Civilizációs ártalmak gyermekkorban, különös tekintettel a mozgás szervrendszerre

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Civilizációs ártalmak gyermekkorban, különös tekintettel a mozgás szervrendszerre"

Átírás

1 MISKOLCI EGYETEM EGÉSZSÉGÜGYI KAR EGÉSZSÉGÜGYI GONDOZÁS ÉS PREVENCIÓ SZAK VÉDŐNŐ SZAKIRÁNY Civilizációs ártalmak gyermekkorban, különös tekintettel a mozgás szervrendszerre Dr. Peja Márta Professor emiritus Bálint Fanni 2015.

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 1.1. Témaválasztás indoklása Hipotézisek 5 2. Szakirodalmi áttekintés 2.1. A civilizáció fogalma Civilizációs ártalmak és betegségek A mozgás szervrendszer A mozgás szervrendszer aktív és passzív része A gerinc anatómiája A gerinc és a testtartás A gerinc szerepe A fiziológiás gerincgörbületek kialakulása Jellemző testtartások Tartáshibák Gerincferdülés Fiziológiás testtartás különböző testhelyzetekben Fiziológiás testtartás állásban Fiziológiás testtartás ülésben Az emberi láb anatómiája A láb felépítése A láb fontosabb ízületei A láb szerkezete Lúdtalp Vizsgálati anyag és módszer 3.1. Vizsgálati anyag Vizsgálati módszer 28 1

3 4. Eredmények bemutatása 4.1. Szabadidő eltöltése A rendszeres mozgás fontossága az iskolai testnevelés órákon kívül Nembeli különbségek A mozgásszervi elváltozások és az életminőség Következtetések Összegzés 41 Irodalomjegyzék Mellékletek 2

4 Tekintve, hogy már tisztában vagyunk a rendszeres testmozgás szükségességével, elszomorító, hogy a fejlett világban sokan hivatkoznak arra, hogy nincs idejük rá. Egy humorista jegyezte meg, hogy ha nem lenne olyan messze a hűtő és a távirányító, sokan egyáltalán nem mozognának. /John Robbins/ 1. Bevezetés 1.1. Témaválasztás indoklása Szakdolgozatom témája a civilizáció káros hatásai a gyermekek egészségére, különös tekintettel a mozgás szervrendszerükre. Dolgozatomban a civilizációs ártalmak közül a mozgásszegény, ülő életmód és az ebből következő mozgásszervi elváltozások és betegségek kialakulását szeretném kutatni. Azért választottam ezt a témát, mert az ENSZ besorolása alapján Magyarország is a fejlett társadalmak kategóriájába tartozik, tehát a magyar emberek is modern emberek, modern életmóddal, modern szokásokkal, ezáltal érintettek a civilizáció káros hatásaival szemben. Arra szeretnék választ kapni, hogy a civilizált életmód milyen hatást fejt ki a Magyarországon élő gyermekek mozgás szervrendszerének fejlődésére. Ezt azért tartom fontosnak, hogy lehetőségünk nyíljon megelőzni a civilizáció által okozott életminőséget rontó, betegségeket előidéző károsodásokat, hogy a felnövekvő generáció számára esélyt adjunk egy egészségesebb életre, és arra, hogy a társadalom teljes értékű tagjává tudjanak válni. Minden történelmi kornak vannak egészséget károsító tényezői. Az őskorban a vadállatok, mérgező növények okozták az emberek korai elhalálozását, a középkorban járványok, fertőző betegségek pusztítottak, napjainkban, a XXI. században a civilizációs betegségek kerültek előtérbe. Ennek oka, hogy az elmúlt évtizedekben a fejlett ipari társadalmakban, gyors ütemben és jelentős módon megváltoztak az életkörülmények és az életviteli szokások, amely úgynevezett 3

5 modern életmód kialakulását eredményezte. A modern életmód az emberek kényelmét, komfort érzetét hívatott szolgálni. Ennek az életmódnak számtalan előnyét ismerjük. A villany, az áram és a víz háztartásokba történő bevezetése megkönnyítette az emberek életét. Az úthálózatok kiépülésével és a személygépjárművek elterjedésével lecsökkentek a távolságok és az utazásra fordított menetidő. Az információs és kommunikációs eszközök fejlődése (televízió, számítógép, mobiltelefon) és széles körű elterjedése újfajta szabadidőtöltést eredményeztek. A technológiai fejlődés a mai napig folyamatosan és megállíthatatlanul tart, és ez a fejlődés fejti ki életünkre a legnagyobb hatást. A modernizáció tehát egyértelműen megkönnyítette az életünket, de a túlzott kényelemnek csak pozitív velejárói vannak? Az emberek nagy része ülő munkát végez, alig mozog, rendszerint szabadidejét is az otthonában tölti, a számítógép vagy a televízió előtt. Sokszor napközben étkezni sincs ideje, így számára a legjelentősebb étkezéssé a vacsora válik, annak ellenére, hogy bizonyított tény, hogy az este elfogyasztott nagy mennyiségű táplálék a legegészségtelenebb. Az ülő életmód és a mozgáshiány természetellenes és nagy veszélyeket rejt. A táplálkozás minősége és milyensége tovább rontja a helyzetet. Időhiány miatt, sajnos, az emberek nagy része minél hamarabb le akarja tudni az étkezéseket, nem fordít elegendő időt arra, hogy minőségi, tápanyagban és vitaminokban gazdag táplálékot vegyen magához, beérik a gyorsételekkel, melyek különféle adalékanyagokat és tartósítószereket tartalmaznak. Ezek a testidegen anyagok folyamatosan mérgezik a szervezetet. Emellett a folyadékbevitel mennyisége is csökken és itt is mint az élelmiszereknél előtérbe kerülnek a magas szénhidráttartalmú és koffeintartalmú italok. A fejlett társadalmakba született gyermekekre pedig még erősebb hatást fejt ki a modern életforma. A mai gyermekeknek egyre több órán kell részt venniük, így sokáig az iskolapadban görnyednek. Hazaérkezve pedig sokkal szívesebben leülnek a számítógép elé, mint hogy valamilyen szabadtéri elfoglaltságot választanának. Ezen kívül nap, mint nap nehéz táskát kell cipelniük, amely szintén megterheli a csontozatot és az izomzatot. Összefoglalva az a véleményem, hogy a civilizáció, modernizáció káros hatást gyakorol az egészségünkre. A civilizációs betegségek fő oka az egyéni felelősségtudatnak a hiánya. Fontos annak a megértése, hogy az 4

6 egészségünk megőrzése a mi feladatunk. Sokszor az orvosoktól, külső szakemberektől várjuk a segítséget, noha mi magunk is sokat tehettünk volna korábban az egészség megtartásáért. Az egészség akkor válik értékké, amikor már megbetegedtünk, és kevés esély van a gyógyulásra. Ilyenkor merül fel a kérdés, csak sajnos már későn: miért nem figyeltem jobban? Miért kezeltem ilyen könnyedén az egészségem kérdését? 1.2. Hipotézisek Feltételezem, hogy a mai modern gyermekek közül többen választják a számítógépet szabadidős tevékenységnek, mint valamilyen szabadtéri elfoglaltságot (futball, tollaslabda stb.) Feltételezem, hogy a mozgásszegény, ülő életmód ártalmas hatással van a gyermekek gerincoszlopára, ezáltal a gyermekek nagy részénél hanyagtartás, scoliosis alakul ki. Feltételezem, hogy a mozgásszegény, ülő életmód ártalmas hatással van a gyermekek lábának boltozatos szerkezetére, ezáltal nagyobb számban fordul elő lúdtalp. Feltételezem, hogy azok a gyermekek, akik a mindennapos testnevelés mellett végeznek valamilyen rendszeres sporttevékenységet, azoknál nem vagy lényegesen kevesebb számban fordul elő tartáshiba és lúdtalp. Feltételezem, hogy a lányoknál nagyobb számban fordul elő ortopédiai eltérés, mint a fiúknál, tekintettel arra, hogy a fiúk szabadidejükben gyakrabban végeznek fizikai aktivitást (pl.: futball). Feltételezem, hogy a tartáshiba és a lúdtalp életminőséget rontó hatása már a gyermekek körében is tapasztalható. 5

7 2. Szakirodalmi áttekintés 2.1. A civilizáció fogalma Célszerűnek tartom a civilizáció szó értelmezését, és azt hogy az én témámban milyen meghatározással bír ez a fogalom. A civilizáció fogalma a 18. században, a felvilágosodás idején alakult ki, és a barbárság ellentéteként értelmezték. A szó először a francia nyelvterületen honosodott meg. A civilizáció a felvilágosodott észjárást és viselkedésmódot, az emberi nem felhalmozott tudásának birtoklását, illetve a pallérozott, kifinomult viselkedés készségét jelentette. Jól kivehető, hogy a civilizáció szót valamilyen kulturális fölény kifejezésével kötik egybe. Úgy gondolkoznak a francia felvilágosodás gondolkodói a világtörténelem menetéről, hogy az a vadembertől a barbárságon keresztül egy egyenes ívű fejlődés során vezet a civilizáltsághoz. A civilizáció eleve egy folyamat, egy fejlődési ív, egy egyirányú, pozitív út, ami előre mutat. Nemsokára azonban ez a szemlélet is megváltozik: a civilizációnak fokozatai vannak, ráadásul az emberiségen nem egyszerre vonul végig, hanem földrajzi értelemben és időbeni s különböző szintekre osztódik. Megjelenik a civilizáció szó többes száma: immáron nem egy egyetemes emberi civilizációról, hanem civilizációkról beszélnek. A civilizációval általában együtt emlegetik a kultúrát. Nagy múltú fogalom, sokkal régebbi a civilizációnál. A latin nyelvben a cultura szót a föld megművelésére használták, de az emberi elme kiművelésére is. Ez utóbbi jelentés kapcsolódott a civilizált viselkedés gondolatköréhez. A századi társadalomtudományban civilizáció és kultúra lehetséges viszonyáról számos álláspont alakult ki. Némelyik nem egyértelmű, mégis bizonyos fajta tipológia felállítható. Leegyszerűsítve: az angol és a francia használatban kultúra és civilizáció gyakran szinonimaként fordul elő. A különböző kulturális minták egyének és a belőlük felépülő közösségek életmódját határozzák meg, és ezek összessége jelenti egy adott civilizáció karakterét. A német tudományos nyelvhasználat általában ellentétpárként kezeli a kultúra civilizáció kettőst. Ebben 6

8 az értelemben a kultúra a közösség által birtokolt és generációról generációra örökített intellektuális javak összessége. A kultúra javait könyvek, festmények, épületek testesítik meg; az örökség letéteményese az értelmiség, amely tovább gazdagítja a kulturális örökséget. A hagyományozás az iskolarendszer segítségével történik: ez biztosítja az adott kultúra fennmaradását és továbbfejlődését. A civilizáció ebben a felfogásban az élet anyagi kerete: vonatok, gőzhajók, villamos, modern gyógyszerek, repülőgép, gázfűtés, újságok, rádió, televízió, számítógép stb. De miként lehetséges a civilizációnak, mint legtágabb emberi közösségnek ez a meghatározás? A legegyszerűbb válasz, hogy a civilizáció olyan egység, amely nemzeteket és országokat foglal magában, nagyobb és átfogóbb azoknál. Ez többnyire igaz, de nem általános igazság: ellenvetésként fölhozható Japán esete, amikor is egyetlenegy ország és politikai keret egyben jól fölismerhető önálló civilizációt is jelentett. Az esetek többségében egy civilizáció általában többféle etnikai, vallási vagy politikai közösséget egyesít. Az én témámban a civilizáció összevonható a modernitás kialakulásával. Ebben az értelemben tehát a civilizáció az ember társadalmi, gazdasági, technikai fejlettségét jelenti. Dolgozatomban a civilizált szót a fejlett, ipari társadalmakra vonatkoztattam Civilizációs ártalmak és betegségek Az utóbbi időben az úgynevezett nem fertőző, hanem a civilizált életvitellel összefüggő megbetegedések hódítanak a fejlett, illetve nagyon fejlett országokban. Az orvostudomány rendkívüli fejlődése miatt napjainkra a korábbi, fertőző, járványszerűen előforduló betegségek visszaszorultak, azonban a lakosság egészségügyi állapota folyamatosan romlik. A korunkat jellemző egészségügyi helyzet tehát meglehetősen ellentmondásos: egyrészről egy igen korszerű orvosi háttér áll a jóléti társadalmak mögött, amely objektív tudományos ismereteket, széleskörű orvosi tapasztalatokat és fejlett gépparkot, műszerezettséget foglal magában. Másrészről azonban úgy tűnik, hogy 7

9 mindez kevésnek bizonyul a jelen szakmai kihívásait illetően, hiszen emberek tömegei betegszenek meg továbbra is. A kórházak telve vannak keringési-, mozgásszervi-, daganatos-, légzőszervi betegekkel. A lelki zavarok miatt egyre többen veszítik el lábuk alól a talajt, és keresnek menekülést valamilyen káros szenvedélyben. A civilizált országokban a modern életvitelnek megjelentek az egészséget károsító hatásai, melyeket civilizációs ártalmaknak nevezünk. A civilizációs ártalmaknak négy jellemző csoportja alakult ki. Az első csoportba tartozik fizikai aktivitás drasztikus csökkenése, illetve egyoldalúvá válása, amelyet a gépesítés, az automatizálás, a közlekedés ülőkomfortja vont maga után A második csoport a túlfogyasztás, amely nem csupán a nagymértékű és pazarló táplálék elfogyasztásban nyilvánul meg, hanem a nyersanyag illetve energia aránytalan felhasználásában is. A harmadik csoport a stressz, amely a felgyorsult életvitel, illetve a teljesítményés időkényszer miatt alakul ki. A negyedik csoport a környezeti ártalmak. Az erdőirtásokkal indulóan a fosszilis tüzelőanyagok gondolkodás nélküli használata, a kemizálás, s a megapoliszok puszta létén keresztül az emberiség kumulatív módon károsította a természetes és mesterséges környezetét. A civilizációs betegségek elsősorban a civilizációs ártalmak, a mozásszegény életmód, az (alkalmazkodóképesség határain túli) idegi-, pszichikai megterhelés, a helytelen táplálkozás és a szenvedélybetegségek, valamint a környezeti ártalmak következtében jellegzetes betegségcsoportok kialakulása vált a fejlett világban tömegek halálokává, de legalábbis életminőség rontó betegségévé. A négy jellegzetes betegségcsoport első kettője legfőbb halálokként híres ült el, míg a továbbiak csak életminőség-rontóak. 8

10 Keringési betegségek. Az előzményei között az érelmeszesedés és a magasvérnyomás említhető. Igazi veszélyessége az infarktusban és az agyi katasztrófában (stroke) nyilvánul meg. Daganatos megbetegedések. Kitüntetetten a rák, nőknél elsősorban a emlőés méhnyak-, férfiaknál a tüdő- és prosztatarák. Újabb célterület a vastagés végbél. Mozgásszervi betegségek, ortopédiai elváltozások Idegrendszeri pszichés zavarok betegségek. Szenvedélybetegség (depresszió), kényszerességek (mániák), szorongások, félelmek (fóbiák). Szakdolgozatomban a civilizációs ártalmak közül a mozgásszegény, ülő életmód és az általa kiváltott gyermekkori mozgásszervi betegségek kialakulásával foglalkozom, mert véleményem szerint a mozgásszervi elváltozások, megbetegedések nagy része megelőzhető lenne életmódváltással, tudatos gondolkodással és kellő odafigyeléssel A mozgás szervrendszer A mozgás szervrendszer aktív és passzív része Az ember lételeme a mozgás, nélküle nem élhetünk teljes életet. Ahhoz, hogy képesek legyünk hely-és helyzetváltoztató mozgások kivitelezésére szükségünk van egy stabil, teherbíró csontvázrendszerre és a testünket mozgató vázizom rendszerre. A mozgás szervrendszer passzív szerkezetét együttesen alkotják a csontok, az ízületek és a szalagok. A csontokat csontszövet építi fel, amely szerves és szervetlen alkotórészekből tevődik össze. Alakjuk szerint a csontokat a következő csoportokba sorolhatjuk: Csöves csontok (ossa longa) csoportja. Általános felépítésükre jellemző, hogy belül üreges középső darabból (diaphysis) és két szivacsos állományt tartalmazó végdarabból (epiphysis) állnak. A végtagokban fordulnak elő (pl. felkarcsont, kézközépcsontok, ujjperccsontok). 9

11 Lapos csontok (ossa plana) csoportja. Az e csoportba tartozó csontokra (pl. falcsont, homlokcsont, lapocka) jellemző, hogy a két vékony tömör csontréteg (lamina corticalis) közötti teret vörös csontvelőt tartalmazó szivacsos csontállomány tölti ki (diploe). Rövid csontok (ossa brevia) csoportja. Vékony kérgi állomány borítja szivacsos csontállományukat, mely a csigolyákban vöröscsontvelőt a kéz- és lábközépcsontokban zsírvelőt tartalmaz. Szabálytalan alakú csontok (ossa irregularia) csoportja. A másik három csoportba be nem sorolható, alakjukat tekintve szabálytalan csontok (pl. ékcsont, rostacsont) tartoznak ebbe a csoportba. Az emberi test fő részei a fej (caput), a nyak (collum, vagy cervix), a törzs (truncus) és a végtagok (extremitates). A mozgás kivitelezésének aktív szerve az izomzat. Az izmainkat izomrostok építik fel, melyek több részből állnak: az izmok középső részén az izomhas, a két végén pedig inas rész található. Az izomhas összehúzódásra képes, az inas részek pedig eredési és tapadási pontként rögzítik az izmot a csontokhoz. Az izmok lefutásuk közben legalább egy ízületet áthidalnak, ezáltal összehúzódásuk hozza létre a mozgást. Az izmaink állandó feszültségi állapotban vannak ami egy szemmel alig látható folyamatos tevékenység, ez biztosítja az izmok megfelelő tónusát és a biomechanikailag helyes testtartásunka tartja fenn. A vázizmaink idegingerlésre húzódnak össze. Az izomerőnk a működő izomrostjaink számával arányos, így egy izom maximális ereje az izmot alkotó rostok számától függ. Az emberi szervezetben nem az egyes izmok, hanem különböző izomcsoportok együttműködve hajtják végre a mozgásokat. 10

12 A gerinc anatómiája Az emberi gerincoszlop 24 csigolyából, keresztcsontból és farokcsontból áll. A gerinc belső, passzív vázát a csigolyaközti flexibilis porckorongok adják, amelyek miatt a gerinc egy hajlékony szerkezet. A porckorongokat szalagos struktúrák veszik körül, melyeket kiegészít a gerincet körülvevő izomzat funkciója. A gerinc négy részre osztható, megkülönböztetünk nyaki, háti, ágyéki és keresztcsonti részeket. Ezek közül a legteherbíróbb és legmozgékonyabb területei a gerincnek a nyaki és az ágyéki régiók, így itt a leggyakoribbak a degeneratív elváltozások. A háti szakasz a mellkas integráns része s következésképpen a legmerevebb is. A keresztcsonti és farkcsonti csigolyák többnyire összecsontosodtak, a medenceöv alkotásában vesznek részt. A csigolyák egymáshoz feszes ízületekkel kapcsolódnak, ezért a csigolyák közötti mozgásterjedelem csekély, viszont a gerinc mozgásterjedelme jelentős. Ez a struktúra - izmokkal funkcionális egységet képezve- alkalmassá teszi a gerincet, hogy a test stabil, ugyanakkor mobilis is legyen. Az első 24 csigolyát valódi (vertebrae veare), az utolsó 9-11 csigolyát álcsigolyáknak (vertebrae spuriae) nevezzük. A csigolyatest fő funkciója, hogy viselje a test súlyából és az izmok erőkifejtéséből származó gerinc nyomóterhelését. A csigolyatestet az erősen lyukacsos csontgerenda és a meglehetősen szilárd külső héj építi fel. A külső héj, azaz a kortikális rész vékony, csupán mm. A csontgerendák (trabekuláris állomány) viseli a függőleges nyomóterhelés legnagyobb részét. Csigolyák: 7 nyakcsigolya (vertebra cervicalis) 12 háti vagy mellkasi csigolya (vertebra thoracalis) 5 ágyékcsigolya (vertebra lumbalis) 5 keresztcsonti csigolya (vertebra sacralis), összecsontosodva alkotják a keresztcsontot (os sacrum) 11

13 3-6 farokcsigolya (vertebra coccygea), összecsontosodva alkotják a farokcsontot (os coccygis) A valódi csigolyák felépítése A csigolyatest (corpus vertebrae) korong alakú, aminek a belsejét szivacsos (spongiosus) állomány képezi, kívül kérgi (corticolis) állomány borítja. A csigolyatest hátsó, oldalsó részéről kiinduló ívet csigolyaívnek (arcus vertebrae) nevezik, melyek hátul összenőnek. A csigolyaív és a csigolyatest közötti rés a csigolyalyuk (foramen vertebrae), mely a többi csigolyalyukkal a gerinccsatornát alkotják. A csigolyaíveken különböző irányú nyúlványok találhatók. A csigolyaív oldalsó részéről a harántnyúlvány (processus transversus), oldalsó-hátsó részéről a páros ízületi nyúlványok (processus articularis superior et inferior), hátsó részéről a tövisnyúlvány (processus spinosus) ered. A csigolyaív eredésénél,a haránt-és ízületi nyúlványok előtt egy bemetszés található alul és felül (incisura vertebralis superior et inferior), és két csigolya közötti bevágások a csigolya közti lyukat (foramen intervertebrale) fogják közre. Vannak olyan csigolyacsoportok, amelyeknek a felépítése eltér a csigolyákra jellemző általános sajátosságoktól. A nyakcsigolyák teste nem korong, hanem téglatest alakú, és aránylag kicsi. A csigolyalyuk azonban itt a legtágabb, és lekerekített háromszög alakú. A nyakcsigolya nyúlványai is eltérőek, a harántnyúlvány kettő gyökérrel ered, és a nyakcsigolyára jellemző lyukat (foramen transversarium) hozzák létre. Ezekben a lyukakban futnak kétoldalt az agyvelőt táplálógerinc menti verőerek (arteria vertebralis) és a szimpatikus idegek. Ezen kívül a harántnyúlványokra jellemző, hogy két gumóra végződnek. A nyakcsigolya tövisnyúlványai pedig rövidek és fecskefarok alakúak. A hetedik nyakcsigolya (vertebra prominens) jó tájékozódási pont, mert a tövisnyúlványa erősen kiemelkedik és gumóban végződik. Az 1. nyakcsigolya, a fejgyám (atlas) testét az elülső csigolyaív (arcus anterior) képezi, hátul pedig a hátulsó csigolyaív (arcus posterior) alkotja. Az atlas oldalsó része (massa lateralis) nagyobb kiterjedésű, melyen felül és alul az ízárok 12

14 helyezkedik el (fovea articularis superior et inferior). A felső ízárok a nyakszirtcsonttal (os occipitale), az alsó ízárok a második nyakcsigolyával ízesül. A harántnyúlványai szélesebbek, mint a többi nyakcsigolyánál, ezért az arteria vertebralis itt megtörik és a fovea articularis superior mögött elhelyezkedő vályúban fut tovább. Az elülső ív belső felszínén lévő ízületi árok (fovea dentis) a második nyakcsigolya fognyúlványával alkot ízületet. A 2. nyakcsigolya csigolyateste felfelé fognyúlványba (dens axis) megy át, ami az atlas fovea dentisével alkot ízületet. Hátul az atlas arcus anteriorját áthidaló szalaghoz (ligamentum transversum) ízesül.a nyakcsigolyák előre domború ívet (lordosis) alkotnak. A hátcsigolyák teste nagyobb, a csigolyalyuk szűkebb, mint a nyakcsigolyáknak. A harántnyúlványa hátra és oldalra irányul, melynek gumós végén lévő ízfelszín a bordatestekkel ízesül. A tövisnyúlványok hátra és lefelé haladnak, és az egymás alatt lévő tövisnyúlványok tetőcserép szerűen fedik egymást. A háti csigolyák hátra domború ívet (kyphosis) hoznak létre. Az ágyéki szakaszt alkotó ágyéki csigolyák teste a legnagyobb, a csigolyalyuk viszont szűk. A tövisnyúlványok hátrafelé egyenesen állnak. A harántnyúlványok helyett hosszú, keskeny bordacsökevények (processus costarius) alakultak ki. Az ágyéki szakasz előre domború ívet (lordosis) alkot. A keresztcsont (os sacrum) és a farokcsont (os coccygis) Elgörbült ék formájú csont, melyet az öt keresztcsonti csigolya (vertebra sacralis) összecsontosodása hoz létre. A felső része kiszélesedett, amely a csont (basis ossi sacri) alapját képezi, és ez kapcsolódik az utolsó ágyéki csigolyához. A basis elülső része enyhén a medencébe emelkedik (promontorium). Az oldalsó részén lévő ízületi felszín (facies auricularis) a medencecsonttal ízesül. A tövisnyúlványok összecsontosodva egy csonttaréjt hoznak létre a hátsó felszínen (crista sacralis mediana). Alulról csatlakozik hozzá a farokcsont, mely négy hat csökevényes csigolya összecsontosodása. Közülük az első némileg hasonlít egy csigolyához, 13

15 különálló is lehet. A többi csökevényes, kocka vagy téglatest alakú. A keresztcsont és a farokcsont együttesen hátra domború ívet (kyphhosis) alkot. A csigolyák összeköttetései a gerinc (Columna vertebralis) A gerincet a csigolyák egymáshoz kapcsolódása hozza létre. A létező csontösszeköttetések minden formája megtalálgató a gerincen. Szalagos összeköttetés (syndesmosis): a csigolyatestek elülső és hátulsó felszínén végighalad egy-egy szalag. A csigolyák íveit rugalmas, sárga színű szalagok kapcsolják össze, így a canalis vertebralis lezárásában is szerepük van. Szalagok kötik össze a csigolyák haránt- és tövisnyúlványait is. Porcos összeköttetés (synchondrosis) található a csigolyatestek között, ezek a csigolya közti porckorongok (discus intervertebralis). A porckorongok széli része rostos szerkezetű, belső része kocsonyás anyag. Ha a rostos rész megszakad és a kocsonyás állomány kitüremkedik, gerincsérv (discushernia) jön létre, ami nyomhatja a gerincvelői idegeket vagy magát a gerincvelőt. Csontos összeköttetés (synostosis) a sacrum és a farokcsont összecsontosodása, ami már 2-3 éves korban megfigyelhető. A csigolyák ízületi nyúlványaik révén ízületesen is kapcsolódnak egymáshoz. Ezek feszes ízületek, de 9sstesslgökben mégis jelentős mozgást eredményeznek. Lényegesen másfajta ízületet alkot az atlas a fölötte lévő nyakszirtcsonttal és az alatta lévő axissal. Az általa létrehozott ízületekben történik a fej mozgatása. Az atlas és a nyakszirtcsont (os occipitale) között létrejövő tojásízületben az ízfejet a nyakszirtcsont két bütyke, az ízárkot az atlas oldalsó részén felül lévő mélyedések alkotják. A tojásízületnek csak a két oldalsó része van meg. Elől és hátul szalagok rögzítik a két csontot egymáshoz. Ebben a kéttengelyű ízületben jön létre a fej bólintó mozgása és az oldalirányú ingatása. Az atlas és az axis közötti ízület tulajdonképpen három ízületből áll. Egyrészt a dens axis ízesül az atlas elülső ívének belső felszínéhez, amihez egy harántszalag szorítja le. Továbbá az atlas oldalsó részeinek alsó felszínén lévő ízületi felszín ízesül az axis felső ízületi nyúlványaival. A három ízületben a densen átmenő függőleges tengely körül jön létre a fej forgó (tagadó) mozgása. A dens által alkotott ízületet egy széles szalag borítja és zárja el a gerincvelőtől. 14

16 2.4. A gerinc és a testtartás A gerinc szerepe A gerinc a törzs rugalmas és erős oszlopa, melyre sokrétű feladat hárul. Fenntartója az emberi test függőleges helyzetének. Erős izmok erednek és tapadnak rajta, amelyeknek fontos szerepük van az egyenes tartás és a törzs mozgásainak végrehajtásában. Hordozója a mellkasnak és a hasüregnek. Körülveszi a gerincvelőt, és védi a külső behatásoktól. Részt vesz a terhek egyenletes elosztásában, ezáltal tompítja a testet érő külső erőbehatásokat. A gerinc sagittalis síkban kettős S alakú, és ennek az a jelentősége, hogy megfelelően viseli a test súlyát és jól helyezi át a medencére és az alsó végtagokra, illetve a testet ért rázkódásokat fokozatosan képes lecsillapítani. A testtartásban fontos szerepet játszik a gerincoszlop. A helyes testtartást az élettani gerincgörbületek harmonikus kombinációja képezi, és ennek az akaratlagos beállítási, illetve szükség esetén a korrigálási képesség. Helyes tartásról akkor beszélünk, ha oldalnézetből egy függőleges vonalba esik a külső hallójárat, a vállízület középpontja, a csípő-és térdízület, valamint a külboka elülső széle. Ez egy dinamikus egyensúlyt jelent, ilyenkor az ízületi tokok és a szalagok feszülése a fiziológiásnak megfelelő, a tartásért felelős izmok erőkifejtése minimális, az ízületi felszínek terhelése egyenletes A fiziológiás gerincgörbületek kialakulása A végleges testtartás elérése évekig tartó fejlődés eredménye. A görbületek elsősorban az izmok fejlődésével és használatával összhangban, tehát fentről lefelé fejlődnek. A nyaki és a háti görbületek a fejmozgásokkal, megfordulásokkal, mászásokkal, kapcsolatosak. Az ágyéki, keresztcsonti görbületek pedig a felüléssel, felállással és a járással szinkron fejlődnek. Születés után a csecsemő háti gerince 15

17 kisfokú kyphosisban van. A nyaki lordosis kialakulásában a hasonfektetésnek (fej emelésének) van nagy szerepe. A felüléssel egy hosszú dorsolumbális kyphosis alakul ki 6-12 hónap között. A lumbális lordozis az állással, járással veszi kezdetét és visszaszorítja a hosszúívű kyphosist. 5-7 éves korra felgyorsul a törzs és végtagok fejlődése és minden fiziológiás görbület megfigyelhető. Az egyénre jellemző testtartás ebben az életkorban kezd kialakulni és kb éves korra fejlődik ki. A tartás, ami az egyénnek jellemző tulajdonsága, belső és külső körülmények hatása alatt áll, kor, betegség, életmód stb. állandóan befolyásolják Jellemző testtartások Elkülöníthetünk különböző tartási formákat. Aktív, feszes tartáskor az egész test megfeszül, kissé előredől. A háti kyphosis és az ágyéki lordozis egyenesebbé válik, a vállak hátrahúzódnak és feszesek. Ezt a tartást akaratlagosan lakalmazzuk. Laza vagy pihenő tartás esetén az izomzat a test minden részében fokozott mértékben ellazult és minden testrész mechanikailag olyan egyensúlyi helyzetben van, hogy a legkisebb erőfeszítést igényli. A fiziológiás háti kyphosis fokozódik, a hátizomzat laza. A vállak előreesnek, a lapockák elállnak. A törzs többé-kevésbé hátrahelyeződik. Ezt a tartást fáradt állapotban akaratlanul is tudatosan alkalmazzuk. Ezen kívül van még a szokásos azaz habituális tartás, mely az előbbiekben említett két tartásforma közé lehet sorolni Tartáshibák A tartás, ami az egyénnek jellemző tulajdonsága, belső és külső körülmények hatása alatt áll, kor, betegség, életmód stb. állandóan befolyásolják. A helytelen testtartás kialakulásában is több tényező játszik szerepet. A leggyakrabban előforduló tartáshiba a hanyagtartás, amely egy enyhe tartási eltérést okoz. A hanyagtartást akaratlagosan korrigálni lehet, még az izmok, szalagok nincsenek megrövidülve, 16

18 nem áll fenn ízületi mozgáskorlátozottság. A hanyagtartásnak a tartási gyengeség az előidézője. A tartási gyengeséget az alkati adottságok mellett az okozza, hogy kevés természetes inger éri a tartószerkezetet, elsősorban az izmokat. Jól felismerhető és elkülöníthető állapot, hiszen a helytelen testtartást rövidebb ideig tudja javítani a páciens, de hosszabb időn át nem képes azt fenntartani. Ehhez társulhat még fáradékonyság és erőtlenség is. A hanyagtartás okai: a hát és törzsizomzat csökkent teherbíró képessége, akaraterő hiánya, mozgásszegény életmód, gyors hossznövekedés és a tartás hibás felfogása a lazaság. A helytelen tartások, olyan funkcionális tartási eltérések, amelyeknél nem találunk kóros elváltozásokat a csontrendszerben, a csigolyáknál. Ezért ezeket elsősorban izomeredetűnek tartjuk. A helytelen tartásnak általánosan négy típusát különböztetjük meg: 1. A lapos hát: A háti kyphosis és ágyéki lordosis csökkent, ennek következtében a hátlaposabbá válik. 2. Fokozott kypholordotikus hát: Mind a hátikyphosis, mind az ágyéki lordosis a physiologiásnál fokozottabb. 3. Nyerges hát: Csak az ágyéki lordosis fokozódott. 4. Domború hát: A háti kyphosis ráterjed az ágyéki gerincszakaszra is, és ezért a háti és ágyéki gerinc egy kyphotikus görbületet mutat. A helytelen tartás bármely formájához társulhat a fejnek előre vagy lefelé tartása. A vállak is előre, lefelé esnek. Az illető fáradékony, visszahúzódó, izomzata rossz tónusú, erőtlen. A rossz tartáshoz gyakran társul pes planovalgus és genu valgum. A csontrendszerben, csigolyákban elváltozást nem találunk. Éppen ezért, e helytelen testtartások muscularis eredetűnek tarthatók. Mivel a helytelen testtartás kezdetben izomeredetű, ezért gyakran a panaszok is izomfájdalomra utalnak, amit még lehet helyes testtartással korrigálni, megfelelő izmok mozgatásával oldani a fájdalmat, a feszülő érzést. Hosszabb ideig fennálló, nem kezelt helytelen testtartás azonban súlyos következményeket vonhat maga után. A helytelen testtartás okozta tartós terhelés már az izomegyensúlyt is felborítja, egyes izmok túlfeszülnek, mások viszont túlnyúlnak. Az izmok mozgatják a csontokat egy-egy ízületben, ezért az izomegyensúly felborulása hat íz ízületekre is. Meg fog változni az ízületi mozgástartomány, másképp fog terhelődni az ízfelszín. Ez az ízületek elváltozásához, degenerációhoz vezet. Gyulladás, kopás 17

19 és egyéb problémák alakulnak ki. A csigolyák egymáshoz viszonyított helyzete is megváltozik, és elkezdenek deformálódni. Tartáshibák részletesebben: Lapos hát (dorsum planum): A gerincoszlopnak az a helyzete, ahol a fiziológiás görbületek hiányoznak. A háti szakasz konvex irányú görbülete lelapult, súlyosabb esetben még enyhe lordozisba megy át. Az ágyéki szakasznál szintén ellaposodik a görbület és az egész törzs deszka alakot vesz fel. Nem túl gyakori hiba és gyermekkorban nem okoz fájdalmat. Növekedés során azonban jelentkezhetnek fájdalmak, legerőteljesebben a hát-ágyéki átmenetnél. Kialakulásában több tényező is szerepet játszhat: Kisgyermekkorban a rachitis, vagy a túl korai felültetés miatt, ülőkifózis alakulhat ki a gerinc ágyéki szakaszán. Ez későbbiekben elmerevedhet és ennek kiegyenlítéséül a normál háti kifózis ellaposodik. Akadályozhatják a fiziológiás lordozis kialakulását a medencét hátrahúzó izomcsoportok (a farizmok és a hátsó-oldalsó combhajlító izmok) fokozott tónusa is. Öröklött tényezők is szerepet játszhatnak a lapos mellkasforma, a fiziológiás görbületek nélküli gerincoszlop kialakulásában. Ennek az elváltozásnak az lehet még a veszélye, hogy az egyenes gerincoszlophoz ízesülő bordák lelapult mellkast eredményeznek, ami a szív és a tüdő fejlődésének éppúgy akadálya lehet, mint normális keringésnek. A lapos hát gyengült izomzat mellett rosszul illeszkedő csigolyákkal is járhat, ami oldalirányú deformitást eredményezhet a későbbiekben. A gerinc fiziológiás görbületei egyenletes súlyelosztással védi a gerincoszlopot. Lapos hát esetén nem érvényesül ez a funkció és így minden behatás traumaként hathat, még a járás mechanizmusa is. Éppen emiatt a gerincoszlop erőteljesebben kophat és elhasználódhat. Fokozott kypholordotikus hát: A fokozott kifózis mellett az ágyéki lordozis is fokozódott. Ennek leggyakoribb oka a törzsfeszítő izomzat és a gerinc melletti szalagrendszer, valamint a has- és farizomzat gyengesége. Ez főleg mozgáshiány következménye. A has és a farizomzat gyengesége következtében a medence előredől, a keresztcsont előredőlt helyzetét követik az ágyéki csigolyák. A fokozott ágyéki lordozis a háti kifotikus görbület kompenzálására is létrejöhet. Megrövidül a 18

20 csípőhorpaszizom, (amely a lábemelésben és a lendítésben játszik fontos szerepet) az ágyéki gerincszakasz törzsfeszítő izmainak alsó rétege, a csípő hátulsó-felső része és az alsó bordák között kifeszülő ugyancsak mély hátizmok felületes rétege, a comb elülső része és a medence között kifeszülő (szintén csípőhajlító) izmok. Egyidejűleg megnyúlnak a has- és farizmok, az ülőcsontról a combcsont hátsó felszínéhez futó izmok (csípőfeszítők). A lógó, petyhüdt has jellemző. Nyerges hát: Fokozott ágyéki lordózisról vagy nyerges hátról akkor beszélünk, ha az ágyéki hajlat meghaladja a normális görbület határát. Ebben döntő szerepe van a medence fokozott előredőlésének. Kialakulásában szerepet játszik az izomzat gyengesége, a helytelen beidegzés, de az aránytalan izomerősödés is oka lehet. Különösen a hasizomzat gyengesége játszik jelentős szerepet a medence előredőlt helyzetének kialakulásában és a lordózis fokozódásában. Ehhez járul a farizmok gyengesége is. Az aránytalan izomerősödés esetében elsősorban a csípőhorpaszizom relatív fokozott ereje és megrövidülése lehet az okozója a lordotikus tartásnak. A fokozott tónusú csípőhorpaszizom előrehúzza a medencét. Domború hát (dorsum rotundum): A háti kifotikus görbület kisebb vagy nagyobb mértékben fokozott és többé-kevésbé ráterjed az ágyéki szakaszra. A gerinc előrehajlik, a vállak előreesnek, a fej is előrehajlik, vagy ha egyenesen tartja, a nyaki szakaszon kompenzáló (kiegyenlítő) lordotikus görbület jön létre. A mellkasi izületek mozgékonyságától függően lehet merev vagy laza. A merev a gyakoribb. Felszólítjuk a gyereket, hogy végezzen magastartásban lévő karral törzshajlítást hátra. Ha nem sikerül a háti szakaszt kiegyenesíteni, a törzshajlítást ágyéki szakaszon végzi, akkor merev a háta. Célszerű azt is ellenőrizni, hogy előre és oldalra hajlás esetén, valamint törzsfordítás esetén milyen fokú a merevség. Fokozott háti kifotikus görbület esetén a medence hátradőlt helyzetben van, a farizmok és a hátulsó csípőizmok megrövidülnek és a medence hibás helyzetét tovább rontják. Az egész mélyhátizomzat állandó nyújtott állapotba kerül. Hasonló a helyzet a vállöv háti oldalán lévő izmok esetében is, különösen a trapéz és rombuszizomnál. Amíg a váll előreesése következtében ezek az izmok megnyúlnak, addig az elülső oldali izmok (elsősorban a mell- és fűrészizom) megrövidülnek. 19

21 Idővel a gyerek már nem képes a váll hátrahúzására és kialakulnak az elálló lapockák is. A mellkas (súlyánál fogva és a hiányos izomerő miatt) kilégzőállásba esik össze, amelyben teljes belégzés már nem lehetséges. Károsodik a légzésfunkció, csökken a szív- és keringési rendszer teljesítőképessége. A hajlott testtartás következtében a hasüreg is összenyomódik, és a hasfal előredomborodik. Így a hasizomzat sem képes teljes értékű funkcióra, ami a légzésműködésben is megnyilvánul Gerincferdülés (scoliosis) A gerinc frontális síkban (homloksík) történő oldalirányú elhajlása a scoliosis, amely az egyik leggyakoribb orthopédiai deformitás gyermekkorban. Ez az elhajlás megbontja a törzs, illetve a hát szimmetriáját. A görbület iránya szerint megkülönböztetünk jobbra vagy balra konvex scoliosist. A gerincferdülések nagyjából 85 százalékánál ismeretlen a probléma konkrét kiváltó oka és csak a maradék 15 százalékánál diagnosztizálható konkrét ok, tehát a scoliosisokat eredetük alapján két csoportra osztjuk: Ismeretlen okból kialakult scoliosisok: habitualis (idiophatias-structuralis) scoliosis funkcionalis (átmeneti) scoliosis Ismert okok következtében kialakult scoliosisok: compenzáló-statikus scoliosis paralytikus és egyéb bénulásos scoliosis congenitális scoliosis rachitikus scoliosis Scoliosis felismerése: a gerinc jobbra vagy balra történő elhajlása az egyik váll magasabban áll, mint a másik az egyik scapula jobban kiemelkedik, mint a másik 20

22 a törzs-kar háromszög aszimmetriát mutat az egyik medence magasabban áll, mint a másik bordapúp figyelhető meg háti aszimmetria figyelhető meg a gerincnek kötöttebb a mozgathatósága súlyos esetben a gerinc torziója és a csigolyák deformitása is kialakul szalagok, izmok structuralis (szerkezeti) elváltozása Ismeretlen okból kialakult scoliosis: Gerincferdülés leggyakrabban abban az életszakaszban alakul ki, amikor a gyermekek növekedése felgyorsul. Valószínűsíthető, hogy a gyors növekedést az izomerő nem képes követni, így a gerincet nem tudja megfelelőképpen megtartani, és elkerülhetetlenné válik a gerinc deformálódása. Az is bizonyított, hogy a scoliosis kialakulása visszavezethető genetikai tényezőkre, illetve családi halmozódást mutat. Azonban a genetikai hajlam nem minden, más tényezőktől is függ a gerincferdülés kialakulása. Ez azt jelenti, hogy aki genetikailag hajlamos a gerincferdülésre, de fizikailag aktív életet él, háti izomzata kellő képen erős, és képes a gerinc tartására, annál nem valószínű scoliosis kialakulása. Aki viszont mozgásszegény életmódot folytat, izomzata legyengült, annál nagyobb az esély a scoliosis kialakulására. A funkcionális scoliosis kialakulásának az oka ismeretlen, az előzőekben kifejtett tényezők merülhetnek fel, kiváltó okként. A funkcionális scoliosisokat leggyakrabban a balra konvex elhajlás okozza. Ez a legenyhébb scoliosis, mert az elváltozásokra jellemző, hogy a háti aszimmetria csekély, a gerinc elhajlása kisfokú. Az oldalirányú görbéhez nem társul a gerinc rotatiója ( elforgás) és a csigolyák torsiója (csavarodás). A szalagok, izmok structuralis elváltozása sem alakul ki. Ez a típus nem alakul át structuralis scoliosissá, nem rosszabbodik. Kezelésénél az elsődleges szempont a hátizomzat megerősítése. Javasolt az intenzív torna, gyógytorna, úszás, mellyel elérhető a teljes gyógyulás. A többi scoliosist azért nem fejtem ki, mert véleményem szerint a kialakulásuk veleszületett, genetikailag meghatározott, így az életmódbeli hatások nem játszanak nagymértékű szerepet a megjelenésükben. 21

23 2.5. Fiziológiás testtartás különböző testhelyzetekben Fiziológiás testtartás állásban Helyes testtartásról akkor beszélhetünk, ha oldalról nézve magunkat a fülünk, a vállunk, a könyökünk, a csípőnk, a térdünk és a bokánk egy egyenes mentén található. Ennek eléréséhez szükséges a megfelelő izomzat, mely képes a gerincet tehermentesíteni, ezáltal a gerinc a terhelésekkel szemben ellenállóbb lesz. Egyes izmoknak az erőssége, míg másoknak a nyújthatósága fontos. A testtartásért felelős izmok harmonikus együttműködése folytán az ízületi felszínek, az ízületi tokok és szalagok egyenletesen terhelődnek, az izmok erőkifejtése csekély. Az izomegyensúly megbomlásával azonban kialakul a helytelen testtartás. A fej előrehelyeződik, a vállak előreesnek, a háti domborulat csökken vagy fokozódik, a medence előre- vagy hátrabillen, mely miatt a deréktáji lordózis eltűnik vagy kifejezettebbé válik. Helyes testtartásunk beállítása: A lábakat tegyük csípőszélességű terpeszbe, és nézzenek előre. A térdeket tartsuk nyújtva, de ne feszítsük hátra, mert az a szalagokat nagymértékben terheli. A medencénk beállítása a következő: egyik kezünket tegyük a hasunkra, másikat aderekunkra. Billentsük a medencénket előre hátra, majd jobbra balra. Húzzuk be a hasunkat, farizmainkat szorítsuk össze, ezáltal medencénk enyhén hátrabillen és beállítódik az optimális dőlésszöge. Vegyünk mély levegőt, mellyel kiemeljük a mellkasunkat. Ezután húzzuk hátra a vállunkat és zárjuk össze a lapockákat. Ezzel állítjuk be a háti szakaszt. Mutatóujjunkat helyezzük állunkra, és az előretolt fejünket toljuk hátra, tekintetünk végig nézzen előre. 22

24 Fiziológiás testtartás ülésben A legtöbb ember napja nagy részét üléssel tölti, amikor ülünk másfélszer nagyobb nyomás éri a porckorongokat, mint álláskor. Éppen ezért fontos, hogy a helyes ülést is megtanuljuk. Szabályai: Olyan ülőfelületet válasszunk, amely combunk teljes hosszát alátámasztja, magassága pedig a lábszárunk hosszával megegyező legyen. Lábainkat ne lógassuk, mert az mindig plusz terhet jelent, lehetőség szerint támasszuk alá. Derekunk védelme érdekében az ülőke lejtsen pár fokot előre, így a csípőnk magasabb helyzetben lesz a térdünkhöz képest, ezáltal a terhelés a combunkra helyeződik át. Ha nem megfelelő széken ülünk, az optimális helyzet elérésében segíthetünk különféle páránk alkalmazásával (pl.: derékpárna). 23

25 2.6. Az emberi láb anatómiája A láb felépítése Egész testünk súlya a láb talpi részére, egy - a testméretünkhöz képest - egészen kis területre nehezedik. A test súlya, a különböző terhek cipelése miatt mechanikai és statikai szempontból a lábra hárul a legtöbb munka. Állás és járás közben viseli az egész test súlyát, és mivel a talajjal érintkezik, ezért minden lépésnél viselnie kell az ebből származó megrázkódtatásokat. A rossz testtartás, a test vázrendszerének nem megfelelő terhelése, kisebb sérülések és a testsúlytöbblet ízületi és lábboltozati (ortopédiai) problémák kialakulásához vezethetnek. Elég, ha ezek közül a leggyakoribbat, a lúdtalpat említjük. A lúdtalp a civilizált társadalmakban az egyik leggyakoribb ortopédiai probléma. A lúdtalp kialakulásának megértéséhez ismernünk kell láb anatómiai és funkcionális viszonyait. A láb 26 csontból áll, melyeket 33 ízület, 19 izom és 107 szalag tart funkcionális egységbe. A láb csontos összetevői hármas tagozódásúak: lábtő, lábközép és ujjak. A lábtő két sorba rendeződött, 7 lábtőcsontból áll. A test súlya a bokavillában levő talusra nehezedik és azon keresztül a sarokcsontra, a sarokcsont pedig a köbcsonttal ízesül. A sajkacsont a szorosan egymás mellett elhelyezkedő 3 ékcsonttal ízesül. Lábtőcsontok (tarsus): ugrócsont (talus) sarokcsont (calcaneus) sajkacsont (os naviculare) köbcsont (os cuboideum) három ékcsont (os cuneiforme mediale, intermedium, laterale) A lábtőcsonthoz kapcsolódnak a lábközépcsontok. 24

26 Lábközépcsontok (metatarsus) öt rövid, csöves csont az ujjaknak megfelelően. Ujjperccsontok (phalanx): I. ujjon (öregujj, hallux) regujj, hallux) két, II-V. ujjon három ujjperccsont tal rom ujjperccsont található, az utolsó ujjpercet körömpercnek nevezzük A láb fontosabb ízületei A bokaizület (articulatio talocruralis) vagy felső ugróízület a bokavillából és az ebbe illeszkedő ugrócsont henger alakú ízfelszínéből álló egytengelyű hengerízület. Ebben az ízületben történik az elrugaszkodás ugrás alkalmából (innen ered az ízület neve) és a járás. Az alsó ugróízületet (articulatio talocalcaneonavicularis) az ugrócsont, a sarokcsont, illetve a sajkacsont ízfelszínei alkotják, amely a láb oldalirányú mozgását teszi lehetővé. A Chopart-ízület mozgástanilag nem önálló ízület, hanem két lábtőízület által alkotott ízületi vonal A láb szerkezete Az egyes csontok alakja, elhelyezkedése és egymáshoz való viszonya alkotja a láb jellegzetes boltozatos szerkezetét. A boltozat a szalagok és az izmok aktív működése nélkül nem jöhetne létre. A boltozatos szerkezet sajátságos emberi tulajdonság, mert a két lábon járás eredményeként jött létre. A boltozatos talp teherbíróbb, mint az egyenes talp, így alkalmasabb a test súlyának viselésére. A boltozat ugyanis rugalmas a csontok között lévő szalagok és ízületek miatt. A boltíves szerkezet "lengéscsillapítóként" működik, illetve rugóként raktározza a lépés energiáját. Kétféle boltozatot különböztetünk meg, hosszanti és harántboltozatot. 25

27 A boltozat hosszanti belső ívét a sarokcsont, sajkacsont, az első ékcsont és az első lábközépcsont képezi. A külső ívet a sarokcsont, a köbcsont és az V. lábközépcsont hozza létre. A boltozatos szerkezetben kulcsfontosságú a sarokcsont, hiszen a belső és külső ív kialakításában egyaránt részt vesz. A két szélső ív között a három lábközépcsontnak megfelelően még három hosszanti ívet különböztetünk meg. Tehát az egész hosszanti boltozat öt hosszanti ívből tevődik össze, melyeknek eltérő a magassága és a hosszúsága. Az ívek legmagasabb pontja a Chopart-ízület vonalában van. Az ívek különböző magassága révén alakul ki a harántboltozat, amely a láb külső szélén a legalacsonyabb, a második ékcsontnál a legmagasabb. A harántboltozat a lábközépcsontok fejecsei felé haladva egyenletesen ellapul. A láb talpi felszínén a sarokcsont gumójától az ujjak tövéig húzódó talpi bőnye és két erős szalag (a hosszanti talpi és a talpi sarokcsont-sajkacsonti szalag) feszül ki, melyek - akárcsak egy íj húrja tartják a láb boltozatos szerkezetét. A szalagok passzív szerepe mellett döntő fontosságú az izmok aktív működése. Mind a lábszáron eredő hosszú izmok, mind a sarokcsonton eredő, s a láb ujjain tapadó rövid kis izmok hozzájárulnak a lábboltozat épségének fenntartásához (pl. a hosszú szárkapcsi izom ina az elülső sípcsonti izom inával kengyelt képez a talp számára). Az izmoknak, mint aktív tényezőknek szerepét mutatja, hogy az erős, kidolgozott izomzatú emberek kevésbé hajlamosak bokasüllyedésre és a lúdtalp kialakulására. Az egészséges láb testünk súlyát a háromláb -hoz hasonlóan, optimális stabilitást biztosítva 3 ponton támaszkodva közvetíti a talajra: a sarokcsont sarokgumója, az I. lábközépcsont fejecse, és az V. lábközépcsont fejecse. A talpon ezek a támaszkodási pontok olyan háromszöget alkotnak, melynek a csúcsa hátra, a sarok felé tekint. A test súlya a láb boltozatain tevődik át a talaj felé. Normális testtartás mellett a testsúly közel háromnegyede esik a sarokcsontra és csak egynegyede esik a láb elülső pilléreire. 26

28 Lúdtalp Amennyiben a fent leírt boltozatos szerkezetet a szalagok, illetve izmok valamilyen okból nem tudják megtartani, a testsúly hatására a láb ellapul. Először a hosszanti boltozat magassága csökken, az ugrócsont közelebb kerül a talajhoz, a bokavillával együtt befele fordul, a sarokcsont pedig ellenkező irányba, kifelé mozdul el, kialakul a bokasüllyedés. A hosszanti boltozat süllyedését követi a harántboltozat süllyedése, a lúdtalp. A láb szétterül, a talpi felszínen bőrkeményedések alakulnak ki, majd a hajlító- és feszítőizmok egyensúlyának megbomlása miatt kialakul a kalapácsujj, illetve a bütyök. 27

29 3. Vizsgálati anyag és módszer 3.1. Vizsgálati anyag Szakdolgozatom témája alapján a civilizációs ártalmakon belül a mozgásszegény, ülő életmód hatásait kutattam a gyermekek körében. Erre a célra én az önkitöltős kérdőívet állítottam össze, melynek kitöltését mozgásszervi vizsgálat is megelőzte. A kérdőívet a éves serdülő gyermekek körében 2014 novemberében töltettem ki a Ferenczi Sándor Egészségügyi Szakközépiskolában az igazgatónő és az iskolavédőnő segítségével. Azért választottam ezt a korosztályt, mert a középiskolákra jobban jellemző, hogy kisebb-nagyobb településekről érkeznek ide a tanulni vágyó gyermekek. Ez pedig azt eredményezi, hogy különböző társadalmi rétegekből származó gyermekek töltik ki a kérdőívet. Ezen kívül ebben az életkorban a legcsekélyebb a szülői, tanári ráhatás a gyermekekre. Éppen ezért a szülők által hangoztatott értékek, mint a tanulás fontossága, a felelősségteljes párkapcsolat kialakítása és az egészséges életmód ellen lázadhatnak a fiatalok. Ebből feltételeztem, hogy többen választanak olyan életvitelt, amely káros hatással van az egészséges fejlődésükre. Ezen kívül reméltem, hogy ez a korosztály sokkal alaposabban és kellő figyelemmel fogja kitölteni a kérdőívet, mint a fiatalabb gyermekek Vizsgálati módszer A kutatáshoz az önkitöltős kérdőívet választottam. A kérdőív 19 kérdésből áll össze. 100 kérdőívet töltettem ki, amelyből 85 darab lett értékelhető. Figyeltem a nemek közötti arányra, arra törekedtem, hogy fele-fele arányban töltsék ki a fiúk és a lányok. Végül 45 lány és 40 fiú kérdőívét lehetett feldolgozni. 28

30 A kérdőívem kiosztását megelőzően az iskolavédőnővel alapszűrő vizsgálatot végeztünk a tartáshibák kiszűrésére. 4. Eredmények bemutatása 4.1. Szabadidő eltöltése Szerettem volna megtudni, hogy a serdülő gyermekekre mennyire jellemző a csökkent fizikai aktivitás. A középiskolás gyermekek nem végeznek naponta elegendő fizikai tevékenységet- az iskolai foglalkozásokon kívül- a megkérdezett gyermekek fele naponta 3 vagy annál több órát tölt el passzív elfoglaltsággal (ami alatt a számítógépezést és a televíziózást értem). 85 gyermek válasza alapján, a napi szinten számítógépezésre fordított időt az 1. ábrán és a 2. ábrán szemléltettem. 1. ábra 29

31 Számítógép előtt eltöltött Darab Százalék idő Nem számítógépezik minden 0 0% nap Naponta 1-2 óra 42 49% Naponta 3-4 óra 37 44% Naponta 5-6 óra 5 6% Naponta 7 óránál több 1 1% 2. ábra A diagramból (1. ábra) és a táblázatból (2. ábra) kiderül, hogy a válaszadóknak a 49%-ka tölt 3 óránál kevesebbet a számítógép előtt. A maradék 51% válasza alapján 3 vagy annál több órát teszi ki napjának a számítógépezés. 85 gyermek válasza alapján összesítettem a televíziózásra fordított időt is, melyet a 3. ábrán és a 4. ábrán szemléltettem. 3. ábra 30

32 Televízió előtt töltött idő Darab Százalék Nem televíziózik minden nap 7 8% Naponta 1-2 óra 51 60% Naponta 3-4 óra 25 30% Naponta 5-6 óra 2 2% Naponta 7 óránál több 0 0% 4. ábra A diagramból (3. ábra) és a táblázatból (4. ábra) kiderül, hogy a válaszadók 68 százaléka nem tölt 3 vagy annál több órát televíziózással, a 32 százaléka pedig igen. Ebből kiderül, hogy a gyermekek fizikai aktivitása drasztikusan lecsökkent. Iskolából hazaérve is a passzív elfoglaltságokat részesítik előnyben. Hiszen a kutatás azt is bebizonyította, hogy 7 gyermek kivételével, mindenki naponta televíziózik és számítógépezik is egyben. Az is kiderült, hogy sokkal többen választják inkább a számítógépezést, a televíziózás háttérbe szorult A rendszeres mozgás fontossága az iskolai testnevelésórákon kívül Azt kívántam kutatni, hogy a rendszeresen sportolók körében és a nem sportolók körében milyen arányban fordul elő tartáshiba és lúdtalp. Feltételeztem, hogy azoknál a gyermekeknél, akik a mindennapos testnevelés mellett rendszeresen sportolnak (heti minimum 2 alkalom), kevésbé fordul elő tartáshiba és lúdtalp, mint azoknál a gyerekeknél, akik csak testnevelés órákon mozognak. Két diagramon (5. ábra és 6. ábra) szemléltettem az eredményeket. 31

33 5. ábra A 85 válaszadó közül 46-an sportolnak rendszeresen, ami hetente minimum két alkalmat jelent az iskolai testnevelés órákon kívül. Vizsgálatok alapján 46 gyerek közül 20 gyereknek van tartáshibája (százalékban kifejezve kb százalék), 16 gyereknek van lúdtalpa (százalékban kifejezve kb százalék) és 12 gyermeknek van tartáshibája és lúdtalpa is (százalékban kifejezve kb százalék) 32

34 Nem sportoló gyermekek Összes nem sportoló Tartáshiba Lúdtalp Tartáshiba és lúdtalp 6. ábra A 85 gyermek közül 39 válaszolta azt, hogy nem sportolnak az iskolai testnevelés órákon kívül. A 39 gyermek közül 29-nek van tartáshibája (százalékban kifejezve kb százalék), 23 gyermeknek van lúdtalpa (százalékba kifejezve kb. 59 százalék) és a mindkét problémával szenvedők száma 17 (százalékban kifejezve kb százalék). Az eredmények alátámasztják a hipotézisem, miszerint a rendszeres sporttevékenység kedvező hatással van a gyermekek mozgás szervrendszerére. Kiderült, hogy a rendszeresen sportoló gyermekek körében az 50 százalékos előfordulást sem haladja meg sem a tartáshiba, sem a lúdtalp előfordulása. A nem sportoló gyermekeknek majdnem 75 százalékát érinti tartáshiba és majdnem 60 százalékát pedig lúdtalp. A sportoló gyermekek körében a tartáshiba és lúdtalp együttes előfordulása csak 26 százalék, míg a nem sportolók majdnem 50 százaléka érintett. 33

Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar Egészségügyi Gondozás és Prevenció Alapszak Védőnő Szakirány. Gerincvédelem középiskolás korban

Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar Egészségügyi Gondozás és Prevenció Alapszak Védőnő Szakirány. Gerincvédelem középiskolás korban Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar Egészségügyi Gondozás és Prevenció Alapszak Védőnő Szakirány Gerincvédelem középiskolás korban Konzulens: Breznai Annamária Benő Tünde Gyakorlati oktató 2014 1 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Gerinc daganatok vizsgálata modern képalkotó eljárásokkal

Gerinc daganatok vizsgálata modern képalkotó eljárásokkal Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar OLKDA szak Gerinc daganatok vizsgálata modern képalkotó eljárásokkal Konzulens: Dr. Martos János Készítette: Náhóczki Gábor Klinikai Radiológiai Tanszék 2014 Tartalomjegyzék

Részletesebben

Degeneratív gerincelváltozások a különböző életkorokban

Degeneratív gerincelváltozások a különböző életkorokban MISKOLCI EGYETEM Egészségügyi Kar Degeneratív gerincelváltozások a különböző életkorokban Konzulens: Prof. Em. Dr. Lombay Béla Klinikai Radiológiai Tanszék Készítette: Váradi Zsófia IV.évfolyam képalkotó

Részletesebben

A deréki gerincszakasz

A deréki gerincszakasz A deréki gerincszakasz Áttekintés A krónikus hátfájdalom gyakori tünet, különösen a gerinc deréki szakaszán (alsó hát). Feltételezhetően az emberek 75 %-ánál jelentkeznek a tünetek alkalmanként, vagy folyamatosan.

Részletesebben

A törzs anatómiája I. Csontok Csontok és ízületek.

A törzs anatómiája I. Csontok Csontok és ízületek. A törzs t anatómi miája I. Csontok és ízületek. Columna vertebralis: 1. Vertebrae cervicales 2. Vertebrae thoracicae 3. Vertebrae lumbales 4. Os sacrum 5. Os coccygis 2 Skeleton thoracis: 1. Costae 2.

Részletesebben

Tartalom. 2.1 A csontrenszer biológiai szerepe

Tartalom. 2.1 A csontrenszer biológiai szerepe A mozgás szervrendszere Tartalom Szerkesztette: Vizkievicz András 1. Mozgásról általában 2.1 A csontrendszer biológiai szerepe 2.2 A csontok szerkezete 2.3 Csontok alakja 2.4 Csontösszeköttetések 3. Csontrendszer

Részletesebben

I/2 CSONTTAN-ÍZÜLETTAN OSTEOLÓGIA-SYNDESMOLÓGIA. alapfogalmak, fej, törzs, végtagok JGYTFK Testnevelési és Sporttudományi Intézet

I/2 CSONTTAN-ÍZÜLETTAN OSTEOLÓGIA-SYNDESMOLÓGIA. alapfogalmak, fej, törzs, végtagok JGYTFK Testnevelési és Sporttudományi Intézet I/2 CSONTTAN-ÍZÜLETTAN OSTEOLÓGIA-SYNDESMOLÓGIA alapfogalmak, fej, törzs, végtagok JGYTFK Testnevelési és Sporttudományi Intézet ÁLTALÁNOS OSTEOLÓGIA Testünk szilárd állományát csontok alkotják (10% testtömeg).

Részletesebben

III./2. fejezet: Gerincfejlődési rendellenességek

III./2. fejezet: Gerincfejlődési rendellenességek III./2. fejezet: Gerincfejlődési rendellenességek III./2.1. Spondylolysis, spondylolisthesis III./2.1.1 Definíció Spondylolysis a csigolyaív pars interarticularisanak megszakadása, mely lehet egy, vagy

Részletesebben

A gerincbetegségek háromdimenziós CT vizsgálata

A gerincbetegségek háromdimenziós CT vizsgálata MISKOLCI EGYETEM Egészségügyi Kar Orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai alapszak Képalkotó diagnosztikai szakirány A gerincbetegségek háromdimenziós CT vizsgálata Konzulens: Dr. Martos János

Részletesebben

Megerősödhetnek, ill. csökkenhetnek az élettani görbületek, vagy a gerinc oldalirányban el is görbülhet.

Megerősödhetnek, ill. csökkenhetnek az élettani görbületek, vagy a gerinc oldalirányban el is görbülhet. 1. kép Egészséges gerinc Az emberi gerincnek csak nyílirányban vannak élettani görbületei, melyek az élet során változnak, végleges formájukat a növekedés befejezésekor nyerik el. A nyaki és az ágyéki

Részletesebben

Alsó végtag csontjai

Alsó végtag csontjai Alsó végtag csontjai medenceöv: szabad alsó végtag: medencecsont (os coxae) keresztcsont (os sacrum) comb (femur) combcsont (femur) lábszár (crus) sípcsont (tibia) szárkapocs (fibula) láb (pes) lábtő (tarsus)

Részletesebben

Végtagfájdalom szindrómák

Végtagfájdalom szindrómák www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro Végtagfájdalom szindrómák Verzió 2016 1. Bevezetés Számos gyermekkori betegség okozhat végtagfájdalmat. A végtagfájdalom szindróma" egy általános kifejezés

Részletesebben

A mozgásszervek foglalkozási betegségeinek megelőzése

A mozgásszervek foglalkozási betegségeinek megelőzése A mozgásszervek foglalkozási betegségeinek megelőzése A munkakörnyezet veszélyes környezetnek minősíthető, mivel a munkahelyeken olyan egészségkárosodások jöhetnek létre, amelyek másutt nem fordulnak elő.

Részletesebben

AZ ALSÓ VÉGTAG CSONTJAINAK ÖSSZEKÖTTETÉSEI

AZ ALSÓ VÉGTAG CSONTJAINAK ÖSSZEKÖTTETÉSEI 1 AZ ALSÓ VÉGTAG CSONTJAINAK ÖSSZEKÖTTETÉSEI A, MEDENCEÖV CSONTJAINAK ÖSSZEKÖTTETÉSEI B, A SZABAD ALSÓ VÉGTAG CSONTJAINAK KAPCS. A, MEDENCEÖV CSONTJAINAK ÖSSZEKÖTTETÉSEI 1, SZEMÉREMCSONTOK ÖSSZEKÖTTETÉSE

Részletesebben

Mozgásszervi betegségek fizioterápiája

Mozgásszervi betegségek fizioterápiája Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar Mozgásszervi betegségek fizioterápiája Mozgásszervi betegségek, prevalenciájuk Magyarországon, a fizioterápia szerepe gyógyításukban Dr. Papp Miklós Kiss Alexandra 2013.

Részletesebben

Tartáshibák vizsgálata és korrekciója kisiskolások körében

Tartáshibák vizsgálata és korrekciója kisiskolások körében Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar Ápolás és Betegellátás Szak Gyógytornász Szakirány Tartáshibák vizsgálata és korrekciója kisiskolások körében Breznai Annamária Konzulens Miskolc, 2015 Bányai Nikolett

Részletesebben

Ortopédiai betegek rehabilitációja

Ortopédiai betegek rehabilitációja Ortopédiai betegek rehabilitációja Törpe növés Veleszületett végtag hiányok Hibás testtartás Végtag deformitások Arthrosisok Izomzat és kötőszövet veleszületett hibái Izombetegségek Csontok és izületek

Részletesebben

QS 1 Mesterséges emberi koponya. Valósághű öntvény, SOMSO-műanyagból. alsó állkapocs elmozdítható. 2 darabból áll. Súly: 700 g

QS 1 Mesterséges emberi koponya. Valósághű öntvény, SOMSO-műanyagból. alsó állkapocs elmozdítható. 2 darabból áll. Súly: 700 g QS 1 Mesterséges emberi koponya Valósághű öntvény, SOMSO-műanyagból. Az alsó állkapocs elmozdítható. 2 darabból áll. Súly: 700 g QS 2 Mesterséges emberi koponya Valósághű öntvény, SOMSO-műanyagból. Elmozdítható

Részletesebben

Gyermekkori Spondilartritisz/Entezitisszel Összefüggő Artritisz (SPA-ERA)

Gyermekkori Spondilartritisz/Entezitisszel Összefüggő Artritisz (SPA-ERA) www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro Gyermekkori Spondilartritisz/Entezitisszel Összefüggő Artritisz (SPA-ERA) Verzió 2016 1. MI A GYERMEKKORI SPONDILARTRITISZ/ENTEZITISSZEL ÖSSZEFÜGGŐ ARTRITISZ

Részletesebben

Reumás láz és sztreptokokkusz-fertőzés utáni reaktív artritisz

Reumás láz és sztreptokokkusz-fertőzés utáni reaktív artritisz www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro Reumás láz és sztreptokokkusz-fertőzés utáni reaktív artritisz Verzió 2016 1. MI A REUMÁS LÁZ 1.1 Mi ez? A reumás láz nevű betegséget a sztreptokokkusz baktérium

Részletesebben

Yoga anatómia és élettan

Yoga anatómia és élettan Yoga anatómia és élettan Áttekintés Csont és ízülettan I. (felső végtag) Fábián Eszter (eszter.fabian@aok.pte.hu) 2015.08.15. Anatómia és Élettan 1. Csonttan 1. Keringés 2. Ízülettan 2. Légzés 3. Izomtan

Részletesebben

BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR MECHATRONIKA, OPTIKA ÉS GÉPÉSZETI INFORMATIKA TANSZÉK

BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR MECHATRONIKA, OPTIKA ÉS GÉPÉSZETI INFORMATIKA TANSZÉK BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR MECHATRONIKA, OPTIKA ÉS GÉPÉSZETI INFORMATIKA TANSZÉK SCHRONK EDINA TDK DOLGOZAT Nyaki porckorong megbetegedések műtéti kezelését célzó

Részletesebben

A kajakosokra jellemző sportág specifikus mozgás a sérülések szemszögéből

A kajakosokra jellemző sportág specifikus mozgás a sérülések szemszögéből A kajakosokra jellemző sportág specifikus mozgás a sérülések szemszögéből 1. rész A kajak egy csodálatos sportág, a világszínvonalú versenyeken való eredményes szerepléseinket megszámlálhatatlan remek,

Részletesebben

MŰTÉTI TÁJÉKOZTATÓ Ventrális (elülső) stabilizáció az ágyéki gerincszakaszon

MŰTÉTI TÁJÉKOZTATÓ Ventrális (elülső) stabilizáció az ágyéki gerincszakaszon MŰTÉTI TÁJÉKOZTATÓ Ventrális (elülső) stabilizáció az ágyéki gerincszakaszon A BETEGSÉG NEVE: A GERINCOSZLOP INSTABILITÁSA AZ ÁGYÉKI GERINCSZAKASZON (instabilitás, sztenózis) A MŰTÉT NEVE: VENTRÁLIS(ELÜLSŐ)

Részletesebben

Tájékoztató szív- és érrendszeri betegségekről és azok megelőzéséről

Tájékoztató szív- és érrendszeri betegségekről és azok megelőzéséről Erre majd együtt mászunk fel! Tájékoztató szív- és érrendszeri betegségekről és azok megelőzéséről Bayer Hungária Kft. 1123 Budapest, Alkotás u. 50. www.szeretemazeletem.hu Az érelmeszesedéstől az infarktusig

Részletesebben

A BETEGSÉG NEVE: GERINCCSATORNA SZŰKÜLET (SZTENÓZIS) AZ ÁGYÉKI GERINCSZAKASZON A MŰTÉT NEVE: IDEGFELSZABADÍTÁS (DEKOMPRESSZIÓ, REKALIBRÁCIÓ)

A BETEGSÉG NEVE: GERINCCSATORNA SZŰKÜLET (SZTENÓZIS) AZ ÁGYÉKI GERINCSZAKASZON A MŰTÉT NEVE: IDEGFELSZABADÍTÁS (DEKOMPRESSZIÓ, REKALIBRÁCIÓ) A BETEGSÉG NEVE: GERINCCSATORNA SZŰKÜLET (SZTENÓZIS) AZ ÁGYÉKI GERINCSZAKASZON A MŰTÉT NEVE: IDEGFELSZABADÍTÁS (DEKOMPRESSZIÓ, REKALIBRÁCIÓ) KEDVES BETEGÜNK! A vizsgálatok alapján megállapítottuk, hogy

Részletesebben

Gyermekkori Spondilartritisz/Entezitisszel Összefüggő Artritisz (SPA-ERA)

Gyermekkori Spondilartritisz/Entezitisszel Összefüggő Artritisz (SPA-ERA) www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro Gyermekkori Spondilartritisz/Entezitisszel Összefüggő Artritisz (SPA-ERA) Verzió 2016 1. MI A GYERMEKKORI SPONDILARTRITISZ/ENTEZITISSZEL ÖSSZEFÜGGŐ ARTRITISZ

Részletesebben

Fekvekezelés, négykezes kezelés

Fekvekezelés, négykezes kezelés Semmelweis Egyetem Fogorvostudományi Kar Konzerváló Fogászati Klinika Fekvekezelés, négykezes kezelés Dr. Bonczföldi-Pozsgay Sarolta Hogyan képzeled el magad ~20-30 év fogorvosi munka után? Fogorvosi tevékenység

Részletesebben

A BETEGSÉG NEVE: A GERINCOSZLOP INSTABILITÁSA AZ ÁGYÉKI GERINCSZAKASZON (instabilitás, sztenózis)

A BETEGSÉG NEVE: A GERINCOSZLOP INSTABILITÁSA AZ ÁGYÉKI GERINCSZAKASZON (instabilitás, sztenózis) A BETEGSÉG NEVE: A GERINCOSZLOP INSTABILITÁSA AZ ÁGYÉKI GERINCSZAKASZON (instabilitás, sztenózis) A MŰTÉT NEVE: VENTRÁLIS(ELÜLSŐ) STABILIZÁCIÓ AZ ÁGYÉKI GERINCEN (fúzió, rögzítés) KEDVES BETEGÜNK! A vizsgálatok

Részletesebben

ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA COMENIUS KAR GIMNASZTIKA OKTATÁSI SEGÉDANYAG. Gimnasztika I. tantárgyhoz. (tanító és óvodapedagógus szak) KŐSZEGI FERENC

ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA COMENIUS KAR GIMNASZTIKA OKTATÁSI SEGÉDANYAG. Gimnasztika I. tantárgyhoz. (tanító és óvodapedagógus szak) KŐSZEGI FERENC ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA COMENIUS KAR GIMNASZTIKA OKTATÁSI SEGÉDANYAG Gimnasztika I. tantárgyhoz (tanító és óvodapedagógus szak) KŐSZEGI FERENC Sárospatak, 2014 TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 1 Gimnasztika...

Részletesebben

SZALAPARTI EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY, SZAKISKOLA ÉS DIÁKOTTHON EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT PROGRAMJA

SZALAPARTI EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY, SZAKISKOLA ÉS DIÁKOTTHON EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT PROGRAMJA SZALAPARTI EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY, SZAKISKOLA ÉS DIÁKOTTHON EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT PROGRAMJA 2010 TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető...3 2. Logopédiai szakszolgálat...3 2.1.

Részletesebben

A gerinc és leggyakoribb betegségei gyermekkorban. Gyermekkorban a gerinc megbetegedései a leggyakoribb mozgásszervi eltérések.

A gerinc és leggyakoribb betegségei gyermekkorban. Gyermekkorban a gerinc megbetegedései a leggyakoribb mozgásszervi eltérések. A gerinc és leggyakoribb betegségei gyermekkorban Gyermekkorban a gerinc megbetegedései a leggyakoribb mozgásszervi eltérések. Az emberi test jellegzetes szerkezeti sajátossága a kétoldali részarányosság,

Részletesebben

AZ EMBERI TEST FELÉPÍTÉSE

AZ EMBERI TEST FELÉPÍTÉSE AZ EMBERI TEST FELÉPÍTÉSE Szalai Annamária ESZSZK GYITO Általános megfontolások anatómia-élettan: az egészséges emberi szervezet felépítésével és működésével foglalkozik emberi test fő jellemzői: kétoldali

Részletesebben

M E G O L D Ó L A P. Egészségügyi Minisztérium. Szolgálati titok! Titkos!

M E G O L D Ó L A P. Egészségügyi Minisztérium. Szolgálati titok! Titkos! Egészségügyi Minisztérium Szolgálati titok! Titkos! Érvényességi idı: az írásbeli vizsga befejezésének idıpontjáig A minısítı neve: Vízvári László A minısítı beosztása: fıigazgató M E G O L D Ó L A P szakmai

Részletesebben

Leukémia (fehérvérûség)

Leukémia (fehérvérûség) Leukémia (fehérvérûség) Leukémia - fehérvérûség A leukémia a rosszindulatú rákos megbetegedések azon formája, amely a vérképzõ sejtekbõl indul ki. A leukémia a csontvelõben lévõ éretlen és érettebb vérképzõ

Részletesebben

I./5. Fejezet: Az állás és járás vizsgálata

I./5. Fejezet: Az állás és járás vizsgálata I./5. Fejezet: Az állás és járás vizsgálata A következőkben az állás és járás nem műszeres vizsgálatát mutatjuk be. Megtanulható, hogy a fizikális betegvizsgálat részét képező ispekció során milyen általános

Részletesebben

Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar. A lumbális gerinc degeneratív betegségei, különös tekintettel a porckorongsérv képalkotó diagnosztikája

Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar. A lumbális gerinc degeneratív betegségei, különös tekintettel a porckorongsérv képalkotó diagnosztikája Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar A lumbális gerinc degeneratív betegségei, különös tekintettel a porckorongsérv képalkotó diagnosztikája Konzulens: Készítette: Dr. Fornet Béla PhD Bodzán Krisztián Klinikai

Részletesebben

Ortopédia. szerkesztő: Prof. Szendrői Miklós. Budapest, 2011

Ortopédia. szerkesztő: Prof. Szendrői Miklós. Budapest, 2011 Ortopédia Ortopédia szerkesztő: Prof. Szendrői Miklós Budapest, 2011 Semmelweis Egyetem, 2011 Tanulási útmutató Az ortopédiai e-tankönyve (kiegészítő tananyag) Bevezetés Lecturis salutem. Kiadványunk olvasója

Részletesebben

1. oldal TÁMOP-6.1.2/LHH/11-B-2012-0037. Életmódprogramok megvalósítása Abaúj-Hegyköz lakosainak egészségéért. Hírlevél

1. oldal TÁMOP-6.1.2/LHH/11-B-2012-0037. Életmódprogramok megvalósítása Abaúj-Hegyköz lakosainak egészségéért. Hírlevél 1. oldal TÁMOP-6.1.2/LHH/11-B-2012-0037 Életmódprogramok megvalósítása Abaúj-Hegyköz lakosainak egészségéért. Hírlevél Dohányzás: a halálos szenvedély A dohányzás szervkárosító hatásai Kiadó: Gönc Város

Részletesebben

A raktározási munkák és a kézi anyagmozgatás egészségügyi kockázatai

A raktározási munkák és a kézi anyagmozgatás egészségügyi kockázatai A raktározási munkák és a kézi anyagmozgatás egészségügyi kockázatai Előadó: Dr. Madarász Gyula főosztályvezető-helyettes Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság Munkavédelmi Főosztály

Részletesebben

Kiadás: 1. Dátum: 2014.04.11. Oldal: 0 / 21

Kiadás: 1. Dátum: 2014.04.11. Oldal: 0 / 21 Dátum: 2014.04.11. Oldal: 0 / 21 GERINCKÍMÉLET Kedves Betegünk! Összeállítottunk Önnek egy tájékoztató füzetet arról, hogy hogyan kímélheti hatékonyan gerincét. Természetesen tanácsaink hasznára válnak

Részletesebben

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Kar

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Kar Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Kar Helyzetkép az emberi gerinc biomechanikájával foglalkozó nemzetközi kutatási irányzatokról és az emberi gerinc húzásvizsgálatára vonatkozó

Részletesebben

MANUÁLTERÁPIA (MANUÁLIS MEDICINA) FEKETE SZABOLCS - 2016

MANUÁLTERÁPIA (MANUÁLIS MEDICINA) FEKETE SZABOLCS - 2016 MANUÁLTERÁPIA (MANUÁLIS MEDICINA) FEKETE SZABOLCS - 2016 MANUÁLTERÁPIA A manuális medicinát, különösen annak un. Manipulációs kezeléseit csakis e téren képzett orvos végezheti. Ugyanakkor a természetgyógyásznak

Részletesebben

Biológia verseny 9. osztály 2016. február 20.

Biológia verseny 9. osztály 2016. február 20. Biológia verseny 9. osztály 2016. február 20. Elérhető pontszám 100 Elért pontszám Kód I. Definíció (2 pont) A közös funkciót ellátó szervek szervrendszert alkotnak. II. Egyszerű választás (10 pont) 1.

Részletesebben

Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve. Tájékoztató Hajdú-Bihar megye lakosságának egészségi állapotáról

Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve. Tájékoztató Hajdú-Bihar megye lakosságának egészségi állapotáról Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Tájékoztató Hajdú-Bihar megye lakosságának egészségi állapotáról T a r t a l o m j e g y z é k 1. BEVEZETÉS... 4 2. ADATFORRÁSOK... 4 3. ELEMZÉSI MÓDSZEREK... 4 4.

Részletesebben

TUDATOS ÜLÉS GERINCISKOLÁJA ÁLTALÁNOS ISKOLÁSOKNAK

TUDATOS ÜLÉS GERINCISKOLÁJA ÁLTALÁNOS ISKOLÁSOKNAK Pécsi Tudományegyetem EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI Kar Fizioterápiás- és Sporttudományi Intézet TUDATOS ÜLÉS GERINCISKOLÁJA ÁLTALÁNOS ISKOLÁSOKNAK Az iskolai testnevelésben végzendő tartáskorrekciót kiegészítő gerinciskola

Részletesebben

ORSZÁGOS ELSŐSEGÉLY-ISMERETI VERSENY 2013. 2. forduló középiskola

ORSZÁGOS ELSŐSEGÉLY-ISMERETI VERSENY 2013. 2. forduló középiskola 13.2.1. Sérülések és ellátásuk 13.2.1.01. A kültakaró mely, felszínhez LEGKÖZELEBBI rétege gazdag hajszálerekben? a.) felhám b.) alhám c.) irha d.) bőralja 13.2.1.02. A kültakaró melyik, LEGMÉLYEBB rétege

Részletesebben

A testmozgás anatómiája Részlet dr. Sánta János sportorvos, belgyógyász-kardiológus előadásából

A testmozgás anatómiája Részlet dr. Sánta János sportorvos, belgyógyász-kardiológus előadásából Mozgásszervi megbetegedések és megelőzésük A testmozgás anatómiája Részlet dr. Sánta János sportorvos, belgyógyász-kardiológus előadásából Az ember egész testalkatát, felépítését a csontváz határozza meg,

Részletesebben

M E G O L D Ó L A P. Emberi Erőforrások Minisztériuma. Korlátozott terjesztésű!

M E G O L D Ó L A P. Emberi Erőforrások Minisztériuma. Korlátozott terjesztésű! Emberi Erőforrások Minisztériuma Érvényességi idő: az írásbeli vizsga befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. főigazgató-helyettes M E G O L D Ó L A P szakmai írásbeli

Részletesebben

EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK

EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK Egészségügyi alapismeretek emelt szint 1511 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2016. május 18. EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Részletesebben

ORSZÁGOS ELSŐSEGÉLY-ISMERETI VERSENY 2016 7-8. osztály iskolaiversenyek.hu BEKÜLDÉSI HATÁRIDŐ 2016. MÁRCIUS 7. 23:59

ORSZÁGOS ELSŐSEGÉLY-ISMERETI VERSENY 2016 7-8. osztály iskolaiversenyek.hu BEKÜLDÉSI HATÁRIDŐ 2016. MÁRCIUS 7. 23:59 BEKÜLDÉSI HATÁRIDŐ 2016. MÁRCIUS 7. 23:59 FIGYELEM! AZ ONLINE FELADATOK ÉS A PDF KÖZÖTTI ELTÉRÉSEKÉRT FELELŐSSÉGET NEM VÁLLALUNK! Minden esetben az online feladat tekinthető véglegesnek! Kövessétek az

Részletesebben

A BETEGSÉG NEVE: A CSIGOLYATEST KOMPRESSZIÓS TÖRÉSE (Vertebral compression fracture, VCF)

A BETEGSÉG NEVE: A CSIGOLYATEST KOMPRESSZIÓS TÖRÉSE (Vertebral compression fracture, VCF) A BETEGSÉG NEVE: A CSIGOLYATEST KOMPRESSZIÓS TÖRÉSE (Vertebral compression fracture, VCF) A MŰTÉT NEVE: VERTEBROPLASZTIKA, KIFOPLASZTIKA (a törött csigolyatest feltöltése, stabilizálása) KEDVES BETEGÜNK!

Részletesebben

M E G O L D Ó L A P. Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium

M E G O L D Ó L A P. Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium M E G O L D Ó L A P írásbeli vizsga egészségügyi alapmodul természetgyógyászati képzéshez 2003. március 05. 2 TÁJÉKOZTATÓ az értékelő tanár részére A

Részletesebben

M E G O L D Ó L A P. Egészségügyi Minisztérium

M E G O L D Ó L A P. Egészségügyi Minisztérium Egészségügyi Minisztérium Szolgálati titok! Titkos! Érvényességi idı: az írásbeli vizsga befejezésének idıpontjáig A minısítı neve: Vízvári László A minısítı beosztása: fıigazgató M E G O L D Ó L A P szakmai

Részletesebben

47. Barkóciné Vértesi Katalin Balláné Tar Éva: Amit a lúdtalpról tudni érdemes

47. Barkóciné Vértesi Katalin Balláné Tar Éva: Amit a lúdtalpról tudni érdemes 47. Barkóciné Vértesi Katalin Balláné Tar Éva: Amit a lúdtalpról tudni érdemes Az óvodai gyógytestnevelés során egyre többször találkozunk a lúdtalp problémájával, számos kérdés hangzik, el a szülőktől,

Részletesebben

az a folyamat, amikor egy élőlény a szerves anyagok átalakításához oxigént vesz fel, illetve az átalakításkor keletkező szén-dioxidot leadja.

az a folyamat, amikor egy élőlény a szerves anyagok átalakításához oxigént vesz fel, illetve az átalakításkor keletkező szén-dioxidot leadja. Légzés az a folyamat, amikor egy élőlény a szerves anyagok átalakításához oxigént vesz fel, illetve az átalakításkor keletkező szén-dioxidot leadja. Az életet biztosító, egymással szorosan összefüggő két

Részletesebben

16.1. Az elsősegélynyújtás alapjai

16.1. Az elsősegélynyújtás alapjai BEKÜLDÉSI HATÁRIDŐ 2016. MÁRCIUS 7. 23:59 FIGYELEM! AZ ONLINE FELADATOK ÉS A PDF KÖZÖTTI ELTÉRÉSEKÉRT FELELŐSSÉGET NEM VÁLLALUNK! Minden esetben az online feladat tekinthető véglegesnek! Kövessétek az

Részletesebben

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft.

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft. 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2 Tartalomjegyzék Tartalom 1 BEVEZETÉS... 5 2 HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.1 A VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.2

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Radiográfus szakképesítés. 2423-06 Anatómiai, élettani, metszetanatómiai ismeretek alkalmazása modul. 1.

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Radiográfus szakképesítés. 2423-06 Anatómiai, élettani, metszetanatómiai ismeretek alkalmazása modul. 1. Nemzeti Erőforrás Minisztérium Érvényességi idő: az interaktív vizsgatevékenység befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. főigazgató-helyettes JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI

Részletesebben

EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK

EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2016. május 18. EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2016. május 18. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK

Részletesebben

3. Szövettan (hystologia)

3. Szövettan (hystologia) 3. Szövettan (hystologia) Általános jellemzés Szövet: hasonló felépítésű és működésű sejtek csoportosulása. A szöveteket alkotja: Sejtek (cellulák) Sejtközötti (intercelluláris) állomány A szövetek tulajdonságait

Részletesebben

Iránytű egy egészségesebb életvitelhez A mozgás szerepe mindennapjainkban

Iránytű egy egészségesebb életvitelhez A mozgás szerepe mindennapjainkban Iránytű egy egészségesebb életvitelhez A mozgás szerepe mindennapjainkban A kiadvány az elnyert TÁMOP-6.1.2/A-09/1-2009-0047 Egészségmegőrzés a Dunanett Kft-nél pályázat részeként készült 2 A Nemzeti Fejlesztési

Részletesebben

Végtagfájdalom szindrómák

Végtagfájdalom szindrómák www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro Végtagfájdalom szindrómák Verzió 2016 10. Oszteokondrózis (szinonimái: oszteonekrózis, avaszkuláris nekrózis) 10.1 Mi ez? Az oszteokondrózis" szó csontelhalást"

Részletesebben

M E G O L D Ó L A P. Egészségügyi Minisztérium

M E G O L D Ó L A P. Egészségügyi Minisztérium Egészségügyi Minisztérium Szolgálati titok! Titkos! Érvényességi idı: az írásbeli vizsga befejezésének idıpontjáig A minısítı neve: Vízvári László A minısítı beosztása: fıigazgató M E G O L D Ó L A P szakmai

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS a villamosenergia-, földgáz-, víziközmő-, távhı- és hulladékgazdálkodási közszolgáltatás átfogó ellenırzésérıl a beérkezett fogyasztói beadványok alapján Budapest, 2014. február NEMZETI

Részletesebben

1. Az emésztôrendszerrôl általában

1. Az emésztôrendszerrôl általában 1. Az emésztôrendszerrôl általában Az emésztôrendszer a szájüregtôl a végbélnyílásig tart. A nyelôcsövet a gyomor, azt pedig a vékonybél követi. A nyelôcsô tulajdonképpen a mellkasban helyezkedik el, a

Részletesebben

2010-2011. I. félév. Szolnok, 2011. október 05. Dr. Sinkó-Káli Róbert megyei tiszti főorvos. Jászberény. Karcag. Szolnok. Mezőtúr

2010-2011. I. félév. Szolnok, 2011. október 05. Dr. Sinkó-Káli Róbert megyei tiszti főorvos. Jászberény. Karcag. Szolnok. Mezőtúr Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról, az egészségromlást kiváltó vélelmezett okokról és a szükséges tennivalókról 2010-2011. I. félév

Részletesebben

ORSZÁGOS ELSŐSEGÉLY-ISMERETI VERSENY 2013. 2. forduló általános iskola

ORSZÁGOS ELSŐSEGÉLY-ISMERETI VERSENY 2013. 2. forduló általános iskola 13.2.1. Sérülések és ellátásuk 13.2.1.01. A kültakaró mely, felszínhez LEGKÖZELEBBI rétege gazdag hajszálerekben? a.) felhám b.) alhám c.) irha d.) bőralja 13.2.1.02. A kültakaró melyik, LEGMÉLYEBB rétege

Részletesebben

Légzőszervi megbetegedések

Légzőszervi megbetegedések Orrmelléküreg-gyulladás (sinusitis) Légzőszervi megbetegedések Az orr melléküregeinek gyulladása, melyet leggyakrabban baktériumok okoznak. Orrnyálkahártya-gyulladás (rhinitis) Különböző típusú gyulladások

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM NEVELÉSI PROGRAM

PEDAGÓGIAI PROGRAM NEVELÉSI PROGRAM PEDAGÓGIAI PROGRAM NEVELÉSI PROGRAM Szent István Körúti Általános Iskola és Speciális Szakiskola OM: 036045 Jászberény 2015. Hinni benne, hogy képes növekedni, akarni, hogy előre haladjon. Bolondul remélni:

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS

Részletesebben

A törzs csontjai, és ízületei

A törzs csontjai, és ízületei A törzs csontjai, és ízületei A törzs csontjai Csigolyák Bordák vertebrae costae Szegycsont v. mellcsont sternum Csigolyák felosztása Valódi csigolyák 7 nyakcsigolya (vertebra cervicalis) 12 hátcsigolya

Részletesebben

Idősödő munkavállaló és a foglalkozási eredetű egészségkárosodások DR. NAGY IMRE

Idősödő munkavállaló és a foglalkozási eredetű egészségkárosodások DR. NAGY IMRE Idősödő munkavállaló és a foglalkozási eredetű egészségkárosodások DR. NAGY IMRE M U N K A V É D E L M I K É P V I S E L Ő K X X I I. O R S Z Á G O S F Ó R U M A S I Ó F O K, 2 1 6. J Ú N I U S 9. "A világ

Részletesebben

Hüvelyszárazság? Beszélnünk kell errôl is! A gátizomzat

Hüvelyszárazság? Beszélnünk kell errôl is! A gátizomzat gatizomtorna_belivek_2c 17.1.2008 10:08 Page 1 17 Hüvelyszárazság? Beszélnünk kell errôl is! Hüvelyszárazság, égô érzés, feszülés, viszketés, fájdalmas, örömtelen aktus? Sokkal több nôt érint, mint gondolná!

Részletesebben

EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK

EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK Egészségügyi alapismeretek középszint 1521 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. október 12. EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Részletesebben

Reumás láz és sztreptokokkusz-fertőzés utáni reaktív artritisz

Reumás láz és sztreptokokkusz-fertőzés utáni reaktív artritisz www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro Reumás láz és sztreptokokkusz-fertőzés utáni reaktív artritisz Verzió 2016 1. MI A REUMÁS LÁZ 1.1 Mi ez? A reumás láz nevű betegséget a sztreptokokkusz baktérium

Részletesebben

M E G O L D Ó L A P. Emberi Erőforrások Minisztériuma. Korlátozott terjesztésű!

M E G O L D Ó L A P. Emberi Erőforrások Minisztériuma. Korlátozott terjesztésű! Emberi Erőforrások Minisztériuma Érvényességi idő: az írásbeli vizsga befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. elnökhelyettes M E G O L D Ó L A P szakmai írásbeli

Részletesebben

Pszichoszomatikus megbetegedések. Dr. Lászlóffy Marianna 2016. 04. 13. ÁNTSZ OTH MFF

Pszichoszomatikus megbetegedések. Dr. Lászlóffy Marianna 2016. 04. 13. ÁNTSZ OTH MFF Pszichoszomatikus megbetegedések Dr. Lászlóffy Marianna 2016. 04. 13. ÁNTSZ OTH MFF A halmozott rizikótényezővel élő emberek száma az elmúlt évtizedekben jelentősen megnőtt. A stressz gyakorlatilag állandósult

Részletesebben

RÉSZLETES CSONTTAN A KOPONYA CSONTJAI

RÉSZLETES CSONTTAN A KOPONYA CSONTJAI RÉSZLETES CSONTTAN A KOPONYA CSONTJAI RÉSZLETES CSONTTAN A KOPONYA CSONTJAI CRANIUM: agykoponya : cranium cerebrale arckoponya : cranium viscerale koponyatető : calvaria koponyaalap : basis cranii AGYKOPONYA

Részletesebben

VII./2. Veleszületett fejlődési rendellenességek

VII./2. Veleszületett fejlődési rendellenességek VII./2. Veleszületett fejlődési rendellenességek A térd veleszületett rendellenességei összességében ritka kórképek, előfordulhatnak önálló elváltozásként, de időnként komplex fejlődési rendellenességek

Részletesebben

M E G O L D Ó L A P. Emberi Erőforrások Minisztériuma. Korlátozott terjesztésű!

M E G O L D Ó L A P. Emberi Erőforrások Minisztériuma. Korlátozott terjesztésű! Emberi Erőforrások Minisztériuma Érvényességi idő: az írásbeli vizsga befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. elnökhelyettes M E G O L D Ó L A P szakmai írásbeli

Részletesebben

M E G O L D Ó L A P. Egészségügyi Minisztérium

M E G O L D Ó L A P. Egészségügyi Minisztérium Egészségügyi Minisztérium Szolgálati titok! Titkos! Érvényességi idı: az írásbeli vizsga befejezésének idıpontjáig A minısítı neve: Vízvári László A minısítı beosztása: fıigazgató M E G O L D Ó L A P szakmai

Részletesebben

II. félév, 2. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet. Kardiovaszkuláris rendszer EREK (ANGIOLÓGIA)

II. félév, 2. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet. Kardiovaszkuláris rendszer EREK (ANGIOLÓGIA) II. félév, 2. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet Kardiovaszkuláris rendszer EREK (ANGIOLÓGIA) Mit tanulunk? Az érrendszer alapelemeinek artériák, kapillárisok és vénák általános

Részletesebben

Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium M E G O L D Ó L A P. szakmai írásbeli vizsga. Akupresszőr szak. 2003. október 18.

Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium M E G O L D Ó L A P. szakmai írásbeli vizsga. Akupresszőr szak. 2003. október 18. Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium M E G O L D Ó L A P szakmai írásbeli vizsga Akupresszőr szak 2003. október 18. 2 T Á J É K O Z T A T Ó az értékelő tanár részére A vizsgázó csak a kiosztott

Részletesebben

OSSA et JUNCTURAE TRUNCI

OSSA et JUNCTURAE TRUNCI Antómia vázlatok 1 Ossa et Juncturae Trunci OSSA et JUNCTURAE TRUNCI (A törzs csontjai és összeköttetései) 1) Vertebra (csigolya) : ált. felépítés - corpus vertebrae - arcus vertebrae: o pediculus arcus

Részletesebben

TESTNEVELÉS ÉS SPORT

TESTNEVELÉS ÉS SPORT Sportiskola 1. évf. Testnevelés és sport 1. évfolyam TESTNEVELÉS ÉS SPORT A Testnevelés és sport műveltségterület tartalma az általános iskola 1 4. évfolyamán a tevékenységek közbeni kommunikáció, kooperáció

Részletesebben

Társadalmi jellemzõk, 2006. Társadalmi jellemzõk, 2006. Központi Statisztikai Hivatal

Társadalmi jellemzõk, 2006. Társadalmi jellemzõk, 2006. Központi Statisztikai Hivatal Társadalmi jellemzõk, 2006 Társadalmi jellemzõk, 2006 Ára: 2000,- Ft Központi Statisztikai Hivatal KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL TÁRSADALMI JELLEMZÕK, 2006 Budapest, 2007 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL,

Részletesebben

A keringési szervrendszer megbetegedései

A keringési szervrendszer megbetegedései A keringési szervrendszer megbetegedései A szívbetegségek fajtái: A szív betegségeit három fő csoportba sorolhatjuk be: léteznek veleszületett szívhibák, gyulladásos szívbetegségek és a koszorúerek betegségéből

Részletesebben

4/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces szervezettan IV.

4/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces szervezettan IV. 4/b tétel GERINCES SZERVEZETTAN IV. MADARAK Előfordulás A Földön közel 9000 madárfaj él. A civilizáció hatását sok faj nem tudta tolerálni, kipusztultak (pl. dodó, moa). Napjainkban elterjedésük egyenlőtlen.

Részletesebben

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi

Részletesebben

Demens betegek ellátásának

Demens betegek ellátásának tanulmány XI. évf. 1. szám Gyarmati Andrea Demens betegek ellátásának - - Ademenciának sok oka különíthető el. Ezek közül a legismertebb és legelterjedtebb az Alzheimer-kór. A demencia nem egy konkrét

Részletesebben

Egyéni edzés. Testedzési utasítások ERŐFEJLESZTŐ FEKPAD

Egyéni edzés. Testedzési utasítások ERŐFEJLESZTŐ FEKPAD Testedzési utasítások ERŐFEJLESZTŐ FEKPAD Tisztelt Vásárló, gratulálunk Önnek, hogy megvásárolta az új ENERGETICS fitnesz berendezést. A testgyakorlások elvégzésekor kellemes szórakozást és sok sikert

Részletesebben

MŰTÉTI TÁJÉKOZTATÓ Vertebroplasztika, Kifoplasztika (a törött csigolyatest cementes feltöltése, stablilizálása)

MŰTÉTI TÁJÉKOZTATÓ Vertebroplasztika, Kifoplasztika (a törött csigolyatest cementes feltöltése, stablilizálása) MŰTÉTI TÁJÉKOZTATÓ Vertebroplasztika, Kifoplasztika (a törött csigolyatest cementes feltöltése, stablilizálása) A BETEGSÉG NEVE: A CSIGOLYATEST KOMPRESSZIÓS TÖRÉSE (Vertebral compression fracture, VCF)

Részletesebben

... A kerámiák égetéséről egyszerűen

... A kerámiák égetéséről egyszerűen . Interkerám 20 éve a szilikátipar szolgálatában.......... A kerámiák égetéséről egyszerűen hogy amit elkészített örökre megmaradjon! A kerámiák égetéséről egyszerűen Ahhoz, hogy a képlékeny agyagból tartós,

Részletesebben

M E G O L D Ó L A P. Egészségügyi Minisztérium

M E G O L D Ó L A P. Egészségügyi Minisztérium Egészségügyi Minisztérium Szolgálati titok! Titkos! Érvényességi idı: az írásbeli vizsga befejezésének idıpontjáig A minısítı neve: Vízvári László A minısítı beosztása: fıigazgató M E G O L D Ó L A P szakmai

Részletesebben

EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK

EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK Egészségügyi alapismeretek emelt szint 0811 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 26. EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

15. BESZÉD ÉS GONDOLKODÁS

15. BESZÉD ÉS GONDOLKODÁS 15. BESZÉD ÉS GONDOLKODÁS 1. A filozófiának, a nyelvészetnek és a pszichológiának évszázadok óta visszatérô kérdése, hogy milyen a kapcsolat gondolkodás vagy általában a megismerési folyamatok és nyelv,

Részletesebben

http://xenon.bibl.u-szeged.hu/~vidaa/holi/01/anat/reszletes_csonttan.pdf RÉSZLETES CSONTTAN A KOPONYA CSONTJAI RÉSZLETES CSONTTAN A KOPONYA CSONTJAI CRANIUM: agykoponya : cranium cerebrale arckoponya :

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-B-2012-0037. Életmódprogramok megvalósítása Abaúj-Hegyköz lakosainak egészségéért.

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-B-2012-0037. Életmódprogramok megvalósítása Abaúj-Hegyköz lakosainak egészségéért. Életmódprogramok megvalósítása Abaúj-Hegyköz lakosainak egészségéért. 1 Kedvezményezett: Gönc és Térsége Egészségéért Egészségügyi Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. Az Európai unió és a magyar állam

Részletesebben

PROSZTATITISZ BETEGTÁJÉKOZTATÓ

PROSZTATITISZ BETEGTÁJÉKOZTATÓ PROSZTATITISZ BETEGTÁJÉKOZTATÓ Kezelőorvos Neve: Telefonszáma: Rendelő címe: Rendelési idő: Gyógyszeres kezelésre vonatkozó adatok Gyógyszer neve Adagolás Következő vizit dátuma: Tájékoztató füzetünkben

Részletesebben