hogy a betegek fájdalomszintje a Visual Analog Skálán, már a második kezelést követően, jelentősen fog csökkeni, a kezelések hatására. 4

6 2 SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS 2.1 A GERINCRŐL ÁLTALÁBAN A gerinc (columna vertebralis) adja a törzs, fő vázát. Felső végéhez a koponya, háti szakaszához a bordák, míg alsó részéhez a medence kapcsolódik. Feladata, hogy védelmet biztosítson a benne haladó gerincvelőnek (medulla spinalis), görbületeivel rugalmasságot ad a törzsnek, ezáltal védve a koponyát. Továbbá, függesztést biztosít a felső-, alsóvégtagok számára. Nagyából csigolya (vertebra) alkotja, melyek egymáshoz különböző összeköttetések segítségével (porc, ízület, szalag) kapcsolódnak. Az első 24 csigolya valódi, az utolsók módosult álcsigolyák. A valódi csigolya két fő alkotó része ventralisan a korong alakú test (corpus vertebra) ez a legnagyobb része, dorsalisan pedig a csigolyaív (arcus vertebra). A corpus majdnem henger alakú, szélessége nagyobb, mint magassága, hátsó részéről mindkét oldalról ered a patkó alakú ív (arcus vertebra). A csigolyaívről erednek felfelé és lefelé mindkét oldalra az ízületi nyúlványok (processus articularis inferior et superior), melyek az ívet két részre osztják: elülső pediculusra és hátsó laminara. Az ízületi nyúlványok mellett kapcsolódnak az ívhez, oldalra és enyhén hátrafelé a harántnyúlványok (processus transversus), hátsó irányba az ív közepén pedig a tövisnyúlvány (processus spinosus). Ahol az ívek erednek a csigolyatestről, fent és lent is láthatunk egy-egy bevágást (incisura vertebralis superior et inferior), ami a csigolya közti lyukakat adja (foramen intervertebrale). A corpus vertebra és arcusvertebra által határolt terület a gerinccsatorna (canalis vertebralis). Jobban megfigyelve a csigolyaoszlopot, anatómiai összhangot figyelhetünk meg az egymás felett elhelyezkedő csigolyák között, ez alapján három oszlop építi fel a gerincet: nagy oszlop, melyet a csigolyák teste alkot; két kis oszlop, amiket az ízületi nyúlványok hoznak létre. A csigolyaoszlopon fentről lefelé megkülönböztetünk 7 nyakcsigolyát (vertebrae cervicalis), 12 hátcsigolyát (vertebrae thoracales), 5 ágyékcsigolyát 5

7 (vertebrae lumbales), 5 keresztcsonti csigolyát (vertebrae sacrales), melyek összecsontosodtak (os sacrum), továbbá 4-6 csökevényes csigolya által alkotott farkcsont (os coccygis). A csigolyák ízületek révén kapcsolódnak egymáshoz. Vannak folytonos összeköttetések, ilyenek például a csigolyák közötti porckorongok (discus intervertebralis). A discus amellett, hogy folytonos összeköttetést ad, rugalmasságot is biztosít. Ezek, a kollagén rostos porclemezek csak a csigolyatest területére lokalizálódnak. A porclemezek vastagsága szakaszonként eltérő, így a thorachalis szakaszon a legvékonyabb, ezt követi a lumbalis, végül a nyaki szakaszon a legvastagabb. A porckorongok mellett folyamatos összeköttetést biztosítanak a szalagok, melyek egészen a koponyaalaptól a sacrumig biztosítják a folytonos kapcsolatot. Két szomszédos csigolya, egyik corpusának alja, alsó kisízületei, valamint a másik csigolya felső corpusa és kisízületei, továbbá a két csigolya közti porckorong alkotnak egy mozgásszegmentet. Az őt alkotó képletek közül a csigolyatestben, a gerinc elülső és hátsó hosszanti szalagjában, a porckorong rostos gyűrűjének külső felében és a kisízületekben, azok tokjában érző idegvégződések vannak. A mozgásszegment egyik alkotóeleme sem károsodhat anélkül, hogy az ne lenne hatással a többi alkotórész degenerációjára, elváltozására. A gerinc szalagjai, a csigolyatestek ventralis oldalán ligamentum longitudinale anterius, a csigolyatest hátulsó oldalán a foramen vertebraléban ligamentum longitudinale posterius. Továbbá, a forament lezárva a csigolyaíveket összekötő: ligamentum flavum, illetve a szomszédos csigolyák tövisnyúlványait összekötő: ligamenta interspinalia, és a fölöttük végighúzódó ligamentum supraspinale. A csontos és szalagos alkotóelemek váltakozásával, kétféle szegmentet különíthetünk el: passzív szegmentet, amelyet a csigolyák alkotnak és aktív szegmentet, amit a discusok, foramen intervertebrale, ízületi nyúlványok, ligamentum flavum és a ligamentum interspinale képeznek. A gerinc mozgásának feltétele az aktív szegmensek mobilitása. A folytonos összeköttetés mellett, külön-külön is van kapcsolat a csigolyák között, méghozzá a kisízületek révén. Minden szomszédos csigolyának két-két 6

8 kisízülete van, e felszínek helyzete a síkokban erősen befolyásolja az adott szakaszok mozgástartományát, illetve stabilitását. A gerinccsatorna a foramen occipitale magnumtól az összecsontosodott sacrum aljáig halad, melyet ventralisan határol a csigolyatest és a köztük lévő discusok, lateralisan és dorsalisan egyaránt a csigolyaívek és a köztük lévő szalagok (ligamentum flavum). Itt halad a gerincvelő. Fontos, hogy ez a csatorna nyitott a foramen intervertebraléknál, hiszen itt van lehetőség a segmentalis gerincvelő idegeinek, ereinek, hogy kilépjenek. Újszülött korban gerincünk egyenes a tér minden síkjában, kivéve a keresztcsonti részt. A mozgás fejlődésével együtt a görbületek is fokozatosan, lassan kialakulnak, ennek megfelelően beszélünk elsődleges görbületről (melynek íveltsége megegyezik a születéskor megfigyelt iránnyal) és másodlagos görbületről (a mozgásfejlődés során lassan ellenirányúvá alakuló). A felnőtt ember gerince frontalis síkból tekintve a sagittalis tengelyen egy egyenest rajzol ki (a mellkasi szakaszon enyhe jobbra konvexitással- physiológiás scoliosis). A sagittalis síkból megfigyelve kétszeres S-alakban görbült, harmonikus íveltségűek. A nyaki szakasz közel húzódva a súlyvonalhoz, hogy a fejet meg tudja tartani lordosis, a háti szakasz melyhez a mellkas kapcsolódik dorsalisabban helyezkedik el, hiszen a belső szervek, főleg a szív miatt hátrébb kényszerül kyphosis, a lumbalis rész görbülete a súlyvonal elé hatol be, hogy a törzs és a felső végtag súlyát tudja a medencén keresztül az alsó végtagokra továbbítani. A csigolyák közötti discusoknak két fő része van, a centrális részén található nucleus pulposus és a széli részen található anulus fibrosus. A fehérje és a folyadék nagyobb mértékben megtalálható a nucleusban. A nucleust az anulus fibrosus kollagén rostos lamellái veszik körül, a rostok lefutása bentről-kifelé, a vízszintestől a függőleges irányába haladnak, a köztes részeken a rostok diagonálisan merőlegesek egymásra. Az anulus a húzó erőkkel, míg a nucleus a kompressziós erőkkel szemben ellenállóbb. Természetesen, az idő múlásával és az igénybevétel miatt rost átalakulások jönnek létre, ugyanígy a nucleus folyadéktartalma sem állandó. A két csigolyalemez és az anulus rostjai közé zárt nucleus közel gömbölyű 7

9 alakú, háromféle mozgás jön létre benne: billenés, ami létrejöhet sagittalis síkban (flexió, extenzió), továbbá frontalis síkban (lateralflexió); forgás (egyik csigolyalemez elfordul a másikhoz viszonyítva); csúszás (egyik csigolya elcsúszása a másikon). Így az ízületnek hat szabadsági foka van (flexió, extenzió, lateralflexió, csúszás sagittalis síkban, csúszás frontalis síkban, rotació jobbra, valamint balra.[1, 5, 9, 16] 2.2 GERINCVELŐI IDEGEK A gerincvelői idegek (nervi spinales) szimmetrikusan erednek a gerincvelő két külön oldalán, egy dorsalisabb-érző gyökérrel (radix sensitiva), és egy ventralisabb-mozgató és vegetatív gyökérrel (radix motoria). A doralisabb gyökéren helyezkedik el egy csigolyaközti dúc, amelyben az elsődleges érző idegek pseudounipoláris sejtjei vannak. Az elülső és hátsó gyökér egyesül egy gerincvelői ideggé (nervus spinalis), ami a foramen intervertebralén lép ki, és két ágra oszlik: ramus dorsalis és ramus ventralis. A ventralis ág környező vagy perifériális idegekre ágazik, ellátva a bőrt és mozgásszerveket érző idegszálakkal, illetve az izmokat mozgató idegszálakkal. A hátsó visszakanyarodó ág a cervicalis gerincszakaszon három tarkótájat ellátó idegből áll, a thorakalis és lumbalis szakaszon a gerinc melletti bőrt és izmokat idegzi be. A vegetatív rostok a csigolyaoszlop melletti dúcrendszerbe kerülnek, egy részük visszafut a gerincvelői ideg elülső ágába, a többi pedig a belső szerveket látja el. Egy adott gyökérben csak egyféle rost halad, érző vagy mozgató, viszont a nervus spinálistól már kevert rostú idegről beszélünk. A kilépésük helye szerint, megkülönböztetünk 8 pár cervicalis, 12 pár thoracalis, 5 pár lumbalis, 5 pár sacralis és 1 pár coccygealis ideget. A gerincből kiinduló fájdalomra különböző nociceptív reflexválaszok (a gerincvelőből kiinduló utasítások) jelennek meg gerincvelői szinten. Hátsó szarvba érkező fájdalom esetén: néhány csigolya mellett az izomzat látható és tapintható feszessége alakul ki az adott szegmentnek megfelelően egy-két csigolya átfedéssel (helyi szegmentreakció). Elülső ág fájdalom esetén, az adott szegment által beidegzett 8

10 távolabbi izom feszessége jelenik meg (távoli szegmentális válaszreakció). Mivel a hátsó szarv az oldalsó szimpatikus központtal is kapcsolatban van, így fájdalominger esetén vegetatív válaszreakciók is megjelenhetnek: a gerinc melletti bőr kis erei tágulnak, a szövetek közé folyadék diffundál, így a bőr alatti kötőszövet vastagabbá válik, szintén helyi reflexjelenség. Ebből következik, ha valamely belső szerv beteg, az adott szervet beidegző vegetatív ág szegmentjének magasságában, mint helyi reflexjelenség a kötőszövet duzzanata jelenhet meg. Adott szegmentben fájdalom inger jelentkezik, válaszreakcióként, a szegment vegetatív ága által beidegzett belső szerv megbetegedhet, ugyanez igaz fordítva is, adott szerv megbetegedése az általa beidegzett szegmentben fájdalomingert, blokkot produkálhat. Ezen reflexreakciókkal kapcsolatosan nagyon hatékonyan alkalmazható a kapu modell, lényege az egyik idegszál ingerlése révén a másik idegszálon tudjuk gátolni a fájdalomérzést. Alapja, hogy a fájdalomérző receptorokból gyors vezetésű, illetve lassú vezetésű rostok szállítják tovább a központ felé az ingerületet. Az ingerület, érzőpályákon át a gerincvelőből az agykéreg felé haladva, először a thalamusz magvaiban kapcsolódik át, innen már, mint specifikus fájdalomingerület, három irányba mehet: parietalis kérgi mező, limbikus kéreg, homloki lebeny, hipothalamusz. A gyors vezetésű rostokon futnak be a mechanikai ingerek, melyek a leszálló pályák végződéseivel közösen aktiválják a gátló idegsejteket, így praeszinaptikus gátlás jön létre és így csökkentik a fájdalomingerület áttevődését a lassú rostokról a továbbító neuronokra. Továbbá, tartós fájdalom esetén az agytörzsben fájdalomcsillapító anyagok is termelődnek, melyeket speciális sejtek termelnek (fájdalomérzet tónusos gátlása).[4, 11, 16] 2.3 A GERINC GYAKORIBB DEGENERATÍV ELVÁLTOZÁSAI Discopathia A degeneratív betegségek kiinduló pontja a porcelfajulás, amit a relatív túlterhelés és a porc ellenállóképessége közötti aránytalanság okoz. A 20. életév 9

11 betöltését követően a porckorong vízmegkötő képessége csökken, majd nagyából a 3.évtized után ez a folyamat felgyorsul. Az anulus fibrorus fokozatosan vékonyodik, a nucleus pulposus víztartalma, magassága is fokozatosan csökken, idővel necrosis jelei lesznek láthatók rajta. Mind ezek következtében a porckorongok veszítenek rugalmasságukból, és felrostozódások, repedezések keletkeznek rajtuk, majd üregek képződnek, a porcszövet el is színeződik. Az anulus fibrosus struktúrájának fellazulása miatt nehezen tudja keretek között tartani, a folyamatosan neki nyomódó, nucleus pulposust. A discussal két oldalról kapcsolatban álló szalagok sok idegrostot tartalmaznak, így a nucleus pulposus nyomására váltakozó fájdalom alakulhat ki. A porckorong magasság csökkenése, a környező szalagok lazulása miatt, az adott szegment hypermobilissá válik. Rögzítettség hiányában és az előbbi okok miatt, adott szegment egyik csigolyája előrébb, másik hátrébb csúszhat egymáson, mely hatást gyakorolhat egyes ideggyökök kompressziójára a foramen intervertebrale konzekvens szűkülése okán. Röntgenfelvételen jól láthatók következményei is; szalagtapadások helyén osteophyták (kapcsok, meszesedések, csőrök, hidak): spondylosis, csigolyák zárólemezei és a kis ízületek íz felszínei sclerotizálnak: (spondylarthrosis), széli részein szintén osteophyták jelenhetnek meg. [2, 3, 6, 13, 14] Protrusio, prolapsus, discus hernia A porckorong degenerációjának egyik következménye a discus hernia, mely legsúlyosabb esetben olyan fokú lehet, hogy a nucleus pulposus elkülönül, mely a csigolya körül bármilyen irányba megtörténhet. Az anamnézisben általában hirtelen mozdulat, megerőltetés szerepelhet, de akár mindenféle előzmény nélkül megjelenhet. A hirtelen egyszeri nagy, vagy sokszor kisebb erőbehatások következtében az anulus fibrosuson repedések jöhetnek létre azáltal, hogy a nucleus pulposus a mozgás irányával ellentétesen nyomódik a porckorong falához és feszíti azt. A csigolyák közötti porckorongok elváltozásai lehetnek: 10

12 1. Discus protrusio: Az anulus fibrosus nem szakad, csak a degeneráció következtében már nem képes biztos keretek között tartani a nucleus mozgását, ami ennek a határtalanság - nak a következtében nyomhatja a ligamentum longitudinale posteriust, vagy egy ott futó gyököt is. A nucleus nyomása miatt, idővel az anulus fibrosus helyenként kiboltosodik. A protrusio nem egy állapot, hanem egy dinamikusan változó folyamat, mely képes progrediálni és visszafejlődni is. 2. Discus prolapsus: Az anulus fibrosus itt már átszakadt és részben a nucleus pulposus a porckorongon kívülre is kicsúszik, de még képes visszajutni az anulusba. Ha ez gyakran előfordul, akkor szinte állandó kompresszió okozta fájdalom áll fent. 3. Discus hernia: Az anulus fibrosust a nucleus pulposus átszakítja a ligamentum longitudinale posteriusal együtt és kizáródhat (szabad kizáródás). Előfordulhat, hogy a szalagot nem szakítja át, hanem tolja maga előtt (tokos kizáródás). Ez a stádium a nucleus pulposus egy részének, vagy egészének kilépését jelenti a porckorongból, mely egy irreverzibilis állapot. Előfordulhat, hogy a nucleusról sequestrálódott darabka tünetmentesen eltűnik a canalis spinalisban. A discus hernia következményes tünete lehet a fájdalom (amely lehet helyi illetve kisugárzó), a gerinc mozgásbeszűkülése, idegtünetek: például érzészavar, mozgászavar (paresis, plegia). Schmorl-gyöngy: ha a csigolyatest irányába lép ki a nucleus pulposus, melynek zárólemezei már sclerotizáltak, így a hézagokon keresztül a nucleusból egy részlet nyomulhat a csigolyatest spongiosájába. [2, 6, 13, 14] Spondylosis, spondylarthrosis Spondylosis, a porckorong-degeneráció egyik következménye. A discus intervertebralis strukturális átalakulása és a mozgásszegmentumon belüli mozgások változásai miatt, a csigolyatest körüli szalagok vongálódhatnak. Ez a feszülés reaktív csontújképződést idéz elő. Ezek lesznek a csigolyák peremrészein lévő osteophyták, melyek lényegében a hypermobil szegmentum stabilizálását 11

13 szolgálják. Ezen csontkinövések, az intervertebralis rést és a gerincvelőt szűkíthetik, jelentős nagyságúak is lehetnek, de akár híd formájában két külön csigolyát össze is köthetnek. Megjelenése általában szimmetrikus, de nagysága a két oldal között eltérő lehet. Az osteophyta nagysága nem feltétlenül arányos nagyságú a jelentkező fájdalommal/panaszokkal. Az osteophyta képződés az intervertebralis valamint a costovertebralis ízületekben is létrejön, ebben az esetben beszélünk spondylarthrosisról. Az adott szegmentum hypermobilitása, a szalagok lazasága a mozgásszegmentumon belül kóros mozgásokat eredményez így az ízületeket fokozott terhelés éri. A csontos ízfelszínek összenyomodnak, és az egymás fölött elhelyezkedő csigolyák egymáshoz viszonyított elmozdulása a kisízületek degenerációját, arthrosisát eredményezi. [6, 14] Ideggyök kompressziók a lumbális gerincszakaszon Attól függően, hogy a prolapsus, protrusio vagy hernia mely szegmensben jelenik meg, megkülönböztetünk különféle gyöki kompressziókat. Az éppen kilépő gyöknek megfelelően érintett lehet ideg, az általa ellátott izom, reflex és bőrérzet. L2, L3, L4-es gerincvelői szegmentumok: a n.femoralis vagy az általa beidegzett m.quadriceps femoris lehet érintett, továbbá a n.obturatorius és a csípőadduktorok lehetnek érintettek. Dermatómája a comb elülső lateralis része. L4-es szegmentum érintettségnél: n. peroneus profundus, illetve a m. tibialis anterior, valamint a patellareflex károsodhat, de az ideggyök átvágása esetén sem szűnik meg, hiszen több gerincvelői szintről kap beidegzést. Dermatómája a térd alatti rész és a lábszár (tibia vonalától) medialis oldala. L5-ös szegmentum: n.peroneus profundus, a m.extensor hallucis longus, mm. extensor digitorum longus et brevis; n. gluteus superior, és a m.gluteus medius lehetnek érintettek. Dermatómája a lábszár lateralis oldala és a lábhát. [15] 12

14 2.3.5 Lumbago, ischias és lumboischialgia A derékfájás (lumbago) az egyik legelterjedtebb mozgásszervi probléma. Oka lehet enyhébb jellegű gyöki irritáció vagy kisízület distorzió. A fájdalom inkább a gerinc mechanikai igénybevételekor jelentkezik. Neurológiai tünete nincsen, a fájdalom jól lokalizált. Tünetei magába foglalják a deréktáj fájdalmát, kényszertartást, izomspazmust a deréktájon (nyomásérzékenység) és mozgáskorlátozottságát. Speciális mozgáskorlátozottság, amikor látszólag a mozgásterjedelem megfelelő, de az ízületi játék hiányát véljük felfedezni, ez az úgynevezett ízületi blokk. Ez azt jelenti, hogy az ízület mozgása egy, de akár több irányba, reverzibilisen akadályozott, beszűkült vagy elakad a mozgáspálya valamely szakaszán. Tehát csak a funkció károsodik a szerkezet nem. Az ízületi blokk kialakulásában fontos szerepe van a kórós izomfunkciónak, izom-egyensúly eltolódásnak, ízületre egyszeri nagy vagy nem élettani irányú fizikai erőhatásnak. Egy rossz mozdulat, rosszul kivitelezett emelés, valamely ízületben lévő vele született vagy szerzett elváltozás, ami a statika megváltozását okozza. Ezen változás később az izomerő-egyensúly felborulását hozza létre, így az izmok nem élettani működése, továbbá belső szervi probléma kivetüléseként jöhet létre ízületi blokk. Ha a blokk oldása után az izom-egyensúlyt nem állítjuk helyre, ennek következtében a blokk újra kialakulhat. Lumboischialgiánál a fájdalom nem lokalizált, inkább kisugárzó jellegű, de együtt jár a deréktáj fájdalmával. Ilyen esetben vertebrogén okokra tudunk következtetni, és a komprimálódó gyöknek megfelelő tünetek fognak jelentkezni. Pseudoradicularis tünet esetén a sugárzó fájdalom annyira nem behatárolható, diffúzabb, nyújtási jelek negatívak lesznek, ilyenkor nem vertebrogén kórokok állnak fent. Ischias syndroma, deréktáji fájdalommal vagy anélkül, az egyik vagy mindkét alsó végtagba sugárzó fájdalom, melyet a nervus ischiadicus adott gyökeinek területén jön létre. A fájdalmat okozhatja a lumbális 3 és 4 csigolyaközben lévő 13

15 hernia disci, a 4-es és 5-ös lumbális csigolyák közötti gerincsérv, vagy az 5-ös és a sacrum közötti porckorongsérv gyökre gyakorolt nyomása. [4, 5, 6, 13, 14] 2.4 DORN TERÁPIA ÉS BREUSS MASSZÁZS Magát a terápiát Dieter Dorn (német mezőgazdasági termelő) dolgozta ki az 1970-es években, egy népi gyógymódót felhasználva és tovább fejlesztve. A Dorn terápia egy újszerű terápiának számít. Nálunk Magyarországon 2009-től oktatják a módszert. Nagy hatékonysággal kezeli a gerinc, valamint az ízületi jellegű fájdalmakat. Már néhány kezelés után jelentős fájdalom csökkenés várható, de ezt nagymértékben befolyásolja a probléma fennállási ideje. Nem csupán fájdalomcsillapítás és betegség kezelés céljából alkalmazható a terápia. Ugyanúgy alkalmazható megelőzés céljából is, ugyanis a kezelésekkel nem csupán a mozgás-szervrendszert kezeljük, de a belső szervek működésére is kihatunk. Alkalmazható: gerincfájdalmak,s-panaszok esetén, nem akut gerincsérv, lumbago, ischias, Scheuermann betegség esetén, ízületi arthrosis, reumatikus megbetegedéseknél, spondylosis, spondylarthrosis, gerincferdülés, teniszkönyök és számos más probléma esetén. [7, 8, 10] 2.5 DORN TERÁPIA Maga a terápia a kezelő által kézzel végzett korrekciókból áll. Ezen korrekciók segítségével a gerinc, illetve egyéb ízületek megfelelő helyzetét állítja vissza, ezen keresztül elérve a korrekciós hatást. A páciens, végtagjának ingaszerű mozgatásával mozgásba hozza a korrigálandó szegmentet, melyen a kezelő megfelelő pillanatban elvégzi a manuális korrekciót. A kezelés biztonságát 14

16 pontosan a páciens által végzett folyamatos mozgás adja, hiszen az ízület körüli izmok folyamatos munkában vannak, és biztosítják a védelmet. A korrekciós gyakorlatokat meghatározott ismétlésszámban, folyamatosan kell végezni, így tehát a gyakorlatszám végezetéig a korrekció is folyamatos. Minden egyes ízületi korrekciót pontos vizsgálat előz meg és követ, hogy a kezelő megállapítsa melyek a kezelendő pontok, illetve, hogy mennyire volt hatásos az előző korrekció, valamint lesz-e szükség további korrekcióra a hatás növelésére. Korrekciós területek: alsó végtag ízületei, medence ízületei, lumbalis gerincszakasz, thorakalis és cervikalis gerincszakasz, temporomandibularis ízület, sternoclavicularis ízület, acromioclaviculáris ízület, és a felső végtag ízületei. A kezelések végeztével a páciens begyakorolt, úgynevezett önkorrekciós gyakorlatokat kap otthonra, melyek a fájdalmasabb területekre lokalizálódnak. Az önkorrekciós gyakorlatok megfelelő, pontos és rendszeres otthoni végzésével a fájdalomcsillapító hatás tovább fokozható és fenntartható. Célja: Az izomspazmus reflexes oldása, csigolyablokkok oldása, ennek köszönhetően a blokkok által fenntartott bel szervi tünetek csökkentése, fiziológiás struktúrák helyreállítása, javítása. A csigolyaoszlop és a bel szervek közti kapcsolat kihasználása. Perifériás idegekre való hatás, csontos és lágyrész blokkok oldása. Első lépés mindig, az alsó végtagok hosszkülönbségének korrigálása, majd ezt követően, a medence korrigálásán át végig haladunk fel a gerincen. A csigolyákat egyesével vizsgálva, egymás után korrigálunk. [7, 8, 10] 2.6 BREUSS MASSZÁZS Kidolgozója Rudolf Breuss természetgyógyász volt. Lényege, hogy a csigolyaoszlop paravertebralis izomzata ellazuljon, ezáltal a gerinc tehermentesüljön. Mindezek következtében a csigolyák távolodnak egymástól, ennek köszönhetően a porckorong felszabadul a nyomás alól. A terhelés következtében elvesztett folyadék így vissza tud diffundálni a porkorongba. 15

17 A masszázs kellékei, egy speciális papír és Orbáncfű olaj, valamint pléd. Az olaj fontos szerepe, hogy a bőrön keresztül beszívódik a szövetekbe és a porckoronghoz eljutva táplálja azt. A papír bő olajozás mellett tovább fokozza az izom lazítását, hiszen segíti a felmelegedést a páciensre terített pléddel együtt. A masszázs, amellett, hogy segít a törzs izmainak lazításában, fokozza a terápia (utó)hatását. Az esetlegesen fellépő kezelés utáni kellemetlen fájdalom megjelenését is csökkenti. Célja: A fájdalom következtében kialakult izomspazmus oldása a paravertebralis izmokban. Vérkeringés fokozása, környező kötőszövetek mobilizálása, így a gerinc egy ellazult állapotba kerül és ennek eredményeképpen a porckorongok tehermentesülhetnek. Hatása: direkt hatása; a hám-, kötő-, izom-, idegszövetekre továbbá az erekre van. A szöveti hőmérséklet emelkedik. Az izomtónus csökken, a fasciák, szalagok, kontraktúrák nyújthatósága fokozódik. Tehát az izomzat és a kötőszövetek lazulnak. Általános hatása, hogy az ereket tágítja, hyperaemizal, anyagcserét fokozza, verőtérfogatot és pulzust emeli továbbá, hormonálisan stimuláló szerepe van. A sejtek tekintetében, a membránok áteresztő képessége fokozódik, kollagén rostok nyújthatósága fokozódik. A páciens légzése mélyül, légzésszáma csökken, légzése gazdaságosabbá válik. Ha az izmokra és idegrendszerre való hatását vizsgáljuk, a perifériás idegek fájdalomküszöbét, valamint az izomorsó érzékenységét csökkenti. Továbbá feszültségoldó, nyugtató, regeneráló hatású.[7, 8, 10] 16

18 3 ANYAG ÉS MÓDSZER Szakdolgozati kutatásomat a Nagykőrösi Rendelő Intézetben végeztem, július 20-tól szeptember 6-ig terjedő időszakban. Ez idő alatt 12 személy kezelését (Breuss masszázs és Dorn terápia) folytattam, személyenként 7 alkalommal, így összesen 84 kezelést végeztem. A beteganyagomban egyöntetűen a gerinc lumbális szakaszán elhelyezkedő degeneráció volt jelen, amely fájdalommal társult. A kezelt személyek átlagéletkora 48 év. Kutatásom kvantitatív jellegű kísérletes módszer, mely magába foglalja a betegek állapot felmérését, kezelését, végül állapotuk visszamérését. A kapott adatokat átlagszámítást követően összehasonlítottam, grafikonon ábrázoltam Betegvizsgálat A beteg vizsgálatom során felvettem az anamnézist, testtartás vizsgálatot, majd a gerinc aktív mozgásterjedelmét néztem, végül a speciális tesztekkel vizsgáltam a lumbális gerincet. Az anamnézist az általam összeállított kérdőív (1. számú melléklet) segítségével vettem fel, amit a betegek már az első kezelés előtt kitöltöttek. Főleg a fájdalom jellegét vizsgálja; annak helyét/kisugárzásának irányát, intenzitását Visual Analog Skála segítségével, mire szűnik, esetleg fokozódik, fájdalomcsillapítót szed-e fájdalmára, milyen típusút, korábban illetve jelenleg részesül-e valamilyen kezelésben. Továbbá a diagnózis felállítását segítette a páciensek által behozott orvosi dokumentációk/leletek. Ezek után a megtekintéses vizsgálattal folytattam. Álló helyzetben megszokott tartásban végeztem a megfigyelést. (2. számú melléklet) Frontalis síkban: a fej helyzetét, vállöv szimmetriáját, test-kar háromszöget, spina iliaca anteriorok, spina iliaca posterior superiorok állását, medence helyzetét, térdkalács, alsó végtag tengelyállását, illetve a boka állását tekintettem meg. 17

19 Sagittalis síkban: a súlyvonalon elhelyezkedő támpontokat vizsgáltam (fej, külső hallójárat, vállízület, csípőízület, térdízület és érkezés a boka előtt). Figyeltem, mely az a pont, ami rajta van a súlyvonalon és mely az, amelyik azon kívül helyezkedik el. Majd a gerinc görbületeit, mértékét, a cervico-thorakális, thorako-lumbális átmenet jellegét vizsgáltam. A megtekintéses, illetve tapintásos vizsgálatot követően megmértem a páciensek aktív-mozgásterjedelmét, ahol a flexió, extenzió, mindkét irányú lateralflexió és rotáció centiméterben mért értékét vizsgáltam. Továbbá, lemértem a Delmas-indexet és a lumbális flexió terjedelmét. Flexiós mozgásterjedelem mérése: szorosan háttal a falhoz állva, majd onnan előre hajolva, karjait lefelé nyújtva. Mérés: a III. ujj és a talaj távolsága. Extenziós mozgásterjedelem mérése: hason fekve a kezelőágyon, alsó végtagok nyújtva, tenyeret a vállízület alá helyezve, tolja ki magát. Mérés: sternum jugularis árok és a kezelőágy távolsága. Lateralflexiós mozgásterjedelem mérése: szorosan a kezelőágy mellett állva, innen oldalra hajolva, test mellett tartott karral. Mérés: a III. ujj és a talaj távolsága. A vizsgálatot mindkét oldalra el kell végezni. Rotációs mozgásterjedelem mérése: fal előtt elhelyezett székre ülve. Törzs mögött összekulcsolt karokkal törzsrotáció. Mérés: neutrális helyzetben a fal és az acromion távolságot, majd újramérni az aktív mozgáspálya végén. A kapott két érték különbsége adja a mozgásterjedelmet. A vizsgálatot mindkét irányba el kell végezni. Delmas-index mérése: egyenesen áll a beteg kényelmes állásban. A centiméter szalagot kifeszítve az occiput sacrum távolságot mérni. Majd ugyanezen két pont között a centiméter szalagot a görbületekbe simítva mérni. A kapott két érték hányadosát véve majd szorozva 100-al, kapjuk meg a Delmas-indexet. gerincről beszélünk. 94 alatt dinamikus, míg 96 fölött statikus 18

20 Lumbális flexió mérése (Shober-jel): egyenesen áll a beteg. Sacrum basisatól 10 cm-t felmérve ez lesz a kiindulási helyzet. A beteg előre hajlását követően, a kimért pont és a sacrum közti távolság változását mérni. A két érték különbsége adja a lumbalis gerinc flexiós terjedelmét. Normálisan az érték 5cm. A vizsgálatom utolsó pontjaként speciális teszteket végeztem el: Vaslava-manőver: széken ül a beteg. Hajtson végre hasprést, mintha a WC-n ülne. Ha deréktáji, illetve alsó végtagba sugárzó fájdalom jelenik meg a teszt pozitív. Pozitivitás esetén: fokozott intratechalis vagy extratechalis nyomásról beszélhetünk, melyet okozhat protrusio vagy akár tumor, beleértve az agyhártyákat. Slump-teszt: üljön le egy székre. Nyújtózzon meg fejtetővel, nyakánál, álla alatt fogva, alkart a vállaknál stabilizálva a helyzetet, rogyjon össze. Innen flexióba vinni passzívan a nyakat. Extendálni a beteg egyik térdét, és dorsalflexiót létrehozni a bokában. Kisugárzó-, szúró-, nyilalló-fájdalom jelentkezésekor a teszt pozitív. A vizsgálatot mindkét oldali alsó végtag megemelésével elvégezni. Pozitivitás esetén: a dura mater spinalis nyújtására fokozódó tüneteket észlelhetünk (deréktáji fájdalom többek között: szúró, húzó, feszítő, ennek oka valamely térfoglaló folyamat lehet, mely izgalomba hozza az adott területet (például: discus hernia, tumor). Lasseque-teszt: hanyatt fekszik a kezelőágyon, nyújtott alsó végtagokkal. A beteg a teszt alatt teljesen passzív. Bokájánál fogva egyik alsó végtagját nyújtva emelni az ágyról. Az ideg 60 -nál van megnyújtott helyzetben. Kisugárzó-, nyilalló-fájdalom esetén a teszt pozitív. A vizsgálatot mindkét oldali alsó végtagon elvégezni. Pozitivitás esetén: a n. ischiadicus nyújtására, fokozódó tüneteket észlelhetünk (deréktáji fájdalom, többek között: nyilaló, szúró, húzó, de akár görcsöt is provokálhatunk), oka szintén valamely térfoglaló folyamat amely nyomja a lumbális gerinc szakaszon a kilépő ideggyököt (lehet: protrusio, discus hernia, tumor). Milgram-teszt (30mp): hanyatt fekszik a beteg, nyújtott alsó végtagokkal. 5 cm-re emelje el az alsó végtagjait az ágytól, majd 30 másodpercig tartsa ezt a helyzetet. Ha erre nem képes, illetve fájdalom jelentkezik, a teszt pozitív. Pozitivitás esetén: 19

21 fokozott intratechalis vagy extratechalis nyomásról beszélhetünk, melyet okozhat protrusio vagy akár tumor, beleértve az agyhártyákat. Femoralis-jel (Nachlas-teszt) : hason fekszik, nyújtott alsó végtagokkal. A páciens lábát maximálisan térdben behajlítva, majd a térd ízület alá nyúlva, a medencét stabilizálva extendálni a csípőt. Kisugárzó-, villódzó-, nyilalló fájdalom esetén a teszt pozitív. A vizsgálatot mindkét oldali alsó végtagon elvégezni. Pozitivitás esetén: a n. femoralis nyújtására tüneteket provokálunk, mely azt mutatja, hogy az ideg lefutás vagy a gyök nyomás/irritáció alatt van (többek között lehet: protrusio, discus hernia, izomspazmus okozta kompresszio). Lumbális szakasz instabilitás: hason fekszik a kezelőágyon. A lumbalis csigolyák processus spinosusat csípőfogással megnyomni. Rugalmasságuknak meg kell egyezni. Az instabilnak ítélt csigolyákat további vizsgálattal ellenőrizni. Álljon az ágy végébe, két lába maradjon a földön, feküdjön rá az ágyra, két karjával kapaszkodjon az ágy szélébe. Az instabilnak talált részt lenyomni, fájdalom esetén a vizsgálat pozitív. Pozitivitás esetén: instabilitás van jelen egy, vagy akár több szegment között, mely pozitivitás kizárja a manuális korrekciókat. Relatív-végtaghossz különbség mérése: hanyatt fekszik a beteg a kezelőágyon, nyújtott alsó végtagokkal. A köldök és a bel-bokák közti távolságot mérve. Mindkét végtagot vizsgálva, a két mért adat közti különbség adja meg, hogy mely végtag hosszabb vagy rövidebb. Abszolút- végtaghossz mérése: hanyatt fekszik a kezelőágyon, nyújtott alsó végtagokkal. Mérni mindkét oldalon a SIAS és a bel-bokák távolságát. A két oldal közti különbség adja meg mely végtag hosszabb vagy rövidebb. [15, 12] Kezelés menete Minden beteg, egyéni foglalkozás keretein belül masszázst követően, manuális korrekciós kezelésben részesült, továbbá otthon elvégzendő korrekciós feladatokat kapott. Egy-egy kezelés időtartama perc volt. Hét héten keresztül heti egy 20

22 alkalommal végeztem a kezeléseket. Összesen órát töltöttem pácienseim kezelésével Breuss-masszázs Eszközök: Kezelőágy, speciális Breuss masszázs papír, orbáncfű olaj, törölköző és pléd. Kivitelezés: A beteg hason fekszik. A masszázs egészen a C7-es csigolyától a keresztcsont magasságáig tart. Iránya cranialtól caudal felé tart. 4 féle fogást alkalmazva kezeli a paravertebralis izomzat és a processus spinosusok területét. Majd nagyobb mennyiségű olajozást követően a speciális papírt felhelyezve, rásimítjuk a beteg hátára. Mindezek után jól betakarva a beteget egészen fejtetőtől a lábujjakig, pihenni hagyjuk 5-10 percig. Kihasználva a szakirodalomban említett termikus hatást. A masszázs időtartama perc között van. [10] Dorn-féle manuálterápia Itt legfőképp a páciens és a kezelő szoros együttműködésére, és megfelelő kommunikációjára van szükség, az eredményes kezelés végrehajtásának érdekében. Kivitelezés: első lépésként az alsó végtag hosszkülönbségének kiegyenlítését végezzük el a csípők majd térdek és végül a bokák korrekcióján keresztül. Ez idő alatt a páciens a kezelőágyon hanyatt fekve helyezkedik el. Ezt követően a páciens álló helyzetet vesz fel és az alsó végtag inga-szerű mozgatása mellett a kezelő elvégzi a medence és keresztcsont horizontalis, illetve sagittalis irányú korrekcióit. Még mindig az alsó végtag aktív mozgatása mellett manuális korrekció történik egészen a lumbalis csigolyáktól a thorakalis 7-8-as csigolyák magasságáig. Innentől a cervikalis 7-ig a páciens ülő helyzetben a felső végtag inga-szerű mozgatását végzi, közben a kezelő végrehajtja a szükséges korrekciókat. A thorakalis szakasz 21

23 korrigálását követően a nyaki szakaszra térünk át, melyet a fej aktív jobbra-balra irányú mozgatása mellett korrigálhat a kezelő. A kezelés utolsó lépése, a felső végtagok manuális korrekciója. [10] Otthon végezhető korrekció oktatása Ahhoz, hogy a kezelés hatékonyságát biztosítsuk, valamint fokozzuk, otthon végzendő korrekciós gyakorlatokra van szükség. Ezen gyakorlatokat, minimum naponta egyszer tanácsos elvégezni. Általában 3 gyakorlatot kap a beteg. A feladatokat a páciens a kezelés alatt felmerülő fájdalmasabb részekre összpontosítva kapja. Fontos, hogy a gyakorlatok egyszerűek, könnyen elvégezhetőek és alacsony eszközigényűek legyenek. Minden kezelést követően, a gyakorlatok betanítására, azok megfelelő, hatékony kivitelezésére is időt fordítottam. [10] Után- követési lap A kezelések végeztével és a korrekciós feladatok megtanítása után, a páciens megkapta az után-követési lapot (3. számú melléklet), mely tartalmazza a Visual Analog Skálát, amin a következő kezelésig eltelt napokon a fájdalmának szintjét jelölte. Valamint itt találta meg a korrekciós gyakorlatok leírását, kivitelezésének módját. [10] 22

24 4 EREDMÉNYEK Az eltelt 8 hét alatt 12főt vizsgáltam és kezeltem. Az első kezelést megelőzően elvégzett vizsgálat, majd az utolsó kezelést követően végrehajtott visszamérés alapján, továbbá a kezelések hatásának folyamatos után követése lévén, számításokat követően, a következő eredményekre jutottam. 4.1 ÉLETKOR, RÖNTGEN ELVÁLTOZÁSOK MEGOSZLÁSA 12 fős beteganyagom, melyből, 10 nő és 2 férfi páciensem volt, átlag életkoruk 47,5 év. A kördiagram a kezelt személyek röntgen elváltozásainak megoszlását mutatja. A 12 főből álló beteganyagomban hat féle elváltozás jelent meg, a röntgen leletek alapján. A legtöbben (28%) osteophyta diagnózissal, ettől csak pár %-al lemaradva polydiscopathias problémákkal jelentkeztek a betegek. Legalacsonyabb százalékban lumbago diagnózissal találkoztam. 12/16%-ban pedig már protrusio, továbbá sclerotizáló zárólemez, szűk csigolyaközti rés volt olvasható a röntgen leletben. A talált elváltozások alapján a következő megoszlást kaptam: Elváltozások röntgen alapján 16% 16% 28% osteophyta polydiscopathia lumbago 12% 24% protrusio scl. Zárólemez 4% szűk rés 1. ábra A kezelt betegek röntgen elváltozásainak eloszlása (Forrás: saját készítésű ábra, n=12) 23

25 4.2 TESTTARTÁS VIZSGÁLATÁNAK EREDMÉNYEI A kezelt személyek testtartását részletesen vizsgáltam, szemből, oldalról és hátulról. A visszamérések alapján frontalis síkban szemből és hátulról jelentős változások nem voltak megfigyelhetőek. Három személynél a fej helyzete megfelelő pozícióba került a kezeléseket követően. Továbbá, oldalról megfigyeltem a súlyvonalon elhelyezkedő pontokat (fej (külső hallójárat) váll, csípő, térd, érkezés: boka elé). A megfigyelést elvégeztem a kezelések megkezdése előtt, és az utolsó kezelést követően is. A diagram azt mutatja meg, hogy a súlyvonalon elhelyezkedő adott pontok hány személynél tértek el a fiziológiás helyzettől. A vízszintes tengely mutatja, a vizsgált pontokat B (bemenet: kezelések előtti vizsgálat); K (kimenet: utolsó kezelést követő vizsgálat). A függőleges tengely szemlélteti, hogy az adott pont pontosan hány személynél tért el. A fej és a fül tekintetében, láthatóan azonos irányú és mennyiségű változás következett be: bemeneti vizsgálatkor 9 személynél tért el a fiziológiástól ezen két pont helyzete, amely a kimeneti vizsgálatnál 5 személlyel csökkent. A váll és az érkezési pont közti változás aránya is megegyezik: mindkét esetben 2 személynél javult a vizsgált pont helyzete a súlyvonalhoz. Ha jobban megfigyeljük az oszlopokat, szembetűnően látszik, hogy a csípő és térd vonatkozásában a súlyvonalhoz viszonyított helyzetében változás nem történt, helyzetük a vizsgált személyeknél nem változott. (5.számú melléklet) Az ábra a súlyvonaltól való eltérést mutatja, átlagos értékben, 12 főre vizsgálva. A felső érték a B (bementkor mért) eltérés átlagát mutatja, mely: 2,4, az alul elhelyezkedő érték a K (kimenetkor mért) súlyvonalhoz képest vizsgált eltérés átlagos mutatója: 1,3. A vonal meredeksége hangsúlyozza, hogy a pontok milyen mértékben kerültek a fiziológiás helyzetükbe. A megfigyelések alapján, e javulás százalékos értéke, az első kezelést megelőző és utolsó kezelést követő vizsgálati lapok (2. számú melléklet) összevetése után: 48%-os javulást mutat. 24

26 2. ábra A súlyvonaltól eltérő pontok átlagos értéke kezelések előtt és után (Forrás: saját készítésű ábra, n=12) 4.3 MOZGÁSTARTOMÁNYOK VIZSGÁLATÁNAK EREDMÉNYEI A páciensek mozgásterjedelmét, mértem az első kezelést megelőzően, majd az utolsó kezelést követően végeztem egy visszamérést. Vizsgáltam a gerinc flexiós, extenziós, mindkét irányú lateralflexiós és mindkét irányú rotációs mozgásterjedelmet. A diagram a vizsgált 12 fő mozgástartományának változását mutatja. Összehasonlítva a B (bemenetkor, első vizsgálat alapján mért mozgásterjedelem), és K (kimenetkor, az utolsó kezelést követő visszamérés). Az oszlopok alapján látható, hogy minden mozgásirányba mutatott terjedelem nőtt. A legnagyobb mértékben (7.8 cm) a flexiós mozgásterjedelem nőtt, majd ezt követi az extenziós irányba történő mozgás (4.2 cm), majd egymás után a lateralflexiós mozgások (jobb: 2.8 cm, bal: 3.4 cm) javulása. A jobb oldalra történő rotáció átlagban 2.2 cm-t javult, míg a baloldalra történő 0.4 cm-t (a legalacsonyabb javulási érték), a lumbális flexió terjedelme átlagosan 1.2 cm-t javult. Átlagosan 3,14 cm-es javulás történt minden mozgás tekintetében, 12 főre vetítve. 25

27 3. ábra A vizsgált mozgástartományok javulásának mértéke (Forrás: saját készítésű ábra, n=12) 4.4 SPECIÁLIS TESZTEK VIZSGÁLATÁNAK EREDMÉNYEI Speciális teszteket végeztem a kezelések megkezdése előtt, majd az utolsó kezelést követően is. A vizsgálat részeként elvégeztem a Vaslava-manővert, Slumptesztet, Lasseque-tesztet, Milgram-tesztet, Femoralis-jelet vizsgáltam, továbbá a lumbalis gerincszakaszon instabilitást néztem. Az oszlopdiagram azt mutatja, hogy B (bementkor: első kezelést megelőző vizsgálat), K (kimenetkor: utolsó kezelést követő vizsgálat), hány személynek volt pozitív eredménye a vizsgált speciális tesztnél. Bemenetkor két teszt kivételével mindnél jelentkezett pozitív eredmény (különböző számú személynél), kivéve kettőt: Lasseque, lumbalis instabilitás, melyek pozitivitása esetén kizáró okot képzett volna a kezelésben való részvétel tekintetében. Kimenetkor senkinél sem mutatkozott pozitív Lasseque, és lumbális szakaszon lévő instabilitás, a többi speciális tesztet vizsgálva pozitivitás tekintetben csökkenés figyelhető meg. A legnagyobb csökkenést a speciális tesztek közül a Femoralis-jel pozitivitás számában láthatjuk, ezt követi a Milgram-teszt, majd a Slump-teszt és végül a Vaslava manőver, mely már bemenetkor is csak egy személynél mutatott pozitivitást, így kimenetkor már senkinél. Mind ezek mellett, 26

28 Személyek száma vizsgáltam a betegeknél Delmas-indexet, ahol az első méréshez képest a visszamérések alapján 2 statikus és 3 dinamikus íveltségű csigolyaoszlop a megfelelő értékre változott. Két beteg esetében a visszamérés alapján romlás figyelhető meg. 5 fő esetében nem történt változás, ebből 4 főnek Delmas-index értékei megfelelőe0k voltak, azonban 1 főnek dinamikus volt és az is maradt. Mivel a kezelés első lépése a végtaghossz különbség kiegyenlítése, elvégeztem betegeimen a végtaghossz mérést is. Az abszolút végtaghossz mérés alapján: 8 beteg esetében változás a végtaghosszban nem történt (ebből 6 főnek már a kezelések előtt is egyenlő hosszúságú volt a két végtagja), 4 betegnél pedig: kettő esetben 0,5 cm-el, és egy esetben 0,2 cm-el javult a két végtag közti különbség. Ezen négy esetből, így két főnek lett egyforma hosszúságú a visszamérést követően a két végtagjának hossza. Speciális tesztek pozitivitása kezelések előtt és után Teszt neve 4. ábra Speciális tesztek pozitivitása kezelések előtt és után (Forrás: saját készítésű ábra, n=12) 4.5 FÁJDALOM VÁLTOZÁSA A KEZELÉSEK HATÁSÁRA A betegek fájdalmának szintjéről elsőként a kérdőívben (1. számú melléklet) kaptam információt. Így megkaptam, hogy a betegek fájdalomszintje a kezelések előtt 27

29 Fájdalom szintje a Vasskálán átlagban 5,8 volt Visual Analog Skálán jelölve. Majd, minden kezelést követően megkapták az után követési lapot (3. számú melléklet), melyen egy Visual Analog Skálának megfelelő táblázat volt feltüntetve. Ebben a táblázatban jelölte a beteg fájdalmának szintjét minden nap (a következő kezelésig), a napi önkorrekciós gyakorlatok elvégzése előtt. Az alábbi vonal diagram, minden kezelést követő egy hétben, a páciensek által jelölt (Visual Analog Skálán) fájdalom átlagos értékét mutatja. Látható, hogy az első és utolsó kezelést követően a fájdalomértékek közötti különbség jelentős (2,3). A harmadik és negyedik kezelést követően a fájdalom átlagos értékei szinte stagnálnak, de ezt követően tovább csökkennek. A legnagyobb szintű fájdalomcsökkenés a harmadik, majd az ötödök kezelés után sikerült elérni. A hetedik kezelést követően egy közel fájdalommentes szinten zártuk a kezeléseket. Megfigyelhető, hogy az első és harmadik kezelést követően jelölt fájdalomszint átlagos értéke és a negyedik illetve hatodik kezelést követő értékek különbségei szinte azonosak (0.063). Kezelések utáni Vas-skála átlagai 4,5 4,0 3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0 3,9 1, Kezelés száma 5. ábra A kezeléseket követő egy hétben jelölt fájdalom átlagos értékei, a fájdalom szintjének változása a kezelés során (Forrás: saját készítésű ábra, n=12) 28

30 5 MEGBESZÉLÉS Kutatásom révén, azt találtam, hogy a beteganyag 12 betegéből 10 nő és 2 férfi. Közülük a legidősebb 67 éves, míg a legfiatalabb 28 éves volt. A minta életkor mediánja 48 év. Így első hypotézisem, miszerint a kezelt betegek a középkorosztály köréből kerülnek ki, alátámasztást nyert. Ennek oka az lehet, hogy jelenleg ez az a korosztály, amelyre a legnagyobb fizikai megterhelés és legtöbb stressz jut a mindennapok során (többek között: akár 12 órás munkaidő, gyereknevelés, háztartás, ház körüli munka, nagyszülőkről való gondoskodás). A legaktívabb korcsoport. A lumbalis szakaszon 7 betegnek volt osteophyta, 6-nak volt polydiscopathia, 1-nek volt lumbago, 3-nak protrusio, 4-nek zárólemez sclerotizáció és 4-nek rés szűkület volt a gerinc röntgen leleten, feltüntetve, mint elváltozás. (1. ábra) Ezen eredmények alapján, második feltételezésem, mely szerint a beteganyag jelentős részben polydiscopathiás röntgen elváltozással fog rendelkezni, nem bizonyult helytállónak. Feltevésem oka, hogy a már szakirodalomban is említett porckorong vízvesztés a 20. életév körül kezdődik meg, és a 3. évtizedet követően felgyorsul. A mindennapos terhelésnek, fizikai igénybevételnek hatására, arra következtettem, hogy a középkorosztály jelentős részének polydiscopathia jelenik meg a röntgen jelek között, de a 21. század felgyorsult hétköznapjainak eredményeként, és az egyoldalú megterhelés, a hozzá társuló mozgásszegény életmód eredményeként az osteophyta elváltozás jelent meg a legtöbb esetben (12 főből 7-nél), mely a polydiscopathiánál már súlyosabb állapot. A vizsgálatok visszamérések és számítások alapján harmadik hypotézisem, csak részben igazolódott, mi szerint a páciensek testtartása határozott javulást fog mutatni, a visszaméréseket követően. Részben igazoltnak tekintem feltételezésem, hiszen a betegek sagittalis síkban vizsgált tartása, valóban jelentős mértékű javulást mutat (48%-os). (2. ábra) A frontalis síkú vizsgálatok, a fej helyzetében valamint a test-kar háromszög tekintetében változást mutat, de nem jelentős mértékben. Ez azzal magyarázható, hogy a terápia, az alsó végtag hosszkülönbség (valamint a 29

31 sternoclacicularis, acromioclavicularis ízületek) kezelésétől eltekintve, jelentősebb mértékű korrekciót a sagittalis síkban végzi. A fej helyzetének javulása, részben a környező izmok lazulásával magyarázható, továbbá, hogy a törzs stabilitása és mobilitása is javult a terápia hatására, és ez ily mértékben ki tudott hatni a gerinc statikájára. Negyedik és ötödik feltételezésem a mozgásterjedelem változásával kapcsolatos. Negyedik feltételezésem, mi alapján a betegek mozgásterjedelme centiméterekben kifejezve fog javulni a kezelések hatására, beigazolódott. A betegek minden vizsgált mozgása átlagosan 3,14 cm-t javult. Ez köszönhető nagyrészt az izomlazító masszázsnak, valamint a manuálisan végzett korrekcióknak, melyekkel a fájdalom következtében kialakult blokkokat, illetve a gerincoszlop melletti myogelózisokat oldottuk. Az, hogy leginkább a flexiós és extenziós mozgásirányok mértéke nőtt, véleményem szerint azért lehet, mert a paravertebralis izomzat egy komplex kezelést kapott. Melynek köszönhetően megfelelően rugalmassá és dinamikussá tudott válni ahhoz, hogy a flexiós esetében nyúljon, extenzió esetében erőt fejtsen ki a gravitációval szemben. Mindezek mellett, hogy az izom ezt a működést fájdalommentesen végre tudja hajtani, fontos volt a blokkok oldása a gerincen. Továbbá, fájdalom csökkentésén keresztül, hatással voltunk a mozgás szervrendszer izomzatának fascia hálózatára, így a gerinc környéktől távoli izmok reflexes lazulása is bekövetkezett, ezzel elősegítve a mozgások nagyobb mértékű kivitelezését. Ötödik feltételezésként azt fogalmaztam meg, hogy azok a kezelt személyek, akik korábban sportoltak, a mozgásterjedelem javulásának tekintetében jobb eredményeik lesznek. Páros T-próba alkalmazásával a p= , tehát azok között, akik sportoltak korábban és azok között, akik nem, nincsen szignifikáns különbség, 5%-os szinten a mozgástartomány változásában. Ennek következtében ötödik hipotézisem elvetem. Feltételezésem oka, hogy a korábban sportolt személyek izomzata gyorsabban, és jobban fog reagálni a kezelésekre, továbbá, izommemóriájuknak köszönhetően, a blokkok oldását követően is, megfelelő stabilitást fog biztosítani izomzatuk a mindennapi fizikai igénybevétel mellett. A masszázs eredményeként rugalmasságukat a fájdalomcsökkenés után visszanyerik, ezáltal a mozgásterjedelem nőni fog. 30

32 Hatodik feltételezésem, mi alapján a speciális tesztek pozitivitása a kezeléseket követően csökkeni fog, részben beigazolódott.(4. ábra) Jelentős változás 3 speciális teszt esetében figyelhető meg (Femoralis-jel, Milgram-teszt, Slumpteszt). A Femoralis-jel tekintetében, arról lehet szó, hogy a deréktáji fájdalom következtében a fascialáncok elmélet alapján, a quadriceps izomzat fascia rendszere feszessé vált, ily módon a feszes lágyrész a n.femoralis kompresszióját idézhette elő. A kezelések hatására a deréktáji fájdalom csökkent, melynek hatására a quadriceps fascia hálózata is reflexesen lazult, nem komprimálva tovább a n. femoralist. Milgram és Slump- tesztek nagymértékű pozitivitás csökkenése, többek között köszönhető a masszázs hatásának, a terhelés alól felszabadult porckorongok regenerációjának, melynek következtében a belülről kifelé irányuló irritáció megszűnt. Azokban az esetekben, ahol kívülről érkező kompresszió izom spaszticitás miatt, vagy egy blokk általi becsípődés okozta az irritációt, a manuális korrekciók hatására fel tudott szabadulni így megszűntetve a nyújtásra jelentkező tüneteket. Hetedik hypotézisem, melyben azt fogalmaztam meg, hogy a kezelt betegek Visual Analog Skálán mutatott fájdalom szintje már a második kezelést követően jelentős csökkenést fog mutatni, nem bizonyult helytállónak. A betegek fájdalma két hullámban csökkent jelentősen; a harmadik, majd az ötödik kezelést követően sikerült elérni, nagymértékű fájdalom csökkenést. Volt, akinél azt véltem felfedezni, hogy a kezeléseket követően fájdalma csökkent egy pár napra, majd a következő kezelésre, újabb blokkok alakultak ki gerincén. Ezt azzal magyarázom, hogy törzsizomzata (főként a paravertebralis izomzat) nem volt megfelelően erős, ahhoz, hogy a két kezelés között eltelt 6 napban, a fellépő fizikai igénybevétel során, a törzset megfelelően stabilizálja, melynek eredményeképp újabb blokkok alakultak ki, csigolyái között. Természetesen, az után követési lapon (3.számú melléklet) jól látható, mely napok voltak munkanapok, amikor jobban megterhelte fizikailag az adott személy magát, és mely napok voltak hétvégék. Volt olyan páciensem, aki arról számolt be, hogy fájdalma annyira csökkent, közérzete annyira javult, hogy egy olyan munkát, amit máskor két nap alatt végez el, most egy nap alatt be tudta fejezni. Más arról adott hírt, hogy fájdalma olyan szintre csökkent, hogy a régóta 31

33 fennálló alvás közbeni fájdalom végre nem jelentkezett és már nagyon régen aludt olyan jót. Egyéb észrevételként és a 2.2-es alfejezetben írtakat és a terápia szegmentális hatásból eredő szervi funkciók javulásának lehetőségét alátámasztja, hogy 1 páciensemnél a kezelések hatására rendeződött a hormonháztartás, volt, akinek fejfájása enyhült. A nyakkezelést követően a páciensek rendszerint közérzetüknek javulásáról, megkönnyebbülésről számoltak be. Akiknél arthrosisos problémák voltak jelen, fájdalmuk néhány kezelést követően megszűntek. Szintén említésre méltó, hogy 1 betegnél a kezeléssorozat után, már egyáltalán nem volt szükség a fájdalomcsillapító szedésére. Úgy gondolom, hogy a betegek állapotának progrediálása és a műtét megelőzhető, a fenntartó kezelések mellett, és az otthon végzett korrekciós gyakorlatok mellett elkerülhető. Ez a gondolat természetesen egy hosszú, akár évtizedekig tartó után követést igényel. A feltételezést helytállónak érzem, habár tudjuk, hogy a kor előre haladtával porckorongjaink folyadéktartalma csökken, ez egy olyan indikátor melyet elkerülni nem tudunk. Ha a discopathia társul egy rossz testtartással, egyoldalú fizikai megterheléssel, nem megfelelően kivitelezett mozgással (legyen az akár: ülés, guggolás, emelés, bármilyen sport tevékenység), vagy nem utolsó sorban egy elhanyagolt scoliosissal, igen megtörténhet a baj. Az egyre erősödő tünetek (főként a fájdalom), oda vezetnek, hogy orvoshoz fordulunk. Ezek a mindennapos problémák, a megfelelő ismeretek birtokában, azok elsajátítása és rendszeres alkalmazása esetén mindezen problémák megelőzhetőek lennének. Természetesen, mindezek mellett fontos a heti rendszerességgel végzett megfelelő mennyiségű, és minőségű testmozgás is. A prevenció hangsúlyosságának hiányában, a protrusio és discus hernia kialakulásának okai között, (véleményem szerint) a nem megfelelően végzett mindennapos egyoldalú mozgás, és a komplex testmozgás hiánya ugyanolyan kiváltó tényezőkként szerepelnek, mint a kor előrehaladtával kialakuló discopathia. Ezt a gondolatot alátámasztja beteganyagom átlag életkora is. 32

34 A betegvizsgálatokkal töltött mindössze 8 óra illetve a kezelésekkel töltött 84 óra alatt sokat tapasztaltam. Betekintést nyertem a gyógytornász tevékenység világába. Különböző személyiségű, mentalitású, hozzáállású emberrel találkozhattam. Nagy tapasztalatra tettem szert a betegekkel való kommunikációban, a velük való kapcsolatépítésben, valamint bizalmuk megnyerésében. A kezelt betegek időbeosztásához való alkalmazkodás nehezítő tényező volt, de mindenkivel megtaláltuk a kezelésre alkalmas időpontokat. A manuálisan kivitelezett korrekcióknak köszönhetően, tapintás-érzékelésem kifinomultabbá vált, kezelésről kezelésre egyre több lágyrészben való eltérést voltam képes érzékelni. Minden bizonnyal a betegekkel töltött két hónap és ez idő alatt szerzett tapasztalat a jövőben előnyömre fog válni, a szerzett tapasztalatoknak köszönhetően magabiztosabbnak érzem magam a betegekkel való kommunikáció során, és kapcsolatot is könnyebben létesítek velük. Nagy örömmel tölt el, hogy ennyi ember mindennapját tudtam megkönnyíteni, és fájdalommentessé tenni. 33

35 6 ÖSSZEGZÉS A kutatásban szereplő beteganyagot háziorvosom segítségével válogattam össze. Olyan személyekre volt szükségem, akiknek a lumbális gerincszakaszukon degeneratív elváltozás van, és ez problémát jelent számukra a mindennapokban. Külön figyelmet fordítottunk, hogy a kiválasztott pácienseknél a kezeléssel kapcsolatban kontraindikációk ne legyenek. A szükséges beteganyagot 1 hónapon keresztül gyűjtöttem. A kezelések megkezdése előtt minden páciens tájékoztatást kapott a kezelésről, annak hatásairól, esetleges mellékhatásairól. Ekkor történt meg a kérdőívek (1. számú melléklet) kiadása, és a beleegyező nyilatkozat (4. számú melléklet) aláírása. Kutatásom az első betegvizsgálat elvégzésekor; július 18- án kezdtem és az utolsó visszamérés végeztével szeptember 6-án fejeztem be. Ez idő alatt 12 beteget felmértem, heti 1 alkalommal kezeltem, továbbá visszamértem. Kutatásom eredményei jól mutatják az általam alkalmazott terápia hatékonyságát. A páciensek fájdalma összességében a kiinduló fájdalomszinthez képest, kivétel nélkül csökkent. Az, hogy a betegek fájdalma mennyi ideig marad ezen a szinten, függ szorgalmuktól, hozzáállásuktól. Amennyiben továbbra is végzik otthonukban a megtanult önkorrekciós gyakorlatokat, betartják a helyes testtartás szabályait, esélyük lehet a fájdalom tartós megszűnésére, vagy csökkenésére. Diagnóziskörükben, sajnos nélkülözhetetlen a fenntartó kezelések megléte. Szükség esetén, a terápia kiegészíthető gerinctornával, a törzsizomzatot erősítő tornával, a megfelelő gerinc stabilitás elérésének érdekében. A komplex terápia tekintetében, a problémás szegment által beidegzett izom feszességének oldására is fordíthatunk figyelmet. Különböző fascia lazító technikák alkalmazásával: hengerrel való lazítás illetve fascia distorsios modell alapján. Néhány páciens szkeptikusan érkezett az első kezelésre, de félelmeik hamar elszálltak, bizalmukat gyorsan megnyertem, mindezt a terápia hatékonyságának, eredményességének is köszönhetem. Annak ellenére, hogy a manuálisan végzett 34

36 korrekciók fájdalmasak voltak, mindenki örömmel, a következő kezelést várva érkezett. Amennyiben, a jövőben valaki, e terápia hatékonyságát, kívánná felmérni, remélem dolgozatom, kutatási eredményeim segítségül szolgálnak majd számára. Remélem, hogy a Dorn terápia és Breuss masszázs elismertsége Magyarországon egyre nagyobb lesz, és egyre több, jelentős fájdalommal küzdő ember életét, minden napjait tudja majd megváltoztatni. 35

37 7 SZAKIRODALOM 1. Balogh Ildikó: Mozgás ABC Kineziológiai alapismeretek, Budapest, Dr. Bálint Géza, Dr. Bálint Péter, Dr. Földes Károly, Dr. Szebenyi Béla: Gyakorlati reumatológia, Springer Hungarica, Dr. Hollán Zsuzsa: Orvosi lexikon, Akadémia Kiadó, Budapest, Dr. Ormos Gábor: A csontkovácsok titkai, Akkord-Gerenal Press, Budapest, Dr. Ormos Gábor: Manuális terápia Gyógyítás műfogásokkal az orvosi gyakorlatban, Springer Hungarica Kiadó Kft., Budapest, Gömör Béla: Klinikai reumatológia, Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, Ibrahim A. Kapandji: Az ízületek élettana 3.kötet A törzs és a gerinc, Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest, Kanyó Ildikó: Dorn terápia és Breuss masszázs oktató anyag, Budapest, Koltainé Balázs Éva: A masszázs gyakorlata, Semmelweis Egyetem, Budapest, M. Lynn Palmer, Marcia E. Epler: Fundamentals of Musculoskeletal Assessment Techniques second edition, Lippincott Williams & Wilkins, Poór Gyula: A reumatológia tankönyve, Medicina Könyvkiadó RT. Budapest, Prof. Dr. Bender György: Gerincbetegségekről Differenciáldiagnosztikai problémák a mozgásszervi megbetegédeskeben, Golden Book Kiadó Kft., Budapest, Stanley Hoppenfeld: A gerinc és a végtagok fizikális vizsgálata, Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest, Tarsoly Emil, Mészáros Tamás: Funkcionális anatómia Gyógytornász hallgatók számára, Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest,

38 8 MELLÉKLETEK 1. számú melléklet Kérdőív Dorn terápia és Breuss masszázs /szakdolgozati kutatás/ 1. Neme: Férfi Nő 2. Kor: 3. Foglalkozás? (ha esetleg több is van, nevezze meg mind!) a. b. c. d. 4. Jelenleg dolgozik? Igen Nem 5. Jelenlegi fájdalma? (VAS-skála: 0-nincsen fájdalom, 10-a legnagyobb fájdalom amit valaha életemben éreztem) I I I I I I I I I I I Kisugárzik valamerre a fájdalom? Igen Nem 7. Ha igen merre? (többet is jelölhet) a. derék b. comb belső része c. comb elülső része d. térd környéke e. lábszár belső része f. alsó végtag külső része g. nagy lábujj h. lábszár hátsó-külső része i. lábfej külső része j. kisujj 37

39 8. Milyen jellegű a fájdalma? a. egy pontban jelentkező b. kisugárzó c. zsibbadással járó d. lüktető e. szúró f. feszítő 9. Mire szűnik a fájdalma? 10. Melyik napszakban jelentkezik? a. délelőtt b. délben c. kora délután d. késő délután e. este f. éjszaka 11. Szed-e valamilyen gyógyszert? (pl.: fájdalomcsillapító) Igen Nem 12. Ha igen mit/miket? 13. Milyen gyakran szedi? a. Naponta többször b. Naponta c. Pár naponta d. Hetente e. Havonta 14. Kapott-e a fájdalmára/panaszára valamilyen kezelést? Igen Nem 15. Ha igen milyen kezelésben részesült és hány alkalommal? Kezelés(ek) fajtája: Rendszeresség: 16. Jelenleg áll-e valamilyen kezelés alatt? (gyógyszereket is beleértve) Igen Nem 17. Ha igen milyen kezelés alatt áll? 38

40 18. Mikor jelentkezett először a panasza? a. hónapok óta b. fél éve c. egy éve d. másfél éve e. két éve f. több éve 19. Sportolt korábban valamit? Igen Nem 20. Milyen szinten űzte az adott sportot? Hobbi Edző kísérete/felügyelete mellett 21. Mi volt az adott sport? (ha esetleg több, mindet nevezze meg) 22. Jelenleg sportol? Igen Nem 23. Ha igen mit sportol? 24. Milyen szinten sportol? Hobbi Edző kísérete/felügyelete mellett 25. Milyen rendszerességgel űzi az adott sportot? a. hetente többször b. hetente c. két hetente d. havonta e. pár havonta f. ritkán 26. Vannak olyan mozdulatok/tevékenységek melyek a hétköznapokban problémát/fájdalmat okoznak? Igen Nem 27. Ha igen nevezze meg! 39

41 2. számú melléklet Vizsgálati lap Név:... Születési dátum:... Kor:... Nem:... Fő probléma:... Orvosi diagnózis:... Megtekintés Szemből Fej aszimmetrikus nem aszimmetrikus jobbra dől középen balra dől Vállak jobb magasabb középen bal magasabb Test-kar háromszög jobb nagyobb bal nagyobb megfelelő jobb kisebb bal kisebb Mellkas aszimmetrikus nem aszimmetrikus SIAS jobb magasabb jó bal magasabb Medence lapát jobb magasabb jó bal magasabb Torzió jobbra előre balra előre Térdkalács Jobb: ki be le fel Bal: ki be le fel Alsóvégtag tengely állás: valgus varus jó Boka befele dől jó kifele dől 40

42 Hátulról Vállak jobb magasabb középen bal magasabb Test-kar háromszög jobb nagyobb bal nagyobb megfelelő jobb kisebb bal kisebb Mellkas aszimmetrikus nem aszimmetrikus SIPS jobb magasabb jó bal magasabb Medence lapát jobb magasabb jó bal magasabb Torzió jobbra előre balra előre Térdvonal Jobb: kifele dől befele dől Bal: kifele dől befele dől Alsóvégtag tengely állás: valgus varus jó Boka befele dől jó kifele dől Calcaneus befele dől jó kifele dől Oldalról Fej elől jó hátul Fül elől jó hátul Váll elől jó hátul Csípő elől jó hátul Térd elől jó hátul Érkezés előre jó hátra 41

43 Gerinc megtekintés C megfelelő lordotikus kiphotikus lapos Th megfelelő lordotikus kiphotikus lapos L megfelelő lordotikus kiphotikus lapos Flexió... cm Mozgásvizsgálat Extenzió... cm Lateralflexió Jobbra... cm Balra... cm Rotáció Jobbra... cm Balra... cm Delmas index:... Lumbalis flexió:... Vaslava-manőver Speciális tesztek pozitív negatív Slump-teszt pozitív negatív Nyújtott láb emelés vizsgálata /Lasseque-teszt/ pozitív negatív Nyújtott láb emelés az ép oldalon pozitív negatív Milgram-teszt (30mp) pozitív negatív 42

44 Femoralis-jel pozitív negatív Valódi végtaghossz Femur Jobb cm Bal cm Tibia Jobb cm Bal cm Látszólagos végtaghossz Jobb cm Bal cm L szakasz instabilitás instabil nem instabil 43

45 3.számú melléklet Után követési lap Név: Kor: Születési dátum: Hónap: * Önkorrekciós gyakorlatok: A gyakorlatokat végezze el minden nap! Lehetőleg, a fájdalom szintjét minden nap, a korrekciós gyakorlatok elvégzése előtt jelöljön be! Kérem a következő alkalomra, az Után követési lapot hozza magával. Utolsó kezelés dátuma: Kezelés száma: Következő kezelés dátuma: 44

46 4.számú melléklet Beleegyező nyilatkozat Alulírott... büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy hozzájárulok Gönczi Viktória IV. éves gyógytornász hallgató szakdolgozati munkájához. Engedélyezem, hogy személyes adataim anonim módon kutatásához felhasználja. Aláírásommal elfogadom a Dorn terápia és Breuss masszázs utóhatásait. A kezelésről teljes körű tájékoztatást kaptam. A kezelések elvégzéséhez hozzájárulok. NÉV DÁTUM TELEFON ALÁÍRÁS Nagykőrös, Kezelő 45

47 Hány személynél tért el 5.számú melléklet Hány személynél tértek el a súlyvonalon elhelyezkedő pontok kezelések előtt és után fej B fej K fül B fül K váll Bváll K csípő csípő B K térd Btérd K érk. Bérk. K Súlyvonalon elhelyzekedő vizsgált támpontok 6. számú melléklet Mozgástartomány változások számítása. sorszám Flexió B Extenzió B Lateralf.J. B Lateralf.B. B Rotáció J. B Rotáció B. B Lumb.flex. B 1. 38,5 12,5 56,5 56,5 6,5 8,5 6, ,5 55,5 55, ,5 51, ,5 13,5 51, , , , ,5 6. 5,5 12, ,5 8, ,5 29,5 50,5 50, ,5 54, , , , ,5 31,5 51, ,5 45, ,5 16,5 55,5 57, ,5 Átlag 18,7 22,0 51,4 52,5 10,8 11,5 5,2 46

48 sorszám Flexió K Extenzió K Latearf. J. K Lateralf. B. K Rotáció J. K Rotáció b. K Lumb.flex. K 1. 19, , , , ,5 19,5 49, ,5 7, ,5 48,5 48, ,5 47, , ,5 51, , , , Átlag 10,8 26,2 48,5 49,1 13,0 11,9 6,4 7.számú melléklet szám Flexió Kül. Extenzió Kül. Lateralf. J. Kül. Lateralf. B. Kül. Ratácó J. Kül. Rotáció B. Kül. Lumb.flex. Kül. Átlagos jav. 1.cm 19 10,5 5,5 4 3,5 3,5 0 6,57 2.cm 20 0,5 7 2, ,57 3.cm 25, ,5 2,5 5,07 4.cm 19, ,5-2 0,5 0 4,50 5.cm 0 0-2,5-1, ,5-0,93 6.cm 5,5 11,5 3 10,5 15, ,57 7.cm 0 1, ,36 8.cm ,5 4, ,5 0,21 9.cm 9-3,5 3 4, ,57 10.cm 1 6,5 2, ,5 1,64 11.cm 0 0 4, ,21 12.cm 0,50 3,50 5,50 6,50 2,00-4,00 2,50 2,36 47

49 8.számú melléklet 48

50 49

51 50

52 51